A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA KONCEPCIÓ

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA

KONCEPCIÓ

2005


Koncepció

A fejlesztési koncepció és program a Belügyminisztérium támogatásával, a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából készült.

A fejlesztési koncepció és program kidolgozásában résztvevő szakértők: Bakó Ágnes, Hegedűs Gábor, Kézy Béla, Róka László, Szűcs Róbert

A helyzetfeltáráshoz az adatgyűjtés lezárva: 2005. július 15.

Készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

2005.


TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS .........................................................................................................................7 1. A MUNKA HÁTTERE .............................................................................................................7 2. A FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM FELÉPÍTÉSE, A KONCEPCIÓ KIDOLGOZÁSA .............7 II. A TERVEZÉS MÓDSZERTANA..........................................................................................9 1. A TERVEZÉST MEGHATÁROZÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK .........................................................9 2. A TERVEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ................................................................10 3. A KONCEPCIÓ FELÉPÍTÉSE, LOGIKÁJA ................................................................................11 III. A KISTÉRSÉG KÜLSŐ KÖRNYEZETÉNEK STRATÉGIAI SZEMLÉLETŰ ELEMZÉSE12 1. ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ .....................................................................................................12 2. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE.................................................................................15 3. SZOMSZÉDOS KISTÉRSÉGEK .............................................................................................20 3.1. A Nyírbátori kistérség ............................................................................................................. 20 3.2. A Baktalórántházai kistérség.................................................................................................. 21 3.3. A Vásárosnaményi kistérség.................................................................................................. 21 3.4. A Fehérgyarmati kistérség ..................................................................................................... 22 3.5. A Csengeri kistérség .............................................................................................................. 23 3.6. Összegzően a szomszédos kistérségekről ............................................................................ 24

IV. A KISTÉRSÉG SZEREPLŐINEK ELVÁRÁSAI ÉS IGÉNYEI A KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSÉRŐL...............................................................................................................26 V. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEK ................................................................................27 1. JOGSZABÁLYOK ÁTTEKINTÉSE ...........................................................................................27 1.1. A Tanács 1260/1999/EK rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezésekről ........................................................................................................................... 27 1.2. 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről ..................................... 27 1.3. A 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről ......................................................................... 28

2. TERVEZÉSI KERETEK ÁTTEKINTÉSE....................................................................................29 2.1. Országos területfejlesztési dokumentumok elemzése ........................................................... 29 2.2. Regionális területfejlesztési dokumentumok elemzése.......................................................... 34 2.3. Megyei területfejlesztési dokumentumok elemzése............................................................... 37

VI. STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS................................................................................45 1. TELEPÜLÉS- ÉS TÉRSZERKEZET ........................................................................................45 1.1. Természeti elemek ................................................................................................................. 45 1.2. A kistérség településstruktúrája ............................................................................................. 47 1.2.1. A kistérség általános jellemzői ........................................................................................ 47 1.2.2. A kistérség települései..................................................................................................... 48 1.3. Térségi központok és vonzáskörzetek (kistérség, megye, régió) .......................................... 50

2. DEMOGRÁFIA ...................................................................................................................52 2.1. Természetes szaporodás, vándorlás ..................................................................................... 53 2.2. Kor- és nem szerinti összetétel, az öregedési index alakulása ............................................. 54 2.3. Etnikai összetétel.................................................................................................................... 55

3. MUNKAERŐPIAC ...............................................................................................................57 3.1. Aktivitás, foglalkoztatottak ...................................................................................................... 57 3.2. Munkanélküliség..................................................................................................................... 60 3.3. Ingázás ................................................................................................................................... 63

4. HELYI TÁRSADALOM ..........................................................................................................66

MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

3

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA 4.1. Életminőség, jövedelmi viszonyok.......................................................................................... 66 4.2. Szociális támogatások............................................................................................................ 68 4.3. Lakáshelyzet........................................................................................................................... 69 4.4. Szociális és egészségügyi infrastruktúra ............................................................................... 70 4.4.1. Az alapfokú oktatás-nevelés intézményei ....................................................................... 70 4.4.2. Az egészségügy intézményei .......................................................................................... 71 4.5. Civil szervezetek..................................................................................................................... 72

5. OKTATÁS, KÉPZÉS ............................................................................................................74 5.1. Népesség iskolai végzettsége................................................................................................ 74 5.2. Oktatási intézmények, szakok................................................................................................ 75

6. GAZDASÁGI SZERKEZET ....................................................................................................79 6.1. Mezőgazdaság ....................................................................................................................... 82 6.2. Ipar.......................................................................................................................................... 88 6.3. Szolgáltatások ........................................................................................................................ 95 6.3.1. Idegenforgalom................................................................................................................ 98 6.3.2. Kereskedelem................................................................................................................ 104

7. VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET ELEMZÉSE ............................................................................106 7.1. Vállalkozási szerkezet .......................................................................................................... 106 7.2. Üzleti infrastruktúrák és üzleti szolgáltatások ...................................................................... 111

8. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA ............................................................................................112 8.1. Energia- és gázellátás .......................................................................................................... 112 8.2. Ivóvíz és szennyvíz .............................................................................................................. 112 8.3. Ár- és belvízvédelem ............................................................................................................ 115 8.4. Közlekedés ........................................................................................................................... 116 8.5. Telekommunikáció és hírközlés ........................................................................................... 118

9. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ....................................................................................................120 9.1. Vízrajz, talaj, domborzat, éghajlat ........................................................................................ 120 9.2. Hulladékgazdálkodás ........................................................................................................... 121 9.3. Védett természeti értékek..................................................................................................... 122 9.4. Erdősültség........................................................................................................................... 122

VII. SWOT ELEMZÉS ..........................................................................................................124 1. A SWOT ANALÍZIS .........................................................................................................124 2. STRATÉGIAI KÖVETKEZTETÉSEK ......................................................................................126 VIII. A KISTÉRSÉG STRATÉGIÁJA ...................................................................................131 1. JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ ......................................................................................................131 2. STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK ............................................................................................133 3. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER .............................................................................................135 4. JAVASOLT PRIORITÁSOK .................................................................................................140 5. HORIZONTÁLIS TÉMÁK.....................................................................................................141 6. PRIORITÁSOK KÖZÖTTI SZINERGIKUS KAPCSOLATOK ELEMZÉSE ........................................142 7. MEGVALÓSÍTÁSI MECHANIZMUS .......................................................................................144 7.1. Fejlesztések térségi szintű koordinációja ............................................................................. 144 7.2. Finanszírozási források ........................................................................................................ 145 7.3. Monitoring............................................................................................................................. 145

8. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK .......................................147 8.1. Gazdasági változások .......................................................................................................... 147 8.2. Környezeti változások........................................................................................................... 148 8.3. Társadalmi változások, reakciók .......................................................................................... 150

IX. HÁTTÉRTÁBLÁK...........................................................................................................151


4


ÁBRAJEGYZÉK 1.ábra 2.ábra 3.ábra 4.ábra 5.ábra 6. ábra 7. ábra 8. ábra 9. ábra

A fejlesztési koncepció és program felépítése........................................................................... 8 Szomszédos kistérségek ......................................................................................................... 20 Működő társas vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlása ........................................ 25 Szennyvíz-agglomerációk a Mátészalkai kistérségben ........................................................... 39 Magyarország statisztikai régiói, megyéi és kistérségei .......................................................... 45 A népesség változása 1990-hez képest a kistérség településein (%).................................... 52 A Mátészalkai kistérség és Magyarország korfája.................................................................. 54 Az öregedési index értéke a kistérség településein................................................................ 55 A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint 1990-ben és 2001-ben a Mátészalkai kistérségben....................................................................................................... 58 10. ábra A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint 2001-ben .................................. 59 11. ábra A regisztrált munkanélküliek aránya 1999-2003 között a Mátészalkai kistérségben és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ..................................................................................... 61 12. ábra A munkanélküliek teljes népességhez viszonyított aránya 1999-2003 között a kistérségben........................................................................................................................... 62 13. ábra A regisztrált munkanélküliek a teljes népességhez viszonyított aránya a kistérség településein ............................................................................................................................ 63 14. ábra Helyben dolgozó és más településre eljáró foglalkoztatottak ............................................... 64 15. ábra Az ingázók aránya a kistérség településein.......................................................................... 65 16. ábra Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, és az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagysága (Ft.), 2003 ............................................. 66 17. ábra Az egy főre jutó SZJA alapot képező jövedelem megoszlása kistérségi szinten, 2003 ....... 67 18. ábra A személygépjármű-állomány változása a Mátészalkai kistérség településein, 19992003 ....................................................................................................................................... 68 19. ábra Rendszeres szociális segélyben részesülők évi átlagos száma 1000 lakosra..................... 69 20. ábra A megye kistérségeiben az újonnan épített (2002-2003) lakások aránya a lakásállományban .................................................................................................................. 70 21. ábra Egy orvosra jutó lakosok száma a megye kistérségeiben .................................................... 71 22. ábra A népesség által elvégzett átlagos osztály- (évfolyam-) szám, 2001 ................................... 75 23. ábra A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint (%), 2001 .......................... 79 24. ábra Működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint..................................... 80 25. ábra A termőterület művelési ágak szerinti megoszlása (%) ........................................................ 83 26. ábra A szántóként művelt földek aránya és a szántók átlagos aranykorona értéke a kistérség településein, 2000 .................................................................................................. 84 27. ábra Az ipar, építőipari társas vállalkozások megoszlása tevékenységcsoportok szerint............ 89 28. ábra Az ipari vállalkozások megoszlása árbevétel- és létszám kategória szerint, 2004 .............. 93 29. ábra A szolgáltatási ágazatban működő vállalkozások településenkénti száma.......................... 95 30. ábra A szolgáltatási ágazatban működő társas vállalkozások megoszlása tevékenységcsoportok szerint................................................................................................ 96 31. ábra Szállásférőhelyek száma szálláshely-típusonként a kistérségben, 2003 ............................ 101 32. ábra A vendégek számának alakulása szálláshely-típusonként, 1999-2003.............................. 102 33. ábra Vendégéjszakák alakulása szálláshely-típusonként a kistérségben, 1999-2003 ............... 103 34. ábra Működő vállalkozások százalékos megoszlása nemzetgazdasági ág szerint, 2003.......... 106 35. ábra Működő társas vállalkozások megoszlása létszám-kategória szerint................................. 109 36. ábra Működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma a kistérségben 2003 ................................ 110 37. ábra A közműolló lassú záródása a Mátészalkai kistérségben................................................... 113 38. ábra A csatornahálózatba bekötött lakások aránya a kistérség településein ............................. 113 39. ábra A közműolló nagysága a megye kistérségeiben, 2003....................................................... 114 40. ábra Műszakilag összetartozó szennyvízelhelyezési agglomerációk a Mátészalkai kistérség területén ............................................................................................................................... 115


5

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA 41. ábra A vezetékes telefon- és kábeltelevízió-előfizetések száma 1000 főre vetítve.................... 118 42. ábra Stratégiai célrendszer ......................................................................................................... 135 43. ábra Szinergikus kapcsolatok az alprogramok között*................................................................ 143

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat Az Észak-Alföldi régió fejlődési pályája az elmúlt egy évtizedben ..................................... 12 2. táblázat A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a megfelelő korú népesség százalékában, 2001 ............................................................................................................... 14 3. táblázat Jelentősebb külföldi vállalkozások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.......................... 17 4. táblázat A megye és a régió fontosabb adatai az országos adatokkal összehasonlítva ................ 18 5. táblázat A Mátészalkai és a vele szomszédos kistérségek fontosabb mutatói............................... 24 6. Táblázat Az NVT prioritásai és intézkedései..................................................................................... 31 7. táblázat A kistérség településstruktúrája......................................................................................... 48 8. táblázat A népesség kor szerinti megoszlása és az öregedési index értékei (%) .......................... 55 9. táblázat A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint............................................... 57 10. táblázat A foglalkoztatottsági és az aktivitási ráta a megye kistérségeiben (2001) ...................... 58 11. táblázat A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás és nemek szerint SzabolcsSzatmár-Bereg megye kistérségeiben................................................................................... 60 12. táblázat A munkanélküliek megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg kistérségeiben....................... 61 13. táblázat A népesség iskolai végzettsége kistérségi szinten (%), 2001......................................... 74 14. táblázat A Mátészalkai kistérség középfokú oktatási intézményeinek fontosabb adatai, 2003 .... 77 15. táblázat A mezőgazdaságban működő társas vállalkozások száma TEÁOR kategóriák szerint..................................................................................................................................... 85 16. táblázat Az ipar, építőipari társas vállalkozások száma tevékenységcsoportok szerint ............... 89 17. táblázat Gép- és műszergyártó Vállalkozások árbevétel és létszám-kategória szerint ................ 92 18. táblázat Működő vállalkozások százalékos megoszlása jogi forma szerint, 2003...................... 107 19. táblázat A Mátészalkai kistérség legjelentősebb vállalkozásai árbevétel és a foglalkoztatottak létszáma alapján (2004)....................................................................................................... 108 20. táblázat Volánbuszok és MÁV járatok gyakorisága és menetideje Mátészalka és egyes települések közt ................................................................................................................... 117


6


I. BEVEZETÉS 1. A MUNKA HÁTTERE A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be a Belügyminisztérium támogatásának elnyerésére „A Mátészalkai kistérség Területfejlesztési stratégiája és programja” elkészítéséhez. A szakértői munka 2005. márciusában vette kezdetét, a végleges tervdokumentumok várhatóan 2005. augusztusára készülnek el. A fejlesztési program elkészítésének átfogó célja a Mátészalkai kistérség felkészítése az EU csatlakozásból származó lehetőségek kihasználására, azaz a kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években. A projekt konkrét célja egy átfogó területfejlesztési stratégia és program kidolgozása a kistérség részére. A Megbízó által elvárt eredmény egy olyan területfejlesztési dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben. A készülő koncepció és programok a Mátészalkai statisztikai kistérség valamennyi (26) településére kiterjednek.

