Reider Anita
A Műegyetem Hő épülete TDK dolgozat – Építészettörténeti Tanszék Konzulens: Dr. Marótzy Katalin
2012.10.29.
1
Tartalom AZ ÉPÜLET SZÜLETÉSE
3
A MŰEGYETEM ÚTJA A LÁGYMÁNYOSI CAMPUSIG A TERVEZŐ
3 5
A HŐ ÉPÜLET BEMUTATÁSA
6
AZ ÉPÜLET TOVÁBBI TÖRTÉNETE AZ ÉPÜLET HASZNÁLÓI ALAPRAJZI ELRENDEZÉS, TÖMEGFORMÁLÁS HOMLOKZATOK, RÉSZLETKÉPZÉS A KÉMÉNY
6 8 8 9 10
FELHASZNÁLT FORRÁSOK
11
IRODALOM TERVTÁRI ADATOK ARCHÍV FOTÓK
11 11 19
MELLÉKLETEK
21
VÁLOGATOTT TERVEK SAJÁT FÉNYKÉPEK
21 26
2
Az épület születése A Műegyetem útja a Lágymányosi campusig1 Az eredetileg Budapesti Tudományegyetem részeként alapított Institutum Geometricum XIX. századi történetét a rohamos fejlődés és növekedés jellemzi, mely az oktatott tudományterületek folyamatos bővülésével és természetesen a hallgatói létszám emelkedésével járt. Ennek következtében az intézménynek (mármint Királyi József Műegyetem) négyszer kellett költöznie, míg végül a jelenlegi – azóta is folyamatosan terjeszkedő – területét elfoglalta. A költözés az alábbi helyeket érintette:
1782 - Budai vár (mint Institutum Geometricum) 1784 - Pest, piaristák épülete 1785 - Pest, ferencesek pesti kolostorának épülete 1846 - Pest, tudományegyetem épülete (József Ipartanoda megalapításakor) 1850 - Pest, tudományegyetem épülete (Joseph Industrieschule, Institutum Geometricum és az Ipartanoda összevonásából) 1854 - Budai vár (később mint Joseph Polytechnicum, majd Királyi József Műegyetem) 1871 - Pest, Két-Nyúl utcai bérház 1882 - Pest, Múzeum körút 1904 - Buda, Lágymányos (teljesen 1909-re költözött át)
Mint a fentiekből is látható, az intézmény legtöbbször csak „társbérlő” vagy „ideigelenes lakó” volt az egyes épületekben, első, ennek dedikált épülete az 1880 és 1883 között felépült Múzeum körúti épületegyüttes volt (amely ma az ELTE épületeinek részét képezi), melyet azonban kevesebb, mint egy évtized alatt kinőtt. Ugyan 1890-ben még bővítették, de a helyhiány ezután is hamar kritikussá vált. Egyre sürgetőbbé vált tehát a feladat, hogy egy önálló campust hozzanak létre az egyetem számára, ahol nemcsak elegendő a hely a diákok számára, hanem a későbbi terjeszkedésre is nyitva áll a lehetőség. A mintegy 118 000 m2-es lágymányosi területet (eredetileg a jelenlegi északi campus körülbelül háromnegyedét, a Szent Gellért tér és a Bertalan Lajos utca közötti részt) 1898-ban vásárolták meg, dr. Wlassics Gyula vallásés közoktatásügyi miniszter 1897-ben született rendelete alapján. Az intézmény helyének kijelölése az akkor még infrastrukturálisan elmaradott, város peremén lévő (a 20. század elején Lágymányos Buda legdélebbi területe volt) területen számos kritika tárgya volt, azonban – 1. Dörre Tivadar - A Kir. József-Műegyetem épülete 1894-ben (Forrás: Fizikai Szemle 1991/10. 341.oldal) részben pont az egyetem hatására – ez a Forrás: Fizikai Szemle 1991/10 városrész is jelentős fejlődésnek indult. Később pedig bizonyossá vált, hogy a Dr. Wartha Vince és Czigler Győző által javasolt telekválasztás nemcsak kiterjedése, hanem fekvése szempontjából is kiváló: közel fekszik a város szívéhez, jó a közlekedés, kiterjedése pedig lehetőséget nyújt a jövőben felmerülő szükségletek kielégítésére a fennmaradó beépítetlen területeken. Annak ellenére, hogy a telek nagy részét 9 m-ig fel kellett tölteni a Duna szabályozása miatt és mélyre nyúló alapozásokat 1
Hauszmann Alajos: A Magyar Királyi József Műegyetem új épületei. Budapest, 1909. Zelovich Kornél: A m. kir. József Műegyetem és a hazai technikai felső oktatás története. Budapest, 1922. Gerle János-Kovács Attila-Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. Gábor Eszter: Magyar művészet 1890-1919. Budapest, 1981.
3
kellett készíteni, olcsóbb megoldásnak bizonyult a campus létesítése ezen a helyen, mint a belvárosban, ahol csak kisajátítás árán tudtak volna hasonló méretű telekhez jutni. A nagyszabású campus terveinek elkészítésével Czigler Győzőt, az egyetem Ókori Tanszékének vezető professzorát bízták meg, az építési költség ezúttal látszólag (szemben a korábbi épületegyüttesével) nem jelentett korlátozó tényezőt (10 000 000 korona), bár a telek talajmechanikai adottságai jelentősen drágították az építkezést. Az eredetileg tervezett befejezési dátum 1911 volt.
