A MI KÓRHÁZUNK. Gyermeknap a Gye rme k - sebészeten. Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai

A MI KÓRHÁZUNK Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Eg yesített Kórházai

2009. június

• Interjú dr. Kiss Sándor osztályvezető főorvossal • Bemutatkozik a Fejlődésneurológiai osztály • Ház a Baba utcában

G y e rm e k n a p a G y e rm e k s e b é s z e te n

Tartalomjegyzék A sebészet lelki alkat kérdése

3

Ház a Baba utcában

5

Az Aranycsapat gyógyítója

7

Neuropathia Centrum nyílt a kórházban

9

A diabétesz és krónikus szövődményeinek korszerű kezelése

9

Ápolók Nemzetközi Napja

10

Fejlődésneurológia a Margit Kórházban

12

E-klub – Dr. Demeter Jolán centrumvezető főorvossal

14

Amit az emlőrák megelőzése és korai felfedezése érdekében tudni kell 15 Irodaszerektől az orvosi anyagokig

16

Tudományos ülések

17

Orvosdinasztiák – Az Altmann doktorok

19

Óvoda a Kórház területén

20

Hírek

21

Búcsúzunk Dr. Földváry Árpád főorvos

22

A Mi Kórházunk • a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai ingyenes lapja Megjelenik 2000 példányban, szerkeszti a Szerkesztő bizottság Felelős kiadó: Dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes főigazgató Szerkesztő bizottság: Dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes, Dr. Badacsonyi Szabolcs, Lászlóné Dezső Kornélia, Dr. Demeter Pál, Dr. Katona József, Dr. Balázs Magdolna, Bősze Izabella • Újságíró: Székely Ilona • Címlapfotó: Balázs Magdolna • Hátsó borító fotója: Szabadosi Béláné, Tipográfia, nyomdai elõkészítés és kivitelezés: fotoGOLD Kft. Felelős vezető: Borvető Béla Kapcsolat: [email protected] • Budapest 1125 Diós árok 1-3. ISSN 1587-1193

A sebészet lelki alkat kérdése Interjú Dr. Kiss Sándor osztályvezető főorvossal ár perce jött ki a műtőből, éppen hogy letette a szikét.

P

– Gyakori, hogy a főorvos úr műt? – Igen, szinte mindennap. – Mondják: a sebészek az orvosi szakma művészei. Önt is kézügyessége predesztinálta a sebészi hivatásra? – Annak idején a családomban több volt a képzőművész, mint az orvos. Jó tanuló gyerekként kihívásnak tekintettem az orvosi pályát, nehezebb volt az egyetemre bekerülni, mint manapság. Én is örököltem valamit kézügyesség terén, de meggyőződésem, hogy a sebészet nem kézügyesség, hanem lelki alkat kérdése. Aki első próbálkozásra meg tud kötni egy csomót, az nem biztos, hogy megbízhatóbb, mint akinek csak a századik próbálkozásra sikerül. Sokkal fontosabb, hogy az illető gyorsan tudjon döntést hozni. El tudja dönteni, hogy valakit meg kell-e operálni, vagy sem. És hogy olyan műtétet vállaljon, amit meg is tud csinálni. A sebészeten ügyeletben dolgozó orvos egy éjszaka alatt több döntést hoz, mint egy átlagember egész életében. Ezért van az, hogy az első hathét évben egy kezdő sebész szoros kontroll alatt van. – Pályája során került olyan helyzetbe, amikor elbizonytalanodott? – Természetesen vannak helyzetek, amikor az ember elbizonytalanodik, de ha ezt felismeri és segítséget kér, ez nem csökkenti tekintélyét sem saját maga, sem környezete előtt. Szerencsés vagyok, mert azt csinálhatom, amit szeretek és amit elkezdtem. 1974-ben végeztem az egyetemet és azóta a Jánosban dolgozom ugyanebben az épületben. Különleges emberek voltak a mestereim. Első dr. Gergely Rezső, akivel sajnos csak három évet volt lehetőségem dolgozni – de orvosi szemléletből, bölcsesség-

Fotó: Bazánth Ivola

ből nagyon sokat tanultam tőle. Második főnököm dr. Ihász Mihály professzor – tőle talán a szigort, rendszeretetet, következetességet vettem át leginkább. Utolsó főnököm dr. Faller József professzor, akitől a szakmát, annak legnehezebb részét leshettem el. Ő az, akinek atyai barátsága mai napig kísér pályámon, és remélem ez még sokáig így lesz. Mindhármuk képe a szobám falán van emlékeztetőül. Ugyanígy az osztály első főorvosáé, dr. Ludvik Endréé, aki ezt az Intézményt építtette és annak első igazgatója is volt. Fokozatosan jutottam előbbre a kórházi ranglétrán. Osztályvezetőként most ugyanaz a szoba az enyém,

melyben egykor a főnökeim íróasztala állt. – Ennek a sebészeti osztálynak mi a fő területe és melyek a leggyakoribb műtétek? – Általános sebészetnek nevezik, amit mi végzünk. Egy héten háromszor vagyunk felvételesek, ez azt jelenti, hogy ha valakinek akut sebészeti ellátásra van szüksége a fővárosban, tehát ha kilyukad valakinek a gyomra, vakbélgyulladása van, akkor idehozzák. Ezen belül elsősorban hasi sebészetre, nagyrészt daganatsebészetre vagyunk berendezkedve, de emlősebészeti és érsebészeti profilunk is van. Nem operálunk mellkassebészeti eseteket és nem csinálunk

A Mi Kórházunk • 3

idegsebészetet. Operálunk strúmát, de a traumatológia és az ortopédia külön van. Az egyik kollégánk plasztikai sebész is, az emlőműtétek után szükséges rekonstrukciókat általában ő végzi. Sajnos azt kell mondanom, hogy az emlőrákos műtétek és a vastagbél-daganatos megbetegedések lettek nagyon gyakoriak. Tavaly 200 fölött volt az emlőműtétek száma, és 130 körül műtöttünk vastagbélrákos beteget. Műtéti számunk az elmúlt 10 évben fokozatosan növekszik. Az elmúlt évben 2100 műtét történt a Szent János Kórházban. Ellátási területünk 320 000 főre terjed, de betegeink 40%-a a területen kívülről érkezik. A Kórházon belülről kevés beteg (az összbeteg-forgalom 3%-a) kerül átvételre. A manuális osztályokkal (urológia, nőgyógyászat, traumatológia, ortopédia) a kapcsolat igen jó, kölcsönösen kisegítjük egymást szakmai, de egyéb területen is. Mi látjuk el az OrtopédTraumatológia hasi sérültjeit és az egész kórházban az érsérülteket. Gyakran kérünk illetve adunk egymásnak műtét közben segítséget. Igen jó a kapcsolatunk az Központi Intenzív és Aneszteziológiai osztállyal, műtéti tevékenységünket nagyban segíti ez a kapcsolat. – Több mint harmincéves tapasztalattal a háta mögött, mit gondol, mi az oka a daganatos betegségek „megváltozásának”? – A vastagbél daganat esetében egyrészt javult a diagnosztika, tehát többet felismernek, másrészt az előfordulása is megnőtt. Amikor idekerültem, nagyon ritka volt a vastagbélrák. Most szinte minden munkanapra jut egy. Viszont a gyomorrák, ami akkoriban volt sok, most jóval kevesebb. És meg kell említenem a laparoszkópiás epeműtéteket – ’93 óta végezzük ezeket –, amelyek szintén gyakoribbak a korszerű műtéti technika használata miatt. A betegek és a belgyógyászok is könnyebben rászánják magukat a műtétre, hiszen csak kis lyukat fúrunk a hasfalon és a beteg epehólyagot eltávolíthatjuk. – Hol tart a tudomány, mi lehet a vastagbélrák oka? Ezt nagyon jó lenne tudni, de még mindig csak feltételezések vannak. Az

4 • A Mi Kórházunk

biztos, hogy a jobb szociális körülmények között lévő országokban gyakoribb, ezért hozzák összefüggésbe a jobban előkészített, finomított, rostszegény élelmiszerek fogyasztásával. De ezenkívül még rengeteg oka lehet. – A kutatások nyomán időnként felröppennek hírek, hogy az Aspirin és a C-vitamin rendszeres szedése védettséget nyújthat. – Igen, ez igaz. Egy professzor viszont azt mondta: a rák igazi okát talán valamikor egy bányamérnök fogja kitalálni, mert mi orvosok ugyanúgy gondolkodunk és nehezen

„...a rák igazi okát talán valamikor egy bányamérnök fogja kitalálni, mert mi orvosok ugyanúgy gondolkodunk és nehezen tudunk elszakadni az iskolában tanultaktól.” tudunk elszakadni az iskolában tanultaktól. – Munkája során melyek voltak azok az orvostechnikai újítások, melyek lényegesen könnyebbé tették a gyógyítást? – Az egyik legnagyobb ugrás a már említett laparoszkópia bevezetése volt. Már nem kell a műtét alatt megnyitnunk az epevezetéket, amely a halálozást 15%-kal megnövelné. A diagnosztikában az endoszkópos vizsgálat illetve az ultrahang jelentett hatalmas előrelépést. A varrattechnika is sokat fejlődött. A másik fontos dolog: a varrógépek elterjedése. Speciális varrógép segítségével ma már olyan végbélzáróizom közeli daganatot is meg tudunk oldani, amit pár évvel ezelőtt nem tudtunk volna föntről, kézzel megvarrni és ezeknél a betegeknél végleges kivezetést kellett csinálnunk. A radiológiában a CT és a CTMR elterjedését kell megemlítenem, az érsebészet területén pedig az érfestéses vizsgálatok vannak nagy segítségünkre. És nem beszéltem még az antibiotikumokról, az altatás és az intenzív terápia elért eredményeiről. Ma már olyan korú és állapotú betegeket is operálunk, akiket pár évvel

ezelőtt senki sem vállalt volna. Azt viszont fontosnak gondolnám, hogy a betegeket pszichológiailag is gondoznunk kellene műtét előtt, illetve műtét után. Egy csonkító emlőműtét esetében, vagy egy végbélkivezetéses betegnél fontos lenne a lelki irányítás. Sajnos ennek Magyarországon nincs hagyománya. – Az integrációt követően a sebészeti ellátás két telephelyen működik. A János mellett az osztályhoz tartozóan a Bécsi úti telephelyen is végeznek műtéteket. Ez hogy zajlik a gyakorlatban? – A Szent Jánosban 57, a Bécsi úton 10 ágy áll rendelkezésre. Döntés született arról, hogy a Bécsi úti telephelyen történnek az emlőműtétek, illetve a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek gyógyítása. Nem könnyű ennek lebonyolítása, ráadásul egy intézeten belül ugyanazt a profilt két helyen működtetni nem is gazdaságos. Remélem, idővel gördülékenyebbé válik ebben a helyzetben is a sebészeti munka. – Mi az, amit szívesen megoldana, vagy változtatna az osztályon? – Ezt a százéves épületet nagyon szeretem, a múlt századfordulón képeslapokon szerepelt a kórház. Európa legmodernebb kórháza volt, elsőként működtetett például belső telefonhálózatot. A hotel részen viszont szívesen változtatnék. A nagy kórtermet, melyben 20 ágy is volt, át kellene építenünk, hogy kevesebb beteg legyen egy légtérben. A műtőben a felszereltség megfelelő, de hiányzik a légkondicionálás. Az osztályon utoljára hat éve volt festés, egy tisztasági festésre is szükségünk lenne. Gondot jelent még a nővérhiány, valamint sebészorvosnak is egyre kevesebb fiatal jelentkezik. – Ennyi év alatt bizonyára operált olyan beteget is, akit elveszített. – Van, akin nem tudunk segíteni és ez rossz emlék. Sok betegem viszont visszajár húsz év múlva is. Ők hozzám küldik családtagjaikat, ismerőseiket, ha hasonló panaszuk van. A gyógyult betegek megerősítenek abban, hogy jól döntöttem, amikor a sebészetet választottam. Székely Ilona

Ház a Baba utcában Fotó: Peták Dénes

ég Járicz István autókereskedő építtette a fehér villát a negyvenes években. A közeli Ali utcában lakott Váncza, a sütőporkirály, a Baba utcában pedig a Járicz család. Az államosítás után a Bauhaus stílusú épület a belügyminisztérium tulajdonába került. Mondják: Vorosilov marsall is aludt többször a házban, s hogy Tildy Zoltánt is őrizték itt valamikor. Akácillat, festői kilátás, meztelen Vénusz a kertben. A medence melletti szobor Medgyessy Ferenc előtanulmánya. A földszinten Járicz Józsa mozaikjain lépkedünk, az autókereskedőnek iparművész húga volt. Az ötvenes évek végén a gyermekparalízis-járványt követően ezen a helyen alakították ki fokozatosan a vastüdős osztályt. Mert a Baba utcai villában évtizedek óta heine-medines betegek élnek. Jelenleg itt működik a Légzésrehabilitációs Központ, mely az egyesítés következtében szintén kórházunk része. Magyarországon utoljára ötvenkilencben pusztított a gonosz kór.

