PÉNZES JÁNOS, TÓTH TAMÁS, BAROS ZOLTÁN ÉS BOROS GÁBOR A megújuló energiaforrások társadalmi támogatottsága a Cserehát területén
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János, Tóth Tamás*, Baros Zoltán** és Boros Gábor*** PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, H-4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 9., e-mail:
[email protected] *PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék, H-4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 13, e-mail:
[email protected] **PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék, H-4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 13, e-mail:
[email protected] *** Egyetemi hallgató, e-mail:
[email protected] Bevezetés A megújuló energiaforrások alkalmazása a környezeti adottságokon túl függ az adott térség fogyasztói struktúrájától, történelmi, gazdasági és politikai hátterétől. Az alternatív energiaforrások széleskörű hazai elterjesztése szempontjából nem elhanyagolható tényező, hogy a lakosság körében mennyire ismertek, mennyire elfogadottak. Az érintett területek lakosságának tisztában kell lenni az alkalmazások következményeivel, hatásaival. Másfelől a lakosság véleménye visszajelzésként szolgálhat a különböző döntéshozói szintek felé – elsősorban a központi kormányzat felé – útmutatást nyújtva, például a kedvezőbb támogatási rendszerek kidolgozásában. A lakosságnak mint fogyasztónak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos magatartását vizsgálva elsőként a gazdasági indíttatású viselkedését érdemes figyelembe vennünk: az energiahordozó kiválasztásánál döntő lehet az olcsóság. Döntésében befolyásolhatják a technológiáról (annak előnyeinek és hátrányainak tudatában) alkotott ismeretei, illetve saját szempontjai: mennyire kényelmes, megbízható, zavaró hatásoktól mentes stb. (Ekéné és Baros, 2004) Számolnunk kell az emberi hozzáállással, valamint egy-egy ilyen létesítmény tájképformáló hatásával. A regionális szintű beruházások során fontosnak látszik az érintett közösségeknek a beruházásba történő minél teljesebb körű bevonása (Woods et al., 1980), valamint a helyi szereplők közötti közös érdekekre épülő és a közösség számára jövedelmező együttműködések kialakítása (Giuliani, 1996).
A terület természeti, társadalmi–gazdasági jellemzése A vizsgálat során a KSH kistérségeket vettük alapul – hasonlóan egy 2004-ben készült elemzéshez (Ekéné és Tóth, 2004) – melyek eltérnek a hagyományos terület lehatárolástól. Ennek alapja az, hogy három kistérség (a 2004. január 1-jei besorolás szerinti Edelényi, Encsi és Szikszói kistérség) teljes egészében lefedi a tájföldrajzi
PÉNZES JÁNOS, TÓTH TAMÁS, BAROS ZOLTÁN ÉS BOROS GÁBOR A megújuló energiaforrások társadalmi támogatottsága a Cserehát területén Cserehátot. Az említett kistérségeket 104 település alkotja, 1504,2 km2 kiterjedésű területen. A vizsgált három kistérség településein több olyan negatív demográfiai folyamat is megfigyelhető, melyek a térség elmaradottságának betudhatóan jelentek meg és tovább mélyítik a Cserehát súlyosbodó problémáit (1. ábra). Ezek a folyamatok (1990-2001 között): — jelentős természetes fogyás (< -200 fő 1000 lakosra vetítve) – 16 településen — jelentős elvándorlás (< - 200 fő 1000 lakosra vetítve) – 12 településen — erőteljes elöregedés (öregségi index 5 fölött) – 10 településen — etnikai csere jelensége (2003-as becslések alapján 20%-ot meghaladó roma lakosságaránnyal) – 38 településen (1. ábra).
