A MEZİTÚRI LOKÁLPATRIÓTA EGYESÜLET PROGRAMJÁNAK KIVONATA A 2010-2014-IG TARTÓ IDİSZAKRA
Programunkat az alábbi országosan is kiemelt feladatokra összpontosítva állítottuk össze.
Otthonunk és lakókörnyezetünk biztonságának megteremtése. A közpénzek felhasználásának átgondolása. A közúthálózat és kerékpárút fejlesztése. Átgondolt egészségügyi hálózatfejlesztés. Megfelelı mennyiségő és minıségő bölcsıde, óvoda és iskola szervezet bıvítése. A táj-, a természet-, és környezet védelme, a zöld- és megújuló energiaforrások meghonosítása, bıvítése. Piacorientált várospolitika megvalósítása. Civil szervezetek nagyobb szerepe a döntéshozatalban.
I. Menedzsment típusú, emberközpontú önkormányzatot. Önkormányzat: 1. 2. 3. 4.
Polgármesteri Hivatal Képviselı Testület Civil Fórum Kisebbségi Önkormányzat
1. Polgármesteri Hivatal A döntések gyorsaságának és átgondoltságának biztosítása mellett szükséges a szervezet felépítésének megváltoztatása. Tehát: ügyfélközpontú, gyors, hatékony, olcsó és átlátható, a városban élık igényének megfelelı hatósági funkciók ellátására képes szervezet kialakítása. A lehetı legrövidebb idın belül egy városmenedzseri szervezet tervezünk létrehozni, a hatékony városmarketing az uniós és hazai források kiaknázására, a város külkapcsolatainak szervezésére. 2. Képviselı Testület: A minıségi döntés elıkészítı munka érdekében a szakmai igényeknek megfelelı számú és létszámú bizottságok alakítása, hozzáértı és nagyobb arányú külsı szakemberek bevonásával, amely bizottságokban a civil szervezetek vagy képviselıik is jelen legyenek.
3. Civil Fórum:
Azon helyi kötıdéső alapítványok, egyesületek, civil szervezıdések, melyek országgyőlési-, megyei közgyőlési képviselıket nem indítanak, pártpolitikai tevékenységet nem folytatnak, civil fórumként együttmőködnek a városvezetéssel. Mőködtetik az önkormányzat által „Civil Ház” funkciókra átadott önkormányzati ingatlant. A hagyományoknak megfelelıen ismételten életre kell hívni az utcabizalmi hálózatot. 4. Kisebbségi Önkormányzat A jogszabályok által meghatározott keretek közt biztosítja a kisebbségi önkormányzatok mőködéséhez szükséges feltételeket.
II. Vagyongazdálkodás, infrastruktúra Felelısségteljes, civil szervezetek ellenırzése alatt álló gazdálkodás, a közjavak megbecsülése. Szervezetünk célja, hogy tovább gyarapodjon a közvagyon, javuljon a lakossági szolgáltatás színvonala, növekedjen a gazdálkodás hatékonysága. A mezıtúriak a várost ne csak lakhelyüknek, hanem otthonuknak tekintsék. Óvjuk meglévı értékeinket, városunkat, a városképet. Erıforrásaink gyarapítása végett növelni kell az önkormányzati bevételeket, melyek nem jelenthetik a lakosság jelenleginél nagyobb megadóztatását, hanem új, kiaknázatlan forrásokat kell feltárni. Pl. projekt elıkészítı, pályázatíró, pályázat menedzselı és tenderfigyelı szolgáltatások kialakításával az önkormányzat és a vállalkozói szféra számára. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzaton kívül azok a kis- és közép vállalatok is munkához juthatnak, akik a válság miatt elbocsájtani kényszerültek alkalmazottaikat, vagy piacaik, megrendeléseik jelentıs részét elvesztették. Az önkormányzat tulajdonában lévı Kft-k munkáját, tevékenységét át kell vizsgálni és ahol szükséges a megfelelı összevonásokat el kell végezni, ahol pedig a város érdeke úgy kívánja új, kisebb és több embert foglalkoztató, de valós munkát végzı Kft-t kell alakítani akár a közmunkások munkaerejére alapozottan. III. Városfejlesztés Új, lila gızöktıl mentes, reális településfejlesztési koncepciót dolgozunk ki. A jelenlegiek közmegegyezés hiányában vállalhatatlanok. Az új városfejlesztési koncepció kidolgozásához fel kell kérni azon városból elszármazott vagy helyi kötıdéssel rendelkezı szakembereket, tudósokat, akik e témában elismertek. A városfejlesztés fontos eleme a nyilvánosság, a kommunikáció. Nagyon fontos a különbözı szervezeti struktúrák egymás közötti információ cseréje, a nyilvánosság közérthetı – nem hivatali bikkfanyelven történı – tájékoztatása. A különbözı szervezeti struktúrák alatt konkrétan a város intézményeinek vezetıi közötti, az intézményvezetık és az irányítók közötti rendszeres tájékoztatást, párbeszédet értjük. Fontosnak tartjuk, hogy a város különbözı gazdálkodói és intézményvezetıi között is induljon meg egy folyamatos párbeszéd, aminek eredményérıl a nyilvánosság is tájékozódhat. Kiemelt jelentıségőnek tartjuk a teljesen alulról jövı, az egyszerő városi polgárok részérıl megfogalmazódó javaslatokra és ötletekre való kellı odafigyelést.