M

Több, mint hatezer gyerek kapta el a betegséget. Volt, aki csak lázas lett, de akinél a gerincvelő különböző pontjait támadta a vírus, különféle bénulásokat szenvedett. Fájdalmas izomgörcsök után deformálódtak a végtagok, s a csontok is összezsugorodtak. Akadt olyan kisgyerek, aki leült a bilire, de felállni már nem tudott. A vírus nem válogatott, kilenc hónapos babát ugyanúgy megbénított, mint egy hároméveset. Sokan a Sabin-csepp elődjét, a Salk-cseppet hibáztatták, de mondják azt is: az ötvenes években kevés volt az oltóanyag, felhigították a Salk-cseppet, s ezért nem alakulhatott ki a gyerekek szervezetében a megfelelő ellenreakció és védelem. A poliomyelitis egyeseknél a légzőizmokat támadta meg. A fulladástól ezeket a gyerekeket csak a lélegeztető gép mentette meg. Mivel a László Kórház akkoriban nem tudta fogadni a sok új beteget, kiutalták a Baba utcai villát a Heine-Medin kór légzésbénult áldozatainak, hogy itt részesüljenek utókezelésben. Az első lélegeztető géppel élő gyerekek 1959.

augusztus 3-án kerültek ide. Az orvosok öt évre becsülték hátralévő idejüket. A gyerekek azonban élni akartak, és meghazudtolták a tudományos állásfoglalást. A különlegesen felszerelt villában nőttek fel, megtanultak írni, olvasni, később letették az érettségit és kis közösséget alkotva keresték az élet szépségeit. A legtöbben elsajátították az ún. békalégzést, amivel nappal gép nélkül is létezhettek. Szájon keresztül összegyűjtötték a levegőt és a tüdőbe préselték, vagyis a tüdőbe nyelték. 1979-ben huszonhét heine-medines fiatal élt a Baba utcai házban. A tolószék és a légzési nehézségek ellenére ugyanúgy szerelmesek lettek, nevettek, nyelveket tanultak, regényeket olvastak, zenét hallgattak, akár az egészséges ifjak. Jelenleg kilencen élnek még, akik a gyermekbénulás után ezen az osztályon kezdték életüket. Hatan közülük férjhez mentek, megnősültek, házastársuk segítségével saját otthonukban laknak. (Ők időnként térnek vissza a villába egy-egy hetes kivizsgálásra. Vérvételre az itteni főnővér utazik ki


Doszkocs Zsuzsa hozzájuk.) Három „őslakos” ötvenen túli férfi azonban most is a Baba utcai falak közt tartózkodik. Lutas Éva, a Légzésrehabilitációs Központ főnővére vezet körbe az osztályon. Éva húsz éve dolgozik a villában, jól ismeri Ivánt, Rózsa Zolit és Kárpáti Gyurit, Európa utolsó vastüdős emberét. „Három éve az utolsó vastüdőt is lecserélhettük korszerű, kis lélegeztető gépre, amely pozitív technológiával lélegeztet – tájékoztat Lutas Éva. – A vastüdő negatív technikával működött: megemelte a mellkast, s a levegő az orron keresztül jutott a tüdőbe. A korszerű gépek már benyomják a levegőt a szervezetbe és az sem utolsó szempont, hogy ezalatt nem kell egy „fémkoporsóban” feküdni az életben maradáshoz.” Kárpáti Gyuri ötvenkilencben hároméves volt. Egy játszós nap után édesanyjával sétált hazafelé a bölcsődéből, amikor fájni kezdett a lába. Szánti Iván és Lutas Éva főnővér

Otthon már magasra szökött a láza, az orvosok gyorsan felismerték a gyermekbénulást. A kisfiú a László Kórházból került a Baba utcába, vastüdős lett, s azóta itt él. A felnőtt Gyuri vidáman fogad bennünket, akkumulátoros meghajtású kocsijával könnyen gördül a teraszra. A szobájában tükrökkel figyeli az utcát, egy hegyes végű bottal kapcsolja a számítógépet.

csavarogni a Rózsadombon, ilyenkor „harapja a levegőt”. A zöldségesnél vesz magának narancsot. Akivel lehet, beszélget, ismerkedik. Valamikor éveken át együtt lakott az egyik nővérrel, nagyon sajnálja, hogy véget értek a szerelmes idők. Rózsa Zolit ötvenhétben, másfél évesen támadta meg a vírus. Neki a légzőizmain kívül a keze bénult meg, lábizmai majdnem épek maradtak, így egészen kiskorától kezdve a lábával tevékenykedett. A rengeteg tornáztatás, gyógypakolás eredményeként dobozt hajtogatott, szalagot cserélt a magnón, de még a pénzt is lábujjai közé szorította, amikor fizetett a közértben. Most felnőttként a számítógép klaviatúráján is lábbal dolgozik. Szobájában rezsó és grillsütő is

Kárpáti Gyuri Működik az internet, ha baj van, megnyomja a csengőt. Szép időben szeret

van, a nővérek segítségével készít kakaót, sült csirkét. Ha szépen süt a nap, bőrdzsekibe bújik és lábbal hajtható Yamaha motorjával bejárja a fővárost. Szeret átrobogni a Lánchídon. Szánti Iván szintén nagy barangoló, egyszer elkocsizott az Omszkitóhoz is. Amikor ágyban fekszik, csővel a nyakában, akkor sem tétlenkedik. Elvégezte a teológia szakot, gyakran bibliai kutatómunkába mélyed. Éva nővér megsúgja: talán legjobban a szebbik nem hiányzik neki. Doszkocs Zsuzsa festőnő nem a gyermekparalízis áldozata, izomsorvadás következtében bénultak meg légzőizmai. Tíz éve él a Baba utcában, mert egy ideje csak gépekkel tud levegőt venni. Az emberi és technikai feltételek adottak voltak az osztályon,

ezért született a döntés, hogy olyan légzésbénultak is az osztályra kerülhetnek, akik nem heine-medinesek. Zsuzsa szobája igazi művészlak, tele virággal, festménnyel, színes ceruzákkal. Általában éjjel dolgozik, számos kiállítást rendeztek már képeiből. A villa újabb lakói közé tartozik Szabó Árpád, aki szintén izomsorvadástól szenved. Pénzes István professzor végezte el nála az életmentő gégemetszést. Árpádnak a Rózsadombon hamarosan megváltoztott az élete. Megismert egy lányt, megnősült és fia született. Benedek most kilencéves. Árpád a hétvégéket családjával zuglói otthonukban tölti. A Baba utcai házban gondozzák még Évát, aki a kegyetlen ALS betegség áldozata. Az egykor energikus matematika tanárnő már a szemét sem tudja kinyitni, minden izma felmondta a szolgálatot. Lutas Éva minden betegének történetét ismeri, fürdeti, fésüli őket, sóskát turmixol az ebédjükhöz, manikűröz, vagy éppen mentőt hív, ha rosszul van valamelyikük. A főnővéren kívül két nővér dolgozik nappal,

Rózsa Zoli kettő pedig éjjel. Schuplitz Krisztina kezelős gazdasági nővér Éva jobbkeze. A villában gyógytornász is segít a lakóknak, hogy a lehető legjobb állapotban telhessenek napjaik. Éva szerint a legrosszabb az, ha a betegekkel nem történik semmi, ha nem érkezik látogató a külvilágból és nincs valami tevékenység, amit sérültségük ellenére elvégezhetnének. A képernyő nem igazi társ.

Doszkocs Zsuzsa verseket ír, gyönyörűen fest és még pályázatokat is nyer. Egy kattintás, s máris mutatja saját szerkesztésű honlapján szentendrei képeit. Rózsát kapok tőle ajándékba. Kilépek a Baba utcai házból, szorongatom a virágot. Az egészséges emberek nem is tudják, milyen szerencsések. Székely Ilona

Az Aranycsapat gyógyítója Dr. Pénzes István az aneszteziológia és intenzív terápia professzora inden reggel egy autó gördül a Baba utcai épület elé. Évek óta Dr. Pénzes István professzor vizitel a Légzésrehabiltációs Központban. Madarasi Anna főorvosnő mellett a doktor úr az osztály szakmai vezetője. Pénzes professzor többek között sikeres újraélesztéseiről híres. Az Aranycsapat gyógyítójaként is emlegetik, hiszen részben a „Jánosban”, részben a Kútvölgyi Kórházban kezelte Puskást, Hidegkúti Nándi bácsit, Sándor Csikart és most legutóbb Grosics Gyulát. De gyógyított más neves labdakergetőket is: Szusza Feri bácsit és a legendás Deák Bambát. Amikor a Kútvölgyiben nála jártam, a professzor szobáját épp elhagyták a szigorlatozó egyetemisták.

