A megváltás munkája

IX. évfolyam .

4. szám.

S ze n t F e re n c H a rm a d ik R e n d jé n e k lapja, a k a th o lik u s v a llá s e rk ö lc s i és tá rs a d a lm i é le t ápolására.

M e g je le n ik

1911. április.

m in d n n a p ja i

hónap

e ls ő

h i.

B é c s i V a z u l és Z a d ra v e c z Is tv á n fe re n c re n d i áldozópapok, m in t tá rssze rke sztő k közre m űködésével sz e rk e s z ti és k ia d ja : T r é fá n L e o n á rd fe re n c re n d i áldozópap Kolozsvárt. X n i. L e ó P ápa ó s z e n ts é g e 1903. jú n iu s 17-é^n Z ic h y G y u la g r ó f p. t. k a m a rá s p é csi p ü s p ö k Ü r Ö m é ltó s á g a á lta l a p o s to li á ld á s á t k ü ld ö tt e fo ly ó ­ ir a tu n k n a k .

.M e g á ld o m S z e n t F e re n c H írn ö k é t, s z e rk e s z tő it és m u n k a tá rs a it, s m in d a z o k a t, k ik e la p o t olvas* sák. «> (X. P iu s pápa szavai 1904. o k tó b e r 6 -á n a s z e rk e s z tő h ö z ).

D iie c to f ilio P a tri L e o n a rd o T ré fá n O. F. M. R e d a c to ri e t c e te ris p a r ite r d ile c tis S c r ip to r ib u s e t L e c to q ib u s P e r io d ic i .S z e n t F e re n c H ír n ö k e " in b o n u m f r a t r u m T e r t ii O r d in is in H u n g a ria e d iti, fau sta q u a e p u e e t s a lu ta ria a D o m in o a d p re c a n te s , g ra ti e t b e n e v o le n tis a n im i te s te m , a p o s to lic a m B e n e d ic tio n e m r e r a m a n t e r im p e r tim u s . — Ex A e d ib u s V a tic a n is d ie 28. F e b r. 1909. P IU S PP. X.

A megváltás munkája. atalm as, isteni m ű nyert befejezést a kereszt fáján. C o n su m m a tu m e s t! — sóhajtotta u to ljá ra a meg­ haló Jézus. Íme, befejezve a mű, teljesen elvégezve a m unka. Szöges ostor,

tövises korona, nehéz kereszt, éles jó l dolgoztatok. Az eredmény előttünk szögek, lándzsa, v a n : m eghal k ín ja i között az Isten, s fö lv irra d t a meg­ váltás h a jn a la . A világ megteremtésében sem m iből alkotott az Ú r m in d e n t am i van. A megváltásban saját vérével mosta tisztára a teremtés szépségeiből kivetkőzött világot. Nem m a ra d h a tta k tovább is b ű n tő l elundokítva a terrriészet és Ő 10

146

zott érettük, hogy legszentebb a ka ra tá n a k m in d e n ism ét megfeleljen. V alóban isteni m unka volt a megváltás. A végtelenül isteni Művész hozta működésbe e rő it a m egváltásban is. A teremtésben m indenhatóságát és a m egváltásban szeretetét. S nem csoda, ha m in ke t az u tó b b i jo b b a n m agával ragad. Istennek legelső, fönséges tu la jd o n a a m in d e n h a tó ­ ság, az im ádandó erőnek és h a ta lo m n a k forrása. De m ik o r a szeretet erői jö n n e k működésbe, s a szeretés izzó hevé­ ben meghozott áldozat maga az Isten . . . a kko r m eghatva á llu n k a megváltás műve előtt, s é rze lm e in krő l csak h u lló könnyeink beszélhetnek. Jézus m egváltott m in ke t a bűn szolgaságából. Szaba­ dokká tett, s visszahelyezett ősi jo g a in kb a . Az istenfiuság ragyogó, fényes k o ro n á já t tette a rabszolgák h o m lo k á ra . A kegyelem napjának fénylő sugaraiban fű rd ö tt meg am i o rszá g u n k: Isten országa a földön. Ez az ország a m ie n k lett, pedig nem m i h ó d íto ttu k meg. Isten Fia küzdötte végig érette a legfönségesebb és legvéresebb szabadságharcot — a m i közrem üködésünk nélkül. M i legföllebb csak a rra v o l­ tunk jók, hogy m inél nehezebbé tegyük a K a lv á ria ú tjá t, a győző hadvezérnek rémes diadalm enetét. Jézus m egváltott m in ke t kö zre m u n ká lá su n k n é lkü l — de nem üdvözít fáradozásunk nélkül. Az istenfiuság ragyogó tu la jd o n a it megszerezte nekünk, de könnyen el is veszíthetjük azt. Fénylő k o ro n á t tett rabszolgahom lokunkra, de sárba ta p o d h a tju k . H a ta lm a s országot hódított meg szám unkra, de e lté k o z o lh a tju k . A egváltás előjogaink, kitüntetéseink összessége, tö lü n k függ, hogy mindvégig b irto ku n kb a n m a ra d jo n . Ebből az következik, hogy a m egváltásnak a m i éle­ tünkben folytatódnia kell. A K alvária m u n k á já t m in d e n embernek a saját életébe kell átvinnie. A kereszt sirig ta rtó kötelességeket ró reánk.

•

•

Pedig m i nem szeretjük igazán a keresztet, m ert nem szeretjük a szenvedést. R övidlátásunk m ia tt azt gondoljuk, hogy a kereszt elviselhetetlen teher, s a szenvedés keserűvé teszi ez életet. K i tu d ja , ta lá n sohasem törekedtünk igazán b e h a to ln i a kereszt bölcseletébe?! S így azután nem é rtjü k meg fönséges tu do m án yát sem. Is ko lá já ró l úgy vélekedünk, hogy az nem a m i természetünknek való. S mégis ha kérdőre vonhatnók az emberiség lelkiism eretét, az meg­ m ondaná nekünk, hogy m in d e n t onnan ta n u lt, am i az élet csalódásai között neki boldogságot hozott. A nehéz kereszt könnyűvé lett, a keserű szenvedés édes igává változott. Szeretnünk kell a keresztet, hogy életünkben a meg­ váltásnak érvényt szerezhessünk. N incs ennél nemesebb szándék és szentebb elhatározás, ha így gondolkozunk. Ilye n ko r em beri, gyarló szívünk együttérez a kereszten m eghaló Jézus isteni Szívével. Ne h a la d ju n k el közömbösen, szép gondolatok nélkül a kereszt e lő tt! N agylelkű, m élyen gondolkozó emberek, a szentek a rra törekedtek, hogy a keresztet beállítsák szívük közepébe. Hogy legyen irá n yje lző je m inden vágynak, érzésnek és gondolatnak. A le lki élet arisztokratái a kereszt ú tm u ta ­ tása szerint irá n y íto ttá k életük vándo rútjá t. Ez szabta meg tevékenységük ta rta lm á t, tette édessé a szenvedést és szentté az öröm et. H a ta lm a s központi erőt képezett a szent kereszt, tőle függött m inden, nélküle nem történhe­ tett sem m i. A kereszt vo lt n á lu k a megváltás élő, beszélő tu do m án ya, m elyből a keresztény élet nagy kötelezettsé­ geit m egtanulták. N incs értelm e, jelentősége az em beri életnek a meg­ váltáson kívül. Értéktelen az életünk, ha a megváltás érde­ meivel nem gazdagíthatjuk azt. Az Ú r Jézus élete és szenvedése ad feszítő erőt a lélek könnyen pusztuló ener­ giának. Ez adott létjogosultságot a világba lépő keresztény­

148

ségnek is, mely azzal a kívá n a lo m m a l á llo tt az em ber elé hogy neki a szenvedő K risztust keli átélnie és önm agában kialakítania. M unkát, kötelességet, ta rta lm a t a d o tt ezzel az életnek. Szívébe, leikébe, agyába ülte tte azt a nemes, szent gondolatot, hogy mégis érdemes élni, ha Istent u tá ­ nozzuk, s ha a léleknemesítésnek és önképzésnek olyan gyönyörű szabálya van, m in t az Ú r Jézus élete. El sem tudom képzelni, m ilyen lehet az em beri élet, ha belőle hiányzik a keresztény m űvelődés kötelessége ! Ez a keresztény m űvelődés nem más, m in t haladás a keresztet vivő Jézus nyom ain. Igazán m ű ve lt és fin o m lelkülete annak van, aki tisztán lá tja az em bernek m é ltó ­ ságát és a kereszténynek kötelességét. A ki érzékeny m inden szellőcske iránt, m ely a K a lvá ria felől jö n felénk. Csak ott á lla p íth a tó meg a valódi in te llig e n cia és a tiszteletet p a ra n ­ csoló értelmiség, hol az élet nagy kérdéseire a m egváltás művében m e g ta lá ljá k a feleletet. Avagy m ié rt is h a lt meg Jézus a kereszten ? Az Isten­ ember élete, m u n ká ja , megalázódása, szenvedése és a világm egváltás nagy műve a történelem fejlődésének, a világ átalakulásának, s az egyes em ber életének középpont­ jában kell á lljo n ! Ezért hozta önm agát á ld o za tu l az Ú r Jézus.y Es az Egyházra bízott h a ta lo m , az ú jjá szü le té s nagy ténye, a szentségek kegyelmi ereje, az em ber term észet­ fö lö tti eledele — m indm egannyi eszköz a krisztusi cél megvalósítására. Az Egyház m u n ká ja híveiben, a m egvál­ tás művének folytatása. A M egváltót személyesíti, m id ő n életünk különböző állapotában m egjelenik o ld a lu n k m e lle tt és buzdít, ösztökél, hogy a megváltás, a szabadulás fo ­ n a lá t ne veszítsük el. M ert csak ez vezethet biztosan az ezerféle ham is út és ösvény között. Tehát egyedül a kath. Egyház h iva to tt vezére az e m ­ beriségnek, hogy a Krisztus ú tjá n h a la d jo n . Ő a k a la u ­

149

zunk, hogy m e g ta lá lju k és alkalm azzuk mindazon eszközö­ ket, melyek a megváltást bennünk valóra váltják. Ha lelki sötétségben sínylődünk, s az evangélium fénye nem vilá g ítja be életünk útjá t, m i vagyunk az okai. M inden rossz, am ely fö lb u rjá n z ik a világban azért hatalm ásodik el, m ert az Egyház nélkül nem lehet krisztusi élet. A megváltás m u n ká ja és kötelessége most ránk van bízva. Vegyük a kezünkbe önm agunkért és másokért. Cons a m m a tu m est! — Befejeztetett 1 S óhajtotta az érettünk m eghaló Jézus. És az Egyház leikébe fogadta, fölfogta ezt a sóhajtást. Szelek szárnyain és h u llá m o k hátán, őserdők sűrű b o m b ja i között és a puszták fo rró hom okján tovább viszi az örvendetes h irt. S m inden em bert fölszólít, hogy védőszárnyai a la tt m e g ta lá lh a tja a boldogulást. Követheti K risztust, hogy megvalósítsa azt, am ire a szenvedő Isten­ em ber még h a lá ltu s á já b a n is gondolt. Aureus.

^j,

^, j

TT

'f.*» OC/

t

m %t

1

m

t.

♦#

AZ ELET TUZEBEN .i

É ln i nehéz á m , lá tja , k i é rzi. T ü s k e a lá b á t m e n n y ire v é rz í • . ♦ B á rh o v a lé p d e l, o tt v a n a sátán^ T ő r b e k e r íti szép szava árán . • . l ^ g y te az Iste n , m o n d ja s o k a k n a k . É lj a b ü n ö k n e k t fö ld i sa la kn a k, V esd m eg a le lk e d , je r h o va h ív la k . O tt a m enyország b im b a i n y íln a k « • M á m o r az é le t, k é jb e li á lo m , S n e m n y o m o rítja fő n k e t a já ro m R ózsaszínekben fe s ti e lő tte m . H o g y b íz ' a e d d ig já rta m a k ö d b e n , L é p je k u tá n a , ü d v a ju ta lm a m . H o lta m u tá n m eg lesz n y u g o d a lm a m , É le k ö rö k k é □aennyei fé n yb e n , S lá g y szívem u jjo n g , h o g y n e k i é lte m C salfa szavára enged a le lk e m , Ú szo m a b űnben v a k m e rő le tte m . .

I i

p

»

t

n I4

lí

ö

+++ É lte m h a jó já t b ű n szele h a jtja . S ö p ri h a b o kb a , légbe k a v a rja . . . V eszve v a g y o k m á r, se m m i rem énység H o g y kim e n e ksze m , o ly nagfy a vétség . . L a tja keservem fö n n az Ú ris te n , H arson aszó val fö ld re lepisszen i F élre t i fe lh ő k , szél a s a ro k b a ! M e n n y k ö v e s ú jt a búgó h a b o k ra . . Szél heve ^ ö n g ü l , m o rm o l a tenger • • • H á la T e n e k e d , is te n i E m b e r, E g ve rő b a jb ó l m e g m e n e ke d te m , Ú jra az égnek h ü fia le tte m 1 K í^ u s H ugo Un,

é

88

*

r

•I

r •‘ . P .


\ r •

••••

. ^

•

• '

♦

^ A

*

. ■ M

V*

I

•

Keresztény elvek a társadalomban. N em zeti munka. szerezte, de kereszt tartotta fenn a h a zá t! Ezért hangoztatja a magyar kér. társadalom ősi, elévülhetlen jogait, mert meg­ győződéssé érlelte benne az a nemzetnevelő munka azt a gondolatot, hogy neki e földhöz, e néphez, a megszentelt hagyományokhoz, az ősi törvényekhez és szent jogokhoz köze van, hisz minden, ami szent, ami nagy, ami értékes, ő tette azzá ! Ha a legújabb kor történelmi mozzanatait vizsgáljuk, hatványozottabb fokban áll előttünk az a lelkes akarat, mely a nemzeti életnek sirjából való feltámadása legyen. Történelm ünk fakultabb szinei fe l­ tárják előttünk azt a halhatatlan érdemet, m it a kath. kereszténység békében és háborúban a nemzeti érdekek felemelésében szerzett. Valamint a nemzet bölcsőjénél őrt állott az egyház, m int édes anya, felnevelte, megtanította tudományra, virágzó gazdaságra, iparra, úgy a nemzeti függetlenségnek és szabadságnak csatamezőire is elkísérte e nemzetet, — fiaival együtt örült, együtt vérzett. Ezért vannak a közéletben jogai, mert voltak elévülhetlen érdemei. Az önvédelmi harc lezajlása azonban elég veszteséget jelent a kath. egyházra. Megszűnt ugyanis az a nyolcszázados viszony, mely elévülhetetlen érdemeire való tekintettel uralkodó szerepet biztosított a magyar kath. Egyháznak. Sőt nemcsak, hogy megszűnt államvallás lenni, de kevesebb jogot és szabadságot nyert, m int a többi felekezetek. A rendi alkotmány megadta az önkormányzati jogot a protestánsoknak, mely szerint papja­ ikat szabadon választják, vagyonukat függetlenül kezelhetik, iskoláikkal rendelkezhetnek. Azonban a katholikusok kérelmét elkésettnek nyilvání­ totta. így történt az, hogy a nem kath. állam intézkedik kath. közép-

153 iskolákban, főpapokat nevez ki és a vallás — s tanulmányi alapot kezeli. Csupán Erdélyben van meg az Önkormányzat, ott a katholikusok világi vonatkozású ügyeiket is intézik. Ezen óriási horderejű dologban sürgesse a kath. közélet az önkormányzatot, mely hatalmas lendítő kereke leend magasztos vallási és nemzeti céloknak. * Az irodalom terén is óriási méretekben tévednek szabados Íróink, s letérnek az erkölcsi igaz, szép és jó útjáról. Egyes íróink egészen az érzékiség szolgálatába szegődtek. Hogy lehet ott műizlésről szó ahol a szemérmetlenségnek és a ledérségnek kultusza van? A művészet színház ugyancsak az érzékiségnek és az erkölcstelenségnek meleg ágyai. A legközönségesebb motívumok, a társadalmi élet félszegségei vastag sötét bűnök, szemérmetlenség, házasságtörés, gyikosság, jellemte lenség vannak kidomborítva művészies színezettel, s nem azzal a célzattal, hogy a művészet alkosson, hanem hogy romboljon. Továbbá a gomba módra felszaporodott regények, sikamlós élclapok, erkölcstelenséget nyilvánosan terjesztő képek, történelmi hazug­ ságoktól duzzadó olvasmányok elég hatalmas eszközei az erkölcsök és a műizlés ' elfajulásának. Komoly irányú kér. sajtónk alig van. Újságíróink legnagyobb része nem is kér. elem, mi több kétes tudású és értékű elem. Ma már mindenki született hírlapíró, habár annyit tud, hogy helyesen írni sem tud. M it várhatunk az ilyen kétes értékű sajtótól, mely legtöbbször üzletté emeli az erkölcstelenséget, s napról napra abból törekszik é ln i! S m it az ilyen íróktól, k ik a közvélemény szócsövei? Krajcáros lapjaink csak úgy bolondítják a hiszékeny közön­ séget. Telve papi botrányokkal, telve a valláserkölcsi dolgok kipellengérezésével. Tele torokkal kürtölik, hogy meg kell szabadítani az országot a klerikálizmustól t. i. a kath. kereszténységtől, az egyháztól, de a papok uralmától is. Meg kell fosztani az egyházat vagyonától, mintha ők adták volna néki, holott ők jól tudhatnák, hogy a magyar egyház ezeréves, ők meg tegnapiak. Meg kell fosztani az iskolát a vallásos neveléstől: azt az iskolát, mely a legrégibb időktől fogva az egyházé volt, s ma is több iskolája van az egyháznak, m int az államnak. Megjegyzendő, hogy ugyanezen c é l r a törekszik a szabadkőművesség is. Komoly irányú kötelességünk ezekkel szemben érvényesíteni a kér. erkölcsös szépirodalmat, s a keresztény irányú sajtót. Ne legyen a kath, közönség olyan közömbös és lanyha. Nekünk az élet egész vonalán kell föllépnünk. A kath. öntudat ébresztésére szolgálnak a kath. körök, a népszövetség, mint nagy társadalmi akció. A kér. nép­ mentő hitel és fogyasztási szövetkezetek, az ifjúsági egyesületek, a

154 nővédő egyesületek és férfi patronázs, a szabad líceumok, továbbá az évenkinti kath. nagygyűlés, hol az egész kér. társadalom összes érde­ keinek felkarolásáról esik szó. Társadalomtudományi szempontból meg kel! em lítenünk a szociáldemokráciát, mely a társadalmi rend felforgatásával egy új és jobb, de anyagi világot akar megteremteni. Az elégedetlen alsóbb osztályok a valláserkölcsi alap és komoly életfeladatok nélkülözésével szeretnék itt a földön megalapítani mennyországukat. A jobb és neme­ sebb irányzata az életnek áldozatok, munka, szolidság és valláserkölcsi alap nélkül nem lehetséges, miért is ilyen felforgató eszmékkel nem érhet célta szociáldemokrácia. Annál kevésbbé azzal az osztálygyűlöleftel, mely válaszfalat von az alsóbb néprétegek és a felső osztályok között. A magyar kath. közélet ilynemü állapotaiban mi sem áll előttünk, mint komolyan vizsgálni a közélet szívének lüktetését, megszívlelni bajainkat, s enyhet. írt hozni a fájó sebekre. A magyar kereszténységnek elévülhetetlen érdemei vannak a nemzeti élet kifejlődése tekintetében. Dolgozni a régi jogok visszaszerzéséért, a hatalmas, nemzeteket nevelő kereszténységnek őt megillető poziciójáért. Közös érdeke ez a nemzet minden fiának, hogy a jog, igazság, a tiszta erkölcs és a nemzeti szellem védve legyen ! Bécsi Vazul.

Korszerű ismeretek. Irta : F o rsch n er K ároly.

M ÁSO D IK

RÉSZ.

T IZ E N K E T T E D IK FE JE ZE T.

A keresztény család h á ro m tá m o szlo p a .

II. második oszlop, melyen a házasság és család nyugszik, az egység. Isten az első asszonyt az első férfiú egyik testrészé^ bői alkotta, hogy két lélek egy testben legyen. Azért mondá Adám : ^Ez mostan csont az én csontjaim ból és f}ús az én (búsomból. Annak okáért €lf}ogyja az ember a ty já t és a n yjá t és fele%égé\^z ragaszkodik és lesznek ketten egy testben.^ A házasság egy* sége tehát már annak alapításában rejlik, amennyiben Isten egy fér­ fiút és egy nőt kötött össze, s e kötést meg is áldá. A házasság eme

155

szigorú egységén nyugszik a szeretet egysége, az egységes nrtunkálkodás, az egységes gyermeknevelés s az egységes családi élet, amely másként el sem képzelhető. Hol ezt az egységet széttépik, ott beáll a szakadás, bomlás, romlás és pusztulás. A mérges fekély a családi életben, mely rendesen a családi élet halálos betegsége, a f)ázasság~ törés. Ez lealacsonyítja a férfiút, megbecsteleníti a nőt, s boldogtala­ nokká teszi a gyermekeket. Testvéreim, őrizzétek meg a (hitvesi l^űséget! Egy pillantás a törvényszéki híradásokba gyakran elég, hogy a családi élet egyik sívár képét lássuk. M ily végtelenül teheti szerencsétlenné egy ember Önmagát és ö v é it! Ha ki megszegi a hitvesi hűséget, elűzi házából a békét, annak ezer áldásával : a háború minden borzalmával elpusz­ títja a családi életet. Hiába kísérelném meg e képet híven lefesteni, lehetetlen, mert nincs hozzá megfelelő sötét színünk. Ki magát örökre leköti, fontolja meg jól, vájjon szive szívre talált-e, mert a meggon­ dolatlan tettét hosszú bánat követi. M ily fönséges és szép egy család melyben megtartják a hitvesi hűséget! O tt lakik az igazi szeretet, mely ért ahhoz, hogyan lehet m indent elviselni, elszenvedni, s mely évek múltán mindig tisztább és nemesebb lesz. A pusztán érzéki szeretet olyan tűz, melynek hevét csak mulékony és érzéki dolgok táplálják ; amely nem fénylik és vi­ lágít, hanem amely füstjével fojtogat. A nagy „hódító* a „szende angyalt* csakhamar megutálja. A szenvedélyes szeretet tönkre teszi a családi életet, mert kit pusztán a szenvedély vitt a házasságra, az közönyössé lesz, s nemsokára aztán elfordúl nejétől, ki aztán már csak nyűg, s csak alkalomra vár, hogy azt lerázhassa. A szent szere­ tet azonban nemesebb talajból táplálkozik, a lélek szépségéből, az erény varázsából, mely ezt a szeretetet mindig tökéletesebbé es fen­ ségesebbé teszi ; ez az a szeretet, melyről csakugyan elmondhatjuk, hogy nem kopik, hogy az idő vasfoga meg nem emészti.

111 . A harmadik támoszoszlop, melyen a házasság és a család nyug­ szik, a felbontbatatlanság, az egységnek elengedhetetlen kelléke. Ami egy, az szétrombolható és megsemmisíthető, de nem lehet azt felbon­ tani és elválasztani A házasság felbonthatatlanságától függ a családi élet léte és fönnállása. Krisztus Urunk nyíltan és világosan m o n d o tta : ,A /ií az Isten egybekötött, ember el ne válassza!" Ebből kitűnik az, hogy Isten

156 elitéli a házasság felbontását. Az isteni törv'ényt pedig a világ sem m i­ féle törvénye meg nem másíthatja. Hogy ma már egyáltalán nem ritka dolog a házasság felbontása, annak fő oka az, hogy sok ember teljesen közömbösen házasodik. Akárhány embert elvakít a szenvedély, megházasodik, s utána csakhamar következik a válás. Nem egy példát tudnék erre mondani ! Sokra rá illik az angol közmondás ; „A szere­ tet az élet bora, s a házasság o mulatozás utáni reggel," vagyis a korhelygyomor, általános rosszúllét. — Gyakran megesik, hogy oly okok játszanak közbe a házasságkötésnél, melyeknek nem szabadna ott érvénysűlniök. De messze vezetne, ha itt egyes esetekre akarnék kitérni. Pénz, rokonság, protekcióra való kilátás stb. szokott gyakran a házasság rugója lenni, m it aztán avval takargatnak, hogy „m a jd összeszoknak/ Hogy nem mindig szoknak össze, k itű n ik abból, hogy igen sok családban dúl a !}ét sőt a tyarcminc éves f}áború. Otthon rendesen mások az emberek, m int a társaságban, m in t m inőnek má­ sok előtt mutatják magukat. A férfiakról tartja a közmondás : „O ttf)on ragadozó oroszlán, kin t kezes bárány,*" De a zt'ta rto m , elm ondhatjuk ezt az asszonyokról is. Kik a házasság előtt csupa kegyességet és gyöngédséget észleltek az ^im ádott* részéről, nem ritkán érezték a házasság után a bársonyos kacsók éles körmeit. Legyen egy családban még annyi harc és háború, legyenek ott még oly árgusszemek vagy éles körmök, a házasfelek egymást el nem Aki á-t mondott, annak b-t is kell mondania, ha még oly nehezére esik is. Az ily életkörülményre is rá illik a régi mondás : „a kényszerből erényt kell csinálni.* Különben is „a f)ázasság nem az angyalok, f)anem az emberek számára van," mert „a z isten an­ g yalai sem nem házasodnak, sem férjl)ez nem m ennek/' A házastár­ saknak alkalmazkodniok kell, egymás hibáit el kell nézniök, s m in d ­ kettőnek türelmesnek kell lennie. A türelem az ezerjófű, melynek a keresztény család házipatikájából sosem szabad kifogynia. — De egyáltalán nem is oly borzasztó nehéz egymással megférni, ha az emberekben jó akarat van. »Kis figyelemmel és elnézéssel sokszor jobban magához fűzi a férj hitvesét m int kegyetlen szigorúsággal, vagy drága ajándékokkal. A nőnek alkalmazkodnia kell férjéhez, ki nálánál erősebb és tekintélyesebb s különben ez már a természet rendje. A férfiúnak parancsolnia kell s minden szükségletről gondos­ kodnia, amit szintén a természet Ura rendelt így. De a férj uralm á­ nak a szeretette! és gyöngédséggel kell párosulnia, s a férj sohasem gyakorolhatja uralmát a tisztelet és becsülés rovására ; a nőnek m in-

157 dig bizonyos szent félelemmel kell férje szavát fogadni, hogy ez által mintegy figyelmeztesse őt, miszerint a férj a mindenható és végtele­ nül szent Úrnak helyettese, kinek nevében kell uralmát gyakorolnia/* *

A három támaszoszlop, melyen a házasság és család nyugszik : a szentség, egység és felbontt)atatlanság. Ha ez oszlopok, vagy kÖzülök egy is csak kidől, összedől az egész é p ü le t; a család borzalmas romhalmaz lesz, melyben a ragadozó vércse fészkel és az éjjeli bag­ lyok huhognak. Testvéreim ! Minő a ti szentélytek ! Tán kis javításra szorulna? Akkor haladék nélkül fogjatok munkához ! Tisztítsátok meg a családi szentélyt és pedig az által, hogy szíveteket alaposan megtisztítjátok a szertt gyónásban. Gyújtsátok meg újból az igazi szeretet örök lángj á t ! Őrizzétek meg a hitvesi hűséget, kerülvén mindazt, mi annak elvesztésére vezethetne ! Őrizzétek a szentélyt s ne engedjetek oda be senkit és senfimit, aki és ami nem oda való ! Díszítsétek szentélyteket az Úr félelmével, amely minden bölcsesség kezdete ! Nem minden embernek ju t a földi kincsekből. De egyet m ind­ annyian birhattok, ha akarjátok, s ez minden kincs között a legdrá­ gább, — az igazán keresztény családi élet. Akinél ez hiányzik, az minden gazdagsága és hírneve ellenére is igen sokat n é lkü lö z; aki pedig bírja, annak éppen elég van ahhoz, hogy boldog legyen. A közmondás azt tartja : „K i l)ogy veti ágyát, úgy alussza álmát s igaza van. Ki az Isten akaratának megfelelőleg él családja körében, az sosem fogja azt mondani, hogy ő a világ legboldogtalanabb em­ bere. Egy másik közmondás azt tartja : „Nincs oly nel}éz kereszt, mint am elyet az ember Önmaga készít magának." És hány házastársnak egyedüli foglalkozása, hogy egymás életét keserítsék. Igazán szomorú és sajnálatra méltó foglalkozás. Családos ember mindennél jobban szeresse családját, házát, otthonát. Haza felé, ez legyen a férjnek legkedvesebbb ú t ja ; otthon, ez legyen a hitvesnek legkedvesebb h^ly^M indenütt szép, de otthon mégis a legszebb. G a la m b o s K á lm á n .