2. A FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM FELÉPÍTÉSE, A KONCEPCIÓ KIDOLGOZÁSA A „18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről” meghatározza a területfejlesztési koncepciók, stratégiai és operatív programok, részletes tartalmi követelményeit. A tervezési munka a Mátészalkai kistérségben a fenti rendeletben előírtaknak megfelelően történik, a kistérségi szintnek megfelelő részletezettséggel. A törvényi előírásoknak megfelelően a tervezés eredményeképpen gyakorlatilag három dokumentum jön létre: A Területfejlesztési Koncepcióban elemzésre kerül a Mátészalkai kistérség jelenlegi helyzete, külső környezete, a vonatkozó jogszabályok és tervdokumentumok figyelembe vétele mellett. A koncepció készítése során a kistérségben felmerülő problémák és szükségletek beazonosítása a cél, mivel ezek alapján kerülhet megfogalmazásra a kistérség fejlesztési stratégiája, jövőképe és céljai. A Stratégiai Program az előző részben elkészített stratégia prioritásait tovább részletezi, a dokumentumban részletesen kifejtésre kerülnek az egyes fejlesztési prioritások, valamint itt már beazonosíthatók potenciális projekt javaslatok. Az Operatív Program tartalmazza a célok eléréshez rövid távon vezető komplex projekteket, bemutatva azok indokoltságát, céljait, a rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket és a partnerek körét. Jelen dokumentum a tervezés első fázisának eredménye, a területfejlesztési koncepció munkaanyaga. Ennek megfelelően a továbbiakban a koncepció készítésének részletei kerülnek bemutatásra. A kidolgozás során primer és szekunder információk elemzésével történik a Mátészalkai kistérség helyzetének vizsgálata. A koncepcióhoz a program megalapozottsága érdekében szükséges egy részletes stratégiai helyzetelemzés készítése a kistérségről és az ide tartozó településekről. A helyzetelemzésben a legfontosabb erőforrások, gazdasági és társadalmi jellemzők bemutatása mellett elemzésre kerülnek a kistérségre ható külső környezeti tényezők is. Az összegyűjtött primer és szekunder információk alapján kerülnek feltárásra a szükségletek, problémák, és a kitörési lehetőségek. A helyzetelemzés elkészítése során kiemelt szempont


7


annak meghatározása, hogy mely ágazatok és földrajzi területek jelentenek kitörési lehetőséget a kistérség települései számára. Szintén a külső környezet elemzése során mutatjuk be a kistérség szereplőinek a fejlesztéssel kapcsolatos elvárásait és igényeit. Bemutatásra kerülnek a fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi szabályozási feltételek és követelmények (jogszabályok áttekintése), tervezési keretek (országos, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési dokumentumok elemzése). 1.ábra A fejlesztési koncepció és program felépítése E L Ő K É S Z Í T É S

Területfejlesztési Koncepció: Helyzetfeltárás Külső környezet elemzése SWOT analízis Fejlesztési stratégia

T Á R S A D A L M A S Í T Á S

Stratégiai Program: Stratégia részletezése, Célok, Prioritások kifejtése, Javasolt programok.

Operatív Program: Komplex projektek beazonosítása, Megvalósítás feltételinek kidolgozása.

T Á R S A D A L M A S Í T Á S

P R O J E K T Z Á R Á S

A helyzetelemzés elkészítésével feltárt következtetéseket rendszerezi táblázatos formában a részletes SWOT analízis, mely hatékony eszköz annak feltárásában, hogy a vizsgált kistérség erősségei és gyengeségei milyen mértékben mutatnak összefüggést a feltárt lehetőségekkel és veszélyekkel. Az analízis segítségével arra kell választ kapnunk, hogy a térség erősségei ténylegesen kitörési lehetőségeket jelentenek-e, illetve, hogy a gyengeségek milyen mértékben veszélyeztetik a terület jövőbeli fejlődését, az itt élők életminőségének javítását. A helyzetfeltárás és a SWOT analízis következtetései körvonalazzák a megvalósítandó kistérségi fejlesztési stratégiát. A kistérség jelenlegi helyzetét bemutató helyzetfeltárás és SWOT analízis, valamint a kívánatos, jövőbeli állapotot feltüntető jövőkép ismeretében láthatóvá válik a jelenlegi helyzet és a kívánatos állapot közötti különbség, melynek áthidalására többféle stratégia alkalmazható. Az alternatívák elemzése után megtörténik a megfelelő stratégia kiválasztása, a megvalósítás kereteinek és a várható hatásoknak a bemutatása.


8


II. A TERVEZÉS MÓDSZERTANA A kistérség komplex fejlesztési programjának kialakítása a fejlesztési tervek hagyományos, széles körben elfogadott és elismert módszertanát követi. A programok tematikája a kistérségi fejlesztési koncepcióban feltárt igények és szükségletek, a stratégiai programban megfogalmazott közép- és hosszú távú célok, valamint az operatív programban rögzített beavatkozási területek, komplex projektek hármas egységére épül. Az alkalmazott módszertan segítségével a kistérség települései olyan szakmai tanulmány birtokába jutnak, mely egyfajta iránytűként szolgál a fejlesztési irányok, a megvalósítási feltételek, illetve a konkrét lépések, tevékenységek meghatározásához.

1. A TERVEZÉST MEGHATÁROZÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK A fejlesztési programok készítése során alkalmazott módszertani alapelvek az alábbiak: Reális időtáv meghatározása A program időtávja többszörös elvárást kell teljesítsen: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt pedig keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési beavatkozások számára. Ez alapján az alábbi két időszak különíthető el a 2013-ig tartó időszakban: 2006. december 31-ig tart az első időszak, amely az EU Strukturális Alapok jelenlegi (2000-2006-os) programozási időszakának a vége (rövid táv). 2013. december 31-ig, a következő programozási időszak végéig (2007-2013) tart a második időszak (közép táv). A középtávon meghatározott célok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kistérség érvényesíteni tudja érdekeit a következő, 2007-2013-as programozási periódusra készülő fejlesztési tervek kidolgozása során. A készülő operatív programban meghatározott prioritások keretében az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2006 végéig) ismert nemzeti tervekhez illesztett és a kistérségi igényekre reagáló feladatok kerülnek kijelölésre, úgy, hogy a komplex projektek végrehajtása azonnal elindítható. A 20072013-as programozási időszakban releváns fejlesztési keretek még nem ismertek, a vonatkozó hazai tervek készítése még jelenleg van folyamatban, ezért 2007 elején szükségessé válik a kistérség operatív programjának aktualizálása, felülvizsgálata. Gazdaságfejlesztési orientáció A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel a helyi gazdaság dinamizálása szükséges új munkahelyek teremtéséhez, a kistérség népességmegtartó képességének javításához. A versenyképes gazdaság által biztosított munkahelyek, jövedelmek és adók képezik az alapot a társadalmi, kulturális és környezeti feltételek javításához. A programban a gazdaság mellett elemzésre kerülnek társadalmi, szociális és környezeti folyamatok, problémák is. Primer és szekunder információk összhangja A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívánunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor azonban az elérhető szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt. A primer információgyűjtés kérdőívek, személyes interjúk és szakmai egyeztetések keretében történik.


9


Az érintettek bevonása – széles körű egyeztetés A programkidolgozás során jelentős hangsúlyt fektetünk arra, hogy az érintettek, a kistérség önkormányzatainak, vállalkozásainak és civil szervezetinek képviselői befolyásolhassák a tervezési dokumentum tartalmát, érdekeiket, elképzeléseiket megjeleníthessék. Ezt szolgálja a részletes primer kutatás, valamint a programozást kísérő egyeztetési és társadalmasítási folyamat. Építés hatályos tervdokumentumokra A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerülnek a különböző szintű országos, regionális, megyei és kistérségi- fejlesztési koncepciók, programok. Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során: o

Országos szinten: Nemzeti Fejlesztési Terv, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Területrendezési Terv.

o

Regionális szinten: Regionális Akcióterv (RAT), Észak-alföldi Régió, Az Északalföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja,

o

Megyei szinten: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2003-2006 évi munkaprogramja, megyei ágazati programok.

o

Kistérségi szinten: Vidékfejlesztési terv, Oktatási koncepció.

A Strukturális beazonosítása

Alapok

forrásainak

felhasználására

alkalmas

projektek

A projektek kialakítása során törekszünk a Strukturális Alapok elvárásainak, támogatási területeinek teljeskörű figyelembe vételére. Ennek megfelelően kiemelten fontos a projektek illeszkedése a Nemzeti Fejlesztési Terv és az egyes programkiegészítő dokumentumok prioritásaihoz, céljaihoz, és a konkrét intézkedésekhez. Gyakorlatorientált megközelítés A program elkészítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre kerül figyelembevételre; törekszünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható prioritásokkal rendelkezik, és alkalmas az EU Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására, forrásszerzésre.

2. A TERVEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Az alapelvek gyakorlati alkalmazását támasztják alá a fejlesztési dokumentumokban nyomon követhető módszerek. A fejlesztések idősíkja 8-10 év, melyhez a meghatározó tényezők feltárása szükséges. A helyzetfeltáráshoz, illetve az abból levonható következtetések megalapozásához az alábbi konkrét módszereket alkalmaztuk: -

Nemzetközi, országos, megyei és kistérségi szintű háttéranyagok: koncepciók, tervek, a Mátészalkai kistérséghez való kapcsolódási pontjaik, koherenciájuk;

-

Gazdasági és társadalmi adatbázisok elemzése;

-

Primer információk összegyűjtése személyes interjúk és kérdőívek segítségével;

-

Szakmai workshopok rendezése a kistérség szereplőinek bevonásával, annak érdekében, hogy számszerűsíthető adatok hiányában is releváns információ álljon rendelkezésre az adott területre vonatkozóan;

-

SWOT analízis összeállítása: a kistérséget befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló, közgazdasági alapon nyugvó értékelése és rendszerezése.


10


3. A KONCEPCIÓ FELÉPÍTÉSE, LOGIKÁJA A bevezetésben felvázolt, „a fejlesztési koncepció és program felépítése, a koncepció kidolgozása” című fejezettel összhangban a koncepció struktúrája három szakaszra bontható: 1) Az első szakasz a bevezetést, a tervezés során alkalmazott módszertani elemeket, a kistérség külső környezetének stratégiai szemléletű elemzését foglalja magába, valamint összefoglalja a kistérség szereplőinek elvárásait és igényeit a fejlesztésekről, s átfogó képet ad a fejlesztések jogszabályi és tervezési kereteiről. A kistérség külső környezetét hierarchikusan, a régió – megye – szomszédos kistérségek viszonylatában mutatja be, felvonultatva a Mátészalkai kistérséget is érintő gazdasági, társadalmi, demográfiai jellemzőket, azok kistérségre gyakorolt hatását és kapcsolatrendszerét. 2) A fejlesztési koncepció második szakasza a helyzetfeltárást tartalmazza. A stratégia kialakítását megalapozó tényezőkre koncentrálva jellemzi a kistérség település- és térszerkezetét, demográfiai, munkaerőpiaci és társadalmi viszonyait, az oktatás és képzés színvonalát. Választ keres arra, hogy mennyiben befolyásolja a kistérség fejlettségi szintjét a jelenlegi gazdasági szerkezet, a műszaki és környezetvédelmi infrastruktúra. Az összegyűjtött primer és szekunder információk alapján kerülnek feltárásra a szükségletek, problémák, és a kitörési lehetőségek. A helyzetelemzés elkészítése során kiemelt szempont annak meghatározása, hogy mely ágazatok és földrajzi területek jelentenek kitörési lehetőséget a kistérség települései számára. Az ágazati jellegű tagolás a kistérséget alkotó települések közötti együttműködés jellemzésével zárul. 3) A koncepció harmadik szakasza a kistérség stratégiai szemléletű helyzetfeltárásra épülő SWOT- elemzésnek, stratégiai következtetéseknek, és a kistérség számára felvázolható lehetséges stratégiai, és fejlesztési célrendszernek ad helyt. A SWOT analízisben összevetett erősségek és lehetőségek, valamint gyengeségek és veszélyek alapján körvonalazódik a fejlesztés stratégiája: melyek azok az adottságok, amelyek kitörési pontot jelentenek, s melyek a gyengeségek, amelyek ellensúlyozhatják, akadályozhatják a fejlődést. Ennek alapján építhető fel az a hierarchikus lépések sorozatából álló célrendszer, mely megadja a kistérség számára a kívánt jövőbeli állapothoz vezető elérési útvonalat. A stratégia meghatározása után megtörténik a megvalósítás feltételeinek elemzése, illetve a koncepció megvalósítása során fellépő gazdasági, társadalmi, környezeti hatások felsorakoztatása.