M

Az asztalon és a heverőn papírkupacok halmozódtak, a falon régi fotográfiák. Az egyik képen vidáman veszik körbe az élsportolók fehérköpenyes doktorukat. Néhányan már az égi pályán futnak a labda után, Papp Laci is odafent bokszol. Sándor Csikar Nándi bácsi temetésén lett rosszul, a professzor pace-makert ültetett be a világhírű focistának. Azóta köszöni, jól van. Grosics Gyula fulladásos panaszokkal került valamikor a „Jánosba”, az egykori tanítvány, dr. Nyulasi Tibor hívta fel volt főnökét, segítene-e a kezelésben. Pénzes doktor átvette a sportolót, becsövezte, ellátta, évek óta az ő betege. Egy másik fényképen fejkendős asszony és egy barázdált arcú férfi

mellett tejfölszőke suhanc mosolyog. Az ifjú Pénzes. A professzor úr ugyanis egy nógrádi faluban, Hugyagon látta meg a napvilágot 1941 augusztusában. Szülei egyszerű parasztemberek voltak. A balassagyarmati gimnáziumból vették fel a Budapesti Orvostudományi Egyetemre. A diploma megszerzése után az esztergomi kórház sebészeti osztályán dolgozott. Itt kezdett el a sebészet mellett aneszteziológiával és intenzív terápiával foglalkozni. 1974-ben Petri professzor meghívására a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájára került tanársegédi beosztásba. A Klinikán bekapcsolódott a Kulka professzor által vezetett, a különböző eredetű légzési elégtelen-


Fotó: Szabadosi Béláné

ség problematikáját vizsgáló kutatásba. Kulka professzor szakmai tudása, embersége, bravúros sebészi manualitása életre szóló hatást gyakorolt az ifjú Pénzes doktorra. „Kulka professzor híres mellkasés tüdősebész volt, mellette tanultam a szakmát, érdeklődése rám is átragadt – emlékszik vissza Pénzes professzor. – Mivel szeretett főnökeim a tüdő körül kutattak, az én profilom is a légzés lett. Nem véletlen, hogy később nagydoktori értekezésemet a „A posztoperatív légzési elégtelenség” címmel készítettem el.” A következő állomás 1979-ben Budapest, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet. Itt lesz az újonnan szervezett 24 ágyas Aneszteziológiai és Intenzív Betegáellátó Osztály osztályvezető főorvosa. Szakmai karrierjének csúcsát jelenti, amikor 1991-ben a Semmelweis Egyetemen megalakul az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék, majd Klinika, melynek egé-


szen 2006-ig Pénzes István nemcsak tanára, de igazgatója is. Tanítvá nyaiból sokan lettek osztályvezető főorvosok. „Érzelmileg azért is nagyon kötődöm a János Kórházhoz – meséli a professzor úr –, mert itt kezdtem el egyetemi tanárként dolgozni. A társszakmák vezetői itt mind kiváló szakemberek, együtt gyógyítottunk sikerrel éveken át. ’97 végén átkerült ugyan a tanszék a Kútvölgyi Kórházba, de a régi csapatból most is sokan itt vannak, s ha megjelenek, régi ismerősként fogadnak. Ráadásul a mostani Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály vezetője is egykori tanítványom: dr. Nyulasi Tibor. A jelenlegi neurológus osztályvezetővel, dr. Folyovich Andrással pedig annak idején együtt dolgoztuk ki a rezidensek sürgősségi oktatását. Több mint tíz kedves tanítványom gyógyít a Jánosban.” A Baba utcából már a kilencvenes években gyakran hívták Pénzes professzort, ha gond volt valamelyik beteggel. Így a „lélegeztetés szakértője” egyre közelebbi kapcsolatba került a heine-medines lakókkal. „Ebben a villában egy kuriózum osztály működik – folytatja dr. Pénzes. – Nem tudok még egy országot, ahol ennyire gondoznák a gyermekparalízis légzésbénult áldozatait. Gyakran itt mutatom be az orvostanhallgatóknak a magyarországi Heine-Medin járvány és a lélegeztetés történetét. Csodálatosak ezek a kiszolgáltatott emberek, mert ragaszkodnak az élethez és beszűkült

lehetőségeik ellenére kutatják az életben rejlő örömöket. Persze lehet, hogy feladták volna, ha az ápolóktól nem kaptak volna annyi szeretetteljes gondoskodást.” Az izomsorvadásban szenvedő Szabó Árpádnak ’96 végén állt le a légzése és a szíve a János Kórházban. Pénzes professzor élesztette újjá, a tracheosztómia műtét elvégzése után került a Baba utcába. Azóta megnősült és fia született. Kárpáti Gyuri, Európa utolsó vastüdőse, három éve lett rosszul a Baba utcában, szintén Pénzes doktor végezte nála a tracheosztómia műtétet a Klinikán, azóta ő is kisebb és korszerűbb lélegeztető géppel él a rehabilitációs villában. Pénzes professzor hivatalosan fél évtizede vezeti szakmailag a Légzésrehabilitációs Központot. Egyszer a Mónika Showba is behívták, amikor az életmentés volt a téma. Pénzes doktor nem tudta mi vár rá – gyerekei hasztalan próbálták lebeszélni a szereplésről –, elfogadta a meghívást. Az élő adásban bejött egy gimnazista fiú az édesanyjával. A professzor meglepetten ismerte fel a nagyra nőtt srácban egykori betegét. „Talán tizenöt éve történt, hogy egy borzasztóan összetört hároméves kisfiút hoztak be hozzám a János Kórházba. Egy apa kidobta gyerekét a robogó balatoni vonatból. Sokáig lélegeztettük a fiút, egyre csak figyeltük: életben marad-e. Vizsgáltuk, hogy mennyire károsodtak az agysejtjei. Az eredmények agyhalottnak mutatták, mégsem adtuk fel. Aztán egy idő után levettük a lélegeztető gépről és átadtuk a Budai Gyermekkórházba rehabilitációra. A kisfiú egyre jobban lett, édesanyja később meg is köszönte az orvosi segítséget. Hogy most viszontláthattam a fiút, nem bántam a tévés szereplést.” Egy intenzív terápiás orvos élethalál között gyógyít. A szakma könyvekből nem tanulható: csinálni kell. Pénzes professzor saját bevallása szerint még most is tanul. S ha elveszít egy beteget, vele együtt ő is meghal. Tétlenségre azonban nincs idő. Gyógyítani kell a következőt. Székely Ilona

Neuropathia Centrum nyílt a kórházban orvosigazgató-helyettesnek és Prof. Dr. Winkler Gábor osztályvezető főorvosnak a szűréshez használható diagnosztikai készleteket. A megnyitó sajtótájékoztatón részben kipróbálhatták, részben megtekinthették a résztvevők, hogy milyen diagnosztikai lehetőségek állnak az orvosok rendelkezésére, az egyszerűbb tip therm-től, mely a bőr hideg-meleg érzetét vizsgálja, a bonyolultabb neurométerig. Ez utóbbi eszközzel az áramérzet küszöbértékét határozzák meg a kéz és a láb mutatóujján, melynek segítségével kimutatható a neuropathia korai stádiuma. A Budai Neuropathia Centrum hétfőn, szerdán és pénteken fogadja a betegeket 11-16 óra között előjegyzés alapján, melyet a 458-4588-as számon kérhetnek.

neuropathia diabetica a cukorbetegség egyik súlyos szövődménye, amely hazánkban kb. 150 000 beteget érint. Idegrendszeri károsodás, amely az esetek egy részében fájdalommal és érzészavarral jár, más esetben, éppen ellenkezőleg a betegek nem érzékelik a fájdalmat, így nem vesznek tudomást a végtagot ért sérülésekről. A betegség kezelés nélkül sok esetben a végtag elvesztésével jár. Hosszú évekig egyetlen helyszínen működött neuropathia laboratórium, de a Wörwag Pharma támogatásával az elmúlt hónapokban több regionális centrum is nyílt, így április 15-én a Budai Neuropathia Centrum a II. Belgyógyászati osztály – Diabetológia keretein belül a Szent János Kórházban, ahol Dr. Kádár Éva a Wörwag Pharma ügyvezető igazgatója adta át Dr. Nyulasi Tibor

A

A diabétesz és krónikus szövődményeinek korszerű kezelése Kórházban évek óta hagyomány, hogy a II. Belgyógyászati osztály – Diabetológia főnővére – Eisenhauerné Fördős Andrea – és munkatársai mind a szakdolgozóknak, mind az orvosoknak szóló tudományos napot rendeznek. A program szervezésében idén részt vettek a Budai és Margit Kórház telephelyen dolgozó kollégák is, így ez volt az első közösen szervezett szakmai program, melyre április 22-én került sor. Az idei rendezvényt anyagilag három szponzor támogatta: a Lilly Hungária Kft., a Novo Nordisk Hungária Kft., valamint a Sanofi-Aventis Zrt. Ezenkívül több cég tartott kiállítást és adott szóróanyagokat, ajándékokat a résztvevők-

A

nek: a Merc Kft,a Berlin-Chemie Menarini, a Roche Kft, valamint a Medtronic Hungária Kft. Az előadások két nagyobb blokkba csoportosíthatóak, a kora délelőtti szekció a gyerek-diabétesszel és educatioval foglalkozott, a későbbi pedig a diabetes szövődményeivel. A jelenlévők egy igen érdekes oktatófilmet is megnézhettek, mely kifejezetten gyermekek számára készült, azzal a céllal, hogy az ő nyelvükön mondja el a cukorbetegségről a legfőbb tudnivalókat, és felhívja a figyelmüket a helyes életveze-

tés fontosságára. A napot 20 perces workshopok zárták le öt témában, ahol gyakorlati oktatásban vehettek részt a jelenlévők, többek között az inzulinpumpa és az inzulinbeadó eszközök használatáról.

Ápolók Nemzetközi Napja Az alábbiakban Dr. Harmos Géza ünnepi beszédét közöljük rövidített változatban.


Tisztelt Munkatársak! egtisztelő, ugyanakkor igen nehéz évente ismétlődő, jeles napokon, ünnepeken, beszédet mondani. És most itt állok Önök előtt és megpróbálom a lehetetlent, méltóan köszönteni a kórház szakdolgozóit az Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából. Röviden áttekinteném az ápolástörténet egyes szakaszait. Az első írásos emlékek az egyiptomi papiruszokon találhatók meg, az orvosi leírásokon kívül utalnak az ápolási folyamatokra is. Az asszíroknál a belgyógyászokon és sebészeken kívül volt egy ápolókezelő rend, melynek tagjai elkészítették a gyógyszereket és fürdőket, valamint részt vettek az ápolásban, ha a beteg orvoslással kívánta magát gyógyíttatni és nem amulettel, mert erre is megvolt a lehetősége. Az ókori hinduknál a férfiak voltak a kórházakban azok, akik a betegeket ápolták. Kínában és a görögöknél nem voltak kórházak, azonban a rómaiaknál igen, ahol az értékes rabszolgákat és a sérült katonákat ápolták. Ebben az időszakban alakultak ki a mozgó kórházak is. A korai kereszténység idején alapvetően változott a betegellátás, így az ápolás filozófiája is. Az ókori orvosok aggodalom nélkül megtagadták a segítséget a gyógyíthatatlan betegektől. A pogány orvosok elmenekültek a járványok idején és magára hagyták a haldoklókat. A kereszténység azonban mindenkit ápolt, félelem nélkül közeledett a beteghez, segítve rajta, ahogy lehetett. Az ellátásban megjelent a könyörületesség. A betegápolás a püspökök és papok feladata lett, a diakónusok és diakonisszák segítő, szolgáló és végrehajtó feladatokat láttak el. Minden keresztény ház

M


szállás volt az utasoknak és ápoló hely a betegeknek. Ma úgy mondanánk hogy a házi ápolást preferálták. Azonban hamarosan megjelentek a hospitalék, a kórházak is, azok részére, akiknek otthon már nem jutott hely az ápolásra. A középkorban megalakultak a betegápolással foglalkozó férfi és női szerzetesrendek, melyeknek tagjai már képzésben is részesültek. A keresztes hadjáratok alatt létrehozták a hadi ápolórendeket és megjelentek a világi ápolók is. A céhrendszer erősödésével kialakultak a világi, városi kórházak. A nővérek feladata volt a betegápolás és a haldoklóknak nyújtott lelki vigasz. Az újkorban kettéválik a szegényés betegellátás. 1629-ben De Gras kidolgozta az első nővérképző programot. A XVIII. század végén már a hierarchikus tagozódás is megindult, az ápolók segítségére voltak a segédápolók. Bécsben megjelent az első ápolástani tankönyv, de ennek ellenére a XIX . század elején az ápolók nem részesültek megfelelő képzésben. A tudomány fellendülése maga után vonta az igényt a jobb ápolás és az ápolóképzés iránt. Azért születnek a nagy formátumú emberek, hogy a problémákat megoldják. Elérkeztünk ahhoz a hölgyhöz, akinek a születésnapján

van az ápolók világnapja, aki kidolgozta a modern ápolási elveket és az ápolói munkát megbecsült hivatássá tette. A neve: Florence Nightingale (1820-1910). Származásából, a család addigi életviteléből nem következett, hogy szívós munkával, akarattal nemcsak szülőhazájában, Angliában, de az egész világon elismert és nemzetközi tekintély lett az ápolástudomány területén. Több mint 200 tudományos közleményt írt és első nőként kapta meg az angol becsületrendet. Jelmondata, amely ma is érvényes: „Furcsának tűnhet azt kijelenteni, de a legelső követelmény egy kórház iránt, hogy ne ártson a betegeknek.” A nagy magyar ápolók közül egy nevet említek: Kossuth Zsuzsát, aki az 1848-as szabadságharc alatt a tábori kórházak főápolónője lett. Kórházunkban a Kápolna előtti teret nevezték el róla. Nagy ugrás az időben: 1950 után az egészségügyi szakiskolákban képezték évtizedekig az ápolókat, majd 1965-ben kezdik meg működésüket az egészségügyi szakközépiskolák, amellyel párhuzamosan a munka melletti ápolónőképző tanfolyamok működtek. 1988-ban megindították a diplomás ápolóképzést. Az ápolás már nem az orvosi tevékenység függeléke, hanem önálló tudomány.