< ix ^

Példabeszédek könyve. A király és a szegény ember* í. A z időben azon sokaság jövc Jézushoz, m ely az országot fenta rtja vala^ 2. Es a hatalm asok és gazdagok kö zött szántóvctö és kézműves is vala. 3* M eghallák m indenek a farizeusok szájából, hogy m it m ondott vala Jézus a gazdag ifjú n a k. 4. Jézus pedig tudván gondolataikat, m ondá a seregnek : M e g n yito m számat példabeszédben és h a lifá to k szavamat örökkévaló doígokróL 5. A mennyek országa hasonló a szegényemberhez, k i nagy útra indula sivatag pusztában. f

6. A sivatagban pedig nagy forróság vala és nem ada n e ki árn yéko t a lakatlan puszta. t

7. Es ó éhezve, szomjúhozva méné a sivatag pusztában, m ert azon tú l vala a boldogság országa. 8. Azon országba méné egy k irá ly is, k in e k nagy gazdagsága és sok hadi népe vala. 9. Es a k irá ly elcsüggedett vala a sivatagban és m ondá hadi népé­ nek : EpÜsetek hajlékot a pusztában és ültessetek árnyékos fá t az úton. ÍO. Es virágos kertet szereztek vala a kincsen. U. A k k o r pedig a k irá ly megfeledkezék a boldogság országáról és nem mene tovább az úton, 12. A szegény ember pedig messze haladt az úton, m ert nem hagyá nyugodni a puszta forrósága. J3 Es a boldogság országába érkezék és a k irá ly elveszett vala, mert m egállóit és hajlékot épített a sivatag pusztában. H. H a llja meg a világ a szavakat, m elyeket a tö rvé n yrő l szólottam . 15. A m a sivatagon vezet az ú t A ty á m országába és boldogok, k ik e t nem hagy nyugodni és m egállani a puszta forrósága. Í6. A sokaság pedig ama k irá ly hadi népe lévén, megkövezé Ö t, k i m egm utatta vala az útat m inden országoknak. Anka János.

Gyakorlati keresztény. O kve tle n ke d é se k a csoda e lle n .

agyjuk hát a Zolaféle embereket. A mi argumentumaink, bizonyítgatásaink mitsem használnak ; náluk egyéb baj van. Nem azért nem hisznek a csodában, mert nem látják be lehetőségét és szükségét, hanem szívük gonoszsága miatt tusakodniok kell az igazsággal. A szívük beteg ! ! Mi pedig most a belátás, a fölfogás mélyítésén dolgozunk, s nem a szíven. Hogy mindenki tudja, m iért hisz. M enjünk tehát, építsük a hidat hitünk és eszünk között. H alljuk először az ellenvetéseket ! Azt mondják, a csoda ellen­ kezik a természettel, megzavarja a természetben uralkodó törvényt. Dehát e tévedésük azon nyugszik, hogy nem tudják, mi a csoda. A csoda ugyanis nem a természet körében hanem egy magasabb régióban érvényesül. A természet rendjén fölül. Tehát nem ütközhetik annak törvényeibe. S nem lesz megzavarva a természet általános rendje. Csak bizonyos esetben ; abban t. i. melyet a csoda érint. Ez ez mindennapi dolog. Nem szoktuk ugyan pedig lehetséges csodának nevezni, de az is a természet törvényén kivűl van, ha egy követ a magasba dobunk. A kő ugyanis saját súlyánál, a föld vonzó erejénél fogva siet a föld középpontja felé, s amidőn a magasba dobtuk némileg fölfüggesztettük a természet törvényét; ez esetben a természet fölött mükÖdtünk, úgyszólva uralkodtunk azon. De azért a természet rendje nincs megzavarva ! Különben az útcagyerekek, fenekestül fölforgatnák a világot, hiszen sokat sokat kukkoznak. — No és . . . ha mi így — miért nem akarják Istennek

160 megengedni . . . Vájjon Ő nem inkább megteheti, annélkül, hogy megzavarná a természet rendjét ? Pld. Lázár föltámasztásávál, a sánta, a vak meggyógyításával, melyik törvényt sértette m eg; hol, miben zavarta meg a világrendet e cselekedete, jobban mondva : csodája által ? ! Értsük meg: a természeten túl, fö lü l mozog a csoda, s túlszár­ nyalja a természet erőit. A természetnek és csodának csupán annyi közük egymáshoz, hogy a természet is odajárúl némikép a csodához, hogy az felismerhető legyen. Pl. A vak meggyógyításánál a sár ott szerepel, vagy a halott föltámasztásánál a szó, máshol viz stb., hogy még inkább kitűnjék a csoda. Mert a sár pl. magában véve inkább vakít, mintsem a vaknak visszaadja a világosságot. - Igaza van annak a valakinek, aki azt irta : „A természet a csodában, még közremüködése alkalm ával is térdet ^ a jt az Istennek" ! Nem régen tö rté n t Két kálvinista lelkésznövendék a csodáról beszélt. Hát persze, hogy nem volt fejük elég tágas, hogy a csoda beleférjen. Szegények féltették az Isten változhatatlanságát és bölcses­ ségét. Azt mondották, ha Isten csodát tesz, akkor változik az akarata, mert a régit a csoda által megváltoztatja. De nincs igazuk. A természettörvényei, nem úgy vannak alkotva, hogy meg ne lehessen másítani. S ő t ! Isten változtatható törvényeket adott a természetnek, hogy esetről-esetre, am ikor jó n a k lá tja az adott természeti törvényeken kivűl szabadon cselekedhessék. Anélkül, hogy szándékát megmásítaná. Aquinói sz. Tamás szerint „Isten öröktől fogva lá tta és akarta tenni, am it időben te tt/‘ Különben minden okos em ­ bernek tudnia kellene, hogy más m egváltoztatni az a karato t és más változtatni a dolgokon. Valaki tehet most, a jelen körülm ények közt így vagy úgy, s azon változatlan akarattal megteheti később másképen. A szándékától függ ! ! A csoda akkor ellenkeznék az Isten bölcsességével, ha a csoda által művének valamelyes hibáit, pl. a természet törvényeit kellene korrigálnia. De erre nincs szükség ! Azok a maguk nemében tökéle­ tesek. Hanem nekünk fö lté tle n ü l szükségünk van a csodára. Ezért tette és teszi az Is te n !! M ikor csodát tesz, leginkább tündököl a csodától féltett bölcsessége és hatalma. M int a természet Ura s a legbölcsebb Tanító mutatkozik be a csodában. Le kell térdelni : im ádni kell, m int hatalmas Istent, s szeretni m int szerető Istent. Csoda nél­ kül csirájában semmisült volna meg a kereszténység. Csodák által (melyeket Ómaga vagy tanitványai műveltek) pecséltelte meg Isten a

161 kinyilatkoztatást. Legnagyobb titkokkal jött az égből, lépésről-lépésre titko t fedezünk föl a kereszténységben, amelyet eszünkkel soha föl nem foghatunk, meg nem érthetünk. Csodákat tett tehát szeretetből. Hogy minket meggyőzzön a fölfoghatatlan igazságról ! Csodák által igazolta, s nyugtatott meg m in­ ket, hogy a Krisztus által hirdetett vallás igaz : az Isten akarata, A csoda az isteni pecsét a tanítás mellett. Joggal elm ondhatjuk: ha tévedünk, ha rossz vallást követünk, nem mi vagyunk oka tévedé­ sünknek, hanem az Isten engedte meg e tévedést, amikor csodát müveit e tanitás mellett. A zsidók — a pogányok s a kereszténység nagy elméi mind a csodák m iatt fogadták el a kereszténységet, illetve a katholikus hitet. A zsidók azt kérdezték Jézustól, miféle je lt cselek­ szel, hogy higyjünk Neked ? ! Csodát kérnek! Keresztelő Jánosnak m ikor azt kérdeztette, hogy ő-e a Messiás, megüzené cselekedeteit, csodajeleit. M ikor sz. Pál és Barnabás apostolok Lystrában a sántát csodá­ latosan meggyógyították, a nép áldozatot akart nekik bemutatni. Istenekne/: tartotta őket. (Apóst. cs. 14. 10, 11.) S hittek a tannak. Isten csodát nem tehet a hamisság igazolására. Sz. Ágoston önmagáról mondja, hogy a kereszténység tana mellett végbement csodák^ s a kath. egyház tekintélye hozta vissza az Egyházba. — Mert a csoda beszélő tény ; azon dolgot íimely m ellett történik leghitelesebben igazolja, s ez az Isten pecsétje, melynek igazságát okos ember nem tagadhatja. Figyeljünk jól ! Fokról fokra lépünk. Imádkozni kell s szívjóságra törekedni, hogy a fényben lássuk meg Jézusunkat. Mert Ot keressük ! Megtaláljuk, csak türelem. P. P iu s .

$ •

11

Alverna. A menybevitel ünnepén megkezdte sz. Ferenc a böjtöt, szigorú önmegtagadással és testi fenyítéssel, virrasztással és folytonos imával gyöngítve a testet és erősítve a lelket. így előkészítette lelkét az isteni titkok elfogadására, testét pedig az ördögök incselkedéseinek legyőzésére, akikkel sokszor küzködnie kellett. Így pld. a böjt tartalma alatt egyszer otthagyta kis celláját, s egy kiálló sziklára ment im ád­ kozni. E szikláról le óriási mélység volt függőleges irányban. Az egész hely borzasztóan, s szédítően hat a kedélyre. A m in t imádkozott, utálatos alakban, iszonyú nagy zajjal és robbajjal jö tt az ördög, hogy letaszítsa őt. Sz. Ferenc nem tudott menekülni, behunyta szemét mert az ördög utálatos alakja elrémítette, s széttárt karokkal a sziklára borult, mintegy attól várva segitséget. De Isten nem hagyja szolgáit erejükön túl kisértetni. Alig mondta ki a szorongatott sz. Ferenc az Isten nevét, a szikla engedett, s a rájaboruló belémélyedt, minthacsak viaszkból lelt volna. így mentette meg Isten csoda által az ördög kezeiből . . . De amit az ördög nem tudott megtenni sz. Ferenccel, ezt meg­ tette az ő halála után, egy kedves és istenfélő testvérrel. E testvér ugyanis dolgozgatott e helyen, egyengette s javítgatta az odavezető utat, hogy könyebben járhasson kelhessen mindaz, ki a csodálatosan sziklába nyom ult sz. Ferenc alakját megakarja látogatni. A m in t épen e célból egy nagy fahasábot vitt a fején, megjelent az ördög, s a fején levő hasábbal együtt a mélységbe taszította. De Isten aki megvédte sz. Ferencet most az ő érdemei által megóvta a letaszítottat is. A m in t ugyanis esett a jó testvér, hangosan kiáltotta sz. Ferenc nevét, és ő meg­ jelent neki, megfogta s letette a mélységbe anélkül hogy baja tör-

163 tént volna. A többi testvérek midőn hallották a kiáltozást, s a zuhanást, szomorú szívvel siettek a hegy másik oldalán le a mélység felé, hogy a halottnak vélt testvér összeroncsolt tagjait fölszedjék a magukkal cipelt mihálylovára. De alig értek a hegy lábához, eléjük kerül a lezu­ hant testvér, fején a fahasábbal, „Te Deumot" énekelve. A csodálkozó testvéreknek elmondta, hogy miként segített rajta sz. Ferenc. Erre ők is vele együtt „T e Deum ot“ énekelve s Istennek hálát adva mentek vissza a hegyre. Sz. Ferenc a megkezdett böjtöt folytatta, s noha nagyon sokat kellett szenvednie az ördögtől, de azért mégis sok öröme, s lelki vigasza volt az angyalok jelenéseiből és az erdő madárkáitól. Közvetlen a kuny­ hója m ellett fészkelt egy sólyom, mely rendesen minden éjjel a Matu­ tinum előtt lármázott, s csattogtatta szárnyait, s meg nem állt addig, mig sz. Ferenc föl nem kelt, s imába nem fogott. Amidőn azonban egyszer a Szent nagyon fáradt és gyönge volt, a sólyom sokkal később adott életjelt. Ez az ébresztő óra sz. Ferencnek nagyon tetszett, és a madár ébersége nagyon buzdította és serkentette az imádságra; nap­ közben pedig sokszor nagyon barátságosan eljátszadozott a sólyommal... Végre megjegyzendő, hogy sz. Ferenc midőn már részint a nagy bőjtöltéstől részint az ördögök incselkedései folytán nagyon elfáradt a testében, elkezdett elmélkedni a szentek boldogsága és az örök élet gyönyörei fölött. Egyszersmind kérte az Istent, hogy e boldogságból csak egy keveset élvezhessen. S amint e szándékra imádkozott, meg­ jelent neki nagy fényességben az Úr angyala balkezében hegedűvel, jobb­ jában pedig vonóval. Sz. Ferenc előtt megállva, csak egyszer húzta végig a vonóját hegedűjén, s rögtön az édesség oly nagy foka töltötte be sz. Ferent lelkét, hogy — amint később társainak mondotta — ha az angyal még tovább hegedül, az elviselhetetlen édesség elszakította volna lelkét a testéből. Ily kedves egyszerűséggel, s a legendákat jellemző megragadó naivsággal mondja el a Fiotetti sz. Ferencnek alvernai tartózkodását. (F o ly ta tju k .)

P. Z a d ra v e c Is tv á n .

11

A Golgotán. weicban a hegyes-völgyes államocskában, egy szép tavaszi nap reggelén egy anya alig éves gyermekével kisfalujok szélén fekvő veteményes földre igyekszik. Kiterített kendőjére gyöngé­ den teszi magzatát, ,hadd játszadozzék szegényke, míg hátra­ gondola az anya magában. maradt munkám bevégzem“ Alig nyomja az ásót egy párszor a nehezen om ló földbe, akaratla­ nul gyermeke felé esik tekintete, s csak a puszta kendő, a gyermek sehol. Onkénytelen az égre tekint, s gyermekét egy hatalmas sas karmai közt pillantja meg, mely a hegyek közé, a szikla-csúcs felé tart. — Éles kiáltás hasítja át a levegőt, még élesebb fájdalom hasogatja az anya keblét. Mivel sem gondol, — m int az ő rü lt kezd rohanni, fut a száguldó sas fészkéhez, —- m int a villám járja át e gondolat agyát. . . . Törtet már az anya a hegyoldalon, bozóton, tüskén át. Töri az utat ; a kegyetlen tövis nem kegyelmez, karcól-szúr mélyen az anya testébe. Mintha a sassal szövetséget kötöttek volna a gályák, fogják ruháját, késleltetik az előre törőt a szív Az erő fogy, hevesen ver. . .. . . Itt tátongó mélység elnyeléssel fenyeget, pillanatra visszahökken az anya, de veszéllyel m it sem törődő szíve a tú l­ oldal ra viszi. . . Végre itt a szikla s fenn a fészek. Görcsös kézzel kapaszkodik az anya a kiálló gyökerekbe s ju t feljebb és feljebb megszakad a gyökér és hanyatt-hom lok esik vissza, szinte aléltan terűi el telve vérző sebbel. Pirosra festi a hideg sziklát. Istenem . , . légy velem . . . h allik nyöszörgőén. Ismét ÖsszeI szedi erejét. előre esik, csúszik, botlik, nem birja tagja. Minden perc drága, csak előre. tovább és suttogja vérző szive %

ft

165 tovább . . . Kétségbeesésében újra nekirohan a szikla falának s emelke­ dik feljebb és feljebb. S aléltan rogy össze, — esik a sas fészkére, gyermekére. Ezalatt a hegymászók, a segélyt nyújtók, kötelekkel, szeges botok­ kal felszerelve, hosszú kerülő utakon nagy sokára elérik a sas fészkét, honnan az anyát élettelen, a gyermeket sértetlen emelik ki. Egy teremtmény, egy nő, az anyai szív képes tüskén bokron ke­ resztül törni, csakhogy gyermeke életét megmentse; drágábbnak tartja magzata életét, mintsem a magáét. Mégis, — ha a föld összes anya­ szívét, szeretetét egyesítenek egy szívben — csekély megközelítése lenne az Ú r Jézus szeretetének. Hisz' isten, a végtelen Mindenható szenvedett érettünk és mi az ember Istenhez mérten ?! Mi a vakond­ túrás a kéklő égbe nyúló hegyek ormához ? Vagy egy vízcsepp mily semmiség az óceánok hatalmas víztömkelegéhez? s a porszem a csilag m iliárdjához ? — Ez a végtelen hatalmas nagy Isten akarja a vesze­ delem torkábol kiragadni lelkünket, gyermekei lelkét. Isteni szemével látja a lelkek m illió it, m int sodorja magával a gonosz lélek,, suhogó kardjával gyilkolja a szerencsétlen, tönkrement lelkeket. Nem nézheti a még látásra is borzasztó képet, ellenállhatatlan erő kezd működni tagjaiban, szíve is sajog . . . „Megmentem gyermekei­ met, kitépem a halál torkából ha kell egyenkint is őket . . . fel a hegyre . . . fel a Golgotára, az agykoponyák hegyére, ott-ott biztos . . . " S Jézus a hegy oldalán tart már fel, sietne rohanna ha tudna, szabadítná gyermekeit. Látom tántorgó, nehézkesen lépkedő alakját; nem ismerek rája, sajgó fájdalom tól vonagló arcára . , . Odasiet lelkem, remegve k é rd i: Uram — de ennyit szenvedni . . . s elakad lelkem szava . . . fáj — sajog szívem, hisz’ miattam — érettem szenved. Jóságos pillantást vet rám, s emeli szótlan a vállán mély sebet ejtő nehéz terhét . . . . . . Te kegyetlen, szívtelen kő, miért nem húzod be éles hegyes törésed, m iért sebzed a természet Királya lábát, — tudhatnád, hogy fájdalm át csak növeled . . . „T e tő tő l— talpig nincs épség benne." T e lik az idő, pereg az idő s rálép a helyre, melyre lelke szíve annyira vágyott. Lázas a test, beteg a test, nincs ki segítne a s z e n v e d ő Jézuson; mint nmcs ki sebét mosogatná, kötözgetné fehér ruhával; nincs ki a nagy beteget szokás — szép fehér, puha ágyba helyezze; nincs ki

166 életéért aggódva segíthetne rajta, ki teljesíthetné kívánságát, enyhít­ hetné fájdalm át; hói van, aki csak egy pohár vizet is nyújtana szá­ nakozva ? ! . . . Látom a zsibongó tömeget m int sürögnek forognak körűié. Készítnek ágyat, de kezük közt keresztalakká változik; bélelik, de sze­ gekkel; párnát készítenek feje alá, de tövis-koszorú alakjában; égő szomját oltják keserű epével. Viszhangzanak a hegyek a kalapács ütésektől, s keservesen verik vissza a tompa hangot. Fájóbb ez a szokottnál, érzi a rideg sziklafal is, — nem kis dolog történik. . . Em elkedik az Ú r feljebb s feljebb, eléri a legmagasabb pontot, hol lelkünket mentheti meg, hiszen az ég és föld közt lebeg már, — a megváltás fáján. Borzad a természet ennyi kín lá ttá ra ; födi arcát a nap, hogy ne lássa vonaglását a természet Urának, elfordítja tekintetét, s keservesen zokogni látszik; gyászruháját veszi magára a ragyogó ég, siratja az egek Királyát, — sötét fátyol boritja be a földet. Megremeg a madárka, elfojtja csicsergő hangját, félve röppen a bokor aljára. Ijedve száll fészkére a madarak királya, remegve pislog övéire. A csordának sem kell az Ízletes gyep, étvágytalan kóboról szerte­ szét, minha szomorú hír ütött volna közíbük. Remegés szállja meg az Ú r testét — nem csoda — hisz’ úgy látszik, mintha nemcsak az emberek hagynák magára, de a term é­ szet is ellenségeként tűnik föl előtte: vidám sugarait elrejti a nap, ijesztő sötétség körüle — szerteszét s Ő középen egyedül, árván . . . Ü ríti mohón cseppig, fenékig a szenvedés poharát, zsibbad a test, érzéketlenkedik minden tag, oldódik a lélek köteléke . . . lehajtá fejét, kiadd lelkét . . . Megijed a természet ilyen halál láttára. Egyszerre elevenné lesz a föld, m int élő-érző lény viselkedik. Az ég és föld Királya halálának híre a holt, érzéketlen rögöt, a tehetetlen földet megindítja, kínjában hánykolódni k e z d ; mardossa belsejét a dúló fájdalom, kitör a szabadba a fájdalmas nyögés, terjed hatalmas hullámokban, nem bírja tovább, dúló erő repeszti a föld szívét, tátongó nyílásokat tőr, s tőr egyenest az egekig a . . . sóhaj. M int m ikor édes anya szeme kedves gyermeke élettelen sáppadt arcát megpillantja, hanyatt esik, reped szíve; így érzéketlenül zuhan vissza a már életre kelt föld, — de könnyeit nem rejtheti el, patak­ zik élettelen szeme szüntelen, s oceánokká gyűjti a keserű könny­ cseppeket.

167 Megfordulnak a holttestek a sír fenekén, hánykolódnak jobbrabalra, a bágyadt szemre álmot erőltetni sehogysem s ik e rü l; felülnek s egyenest rohannak ki a sír-üregből, mi történt a föld színén, ami megzavarta síri álmukat? Lelki szemükbe ötlik a keresz­ ten függő a la kja ; kétségükben, szorongásukban jajjal töltik be a vidéket . . . Csak mi állunk, állunk m int merev kőszikla, melynek szíve nincs. Egyetlen könny sem tud szemünkbe szökni, pedig van szemünk, látjuk keserves kínszenvedését, az Ú r halálát. Oh te bűnös lélek, meddig állsz még így — mondd : mikor térsz meg, hányszor fogod még megfeszíteni Krisztusodat — szólj ? ! . . . Óh ember, térj a te Uradhoz, Istenedhez ! — ni. *

GONDOLATOK* A b ű n ö sö k h a lá la ig e n gonosz.

33* Zsoltár 22* ^erse* A

b ű n zso ld ja a h a lá l*

Szent P á l aipostoL H a a test sze rin t é lte k , m e g h a lto k*

UgyanaJi,

A m in t a fü s t e lria s z tja a m é h e ke t, a dög a g a la m b o k a t: a k k é n t ű z i c l tő lü n k a b ű n az a n g y a lo k a t A le g ío b b rom lása a le g u n d o ka b b * **

N 0.gy szent VajsúL Közmondás.

A halálos b ű n n e l m e g ö lt lé le k h o ltte te m e s o k k a l rémesebb egész te m e tő k n é l

Egy hittudós.

Egy a sok közül H o m p e sch

1908. január hó közepén hunyt el Németországban egy férfiú, ki hazája egyik legnagyobb embere volt akár sziklaszilárd hitbeli meg­ győződését, akár az Egyházhoz való hűségét, akár példás életét tekintjük. S ez a nagy ember a mienk v o lt; rendi testvérünk volt. Élete a terciárius élet igazi példaképe v o lt: szavait és tetteit egyedül szent Ferenc atyánk állandó sóhaja és imája .Istenem és m indenem ! irányította. N em ­ csak csendes othonában élt és szolgált Istennek, hanem a nyilvánosság előtt is, mert lelkének minden képességével és erejével sikra szállott nemzete legszentebb érdekeiért. H om pesch A lfré d g ró f — mert ő volt e nagy ember — 1826. szept. 16-án született Jülichben, mintegy hatszáz év óta hírneves katholikus nemesi családnak sarja. Ifjú korában belépett az asszízi Szegény (harmadik rendjébe, s így élétének legszebb éveit, ifjú korát a jó Istennek szentelte. Szeplőtelenül viselte a rendi öltönyt egész haláláig s ravatalra óhajának megfelelőleg szent Ferenc öltönyében helyezték, mert ez volt az Ő legnagyobb disze és ékessége. — A politikában akkor kezdett szerepelni, midőn az északi német szövetség gyűlésére Aachen városa képviselőül választá. A német birodalm i gyű’ lésnek 1874 óta mint a düren-jülchi kerület képviselője állandóan tagja volt. Hogy mennyire tisztelte és szerette őt választókerülete, kitetszik ama nagy ünnepségből mellyel megtisztelték, midőn huszonöt év óta képviselte már a kerületet. Hompesch gróf tevékenysége szorosan összefügg a centrum párt történetével. Szomorú és nehéz időben állott a centrum zászlója alá, de nem félt, hanem bátran hirdette annak elveit szóval és tettel egy­ aránt. 1893 óta, midőn Ballestrem ^ ró /h e ly é b e őt választák a centrum -

169 párt vezérévé, neve elválaszthatatlanul összeforrt a centrum történe­ tével. A centrum minden nevezetesebb mozzanata az 6 nevével kapcsolatosan lett ismretes. Noha a párt összes tagjainak részük volt a centrum sikerében, mégis az érdem legnagyobb része ót illeté, mert 5 volt a vezér a faarcban, s az ő vezetése alatt vívta ki a centrum a győzelmet. Hompecsh gróf tetőtől talpig nemes ember volt. Tevékeny élete, különösen egy emberöltőre terjedő politikai munkássága által meg­ mutatta, hogy a születés nemességével egybeköté a íélek nemességét is. Dicsőségének koszorújában nem a legjelentéktelenebb virág a kattfolikus egyl)áz^oz való hűséges ragaszkodása. A birodalmi gyűlésen nem egyszer szállott síkra a kath-egyház érdekében. Betegsége alatt minden pártbeli képviselő társai érdeklődtek iránta, s a napnak minden órájában kérdezősködtek hogyléte felől. Midőn meghalt, gyászolt az egész katholikus Németország. Nekünk azonban az Ő sírja nem szomorúságot és fájdalmat, hanem örÖmÖt és dicsőséget hirdet. G a la m b o s .

