A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk van-e új atomerőműre? (A) Mik a céljaink?
(B) Mik a célok megvalósításának lehetséges eszközei? (1) és (2) lényegesen különböző kérdés, mert a nukleáris energia esetén a beruházás a döntő a költségekben
Elöljáróban…
Nincs eleve „fenntartható” vagy „fenntarthatatlan” energiarendszer, fenntartható vagy fenntarthatatlan társadalom lehet, amely társadalom fenntartható voltához az energiarendszer más ágazatokkal is összefüggésben járul hozzá (vagy akadályozza azt.) Nincs örökérvényű megoldás, „csodaszer”, mert a feltételek és a tudásunk állandóan változik.
(1) A jelenlegi paksi blokkok idő előtti leállítása [a német út] (A) A leállításnak Magyarországon sokkal nagyobb hatása lenne, mint Németországban volt; (B) Ha a biztonsági kockázatok elfogadhatóak, akkor érdemes a jelenlegi blokkokat – amíg csak lehet – kihasználni,
mert pl. (1) a nukleáris hulladék kezelési költsége kevéssé érzékeny az üzemidő hosszára, (2) előrehozzuk a leszerelési költségeket és technológiai kockázatokat, (3) a helyettesítési költségek jelentősek (a beruházási költségek a nagyon magasak, az üzemeltetési költségek már nem).
(2) Szükség van-e új nukleáris kapacitásra?
A válasz a társadalmi céljainktól függ: - Mennyire energiaigényes az életmódunk? - A fogyasztói döntésekben mennyire vagyunk hajlandóak az extra technológiák költségeit megfizetni? - Milyen súlyt adunk a klímavédelemnek?
Van-e esély életmódváltásra? (1) Reális várakozás, hogy alapvetően kis aktivitású (de-growth), főként önellátó, földművelő-kézműves társadalommá válunk? ► Ez eredményezne érezhető energiaigény-csökkenést. ► Van-e ehhez akarat, tudás, képességek? (2) A technológiai civilizáció energiaigénye nem csökkenthető jelentősen. (például: az anyagok újrahasznosítása energiaigényes) ► Az energiatermelés környezeti hatásai azonban csökkenthetők – ma még megjósolhatatlan technológiai ugrások lehetségesek
Környezeti fizetési hajlandóság
Elvben magas, gyakorlatban alacsony: A magyarok 62%-a tartja „nagyon fontosnak” az árat, és ezzel hazánk a vizsgált országok közül sorrendben a harmadik leginkább árérzékeny lakosságú ország
Csehország után Magyarországon a legalacsonyabb (26%) azoknak az aránya, akik a termékek környezeti tulajdonságait „nagyon fontos” tényezõnek kezelik Forrás: (Flash Eurobarometer, European Commission: 2009)
Üvegház-kibocsátás szempontja
Mennyire határozza meg döntéseinket a klímavédelem? - Miért 2°C a kritikus érték? - Szerepünk az összes kibocsátásban versus globális felelősségvállalás - A klímaváltozás helye az ökológiai kockázatok között
A klímaváltozás súlya a biodiverzitás-csökkentésben Az ábrán a biodiverzitás csökkenésének mértéke és azok okai láthatók Forrás: OECD, Towards Green Growth, 2011
Pro: a nukleáris energiatermelés előnyei
- ellátásbiztonság és a külső függőség kezelése: megfelelő nagyságú uránkészletek politikailag stabil országokban, több helyről is beszerezhető energiahordozó - az energiahordozó tárolható, készletezhető
- klímavédelem: extrém alacsony ÜHG-kibocsátás - humán feltételek: magas színvonalú szakmai kultúra (és a társadalom tagjaiban magas a tudomány tisztelete)
Kontra: a nukleáris energiatermelés hátrányai
- biztonsági kockázat (nem a valószínűség, hanem a potenciális kár miatt) – esetleg EU-s kockázatközösség? - növeli az energiapiac (egyébként sem jelentéktelen) politikai meghatározottságát, s abban egy szereplő politikai súlyát - finanszírozás: óriási tőkeszükséglet, ill. -költség (ha állami beruházás, mi a hatása a költségvetés helyzetére, az államadósságra, ha piaci, ki hajlandó, s milyen áron, Magyarországon finanszírozni)
- hazai nagyberuházásokkal kapcsolatos kedvezőtlen kultúra - termelési költség: egyre inkább versenyképtelen (az utóbbi évtized trendjei alapján) - technológiai bezáródás: az egyik leghosszabb életciklus-idő nagy minimális kapacitással
Lehet, hogy a finanszírozás szempontja dönt? A jelenlegi - energiaárak, - nukleáris beruházási költségek, - hazai gazdasági helyzet mellett a nukleáris fejlesztés ugyan nem lehetetlen, de felettébb kockázatos. A megújulók fejlesztése (a rendszerirányítás fejlesztésével együtt) versenyképes alternatíva.
Atomenergia-mentes jövő?
- Megújuló-földgáz-alapú stratégia: Lehetséges, reális alternatíva! DE: - Ne divatból… (A német példa félrevezető is lehet!) - Alapos közpolitikai mérlegelés (költség-haszon elemzés) szükséges - A megújulók arányának növekedése függ az energiarendszer logisztikájának és a tárolás lehetőségének fejlesztésétől - Nem csak szakmai kérdés: az érdemi társadalmi vita fontossága
[email protected] www.nfft.hu
