HU
HU
HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 11. fejezet
A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről
HU
HU
A. MELLÉKLET
11. FEJEZET: NÉPESSÉG ÉS MUNKAERŐ-RÁFORDÍTÁS 11.01
Országok közötti összehasonlítások vagy adott gazdaság ágazatai, szektorai közötti összehasonlítások egyes célokra jobban használhatók, ha a nemzeti számlák aggregátumait (például a bruttó hazai terméket, a háztartások végső fogyasztását, egy ágazat hozzáadott értékét vagy a munkavállalói jövedelmet) a népességhez és a munkaerő-ráfordítás egyes összetevőihez viszonyítja a felhasználó. Ezért kell a népesség és a munkaerő-ráfordítás olyan tartalmú meghatározásaival rendelkezni, amelyek szorosan kapcsolódnak a nemzeti számlákban használt fogalmakhoz, és tükrözik a termelés nemzeti számlákban alkalmazott fogalmának határait.
11.02
E fejezet célja a népesség- és munkaügyi statisztika kereteinek és mérőszámainak, valamint annak bemutatása, mennyiben felelnek meg ezek a nemzeti számlák rendszerének.
11.03
A munkaerő-ráfordítások osztályozása ugyanazokon a statisztikai egységeken alapul, mint amelyek a termelés elemzésénél használatosak: ezek a szakosodott telephelyek és a szervezeti egységek.
11.04
Azok az aggregátumok, amelyek a népesség létszámával és a munkaerő-ráfordítással kapcsolatosak, gyakran éves adatok. Ezekben az esetekben az adott év átlagos népességszámával és munkaerő-ráfordításával kell dolgozni. Amikor egy évben több felmérésre is sor kerül, akkor a különböző időpontokban kapott eredmények átlagát kell figyelembe venni. Amikor csak egyetlen vizsgálatra kerül sor, akkor fontos megbizonyosodni arról, hogy a vizsgált periódus valóban kellően reprezentatív jellegű-e. Az év folyamán bekövetkező változások kezeléséhez az egész évre vonatkozó adatok becslésénél a rendelkezésre álló legfrissebb információkat kell felhasználni. Amikor például a foglalkoztatás átlagos létszámának megállapítása becsléssel történik, akkor arra a tényre is tekintettel kell lenni, hogy vannak, akik nem dolgoznak egész évben (ilyenek például az alkalmi és idénymunkások).
ÖSSZNÉPESSÉG 11.05
Meghatározás: Egy ország népességének összlétszámát egy adott időpontban azoknak a belföldi és külföldi állampolgároknak az összessége alkotja, akik az ország gazdasági területén tartósan letelepedtek, akkor is, ha átmenetileg máshol tartózkodnak. A létszám alakulásának éves átlaga megfelelő alapot nyújt a nemzeti számlák változóinak becsléséhez, illetve az összehasonlításokban nevezőként történő felhasználáshoz.
11.06
HU
A nemzeti számlák rendszere az össznépességet a lakóhely 2. fejezetben ismertetett fogalmának megfelelően definiálja. A rendszer azt tekinti egy országban tartósan letelepedett személynek, aki egy évig vagy azt meghaladó ideig az ország gazdasági területén tartózkodik, illetve szándékozik tartózkodni. Egy személy akkor tekintendő ideiglenesen távollevőnek, ha letelepedése az országban tartós, de hosszabb ideig – ez egy évnél nem hosszabb – külföldön tartózkodik, illetve szándékozik tartózkodni. Az egy háztartáshoz tartozó összes egyén ott rezidens, ahol a háztartás gazdasági
2
HU
érdekeltségének központja megtalálható, ez pedig az a hely, ahol a háztartás lakást vagy lakásokat tart fenn, amelyet/amelyeket a háztartás tagjai állandó lakóhelyükként kezelnek és használnak. Egy rezidens háztartás valamely tagja akkor is rezidens marad, ha gyakran elhagyja az ország gazdasági területét, mivel gazdasági érdekeltségének központja abban a gazdaságban marad, amelyben a háztartás rezidens. 11.07
Egy ország összlakossága az alábbi kategóriákat tartalmazza: a)
az országban letelepedett belföldi állampolgárok;
b)
azok a belföldi állampolgárok, akik egy évnél nem hosszabb ideig tartózkodnak külföldön; ezek lehetnek például határ menti munkavállalók, idénymunkások, turisták stb.;
c)
külföldi állampolgárok, akik egy évre vagy azt meghaladó időre letelepednek az országban, az Európai Unió intézményeinek és az ország földrajzi területén található nemzetközi civil szervezetek személyi állományát és azok háztartásának kísérő tagjait is beleértve;
d)
az ország földrajzi területén található nemzetközi katonai szervezeteknél dolgozó külföldi katonai állomány;
e)
tartós kiküldetésben, legalább egy évig az ország területén dolgozó külföldi technikai kisegítő személyzet, akiket a fogadó kormány alkalmaz annak a kormánynak vagy nemzetközi szervezetnek a nevében, amelyik a munkájukat finanszírozza.