Rendszeres ún. ötlet börzék megszervezését kezdeményezzük, ahol a felmerülı, a közösség szempontjából hasznos és megvalósítható gondolatok kerüljenek az önkormányzat munkatervébe. A városfejlesztés és maga a város is csak a közbizalom helyreállításával, a különbözı társadalmi csoportok igényének figyelembevételével valósítható meg. Csak így vonhatók be az ıket és az önkormányzatot kölcsönösen érintı programokba, tevékenységekbe. A fejlesztési programokat a jelen adta lehetıségek pontos felmérése után, egymáshoz kapcsolódóan kell felépíteni, átgondolt pályázati források bevonásával. Ilyen konkrét tevékenység lehet pl. egy városi kertészet, egy komposztáló telep azonnali beindítása. Az évek óta húzódó beruházási beszélgetéseknek véget kell vetni határidık, felelısök megnevezésével. Az eredményekrıl a közvéleményt tájékoztatni kell, ilyen pl. az ún. „bivalyprojekt” (olasz beruházók által hozott fejlesztési tervezet). Tudomásul kell venni, hogy a nagy cégek, vállalkozások magyarországi betelepülése lecsökkent, nem várhatunk nagy cég Mezıtúrra településére. Gazdaságfejlesztésünket a meglévı adottságokra alapozva saját magunknak a város egészének kell megoldani. Folyamatos, egymásra épülı, egymást kiegészítı tevékenységek megvalósításával. A város külkapcsolatait nem elég kulturális és sport látogatások céljában kimeríteni, hanem keresni kell a gazdasági együttmőködés lehetıségeit. Ilyen együttmőködés elképzelhetı, a mezıgazdaság, az ipar, a kereskedelem és szolgáltatás terén egyaránt. Ennek megvalósítására konkrét, világos javaslataink vannak. IV. Turizmus vendéglátás Táj rehabilitációs program keretében húzó ágazattá kell tenni a turizmust. A hasznosítás területe az a szegmens, ahol leginkább érdekellentétek mutatkoznak a halak iránt érdeklıdı szervezetek és személyek között. E viták legfıbb szereplıi a természet- és környezetvédelem képviselıi mellett a horgászok és halászok. Érdekes módon az utóbbi két csoport érdekellentéte sok esetben indulatosabb és elkeseredettebb csatározásokat eredményez, mint saját vagy közös vitáik a természet- és környezetvédelemmel. E tekintetben minden bizonnyal oldaná a feszültséget, ha elkészülne egy olyan konszenzuson alapuló egységes kategorizálási rendszer, amely vizeinkben és vizes élıhelyeinken egyértelmően megjelölne egy integrált hasznosítás szerinti prioritási sorrendet, s minden hasznosítási próbálkozás e prioritások mentén zajlana. Nem elhanyagolható tény, hogy a Túri Vásáron kívül a másik vonzó turisztikai célpont a Mezıtúrt övezı természetes vizek horgász látogatottsága. Csak a Mezıtúri Horgász Egyesület kezelésében lévı mintegy 170 ha vízterület évente 2500 vendéghorgász szórakozását lehetıségét elégíti ki. A Mezıtúri Lokálpatrióta Egyesület mindenképpen egy olyan már valós turisztikai igény kiszolgálását tartja fontosnak, ami magával húzza a többi Mezıtúri turisztikai célpont fejlıdését is. A horgászatra, mint tengelyre és elsıdleges, valós turisztikai célpontra főznénk fel azokat az egyéb lehetıségeket (múzeumok, kézmővesség, szállodák, apartmanok, wellness centrum, konferencia terem stb..) amiket együttesen mutatnánk be, és amik az évek múltával egy egységes Mezıtúri turisztikai célpont kialakítását tennék lehetıvé. Ennek elsı lépése a Mezıtúrt övezı, Önkormányzati tulajdonban lévı holtágak turisztikai célú hasznosítása, a helyi érdekek megsértése nélkül, egy hatékony természetvédelmi kontroll mellett.