2. A campus Hauszmann-féle beépítési terve. (Forrás: Hauszmann Alajos – A Magyar Királyi József Műegyetem új épületei, 1909. 1.oldal)
Czigler Győző 1905-ben bekövetkezett haláláig csak a kémiai (CH) és fizikai-elektrotechnikai (F) épületek készültek el. Halálát követően a campus építésének irányítását Hauszmann Alajos vette át, aki – az időközben felmerült további helyigények végett – a beépítési terveken is változtatott, megalkotva a mai elrendezést. Mivel Czigler Győző a megépült két épületen kívül további terveket nem hagyott az utókorra, a határidő rövidségére való tekintettel Hauszmann a munkát kétfelé osztotta, a könyvtár és a gépészi szakok épületeinek tervezésével Pecz Samut, a Középítéstani és Középkori Tanszék munkatársát bízta meg. 1905. év elejére készültek el a campus további épületeinek tervei, a tényleges építés azonban politikai és pénzügyi okok miatt csak ez év őszén indulhatott meg. Az anyagárak és munkabérek időközbeni drágulása miatt valamint a kibővített építési program folytán az építési bizottság az építési hitelnek 12 000 000 koronára való felemelését kérelmezte, a befejezési határidőt pedig 1909 szeptemberére hozta előre. Az 1909/10-es tanévet a Műegyetem már a lágymányosi campus új épületeinek falai közt kezdte meg. Pecz Samu rengeteg tanulmány készítése után tervezte meg a rá bízott öt, teljesen más természetű, egyenként is különleges rendeltetésű építményt, melyeknek egyike - a kazánház - a campus hőellátását biztosította.
4
A tervező2 Pecz Samu (Pest 1854 – Budapest 1922) számos európai városban megfordult (ezek közül legnagyobb hatással Stuttgart és Bécs voltak későbbi munkásságára, utóbbiban Teophil Hansen tanítványaként tanult), professzor és gyakorló építész is volt. Stílusát erős kettősség határozta meg: megoldásokban, szerkezetekben az acélt előszeretettel alkalmazta, sokat tett annak hazai elterjesztéséért, ugyanakkor szinte minden épülete nehéz, erős falakból és támfalakból álló, gótikus kulisszahomlokzatokat tervezett. Ez a formai orientáltság elsősorban Schulek Frigyes hatásának tudható be, akinél pályakezdő építészként (még diplomája megszerzése előtt) dolgozott a budavári Nagyboldogasszonytemplom építésén. A campuson épült épületei sem teljesen egységes arculatúak: a teljesen templom-szerű, bravúros térlefedést alkalmazó könyvtár olvasótermével szemben valamelyest azonos képet mutatnak az MM-MT-Hő-L épületek, az előbbi tűztornya és várszerű megjelenése a Múzeum körúti campus (eredetileg ideiglenes épületnek épült) Gólyavár- 3. A Szilágyi Dezső téri református templom. (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár pavilonjával is rokon. Budapest Gyűjtemény. 1896 körül) Pecz Samut több protestáns templom tervezésére is felkérték, az ő nevéhez fűződik a budapesti a Nagy Ignác utcai unitárius templom, a Szilágyi Dezső téri református templom, a fasori evangélikus templom és gimnázium, illetve a debreceni Kossuth utcai református templom építése is. A Szilágyi Dezső téri tervét azért fontos kiemelni, mert itt sikerült először kivitelre juttatnia azt az ideális funkcionális elrendezést, melyet korábbi, protestáns templomokról szóló tanulmányában3 megfogalmazott. Ez a megoldás azért kedvező, mert a liturgiai középpont egybeesik a templom építészeti középpontjával, így a hívők helyeiről egyformán jól látható a szószék és az úr asztala. A szabályos ötszögből kiinduló alaprajzi elrendezés és a fölötte elhelyezkedő tízszögletes, korai gót stílusú kupola között hengeres felületű csegelyek képeznek átmenetet. A magyarországi historizmus téglaépítészetének az egyik legszebb alkotása, a Központi (Vámház körúti) Vásárcsarnok, szintén Pecz Samu tervei alapján épült. Egyszerűnek és világosnak tűnik az épület rendszere, szerkezete mégis 4. A Központi Vásárcsarnok komplikált: annak érdekében, hogy a csarnok összes bejárata (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár azonos szinten legyen a környező járdákkal, a földszintet Pecz Budapest Gyűjtemény. 1900 körül) kénytelen volt torzfelületnek tervezni. Bravúros kivitelezési és épületszerkezeti megoldásokat kellett alkalmazni ennek érdekében, a helyzetet pedig még tovább nehezítette, hogy a csarnokba a vasutat is be kellett vezetni, a sínpad pedig csakis vízszintes lehetett. Ennek következménye, hogy a földszinti és pinceszinti vasoszlopok nem egyforma hosszúak, a födém gerendái pedig eltérő hajlásúak. Művészi pályája csúcsának tekinthető abból a szempontból, hogy itt már nem rejtette el a bravúros (és korszerű) vasszerkezetet, az teljes, filigrán valójában megjelenik a beltérben. Dr. Kismarty – Lechener Jenő: Építőművészetünk a XIX. sz. 2. felében. Budapest, 1945. Nagy Károly: Pecz Samu emlékezete. Budapest, 1931. 3 Pecz Samu: A protestáns templomok építéséről, kapcsolatban a debreceni kálvinista új templom részletes ismertetésével. 1888. Ezért az értekezésért elnyerte a Hollón-féle 1. díjat. 2
5
Legutolsó építkezése, az Országos Levéltár érdekében több tanulmányúton is részt vett, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a már megvalósult, európai könyvtárak és levéltárak megfelelő működéséről. A látottak alapján arra a következtetésre jutott, hogy a legfontosabb, alaprajzot meghatározó funkció egy ilyen épületnél az iratraktár, melyet érdemes világítási és tűzbiztonsági okokból különálló szárnyban elhelyezni. A kényelmes használhatóság miatt követendő példának tartotta továbbá, hogy a raktárakban a sorok magassága maximum 2,5 m legyen, így a könyvek létra nélkül is elérhetőek. Ezeket az elveket követve tervezte meg a Levéltár épületét is, különösen ügyelve a tűzbiztonságra: a jobb oldali raktárépület bástya felőli oldalán egy 76 m magas torony található, mely a központi fűtéshez szükséges gyárkéményen kívül egy, hozzávetőlegesen 60 m³ vizet tartalmazó víztartót is magába foglalt volna. Sajnos a víztartó nem valósult meg, csak a helye készült el. Az Országos Levéltár, nagy tömegével és magasságával, megfelelő művészi befejezése lett a Várhegy északi oldalán található épületeknek és Pecz Samu építészi pályájának méltó lezárása.