11


III. A KISTÉRSÉG KÜLSŐ KÖRNYEZETÉNEK STRATÉGIAI SZEMLÉLETŰ ELEMZÉSE 1. ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ A Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket magába foglaló régióban 1,5 millió ember él, így a régió jelenleg Közép-Magyarország után hazánk második legnépesebb régiója. Az Észak-Alföldi régió területe teljes egészében alföld, a talajok minősége számos helyen kiváló minőségű csernozjom. Itt található az egyik legismertebb magyar természeti táj, a Hortobágy pusztája, mely a legnyugatibb sztyepp. A régió mindhárom megyéjét érinti a Tisza, mely az évszázadokon átívelő, különböző jellegű természetközeli mezőgazdaság alapja. A demográfiai jellemzőket tovább vizsgálva kiderül, hogy az 1000 lakosra jutó élveszületések tekintetében a régió mondhatja magáénak a legmagasabb értéket (10,2‰), és a Magyarországra jellemző természetes fogyás is itt a legalacsonyabb (-2,7‰) (Területi Statisztikai Évkönyv 2003, KSH). Erre az értékre minden bizonnyal hatással van a roma etnikum magas aránya: Borsod-Abaúj-Zemplén megye után Szabolcs-Szatmár-Beregben él a legtöbb, magát romának valló lakos az országban. A vándorlási egyenleg alakulása azt mutatja, hogy a régióból igen jelentős az elvándorlás mértéke (mindenekelőtt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből). Ebben egyszerre játszik szerepet az elmaradott gazdasági helyzet, illetve az, hogy a régió egyes térségeiben még nem ért véget a foglalkoztatási átrétegződés. Ez a foglalkoztatási átrétegződés mi? Ezt nem értem. Érdekesség továbbá, hogy az Észak-Alföld hazánk egyetlen régiója, ahol a katolikus vallásúak nincsenek többségben (Hajdú-Biharban a hívők többsége református, SzabolcsSzatmár-Beregben közel azonos a számuk.) Amennyiben a régiók fejlettségét az egy lakosra eső bruttó hazai termékkel mérjük, kiderül, hogy az Észak-Alföldi régió az ország legelmaradottabb térsége: az egy lakosra jutó GDP 2002-ben a Budapest nélkül számolt országos átlag 84%-a, míg a teljes országos adatnak csupán 64%-a volt. Mindezt európai szinten vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az EU jelenlegi 258 tagállamának 254 régiójának fejlettségi sorrendjében az Észak-Alföldi Régió hátulról a nyolcadik helyet foglalja (247.) a rangsorban. Azaz a régió nem csak az ország, de egyben az EU egyik legfejletlenebb régiója is, az egy főre jutó GDP mindössze az EU átlag 38%-volt 2002-ben! A régión belül Hajdú-Bihar megye felfelé, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – mint az ország egyik legfejletlenebb megyéje – erőteljesen lefelé húzza az átlagot. Bizakodásra adhat okot azonban, hogy a 2000-től a régió versenyképessége a vidéki Magyarországgal összevetve javulásnak indult. 1. táblázat Az Észak-Alföldi régió fejlődési pályája az elmúlt egy évtizedben Egy főre jutó GDP a vidéki átlag százalékában 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Jász-Nagykun-Szolnok megye 97 95 94 94 89 84 84 89 88 Hajdú-Bihar megye 102 96 97 95 94 90 89 95 95 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 76 75 74 72 70 68 68 72 70 Észak-Alföldi régió 91 88 87 86 84 80 80 85 84 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 1994-2003, KSH Terület


12


Az alacsony jövedelmezőség egyik oka a gazdasági szerkezetben keresendő. A fentebb vázolt természeti adottságok egyértelműen a mezőgazdasági művelésnek kedveznek. A régió gazdaságának ma is legjellemzőbb vonása a mezőgazdasági tevékenység – az országos átlaghoz viszonyított – túlsúlya. 2002-ben a mezőgazdaság a régió bruttó hozzáadott értékének 7,1 %-át adta, ami csaknem duplája az országos átlag 3,7%-nak. Ugyanez az iparban 31,8%, illetve 30,2%, a szolgáltatások terén pedig 61,1% illetve 66,1%. A mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége pedig az egyes ágazatok közül a leggyengébbnek tekinthető. Ehhez járult még a rendszerváltáskor a meglévő – csekély számú – ipari központok, üzemek leépülése. Az alacsony jövedelmezőség egyik oka tehát a gazdaság kedvezőtlen, hagyományos ágazatokra épülő szerkezete, a mezőgazdasági-élelmiszeripari profil dominanciája, és a korábbi ipari szerkezet leépülése. A mezőgazdaságon belül kiemelendő, hogy a régióban termelik az országon belül a legtöbb gyümölcsöt, cukorrépát, dohányt, napraforgót. Az iparban jelentős az élelmiszeripar, a könnyűipar, de a vegyipar és a gépipar képviselőire is található példa: Samsung (elektronika) – Jászfényszaru; Electrolux (elektronika) –Jászberény; Carl Zeiss, MOM, HOYA (optikai műszergyártás) – Mátészalka; ULT (dohányfermentálás); Michelin (gumiabroncs), Flextronics (elektronika) – Nyíregyháza; TEVA-Biogal (gyógyszeripar); Daewoo-MGM (gépipar); National Instruments (számítógépalkatrész-gyártás) – Debrecen; Curver-Rubbermaid (műanyagipar) - Ebes; GE Lighting Tungsram (elektronika) – Hajdúböszörmény; Hajdúsági Iparművek (gépgyártás) – Hajdúhadház. A szolgáltatások kapcsán gondot jelent az üzleti szolgáltatók alacsony száma, bár az elmúlt években ez némiképp növekedésnek indult. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma nem túl magas a többi régióhoz képest (66), a régió ezzel az értékkel csupán az Észak-Magyarországi régiót előzi meg. A külföldi tőkebefektetés tekintetében a régió nem versenyezhet a központi régió vagy a Közép- és Nyugat-Dunántúl értékeivel. De az észak-magyarországi értéktől már nem sokkal marad el a 2003-ig befektetett 434,7 milliárd Ft, és ez csaknem duplája például a dél-alföldi értéknek. A régión belül különösen Hajdú-Biharé kedvező érték (229,6 mrd Ft), Szabolcs-SzatmárBereg megye értéke az alacsonyabbak közt van (67,6 mrd Ft). (Megyei Statisztikai Évkönyv, 2003, KSH). Ennek oka egyrészt a külföldi tőkebefektetők hagyományos telephely-választási gyakorlata, mely elsősorban a fővárosokra és a kelet-közép-európai országok esetében a nyugati határszakaszra irányul. A kevesebb befektetőért tehát a már említett kedvezőtlen gazdasági szerkezet és a műszaki infrastruktúra fejletlensége nagyban okolható. A régió fejlettségét térségi szinten tekintve megállapítható, hogy a régióban kiterjedt külső és belső perifériák találhatóak. A külső periféria zónáját az ukrán és a román határ mente alkotja, míg belső perifériának a Közép-Tiszavidék térsége minősül. A munkaerőpiaci helyzet mutatói kedvezőtlenebbek, mint az országos adatok: a foglalkoztatottak aránya kevesebb, míg a munkanélküliek, a tartós munkanélküliek vagy a fiatal munkanélküliek aránya magasabb, mint az országos átlag. Ezen mutatók tekintetében általában Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezik a legkedvezőbb adatokkal, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg a leggyengébbekkel.


13


A kedvezőtlen adatokat magyarázza egyrészt a korábban bemutatott gyenge gazdasági teljesítmény, a vállalkozási környezet hiányosságai, másrészt pedig az elhelyezkedési nehézségek összefüggenek a régió lakosságának iskolai végzettségével is. Az alábbi táblázatban jól látszik, hogy e tekintetben a régió valamennyi kategóriában elmarad a hazai átlagtól. 2. táblázat A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a megfelelő korú népesség százalékában, 2001 Legmagasabb iskolai végzettség Általános iskola első évfolyamát sem végezte el (10-X) Legalább általános iskola 8. Évfolyam (15-X) Legalább középiskolai érettségivel (18-X) Egyetem, főiskola stb. oklevéllel (25-X) Forrás: Népszámlálás 2001, KSH

Észak-Alföldi régió 1,0 85,0 30,9 9,4

Ország összesen 0,7 88,8 38,2 12,6

Ez az elmaradás azonban nem oly jelentős, különösen a felsőoktatás területén, hiszen a felsőoktatási intézmények budapesti dominanciáját figyelembe véve, a vidéki Magyarországot tekintve nem oly kedvezőtlenek az iskolai végzettséget mutató adatok. A debreceni felsőoktatási intézmények vonzáskörzete túlnyúlik a régió határain. A Nyíregyházi főiskola hallgatói sem csak a megye, vagy a régió területéről kerülnek ki, számosan jönnek a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből is, és Szolnokon is folyik főiskolai képzés. A nehézség inkább az itt végzettek megtartásában van, azaz hogy tanulmányaik végeztével a diplomások ne hagyják el a megyét vagy a régiót. A felsőoktatásban lévő különbségek lényegesen felerősödve jelentkeznek viszont a kutatásfejlesztés területén, ahol a fővárosi koncentráció még az előbbinél is nagyobb. A kutatásfejlesztésben dolgozók fele Budapesten van, kutatási ráfordítások tekintetében pedig több mint 60%-os a budapesti dominancia (2003). A többi kutató országon belüli elhelyezkedését a vidéki egyetemi kutatóhelyek határozzák meg: az Észak-Alföldi régióban az összes kutató mintegy 1/10-e dolgozik (4.702 fő), mellyel a régió – a központi régiót nem számítva – második a Dél-Alföld mögött. A régió kutatóinak 3/4-e viszont Hajdú-Biharban (Debrecenben) van. A régió jellegének megfelelően a kutatások jelentős hányada agrárkutatás. Az idegenforgalom adatainak vizsgálatakor is rögtön szembetűnik az ország Budapestközpontúsága. Azonban a vidéki Magyarország adatait tekintve is az állapítható meg, hogy a régió – alföldi jellegéből és országon belüli keleti fekvéséből következően – inkább a rangsor vége felé helyezkedik el 562 ezer vendéggel, melynek csaknem negyede külföldi. Az eltöltött vendégéjszakák száma is ezt mutatja: a 2421 eltöltött vendégéjszakával (Ez most 1000 lakosra vagy hogy értendő?) csak Dél-Alföldet és Észak-Magyarországot előzi meg a régió. A vendégek átlagos tartózkodási idejét tekintve pedig a legkedvezőtlenebb értékkel rendelkezik a térség. (Területi Statisztikai Évkönyv, 2003) Az Észak-Alföld legfontosabb turisztikai vonzereje a világörökség részét képező Hortobágy, az aktív turizmusra számos lehetőséget kínáló Tisza-folyó és –tó, a gyógy- és termálfürdők (pl. Hajdúszoboszló, Cserkeszőlő, Nyíregyháza-Sóstófürdő). A régiónak számos olyan térsége van, mely turisták által eddig kevéssé látogatott, noha az érintetlen természeti környezet vonzó lehet a falusi turizmus kedvelői körében (pl. Szatmár-Beregi síkság).


14


ÖSSZEFOGLALÁS – ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ A második legnépesebb magyar régióban noha a természetes fogyás a legalacsonyabb az országban, de az elvándorlási arány is elég magas, így a népesség lassan fogy. A régió teljes területe Alföld, ami leképeződik a gazdasági szerkezetében is: a mezőgazdaság jelentősége nagyobb, mint más régiókban. Az adatok szerint a régió 2000-től dinamikusan fejlődik, de fejlettsége az egy főre jutó GDP szerint még a vidéki átlag alatt van, a munkanélküliek aránya magasabb, mint az országos átlag. A régió az Európai Unió nyolcadik legfejletlenebb régiója az egy főre jutó GDP mutatója alapján. A felsőoktatás és a kutatás helyzete vidéki viszonylatban kedvező – ez főleg HajdúBiharnak és a Debreceni Egyetem köré települt kutatóbázisnak köszönhető. Az idegenforgalom területén még számos kiaknázatlan lehetőség van, jelenleg a régió – egyes térségeit, településeit kivéve – nem tartozik a legkedveltebb turisztikai célpontok közé.

2. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 583 564-en éltek 2003-ban, ezzel a megye (Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén után) az ország harmadik legnépesebb megyéje. A megye területe 5 936 km2, 98 fő/km2. A megye területén összesen 229 település található, a megye egyes részei aprófalvas térségek. A térség 20 városa közül a 116 ezer fős Nyíregyháza, megyei jogú város. A megye teljes területe alföld, mely két nagy tájra osztható: a Nyírségre és a FelsőTiszavidékre. A Nyírségnek közel 80%-a tartozik a megyéhez, a Felső-Tiszavidéket pedig a Rétköz, a Szatmári-síkság, a Beregi-síkság és az Ecsedi láp alkotja. A megye földrajzi sajátossága, hogy három országgal, Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával is határos. A megye demográfiai jellemzőit tekintve azt találjuk, hogy a megye megfelel az előző fejezetben ismertetett regionális jellemzőknek: Szabolcs-Szatmár-Bereg rendelkezik az országban a legmagasabb 1000 lakosra jutó születési arányszámmal a megyék közül, és a természetes szaporodás kapcsán ugyanez a helyzet (-1,7‰). A vándorlási különbözet is nagyon magas, az elvándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén megyét követően itt a legmagasabb (-4,0‰). A nagyarányú elvándorlásnak eredményeképpen a megye demográfiai helyzete kedvezőtlen, a népessége – a megyei rangsorban – a 7. leggyorsabban csökken. A megye hosszú ideje a legfejletlenebb magyar megyének számít, és ez ma is így van. A megye fejlettsége (az egy főre jutó GDP alapján) a vidéki átlag 70%-án van, ami, egy kevéssel ugyan, de elmarad Nógrád értékétől is (71%), így az utolsó helyet jelenti. Budapestet is beszámítva az országos átlagba, a megyei érték csupán annak 64%-a, míg az Európai Unióban az egy főre jutó GDP-hez képest a megyei érték csak 34%. A megye munkanélküliségi rátája 8,4% volt 2003-ban, ami Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna után a 3. legmagasabb megyei érték. Szintén nem túl magas az 1000 főre jutó vállalkozások megyei értéke (65) sem, amely 15%-al elmarad a megyék (vidéki) átlagától (75). Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete (110 900 Ft) az országos átlagnak csupán 80 %-a volt 2003-ban. A megyék rangsorában az utolsó előtti helyet foglalja el, csupán Somogy megyét előzi meg. Az országos átlagot főképp Budapest húzza fel, ott az átlagkereset a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinek 1,68-szorosa. A megyék között a legjobban Fejér megyében keresnek, az ottani keresetnek a szabolcsi átlagkereset a 83%-a.


