A MEZŐGAZDASÁG 1. A mezőgazdasági termelést befolyásoló tényezők: a) Természeti tényezők: éghajlati adottságok (napsugárzás időtartama, hőmérséklet, csapadék mennyisége, eloszlása) vízrajzi adottságok (felszíni, ill. felszín alatti vizek) talaj minősége, humusztartalma domborzat (alföld / hegyvidék) a természeti adottságok szempontjából a legkedvezőbb feltételek a 30. és a 60. szélességi fok közötti területeken biztosítottak (mérsékelt öv) b) Társadalmi tényezők: szakképzett munkaerő termelőeszközök minősége (farmgazdálkodás / kapás földművelés) hagyományok (pl. vegetarianizmus - India vagy törzsi legelők - Afrika) fogyasztópiac tudományos fejlettség (genetikai, biológiai, növényvédelmi kutatások) 2. A földterületek kihasználásának módjai extenzív (külterjes) gazdálkodás intenzív (belterjes) gazdálkodás a művelhető földterületek nagyságát korszerű agrotechnikával ugyanarról a növelik meg (pl. erdőirtás, mocsarak területről több és jobb minőségű lecsapolása stb.) termés takarítható be 3. A mezőgazdasági termelés típusai Típus
Hagyományos mezőgazdaság
Tőkés mezőgazdaság
cél
önellátás
piacra termelés
munkaerő és eszközök
a nagyszámú emberi munkaerő lekötése kézi eszközökkel
gépek használata, kevés emberi munkaerő mellett
fejlettségi szint
elmaradott
fejlett
terméshozamok
alacsony
magas
termesztett növények
sokféléből keveset (alapvető élelmiszernövények)
egyféléből sokat (piacra szakosodás)
termelési módok
talajváltó gazdálkodás öntözéses gazdálkodás oázisgazdálkodás nomád pásztorkodás
vegyes gazdálkodás farm ültetvényes gazdálkodás mediterrán gazdálkodás
jellemző országok
a fejlődő országok
a fejlett tőkés országok
4. A mezőgazdaság fejlődése Őskor (Kr. e. több millió év – Kr. e. 3000.) Kr. e. 7000 körül: a zsákmányolás mellett lassan kialakul a termelő életmód: egyszerű, kezdetleges eszközök: ásóbot, agancskapa, faeke, sarló, őrlőkő alacsony termésátlagok (kevés termés)
Ókor (Kr. e. 3000. – 476) Kialakulnak a növénytermesztés és állattenyésztés jellemző típusai: Növénytermesztés: a) folyammenti kultúrák: öntözéses földművelés (Egyiptom, Mezopotámia, India, India) b) vadtalajváltó gazdálkodás: kiirtják az erdőt, majd a földet a kimerülésig művelik. Ha a szántó kimerül, új területeket pusztítanak ki. c) égető-legelőváltó gazdálkodás: felégetik egy terület növényzetét a hamut beszántják a talajba (tápanyagot jelent) ha kimerül, újat égetnek fel, de a régi helyén még tudnak legeltetni
Állattenyésztés: d) nomád pásztorkodás: legelőről legelőre vándorolnak az állatokkal
Középkor (476 – 1492) A megélhetés alapja a földművelés lesz egyre több szántóföldre van szükség Új eszközök: nehézeke, szügyhám, patkó Új módszerek: a) kétnyomásos földművelés: a földet két részre osztják.
1. év:
2. év:
1. fele: szántóföld (megművelik) 2. fele ugar (legeltetnek)
1. fele: ugar (legeltetnek)
2. fele szántóföld (megművelik)
Egyszerre csak a föld felét művelik meg. Váltogatják a szántót és az ugart. b) háromnyomásos földművelés: a földet 3 részre osztják:
1. év:
1. harmad: szántó
2. harmad: ugar
3. harmad: szántó
2. év:
1. harmad: szántó
2. harmad: szántó
3. harmad: ugar
3. év: 1. harmad: ugar 2. harmad: szántó 3. harmad: szántó Egyszerre a föld 2/3 részét művelik meg. Minden évben más terület az ugar.
