A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10..
Az energiapolitikai alappillérek • Ellátás biztonság – A hazai szükségletek kielégítése – Az import függőség csökkentése
• Klímaváltozás és környezetvédelem – ÜHG kibocsátás csökkentése (energia szektor az egyik legnagyobb ÜHG kibocsátó) – Az energiahatékonyság növelése
• Versenyképesség – Az energia árak racionalizálása – Az energia intenzitás csökkentése (felhasznált energia a GDP-hez viszonyítva)
Megoldási irányok • A legtisztább energia az, amit nem kell megtermelni: energia hatékonysági és takarékossági beruházások • A megtermelt energiában növelni kell a megújulók részarányát • Ezeket a megoldásokat a fosszilis energia növekvő ára, a növekvő karbonár teszi gazdaságossá a jövőben
A megújuló energiaforrások szerepe a zöldgazdaságban • A zöldgazdaság fejlesztése kiemelt kormányzati cél • A megújuló energia felhasználás növelése az egyik legfőbb eleme • Előnyei: – – – – –
Klímavédelmi célok teljesítése Munkahely teremtés Az import függőség csökkenése A hazai össztermék növelése K+F tevékenységek fejlesztése
Az EU megújuló energia politikája • Az EU klímapolitika célkitűzése 20% megújuló 2020-ig • Kiterjed minden energiafelhasználásra (villamos, fűtés-hűtés, közlekedés) • Tagállamok adottságai szerint megosztott teherviselés (hazánknak 13%) • A zöldenergia kereskedelem lehetősége • 10%-os részarány a közlekedésben 2020-ig • Cselekvési tervek minden tagállamban • A megvalósulás folyamatos nyomon követése
A megújuló energia hazai helyzete • Jelenleg ~ 7,3% a megújuló energia részaránya az összenergia felhasználásban – Fűtés hűtés: 8,8% – Villamos energia: 6,5% – Közlekedés: 4,6%
• 2020-as cél 14,65% • Döntően biomassza alapú a jelenlegi termelés (~90%) • Forráshiány, amit orvosolni kell
A megújuló energia felhasználás tervezett változása (ktoe)
Forrás: Green-X
A megújulók hazai helyzetének javítási lehetőségei • Törvény a fenntartható energiagazdálkodásról (megújuló törvény) • Az engedélyeztetési eljárás egyszerűsítése • A jelenlegi támogatási programok egyszerűsítése és a hatékonyság növelése • Önálló energetikai támogatási program indítása • A KÁT rendszer átalakítása • Zöldhő támogatás bevezetése • Térségi és kistérségi energia koncepciók kialakítása • Villamos energia elosztási hálózat fejlesztése • Agrárenergetikai program kidolgozása • Hazai gyártó kapacitások támogatása • K+F és oktatási tevékenység fejlesztése • Tudatformálás és tájékoztatási programok indítása
Biomassza hasznosítás • A legjelentősebb megújuló energia forrás hazánkban • Magyarország adottságai igen kedvezőek biomassza hasznosításhoz • A felhasználás során elsődleges szempont kell legyen a környezeti és társadalmi fenntarthatóság! • Szilárd biomasszát csak korszerű technikákkal, energiahatékonyan, a megfelelő tüzelőanyaggal szabad felhasználni • Biztosítani kell az összhangot a mg.-i melléktermékek, az energetikai növ.termesztés és a fűtőanyag igény között
Biomassza hasznosítás • Decentralizált és kapcsoltan működő energiatermelés megvalósítása a cél • Előtérbe kell helyezni a mg-i melléktermékek felhasználását • A tűzifa alapú energiatermelés visszaszorítása szükséges • A felhasználás ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne veszélyeztesse az élelmiszerellátás biztonságot • Csak ÜHG emisszió szempontjából kedvező felhasználás támogatható
Biogáz hasznosítás • Energetikai, környezeti és vidékfejlesztési szempontból egyaránt előnyös • Kiemelt szerepet kell szánni a biogáznak a hazai stratégiákban • A decentralizált energia termelés alap pillére lehet (mg.-i hulladék, szennyvíziszap, trágya, stb.) • A tisztított biogáz felhasználható a közlekedésben is • A biometán kis közösségekben a vezetékes gázt is helyettesítheti a jövőben (jól kiépített gáz infrastruktúra)
Bioüzemanyagok • Világszerte a legvitatottabb megújuló energia forma • Nagyon fontos a fenntarthatósági kritériumok betartása! • Élelmiszer ellátás biztonság hazánkban és nemzetközi szinten nagyon fontos szempont • A másod és harmad generációs bioüzemanyagok jelenthetnek áttörést • Hazánk jelentős termelési kapacitással bír, elvileg hazai kapacitásokból fedezhető a 10%-os részarány 2020-ig • Kötelező bekeverési szabályok a kereskedelmi üzemanyagokba (5,4tf%)
Szélenergia hasznosítás • Az EU-ban a legtöbb új villamosenergia kapacitást a szélerőművek adják • Hátránya az ingadozó energia termelés (időjárás) • Hazánkban a villamosenergia hálózat szab határt a szélenergia felhasználásnak (rdsz. irányítás) • Az energia tárolás megoldást jelenthet hosszú távon (pl.:tározós erőművek) • Nagyon fontos a telepítésnél a természet és tájvédelmi szempontok figyelembe vétele! • Sajnos nincs hazai gyártó kapacitás (nagy gépek)
Geotermikus energia hasznosítás • Európában az egyik legkedvezőbb adottságok, kitörési pont lehet a megújuló felhasználásban • Az energetikai felhasználás esetén a visszasajtolási kötelezettségek szükségesek a fenntarthatósághoz! • Jelentős lehetőségek rejlenek a szénhidrogén meddő mélyfúrások hasznosításában • Az épületenergetikában jelentős szerep vár a hőszivattyús energetikai rendszerekre
Napenergia hasznosítás • A legkézenfekvőbb és legnagyobb potenciállal rendelkező energiaforrás, a termelés teljesen tiszta • Passzív felhasználás a legegyszerűbb (épületek tervezése, tájolása) • Az aktív felhasználások közül a kollektoros hőtermelő rendszerek terjednek főleg, a HMV akár 70%-a előállítható vele • A napelemes áram termelés jelenleg még nem versenyképes • Jelentős szerepe lehet a jövőben az energia ellátásban (tükrös erőművek, É-Afrikai telepek)
Vízenergia hasznosítás • Hazánk geológiai adottságai nem kedveznek ezen energiaforma jelentős elterjedésének • A meglévő erőművek energiahatékonyságának növelése jelenthet növekedést • Kis vízierőművek telepítése, a régebbi erőművek felújítása és újraindítása • Vízgazdálkodási szempontból hasznosak lehetnek • Tározós erőmű telepítése az ingadozó termelésű megújulók kiegyensúlyozására
Konklúzió • Hazánkban a biomassza a legjelentősebb megújuló energia forrás és ez a jövőben sem változik, de nagyobb szerep jut a többi megújulónak is • A szélesebb körű elterjedéshez a legfontosabb feladatok a kiszámítható szabályozás, és a megfelelő támogatási programok kialakítása • Alapvető cél a decentralizált, a helyi adottságoknak és igényeknek megfelelően kialakított megújuló energia ellátási rendszerek kialakítása • Minden beruházás esetében maximálisan figyelembe kell venni a természeti, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot, mert egy hibásan kialakított rendszer több kárt okozhat mint hasznot!
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