Tisztelt Munkatársak! Szeretnék néhány emléket megosztani Önökkel pályakezdő orvos koromból. 1974-ben kezdtem el dolgozni az akkori János Kórházban. Kikerülve az egyetemről némi elméleti tudás birtokában, de szinte nulla gyakorlattal kezdtem el a szakmai munkát. Visszaemlékszem az első vénás injekcióra, infúzióbekötésére, katétercserére és egyéb beavatkozásokra, melyek mind a betegnek, mind nekem nagyon gyötrelmesek lehettek. Akkor, és azóta is igen sok támogatást kaptam az idősebb, gyakorlott ápolóktól, akik úgy segítettek, hogy a beteg lehetőleg ne vegye észre, hogy zöldfülű az orvosa. Itt is megköszönöm azon ápolók segítségét, bátorítását akik pályám során tudásukkal és tapasztalatukkal segítettek a gyakorlat megszerzésében. Felmerülhet a kérdés, hogy mi az elsődleges a betegek ellátásában, az orvosi, vagy a ápolói tevékenység. Hiszem, hogy ez egy rossz kérdésfelvetés, hiszen egymást maximálisan kiegészítő, támogató tevékenységnél nem lehet prioritást megjelölni. Lehet korszerű diagnosztika, terápia, brilliáns orvosi beavatkozás, de ezek mit sem érnek, ha a beteg nem kap szakszerű ápolást, emberi szót, nincs aki beadja a gyógyszert, etes-

se, itassa, felültettesse és próbálja meg tartani benne a gyógyulás reményét. Elviselje a beteg ember esetleges ingerültségét, néha durvaságát, zavartságát, a hozzátartozók sokszor nem megalapozott vádaskodását. A fent felsorolt negatívumok ellenére sok szépet kaphat az egészségügyi dolgozó: a gyógyult emberek köszönetét, a napi kis csaták győzelmét, a munkatársak szeretetét. Sokszor elgondolkozom, hogy mi tart minket ezen a pályán. A többször megkezdett, de soha sem végigvitt reformnak mondott átalakítások, az egészségügyi dolgozók társadalmi, anyagi megbecsültségének hiánya vagy igen alacsony volta, a folyamatosan átdolgozott hétvégék, ünnepek, éjszakák, a túlórák, a nagyfokú fizikai és lelki leterheltség, az egymás iránti megbecsülés esetenkénti hiánya. A család elvárása, hogy légy itthon, a munkahelyé, hogy nélküled ellehetetlenül az ellátás, a betegeké, hogy segíts rajtam. Igen nehéz összeegyeztetni a munkát és a családi életet, gondolom ez is egyik indoka volt korábban az ápoló rendek kialakulásának. Mégis mi tart minket ezen a nehéz, gyötrelmes de gyönyörű pályán? Az idősebbek ismerhetik Moldova György könyvét a MÁV-ról: Akit egyszer a mozdony füstje meg-

csapott... Talán analógia vonható az egészségügy vonatkozásában is. Mi a baj az ápolókkal? Mióta az eszem tudom az, hogy kevesen vannak, mindig kevesebben mint, ahány ideális lenne, miközben a feladatok jelentősen nőttek, gondoljunk csak az ápolási dokumentáció bevezetésére, prevenciós illetve a sebkezelő lapok kitöltésére vagy az ápolási zárójelentésre. Jelenleg is több mint 120 munkatársunk hiányzik. Égetően szükséges, a nővérszálló évtizedek óta elodázott felújítása, hiszen az ott lakó munkatársaink méltatlan körülmények között töltik pihenőidejüket. Azért vagyunk itt, hogy egy bizonyos naphoz kötötten megköszönjük az ápolók áldozatos munkáját. Nem szeretem az egy napos megemlékezéseket, mert ha csak egy napra koncentráljuk a szeretetet, a tiszteletet, az elismerést akkor megnyugtathatjuk a lelkiismeretünket, hogy megtettük, amit elvárnak tőlünk a szokások. Azonban a mindennapok vannak többségben, ezért jó lenne, ha az egymás megbecsülését, mások munkájának tiszteletét és elismerését a betegek érdekében való együtt dolgozást , az év 365 napjára tudnánk kiterjeszteni. Sok sikert kívánok magunknak hozzá!



Fejlődésneurológia a Margit Kórházban Fejlődésneurológiai osztály 2007. november 22-én nyílt meg az Egyesített Kórházban, a Bécsi út 132. „A” épület III. emeletén, 32 évnyi svábhegyi működése folytatásaképpen. Feladatköre 20 aktív (ebből 10 szakági subintensiv) ággyal és járóbeteg-szakrendeléssel ellátni az egész ország területéről kivizsgálásra és kezelésre küldött idegrendszerileg károsodott újszülötteket és fiatal csecsemőket. Az osztály orvosai gyermekgyógyász és gyermekideggyógyász szakorvosok, gyógytornászai speciálisan képzettek és tapasztaltak, fejlődéspszichológusai klinikai szakpszichológusok. Gyakorlott szakápolók, elektroterápiás szakasszisztensek, gyógypedagógus tagja a teamnek. Az osztály országos csecsemő epilepszia központ, ennek megfelelő szakaszszisztenciával. Az osztályvezető főorvos dr. Berényi Marianne az orvostudományok kandidátusa. Prof. Dr. Katona Ferenc a fejlődésneurológia megalapítója, az orvostudományok doktora részmunkaidőben dolgozik. Mi is valójában a klinikai fejlődés-

A

neurológia, amely önálló klinikai szakágazat és mint ilyen praxiskóddal rendelkezik. Fő feladata az idegrendszerileg károsodottnak vélt csecsemők mielőbbi kivizsgálása és felelősségteljes döntés, hogy valóban terápiára szorul-e a csecsemő vagy sem. Az idegrendszeri vagy agyi károsodások zöme a magzati élet folyamán alakul ki és az osztályon alkalmazott speciális módszerekkel már az első hetekben megállapítható szükség van-e neuroterápiára, azaz az első életévben alkalmazható, speciális idegrendszeri kezelésre. Az agyfejlődés világra hozott károsodása még nem jelenti azt, hogy a további fejlődés veszélyezteti a jövendő életminőséget. A kivizsgálás folyamata tisztázza a valódi veszélyeztetettséget és szükség esetén a terápiás programot. A szülők számára megnyugvást jelent a kivizsgálás alapján megállapított differenciál diagnózis, felszabadulást, ha a terápiára nincs szükség. A neuroterápia pedig aktivitást, tevékenységet nyit számukra, amelynek – ha szükséges – aktív résztvevőivé válnak. Az osztály

munkatársaira ez nem csekély felelősséget ró. Közismert milyen összetett felépítésű, komplex működésű az agy. A fejlődő agy 350 grammról kb. 700 grammra gyarapszik az első évben. A fejlődés során a kialakult szerkezetek és működéseik egymással szoros kapcsolatban alakulnak ki, kapcsolatrendszerek milliárdjai keletkeznek, alakulnak át, tűnnek el és jelentkeznek más formában. Ebből a folyamatos átalakulásból származik az a képlékenység, plaszticitás amely az agy fejlődését lehetővé teszi. Vizsgálat közben ez a képlékeny állapot jelzi előre veszélyben van-e az emberi mozgás, emberi értelem, nyelvi kommunikáció, magatartás, hiszen mindegyiknek megvan a maga agyfejlődési folyamata. Ezek pedig sok szálon összekapcsolódnak és alakítják egymást. Mindezt csak objektív módszerekkel lehet vizsgálni. Erre szolgál az osztály speciális felszereltsége: a Doppler ultrahang, video-EEG (az agyi idegsejtek elektromos aktivitását mérő eszköz, melyhez videofelvevő is Fotó: Peták Dénes


Fotó: Peták Dénes

kapcsolódik), többféle kiváltott agyi potenciál berendezés, mozgásvizsgálat, a szelektív figyelem, rövid memória vizsgálati berendezése és más diagnosztikai eljárások. Ki kell emelni, hogy a kivizsgálás sokrétűsége az agy sokrétűségét tükrözi, a vizsgálatok ismétlése a járóbeteg-rendelés keretén belül, pedig az agy fejlődését. Ugyanakkor a leletek csak összefüggésükben értékelhetőek és épp a leletezés szakértelme az, amely az osztály tapasztalatából adódik. Mindez a szülők számára is garanciát jelent. Az osztály felfogása a szülőkkel való őszinteség, a szakvélemény kendőzetlen közlése a lehető legkörültekintőbb módon. Az osztály speciális feladatai közé tartozik a nyitott gerinccel (spina bifida) született újszülöttek születést követő első 24 órán belüli complex műtét előtti kivizsgálása, beleértve a neuro-urodynamikai vizsgálatot, a lelet és a prognózis írásos közlését a korai zárást végző sebészettel. A műtétet követően a hólyag- és végbélbénulás elektroterápiája és a paraparesis speciális kezelése napi rendszerességgel járóbeteg-ellátás keretében történik. Az osztályra évente átlagosan 1000-1500 új beteget irányítanak idegrendszeri szabályozási zavar gyanújával. Közülük évente 450-500 osztályos felvételt és részletes műszeres kivizsgálását igényel. Belőlük kerül ki az a kb. 300-350 eset, akinél szükséges megkezdeni a rendszeres korai

neuroterápiát. Mind a kezelésbe vettek, mind a kezelést nem igénylők átlagosan 4-6 hetente jönnek vissza ambuláns ellenőrző vizsgálatra, melynek száma évente átlag 3000 alkalom. A korai kivizsgálás és korai kezelés eredményeként az a betegség mely 100%-ban értelmi és/vagy mozgásfogyatékosságot eredményez az esetek kb. 46%-ban az első 1-1,5 életév végére tünetmentesen gyógyítható. A kezelt betegek 32%-ban lényeges javulás érhető el, elsősorban a mozgásszabályozás vonatkozásában, de ez a csoport a 1,5életévet követően további ellátást (ekkor már rehabilitációt) igényel elsősorban sensoros és mentális, precognitiv-cognitiv problémák miatt. Az időben kezelésbe vett betegek majd negyedében (22%) a korai neuroterápia érdemi eredménnyel nem jár. Ezekben a betegekben súlyos halmozott fogyatékosság alakul ki, mely az önálló életvezetést nem teszi lehetővé, de a rendszeres foglalkozás és a szülők folyamatos felvilágosítása, támogatása, életvezetésük segítése megkönnyíti a súlyos helyzet elfogadását. Az osztály munkatársai aktívan vesznek részt mind az orvos-,

mind a szakorvosképzésben, a védőnők, gyógytornászok, gyógypedagógusok graduális oktatásában, posztgraduális képzésében. Rendszeresen adnak elő hazai és külföldi tudományos kongresszusokon, eredményeiket, hazai és nemzetközi szaklapokban publikálják, monográfiákban, könyvfejezetekben ismertetik. A Magyar Fejlődésneurológiai Társaság – melyet a MOTESZ (Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége) 2008-ban vett fel tagegyesületei sorába – elnökségét az osztály munkatársai adják. A Magyar Rehabilitációs Társaság tudományos lapjának a REHABILITÁCIÓ-nak főszerkesztője Katona Ferenc professzor úr, a főszerkesztő helyettese Berényi Marianne osztályvezető főorvos asszony. Dr. Berényi Marienne