Szent Ferenc és társai. — S z e m e lv é n y e k a F io r e t t ib ő l. —

H ogyan kapta m eg sz. F erenc P o rc iu n k u lá t ?

jik o r látta sz. Ferenc, hogy az Úr a testvérek számát gyarapítani akarja, így szólt hozzájuk : „Kedves testvéreim és fiaim ! Látom, hogy az Ú r számunkat gyarapítani akarja. Ezért célszerűnek, sőt szükségesnek látom, hogy a püspöktől, vagy a benedekrendi apáttól egy kis templomot kérjünk, amelyben a testvérek imádsá­ gaikat végezhessék. Ezen templomocska mellett majd építünk egy szegényes kis házat agyagból, hol a testvérek pihenjenek és dolgozzanak. Mert a mi tartózkodási helyünk* nem megfelelő és nem elegendő a testvéreknek, mert az Úr megszaporított bennünket és különösen mivel itt nincs templomunk, amelyben imáinkat végezhetnénk. Ha egy * Rivo T o rto , Asszízi síkságán k ö rü lb e lü l egy 1211. tavaszán P orsjiu nkulába.

hagyták

el a te stvé re k ezen

ó rá n yi

távolságban a várostól.

la k h e ly ü k e t és kö ltözte k át

a közeli

170 testvér meghal, plomában."

nem

temethetjük

el itt, sem a világi papok tem ­

Ez a beszéd igen tetszett a testvéreknek. így tehát elment sz. Ferenc Asszízi püspökéhez és előadta neki kérését. A püspök pedig Így felelt: „Testvérem, nekem nincs olyan templomom, amelyet neked adhatnék." Ekkor elment sz. Ferenc a sz. benedekrendi apáthoz a Subasio hegyre és hasonló szavakkal előadta kérését. A jóságos apát tanácsot tartott szerzeteseivel, mely után átengedte Isten szent akarata szerint sz. Ferencnek és társainak az u. n. Porciunkula Mária templomot, mely az összes tem plom aik között a legszegényesebb és legkisebb volt. És igy szólt az apát sz. Ferenchez: „ím e testvér mi ✓ meghallgattuk kérésedet. De ha az U r megengedi, hogy társaságotok növekedjék és elterjedjen, úgy azt akarjuk, hogy ez a hely fő-és székhe­ lyetek legyen." Ferenc és társai szivesen beleegyeztek ebbe. A szent végtelenül örvendett, hogy a testvérek ezt a helyet megkapták, különösen, mivel a templom Isten anyjának volt szentelve és mert olyan kicsiny és szegény volt, végül, mivel Porciunkulának hivták. Ez a név mintegy előre jelezte, hogy fő- és szék temploma lesz szent Ferenc szegény, egyszerű testvéreinek. A Porciunkula nevet tulajdonképen onnan kapta ez a hely, hogy a környéken elterülő m ajor már régtől fogva P orciunkulá­ nak neveztetett. Az örvendező szent Ferenc igy szólt társaihoz : „A zért akarta az Ur, hogy semmi más tem plom ot ne engedjenek át a testvéreknek és hogy az első tesvérek ne építsenek m indjárt kezdetben templom ot, hanem ezt kapják meg, mert így a szegény testvérek megérkezése által egy jóslat ment teljesedésbe".* Habár a tem plom szegényes és roska­ dozó volt, mégis Asszízinek és az égész környéknek lakói régi időtől fogva nagy tisztelettel viseltettek iránta, sőt ez a tisztelet időről-időre folyton növekedett és növekedik egészen a mai napig. M iután ugyanis a testvérek Porciunkálát lakóhelyÖkül választották, az Ú r csaknem m in ­ dennap gyarapította számukat és szent életüknek a hire elterjedt az egész spoletoi völgyben és a világnak sok más részében is egészen feltűnő módon. Azelőtt azt a templomot az angyalok Mária templomának nevezték, mivel ott gyakran angyali éneket véltek hallani. Bár az apát és a • A jó s la t b izonyára a névben

keresendő. P o rc iu n k u la a n n y it je le n t, m in t kis

rész, szegényes te le p stb. De épen ezt k e re s te F e re n c és a n e k i a já n d é k o z o tt te m ­ p lom b an m e g ta lá lta ,

a m it k e r e s e tt; vágya m e g va ló su lt.

171 szerzetesek egészen ingyen engedték át a templomot szent Ferencnek és társainak, mégis Ferenc, m int jó és tapasztalt mester, házát vagyis rendjét erős sziklára akarta építeni, t. i. a teljes szegénységre. Ezért küldött minden évben az apátnak és szerzeteseinek egy edény halat a hódolat és szegénység jeléül. Azt akarta ugyanis, hogy a testvéreknek ne legyen semmi földbirtokuk, sőt még lakóhelyük sem olyan, mely ne legyen másoknak a tulajdona úgy, hogy a testvéreknek ne legyen joga azt valamiképpen árúba bocsátani. Valahányszor pedig a testvérek elvitték a halakat a szerzeteseknek, ezek mindig egy korsó olajjal ajándékozták meg őket. Németből: K re s z ta R iza.

Apróságok nagy dolgokról. Le az álarccal. — E g y -k é t f o t o g r á f ia a s z a b a d k ő m ű v e s e k rő l. —

1. Az olasz szabadkőművesek idei program m ja. More Ferrari, az olasz fópáholymester körlevelet intézett az Összes olaszországi szabadkőműves páholyokhoz (egyletekhez.) Hogy mi van ezen körlevélben, nem fogom bőven k ife jte n i; csak a m inket érdeklő részéről szólok. Sürgeti az iskolák laicizálását (az'*z világivá tételét) és a (házas­ sági elválás kérdésének még az idén való megvalósítását. S e dolgot illetőleg nagyon számít a páholyok támogatására.

*

*

*

2. A szabadkőműves diákok. A krakkói szabadkőműves zsidó diákok zavargást rendeztek dr. Zimmermann, egyetemi tanár ellen csak azért, mert Zimmermann katholikus pap. Igaz, hogy nem járt sikerrel e zavargásuk ; de fényes bizonysága ez ama ádáz gyűlöletnek, amely a katholikusok iránt a szabadkőműve­ sek szívében — nem is lappang, — hanem ég. 3. K le rik á liz m u s — katolicizm us. A m it olyan szánalmasan akar­ nak letagadni a hárompontos szabadkőműves „testvérek" és lapjaik, Íme megerősítik a Nagy Oriens páholy 1910. szept. 21.-én tartott ülésén dr. Courbaus által tett alábbi kijelentések :

172 „Végre nyilatkozott a páholy, kimondta, hogy üldözi a katoliciz­ m ust; de, mivel még tekintettel kell lennie sok mindenfélére, a nyilvános életben külömbséget tesz a katolicizmus és a klerikálizm us között, s ez utóbbit (a klerikálizm ust), m int papi prepotenciát, büszke dölyföt üldözi.* „N ekünk katolicizm us és klerikálizm us egy ördög, egy és ugyanazon dolog. A kettő közti külömbséget csak a nyilvánosságban hangoztatjuk a tömegek megtévesztésére ( I I ) é s : hogy annál hathatósabban m űköd­ hessünk. Itt, a páholy ülésén azonban őszintén nyilatkozunk, hogy az igazságnak helyet adjunk. Nekünk klerikálizm us és katolicizm us egy és ugyanazon dolog," 4. M iképen ta n ítja olvasóit a szabadgondotkozó és szabadkőm ű­ ves lap^arra, hogy hogyan lehet a legjobban küzdeni az Egyház ellen. A frankfurti Das fre i Wort nevű szabadkőműves lap gyakorlati oktatást nyújt a decemberi füzetek egyikében a német és az ausztriai tanítóságnak arra, hogyan lehet a legpraktikusabban, a leggyakorlatiasabb módon küzdeniök a klerikálizmus, helyesebben : a katolikus Egyház ellen. „Csodának látszik, — irja ez a lap, — hogy a róm. kath. Egyház az im m ár századok óta folyó felvilágosodási munka dacára még m in ­ dig fönnáll. Nem elegendő ezt az elsőrangú várat csak lö v ö ld ö z n i: elkeli vonni a vizet is tőle és ki kell éheztetni. . . . A klerikálizmus elleni praktikus küzdelmet m indenekelőtt nem lankadó buzgalommal Máté evangéliuma („T e Péter vagy . . . stb.) és a Péter-legenda ellen kell felvenni. A zsenge ifjú s á g g a l már az iskolában a legutolsó faluban is meg kell értetni, hogy a pápaság teljesen ingatag alapon áll (?) és hogy a római pápa ép oly joggal tulajdoníthatná az ő installációját (tró n já t és trónraléptét) Marduknak, m int szent Péternek. Ezzel kapcsolatosan kell aztán folytatni az ostro­ mot a klerikálizmus másik oszlopa: a klerikális m orál (erkölcs) ellen. Hogy egy ilyen korhadt alapon (ó, ó ! ! ) nyugvó tan egyáltalában hogyan merészkedhetik annyira, hogy egy ethikai (erkölcsi) rendszernek szolgál­ jon alapul, az egyszerűen érthetetlen . . . Aki a klerikálizmus ellen praktikus küzdelmet akar folytatni, annak kötelessége teljes erejéből támogatni azokat az erkölcsi ( ? ? ? ) egyesületeket, (s itt megnevezi az ő egyesületüket) . . , név alatt . . . működnek Németországban. Aki pedig a Róma elleni praktikus harcot fölveszi, m indenütt és mindenkor arra az alapmeggyőződésre jut, hogy a klerikálizm us főleg

173 csak azért tud még létezni, mert tanait bele tudja csepegtetni az ifjúság szivébe. Épen azért ama felvilágosító munkásságon kívül, amelyet a számtalan szabadgondolkozó egyesület végez, semmiféle más egyesület sem oly fontos és méltó arra, hogy utolsó garasunkkal is támogatására siessünk, m int a . . . (és itt megemlíti azon egyesületüket, amely a világi iskola és erkölcsi oktatás ügyéért alakult.) (És most jön a java.) A klerikálizmus elleni praktikus harcban továbbá fel kell venni a küzdelmet minden ellen, ami Rómából jön. Nemcsak kritizálással, hanem pozitív (határozott) tettekkel kell a tömeget a klerikálizmustól az üdvnek (?) elvonni. A lélekölő templomjárást (kib ú jt a szÖg a zsákból !) oly módon kell ellensúlyozni, hogy vasárnaponként ingyenes népies felolvasásokkal, múzeumlátogatásokkal, népies szórakozásokkal, hangversennyel, tánccal, stb. a templomjárásnál kedvezőbbet nyújtunk a népnek. Az úgynevezett „charitas christiana" (keresztény szeretet) felekezetnélküli kórházi és árvaházi intézményekkel pótlandó , . . Emellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindenekelőtt az olasz királyságot meg kell erősíteni, melynek világtörténelmi hivatása, hogy, — „am ikor eljövend az idő,” — végleg birtokába vegye a Vati­ kánt. Lehet, hogy ez még soká lesz, de lehet, hogy nagyon gyorsan fog bekövetkezni. A siker egyedül csak a m i tevékenységünktől és azon áldozatoktól függ, amelyeket sajtónk, előf)orcosaink és szervezeteink ja v á ra f)ozunk! ! (Ez nekünk is s z ó l!!) Azon országokból, ahol a szabad ( ? ? ? ) szellemek ébren őrköd­ nek, . . . kivonulnak a kongregációk; azon országokban pedig, ahol a szabad szellemek alusznak, . . . bevonulnak a kongregációk. Minden szerzetes és minden apáca csak arra figyelmeztet bennünket, hogy nem voltunk eléggé áldozatkészek, — hogy lusták voltunk." így szól az a frankfurti szabadkőműves lap. Megdöbbentő nyiltsággal és borotvaéles fegyverekkel akarja felvenni a küzdelmet a katolikus Egyház ellen. Nagyon érdekes, hogy épen azokat a pontokat támadja meg amelyek szent hitünk ékes koronájának legragyogóbb drágagyöngyei közül valók. Persze, így gondolkoznak a szabadkőművesek: Ellopjuk a koronából, ha nem is mind, de több ékes gyöngyét, hogy az ekkép ékeitől nagyrészben megfosztott koronát ne becsüljék már annyira, m int eddig. S ha ezt elértük, lassanként ellopkodunk minden értéke­ set és ekkor megvetik majd a szinte éktelenné vált koronát. Ez az ő c é lju k ! K iirta n i a h ite t, az e rk ö lc s ö t a hívek szívé-

174 b ő i ; megszakítani a hívek m inden összeköttetését a pápával, ennek te k in té ly é t le já ra tn i, parancsait, rendeléseit m e g ve tte tn i, a n eki t a r ­ tozó engedelmességet m e g ta g a d ta tn i! ! De azt mondják ám és a Szentirásban is megvan írva, hogy az egyházon „m ég a pokol kapúi sem vesznek erőt,*' tehát m iért fé l­ jünk mi a szabadkőművesektől? igen, ez igaz betürői-betűre. Az Egyházat, az egész Egyházat nem győzheti le sátáni had sohasem. De az már nincs megírva — és a tapasztalat is bizonyítja, — hogy Franciaországban, vagy Portugáliában, vagy másutt nem győzhetne a pokol ?! A z m ár nincs megírva, bogy Magyarországban nem diadalmaskod^at a sátán ezer és ezer csatlósa! Az már nincs megírva, hogy nálunk nem szenvedhet az Egyház sebeket, súlyos, szinte h. lálos se­ beket ! Az már nincs megírva, hogy e bonban nem tűzheti ki a sza­ badkőművesség zászlaját! Nincs m egírva! Hanem csak az, hogy az egész Egyházon nem győzhet a pokol I ! . . . Azokból a jó tanácsokból amelyekkel a szabar^kőműves központ a harctérre szétküldött híveit ellátja, mi katholikusok se .at tanulha­ tunk. Az ellenség maga árulta el haditervét és a cél elérésére szánt eszközeit, aminők : áldozatkészség, tevékenység, a sajtó támogatása, szervezeteink felvirágoztatása ! ! A Hírnök februári számában a 91. oldalon cikkeket kér A n ta l terciárius sok mindenről, a többek között a szabadkőművességről is és arról, hogy miképen kűzdjünk ellenségeinkkel. Íme a cikk, és ime itt vannak az eszközök is ! Csak még egyet akarok hozzátenni : a meggyőződéses h ite t és az ebből sarjadzó vallásos é le t e t ! 5. A szabadkőművesek hatalm as kezének ro m b o ló hatása P o r­ tugáliában. A szabadkőművesség átkos kényuralma alatt görnyed a portugál köztársaság. A jelenlegi korm ány rövid időn belül rendeleti úton életbelépteti az Egyház és állam szétválasztását. Ugyancsak ez a kormány nagyon „érdekesen'* { W ) értelmezi a szabadságot. Íme a kormányrendelet : ,A szerzetesi ruha viselése, bárminő legyen is az, tilos a vallási egyesületek tagjainak. Akik ezen rendelkezés ellen vétenek, illetve ezt be nem tartják, a hatóságok által letartóztatandók és bárki, aki őket tetten éri, kiszolgáltathatja a hatóságoknak." „A büntetőtörvény 263. szakaszában felsorolt büntetés vár a Jézustársasági rend mindazon tagjaira, akik Portugáliában és a portugál gyarmatokon élnek, vagy éltek, s akiknek neve a hivatalos lap 1910. évi december 26-iki számában közölt lisztában bennfoglaltatik,

175

ha portugál földön találtatnak, vagy esetleg újból visszajönnének ; ez esetben nevezettek a hatóságok által letartóztatandók, vagy bárki ál­ tal a hatóságoknak kiszolgáltathatok!!" 6. A szabadkőművesek a vatikáni követek ellen. A párisi nem­ zetközi szabadkőművesi központ kezdeményezésére nemzetközi sza­ badkőműves liga alakúit azzal a céllal, hogy a vatikáni diplomáciai (a pápa uralkodói és politikai) képviseltetés megszüntetését eszközöl­ jék ki azon kormányoktól, amelyek ma még fönntartják a Vatikánnal a diplomáciai összeköttetést. Ez a veszedelmes liga jelenleg 100 tagot számlál. Valamennyien képviselők és előkelő politikusok. Egy-két fotográfia a szabadkőművességről. Ez az a „csudabogár," amelyről a Hírnök már többször írt s amely a jótékonyság leplébe burkolózva az emberek legértékesebb drága kincséi a lelket és a lelki békét elrabolja. G yilkos, szívtelen, hóhér b a n d a ! ! Lélekrabló, hazug, iste n te le n összeesküvők! ! M indennek ami igazán jó és nemes, m egbőszűlt vad e lle n s é g e i! ! Az ördög szerencsétlen csatlósai^ a sátánnak rabszolgái és kötélen rá n g a to tt b é re s e i! ! . . . Egy-két ember hiába mozog, ha a többi ölhetett kezekkel nézi ezen néhánynak lázas munkáját. Mindenki álljon ta lp ra ! Jézust hívő le lk e k ! Nem lá tjá to k a vad csordához hasonló megveszettséggel és az Egyház ellen való ádáz dühvei dolgozó ú r i­ osztályok és szegény népek ro m b o ló m u n ká já t ? ? Fel tehát, fe l közös ellenm unkára a szabadkőművesek ellen !! T a n ítv á n y .

Vita a vonaton. (F o ly ta tá s .)

Nagyon szívesen leszek szolgálatára és azt hiszem, hogy nem is lesz nehézségünk. Mert m int látom önt nem a rosszakarat, hanem az igazság iránti vágy vezérli, — vagy talán csak a rossz szellemek ijesztgetik. M ert valóban oly dolgokat hozott az előbb össze, amelyek igy egys2 erüen előadva bárkit is megzavarhatnanak.

176 Tehát hol is kezdjük a dolgot? — Ugyebár azt tetszett mondani, hogy Istennek m int mindentudó lénynek, a ki előre látta az ember bukását, vagy olyan embert kellett volna alkotni aki nem eshetett volna el, vagy ha ezt ő megengedte, akkor ne büntetné őt örökké. Szóval ön szerint a pokol ellenkezik Isten bölcseségével. Tényleg igaza van abban, hogy Isten (abszolút) föltétlen hatalmával megtehette volna azt, hogy oly embert alkot, aki nem eshettett volna el. De már most az a kérdés, hogy vájjon megfelelt volna-e ez az ember, az Isten és az ember méltóságának. Méltó lett volna-e Istenhez az az ember, kedvét és gyönyörűségét találta-e volna Isten az ilyen masina emberben, aki mindent csak merő ösztönből, muszájból és vaskényszerból tett volna, akár csak az állatok? Én határozottan kim ondom hogy nem ! S azt hiszem, hogy ön is kénytelen belátni és megengedni azt, hogy Isten sokkal jobb, töké­ letesebb és isteni hatalmához inkább méltó munkát végzett akkor, am ikor az embert szabaddá, függetlenné tette, azaz saját képére és hasonlatosságára fo rm á lta ; mintha ezen előnyeitől megfosztva, őt is a vak ösztön és kényszerűség igája alá vetette volna. Én azt hiszem, hogy sokkal nagyob dicsőséget és örömet szerez Istennek, a minden fizikai és morális kényszertől ment, független szabadakarattal bíró embernek önkéntes tisztelete és hódolata, m int az előbbi kényszer tisztelet. Vagy mondja csak, melyik gyermeke és barátja tisztelné meg önt jobban, melyiket becsülné őn többre, azt-e aki csak érdekből és muszáj­ ból tisztelné, szeretné önt, s csakis annyit tenne, m int amennyit a a szülői szeretet okvetlenül megkívánna tő le ; vagy pedig azt aki önzetlenül, csupán szeretetbŐl tisztelné önt és járna mindenben kedvére ? — No mindenesetre az utóbbit. És azt én is nagyon szívesen megengedem t. úrnak, hogy a szabad és minden kényszertől ment ember sokkal remekebb teremtménye az Istennek, s ez a szabadság sokkal jobban megfelel az ember méltóságának is. Hisz tulajdonkép ez teszi őt emberré, emeli őt fel a többi teremtmények köréből és teszi őt azok fejévé. De azt hiszem, hogy kegyednek is bekell látnia azt, hogy ha már Isten kivette az embert a kényszer alól és szabaddá tette, akkor legalább az ő szeretete megkövetelte volna azt, hogy ezt az embert óvja meg hatalmával a bukástól, vagy pedig adott volna neki oly kegyelmeket, amelyek segítségével kikerülhette volna a kár­ hozatot hozó bukást.

177 t

— Na nem egészen ! Mert föltéve azt, a m it már ön is helyeselt és megengedett előbb, hogy Isten szabaddá, és függetlenné tette az embert, ez által kizárta azt, hogy saját hatalmával óvja meg az embert a bukástól. Most kérem, ezt megengedve, megint csak nem volna az ember teljesen szabad és független. Éppen azért Isten hatalmának ezt a kény­ szerítő használatát és közbevetését az emberiség üdve érdekében, ki­ zárja az Isten előbbi akarata és végzése, a mennyiben ő az embert teljesen szabadlábra helyezte. De abban már igaza van, hogy Isten szeretete megkövetelte azt, hogy olyan kegyelmekkel ruházza fel azt az embert, a melyek szép­ ségével ő kikerülhette volna, — nagyon helyesen mondta azt, hogy kikerűlf}ette volna; tehát feltételesen és nem határozott állító alakban, hogy k i kellett volna kerülnie a bukást. Mert az ember szabadsága szükségképen magában foglalja a bukás lehetősegét, az Istennek bár­ mely nagy kegyelmeivel és szeretetével szemben is. És valóban igy is történt a dolog. Az ember ugyanis visszaélve a neki adott szabadsággal, az Istennek minden jósága, szeretete és bőkezűsége dacára is, a mely bőkezűségében túláradóan és a mértéken felül árasztá el kegyelmeivel az embert — a miről bizonyságot tesz nekünk az emberiség teremtését és történetét leiró Szentirás — amely­ ről kezeskedik nekünk Istennek a bukott emberiség iránt táplált szeretete. Ki dacára annak, hogy ez a gőgös kis emberke elfordult tőle, megtagadta azt a köteles hódolatot amely őt m int Teremtőt joggal megillette: mégis oly gondal csüngött rajta, hogy nem sokallotta egyet­ len Fiát is feláldozni, csakhogy megmentse ezt a bukott emberiséget. Már most föltehetjük-e azt Istenről, hogy aki ily szeretettel ka­ rolta föl még a bukott emberiséget is, hogy ő nem tett volna meg m indent annak az embernek érdekében, akit m int kegyed is tetszett említeni, szeretetből alkotott? Feltehetjük-e Őróla azt, hogy az okozta az ember bukását mivel ő fukarkodott kegyelmeivel, mivel magárahagyta ezt az embert? Nem! Ő bizonyára elment az utolsó határig, megtett mindent amit a józan szeretet megkívánt tőle. Gondolja csak el uram azt, hogy m it tett Isten a világ teremté­ sétől fogva egész a mai napig az emberiség érdekében! Tömegesen küldte prófétáit, számtalan csodát művelt részint a szentek, különösen pedig Fia által, — azt hiszem bizonyíthatok ezekkel; vagy nem hisz ezekben és a kinyilatkoztatásban ? ! 12

178 — Na még annyira nem vagyok hitetlen ! — Na akkor folytatom. Az Ú r Jézus velünk maradt az O ltáriszentségben új kegyelmi forrásokat nyitott a 7 szentségben, a me­ lyekre, de különösen a búnbocsátásra oly nagy szüksége van az em­ beriségnek. Kell-e ennél tö b b ? ! És 5 még ezzel sem elégedett meg. Egy külön osztályt á llito tt fel a papok személyében, a kiknek egyedüli kötelességükké, hivatásukká csak azt tette, hogy erre a vándor em ­ beriségre felügyeljenek; azt, ha netalán le találna térni az igaz útról, arra ismét visszavezessék; a lankadókat bátorítsák, a kitartó és hű lelkeket vezessék rendeltetési helyükre. Hányszor megtörténik az is,, hogy Isten az ő határtalan szeretetétől ösztönöztetve, mintegy kijátsza az ember szabad akaratát azáltal, hogy t. i. akkor szólítja ki e világból amidőn kegyelmi állapotban van. — Jó-jó kérem ez mind szép, én ezt mind elhiszem ! De m it ér Istennek az emberiség iránt táplált nagy szeretete, hogy egyeztet­ hető meg ezzel az örök büntetés? — Hát csak úgy, hogy ennek a végtelen szeretetnek — a bűnös részéről jövő — megvetése, viszautasítása; ezeknek a végtelen go­ noszsága követeli meg az örök büntetést. M e rt m inél nagyobb az Isten jósága és bőkezűsége, annál nagyobb az ezt megvetők (hálátlansága, annál nagyobb büntetést is érdemel annak megvetése. Vagy az igazság nem azt követeli, hogy a büntetés arányban álljon a gaztettel? — Természetes! De mondja csak t. úr. Hol van itt arány, hol van itt igazság, hogy egy bűnért amelyet valaki egy pillanat alatt elkövet örökké kelljen neki szenvednie? Hát ha már végtelen büntetést érde­ mel, nem volna-e jobb ha azt egy bizonyos idő alatt leszenvedhetné, és Így eleget téve bűneiért vagy semmisítené meg őt az Isten, vagy most már m int megigazultat venné fel őt is a választottak közé? — Mindenesetre ez szépnek is meg jónak is lá ts z ik ; de csak látszik mert kérem ez lehetetlenség. Lehetetlenség pedig azért, m e r t: először az ember m in t véges lény tetmészeténél fogva képtelen egy végtelen nagy szenvedés egy­ szerre való elviselésére. De, mivel az Isten igazsága és a bűn gonosz­ sága végtelen nagy megtorlást kíván, azért nem a nagyságra nézve végtelen a büntetés hanem az időtartamra nézve. Azt hiszem ez elég világos ! De másodszor azért sem szenvedheti le a bűnös örök büntetését

*

179 egy bizonyos idő alatt — ha erre m indjárt természeténél fogva képes volna is, — mert őrajta, minthogy számára már a megpróbáltatás ideje lejárt — örö/:/:e meg fog maradni az a bűnfolt, mely őt örökké utálatossá és elvetetté fogja tenni Isten előtt. Ők már bűnüket jóvá nem tehetik, ezt a foltot el nem törülhetik még a tényleges szenvedések árán sem. M ié rt? Azért, mert a másvilágon az érdemszerzésnek a jóvátevésnek már helye nincs! Az itt elkövetett vétkekért még kiengesztelhetjük az Istent, bűneinket még jóvátehetjűk összes következményeivel együtt; de már azt a bűnt, amelyet itt ez életben jóvá nem téve magunkkal viszünk a másvilágra, soha de soha jóvá nem tehetjük. Nézze kérem, ez az a végtelen nagy kűlömbség azon bűn követ­ kezménye között, amelyet a bűnnek még ez életben elkövetése von maga után és azon bűn következménye között, a mellyel terhelve át­ léptük életünk határát. Ebből magyarázhatjuk ki azt, hogy az Isten m iért nem szüntetheti be a poklot, hogy miért kell ott a halálos bűnben lévőknek örökké szenvedni. — Akármilyen világosan is beszélt t. úr, de én mindezek da­ cára sem látom igazságosnak a pokol örökkévalóságát. Nem tudom az egypár pillanat alatt elkövetett halálos bűnt összeegyeztetni az örök büntetéssel. — N e m !? Mondja csak kérem milyen pályán működik? — A birói pályán. — Helyes ! Na és helyeselte-e, igazságosnak tartotta-e, az egypár évvel előbb felakasztott Pete postásnak halálos ítéletét! — M indenesetre! Az mást nem is érdemelt m int kö te le t! (F o ly ta tju k .)