Egy ország összlakossága az alábbi személyeket is magába foglalja, függetlenül attól, hogy mennyi időt töltenek az ország területén kívül:
11.08
HU
a)
belföldi állampolgárságú diákok, külföldi tanulmányaik hosszától függetlenül;
b)
az ország fegyveres erőinek külföldön állomásozó tagjai;
c)
az ország földrajzi területén kívül létesített nemzeti tudományos bázisok állományához tartozó belföldi állampolgárok;
d)
diplomáciai kiküldetésben külföldön tartózkodó belföldi állampolgárok;
e)
az ország gazdasági területén kívül dolgozó halászhajók, egyéb hajók, légi járművek és úszó szerkezetek legénységének belföldi állampolgárságú tagjai;
f)
külföldön orvosi kezelés alatt álló betegek.
Ezzel szemben egy ország összlakossága nem foglalja magába: a)
azokat a külföldi állampolgárokat, akik egy évnél rövidebb ideig tartózkodnak az ország területén; ezek közé tartoznak például a határ menti munkavállalók, idénymunkások, turisták, orvosi kezelés alatt álló betegek;
b)
külföldi fegyveres erők az ország földrajzi területén állomásozó tagjait;
3
HU
11.09
c)
az ország azon állampolgárait, akik egy évig vagy azt meghaladó ideig külföldön tartózkodnak;
d)
az ország azon állampolgárait, akik katonai állomány tagjaként külföldi telephellyel rendelkező nemzetközi szervezeteknél szolgálnak;
e)
a tartós kiküldetésben külföldön dolgozó belföldi állampolgárságú technikai kisegítő személyzetet, akiket a fogadó kormány alkalmaz annak a kormánynak vagy nemzetközi szervezetnek a nevében, amely a munkájukat finanszírozza;
f)
a külföldi diákokat, belföldön folytatott tanulmányaik hosszától függetlenül;
g)
az ország földrajzi területén elhelyezkedő külföldi tudományos bázisok külföldi személyzetét;
h)
az országban állomásozó külföldi diplomáciai testületek tagjait.
A népesség fent megadott fogalma eltér a lakó (de facto) népesség fogalmától, amely alatt egy adott időpontban ténylegesen az ország földrajzi területén tartózkodó személyek összességét értjük, és ugyancsak eltér a regisztrált népesség fogalmától.
GAZDASÁGILAG AKTÍV NÉPESSÉG 11.10
Meghatározás: A gazdaságilag aktív népesség körébe azok a személyek tartoznak, akik termelő (a nemzeti számlák rendszerében termelésnek minősített) tevékenységek végzésére munkaerő-kínálatot jelentenek, vagy munkaerő-kínálatként rendelkezésre állnak. Azok a személyek tartoznak ide, akik besorolhatók a foglalkoztatottak vagy munkanélküliek alább meghatározott kategóriáiba. A vonatkozó munkaerő-statisztikai standardokat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) gondozza. Az ILO-standardokat a Munkaügyi Statisztikusok Nemzetközi Konferenciájának (ICLS) ülésein elfogadott határozatok tartalmazzák. A munkaerőstatisztika gyűjtése és összeállítása szempontjából a legfontosabb standard a gazdaságilag aktív népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség, és alulfoglalkoztatottság statisztikáiról szóló határozat (Resolution Concerning Statistics of the Economically Active Population, Employment, Unemployment and Underemployment). Ezt a határozatot a Munkaügyi Statisztikusok 13. Nemzetközi Konferenciáján, 1982 októberében fogadták el, és a 2008 decemberében rendezett 18. konferencián elfogadott határozattal módosították. A határozat a munkaerő fogalmát a nemzeti számlák rendszerében termelésnek minősített tevékenységekben részt vevő személyek alapján határozza meg.
