A MEZŐKÖVESDI SZENT LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA
HÁZIRENDJE
Székhely: 3400 Mezőkövesd, Mátyás király út 146. OM azonosító: 029292
Általános rendelkezések - A házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén, illetve szervezett iskolai rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik. Ebben az esetben az oda- és visszavonulásra is kiterjed a házirend hatálya. - A házirend érvényes a tanulókra, a pedagógusokra és az intézmény dolgozóira egyaránt. - A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt. - Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan iskolai belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különösen érvényes rájuk az iskola szervezeti és működési szabályzata, valamint pedagógiai programja. - Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat. - A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Ennek ellenére az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az iskola területén is. Így különösen érvényes rájuk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet. - A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság és a szülői szervezet egyetértési jogának gyakorlásával. A házirend módosítása meghatározott eljárás keretében kezdeményezhető.
2
A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák. 1. A tanulók jogai és kötelességei A tanulót az általános emberi-állampolgári jogok, a gyermeki jogok és a speciális tanulói jogok gyakorlásának lehetősége egyaránt megilleti. A tanuló személyiségi jogait, különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához, a családi élethez és magánélethez való jogát, önrendelkezési jogát és cselekvési szabadságát, valamint emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. Ennek megfelelően vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát minden tanuló kifejezésre juttathatja, ha nem ütközik jogszabályba, vagy nem sérti másoknak ezt a jogát.
1.1.
A tanulónak joga, hogy:
- képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten továbbtanuljon; - részére a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; - hit- és vallásoktatásban részesüljön; - családja anyagi helyzetétől függően, ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön; részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre; - válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül;
3
- tanári felügyelettel igénybe vegye az iskola eszközeit és létesítményeit (könyvtár, számítástechnikai terem, sportlétesítmények stb.); - rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; - tájékoztassák a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkról; - kezdeményezze diákkörök létrehozását, és részt vegyen azok munkájában; - az érettségi vizsgaszabályzatban és a pedagógiai programban meghatározott keretek között megválassza azokat a tárgyakat, amelyeket tanulni kíván; - az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról és az őt érintő kérdésekről; személyét és tanulmányait érintő ügyekben az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz kérdést intézzen, s arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemben választ kapjon; - kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; - kérje az átvételét másik azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; - választó és választható legyen a diákképviseletbe; - a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért; - a levéltitokhoz való jogát tiszteletben tartsák; - kérelmére, indokolt esetben, szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön; - ellene kollektív büntetést ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt hátrány ne érje; - kérelmére - a szakképzés kivételével - engedélyezzék egy vagy több évfolyam megismétlését abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne; - jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. Ezen tanulói jogviszonyon alapuló jogok a beíratás napjától megilletik a tanulót, gyakorlásukra
azonban csak az
első tanév megkezdésétől van lehetőség.
4
1.2.
A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos tudnivalók:
Jogorvoslati jog gyakorlása Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, illetve bármilyen
hátrány éri lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását. Az iskolai döntések elleni tanulói jogorvoslati jogokat a Kt. 83.§-a tartalmazza a törvényességi kérelem (jogsértés esetén) és a felülbírálati kérelem (érdeksérelem esetén) szabályozásával. A törvényességi kérelem esetében a fenntartó képviselője, felülbírálati kérelem esetén pedig az iskolaszék (ennek hiányában a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság) jár el, és hoz másodfokú döntéseket. Ezt megelőzendő egyéb intézményen belüli jogorvoslati fórumokat is működtetünk. Ilyenek: a diákönkormányzat folyamatos véleménynyilvánítási lehetőségei, diákközgyűlés. A tanulót az ilyen eljárás megindítása miatt retorzió nem érheti, a közérdekű bejelentőnek kijáró védelem illeti meg.
Kérdezés-érdemi válasz rendje A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz, és arra
legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell kapnia. Az érdemi válasz fogalmát a Kt. 121.§ (1) bekezdés 8. pontja a következőképpen definiálja: „amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka.” A kérdés eljuttatására a címzetthez külön fórumot nem rendszeresítünk, a szabályszerű kérdezést sem alaki, sem tartalmi feltételhez nem rendeljük. Kielégítő módja a kérdezésnek a kérdező és a válaszadásra kötelezett szóbeli megállapodása. A válasz elmaradása vagy nem kielégítő volta esetén a
5
tanuló az igazgatónak tehet panaszt.
Vélemény-nyilvánítási jog gyakorlása A tanuló véleményt nyilváníthat az öt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, valamint az is-
kola működéséről. A jog gyakorlását a következőképpen segítjük elő: belső közvélemény-kutatás, faliújság, diák-önkormányzati értékelés, osztályfőnöki órák stb. Ezen kívül is bármely más mód jogszerű és megengedett.
Iskolai média A tanulók szabad vélemény-nyilvánítási jogának is megnyilvánulási eszköze és lehetősége az is-
kolai sajtó írott és elektronikus formája. A sajtószabadság az iskolában is érvényes jog, így a sajtó betiltása, a cenzúra és a sajtóban közölt vélemény megtorlása jogellenes, ha egyébként a sajtó jogszerűen működik. A jogszerű működés feltételezi a következőket: az iskolai média a diákönkormányzat irányításával működhet, ő dönt a létrehozásáról és a működtetéséről; a szerkesztőbizottságot az iskolai diákönkormányzat jelöli ki, a szerkesztőbizottsági tagok névsorát az igazgatóval írásban közölni kell; az iskolai média költségvetési támogatásáról az igazgató, az IDB titkára és a szerkesztőbizottság tagjai állapodnak meg; a sajtótermékek a diákönkormányzat tájékoztatási funkcióját is szolgálják. Az iskolarádióban -- a rádió kommunikációs funkciójának megfelelően – kulturált módon kell megnyilatkozni.
