A MEZŐSZEMEREI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Érvényes: től

A MEZŐSZEMEREI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Érvényes: 2013. 09. 01-től

Jóváhagyta: PH

........................................................ igazgató

0

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék.................................................................................................................................. 1 1. Általános rendelkezések .................................................................................................................. 3 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja.................................................... 3 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ............................. 3 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai ............................................................................................ 3 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata ............................................................................................ 3 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ......................................................................................... 5 3.1 Az intézmény, gazdálkodással kapcsolatos jogköre .................................................................... 5 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ....................................................................... 6 4. Az intézmény szervezeti felépítése .................................................................................................. 6 4.1 Az intézmény vezetője ............................................................................................................... 6 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre........................................ 6 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése ............................................................................................ 7 4.4 Az intézmény vezetősége........................................................................................................... 9 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése................................................................................................ 9 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok .......................................................10 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai .........................................10 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ............................................11 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ...................14 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére..................................................15 5.5. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében................16 5.6. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ........................................................17 6. Az intézmény munkarendje ............................................................................................................18 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ................................................................18 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ...................................................................18 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ................................................................20 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje .................................................22 6.5 Munkaköri leírás-minták ...........................................................................................................22 6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ................................................................37 6.7 Az osztályozó vizsga rendje .......................................................................................................38 6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ...................................................38 6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ...........................................38 6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások .....................................................................................39 6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ........................................................39 6.12 A mindennapos testnevelés szervezése ..................................................................................40 6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ...............................................................................41

1

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei ........................................................44 7.1 Az intézmény nevelőtestülete...................................................................................................44 7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ....................................................................44 7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ..............................................................................45 7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége ..............................................................................46 7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai...............................................47 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ........................................................48 8.1 Az iskolaközösség .....................................................................................................................48 8.2 A munkavállalói közösség .........................................................................................................48 8.3 A szülői munkaközösség ...........................................................................................................49 8.4 Az intézményi tanács ................................................................................................................49 8.5 A diákönkormányzat .................................................................................................................49 8.6 Iskolai sportkör .........................................................................................................................50 8.7 Az osztályközösségek ................................................................................................................50 8.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái ............................................................51 8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája .................................................................................52 9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ...................................................................54 9.1 A tanulói hiányzás igazolása......................................................................................................54 9.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények .....................................54 9.4 A tanulói késések kezelési rendje..............................................................................................55 9.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése .................................................................................55 9.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ...........................................................................56 9.7 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai .......................................56 9.8 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ...........................................57 10. Iskolai könyvtári szabályzat...........................................................................................................59 10. 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: ................................................................59 10. 2. Az iskolai könyvtár működésének célja..................................................................................59 10. 3. Az iskolai könyvtár feladatai ..................................................................................................59 10. 4. Állományapasztás .................................................................................................................61 10. 5. Állománygondozás-, védelem-, ellenőrzés.............................................................................62 10.6 Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományalakítása ...................................................................63 10.7 Könyvtárhasználati szabályzat.................................................................................................67 10.8 Az iskolai könyvtáros feladatai ................................................................................................68 10.9 Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje ............................................................69 10.10 Katalóguskészítés, és szerkesztés szabályai ...........................................................................70 10.11 Tankönyvtári szabályzat ........................................................................................................73 11. Záró rendelkezések.......................................................................................................................76

2

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:        

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 25-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata

3

ALAPÍTÓ OKIRAT „Mezőszemerei Általános Iskola” intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Mezőszemerei Általános Iskola 2. Feladatellátási helye: 2.1. Székhelye: 3378 Mezőszemere, Szabadság út 127. 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: 4. Típusa: - általános iskola 5. OM azonosító: 031588 6. Alapfeladata 6.1. Köznevelési alapfeladatok:  általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat - többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása: enyhefokban értelmi fogyatékos, gyengén látó, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális tanulólétszám: 170 fő 6.3 Iskolai könyvtár ellátásának módja:  együttműködési megállapodással települési illetékességű könyvtárral 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: pontos cím: 3378 Mezőszemere, Szabadság út 127. helyrajzi szám: 680 hasznos alapterület: 3841 nm jogkör: vagyonkezelői jog KLIK 6.2.

8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Mezőszemere, 2013. február 19.

PH

irányító, alapítói jogkör gyakorlója

4

Szakf.sz.

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok

852011

855914 855915

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése

562913

Iskolai intézményi étkeztetés

811000

Építményüzemeltetés

812900 931204 562913

Egyéb takarítás Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása Iskolai intézményi étkeztetés

852012 852021 852022 855911 855912

Az intézmény vállalkozási feladatot nem végez.

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézmény, gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest, Szalay u. 10 -14. által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel r endelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a Mezőszemerei Község Önkormányzata 3378 Mezőszemere, Május 1. út 36 gyakorolja. Mezőszemerei Község Önkormányzata a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal kötött vagyonkezelői szerződés alapján az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerinti nyilvántartás alapján a Mezőszemerei Község Önkormányzata átadta fenntartásra és működtetésre az Klebelsberg Intézményfenntartó Központ számára. A fenntartó-működtető (KLIK) az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység 5

sérelme nélkül a fenntartó- működtető ( KLIK) hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása 3.2.1 A gazdasági szervezet feladatköre A köznevelési intézmény saját gazdálkodásának, költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, során a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest, Szalay u. 1014. utasításainak megfelelően jár el. A KLIK intézményfenntartótól átadott jogköreinek megfelelően.

4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője A Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnökök, az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) az igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását. 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársa az igazgatóhelyettes.

6

Az igazgató helyettes munkáját munkaköri leírása, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi . Az igazgatónak tartozik közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató által rábízott feladatokért. 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza.

7

Szervezeti diagram

8

4.4 Az intézmény vezetősége 4.4.1 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai . Az intézmény vezetőségének tagjai:  az igazgató,  az igazgatóhelyettes  a munkaközösségek vezetői  a DÖK segítő tanára 4.4.2 Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 4.4.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának??? részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:  igazgatóhelyettes,  a munkaközösség-vezetők,  az osztályfőnökök,  a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – 9

ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),  tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,???  a naplók folyamatos ellenőrzése,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:    

az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 5.1.1Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 5.1.2.A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

10

   

    

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el , elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, 11



a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. 2 A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata 5.2.1.1 Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 5.2.1.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. 5.2.1.3 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. 5.2.1.4 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása 5.2.2.1 Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést kö t, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. 5.2.2.2 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.

12

5.2.2.3 Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 5.2.3.1 Az iskolai tankönyvfelelős minden év január 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. 5.2.3.2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 5.2.3.3 A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. 3 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. 5.2.3.4 A tankönyvfelelős az 5.2.3.1 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában január 10-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. 5.2.3.5 A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 5.2.3.6 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 5.2.3.7 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 5.2.3.8 Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. 5.2.3.9 Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

13

5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 5.2.4.1 A 5.2.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 5.2.4.2. Az iskola igazgatója, a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. 5.2.4.3. Az iskola január 25-éig kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése 5.2.5.1 A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.2.2.2 pontban szereplő megállapodás szabályozza. 5.2.5.2 A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 5.2.5.2 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 5.2.5.4 Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni a z alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

14

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarítószemélyzete, a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 5.4.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 5.4.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 5.4.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a hátsó udvar. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 5.4.4 A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 5.4.5 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet meghallgató munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.

15

5.4.6 A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 5.5. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében Az iskola és óvoda minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 1. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ mellékleteiben található munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. 2. A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 3. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 4. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható viselkedésformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  a rendkívüli esemény ( baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Tanulmányi kirándulások, túrák előtt,  Közhasznú munkavégzés előtt,  Rendkívüli események után,  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. 5. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

16

6. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. 7. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat ( testnevelés, fizika, kémia, technika) vezető nevelők feladatait részletesen az SZMSZ mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

8. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi ellenőrzések tanévenkénti időpontját, rendjét, és a bevont dolgozókat az SZMSZ mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. 9. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ mellékletében található tűzriadó-terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó-tervben meg kell határozni:  a rendkívüli esemény jelzésének módjait,  a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,  a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek - rendőrség, tűzoltóság - értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése),  az iskola helyszínrajzát,  az építmények szintenkénti alaprajzát ( a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.) 5.6. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. 2. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy 17

az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 3. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 4. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:  A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani,  A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak ( kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. Egyet pedig elküld a???  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és 16.15 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát.

18

A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 6.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) b) c) d) e) f)

a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítéseko r elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) b) c) d) e) f) g)

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, javító, és osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, 19

h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u) v) w) x) y)

a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

6.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:  

a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok:  a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényébe n. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 20

6.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni , hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a titkári szobában.4 6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 6.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani . Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 6.3.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 6.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból , valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. 4

Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul.

21

Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6.5 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. 6.5.1 Az Igazgatóhelyettes munkaköri leírása 1. Az Igazgatóhelyettes pedagógiai irányító munkája        

Ellenőrzi a szakkörök tevékenységét, a szülői értekezletek megtartását Segíti és ellenőrzi az alsó tagozatos munkaközösség munkáját A munkaközösségi bevonásával tervezi, szervezi, ellenőrzi az alsó tagozat szakmai pedagógiai munkáját Közreműködik félévi és év végi értékelésnél Szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő, kevés gyakorlattal rendelkező tanároknak, tanárjelölteknek Észrevételt tehet a technikai dolgozók munkájával kapcsolatban Segíti a nevelőtestület a szakmai autonómia gyakorlásában, pedagógiai, módszertani, egyéni, emberi gondjaik megoldásában Irányítja a törzskönyvek, a tanulói nyilvántartás vezetését

2. Az Igazgatóhelyettes ügyviteli irányítói feladatai 2.1. Szakmai irányítási, ügyviteli feladatai:       

Gondoskodik a mulasztók helyettesítéséről, naprakészen vezeti a helyettesítési naplót Javaslatot tesz a tantárgy felosztására Az igazgató által elkészített tantárgyfelosztás alapján elkészíti az órarendet, az ügyeleti beosztást, a helyettesítési rendet, a tanterem beosztását Jóváhagyja az alsó tagozatos és a napközis nevelők tanmenetét, foglalkozási tervét Ellenőrzi az órarend betartását, elkészíti, megszervezi nevelő ügyeleti rendjét Gondoskodik a nevelők adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről (naplók, ellenőrzők, anyakönyvek, stb.) Elkészíti a különféle hó végi és tanév közbeni jelentkezéseket, statisztikákat

22

     

Elbírálja és jóváhagyásra előterjeszti a munkaközösség szakmai programját, munkatervét Javaslatot tesz az Igazgatónak munkatársai jutalmazására, kitüntetésre, közalkalmazotti átsorolására Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét Felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást, az osztályzatok, értékelés rendszerességét Szervezi az iskolai versenyeket, vizsgákat Irányítja az iskolatitkár munkáját

2.2 Vagyonnal kapcsolatos irányítói, ügyviteli feladatai:     

Irányítja, felügyeli és szervezi az intézmény vagyon és készletgazdálkodását Gondoskodik a rendszeres illetve a rendkívüli leltározások előkészítéséről, szervezi, ellenőrzi a leltár egész folyamatát Ellátja az intézmény munkavédelemmel kapcsolatos feladatait Közreműködik a tűzvédelmi oktatásban, rész vesz a munkahelyi szemlén, bejáráson Gondoskodik a karbantartó és a külső szakemberek útján a hibák balesetveszélyes eszközök javításáról, a baleseti veszélyforrások megszüntetéséről

3. Pénzügyi döntései   

Javaslatot tesz a szakmai munkához szükséges eszközök bevezetésére Közreműködik az éves költségvetés elkészítésében különösen a változóbér és a dologi kiadások tervének elkészítésében Az igazgatóval egyetértve engedélyezi az ellátmány illetve a szükséges fogyóeszközök beszerzését.