I. Halászati, halgazdálkodási tevékenységek (fokgazdálkodás, hullámtéri szaporítás, halnevelés adventiv halfajok hizlalása és értékesítése) Fokgazdálkodás A fokrendszer kedvezı hatásai: • •
mérsékelte az ártéri mederváltozások mértékét és ütemét, az alulról töltés lehetıvé tette, hogy a vizek visszavezetése a folyókba megtörténjék, ezáltal hatékonnyá tette az ármentesítést, • egyenletessé tette a folyók vízjárását: csökkentette az árvízszint magasságát (feltöltés idıszaka), míg a mederbe folyamatosan visszahúzódó víz emelte a kisvíz szintjét (leürítés idıszaka), • a fokrendszer segítségével az árterek vízkészlete megnövekedett, • kedvezı hatás a mezoklímára, mely kiegyenlítette a szárazföldi éghajlat szélsıségeit, • az ártér gazdasági hasznosítása lehetıvé válik, ezek közül kiemelkedik a halászati hasznosítás. E gazdasági haszonvételek egyik kiemelkedı eleme a halászati hasznosítás, mely a fokok körzetében élık számára igen fontos gazdasági hasznot jelentettek, míg a folyó vagy a környezı holtágak halállományának növelésére kifejtett pozitív hatásuk szinte föl sem becsülhetı. A három holtágat övezı mélyebb területeken gravitációs úton töltıdı halszaporító helyeket, fokokat lehetne kialakítani. Elınyei: - természetes körülmények között szaporított és nevelt ivadék - az erısebb és ellenállóbb ivadék, méltó konkurense az adventív fajoknak a visszahelyezés után - a fokok kieresztése után más tevékenység folytatható rajtuk - olcsó ivadék - ezzel a módszerrel érdekeltté lehet tenni a környezı földtulajdonosokat Hullámtéri szaporítás A betelepült és horgászati szempontból értéktelen halfajok az egyébként is kevés vagy szinte elhanyagolható természetes ivadékállomány erıs konkurenciái. Az idıszakos vízszint ingadozás miatt a természetes ivóhelyek száma erısen lecsökkent és a viszonylag homogén vízinövény társulás miatt a növényre ikrázó fajok kevés lehetıséggel rendelkeznek. Ezeket a körülményeket figyelembe véve minden olyan intézkedés, amely mérsékli vagy megszünteti a fent említett helyzetet valós eredménnyel jár: - friss, lombos cserjék víz alá merítése a pontyféléknek - süllıfészkek lehelyezése - meder szakaszolása - anya állomány frissítése Halnevelés, adventiv fajok hizlalása A helyi körülmények alkalmasak erre a feladatra, ha az egyesület felvenné a tevékenységi körei közé a halgazdálkodást, a 170 ha élıvíz megfelelı háttér lenne olyan államilag finanszírozott pályázatok elnyeréséhez, melyek elısegítenék egy ilyen intenzív halnevelı bázis kiépítését.
Továbbá lehetıséget adna arra, hogy saját termékkel rukkoljunk elı a piacon (vákumcsomagolt füstölt törpeharcsa). A Szolnoki Fıiskolával közösen elnyert mintegy 4,5 millió Ft, lehetıséget ad egyrészt a halászati szakmunkás képzésre, másrészt a fıiskolai hallgatók gyakorlati továbbképzésére illetve az egyesület tevékenységi köreinek bıvítésére is.