A.

\ ’A '

U; .•'•Vv. V •>

12*

<ÍÖ C S >

Dalok az oltárnál. V I. Jéziss, édes Istenem^ Lantom félve pengetem, M id ő n oltárod tövében H o rja N éked zendül éppen. O h , T e , drága szent K enyér, A m e ly m indennel fe lé r! Szent malasztod titk o s árja H ódolóid egyre várja . ♦ • M ily magasztos, nagy dolog. H o g y a Szíved it t dobog; Szent szerelmed érzetével, Itt vagy, Édes, nappal, éjjel • Itt a drága, szent C soda; H á t siessünk m ind o d a ! H o g y szerelme lá n g n yilá va l H ő szivünket já rja á lta l! — m ák, és im á t! ángoi le g k iv á lt ib cr, bízva, ho gyuUadozzon! Zengve S

ff

vagy;

szívünkbe féltve hú kebelbe z á rv a : i k lesz Szív o ltá ra ! J^öldes Zoltán*

K

^

^

A bűnbánó poéta.

hold .karéja már lebukott a nyugati égen. A keleti tájon m int égő tűzkorong jött elő egy fehér felhő mögül a nap. Izzó fénye bíborszínre festé a halvány felhőt és lassú méltósággal mind magasabbra szállt az égen a csodálatos fényben tündöklő nap. Todi olajfaligeteiből kéjes illa t áradt széjjel. A ciprusokkal sze­ gélyezett kertek virágai harmatcseppektől megrakva, a napsugarak hatása alatt m int apró gyémántszemek ragyogtak. Csupa illat, csupa báj volt ez a gyönyörű áprilisi reggel. A város még csendes volt. A ferenciek templomából harangszó áradt szét a légben. Első harangszó a húsvéti reggeli misére. Komoly, ünnepélyes hangon tudatta a hívőkkel a nagy nap fönségét. A nagy­ pénteki gyász helyét a pazar fény és pompa váltotta fel az oltárokon. A szomorú bűnbánati zsoltárok helyett a feltámadott Krisztust dicsőitő hymnuszokat zsongták az ajkak . . . A templom ablakán belopódzott egy picinyke napsugár. Glóriába vonta egy rongyokba burkolt férfi alakját. O tt térdelt a mellékhajóban levő Madonna oltára előtt. Egyedül volt — Istenével. Ráborult az oltár kövére. Forró könnyeivel áztatta azt. Sovány, vékony ujjait gör­ csösen szorongatta. Majd felemelte ősz fejét. Nagy, fekete szemei a Madonna szelíd arcát keresték. rebegte csendesen — kit annyira szeretett — Boldogasszony . az ő kedvéért kérj irgalmat, bocsánatot az a fehér, tiszta lélek . '

s.

'

^

'

182 számomra Fiadtól. Nem a világ hiúságában gyönyörködő, földi érzel­ mektől elkábult, hanem a keserű bánattól megtört^bűnbánó szív eseng kegyelmedért. Madonna, vidd el neki a hírt honodba, hogy méltó akarok lenni őhozzá, akinek fávoztával ledőlt előttem minden földi hatalom és na^zyság bálványa. Elszállt az öröm és boldogság ; nem maradt meg szívemben a földi boldogság utáni legparányibb vágyjsem . . . Csak egy édes remény lopta be magát fájdalom tól összemarcangolt szí­ vem legmélyére, az a boldogító tudat, hogy ha útjába lépek, találkozni fogok vele ott fönn . . . Táplálja lelkemet a remény, hogy a ma föltámadt Krisztushoz hasonlóan a nagy napon föltám adok én is. Igen, én látni fogom őt . . . vele leszek mindig, elválaszthatatlanul . . . Oh boldogító édes reménység ! Szavai lassan-lassan elcsuklottak. Szemeiből nagy cseppek peregtek alá az oltár kövére. Szelid Madonna jóságos tekintete szeretettel simogatta a zokogó férfi vonagló lelkét . . . / Úgy maradt sokáig mozdulatlanul. Megkondult a második harangszó is. A tem plom lassan-lassan megtelt emberekkel. Benedetti, a féhér fürtű fiatal agastyán fölkelt helyéről, s a templom egy sötét zugába húzódott. O tt maradt mindad^ig. míg a mise véget ért. Várt, míg az ,emberek kiözönlöttek a templomból. Még egy búcsutekintetet vetett a megfeszített képére s kiosont a templomból. Mondd csak Marinó, szólt fennhangon egy fiatal nemes társá ez a Benedetti nem valóságos ő rü lt ? - ő r ü lt ? És miért volna az ? kérdé barátja. - Nem látod rajta ? Nézd m ily durva condrákban jár. Hová dobta aranyozott ö ltö n ye it? H ahaha! . . . hisz valósággal gúnytár­ gyává teszi m a g á t! És te kacagsz fö lö tte ? Én szánom őt, mert igazán sajnálatra méltó. Nézd nem rég még délceg, büszke alakja mennyire megrop­ pant. Hová tűnt hódító szépsége? A sok sírás elvette éjszemeinek Hejh, pedig előbb, de sok szívet tudott velük lángbaborítani. Mert Júliája a szellemek hónába tért, m int hontalan koldus bolyong Todi büszkesége? És m ié rt?

185 talhatatlan, mert nagyon szerette őt. ismét csak azt mondom kedves Marino, hogy az egy­ kor dédelgetett Benedetti dőre, nem, annál is tö b b : esztelen. És kacagok fölötte, mert olyan mulattató fedetlen fejével, sarutlan lábaival. Benedetti éppen n\ellettük haladt el. Egyetlen tekintetre sem méltatta őket. Lelke már régen elszakadt a világtól . . . II. Todi bálványozott kedvence volt a daliás fo u r: Jaques dei Be­ nedetti. Vezető szerepet vitt a városban. Nélküle el sem tudtak kép­ zelni lófuttatást, színjátékot, ünnepélyeket. Hódító szépséggel volt megáldva. Legszebb férfi volt Todiban. Hozzá még óriási vagyonnak volt birtokosa. Gazdagságával boldogság párosult, mert olyan nőt bírt Júliájában, akinek a környezete tisztít, üdít, boldogít . . . Eszményi szépség volt Benedetti felesége. Büszke is volt arra, hogy őt szépségéért annyira ünnepelték a városban. Ragyogó sötét szemei lágyan, bársonyosan simogattak meg mindenkit. Márványsíma arca, lilio m homloka, piciny piros ajka olyan igézővé tették a tisztalelkű angyali Júliát. Benedetti rajongó szeretettel vette őt körül. Világias,^hiúságok után vágyódó lelke azonban nemcsak a szépséget, a külső bájt cso­ dálta és szerette feleségében, hanem keresztényi erényekben gazda­ gon tündöklő lelkét is. Enélkül nincs is értéke a szépségnek. Töré­ keny üveggyöngy érték nélkül, melynek tulajdonosa annak az aggo­ dalomnak van kitéve, hogy féltve őrzött kincse egy nap összetörik . . . Mert mi múlhat el oly hamar, mint a külső szépség? A virágok ezer színében tarkázó kert is m ily szép, míg a vihar nem pusztít abban. De nézzük meg csak vihar után . . . Egyik szirmától megfosztva, másik szárában letörve, harmadik a földből kiszaggatva és a vihar erős nyomai, pusztítása fölött búsonghatunk . . . A szépség ma elkápráz­ tat, holnap a sajnálkozást válthatja ki lelkűnkből, mikor annak csak nyomait szemlélhetjük . . . Ha elragadó volt Júlia külsőleg, vonzó, kedves, szeretetreméltó lelki tulajdonai miatt. Angyal emberi testben. Akik őt látták, emlékét mélyen a szívükbe vésték. Mert a jóság, a lélek szépsége még a bún fertőjében fetrengő nyomorultakat is lebilincseli, annál inkább a jobbérzelműeket. Boldogsága közepette megrendítő gyász érte Benedettit. Bálvá­ nyozott felesége elment oda, hol angyalok vártak reá . . . Elment . . .

184 de m agával gára

v itte fé rje m in d e n ö rö m é t. O ly a n v o lt J ú lia n é lk ü l a m a ­

m a ra d t

fé rfi

élete,

m in t

a virá g napsu gár,

az e rd ő

m a d á rd a l

n é lkü l. Kopár, sivár, k ie tle n . — S z ív é b ő l e lk ö ltö z ö tt a g o n d ta la n vidám ság, v a ló d i boldogság. E lve szte tte e lő tte é rté k é t a dicsőség, fé n y, ragyogás. L e kö szö n t á lla m ü g y é s z i h iv a ta lá ró l, nyei

kö zö tt

gazdag

szétosztá,

ö ltö n y é t

v illá já t,

k o ld u s

b ir to k a it eladta, á rá t szegé­

p a lo tá já t

ru h á v a l

szerzeteseknek

cse ré lte

e n g e d te át,

fel. V e ze klé s k ö z t e g ye d ü l

Istennek élt. Felesége e m lé k é t m in t le g d rá g á b b e re k ly é t szívébe zárta. M é ltó

a ka rt

le n n i a tis z ta le lk ű n ő h ö z, m e r t b ű n b á n a t k ö z t t ö l ­

tö tte életét. N e m é rte tte ő t m eg a világ. N e m é rti az m eg a le m o n d ó , b ű n ­ bánó

le lk e k e t.

M o s o ly o g ,

kacag,

g ú n y o ló d ik

fö lö ttü k .

P o m p á já v a l,

hiúságával szeretné ő k e t m agá na k v is s z a h ó d íta n i, de b o ld o g , ezerszer boldog, ki m e g é rti az ö rö k

r e jté ly t . . . III.

Az o la jfa e rd ő búcsúcsókot hosszú égen

h in te tt

sávban

a

tű n te k

úszó

n y u g a lo m ra

a fö ld re .

húzódó

sokféle

fé n yb e n

m ö g ö tt

su g a ra i

m ég

b e ra g y o g tá k

a

fe lh ő k e t. K áp rá zatos tü n e m é n y v o lt az a z u r-

színben

fe lh ő k

U to ls ó

k é s z ü lt a nap. C sak e g y -k é t

m o s o ly g ó

k ö z ö tt

k is e b b -n a g y o b b

a p ró b b

sötét,

fe lh ő ,

A zö ld e s

barná s s z in ű fe lh ő k úgy

fel, m in t a sok kis sziget a te n g e rb e n . A m a d á rk á k lágy m u -

zsidaja

b e tö lti

az

o la jfa e rd ő t,

a

m e zőt,

k e rte t

és ré te t. E d e s -b ú s

d a lla m rin g a tta b ű b á jo s á lo m b a a le lk e t. A fe re n c re n d i n yitva

v o lt.

c s illo g ó ,

k o lo s to r

Leander,

fe lszö kő

vize

v io la ,

e g y ik

k ic s in y

n a ra n c s illa t

h a lk a n

esett

c e llá já n a k

rácsos ablaka

á ra d t be azon. A s z ö k ő k ú t

vissza

és

r it m ik u s

csobogása

g y ö n y ö rre l tö lté el a p e rg a m e n t fö lé h a jló fe h é r fű r tű szerzetest. E g y ­ szerű asztalon nagy p e rg a m e n t fe k ü d t. S erceg, végig írt,

írt

pacsirta

a fe re n c re n d i szerzetes, o d a s z á llt

ablakára.

A

f u t a penna rajta,

k it a v ilá g e lfe le jte tt régen . . . E gy rácson

m e g p ih e n t.

De

nem

so káig

m a ra d t o tt ném án. Lágy, édes m u z s ik á b a kapott. A

lá n g le lk ű k ö ltő pedig csak írt, írt, m in d ig tö b b b e tű r a jz o ló ­

d o tt le p e rg a m e n t la p já n . M a d o n n a képe fü g g ö tt c e llá já n a k fe h é r f a ­ lán. Róla írt. Jaques d ei B e n e d e tti b ű n b á n ó le lk e g y ö n y ö rű g o n d o la ­ to k a t rö g z íte tt meg, m e ly e k évszázadok m ú ltá n is fe lz e n g n e k a hívek a jkán : , S ta ba t M a te r D o lo ro s a ." A v ilá g o t e lfe le d e tt s a v ilá g tó l e lfe le jte tt h a ta lm a s fő u r az e lő ­ kelő v ilá g tó l e lk é n y e z te te tt B e n e d e tti a szivek m é ly é ig h a tó g o n d o la ­

185 to k á t fo g la lt versbe s m egéneklé g yö n yö rű elégiában a M adonna bá­ natát. „ K i ne nézné borzadással, m in t kesergi néma gyásszal a S zűz­ anya h o lt F iá t." A m a d á rd a l egyszerre e lh a lt. A kicsinyke lantos e lre p ü lt. Puha fészkébe s z á llt párjához. Édes á lom ra hajtá fejecskéjét. A h o ld ezüst fénye

b e ra g yo g o tt

k ic s in y k e pennát. h an em

ce llá t. K ezét

az

ablakon.

Fénye

ráesett

M is z tik u s fénybe vonta az egyszerű, a

halvány

bűnbánóra.

Az letette a

im á ra ku lcso lva, k ite k in te tt a világba. N em , nem oda,

a m illiá r d

c s illa g tó l

h y m n u s z á t : „S ta b a t M a te r

ragyogó

égre és ajkára vette

D o lo ro s a ."

gyönyörű

Tímár Mariska.

Szent Wennoleus élete. bretagnei félszigeten,

Franciaország legnyuga­

tib b részén él a já m b o r, k a th o lik u s hitéhez és k irá ly p á rti hagyom ányaihoz

m in d e n

ság

nép, m ely őseinek

m e lle tt

is

hű

breton

viszontag­

n ye lvé h e z: a k e lta nyelvhez is bám ulatos k ita r­ tással ragaszkodik. A kelta nép v a la m ik o r egész '

K ö zé p -E u ró p á b a n

u ra lk o d o tt,

de

a

rom án és

g erm á n fa jo k , m in d e n ü tt visszaszorították, elnyelték. Ma m á r kevesen vannak.

Az

írek, a w alesiek (w e lszie k és a skótok egy csekély tö re ­

déke beszéli

m ég e n ye lve t) a b re to n o ko n kívül. A b re to n o k m aguk

a V I. században jö tte k át a tengeren B rita n n iá b ó l A rm o rik á b a , e lh a gy­ tá k

A lb io n t,

hazájukat,

ő s la k ó k a t, a keltákat. A r m o r ik á t nagy k e ltá k

ezekben

az

m e rt

e rd ő k

a hódító angolszász nép e ln yo m ta az b o ríto ttá k, tele fenevadakkal. A bujdosó

őserdőkben

bolyongtak,

vadászattal foglalkoztak,

n e m m ű v e lté k a fö ld e t és lassanként visszasülyedtek a barbár állapotba. E nem kelta

e m b e rh e z

szárm azású,

le g e lő s z ö r

is

m é ltó

á lla p o tb ó l

A lb io n b ó l

vagy

kiragadták Irla n d b ó l

a keltákat a szintén

jö vő

szerzetesek,

akik

irtó h á b o rú t kezdtek az évszázados őserdők ellen. Visz-

h a n g z o tt

a sötét tö lg yfa erdőség a fejszecsapástól addig, amíg arany

ka lá szo k

nem

ta n yá ztak.

rin g a tó z ta k

N e m so ká ra

ott,

ahol

te m p lo m to rn y o k

azelőtt

a medve

és a bölény

e m e lke d te k m in d e n ü tt az ég

186 f e lé ;

a kis fa te m p lo m o k b a n pedig fö ld m ű v e lé s h e z s z o k ta to ttt keresz­

tény

nép

zengett

ta n ító m e s te re k e t h é rítő k

közül

W in w a le u s,

h á lá t az Is te n n e k, hogy a szerzetesekben o ly a n jó k ü ld ö tt

szent

vagy

neki. A le g h íre s e b b szerzetes a b re to n i h it-

W e n n o le u s

m in t

a

v o lt.

b re to n o k

Szent

W e n n o le u s , vagy

n e v e z ik :

sze n t

S a in t- G u e n n o llé

élete

m is z tik u s legendékkal van kö rülvé ve . Az szok

V.

században

B ritta n iá b a

s zá llt

b e tö rte k,

feleségével :

hogy

K ris z tu s születése u tá n , a m id ő n az a n g o ls z á ­ egy

G u e n -n e l

Fragan nevű k e lta tö rz s fő n ö k h a jó ra

és

két

fiá v a l

népének

kis csapatával,

a h ó d ító e lle n sé g e lő l m e n e k ü ljö n . N e h á n y n a p ig b o ly o n g ta k a

tengeren, m id ő n Fragan a h a jó o rrá n állva , d é lfe lé z ö ld e rd ő v e l b o r í­ to tt fö ld e t lá to tt. K ik ö tö tt és egy kis f a lu t a la p íto tt egy fo ly ó p a rtjá n . E

vid é k

neve

ma is P lo u Fragan — az az F ragan g ya rm a ta . I t t é lt

Fragan

a

népével,

fa rka st

vadászva.

b ö lé n y t, Egy

év

v a d d is z n ó t,

m e d vé t, vad lo va t, szarvast,

m ú lv a felesége fiú v a l a já n d é k o z ta m eg. A

m ik o r a fiú c s k a s z ü le te tt,

o ly a n fe h é r v o lt m in t a hó ; az apja, a m i­

d őn m e g lá tta , így k iá lto tt f e l : „ G u e n — ó l — é — E zt

a

nevet

fehérséget, N agyon

m e g ő rizte

tisztaságát.

rem eték apja

Fragan

vo lt,

nem

fe g yve rcsö rte té srő l,

tö rz s fő n ö k ö k De

egész é le té b e n , ép úgy m in t le lk é n e k

A kis Q u e n n o lé t a ty ja 7 éves k o rá ig

csöndes g ye rm e k

á lm o d o z o tt a

a fiú

je lv é n y é t : az ke cske b ő rb ő l

nem k in t

engedte. v o lt

ké s z ü lt „T e

v a d á s z a to k ró l.

N e m szerette a

0

is re m e te a k a rt le n n i.

is t ö r z s f ő n ö k ; k ir á ly le g e lte tte

m é ltó s á g o n

m e rt a lu li

hát

abban

E gyszerre csak nagy z iv a ta r k e r e k e d e tt; d ö rg ö tt, z e n g e tt és d ü b ö r -

fo g la lk o z á s .

szö rn yű nagy v illá m o k c ik á z ta k , m e g e re d te k a m e n n y e k ­

csa to rn á i, s valóságos vízözön h u llt a fö ld re . F ra g a n t b orza sztó

fé le le m azt

k ir á ly i

a n y á já t,

leszesz." E gyszer

— nek

a

csu h á já t.

id ő b e n ég,

v o lt

a vad já té k o k a t, nem

a ra n y k o ro n á t és a c s illo g ó ru h á t, h a n e m

le g e lő n ,

nem

véres

szerette

n eve lte .

az

g ö tt az

ez

a

Fehér m in ta h ó " . —

fogta

h itte ,

el,

hogy

egy it t

h a ta lm a s

v illá m

e lv a k íto tta ,

té rd re

b o r u lt és

az u to ls ó ó rá ja . Fragan Is te n n e k a já n lo tta le lk é t

és azt a fo g a d a lm a t tette, hogy fiá t szerzetesnek, re m e té n e k adja, ha élve

m enekül

e

borzasztó é g ih á b o rú b ó l. És im e , egy csapásra m e g ­

s z ű n t a felhőszakadás, a re tte n e te s v illá m lá s és m e n n y d ö rg é s , k is ü tö tt a nap és Fragan így m e g tu d ta , hogy a G o n d v is e lé s h e ly e s li G u e n n o lé szándékát.

Hazatérve,

beleegyezését adta fiá n a k és e lv itte Lavré s z i­

getre, a B re ta gn e első kla s tro m á b a . O tt ta n íto tta a szent é le tű B u d o c apát

a

szent

és p ro fá n

tu d o m á n y o k a t.

E gy szig e t m e re d e k p a rtjá n

á llt a k o lo s to r, ahová Fragan a kis G u e n n o lé t e lv itte . G u e n n o lé té rd re

187 b o r u lt az apát e lő tt előadva kérését. B u d o c így szólt hozzá : „ K e lj fel, édes gyerm ekem , az Ú r Isten vezetett téged én hozzám ! M egtanítlak a két m űvészetre, a szent és v ilá g i tu d o m á n yo kra , de ne légy büszke a tud ásodra , fo rm á n gozni,

m e rt ez Iste n tő l szárm azik. A tu d a tla n és a bölcs egy­

az Ő te re m tm é n ye . Alázatossággal és b űn b á n a ttal fogsz d o l­ meg

ke ll

vetned

a dicséreteket,

m e rt

tö b b e t ér utolsónak

le n n i Isten házában,' m in t elsőnek az em berek közt. — Szem edből azt o lva so m ki, M e g á ld la k !"

hogy

okosabb

vagy

m in t

ezt

k o ro d tó l

várni

lehetne.

G u e n n o lé o tt m a ra d t a kla stro m b a n , atyja pedig hazatért. A tö b b i n öve n d ék

k ö zü l

m ányával. —

G u e n n o lé

csakham ar k itű n t jám borságával és tu d o ­

H a m a r ta n u lt meg la tin u l és buzgón olvasta a Szentírást.

Az ég is s z e re tte ; ta n ú rá tö b b csuda. — B udoc egyszer e lm e nt h a z u lró l, s m egparancsolta tanítván yain ak, hogy ne éljenek vissza sza­ b adságukkal. — De a fia ta lo k ö rü lte k

a nem vá rt vakációnak, fu tká -

ro zta k m in t a b o lo n d o k a réten, s az egyik elesett és e ltö rte a lábát. T á rs a i nagyon m e g ije d te k és sírva v itté k a kolostorba. G u e n n o lé ,

m iu tá n

buzgón

im á d k o z o tt,

közeledett a pórul já rt

enge detlen hez, keresztet ve te tt az e ltö rö tt lábra és azt m ondta neki : „ A M in d e n h a tó é ne ket

nevében

ke lj fel, testvérem és gyere v e lü n k hálaadó

é n e k e ln i !" — Ezen szavakra fö lk e lt a beteg egészségesen, lába

egy p illa n a t a la tt ö s s z e fo rro tt és m eggyógyult. A m ik o r B udoc hazajött, nagy tis z te le te t ta n ú s íto tt G u e n n o lé irá n t, tásával. — M á s k o r m e g g y ó g y íto tt egy

m egbízta őt több fiú ta n í­

fiú t, a k it egy kigyó m a rt meg.

— E gyszer G u e n n o lé m eglátogatta a szü lő it. Épen lóversenyt rendeztek a te n g e rp a rto n a p já n a k szom szédai. M aglus, m ár a cé ln á l volt, am időn a lova m e g b o k ro s o d o tt, A szerencsétlen nyertes o tt fe k ü d t a következő p illa n a tb a n szétzúzott koponyával, szétloccsant agyvelővel, holtan a f ö l­ d ö n . N agy v o lt a sirás és a jajveszéklés a h o ltte s t kö rü l. De o d ajön a m i kis sze n tü n k,

le h a jlik

E gyszerre

csak

— a nézők

M a g lu s tetem ére

és néhány szót suttog

a fülébe.

p iro s o d ik a h o lt arca, m erev tagjai rángatózdnak

nagy

és

isszonyodására, — fe lü l és áldását kéri G ue n n o lé -

nak, aki fö ltá m a s z to tta . (Folytatjuk.)

L á m Frigyes.

Antal testvér, s mások levele a Hírnökhöz. Nagy dolgok. Jó lesz elolvasni! 1.

F ő tis z te le n d ő

U r a m ! N em es te rve i

k e re s z tü lv ite lé t

kívá n o m

je le n s o ra im m a l is s z o lg á ln i. Egy nagy baj van F ő u ra m ! N e m á lta lá n o s a m u nka .

A k ik

b irjá k , azok

nem

m o z g a tjá k .

A tö m e g b ő l

e g y -k e ttő

k iv á lik , a tö b b i vár v a la m ire . E szem be ju tta tja a m o z d u la tla n , fe jé n á lló sereg B o n d e g g e r H a rry W in fild ,

a u to s z u g g e s z tió ró l

Írót. P ár évvel

szó ló

d o lg o z a ta i

révén

k ö z is m e rt n é m e t

kö n y v e t ir t az ö n b iz a lo m fe jle s z té s é rő l. K ö ve tke ző m ó d ­

szert a já n lja : Ü ljü n k

egy

n y ú jtó z z u n k

ki,

k é n y e lm e s p ih e n te s s ü k

karosszékbe, iz m a in k a t.

vessük

T a r tó z k o d ju n k ,

m á k k a l fo g la lk o z z u n k , ke rg e ssü n k ki fe jü n k b ő l n y u g a lo m

a le g f ő b b ! C sup án

szó rakoztató tárgyon.

a szem

hátra m a g u n k a t, s hogy p ro b lé ­

m in d e n g o n d o t. T e lje s

m o z o g jo n

v a la m e ly ke lle m e s,

E d d ig a nevezett író. A tö b b it én m o n d o m :

E z t a széken ülő, ké nye /m eske d ó tö m e g e t n y a k o n k e ll ü tn i, fü lé b e k e ll k ü r tö ln i: a m a p r o b lé m á it , s g o n d ja in k a t k ö te le s m e g o s z ta n i!? Az ö n b iz a lo m

fejle szté s

m e g v o lt: tu d ju k , hogy erő r e jlik a III. rend

szabályaiban, s azt is tu d ju k ,

hogy

elegen

vagyunk

m á r, csak m e g ­

fe le lő szám ban n in c s e n e k a le lke s, m u n k á s c s a p a tv e z e tő k !! Hogy

m o z d íth a tó

a t ö m e g ? ! É b re sszü k fő u ra m , á llíts u k ta lp ra

valahogyan a vezetőséget, a vezérkart, a k k o r m e g m o z d u l a tö m e g is. A d d ig n e m ! !

189

A k á r n y ilt levélben akár á llíts u k talpra. G yorsan !!

k ü lö n -k ü lö n ,

magán

fölszólítás útján

S aztán m o n d ju k rneg nekik, hogy a vidék igazgatói a városi kö zp o n tb a n , a h e ly b e li d ire k to r e ln ö kle te m e lle tt beszéljék meg a te n n iv a ló k a t, s a gyűlés jegyzőkönyvét, in d itv á n y a it a H irn ö k b e n k ö zö l­ jé k . . . így tu d u n k csak egy m é lye n já ró , eredm énnyel ko n g re sszu st m e g ta rta n i. M in é l ham arabb adná Is te n !!

kecsegtető

Mély tis zte lettel: A n ta l testvér.