5. Az Országos Levéltár(Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény. 1930)
A Hő épület bemutatása
6. A Kazánház a könyvtár elől fényképezve (Forrás: Hauszmann Alajos – A Magyar Királyi József Műegyetem új épületei, 1909. 22.oldal)
Az 1909-ben átadott Hő épület fő funkciója négy darab Tischbein-féle - egyenként 205 m2 fűtőfelületű - kazán befogadása volt, melyek a központosított alacsony nyomású gőzfűtéses rendszert látták el. Az előállított gőzt földalatti folyosókban elhelyezett kettős távvezeték segítségével juttatták el a campus épületeinek szekunder központjaiba. A csővezetékeket biztosító tartalékszelepekkel látták el, annak érdekében, hogy esetleges csőtörés esetén egy-egy csoport kizárásával a fűtés tovább üzemelhessen. A szekunder központokból az alacsony nyomású gőzt továbbvezették a helyiségekbe, ahol radiátorok adták le a hőt a környezetnek. A kazánház 93 illetve 75 cm vastag téglafalai fölé fa szerkezetű, cseréphéjalással burkolt magastető került, födémei vasbeton lemezek.
Az épület külső megjelenése erősen rokon a közelében található MM-MG illetve MT épületekkel, egyértelműen érzékelhető, hogy ugyanazon tervező munkái. Az épület további története4 A kazánházon az első – tervtárban dokumentált – jelentősebb beavatkozások 1950-51-ben valósultak meg. Ekkor újították fel először a homlokzatokat és ekkor került beépítésre egy új, 500 m 2 fűtőfelületű kazán melynek külön alapozást kellett készíteni. Az épület déli oldalához hozzáépített kiszolgáló helyiségeket tartalmazó épületrész 1951-re készült el. A toldalék földszintes kialakítású, homlokzata klinkertégla burkolatú. Teherhordó szerkezete 38 cm vastag tömör falazattal és 7,20 m fesztávú alulbordás vasbeton födémmel készült. A födém egyik oldalon a hőközpont főépület falára támaszkodik, bevésett fészkekbe építve. Lapostetős tetőszerkezete bitumenes lemez szigeteléssel
4 Tervtári
adatok alapján Dr. Czinder Jenő adjunktus (Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék) tájékoztatása alapján
6
készült. Az építmény padlóvonala 1 m magasságban van a környező terepszinthez képest. A belső válaszfalak 12 cm vastag kisméretű téglából készültek.
7. A Kazánház belső tere (Forrás: Hauszmann Alajos – A Magyar Királyi József Műegyetem új épületei, 1909. 22.oldal)
A következő nagy léptékű változást a távfűtés megjelenése jelentette. Az 1963-ban készült tanulmány szerint az egyetemi épületek távgőzellátása a Kelenföldi Erőműből gazdaságosabb megoldásnak bizonyult az eddigi, széntüzelésű kazánokkal történő gőzelőállításnál. Ennek megvalósításához szükség volt egy gőzfogadó állomás létesítésére, melyet 1968-ban az épület keleti homlokzatához építettek hozzá. Ezt az egyszintes, lapostetős hozzátoldást 2004-ben ugyan elbontották, a hozzáépítés nyomai azonban sajnos a mai napig láthatók ezen a homlokzaton, az ablakok befalazva maradtak.