HU
4
HU
FOGLALKOZTATOTTAK 11.11
Meghatározás: A foglalkoztatottak fogalma a nemzeti számlák rendszerében termelésnek tekintett bármilyen termelő tevékenységben foglalkoztatott valamennyi személyt magába foglalja. A foglalkoztatottak lehetnek az alkalmazottak vagy önállók. A több állással rendelkező személyeket főfoglalkozásuk szerint soroljuk az alkalmazottak vagy az önállók közé.
ALKALMAZOTTAK 11.12
Meghatározás: Minden személy alkalmazott, aki szerződés alapján rezidens szervezeti egységnél dolgozik, és ezért munkavállalói jövedelemként meghatározott díjazásban részesül. Az „alkalmazottak” meghatározása megfelel a „fizetett foglalkoztatás” Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által megadott definíciójának. Munkaviszony munkaadó és alkalmazott között egy gazdasági szervezet és egy személy által megkötött hivatalos, illetve nem hivatalos szerződés útján jön létre, amelyet mindkét fél önszántából létesít, és amelynek alapján a személy készpénzben vagy természetben fizetett díjazás ellenében munkát végez a gazdasági szervezetnél. Azok a személyek, akik alkalmazottként és önállóként is dolgoznak, akkor sorolandók az alkalmazottak közé, ha jövedelmük szerinti fő tevékenységük az alkalmazotti tevékenység. Ha a jövedelem nem áll rendelkezésre, helyettesítőként a ledolgozott munkaidőt kell számításba venni.
11.13
HU
Az alábbi kategóriák tartoznak ide: a)
munkaadó által alkalmazási szerződés keretében foglalkoztatott személyek; ide tartoznak például a fizikai és nem fizikai dolgozók, vezetői személyi állomány, fizetett háztartási személyzet, foglalkoztatási programok keretében termelő tevékenységet díjazás ellenében végzők;
b)
köztisztviselők és egyéb kormányzati alkalmazottak, akiknek foglalkoztatási feltételei törvényileg szabályozottak;
c)
a hosszú és rövid távú szerződéses állományból és a besorozottakból (a polgári szolgálatot teljesítő besorozottakat is beleértve) álló fegyveres erők;
d)
lelkipásztorok, amennyiben fizetésüket közvetlenül a kormányzattól vagy valamely nonprofit intézménytől kapják;
e)
vállalatok és kvázi vállalatok tulajdonosai, ha maguk is ezeknél a gazdasági szervezeteknél dolgoznak;
f)
diákok, akik hivatalosan kötelezettséget vállaltak arra, hogy egy vállalkozás termelési folyamatához bizonyos mennyiségű saját munkával járulnak az
5
HU
onnan kapott, készpénzben vagy természetben – oktatási szolgáltatásként – fizetett díjazás fejében;
11.14
g)
bedolgozók, ha kifejezett megállapodás van arra, hogy díjazásban az általuk elvégzett munkamennyiség alapján részesülnek, azaz annak a munkának a mennyisége alapján, amivel ráfordításként a termelési folyamathoz hozzájárulnak; a bedolgozó akkor minősül alkalmazottnak, ha a munkaadóval kötött szerződése alapvetően munkavégzésre irányul;
h)
munkaközvetítő irodák által ideiglenesen foglalkoztatott személyek, akiket a foglalkoztatásukat biztosító iroda szerinti ágazatba és nem a tényleges munkavégzésüknek megfelelő ágazatba kell besorolni.
A munkavégzésből ideiglenesen kikerülő személyeket is alkalmazottnak kell tekinteni, amennyiben munkahelyük és közöttük hivatalos a kapcsolat. Ez a hivatalos kapcsolat az alábbi kritériumok valamelyikének teljesülése esetén áll fenn: a)
a bér, illetve kereset folytatólagos folyósítása;
b)
az állásba való visszavétel ígérete az ideiglenes helyzet elmúltával vagy az ismételt munkába állás időpontjára vonatkozó megállapodás.