2. m in d e n

K e d v e s L e o n a r d T e s t v é r ! H ogy h a rm a d ik re n d ü n k a ma m ár o ld a lo n

m o z g a lm á b a n

örvendetesen m e g in d u lt k a th o lik u s actio nagyarányú

m é ltó

h e lye t

foglalhasson

el, s m egfelelő eredm ényt

m u ta th a s s o n fel, m in d e n e k e lő tt annak helyi és országos szervezésében és helyes vezetésében ke ll m egállapodásra ju tn u n k . S ha e tekintetben e gyön tetűsége t a k a ru n k

e lé rn i, fö lté tle n ü l szükséges, hogy a 111.-rend

iga zg ató i id ő k ö z ö n k é n t kongresszusra gyülekezzenek. Legalább is m inden h a rm a d ik az

évben kellene

igazgatók

fo ly to n

kongreszust

tájékozódva

ta rta n i, hogy egyrészről m aguk

legyenek, s egym ástól lelkesedést

buzgóságot kölcsönözzenek, m ásrészről pedig, hogy a III. Rend irá n ti é rd e k lő d é s fo ly v á s t felszíne n tartassék. S zerény vé le m é n ye m s z e rin t azonban ezen úgyet a három P ro ­ v in c iá lis n a k kellene

fö lk a r o ln i és mozgásba h o z n i; ekkor lenne csak

a kongresszusok sikere biztosítva. Úgy hiszem két év e lő tti első kongreszszusunknál

is éppen ez v o lt a hiba, hogy az egész a P ro vin ciá liso kn a k,

a fő ig a z g a tó k n a k m a jd n e m a háta m ögö tt, s m ellőzésével m e n t végbe. — ( O h n e m ! Sőt, k ü lö n -k ü lö n , m in d e n ik n e k b irta m az engedélyét. Szerk.) A P ro v in c iá lis o k e g y ik

védnöksége

P ro v in c iá lis t

a la tt

fő v é d n ö k ü l

kell m e nn ie

ezen d o lo g n a k ; sőt

lehetne fe lk é rn i. — A P ro v in c iá lis o k

aztán fe ls z ó líta n á k s fe lb u z d íta n á k az a la ttu k á lló igazgatókat, sőt többet egyenesen k ik ü ld e n é n e k a k o n g re s s z u s ra ; így az érdeklődés általános lenne, s m in d e n igazgató m in te g y kényszerítve érezné magát, hogy a ill.

R e nd del fo g la lko zzé k. A kongresszus le fo ly á s á ró l re fe rá ln i kellene a fővédnöknek, s neki

az in d ítv á n y o k a t ille tv e a hatá roza tokat m egerősítés végett beterjesz­ te n i — A P ro v in c iá lis o k tu d n á k csak az e re d m é n yt biztosítani, a kongresszus h a tá ro za ta in a k végrehajtását m in d e n alatta á lló igazgató­ nál e lle n ő riz n i és s ü rg e tn i. A zt hiszem , ez volna a le g jo b b sőt egye­ d ü li m ó d ja annak, hogy a kongreszusokkal sike rt é rjü n k el. M e rt külö m b e n a kongresszus határoz, de csak az h a jtja végre aki éppen akarja ;

190 m arad m in d e n a régiben, csak azok kongresszus n é lk ü l is tettek. H ogy

hol

legyen

te n n é n e k v a la m it,

id ő k ö z ö n k é n t a kongresszus m egta rtva, ezt is

a P ro v in c iá lis o k h a tá ro zn á k le h e tn e az összejövetel.

meg.

M in d e n 3 évben m ás p ro v in c iá b a n

Pécs, 1911, M á rc iu s 13. 3.

p. Ágoston.

F ő tis z te le n d ő Ig a z g a tó ú r ! G o n d o lta m , s a lá b b i ta p a s z ta la to m

m eggyőzött, sodó,

a k ik e d d ig

s

hogy

so kakn a k k ik e rü li fig y e lm é t az a m in d e g y re iz m o ­

e re d m é n y e k k e l

kecsegtető

terv,

a m e ly

a

„ H ir n ö k "

ú tjá n

b ejá rja az országot. M ég a jó l b e o s z to tt id ő b ő l se f u t m in d e n re . A

m in a p ta lá lk o z ta m egy igen le lke s, ű g y b u z g ó p lé b á n o s u rra l,

k in e k keze ápolása a la tt szép su d a rb a s z ö k ö tt a I II. re nd h e ly i sze r­ vezete. azért

N a g y o n -n a g y o n nem

kevés

é rd e k lő d ik

c so d á lko zá st

a

111.

v á lto tt

ki

rend

ügye

b e lő le m

irá n t, s éppen

azon

k ije le n té s e ,

hogy a y,H irn ö k‘‘ -h e n m e g in d u lt s z e lle m i m o z g a lo m ró l s e m m it sem tu d . P e d ig

ha

az e lő k é s z ü le t m in d e n v o n a lo n le lk iis m e re te s e n m e g in d u l,

ez a m o z g a lo m k o rs z a k a lk o tó lesz a m a g ya ro rszá g i III. rend tö r té n e ­ tében. S ő m égsem tu d o tt róla. M e g o k o lta , s m é ltá n y lo m az o k o k a t . . . A le g fő b b az, hogy az a k tiv p a s z to rá c io a legszükségesebb irá n y ítá s o k fig y e le m m e l való kisérését is k izá rja . L e g jo b b v o ln a , ha á lta lá n o s íta n i le h e tn e

azt

a szép

m ó d sze rt, hogy a „ H i r n ö k " ro v a ta it v a la k i fig y e ­

le m m e l kisé ri (hivatalból. E gy é rte lm e s e m b e rt m e g b ízn a a h e ly i ig a z ­ gató,

s az a ta g o k fig y e lm é t esetleg az ille tő igazgató ű ré t is, a d o ­

logra tere lné . E setleg m in d e n havi g yű lé se n m egbeszélés tá rg y á t is képez­ h e tik a k ö z e le b b rő l m e g je le n t ^ H irn ö k " , egyes k ö z é rd e k ű c ik k e i, le ve le i. M it szól m in d e ze kh e z a F td ő szerkesztő ú r ? V a la h o g y ke re s z tü l k e ll v in n i, hogy a szép eszm éke t ne f)a g y ju k e l m egbeszélés, észrevé­ te l nélkül. É n nem to r u ra k ?

tu d o m h o l késnek a ftd ő p lé b á n o s és szerzetes d ir e k ­

K o rs z a k a lk o tó , s m a ra d a n d ó m in d e n ü tt

m e g szó laln a k.

e re d m é n y t

csak úgy

é rü n k el,

ha

M in d e n k in e k van v a la m i p ro p o z íc ió ja , a m it

m ások egészen fig y e lm e n k ív ü l hagytak. A b b a já ro k , névleg

is

hogy

fö lk é rh e s s e m

az évi d is p o z ic ió k a la p já n a re n d i ig a zg a tó ka t a

« H ir n ö k " - b e n

va ló

n y ila tk o z a to k ra .

M ár

kezem nél van az e rd é ly i P ro v in c ia u to ls ó névsora. M o s t tö b b e t nem írh a to k , de jö n n i fo g n a k egyebek is. M a ra d ta m le g m é ly e b b tis z te le tte l

C a rita s .

191 4. is kikérve, ség elé.

A lb u m . A FótisztelendŐ Szerkesztő U r kegyes hozzászólását egy te rve t bocsátok a M u nka társa k és az O lvasóközön­

Kedves la p u n k a X. é vfo lya m h o z közeledik. Istenem ! tiz év m ily nagy id ő M agyarországon egy kath. fo ly ó ira t életében ! Ma a legszer­ te le n e b b eszm ék és ú jítá s o k forongásának korában nagy nehézségek­ kel k e ll

egy

ily e n

la p n a k m egküzdenie,

hogy

életképes és fe lk a ro lt

lehessen. M e rt ma, a m ik o r az új e rkö lcsö k iro d a lm a n y ú jt a közönség m e g ro n to tt Ízlésének „ín y e s csem egéket", h itb u z g a lm i

nehéz egy ko m o ly

fo ly ó ira to t o ly alakba ö ltö z te tn i,

irányú

hogy a term észetüknél

fogva sú lyo s eszm éket könn ye d m o d o rb a n szolgáltassa fö l a válogatós p u b lik u m n a k . Szó, a m i szó, jogos a kívánság,

m ely a XX. században a stilu s

és szerkesztés e le g á n c iá já t ó h a jtja . N ós, a m i kedves H irn ö k ü n k

nem já rt rossz úton . . . M utatja

az a k ö rü lm é n y , hogy e gyik le g e lte rje d te b b m agyar lapunk. I llő hát, hogy a d ia d a lm a s ö rö m a X. é vfo lya m b e á llta ko r meg­ n y ila tk o z z é k .

A

sike r a lle lu já ja k é n t határkő je lö lje a le z á ru lt időt. E

h a tá ro szlo p m i le h e tn e más, m in t egy album , m e lye t a Szent Ferenc H írn ö k e

adna

k i;

leírná

abban

F őtísztelendő

P.

T réfán

Leonárd

szerkesztő ú r a tiz év tö rté n e té t, a Sz. B onaventura nyom da kü zd e l­ m e it ; a m íg az

m u n k a tá rs a k o lva só k

egy-egy kö zle m é n n ye l

e rn ié km o n d a to ka t

gyarapítanák a

m ű v e t;

kü ld e n é n e k be. K épeket a H írn ö k

je le s ra jz o ló i á llíta n á n a k elő. V á jjo n , csakugyan é le tre va ló g o n d o la t-e e z ? Vagy k iv ih e te tle n ? B o rs z é k h o lló s a rk a , 1911. febr. 28-án.

Földes Zoltán áll. néptanító.

Aki azt mondja nincs igazam, cáfoljon meg! lya n té m á t pendítek meg a H írn ö k hasábjain, am i nem új ugyan, m e rt a H írn ö k b e n igen helyesen m ár tö b b s z ö r v o lt szó az a lk o ­ h o le lle n e s k ü z d e le m rő l, de in te n zíve b b fo rm á b a n mégsem ju to tt _______ e d d ig kifejezésre. Én az u tó b b it szeretném m egkísérelni. In te n zíve tá rg y a ln i az a lk o h o le lle n e s kérdés ezen té te le it a H írn ö k hasábjain, de

csak

o ly fö lté te lle l, ha a kedves

o lvasó k

közül

senkisem

fogja

fö lö s le g e s n e k ta rta n i. Ha úgy volna, a k k o r csak arra kérem az ille tő t,

192 hogy in tse n le. A k á r egy n y ilt le vé lb e n is a H ír n ö k h a s á b ja in , hogy az a „T e rc iá riu s "' tegye le a to lla t, m e rt a m it ír, n e m a H írn ö k b e való, m e rt, a m it ír az nem kedves a H írn ö k o lv a s ó in a k , h a n e m u n a lm a s és te lje se n érdektelen. É n azonban ma abban a m eggyőződésben v a g y o k : ha van fo ly ó ­ ira t a m e ly n e k h asá b ja in h e ly e t ta lá lh a tn a k a lk o h o le lle n e s c ik k e k , úgy az a szent

Ferenc

szócsöve első

so rba n.

M i,

szent F e re n c fia i,

m in e ­

kü n k kell első sorba n am a tá b o rn a k fő m o z g a tó i le g y ü n k a m e ly b e n a zászlóra ez a je ls z ó van irva : H a d a t, ir tó hadat az a lk o h o ln a k ! Én

ama tá b o rn a k

ré g tő l fogva

harcosa k ö z k a to n á ja va g yo k és

arra a m eggyőződésre ju to tta m , hogy azért a c é lé rt, m e ly é rt az a lk o h o lellenesek küzdenek,

nagyon érdem es h a rc o ln i, de m eg a rró l is m e g ­

g yő ző d te m , hogy m in d e n irá n y ú h a rc k ü z d e le m , m e ly e d d ig m e g in d u lt az a lk o h o l e lle n , gyönge, nem elégséges. A zzal a h a ta lm a s e lle n sé g g e l szem ben

egy új hadat k e lle n e in d íta n i. Igen, kereszte s })a d já ra to t az

a lk o h o l e lle n , úgy m in t e g y k o r keresztes h a d a t in d íto tta k a m u z u lm á ­ n o k e lle n . Keresztes hadat k e ll in d íta n i az a lk o k o l e lle n , m e rt az K ris z tu s országának le g n ag yo b b ellensége. Az a lk o h o l ra b o l el a le g tö b b le lk e t az e g yh á ztó l és s o d o r a b ű n fe rtő jé b e . C sak g o n d o ljá k m eg jó l kedves olvasói a H irn ö k n e k ! H á t n in cs ig a z a m ? V agy nem ta p a s z ta ltá k ? És kívánják, hogy fe ls o ro lja m m o s t n y o m b a n azt a sok á tk o t a m i az a lk o h o l n yo m á b a n fakad a keresztény é le tre n é z v e ? E lm o n d ja m , m in t szents é g te le n ítik m eg a v a s á rn a p o t? M in t fo g ja a k o rc s m á b a n , v e n d é g lő b e n a le g jo b b hívőt. ifjú s á g o t?

M in t d ú lja fel

M o n d ja m

szenyezésére

úgy

a cs a lá d i békét. M in t fe rtő z i m e g az

ki ő szin té n ,

n y ilta n ,

szólva kivé te l n é lk ü l

hogy a le lk i tis z ta s á g be-

közvetve vagy k ö z v e tle n ü l az

a lk o h o l szolgál e s z k ö z ü l? A h a lá lo s b ű n ö k sok n e m é t m in d so rra szed­ je m és hozzam vonatkozásba az a lk o h o lla l? C sa lá st, lo p á st, k á ro m k o ­ dást, civako dást, verekedést, g y ilk o s s á g o t le g n a g y o b b százalékban nem az a lk o h o l hatásából

tu d u n k

m e g m a g y a rá z n i?

Hát

m o n d já to k o lv a ­

só im , nem úgy v a n -e ? U g y -e hogy úgy van ! S ha úgy van, m in e k to v á b b te rje d n e m , részleteznem , úgy hogy k im o n d h a to m h a tá ro z o tt fo rm á b a n , hogy a keresztény é le t le g n a g yo b b ellensége a z a lk o l)o l. És ha va ló b a n o lya n nagy e lle n s é g ü n k n e k ü n k v a ló d i keresztény é le te t é ln i a ka ró kn a k, hát n e m -e ke ll e lle n e fe lv e n n i a h a r c o t? Persze hogy k e l l ! Igen, n e k ü n k h a rc o t k e ll in d íta n u n k az a lk o h o l e lle n . N agy, egységes h a rc o t a m e ly kizá ró la g o sa n a m i h a d já ra tu n k legyen. K eresztes (}a d já ra to t k e ll in d íta n u n k a z a lk o t}o l e lle n ! E zt s z e re tn é m v iz h a n g o z ta tn i köztete k

o lv a s ó im , re n d i

te s tv é re im .

De

n e m c s a k h a n g o z ta tn i,

193 h an em egy h atalm a s hadsereget to b o ro z n i kÖzületek, akikkePm egkezdh e tn ő k a h a rc o t az a lk o h o l e l l e n ! De

m ié rt éppen

k ö z ü le te k ?

A zért m e rt meggyőződésem, hogy

szent F ere nc fia i között, az ő hadseregében e lső so rb a n

ta lá lh a tn i és kell ta lá ln i

ka to n ákat az a lk o h o l ellenes h a rc ra ! M egm o n dom m ié r t!

Az a lk o h o l ellenes harcban igen sok szem pontból a teljes absztinenciá­ nak van é rte lm e . Ez

o lyan tétel,

m e lye t b izo n yíta n i nem is kell. Az

a b s z tin e n c ia ma m á r az a lk o h o l ellenes m ozgalom ban sarktétel, akár­ csak 2 X 2 ^ 4 .

Ha

pedig a keresztes h a d já ra tu n kb a n absztinens kato­

nákra van szükség azok szent Ferenc fia ib ó l ke rü lh e tn e k elsősorban. M e rt a k ik szent F e re nce t tökéletesen k ö v e tik azoknak az absztinencia nem

ú jdo nság ,

nem

áldozat,

azoknak az absztinencia a legékesebb

e ré n yü k, m e rt hiszen is m e rt dolog, a H irnÖ k hasábjain is m á r sokszor o lv a s tu k ,

hogy

szent

Ferenc

is absztinens

volt. A rendi szabályok

pedig k ü lö n b e n is a le gnagyobb m értékletességet Írjá k elő a tagoknak. A le g n a g yo b b m értékletesség pedig az ita lo k k a l szem ben sem m i egyéb, m in t a te lje s absztinencia. A z t Írta m c im ű l : A k i a z t m o nd ja , t)ogy nincs igazam , cáfoljon / Ism é te le m a c im b e n e lm o n d o tta k a t, s egyszersm ind Összegezem á llítá s a im a t, m e ly e k e t fejtegetésem n yo m á n m eggyőződésem nek v a llo t­ ta m ,

s

a m e ly e k re

az

esetleges c á fo la to t is várom . A zt m o n d ta m és

m ondom : I, A ke reszté ny é le t legnagyobb ellensége az alkohol, n . Ha az a lk o h o l legnagyobb ellenségünk, úgy az ellen hadat kell ü ze n n i, erre pedig valóságos „ke re szte s h a d já ra to t" vélek szükségesnek. 111. Az

a lk o h o l

s ő t vezéreket is to b o rozn u n k. C á fo lá s t

e lle n

sze nt

vagy

in d íta n d ó keresztes b ^ d já ra tra ka to n á ka t,

Ferenc fia ib ó l és le á n y a ib ó l lebet első sorban

m egerősítést várok. A k ik azt m o n d já k n in cs iga­

zam, azok Írjá k m eg egy levélben, hogy nin cs igaza a T e rciá riu sn a k, ezért

m eg

azok

egy

azok,

a k ik

m in d já rt, M ost

azért. lapon a azok

A k ik

pedig igazat adnak a so ro k szerény írójának,

tudassák

te lje s

válaszukat. És ezek közül pedig

a b sztin e n ciá n a k

k ü lö n

pedig

„ ig e n lő "

hőn

jegyezzék

k a to n á iu l

meg

fo h á szko d o m

szegődnek m á r most

a lapon ama elhatározásukat.

szent

Ferenchez, engedje meg,

hogy e s o ro k ne m a ra d ja n a k m in d e n hatás n é lk ü l fia i, s leányai szí­ vében s le lké b e n .

T e rc iá riu s .

13

A Szűz Máriáról nevezett szentferencrendi Tartomány kolostorainak ismertetése. t

8. A kism arto n i Icolostor. K is m a rto n b a n (S o p ro n m .) m á r 1414-ben v o lt a fe re n c re n d ie k n e k k o lo s to ru k , m in t a re n d i tö rté n e tíró k e g y ö n te tű e n á llítjá k . M ik o r é p ü lt? /

e kérdésre h a tá ro z o tt választ nem a d h a tu n k . Á lta lá n o s az a vé le m én y, hogy 1400 után. E k o lo s to r a tö rö k

h ó d o lts á g id e jé b e n e lp u s z tu lt. A

tö rö k kiűzetése után vissza té rte k ugyan a fe re n c re n d ie k , de m iv e l id ő ­ közben az e re tn e ke k ragadták m a g u k h o z a h a ta lm a t K is m a rto n b a n és vidékén, nem ta lá lta k jó te v ő k e t, hogy a k o lo s to rt r o m ja ib ó l é le tre keltsék. A

je le n le g i

k o lo s to r

eredete

a

k ö v e tk e z ő k b e

v o n h a tó

össze.

M iu tá n B e th le n G á b o r 1622-ben — egyesek s z e rin t 1 6 2 0 -b a n — M a g y a rország

nagy

Ú tjá b a n dékr

részét

u ra lm a

alá

h a jto tta ,

Lakem bach (m o s t Lakom pak)

v o lt a várat

e lp u s z títa n i, s urát,

Bécs

( W ie n ) e lle n in d u lt.

vá rá t ve tte o s tro m alá. S zá n E s z te rh á z y

(E s z to rá s ) M ik ló s

g ró fo t és ö v é it k é z re k e ríte n i. A g ró f érezve, h o g y n e m erőszaknak

e lle n á lln i,

fogadást te tt

Iste nn ek,

szent hogy

lesz képes az

M ih á ly a rka n g ya l ü n n e p é n e k e lő e s té jé n szent

M ih á ly tis z te le té re te m p lo m o t, s

m e llé je k o lo s to rt e m e l a fe re n c re n d ie k n e k , ha az e lle n s é g tő l m e g m e n ti. Isten

m e g h a llg a tta

kérését,

m e rt

szent

M ih á ly

n a p já n , ko ra reggel,

segítséget k ü ld ö tt szám ára. D a m p ie r ve zérlete a la tt n e h á n y ezer n é m e t és le n g ye l katona h á tu lró l tá m a d ta m eg a fe lk e lő k e t, m ire a várőrség k iro n to tt, s a két tű z közé s z o ríto tt e lle n sé g fu tá s b a n ke re se tt m e n e k ­ vést. A tö rté n te k után a zo n n a l fo g a d á sá n a k te lje s íté s é re g o n d o lt E s z te r­ házy,

de a zavaros id ő

m egkötése

után

n á d o rrá

erre

a lk a lm a tla n n a k

választatván

b iz o n y u lt. M a jd a béke S o p ro n b a n

1625-ben

195 K is m a rto n t szem elte

ki,

hogy o tt az

e lp u s z tu lt

egykori ferencrendí

k o lo s to r helyén ú ja t e m e lje n . A k o lo s to r 1630-ban készült el, s szent Ferenc fia i n o ve m b e r hó 9 -ik é n a legnagyobb ünnepélyességgel lettek bevezetve, tö b b fő ú ri család je len lé tébe n. A te m p lo m o t Sennyey István g y ő ri püspök szentelte fö l 1630-ban

Kismartoni ferencrendí kolostor.

E szterházy a k is m a rto n i

k o lo s to r

alapításával oda akart

hatni,

hogy az e re tn e ke ke t k ik a v id é ke t ellepték, az egyházba visszavezesse. Nem

is csa la tko zo tt.

A lig

hogy

a fe re n cre n d ie k

letelepültek,

m áris

m ás színt ö ltö tt K is m a rto n környéke. 1647-ben pedig m ár csak itt- o tt ta lá lu n k nehány eretneket. A m egtértek, k ik tévelygésük idejében meg ' a ka rtá k g á to ln i a k o lo s to r fölépítését, hogy fegyveres em bereket ke lle tt á llíta n i az építő m u n k á s o k védelm ére, m ost á ld o ttá k az alapító em lékét, ki a k o lo s to r

révén

o ly

sok

le lk e t

vezetett az

üdvösség^ útjára. A

nem es le lk ű g ró f ugyanis 1645. szeptem ber 11-én az örökkévalóságba k ö ltö z ö tt.

F ö ld i

m aradványai

N agyszom batban,

az egykori egyetem i

te m p lo m b a n va n n a k eltem etve, m e ly e t szintén ő alapított.

196 M ik ló s n y itta to tt e ls ő n e k

g ró f

fia,

Pál,

a ty já n a k

a k o lo s to r te m p lo m á v a l elh elye zve

1682.

m á rc iu s

m é ltó

k a p c s o la tb a n ,

Jó zse f

nem

tö r ü lte

c s a lá d i s írb o lto t

m e ly b e n

3 1 -é n . E k rip tá b a n

herceg és a család szám os tagja. A k is m a rto n i k o lo s to rb a n öt 1637— 1669. II.

u tó d ja ,

ízben el,

ta r ta to tt

de

jó v á

sem

n e je

le tt

n y u g s z ik

Pál

k á p ta la n -g y ű lé s hagyta

e

k o lo s to rt

1786. n o v e m b e r 21-én é rke ze tt ugyan re n d e le t, h o g y a k o lo s to r f ö ld ­ s z in ti h e ly is é g e it ka to n a i c é lo k ra fo g la ljá k le, de a re n d e le t végrehajtása m ai napig késik, m it a k e g y u r e lle n tá llá s á n a k le h e t b e tu d n i, 1809. jú liu s 2 2 -é n h á ro m e z e r fra n c ia és olasz jö t t K is m a rto n b a , k ik

k ö zü l

tize n e g y

elhelyezve,

azon

tis z t

és

s z o lg a s z e m é ly z e tü k

v o lt

a

k o lo s to rb a n

m eghagyással, hogy e llá tá s u k ró l g o n d o s k o d jé k . O k ­

tó b e r 18-án távozta k. A szenvedett k á ro k a t a h e rce g jó v á te tte . L e g u tó b b

1898. év n ya rá n

ú jíto ttá k

m eg a te m p lo m o t,

nehány

á ta la k ítá s t is eszközölve. A

Ill- ik

c s a tla k o z ta k

rend szent

1739-ben F e re nc

kezdte

zá szló ja

m eg

m ű k ö d é s é t.

T ö m e g e se n

alá gazd a g o k és szegények. A lig

v o lt ház, legyen az vis k ó vagy palo ta , m e ly b e n a l l l - i k rend képviselve ne le tt vo lna . Idő ve l, m in t m ás h e lye n, K is m a rto n b a n is k ia lu d t a szeráfi szeretett tüze. ez

üdvös

D e hála az égnek, 1 8 8 5 -b en fe ltá m a s z to ttá k h a lo tta ib ó l

in té z m é n y t,

s azóta

kevés

h a rco ssa l

ugyan

is m é t

k ö z re m ű k ö d ik a k a th o lik u s já m b o rs á g és h ité le t neveléséhez. Veritas.

>

A munka rovata. K é zü g ye ssé g . p ap irsza la g b ó l,

(1. számú

de

rajzocskák.)

selyem szalagból

is

M e llé k e lt

fo n h a to k

ábrák

részben

gyerm ekek

által.

1. számú rajzocskák. Kézügyesség

M aguk egyéb

is

h a s z n á lh a tjá k

a n ya g o kb ó l.

kosár-fonáshoz

pl.

fűzfavesző,

Festett vagy más színesszálak

gyékény és

befonása

által is

nagyon csin o s d o lg o k készíthetők. A fő egy kis tü re le m és ha a gyaa k k o r a m u n ka könnyen halad.

k o rla t megvan, T e r ítő s z e g é ly lik a c s o s h ím z é s s e l és h u rk o lá s s a l. (2. sz. m in ta .; Fehér

le n vá szon b ó l,

vagy

k ü lö n

e célra szolgáló

készül fé n y fo n á lla l. A m in tá t a vászonra ra jz o lju k , aztán

m adieravászonból

. e lo h u zzu k lancoltessel

a ra jzn a k m e g fe le lő le g hol vékonyabban, h ol vastagabban. Keresztalakjá b a n b e v a g d a lju k és kihím ezzük. A hím zést 30-as szamu fe n y p a m u ttál végezzük,

lapos-,

és c o rd o n e tte ö lté s s e l;

a burkoláshoz 25-os sz.

19« •

ítfr > -'mr*-' 9

f S

A \4 •;

2. számú minta. Terífószegély likacsoshimzéssel és burkolással.

p a m u to t h a s z n á lu n k , A szárakat szá rö lté sse l h im e z z ü k . T a rtó s m u n k a , szépen

d olgozva értékes d ís z ü l szo lg á l.

O ltá r is z e n ts é g v é lu m . egész

P e n d I M , V a lé ria .

