A mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei)

Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés

A mezőgazdasági vadkár Magyarországon

(Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei) Bleier Norbert SZIE-VMI


A mezőgazdasági vadkár az elmúlt 55 évben


A mezőgazdasági vadkár az elmúlt 55 évben


Az elmúlt 18 év kicsit másképpen


Hogyan vélekedtek a témáról a XX. században Magyarországon § § § §

Nikolits, 1940; Roth, 1943 Koller, 1978; Mátrai és Járási, 1986 Páll, 1991 Buzgó, 2003 A gímszarvas túlszaporodása a legfőbb probléma!


Hogyan vélekedtek a témáról a XX. században Magyarországon § § § §

Bencze, 1969 Koller, 1971; Rácz, 1972 Berdár & Mátrai, 1978 Csányi, 2003; Bleier és Szemethy, 2003 Több befolyásoló tényező van. A vadsűrűség a legfontosabb? Vizsgálatok szükségesek!


Országos probléma?

eFt/1000ha mg. terület


Vaddisznó vs vadkár


Szarvas vs vadkár


Őz vs vadkár

Következtetés § Mivel a gímszarvas és a vaddisznó terítéksűrűsége jól jellemzi az adott térség gím- és vaddisznóállományának sűrűségét, így e két vadfaj esetében van kapcsolat az állománysűrűség és a mezőgazdasági vadkár között! § Az őz gyakorlatilag „nem játszik” szerepet.

Más tényezők is vannak? § Felvásárlási árak § Élőhelyszerkezet (mg. területek elérhetősége) § Növénykínálat (egyes kultúrnövények vetésterületének nagysága) § Kárérzékenység (a növény mennyire tűri a károsítást)

Észak-amerikai példa

Példa a felvásárlási ár hatására* § 2002-ben 100ha kukoricában 10% kár, 5,5 t/ha átlagtermés, 20700Ft/t felvásárlási ár 5,5x10x20700=1.138.500 Ft § 2003-ban 100ha kukoricában 10% kár, 5,5 t/ha átlagtermés, 29200Ft/t felvásárlási ár 5,5x10x29200=1.606.000 Ft § 41%-al nőtt a kárérték! Miért?

*Bleier és mtsai. (2006): Mezőgazdasági vadkár, hiányzó adatok bizonytalan összefüggések. Nimród 94. évf. 7. sz. 39-41.o


Terepi vizsgálatok célja § A kár tér- és időbeli alakulásának feltérképezése § A károsító fajok meghatározása – Kárformák leírása

§ Az egyes fajok jelentőségének tisztázása – Gímszarvas vs. Vaddisznó – Esetleg más fajok?


Terepi vizsgálatok helyszínei § § § § § §

Somogy megyében (Segesd, Böhönye) Bács-Kiskunban (Sükösd) Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Tiszapüspöki) Szlovéniában Baranyában Gödöllő környékén


Terepi vizsgálatok módszere § Kukorica (miért?) § 20 vagy 30 soronként, 10 vagy 20 lépésenként mintapont (1m-es szakasz) § Adatrögzítés § GPS


Terepi vizsgálatok módszere II. § Értékelés – Károsítási arány felvételezési időszakonként – Károsítási arány a tábla szegélyében és a belső részén – A károsított pontok térbeli mintázata – A vadfajra utaló jelek és a keletkezett kár kapcsolata


A kár időbeli alakulása

(Segesd)

BLEIER et al. 2006: A mezőgazdasági vadkár tér-és időbeli alakulása nagyvadas élőhelyeken. Vadbiológia 12.



(Sükösd)

BLEIER et al. 2006: A mezőgazdasági vadkár tér-és időbeli alakulása nagyvadas élőhelyeken. Vadbiológia 12.



Forrás: Matos 2007, Szakdolgozat. SZIE VMI-Gödöllő

(Böhönye)


A kárformák alakulása májusban

taposás

Május

túrás



A kárformák alakulása júniusban

növényrágás húzás



A kárformák alakulása júliusban

csőrágás csőlopás



A kárformák alakulása augusztusban

törés régi növényrágás


csőrágás


A kárformák alakulása októberben

régi csőrágás törés

vaddisznó

gímszarvas


A károsító vadfajok



A kár térbeli alakulása

(Segesd)



(Sükösd)



(Böhönye)



(Böhönye)


A mintapontok térbeli eloszlása május

június

augusztus

(Böhönye) július

október


Vadjelek-vadkár kapcsolata


Vadjelek-vadkár kapcsolata


Vadlétszám (gímszarvas és vaddisznó)

Művelt terület aránya (az élőhely szerkezete)

Erdő állapota

Művelt terület elhelyezkedése

Élőhely zavartsága

Mezőgazdasági vadkár

Termelt kultúrnövényféleség

Kárérzékenység

A termelt növény piaci ára


Felhasznált és ajánlott irodalmak: §

M, Conover (2002): Resolving Human-Wildlife Conflicts. The

Science of Wildlife Damage Management. Lewis Publishers

§

R, Woodroffe; S, Thirgood & A, Rabinowitz (2005): People

§

Kotán Attila (2006): A mezőgazdasági vadkár tér- és időbeli

§

Hámori Krisztina (2006): A mezőgazdasági vadkár alakulásának

§

Matos József Máté (2007): A mezőgazdasági vadkár

and Wildlife. Conflict or Coexistence? Cambridge University Press alakulásának vizsgálata. Szakdolgozat, Gödöllő.

időbeli és térbeli jellemzői. Szakdolgozat, Gödöllő-Sopron.

alakulásának jellemzése és a kárt okozó vadfajok meghatározása. TDK dolgozat, Gödöllő


Ajánlott irodalmak: §

Baranyi Szabolcs (2008): A gímszarvas és a vaddisznó területhasználata és az okozott mezőgazdasági kár közötti összefüggés. TDK dolgozat, Gödöllő

§

Köteles Gábor (2008): A mezőgazdasági vadkár alakulása vizsgálata apróvadas területen. Diplomamunka. Gödöllő

§

Bleier, N. és Szemethy L. (2003): A mezőgazdasági vadkár összefüggésrendszerének vizsgálata. Vadbiológia, 10: 36-41.

§

Szemethy, L. és Bleier, N. (2004): Tényleg csak létszám kérdése a vadkár? 1. rész. Nimród 92. évf. 5. sz.: 21-23. oldal.

§

Szakáczki Máté (2007): A vadkár vizsgálata különböző kukoricahibridekben. Diplomamunka, Gödöllő


Ajánlott irodalmak: § Bleier, N., Hámori, K., Kotán, A., Márkus, M., Terhes, A. és Szemethy, L. (2006): A mezőgazdasági vadkár tér- és időbeli alakulása nagyvadas élőhelyeken. Vadbiológia, 12: 21-28 § Bleier, N., Szemethy, L., Márkus, M., Székely, J., Katona, K., Hámori, K. és Kotán, A. (2006): The role of forest-agriculture areas in the expansion of red deer. 1st European Congress of Conservation Biology, Magyarország, Eger. § Bleier, N., Szemethy, L. és Csányi S. (2008): A mezőgazdasági vadkárt befolyásoló tényezők: egy összetett rendszerben működő kapcsolatok felderítése. Multifunkcionális mezőgazdaság. Nemzetközi tudományos konferencia, Hódmezővásárhely.

A mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei)

Recommend Documents