Tanítás nélküli munkanap Egy tanítás nélküli munkanap programjának eldöntése – a nevelőtestület véle-
ményének kikérése mellett – a diákönkormányzat jogköre. Mivel ez a nap diák6
önkormányzati nap, a pontos dátumot az IDB kezdeményezésére a nevelőtestület fogadja el, ugyancsak ismertetni kell a nevelőtestülettel a tervezett programot is. A program ismeretében állapodik meg az igazgató és a mindenkori szervezőbizottság e napra vonatkozóan a tanulói helyiség- és létesítményhasználati jogok és keretek kérdésében.
Független vizsgabizottság előtti vizsga A tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő
utolsó napját megelőző 30. napig jelentheti be írásban, hogy osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. Javító- vizsga esetén ezt a szándékot a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kell írásban jelezni az intézmény igazgatójának.
A tantárgyválasztás rendje A tanuló az érettségire való felkészülés érdekében a 10. és a 11. (nyelvi előké-
szítő osztály esetén a 11. és 12.) évfolyamon május 20-áig adhatja le a következő tanévre vonatkozóan a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Kivétel ez alól, ha valaki iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával. Attól az évtől kezdve, amelyben a tanuló 14. életévét betölti, a tantárgyválasztás jogát a szülővel közösen gyakorolja. A tanulói elképzelések összesítése alapján tanév végéig közöljük a tanulókkal, hogy mely tárgyakból milyen szintű felkészítéseket tudunk vállalni, és ennek alapján a tanulók véglegesítik tantárgyválasztásukat. Ezt követően a tanuló választását csak igazgatói engedéllyel módosíthatja. A kérelmet, amelyet a szülőnek is alá kell írnia, írásban kell benyújtani.
7
A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei
2005. január 1-jétől a készülő képviselő-testületi rendelet alapján szabályozzuk. A tankönyvtámogatás és a tankönyvellátás módját és rendjét külön szabályzat rendezi, és a hatályos miniszteri rendelet alapján biztosítjuk az ingyenes tankönyvellátást is.
1.3.
A tanuló kötelessége, hogy
A pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse;
az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen (Annak a tanulónak, aki a vizsgán vagy az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ -- jegyzet, puska, funkcionális számológép, mobiltelefon, diáktárs segítése -- a vizsgáját, dolgozatát a szaktanár elégtelenre értékeli.);
a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja;
a tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett, és hiányzásait ugyancsak igazolnia kell;
magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be;
védje a személyi és közösségi tulajdont – e kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának;
az iskola vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa;
az intézmény vezetőinek, tanárainak utasításait teljesítse;
8
óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült;
elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, beleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat, melyek az iskola szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezik – tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályzatok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja;
részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon;
hiányzásait a házirendben szabályozottak szerint igazolja;
az iskola termeiben, berendezéseiben, létesítményeiben okozott károkat a vonatkozó jogszabályok szerint megtérítse;
pedagógus felügyelete, illetve irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák és rendezvények előkészítésében, lezárásában.
9
1.4.
A tanulói kötelességek gyakorlásával kapcsolatos tudnivalók
Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi védő, óvó előírások A tanulók minden tanév elején munkavédelmi és baleset-megelőzési oktatásban részesülnek. Ez kiterjed a helyiséghasználat (tornaterem, szertár, szaktanterem, sportpálya) rendjére és a viselkedési és viseleti szabályozás tudnivalóira egyaránt.
1.5.
Súlyos jogellenességek meghatározása Kiemelkedően veszélyes és deklaráltan súlyos elítélendő jogellenességnek minősül, éppen ezért fegyelmi eljárás hatáskörébe tartozik: - az agresszió: a másik tanuló megverése, bántalmazása, erőszakkal megalázása; - a mások egészségét veszélyeztető jogellenes magatartás: kábítószer terjesztése, mérgező anyaggal való visszaélés.
A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő, vagy amely a tanuló jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve ahhoz kapcsolódóan jött létre. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretben elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenység10
re megállapítható nyereség terhére kell megállapítani. Ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik, a díjazás összegében az intézmény és a tanuló – 14. életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – állapodik meg. 2. A tanulók általános magatartása, a szülőkkel való kapcsolattartás Az intézmény arculatát és tevékenységét az európai, humanista értékrend határozza meg, amelynek leglényegesebb eleme az általános emberi értékek tiszteletben tartása. Az ezeknek megfelelő magatartási formák és szabályok a mindennapi cselekvésekben realizálódó és formálódó szokások útján válnak a hétköznapi élet arculatát meghatározó jellemformáló erővé.
Ennek megfelelően:
2.1.
Viselkedésünkben is törekszünk kinyilvánítani, hogy tudatában vagyunk: mit jelent a magyarság számára címerünk, zászlónk, a Szent Korona és államiságunk egyéb jelképei, valamint a Himnusz és a Szózat üzenete, elődeink példája. Ugyanígy törekszünk kinyilvánítani azt is, hogy hazaszeretetünk a más népekkel való megértő együttműködést is magában foglalja.
2.2.