II. Horgászati tevékenységek (horgászfalu, horgászversenyek rendezése) Horgászfalu
Nem elhanyagolható tény az, évrıl-évre gyarapszik azok száma akik e három holtág miatt látogatják meg városunkat, vagy egyedül vagy pedig családtagjaikkal együtt. A tavalyi évben az ilyen vendéghorgászok száma 2500 fı körül mozgott. Célszerő lenne, sıt szerintünk kell is ezt a mértékő horgászturizmust egy, ellenırzött irányba terelnünk. Ezeknek az embereknek a többsége nem a környezı településekrıl jön el ide horgászni, hanem Budapest és vonzáskörzetébıl származnak, megunva az ottani „kavicsbánya-tó feelinget” jönnek el ide, ahol még megmaradt a vadregényes hangulat és viszonylag jó fogási eredmény is kecsegtet. Fı problémák: - nem kiépített úthálózat - szezonban jelentıs a horgászok száma - kevés szabad vízpart - helyi és vendéghorgászok közti konfliktus - földtulajdonosok és horgászok közti konfliktus - kényelmi és civilizált körülmények hiánya A Sallai földhídtól jobbra esı helyen (5-10 ha-on) létre lehetne hozni közös összefogással (önkormányzat, egyesület, magánszféra) egy olyan komplexumot –horgászfalu-, ahol ezek az emberek az év egésze folyamán, kultúrált körülmények között lennének képesek a szenvedélyüknek hódolni úgy, hogy közben a családtagjaik sem unatkoznának. Ez egy saját, romantikus képre kialakított fa- és kıházas, éttermes, boltos, fürdıs, játszóteres és kempinges kis falu lehetne, ami tartalmazza az összes olyan kényelmi dolgot amire ezen emberek családtagjainak szüksége van és emellett tartalmazza a vízparton azt a vadregényes hangulatot, amit ezek a horgászok nélkülöznek a fıváros és vonzáskörzetében. Azon a kijelölt mintegy 600 méteres partszakaszon körülbelül 20 stég elhelyezése lehetséges. Továbbá a falu alkalmas lehetne egyéb városi események (május1., augusztus 20.) ünnepségek megrendezéséhez, vagy nagyobb multinacionális cégek csapat összekovácsoló tréningjeinek színhelyéül is szolgálhatna. És akkor szólhatnánk még a következıkrıl: - artézi vízzel télen lehetne az adott szakaszt főteni, téli versenyek - kisvasutat kiépíteni - gyerektáborokat szervezni (horgász, kézmőves) - bemutató halászatokat szervezni - külföldi vendégeket horgásztatni
És mindezt 5-10 ha-on úgy, hogy közben a helyi horgásznak megóvjuk az érintetlen vízpartot. Ezzel a megoldással, úgy hogy közben maximalizáljuk a tagság létszámát, és a kiadott stégek számát, csökkenthetı a konfliktushelyzetek száma, illetve a horgászfalu termel annyi árbevételt a három szereplınek, amibıl fenntartható nemcsak a falu, hanem a holtág összes többi része is.
Horgászversenyek rendezése A Sallai földhídtól balra egy 1200 méteres holtágrészt gondoltunk kijelölni versenypályának. Ezt helyi összefogással egy 80-100 férıhelyes pályának tudnánk kiépíteni úgy, hogy közben megtartjuk a helyi adottságokat. Így alkalmunk lenne: - országos szintő - megyei szintő - helyi meghívásos jellegő - esetleg nemzetközi szintő - hivatalos és magánjellegő horgászversenyek rendezésére. Amellett, hogy nagyon nagy a reklám ereje egy ilyen pályának, nem elhanyagolható az a tény, hogy nagy a kereslet az egyesületek és a cégek részérıl a 80-100 férıhelyes pályák iránt (csapatépítés, gyakorlás stb.), továbbá a versenyek rendezésébıl befolyó pénzt a holtágak rekonstrukciójára lehetne és kell fordítani. III. Turisztikai tevékenységek (látványhorgászat, csónakos turizmus, gyalog- és kerékpártúra útvonalak, vendéglátás) A fent említett tevékenységek mind-mind azt a célt szolgálnák, hogy a vendéglátásunkat megtisztelt horgászok az itt elköltött pénzükért egy teljesebb ellátást kapjanak, továbbá nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a gyalog- és kerékpártúra útvonalak létrehozásával egy kicsit közelebb lehet vinni a látogató közönséget a természethez. IV. Természetvédelmi tevékenységek (madármegfigyelés, fajismertetés-tanösvény) A Túrtı sekély felsı szakaszát, mivel