Ezek a feltételek azokra a személyekre vonatkoznak, akik az alábbi okok valamelyike miatt kerülnek ki ideiglenesen a munkavégzésből: betegség vagy baleset, üdülés, szabadság, sztrájk vagy lockout (munkáltató által kezdeményezett kizárás a munkából), oktatási vagy képzési szabadság, szülési szabadság vagy a szülő jogán járó szabadság, a gazdasági tevékenység visszafogása, a munkavégzés rendjének időleges megbomlása vagy a munkavégzés felfüggesztése rossz időjárási körülmények, mechanikus vagy elektromos meghibásodások, nyersanyag- vagy üzemanyaghiány miatt, illetve egyéb ideiglenes távollét engedéllyel vagy anélkül. ÖNÁLLÓK 11.15
Meghatározás: Az önállót olyan személyként határozza meg a rendszer, aki egyedüli vagy társtulajdonosa annak a nem jogi személyiségű vállalkozásnak, amelyikben dolgozik, nem számítva ide a kvázi vállalatként besorolt nem jogi személyiségű vállalkozásokat. Azok a személyek, akik alkalmazottként és önállóként is dolgoznak, akkor sorolandók az önállók közé, ha jövedelmük szerinti fő tevékenységük az önálló tevékenység. Ha a jövedelem nem áll rendelkezésre, helyettesítőként a ledolgozott munkaidőt kell számításba venni. Az önállók az adott időszak alatt ideiglenesen kikerülhetnek a munkavégzésből. Az önálló munkavégzés keretében kapott jövedelem vegyes jövedelemnek minősül.
11.16
Az alábbi kategóriákba tartozókat szintén az önállók közé kell sorolni: a)
HU
segítő családtagok azokkal együtt, akik részben vagy teljesen piacra termelő nem jogi személyiségű vállalkozásoknál dolgoznak;
6
HU
b)
bedolgozók, akiknek jövedelme a felelősségi körükbe tartozó valamely termelés kibocsátásának értékétől függ; e bedolgozók szerződése termékek vagy szolgáltatások a megbízó fél számára történő előállítására irányul;
c)
kizárólag saját végső fogyasztási célú vagy saját felhalmozás céljára szolgáló termelésben egyénileg vagy közösségi alapon részt vevő dolgozók. E termelésnek a saját végső felhasználás jelentős részét kell biztosítania.
A nem fizetett önkéntes munkát végzőket akkor kell az önállók közé sorolni, ha az önkéntes alapon végzett tevékenységük terméket eredményez; pl. egy lakás, templom vagy egyéb épület megépítését. Ha viszont az önkéntes alapon végzett tevékenységük szolgáltatást eredményez, pl. önkéntes gondozás vagy takarítás, akkor nem szabad őket a foglalkoztatottak körébe sorolni, mivel e tevékenységek nem tartoznak a termelés körébe. Bár a háztartások által lakástulajdonosokként önmaguk számára nyújtott szolgáltatások a nemzeti számlák rendszerében termelésnek minősülnek, e szolgáltatások nem járnak munkaerő ráfordítással; következésképpen a tulajdonos lakó nem tekintendő önállónak. FOGLALKOZTATÁS ÉS LAKÓHELY 11.17
A termelőegységek tevékenységének eredményét csak akkor lehet összevetni a foglalkoztatottakkal, ha a foglalkoztatottak kategóriája a rezidens termelőegységeknél dolgozó rezidens és nem rezidens személyeket egyaránt tartalmazza. Ezért a foglalkoztatottak körébe az alábbi kategóriák is beletartoznak:
HU
a)
a nem rezidens határ menti munkavállalók, vagyis azok a személyek, akik az ország gazdasági területén úgy vállalnak munkát, hogy ehhez naponta átlépik az országhatárt;
b)
a nem rezidens idénymunkások, vagyis azok a személyek, akik egy évnél rövidebb időre az ország gazdasági területére költöznek, hogy ott olyan ágazatokban helyezkedjenek el, amelyek idényjelleggel többletmunkaerőt igényelnek;
c)
az ország fegyveres erőinek külföldön állomásozó tagjai;
d)
az ország földrajzi területén kívül létesített nemzeti tudományos bázisok állományához tartozó belföldi állampolgárok;
e)
diplomáciai kiküldetésben külföldön tartózkodó belföldi állampolgárok;
f)
rezidens egységek által üzemeltetett halászhajók, egyéb hajók, légi járművek és úszó szerkezetek legénységének tagjai;
g)
az ország gazdasági területén kívül felállított kormányhivatalok helyi alkalmazottai.