Valamennyien felelősek vagyunk azért, hogy megőrizzük és gazdagítsuk önmagunkat, illetve a közösséget, amelyben élünk. Tesszük ezt annak tudatában, hogy szuverén személyiségek vagyunk ugyan, életünk azonban csak a közösségben, a másokkal való kölcsönhatásban teljesedhet ki.
2.3.
Mivel a tanuló az iskolában éli meg először a társadalom függőségi és hatalmi viszonyait, itt kell elsajátítania: a jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítése 11
hogyan játszhat hatékony szerepet saját sorsa és a közélet formálásában. Ennek érdekében jogainak érvényesítésére minden tanulónak olyan egyéniségére szabott magatartásformát célszerű kialakítania, amely megfelel az emberi együttélés írott és íratlan normáinak. Vagyis minden tanulónak joga, hogy a törvény biztosította keretek között véleményt nyilvánítson, kezdeményezzen és tájékozódjék, ugyanakkor azonban kötelessége, hogy mások személyiségjogaira legyen tekintettel. Nevezetesen: - szüleinek és diáktársainak adja meg a kellő tiszteletet, - az idősebbekkel legyen udvarias és készséges, - iskolájának vezetői, tanárai és dolgozói iránt legyen udvarias és tisztelettudó.
2.4.
Minden tanulónak jól felfogott érdeke, hogy törekedjék az önálló tanulás képességének kifejlesztésére, nyitottságának megőrzésére.
2.5.
Mindenkinek kötelessége a mindennapok esztétikumának (természethez és mesterséges környezethez való viszony, társas érintkezés stb.) tudatosítása. Ennek érdekében az alábbi elemi szabályok betartása és betartatása elengedhetetlen követelmény.
2.6.
Törekszünk felkelteni és erősíteni az igényt a tiszta, egészséges környezet kialakítására, óvására. E tekintetben a legelemibb és legalapvetőbb szabályozások:
A tanuló külsejében legyen tiszta, ápolt és egyszerű. Öltözködése, hajviselete legyen életkorának megfelelő.
Váltócipő használata ajánlott.
Mindenkinek kötelessége ügyelni az épület és a tantermek tisztaságára, hulladékot a hulladékgyűjtőbe kell tenni.
Ugyancsak kötelessége mindenkinek, hogy a padjában rendet tartson. 12
A folyosókon elhelyezett ivókutakat csak ivásra szabad használni (szivacs, láb-
beli stb. mosására a mellékhelyiségekben található falikutak szolgálnak).
A mellékhelyiségek tisztaságára higiéniai szempontból is célszerű ügyelni.
Ha valamely berendezés meghibásodik, azonnal jelentsük, ne használjuk, amíg meg nem javítják! Fokozottan ügyelni kell a tisztaságra a büfé körül. A papírhulladékot, ételmara-
dékot és műanyag poharakat az erre a célra szolgáló szeméttartóba kell dobni.
2.7.
A tanulók egymás közötti magatartását az előzékenység, az előítélet- mentesség, a másik ember tisztelete és az alkalmazkodó-képesség szabályozó ereje hatja át.
2.8.
Az egészség érték, amelyet az egyénnek és a közösségnek egyaránt óvnia, ápolnia kell. Ennek megfelelően:
Tanulók számára az iskola egész területén tilos a dohányzás.
Az intézményben továbbá az intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek (drog, alkohol, dohányáru) árusítása, fogyasztása.
Az intézmény minden tanulónak biztosítja a mindennapos testmozgás lehetőségét a testnevelés órák, a szakosztályi és a tömegsport-foglalkozások keretében.
13
Minden tanuló felelős
a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért;
az energia-felhasználással és a krétával való takarékoskodásért;
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.
A tanulók egymás között az osztályfőnök tudta nélkül pénzt semmiféle célra
nem gyűjthetnek. 3. Egyéb általános szabályok
3.1.
Az iskolai munkához nem tartozó tárgyakat és eszközöket a tanuló csak saját felelősségére hozhatja magával. Az iskola azokért a káreseményekért, amelyek a tanulmányok folytatásával nem hozhatók összefüggésbe, nem vállal kártérítési felelősséget. A tanuló az iskolába érkezéskor eldöntheti, hogy értéktárgyait megőrzésre leadja-e a portán vagy a gazdasági irodában.
3.2.
Balesetvédelmi okokból tilos fülbevaló, ékszer és óra viselete a testnevelés órákon, illetve olyan foglalkozásokon, ahol a munkavédelemmel megbízott személy vagy a létesítményvezető írásban elrendeli.
3.3.
Egyes helyiségek használatának szabályai tartalmazhatnak olyan megszorító előírásokat, amelyeket a házirend nem szabályoz, de a tanulóknak be kell tartaniuk (számítógépterem, könyvtár, konditerem stb.). Ezen létesítmények használatának szabályait a létesítményvezető készíti el, és az igazgató hagyja jóvá.
3.4.
A számítógéptermekben, a tanirodában, az Internet-teremben, a nyelvi laborban, a tornateremben és a konditeremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A tornateremben utcai cipőben tartózkodni tilos.
3.5.
A termekben lévő tv- és video készülékek csak tanári engedéllyel működtethetők. 14
3.6.
A tanulók igénybe vehetik az iskolában működő ebédlőt térítéses ebéd elfogyasztása céljából. Az ezzel kapcsolatos teendőket a Bayer Róbert Kollégium és Élelmezési Központ szabályozza.
3.7.
Sérülést okozó, veszélyes tárgyakat az iskolába hozni és az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra elvinni tilos.