4. Bizalmas információk kezelése 

A tanulókkal kapcsolatos információkat, bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a nevelőtestület elé.

5. Ellenőrzési feladatai  

Ellenőrzi, értékeli a környezeti kultúrát, az épület rendjét, tisztaságát Ellenőrzi, az iskolatitkár munkáját, a tanári teljesítményt

6. Kapcsolatok   

Rendszeresen egyeztet az intézmény vezetőjével mindazon kérdésben amelyek a hatáskörébe nem tartoznak, illetve melyek az intézmény működésére bármely módon vonatkoznak Rendszeresen egyeztető munkakapcsolatot tart a munkaközösség vezetőkkel, pedagógusokkal, iskolatitkárral, technikai dolgozókkal Segíti a tanulók – pedagógusok – szülők kapcsolatának sikeres működését

7. Munkahelye 23

 

Irodája van az igazgatói iroda mellett Telefon biztosított

8. Járandóság   

Besorolás szerinti illetmény Vezetői pótlék Rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás

6.5.2 A pedagógus általános munkaköri fel adatai: a) A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Közoktatási Törvény és a Helyi pedagógiai Program és Tanterv, a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az Igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. b) A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek (tanító, tanár, napközis nevelő) megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. c) Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal:  A nevelőtestület újszerű törekvéseiből,  A közös vállalások teljesítéséből,  Az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből,  Az iskola hagyományainak ápolásából,  Tanulók folyamatos felzárkóztatásáról,  A tehetséggondozást szolgáló feladatokból,  Pályaválasztási feladatokból,  A tanulók egésznapos foglalkozásainak tervezéséből, szervezéséből, irányításából,  A diák önkormányzat kialakításából,  Az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből. d) Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munka végez. (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). e) Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel. f) A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel. g) Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak. h) Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az Igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösségvezető véleményével, az Igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet- folyamatos kiegészítéssel- több éven át használhatja.

24

Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor be kell mutatni. i) Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 5 napon belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megírását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja. j) Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadó órát tart. k) Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket,- az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint- egy-egy pedagógus lát el. Ezek a pedagógiai többletmunkák a következők lehetnek:  Vezetők esetében a hatáskörükbe rendelt terület közvetlen pedagógiai, szakmai irányítása és ellenőrzése,  Egyes, óraszámmal is kifejezhető feladatok (pl. korrepetálás, helyettesítés, énekkar vezetése, szakkörök, tanulmányi kirándulás, tanulókísérlet, tanulószoba, tábori ügyelt, stb.)  Osztályvezetői, osztályfőnöki munka,  Versenyeken való felkészítés,  Szertárakért a felelősség vállalása (fejlesztés, rendezés, selejtezés),  Könyvtári munka,  Munkavédelmi és tűzvédelmi munka. 2. A pedagógus kötelességei A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben az alábbi kötelességei vannak: a) A tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse. b) A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. c) A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. d) Nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa. e) A gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben. f) Az oktató tevékenység során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse. g) Nevelő és oktató tevékenysége során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét, fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a tanulók képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen okból hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását a tanulótársaihoz. h) A tanulók részére az egészségügyi és a testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket adja át és ezek elsajátításáról győződjön meg. i) Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, tegye meg a szükséges intézkedéseket. j) Működjön közre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. k) Tartsa tiszteletben a tanulók jogait, emberi méltóságát. 25

l) Rendszeresen tájékoztassa a tanulókat és szülőket az őket érintő kérdésekről, s szükség esetén a tanulók jogainak, vagy fejlődésének érdekében megteendő intézkedésekről. m) A szülő és a tanuló javaslataira adjon érdemi választ. n) Hét évenként legalább egy alkalommal törvényi előírások szerint továbbképzésben kell részt vennie. Ennek elmulasztása esetén a pedagógus munkaviszonya megszüntethető. Nem kell továbbképzésben részt vennie annak a pedagógusnak, aki pedagógus szakvizsgát, vagy egyéb előírt vizsgát tett a vizsgák letétele utáni 7 év során. 3. A pedagógus jogai A pedagógus munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg: a) A pedagógiai program alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja. b) A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket. c) Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját. d) Minősítse a tanulók tudását. e) Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. f) A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. g) Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában. h) Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában. i) Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék. j) Megválaszthatja a nevelési pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és a tanítás módszereit. k) A helyi tanterv alapján – a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével- megválaszthatja az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket. l) Bár az oktatási intézményben vallási, világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia, joga hogy saját világnézete, értékrendje szerint végezze oktató nevelő tevékenységét anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené a tanulót. m) Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját. n) Minősítse a tanulók teljesítését. o) Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. p) Nevelőtestület tagjaként gyakorolja az ehhez kapcsolódó jogokat. q) Részt vegyen az oktatási intézmény nevelési pedagógiai programjának tervezésében, értékelésében. r) Szakmai ismereteit, tudását, szervezett továbbképzés útján gyarapítsa, rész vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.

26

s) Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában. t) A munkáltató által kiállított okirat (mely közirat) alapján az állami szervek vagy a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárak ingyenes látogatására. Ugyancsak jogosult e közirat alapján egyéb – jogszabály illetve a helyi önkormányzatok által nyújtott kedvezmények igénybevételére. u) Évenként, az adott év első napján érvényes minimálbér 75 %-ának megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe pedagógiai szakirodalom megvásárlásához 6.5.3 Az osztályfőnök munkaköri feladatai Az osztályfőnököt az Igazgató jelöli ki az osztályfőnöki munkaközösség javaslata alapján. Munkáját az SZMSZ és mellékleteiben meghatározottak, valamint egyéb irányítások alapján végzi. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv. Osztálya közösségének felelős vezetője. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbiak a szakmai feladatai és a hatásköre: 1. 2.

3.

4.

5. 6. 7.

8.

Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti a munkaközösség kialakulását. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal (tanulószoba, napközi), a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel. (pl. GYIV, pszichológus, stb.) Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai előtt előterjeszti. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.) Mint osztályfőnök saját hatáskörében az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának.

27

9.

10. 11.

12. 13.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembevéve). Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. A nevelő-oktató munkájához tanmeneteket készít. Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében.

6.5.4 A szaktanár munkaköri feladatai Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8. 9. 10. 11.

12. 13. 14. 15. 16.

Az általa tanított tantárgyakra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, ill. követelményeket figyelembevéve. A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező. (1 év). A taneszközöket a munka-közösségvezetőktől és igazgatóhelyettestől beszerzi, egy tanévre átveszi, majd tanév végén elszámol azokkal. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik. Írásbeli munkájára gondot fordít. A tanulók számára a témazáró dolgozatot előre jelzi. A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat. Félévenként minden füzetet ellenőriz (helyesírás javítás minden tárgyból kötelező). A házi feladatot közösen javítja a tanulókkal és értékeli. Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején a tartózkodási helyét) az Igazgatónak azonnal jelenti. Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az Igazgatót és gondoskodik, arról, hogy a tanmenet, a tankönyv, a kulcs a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon. Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező. A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozáson, értekezleteken részt vesz. A nevelői házirend betartása kötelező, vétség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető. Oktató nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, tehetségkiválasztás feladatát, tevékenységét. A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az Igazgató vagy helyettese megbízza.

28

6.5.5 A tanító munkaköri feladatai A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően a következő feladatokat kell ellátnia, illetve hatáskörrel rendelkezik: Az osztály órarendjének elkészítése, A napló pontos vezetése, A tanuló személyiségének figyelemmel kísérése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása, Távollétekor – a nevelői házirendben előírtak szerint jár el, - mely szerint a tananyagot, az osztályterem kulcsát felettesének előzetesen leadja vagy eljuttatja. Javaslatot tesz, figyelmeztetésre, megrovásra, jutalmazásra (saját osztályában tanulók vonatkozásában). Az oktatói nevelői tevékenysége során:  Az általa tanított tantárgyakra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, az előírt szakmai követelményeket figyelembevéve.  A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező,  A taneszközöket a munkaközösség-vezetőktől beszerzi, egy tanévre átveszi, majd tanév végén azokkal elszámol,  Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik,  Írásbeli munkájára gondot fordít,  A tanulók számára a témazáró dolgozatot előre jelzi,  A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat.  Félévenként minden füzetet ellenőriz (helyesírás javítás minden tantárgyból kötelező).  A házi feladatot közösen javítja a tanulókkal és értékeli 7. Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja. 8. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején a tartózkodási helyét) az Igazgatónak azonnal jelenti. 9. Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező. 10. A tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően- szakmai tanácskozáson, értekezleten részt vesz. 11. A nevelőtestület házirend megtartása kötelező, vétség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető. 12. Oktató nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, tehetségkiválasztás feladatát, tevékenységét. A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az Igazgató vagy helyettese megbízza. 6.5.6 A napközis nevelő munkaköri feladatai A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően az alábbi feladatokat kell ellátnia: 1. A napközis tanulók rendszeres, hatékony foglalkoztatása érdekében heti foglalkoztatási tervet készít. 29