E-Klub – Dr. Demeter Jolán centrumvezető főorvossal gével nincs egyedül, és talán nem is ő van a legrosszabb helyzetben. Itt kibeszélhetik egymás közt az orvosokat, megvitatják: ki milyen természetgyógyászati készítményt szed. És minden klubnap tartogat valamilyen érdekes programot. A főorvos asszony év elején felméri az igényeket. Sok asszony kéri, hogy hívjanak meg beszélgetésre egy orvost. Ilyenkor leül közéjük onkológus, plasztikai sebész vagy éppen gyógyszerész, s válaszol a kezeléssel kapcsolatos kérdésekre. De kedvelt vendég egy földrajztudós is, aki vetítésekkel egybekötött előadásokat tart egzotikus országokról. Az évek alatt a finom házi sütemény is hagyománnyá vált. Akinek van kedve otthon kikenni a tepsit, boldogan kínálgatja klubtársainak a vaníliás kiflit, krumplis pogácsát. Az E-Klubnak két képzőművész is tagja, tőlük eredt az ötlet, hogy fessenek virágcsendéletet. Demeter doktornő most is őrzi szekrényében a színes csokrokat. Az egyik festmény alkotóját egy Fotók: Bazánth Ivola éve vitte el a rák. Május a kirándulás hónapja. Az idén a martonvásári kastélyt látogatták meg, de voltak már Egerben, Pannonhalmán is. De járnak együtt múzeumba, színházba, vagy éppen a közeli falunapot választják. Legutóbb a csömöri lakodalmas fesztiválon vettek részt. Több orvos is tagja a társaságnak, a betegség őket sem kíméli. Egyszer egy fiatal nőt nagyon megviselt a rákkal való szembenézés. A klubtagok közül egy pszichiáter doktornő foglalkozott vele, hogy könnyebben megbirkózzon a halálközeli élménnyel. Már mindkettőjüket elveszítették.

inden hónap harmadik szerdáján klubnap van a János előadótermében. Az önsegítő társaság az egészségesek felé is nyitott, de valójában emlőrákos betegek látogatják. A rendszerváltás előtt az emberek nem nagyon csoportosulhattak, a kilencvenes évek elején azonban megnőtt a civil szervezetek száma. Dr. Demeter Jolán főorvos asszony kilencvenhétben gondolta úgy, hogy elindítja a kórházban az emlődaganatos nők számára az E-Klubot. „Óriási segítséget jelent a nőknek ez a társaság a betegséggel való küzdelemben –mondja Demeter doktornő. – Általában azok jönnek el a rendezvényre, akiket itt diagnosztizáltunk, vagy akik műtét után rendszeresen visszajárnak kontrollra. Ha kérdezi valaki, hogy az emlőrákkal kapcsolatban hol kaphat bővebb információt, ajánlom neki a klubot.” A legtöbb embert megmenti a kétségbeeséstől, ha látja, hogy betegsé-

M

„Sajnos még most is meghalhat valaki emlőrákban, de messze nem olyan százalékban, mint régen. Ebben nagyon nagy a javulás. A megbetegedések száma viszont nagyon magas. Évente nyolcezer. A tudomány egyre inkább azt feltételezi, hogy az emlőrákot is valamilyen vírus okozhatja. Mint ahogy a méhnyakrákot is. Persze vannak tényezők, melyek elősegíthetik a kialakulását. Én három gyermeket szültem és szoptattam, nem ittam, nem dohányoztam, nem szedtem fogamzásgátlót, soha nem voltam túlsúlyos, egy nap mégis csomót tapintottam a mellemben.” Demeter doktornő már négy éve vezette az E-klubot, amikor 2001ben megoperálták. Levették az egyik mellét, végigcsinálta a kemoterápiát. Már teljesen jól van, de ehhez az is hozzájárult, hogy vállalta a rekonstrukciót. A helyreállító emlőműtét mindenkinek jár, a TB fizeti. Kevés nő tudja, hogy ettől nem kell félni, tökéletesen dolgoznak a plasztikai sebészek. Talán a tájékozatlanságban az is közrejátszik, hogy az ellenőrző orvosok nagy része férfi és nem hangsúlyozzák eléggé a rekonstrukció lehetőségét és előnyeit. Nemrég egy idős apáca járt a főorvos asszonynál szűrésen. Levette a melltartóját, lecsatolta a műmellét és a vizsgálat végén azt mondta: nagyon kell vigyáznia erre a protézisre, mert húsz éve operálták és azóta nem kapott újat. Dr. Demeter csodálkozva kérdezte: „Hát nem tudta, hogy az neki jár?” „Nem” A doktornő gyorsan elintézte, hogy az apácát soron kívül fogadják az onkológusok. Demeter Jolán ötéves volt, amikor bátyja felültette a biciklivázra. Göröngyös földúton kerékpároztak, hatalmasat estek. Jolán nyílt törést szenvedett a lábán és kapott egy tetanuszmérgezét. Amikor ezt negyvenhétben túlélte, még kislányként eldöntötte, hogy orvos lesz. Diploma után nyolc évig belgyógyászként dolgozott a Szabolcs utcai kórházban,

majd elment röntgen szakorvosnak. Később jött az ultrahang és a mammográfia. Dr. Demeter 1976 óta dolgozik a „Jánosban”, és nyolcvanhárom óta foglalkozik emlővizsgálattal. Amikor ’95-ben elindult a kórházban a „világbanki” mammográfiai emlőszűrés, akkor került a részleg a jelenlegi szűrőállomás épületébe. 2001 óta a népegészségügyi program keretében szűrőcentrumként működik. Az akkor kapott mammográfiás gép tökéletesen üzemel, de lassan le kellene cserélni. A tökéletes megoldás egy digitális készülék lenne. Sajnos 100 millió forintba kerül, míg a hagyományos 18-20 millióba. „Előfordul, hogy valaki elsírja magát, amikor a vizsgálaton kiderül, hogy emlődaganata van – folytatja a főorvosnő.– Azonnal a halálra gondolnak. Mondom nekik: nézzenek rám, engem is operáltak, levették a

mellem és most jól érzem magam. Volt olyan, aki nem hitte el. Levetkőztem neki és megmutattam a műtét nyomait. Aki tudja, hogy átmentem a betegségen, jobban bízik bennem.” Dr. Demeter Jolán évek óta a Magyar Rákellenes Liga elnökhelyettese, öt éve pedig az Európai Rákellenes Ligák Szövetségének elnökségébe is beválasztották. Egy ideje a Világ Rákligái Szövetségének egyik munkacsoportjában is tevékenykedik. Férjét nyelőcsőrák vitte el, de mellette maradtak gyerekei és hét unokája. A pénz nem érdekli, az olva-

sás mellett a zene nyújtja számára a legnagyobb kikapcsolódást. Lelkesen újságolja, hogy júniusban micsoda Wagner-operákat adnak a Művészetek Palotájában, de hát erről most lemarad. Krétán lesz éppen az Európai Rákellenes Liga elnökségi ülésén. Székely Ilona

Amit az emlőrák megelőzése és korai felfedezése érdekében tudni kell Az emlőrák a nők egyik leggyakoribb rosszindulatú daganata. Magyarországon évente 2700-nál több asszonyt veszítünk el a betegségben. Az emlőrák okát nem ismerjük, csak elősegítő tényezőit. Ilyen az életkor – 50-70 éves korban a leggyakoribb az előfordulás. Gyakoribb az emlőrák, minél fiatalabb életkorban kezdtek menstruálni, és ha ez a ciklikus periódus az átlagnál magasabb életkorban fejeződik be. Fokozza a rizikót, ha már volt valamilyen emlőelváltozása, ha nem szült, szoptatott, ha a klimax után hormonpótló gyógyszereket szed. Emlőrák kialakulását elősegíti a túlsúly, a magasabb alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, illetve a dohányzás is. A megelőzés legfontosabb része az, ami az életmódunkon múlik. Sajnos, ha mindent megteszünk, akkor sem tudjuk teljesen megelőzni a betegséget. Fontos viszont, hogy a daganatot minél korábban vegyük észre, mert a korai, a környezetre még nem terjedő emlőrák 95%-ban gyógyítható! 45 éves kor előtt nincs szervezett szűrővizsgálat, a nőknek saját maguknak kell

figyelni a mellük állapotára. Erre a legalkalmasabb a tapintásos önvizsgálat. A fiatalkorban kialakuló emlőrák ugyanúgy gyógyítható, mint a klimax utáni emlőrákok, ám fontos, hogy fiatal korban a rákos burjánzás sokkal gyorsabb. Ezért lényeges, hogy minél hamarabb diagnosztizálják, majd kezeljék a betegséget. A gyógyulás után a kiújulás kockázata is magasabb, ezért komolyan kell venni a kontroll vizsgálatokat. Hazánkban 2001-ben vezették be a 45-65 év közötti asszonyok kétévenkénti meghívásos mammográfiás szűrővizsgálatát, amely során mindkét emlőről speciális röntgenfelvételeket készítenek. A vizsgálat mindössze néhány percig tart. Amennyiben rosszindulatú daganatra utaló eltérés nincs, a hölgynek levélben elküldjük a leletet. Ha olyan eltérést találunk, amely miatt kiegészítő vizsgálatot tartunk szükségesnek, akkor külön értesítjük. A visszahívás ijesztő, de a visszahívottak nagyobb részénél csak jóindulatú eltérést találunk. A további kezelést az Onkológiai Bizottságban

beszéljük meg, amelynek több szakterület orvosai a tagjai. 65 év fölött is kifejlődhet az emlőrák, de méh- vagy petefészekdaganat is, ezért mind a mammográfia, mind a nőgyógyászati vizsgálat idős korban is javasolt, különösen akkor, ha valamilyen panasz van (leggyakoribb az emlőben a csomó, illetve véres váladékozás a hüvelyből). Sajnos az idős asszonyok gyakran nem akarnak gondot okozni a családjuknak, azt hiszik, hogy az ő daganatukat már úgysem lehet megoperálni. Akárhány éves is valaki, akármennyire is nem akar senkit terhelni a betegségével, kérem, forduljon orvoshoz! A daganatot idős korban is el lehet távolítani, és kezelni is lehet. Ha nincs, aki segítene – mert sajnos ez sem ritka – segítségért fordulhat a házi orvos mellett dolgozó ápoló nővérhez, az egészségügyi szociális nővérhez, vagy a segítő szervezetekhez. MINDENKI FONTOS NEKÜNK! Dr. Demeter Jolán Centrumvezető főorvos Szt. János Kórház, Emlőszűrő Centrum


Irodaszerektől az orvosi anyagokig Interjú Bátyai Károllyal a Logisztikai Osztály vezetőjével kerültem Kalocsára, az egészségügy területére. Amikor megkerestek a János Kórházból, hogy vállalnék-e egy felelősségteljes logisztikai vezetői feladatot, kis gondolkodás után igent mondtam. De még most is Kalocsáról ingázom, illetve időnként egy pesti barátomnál alszom. Talán majd ősszel költözöm feleségemmel a fővárosba.