1. ábra Társadalmi problémák a vizsgált három kistérség településein, saját szerkesztés a KSH 2001-es B-A-Z megyei népszámlálási kötete, illetve az MTA RKK KÉTI Miskolci Osztályának 2003-as becslése alapján (Baranyi B.–G. Fekete É.–Koncz G., 2003)
Számos településen a problémák halmozottan jelentkeznek. Az elöregedés, természetes fogyás, elvándorlás kivétel nélkül a 200 lakos alatti aprófalvakban jelenik meg. Alig akad néhány olyan kisebb község, amely egyik kategóriába sem sorolható bele. Következtetésként elmondható, hogy a Cserehát demográfiailag legsérülékenyebb települései az aprófalvak, amelyek valószínűsíthetően néhány évtizeden belül kihalnak. A roma lakosság túlsúlyával jellemezhető községek egyike sem tartozik az első három kategóriába. Demográfiailag stabil, gyarapodó népességszámú települések ezek. Összesen 57 község, a Cserehát településeinek több mint fele jellemezhető valamilyen komolyabb társadalmi problémával. A tények ismeretében elmondható, hogy a Cserehát demográfiai képe kettős, mindkét oldalról hátrányos adottságokkal bír. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok egymás hatását erősítve egy negatív visszacsatolást eredményeznek. Az elvándorlás, a természetes fogyás, az elöregedés és az etnikai csere a humánerőforrás-problémán keresztül kihat a térség gazdasági potenciáljára is. A rendszerváltást követően a munkanélküliségi ráta magas értéken stabilizálódott, amely az említett társadalmi-gazdasági folyamatok miatt nem mutat
PÉNZES JÁNOS, TÓTH TAMÁS, BAROS ZOLTÁN ÉS BOROS GÁBOR A megújuló energiaforrások társadalmi támogatottsága a Cserehát területén jelentős csökkenést. A vállalkozások alacsony száma és kis jövedelmezősége, a magas inaktivitás, a foglalkoztatottak néhol elenyésző aránya a térség súlyos gazdasági problémáira hívják fel a figyelmet. A térség tradicionális és komplex társadalmi-gazdasági problémáira az egyik kitörési pontot az energetikai célú erdőtelepítések jelenthetik. A Cserehát alkalmas színtere lehet az energiaerdő termelésnek, mely biztosíthatja a közelben fekvő, részben biomassza tüzelésre átalakított szenes erőművek, – mint pl. a kazincbarcikai AES Borsodi Energetikai Kft. (esetlegesen az AES Tiszapalkonyai Erőmű) – tüzelőanyag ellátását. Fontos külön foglalkozni az erdősültség változásával és a jelenlegi helyzetképpel, hiszen ez a tény támasztja alá leginkább az energetikai célú erdőgazdálkodás lehetőségét (2. ábra). A Cserehát, nevét a táj nagy részét egykor borító cseres-tölgyes erdőkről kapta. Az erdő területek legnagyobb kiterjedése 1784-ben volt megfigyelhető, s ettől kezdve folyamatos csökkenést mutatott, amely a legintenzívebben a 19. század második felében. Ezen folyamat eredményeként az egykori kiterjedt erdőségeknek a jelentős része mára eltűnt. Az erdősültségi arány mintegy 22,9% volt a ’70-es években (Szabó J., 1986,) és bár történtek erdőtelepítések (G. Fekete É., 1995), ez az arány nem változott meg számottevően.
2. ábra Az erdőborítottság-változása a Cserehát magterületén 1784 és 1986 között, saját szerkesztés az első katonai felmérés (1784) és Magyarország 1:10000-es térképe (1986) alapján
Nyilvánvaló tehát, hogy az (akár az energetikai célú is) erdőgazdálkodás nem tájidegen, hiszen a természeti adottságok és az egykori vegetáció is megfelel ennek a területhasznosítási formának. A kérdőíves felmérés eredményei A társadalmi feltételek vizsgálata a térség 61 településén 403 darab kérdőív segítségével történt. A reprezentativitás érdekében a háztartások 5%-át véletlen mintavétel során kérdeztük meg.