2. A foglalkoztatási terv keretében biztosítja a napközis tanulók részére a másnapi felkészülést:  Megismerteti velük az önálló és módszeres tanulást  Szükség esetén segítséget nyújt a felkészüléshez,  Gondoskodik az írásbeli házi feladatok tanulók általi maradéktalan elkészítéséről,  Rendszeresen ellenőrzi az elkészített házi feladatokat,  A szóbeli feladatokat a napközis tanulóktól kikérdezi, szükség esetén gyakoroltatja,  A gyengébb tanulókat egyénileg, vagy tanulócsoportok keretében korrepetálja előre meghatározott időpontokban,  Rendszeresen együttműködik a napközis csoportot tanító pedagógusokkal. 3. A tanítási órák végeztével a felügyeletre bízott napközis tanulók csoportját ebédelteti, uzsonnáztatja, melynek során gondoskodik a kultúrált étkezési viselkedésről, a személyi higiénia szabályainak megtartásáról. 4. Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulók mozgását, kikapcsolódását, rossz idő esetén a tanteremben, jó idő esetén pedig a szabad levegőn. A színvonalas szabadfoglalkozások érdekében csoportja számára kulturális, sport, játék és munkafoglalkozásokat szervez. 5. A napközis foglalkozások befejeztével – az oktatási intézmény rendjének megfelelően- csoportosan elkíséri és elbúcsúztatja a tanulókat az intézmény kijáratánál majd az egerfarmosi gyerekeket kikíséri a buszhoz. 6. A taneszközöket, játékokat az igazgatótól egy tanévre átveszi, majd tanév végén azokkal elszámol. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik. 7. Kötelezően részt vesz az iskolai rendezvényeken. 8. Tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően- szakmai tanácskozáson, értekezleten részt vesz. 9. A nevelői házirend megtartása kötelező, vétség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető. A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az Igazgató vagy helyettese megbízza. 6.5.7 Munkaközösség vezető munkaköri feladatai 1. A munka közösségvezető a tantestület javaslatára az igazgató bízza meg. Visszahívása is hasonlóan történik. 2. A munka közösségvezetőnek véleményezési joga van a pedagógiai program, a munkaterv és a belső ellenőrzések tervezésénél. 3. Részt vesz a fegyelmi eljárások előkészítésében, lefolytatásában. 4. Megtervezi és megszervezi szaktárgyi közössége munkáját. Ennek írásos dokumentumát szeptember 20-ig elkészíti és leadja az iskola vezetésének. 5. Szervezi és segíti kollégái munkáját, különös tekintettel a pályakezdőkre, illetve 30

az új belépőkre. 6. Rendszeres hospitálást végez. 7. Tervezi és végzi az évközi és tanév végi eredményméréseket, ezek értékelését. 8. Figyelemmel kíséri a versenykiírásokat, időben leadja a nevezéseket. 9. Felméri munkaközössége továbbképzési igényeit, közreműködik a megvalósításban. 10. Segíti szaktárgyában a megfelelő program és az ahhoz megfelelő tankönyvek és taneszközök kiválasztását. 11. Figyelemmel kíséri a szakleltárt, javaslatot tesz új eszközök beszerzésére, illetve a selejtezésre. 12. Személye a legfőbb összekötő kapocs az iskolavezetés és a tantestület tagjai között. 13. Igény szerint értékelő beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről. 6.5.8 Iskolatitkár munkaköri feladatai Az iskolatitkár az intézmény zökkenőmentes működése érdekében az alábbi feladatokat látja el.               

Végzi a munkaszerződésekkel, kinevezésekkel, átsorolásokkal kapcsolatos gépelési, sokszorosítási, postázási és tárolási feladatokat, Nyomtatványokat rendel és kezel, ellátja az iktatási feladatokat, Állóeszköz- fogyóeszköz leltári nyilvántartásokat folyamatosan vezeti, Elkészíti a megrendeléseket, Beszerzi, kiadja, nyilvántartja az irodaszereket, Felnőtt és gyermek étkezési térítési díjakat begyűjti, összesíti, Összeállítja a selejtezési jegyzékeket a szakleltárok jegyzéke alapján, Igényli, kezeli az ellátmányt, gondoskodik azok elszámolásáról, Telefonügyeletet lát el, Gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, és az ügyviteli rendnek megfeleljenek, Személyi anyagokat rendezi az Igazgatóval, A kapott postai küldeményeket nyilvántartja (átadás-átvétel) átadja a címzettnek, vagy az Igazgató által megjelölt személynek, Felelős környezete tisztaságáért és esztétikusságáért, Fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az Igazgató megbízza. Ellátja a tankönyvrendeléssel kapcsolatos feladatokat.

Munkaidő beosztás: az igazgató utasítása alapján. 31

6.5.9 Takarító munkaköri leírása Munkájával segíti az iskola zavartalan működését napi 8 órában. A munkaidő kezdete: 1. nap Délelőtti beosztás esetén: 6 30 órától 8 30 óráig (2óra) Délutáni beosztás esetén: 14 00 órától 20 00 óráig ( 6 óra) (munkaközi pihenő idő 30 perc ami a munkaidő részét képezi) 2. nap Délutáni beosztás esetén: 12 00 órától 20 00 óráig (8 óra) (munkaközi pihenő idő 30 perc ami a munkaidő részét képezi) Munkaterülete: Iskola belső tere – termei, iskola udvara, iskola előtti járda és virágágyás, tanműhely. Naponta végzendő teendők:  A helyiségek felsöprése, tisztítószeres vízzel történő felmosása szárazra törlése.  Padok, asztalok, székek, letörlése, szükség esetén (festék, ragasztó) lemosása.  Az irodák ill. nevelői szoba, dohányzó, teakonyha tisztántartása.  Ablakpárkányok portalanítása.  Kézmosó csapok letörlése szükség esetén súrolása.  Virágok locsolása, portalanítása, gondozása.  Portörlés szükség szerint folyamatosan: polcokon, szekrényeken, faliképeken.  WC-k (felnőtt és gyermek wc-k egyaránt) takarítása fertőtlenítése.  Cipős szekrények tisztán tartása  A tornateremben öltözőkben szertárban és zuhanyzókban a foglalkozások után a tornaszerek (ugrószekrény, pad, zsámoly, szőnyeg) letörlése a padozat felsöprése felmosása.  Törülközők, iskolai mezek mosása. Alkalmankénti feladatok:  Rendezvények után takarítása, tantermek eredeti rendjének visszaállítása, áramtalanítása, az épület biztonságos zárása. Időszakonkénti feladatok:  Ablakok, ajtók lemosása, függönyök mosása, vasalása, radiátorok lemosása, téli tavaszi nagytakarítás. Takarításon kívül felelős:  Tantermek, iskolaépület biztonságos zárásáért, riasztó kezeléséért.(ajtók, ablakok)  Az intézmény vagyontárgyainak védelméért.  A tantermekben és egyéb helyiségekben tartott tanítói és tanulói eszközök sértetlenségéért. 32

 

Elektromos árammal, vízzel és hőenergiával való takarékosságért. Balesetmentes munkavégzésért.

Munkájának elvégzéséért havonta biztosítani kell részére a tisztítószert, fertőtlenítőszert, felmosót és portörlő rongyot, seprűt, partvist. Egészségének védelmében gumikesztyűt, mosdószappant, kézvédő-krémet és védőszemüveget biztosítunk, melynek használata kötelező. A munka törvénykönyvében szabályozottak alapján munkaruhára és védőruhára jogosult. Munkáját az igazgatóhelyettes ellenőrzése mellett és útmutatása alapján végzi. 6.5.10 Fűtő- karbantartó munkaköri feladatai: -

A karbantartó feladata, kötelessége az iskolai nevelő- oktató munka technikai szintű segítése, a körébe tartozó feladatok gondos elvégzése. Fűtési időszakban az iskolában és az óvodában a fűtési feladatok ellátása. Munkája során minden esetben arra kell törekednie, hogy a biztonságtechnikai, a tűzvédelmi és a munkavédelmi előírásokat maradéktalanul betartsa.

Munkarendje: teljes munkaidőben dolgozik. A munkaideje: 40 óra/hét A munkaidő tart: Tavasszal, nyáron, ősszel: Fűtési időn kívül:

700 -1500-ig tart ( munkaközi pihe idő 30 perc )

Télen, fűtési idényben: 1. A rendes munkaidő 7 00- 15 00-ig tart , ez alatt fűtési és karbantartási munkákat kell ellátnia. ( munkaközi pihenő idő 30 perc)

2. A rendes munkaidőn kívül minden nap (ünnep, szabad és munkaszüneti napokon is) ellenőrzi a kazánok biztonságos működését és elvégzi az időjáráshoz igazodó hőfokbeállítást. Átlagos hideg esetén (-1 és –8 ºC), hajnali 5 órakor ennél hidegebb idő esetén (-9 és –20 ºC) hajnali 4ó30 – kor ellenőrzi az iskola ,majd az óvoda kazánjainak működését, beállítja azt a hőmérsékletet (20-25 ºC) amely a munkavégzéshez, tanításhoz és csoportfoglalkozáshoz szükséges. Ezt követően ha az egyik intézményben sem merül fel a fűtéssel kapcsolatos meghibásodás – ami akadályozná a megfelelő hőmérséklet biztosítását- az ellenőrzést befejezheti. Amennyiben meghibásodást tapasztal azt köteles elhárítani. 3. Abban az esetben, ha rendes munkaidőn kívül (7-1500 óra) fűtési karbantartást kell elvégeznie azt jegyezze fel a karbantartási füzetben és a jelenléti ívben. Az így ledolgozott órákat fűtési idény végén összesítjük s a nyár folyamán szabadnapként kiadjuk.