7
HU
11.18
11.19
Másrészről viszont az alábbi személyek kívül esnek egy ország foglalkoztatottainak körén: a)
rezidens személyek, akik határ menti munkavállalóként vagy idénymunkásként egy másik ország gazdasági területén dolgoznak;
b)
nem rezidens egységek által üzemeltetett halászhajók, egyéb hajók, légi járművek és úszó szerkezetek legénységének belföldi állampolgárságú tagjai;
c)
az ország földrajzi területén felállított külföldi kormányhivatalok helyi alkalmazottai;
d)
az Európai Unió azon intézményeinek, továbbá azon nemzetközi civil szervezeteknek a személyi állománya (beleértve a közvetlen felvétel útján alkalmazott helyi alkalmazottakat is), amelyek az ország földrajzi területén helyezkednek el;
e)
fegyveres erők azon tagjai, akik az ország földrajzi területén elhelyezkedő nemzetközi katonai szervezeteknél dolgoznak;
f)
az ország gazdasági területén létesített külföldi tudományos bázisokon dolgozó belföldi állampolgárok.
A munkaerő-statisztikákban általánosan használt fogalmak (nemzeti alapon értelmezett foglalkoztatás) közötti kölcsönös átjárhatóság érdekében az ESA kifejezetten ajánlja az alábbi tételek külön tételként történő feltüntetését: a)
sorkatonák, akik nem szerepelnek a munkaerő-statisztikákban, viszont szerepelnek az ESA-ban a kormányzat szolgáltatásainál;
b)
nem rezidens termelőegységeknél dolgozó rezidens személyek (szerepelnek a munkaerő-statisztikákban, de a foglalkoztatottak ESA-ban meghatározott fogalma nem terjed ki rájuk);
c)
rezidens termelőegységeknél dolgozó nem rezidens személyek (nem szerepelnek a munkaerő-statisztikákban, de a foglalkoztatottak ESA-ban meghatározott fogalma kiterjed rájuk);
d)
tartósan valamely intézetben lakó rezidens dolgozók;
e)
a munkaerőfelmérés-statisztikákban megállapított korhatár alatti rezidens dolgozók.
MUNKANÉLKÜLISÉG 11.20
Meghatározás: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által (a Munkaügyi Statisztikusok 13. Nemzetközi Konferenciáján) megállapított és az Európai Unióban az 1897/2000/EK bizottsági rendelet által a munkanélküliség operatív meghatározása vonatkozásában tovább pontosított normáknak megfelelően a „munkanélküli” fogalma mindazon
HU
8
HU
személyeket magába foglalja, akik egy meghatározott életkor felett egy adott időszak során:
11.21
a)
„munka nélkül” voltak, vagyis nem álltak fizetett alkalmazásban, illetve nem voltak önállók;
b)
„folyamatosan munkára készen álltak”, vagyis az adott időszak alatt fizetett alkalmazás, illetve önálló munkavégzés céljára rendelkezésre álltak; valamint
c)
„munkát kerestek”, vagyis a közelmúlt egy meghatározott időszakán belül megtették a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy fizetett alkalmazásba kerüljenek, illetve önálló munkavégzésbe kezdjenek.
Ilyen „megfelelő lépés” lehet a bejelentkezés az állami, vagy magántulajdonú munkaközvetítőknél, munkaadók megkeresése, jelentkezés munkahelyeken, gazdaságokban, gyárkapunál, piacon, vagy egyéb gyülekezőhelyeken, újsághirdetések feladása, illetve megválaszolása, segítségkérés barátoktól vagy rokonoktól, saját vállalkozás elindításához földterület, épület, gépek és berendezések felkutatása, kérelmek benyújtása engedély, licenc, pénzügyi források stb. iránt.
ÁLLÁSOK 11.22
Meghatározás: Az állás egy személy és egy rezidens szervezeti egység között létrejött írásos vagy hallgatólagos szerződésként határozható meg, amelyet a felek díjazás ellenében történő munkavégzés céljából kötnek meghatározott időre vagy további intézkedésig. E meghatározás vonatkozásában: a)
Az „írásos vagy hallgatólagos szerződés” munkaerő-ráfordítás nyújtására, nem pedig termékek vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátására vonatkozik.
b)
„Munkavégzés” minden olyan tevékenység, amely a rendszerben termelésnek tekintett tevékenységek körén belül hozzájárul a termékek és szolgáltatások létrehozásához. A munkavégzés törvényessége és a munkát végző személy kora irreleváns.
c)
A „díjazást” itt a szó legtágabb jelentésében kell értelmezni, beleértve az önállók vegyes jövedelmét is.