Újkor (1492 – 1914 ) a) Háromnyomásos gazdálkodás helyett vetésforgó a földet 4 részre osztják, de nincs ugar minden évben mást vetnek ugyanarra a helyre („forgatják a vetést”) nem merül ki annyira a talaj leggyakoribb termények: őszi búza, tavaszi búza, kukorica, takarmány Például:
1. év:
2. év:
3. év:
4. év:
b) Istállózó állattenyésztés kialakulása a vetésforgónak köszönhető: van takarmány a télre eredménye: elterjed a trágyázás c) Az ipari forradalom után elterjednek a gépek: Például: gőzeke aratógép cséplőgép
Jelenkor (1914-től napjainkig) Kialakulnak a fejlett tőkés mezőgazdaság különböző formái: a) intenzív vegyes mezőgazdaság Európa nagy részében ez a jellemző művelési mód a növénytermesztés és az állattenyésztés szorosan összefügg egymással pl. óceáni éghajlat takarmánynövények tejelő szarvasmarhatartás pl. kontinentális éghajlatkukoricatermelő körzetek sertéstenyésztés a termények feldolgozására és értékesítésére szövetkezetek alakultak
b) extenzív mezőgazdaság Amerika, Ausztrália és Új-Zéland területén jellemző művelési mód a füves puszták területeit (préri, pampa, szavanna) hasznosítják növénytermesztésre (búza, kukorica), illetve legeltetésre (szarvasmarha, juh) tipikus forma a farm: nagy kiterjedésű családi birtokokon korszerű technikával világpiacra termelnek c) latifundiális gazdálkodás Latin-Amerika és Dél-Európa területén jellemző művelési mód a többi tőkés művelési módhoz viszonyítva elmaradottabb a nagybirtokokat (latifundiumok) kisebb részekre felparcellázzák és bérlőknek adják ki művelésre a bérleti díj többnyire a termény egy része
d) ültetvényes gazdálkodás a trópusi és szubtrópusi területeken jellemző művelési mód egy-egy növény termelésére szakosodnak (monokultúra) trópusokon: kakaó, kávé, banán, kókusz, ananász, olajpálma, kaucsuk szubtrópusi övezetekben: földimogyoró, gyapot, tea, fűszerek cél a világpiaci termelés az ültetvények egyre nagyobb része kisparaszti gazdaságként működik a feldolgozást és értékesítést multinacionális vállalatok végzik e) mediterrán gazdálkodás a Földközi-tenger partvidékén jellemző művelési mód egyaránt jelen van a belterjes, öntözéses művelés (zöldség, gyümölcs) és a külterjes művelés (gabonatermesztés) is fő termények: citrusfélék, füge, szőlő, olajbogyó (olívaolaj), parafa
5. A mezőgazdaság miatti környezeti problémák esőerdők felégetése száraz puszták túllegeltetése (Száhel-övezet, Afrika) műtrágyák és növényvédő szerek túlzott használata (vízszennyezés) lejtős területek helytelen művelése: talajerózió (lepusztulás) túlzott öntözés: szikesedés (ásványi sók feldúsulása)
6. A mezőgazdaság termelvényeinek csoportosítása a) Növénytermesztés gabonanövények: búza, kukorica, rozs, árpa, rizs, köles, durra gyümölcsök: trópusi gyümölcsök: ananász, banán, kókuszdió déligyümölcsök (mediterrán gyümölcsök): citrusfélék (narancs, citrom, citrancs, mandarin), füge, szőlő mérsékelt övi gyümölcsök: alma, körte, barack, cseresznye stb. zöldségfélék: (paprika, paradicsom, káposzta, petrezselyem, sárgarépa, karfiol, brokkoli, uborka stb.) burgonyafélék: burgonya, édesburgonya (manióka, táró, batáta) ipari növények: cukornövények: cukorrépa, cukornád, cukorcirok, cukorjuhar olajnövények: olajpálma, olajbogyó, napraforgó, repce, szója, földimogyoró textilnövények: len, gyapot, kender, juta, szizál szesznövények: árpa, komló, kukorica: sör szőlő: bor gyümölcsök: pálinkafélék, égetett szesz cukornád melasz rum élvezeti növények: kakaó, kávé, tea, dohány fűszernövények: bors, szegfűszeg, fahéj, vanília, gyömbér, curry, szerecsendió takarmánynövények: lucerna, lóhere, zab, csalamádé, silókukorica, marharépa b) Állattenyésztés A legjobb, dús füvű legelőkön:
szarvasmarha
A szárazabb legelőkön:
juh
A kukoricatermelő körzetekben:
sertés
A folyók holtágain, tavakon:
kacsa, liba
A turizmus központjaiban:
ló
A tengerparti országokban:
halászat
nektárban gazdag (virág, akác) területeken: méhészet Kína és India eperfa ültetvényein:
selyemhernyó
Szinte minden területen:
baromfi