15


Az okok megegyeznek a regionális fejezetben megfogalmazottakkal, azaz a gazdasági szerkezetben (az agrártevékenység túlsúlya), az infrastruktúra fejletlenségében, a megye keleti, periférikus fekvésében, az ebből eredő kevés (külföldi) működőtőke-befektetésben keresendő. A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerinti megoszlását Magyarország megyéiben vizsgálva megállapítható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat gazdasági ág az országos átlagnál nagyobb súlyú (7,5%), az ipar, építőipar (28,5%) és a szolgáltatások (64,0%) pedig az átlagosnál kisebb súlyúak. (Az országos adatok sorrendben: 3,6% / 30,2% / 66,1%.) A mezőgazdaság – a térség alföldi jellegéből következően is – fontos szerepet játszik a megye gazdasági életében. Éppen ezért a rendszerváltáskor válságba került mezőgazdaság érzékenyen érintette a térség egész gazdasági életét, jövedelmi helyzetét is. A megye mezőgazdaságának termelési viszonyai korszerűtlenek, birtokszerkezete rendkívüli mértékben elaprózott, az elaprózottság mértéke lényegesen meghaladja minden más megye adatait. A megye összes földterületének 82%-a termőterület, ennek 77%-a mezőgazdasági terület. A termőföld minősége az országos átlagnál gyengébb, viszont néhány növény termesztéséhez ideálisak a klimatikus viszonyok. Ennek megfelelően tradicionális, jellegzetes termőkörzetek alakultak ki (szabolcsi alma, nyírségi burgonya, dohány, napraforgó, szatmári szilva). A megyéből származik az ország dohánytermelésének közel hetven százaléka, a rozstermelés negyede, a burgonya kb. húsz százaléka. Jellemző még a megyére, hogy a termőterületen belül kiugróan magas a gyümölcsösök aránya. A gyümölcstermő terület mintegy harmada található a megyében, ahonnan az országos gyümölcstermelés fele kerül ki! A megye gyümölcstermesztésének 90%-a alma, így az országos almatermesztés csaknem háromnegyedét adja a megye. Az itteni növénytermesztésre építve az élelmiszeripar szinte valamennyi ága kifejlődött (üdítő- és szeszesitalgyártó üzemek, zöldség- és gyümölcsfeldolgozók, konzervüzemek és mélyhűtött termékeket előállító cégek, tejfeldolgozók, húsipari és sütőipari üzemek). Az ipar adatait tekintve a korábban tett megállapítás igazolódik újból, azaz hogy az ipari tevékenység gazdasági jelentősége elmarad az országos jellemzőktől. Az ipari termelés egy lakosra vetített értéke esetében a megye a harmadik legalacsonyabb értékkel rendelkezik a megyék között (Nógrád és Békés után). A 652 ezer forintos érték csupán a hatoda a legiparosodottabb magyar megye, Fejér értékének. Ugyanez rajzolódik ki a foglalkoztatottak számát tekintve is: 1000 lakosból csupán 63-an dolgoznak az iparban, ami „holtversenyben” a második legalacsonyabb érték. (Ugyanennyi például Pest megye értéke is, de ott a szolgáltatás magas részaránya okozza ezt, míg Szabolcs esetében az agrárium magasabb aránya.) (Megyei -, és Területi Statisztikai Évkönyv, KSH, 2003) Az iparon belül főként a könnyűipar van jelen hangsúlyosan a megye ipari szerkezetében. A foglalkoztatottak számát tekintve, a textil-, ruházati-, cipő- és bőriparban, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek termelésében valamint a fa- és papírtermékek gyártásában foglalkoztatottak aránya meghaladja az országos átlagot. Ezzel szemben vegyiparban egy kevéssé, míg gépiparban jelentősen alatta van a foglalkoztatottak aránya az országos átlagnak. Hasonló szerkezet rajzolódik ki, ha az ipari termelési érték alapján vizsgáljuk a megoszlást: az élelmiszer- és textilipar dominanciája, valamint a gépipar arányának nagyon alacsony szintje jellemző. További problémát jelent, hogy a megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egyik legalacsonyabb az ipar termelékenysége is (azaz az egy alkalmazásban állóra jutó termelési érték), az országos átlagnak kevesebb mint kétharmada (11 000 eFt az országos 17 515 eFt-tal szemben). Ez a lemaradás, abból ered, hogy az alacsony iparosodottság mellett, a megye iparára a kevéssé termelékeny, kevéssé versenyképes ágazatok dominanciája jellemző. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

16


Ezt az elmaradottságot tovább erősíti, hogy az ipari vállalkozások beruházási hajlandósága igen alacsony; országos összehasonlításban Nógrád után SzabolcsSzatmár-Bereg megyéé a legkedvezőtlenebb érték. (Például Komárom-Esztergomban 210 ezer forintnyi, gépre, berendezésre vagy járműre fordított beruházás jutott egy lakosra, addig ez az érték a megyében csupán 27 ezer Ft volt 2003-ban.) Azaz a megye iparának alacsony termelékenysége két tényezőre vezethető vissza: a legtermelékenyebb gépipari tevékenységek kis súlya (mind termelési értékben, mind az alkalmazotti létszámban), a termelőkapacitások korszerűtlenségéből és a beruházások alacsony volumenéből eredő gyenge technológiai színvonal és a kevéssé versenyképes, olcsó tömegáruk magas aránya. Mint már korábban utaltunk rá, a megye külföldi tőkevonzó-képessége alacsony. 2003-ig a befektetett működő tőke egy főre jutó értéke 116 ezer Ft volt, ami lényegesen elmarad akár csak a szomszéd megye, Hajdú-Bihar 417 ezer forintos értékétől. Az országos átlag 850 ezer Ft körül van. (Területi Statisztikai Évkönyv, 2003, KSH) A megyében jelenleg nyolc ipari park van, a következő településeken: Nyíregyháza, Mátészalka, Nyírbogdány, Nyírbátor, Tuzsér, Fehérgyarmat, Záhony, Csenger 3. táblázat Jelentősebb külföldi vállalkozások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Település / Cég neve

Tevékenység

Tulajdonos

ULT Magyarország Rt

dohányfermentálás

amerikai tulajdon

Michelin Hungária Kft.

gumiabroncsgyártás

francia tulajdon

Phoenix – Taurus Pálma Kft.

gumiipari termékek gyártása

német tulajdon

Dunapack Papír és Csomagolóanyag Rt

papír csomagolóanyag gyártás

osztrák tulajdon

Hübner-H Gumi- és Műanyagipari Kft.

vegyipar

német tulajdon

Flextronics International Kft.

elektronikai termékek gyártása

amerikai tulajdon

Lindab Butler Kft.

fémszerkezetek gyártása

svéd tulajdon

Benetton

textilipar

olasz tulajdon

Berwin Ruhagyár

textilipar

angol tulajdon

Nyíregyháza

A megyeszékhelyen számos nemzetközi áruházlánc működtet kereskedelmi egységet, így jelen van a Tesco, Metro, InterSpar, Baumaxx és Praktiker is. Vásárosnamény INTERSPAN Faipari Kft.

bútorlapok gyártása

svájci tulajdon

Wink Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft.

almasűrítmény gyártás

német tulajdon

Bereg Crystal Kft.

öblösüveg gyártás

részben olasz tulajdon

Mátészalka Carl Zeiss Hungária Optikai Kft.

optikai, fényképészeti eszközök német tulajdon gyártása

Schott Desag Hungária Kft.

autó visszapillantó-tükör gyártás

német tulajdon

Hoya Szemüveglencsegyártó Magyarország Rt.

szemüveglencse gyártás

japán tulajdon


17


Település / Cég neve

Tevékenység

Tulajdonos

evőeszközök gyártása

finn tulajdon

izzólámpák gyártása

amerikai tulajdon

vegyipar, gyógyszergyártás

amerikai tulajdon

szállítmányozás

olasz többségi tulajdon

gépgyártás

német tulajdon

Fehérgyarmat Hackmann Evőeszközgyár Kft. Kisvárda GE Lightning Tungsram Rt. Tiszavasvári ICN Magyarország Rt. Tuzsér TÉKISZ Szállítmányozási Rt. Nyírbátor MSK Hungary Gépgyártó Bt.

Ruggeri Hungária Kft. cipőgyártás olasz tulajdon Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságfejlesztési és szerkezetátalakítási stratégiai programja, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2003

A megye, fekvésének köszönhetően, régóta a kelet felé irányuló kereskedelem kihagyhatatlan állomása. Záhony sokáig az egyetlen határátkelőhely volt a Szovjetunió felé, de ma is Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb vasúti csomópontja. (Ukrajna felé határátkelőhely van még Barabásnál, Beregsuránynál, Lónyánál és Tiszabecsnél.) A Románia felé irányuló forgalom is érinti a megyét, bár erre kevesebb (és jelentős nemzetközi forgalommal bíró) átkelő van: Csengersima, Vállaj, Ágerdőmajor (vonat). (A megyében – noha Szlovákiával is határos –nincs északi szomszédunk felé a határátkelőhely.) Szabolcs-Szatmár-Bereg idegenforgalmi adottságai rendkívül jók, és sokféle turizmusra alkalmasak (vallási turizmus, vízi turizmus, falusi turizmus, vadászturizmus). Ennek ellenére az élénk határforgalom a megye turizmusában nem játszik jelentős szerepet, az főként a bevásárló-turizmust szolgálja. A régióban eltöltött vendégéjszakák csupán 10%-a (20 851 éjszaka) kötődött a megyéhez, ez a szám országosan is az utolsók között van. A turisták 60%-a viszont külföldi volt. A vendégek átlagos tartózkodási ideje (5,5) nap csaknem megegyezik az országos átlaggal. A szálláshelyek megoszlását tekintve az látszik, hogy a megyében különösen a szállodai szobák aránya alacsony. Annak ellenére, hogy a megye számos térsége rendelkezik turisztikai látnivalóval, a vendégforgalom több mint 50%-át Nyíregyházán regisztrálják A megye turizmusában tehát még számos kiaknázatlan lehetőség van, mindenek előtt az érintetlen természeti környezetre, és inkább a belföldi turistákra építve, mintsem a környező országok turistáira. Ezen két fejezet zárásaként a fontosabb megyei, regionális és országos adatokat tartalmazza a 4. táblázat. 4. táblázat A megye és a régió fontosabb adatai az országos adatokkal összehasonlítva

Területi egység nagysága (km2) - az ország területének %-ában Népesség (fő) - az ország népességének %-ában Népsűrűség (fő/km2) Városlakók aránya (%) 1000 lakosra jutó természetes szaporodás 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet Foglalkoztatottsági ráta* (%) Munkanélküliségi ráta** (%)

SzabolcsSzatmár-Bereg 5 936 6,38 583 564 5,77 98 47,6 -1,7 -4 42,7 8,4


Észak-Alföld 17 729 19,1 1 547 003 15,3 87 62,7 -2,7 -2,9 45,9 6,8

Magyarország 93 030 100 10 116 742 100 109 64,8 -4,1 50,6 5,9

18


SzabolcsSzatmár-Bereg

Észak-Alföld Pályakezdő munkanélküliek aránya az 11,5 9,5 összes munkanélkülihez képest (%) Tartós (180 napon túli) munkanélküliek 50,6 48,0 aránya a munkanélküliek körében (%) Egy főre eső GDP (ezer Ft) 690 815 SZJa alapot képező jövedelem egy állandó 349 400 395 450 lakosra (Ft) Távbeszélő vonalak száma 1000 lakosra 242 273 A szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt 41,2 41,9 lakások aránya (%) 1000 lakosra jutó felsőoktatásban (nappali 11 16 tagozat) tanuló hallgató 1000 lakosra jutű működő vállalkozások 65 66 száma Egy lakosra jutó befektetett külföldi tőke 115,8 281,0 (ezer Ft) * A foglalkoztatottak aránya a 15-74 éves népességen belül ** A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív 15-74 éves népességen belül Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2003, KSH

Magyarország 8,0 46,9 1 290 526 811 357 59,1 20 87 849,0

ÖSSZEFOGLALÁS – SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE A megye földrajzi sajátossága, hogy három országgal is határos: Szlovákia, Ukrajna, Románia. (Utóbbi kettő felé vannak határátkelői is.) A természetes szaporodás magas (magyar viszonylatban), de a népesség nagyarányú elvándorlása jellemző, így a megye demográfiai helyzete kedvezőtlen. Az egy főre jutó GDP alapján a legkevésbé fejlett megye Magyarországon, külföldi tőkevonzó-képessége alacsony. Természetföldrajzi jellemzőiből következően a megyében az országos átlagnál magasabb a mezőgazdaság jelentősége. Országos jelentőségű gyümölcstermő terület. Az iparon belül főleg a könnyűipar, azaz a mezőgazdaságra épülő élelmiszeripar, és a textilipar hangsúlyos. Azaz a megye iparára a kevéssé termelékeny, kevéssé versenyképes hagyományos ágazatok dominanciája jellemző. „Keleti kapu” fekvéséből következően a megye a kelet-nyugat irányú tranzitforgalom kikerülhetetlen területe. A megye turisztikai adottságai jók, sokoldalúak, de ezek kihasználása még korlátozott.


19


3. SZOMSZÉDOS KISTÉRSÉGEK A Mátészalkai kistérséget délről a romániai Satu Mara (Szatmár) megye határolja. Nyugatról a Nyírbátori és a Baktalórántházi, északról a Vásárosnaményi kistérség a szomszédja, míg keletről a Fehérgyarmati és a Csengeri kistérséggel határos. 2.ábra Szomszédos kistérségek

Forrás: www.mtrfh.hu

3.1. A Nyírbátori kistérség A Nyírbátori statisztikai kistérséghez 20 település, ezen belül 2 város tartozik: Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem. A kistérség területe 696 km2. A térség lakónépessége 45 318 fő, városlakóinak aránya 34%. A két város közül Nyírbátorban 13 ezren laknak, míg Máriapócs – mely városi rangját vallási kegyhelyként való ismertségének köszönheti – az ország egyik legkisebb városa a maga 2 169 lakosával. A kistérségben a természetes fogyás értéke kedvezőbb a megyei értéknél, míg az elvándorlás a megyével megegyező arányú. Az idősek aránya kevéssel alacsonyabb a megyei átlagnál (16,3%). A 13%-os munkanélküliség a középmezőnyt jelenti a kistérségi rangsorban, csakúgy mint az egy főre eső jövedelmet tekintve. A térség infrastrukturális helyzete gyenge közepes a megyei helyzethez viszonyítva: a 2,1%os új lakás arány alacsony, csakúgy mint a vezetékes gázt felhasználók aránya (57,6%), és a csatornahálózat kiépítettségét nézve szintén a rangsor alsó felében található a kistérség. A kistérség idegenforgalmi adottságai összességében jók, egyes nevezetességei sok látogatót vonzanak: ilyen Nyírbátor városa és református temploma, a Máriapócsi kegytemplom, a Bátorligeti ősláp, vagy éppen a Rabócsiring rallycross versenyei. Szálláshelyek és vendégéjszakák tekintetében a kistérség egyaránt a negyedik helyet foglalja el a megye kistérségei között.