Az új fűtési technológia megjelenésével a régi kazánokra többé nem volt szükség, elrendelték elbontásukat, helyükre pedig 1969-ben, a Gépészmérnöki Kar Hőerőművek Tanszéke (a mai Energetikai Gépek és Rendszerek tanszék) számára szerettek volna egy laboratóriumot (Kalor. II. Laboratórium) berendezni, melybe beépítésre kerültek volna mindazok a – természetesen kis teljesítőképességű és méretű – berendezések, melyek egy korszerű hőerőműben megtalálhatók. Ennek kivitelezése azonban elhúzódott és csak később, 1974-75-ben valósult meg, miután a rossz állapotban lévő vasbeton lemez födém cseréjét végrehajtották, majd a kezelőszintre monolit vasbeton födémet építettek, az új Zemak típusú (lengyel gyártmányú) gáztüzelésű, túlhevítős gőzkazán fogadására. Ezen átalakítások során épült egy kétszintes mérőszobákat tartalmazó helyiségblokk a Hő épület csarnokában, a keleti fal mellé. Az oktatási célokra létesített kazán által termelt gőzt a „D” épületben található gőzturbina hasznosította, miután kiépítették a szükséges földalatti gőztávvezeték rendszert (amely úgy került kialakításra, hogy gyalogosan is járható legyen, vagyis a föld alatt még ma is át lehet sétálni a Hő épületből a D épületbe). Egy gőzturbinát is terveztek 8. A Hő épület déli homlokzata (Saját ide elhelyezni, az újonnan készített födémben ki is hagyták a fénykép) helyét, az alapozását is megépítették, a gőzturbina azonban rejtélyes okokból nem került beüzemelésre. Törekvések voltak arra is, hogy az újonnan beépített kazánt számítógéppel irányítsák. Sajnos annak ellenére, hogy a Hőerőművek Tanszék kitartóan igyekezett megvalósítani ezt a tervet, külső hatások miatt mégsem jöhetett létre ez, az akkoriban különösen modernnek számító rendszer. A gőzfűtés gazdaságtalansága miatt már a távfűtés megjelenése óta törekedtek arra, hogy a gőzzel fűtött területeket fokozatosan visszaszorítsák, helyét hőhordozóként a forróvíz vegye át. Mára már csak egy kis hányada igényel gőzt a campus épületeinek, ilyenek a Fizika épület, a K épület nagyelőadótermei, valamint az egyetemi konyhák és az R épület. Két, 1991-ben beüzemelt kazán állítja elő az ehhez szükséges gőzt, mindkettő a Hő épületben található. Ezeken felül az egyetemi terület legnagyobb részét az itt található hőközpont látja el forróvizes távhővel. A két gőzkazán mellet ma két darab forróvizes kazán található még itt (2012 nyarán kerültek beüzemelésre), melyek az egyetemi épületeket látják el használati melegvízzel. 2011-ig egy gőzmotor is helyet kapott a kazánok mellett, az általa termelt elektromos áramot az Elműnek irányították vissza, hűtővizét pedig a forróvizes rendszerben hasznosították. Tavaly ez a szerkezet elbontásra került, feltehetően a kötelező átvételi rendszer változása miatt.
7
Az épület használói5 A kazánház fő helyiségének, a kazáncsarnoknak a mai napig a fő funkciója, hogy – a régebben szén-, ma gáztüzelésű – kazánoknak helyet adjon. A hozzá kapcsolódó helyiségek rendeltetése az évek során folyamatosan változott. Az eredeti terveken is szereplő, északi épületszárnyban lévő helyiségeket Pecz Samu elképzelése szerint a földszinten széntárolásra, az emeleten pedig a kazánfűtő elszállásolására használták. Ekkoriban a pinceszinten kizárólag a kazánok fűtéséhez szükséges szenet raktározták. Ma már ezek a helyiségek üresen állnak, csak a szénszállító járművek kötöttpályás nyomvonala látható, amely minden irányban behálózza ezt a szintet. Néhány helyiség van csak itt használatban, ahova a távfűtés melegvize megérkezik, illetve ahol a két hőcserélő berendezés foglal helyet.
9. A széntároló helyiség (Saját fénykép)
Az északi helyiségekben a széntüzelés megszűnte után többféleképpen is használták, leginkább tárolásra és fűtésszerelő műhelynek, később nyomdának, ma pedig a földszinti részen a BME Copy fénymásolószalon üzlete van, az emeleten pedig a hozzá tartozó irodák foglalnak helyet. A keleti épületrészt, melyben eredetileg a gőzfogadó állomás kapott helyet, a forróvizes fűtésre való áttérés után csak tárolásra használták, majd 2004-ben elbontották. Az 1951-ben megépült déli szárnyat akkoriban gépháznak valamint a kazánfűtők szociális helyiségeinek használták, később, a Hőtechnikai Laboratórium megjelenésével ezek átalakultak tanszéki termekké, mérőszobákká, majd később az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék elköltözése után épületgépész és villanyszerelő műhelyek létesültek itt. Alaprajzi elrendezés, tömegformálás A Hő épület földszint plusz egy szintes kialakítású, melyhez egy, területében kétszer nagyobb, pinceszint is tartozik. Eredeti funkciója szerint a kazánok fűtéséhez szükséges szén tárolására használták. A nagy belmagasságú, nyeregtetős, csarnoktérhez additív módon kapcsolódnak észak felől egy és kétszintes kisebb épülettömegek. Az eredeti tervek szerint a kémény a déli oldalon, szabadon álló objektumként jelent meg, később került csak összeépítésre az épület fő tömegével. A kazánház rövidebb homlokzatai és az eltérő magasságú, méretű „hozzátoldott” épületrészek megjelenése nagyon hasonlatos az MM-MG épület kialakításához.