3.8.
Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett vagy engedélyhez kötött szerencse- és hazárdjáték szervezése, lebonyolítása.
3.9.
Az iskola területén talált tárgyakat a portán vagy a gazdasági irodában kell leadni, ahol 60 napig őrzik.
3.10. Az ellenőrző könyvnek mindig a tanulónál kell lennie, hogy bármely iskolai munkával kapcsolatos közleményt be lehessen jegyezni. 3.11. Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban, belső szabályzatban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmi intézkedésben, büntetésben részesülhet. A fegyelmező intézkedések fajtáit és ismérveit az SZMSZ tartalmazza. A fegyelmi eljárás és fegyelmi büntetés kiszabásának szabályait jogszabály határozza meg. 3.12. A padra és a falra írni, rajzolni és firkálni tilos. 3.13. A könyvtárat az iskola tanulói, tanárai és dolgozói használhatják, a szolgáltatások igénybe vétele ingyenes. A nyitvatartás és kölcsönzés idejét a könyvtár ajtaján ki kell függeszteni.
15
4. A szülőkkel való kapcsolattartás
4.1.
A tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan iskolai döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Ugyancsak szükséges a szülő írásbeli nyilatkozata az alábbi esetekben: - tanulói jogviszony megszűnése, - tanulói jogviszony szünetelése, - tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentés, - egyes tantárgyak alóli mentesítés, - tanulmányi idő megrövidítése.
4.2.
A szülőkkel való kapcsolattartás az ellenőrző könyv útján, a szülői értekezleteken és a fogadóórákon történik. Az osztályfőnökök és a szaktanárok félévenként egy alkalommal fogadóórát tartanak a szülők számára. Ennek időpontjáról ellenőrző könyv útján értesítik a szülőket. Ha a szülő ezen kívül is szeretne találkozni valamelyik szaktanárral vagy az osztályfőnökkel, az időpontot telefonon vagy írásban célszerű egyeztetni az érintett pedagógussal.
4.3.
A tanulók osztályzataikat kötelesek beírni az ellenőrző könyvükbe. Ennek megtörténtét az osztályfőnök kéthavonta egy alkalommal ellenőrzi.
4.4.
Idegen személyek engedély nélkül az épületben nem tartózkodhatnak. A tanulók szünetben a portásszoba előtt beszélgethetnek szüleikkel.
16
5. Az iskolába járás rendje
5.1.
A tanítás 730-kor kezdődik, a tanulók 725-re érkeznek, és elfoglalják helyüket az osztályteremben. A tanítási óra tartama 45 perc; az egyes órák után 10, a 4. óra után 20 perc szünetet tartunk. Az óraközi szünetek pihenésre és a helyiségek szellőztetésére szolgálnak. Szünetekben az intézmény tanárai külön beosztás szerint folyosó-felügyeletet tartanak.
5.2.
A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulókat az óráról kihívni nem szabad, kivételt rendkívüli esetben csak az igazgató tehet.
5.3.
A tanítási órákról való késést az osztályfőnök igazolja, az igazolatlan késés fegyelmi vétségnek számít. Közlekedési eszközök késése esetén az autóbuszvezető vagy a vasútállomás illetékese ad igazolást.
5.4.
Csengetési rend: 1. óra:
730 - 815
2. óra:
825 - 910
3. óra:
920 - 1005
4. óra:
1015 - 1100
5. óra:
1120 - 1205
6. óra:
1215 - 1300
7. óra:
1310 - 1355
8. óra:
1415 - 1500
6. Az intézmény belső rendje
6.1.
A tanulók diákönkormányzatot hoznak létre, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Tevékenységének és jogkörének részletes szabályozását a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tar17
talmazza. Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben. E tekintetben a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésnek minősül az egy osztálylétszámnak megfelelő tanulói érintettség (3040 tanuló). 6.2.
A diákönkormányzat legkisebb egysége az osztályközösség, amely megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az iskola és a diákönkormányzat vezetősége közötti információáramlást a diákmozgalmat segítő tanár biztosítja.
6.3.
Az intézmény a tanítás kezdetétől a szervezett foglalkozások befejezéséig felelős a tanulókért. Éppen ezért:
Tanítási idő alatt a tanulók csak az osztályfőnök, az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek írásos engedélyével hagyhatják el az épületet.
Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az ettől való eltérést az igazgató engedélyezheti eseti kérelmek alapján.
A felmentett tanulók csak a szaktanár, illetve az osztályfőnök által számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak a felmentés ideje alatt; ellenkező esetben az adott óra igazolatlan mulasztásnak számít. Ugyanez vonatkozik azokra a tanulókra is, akiknek azért nincs órájuk, mert C típusú középfokú nyelvvizsga, illetve egyedi kérelmek alapján mentesültek valamely idegen nyelv óráinak látogatása alól.
6.4.
Minden tanulónak joga az iskola helyiségeinek és létesítményeinek rendeltetésszerű használata. Ennek megfelelően:
Az iskola helyiségei, létesítményei csak pedagógus felügyeletével használhatók.
18
Hangsúlyozottan vonatkozik ez a sportlétesítményekre, az előadó- és szakter-
mekre, valamint a számítógépteremre. Az itt található felszerelések és műszerek csak a szaktanár irányításával használhatók. 6.5.