33

A megadott időpontokban köteles a munkahelyén tartózkodnia. Munkáját úgy szervezze, hogy az iskolában vagy az óvodában elérhető legyen. Azt elhagyni csak az igazgató, vagy helyettese engedélyével lehet. Ha a megadott munkaidőn túl hosszabb elfoglaltságot igénylő munkája van, vagy hosszabb időre be kell jönnie fűteni ezért a nyári időszakban szabadnap jár. Erről a többletidőről külön karbantartási, fűtési füzetet kell vezetnie. A fűtési túlmunkát a bejegyzéstől számított első munkanapon le kell igazoltatni az iskola igazgatójával. 4. Az iskolai és iskolát érintő községi rendezvények technikai előkészítésében, lebonyolításában részt kell vállalnia. 5. A nyári felújítási, karbantartási munkálatokban részt kell vennie. 6. Az italozás (első eset felfedezése is), valamint az igazolatlan mulasztás, amennyiben azt a munkavállaló később kimenteni nem tudja elbocsátásra ad alapot. 7. Az elbocsátást alkalmazza a munkáltató akkor is, ha a munkavállaló a munkáltató sérelmére bűncselekményt követ el. Napi teendői: -

A tanítás megkezdése előtt bejárja az iskolát, ellenőrzi, hogy nincs-e szükség valahol hiba elhárítására, ezt követően átmegy az óvodában és ott ugyanezt elvégzi. Naponta ellenőrzi a vízellátást, szennyvízrendszert, a csapok állapotát, kijavítja az esetleges hibákat. Ha a hibákat nem tudja kijavítani, akkor jelzi felettes vezetőjének. Rendszeresen ellenőrzi a nyílászárók állapotát. A kisebb javításokat elvégzi. Rendben tartja, illetve rendszeresen ellenőrzi az épület zárait. Izzók, neoncsövek, biztosítékok, konnektorok állapotát rendszeresen ellenőrzi és a szükséges cseréket elvégzi. Az iskola és az óvoda berendezéseinek állapotát rendszeresen ellenőrzi, a javításokat elvégzi. (padok, székek, stb.) Rendben tartja az iskola az óvoda környékét (kaszál, füvet nyír, kerítést javít). Téli időben az iskola előtti járdán a havat letakarítja és felsózza. Kéthetente a szemétszállításnak megfelelően gondoskodik a kukák kiürítéséről, visszahelyezéséről. A fűtési időszak alatt a fűtendő rendszerhez tartozó valamennyi épületrészben, helyiségben biztosítja az előírt hőmérsékletet. A pincékben, a kazánházakban és az iskola udvari széntárolóban rendet tart. Munkavégzés során fokozatosan ügyel a tanulók testi épségére, a munkafolyamatokat úgy köteles végezni, hogy azzal a gyermekeket ne veszélyeztesse. (fűnyírás, hegesztés stb.) A fűtési idény befejeztével legkésőbb szeptember 30-ig a fűtési rendszert át kell vizsgálnia és a szükséges karbantartási munkákat el kell végezni. A kazánok meghibásodását rendellenes működését azonnal jelenti az igazgatónak vagy helyettesének. A javításról jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az elvégzett munka rövid leírását, a karbantartó aláírását és dátumát.

A felsoroltakon kívül a munkaidejében elvégzi a munkakörében fel nem sorolt, de a fűtéshez, karbantartáshoz tartozó feladatokat, amelyekkel az iskola vezetői megbízzák.

34

6.5.11 Tűzvédelmi megbízott munkaköri feladatai Megbízza: a nevelőtestület kezdeményezésére az iskola igazgatója határozatlan időtartamra. Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása. A vezetőtől kapott megbízás alapján közreműködik mindazon operatív feladat elvégzésében, amely a vezető tűzvédelmi feladatai körébe tartozik. Figyelemmel kíséri, segíti a tűzvédelmi jogszabályokban előírtak megtartását, hiányosságok vagy mulasztás esetén intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez. Elősegíti, hogy a dolgozók megismerjék a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, rendelkezéseket. Figyelemmel kíséri a tűzvédelmi jogszabályokat, előírások változásait, és szükség szerint javaslatot tesz a Tűzvédelmi szabályzat, a Tűzriadó terv és a tűzveszélyességi osztályba sorolás módosítására. Megszervezi a vezetői tűzvédelmi ellenőrzéseket. Figyelemmel kíséri a tűzoltó készülékek ellenőrzését időszakos és eseti javítását, és kezdeményezi annak elvégzését. Figyelemmel kíséri az elektromos berendezések tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatát, a mérési jegyzőkönyvben feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedik. Megszervezi és megtartja az új belépő dolgozók tűzvédelmi oktatását, valamint az ismétlődő tűzvédelmi oktatást, elvégzi annak dokumentálását, vezeti a nyilvántartását. Részt vesz a számára előírt tűzvédelmi továbbképzésen. Megszervezi az évenként előírt tűzriadó gyakorlatát, előkészíti a jegyzőkönyvet, eleget tesz az intézmény ilyen irányú esetenkénti kötelezettségének. Ellátja a tűzvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások vezetését. Kapcsolatot tart a felügyeleti szerv tűzvédelmi szakembereivel. Az intézménynél keletkezett tűz esetén gondoskodik a Tűzriadó tervben foglaltak végrehajtásáról. Elvégzi a vezetőtől kapott tűzvédelemmel kapcsolatos egyéb eseti feladatokat.

6.5.12 Munkavédelmi megbízott munkaköri feladatai Megbízza: a nevelőtestület kezdeményezésére az iskola igazgatója határozatlan időtartamra. Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása.

35

- Végrehajtja, illetve végrehajtatja a munkavédelmi jogszabályokban meghatározott munkavédelmi feladatokat. - Figyelemmel kíséri, értékeli az intézmény munkavédelmi helyzetét, a munkabalesetek számának alakulását, szükség szerint intézkedik. - Erről az intézményvezetőt rendszeresen tájékoztatja. - Ellátja a munkavédelmi szemlék lebonyolításának operatív feladatait, a szemléken feltárt hiányosságok, megszüntetését ellenőrzi. - Szükség esetén munkavédelmi szemlét tart. - Részt vesz a munka balesetek kivizsgálásában, vezeti a nyilvántartást, az intézmény jelentési kötelezettségének eleget tesz. - Javaslatot tesz az intézkedési terv elkészítéséhez. - Megtartja a dolgozók előzetes munkavédelmi oktatását évi 1 alkalommal- újonnan belépő dolgozóknak, illetve azt követő 6 napon belül / elméleti- gyakorlati / - Figyelemmel kíséri és alkalmazza az új megjelenő munkavédelmi szabályokat, szükség esetén javaslatot tesz a Munkavédelmi szabályzat módosítására. Munkavédelmi törvény 55§ / 1 / bekezdése értelmében munkavédelmi oktatást tart az alábbi esetekben: - munkába álláskor - munkahely vagy munkaterület megváltozásakor - egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor. - Munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor. Rendkívüli munkavédelmi oktatást tart: A, Azonnali jelentésre kötelezett munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy sérülésekkel járó, de a dolgozó testi épségét veszélyeztető esemény megtörténtekor, amely a dolgozók tevékenysége alapján tanulságul szolgál. B, Ha azt az intézményvezető, felügyeleti szerv, vagy a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőség elrendeli. Ismétlő munkavédelmi oktatást tart minden évben, a tanév megkezdését követően. Feladatai: A munkavédelmi oktatás tematikájának összeállítása Oktatás nyilvántartásának vezetése Oktatási napló napra kész állapotba tartása 6.5.13 Iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkaköri feladatai Megbízza: a nevelőtestület kezdeményezésére az iskola igazgatója határozatlan időtartamra. Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása. Az iskola által ellátott gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolása. Legfontosabb feladatai:

36

Összefogja az iskola gyermekvédelmi munkáját, elkészíti a gyermek és ifjúságvédelmi munkatervet, segíti a kollégáit a gyermekvédelmi munkájukban, tájékoztatja őket a gyerek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos rendelkezésekről. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, valamint a magatartászavaros gyermekeket nyilvántartja, fejlődésüket figyelemmel kíséri. A veszélyeztetett gyermekekről felfektet nyilvántartást évente legalább 1 alkalommal, egyezteti a gyámhatósággal, iskolaváltás esetén gondoskodik arról, hogy a fogadó intézmény vezetőjének címzett bizalmas küldeményként továbbítsák azokat. Összehangolja a 8 tanulócsoport,a szakmai és a szülői munkaközösség gyermekvédelmi tevékenységét. Tájékoztatja a szülői munkaközösséget az iskola gyermekvédelmi tevékenységéről Tanácsaival segíti a szülői munkaközösséget a gyermekvédelmi feladatok tervezésében / igazolatlan hiányzók ellenőrzésében / Védő- óvó intézkedéseket javasol, illetve ezek megvalósításában közreműködik. Segítséget nyújt az osztályfőnököknek a hatósági intézkedésekhez szükséges környezettanulmány és pedagógiai jellemzés elkészítéséhez. Rendszeresen tájékozódik az osztályok gyermekvédelmi helyzetéről. Állandó kapcsolatot tart a Nevelési Tanácsadóval, Családsegítő Szolgálattal és gyámhatósággal. A fenntartó, illetve Szülői Munkaközösség Szervezete kérésére beszámol az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi munkáról. 6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 6.6.1 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kö telező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. 6.6.2 A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.00 óráig be kell fejezni. 6.6.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 6.6.4 Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. 37

6.7 Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) átvételnél, ha az iskola igazgatója előírja, f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az a), b), f) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. 6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 19.00 óráig van nyitva. Az intézmény, tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.30 – 15.30-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben Idegenek az épületbe csak az ügyeletes kellő tájékoztatása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről az ügyeletes értesíti a vendéglátót. 6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.9.1 Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. 38

Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért, 6.9.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. 6.9.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6.9.4 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. 6.9.5 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. 6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30?? méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló5 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola 5

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.

39

közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése . A mindennapos testmozgás , könnyített és gyógytestnevelés Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 1. és 5. osztályban heti 5 testnevelés óra, a többi osztályban 2,5 – 3 testnevelés órán vesznek részt. A hiányzó két órát sportkör keretében vehetik igénybe a tanulók Ehhez járul hozzá a napközis sport is. A tanulók részvétele a tömegsport foglalkozásokon önkéntes, de törekedni kell arra, hogy minél nagyobb létszámban vegyenek részt azon. Az iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. Az iskolai sportkörök foglalkozási tervét a testnevelő tanárok évente elkészítik. A tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel, - szakorvosi vélemény alapján. 40

A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített - vagy gyógytestnevelés foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat- állapotától függően - nem kell végrehajtania. A gyógytestnevelési foglalkozások megszervezése esetén az érintett tanulók számára gyógytestnevelőt biztosítunk.