5
10. Földszinti alaprajz, 1909. (Forrás: BME Tervtár, Pecz Samu eredeti terve)
Boros István tájékoztatása alapján
8
Homlokzatok, részletképzés6 A XIX. század második felében az építőművészek kedvelt technikája lett a hidraulikus úton sajtolt téglaburkolat, melyet főként templomok, közhatósági épületek, iskolák építésekor alkalmaztak. Talán egyik legjelentősebb képviselője volt ennek a homlokzatképzési módnak Pecz Samu, aki minden megbízását legjobb tudása szerint igyekezett úgy megoldani, hogy az épület, rendeltetésének maradéktalanul megfeleljen. Az alaprajzi tervezésnek rendelte alá a külső megjelenést, belülről kifelé építkezett, a homlokzatok szinte maguktól alakultak ki, a belső funkciókra reagálva. A HÖ épület is, mint mindegyik alkotása, ezen elvek szerint valósult meg. A campus hauszmanni beépítés szerint épült épületei azonos anyaghasználat mellett két stílusban (ami a két építész egyéni stílusából fakad) épültek meg. A téglaburkolat van hangsúlyban az épület legtöbb részén, emellett vakolt felületek is megjelennek, valamint faragott kő lábazat fut végig a teljes homlokzaton. Az ablakpárkányok illetve különböző díszítőelemek szintén kőből készültek. Az anyaghasználat a reprezentatív, „emlékszerű” jelleget hivatott erősíteni.
11. A Hő épület nyugati homlokzata (Saját fénykép)
A fő funkciót befogadó csarnoktér két véghomlokzata szinte azonos kialakítású, lombard jellegű, hármas tagozódású homlokzatokhoz hasonlatos, azonban nem kulisszahomlokzat, mert épphogy kihangsúlyozza a bazilikális kialakítású tetőszerkezetet. Ennek szintén funkcionális okai vannak, a természetes szellőztetés kialakítása miatt, huzatfokozó toronyként működik. Ez a két építészeti elem együtt határozottan templomszerű megjelenést kölcsönöz az épületnek. A két fő homlokzaton (keleti és nyugati) érzékelhető a legjobban Pecznek az a törekvése, hogy a szerkezeti kialakítást a külső felületeken kihangsúlyozza, valamint itt tárul fel legerősebben az épület ipari jellege, a nagy léptékű, szegmensíves nyílásokkal. Ezeken a felületeken a vakolat dominál, a tégla és a kő díszítő, kiemelő szerepet kapnak, az ablakok keretezésével, valamint az attika lezárásával. A déli homlokzat az eredeti tervek szerint egyszerű, szintén szegmensíves ablakokkal szabályosan tagolt. Itt már a téglaburkolat van erős túlsúlyban, a vakolat csak jelzés szintjén jelenik meg a nyílások közeiben, míg a kő a párkányok kiképzésében. Ezt a homlokzatot az 1951-es hozzáépítés azonban teljes egészében megváltoztatta. Az északi homlokzat a legmozgalmasabb, a fő csarnoktömeghez kapcsolódó kisebb épületrészek miatt. Az egész északi oldal mentén csatlakozik egy egyszintes, lapostetős tömeg, melyből két darab kétszintes, toronyszerű, kontyolt nyeregtetős épületrész emelkedik ki. Ezen toldalékok homlokzataira egységesen jellemző a téglafelület hangsúlyossága, egyenes záródású ablakok megjelenése valamint a lapostetős részen végigfutó díszes tégla korlát.
6
12. A Hő épület észak felől fotózva (Saját fénykép)
Dr. Kismarty – Lechener Jenő: Építőművészetünk a XIX. sz. 2. felében. Budapest, 1945.
9
A homlokzatok részletképzéseiben sok párhuzamra lehet lelni Pecz más épületeivel is – a campuson található általa tervezett épületeken kívül is. Az oromfalak kőfedéssel történő lezárása valamint a vízszintes vízvető kialakítása nagyobb léptékben és aprólékosabb kidolgozottsággal ugyan, de a Vásárcsarnoknál és a Szilágyi Dezső téri templomnál is megfigyelhető. Előbbinél a három nagyobb léptékű nyílás nem azonos méretű, és csúcsíves záródású, mégis érzékelni lehet a rokonságot a Hő épület főhomlokzataival. A megszokottnál magasabb, meredek hajlású várszerű kontyolt tetőformák is megjelennek mindkét épületen, éppúgy, mint a tégla használata fogsor szerű homlokzati díszítésre. A tégla-kő találkozás megoldásai az Országos Levéltáréval nagyon hasonlatosak, különösen a lábazat kialakítása valamint az ablakok párkányképzése. A kazánház lapostetős részén megjelenő díszes tégla korlát szintén visszaköszön a Levéltár tetőteraszos részein és az MM épület lapostetős szárnyával is rokon ez a minta. A kémény A kémény, melyet napjainkig is használnak a gőzkazánok égéstermékének elvezetésére, az eredeti tervek szerinti helyére, a kazánháztól délre épült meg, feladata a kazánokban képződő füstgáz elvezetése volt. A két világháború között került felszerelésre a fémszerkezetű víztartály, melyből elsősorban az akkori Vízgépek Tanszék (ma Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék) nyert a szomszédos L épületben található különböző vízgépek működtetéséhez vizet, ma már használaton kívül van. A víztározó alatti szakasz (a Pecz által tervezett lábazat és párkányzat) az eredeti állapotot tükrözi, nem történt rajta átalakítás. 1971-ben esett át egy nagyobb átépítésen a kémény felső része, amikor a víztartály feletti részt elbontották, majd kéménytéglából, 28 cm vastagságban visszafalazták, tetejére pedig tűzálló vasbetonból egy kéményszűkítő kúpot helyeztek. Ekkor nyerte el mai megjelenését, mely a BME campus összképének szerves részét képezi.