amúgy is csak kevés ember horgássza, nyugodt szívvel természetvédelmi területté nyilváníthatnánk. Ezzel a lépéssel a természetvédık „szele is a mi vitorlánkat hajtaná”, másrészt a felnövekvı gyermek és ifjúsági horgászoknak és nem horgászoknak az itt létrehozott érintetlen területeken tudnánk megmutatni és közelükbe hozni a természetet. A biológia órák egyik kinti helyszíne lehetne ez az 1000-1400 méteres szakasz. Fejlesztés alapfeltételei • Érdekegyeztetés, érdekazonosság (város – horgászegyesület – vízügy – természetvédelem – vadgazdálkodás) • Kiszámíthatóság: min. 20 éves haszonbérlet a hasznosításra • Komplex forrásallokáció: magán- és közösségi források bevonása • Egyezség a környezı földtulajdonosokkal • Hulladék- és szennyvízkezelés • Közlekedési rend, logisztika, horgászhelyek
Feladatok • Ökológiai helyzetfeltárás (halállomány, hidrobiológia, vizes élıhelyek) • Turisztikai és rekreációs potenciál meghatározása • Stratégiai együttmőködési megállapodás (érdekelt felek, haszonélvezık) • Megvalósíthatósági tanulmány: – Forrástérkép elkészítése – Üzleti terv • Hosszútávon: visszacsatolás: ökológiai és közgazdasági V. Oktatás, nevelés A város oktatáspolitikáját a tudástıke szempontjából újra kell gondolni. Szakemberek és a lakosság bevonásával át kell tekinteni a kialakult oktatás-szervezeti rendszert, a korai fejlesztéstıl a fıiskolai képzés visszaállításának lehetıségéig. Az önkormányzatnak kezdeményezni kell más felsıoktatási intézményektıl új, a térségben nem mőködı fıiskolai szakok Mezıtúrra telepítését, segítve a Szolnoki Fıiskola és benne a volt mezıtúri intézmény megmaradását. A tanulói, hallgatói létszámok növelését a határon kívül élı EU-s magyar diákok Mezıtúrhoz való kötésével is meg kell próbálni. Kiemelt szerephez kell juttatni az oktatás mindennapi gyakorlatában részt vevı helyi szakembereket. A módszertani munka kereteit, szervezeteit össze kell hangolni a szülıi munkaközösségek tevékenységével. Hangsúlyossá kell tenni a kistérség és a város igényét a szakképzés és szakmunkás képzés területén. A felnıttképzés szervezeti kereteit ki kell alakítani lehetıleg helyi szereplık bevonásával. A kialakulóban lévı – kéttannyelvő oktatás – és a hagyományokra építı jó gyakorlatot minden lehetséges eszközzel támogatjuk. Törekedni kell a városi oktatási intézmények együttmőködési lehetıségeinek feltárására, az együttmőködés megvalósítására. Új oktatási, oktatás-szervezeti kereteket kell feltárni és a város érdekében mőködtetni. Ilyen például az erdei iskola életre hívása és egész évbeli folyamatos mőködtetése. Elengedhetetlenül fontos új bölcsıdei férıhelyek kialakítása. Célunk korszerő városi kollégium létrehozása. Az önkormányzati intézmények tanulóhiánnyal küzdenek, amire az egyetlen megoldás a környezı településekrıl érkezı tanulók fogadása. A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 3. éve bérelt ingatlanban üzemelteti kollégiumát, ami olcsóbb lenne saját ingatlanban. Az ez irányú beruházás pár éven belül megtérülne, mivel tervezzük az ingatlan nyár idıszakban való hasznosítását turisztikai célokra is. VI. Kultúra és mővészet A szervezeti anomáliák legrövidebb idın belüli megszüntetése. A kiválóan mőködı városi múzeum fejlıdési esélyeinek biztosítása. Az egyre szebb eredményeket felvonultató Bodoki – Fodor Helytörténeti Egyesület tevékenységének támogatása. A közösségi, hagyományápoló és – teremtı rendezvények megvalósítása a civil kezdeményezések fokozott anyagi és erkölcsi támogatásával. A helyi nyilvánosság legszélesebb formát jelentı városi rádió és televíziók, a Mezıtúr és Vidéke újság fontosságához mért támogatása. A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium drámatagozatára, a gyermek és felnıtt kórusokra valamint a”dalvarázs”énekeseire alapozva egy városi, prózai és zenés társulat létrehozása a közösségi kultúra és mővészetek népszerősítése és ápolása érdekében.