20


3.2. A Baktalórántházai kistérség A Baktalórántházai statisztikai kistérséghez 19 település tartozik: (köztük egyetlen város) tartozik: Apagy, Baktalórántháza, Berkesz, Besenyőd, Laskod, Levelek, Magy, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírtass, Nyírtét, Ófehértó, Petneháza, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rohod. A települések együttes területe 452 km2. A térség lakónépessége 35 644 fő, Baktalórántházán él a népesség 12%-a. A Baktalórántházai kistérség demográfiai jellemzői inkább kedvezőek, különösen országos szinten, de megyén belül is. A születési arányszám (11,4‰) magasabb, a halálozási arányszám (12,0‰) pedig alacsonyabb, mint a megyei átlag, így a természetes fogyás igen alacsony, csupán –0,6‰. Az elvándorlás mértéke a második legalacsonyabb a megyében, így a kistérség népessége hozzávetőleg stagnál. A korszerkezet is kimondottan „fiatalos”, a megyén belül ebben a kistérségben a második legalacsonyabb az idősek aránya (a Kisvárdai kistérség után). A gazdasági helyzetet vizsgálva megállapítható, hogy a munkanélküliség meglehetősen magas (13,3%), bár megyei szinten ez nagyjából megfelel a Nyíregyháza nélkül vett átlagnak. Az szja-alapot képező jövedelem nagysága viszont az utolsók közt van a megyében, csupán a Csengeri kistérséget előzi meg ezzel az adattal. Az alacsony értékben szerepe lehet, hogy a vállalkozássűrűség (1000 főre vetítve) ebben a kistérségben a legalacsonyabb. (Önmagában ez még nem jelentene problémát, sokkal fontosabb a vállalkozások versenyképessége.) Az infrastrukturális fejlettség tekintetében is a kistérségi rangsor legvégén található a térség, mind a vezetékes gázfelhasználók, mind a csatornázottság adatait tekintve. Nevezetes idegenforgalmi látnivalók a kistérségben nincsenek: ez tükröződik a statisztikai adatokban is. Az 1000 főre vetített vendégéjszakák számában a csak az IbrányNagyhalászi és a Nagykállói kistérséget tudja megelőzni. 3.3. A Vásárosnaményi kistérség A Vásárosnaményi statisztikai kistérséghez 27 település tartozik (melyből egy város): Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetejefejércse, Ilk, Jánd, Kisvarsány, Lónya, Marokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény. A települések együttes területe 568 km2. A térség lakónépessége 32 166 fő, Vásárosnaményban 9 362 fő él, ami a népesség 29,1%-a. A kistérségre (a Fehérgyarmati kistérséghez hasonlóan, bár nem oly mértékben) jellemző a kis- (1000 főnél kisebb) települések dominanciája, a kistérség településeinek háromnegyede tartozik ebbe a körbe. A kistérségre magas születési arányszám és magas halálozási arányszám jellemző, a természetes fogyás értéke –3,2‰, ami megyei viszonylatban magas, de az országos átlag alatt van. A térségből történő elvándorlás értéke a legmagasabbak között van 2001-2003 átlagában, bár az utóbbi években mérséklődni látszik ez a tendencia. A korszerkezet tekintetében a térség a magasabb öregedési indexszel rendelkezők körében tartozik a megyében. (A 60 év felettiek aránya 18,8%.) A munkanélküliek aránya a harmadik legmagasabb a megyében (a Csengeri és a Fehérgyarmati kistérség után). Az egy lakosra jutó, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagysága alapján a kistérség a középmezőnyben helyezkedik el a kistérségi rangsorban, de ez csupán az országos átlag 55%-át jelenti. A vállalkozássűrűség hasonló a többi megyei kistérség (kivéve a Nyíregyházait) értékéhez. A 2000-2003 között épített lakások számát a 2003-as lakásállományhoz viszonyítva a kistérség 8,8%-os értékével kimagaslik a többi közül: az őt sorban követő következő MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

21


kistérség a Kisvárdai 3,4%-kal. A jó érték mögött azonban a 2001-es tiszai árvíz rombolása, és a kormányzati forrásból biztosított újjáépítés áll. A csatornázottság és a vezetékes gázfelhasználás megyei szinten jó értékkel jellemezhető. A kistérség jó adottságokkal rendelkezik a belföldi, a falusi turizmus vonatkozásában. Az érintetlen és békét sugárzó beregi táj mellett tákosi, csarodai festett fakazettás templomok, a tarpai szárazmalom, a vásárosnaményi-tivadari strand a fő turistavonzó látnivalók. A kistérség mind a kereskedelmi, mind a magánszálláshelyeken 1000 főre vetített vendégéjszakákat tekintve első megyében, azaz az idegenforgalom jelenleg is fontos tényező a kistérség életében. A kistérség hosszú szakaszon határos Ukrajnával, így több határátkelő is található a térségben: Beregsurány, Barabás és Lónya települések mellett. A 90-es évek elején megnyitott határátkelőhelyek kevéssé vesznek részt a nemzetközi kereskedelemben, de a bevásárlóturizmus (benzinturizmus) fontos színterei. 3.4. A Fehérgyarmati kistérség A Fehérgyarmati statisztikai kistérséghez ötven település tartozik, de csak egy város: Botpalád, Cégénydádád, Csaholc, Császló, Csegöld, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nánrád, Nagyar, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nábrád, Nemesborzova, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szamossályi, Szamosújlak, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán. A kistérség területe 703 km2, ezzel a megye legnagyobb területű kistérsége. A térség lakónépessége 39 924 fő, Fehérgyarmaton él a népesség 22,2%-a. A kistérség a legtöbb települést magába foglaló kistérség a megyében. A települések több mint 80%-a törpe-, illetve aprófalu, azaz népessége 500, illetve 1000 fő alatti. Az elaprózott településszerkezetet jelzi, hogy a települések átlagos népessége a megyei értéhez képest (2 548 fő – ami egyébként is alacsony érték) itt csupán 815 fő. A megyében a Fehérgyarmati kistérségben a legnagyobb a természetes fogyás (-3,6‰), melyhez meglehetősen magas elvándorlási arányszám társul. Az idősek aránya (18,6%) is a magasabbak között van a megyében (bár országos összevetésben ez nem is magas érték (20,6% az országos adat). Különösen a kis lélekszámú településeken magas az idősek aránya, vagy az öregedési index. A munkanélküliek aránya a második legmagasabb érték, az egy lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem pedig a második legalacsonyabb (mindkét esetben a Csengeri kistérség után). Az infrastrukturális elemeket (az újonnan épült lakásokat, a vezetékes gázfogyasztást és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépültségét) tekintve is gyenge közepes értékeket találunk a megye többi kistérségével összevetve. A kistérség az idegenforgalom terén (hasonlóan a Vásárosnaményi kistérséghez) igen kedvező adottságokkal bír. Az érintetlen természeti környezet, az aprófalvas, társadalmi településkép, a Felső-Tisza adta lehetőségek mellett számtalan látnivalóval szolgál a térség: pl. Szatmárcseke, Tiszacsécse, Túristvándi (vizimalom). Mindez érződik a statisztikai adatokban is: az 1000 lakosra vetített szálláshelyek számát tekintve a harmadik legmagasabb értéket mondhatja magáénak a térség, és igen jelentős a magánszálláshelyek száma is. A kistérségben Tiszabecsnél található nemzetközi határátkelőhely Ukrajna felé.


22


3.5. A Csengeri kistérség A Csengeri statisztikai kistérségbe 11 település tartozik, melyek közül egy város: Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Komlódtótfalu, Pátyod, Porcsalma, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Tyukod, Ura. A Szamos mentén, annak két oldalán elhelyezkedő kistérség a megye legkisebb területű és népességű kistérsége, területe 247 km2, lakóinak száma 14 343 fő. Csenger Magyarország legkeletibb fekvésű városa, 5 108-an élnek benne, így a kistérség városi népességénak aránya 35,6%. A kistérség számos mutatóját tekintve a megye másik keleti kistérségéhez, a Fehérgyarmatihoz hasonló értékekkel rendelkezik, de az adatok valamivel még kedvezőtlenebbek. A kistérség demográfiai helyzetét a kiemelkedően magas (15,2‰-es) halálozási arányszám és a szintén magas (negatív) vándorlási különbözet (-13,8‰) határozza meg. Mindkettő a megye kistérségei közt a legkiugróbb érték. Ugyanez mondható el az idősek arányára is. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kistérség a megye leginkább fogyó népességű térsége. A periférikus (elzárt) földrajzi fekvés és a kedvezőtlen demográfiai állapot előrevetíti, hogy a térség gazdasági helyzete is kedvezőtlenebb, mint a megyei átlag. A munkanélküliek arányát tekintve a kistérség itt is a legmagasabb értékkel rendelkezik a megyén belül. Az szja-alapot képező jövedelem is itt a legalacsonyabb a megyében, értéke csupán a megyei 63%-a, az országos átlagnak pedig csupán fele! Mindezek alapján a kistérség a megye legkedvezőtlenebb gazdasági helyzetben lévő térsége. Az infrastrukturális mutatók a térségben nem ilyen kedvezőtlenek. A lakásépítés mértéke ugyan alatta marad a megyei, regionális átlagoknak, de a csatornázottság megfelel a megyei átlagnak, a vezetékes gázt használó lakások aránya pedig a legmagasabb értékek közt van. Gondot jelent a térség rossz megközelíthetősége, elzártsága. A kistérségben Csengersimánál található Románia felé közúti határátkelőhely, mely a határ másik oldalán Szatmárnémeti felé jelent kapcsolatot. Az idegenforgalom nem képvisel jelentős tényezőt a kistérségben, a férőhelyek száma mindössze 70, azok viszont jól kihasználtak: az 1000 főre eső vendégéjszakák számát nézve a kistérség már négy kistérséget is megelőz a rangsorban.


23


3.6. Összegzően a szomszédos kistérségekről A korábbi alfejezetekben az egyes kistérségek a megfelelő adatokhoz viszonyítva kerültek ábrázolásra. Érdemes azonban megvizsgálni a térségek jellemző adatait, hiszen ami az egyik értéket jelentett, az lehet, hogy máshol már a gyengébbek között célszerű bevonni immár a Mátészalkai kistérséget is.

megyei, illetve regionális egymáshoz viszonyítva is megyei adathoz képest jó van. Az összehasonlításba

Az egymás mellett szerepeltetett adatokból látszik, hogy a Mátészalkai kistérség inkább felfelé emelkedik ki a környező kistérségek közül, azaz inkább centrumként viselkedik, mintsem perifériaként. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy más területhez képest (pl. Nyíregyházával szemben) és egyes relációkban ne mutatna fel periféria jellemzőket. Már csak azért is, mert az országon belül a kistérség nem csak periférikus fekvésű, hanem statisztikai jellemzői többségében is elmarad az országos átlagoktól. 5. táblázat A Mátészalkai és a vele szomszédos kistérségek fontosabb mutatói Mutató megnevezése Lakónépesség (fő) 1000 lakosra jutó természetes szaporodás (fő) 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet (fő) Munkanélküliek aránya (%)* A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében (%) SZJA alapot képező jövedelem 1 állandó lakosra (Ft) 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma 2000-2003. között épült lakások a 2003. évi lakásállomány %-ban Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna hálózat (m) 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma a kereskedelmi és magánszálláshelyeken*

Mátészalkai Nyírbátori kistérség kistérség

Baktalóránt- VásárosFehérházai naményi gyarmati kistérség kistérség kistérség

Csengeri kistérség

ÉszakAlföldi Régió

Ország összesen

67.614

45.318

35.644

32.166

39.924

14.343

1.547.003 10.116.742

-3,2

-1,1

-0,6

-3,4

-5,9

-3,4

-2,7

-4,1

-8,2

-4,1

-1,2

-3,5

-5,9

-13,8

-2,9

-

11,7

13,1

13,3

14,9

15,9

16,3

8,3

5,5

51,5

51,9

49,4

51,3

45,2

53

48,13

46,9

299.517

287.786

258.721

288.064

270.534

249.076

395.450

526.811

50

45

37

49

48

43

66

87

2,7

2,1

2,8

8,8

2,1

2

3,0

2,8

421

439

397

382

575

640

459

522

92

321

82

897

261

221

1145

1837

* A regisztrált munkanélküliek a munkavállalási korú állandó népességhez – 2003-ban a 15-61 éves férfiak és a 15-58 éves nők – viszonyítva. ** A régiós és országos adatok esetében 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei statisztikai évkönyv 2003, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2003, KSH

Mindenesetre a vizsgált térségek közül a Mátészalkai kistérségnek a legnagyobb a népessége (és nem elhanyagolható, hogy központja, Mátészalka a megye második legnagyobb városa). Centrum szerepét erősíti, hogy a környező kistérségek közül itt a legalacsonyabb a munkanélküliség, a legnagyobb a vállalkozássűrűség, az egy főre jutó


24


jövedelem – bár meg kell jegyezni, hogy minden említett adat esetében messze elmarad a Nyíregyházai értéktől, és így a megyei értéktől. Ez is jelzi, hogy a kistérség nem tud hangsúlyos centrumként megjelenni környezetében, de ugyanígy jelzi az elvándorlás magas aránya, ami nem centrum-tulajdonság. Az egyes kistérségek gazdaságának részletesebb megítéléséhez jó alapot nyújt a vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlását bemutató diagram. Összességében mindegyik kistérségre a megyéről szóló alfejezetben megfogalmazottak vonatkoznak – de azontúl jelentős hangsúlyeltolódások lehetségesek. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, javítás kategória is mindegyik kistérségben meghaladja az országos átlagot. Ez jól jelzi, hogy szolgáltatásból sem a legjövedelmezőbb gazdasági szolgáltatások vannak jelen: azok aránya mindenhol lényegesen kisebb, mint az országos érték. A kereskedelem, javítás értéke magasabb a nagyobb tranzit, sőt nemzetközi határforgalmat is lebonyolító kistérségeken (Fehérgyarmati, Csengeri), míg a gazdasági szolgáltatások magasabb aránya a nagyvárosokhoz kötődik főként (Mátészalkai kistérség), de a Csengeri érték itt is magas. 3.ábra Működő társas vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlása 100%

Egyéb

90%

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Kereskedelem, javítás

80% 70% 60% 50% 40%

Ipar, építőipar

30% 20%

Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat

10%

Magyarország

Észak-Alföldi régió

Csengeri kistérség

Fehérgyarmati kistérség

Vásárosnaményi kistérség

Baktalórántházai kistérség

Nyírbátori kistérség

Mátészalkai kistérség

0%

Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2003, KSH alapján saját szerkesztés

Az idegenforgalomhoz kötődő vállalkozásoknak a Vásárosnaményi kistérségben a legnagyobb az aránya, míg a legkisebb – lényeges elmaradással – a Balmazújvárosi térségben. Összefoglalva: a Mátészalkai kistérség a környező kistérségekhez hasonló gazdasági szerkezettel rendelkezik, azoktól valamivel kedvezőbb társadalmi-gazdasági helyzetben van.