Kérelmére mentesül az idegen nyelvi órák látogatása alól az a tanuló, aki vállalja, hogy tanév végén valamely másik idegen nyelvből osztályozóvizsgát tesz. Az első osztályban elfogadott ilyen jellegű kérelmek négy évre szólnak. A „C” típusú középfokú nyelvvizsga a 2005/2006-os tanévtől csak azokat az alsóbb évfolyamos tanulókat mentesíti az idegen nyelvi órák látogatása alól, akik az adott idegen nyelvből 2005-ben előrehozott érettségi vizsgát tesznek a már megszerzett „C” típusú középfokú nyelvvizsga alapján. A 2005/2006-os tanévtől mindazokat, akik a „C” típusú nyelvvizsga bizonyítványt később szerzik meg, a nyelvvizsga nem mentesíti sem az idegen nyelvi órák látogatása, sem az idegen nyelvi érettségi kötelezettsége alól.
6.6.
A tanórán kívüli foglalkozás szervezeti formái: szakkör, diákkör, versenyre felkészítő foglalkozás, énekkar, diáksportkör, tanfolyam, sportfoglalkozás.
A diákköröket a tanulók kezdeményezésére szervezzük a művészetek, a természettudományok és a technika területén kiemelkedő képességű fiatalok tehetséggondozása céljából. A diákköröket a tanulók hozzák létre, a valós igényt jelzik az iskola igazgatójának, aki - lehetőleg a résztvevők elképzeléseivel szinkronban - vezetőről gondoskodik. A diákkörök létrehozásának és működésének normatív szabályozása:
minimálisan 8 tanuló kell egy diákkör létrehozásához,
működésükhöz a helyiséghasználatot az intézmény biztosítja,
társadalmi szervezet iskolai szervezeti egysége is minősülhet diákkörnek, a nevelési oktatási intézményben csak a politikai párt és a párthoz alapszabálya szerint kötődő ifjúsági szerezet működése tilos.
19
A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, a jelentkezés egész tanévre szól.
Az énekkarba a jelentkezés önkéntesen történik, a kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával kérheti a kórusvezetőtől.
6.7.
Szervezett eseti foglalkozások (tanulmányi kirándulás, színházlátogatás, klubdélután stb.) csak pedagógus felügyeletével szervezhetők.
6.8.
Az érettségire való felkészülés tárgyait a tanuló szabadon választja meg, a szabadon választott tantárgy azonban a továbbiakban mind a mulasztás, mind az előmenetel szempontjából kötelező tantárgynak minősül.
6.9.
A tanulók csak a főbejáraton közlekedhetnek. Kerékpárt csak az épület mellett erre a célra kijelölt helyen, lezárva lehet tartani. Az iskola a kerékpárokért felelősséget nem vállal. A tanulók az iskola parkolóját nem használhatják.
6.10. A mobiltelefont a tanórákon ki kell kapcsolni, továbbá tilos enni, inni és rágógumizni is. 7. Magatartás az órákon
7.1.
A tanulók kötelesek felkészülten járni az iskolába, a kijelölt tananyagot megtanulni, az írásbeli feladatot otthon elkészíteni, és a szükséges taneszközöket magukkal hozni.
7.2.
Becsengetés után minden tanuló elfoglalja helyét az osztályteremben, illetve a szaktermek előtt, és csendben várja a tanárt. A terembe belépő tanárt a tanulók felállással köszöntik, a hetes jelenti az osztály létszámát és a hiányzókat.
7.3.
Mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy a tanórák rendjét fegyelmezetlenség ne zavarja. A tanórákon a tanulók a szaktanár utasításait hajtják végre, a kapott osztályzatokat az ellenőrző könyvükbe bejegyzik.
20
7.4.
Ha a tanuló valamilyen okból nem tudott az órára felkészülni, a tanóra megkezdése előtt jelenti a szaktanárnak - a felhozott indokok valós és kielégítő voltának mérlegelése a szaktanár hatásköre.
7.5.
Az ellenőrző könyv hivatalos dokumentum. Elvesztését a gondnokságon be kell jelenteni, és az új ellenőrző könyv árát meg kell téríteni. Ugyanez a bejelentési kötelezettség vonatkozik a diákigazolvány elvesztésére is.
7.6.
Egy napon kettőnél több témazáró dolgozat és nagydolgozat nem íratható.
A tanulónak joga, hogy a nagydolgozat, illetve a témazáró dolgozat idejét, témáját legalább öt munkanappal hamarabb megismerje. Egy napon maximum kettő, több órás dolgozat esetén egy dolgozat íratható.
Legkésőbb 15 tanítási nap elteltével a tanuló megkapja a kijavított dolgozatot. Amennyiben ez nem történne meg, a tanuló szabadon eldöntheti, hogy kéri-e a dolgozatra adott érdemjegyet.
Ha a tanuló úgy érzi, hogy a szaktanár a dolgozat javítása során valamilyen érdemi részt nem vett figyelembe, vagy megítélése szerint helytelenül minősített, erre való rámutatással kérheti a szaktanártól az érdemjegy felülvizsgálatát. Ha erre a szaktanár nem hajlandó, a tanuló az iskola igazgatójához írásbeli kérelmet nyújthat be, amelyben – észrevételeit tételesen felsorolva – kéri a dolgozat javításának felülvizsgálatát. Ebben az esetben az igazgató hivatalból jelöl ki elfogulatlan szaktanárt a felülvizsgálat elvégzése céljából.