PÉNZES JÁNOS, TÓTH TAMÁS, BAROS ZOLTÁN ÉS BOROS GÁBOR A megújuló energiaforrások társadalmi támogatottsága a Cserehát területén A kérdőív első részében először arról próbáltunk képet kapni, hogy a megkérdezettek milyen arányban hallottak már a megújuló energiaforrásokról (3. ábra). A nap-, víz- és szélenergia jelentős dominanciája rajzolódik ki (85,61, 80,89, illetve 72,46%). Az összes többi ágazat ismertsége ezektől jelentős lemaradást mutat. A fent említettek miatt kutatásunk szempontjából kiemelt két kategória – a biomassza-tüzelés és az energiaerdők – még ezeken belül is az alacsonyabb ismertséggel (15,63 és 8,44%) bírók közé tartoznak. Napenergia Vízenergia Szélenergia Biogáz Geotermikus energia Biobrikett Biomassza-tüzelés Biodízel Energiaerdő Fotoelektromos Bioetanol 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
Egyik sem
3. ábra A megújuló energiaforrások ismertsége a megkérdezettek körében, % saját szerkesztés
A megújulókkal kapcsolatos ismeretek fő forrásainak az elektronikus és az írott sajtó bizonyult – előbbit a válaszadók 81,14%-a, míg utóbbit azok 46,65%-a jelölte meg. Ezek fontossága könnyű és gyors elérhetőségük miatt jelentkezik. Éppen emiatt felelősségteljes tájékoztató feladatot kell, hogy ellássanak, melynek keretében hiteles és teljes körű információszolgáltatás az elérendő cél. A többi információforrás a fentiektől eltérően jelentős elmaradást mutat. Az Internet, mint forrás háttérben maradása egyfelől a hozzáférések alacsony számával másfelől a lakosság korösszetételével magyarázható. A média fontosságát jól tükrözi az ilyen beruházások kapcsán igénybe vehető támogatások ismeretének hiánya. A megkérdezettek túlnyomó része egyetlen forrást sem tudott megnevezni, ahová pénzügyi támogatásért fordulhatna. A felmérés ideje alatt még „futó” Széchenyi Terv – melynek reklámkampánya hosszú időn át folyt a televízióban, újságokban – viszont a válaszadók negyede körében volt ismert. Más, lehetséges forrásokat nem vagy csak elvétve ismernek. A megújuló energiaforrások falhasználásához kapcsolatosan megadott fogalmak közül a környezetvédelmi szempont (73,94%) tűnt a legfontosabbnak (4. ábra). A megkérdezettek tehát tisztában vannak a megújuló energiaforrások „tiszta” mivoltával, és sokan voltak tudatában annak, hogy ezek révén, a fosszilis energiahordozókhoz képest olcsóbban lehet energiához jutni (35,98%). Ezt követően a helyi energiaelőállítás megvalósulását jelölték meg a legtöbben (23,57%).
PÉNZES JÁNOS, TÓTH TAMÁS, BAROS ZOLTÁN ÉS BOROS GÁBOR A megújuló energiaforrások társadalmi támogatottsága a Cserehát területén
Környezetvédelem Olcsó energia Helyi energia-előállítás Nagy beruházásigény Hiányzó támogatások Foglalkoztatás Kialakulatlan technológia Rossz minőségű területek hasznosítása Politikai döntések Mg-i termelők támogatása 0
10
20
30
40
50
60
70
80
4 ábra A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó főbb tulajdonságok ismertsége a megkérdezettek körében, %, saját szerkesztés
Szembetűnő a különbség a környezetvédelmi szempont fontosságának lakossági felismerése és a többi szempont között. Különösen figyelemre méltó, hogy az olyan megoldási lehetőségek, mint a rossz minőségű mezőgazdasági termőterületekre történő energetikai célú erdőtelepítés 10%-os ismertséggel bír. Általánosságban igaz ez azon szempontokra is, amelyek éppen a térség problémáira kínálnak megoldást. A kapcsolódó ismeretek lényeges befolyással bírnak az ilyen típusú innovációk lakossági elfogadtatása tekintetében, ami természetesen kihat az azok megvalósításában vállalt kezdeményező szerepre is. Egy hipotetikus, megújuló energiát hasznosító berendezés megvalósításáról kérdeztük az