ár hónapja lett a Logisztikai Osztály vezetője Bátyai Károly.

P

– Hol dolgozott eddig és hogy került kapcsolatba a Szent János Kórházzal? – Február elseje óta töltöm be ezt az állást, de kapcsolatom a „János Kórházzal” jóval régebbi. Még az integráció előtt, 2004-ben, amikor ebben a kórházban is bevezetésre került a gazdasági rendszer, több alkalommal jártam itt oktatóként. A rendszer bevezetésében, adatkonverziójában, később a rendszer felügyeletében segítettem, majd a felmerülő kérdésekben tanácsadóként tevékenykedtem. Előző munkahelyem 1992 óta a Kalocsai Kórház volt, ahol kezdetben pénzügyi osztályvezető, végül pedig gazdasági igazgató lettem. Ha még jobban viszszamegyünk az időben, pályám elején Kalocsán a Járási Hivatalnál dolgoztam, ahol végigjártam a ranglétrát. Egyszerű könyvelő, gépi adatrögzítő, pénzügyi ügyintéző volt a beosztásom. Majd Miskén a helyi tanácsnál (akkor így hívták az önkormányzatot) a teljes pénzügyi-számviteli munkát rám bízták, illetve az adócsoport irányítását is. A vezető távollétében irányítottam az egész hatósági és egyéb ügyintézést. Innen


– Ezek szerint nem ez az első kórház, melyet szakemberként belülről lát. Miért van az, hogy a legtöbb kórház veszteségesen működik? – Általánosan elmondható, hogy egyre rosszabb helyzetbe került az egészségügy. A finanszírozás soha nem volt inflációkövető. 94 előtt a bázis finanszírozási rendszer működött, amikor a béreknél és a dologi kiadásoknál többé-kevésbé érvényesültek az automatizmusok, és kiszámítható bevételek voltak. A több éve működő „teljesítmény volumen korlát” szerinti finanszírozás több egészségügyi intézményt lehetetlen helyzetbe hozott. A Kórház Szövetség adatai alapján az egészségügyi intézmények 80-90%-a pénzügyi nehézségekkel küzd. Húsz alatt van azoknak a kórházaknak a száma, melyek pozitív mérleggel rendelkeznek. És hogy az új finanszírozási rendszer milyen lesz, az majd csak a jövőben derül ki. A János kórházban is várhatóan csökkennek a bevételi lehetőségek, az abszurd a finanszírozásban az, hogy akkor is, ha a teljesítmény történetesen nő. – Az első hónapokban gondolom bejárta az osztályokat, ellátogatott a telephelyekre. – Sajnos nem tudtam minden helyre eljutni. A Bécsi úti telephelyen volt egy megbeszélésem, azt hiszem sikerült megoldani az anyagellátással kapcsolatos gondokat. A nehézségekben közrejátszott, hogy létszámhiánnyal küszködtünk, nem volt elég a szállítói kapacitás.

Ráadásul hirtelen új logisztikai feladatot kaptunk, hiszen nemrég a volt Margit Kórházba került a János kórház telephelyről a központi gyógyszerraktár. De jelenleg már elfogadhatóan működik a számítógépes informatikai rendszer, az osztályok elektronikusan adják le gyógyszer és anyagigénylésüket, nem kell levelet írni, kézbesíteni, s ez nagy megtakarítást jelent időben. Úgy tűnik, hogy ez a módszer a Bólyai úti telephelyen is beválik. Itt még adós vagyok egy személyes látogatással. – Az elektronikus rendszeren keresztül a dolgozók is láthatják, hogy mi van raktáron? – Minden áttekinthetővé válik, még azt is nyomon lehet követni, hogy hol tartanak az igénylések. Odavissza működik az adatinformáció. – Nagy vonalakban hogy foglalná össze: mi a Logisztikai Osztályt feladata? – Tömören: a logisztikához tartozik a teljes anyagellátás az irodaszerektől kezdve az orvosi anyagokig – kivételt képeznek a műszaki anyagok, orvosi műszerek, gyógyszertári és a vérkészítmények. De az összes nyomtatványt, takarítószert, textíliát, papírárut mi szerezzük be. Ez havi szinten közel 80 millió forintot jelent. Az említetteken kívül vannak az eseti finanszírozási eszközök (EFI tételek), melyeket tételesen, külön fizet ki a központ. Ide tartoznak például a pace-makerek, varrógépek, implantátumok, protézisek, melyek nagy értéket képviselnek, év végére a 201 millió forintot is elérheti. Ebből adódik, hogy a mi dolgunk megkeresni a partnereket, eldönteni, hogy kitől mit szerezzünk be. Ami nem esik közbeszerzés alá, arra legalább három cégtől kérünk árajánlatot. Óriási cikktörzzsel rendelkezünk, a Kórháznak széles szakmai spektruma van és ezeknek az egészségügyi cikkeknek meg kell oldanunk a raktározását,

majd el kell juttatnunk ezeket a megfelelő helyszínre. Tizenöt partnerral konszignációs raktárt működtetünk, hogy ha azonnal kell valami, ne kelljen rá napokat várnunk. Ez nagyon fontos a gyógyítás területén. – Van olyan egészségügyi cikk, amellyel kapcsolatban leltárhiányt tapasztalt? – Az utóbbi időkben a textíliákkal adódtak problémák. Idetartoznak a lepedők, ágyneműhuzatok, műtéti textíliák, műtéti ruhák, dolgozói munka és védőruhák. Ezek nagyon kevés ideig vannak tárolva a raktárban, mert szinte azonnal kiadjuk a felhasználóknak. A technikai hiány abból is adódik, hogy a készlet a mosatás miatt naponta változik. A leltárhiány azonban az utóbbi évben meghaladta a hárommillió forintot. Fokozott figyelmet szeretnék erre a területre is fordítani. Tiszta képet kell kapnunk a textíliákról, hogy megtörténhessen a tényleges selejtezés. Ki kell vennünk az osztályos nyilvántartásból is a használhatatlan holmikat és akkor világosan fogjuk látni, hogy melyik osztályon kell textíliapótlásról gondoskodnunk. Amíg ez nem történik meg, hamis adatokat látunk a számítógépes nyilvántartásban az adott osztályról. – Mik a tervei, min szeretne változtatni a logisztika területén? – Szeretném a számítógépes

Fotók: Szabadosi Béláné

adatfeldolgozást teljes egészében bevezetni, hogy minél kevesebb papírt használjunk. Fontos a meglévő rendelési szokások, szállítási szerződések alapos felülvizsgálata is. El kell érni, hogy a kórház a lehető legkedvezőbb feltételekkel tudjon árut beszerezni, bár a mostani gazdasági helyzetben nagyon nehéz feladat a költségeket szinten tartani, mivel a beszállító cégek érvényesíteni akarják az inflációs és az egyéb pénzügyi piaci hatásokat. Célom továbbá, hogy egy igazi szolgáltató szellemben működő kollektívát kovácsoljak össze a munkatársakból. Jelenleg létszámhiánnyal küzdünk, mert nem könnyű olyan

szakembert találni, akinek egészségügyi áruismerete és megfelelő gyakorlata lenne. Lényeges feladatomnak tartom még a megfelelő, átlátható keretgazdálkodás kialakítását is. Olyan megfelelően szabályozott, de kontrollálható beszerzési és felhasználói kereteket kell kialakítani, hogy az elektronikusan is naprakészen áttekinthető legyen, melyhez a megfelelő informatikai rendszer is támogatást nyújt. A szakmai egységek havi felhasználói terveit (igényeit) úgy kell biztosítanunk, hogy túl nagy pénz ne áramoljon ki a rendszerből. Ezen dolgozom. Székely Ilona

Tudományos ülések ...a gyermekellátásról prilis 23-án Dr. Blatniczky László elnökletével került sor a kórház különböző telephelyein és osztályain folyó gyermekellátásokat bemutató tudományos ülésére. Mind a hat előadás igen érdekes témákat dolgozott fel. Schill Beáta dr., Horváth Katalin dr., Márkus Rita dr., Princzkel Erzsébet dr.: PIC-i életek; Boros Veronika dr., Németh Tünde dr. (OGYEI), Kurimay Tamás dr.: A pszichiátriai betegek ellátása anya–gyermek egységben; Altmann

Á

Anna dr.: Gyermekkori fejfájás kivizsgálása és buktatói; Medveczky Erika dr.: Műszeres egyensúly felmérés a gyermek-rehabilitációban; Madarasi Anna dr.: Az infekció szerepe a léguti allergiás betegségekben; Garai Zsolt dr., Zaránd Raymund dr., Lellei István dr.: A tracheotomia indikációja és kivitelezése. A jelenlévők betekintést nyerhettek a PIC – Perinatalis Intenzív Centrum, a koraszülött csecsemők ellátását biztosító részleg – mindennapjaiba, hallhattak egy Magyar-

országon újdonságnak számító kezdeményezésről, melyben a pszichiátriai betegséggel küzdő anyát és egészséges csecsemőjét együtt látják el a kórházban, növelve ezzel az édesanya gyógyulási esélyeit. Egy másik kutatásban az előadó rávilágított, hogy a gyerekeknél oly gyakori fejfájást a legalább átlagos intelligenciával rendelkező gyermekeknél az is kiválthatja, hogy erőteljesebben élik meg a részképességek esetleges problémáit, ami szorongáshoz vezethet náluk.