Mivel a tanulónak kötelessége, hogy a dolgozatokat megírja, ha hiányzott a dolgozat írásakor, a szaktanár joga annak mérlegelése, hogy az első lehetséges alkalommal megíratja-e vele a dolgozatot. Ebben az esetben még a huzamos ideig tartó hiányzás sem mentesíti a tanulót a dolgozat megírása alól, az időpontot – a körülmények mérlegelésével – a szaktanár jelöli ki.
21
8. Magatartás az óraközi szünetekben 8.1.
Az óraközi szünetekben a tanulók a folyosókon is tartózkodhatnak. Csengetés után a tanulók nem szaladgálhatnak sem a portásszobába, sem a büfébe, sem más tantermekbe. A büfében a kiszolgálást csengetéskor be kell fejezni.
8.2.
Az ablakpárkányra ülni, az ablakon kidobálni és kikiabálni tilos.
9. A tantermek rendje, a hetesek kötelességei 9.1.
Az osztályok díszítése Az osztályok tanulói gondoskodnak arról, hogy a tantermük otthonos és barátságos legyen. A dekorációs célokra használható falfelületeket az osztályfőnök jelöli ki. Ügyeljünk arra, hogy a díszítéssel ne rongáljuk fölöslegesen a falakat! A dekorációs eszközökért (virág, függöny stb.) az intézmény a nyári szünidőben felelősséget nem vállal.
9.2.
A hetesek kötelességei
A heteseket névsor szerinti sorrendben az osztályfőnök jelöli ki. Mindketten kötelesek az első tanítási óra kezdete előtt 10 perccel a tanteremben tartózkodni. Kimossák a szivacsot, és tiszta, vizes szivaccsal tisztára törlik a táblát. Ők gondoskodnak krétáról és egyéb tanítási segédletekről, felelnek az osztály rendjéért és tisztaságáért.
Ha a szaktanár másképp nem rendelkezik, a tanítási óra előtt számba veszik a hiányzókat, és jelentik a szaktanárnak. Ha a szaktanár a tanóra kezdetétől számított tíz percen belül nem érkezett meg, jelzik az igazgatónak vagy valamelyik igazgatóhelyettesnek.
Felelősséggel tartoznak érte, hogy a tanteremben a villany ne égjen fölöslegesen, fűtési idényben az ablak ne legyen nyitva indokolatlanul, és ha az osztálynak nem a tanteremben van órája, az ajtó ne maradjon nyitva.
22
Az utolsó óra után letörlik a táblát, gondoskodnak róla, hogy sem az osztályte-
remben, sem a padokban ne maradjon szemét. A szaktanár által kijelölt szaktárgyi felelősök kötelességeit a szaktanár határoz-
za meg.
9.3.
Általános szabályok
Az osztály minden tanulójának kötelessége az osztály rendjét megőrizni, a hetesek utasításait végrehajtani. Az iskolában jogos elvárás, hogy minden tanuló tartsa tisztán azt az asztalt, padot, széket, amelyeken részt vesz a tanórákon. A balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat minden tanulónak be kell tartania. Mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy az iskolai berendezések, felszerelések megóvására fokozottan ügyeljen. Ha valaki kárt okozott, a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően köteles azt megtéríteni.
Tanulót
telefonhoz
hívni
csak
rendkívüli
esetben
lehet.
10. Tanításról való távolmaradás, mulasztások igazolása 10.1. Ha a tanulónak az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át, valamint a szakképzés megszerzésére felkészítő szakaszban az elméleti tanítási órák 20%-át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen. 10.2. Megszűnik a tanulói jogviszonya (a tanköteles kivételével) annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az osztályfőnök a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette
az
igazolatlan 23
mulasztás
következményeire.
Az osztályfőnök a tanköteles tanuló szülőjét az első, a nem tanköteles kiskorú tanuló szülőjét pedig a 10. igazolatlan óra után értesíti első alkalommal. 10.3. Igazolt a mulasztás az alábbi esetekben:
A tanuló előzetesen engedélyt kapott az iskolai foglalkozásról való távolmaradásra. Ilyen engedély a szülő kérésére, illetve sport és egyéb kikérő alapján adható ki. A sport és egyéb kikérőhöz a szülő beleegyező nyilatkozata is szükséges. Az engedély megadása maximum három napig terjedő időre az osztályfőnök, annál hosszabb időre az igazgató hatásköre.
A tanuló hatósági intézkedés vagy más hivatalos elfoglaltság miatt előzetes bejelentés után nem tudott tanulmányi kötelezettségének eleget tenni.
A tanuló beteg volt, és ezt orvosi igazolással igazolja.
10.4. A mulasztást igazolhatja:
a szülő évenként három tanítási napot (ebbe a szülő előzetes kérelme alapján történő osztályfőnöki engedélyezés is beleszámít);
három napnál hosszabb mulasztás esetén orvosi igazolás szükséges, kivéve, ha előzetes kérelem alapján az igazgató engedélyezte a távolmaradást.
10.5. A mulasztás igazolása
A tanuló köteles az igazolást a mulasztást követően legkésőbb az első osztályfőnöki órán bemutatni. Az igazolást a szülő kézjegyével lássa el. Az osztályfőnök a félév végén egy összesítést készít a tanuló mulasztásáról a szülő tájékoztatására, és ezt az ellenőrző könyvbe bejegyzi. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a mulasztást igazolatlannak kell tekinteni. Ugyancsak igazolatlan
24
órának számít, ha a felmentett tanuló nem a kijelölt helyen tartózkodik a felmentés ideje alatt.