A testvér települési kapcsolatok ápolása. Roma Kultúrház mőködtetése, mely intézmény egyrészt segítené a társadalmi felzárkóztatást és a helyi roma értelmiség elindítását, az integráció beindítását. Olyan környezetet teremtünk, amiben a roma fiatalok megismerkednek saját kultúrájukkal, népzenéjükkel, néptáncaikkal. A színházterem és mozi felújítása, multimédiás centrum kialakítása.
VII. Egészségügy, szociális ügyek A nemrég épült és átalakított városi kórház kistérséget ellátó tevékenységének mőködésének megırzése – ha mód nyílik – fejlesztése. Az egészségipar alapjainak lerakása. A mindenki számára kiemelkedıen fontos egészségügy – benne a házi és szakorvosi ellátás – várost, kistérséget érintı kérdéseinek átfogó, elemzı, lehetıségeket feltáró megvitatása a szakma mővelıinek bevonásával. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerültek – elsısorban idısek és gyermekek – támogatása. A munkaerı piacról kiszorultak segítése a társadalom mentébe való visszailleszkedés érdekében. VIII. Táj-, természet-, és az épített környezet védelme Kiemelten fontos az ivóvíz, a csatornahálózat, szennyvíztisztítás kérdésköre. A természet és a táj rehabilitáción belül az élıvíz és holtág rendszer valamint a mellettük lévı ingatlanokkal kapcsolatos tulajdon- és bérletrendszer áttekintése. Szakértıi bizottság felállítása a helyzet felmérésére, a javaslatok kidolgozására, az összekuszálódottnak tőnı jogi, tulajdonosi helyzet tisztázására. Az erdei iskola szervezet életre hívása és mőködtetése. Az épített környezet védelme különös tekintettel a városképet befolyásoló épületekre. A megújuló energiaforrások helyi felhasználásának feltérképezése. A szélkerék éves energia termelésének és felhasználásának nyilvánosságra hozatala (hány kW energiát termelt és azt mire használták). IX. Sport A város sportélete egyes sportágakban kiemelkedıen fejlıdik. Köszönet érte az értı, elkötelezett személyeknek és szervezeteknek. Támogatjuk a lakosság sportolási igényeinek kielégítését elıtérbe helyezve a tömegsportot. X. Közlekedés A 46-os út felújítását minden fórumon kérni és követelni kell. A Mezıtúr – Tiszaföldvár közti közút esetén a polgári engedetlenség intézményét is megvizsgálva a jogi lehetıségeket is számba kell venni. A Körös-híd elképzelést (ami a komp helyén épülne) nem szabad veszni hagyni. A város belsı úthálózatának fejlesztése érdekében fel kell karolni az öntevékeny lakossági kezdeményezéseket. A meglévı karbantartása mellett tovább kell építeni a kerékpárút hálózatot városon belül és kívül egyaránt. A városi tömegközlekedést ismételten felül kell vizsgálni. A forgalomszabályozás- jelzıtáblák, gyalogátkelıhelyek – eszközrendszerét a lakossági igények diktálta lehetıségeknek megfelelıen kell kialakítani.
XI. Közbiztonság A közbiztonság mindannyiunk érdeke. Fontosnak tartjuk mobil vagy fix térkamerák rendszerének kiépítését. Támogatjuk a polgárırség anyagi megerısítését illetve azon közbiztonságot, közlekedésbiztonságot fokozó civil szervezetek segítését, amelyek mőködése az egyesületi törvényben rögzítettekkel összhangban van. A kerékpárforgalom felesleges akadályoztatását – jelzıtáblák – a KRESZ által hagyott lehetıségeknek megfelelıen fel kell számolni. Nem támogatjuk fizetıs parkolók kialakítását. A rendırség a közúti ellenırzéssel párhuzamosan vagy akár annak rovására járır szolgálatot is lásson el. Segíteni kell a Figyelj a szomszédodra programot az utcabizalmik bevonásával. Átfogó programunkat a lakossági fórumokon elhangzó javaslatok és vélemények alapján bıvíteni fogjuk, hogy teret nyissunk a választók akaratának és megjeleníthessük azokat a konkrét igényeket, melyek élhetıbbé, szerethetıbbé, otthonosabbá teszik városunkat.
EGYÜTT MEZİTÚRÉRT