6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 6.13.1 Tehetséggondozás A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. 6.13.2 Ünnepi műsorok Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. Nemzeti ünnepélyek A nevelőtestület döntése alapján intézményi ünnepélyt tartunk az alábbi ünnepélyek e lőtt: Október 23-án a Köztársaság ünnepén, Március 15-én az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepén. A nevelőtestület döntése alapján az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések az alábbiak: Október 6-án az Aradi vértanúkra emlékezünk, Anyák napja. Az intézmény hagyományos rendezvényei Tanulmányi versenyek és vetélkedők: Matematika verseny (alsó tagozat) Mesemondó verseny Hangos olvasási Helyesírási Egészséges életmód Az intézmény hagyományos rendezvényei: Mikulás ünnepség Karácsonyi ünnepség Farsangi karnevál Gyermeknap Föld Napja vetélkedő és környezetrendezési nap Anyák napja Óvodai és Iskolai tanévnyitó és ballagási ünnepségek

41

Tanulói igény felmérést követően erdei iskola szervezése. A hagyományápolás külsőségei, feladatai A kötelező viselet: Az intézmény ünnepélyein és kiemelt rendezvényein a pedagógusoknak és diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személye iránt. Ünnepi egyenruha lányok részére: sötét szoknya, fehér blúz Ünnepi egyenruha fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing. Az iskola hagyományos sportfelszerelése: lányok és fiúk részére: kék rövidnadrág, fehér póló, tornacipő, fehér zokni. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés é s felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. 6.13.3 A napközi és a tanulószobai foglalkozások A napközis foglalkozások célja, hogy megfelelő segítséget biztosítsunk tanulóinknak a délutáni tanulásban, a szabadidő hasznos eltöltésében, a közösségi szabályok elsajátításában, mozgáskultúra fejlesztésében. A tanév elején benyújtott igények alapján szerveződik a napközis csoport, az alsó tagozatos tanulók körében. A napközis tanulók az utolsó tanóra után a kijelölt teremben, a napközis nevelő vezetésével csoportfoglalkozáson vesznek részt. A foglalkozás működését a napközis házirend szabályozza. A napközis foglalkozások 16 óráig tartanak. Igény esetén a fenntartó hozzájárulásával tanulószoba szervezhető, melynek célja a tanórákra való felkészülés segítése. A tanulószobát minden arra rászoruló felső tagozatos tanuló igénybe veheti. A tanulószoba 14 órakor kezdődik, a tanulás befejezéséig, legfeljebb 16 óráig tart. 6.13.4 Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. A szakkörök indításának minimum létszáma 8 fő. 6.13.5 Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk minden tanuló számára lehetőséget nyújt a tömegsport foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.

42

6.13.6 Versenyek A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek. 6.13.7 Felzárkóztatások, korrepetálások A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. 6.13.8 A tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szervezünk a lakóhelyünk Mezőszemere és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Kiránduláson résztvevő tanulókat balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. Felelős az érintett osztályfőnökök és az iskola munkavédelmi megbízottja (isk. ig.h.). A balesetvédelmi oktatás megtartását az osztálynapló jegyzet rovatába be kell írni, dátum téma megjelöléssel és el kell látni a bejegyző aláírásával. Pályázatok készítésével segíthetjük a kirándulás megvalósítását és a szülők anyagi kiadásainak csökkentését. Osztálykirándulások. Az osztályok az osztályfőnök és az osztály szülői közössége bevonásával a nevelőmunka és az osztályközösség fejlődése elősegítése céljából osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a résztvevőknek kell fedezniük. Az iskolánk nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. 6.13.9 Kulturális intézmények látogatása Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. A foglalkozáson való részvétel, ha a tanuló számára kötelező, térítésmentes. Azonban ha a foglalkozásokon való részvétel – a résztvevő számára költséggel is jár - önkéntes. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken, a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges.

43

6.13.10 Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákönkormányzat, diákkörök, szakkörök, stb) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérelmet benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 7.1 Az intézmény nevelőtestülete 7.1.1 A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 7.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 7.1.3 Az intézmény pedagógusai az iskolai tankönyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az iskolában lévő laptopokat és számítógépeket a projektorral használhatják a pedagógusok tanórai szemléltetésre. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. 7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei 7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:    

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek, munkavállalói értekezlet (szükség szerint).

7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 44

7.2.3 A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. 7.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 7.2.5 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. 7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 7.3.1 A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. 7.3.2 A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben két munkaközösség működik: alsós és az osztályfőnöki munkaközösség. 7.3.3 A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

45

7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 7.4.1 A szakmai munkaközösségek feladatai A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak  

      

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

7.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai        

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.

46

 

Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év júniusában osztja szét az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést – a pedagógusnap alkalmából – azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: 7.5.1 Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,  órai munkáját magas színvonalon végzi,  eredményesen készíti föl diákjait a felvételire,  szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,  aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,  rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,  kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,  szakköröket szervez és vezet,  eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez. 7.5.2 Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:  részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,  részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,  részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. 7.5.3 Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi:  hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába,  befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,  folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat. 7.5.4 Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,  eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,  jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,  adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi, 47

 e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése. 7.5.5 Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz:  rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,  érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,  részt vesz az iskola arculatának formálásában,  tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket stb. szervez. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeg 45-60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján. Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:  akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,  akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója,  ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:  az illető pedagógus fizetési besorolása,  címpótlékban való részesülése,  illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.),  állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 8.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll.

48

Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:  szakmai munkaközösségek,  szülői munkaközösség,  diákönkormányzat,  osztályközösségek.  iskolai sportkör 8.3 A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az SzM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. 8.4 Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik, a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. 8.5 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. 49

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A DÖK segítő tanár az iskolavezetés tagja, részt vesz a vezetőségi üléseken. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Tanév végén a diákönkormányzat vezetője beszámolót készít a végzett munkáról, melyet nevelőtestület fogad el. 8.6 Iskolai sportkör Az iskolai sportkör az iskola tanulóinak közössége. Az iskolai sportkör saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. Az iskolai sportkör szervezeti és működési szabályzatát, és éves munkatervét a sportkör vezetője készíti el, a nevelőtestület hagyja jóvá, és sportkör közgyűlése véleményezi. A sportkör tevékenységét a vezetőség irányítja, melynek tagjai a sportkör vezetője, az iskolavezetés képviselője, a DÖK egy tagja, és sportcsoportonként 2-2 fő. A sportkör évente egyszer, tanévkezdéskor közgyűlést tart. Tanév végén az iskolai sportkör vezetője beszámolót készít a végzett munkáról, melyet nevelőtestület fogad el. Az iskolai sportkör szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. Az iskolai sportkör az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja. 8.7 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, 50

 

küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben.

Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre          

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

8.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 8.8.1 Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. 8.8.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – három alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. 51

8.8.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy az ellenőrző révén küldött levéllel történhet. Az osztályfőnök a levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök az ellenőrző útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. 8.8.4 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:  alapító okirat,  pedagógiai program,  minőségirányítási program,  szervezeti és működési szabályzat,  házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. 8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája 8.9.1 Kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel Az előzőekben említett szervezeteken kívül, az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Mezőszemere község Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos,  a védőnő,  az ÁNTSZ Füzesabony városi tiszti-főorvosa 8.9.1.1 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Füzesabony városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi, akinek munkáltatója Füzesabony Város Polgármestere. Az 52

iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az egészségügyi prevenció rendje Az iskola mellett található az orvosi rendelő, a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenően a védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskola igazgatója és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - a tanulók évfolyamonként törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, - a könnyített- és gyógy testnevelés besorolásának elkészítése, - a gyermek kötelező védőoltásokban való részesítése, - színlátás és látásélesség vizsgálat, - pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, - fogászati kezelés, A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézmény e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be - a kapcsolattartással megbízott helyettes számára. Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. 8.9.1.2 Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.  Heti két napon tartózkodik irodájában.  Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.  Munkaidejét munkáltatója, Mezőszemere község Polgármestere határozza meg.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

53

8.9.2 Az iskola kapcsolata a Gyermekjóléti Szolgálattal Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 9.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. 9.1.1 A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. 9.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 9.3.1 Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét a szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. 9.3.2 Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. 9.3.3 Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. 9.3.4 A középiskolák által szervezett nyílt napon a tanuló több intézményben is részt vehet, a szülő kérése, és az osztályfőnök javaslata alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. 54

A 9.3.1. – 9.3.4 szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfőnök – a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél. 9.4 A tanulói késések kezelési rendje A napló bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.???? 9.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. 9.5.1 tanköteles tanuló esetében:    

Az első alkalommal történő igazolatlan hiányzás esetén értesítjük a szülőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri a 10 órát, értesítjük a Füzesabonyi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalát, a Gyermekjóléti Szolgálatot és a Füzesabonyi Járási Hivatal Hatósági Osztályát. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri a 30 órát, a mulasztásról tájékoztatjuk az általános szabálysértési hatóságot, a Füzesabonyi Járási Hivatal Hatósági Osztályát és a Gyermekjóléti Szolgálatot. a Ha a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri az 50 órát, haladéktalanul értesítjük a jegyzőt, a Heves Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályát, és a Füzesabonyi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalát.

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 9.5.2 nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:    

első igazolatlan óra után: napló adatai révén a szülő értesítése a tizedik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése.