Csókay András előadás közben (fotó: Szabadosi Béláné)

Érdekes esetek Előadók Dr. Csókay András osztályvezető főorvos A robotkéz-technikával végzett agyi érpótlás lehetőségeiről, Dr. Mezei László főorvos Jobb pitvari mobilis thrombus diagnózisa és kezelése Dr. Polner Kálmán osztályvezető főorvos Egy peritoneálisan dializált beteg többszörös hasi aneurizmájának megoldása stent graft beültetéssel Dr. Németh Zsuzsanna főorvos Metasztatikus világossejtes vesecarcinoma kezelés molekuláris célzott terápiával: 2 évig tartó teljes remissió Dr. Trocsányi Márta Súlyos idegrendszeri károsodás miatt végzett rehabilitáció

A Tudományos ülés első előadásaként dr. Csókay András egy olyan esetet és műtétet ismertetett, amelyet még csak az általa vezetett munkacsoport végzett, eddig összesen három alkalommal, s legutóbb itt a János Kórházban. Április 3-án, az idegsebészeten egy 57 éves férfibetegen hajtottak végre 14 órás műtétet, akinek komplex, kóros agyi értágulata volt. Az értágulat azért veszélyes, mert a tágulat elvékonyodott fala miatt nyomásemelkedést követően agyvérzés történhet. Endo vasculáris módszereket az agyi érsebészetben már régóta alkalmaznak az értágulat kiküszöbölésre. Ha azonban a tágulat komplex kiterjedésű és helyzetű, vagyis több eret is érint,

mint a fenti beteg esetében, akkor alkalmazható az az érpótló technika, ami leginkább a szívkoszorú ereknél alkalmazott by pass műtétekhez hasonlatos. Csak hogy az aorta vagy a szív koszorú erek átmérője 2 mm vagy jóval nagyobb. Tehát az agyi erek sokkal vékonyabbak. Így az oldalkirekesztésben való érpótlás, ami által nem kell kirekeszteni a keringést az agyban, lehetetlen volt eddig a kéz természetes pontatlansága (fél mm a kéz természetes remegése) miatt. A kéz remegésének kiiktatására fejlesztette ki Csókay főorvos a „robotkéznek” elnevezett technikát, amely egy olyan kézmegtámasztási technika, amikor a fogót, műszereket az operáló orvos újbeggyel irányítja. Nem valóságos robottal végzi tehát a műtétet, mert a szövetek, erek tapintására az operáló orvosnak szüksége van, de a „robotkéz” technikával pontosabbá és precízebbé lehet tenni a beavatkozást. Másrészről ez a technika, mint a fenti férfibeteg esetében is, lehetővé tette, hogy agyi érpótlást végezzenek oldalkirekesztéssel, az erek lezárása nélkül, a vérkeringés folyamatos fenntartásával. Az agy funkciói tehát nem károsodnak. Az értágulatos szakaszt kirekesztik úgy, hogy mellé, oldalról egy épp eret varrnak be. A kéz nem remeg, a műtét elvégezhető, sőt az idegsebészet műtéti csapata el is végezte, a beteg azóta is jól van. További sikeres műtéteket kívánunk!

Utak és tévutak a gasztroenterológiában Május 7-én tudományos ülésére került sor, melyet a János telephely Gasztroenterológiai osztálya, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság és a Magyar Ultrahang Társaság szervezett. Üléselnökök Dr. Szilvás Ágnes és Dr. Demeter Pál.


Az előadások: 1. Dr. Székely György: Paramedicina a gasztroenterológiában 2. Dr. Demeter Pál: A belek keringési zavarainak diagnosztikájáról 3. Dr. Szilvás Ágnes: Háromdimenziós ultrahang diagnosztika gócos májbetegségekben

4. Dr. Micskei Éva: I. típusú diabetes mellitus előfordulása coeliakiás gyermekekben 5. Dr. Siket Ferenc: Epeúti operatív endoscopia 6. Dr. Penyige József: Colon polyposis formájában jelentkező Mantle-cell lymphoma 7. Dr. Bóka Béla: Henoch- Schönlein purpura egy eset kapcsán.

Orvosdinasztiák Az Altmann doktorok • Apa és lánya an az úgy, hogy az ember lánya apja hivatását választja. Ez történt az Altmann családban is. Dr. Altamann István belgyógyász, az egykori Honvéd Kórház főrovosának lánya is gyógyítónak ment. Dr. Altmann Anna jelenleg gyemekneurológus főorvos a Bólyai úti telephelyen, az Epilepszia Centrum vezetője a régi Budai Gyermekkórház területén. Édesapja 1926-ban született a Józsefvárosban. A Teleki tér akkoriban forgalmas volt az iparosoktól, kereskedőktől, Altmann nagyapának pedig kocsmája volt a Kun utcában. Jóféle borral töltötte a poharakat, pénzt azonban keveset keresett. Szegény családnak számítottak. Majd jött a háború. Átvészelték valahogy az embertelen időket. Közvetlenül a háború után a kocsmáros fia beadta jelentkezését az orvosi egyetemre. Így lett Altmann Istvánból első generációs értelmiségi. Diploma után a csepeli kórházba került, majd évtizedekig belgyógyászként dolgozott a Honvéd Kórházban. Szakértelme és tudása révén nagy tekintélyű vezető főorvos lett a Vérellátó Osztályon. „Gyerek voltam, amikor apu a Honvédban dolgozott, de nagyon jó emlékeim vannak az akkori Kórházról. – Meséli dr. Altmann Anna. – Ha végigmentem a folyosón, mindenki tudta, hogy ki vagyok, és az ott dolgozó emberek is ismerték egymást. Együtt éltünk, kirándultunk, összejártunk a kollégákkal, akik egyben apám barátai is voltak. Valahogy szorosabb kapcsolat volt az emberek között, mint a mai világban. A katonásdiból csak annyira emlékszem, hogy egyszer egy évben apám elment egy háromnapos gyakorlatra.” Anna nem tudja miért, de már kisiskolásként is gyerekorvos szeretett volna lenni. Talán mert Zsófi nénire akart hasonlítani, aki egy kedves személyiség volt a baráti társaságban. Szülei is örültek döntésé-

V

nek. Édesapja szerint: az orvosi szakma a legszebb a világon. „1986-ban kaptam meg a diplomám, akkor nagyon nehéz volt állást találni Budapesten. – Folytatja Anna. – Végül a Dél-pesti Kórház koraszülött osztályán kaptam munkát, amit imádtam. Aztán nekem is gyerekeim születtek, muszáj volt a lakóhelyünkhöz közelebbi állást találnom. Így kerültem a Bethesda (akkor Apáthy) Kórházba, az Ilka utcai részleghez, Kiss Péter főorvos úrhoz, ahol megismertem Dr. Neuwirth Magda gyermekneurológust. Teljesen megfertőződtem, nagyon érdekesnek találtam a gyermekneurológiát.” Altmann doktornőből neves gyermekneurológus lett, aki a budai telephelyen kívül két magánklinikán is gyógyít. Gyakran keresik fel olyan gyerekek, akik tanulási nehézségekkel, magatartásbeli problémákkal, vagy étkezési zavarokkal küzdenek. Ezek a tünetek sokszor pszichés okokra vezethetők vissza. A neurológiai rendelőben megjelenő gyerekek 50%-a epilepsziás.

„Szerencsére az epilepszia 80%-a már gyógyítható. Leírhatatlan öröm és sikerélémény, amikor egy kisgyereknek a kezelésem és gyógyító csapatunk munkájának hatására megszűnnek a rohamai és újra jókedvű, tünetmentes kislány vagy kisfiú válik belőle.” Anna lányai az orvosi helyett a közgazdasági egyetemet választották. A kisebbik lány, Pető Réka, magyar kardbajnok, álma a londoni olimpia. Anna nem bánja, hogy gyerekei a jelenlegi körülmények között nem lesznek orvosok. Úgy véli: a szakma szépsége sok területen elveszett, mert általában nagyon kevés idő jut egy betegre és megszűnt a bensőséges viszony orvos és páciens között. Ráadásul az adminisztrációs terhek növelésével is sokkal mechanikusabbá vált a gyógyítás. „Nagyon szeretem a munkám, de igazat adok a lányaimnak. Édesapámnak viszont nagy fájdalma, hogy unokáiból nem lesznek orvosok. ” Székely Ilona


Óvoda a Kórház területén Interjú Bak Ferenccel, a Hegyvidéki Oktatási és Közművelődési Iroda vezetőjével János Kórház területén van egy épület, melyet panelekből emeltek a hatvanas években. Annak idején a kórház dolgozóinak gyerekei játszottak itt: a földszinten bölcsőde, az emeleten óvoda működött. Aztán, ahogy teltek az évek, az épületnek más funkciója akadt. Az utóbbi évtizedben gyógyszerraktárként is használták.

A

– Ide olyan szülők hozhatják két évesnél idősebb gyereküket, akik otthon vannak ugyan, de szükségük van hetente pár órás szabadidőre, hogy elintézzenek valamit, vagy csak játszótársat, változatosságot szeretnének biztosítani gyereküknek. Étkezést is lehet kérni, a játszóház óránként háromszázharminc forintba kerül.

– 2009 telén a Hegyvidéki Önkormányzat bérbe vette az épületet és szeptembertől új óvodát nyit benne a kerületieknek. Miért volt erre szükség? Nincs elég óvoda a környéken? – A döntést több körülmény indokolta. Egyrészt a Ratkó-korszakban született lányok most lettek nagymamák, nemrég születtek az unokáik, így a kerületben is nőtt a gyerekek száma. Másrészt a gazdasági válság következtében egyre kevesebb szülő tudja fizetni a magánóvodákat. Így érthető, hogy megnőtt az igény az önkormányzati óvodai férőhelyek iránt, ahol a szülőknek csak az étkezés után kell fizetni. Emelnünk kellett a létszámot, míg korábban az is előfordult, hogy be kellett zárnunk egy óvodai csoportot, mert nem voltak benne gyerekek.

– Az óvodába az egyesített Szent János Kórház dolgozóinak gyerekeit is felveszik, vagy csak akkor, ha a kerületben laknak? – Megállapodást kötöttünk a Kórházzal, hogy a Kórház dolgozóinak gyerekeit automatikusan felveszszük, ha jelentkeznek. A teljes óvodai létszám 30%-át jelöltük meg limitnek, ez hatvan gyereket is jelenthet a Kórház részéről. Eddig tíz óvodást jeleztek, akik közül hatan még nem töltötték be a három évet. A törvény szerint ők a harmadik életévük betöltése után lehetnek óvodások.

– Hány csoportot indítanak a János kórházi óvodában? – Hat 25 fős csoport indul, ebből négy kiscsoport (hároméves korosztály) lesz. Az elkövetkező években kilencre bővülne a csoportok száma, két játszóházzal. Most ősszel egy játszóház várja a gyerekeket. – Mit jelent a játszóház fogalma?

– A „kórházi” gyerekek ugyanolyan feltételekkel vehetik igénybe az óvodát, mint a hegyvidéki lakosok? – Igen. Nekik is csak az étkezés kerül pénzbe, illetve néhány külön program: cirkusz, kirándulás. – Ahhoz, hogy a kicsik birtokba vehessék az óvodát, alapos felújításra van, volt szükség. Hol tartanak a munkálatok? – A kertet teljesen szét kellett szedni, mert nekünk európai szabványnak megfelelő játszóteret kell biztosítanunk. Jelenleg ütéscsillapító Fotók: Szabadosi Béláné

gumifelületet rakunk le, és különféle játékokat telepítünk. Kilenc homokozója lesz a kilenc csoportnak, most festik a kerítést. És persze a belső tereket is teljesen felújítjuk, bebútorozzuk. Kicseréljük az ablaküvegeket, a bejárati ajtókat, az árnyékoló vásznakat. A falakat kifestjük és új linóleum kerül a padlóra. Lesz, ahol kiemelünk egy válaszfalat, mert egy hetven négyzetméteres tornaszobát is létesítünk. A melegítőkonyhába korszerű felszereléseket vásárolunk. – Milyen költséggel jár mindez? – Hatvan vagy hetven millióba kerül a felújítás. – Honnan szállítják az ebédet a gyerekeknek? – Az étkeztetésre közbeszerzési pályázatot írunk ki, de ideális az lenne, ha a János Kórház telephely konyhája biztosítaná az étkezést, hiszen így a dietetikus ellátás is könynyen megoldható lenne és a tejérzékeny, lisztérzékeny vagy cukorbeteg gyerekek is a számukra megfelelő étrend szerint étkezhetnének. – Hányan jelentkeztek eddig az új óvodába? – Első körben hatvankilencen. A további egyeztetések során valószínű, hogy még ugyanennyi gyereket át fogunk ide irányítani, illetve felvenni, mert a többi óvodánk tele van.