érintetteket – a megvalósításból fakadó előnyökről, a beruházás elfogadásáról. A létesítmény települési szinten jelentkező előnyei kapcsán elmondható, hogy a lakosság zöme tisztában van azzal, hogy a megvalósuló üzemből nemcsak környezetvédelmi, hanem anyagi előnye is származna a településének, azaz nemcsak a levegő lenne tisztább, hanem növekednének az adóbevételek, munkahelyek teremtődnének. Előbbi szempontot a válaszadók 67%-a, utóbbit 46,65%-a jelölte meg. Mindössze 10,92% gondolja úgy, hogy egy ilyen beruházás nem lenne előnyös, és csak 0.74% tartaná kifejezetten hátrányosnak. Hasonló kép rajzolódik ki a lakossági szinten jelentkező előnyöknél is, azonban az anyagi előnyök megítélése némileg kedvezőtlenebb, mint az előbbi esetben (31,02%). Lényegében ebből következik, hogy jóval többen gondolják úgy a válaszadók közül (24,07%), hogy nekik személy szerint semmilyen előnyük nem származna az ilyen típusú beruházásokból. A lakóhely közelében megvalósítandó esetleges bioenergetikai beruházás fogadtatása viszont nem alakult túlságosan biztatóan (5. ábra). Legkevesebben éppen a biomassza alapú hőerőművet tudják elképzelni (11,17%). A hőerőmű elleni tiltakozás elsősorban a kémények okozta vizuális hatásnak szól. Emellett további kizáró okot jelent az azok által kibocsátott füst. Ennél lényegesen nagyobb támogatottságot élveznek a szél- és napenergia hasznosításához kapcsolódó berendezések, ezek közül is leginkább a napelemek
PÉNZES JÁNOS, TÓTH TAMÁS, BAROS ZOLTÁN ÉS BOROS GÁBOR A megújuló energiaforrások társadalmi támogatottsága a Cserehát területén (61,04%) és szélkerekek (46,9%). Viszonylag magas, 11,66%-os azok aránya, akik egyetlen megújuló energetikai létesítményt sem fogadnának szívesen.
Napelemek Szélkerék Napkollektorok Szélerőmű Kisebb vízerőmű Fúrótorony termálvíz kitermelésére Egyik sem Fatüzelésű hőerőmű 0
10
20
30
40
50
60
70
5. ábra A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó létesítmények lakossági elfogadása a lakóhely közelében, %, saját szerkesztés
A lakosság tehát nyitott az ilyen típusú beruházásokra, azonban az alacsony jövedelmi viszonyok miatt elsősorban erkölcsileg támogatná azt. Az ilyenkor szükséges kezdeményező szerep megítélésében az alábbi kép körvonalazódik (6. ábra). A megkérdezettek legnagyobb része (56,08%) a központi kormányzattól várja a kezdeményezéseket, majd a kistérségi szintű kezdeményezések következnek (38,21%). Nagyjából hasonló arányt képviselnek azok, akik szerint az érintett megyei önkormányzatnak, valamint a regionális intézményeknek kellene felvállalnia a kezdeményező szerepét. Ez a részarány azonban viszonylag alacsony csakúgy, mint az érintett települések önkormányzatai által önállóan felvállalt szerepé. Utóbbi kapcsán valószínűsíthető, hogy a lakosság tisztában van azzal, hogy a kistelepülések önkormányzatai egyedül ezt nem tudják kivitelezni. 60
Központi kormányzat
50
Települési önkormányzatok összefogása (kistérségek)
40
Megyei önkormányzat Regionális intézmények
30 20 10 0
Települési önkormányzatok egyénileg Helyi vállalkozók Civil szervezetek Egyéb
6. ábra A kezdeményező szerep megítélése, %, saját szerkesztés