A fenti definíció az alkalmazotti és az önálló állásokra is vonatkozik: tehát az olyan állásra is, ahol a munkát végző személy és a munkaadó más-más szervezeti egységhez tartozik és az olyan állásra is, ahol a munkát végző személy ugyanahhoz a szervezeti egységhez tartozik, mint a munkaadó. 11.23
Az állások fogalma eltér a foglalkoztatottak fentiekben meghatározott fogalmától: a)
HU
mivel magába foglalja ugyanazon személy második, harmadik stb. állását. Egy személynek a második, harmadik stb. állása következhet egymást követően a megfigyelt időszakban (általában egy héten belül), vagy végezhető párhuzamosan is, például nappali és esti munka formájában;
9
HU
b)
másrészről nem foglalja magában azokat a személyeket, akik ideiglenesen munka nélkül maradnak, de akik „hivatalos kapcsolatban” maradnak munkahelyükkel, például az „állásba való visszavétel ígérete” vagy az „ismételt munkába állás időpontjára vonatkozó megállapodás” formájában. Ha a munkaadó és az ideiglenesen leépített vagy oktatáson való részvétel miatt távol levő személy között jön létre ilyen egyezség, akkor azt a rendszer nem tekinti állásnak.
ÁLLÁS ÉS LAKÓHELY 11.24
Az ország gazdasági területén található állás olyan írásos vagy hallgatólagos szerződés, amely egy személy (aki egy másik gazdasági területen is lehet rezidens), valamint egy, az országban rezidens szervezeti egység között jön létre. A gazdasági tevékenységre fordított munkaerő-felhasználás mérése szempontjából csak a termelő szervezeti egység illetősége számít, mivel egyedül a rezidens termelők járulnak hozzá a bruttó hazai termékhez.
11.25
Ezenkívül: a)
a rezidens termelőnél biztosított azon állásokat is figyelembe kell venni a gazdasági terület munkahelyeinek számát illetően, amelyekben az alkalmazottak úgy dolgoznak ideiglenesen egy másik gazdasági területen, hogy a tevékenység jellege és időtartama nem jelenti azt, hogy az egységet annak a másik területnek a képzett rezidens egységeként kezelik;
b)
az állásokat nem lehet figyelembe venni a gazdasági területen levő munkahelyek számának meghatározásánál, ha a munkát nem rezidens szervezeti egységek számára végzik, tehát az olyan egységek esetében, amelyek érdekeltségi központja egy másik ország területén van, és amelyeknek nem áll szándékában egy évig vagy azt meghaladó ideig belföldön tevékenykedni;
c)
a nemzetközi szervezetek személyi állománya, valamint a külföldi követségek helyben felvett dolgozói által betöltött állások nem számíthatók bele a munkahelyek számába, ugyanis az alkalmazó egységek nem rezidensek.
A NEM MEGFIGYELTGAZDASÁG 11.26
HU
A közvetlenül nem megfigyelt termelő tevékenységek értéke elvben részét képezi a nemzeti számlák rendszerében termelésnek minősített tevékenységeknek. Következésképpen ide tartozik például a következő három tevékenység: a)
olyan illegális tevékenységek, amelyek esetében a felek önként vesznek részt valamely gazdasági műveletben;
b)
rejtett és láthatatlan tevékenységek, amelyek esetében maguk a tranzakciók nem illegálisak, de azokat a hivatalos ellenőrzést elkerülendő nem jelentik be;
c)
„informálisnak” dokumentálnak.
nevezett
tevékenységek,
10
amelyeket
jellemzően
nem
HU
Elvben az ilyen tevékenységekben részt vevő alkalmazottak díjazása a munkavállalói jövedelem vagy vegyes jövedelem részét képezi. Ezt a kiigazítást figyelembe kell venni az alkalmazottakra és az önállókra vonatkozó adatokban az arányok számításakor és más statisztikák készítésekor. Azok az illegális tevékenységek, amelyekben a felek egyike nem önként vesz részt (pl. lopás), nem minősülnek gazdasági műveletnek, következésképpen nem képezik részét a rendszerben termelésnek minősített tevékenységeknek. ÖSSZES LEDOLGOZOTT MUNKAÓRA 11.27
Meghatározás: Az összes ledolgozott munkaóra egy alkalmazott vagy önálló által a számbavételi időszak alatt ténylegesen ledolgozott azon órák összesített számának felel meg, amely alatt termelő tevékenységet végzett. Tekintettel arra, hogy az alkalmazotti kör tágabban értelmezett meghatározása azokra is kiterjed, akik ideiglenesen munkanélküliek, de munkahelyükkel hivatalos kapcsolatban maradnak, továbbá azokra is, akik részmunkaidős állásokat töltenek be, a termelékenységgel kapcsolatos számítások megfelelő mértékegysége nem a foglalkoztatottak létszáma, hanem az összes ledolgozott munkaórák száma. A rendszer vonatkozásában az összes ledolgozott munkaóra a munkaerő-ráfordítás leginkább megfelelő mérőszáma.