25


IV. A KISTÉRSÉG SZEREPLŐINEK KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSÉRŐL

ELVÁRÁSAI

ÉS

IGÉNYEI

A

A kistérségi szereplők körében végzett primer kutatás néhány markáns elvárást hozott felszínre a fejlesztési koncepció készítésével kapcsolatban. A települési vezetők többsége a fejlesztés nehézségeinek egyik korlátját a finanszírozási források hiányában látta, a települések nagyobb fejlesztésekre önerőből képtelenek. Többször felmerült a kistérségi együttműködés erősítésének szüksége, a közös gondolkodás, együttműködés javítása. A koncepcióval kapcsolatos egyik legfontosabb elvárás az együttműködés következetes elősegítése. A dokumentummal kapcsolatos konkrét elvárások között a következők szerepeltek: Szinte valamennyi kistérségi vezető jelezte, hogy a koncepció és a stratégia központjában a foglalkoztatás növelése, a munkahelyteremtés álljon. A kistérség komoly ipari és élelmiszeripari hagyományokkal rendelkezik, erre lehet építeni. A kisebb településeken kitörési lehetőséget jelentenek az alternatív jövedelemszerzési módok, a biogazdálkodás és a turizmus. Elvárás volt a kiegyensúlyozott stratégia készítése, amely kettős elvárást kell teljesítsen. Egyrészt segítse elő Mátészalka, mint térségi központ fejlődését, másrészt tartalmazzon fejlesztési lehetőségeket a kistérség többi települése számára is. Segítsen a térségi együttműködés gondolatát elhinteni, mutassa meg, mely feladatokat lehetne hatékonyan közösen ellátni, kiemelten az oktatás, önkormányzati ellátások terén. A program foglalkozzon a romák helyzetével, próbáljon meg megoldásokat javasolni helyzetük javítására. A gazdaság terén az alternatív mezőgazdasági tevékenységek, az erdőkben rejlő lehetőségek, és a turizmus voltak a meglévő ipari potenciál fejlesztése mellett a legtöbbek által említett területek. Határozzon meg azokat a stratégiai irányokat, amelyekre koncentráljon a kistérség az elkövetkező években. Foglalkozzon a program kiemelten a hiányzó kommunális és közlekedési infrastruktúra kérdésével. Ezek közül kiemelkedik a szennyvízcsatorna problémája.


26


V. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEK 1. JOGSZABÁLYOK ÁTTEKINTÉSE 1.1. A Tanács 1260/1999/EK rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezésekről Az Európai Unió regionális politikájának fő célja a tagállamok közti gazdasági és szociális kohézió erősítése, az EU-n belüli fejlettségi különbségek mérséklése. Ezt a célt szolgálják az úgynevezett Strukturális Alapok, melyek tevékenységét az EU közös költségvetéséből finanszírozzák. Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott 1260/1999/EK rendelet részletesen szabályozza a Strukturális Alapok (az Európai Regionális Fejlesztési Alap „ERFA”, az Európai Szociális Alap „ESZA”, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap „EMOGA” Orientációs Szekciója és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz „HOPE”) működését. A rendelet a 2000-2006 közötti programozási időszakra három célkitűzést határoz meg a Strukturális Alapok számára. Ezek a következők: célkitűzés: a fejlődésben lemaradt régiók fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának elősegítése (ERFA, ESZA, EMOGA Orientációs Szekció és HOPE), célkitűzés: a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása (ERFA és ESZA), célkitűzés: az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek kiigazításának és korszerűsítésének támogatása (ESZA). Magyarország teljes területe az 1. célkitűzés alá tartozik. A rendelet tartalmának figyelembe vétele azért fontos, mert a fejlesztési programok tervezésekor olyan konkrét tevékenységeket célszerű beépíteni a programba, amelyek illeszkednek a Strukturális Alapok célkitűzéseihez, és támogathatóak az Alapokból. 1.2. 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről A 2004. szeptember 1-vel hatályba lépő törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása. A törvény értelmében a területfejlesztés és területrendezés célja (1) a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása. Cél továbbá (2) a jelentős területi különbségek mérséklése, (3) az országos térszerkezet és településrendszer harmonikus fejlődésének elősegítése valamint (4) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. A területfejlesztés és területrendezés közösen megfogalmazott feladatai a térségi és helyi közösségek kezdeményezéseinek elősegítése, fejlesztési koncepciók programok és tervek kidolgozása és megvalósítása valamint a nemzetközi együttműködés keretében az EU regionális politikájához illeszkedés elősegítése, a regionális együttműködés és a határmenti térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése. A területfejlesztés különös feladatai a 3.§ (2) bekezdés alapján: az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése; az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése;


27


a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése; az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése; a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése; a befektetők számára vonzó vállalati környezet kialakítása. A fentieken túl a törvény kitér a központi és állami szervek (Országgyűlés, Kormány, Országos Területfejlesztési Tanács, a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter és más miniszterek) területfejlesztési és területrendezési feladataira és hatáskörére; a területfejlesztést és területrendezést ellátó területi szervekre (területfejlesztési önkormányzati társulás, kistérségi fejlesztési tanács, megyei önkormányzat, megyei területfejlesztési tanács, térségi fejlesztési tanács, regionális fejlesztési tanács, területi államigazgatási szervek) és feladataikra; a területfejlesztés és területrendezés eszközeire, valamint a területrendezésre vonatkozó külön szabályokra is.

1.3. A 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről A rendelet meghatározza a területfejlesztési koncepciók, a területfejlesztési stratégiai és operatív programok, valamint a területrendezési tervek részletes tartalmi követelményeit. A rendelet értelmében az országos, kiemelt térségi, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményei azonosak, kidolgozásuk az adott térségi szintnek megfelelő részletezettséggel történik. A területfejlesztési koncepciók készítését a rendelet két fázisra bontja, egy előkészítő fázisra, amelyben elemzésre kerül a területi egység külső környezete, adottságai, belső erőforrásai, valamint egy javaslattevő fázisra, amely megfogalmazza a legkedvezőbb fejlesztési irányt, annak céljait, és prioritásait. Ez alapján kerülnek elkészítésre a területfejlesztési programok. A stratégiai program a célrendszer és a prioritások közötti kapcsolatokat fejti ki részletesebben, míg az operatív programban a konkrét intézkedések, tevékenységek kerülnek bemutatásra (célok, a végrehajtás ütemezése, felelősök, monitoring). Kistérségi szinten a stratégiai program nehezen értelmezhető, annak elkészítése nem hordoz többlet-tartalmat a Koncepcióban és az Operatív programban foglaltakhoz képest, így jelen esetben nem kerül kidolgozásra külön stratégiai program, annak részei a Koncepció és az Operatív program megfelelő részeibe kerülnek beépítésre.


28


2. TERVEZÉSI KERETEK ÁTTEKINTÉSE 2.1. Országos területfejlesztési dokumentumok elemzése Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Magyarország 2004. május 1.-től az Európai Unió teljes jogú tagállamaként jogosulttá vált az EU Strukturális Alapok támogatásainak igénybe vételére. A Strukturális Alapok általános szabályozására vonatkozó 1260/1999 sz. EK Tanácsi Rendelet kimondja, hogy az alapok igénybevételéhez, az igényelhető támogatások hazai felhasználásának szabályozására az 1. célkitűzés hatálya alá tartozó tagállamoknak Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kell készíteniük, amely kijelöli a fejlesztési célokat, prioritásokat az adott (hazánk esetében 20042006) programozási időszakra. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának hosszú távú célja az életminőség javítása, általános célja az EU átlaghoz viszonyított jövedelmi különbségek mérséklése. A célok elérésére három specifikus cél került kijelölésre: [1] A versenyképesebb gazdaság, [2] A humán erőforrások jobb kihasználása, [3] A jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése. A célok megvalósítására 2004-2006 között az NFT az alábbi négy fejlesztési prioritást jelöli ki: [1] A termelőszektor versenyképességének javítása, [2] A foglalkoztatás növelése és az emberi erőforrások fejlesztése, [3] Jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása, [4] A regionális és helyi potenciál erősítése. Ezeket kiegészíti egy Technikai Segítségnyújtás prioritás, melynek célja a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának elősegítése. A célok és a prioritások alapján meghatározott intézkedések 5 Operatív Program keretében valósulnak meg. Ezek a következők: Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) célja, a mezőgazdasági termelés modernizációja és hatékonyabbá tétele, a termelési technológiák és a termékfeldolgozás fejlesztése révén. A program másik célja a vidék felzárkóztatása, a jövedelemi lehetőségek biztosítása, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, valamint a vidéki kulturális örökség védelme révén. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) célja, mint azt neve is mutatja a gazdaság általános versenyképességének javítása. Ennek érdekében az operatív programból támogatásra kerülnek a termelőszektor modernizációját, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését célzó beruházások, a kis- és közepes vállalatok beruházásai, vállalati együttműködések, valamint a kutatásfejlesztés növelését, és az elektronikus gazdaság kiépülését elősegítő beruházások. A Humán-erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) célja a foglalkoztatás szintjének emelése és a munkaerő versenyképességének javítása. Ennek érdekében olyan sokrétű tevékenységek kerülnek finanszírozásra, melyek egyrészt javítják a munkanélküliek, hátrányos helyzetűek és az inaktív népesség foglalkoztatását, foglalkoztathatóságát (többek között képzések, átképzések, tanfolyamok, egyéni


29


tanácsadás), másrészt az oktatás, a képzés és a szociális ellátás infrastruktúrájának modernizálását szolgálják. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) célja az ország környezeti állapotának javítása, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ezek érdekében a környezeti-, környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, javítását szolgáló beruházások kerülnek megvalósításra az operatív program keretei között. A Regionális Fejlesztési Operatív Program (RFOP) a régiókon belül gazdaságitársadalmi szempontból elmaradott térségek, településrészek fejlesztését tűzi ki célul. A célok elérését a regionális gazdasági környezet javításával, a turizmus és az oktatási infrastruktúra támogatása, a térségi infrastruktúra fejlesztése, településrehabilitáció, települési környezetgazdálkodás fejlesztése, az emberi erőforrás és tudásállomány javítása és a közigazgatás modernizációja révén kívánja megvalósítani a program. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg intézkedéseire (NVT) Az NVT készítésének célja, hogy az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garanciarészlegéből finanszírozandó vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtásának rendszerét egységes keretbe foglalja. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv hatókörét az 1257/1999 EK, illetve az ennek módosításaként hatályba lépő 1783/2003 EK Tanácsi rendeletek rögzítik. Az NVT tartalma szűkített, komplex vidékfejlesztést az NFT (kiemelten az AVOP) és az NVT együttes végrehajtásával lehet megvalósítani. A 2004-2006 közötti programozási periódusban a fejlesztések megvalósítására mintegy 754,14 millió euró forint fog rendelkezésre állni, ebből 602,3 millió euró uniós forrás. Földrajzi hatókörét tekintve az NVT horizontálisan (néhány kivételtől eltekintve) az ország egész területén azonos feltételekkel alkalmazandó, azonos feltételekkel. A terv általános célja a jövedelemszint emelése, új munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben; a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása, valamint a tájgondozás kialakításának elősegítése. A fentieken túl a dokumentum specifikus célokat is megfogalmaz: A vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki mezőgazdasági lehetőségek kialakítása; A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása; A környezet állapotának javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése; A termelők piaci pozícióinak javítása; A gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának javítása; Az erdősültség növelése ezáltal az erdők ökológiai állapotának javítása és az erdők gazdasági, társadalmi és közjóléti szerepének erősítése; A fenti célkitűzések megvalósításának eszközeként négy prioritáshoz rendelve nyolc intézkedést jelöl ki:


30


6. Táblázat Az NVT prioritásai és intézkedései Prioritás

Intézkedés A1 Agrár-környezetgazdálkodás

A) A környezeti állapot megőrzése és javítása

B) A termőhelyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakításának támogatása C) A termelők gazdasági életképességének, pénzügyi helyzetének és piaci pozícióinak javítása