PÉNZES JÁNOS, TÓTH TAMÁS, BAROS ZOLTÁN ÉS BOROS GÁBOR A megújuló energiaforrások társadalmi támogatottsága a Cserehát területén A kérdőíves felmérés eredményeiből az alábbi következtetések vonhatók le: Az energiaerdők fogalma és a biomassza-tüzelési technológiák ismertsége alacsony fokú, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretek nem állnak összhangban a térség által nyújtott potenciális lehetőségekkel. A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházások kapcsán igénybe vehető források ismerete minimálisnak tekinthető. A beruházások megvalósítását a megkérdezettek elsősorban a központi kormányzattól, illetve kistérségi összefogásoktól várják. Tekintetbe véve ezt, valamint azt, hogy a megkérdezettek a megújulókkal kapcsolatban elsősorban a környezetvédelmi szempontot emelték ki, elmondható, hogy az érintett térség lakossága körében nagyfokú nyitottság mutatkozik az olcsó és tiszta energia iránt. A megkérdezettek nyitottak az ilyen típusú beruházásokra, azoktól – különösen települési szinten – jelentős előnyöket várnak. Konklúziók Az energiaerdők lehetséges alternatívát nyújtanak a kedvezőtlen természeti adottságokkal bíró vagy művelés alól kivont mezőgazdasági területek hasznosítására. Hazánk egyik legelmaradottabb, többszörösen hátrányos területe, a Cserehát alkalmas színtere lehet az energiaerdő telepítésnek, melyek biztosíthatják a közelben fekvő AES Borsodi Energetikai Kft. tüzelőanyag ellátását. A vizsgálat rámutatott, hogy a társadalmi-gazdasági problémák a szükségét, a természeti-tájföldrajzi tényezők pedig a lehetőségét teremtik meg a megújuló energiaforrások kiaknázásának. Az egykor jelentős erdőborítottsággal jellemezhető Cserehát energetikai célú újraerdősítése nem lenne tájidegen, és hozzájárulhatna a területen élők foglalkoztatottsági gondjainak megoldásához, az életszínvonal emeléséhez, valamint a hátrányos demográfiai folyamatok megállításához. A kérdőíves felmérés azonban rámutatott arra is, hogy a helyi lakosság ismerete a megújuló energiaforrások terén meglehetősen hiányos, jóllehet döntően tisztában van azok jelentőségével. Nagyfokú nyitottság tapasztalható részükről az ilyen irányú fejlesztésekkel, programokkal kapcsolatban, segítséget elsősorban a központi kormányzattól és a térségi együttműködésektől várnak. A csereháti energiaerdő-telepítés alapvető természeti-társadalmi feltételei tehát adottak. Hangsúlyozni kell, hogy a program önmagában nem elég gyógyír a Cserehát tradicionálisnak mondható és igen mély problémáira, mégis jelentős lépést tehet a térség további leszakadásának megállítása és felzárkóztatása felé. Irodalomjegyzék Bohoczky, F., 2001: Megújuló energiák alkalmazási lehetőségei és perspektívái – Fűtéstechnika, megújuló energiaforrások pp.53-54. Ekéné Zamárdi, I. és Baros, Z., 2004: A megújuló energiaforrások felhasználásának társadalmi vonatkozásai a világban, Európában és hazánkban – A megújuló energiaforrások kutatása és hasznosítása az Észak-Alföldi régióban elnevezésű munkaértekezlet (Debrecen, 2003. november 24.) előadáskötete Ekéné Zamárdi, I. és Tóth, T. (2004): Kilábalási lehetőségek a munkanélküliségből a Csereháton. In:Határon átnyúló kapcsolatok, humán erőforrások (szerk.: Prof. Dr. Süli-Zakar I.), Kossuth Egyetemi Kiadó, pp. 308-313.
PÉNZES JÁNOS, TÓTH TAMÁS, BAROS ZOLTÁN ÉS BOROS GÁBOR A megújuló energiaforrások társadalmi támogatottsága a Cserehát területén G. Fekete É. (szerk.) (1995): A térség, amely élni akar. A Cserehát-Hernád-Bódva vidék Térségfejlesztési Programja, MTA RKK, Miskolc, p. 82. Giuliani, I. (1996): Sustainable Communities with Particular Reference to Local Plans. WREC, pp. 295300. Központi Statisztikai Hivatal 2001. évi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei népszámlálási kötete Szabó J. (1986): A Cserehát természeti viszonyai. In: Cserehát: Ember – táj – mezőgazdaság (szerk.: Dorgai L.), Miskolc, pp. 5-87. Woods, D. H. et al. (szerk., 1980): The Socio-Economic Context of Fuelwood Use in Small Rural Communities - AID (Agency for International Development) Evaluation Special Study No. 1.
PÉNZES JÁNOS, TÓTH TAMÁS, BAROS ZOLTÁN ÉS BOROS GÁBOR A megújuló energiaforrások társadalmi támogatottsága a Cserehát területén