A mezőgazdaság fejlődése

A mezőgazdaság fejlődése ►

Az ipari forradalom (1769-) pozitív hozadékaként mezőgazdaságban is elterjedtek a gépek (1800-as évek).

►

A gépesítéssel fokozódott a termelékenység, így élelmezni lehetett a gyorsan növekvő városi népességet; A gépesítés növekvő számú munkaerőt szabadított fel az ipar számára.

►

ZÖLD FORRADALOM (1950 - 1985)  fosszilis energiahordozókkal,  műtrágyázással,  rendszeres öntözéssel,  gépesített talajműveléssel,  növény- és állatfajták nemesítésével  a kevert fajú vetőmagok és a vegyszeres növényvédőszerek alkalmazásával magasabb hozamokat értek el.

►

Géntechnológia megjelenése (1990-es évek)

„A mezőgazdaság olyan ipar, amelynek célja, hogy növényi és állati eredetű termékek előállításával profitot termeljen.” Albert Thaer (1810)

►

►

►

►

Iparszerű gazdálkodás és kritikája Gépesítés  Monokultúra  Kemizálás

A természeti tényezők szerepe látszólag leértékelődött – ezt részben ipari technológiákkal próbálják korrigálni (talaj, csapadék):  Kiszolgáltatottá vált a szektor (energiaintenzív, magas fokú kemizálás)

 Eltűntek a helyi fajták, helyette nyomul a GMO-lobbi

A mg. azt termel, amit támogatnak (a támogatásintenzitás 40-60%) – a mg. a globális tőke uralma alá került, profitérdekek irányítják;  Nem cél többé a nemzeti önellátás, csak a világkereskedelem (~10% a többlet, de 60% kerül a kereskedelembe  cserélgetjük a tejet, húst)

A gazdálkodás főtermék-centrikus – az ágazati arányok torzak:  nincsenek a melléktermékekre alapuló ágazati kapcsolatok;  sok hulladék keletkezik;

A tőke számára a paraszti életforma felesleges  Vidéki munkanélküliség  Elnéptelenedés  Városokban koncentrálódó minden szempontból kiszolgáltatott lakosság

A mezőgazdaság alapfeladata: a tömegek élelmezése minél olcsóbban

Növekvő termésátlag – rosszabb minőség

Ásványi elemek (cink, szelénium, kén) hiánya különösen a kertészeti kultúrákban és az intenzív termesztésben Következmény a humán oldalon: zavarok az élettani funkciók szabályozásában; hiány- vagy túlsúlybetegségek

Vitamin- és ásványianyag-tartalom csökkenése 1966 és 1990 között Magyarországon (GATE, Márai Géza) ►

Vitamin  a sárgarépa esetében 40%-kal,  a borsónál több mint 50%-kal,  a káposztánál 95%-kal csökkent.

► Ásványianyag-tartalom

 a búzánál 50%-kal,  az árpánál több mint 60%-kal,  a kukoricánál pedig több mint 80%-kal esett vissza.

Növényvédőszer-felhasználás Magyarországon

Műtrágya-felhasználás Magyarországon

Növényvédőszer-felhasználás Magyarországon

A tömegek élelmezése olcsón ► Olyan minőségi követelmények, amelyek a távolsági

szállítás érdekeit szolgálják – nem az egészségesen táplálkozni szándékozó emberét  Szermaradvány-határértékek bevezetése ► Olyan termelési követelmények, amelyeknek csak a

nagy termelők képesek megfelelni  pl. trágya tárolása  Túldimenzionált higiénia - háztáji állattartás és vágások ► Tartósítást célzó ipari technológiák az

interkontinentális szállítás érdekében;

A mezőgazdaság újabb alapfeladata: az energiakrízis megoldása ► Az élelmiszer-termelésen túl az energiaellátás is

részben a mezőgazdaság feladatává vált;  2020-ig az EU-ban (és Magyarországon is) a megújuló energiaforrásból előállított energia-részaránynak el kell érnie a közlekedésben felhasznált teljes energiafogyasztás 10%-át;  Háztartásoknak pellet tüzelőanyag – akár mg-i melléktermékekből is  Erőműveknek lágy- vagy fásszárú energianövények

Új áramtermelő kapacitások az EU-ban

Az évente újonnan telepített villamosenergia-termelő kapacitás az EU-ban MW

MW 71,3%

71% megújuló 70% 70%részarány!