13. A Központi Vásárcsarnok főhomlokzata (Saját fénykép)
14. A Kazánház nyugat felől fotózva (Forrás: Hauszmann Alajos – A Magyar Királyi József Műegyetem új épületei, 1909. 35. oldal)
10
Felhasznált források Irodalom Hauszmann Alajos: A Magyar Királyi József Műegyetem új épületei. Budapest, 1909. Zelovich Kornél: A m. kir. József Műegyetem és a hazai technikai felső oktatás története. Budapest, 1922. Gerle János-Kovács Attila-Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. Gábor Eszter: Magyar művészet 1890-1919. Budapest, 1981. Dr. Kismarty – Lechener Jenő: Építőművészetünk a XIX. sz. 2. felében. Budapest, 1945. Nagy Károly: Pecz Samu emlékezete. Budapest, 1931. Tervtári adatok 1948(?): Tető helyreállítása (345.1/1) 1948: Alaprajzok M=1:200 (345.2/1-3) Pince Földszint I. Emelet 1948 XI.: Személyzeti fürdő építése (346.3/1-2) Alaprajz Víz és csatorna 1948(?): Alaprajzok M=1:100 (345.4/1-3) Pince Földszint I. Emelet 1949 XI.: Épületbővítés (346.5/1-2) Bővítési terv Befalazási terv 1949 II.: Átalakítások (346.6/1-2) Földszinti alaprajz Alagsor, metszet 1949 VII.: Földszint, villamos berendezések (346.7) 1949(?): Helyreállítás (346.8; 346.9) 1950: Szivattyú helyiség újjáépítése (346.10/1-2) Alaprajz Vb. terv Új kazán alapozása 1950: Új kazán általános terve (347.11) 1950 II.: Új kazán alapozása (347.12/1-7) Kútalapok Alaplemezek Alapgerendák Kazán körüli lemez
11
Kútalap Vonórúd kiszerelése Kazán körüli lemez módosítása
1950 VII.: Tápszivattyú, szén és salaktároló (348.13) 1950: Elszívó berendezés (348.14) 1950: Kazán körüli járda (346.15) 1950: Széntároló építése (347.16/1-9) Széntároló pincetömb kiemelése Alaprajz Metszetek Terep víztelenítése Villamos berendezés Szénszállító berendezés Alapozás 1950: Kazánházi motorok szerelése (348.17) 1950: 500 m2 fűtőfelületű kazán (349.18) 1950: Tűzboltozat módosítása (349.19) 1951: Kazán aláfúvó és füstgázelszívó (348.20/1-13) Olajpóttüzelés 500 m2 ff, kazán salaktálca Kazánaláfúvó és füstgázelszívó Kazánaláfúvó ventilátor Füstgázelszívó Füstgázelszívó leszámolási terv Olajpóttüzelés, olajtartály „jobb” Olajpóttüzelés, fűtő csőkígyó Olajpóttüzelés, olajállásmutató Anyaglista Pajzslemezek Égők elhelyezése Csővezetékek 1951(?): Alaprajzok M=1:50 (345.21/1-4) Pince Földszint I. Emelet Metszet 1951 II.: Kazánházi trafóállomás terve (345.22) 1951 XI.: Homlokzatfelújítás (345.23/1-2) Emeleti alaprajz Homlokzatok 1951 V.: Kazánalap terve (347.24/1-2)
12
Gépalapozás Kazánalapozás
1951: Kazánház bővítése (347.25/1-29) Kazánház bővítési terve Felmérési rajz Bővítés és tetőemelés Alaprajz Asztalos, lakatos Alapozás, kutak Talppillérek Talpgerendák zsaluzása Tetőfödém Koszorúk és lemezek Talpgerendák Alacsonynyomásos gőzfűtés Víz alaprajz Víz metszet Függőleges csőterv Villamos berendezések vázlata Kapcsoló tábla Alagsor világítási berendezés Földszint világítási berendezés Motorikus berendezés Kapcsoló tábla 1910(?): BW Kazán (349.26/1-2) BW 194 kettős kazán BW 194 kettős kazán túlhevítővel 1952 IV.: Alagsori falkiváltó vb. gerendái (346.27) 1952 IX.: Gépalapozás (347.28) 1952 VII.: Fedélszékvonóvas kiváltás (346.29) 1952 V.: Födémkiváltás és salaktálcák (347.30) 1952 III.: BW kazán elhelyezés (348.31/1-2) Elhelyezési rajz Gőzelosztó 1952 IV.: Gőzelosztó (348.32) 1952: Salakfelvonó (346.33/1-3) Salakfelvonó alépítmény Salakfelvonó aknavasalás 500 kg-os salakfelvonó 1953 XI.: Koromlefuvató, salaklocsoló (348.34/1-2) Koromlefúvó kompresszor Salaklocsoló függőleges csőterv
13