(3. szám ú m in ta .)

napra k ite s z ik az O ltá ris z e n ts é g e t.

Az

Úr

k o p o rs ó já h o z

N á lu n k szokássá vá lt, hogy

ezen a lk a lo m m a l a s z e n ts é g ta rtó t fá ty o lla l ta k a rjá k le. E gy ily e n fá ty la t vagy v é lu m o t kö zöl a H írn ö k m u n k a ro v a ta . K iv ite le r a jz o lju k

a

a

k ö v e tk e z ő :

m in tá t,

e zutá n

rá m áb a erősen

fö lfe s z ite tt szö vö tt,

fe h é r

de a zé rt

ta ft

se lye m re

fin o m

selyem

szálú t ü l l t fé rc e lü n k reá, a m e ly e n a k ir a jz o lt m in ta k o n tú rja á tte ts z ik . A le ve le ke t szá lfektetéssel h ím e z z ü k ; tö b b fa jta a ra n y a t

h a s z n á lu n k :

fényeset vagy m a tto t, g ö n d ö rt és sím á t, lapos vagy g ö m b ö ly ű s ezek célsze rű

változtatása

adja a le v e le k

szálút,

fo r m á it és á rn y a la ta it. A

sző lő-és b ú za -sze m e k e cé lra k é s z ü lt d o m b o r ú a ra n y f lit le r e k b ő l v a n ­ nak, m e ly e k e t vé ko n y a ra n y b o u ilo n n a l e rő s ítü n k oda. Ha úgy

az

hogy az

egész

h im z é s

csak a m u n k a

készen

van, a ta fto t,

visszáján a m in ta

m in d e n ü tt k iv á g ju k a la tt

m a ra d jo n meg,

ez tu la jd o n k é p csak erősségül szolgál, m e rt a lenge fá ty o l nem b irn á meg a v a ló d i a ra n y h im z é s t.

Készítésénél

más

m in ta ra jz o t

utánozva, csak ö n m a g u n k a t

is

h a s z n á lh a tu n k

s e n k it

nem

fe je z z ü k ki, rendeltetése fö lö tt e lg o n d o l­

kozva ő ltö g e s s ü k bele é rz é s e in k e t és tu d á s u n k a t.

L á s z ló E lla .

S z ín e s hínnzések m o sá sa . A k á r vastagabb, a k á r v é k o n y a b b , fehér.

199 vagy szürke vásznon, gyapoton, gyapjún, vagy pedig selym en legyenek hogy a színes hím zés meg fo rrá z a to t h a szn á lju n k, am elybe. IS ,

ne fa k u ljo n ,

szappangyökér —

ha m eghűlt, — egy-két csepp szalm iákszeszt, vagy te rp e n tin t vegyítünk. Ezen lében tisztára mossuk a h ím z e tt tárgyakat, azután először langyos, m ajd hideg vízben k iö b lít­ jü k azt, kendőben egy kevéssé szá rítjuk, s visszáján kivasaljuk.

Ö.

T a v a s z i m u n k a a h á z ik e rtb e n . N em sokára k ik o p u n k a té li id őb ől és u jjo n g h a tu n k a tavaszi napsugárnak . . . az é le te rő tő l, szelid szellő v irá g k a n d ik á l ki a dongók

ciró g a tja a fűzfa selymes g á lyá it . . . H ó ­

harasztakaró a lu l és a déli fekvésű, napos hegy­

o ld a la k o n szerény ib o ly a apró

A fák b im b ó i duzzadnak

ö n ti illa tá t a barkaporzós levegőbe . . .

é le tre k e ln e k

d erm edtségükből, s zizengve

Az

já rjá k be az

é bredő term észetet, s keresik, h ol n y ílik szám ukra illa to s virá g ke h e ly. .. P ip is k é k d a lo ln a k az a zúrkék levegőben, hálát rebegnek A lk o tó ju k n a k , hogy e lh o zta n e k ik az aranyos tavaszt. K in e k szíve nem in d u ln a meg a te rm é sze t

ébredésén,

m ik o r

lá tja az életet

pezsegni köröskörül, s

lá tja te s ti szem eivel, hogy az á lm o d ó te rm é szet pa­ ra d ic s o m i ke rtté v á lto z ik ? Hát a

mi

házi

k e r­

tü n k b e n , hogy á ll a d o ­ lo g ?

B iz

o tt

is

lü k te t A

az ébredő élet bodzabokor la ssa n kin t m egleve lese dik, k iz ö ld e l. Gaz ve ri fö l a fin o m kerti

ta la jt, m in te g y fig y e lm e z ­ te t b e n n ü n k e t, hogy m ár it t az ásási idő.

L e ge lő ­

ször ássuk fö l az egész k e rte t,g e re b lé z z ü k el szép egyenletesen be

le h e tő le g

és osszuk egyform a

barázdákra. J e lö ljü k meg apró

fácskákkal

ahová

v a la m it v e tn i a ka ru n k. A k o n y h a k e rti és v irá g m a ­ gok elvetését e hó közepe tá já n m á r e lk e z d h e tjü k . A

w

3. számú minta. Oltáriszentség vélum.

*1

: . - .JJ

v - i j

' - ' -

f

200

b o k ro k a lu l gereblé ljü k ki a m ú lt évi h a ra szto t,

h o r d ju k

össze v a la m i fé lr e ­ eső h e ly re , h a g y ju k k o rh a d n i, a m ib ő l jó k e rti fö ld lé te s ü l. V i ­ rá g ü lte té s n é l

fö l­

h a s z n á lh a tju k .

A

g y ü m ö lc s fá k ró l sze­ d e s s ü k le a száraz­ le v e le k e t, m e rt a b ­ ban

ta n y á z n a k

ú g y n e v e z e tt

az

„p a p ­

m a c s k a * h e rn y ó p e ­ téi.

G y ü m ö lc s

d ís z fá in k ra

és

aggas­

s u n k fe l m a d á r fé s z e k ó d ú k a t,*

hogy

a m e g é rke ző é n e k lő m a d a ra k b iz to s fész­ ket ta lá lja n a k in c ip in c i Ha ezt a mintát innen magunknak*pontosnn soljuk, s a különböző

részleteket

kivágva

le m á ­

Aki

összeál-

b ánja,

h'tjuk, vájjon kinek az alakját kapjuk meg és milyen

nem

állásban ?

m e rt

e lfe le jth e te t-

m agának azáltal, ki

m e g h o z a tja az

m eg le n

a

u tó d a ik n a k .

m a d a ra k nem

hogy

életét.

ra b o lh a tja

Az a

le g n a g y o b b az

e lő n y e

p e lyh e ző

cso d á lko zá sá ra is

m egvan,

m a d á rfió k á k a t.

ö rö m e t

szerez

ta n u lm á n y o z h a tja

hogy

kóbor

M acskákat

m acska e g y á lta ­

lában ne t ű r jü n k m eg házi k e rtü n k b e n , m e rt a zo k p u s z títjá k a? énekes m adarakat. K e rti b ú to ra in k a t csak szép id ő b e n h e ly e z z ü k ki a k ije lö lt helyekre. m e rt

A k in e k n in c s m éhese,

ezek

A m ézet

a

, ic i p

m in d e n k i

készítőknek.

á lla to k

sok

Magyar

o k v e tle n szerezzen be m agának,

h a szn o t

szereti, a viaszk

G ondozása kevés

* K a p h a tó : Elsó

az

m eg

n y ú jta n a k pom pás

az d o lo g

e m b e rn e k , a g y e rty a ­

fá ra d ts á g o t ig é n y e l. N a p i m u n k á in k r ó l

Fcszekódú

és

M ad ár

etető

készülékek gyárában^

Baranyakárászon, u. p. Szászvár. A fészakóduk darabja 6 0 — 70— 90 fillé r közt váltako­ zik. Árjegyzék ingyen az érdeklődőknek.

201

vezessünk

nap lót,

ir ju k

be pontosan, hogy m ifé le változás tö rté n t a

k e rtü n k b e n , m e n n y i összeget te rm e tt,

m ik o r

fo rd íto ttu n k a kertre, m e n n yi gyüm ölcs

ve te ttü k a k ü lö n fé le m agvakat stb . . . A ki így tesz,

az h á z ik e rtjé ro l tájéko zo ttsá g o t

szerez, s

azonkívül

kedves em léket

g y ű jt m agának öreg éveire. Lásson a m unkához, akinek házi kertje van. T avaszi

szellő

ciró g a tja

h o m lo k u n k a t,

m in te g y azt susogja n e k ü n k :

E m b e r fá ra d j, m u n ká d után terem a g y ü m ö lc s !

Klaus H u g o lin .

G O NDO LATO KM iv e l nagfy örömömre van az emberek

között lennem, és mível

végtelen szeretetemből em lékül hagytam e Szentséget (az Oítáríszentséget) a ^hívőknek,

hogy íg y a világ végéig közöttük lehessek : azért az, aki

an n a k vételétől olyanokat tilt el,

a k ik nincsenek halálos bűn állapotá­

ban, az attól az öröm től és élvezettől való tartózkodásom

foszt meg, melyet azok szívében

szerezne. Az

Üdvözítő szavai szent Gertrúdhoz,

V a ló b a n gyönyörű és kedves jele a keresztény testvériségnek és társadalm i egyenlőségnek, hogy a szent oltár körül találkoznak a főne­ mes és a nép embere, a gazdag és a szegény, a tudós és a tanulatlan, m int ugyanazon m ennyei lakom ának egyazon jogon részesei* X I I L Leó pápa*

A tabernákulum ból, Jézus Szivéből pattan k i az isteni szikra és \..é

lángra

lobbantja

a szeretet

tüzét hiveinek

sziveiben és képessé teszi

őket a lemondás és önfeláldozás hősi cselekedeteire. © r . Vucskks*

^'7,

RENDI

B e s z é lő s z á m o k . K e ze in k kö zö tt van az egész v ilá g o n e lte rje d t h a r­ m a d ik Rend p o n to s kim u ta tá sa . T a n u ls á g és e lg o n d o lk o z á s o k á é rt Ím e id e je g y z ü .ik n e h á n y beszélő szám ot. A le g tö b b re rc iá riu s van S p a n y o lo rs z á g b a n : 184,403 összesen 432 re n d i községgel. E zt követi F ra n cia o rszá g , h ol 138,324 hívő k a th o lik u s kö veti szent Ferencet, összesen 697 re n d i köz »éggel. B a ­ jo ro rszá g k ö ve tke z ik a so rre n d b e n , h ol a h a rm a d ik R e n d ne k 96.110 tagia van 764 re n d i községgel. É r ­ dekes. hogy a szom szédos k ic s in y , G a lic iá b a n 82,000 te rc i:lriu s van 198 re n d i k ö z s é g g e l; A m e rik á b a n az E g y e s ü lt-Á lla m o k te rü le té n 27,600 te rc iá riu s 139 re n d i községben. M a g y a ro rs z á g o n összesen 13,073 te rc iá riu s él 40 re n d i községben, m e ly szá m b ó l a M a ria n a P ro v in c ia te rü le té re 5744 te rc iá riu s esik 18 re n d i kö zsé g g e l; a K a p isztra n a P r o ­ v in c iá ra 6579 te rc iá riu s 22 re n d i községgel ; E rd é ly b e n 750 te rc iá riu s van. ím e. ezek a beszélő szá m ok !! N a g y k ik in d a . Nálunk hála Istennek lassan, de szépen virágzik a III. rend, s mint <\ rend elöljárója csak szépet és jót m ond­ hatok Igazi bensó élet van köztünk, harmincketten vagyunk és egyetlen félreértés sincs — pedig ez nálunk m g y szó, m ert a magyar és német ajkú hivek sohsem férnek össze. Úgyszólván valamennyien

ÉLET.

heti gyónók és gyakori áldozok. A havi gyűlést egyik hónapban magyar, másikban ném etül tartjuk, a végén mindig mindkét nyelven felolvasás van „Krisztus követésé­ ből*. Szeplőtelen Fogantatás ünnepe előtt három napos lelki gyakorlatot tartottunk. Sz. Ignác utasítása szerint, ném etből «for­ dítottam magyarra, s ftdó Lelkivezetőm mindig átnézte és ő adta az utasítást. Csak tizenhat tag vett részt, de nagy lelki h a ­ szonnal. A többi akadályozva volt és éppen ezért Jézus sz. Nevének ünnepe előtt újra tartottuk a lelkigyakorlatot, am ikor huszon­ hárm án vettek részt, (néhány idegen is) azt hiszem nem kevesebb haszonnal mint azelőtt. De nemcsak a bensó élet ily e n : ha arról van szó, hogy tenni, dolgozni, áldozni kell, ott a 111. rendiek. Tavaly a májusi oltárra Im m akulata szobrot akart ft. Lelkivezctőm, aki körülbelül az összes tagok vezetője, két tag 100— 100 koronát adott a többi tehetségéhez képest adakozott. Van egy tag, aki szolgál, a béréből eltartotta öreg édes anyját (aki m ár meghalt, szintén III. r. tag voltj és m eghim eztette az utolsó vacsorát egy antipendium ra, ómaga é /je l horgolta rá a csipkét és még egy másik selyem antipendium ot készített az Im m akulata alakjával. Most meg egy nagy képet vett a kórház kápolnájába, — ahová múlt héten apácák jöttek. De másként is apostolkodik, a ház gyerm ekeit templomba viszi rászoktatja a szentségekhez való járulásra (b á r az apjuk a legnagyobb re fo r­ m átus). Az úrnőjétől ruhát, segítséget esz­ közöl ki a szegényeknek és így tovább. De ugyanígy írhatnék úgyszólván minden egyes tagjáról a mi kedves rendünknek. Élünk, igyekszünk krisztusiasan élni, aka­ runk sz. Ferenc atyánknak jó gyermekei lenni. Micsoda buzgóság — ha tem plom ta-

203 karitás, oltárdiszitésról van szó és nincs senrimi feltűnést keltő, szépen csendben — senki sem veszi észre — csak aki figyeli. Azért Írtam le ezeket — o még sokat Írhatnék — hogy örüljön jó Főtisztelendő Ú r, m ert ezen a vidéken is van még sze­ retet és élő hit (H á la Istennek ! Ilyen hirek a szerkesztő legszebb gyönyörűségei. meg aztán azért is, hogy amit jónak lát, közölje buzdításul a Hírnökben.

B o rb é ly T e r é z ia M á ria , III. r. t. B ékéscsaba. Mélységes hálámat nyil­ vánosan akarom leróni Jézus szentséges Szivének az ő végtelen jóságáért, hogy kérésünket oly ham ar meghallgatta. A mi szeretett főtisztelendő helyettes igazgató urunkat püspöki rendelés szerint elhelyezték, s így mi magunkra maradtunk. Szo­ morú volt a helyzetünk. A gyöngébbek aggódtak, hogy mi lesz velünk, mi lesz a harm adik renddel? Ekkor Jézus szentséges Szivéhez folyamodtunk, szent kilencedet tartottunk, s íme az első kilenced bévégeztével meghallgatta kérésünket, Aki azt m ondotta: kérjetek és adatik nektek. N e ­ künk is adott az Ó Szive szerinti lángbuzgalmu papot,aki belépetta harmadikrendbe, s ő vezeti a harmadik rendet. Az Ó buzgóságában fáradságot nem ismerve nekünk sok lelki örömet szerez. Fáradhatatlanul dolgozik, mindenkinek mindene akar lenni; tanít, oktat, hogy a rendnek szabályait minél jobban ismerhessük, hogy szent Ferenc atyának méltó követői lehessünk. Örök hála, dicséret. Jézus legszentebb Szivének! N. N. III. r. tag. K é re le m az összes t e r c iá r iu s o k h o z ! M inden évben bocsát ki az Egyház egy-egy ifjú csapatot, hogy munkálkodjék az Ü r s ző lő jé b e n : az Isten dicsőségéért s a lelkek üdvéért. Az idén is küld a gondos Anyaszentegyház egy ily ifjú levita-csapatot: aratás­ ra. Az idén is szentel papokat, hogy legyen aki K e n y e re t szeljen az éhező lelkeknek. Az idén is megkeni a felszentelendők kezét szentelt olajjal, hogy áldást osszanak m in­ den hívőnek, s az isteni kegyelem bőséges és ki n e m apadó forrását fakasszák, amely kristálytiszta vízével lemossa a vétek szennyét és ragyogóvá teszi a drága lel­ ket . . . S ez ifjú levita-csoportban terciáriusok is vannak. Ók pedig a mi édes testvéreink! Im á d k o z z u n k te ()á t é r e t t ü k ! ! Egy fe ls ze n te le n d ő .

Népszövetségi érte k e zle t D ebrecenben. Népes értekezletet tartott a Kath. Népszövetség debreceni szervezete a fő­ gimnázium tornatermében. A nagy terem teljesen megtelt, körülbelül ötszázan. Az intelligencia és a közép, valamint az iparos és munkásosztály egyaránt képviselve volt. Nagy számmal jelent meg a hölgyközönség is. Négy órakor délután nyitotta meg Kresznerics Gy. Fereec, máv. hivatalnok, helyi igazgató [az értekezletet gyönyörűen vázolva valóban szomorú állapotainkat és a tömörülés szükségességét. Utánna Mellau Márton, káplán mondott igen szép és hatásos beszédet. Öröm m el látja, hogy végre valahára a sok vergődésre és sok utánjárásra csak mégis egymásra találtunk, s megértettük egymást, hogy szivünk együtt doboghat a jóért, a nemesért, ami mind­ nyájunk boldogulását célozza. A többek között szükségesnek tartja, hogy Istennek tetsző életet folytassunk, ami biztosítani fogja számunkra az örök boldogságot is. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Kutka Miklós a jogiroda vezetője, központi küldött beszélt hatásosan a népszövetség szükségességéről és céljairól, a helyi igaz­ gató őszinte köszönetét mondott azért a beszédért, amellyel oktatott, tanított s bá­ torított. A helyi igazgató ezek után még szólásra kérte tek. Thalvizer urat aki meg­ hatóan vázolta, hogy mily gyalázatos módon támadja a mi szeretett hitünket, vallásun­ kat és szent egyházunkat, egy a bárány bőrébe bujt vad csorda, amelyet ugyneveznek:szabadkőművesség. E beszédnek hatása alatt a meghatottság vett rajtam erőt és kértem az irgalmas Istent, hallgassa meg a mi könyörgéseinket és küldje ránk áldását, hogy legyen még boldog e nemzet, amelyet a keresztnek fénye vezérel az örökké­ valóság felé, hogy biztosan evezve eljut­ hassunk az örökhon révpartjára. Ezek után az a bizonyíték, hogy azóta 127 tagból márna van 326 az az háromszázhuszonhat. A gyűlés a Himnusszal véget ért. Lajos testvér. B udapest. A jó Jézus és a boldogságos Szúzanya nevében kérem a rendi ta ­ gokat és a Hírnök kedves olvasóközönségét. Buzgó im ájukért esedezik egy leány, hogy fölötte fontos és jelentőségteljes perceiben élethivatásának megismerésében imájukkal segítsék. M ária. B udapest. Szerencsétlenül járt leányo­ mat olvasótársaim imájába ajánlom. Súlyos égési sebeket kapott és kórházba kellett

204 szállítfafnom. Buzgó megemlékezésükért nagyon hálás leszek. C s á s z á r V in c é n é . M u n k á c s . Igen kérem a Hírnök olva­ sóinak buzgó imáját egészségem jobbra fordultáért, hogy hivatásomnak újból m eg­ felelhessek. F. M . B u d a p e s t. Hálás szívvel mondok köszönetet szent Antalnak, hogy közbenjárása által egy elveszett tárgy megkerült, melynek rejtélyes eltűnése igen kellem etlenül hatott reám. E rz s é b e t nővér, H á la n y iia tk o z a t. H álatelt szívvel m o n ­ dok köszönetét Jézus legszentebb Szívé' nek, boldogságos Szűzanyának, szent E r ­ zsébetnek, szent Ferenc atyának, hogy egy nagy kérésemet a jóságos Isten meghalgatta. Gy. G y u lá n é I I I . r. n ő v é r és le á n y a . K é re le m . Tiszteletteljesen, s alázattal kérem a H írnök kedves olvasóit, hogy se­ gítsenek imaapostolkodásukkal három sze­ rencsétlen bűnös felebarátunk megtérését kieszközölni a mennyei Atyánál. Az egyik a sír szélén álló öreg asszony, a másik családapa, a harmadik egy árva ifjú. Isten fizesse kegyes fáradozásukat! A lo y z ia . K é re le n \. A terciárius testvéreket és a hírnök olvasóit szépen kérem segítsenek buzgó imáikkal, hogy egy jobb állást e l­ nyerjek, m ire pályázom és hogy a Hírnök javára és a sz. ferencrend javára többet tehessek. D . 1. egy b e n e fa k to r. K ő rö s la d á n y . Kérném a rendi testvé­ reket és a Hírnök kedves olvasóit: k ü ld je ­ nek egy fohászt az édes Jézus Szentséges Szívéhez, hogy szándékom, ha Ő is úgy akarja, teljesüljön. B V. te rc iá riu s nővér. H á la n y ila tk o z a t. Ö rök hála legyen Jézus szentséges szent Szívének, hogy Szűz M ária közbenjárására, nem kellett egy hosszabb időn át, egészségem helyreállítása végett kúrálni és em iatt a szentál­ dozást elmúlasztaní. K. M . F. K é re le m . Igen kérem a szent Ferenc tisztelőit és a Hírnök olvasóit imádkozzanak egy beteg gyermek meggyógyulásáért. K e­ gyes im áért esedezik : Gy. G y u lá n é I I I . r. n ő v é r és le án ya . D u n a fő ld v á r. Legmélyebb hálámat és szeretetem et akarom kifejezni a kedves

szent Antal iránt, m ert egy nagy kérésem több szent kilenced és szent áldozás után teljesült. H álát mondok ezért még drága Szűz Anyámnak és a szenvedő lelkeknek is N o v o tn y I. Máriagyerm ek. P o zs o n y . Ígéretem hez képest ezennel nyilvánosan fejezem ki hálás köszönetemet sz. Antalnak segítségéért, hogy egy fontos kérésemben meghallgatott. Ennélfogva k. olvasótársaim különös figyelmébe ajánlom sz. Antal pártfogását. D e á k A n n a , Pozsony. D e b r e c e n . Sok nemes intézm ényre hoz áldozatot az állam, s a nemes szivü m a­ gán em b erek is egyenkint és összesen, de egysem szolgál nemesebb célt, m int vissza­ adni valakit az életnek : erre szolgálnak a szanatóriumok. Nagyon sajnos azonban, hogy ezidö szerint ilyen az országban még csők k e ttő : Békésgyúlán és Budakeszin van. Bárcsak m ár a debrecenit is ídesorolhatnók ! A magán szanatóriumokat nem vehet­ jük számításba, m ert azok csak dúsgaz­ dagok részére v a ló k ; nem az ellátás ké­ nyelme hanem az ellátás díja miatt. De aki még a fentebbi két szanatórium b eren ­ dezését nem látta, fogalma sincs arról a rendről, tisztaságról kényelem ről, nyuga­ lom ról ami ott honol. Nincsen az m egfi­ zetve azzal a csekély napi díjjal a világért sem. Abból ugyan nem állana fenn egy ilyen szanatórium. Éppen ebben rejlik az előnyük a m a­ gán szanatórium ok fölött, hogy ugyanazt a kényelm et biztosítják cseké'y díjért. Sőt vannak teljesen ingyenes helyek is in te l­ ligens, de szegényebb sorsú betegek pl. tanárok, tanítók stb. hozzátartozóik szám á­ ra. Ne gondoljuk azonban, hogy ezek az ingyenes helyek bárm i kevésben is külömböznének a többitől. O tt mindenki teljesen egyenlő jó ellátást élvez. A szórakozásról gondoskodva van, amennyiben az étterem ben pompás zongora áll a könnyebb betegek rendelkezésére és ünnepek alkalmával hang­ versenyt rendezhetnek. Télen jégpálya van. Én, aki nagybetegen m entem a gyulai sza­ natóriumba, négy hónapi lelkiism eretes gyógykezelés után teljesen jó egészségben fértem haza. És mindig hálásan gondolok vissza a szanatórium gondos és lelkiism e­ retes orvosaira, valam int a gyöngéd le lk ü ­ letű ápoló kedves testvérekre. Nagy öröm volt részem re am ikor m ár megerősödtem

205 és engedélyt kaptam sétákra, első utam is a bájos kápolnába v e ze te tt; gyóntam áldoz­ tam és mély imába merülten hálát adtam a jó Istennek, hogy oly sokszor éreztette velem végtelen jóságát. Régen elmulasztott kötelességemnek teszek eleget, midőn nyil­ vánosan is köszönetét mondok, a jó Istennek bold. Szűznek és minden szentjeinek. Ki

Istenben bizik nem csalatkozik ! Köszöne­ tét mondok még müveit lelkű barátnőmnek is, ki gyakran meglátogatott és megvigasz­ talt: higyjek, rémé jek, újra fogunk mégörülni a tavasz ébredésének és szedhetjük együtt a bájos ibolyát, ha Isten is úgy akarja.

K obor G izella.

A d o m á n y o k a H í r n ö k n y o m d á ja ja v á ra . M id ő n nem eslelkü jó te ­ v ő in k n e k hálás köszönetét nr\ondunk, k ö z ö ljü k időrendben a nyom dánk javára kegyesen k ü ld ö tt a d o m á n y o k a t: Havas H erencné Bpest 5 kor., G ü rtle r József B esztercebánya 2 kor. 40 fill., ifj Ruzsinszky József Bakócza 40 fü l., özv. K n iz b e c k Istvánná Baja 40 fill., O láh Ferenc Bpest 40 fillé r, S eem an E rzsiké B pest 2 kor., T ö rö k M ária Bpest 1 kor. 40 fill.. Tavasz Ferencz B p e st 40 fill., D ejező K á ro ly Bpest 40 fül., Dolezsál G ábor B pest 1 kor. 40 fü l., Loso nszki S zilveszter Debreczen 2 kor.. Nagy József D ebreczen 40 fü l.. N. N. D itró 2 kor. 40 fill., T rm á l Ferenc Fium e 2 kor., S z íjá rtó H e rm in F e lső ő r 1 kor., A ngyal G yörgy SzŐcze 1 korona, özv. M edgyesy Józsefné K o lozsvá r 2 kor., Lengyel B oldizsár Kolozsvár 2 kor. 40 fü l., J a n k o v ic h S zid ó n ia Kisszeben 1 kor., Nagy József Keszt­ h e ly 40 fü l., L a kits Róza K ralován 2 kor. 40 fü l., G ergely Józsefné K olozs­ vár 40 fill., B a rc s ik Géza Kisszeben 1 kor. 40 fill., P áncsur János Lupény 1 kor., M ih á ly János G á b o r Lövéte 1 kor., Rézmán M árton Mezőpeterd 1 kor., W a n d l G iz e lla Kabolacsárda 40 fü l., S zalontai Józsefné M áram arossziget 40 fü l., O rd ó d i János M agyar-P écska 1 kor. 40 fül., Hegyi J u lia n n a M a ro su g ra 2 kor. 40 fill., K u rsin szky A. László Nagyvárad 40 fü l., B a rth a Józsefné N yíregyháza 2 kor., T illin g e r M ik ló s N em esnád­ u d v a r 1 kor., Rúzsa M á ria N a g ysze n tm ikló s 1 kor. 40 fill., B oldizsár D énes O k lá n d 50 fü l., S te fk ó Ferencné Pozsony 2 kor. 40 fül., Marosy L a jo sn é P ozsony 2 koi*. 40 fü l., Özv. K e lle r A ndrásné Pécs 1 kor., Baán Józsefné P ozsony 1 kor. 40 fill., H o rvá t B orbála Pozsony 40 fill., Szkalka T e ré z P ozsony. 3 kor., H o rvá th József Pécs 40 fü l., N. N. Pozsony 3 kor. (Folytatjuk.)