55

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 9.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 9.7 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal 56



  

meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

9.8 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti a z érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza

57

 az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

58

10. Iskolai könyvtári szabályzat A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható Mezőszemerei Könyvtár segíti. Az Egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár nyilvános könyvtári szolgáltatást biztosít a Mezőszemerei Önkormányzat által fenntartott kettős funkciójú községi és iskolai feladatokat is ellátó – könyvtár számára. Mivel iskolai könyvtárhoz szükséges könyvállománnyal - nem rendelkezünk, ezt a szolgáltatást vesszük igénybe. A tankönyveket az iskolában külön könyvtárhelyiségben tároljuk, és a tankönyvfelelős tartja nyilván. 10. 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: 10.1.1. A könyvtár neve: Mezőszemerei Általános Iskola Könyvtára, tankönyvtára 10.1.2. A könyvtár címe, telefonszáma: 3378 Mezőszemere, Szabadság út 127. tel.:36/ 490005 10.1.3. A könyvtár fenntartójának neve: KIK 092006 10.1.4. A könyvtár fenntartójának címe: 1055. Budapest Szalay utca 10-14. 10.1.5. A könyvtár jellege: zárt könyvtár (csak az iskola dolgozói, tanulói vehetik igénybe) 10.1.6. A könyvtár elhelyezése: Az iskola épületében, külön helyiségben 10.1.7. A könyvtár használata: ingyenes 10.1.8. Az iskolai könyvtár dokumentumainak száma nincs meghatározva. 10. 2. Az iskolai könyvtár működésének célja Az intézményben működő iskolai könyvtár működésének alapvető célja: - segítse elő az oktató nevelő munkát, - a rendelkezésre álló szakkönyvek, tankönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítja a szakmai munka (oktató-nevelő munka) színvonalának szinten tartását, fejlesztését, - segítse elő az iskolai könyvtárhasználók (nevelők, tanulók, technikai dolgozók) általános műveltségének kiszélesítését, - a folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket. 10. 3. Az iskolai könyvtár feladatai 10.3.1. Az intézmény könyvtárának-mint a nevelő-oktató tevékenység szellemi bázisának alapfeladata szerint: - elősegíti az iskolai szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok megvalósítását - biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismeret hordozókat (tankönyveket, szak- és általános jellegű könyvek, audiovizuális eszközöket, stb.) - folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével. - rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - részletes információt ad az igénybe vehető szolgáltatásairól. 59

- központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának fejlesztésében - részt vesz, illetve közreműködik az intézmény-oktatási, nevelési, helyi tantervének megfelelő könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban,bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és iskolai egyéb programok, segítség nyújtása egyéni és csoportos könyvtárhasználók részére. - biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét (tájékoztatás, információcsere, dokumentumok beszerzése segítségével). - ellátja a dokumentumok kölcsönzésével kapcsolatos feladatokat, beleértve a tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzésével kapcsolatos tevékenységeket is. - a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat. 10.3.2. A könyvtár kiegészítő feladatai: - A könyvtár rendezvényeket, könyvtárismertető foglalkozásokat tart, igény szerint rendhagyó irodalom órát, vetélkedőket is szervez. - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokat biztosít. - részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum-és információcserében. - közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. 10.3.3. Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai. Az intézmény könyvtárának a célja, illetve a feladatai teljesítése érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia: - az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát az intézmény tanárai, nevelő közösségei,és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak,igényeinek figyelembevételével. - az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere,stb.) az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi. - a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 5 napon belül bevételezi, és leltárba veszi. - naprakészen vezeti a leltárkönyvet. - a tanári kézipéldányokról, útmutatókról, gyorsan avuló kisebb terjedelmű kéziratokról ún. brossúra nyilvántartást vezet. - az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat vagy az olvasók által elvesztett könyveket az iskola selejtezési szabályzatával összhangban állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi - a könyvtárállomány leltározását az intézmény Leltározási Szabályzatának megfelelő időben és módon elvégzi. - a könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembevételével végzi: - kézi könyvtár - segédkönyvtár (tanárok és iskolai dolgozók részére kikölcsönzött könyvek) - kölcsönözhető állomány, - időszaki kiadványok(napilapok, hetilapok, folyóiratok, szaklapok, szakkatalógusok, stb.) - nevelő, oktatói kéziratok (tankönyvek, tantervek, útmutatók, stb.) - a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja ki és tartja karban. 60

- gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről, rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt. 4. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell meghatározni. A dokumentum vásárlási keret, az alábbi célokra fordítható: - szakkönyvek vásárlása - a leltárban szükséges információhordozók beszerzése - nyomtatványok beszerzése, - tankönyvek beszerzése,stb. Egyéb-az ellátmánynál nagyobb értékű-könyvtári eszközök vásárlása, csak az intézmény vezetőjének vagy gazdasági vezetőjének írásbeli hozzájárulásával történhet. 10. 4. Állományapasztás 10.4.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága Az iskolai leltár állományának apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha - a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult, - a dokumentum felesleges példánynak minősül (olvasó igényhiány miatt, vagy nem tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe) - a dokumentum a használat következtében elrongálódott, - a dokumentum elveszett, megsemmisült, - a leltár során hiányként jelentkezett. 10.4.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya Az állomány törlése - rendszeres jelleggel (évente), - elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik. 10.4.3. Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról, típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket készíteni 3 példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni a - a leltári számot, - a mű címét, szerzőjét, - a dokumentum nyilvántartási szakjelzetét, - a törlés indokoltságát. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumot ki kell vezetni - a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatba be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát, - csoportos leltárkönyv vonatkozó rovatból a címleltárkönyvnél leírt módon - a katalóguscédulát ki kell emelni a betűrendes, szak-, és raktári katalógusból.

61

Az összesített nyilvántartású anyagok törlése un. törlési ügyiraton történik, amelyen fel kell tüntetni - ügyirat számát, keltét, - a törlés indokát, - a törölt művek együttes értékét, - a törölt művek összes darabszámát. A törlési eljárásról szóló jegyzéket, illetve ügyiratot az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni, s az engedélyezés után annak egy-egy példányát át kell adni a tankerületnek könyvelés illetve ha szükséges- pénzügyi rendezés céljából. 10. 5. Állománygondozás-, védelem-, ellenőrzés 10.5.1. A könyvtári állomány elhelyezése: Az áttekinthetőség és világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. Ezért az alábbi fizikai feltételeket kell biztosítani: - a könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcon kell elhelyezni, - a könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állományát az olvasóteremben (sarokban) szintén szabadpolcon kell elhelyezni, - külön polcon kell elhelyezni azokat a dokumentumok egy-egy példányát, melyek kevésbé keresettek, vagy részben elavultnak tekinthetők, - a hasonló témakörű dokumentumok elhelyezését a rendszó betűrendjében kell biztosítani, - az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal, magyarázó jelzésekkel kell áttekinthetővé tenni, - a napilapokat, folyóiratokat külön polcokon kell elhelyezni, időbeli sorrendben, - a térképeket, zenei anyagokat, kottákat külön-külön kell elhelyezni oly módon, hogy hozzáférhető és áttekinthető legyen 10.5.2. A könyvtári állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásról (önálló könyvtárhelyiség), a könyvtári helyiség megfelelő tisztaságáról és fűtéséről. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javításáról a megfelelő feltételek mellett gondoskodni kell, mely a könyvtáros egyik munkaköri felelőssége. 10.5.3. A könyvtári állomány ellenőrzése Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelességből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését az iskola leltározási szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. Az ellenőrzés szempontjai: a.) az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, b.) soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri, c.) állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni, 62

d.) a leltározást legalább két személynek kell végezni, e.) az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni, f.) az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, annak egyenlősége esetén a leltárkönyvek megfelelő rovatait kell lepecsételni, g.) az állományellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani, h.) a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki, soron kívüli), számszerű adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét. 10.6 Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományalakítása

1.Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési terv Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 1.1. Gyűjtés köre 1.2. Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai 1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai 1.1. A főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempont szerinti gyűjtés Az iskola alapvető feladatainak megvalósításához kapcsolódó dokumentumok a főgyűjtő kört a másodlagos iskolai funkcióhoz kapcsolódó dokumentumok a mellékgyűjtőkört alkotják. Főgyűjtőkör: - lírai, prózai és drámai antológiák, - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei - népköltészet - nemzetek irodalma ( klasszikus, modern ) tematikus antológiák - életrajzok, történelmi regények, - gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, - ifjúsági irodalom ( szépirodalom, vers ) - általános lexikonok, - enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - az adott környezetre (Mezőszemere és környéke, valamint Heves megye) vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok, - az iskola életével és DÖK-kel kapcsolatos anyagok, - a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező" és ajánlott olvasmányok, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, - pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, ifjúkor lélektana - tantárgyi bibliográfiák - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, - iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, - állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, 63

- oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, - családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei - oktatással kapcsolatos jogszabályok gyűjteménye, - a művészeti oktatást ( ének, rajz, színjátszás, tánc ) segítő alapvető kiadványok beszerzése és folyamatos gyarapítása; - a hátrányos helyzetű tanulók segítése céljából különböző pedagógiai és szociológiai könyvek és audio-vizuális dokumentumok beszerzése az osztályfőnökök számára; - az idegen nyelvi oktatás fejlesztése érdekében idegen nyelvi különgyűjtemény - az osztályfőnöki órák segédanyagainak fejlesztése - különös tekintettel a kábítószerek elleni nevelésre; - a lelki és testi egészség érdekében a pedagógiai programban megfogalmazott cél elérésére folyamatos gyűjtése a mentálhigiénés és sporttal kapcsolatos dokumentumoknak - a nevelőtestület szakmai továbbképzését és a kiegészítő felsőfokú tanulmányait segítő művek beszerzése, - a pedagógiai gyűjtemény fejlesztése és bővítése 1.2. Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban a.) teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket: - lírai, prózai és drámai antológiák, - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, - általános lexikonok, - enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet elméletei és történeti összefoglalói, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet elméleti és módszertani összefoglalói, - a tananyagokhoz kapcsolódó, a tudományokat részben vagy teljesen bemutató segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - szaktantárgyakhoz kapcsolódó elméleti ismeretközlő irodalom és történeti összefoglalók, - a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező" és ajánlott olvasmányok, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, - az intézmény történetével, életével, névadójával kapcsolatos anyagok, - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, - iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, - családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye, - oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye, - művészeti oktatást segítő elméleti és gyakorlati szakkönyvek, - a pedagógusok továbbképzését és képzését segítő szakkönyvek, a pedagógiai gyűjteményt bővítő szakkönyvek b.) Válogatva gyűjti magyar nyelven az iskolai céljait, feladatait, valamint a pénzügyi tárgyi szempontokat figyelembe véve: 64