A ténylegesen ledolgozott munkaórák meghatározása 11.28
Az összes ténylegesen ledolgozott munkaóra fogalmába azok a munkaórák tartoznak, amelyek hozzájárulnak a termeléshez, és a nemzeti számlák rendszerében termelésnek tekintett tevékenységre vonatkoztatva határozhatók meg. A munkaidő méréséről szóló, a Munkaügyi Statisztikusok 18. Nemzetközi Konferenciája által elfogadott határozatában a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adott időszakban a termékek és szolgáltatások termeléséhez hozzájáruló tevékenységek végzésével eltöltött időként határozza meg a ténylegesen ledolgozott munkaórák fogalmát. A határozat a következőképpen adja meg a ledolgozott munkaórák fogalmát:
a)
HU
(1)
ténylegesen ledolgozott munkaórák a munkahelyek bármely típusában, változó – fizetett vagy fizetetlen – munkavégzési és díjazási konstrukciók mellett, bármely helyen végzett munka vonatkozásában előfordulnak.
(2)
a ténylegesen ledolgozott munkaórák nem kapcsolódnak adminisztratív vagy jogi fogalmakhoz, ezért minden foglalkoztatott vonatkozásában értelmezhetők, és előfordulhatnak rendes vagy szerződéses munkaidőn belül vagy túlóra keretében.
(3)
a ténylegesen ledolgozott munkaórákra vonatkozó statisztikák az alábbiakat foglalják magukba:
a rendes munkaidő alatt ténylegesen ledolgozott és a termeléshez közvetlenül hozzájáruló órák száma;
11
HU
b)
képzéssel töltött, fizetett órák száma;
c)
a rendes munkaidőn túl ledolgozott órák száma (túlóra); a ledolgozott túlórák számát akkor is figyelembe kell venni, ha azok nem fizetettek;
d)
az olyan feladatokkal eltöltött idő, mint a munkahely előkészítése, javítókarbantartó munkák ellátása, szerszámok előkészítése és megtisztítása, továbbá számlák, munkaidő-nyilvántartások és egyéb jelentések megírása;
e)
a munkanapon belüli rövid, kényszerű állásidő, amely alatt – például munka ideiglenes hiányában, gépleállás vagy baleset következtében – a foglalkoztatott várakozik, illetve készenlétben áll, továbbá az a munkahelyen eltöltött idő, amelynek során munkavégzés nem történik, de amit garantált munkaszerződés alapján kifizetnek;
f)
a rövid munkahelyi pihenőidők, beleértve a tea- vagy kávészünetet;
g)
ügyelet; amennyiben az ügyeletre a munkahelytől távol – például a foglalkoztatott otthonában – kerül sor, az ügyelet idejét olyan mértékben kell a ténylegesen ledolgozott munkaórák számában figyelembe venni, amilyen mértékben az ügyelet korlátozza az illető személy nem munkavégzés jellegű tevékenységét és mozgását;
h)
a fegyveres erők állománya által ledolgozott munkaórákat, ideértve a sorkatonák által ledolgozott munkaórákat is, akkor is figyelembe kell venni, ha azok kívül esnek az országos munkaerő-felmérés körén; (4)
a ténylegesen ledolgozott munkaórákra vonatkozó statisztikák nem foglalják magukba az alábbiakat:
a)
a kifizetett, de le nem dolgozott munkaidőt, például fizetett rendes évi szabadság, állami ünnepnapok, betegszabadság, szülő jogán járó szabadság, sztrájk, rövid eltávozás pl. orvosi vizsgálatra, rossz időjárási körülmények miatti üzembezárás;
b)
étkezési szünetek;
c)
a lakás és a munkahely között utazással eltöltött időt, viszont a bejárás során végzett munka már beleszámít a munkaidőbe;
d)
oktatás, a képzés kivételével.
A felsorolt kritériumok részletesebb meghatározását a Munkaügyi Statisztikusok Nemzetközi Konferenciájának említett határozata tartalmazza. 11.29
Az összes ledolgozott munkaóra a gazdasági területen belül a számbavételi időszak során az alkalmazotti és az önálló állásokban ténylegesen ledolgozott órák összesített száma, amely: a)
HU
magába foglalja a gazdasági területen kívüli rezidens munkaadó szervezeti egység számára végzett munkát, amennyiben a szervezeti egység gazdasági érdekeltségének nem ott (a gazdasági területen kívül) van a központja;
12
HU
b)
nem foglalja magába a külföldi munkaadó szervezeti egység számára végzett munkát, amennyiben az ilyen szervezeti egység gazdasági érdekeltségének központja nem a gazdasági területen belül van.