1953 VIII.: BW kazán Exhaustor elhelyezése (348.35) 1953: Kisebb átalakítás (345.35A/1-3) Kazánház alaprajz Asztalosmunka Víz, gáz, csatorna 1954 IX.: BW kazán befalazás (347.36) 1955: Csőszerelés (348.37/1-2) Csőszerelés tüzelő szint Csőszerelés salakszint 1956 I.: Kazánház műszerezés (344.38/1-10) Alsó szint berendezés Felső szint berendezés „1”-es BW kazán „3”-as BW kazán „4”-es BW kazán Rostélytüzelésű kazánok mérőhelyei Műszertábla I. és II. kazánokhoz Kazán műszertáblázat Műszertábla III. és IV. kazánokhoz 1955 V.: Szívó huzam Exhaustor 1956 V.: Homlokzattatarozás (345.40/1-4) Alaprajz I. és II. homlokzatok III. és IV. homlokzatok Méretkimutatás 1956 III.: Kisebb átalakítások (346.41/1-3) Vészkijárati ajtó Alagsori átalakítás Földszinti villamosberendezés 1956 III.: Födém megerősítés (346.42) 1956 VIII.: Salakgázelszívó berendezés (348.43/1-2) 1956(?): Salakszállító csille (348.44) 1956: Szemétgyűjtő (345.46) 1961: Alaprajzok M=1:50 (346.47/1-5) Pince alaprajz Földszinti alaprajz I. emelet Széntároló alaprajz Metszet (?): Kazántípusok (349.48/1-7) Ganz BW kazán
14
VGR 100 m2 BW kazán VGR 150 m2 BW kazán VGR tömbkazán RK-1,5 kazán RK-3 kazán
1967 IX.: Gőzfogadó állomás (346.49/1-13) Alaprajz, metszet Homlokzatok Kőműves részletek Bádogos részletek Asztalos konszignáció Lakatos részletrajz Lakatos konszignáció Lépcső terv Alapozás és födém Tetőfödém Villamos terv Víz-csatorna terv Organizációs rendezési terv 1967 IX.: Kalorikus labor előterv (346.50/1-11) Hőkapcsolás I. kiépítés Csőkapcsolási terv Elrendezési terv Villamos elosztók Gázellátás elvi séma Gázellátás elrendezési terv Alagsori alaprajz Földszinti alaprajz A-A metszet Homlokzat I. (?):500 m2 ff. BW gázkazán (347.51/1-10) Befalazás Hegesztett kazándob módosítás Hegesztett kazándob Csatlakozások elrendezése Kazán átalakítás Túlhevítő Túlhevítő kamra Túlhevítő felfüggesztés 1958: Vándor rostély (349.54) 1963: Távfűtési tanulmányterv (344.56) 1968: Gőzfogadó állomás alapozás terv (346.57) 1968: Gőzfogadó állomás tetőalaprajza (346.57) 1968: Járható csőfolyosó vb. terve (346.58)
15
1964: Műszertábla (344.59/1-5) Forróvízhálózati nyomáscsökkentő Hőközponti forróvíz adagoló Melegvíz hálózati szűrő 1971: Kazánház kémény lebontása (349.60/1-8) Rajzjegyzék Kémény magasítás Műszaki leírás és építési technika Anyagjegyzék Munkavédelmi nyilatkozat Magasított kémény villámhárító Villámhárító anyagjegyzék Villámhárító műszaki leírás 1969 II.: Kalor II. laboratórium gőzfűtés (344.61/1-27) Távfűtés vezeték nyomvonal Metszetek Helyszínrajz Hossz-szelvény A1-A12 aknák gépészeti terve Gőzvezetékek csúszó alátámasztása K8 jelű kompenzátor felfüggesztése Kompenzátor gépészeti terve Gőzvezeték nyomás diagramja Helyszínrajz (meglévő állapot) Helyszínrajz (tervezett állapot) Hossz-szelvény A1-A8 aknák vb terve 2 db vaskimutatás 1969 II.: Kalor II. gőzellátás (344.62/1-9) Alaprajz, metszetek Aerodinamikai hőközpont alaprajz „D” épület hőközpont alaprajz „G” épület hőközpont alaprajz „E” épület hőközpont alaprajz „V1” épület hőközpont alaprajz „T” épület hőközpont alaprajz (?): Kalor II. beruházási program (345.63/1-12) Alagsori alaprajz Földszinti alaprajz Metszetek Homlokzatok Külső közművek Hőkapcsolási terv 1974-75:Hőtechnikai Labor villamos erőátviteli terv(345.64/1-11) Kazánházi elosztó és egyvonalas kapcsolás Kábelezési rajz
16
Kábeltáblázat Műszerezés, egyvonalas séma Feszültségeloszlási vázlat Műszerállvány elrendezés Központi műszertábla Kábel és impulzus táblázat 1-2 +0,00 alatti alaprajz Felülnézet A és D metszetek B metszet G, E, F, C metszetek Alaprajz I-III.