A szaktanárok feltüntetik az osztálynaplóban, hogy valamely tanítási óráról valamely tanuló hány percet késett. A tanulóknak a késést is igazolniuk kell. Ezek szerint az igazolt, illetve az igazolatlan késések összeadódnak, és ha a késés ideje eléri a 45 percet, egy igazolt, illetve igazolatlan órának minősül.
A tanuló a tanítási óra helyett szervezett foglalkozásokról (kirándulás, önkormányzati nap stb.) való távolmaradást is köteles igazolni.
Tanulót az óráról kiküldeni tilos. Amennyiben magatartása súlyosan sérti a többi tanuló tanuláshoz való jogát, s egyúttal megszegi a tanulói kötelezettségek egyik pontját, s ennek következtében a tanítási óráról el kell távolítani, ez fegyelmező intézkedést von maga után. A körülmények kivizsgálására haladéktalanul sort kell keríteni az érintett tanuló, tanár bevonásával.
Az iskolában orvosi rendelés és ifjúsági fogászat van, ezt a tanulók igénybe vehetik, a távolmaradást orvosi igazolással kell igazolni.
11. A tanulók hivatalos intéznivalói az irodában A hivatalos intéznivalók (iskolalátogatási igazolás, családi pótlék igazolása, menzadíjak befizetése, diákigazolvány érvényesítése stb.) intézése a gondnoki irodában történik. 12. A tanulók magatartása a tanítási időn kívül 12.1. Az iskolai szabályok megtartása az iskolán kívül is, a tanítási szünetekben is kötelező. A tanulók viselkedjenek előzékenyen, udvariasan, és ügyeljenek a közlekedési szabályok betartására! 12.2. Az iskolai diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata alapján és szellemében maga alakítja ki a programját.
25
12.3. Osztályrendezvények (ismerkedési est, klubdélután stb.) az osztályfőnökökkel egyeztetett és az igazgató által jóváhagyott időpontban szervezhetők az osztályfőnökök jelenlétében. A házirend előírásainak megszegése ilyenkor is fegyelmi vétségnek minősül. 12.4. Ha az iskola épületét szervezett formában hagyják el a tanulók (kiállítás megtekintése, színházlátogatás stb.), kötelesek a felnőtt kísérők utasításait betartani. Ugyanez vonatkozik az osztálykirándulásokra is. 12.5. Iskolai ünnepségeken az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányoknak matrózblúz és sötét szoknya vagy nadrág, a fiúknak alkalmi öltöny. Az ünnepélyek és megemlékezések rendjét az iskola éves munkaterve tartalmazza. 13. Jutalmazás és büntetés 13.1. A jutalmazás és büntetés alapelvei:
Csak az adott tanévre érvényesek.
Nevelő hatásúnak, fokozatosnak és differenciáltnak kell lenniük.
A tanulóközösség értékítélete is fejeződjék ki bennük, éppen ezért célszerű a diákönkormányzat véleményének meghallgatása és érvényesítése.
13.2. A jutalmazás alapelvei:
kiemelkedő tanulmányi eredmény,
valamely tantárgyban elért átlagon felüli teljesítmény,
tanulmányi versenyeken elért eredmény,
átlagon felüli szorgalom,
kimagasló sporteredmény, ha a tanulmányi munka ellen nincs kifogás,
közösségért vállalt tevékenység példamutató teljesítése.
13.3. A jutalmazás formái: 26
Tanári dicséret a tanórai munkáért. Osztályfőnöki dicséret: iskolai és városi ünnepségeken való szereplésért, házi versenyen elért 1-3. helyezésért. Igazgatói dicséret: megyei, területi versenyen elért 1-3. helyezésért, huzamos ideig végzett kiemelkedő tanulmányi és sportmunkáért. Nevelőtestületi dicséret: félévkor és év végén is kitűnő tanulmányi eredményért, országos versenyeken elért kiemelkedő teljesítményért. Könyvjutalomban részesíthető a tanuló az osztályfőnök, a szaktanár vagy az igazgató javaslata alapján: kitűnő év végi bizonyítványért, szakköri munkájáért érdemjegyekben is tükröződő szorgalmáért (max. két 4-es osztályzata van), közösségi tevékenységéért, versenyeredményéért, hiányzásmentes tanévért.
27
13.4. A büntetés alapelvei: 13.4.1. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha az iskolában és a kollégiumban is indokolt lenne fegyelmi büntetés megállapítása, csak abban az intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb megindult. 13.4.2. A 11/1994. 32. § (1) bekezdése alapján az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (egyeztető eljárás). Ennek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás eljárásrendjét a Házirend melléklete tartalmazza. 13.4.3. Ha a tanuló a kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza, az eljárást törvényi előírások alapján kell lefolytatni. Az így kiróható büntetések:
megrovás,
szigorú megrovás,
meghatározott kedvezmények csökkentése, illetve megvonása,
áthelyezés másik osztályba vagy iskolába,
eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
kizárás az iskolából.
28
13.4.4. A kisebb fegyelmi vétségek elbírálása és a fegyelmező intézkedések meghozatala szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói szinten történik. A kisebb büntetési formái: figyelmeztetés (szaktanári, osztályfőnöki és igazgatói szinten szóban vagy írás-
ban);
intő (szaktanári, osztályfőnöki és igazgatói szinten írásban).
A házirend mindennemű megszegése fegyelmi vétség. Amennyiben az eset súlyossága nem indokolja az ettől való eltérést, a büntetések kiszabása a fokozatosság elve alapján történik.
14.