- nemzetek irodalma ( klasszikus és modern irodalom ), - tematikus antológiák, - életrajzok, történelmi regények, - alapszintű általános lexikonok, - alapszintű enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalói, - a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - az adott környezetre (Mezőszemere és környéke, Heves megyére vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok - pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, az ifjúkor lélektana, - tantárgyi bibliográfiák, - állománygyarapításához kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, c.) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységű, szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtésszintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi és tárgyi, egyéb feltételek-kel függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének (vagy a gazdasági vezetőjének) írásbeli jóváhagyása alapján, abban az esetben, ha a könyvtáros részére átadott ellátmányi összeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak ellátmányi összege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, kikérve a felettese szakmai véleményét. 1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: a.) könyvek és könyvjellegű kiadványok b.) audiovizuális ismerethordozók - hangzó dokumentumok: magnószalagok, hanglemezek, kazetták, stb. - számítástechnikai ismerethordozók: CD-k, CD ROM-ok, lemezek, szoftverek, Internet, stb. - oktató csomagok 2. Könyvtári állományalakítás A könyvtári állomány az összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskolai könyvtár állományalakítási tevékenysége az állomány gyarapítási és apasztási tevékenységből tevődik össze. Az állományalakítási tevékenység szabályozása a következő: 1.) Állománygyarapítás forrásai, mértéke 2.) Állománybavétel munkafolyamata 3.) Katalóguskészítés és szerkesztés általános szabályai 4.) Állományapasztás, törlés 5.) Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés

65

1.) Állománygyarapítás forrásai, mértéke A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont alapján pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. 1.1. Az állománygyarapítás forrásai: a.) beszerzés - könyvkereskedésektől, kiadóktól, magánszemélyektől, számla, vagy szerződés alapján történik a gyarapítás. b.) csere - iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények és más egyéb intézmények - könyvtárától kap az intézmény új dokumentumot, előzetes megállapodás alapján, c.) ajándék - az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat d.) egyéb - olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből, stb. tevődnek össze. 1.2. A gyarapítás mértéke A fő gyűjtőkörébe tartozó új beszerzések példányszámát a felhasználók számának, valamint a beszerzési keret figyelembevételével az alábbiak szerint állapítom meg - lírai, prózai, és drámai antológiák - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - népköltészet gyűjteményes kötetei - nemzetek irodalma ( klasszikus és modern irodalom) - tematikus antológiák. - életrajzok, történelmi regények - ifjúsági regények, elbeszélések, versek - általános lexikonok - enciklopédiák - a tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet elméleti és történeti összefoglalói - a tananyagokhoz kapcsolódó segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - az adott környezetre (Balassagyarmat és környéke és Nógrád megye) vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok - iskolánkkal és történetével, életével, névadójával kapcsolatos anyagok - a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező" és ajánlott olvasmányok: - kötelező - ajánlott - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek - pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, az ifjúkor lélektana - tantárgyi bibliográfiák - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok - iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások - zenei irodalom, kották - állománygyarapításához kiadványok, jegyzékek, munkakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások - családjogi és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye - művészeti oktatást és a szakköri tevékenységet segítő kiadványok A mellék gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel az állománygyarapodás időpontjában szabom meg, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát.

66

2. Állománybavétel munkafolyamata 2.1.Az állománybavétel menete időrendben: - Átvételkor a számla (szállítólevél) tartalmának összehasonlítása, ha a szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, és addig bevételezni nem szabad; - ha az egyeztetés szerint minden rendben van, akkor leltárba kell venni. 2.2. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskolai bélyegzővel kell lepecsételni: - könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv 17. oldalát és a kiadvány utolsó értelmes, összefüggő szöveget tartalmazó oldalát, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét kell lepecsételni. 2.3. Előrendezés A beérkezett könyveket, dokumentumokat rendezni kell. 2.4. Nyilvántartásba vétel A dokumentumokat nyilvántartásba kell venni. A számlán fel kell tüntetni a leltárba vételt. Leltárkönyv A dokumentumokat a leltárkönyvbe be kell vezetni. Adatai: - sorszám - egyedi állománybavétel kelte, - gyarapodás módja, - az állományba vett dokumentum típusa, - beszerzési érték, - megjegyzések. 10.7 Könyvtárhasználati szabályzat 1. Az Iskolai Könyvtár zárt könyvtár. 2. az iskola tanulói, nevelői, és dolgozói veheti igénybe szolgáltatásait. 3. A könyvtár dokumentumállományát a beiratkozott olvasók használhatják, kölcsönözhetik. 4. A beiratkozás ingyenes. 5. A könyveket négy hétre kölcsönözzük. 6. Egy alkalommal három darab könyv kölcsönözhető. 7. Minden kölcsönző csak a saját nevére kölcsönözhet. 8. A kézikönyveket nem kölcsönözzük. Sürgős esetben péntek délutántól hétfő reggelig viheti el az olvasó. 9. Ha az olvasó a könyvet elveszti, vagy megrongálja, akkor köteles ugyanannak a műnek egy másik példányát megvásárolni, vagy a könyv aktuális árát megtéríteni. A könyv aktuális árát a könyvtár szorzók alkalmazásával állapítja meg. - Az 1980. jan.01.-ig kiadott könyvekre a kiadási ár: 15-szöröse - 1980. jan.01.-1988.dec.31-ig : a kiadási ár 7-szerese. - 1989.jan.01.-1990.dec.31-ig : a kiadási ár 5-szöröse. 67

-

1991. jan. 01.-2000.dec.31-ig : a kiadási ár 3-szorosa. Pótolhatatlan kézikönyvek, szakkönyvek esetén a könyvtár oldalanként a mindenkori fénymásolati díjat számolja fel a könyv ellenértékeként.

10. Az olvasó köteles a könyvtári könyveket gondosan kezelni. Azokba bejegyzéseket tennie nem szabad. Óvnia kell minden rongálódástól. 11. Az olvasók kívánságára a könyvtárban nem található dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés útján biztosítom, csak a postaköltséget kell megtérítenie a kölcsönző olvasónak. A könyvtárközi kölcsönzés díjtételei a kölcsönző könyvtárak állapítják meg 0,-Ft-…….Ft-ig. 12. A könyvtár használat szabályzatát jól látható helyen kifüggesztve és szórólapokon kell az olvasók rendelkezésére bocsátani. Minden beiratkozott olvasónak meg kell ismerni a könyvtárhasználati szabályokat!

10.8 Az iskolai könyvtáros feladatai 1.A könyvtár vezetésével kapcsolatos teendők: - A könyvtárpedagógiai tevékenység tervezése és irányítása - A könyvtár munkatervének, beszámolóinak elkészítése, statisztikai adatok szolgáltatása - Részvétel a könyvtárat érintő döntések előkészítésében - A könyvtár működési dokumentumainak elkészítése - Kapcsolatok az iskolán belül a vezetéssel, szaktanárokkal, diákönkormányzattal, az iskolán kívüli társintézményekkel - Szervezői feladatok : könyv- és könyvtárhasználati tanórák helyi tanterv alapján, könyvtári és iskolai rendezvények szervezése, támogatása. 2.Állománygondozás, gyűjteményszervezés 2.1 A gyűjtőkörnek megfelelő állományt alakít ( A gyűjtőköri szabályzat külön melléklet), gyarapít és kivon Gyarapítás -Folyamatosan bővíti korszerűsíti a könyvtár állományát a könyvtárhasználók tanulók, pedagógusok – igényeinek, javaslatainak figyelembe vételével - A beszerzés forrásai: vétel, ajándék ( ideértve a pályázatokon nyert műveket is ) - A szerzeményezés az Új Könyvek c. kiadvány, kiadói, terjesztői prospektusok, katalógusok, személyes vásárlás alapján történik. - Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba veszi. A tartós beszerzésekre szánt dokumentumokról egyedi ( címleltár ) és összesített csoportos állomány nyilvántartást, az ideiglenesen beszerzett dokumentumokról brossura nyilvántartást vezet. 2.2 Kivonás, állományapasztás - Az elavult, feleslegessé vált, vagy megrongálódott, illetve hiányzó dokumentumokat az állományból kivonja ( selejtezi ), az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi. A törlési jegyzőkönyv elkészítése után a selejtezett dokumentumokat a leltári nyilvántartásokból és katalógusokból is törli. 3. Az állomány feldolgozása, feltárása - Az iskolai könyvtár alapkatalógust épít hagyományos ( cédula ) katalógust, betűrendes leíró katalógust ( szerző és címadatok), tárgyi katalógust ( ETO szerinti szakkatalógus), 68

A lehetőségekhez képest folyamatosan építi a helyi számítógépes adatbázist. 3.1 A raktári rend kialakítása és fenntartása, könyvtári letétek: 3.2 Az iskolai könyvtár dokumentumainak törzsállománya a könyvtárban, szabadpolcos elhelyezésben, raktári rendben található. -

4. A könyvtár törzsállományából kihelyezett dokumentumok - Pedagógiai segédkönyvtár, idegen nyelvű szakanyagok, tankönyvek a tanári szobában. - A számítástechnikai szakanyagok egy része az I. emelet 19.sz. szaktanteremben. - A biológia szakanyagok a biológia szertárban - A térképek a történelem- földrajz szertárban. 5. Állományellenőrzés, állományvédelem jogi és technikai kérdései ( vagyonvédelem, tűzrendészet, balesetvédelem) - Az állományellenőrzés a szabályoknak megfelelően történik. - Vagyonvédelem: a könyvtár elektromos jelzőrendszerrel védett. - Tűzrendészet: az előírt poroltó rendelkezésre áll. 6. Könyvtárhasználat biztosítása, olvasószolgálat, tájékoztatás Cél: Lehetőséget adni az információk közötti eligazodásra, az információk kezelésére, valamint az ehhez szükséges ismeretek elsajátításához, megfelelő teret és légkört teremteni az irányított és az önkéntes tanulás számára. - A könyvtárhasználat módjai: helybenhasználat ( egyéni munka, csoportos használat, könyvtári óra, szakkör) - Kölcsönzés - Tájékoztatás, információszolgáltatás - Témafigyelés, ajánló bibliográfia - Reprográfia (fénymásolás, nyomtatás) - Internet-hozzáférés A könyvtáros vezeti a szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartásokat.: - kölcsönzési, statisztikai nyilvántartás - szakórás foglalkozások 7. A könyvtárhasználat szabályai A könyvtár szolgáltatásai igénybevételének módját, használóinak körét a Könyvtárhasználati Szabályzat tartalmazza. 8. Iskolai könyvtár gazdálkodása - Az iskolai könyvtár feladatinak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. - A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. - A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros tanár feladata. 10.9 Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 69

2. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. 3. A könyvtár használata ingyenes 4. A könyvtári

