A MEGÚJULÓ ENERGETIKAI RENDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VÍZERŐMŰVEKRE
Készítette: Pásztor-Adora Nikoletta Környezettudomány szakos hallgató
Témavezető: Prof. Kiss Ádám ELTE-TTK, Atomfizikai Tanszék, Környezettudományi Centrum
Az előadás tartalma Cél Elméleti háttér, adatok Eredmények Duna Tisza Dráva Összes hazai folyó becsült készlete Előnyök-hátrányok elemzése
Célkitűzés Elsődleges cél: Magyarország folyóinak teljesítménypotenciálvizsgálata Másodlagos cél: A vízenergia felhasználásának következményei - gazdasági - társadalmi - környezeti
szempontokból
Elmélet - a teljesítménypotenciál számolása Teljesítménypotenciál alakulása 2 pont között:
P V g h - egy folyó teljes hosszára:
P V g dh
- diszkrét adatok figyelembevételével:
Vi Vi 1 P g (hi hi 1 ) 2 i 1 n 1
Adatok Szükséges adatok: - Vízhozam - Vízmérce folyamkilométerben kifejezett helye - Vízmérce „0”-pontjának tengerszint feletti magassága
Adatok forrása: - VITUKI - Országos Vízjelző Szolgálat - Külföldi vízjelző szolgálatok
Vízerőkészlet számolása az alábbi folyókra
Térkép: Koleszár Gábor
Eredmények I. Duna P',azaz dP/dx [MW/km]
Teljesítménypotenciál alakulása a Duna teljes hosszán közepes vízhozamnál A Duna teljesítménypotenciáljának alakulása Magyarországon 10
Vízerőmű
8
9
7
8
6
7 6
5
alacsony vízhozam közepes vízhozam P', azaz dP/dx [MW/fkm]
5
4
4
3
3
2
2
1
1
0
0
ajk a In go R lst Dun eg a akili t en dt i sáb V H um of rgo sszab ki adi rc Kheon m árom Li nz DKur n a em almá s s W Nagyi Br m e at nar os i s N la ag v ym a a r Vá c M os Bu daohá Bep ecsst Dun a B zda újv áorg n oojs Ve Pa evo Dom liko nce b orGi vo ra di O ste Baja rso Zi va m Moh á V nicea csCe ad at u O al i Iz i m ai l
magas vízhozam
R
alacsony vízhozam
S1
Helységek
Helységek
magas vízhozam
Eredmények II. Tisza Tisza magyar szakaszának teljesítménypotenciál-alakulása 3000 2500 2000
alacsony vízhozam
1500
közepes vízhozam
1000
magas vízhozam
500 0 Tis z ab Vá T ecs sár ivad os n a am r é Zá ny h Do ony mb Tis rád z Tis z ap adob a Kis lkon ya kör ea l Szo s ó lno k Alg y Sze ő ged
P', azaz dP/dx [kW/fkm]
Helységek
alacsony vízhozam
Eredmények III. Dráva Dráva teljesítménypotenciáljának alakulása a magyar szakaszon
6000 5000 alacsony vízhozam
4000
közepes vízhozam magas vízhozam
3000 2000 1000
magas vízhozam alacsony vízhozam rá va sz ab ol cs D
Sz en tb or bá s
s Ba rc
rti lo s
0 Ő
P',azaz dP/dx [kW/fkm ]
Helységek
Végeredmény - Országunk teljesítménypotenciálja átlagos vízhozamnál 1135 MW Magyarország vízerőkészletének megoszlása közepes vízhozamnál 0,6%
1,7% 2,5%
1,1%
0,2%
0,2% 0,1% 1,8%
10,8%
Duna Dráva Tisza Rába Hernád 64,1%
Sajó Ipoly
16,9%
Bódva Zagyva Zala Egyéb
2. Következmények-előnyök
Gazdasági
hosszú élettartam alacsony üzemköltség árstabilitás szabályozó képesség magas hatásfok komplex hasznosítás
Társadalmi
munkahelyteremtő életszínvonal növelő rekreáció
Környezeti
megújuló vízminőség javulása
Következmények-hátrányok
Gazdasági
nagy beruházás kis energiasűrűségű elárasztás következményei
Társadalmi
elárasztás
Környezeti
ökológiai rendszer megváltozik hordaléklerakódás megváltozása vízjárás, vízminőség változása biodiverzitás csökken vízi fauna átjárhatóságának akadályozása
Következtetés Sok előny
Sok hátrány
Köszönöm a figyelmet!
8.
7.
6.
1.
2. A tengerfelszínén van egy molekula (1), mely a Nap hatására elpárolog, több ezer méter magasba kerül (2). Más vízmolekulákhoz kapcsolódva vízcseppeket alkotnak. A vízcseppet a szél szállítja sok száz kilométeren át. Majd ismét elpárologhat, és addig emelkedik, míg egy akkora esőcsepphez kapcsolódik, mely elég nagy ahhoz, hogy a földfelszínre essen (3). A víz lefelé tódul egy patakba (4). A patakból iszik egy szarvas, elnyeli a molekulánkat, mely vizeletként kerül ki újra a földre, ahol egy fa gyökerei szívják fel (6). A molekula feljut a fába, végül a levélről elpárologva a levegőbe kerül (7). Ugyanúgy, mint az ’elején’, felfelé száll, míg egy másik vízcseppecske ki nem alakul. A vízcsepp pedig egy esőfelhőhöz kapcsolódik (8). A molekula leesik az esővel, de ezúttal egy folyóba, amely az óceánba szállítja. Lehet, hogy több ezer évet is eltölt ott, míg feljut a felszínre, ott elpárolog, és újra felszáll (1).
5. 4.
3.