A2 Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése B1 Mezőgazdasági területek erdősítése C1 Félig önellátó gazdaságok támogatása C2 Termelői csoportok létrehozása C3 Korai nyugdíjazás

D) A mezőgazdasági tevékenységek fenntartása és fejlesztése, ezáltal kiegészítő jövedelem és D1 Kedvezőtlen adottságú területek munkahely teremtése különös tekintettel azon gazdálkodók számára, akik kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken gazdálkodnak. Forrás: NVT alapján saját szerkesztés

A fentieken túl az NVT kijelöl egy 8. „Technikai segítségnyújtás” intézkedést is. Az agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedés a legjelentősebb, a rendelkezésre álló összes forrásnak 40,75 %-a kerül ezen intézkedés keretében felhasználásra. Országos Területfejlesztési Koncepció A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szövege rögzíti, hogy az ország távlati fejlesztésének alapját az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok és irányelvek jelentik. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK, 1997) irányelveket fogalmaz meg az ország egészének fejlődése, és a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében. Az ország egészére vonatkozó területfejlesztési irányelvek a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítését, a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítését gazdaságfejlesztésben és a területfejlesztési koncepciókban, az innováció térbeli terjedésének elősegítését, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítását, az erőforrások fenntartható hasznosításának biztosítását. A területi egyenlőtlenségek mérséklése, további válságterületek kialakulásának megelőzése érdekében területileg differenciált módon többlettámogatást kell biztosítani a területfejlesztés központi forrásaiból a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása érdekében, figyelembe véve a megyéken belüli térségi különbségeket is. A hátrányos helyzetű kistérségek (társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, ipari szerkezetátalakítási térségek, mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei, tartósan jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek) a területfejlesztés kedvezményezett térségei, melyek besorolásáról az országgyűlés külön határoz. Az OTK „A régiók sajátos fejlesztési irányai” című fejezetében az Észak-Alföldi Régióra vonatkozóan gazdaságfejlesztési, humán infrastruktúra fejlesztési és műszaki infrastruktúra fejlesztési irányokat fogalmaz meg. A gazdaságfejlesztésen belül a kialakult ipari potenciálok megőrzését és szelektív fejlesztését, az agrárgazdaság integrált fejlesztését, az


31


idegenforgalmi adottságok (Hortobágy, Tisza-tó, Tisza folyó, gyógyturizmus), valamint a régió logisztikai szerepének jobb kihasználását fogalmazza meg fejlesztési irányként. A kiemelt irányai: az egészségügyi és a szociális ellátás javítása, a közoktatás színvonalának emelése és a kutatás-fejlesztési tevékenység fejlesztése. A műszaki infrastruktúra fejlesztésén belül az OTK közlekedési (M3 autópálya, vasút, regionális repülőtér), vízgazdálkodási (csatornázás, szennyvíztisztítás, ivóvízminőség, árvízvédelem, Tisza tó komplex fejlesztési programjának folytatása) és energiaellátási irányokat jelöl ki. A Koncepcióban megfogalmazott regionális alapvetések érintik a Mátészalkai kistérség fejlődését is. A „Gazdaságfejlesztés” irányon belül vonatkoztatható a térségre, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének a földminőséghez, a kialakult termelési kultúrához kell igazodnia. A régióra jellemző „elipartalonodás” megállításához jó lehetőséget kínál a Mátészalkán működő ipari park további fejlesztése, bővítése, valamint a Nagyecseden tervezett ipari park kialakítása. Mátészalka térségében az OTK a szálló por okozta szennyezettség csökkentését irányozza elő 6 év alatt mintegy 20%-al. A Koncepció felsorolja a Régió nagyobb turisztikai vonzerővel rendelkező területeit, ezek között a Mátészalkai kistérség nem szerepel. A régió turisztikai térségei a Tisza-folyó, Tiszató, Hortobágy és a gyógyfürdők köré szerveződnek, melyekhez alternatív, kiegészítő programként kapcsolódhatnak a kistérség települései. A humán infrastruktúra fejlesztés témaköre is több vonatkozásban érinti a kistérséget: szükséges ugyanis a járóbeteg-szakellátás kiegyenlítetté tétele, a szociálpolitikai intézmények céltudatos kiépítése, a közoktatás színvonalának emelése a kistérségekben. A Koncepció kiemeli, hogy a kisvárosoknak tudatosan kell területi oktatási feladatokat vállalniuk, hisz így a térségi folyamatok integrációjában fontos szerepet játszhatnak, ezért kiemelt fontosságú a középfokú oktatás differenciált fejlesztése a kistérségi központokban. A műszaki infrastruktúra fejlesztésén belül kiemelt alpontok közül az M3-as autópálya építése érinti a térséget, ez a fejlesztés azonban várhatóan csak hosszú távon éri el a kistérséget. A vízgazdálkodással kapcsolatos ajánlások a 2000 lakosegyenértéket meghaladó településeken a csatornázási és tisztítómű fejlesztéseket tűzik ki. Az OTK kimondja, hogy a vízgazdálkodás a Régió egésze számára stratégiai kérdés az árvízvédelem, valamint az ivóvízellátás és öntözés miatt. Tehát a felszíni és a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében szükséges a csatornázás és a szennyvíz kezelés nagyarányú fejlesztése. A térség esetében kiemelten érvényes a Tisza felső szakaszára érvényes árvízvédelmi fejlesztés szükségessége. Végezetül fontos kiemelni, hogy az OTK kifejti, hogy a kistérségi társulások jelentik a területfejlesztési politika alapegységeit (az 1997-es dokumentum az önkormányzati társulásokra utal, s nem a 2004-ben létrejött statisztikai kistérségek rendszeréhez illeszkedő társulásokra). A Koncepció kifejti továbbá, hogy a kistérségi társulások közös érdekeik alapján együttműködhetnek egymással, közösen pályázhatnak, közösen is megvalósíthatnak fejlesztési programokat. E tekintetben a kistérségi társulások székhely, illetve központi városaira, nagyközségeire, különös felelősség hárul, hiszen szakmai és szervezeti segítségük nélkülözhetetlen. Országos Területrendezési Terv A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2003. március 20-án fogadta el a 2003. évi Országos Területrendezési Tervről szóló XXVI. törvényt. Ennek célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.


32


Az Országos Területrendezési Terv (OTT) az ország szerkezeti tervét, valamint az országos övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. A Terv felülvizsgálata legalább öt évente megtörténik. Az OTT-ben megfogalmazott területrendezési szabályok a következőkre terjednek ki: Az ország szerkezeti tervére vonatkozó szabályok (III. fejezet): térségi területfelhasználási kategóriák és az ezekre vonatkozó szabályok, a terület-felhasználásra vonatkozó általános szabályok, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok, Térségi övezeti szabályok (IV. fejezet): a térségi övezet kategóriáinak és általános iránymutatások meghatározása (országos és kiemelt térségi, megyei övezetek), Az országos övezetekre vonatkozó szabályok (V. fejezet): országos ökológiai hálózat övezete, komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete, felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete, A kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok (VI. fejezet): védett természeti terület övezete, természeti terület övezete, ökológiai (zöld) folyosó övezete, térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete, tájképvédelmi terület övezete, rendszeresen belvízjárta terület övezete, hullámtér és nyílt ártér övezete, csúszásveszélyes terület övezete, vízeróziónak kitett terület övezete, széleróziónak kitett terület övezete. Az OTT-ben megfogalmazott területrendezési alapvetések meghatározóak a Mátészalkai kistérség fejlődése szempontjából. A Terv mellékletében (1/1. sz.) a közúthálózat fő elemei között szerepelnek a gyorsforgalmi utak. A Mátészalkai kistérségen halad át az V. számú Helsinki folyosó hazai szakasza, az M3-as autópálya, a. Ehhez kapcsolódik az M49-es főút, ami Vaja és Csengersima között biztosítja majd a gyors közúti közlekedést. Az M3 és M49 utak megépítése középtávon, 2015-ig szerepel az országos tervekben. Az M49-es út a jelenlegi tervek szerint az első ütemben az M3-as nyomvonaláig, majd második ütemben a 41-es főútig kerül megépítésre. A főutak közül a 49-es és 471-es főutakat jelöli meg az OTT, az új főúti kapcsolatok a Nyíregyháza -Nyírbátor - Vállaj vonalából már elkészült a Vállaj-Nyírbátor szakasz. A főútkorrekciók nem érintik a kistérség főútjait. Az OTT 1/4-es sz. melléklete sorolja fel az országos jelentőségű logisztikai központokat és térségeiket. Ez a Mátészalkai kistérséget nem érinti, a szomszédos Hajdú-Bihar megyében Debrecen és térsége lett megjelölve kiemelt logisztikai térségként. A térséget vasúti fővonal nem érinti. Két vasúti mellékvonal halad át rajta, ebből az egyik Románia irányába bekapcsolódik a nemzetközi vasúti hálózatba is. Az országos kerékpárút törzshálózat a kistérséget elkerüli, mivel a Tisza jobb partjára került kijelölésre, a térségi kerékpárút-hálózat az országosnak egy mellékhálózati részét alkothatja. Az OTT területi besorolásai szerint a Mátészalkai kistérség területe alapvetően vegyes terület-felhasználású, kismértékben erdőgazdálkodási térség. A kistérség néhány települése része az országos ökológiai hálózatnak, kiemelten fontos érzékeny természeti területek. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete elhanyagolhatóan kicsi. Mindössze foltokban például Mátészalkától délre találhatók jelentősebb területek. Az OTT a Kraszna és a Szamos mentét kiemelten fontos érzékeny területként kezeli, ami a térség több települését érinti. Árvízvédelmi szempontból fontos a Vásárhelyi-terv keretében a kistérségben került kijelölésre a tervezett Szamos-Krasznai tározó. A kistérségben komplex tájrehabilitációt nem jelöl meg a dokumentum. Termelőhelyi adottságokat tekintve nem található minőségű szántó a térségben.


33


2.2. Regionális területfejlesztési dokumentumok elemzése Az Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja Az Észak-alföldi Régió területfejlesztési koncepciója, stratégiai és operatív programját 2002 őszén fogadta el az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács. A stratégia a következő stratégiai célokat jelölte ki: a.) Diverzifikált, versenyképes gazdaság elhelyezkedésére támaszkodva,

megteremtése

a

Régió

stratégiai

b.) A térségi különbségek mérséklése, színvonalas életfeltételek biztosítása a Régió teljes területén, c.) Aktív bekapcsolódás az EU csatlakozási folyamatba, a tagságból származó potenciális előnyök kihasználása. A fentiekben összefoglaló jelleggel bemutatott stratégiai célok elérése érdekében, a helyzetfeltárásból, illetve a SWOT-analízisből levezethető stratégiai következtetésekre támaszkodva öt fejlesztési prioritás került meghatározásra: •

Gazdaságfejlesztés A gazdaságfejlesztési prioritás általános célkitűzése a gazdasági szerkezetátalakítás, számottevően építve a Régió jelentős vállalkozásainak és a helyi KKV-k együttműködésének erősítésére. A prioritás keretében cél a magas hozzáadott értéket előállító beszállítói hálózatok létrehozása az iparban, a minőségi turisztikai kínálat megteremtése a Régió adottságaira alapozva, a külső befektetések növelése, valamint a kis- és közepes vállalkozások megerősítése.

•

Mezőgazdaság- és vidékfejlesztés A prioritás keretében az általános cél a versenyképes agrárgazdaság megteremtése, a vidéken élők életminőségének javításával párhuzamosan. Ennek érdekében célul tűzi ki a mezőgazdasági ágazatok piacképességének növelését, valamint ezzel párhuzamosan a rurális térségek elmaradottságának csökkentését.

•

A műszaki infrastruktúra fejlesztése, környezet- és természetvédelem Az általános cél a Régió elérhetőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, melynek érdekében szükséges a minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése és a logisztikai szerepkör erősítése, a fejlett környezetvédelmi infrastruktúra, valamint a vízkárelhárítás és a vízi közművek korszerű infrastruktúrájának megteremtése.

•

Humán erőforrás fejlesztés E prioritás keretében az általános cél a Régió humán erőforrás bázisának megerősítése és innovációs képességének javítása. Ehhez feltétlenül szükséges a lakosság egészségi állapotának javítása, az oktatási rendszer korszerűsítése, kiemelt figyelemmel a munkaerő-piaci igényekre, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása, a közművelődés személyi-, tárgyi- és szakmai feltételeinek fejlesztése, az innovációs és a K+F tevékenységek feltételeinek javítása, valamint a lakosság kulturális színvonalának emelése.

•

Szektorsemleges területek fejlesztése Az általános célkitűzés a Régió fejlesztését elősegítő egyéb stratégiai jelentőségű területek megerősítése. A konkrét célok a költséghatékony és tevékenységorientált intézményfejlesztés, a határmenti együttműködések fejlesztése, a régiómarketing tevékenység fejlesztése, valamint az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának elterjesztése a Régióban.