állomány

nagyobbik

hányada

kölcsönözhető, illetve

részben

kölcsönözhető, kisebb része csak az olvasóteremben használható. 5. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. 6. Részben kölcsönözhetők pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 1 – 1 példányban található dokumentumok. 7. Nem kölcsönözhetők pl. a könyvritkaságok, régi könyvek. 8. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: …28. nap. 9. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 10. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni. 11. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. 12. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 13. A könyvtár minden szerdán 1330 – 1600 időpontban van nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. 14. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart. 10.10 Katalóguskészítés, és szerkesztés szabályai A könyvtárnak az alapfeladata, hogy az összegyűjtött dokumentumokat, a tervszerűen gyarapított állományt az olvasók, a használók rendelkezésére bocsássa. Ehhez az állományt rendeznie kell, vagyis valamilyen rendben kell tárolnia a dokumentumokat. Közművelődési és iskolai könyvtárakban az állományt általában szabadpolcon teszik hozzáférhetővé, amelynek raktározási rendszere lehetővé teszi, hogy a használó akár közvetlenül is a dokumentumokhoz jusson. Ha az állományról mélyebben akarunk tájékozódni, meg akarjuk például tudni, hogy egy bizonyos könyv megvan-e a könyvtárban, vagy egy adott témában milyen könyvekkel rendelkezik a könyvtár, akkor az állomány feltáró eszközeihez, a katalógusokhoz kell fordulnunk. A katalógusok olyan nyilvántartások, amelyek a könyvtár állományát képező dokumentumok (könyvek, időszaki kiadványok, nem nyomtatott információhordozók, pl. hanglemezek, hangkazetták, videokazetták, diafilmek CD-k , DVD-k, stb. ) formai és tartalmi feldolgozása útján jönnek létre. Az olvasók eligazodását segítjük a megfelelő feltártsággal. Erre szolgálnak a katalógusok.

70

2.1. A katalógusépítés szempontjai A Széchenyi István Általános Iskola könyvtárában az alábbi katalógus kötelező: - raktári, - betűrendes leíró katalógus, ( Cím és Szerző szerinti. ) - tárgyi katalógusok ( szakkatalógus és tárgyszó katalógus ) A katalógus az állomány feltárásának legfontosabb eszköze. A könyvtárak általában nem egyetlen katalógust építenek az állományukról, hanem több olyan katalógust amelynek a feltárási szempontjai eltérnek egymástól, így több oldalról közelítik meg az állományt. A könyvtár egymást kiegészítő katalógusai katalógusrendszert alkotnak. A katalógusrendszert alkotó katalógusokat többféleképpen csoportosíthatjuk: A., A tételek belső elrendezése szerint: betűrendes leíró katalógusról és tárgyi katalógusról szoktunk beszélni. a., A betűrendes leíró katalógus a kiadványokat formai jegyeik ( a szerző neve, a dokumentum címe, sorozatcím, közreműködők neve stb.) alapján tárja föl. Akkor fordulunk a leíró katalógushoz, ha egy konkrét, meghatározott könyvet keresünk, amelynek ismerjük a szerzőjét illetve a címét. A leíró katalógus tehát arra ad választ, hogy egy meghatározott mű ( illetve dokumentum) megvan-e a könyvtár állományában, egy bizonyos szerzőnek mely művei, egy konkrét műnek milyen kiadásai vannak meg a könyvtárban. b., A tárgyi katalógusok a tartalom szerinti feltárást biztosítják. A tárgyi katalógusnak két fő típusát különböztetjük meg: a szakkatalógust és a tárgyszó katalógust. A szakkatalógus a dokumentumok tartalmát kifejező, egyezményes szimbólumok, kódok ( pl. az Egyetemes Tizedes Osztályozás – ETO- jelzetei ) szisztematikus elrendezése alapján tárja fel a dokumentumokat. A tárgyszókatalógus természetes nyelven megfogalmazott tárgyszavak betűrendes elrendezése útján tájékoztat az állomány tartalmáról. Mindkét katalógust akkor használhatjuk, amikor nem meghatározott szerző művét keressük, hanem valamely témakör, ismeretág irodalmáról akarunk tájékozódni. A magyar könyvtárakban az ETO szerinti szakkatalógus a legelterjedtebb tárgyi katalógus. A leíró betűrendes katalógust és az ETO szerinti szakkatalógust a könyvtár alapkatalógusainak nevezzük. Az alapkatalógusokra minden könyvtárban szükség van. A katalógusok formájuk szerint is többfélék. Megjelenhetnek kötet vagy füzet alakban, nálunk legelterjedtebb a cédulakatalógus. A modern könyvtári gyakorlatban elterjedőben van a mikrofilmes vagy számítógépes katalógus is. 2.2. A katalóguskészítés általános szabályai: a) a katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata, b) a bármilyen úton gyarapított állományi könyvekről, dokumentumokról, ismerethordozókról katalóguscédulát kell készíteni c) a szükséges katalóguscédulák számát a katalógustípusok számának figyelembevételével a bibliográfiai leírás alapján kell megállapítani, d) minden mű minden példányából legalább kettő darab katalóguscédulát kell készíteni, melyből az egyik kölcsönző, másik raktári lap, e) a katalóguscédulaszám - a címleírás formai szabályai szerint - szerepeltetni kell legalább az alábbi adatokat: - a mű címét, (alcímét) szerzőjét, - a kiadás sorszámát 71

- a megjelenés helyét, idejét, - a kiadás szerzőségi közlését, - a nyomda nevét, címét, - a felelős kiadó nevét, - a könyv terjedelmét, - a könyv méretét, - a sorozat esetén, annak számát, arab számmal jelölve, - a raktári jelzetet (esetleg egyedi leltári számot) a katalóguscédulák bal sarkában fel kell tüntetni, - az osztályba sorolási (ETO) számot a katalóguscédulákon fel kell tüntetni, - ISBN számát, - Egyéb 2.3. A katalógusszerkesztés elvei a) A dokumentumok osztályozása az ETO szerint történik a tudományterületek ismeretágak, tárgykörök, műfajok szerint, b) A katalógusépítés szabályai szerint a több példányban készült katalóguscédulákon aláhúzással kell jelölni az alkalmazott szakjelzetet, rendszavakat, c) A katalógusok építésénél, rendezésénél az alábbi szempontokat figyelembe kell venni: - A katalóguscédulákon ellenőrizni kell, hogy szerepelnek-e rajta a szükséges besorolási adatok, ha nem, akkor a tétellel ki kell egészíteni azt, - A cédulán meg kell jelölni – aláhúzással - a rendszert, vagy szakjelzetet, ETO számot, - A cédulákat elő kell rendezni, a sorrend, betűrend minél pontosabb kialakulása céljából, - Az előrendezett cédulákat be kell sorolni a katalógusba a betűrendbe sorolás szabályai szerint, - A cédulák besorolásával párhuzamosan un. Utalókat kell készíteni, ha könyvben közölt adatok más besorolásra is vonatkoztathatók, - A katalógust az áttekinthetőség követelményének szempontjából osztólapokkal kell tagolni, - A katalógust folyamatosan gondozni, rendezni, - Ha szükséges - javítani kell d) A betűrendes katalógusok összeállításánál a c) pontban felsoroltakon túlmenően az alábbi besorolási szempontokat is figyelembe kell venni, illetve azokat a cédulákon feltüntetni: - A szerzők) nevét, - A mű címét (gyűjtemény esetén minden mű címét, többkötetes könyv esetén a közös címet, a sorozat címét, stb.), - A közreműködők felsorolását (szerkesztő, összeállító, átdolgozó), - Azon személyek, intézmények, földrajzi helyek nevét, amelyről a mű szól, e) a szakkatalógusok rendjét az ETO sorrendje szerint kell kialakítani és rendezni. f) A szakkatalógusok szerkesztésénél a c) pontban felsoroltakat kell figyelembe venni. A szakkatalógusnál is kell osztólapokat alkatinazni, melyeken emelkedő sorrendben sorakoznak az ETO számok. g) Az osztólapok mögött szakmai besorolás szerint betűrendes sorrendben kell felsorakoztatni a katalóguscédulákat. f) a katalógusokba kerülő cédulában mindig csak azt a rendszót, vagy ETO szakjelző számot húzzuk alá, melynek alapján a betűrendes, vagy szakkatalógusi besorolás történt, g) a raktári katalógust - mely a könyvtári állomány felállításának rendjét képezi le - a könyvtár helyrajza szerint kell kialakítani, rendezni. h) Ennek megfelelően kell kialakítani a kézikönyvtár, a segédkönyvtár, a kölcsönözhető állomány, az olvasóterem, szakágak, ismeretágak szerinti raktárlap csoportosítását. h) a

72

könyvtár által gyűjtött bibliográfiákat, mintajegyzékeket, stb... a példányszámtól függően kell elhelyezni pl. a kézikönyvtárba vagy olvasóteremben. 10.11 Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:   

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás 1. Az iskola tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést tankönyvellátási szerződés alapján kell megszervezni. 2. A tankönyvterjesztővel a tankönyvfelelőse tartja a kapcsolatot. A tankönyvfelelős feladatait az intézmény-vezető által megbízott pedagógus látja el. 3. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzék időben álljon rendelkezésre a tagiskola nevelőtestülete számára. 4. A tankönyvrendelést a szaktanári igények és munkaközösségi vélemények alapján a tankönyvfelelős készíti el, a intézmény-vezető hagyja jóvá. 5. A tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek megvásárlása a tanulók számára nem lehet kötelező. 6. A tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden normatív tankönyvkedvezményre jogosult tanuló részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Az intézményvezető felel az ingyenes tankönyvellátás biztosításáért, az erre a célra a intézmény rendelkezésre álló normatív, kötött felhasználású támogatás törvényes és gazdaságos felhasználásáért. 7. A tankönyveket hirdetményben közzétett időszakban, a kijelölt napokon kapják meg a tanulók, és akkor kell kifizetniük a tankönyvek árát is.

73

II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 3. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:  Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.  2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket  A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám

Aláírás

osztály

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. 74

Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)  összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15 -ig)  listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 5. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

75

11. Záró rendelkezések 11.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

11.2

Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.

Mezőszemere, 2013. április

………………………… igazgató

Nyilatkozat A Mezőszemerei Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége az adatkezelési szabályzat módosítását 2013. március27-i ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Mezőszemere, 2013. március 27. ……….…………………………. a Szülői Munkaközösség elnöke

76

Nyilatkozat A Mezőszemerei Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 2013. március 27-i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz rendelkezésekhez egyetértését adja. Mezőszemere, 2013. március 27.

……………………………….. a diákönkormányzat vezetője

77