1974: Tűzrendészeti engedélyezési tervek (345.65/1-7) Helyszínrajz Alaprajz I-III. A-A metszet B-B metszet C-C és D-D metszetek 1974 X.: Gőzvezeték engedélyezési terv (345.66/1) Nyomvonal és hossz-szelvény 1974: Kazánfelállítás engedélyezési terve (345.67/1-8) Csőkapcsolási terv Elrendezés és csővez. terv +0,00 szint alatti alaprajz Elrendezés és csővez. terv felülnézet GTT pódium alatti rész felülnézet B metszet A és D metszetek C, E, F, G, metszetek 1974: Víz-csatorna alaprajz (345.68/1-10) Víz-csatorna pince alaprajz Víz-csatorna függőleges csőterv Központifűtés alaprajz Központifűtés pince alaprajz Központifűtés függőleges csőterv Világítási elosztó Világítás pince alaprajz +0,00 és +3,70 szinti alaprajzok 1975 X.: Széntároló helyszínrajz (346.69/1-3) Helyszínrajz Alaprajz Metszetek 1975: Építész kiviteli terv (348.71/1-18) Alaprajzok I-II. A-A metszet B-B metszet
17
1975: Statikai
C-C és D-D metszetek Homlokzatok Lakatos konszignáció I-III. Asztalos konszignáció Zuhanytálca építési terve Álmennyezet megrendelési terve Lakatos részletrajzok I-II. Kazán lehorgonyzási részletek Üvegfal tervek (348.72/1-7) Gerendák vb. terve +0,00 szinti vb. födémterv Födémáttörések +3,70 szinti födém vb. terve Oszlop és koszorú vb terve Lépcső vb. terve
1975: Acélszerkezeti tervek (348.73/1-7) Táptartály állványszerkezet I-III. Acéllépcső I-IV. 1979: Gőzturbina alapozás (348.74/1-9) Turbinaalap vasalási terv Vaskimutatás Felülnézeti zsaluzási terv A-A metszet B-B és C-C metszetek Konzol vasalási terve Földkiemelési vázlat 1981: Tápvíz előkészítő berendezés műszerezése (348.75) 2008: Hő épület műhely és vizesblokk átalakítása (349.77) 1977: Hőközpont automatika berend. terve (349.78/1-6) Műleírás, költségvetés Elrendezési terv Kezelési utasítás 2007: Kompakt gőz-víz hőcserélő elhelyezésének kiviteli terve (349.79/1-4) Műleírás, költségvetés Kapcsolási terv Földszinti és pinceszinti alaprajz Metszetek Villamos munkák 2006: Bme Hő-központ felmérési rajzok (349.80)
18
Archív fotók
1. A campus Hauszmann-féle beépítési terve. (Forrás: Hauszmann Alajos – A Magyar Királyi József Műegyetem új épületei, 1909. 1.oldal)
3. A Kazánház belülről (Forrás: Hauszmann Alajos – A Magyar Királyi József Műegyetem új épületei, 1909. 37. oldal)
5. Az egyetemi campus a Gellérthegyről fotózva (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény. Erdélyi Mór, 1909.)
2. A Kazánház nyugat felől fotózva (Forrás: Hauszmann Alajos – A Magyar Királyi József Műegyetem új épületei, 1909. 35. oldal)
4. A Kazánház a könyvtár elől fotózva (Forrás: Hauszmann Alajos – A Magyar Királyi József Műegyetem új épületei, 1909. 22. oldal)
6. Fotó a Gellérthegyről(Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény. Röckel János, 1918.)
19
7. Szilágyi Dezső téri református templom(Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény. 1896 után)
9. A Központi Vásárcsarnok (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény. 1896 után)
8. Az Országos Levéltár (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény. 1930)
10. Dörre Tivadar - A Kir. József-Műegyetem épülete 1894-ben (Forrás: Fizikai Szemle 1991/10. 341.oldal)
20
MELLÉKLETEK Válogatott tervek
1. Eredeti terv (Pecz Samu), 1909 - Földszint
2. Eredeti terv (Pecz Samu), 1909 – Emelet
3. Vonóvas kialakítási terv, 1951 – Metszetek, Csomópontok (346.29/1)
4. . Salakfelvonó létesítése, 1952 – Metszetek (346.33/3)
5. Bővítés a déli oldalon, 1951 – Metszet, Homlokzatok (347.25/4)
21
6. Bővítés a déli oldalon, 1951 – Alaprajz, Homlokzatok (347.25/5)
7. Homlokzatfelújítás, 1956 – Nyugati homlokzat (345.40/2)
8. Homlokzatfelújítás, 1956 – Keleti homlokzat (345.40/3)
9. Homlokzatfelújítás, 1956 – Északi homlokzat (345.40/2)
22
10. Pinceszinti alaprajz, 1961 (346.47/4)
11. Hőtechnikai labor terve, 1967 – Alaprajzok, Metszetek (346.50/4)
12. Gőzfogadó állomás terve, 1967 – Metszetek, Alaprajz (346.49/1)
13. Csőfolyosó terve, 1968 – Aaprajz, Metszet (346.58/1)
23
14. Kémény felújítási terv, 1971- Alaprajz, Metszet (349.60/2)
15. Hőtechnikai labor kialakítás, 1974 – Alaprajz (345.70/1)
16. Hőtechnikai labor kialakítás – Metszet (345.65/6)
17. Hőtechnikai labor kialakítás – Metszetek (345.65/7)
24
18. Hőtechnikai labor kialakítás – Metszet (345.65/5)
19. Felújítás, 2008 – Alaprajz (349.77/6)
25
Saját fényképek
1. A Központi Vásárcsarnok főhomlokzata
2. A Központi Vásárcsarnok, homlokzat részletképzés
3. A Központi Vásárcsarnok, lábazat részletképzés
4. Az Országos Levéltár, lábazat részletképzés
5. A Szilágyi Dezső téri templom, párkány részletképzés
6. Az Országos Levéltár, párkány részletképzés
26
7. Az Országos Levéltár, főhomlokzat részletképzés
8. A Szilágyi Dezső téri templom, részletképzés
9. A Szilágyi Dezső téri templom
10. Az Országos Levéltár, főhomlokzat részlet
27
11. Az Országos Levéltár, részletképzés
12. A Hő épület dél felől fotózva
13. A Hő épület észak felől fotózva, részletképzés
14. A Hő épület észak felől fotózva
15. A Hő épület kelet felől fotózva
16. A Hő épület észak felől fotózva
28
17. A Hő épület keleti homlokzata
18. A Hő épület nyugati homlokzata
19. A Hő épület pinceszintje
20. A Hő épület széntárolója szénszállító sínekkel a pinceszinten
29
21. A Hő épület széntárolója a pinceszinten
23. A Hő épület csarnoktere a kazánokkal
22. A Hő épület kéménye kelet felől fotózva
24. A Hő épület pinceszintjén a szénszállító sínek
30