A magatartás és szorgalom minősítésének elvei
Magatartás Példás: - a házirendet példamutatóan betartja, - önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, - kötelesség- és tisztelettudó, - részt vállal az iskola munkájában (diákönkormányzat, sportmunka stb.), - nincs igazolatlan órája Jó: - a házirendet általában betartja, - tisztelettudó, udvarias a felnőttekkel és társaival szemben, - a tanítási órán fegyelmezett, - maximum 3 igazolatlan órája van, - a bukott tanuló maximum „jó” minősítést kaphat.
29
Változó: - viselkedése kifogásolható, - a házirendet gyakran megszegi, - a közösségben vonakodva dolgozik, - 3-nál több, maximum 10 igazolatlan órája van, - legalább osztályfőnöki intése van.
Rossz: - gyakran vét a házirend ellen, - rossz példát mutat, - a közösség munkáját gátolja, - rendbontó, romboló, - tiszteletlen, goromba, - rendszeresen zavarja a tanítási órát, - 10-nél több igazolatlan órája van, - legalább igazgatói intése van.
Szorgalom: Példás: - tanulmányi munkáját kifogástalanul ellátja, - rendszeres, pontos, kitartó, - önálló ismeretszerzésre képes, többletmunkát vállal, - tanszereit rendben tartja. Jó: - kisebb lazaságoktól eltekintve rendszeres egész éven át, - képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt ér el, 30
- megfelelő ösztönzéssel rendszeresen tanul. Változó: - tanulmányi munkája ingadozó, - eredményei elmaradnak képességei mögött, - jelentősen ront tanulmányi eredményén, - bukott 1-2 tantárgyból.
Hanyag: - iskolai munkáját figyelmeztetés ellenére sem végzi el, - kötelességét gyakran elmulasztja, - megbízhatatlan, érdektelen, - képességeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - 3 vagy több tantárgyból bukott.
15.
Záró rendelkezések
15.1. A házirend mellékletei munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi szabályzat, egyeztető eljárás eljárásrendje. 15.2. Az elfogadott vagy módosított házirendet nyilvánosságra kell hozni. A házirend módosítását, elfogadását követően egy-egy példányát a diákönkormányzatnak és a szülői szervezetnek át kell adni, az iskola könyvtárában és a faliújságon ki kell függeszteni, valamint az iskola honlapján közzé kell tenni úgy, hogy azt szabadon bárki megtekinthesse.
31
15.3. A házirend egy példányát a tanulónak és szülőjének át kell adni. E feladat megszervezése az intézményvezető feladata. 15.4. A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus és dolgozó írásban tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az iskola igazgatójánál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt. 15.5. Jelen házirend tartalmával és értelmezésével kapcsolatosan bárki fordulhat kérdéssel az intézmény igazgatójához és valamelyik helyetteséhez. Az illetékes személyeket az iskola titkárságán kell keresni. 15.6. Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő öt munkanapon belül az osztályfőnökök útján gondoskodik.
32
1. számú melléklet Egyeztető eljárás eljárásrendje 1. Egyeztető eljárást lefolytató bizottság létrehozása - Minden tanév kezdetén (legkésőbb okt. 15-ig) létre kell hozni a bizottságot. - Tagjait az iskolai szülői választmány (2 fő) és az iskolai diákönkormányzat (2 fő) választja meg. A választás tényét jegyzőkönyv dokumentálja, megbízatása 1 évig tart, amelyet meg lehet hoszszabbítani. 2. A bizottság működése 2.1. A fegyelmi eljárás megindításáról való értesítésben a kötelességszegő tanuló (ha kiskorú, a szülő) figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, ha ehhez a sértett (kiskorú esetén a szülője) írásban hozzájárult. 2.2. A tanuló (szülője) az értesítést követően 5 tanítási napon belül írásban kérheti az egyeztető eljárás lefolytatását. 2.2.1. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha nem kérik az egyeztető eljárást 2.2.2. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás a megindítását követően 15 napon belül eredménytelenül zárul. 2.3. Ha az egyeztető eljárás eredményes, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra. 2.3.1. Ha a sértett (szülője) írásban a felfüggesztés alatt kérte az eljárás lefolytatását, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. 2.3.2. Ha a sértett (szülője) a felfüggesztés alatt nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. 2.4. A sérelem orvoslására írásbeli megállapodást kötnek a felek. 2.5. Ha az írásbeli megállapodásban kikötik az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben – iskolagyűlés, diákparlament,- iskolarádió útján az egész tanulóközösség – nyilvánosságra lehet hozni.
33
3. A Bizottság működésének folyamatábrája fegyelmi vétség
igazgató értesíti az egyeztető bizottság tagjait
a bizottság tagjai a sértett megkérdezése után 5 napon belül írásban benyújtják az igazgatónak a sértett álláspontját elfogadja az egyeztető bizottságot
nem fogadja el az egyeztető bizottságot
kötelességszegő értesítése a fegyelmi eljárásról az egyeztetés lehetőségével
kötelességszegő írásban nem kéri
fegyelmi
kötelességszegő értesítése a fegyelmi eljárásról
kötelességszegő írásban kéri 5 napon belül írásban a bizottság egyeztető eljárása (dokumentálva) 15 nap
egyeztetés sikertelen
egyeztetés sikeres 3 hónap felfüggesztés – ez alatt
fegyelmi
Írásban nem kéri a sértett a folytatást
Írásban kéri a sértett a fegyelmi folytatását
nincs fegyelmi
van fegyelmi
34