Búcsus napok április hónapban a terciáriusok részére.

3 16 16 24 29

Filadelfiai sz. Benedek hitvalló I. r. ünnepén. 5z. Ferenc fogadalmának évfordulati ünne­ pén. (Fogadalom megújításának napja.) Husvét vasárnapján. Sigmaringi sz. Fidél hitvalló 1. r. ünnepén. B. Lucheziusz hitvalló az első terciárius ünnepén. A negyvennapi böjtnek egy szabadon válasz­ tott napján.

Megyjegyzés. 1. Minden rendi gyűlés napján. 2. Minden hónap­ nak egy szabadon választott nap­ ján, ha Oltáriszentség látogatása alkalmával a 6 Miatyánk, ÜdvÖzlégy és Dicsőséget elimádkozzák. 3. Ha a bold. Szűz hét örömé­ nek rózsafűzérét elimádkozzák. 4. A halál óráján.

ÁLLELUJAI

Legyen föltámadás* A M ester föltám adott. A

zsidó tanács a nagypénteki gonoszság után először törekszik

m egnyugtatni önm agát, arról

gondolkodva, hogy a k it m eggyilkolt, az

oly elveket hirdetett, m elyek nem az Izraelnek valók, s különben is a tanács aka rata elöbbrevaló egy személy életénél. Másodszor megnyug­ ta tn i a k a rja Izrael fiait, hogy azon ember, a k i kiáltó ellenkezésben állott velü k — m ár nincs többé, m ert kilehelte lelkét és lepecsételt sziklasirba lett téve * . . E lm ú lt a Parasceve, s bekövetkezet a nagy Sabbat. Izrael n é p e ! Sok szomorú Sabbatot éltek át őseid, de ilyent még soha-soha. E lm en t az is és beköszöntött a nekünk való nagy nap, melyen a látnoki aj­ k a k ró l m ár régen elhangzott szó beteljesülést n y e rt: sirja dicsőséges leend. A M ester föltám adott. G yőzött az igazság, diadalt aratott a szent­ ség, megtörve áll a gonoszság, s pusztulva hörög a halál. Ú j pont ez Izrael történetében, m ert igy még nem vétett, s új pont ez a keresztény­ ség életében, m ert ez a jövő diadalmas előnyom ulásának legerősebb téntr zője és jövendő halhatatlanságának legbiztosabb záloga. A M ester föltám adott. A z Ó föltámadása nekünk nemcsak a mu^cból táplálkozó öröm , hanem rem ény is, m ely az Ígéret jövendő beteljese­ dését biztos megnyugvással várja. A föltám adt Krisztus nemcsak m int a történelm i tény ismerete él bennünk, hanem m int a mélységes isteni tu­ dat, h it, s bizalom , am ennyiben jövendő föltám adásunk alapja. „ím e tit­ k o t m ondok n e k te k : m indnyájan föltámadunk^' (L K o r. Í5 , 5Í.) „ V a la ­ m int

Á dám ban

m indnyájan m eghalnak: úgy Krisztusban m m dnyájan

életrckelnek.'* (L K o r. J5, 22.)

208 A

M ester

föltám adott.

O , a k i a kereszténység: Feje, K irá ly a és

Főpapja* M árp ed ig lehetséges-e az, hogy a fej éljen, a többi testtag pe­ dig az enyészeté legyen, hogy a k irá ly u ra lko d jé k, de alattvaló ja ne le­ gyen, hogy a főpap közbenjárjon,

de

m i F ejü n k, u ra lk o d ik a m i K irá ly u n k nemcsak m a és holnap, hanem

h íveket

ne

szám láljon ?

Él

a

és közbenjár a m i F ő p ap u n k és

m in d ö rö k k é ; tehát lehetetlen, hogy ez

n élkü lü n k történjék. N e k ü n k V e le élnünk k e ll és nem csak m a és holnap, nemcsak idelenn, hanem ott tú l is örökkévalóságon át. A M ester föltám adott. Ó , a k i É le t és Föltám adás. D e az Ö élete m ibennünk*

az O föltám adása

a m ién k. A z O élete m ib en n ü n k nem

más, m int az Isten kegyelm e, az O föltám adása m in e k ü n k nem egyéb, m int jövendő m egújulásunk záloga. O azért Föltám adás, m ert É le t és t

m ivel E let, nem m aradhatott az enyészet ölében, m ert élni a k a r és szükségszerúen

élnie kell. M ib e n n ü n k az Isten kegyelm e, azért élü n k. A k i

ílig íg y él, az nem

halad

és haladni nem a k a r a végenyészet felé, h a ­

nem az odatart a M ester után , hol az örök fén yn ek hol dala

zeng az örök

föltám adása

é le tn e k ;

akiben a M ester

bölcsője

ring és

élete azé a M ester

is.

A M ester föltám adott. A szellem

győzelm e az anyagon, a

lélek

diadala a testen — ez a föltám adás. A szellemet győzelem re vezetni, a lelket diadalra ju ttatn i

a mi

h ivatásu nk ; a M ester rótta rá n k . És hol

valósul meg ez ? O tt, ahol küzdenek az erők, feszülnek az izm o k s így esedeznek az a jk a k : U ru n k m aradj v e lü n k , m ert esteledik és h a n y a tlik a nap le lk ü n k egén — az erényes életben. It t h arcra ke lü n k az anyagi világgal, hogy fölényes v o ltu n k a t m egóvhassuk; itt szem beállunk a test­ tel, nem azért,

hogy

létében tö n kreteg yü k, hanem hogy m állati ösztöneiben — fölem eliük. meoTiemesítsük. a lélei u ralm a egyik a lélek m üve, hanem az egész emberé, a k i testet, s lelket hord egyaránt. A jutalom sem lehet tehát kizáró lag a léleké, hanem a testé is. S hol valósul meg ez ? A dicsőséges föltám adásban, A

dicsőséges föltám adásba

vetett

h it p á ratlan kincs földi éltü n k

vándorlása alatt. A z örök elhervadás nem a m i id eán k. S ok lélek vesz c l; körülnéz, s m ivel szemének tekintete m eg tö rik a hervadáson és enyé­ szeten, azt hiszi, hogy ó is be van ékelve a végenyészet keretei közé. A lélek kontem pláljon, em elkedjék föl és lássa be, hogy jö n n ü n k és m enbem utatkoznunk alighogy és eltűnik a m érhetetlen űrben, an élkü l hogy m egszűnnék. M i is azért

209 m együnk el, hogy tovább haladjunk, zu n k, m eghalunk, hogy életctf m int M esterünk*

egykor

búcsúzunk, hogy újból találkoz­

m egújúlva éljünk szebb, tökéletesebb

H ányszor fö lkíáltu n k m i is: beh jó volna, ha az a k irá lyi nap az ég peremén

sohase tönnék el láthatárunkról. Jön,

kibontja fölséges te­

kintetét a fátyol alól és újra befödi arcát, távozik. D e tudnunk kell, hogy azért

távo zik, hogy újra jöhessen a hajnal fönséges perceiben. Beh jó

volna, ha kis kertünkben szüntelen virulna a liliom és ékes köntösben pom páznék a kies mező. A lig h o g y díszes öltönyt vesz föl, máris leteszi, le szomorúan. D e tudatában kell lennünk annak, hogy nem örökre te­ szi l e ; leteszi, hogy kevés idő m úlva újra fölvegye. T e h á t tény, hogy nekem hervad el a virág, de ugyanoly tény, hogy nekem kezd nyilladozní, s

nekem viru ln i újból. T u d o m ,

hogy az ősz lemondó tekintete

kísért, s hideg karjaiból k i nem szabadulhatok : de szintúgy tudom, hogy enyém a tavasz életteljes keble is. M e g nem állok azon, hogy a lélek jön, egyesül a testtel s aztán távozik otthagyva a testet, m ert tudom, hogy jön idő, m iko r a test, m int a földbe vetett mag fölépül és a hosszú el­ válás után egyesül a lélekkel. Legyen tehát föltámadás a hitben, a bizalomban, m ely a dicsősé­ ges föltámadás felé g ra v itá l; legyen, m ert kevés van belőle. M éltán kér­ dezhetjük : hol van a modern lelkek nagy részében a meggyőződés, hogy hőn remélő szívünk h a lá lt legyőző alko tta a

bennünket meg nem csal ? A

Krisztusba vetett bizalom

szivet és betölté

végenyészetet és a

hol késik ? O , a Mester, aki

azt örök vág yakkal, Ö , aki Föltámadás és

É let, csak meg nem csal és bele nem kerget a végenyészetbe, hanem örök v á g y a in k n a k kielégülést ad m eggyújtva testi-lelki életünk fáklyáját. Legyen föltám adás! cMtinarovíts Kelemen,

14

A Z E LS Ő H Ó V IR Á G . . . Az elsö^hóvirág ott van kezedben, Kezedbe' van s halkan lelkedre hajol. Édes meséket mond, susog szívednek Es te örök örömről álmadozol. t

Maradj itt és ne lásd a szennyet, Az embert, ki a sárt fásulva rójja. Maradj itt gyermek sziwel, örökifjan Es légy az álmok boldog álmadója. P . Im e ts K á ro ly

T avasszaL teli zím ankós idő elm ú ltával fölsóhaftanak az e m b e re k : hála Istennek ! csakliogy m ár a k ik e le t szép évszaka^ a várva-várt tavasz, S ig azu k van , m ik o r a tavaszt szépnek ne­ vezik.

N em

szép fogalm ának

m intha

megfelel,

m elyek m indegyikének tálja.

a

többi

évszakokból

h ián y o zn é k ,

mi a

hanem m ivel a tavasz a többi évszakokat,

m egvan a m aga szépsége, e tekintetben tú llic i­

A z emberiség nézete legalább ez. M ily nagy a különbség pl. tél kihalásnak

m ond'

ju k föltám adásnak évszaka. Szép a földnek téli ta k a ró ja , szemfedője is, de az ember szemének mégis inkább tetszik a tavasz pázsitos zöld színe.

21 1 Egéstségcs a tél szárathídcg: levegője

is, de

az ember inkább ked­ veli

a tavasz

enyhe,

langyos levegőjét. Szép a harasztzörgéstölvíssíhangzó erdő is, de sok­ k a l szebb, m iko r m a­ dárdaltól hangos, m ikor a fá k ékes ru h ázatu k­ ban

zöld

lo m b jaikkal

m integy

hivogatólag

integetnek felénk* Ha nagy

m ár

most

ily

hatással van

Jeruzsálem mostani látképe.

a

tavasz a természetre, elzárkózhatík-e előle az ember ? N e m ! A természettel együtt ö is új életre ébred. m ely

Benne is végbemegy bizonyos változás; benne is előtör az élet, a tél

folyam án, m intha lelohadt volna. N e m látunk m ár meleg

bundákba b u rko lt alako kat. A z ember meleg öltönyét könnyebbel cse­ réli

föl,

tavasz

s ahelyett^

kcllem eit

hogy

élvezze.

a szobát őrizné, a szabadba siet, hogy a

A

városok

közelében levő ligetek és erdők

élénkek, látogatottak lesznek. A galambösz aggastyán, kinek tél idején a meleg

k á ly h a

csalogatva,

kifelé

volt

legjobb

kiván ko zik

barátja, a tavaszi nap csalfa sugaraitól a

szabadba,

hogy

a jó tavaszi levegő

behatása alatt kissé felüdüljön. Itt egész családot, am ott víg gyermeksereget látunk, k ik m indannyian az erdőbe sietnek, hol m ár n yilnak a tavasz hírnökei: a

kedves

hóvirág,

ibolya, gyöngyvirág és sok

más

társaik.

E

mellett m ily kellemes az erdő szárnyas dalno­ kain ak vig éneke. K í ne hallgatná lelki öröm ­ mel a fekete rigó lágy

A Qetszemani kert.

fuvolázását

és k í

ne

merengene

el

kis

a

14»

212 csalogány vidító dalán ? O ly zelm eket

keltenek

lélekben,

m elyeket

ezek

a

csak

ér­ hívő

érezni

lehet de nem leírn i, — A szántó­ földeken

ott

ta lá lju k

a szántó-

vetőt, k i n y u g alm at alig ismerve, m u n k á lja d alo kat

földjét. Egész nap^ víg énekeíve,

ballag

ekéje

u tán . É neke csak a magasba em el­ kedő pacsirtának a T e re m tő t di­ csőítő

énekére

azonban

ném ul

annál

el,

szive

hangosabban be­

szél. V é g re , az érzelm ektől áthatva, íg y k iá lt f ö l:

O h Istenem ! m ily

nagy a te dicsőséged. Es e dicséret m é ltá n y o s ! M e rt, ha v a la m ik o r, a k k o r tavasszal m inden Isten d i­ csőségét és h a ta lm á t hirdeti. Elm erengve á llo k m eg a nagy

Jézus megdicsóült sirja.

természetben és a teremtés nagy m u n k á ját

látom

cm lékcztet-e,

végbem enní szemeim

m időn

elszór földjébe,

látom

s nyáron

a

előtt. A v a g y nem a teremtésre

szántóvetőt

szekereken

vető m aggal vá llá n , m elyet

hord haza csűrébe ? M ín th acsak

hallanám a terem tő Isten s z a v á t: ,,T e re m je n a föld zöldelö és m aghozó füvet és gyümölcsöző

fát.** (Genesis í. Jí.) A z egész természet b ízscg ;

m indenhol az élet jele, a mozgás m u ta tk o zik , A gyenge fűszál, m elyet egy

kis szellő is képes a földhöz sim ítani, m ily erővel tör keresztül a

szíklakem ény

földön.

A

kiaszott

fá k , m elyeken az élet legkisebb jele

sem m utatko zott, most duzzadó rügyeket h o zn ak, s nem sokára v irá g a ik ­ n ak

szm pom pájában díszelegnek, m éhektöl és más szárnyas ro varo któ l

körülzsongva. E zek is üdvözletét zengedeznek a tavasz m egérkeztének, hogy elh ag yh atták téli rejtekeíket. r

A z em bernek

ezek

szemléleténél

t

Istenre és az O m indenható és

gondviselő erejére kell gondolnia. K ih a lt abból m inden nemes érzés, a k i az újjászületés évszakában is közömbös tud lenni Isten irá n t. A k i ezek láttára

is azt m eri á llíta n i, hogy nincs Isten, arra bátran a lk a lm a zh a t­

ju k a szentirás s z a v a it: „ M o n d á az esztelen szívében, nincs Isten,** N e á llju n k meg a természetben a n é lk ü l, hogy Istenre ne gondolnánk ! A testi m egújulásnál azonban so kkal fontosabb a le lk i m egújulás.

213 A tavasz meghozza a természet megújhodását. A z ember testileg szin­ tén

új

életre

ébred.

Lehetséges-e tehát, hogy a lélekre nézve teljesen

befolyás nélkül m aradjon ? Legkevésbbé! A tavasz megteszi behatását az

ember lelkére,

kedélyállapotára

is. M ig

ugyanis

a tél dermesztő

hidege inkább a lehangoltságra, addig a tavasz langyos levegője örömre készteti

az

embert. H isz k i ne örülne m ár csak a tavasz megérkezté­

nek ? T é le n fölfrissül.

az

ember testileg, lelkileg elcsigázott, tavasszal ellenben

Gondolkodásmódja

könnyed

lesz; a képzelőtehetség erősen

m ű kö d ik ; érzelmei átalaku ln ak, m egváltozn ak; a szép iránti hajlam a nagyobb fokban n y ila tk o zik . M in d ez azonban még nem elég a lelki megújuláshoz. Ez tu laj­ donképen csak a lelki tehetségek megújhodása. K e ll, hogy a lélek ön­ m agában

is teljesen

m egváltozzék,

új életet kezd jen : — lelki életet!

H o g y a n örülhetünk a tavasznak, — kérdem — ha lelkileg még mindig téli álm u n kat

alusszuk ? H o g yan

örülhetünk

az örvendező egyházzal

Krisztus föltám adása fö lö tt; hogyan zenghetjük a jámbor lelkek ezreivel a boldog

alleluját,

ha lelkileg meg vagyunk halva ? A feleletet k i-k i

könnyen m egadhatja. H iá b a a szép tavasz ; hiába kellemességei és ö rö m e i; ha lelkünk beteg, elvesztették rá n k nézve hatásukat ; nem képesek legkisebb lelki élvezetet sem nyújtani. H a tehát a tavasz örömeit igazán ak a rju k élvezni, kell, hogy

a természettel együtt

tökéletesen — testileg, lelkileg — új

életre ébredjünk !

T A V A S Z I NAPFÉNYBEN T a v a s z i napfényben, ablakomnál állva Síom orttan nézek k i a nagy világba. Ragyogás a földön, ragyogás az égen. It t a tavasz mondják, de én mégse érzem. N e m látom a sugárt m it ragyogva ont r im . M in th o g yh a v a la m i másra szomjuhoznám. M in th o g yh a v a la m i mást kívánna le lk e m : Ó h Istenem engedj, engedj megpihennem. — Beteg vagyok, beteg a testem a lelkem. Súlyos volt a kereszt, s hiába emeltem M é g nem volt jutalm am érte semmi, semmi. É n U ram , Istenem, meddig kell meg menni ?

^ erü as.

214 Rögös az üt nagyon, tűske v é rz i lábam , Messze-e a cél meg, am clyfc ügy vágytam , S amire a lelkem m in d ig úgy sovárgott ? N e m fest-e előttem újra délibábot. N e m csal-e, nem csal-e újra m eg a sorsom • • • ? Keresztem terhét m ár roskadozva hordom. N e m érzem a napot, bár fényözönt ont rám , M in th o g y h a v a la m i másra szom juhoznám • • . — D e nem , nem , — m i történt — k id e rü lt a m ennybolt. O h olyan ragyogó soha, soha nem v o lt. D a l csengett fülem be, édes bűvös dallam A m e ly h e z foghatót sohase h a llo ttam . . . S szemem az árny helyén csak sugarat látott . M i változtatta meg így a nagy világot?

N e m történt más, csak a kicsi lá n y o m szépen Belopodzott hozzám a ború percében* S gügyögő szavakkal kérdezte a le lke m : „ A n y u k á m édesem, szeretsz-e m ég engem ? < A , D o bay M ariskau

A kis Jézus játéka. (Lásd Í 9 H . februári szám 64 oldal.)

cgkcsvc jö vü n k

a

p ályázat

eredm ényével.

N e m azért, m in th a

fölhívásunk idő ^

a

m egm ozdulásra.

E

te rv ü n k

sikerült

is. Sokan

jöttek am i kedves olvasóink, hogy m egszólaltassák ezt a képet.

Hogy A zt

legyen

hogy

nem

azonban

m indenki

senkitől

sem

lehet

avato tt

szabad

tollú iróem ber, az bizonyos.

elvitatn i,

hogy szép gondolatai, s

gazdag lelkülete nem lehetne. És erről a gazdagodó^ törekvő jó le lk ü letröl tesz bizonyságot m inden sor m ely itt h a lm azá v al előttem fekszik. S m egvallom , m ondatnak

is,

én

úgy

am ely

tudok tudom ,

örvendeni m ég a legegyszerűbb sornak, hogy

jó

szándékú

lelkületben birja a gyökerét. M e rt M i t is beszél a kép ? M i t is beszélhetne. M in th o g y az az édes jtsxss A n g y a lo k öröme.

szívben, egészséges

215

V -

^ ' Xr.

r' i' p*

-

k

Í

\

a

Igfy szólal

meg N agykanizsáról K&pisztram testvér, s gondolatait leg­

jobban visszatükrözi az, hogy szerinte „to ll azt le nem írhatja, halandó ember föl nagy

nem

foghatja,

Istenségéről

írn i."

m it

és m ennyit lehetne a jóságos Jézuska

Igaza van ; s kérdem kelI-e ennél szebb gon­

dolat papíroson . . . M e rt Tascfiek István szerint is (Sümeg) oly nagy az Ú r Jézus hatalm a, hogy ót angyal is hiába erőlködik, hogy „lenyom hassa." Á rta tla n

„Szép

liliom

szende

csodálkoznak

a

kis Jézuska, az angyalok ibolyák, s nézik az

játékát*' — mondja

rajta.

Isten

‘Tazson Ferenc (Lem hény) és el­

szépsége m ély csodálkozást vált k i még az

angyalokból, az ég lakóiból is. Bizonyára nagyon, de nagyon meghatja őket főidre szállott nagy K irá ly u k irgalmas szeretete. A kis m adárkát szemléli K . cM argii nővér (Budapest), s ő is m egérti

az

isteni szeretet

Jézuskám, hogy meg,

magadhoz

hogy határtalan

nagy

titk á t:

„K in y ú jto d

kezedet édes kis

emelj, óh pedig hányszor érdemeltük m ár

szeretetedet megvond tőlünk ? ! . . . A ngyalaid

a főidre követnek, fö la k a m a k emelni, de T e inkább lenn a főidőn ná­ lu n k akarsz m aradni, s kezedre hivod a szárnyaszegett m adárkát . . . íg y k e ll’'értelmezni helyesen a képen előm lő,* jelentőségteljes nagy gon-

216 d o la to k a t M in d e n k i, a k i a k a rja — m e gé rth eti. E z t a g o n d o la to t a k a rja kife je zn i

Uxa


verse is m in t az a n g y a lk á k kedveskedése, a k k o r b iz o n y á ra jo bb an sike­ rü ln e . N o de nem baj, a n g y a li le lk ü le tte l ú g yis k ö n n y e n k ö ltő je lesz az ember a v ilá g n a k , m in t sz. Ferenc. Én

nem

Ladíslaus^

is engedtem v o ln a szom orú a k k o r d o t a le lke m b e , m in t

m e rt

m in d ig

jobb

ha

k a p a s z k o d ik

az em ber, h o g y játszi

le lk ü le tű , gyermek legyen. E zt a képet csak az á rta tla n g y e rm e k le ik é ­ vel

lehet igazán

élvezni ♦ . . h a g y ju k a nagy em berek, s a nagy élet

csúnya k o m o ly s á g á t! N e m k e lle tt v o ln a m a g á n a k m egengednie, h o g y azt az eseményt

fűzze

más értelmezésben

is,

hozzá,

a m e lye t le irt. Ü g y a h o g y a n azt leírta,

édes dolgocskát is p a p írra v e th e te tt v o in a . L á m %«

B o ld iz s á r

Dénes

azt

m o n d ja : „ Ö r e g k o ro m b a n , öregedő szem eim m el

is m egism erlek G y e rm e k Jézus ! M e g is m e rle k g y e rm e k já té k o d b a n , tu d o m , h o g y érettem lettél g y e rm e k . . .

A d d , h o g y m in d e n k o r g y e rm e k i szívvel

im ádhassalak.'* L á tja , lá tja Ladistaus, ö n n e k sem esem ényt k e lle tt v o ln a keresnie, hanem az Is te n g y e rm e k megértését — g y e rm e k le lk ü le té v e l. S a sfi Etuska H írn ö k

(S zentgothárd)

tá b o rá n a k

g o n d o la to t emel

m egérti,

gyönyörüségáre,

s a

hogy tö b b i

m it

beszél

a kép a

k ö z ö tt k ü lö n ö s e n egy

k i : ,.A d d édes Jézuska, h o g y o ly a n tiszta le g ye n szíím ádó sze re te tü n kke l m in d ö rö k k é

ta s s u n k ,'' N a g y o n helyes ! M á r nem íg y fo g ja fö l a ké p e t C zinger M i­ hály

(Bpest),

aki

az

hosszan . • . m élyen,

O ltariszentség s szeretné

a

elé

h e lye zi

m a g á t, s e lm é lk e d ik

bűnös v ilá g o t a legszentebb isteni

fölem e ln i. Es Iá t k o ro m fe k e te Igaza

va n ,

de

u n k á já b a

a lig va n vonzóbb, elbájolóbb jelenség, m in t a G y e rm e k Jézus a la k ja . . . Eredeti fölfogás

n y ilv á n u l m eg B a la ,jih j M a rg it (Békés) m esterké­

letlen, őszinte szavaiban, k i m in d e n — m o n d ju k —

pózolás n é lk ü l v e ti

papírra a hatást és a ta n u lsá g o t is, m e lye t reá a k é p szemlélete g y a k o ro l. Jézuska e lid ő zik

nagyon

v e lü k .

Ez

szereti

a le lk e k e t,

a g on d o la t

a n n y ira ,

hogy

eljátszadozik

J , (S to m fa ) d o lg o z a tá n a k a gerince

és igaza, n ag yo n igaza van, h o g y v a ló d i békében csak az isteni Fölség közelében le h e tü n k. B árcsak m e g tu d n á k ezt a z o k is, k i k n e m é r tik még, hogy

m ily édes az Ú r . . . ^ á b e r M á riá n a k is (M u n k á c s ) m é lye b b el­

mélkedésre m ert

n y ú jt

győztessé

a lk a lm a t

lesz

az

a kép. N a g y az értéke a k is Jé zuská n a k,

a n g y a lo k fő lő tt . . . M ié r t

nem

tu d n a a m i

le lk ü n k fö lö tt is győzedelm eskedni . , , L e g y ü n k m i is alázatosak, e g y­ szerűek. m in t az antnrAlAtr . .

217 Trajr Béla (Zágráb) karácsonyi hangulatba rin g atja magát, s végül örvendve Icíált t ^ ^ N ín í! Jczuska kezén kís m adár ! Mísz ez én va g y o k ! E z re k

közül

kivá la szto tt,

szerzetesi havatással ajándékozott meg . . .

s g o n d o m a t viseli, akárcsak a kedvenc m a d á rká já n a k . , deti fölfogás, s a m élyen érző lélek megszólamlása.

Ez is ere­

A z ilyenféle p á ly á z a to k k a l m i sem a k a ru n k m á s t: M egszólaltatni a le lke t, hiszen a prózai élet e lnyom ja hangját, s némává teszi. N a g y o n sokan

é lnek— já rn a k

k ö z ö ttü n k

a siketném ák, m ert közönybe m erült

le ik ü k e ld u rv u lt m inden külső behatás irá n t. S a szegény elném itott, a testi b ö rtö n

zárkájába becsukott lélek hangot sem adhat m agáról . . .

M ily e n s kife je zi

szép^ ha Csopják Gábor szerint megszólal a lélek hangja,

azt, h o g y m in d e n t megért. K ife je zi m ert érzi és tudja, hogy

a kís Jézuskát

„n e m

azért a ka ro m szeretni, m ert szeretni jó, szeretni

édes, — szeretni a k a ro m

ú g y is, ha fájó gyötrelem.^' „H in tá z z á l csak

k is Jézus azon a fatöm kelegen — m ondja tovább — tied a ka ro k lenni a k k o r is, ha az k in p a d d á ácsolódik.^^ Ú g y van, helyes ! Szeretni m indig, m in d e n e k

fö lö tt.