HÍREK XII. kerületi házi- és gyermekorvosok és a főigazgató asszony találkozója

Kinevezés

A Kórház pályázatot írt ki az ápolási igazgatói beosztásra, melynek elbírálására június 12-én került sor. A pályázók közül Lászlóné Dezső Kornéliát – a jelenlegi megbízott ápolási igazgatót – találta a bírálóbizottság a pozícióra a legalkalmasabbnak. A kinevezés 2009. július 1-jei hatállyal, határozatlan időre szól. Gratulálunk és további sikeres munkát kívánunk!

Április 16-ra az Auguszt Pavilon Cukrászdába kötetlen beszélgetésre hívta a XII. kerületi háziorvosokat kórházunk főigazgatója Dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes, valamint a XII. kerület alpolgármestere, Kovács Lajos. A kezdeményezéstől a nem egészen egy éve kinevezett főigazgató asszony bizalomteremtést, együttgondolkodást, a problémák felvetésének és megoldásának közös keresését remélte a kerületi lakosok jobb és hatékonyabb ellátása érdekében. A háziorvosok felvetették a saját és kórházi informatikai rendszer összekapcsolásának lehetőségét, amely munkájukat nagyon megkönnyítené. Online rendszeren tudnának betegeik számára időpontot kérni laborra, röntgenre, egyéb diagnosztikai vizsgálatokra, s a leleteket is meg tudnák kapni a kórháztól az informatikai rendszeren keresztül, amit aztán könnyen be tudnának illeszteni a betegek dokumentációjába. Megvalósíthatná azt a célt, hogy a lelet utazzon és ne a beteg. Dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes jelezte, hogy teljesen

egyetért a háziorvosok ezen felvetésével. Jelenleg a kórház informatikai rendszere még nem alkalmas erre, de folyik a kórház informatikai rendszerének egységesítése, s ha ez a fejlesztés megtörtént erre a lépésre is sort szeretnének keríteni. Felmerült a kórház bizonyos épületeinek, egységeinek meglehetősen rossz infrastrukturális állapota, amely minden orvosi és szakdolgozói igyekezet, odaadás ellenére is hátráltatja a gyógyulást, rontja a betegek közérzetét. A főigazgató asszony jelezte, hogy elkezdték az I. Belgyógyászati Osztály rendbetételét, s a főváros ez éves költségvetésében 50 millió forint van elkülönítve az osztály felújítására. A kórház tervezi és pályázati anyagot is összeállított már egy új, Sürgősségi Ellátó Egység felépítésére. Szó esett még a kórházban fekvő betegek gyógyszerellátásáról, a szakrendelők főbejárathoz közelibb elhelyezéséről. Ez utóbbival kapcsolatos pozitív fejlemény, hogy a reuma szakrendelés hamarosan lejjebb költözik a II. Belgyógyászat épületébe.

A legjobb hulladék a „nem keletkező hulladék” Ma még hazánkban nagy mennyiségű hasznosítható anyag kerül a kukákba, melyek jobb helyen lennének a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken. A hulladékhegyek csökkentése mindannyiunk feladata és felelőssége. A szelektív hulladékgyűjtést követő „fázis” már az újrahasznosítás, melynek során az összegyűjtött anyagból új anyagot hoznak létre, ezáltal csökkentve a környezet szenynyezését. Intézetünk I. sz. Telephelyén - a János Kórházban - már korábban elkezdődött a kartonhulladék szelektív gyűjtése. Idén tavasztól lehetőség nyílik arra, hogy a dolgozók és a betegek az itt tartózkodásuk során keletkezett papír és PET-palack hulladékokat szelektíven gyűjtsék. A gyűjtők a hulladéktípusoknak megfelelően

különböző színkóddal vannak ellátva: kék: papír, zöld: a PET-palack. A hatékonyság érdekében kizárólag szennyeződésmentes vegyes papírhulladékot (irodai papír, csomagolópapír, hullámpapír), és ugyancsak szennyeződésmentes, tömörített (laposra taposott) PET-palackot lehet a gyűjtőkbe dobni. A gyűjtőeszközök a raktárból igényelhetőek, melyeket igény szerint a Szállítási csoport dolgozói ürítenek. A szelektíven gyűjtött, tiszta hulladék ingyenesen kerül elszállításra, az értékesebb, kartonhulladékkal pedig bevételhez is jut Intézetünk. A környezetszennye-

zés és kommunális hulladékszállítási díj csökkentése érdekében vegyék igénybe a kihelyezett szelektív gyűjtőeszközöket! A szelektív gyűjtés hatékony működése érdekében szívesen fogadjuk a dolgozók, betegek észrevételeit, javaslatait. Piszmánné Papp Angelika

Egészségnap a Hegyvidéken

Gyermeknap a János Kórház Gyermekosztályán Az ez évi Gyermeknapon a celeb-világ sztárjai látogattak el kórházunkba, s hoztak ajándékokat, lufikat és felhőtlen jókedvet a Gyermekosztály betegeinek. A vendégek egy feldíszített mikrobusszal érkeztek a kórház udvarára, s a gyerekek már nagyon várták őket. Danny Blue, LL Junior, Erdőhegyi Brigitta és Kustánczi Lia végigjárták a kórtermeket, cső alakú lufiból állatfigurákat hajtogattak, a kezükben lévő állat- és mesefigurás lufikból pedig kedvükre választhattak az éppen begipszelt lábú vagy felkötött karú kisgyerekek. Egy óra nevetés, játszás, barátkozás után a celeb világ sztárjai úgy viharzottak el, ahogy jöttek. Vidámság nyomukban.

mintegy 1000 ember jelent meg. Május 17-én szűréssel egybekötött Orvosaink és segítőik munkáját Egészségnapot szervezett a Hegynagyon köszönjük, minden bizonnyal vidéki Önkormányzat. Az eddigi szohozzájárult a prevenció és az egészkásoknak megfelelően az önkormánységtudatos szemlélet további elterjezat ismét segítséget kért kórházunktól déséhez. a szűrések minél szélesebb körű elvégzése érdekében. Angiológiai szűrést Dr. Kiss Sándor szűrés közben végzett dr. Káli András, a III. Belgyógyászat főorvosa hallásvizsgálatot és gégészeti szűrést dr. Kiss Sándor adjunktus úr, helicobakter szűrést Bárkányi Anna az I. Belgyógyászati Osztályról, emlőönvizsgálatot tanított és tartott dr. Demeter Jolán főorvos aszszony és csontritkulás vizsgálatot végzett Dr. Fűkő Zita főorvos aszszony, valamint asszisztenseik. A rendezvényen

Búcsúzunk

Dr. Földváry Árpád főorvos 1943–2009 22 • A Mi Kórházunk

Dr. Földváry Árpád urológussebész főorvos az Óbuda-Békásmegyer Szakorvosi Rendelőintézetének főorvosa ez év áprilisában hosszú betegség után elhunyt. Földváry főorvos orvosi működését 1969-ben a Szent János Kórház (ekkor János Kórház) Urológiai sebészeti osztályán kezdte meg a híres Noszkay Aurél prof. által vezetett osztályon. A barátságos, közvetlen és mindig jó kedélyű fiatal doktort csakhamar mindenki megkedvelte, és hamar beilleszkedett az urológiai osztály szigorú munkarendjébe. Kitünő manualitása és nyugodt természete miatt rövidesen fontos műtéti feladatokat is rábíztak. Ezen sorok írója, mint medikus ismerte és szerette meg Árpit, aki – intézeti demonstrátorként – gyakorlatvezetője volt anatómiából. 1985-ben Földváry főorvos

elhagyta a János Kórház urológiai osztályát, és az akkori Margit Kórház Rendelőintézet Szakorvosi Rendelőintézetének lett szakorvosa. Járóbeteg-ellátási feladatain kívül, konziliáriusi feladatot is ellátott a Margit Kórházban. 1996-ban vezetőváltás történt a Szent Margit Kórház Rendelőitézet emelt szintű urológiai Szakambulanciáján, és ez időtől kezdve Földváry főorvos vezetőfőorvos-helyettesként dolgozott. Mindaddig, amíg súlyos betegsége le nem döntötte lábáról, aktívan és önzetlen segítőkészséggel vett részt a Szakambulancia és Szakrendelő tevékenységében. Árpi nagyon fogsz hiányozni…. Nyugodj békében! Dr. Bajor Gábor vezető főorvos

Többmilliós adományok a Kórháznak

Fotók: Szabadosi Béláné

A Gyermekrák Alapítvány hatmillió forint értékű adománnyal támogatta a Szent János Kórház fogászati szűrővizsgálati programját. Az ünnepélyes átadásra április 8-án került sor a sajtó jelenlétében, melyen részt vett a

A Sze rencse játék Zrt. tízmillió forinttal támogatta a „Szív Adja a Szívnek Alapítványt”, amely a Szent János Kórház telephely III. Belgyógyászati osztály – Kardiológia munkáját segíti. Az ünnepélyes átadásra április 28-án került sor, melyen részt vett a Kórház főigazgatója Dr. Pintérné Dr. Gönczi Ágnes és a Szerencsejáték Zrt. szponzorációs igazgatója Feldmájer Sándor is.

Prof. Dr. Jánosi András osztályvezető főorvos és egyben az Alapítvány Kuratóriumának elnöke köszönettel vette a támo-

Fővárosi Önkormányzat részéről Horváth Csaba főpolgármester-helyettes, a Kórház részéről Dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes főigazgató asszony, valamint az Alapítvány elnöke Balogh István úr.

A Szájsebészeti részleg főorvosa, Dr. Katona József a szájüregi daganatok megelőzése érdekében köszönettel vette az Alapítvány segítségét a szájsebészeti kezelőegység és tartozékai megvásárlásához, és egyben elmondta, hogy az onkológiai statisztikai adatok szerint az elmúlt harminc év során 14szeresére nőtt az ajak- és szájüregdaganatok okozta halálozás Magyarországon. A Kórházban kiterjedt szűrővizsgálatokat kezdtek a helyzet további súlyosbodásának megakadályozására, és ehhez óriási segítség az Alapítvány adományából beszerzett készülék is, melynek megtekintésével zárult a sajtóbemutató, ahol a jelenlévőknek Katona főorvos bemutatta a gépet, és elmondta, hogy tervezik a jövőben csontsebészeti motorok és egyéb kiegészítők csatlakoztatását is lehetővé tenni, mellyel a baleseti ellátás színvonala tovább nő.

gatást, mely gének megfelelő géppel vizsgálják lehe tővé tette, ki. hogy az Ala A megvásárolt berendezés telpítvány és a Kórjesen új, 2009-es készülék, ház egy nagy érmelyet a jelenlevők működés köztékű szívultraben meg is tekinthettek. A szíhang-ké szü léket vultrahang az EKG egyidejű rögvásároljon. zítésével alkalmas a szív működéA szív és érsének részletes megítélésére, a rend szeri (kar szív billentyűinek és a szívizom dio vasz ku láris) részletes vizsgálatára. Többfajta megbetegedések vizsgálófej csatlakoztatható a a statisz tikai géphez, így lehetővé válik a nyelőadatok szerint a csövön keresztüli szívultrahang világon minden ill. terhelés alatti ultrahang készíharmadik ember haláláért felelőtése is. sek. A ma gyar országi adatok en- Dr. Németh Marianna az új gép használata közben nél ros z szabbak, mivel hazánkban a halálozások felét a szív- és érrendszeri be teg ségek okozzák. Ezért is különösen fontos, hogy mind a betegeket mind a szűrésre érkezőket a kor technikai fejlettsé-

A MI KÓRHÁZUNK. Gyermeknap a Gye rme k - sebészeten. Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai

Recommend Documents