A mezőgazdaság jelene és jövője ►

Termőtalaj pusztulása (mennyiség és minőség), a talajszerkezet romlása;

 Helytelen művelési gyakorlat;  Elszennyezett talaj és felszínalatti vizek;  Globális óriáscégek (autógyárak) zöldmezős beruházásai – az adózás elkerülése miatt néhány év múlva továbbállnak (1989 óta hazánkban 5000 km2, a mgi terület 8%-a, Kínában ugyanez a termőterület 40%-át érintette 40 év alatt)

 Sivatagosodás, éghajlati szélsőségek fokozódása;

VÉGEREDMÉNY: A növekvő népesség nyomása és a talajpusztulás miatt az egy főre eső termőterület 0,1 ha-ra eshet vissza 2050-re (BAU-forgatókönyv) – 1960-ban 0,44 ha/fő volt ►

Gyomnövények, kórokozók rezisztenciájának növekedése;

►

A mezőgazdaság terjeszkedése miatt a természetes biotópok veszélyeztetettsége, biodiverzitás csökkenése;

►

Tájkép elszegényedése;

Következmény a humán oldalon: hiány- vagy túlsúlybetegségek zavarok az élettani funkciókban és azok szabályozásában; Következmény a gazdaságban: Új gyógyszeripari ágazat megjelenése: Vitamin- és mikroelempótlók termelése

Mezőgazdaság feladatai az új elképzelések szerint ► gazdasági fenntarthatóság

 termelési funkció ► társadalmi fenntarthatóság

   

Népességmegtartás Munkaerőpiac kiegyenlítése Paraszti kultúra és hagyományos értékrend megőrzése Turizmus

► környezeti fenntarthatóság

 Ökológiai rendszer fenntartása (talajvédelem, vízvédelem, tiszta levegő)

EU - Közös Agrárpolitika ►

az 1. pillér elsősorban a termelési teljesítményeket,

►

1992 óta a 2. pillér pedig a mg. ökoszociális teljesítményeit támogatja - a gazdálkodók környezeti, társadalmi szolgáltatásait fizeti meg.  kényszeredett agrár-környezetvédelmi és vidékfejlesztési intézkedéseivel inkább csak zöldre fest,  valójában a tömegtermelésre berendezkedett agráripari tevékenységet támogatja.

Támogatások az EU költségvetés ~ 50%-a (!) (40 milliárd Euro/év) ►

A támogatásokkal az agráripar dömpingáron, a valódi termelési költségek alatt tudja tömegtermékeivel elárasztani az Unión belüli újonnan csatlakozott országokat és a fejlődő világ piacait;

►

az óriási támogatások a nagy árutermelő tőkés vállalkozások zsebébe vándorolnak - a folyamatos tőkeinjekció nélkül nem volna gazdaságosabb a termelésük, mint a családi gazdaságoknak, vagy kis szövetkezeteknek.

►

2009-ben a teljes uniós agrártámogatásból az új tagállamok (EU-12) részesedése mindössze 18% volt.

Támogatások típusai az EU-ban területalapú támogatás - fajlagos maximum támogatás: 47486 Ft/ha a termelők több mint 5 millió hektárra nyújtottak be igényt (2010)

Exporttámogatás; Agrárpiaci támogatások; Piaci zavar megelőzése, megszüntetése

Intervenciós állami készletezés támogatása (az EU rendelkezik a készlet felett)

öntözési pályázat; géptámogatás - lízinges gépvásárlás támogatása; támogatás állattartó telepekre; ültetvénytelepítési pályázat; pályázat vidéki mikrovállalkozások létrehozására; támogatás fás szárú energianövények telepítésére;

rendkívüli tejtámogatás.

Agrárium Magyarországon ► Az EU kategóriák szerint hazánk területének

96%-a vidéki térség - itt él a lakosság 75%-a; ► Az összes település 54%-a kistelepülés, ahol a lakosság száma nem éri el az 1000 főt; ► Az ország területének 83%-a termőterület, 63%-a mezőgazdasági terület; ► Európa legjobb termőföldjei; ► A föld a nemzeti vagyon több mint 25%-át teszi ki. A mezőgazdaság az utolsó stratégiai ágazat, amelynek termelőeszköze még hazai kézben van.

► A hazai földbirtokok mérete Európában

egyedülálló módon koncentrált: a földterületek 90%-át a gazdálkodók 10%-a használja, alig 10%-át pedig a gazdálkodók 90%-a. ► Magyarország a mezőgazdasági termékeket

feldolgozó ipar döntő hányadát azoknak a multinacionális vállalkozásoknak adta el, akiknek ezek az iparágak piaci versenytársat jelentettek. Egyes iparágakat piacszerzésük érdekében leszerelték és külföldre szállították (gyapjúfeldolgozó, olajsajtoló, cukoripar).