11.30
Számos, a gazdasági szervezetekről készülő felmérés a fizetett és nem a ledolgozott munkaórák számát tartja nyilván. Ezekben az esetekben a ledolgozott munkaórák számát az állások egyes csoportjaira becsléssel kell megállapítani, felhasználva a fizetett szabadságról stb. rendelkezésre álló minden lehetséges információt.
11.31
A gazdasági konjunktúraelemzésekben előnyös lehet az összes ledolgozott munkaóra számát az év munkanapjainak egységes számával korrigálni.
TELJES MUNKAIDŐS EGYENÉRTÉKRE ÁTSZÁMÍTOTT LÉTSZÁM 11.32
Meghatározás: A teljes munkaidős egyenértékre átszámított létszám, amely a teljes munkaidős egyenértékre átszámított állások számával egyenlő, a rendszer szerint egyenlő az összes ledolgozott munkaórák számának és az ország gazdasági területén teljes munkaidős állásokban ledolgozott átlagos éves munkaórák számának a hányadosával.
11.33
Ez a meghatározás nem írja le, hogy a meghatározásban foglaltakat hogyan kell megbecsülni, hiszen az egész napos állások időtartama az idők során változik, sőt ágazatonként is eltérő, így olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek az egyes munkaköri csoportokon belül az egész napos foglalkoztatásnál rövidebb munkaidejű állások vonatkozásában átlagos arányokat és átlagos munkaidőt használnak. Először az egész napos munkahét hosszát kell minden munkaköri csoport esetében megbecsülni. A munkaköri csoportokat egy ágazaton belül nemek és a munka típusa szerint lehet kialakítani. A munkaszerződésekben rögzített munkaórák az alkalmazotti állások tekintetében megfelelő kritériumot jelentenek az adatok meghatározásához. Az egész napos egyenértéket minden munkaköri csoportra külön kell kiszámítani, majd ezután kell az összesítést elvégezni.
11.34
A munkaerő-ráfordítás legjobb mérőszáma az összes ledolgozott munkaóra. Ha azonban ez nem áll rendelkezésre, helyettesítőjeként leginkább a teljes munkaidős egyenértékre átszámított létszám használható: ennek becslése egyszerűbb, és megkönnyíti a nemzetközi összehasonlításokat azokkal az országokkal, amelyek kizárólag a teljes munkaidős egyenértékre átszámított létszámot tudják megbecsülni.
VÁLTOZATLAN ÁRAS MUNKAVÁLLALÓI JÖVEDELEMMEL SZÁMÍTOTT MUNKAERŐ-RÁFORDÍTÁS
HU
11.35
Meghatározás: A változatlan áras munkavállalói jövedelem alapján számított munkaerő-ráfordítás a kiválasztott bázisidőszakra jellemző munkavállalói jövedelemszinten értékelt folyó munkaerő-ráfordításokat méri a bázisidőszakban végzett, hasonló típusú és képzettséget igénylő munkaerő-ráfordítások tekintetében.
11.36
A folyó áras munkavállalói jövedelem és a változatlan áras munkavállalói jövedelem alapján számított munkaerő-ráfordítás hányadosa olyan implicit árindexet eredményez, amely összehasonlítható a végső felhasználás implicit árindexével.
11.37
A változatlan áras munkavállalói jövedelem alapján számított munkaerő-ráfordítás fogalmának rendeltetése a munkaerő összetételében bekövetkező változások –
13
HU
például az alacsonyabb jövedelműek számának csökkenése és a magasabb jövedelműek számának növekedése – kifejezésre juttatása. Az elemzést ágazati alapon célszerű elvégezni. TERMELÉKENYSÉG 11.38
HU
Meghatározás: A termelékenység valamely termelési folyamat ráfordításegységre eső kibocsátásának mérőszáma. A munkaerő termelékenységét például rendszerint az egy munkaórára eső kibocsátással mérik. Lényeges ezért, hogy azon munkaerőmérőszámok fogalmai és határai, amelyeket a nemzeti számlák mérőszámain alapuló kibocsátást alkalmazó statisztikákban használnak, összhangban legyenek a nemzeti számlákkal.
14
HU