önm agáért. És még

Nem

sok

a bőséges ju ta lo m reményében, hanem szeretni

értékes gondolat fekszik it t előttem. A z t mondom,

h o g y értékes, m e rt m in d e n ik egy-egy léleknek a hangja. M é g a k k o r is, ha

kevésbé

stilizá lt

betücskékkel

p a p irra

m o n d a to kb a n vetve.

van leirva, s olyan á k o m — bakom

Szeretem

őket, m ert azoknak m indenike

m egnyilatkozás. R é g i m u n k a tá rs u n k n a k E rvinnek a prózája á lljo n it t szóról-szóra és Unger L a jo s költem é nye . M in d k e ttő ú g y form ailag , m in t a ta rta lm á t te k in tv e

a

legsikerültebb. E zt az a lk a lm a t arra is fölhasználjuk, hogy

szemrehányást

is te g y ü n k — Ervinnek*

Régen

nem

ir

m ert nem

akar* G o n d o lta m , h o g y ezen a téren csak ez lehet az egyetlen akadály. M e rt fárasztó m u n k a k ö z ö tt nehány percre m indent félretenni, s aztán írn i írn i . . . g o n d o la to k a t rögzíteni meg, h o g y m ásokat tanítsunk,

ez föle­

m elő, üdítő, vigasztaló. U g y-e íg y van ez E tv in és Unger Lajos . . . ? I. A is

názárethi

názárethi

ház udvarán egy gyerm ek játszadozik. M in th a nem

vo ln a . . . A rc á n

több

van, m in t egy gyerm ekarcon. A

T á b o rh e g y derűs boldogsága sugárzik szét rajta, de m m th a a bus K á l­ v á ria

bánata

is

beleszövödnék

m ár

azokba a sugárzó arcvonásokba.

A n g y a lo k k a l játszadozik. — M ik o r m i játszunk, bennünk h iá n y -

218 z ik

a le ie k n e k

ez a le n d ü le te ; a m i a rc u n k h o z sokszor jo b ban ille n é k

a könn y^ m in t a m o s o ly ! A z a n g y a lo k im á d ó csodaszép

szemeibe.

Úgy

fig y e le m m e l

csüngenek

ra jta .

E lm e rü ln e k

néznek azokba, m in t a g y e rm e k a n y ja sze­

m é b e ; te k in te tü k egy n a g y va llo m á s, lá n g o ló im ádás. „ T e értesz m in ­ ke t, te tudod, h o g y szeretünk*^ S a m in t ráesik te k in te tü k a názárethi g ye rm e k

szegényes

ru h á já ra ,

eszükbe

ju t

a m enny,

enn e k

csillagos

p o m p á ja , h y m n u s z o k tó l csengő v ilá g a , s’ ö n k é n te le n ü l is im ádásra h a j­ lik

a

le lk ű k . • . A

G y e rm e k

a

já té k

gazdag

pedig f o ly ik to vá b b . H isze n ez a szegény

ö rö m ö k

forrása ! . • ♦ D e

azért e n n e k tito k z a to s

arcát nem tu d já k eléggé csodálni* O ly a n , m in t a H e b ro n illa to s rózsája, m e ly n e k puha, remegő harm atcseppjén p o m p á zó színekre b o m lik az első napsugár,

de a m e lyre á rn y é k is szö vő d ik, m id ő n a fényes fe lh ő á ts ik ­

l i k felette. S m íg Honnét k ü lt

Íg y csodá lkozna k, egy m a d á r röppen a G y e rm e k ^ kezére.

jö tt ? T a lá n Judea fe lő l fekete v ih a r tá m a d t, s ez elől m ene­

a k is

m adár

a G y e rm e k n y u g o d t csendes te k in te te alá ? A v a g y

üldözője elől keresett gyenge életének m enedéket ? A

G y e rm e k a rem egő m a d á r felé fo rd u l. A já té k m egáll.

A

G y e rm e k t e k in te te : — ez a k é p

Ez g a lm a t

nem

a

lelke .

tipegő g y e rm e k n a iv te k in te te , hiszen ez békét, n y u ­

terem t. S m i

n a g y o n so kat é rtü n k a G y e rm e k és a k is m a d á r

te k in te t— váltásából. M ily e n boldog, h o g y a k is Jézus n y u g a lm a s te k in ­ tete

a la tt

p ih e n h e ti k i iz g a to tt fá ra d ts á g á t! N e m fél tő le s e m m it sem !

H iszen szemei

m in d ig

a napsugár ra g yo g á sá t k e re sik, a borús vih a ros

fe lh ő tő l fé ln e k, s éppen azért jö n a G y e rm e k napsugaras te k in te te alá, m e rt érzi, h o g y világosság n é lk ü l nem b irja a szárnyalást . . . S a m in t mi

nézzük

le lk ü n k e t

a

e képet,

G y e rm e k

érezzük

a rc á n a k

h o g y ez n e k ü n k is beszél. A

szent borongása

in d ítja

m eg. A z

a n g y a lo k csodálkoznak ezen. M i m e g é rtjü k . . . H iszen lé le k

ezt

világosságát

éjszaka»

s mi

mi

sző ttü k

szerettük

nem

a kis Jézus arca f ö l é ! H a m i m in d ig a v o ln a ,

akkor

nem le tt v o ln a Judáscsókos

ezen az éjszakán ta lá lk o z tu n k v o ln a az U r Jézus

szem rehányó te k in te té v e l! D e azért mégis b iz a lo m m a l n é z ü n k erre az arcra, s csak azt v á r ­ ju k , h o g y fe lé n k fo rd u ljo n , s a m i le lk ű n k b e is belenézzen. K ü lö n b e n hová, kih e z m e h e tn é n k ? A v a g y a m i le lk ű n k b e n nincsen fá jd a lo m , m i nem fé lü n k a v ih a r o k tó l ? E rv in .

j

219

II.

Életjáték. Magas s mély a lelkek útja, A zon játszik a Jéztiska* *

Játék lesz az élet annak. K i Jézussal végigfutja.

M é g sohase láttam. D e árnyéka rajtam már keresztülhaladt, És k ig y u lt az arcom, Piros glóriában.

m in t fehér virradat

R in g u n k lassan, föl — s leszállunk, Derült^ borús lesz világunk. E g y a biztos : H a Jézuska H o zzá n k leszáll: m i fent járunk. N a p n á l magasabban H u llá m z ik szerelme: égő mesetenger . • . I#

Örvényébe járok búvárszerelemmel, Ezer gyöngy van abban. Bár dalomból fecske válnék, K is Jézus kezedre szállnék. T a va s z után, hazám után Ó , be sokat sirdogálnék I M ost, jajt március van . • • És k ék hamúkereszt porlik a hajamon, Pedig én a búgó szerelmet akarom Xöm jénes m ájusban! • Magas s m ély a

lelkek útja,

A zon játszik a Jézuska. Játék lesz az élet annak, K i Jézussal végigfutja.

Unger L^jos-

Irodalmi szemle. (Ü j

katholikus irodalm i és nyomdai részvénytp.rsaság alakulása. Izsóf Alajos és az ,.Élet.^*)

A „d ia d a lm a s v ilá g n c z lc t" irodalm a im m á r a term opilei szorosból k ilé p e tt

a

m a ra th o n i

síkra.

G yőzelm ek, diadalok reményével in d u l a

harcba az az iro d a lm i irá n y , m e ly a költészet fegyvereivel a keresztény id e á lo k a t szolgálja. N a g y idő óta a k a th o lik u s szépirodalom gyám olta-

220

Ian h a m u p ip ő k é je v o lt a m a g y a r iro d a lo m n a k és legfeljebb az életében» a

fenm aradásában

kü zd ö tt*

az

ra th o n i le lk ű

re m é n yke d e tt.

id ő n

át

csupán

a letjogáért

önvédelm i harcra szo rítk o z o tt. M o s t m á r k ilé p tü n k a m a-

sikra . . . O ly a n

iro d a lo m

hódításra

Nagy

h a ta lm a s seregek g y ü le k e z n e k a keresztény-

táborába,

in d u lh a t.

hogy

egy

N á p o le o n sze rü hadvezér országos

M á r a k e re s z té n y le lk ü

szépirodalom iro d a lo m tö rté ­

n e ti hivatásáról beszélhetünk. A z eddigi e re d m é n ye k, é le tm e g n y ilv á n u lások a legnagyobb re m é n ye kre jo g o síta n a k. A fo rro n g ó iro d a lm i ir á n y o k élet-halál-harcában döntő erővel v o n u l fel a — k e re s z té n y le lk ü szépiro­ dalom . d a lm i

A z é rt

illő dolog, sőt e lo d á zh a ta tla n szükség, h o g y a n a g y ir o ­

h á b o rú b a n

mi

is

szemlét ta rts u n k . E rre

kü lö n ö s jo g u n k v a n n e k ü n k . kozunk

a

keresztény

b iz o n y o s

te k in te tb e n

M i e la p o k o n m in d já r t e g y évtizede h a d a ­

id e á lo k

m e lle t t : P r o g r a m m u n k szavai szerint a

k a th o lik u s h it és erkölcsi élet ápolása la p u n k célja, de ezen cél elérése érdekében a legideálisabb iro d a lm i fe g y v e re k k e l h a rc o lu n k . A keresztény id e á lo k

szolgálatával

e g y ú tta l a k a th o lik u s s a jtó n a k , a k a th o lik u s ir o ­

d a lo m n a k te ttü n k szolgálatot. A z é r t ü n n e p i érzéssel t e lik m eg a le lk ü n k , a m ik o r

a k a th o lik u s

lönösen

az

lását

iro d a lo m h ata lm as fejlődéséről beszélhetünk. K ü ­

uj k a th o lik u s iro d a lm i és n y o m d a i részvénytársaság a la k u ­

n a g yo n

nagy

ö rö m m e l ü d v ö z ö ljü k . Ez diadalm as e lő n y o m u lá s a

m a ra th o n i síkon . . , A fővárosban

a

k ö z e lm ú ltb a n

egy részvénytársaság a la k u lt művészeti

és

fenm aradását

k r it ik a i

h e ti

biztosítsa.

k ö ze l százezer k o ro n a a la p tő k é v e l

azon célból, h o g y az „E le t** szépirodalm i, fo ly ó ir a t és a „Z á s z ló n k ** ifjú s á g i fo ly ó ir a t

A z o n k ív ü l

jeles

szé p iro d a lm i

és tu d o m á n y o s

m ü ve ke t fo g k ia d n i és terjeszteni. B iz o n y á ra az ellenséges sajtó, a d e s tru k ­ tív szellemet v á lla la to k

terjesztő, a

tizszerte

dekadens iro d a lm i ir á n y o k szolgálatában álló

n a g yo b b

a la p tő k é v e l d o lg o z n a k . A v é te k terjeszté­

sére m illió k v a n n a k , m íg az eszm ényi c é lo k é rt k ü z d ő iro d a lo m k o ld u s kenyéren

él.

A sze n n yiró k bőségben éln ek, sőt m e g g a zd a g o d n a k és a

kereszténylelkü

iro d a lo m

m unkásai

valósággal

n y o m o ro g n a k .

A z é rt

nincsen o k a csüggedésre ! A z a n y a g i eszközökön k í v ü l s o k k a l n a g yo b b szellemi tő k é t víszen az ú j iro d a lm i részvénytársaság a harcba. A ezer

koronás

a szellemi selnek.

száz­

alap tő ké né l súlyosabban esik a m érlegbe az az é rté k, az

tö k e

am elyet

az „É let^* zászlója k ö ré so rako zó ír ó k k é p v i­

Első sorban m aga a szerkesztő Iz s ó f cAlajos^ a k in e k neve m á r

is fog a lo m a ke reszté nyle lkü sajtó terén. A

szerkesztők példaképe . . .

A ,,Z á szló n kka l** pár év a la tt p á ra tla n u l á lló , tüne m énye s s ik e rt ért el és

az

„E le tet**

is

p á rh ó n a p i

szerkesztés

u tá n

m agas

n iv ó ra emelte.

2^1 V a la m i hogfy

kü lö n ö s tehetsége va n a szerkesztésre; szinte azt m ondhatjuk,

született

Öm aga k e lte tt.

lapszerkesztő,

speciális

képességű

szerkesztő talentum .

is művésze a to lin a k , jeles író a k in e k nem egy irása feltűnést K iv á ltk é p p e n

a ,Z ászlónkban‘' kö zö lt vezércikkei páratlanok a

m a g u k nemében. Ú j csapást v á g ta k az ifjúságnak szánt sajtóban, új fo rm á já t a d tá k az ifjúsági fo ly ó ira to k cikke in e k. H a n e m Izsóf A la jo s­ nak

a szerkesztés a kiváltságos oldala. A szerkesztőségben póto lh ata t­

lan.

O n á la

a szerkesztés egész művészet. K ü lö n ö s harm ónia ö m lik el

a la p já n , egy b o n y o lu lt szervezet eleven szavával szól la p já n a k m inden száma.

E let

árad

belőle.

M in d e n

van

a lapjában, a m it a közönsége

keres benne. A z egyes c ik k e k , az egyes ro v a to k ú g y illeszkednek egy­ máshoz, ú g y kapcsolódnak egymásba, m in t az ugyanazon test, u gya n ­ azon lé le k más-más rendelkezésű életszervei. A z ö lapja testének megvan a feje,

a

szíve,

részvénytársasági

a

lába,

alapra

sőt a m osoly helyezett

is o tt az arcán . . . A zé rt a

és ig y anyagilag biztosított Életnek

az Izsóf A la jo s szerkesztésében fényes jö vő t jósolunk. A n n á l is inkább, m e rt az iro d a lm i p ro g ra m m ja is új szépségeket hirdet, új szellemi és le lk i k u ltu r á t hoz a m a g y a r irodalom ba.

A*

A szerkesztő üzenetei. Kedves o lv a só in k n ak, m u n k a tá rs a in k n a k és jó tevő in kn ek a közeledő hús­ véti szen t id ő re a fö ltá m a d t Jézus sok-sok ö rö m ét kívánjuk.

Jelen szám unk jó v a l terjedelmesebb a rendesnél; 5 teljes ív. így a k a r ju k m eg h áláln i a zo k n a k a lelkeknek jóságát, k ik nyom dánk főisegí­ tésére a n y a g i á ld o zato kat Is hoztak. Fogadják és olvassák szívesen. A z o k ró l p edig nem szó lu n k sem m it sem, akik a m i ö n zetlen és őszinte tö re k v é s e in k e t nem m é ltá n y o ljá k . P edig nagyon sokan vannak, akik még a tavalyi e lő fiz e té s ü k k e l is h á tra lé k b a n vannak, erre az évre pedig nem is gondolnak. B u d a p e s t. O. J. Hát már miért nem volna szabad megprobálkozni mindenki­ nek a versírással — aki akar ! ? Ám hogy mindenkinek sikerül-e ? — az más kérdés. Erre születni kell. A költészet művészi rátermettséget igényel. Ne essék rosszul kegyednek sem, ha azt mondjuk, hogy nem sikerült. Ha jó és szép gondolatai vannak, inkább prózában fejezze ki azokat. - Szeged K .J. Hja kérem, már más világot élünk, mint ezelőt 20-30 esztendővel. Ma minden eszme és gondolata nyomtatott betű útján akar érvényesülni. Különösen a rossz eszme

és gondolat. Hát akkor miért ne allitanók be

a modern világ harcába a legyőzhetetlen jót, amelyet mi is lapunk hasábjam képvi­ selü nk? ? - Jézus sz. Szivéhez. Fr. J. Törekvése elismerést érdemel de a verse az nem kaphat még nyomdafestéket. B. H i s z e m , hogy a poezis megihle te a lelkét — a versén azonban nem látszik meg. Szeresse az U r Jézust igazan, s le ­ gyen a tiszta lelkiségnek költője, mint szent Ferenc. -

Wien K. H. Úgy van . >1 j o

999 la p o k a t terjeszteni apostoli munka. Többet ér minden s zó n á l tettnél. A rossz sajtó által előidézett piszkos áradat ellenében. — P riv i'g y e K. J. Az élet vándorai nagy igazsá­ gokat hoznak felszínre, csak az a baj, hogy a form a egy kissé erőltetettnek látszik. Tessék

megpróbálni,

Mindenben mostani Pécs.

a

hogy

közvetlenség a

számunkból

Gy.

érthetőbb,

E. Adja

fóelv.

elmaradt,

de

világosabb —

Óbecse ifj. Q.

jönni

fog.

a jó Isten, hogy miharabb

nagyon köszönjük. — B u d a p e s t.

módon

mondja el, K.-né. A

am it

akar.

hálanyilatkozat

Köszönjük a küldött alamizsnát. — terciárius lehessen. A rejtvényeket

K. Erzsébet. Ígéretét nyugtázzuk, hogy nagyon so­

kat fog tenni a Hírnök érdekében. Jó úgyet szolgál, ha ezt teszi. Kis közleményét félretettük. — B u d a p e s t.

G. Julia. Hálásan köszönjük a beküldött címeket, kérünk

még többet is. — B u d a p e s t. L. Viktória. A könyvecske oldalai m ár készülőben van­ nak, június hónapra egész biztosan, de még előbb is. Sok a munka, nagy bajjal jár minden. — B u d a p e s t.

Felicissima.

nem tárgyunkhoz szólt.

»Az

em berek

hűtlensége és az Isten irgalm a"

Beküldött dolgai között fölhasználható jók vannak, csak tü ­

relem . A szerkesztőnek sok irányban kell igazságot szolgáltatni, de igazságtalan sohsem akar lenni. — Ö re g

n é n i. Ej, ej öreg néni, de célzatos az irása ? ! N em mél-

tóztatik a n y ó s n a k lenni ? — B u d a p e s t.

K. Pál. Még annak is nehéz verset irni aki

k ö ltő ! Szívélyes ü d v ! — T em esvár. K. Géza. Szent Ferenc atyánk kézírását jó m e ­ rített papirosan akartuk elkészíttetni, de a m egrendelő nagyon kevés. — P e tro z s é n y . M . Rezsőné. Azt í r j a : »Még csak a harm adik fűzetet kapom, de én azt hiszem, hogy az egész világot

bírom.®

No,

de

ilyen nagy dicséretet még nem kapott a Hírnök.

Legyen is büszke rá, s érdem elje meg ! — P ü s p ö k la d á n y . B. István. A vers döcögős mint a

járatlan

úton

haladó szekér. Ez a körülm ény azt m utatja, hogy szintén járatlan

utakon halad. — K o lo z s v á r. P. J. A „Népszava* újságban mi is olvastuk azt a cikket. Nagyon szép, hog)’ a nagy szoci észrevett m inket és figyelm ére m éltatott. — csény. Fr. Pl. Jaj, jaj ! Csak ne volna olyan hosszú ! — A r a d . P. R. A fájdalomnak, mely igazi,

nincsen

szava hanemcsak könnye ; — igazi költővé pedig egyesegyedül

az imádság teszi az embert.

Népzarándoklat a Szentföldre. A főtisztelendő egyházmegyei hatóságok és a rendi E löljárók 'engedélyével rendezi P. K a iz e r N á n d o r szentferencrendi áldozópap és szentföldi komíszárius, aki már háromszor volt a Szentföldön és a rendezésbe beleélte magát, m int ezt az 1909. évi jól sikerült zarándoklata bizonyítja. N em kedvtelésből, sem haszonlesésből, ha­ nem Isten iránti szeretetből teszi ezt, hogy a szegényebb sorsú népnek is alkalm at nyújtson a Szentföld, hol Jézus született, szenvedett és meghalt, megtekintésére, m int ezt az ut olcsósága bizonyítja. Indulás Budapestről 1911. augusztus J.-én. Visszaérkezés augusztus 23.-án. C s o p o rtv e ze tő k : A zarándoklat négy csoportra lesz felosztva. A magyar csoportnak vezetője: N t . K r ie g s - A u E m i! fővárosi hitoktató. A tót csoportnak vezetője : E g y s z e n tfe r e n c r e n d i á ld o z ó p a p . A horvát csoportnak vezetője : P. Terzics L u k á c s , volt szentföldi misszionárius és P. K riz s á n M a k k á r , szentferencrendi áldozópapok. A ném et csoportnak vezetője: N t . M o m m e r G y u la .

Í2 Í Beteg ápolók : k é t b ud a p e sti, H e r m in a - ú ti apáca. Zászlóvivő : P oszpiscb Jó zse f, aki már két izben volt a Szentföldön. Á rak: 500 z a rá n d o k ré s z é re : I

1. oszt. II. „

. .

. 425 K I. oszt. . . 505 K Jeruzsálem be: . 365 K Názáretbe i s : II. „ . . 445 K ' . 225 K \ 111. „ . . 305 K Ha május 1-ig 500-nál kevesebb zarándok jönne össze, az árak emelkednének és pedig: 1. oszt. 700 kor., II. oszt. 550 kor., III. oszt. 350 korona.

Ú t ir á n y : B u d ap est—Trieszt— Jaffa. (Itt azok szállnak ’ki, akik nem vesznek részt a názáreti utón s egy rendelkezésekre bocsájtott ferencrendi Atyával Jeruzsálembe mennek, ahol megnézik a szentélyeket, mig a többi Názáretből visszaérkezik) Caifa— Karmelhegy— Názáret (három napi tartózkodás az oda és visszautazással együtt; ez idő alatt aki akar, saját költségén mehet a Táborhegyre lovon vagy szamáron) C aifa— Jaffa— Jeruzsálenn—Betlehem — Szent-János (ez idő alatt, aki akar, saját költ­ ségén mehet Jerichoba, Jordánhoz és a holt-tengerhez) J a ffa —Trieszt— Budapest.

E zen á ra k b a n b e n n fo g la lta tik : 1. Vasúti- és ha ójegy Budapesttől —Jeruzsálemig és vissza. 2. Trieszttől— Jaffáig ellátás a hajón szeszes ital nélkül. 3. A Szentföldön 9 napi teljes ellátás borral. 4. A betlehemi kirándulás kocsi költségei 5. A Szent'Jánosi kirándulás kocsi költségei. 6. Jaffában ki- és behajózás költségei. 7. Jaffától—Triesztig ellátás a hajón szeszes ital nélkül. 8. Az útlevél láttamozásának költségei. 9. A jeruzsálemi törökkézen levő szentélyek látogatása után járó dij (20 kor.). Az ellátás kötelezettsége Trieszttől— Triesztig tart.

Jelentkezés : Jelentkezni lehet 1911. május hó 1.-ig csakis P. K aizer N án d o rn á l (Buda­ pest, II. M argit-körut 23. sz.), mely alkalommal 50 korona előleg küldendő be. A hátralékos összeg legkésőbb 1911. május hó 15.-éig okvetlen beküldendő.

Ú tlevél. Ezen zarándoklathoz mindenkinek útlevélre van szüksége, amelyet községek­ ben az elöljáróságnál, városokban a rendőrkapitányságoknál, Á zsia és A f r ik a terü­ letére kiállítva, kell kérelmezni. Az útlevél legkésőbb 1911. évi május hó 15.-ig küldendő be P. Kaizer Nán­ dornak (Budapest, II. M argit-körut 23.). . , ^ n Az útlevelet a török konzulátusnál kell láttamoztatni es 5 korona belyegilletéket lefizetni, ezen 5 korona már az összegben foglaltatik. R uházat. A résztvevők kéretnek egy felöltőt, vagy nagykendőt magukkal hozni, melyekre a reeceli órákban lesz szükségük. Ajánlom a közönséges olcso Jageringeket a v á s z o L g e k helyett. Az uraknak sárgás nyári ruhát es könnyű feher kalapot ajanlok. Podgyász. A zarándokok minél kevesebb podgyászszal gyász csak akadályt képez. Podgyászáról az utón mmdenki

j maga gondoskodik

224 annak elveszféseérf vagy elföréseért felelősséget nem vállal a rendező. A papírkofferek nem érnek semmit, m ert összetörnek. A bőröndök vagy utazőkosarak jó szolgálatot tesznek. Jelvény. A zarándokok a teljes részvételi összeg befizetése után kapnak ; számozott zarándok-jegyet, jelvényt és podgyász-számot, mely a zarándok-jegy számával azonos és a podgyászdarabra erősitendő.

É te le k . Az ételeket nem készítik úgy, mint n á lu n k ; a Szentföldön még 100 forintért sem lehet olyan kosztot kapni, mint itt; azért senki sem zúgolódjék, ha nem izlik neki. Hiszen bünbánafot tartani megyünk és szenvedni, nem pedig élvezni és mulatni.

E llá tá s . Az ellátás kötelezettsége Triesztben a hajóra szállás alkalmával veszi kezdetét és ugyancsak Triesztben a visszaérkezés alkalmával végződik. Az l'ső osztályú utasok a vasúton a II.-ik osztályban utaznak. A hajón az 1. osztály áll a rendes I. és 11. osztályból, 3 — 4 ágygyal; a II. oszt. 6 - 8 ágyas kabinekből, d eszkafalakkal; a III. osztály nagyobb deszkatermekből. A Szentföldön az I. osztály külön szobát kap. Étkezés naponta három szor: reggeli, ebéd ( 3 —4 fogás) és vacsora (3 — 4 fogás). Szeszes italok külön fizetendők.

Id e g e n pénz. Ezen útra francia pénzre van szükség, amelyet a szentföldi biztosi hivatalban lehet előre megrendelni.

A z á llo m á s h o z és vissza. Budapesten, Triesztben, Jaffában és Jeruzsálem ben körm enetileg megyünk a a városba, illetőleg a hajó, vagy vasúti állomáshoz. A podgyász részére kocsik lesznek.

Is te n i tis z te le t ú tk ö z b e n . A hajón való oda- és visszautazás tartam a alatt naponta fognak tartatni szentmisék és a délutáni órákban négy nyelven prédikációk és litániák. Gyónni és áldozni a hajón és a Szentföldön naponkint lehet.

Z á s z ló . A zarándoklat a szentföldi magyar zarándok-zászló alatt indul.

G yóg yszerek. Mindenki vigyen magával aspirint, anfipirint, cognakot és csutorát víznek. ^ ^ g jc g y ííé s . A rendező sem m inem ű felelősséget nem vállal el az esetleges vesztegzár- vagy viharokozta ki- és beszállás a k a d á ly a ié rt; az ily esetekből származó több kiadások természetesen a résztvevőt terhelik. Ez naponkint körülbelül 10 K-ba jönne, A jó isten mentsen meg bennünket ezen akadályoktól. A rendező a m ár b e ­ fizetett összegből — az utazási határozmányok és szabályok értelm éb en — lejelen tkezés esetében 20 koronát tart vissza kiadásainak fedezésére. Az odautazás, vala­ mint visszautazás együttesen történik. A tengerben fürödni a cápák m iatt (em berevőhal) szigorúan tiltva van. A rendező fenntartja magának a jogot, hogy szükség ese­ tén az induláson változtathasson, de úgy, hogy a zarándoklat még augusztusban visszatérhessen. A főtisztelendő lelkész urak fö lk é re tn e k : karinget, stólát és birétumot magukkal hozni.