„Magyarország a következő években mintegy 30%-kal kívánja növelni agrártermelését. A növekmény felét az unióban, másik felét pedig harmadik országokban kívánja elhelyezni.” Gráf József, miniszter - 2009

KAT = Kedvezőtlen Adottságú Terület Alacsony hozamú, nehezen művelhető földterület: korlátozott lehetőségei csak rendkívül magas ráfordítással lennének javíthatók; elsősorban külterjes állattartásra alkalmas (a földterület termőértéke nem éri el az átlag 80%-át). Az átlagosnál jelentősen alacsonyabb termelési szint. Ahol a bruttó termelési érték illetve az ehhez kapcsolódó bruttó gazdálkodási jövedelem nem érte el az országos átlag 80%-át. Alacsony, illetve elfogyó, túlnyomórészt mezőgazdasági tevékenységből élő lakosság, (a népsűrűség az országos átlag 50%-a alatt van, és a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya meghaladja a 8,25%-ot). Mindhárom feltételt kielégítik: 395 402 ha, amely az összes megművelt terület 6,3%-a, valamint az ország területének 4,25%-a. Az ezekre a területekre juttatott támogatás céljai: - a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakítása; - a mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása, amely hozzájárul az életképes vidéki közösségek fennmaradásához; - a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatnak megfelelően végzett tevékenységek fenntartása.

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (2007-2013) ►

Ágazatközi, agrár- és vidékfejlesztési, környezet- és természetvédelmi célokat valósít meg.

►

Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok és a környezet védelmét szolgáló gazdálkodás elterjedését kívánja elősegíteni

►

Két fő területre összpontosít:  a természeti erőforrások védelmére (talaj, felszíni és felszín alatti vízkészletek, genetikai erőforrások, erdő és táj),  a termékek minőségbiztosítására, szennyező anyagoktól való mentességére, az élelmiszerbiztonság fokozására.

A földhasználati piramis (Ángyán J.)

Szellemiségében hasonló irányzatok

Hagyományos gazdálkodás ►

Külső tényezőkhöz (éghajlat, talaj) alkalmazkodó;

►

Külső erőforrásokat (pl. energiahordozó, ipari termék – gépek, vegyszerek) csak korlátozottan használ fel;

►

Ágazatok optimális arányára törekszik;

►

Hulladékmentes tevékenységet folytat – minden terméket és mellékterméket teljes körűen hasznosít (a természeti rendszerekhez hasonlatos zárt termékpályákkal dolgozik);

►

A termelés bővítése nagyban függ a befektetett emberi munkától.

Közösség által támogatott mezőgazdaság (CSA – Community Supported Agriculture) ► Előre megállapodnak a költségekről; ► Az árban plusz tételek is szerepelhetnek,

amelyek magasabb vételárat eredményeznek  Termőföld ára ► A vásárló átvállalja a termelőtől a kockázat egy

részét; ► A vásárló beleszólást kap a termelési metódusba (bio) ► Pl. Nyitott Kert Alapítvány (Gödöllő)

Élelmiszer önrendelkezés ► Élelemhez való jog

 Fizikai és gazdasági értelemben

 Biztonságos, tápláló, kulturálisan megfelelő ► Termelőeszközökhöz való hozzáférés

 Termőföld, víz, genetikai erőforrások

 Küzdelem a vetőmagok szabadalmazása ellen ► Agrár-környezetgazdálkodás

 Családi gazdaságok, helyi közösségek bázisán ► Helyi piacok védelme

►

 Fellépés a támogatott export, a mesterségesen alacsony árak ellen

KUBA !!

Permakultúra (Permanent Agriculture)

Biogazdálkodás államilag megfogalmazott elvárások szerint

National Geographic 2008. október

►A biotermékek jelölésére szolgáló új uniós logó feltüntetése 2010. július 1-jétől

kezdődően az uniós tagállamokból származó és a szükséges előírásokat teljesítő valamennyi előre csomagolt ökológiai termék esetében kötelező lesz. ►A csomagoláson az uniós címke mellett egyéb, magán-, regionális vagy nemzeti logókat is el lehet elhelyezni. ►Az importált termékek esetében a logó használata nem kötelező.

Biotermesztés Magyarországon

a magyar ökológiai termékek 10%-a a hazai piacokra, a többi exportra kerül