34


Az egyes prioritások mellett vannak olyan horizontálisnak tekinthető elvek, amelyeknek általánosan kell érvényesülniük valamennyi fejlesztés megvalósítása során. Ezek közül a legfontosabb a környezeti szempontból fenntartható fejlődés elve, valamint a különböző társadalmi csoportok – kiemelten a nők és férfiak - esélyegyenlőségének elve. Az operatív program alábbi operatív tevékenységei meghatározóak a kistérségben: I/1.3 A beszállító hálózat intézményesítése: a régió belső erőforrásaira való tekintettel az ipar vonatkozásában a mezőgazdasági gépgyártás és az élelmiszeripar, valamint az optomechatronika területén nyílik erre elsősorban lehetőség. I/2.2 A Tisza és mellékfolyói turizmusának komplex fejlesztése (infrastruktúrafejlesztés, komplex programok kialakítása, mintaprojektek beindításának elősegítése, a turisztikai információs irodák naprakész szállás- és programinformációs adatbázisának összeállítása, fenntartása). I/2.3 Az ökoturizmus fejlesztése: szálláshely-fejlesztés, tájékoztatást elősegítő tevékenységek, kerékpárutak és gyalogtúra utak kialakítása, tematikus utak kialakítása. A kistérség esetében az a kialakítandó Szatmár-Beregi Nemzeti Parkhoz kapcsolódva értelmezhető. I./3.1 Versenyképes, minőségi ipari területek kínálatának megteremtése a Régióban (alapvetően a Mátészalkai Ipari Parkot érinti): Üzleti infrastruktúra fejlesztése az ipari parkokban és környezetükben, műszaki infrastruktúra fejlesztése a szűk keresztmetszet megszüntetése érdekében. II/1.2 A mezőgazdasági termelés adottságokhoz igazodó, differenciált fejlesztése: a tájjellegű növényi kultúrák, ökológiai termelés erősítése, előtérbe helyezve az agrárkörnyezetvédelem és aminőségi termékek előállítását. III/1.1 A közúthálózat fejlesztése: a térséget közvetlenül is érinti az M3 autópálya a kiépítésének előkészítése és az építés megkezdése Nyíregyháza – Vásárosnamény – Országhatár között, valamint a 49. sz. főút új nyomvonalon történő kiépítése a Csengersima határállomás és az M3 autópálya között. III/1.2 A vasúthálózat fejlesztése: a Mellékvonalak működtetése érdekében a jogi, közgazdasági, üzemeltetési feltételek kidolgozása és bevezetése, beleértve a Mátészalka környéki kisforgalmú vonalakat is. Regionális Akcióterv, Észak-alföldi Régió (RAT) Az Akciótervet a Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) munkatársai készítették el, s az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2004. február 12-i Tanácsülésén a 146/2004. (II. 12.) ÉARFT számú határozatában hagyta jóvá. A RAT célja alapvetően a ROP hatékony, a területi különbségek kiegyenlítésének elvét érvényesítő végrehajtása érdekében fogalmazódott meg, hogy meghatározza a ROP prioritásaihoz kapcsolódóan a régió sajátosságait, annak érdekében, hogy azok a tervezés következő szakaszában beépülhessenek a pályázati kiírásba, és hogy feltárja a régió legszükségesebb fejlesztési igényeit a ROP-hoz kapcsolódóan a koncentráció elvét alapul véve. Az Észak-alföldi Régió területfejlesztési stratégiai programja által kitűzött, fent ismertetett stratégiai célokra és a Régió versenyelőnyeire alapozva a RAT az alábbi ágazatok előnyben részesítését javasolja:


35


1. A Régió versenyképes gazdaságának megteremtéséhez szükséges a gazdaság diverzifikációjának elősegítése, valamint az agrárgazdaság versenyképességének növelése: (1) Mindhárom megyében a versenyképes mezőgazdasági termelés feltételeinek megteremtése, (2) a meglévő mezőgazdasági és élelmiszeripari tapasztalatok további fejlesztése, (3) termelési-értékesítési együttműködések kialakítása, (4) tájjellegű, minőségi termelés bevezetése, (5) ipari beruházások arányának növelése, (6) termelési technológia korszerűsítése, (7) K+F és innovációs tevékenység élénkítése, (8) vállalkozói együttműködések élénkítése, (9) társas- és külföldi tulajdonú vállalkozások részarányának növelése, (10) befektetés-ösztönzés, (11) minőségi turisztikai kínálat megteremtése, (12) elérhetőség javítása, (13) környezetvédelmi- és vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése, (14) hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása, (15) oktatás korszerűsítése, (16) egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése. 2. A térségi különbségek mérsékléséhez szükséges a régióban az elmaradott kistérségek gazdasági teljesítményének javítása: (1) Komplex vidékfejlesztés előtérbe helyezése, (2) átfogó térségfejlesztési tevékenységek megvalósítása. 3. Aktív bekapcsolódás az EU-csatlakozási folyamatba, a tagságból származó potenciális előnyök kihasználása: (1) Dekoncentrált, ill. decentralizált regionális és kistérségi intézményfejlesztés megvalósítására, (2) határmenti gazdasági együttműködési kapcsolatok bővítése, (3) régiómarketing tevékenység megvalósítása, (4) EU-konform képzési tematikák kialakítása és bevezetése, (5) részvétel az EU szakképzési programokban, (6) az információs technológiák széles körű alkalmazásának elterjesztése, (7) a Régióban működő KKV-k megerősítése, felkészítése és együttműködésük megerősítése, (8) új klaszterek szervezése az EU-csatlakozás lehetséges hatásai miatt, illetve (9) a K+F tevékenység fejlesztése. A RAT-ban meghatározott területi és ágazati specifikumokat a dokumentum illeszti a ROP prioritásaihoz és intézkedésihez. A dokumentum ezen része tartalmaz néhány a Mátészalkai statisztikai kistérségre is vonatkoztatható régiós specifikumot: Ipari, üzleti infrastruktúra fejlesztése (elsősorban Mátészalka), a tervben nevesítve szerepel az optomechatronikai ágazat fejlődése jelentette növekedési és innovációs potenciál. Diverzifikált, modern mezőgazdasági termelés kialakítása a tájjellegű növények termelésének ösztönzésével, a minőségi termékek, és a biotermékek növelése. Ár- és belvízvédelem továbbfejlesztése esetén kiemelésre kerül a Szamos- és a Kraszna-folyó, valamint tovább kell folytatni a Vásárhelyi terv keretében a vésztározók kialakítását. A halmozottan hátrányos helyzetű roma lakosság felzárkózásának elősegítése. Az egyetlen közúti összeköttetéssel rendelkező zsáktelepülések zsákjellegének megszüntetése a hátrányos helyzetű kistérségekben, Óvodai és általános iskolai infrastruktúra fejlesztése, Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása.


36


2.3. Megyei területfejlesztési dokumentumok elemzése A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2003-2006. évi munkaprogramja A megyei önkormányzat munkaprogramja konkrét célokat jelöl ki a 2003 és 2006 közötti időszakra. Mind a megyében mind a mátészalkai kistérségen belül is súlyos problémát jelent a munkanélküliség, így az önkormányzat prioritásként jelöli meg annak kezelését. Ezek megvalósítása érdekében az oktatás és képzés átfogó rendszerű fejlesztése, a közoktatási infrastruktúra korszerűsítése halaszthatatlan feladat. 1) Területfejlesztés A kistérségek eltérő fejlettsége miatt van szükség a fejlettségi különbségek mérséklésére, azonban ez hosszú távú feladat. Kiemelten kíván a megye foglalkozni a hulladékprogrammal, a szennyvízelhelyezése kérdésével, valamint a Vásárhelyi tervvel. A dokumentum hangsúlyozza a megyei KKV szektor fejlesztését, támogatását, egy olyan vállalkozói kör kialakulását és megerősödését, amely a helyi adottságokra építve képes munkahelyeket teremteni. A mezőgazdaság esetében a feldolgozó-kapacitások fontosságát emeli ki, a zöldség és gyümölcstermelés terén meglévő hagyományokra alapozva. Turizmus elsősorban a Tiszára, a gyógyvizes fürdőkre valamint a kulturális örökségre építhető. 2) Infrastruktúrák fejlesztése A közlekedési infrastruktúra fejlesztése kiemelt helyen szerepel a megyei munkaprogramban. A kistérséget az M49-es gyorsforgalmi út, valamint az M3 autópálya megépítése közvetlenül érinti. A megye fejlesztendő prioritásként kezeli a határátkelőket (Vállaj), a kerékpárutakat, továbbá fontos a helyi jelentőségű vasúti infrastruktúra fejlesztése is. Kiemelt szerepet kap a közüzemi szolgáltatások infrastruktúrájának (szennyvíz-, ivóvíz-, energia-, távközlési hálózatok) fejlesztése, melyek a kistérség számos települését érintik. 3) Megyei programok A megyei önkormányzat elindította a megye települési szilárd hulladékgazdálkodási programjának elkészítését, amely a Mátészalkai- kistérség mind a 26 települését érinti. Az elkészült megyei környezetvédelmi program a kistérség több településére ír elő fejlesztéseket, és hangsúlyozza a civil szervezetek bevonását a problémák megoldásába, fejlesztések előkészítésébe. 4) Környezet és természetvédelem, tájvédelem Elkészült, kiegészítések alatt áll a megye új Környezetvédelmi Programja. Fontos következtetése, hogy a környezetvédelmi propaganda a megye minden lehetséges szereplőjét érintse. 5) Ár- és belvízvédelem A Vásárhelyi tervben foglalt beruházások megvalósítását sürgeti a program, kiemelve a megyei riasztó rendszer és a nemzetközi együttműködés fontosságát. A kistérségben is tervezik egy árapasztó tározó kialakítását a Szamos-Kraszna közén. A mátészalkai kistérséget a 2003-2006 közötti időszakban egy címzett támogatással megvalósuló megyei beruházás közvetlenül érinti: a Nagydoboson (vagy más településen: Vásárosnamény, vagy Mátészalka) a középsúlyos értelmi fogyatékosokat nevelő általános iskola és kollégium felépítése. Egyéb forrásból a kistérségben három beruházást terveznek: Mérken az Ápoló-gondozó Otthon 80 férőhelyes mozgássérült pavilonjának megépítése és egy 12 férőhelyes belső lakóotthon létesítése, valamint az intézmény teljes akadálymentesítésének megvalósítása van tervben. Tiborszálláson Ápoló-gondozó Otthon 12 férőhelyes új gondozási egységének kialakítása, mosodarekonstrukció, épület-felújítás, akadálymentesítés valósul meg legkésőbb 2006-ig. A Győrtelken működő Ápoló-gondozó Otthonban egy 8 férőhelyes belső lakóotthon és egy 8 férőhelyes külső lakóotthon megépítését végzik el egyéb fejlesztési források felhasználásával.


37


Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Környezetvédelmi Programja 2003-2008 A megye Környezetvédelmi Programja 2003-ban került elkészítésre. A program területi keretprogram, ennek megfelelően a megye egészének környezetvédelmi programjaként értelmezendő, ugyanakkor számos környezeti megállapítást tartalmaz a Mátészalkai kistérség településire vonatkozóan is. A program átfogó célja az emberi élet minőségének folyamatos javítása az ökológiai eltartó képesség határai között, konkrét célja a környezet minőség javítása Szabolcs-SzatmárBereg megyében. A program horizontális céljai: [1]

A környezet minőség javításában kulcsszereplők között az együttműködés fejlesztése.

[2]

A környezeti tudatosság, környezeti nevelés és a társadalmi részvétel fejlesztése.

[3]

A környezet minőségének javítását elősegítő szabályozási- és támogatási rendszer fejlesztése.

[4]

A környezet állapotát mérő, értékelő, valamint tájékoztató rendszer kiépítésének elősegítése.

A horizontális célok megvalósítása érdekében az intézményrendszer, az együttműködés, a tervezés rendszerének, valamint az oktatás, nevelés, szemléletformálás és társadalmi részvétel fejlesztését javasolja. Ezen túlmenően javaslatokat fogalmaz meg a legtöbb gazdasági ág környezetbarát tevékenységének javítására. A célok elérésére javasolt feladatok és intézkedések közül a környezet minőségének javítása szempontjából legfontosabb feladatokból 15 stratégiai programot alakít ki a dokumentum. A program több konkrét fejlesztést irányoz elő a Mátészalkai kistérség települési számára. A). A közlekedés vonatkozásában a program megállapítja, hogy elsősorban a nagyobb forgalmú településeken jelent problémát a közúti közlekedés szennyező hatása, ilyen például Mátészalka. A kerékpáros balesetek előfordulása alapján a program javaslatot tesz az átépítendő közlekedési csomópontokra, a megépítendő bel- és külterületi kerékpárutakra. A belterületi kerékpárutak, kerékpárúti csomópontok fejlesztése az alábbi településeken javasolt: Mátészalka esetében a 49 sz. és a 471 sz. utak bevezető szakasza, valamint az ipari út, Nagydoboson a 4118sz és a 4117 sz. utak kereszteződése, Nagyecseden az Árpád és Komoróczi utca (4922. sz. út) kereszteződése, Nyírmeggyesen a 471 sz. útból nyíló kereszteződések, Ópályiban az Árpád és Rajk L. utca kereszteződései, Jármi esetében pedig a kerékpárút kereszteződései a 49. sz. főúttal szorulnak közlekedésbiztonsági fejlesztésre. A külterületi kerékpárutak kialakítása közlekedésbiztonsági szempontból az alábbi útszakaszokon szükséges: 49. sz. út Rohod – Őr közötti szakaszán 49. sz. út Jármi – Mátészalka közötti szakaszán 49. sz. út Mátészalka - Győrtelek közötti szakaszán 4117. sz. út Ópályi - Mátészalka közötti szakaszán 471. sz. út Nyírmeggyes – Mátészalka közötti szakaszán 491. sz. út Győrtelek – Fehérgyarmat közötti szakaszán A Szamos töltései alkalmasak a kerékpáros közlekedésre, azonban az utak gyakran a falvaktól vagy a vízparttól távolabb haladnak, így az utazók több helyen nem látnak


38


rá azokra. Ebből kifolyólag a program információs táblák kihelyezését javasolja a töltések mentén (szálláshelyek, látnivalók, fürdőhelyek, stb.). B). Győrtelken az országos átlag feletti a légcső, hörgő és tüdő daganatos megbetegedések száma, ez estben az okok feltárását sürgeti a program. C). A kistérség szinte valamennyi településen szükséges az ivóvíz minőségének fejlesztése. Az arzéntartalom csökkentését 2009. dec. 31-ig. kell elvégezni 21 településen (Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Nagydobos, Nyírcsaholy, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamoszszeg, Tiborszállás). Az ivóvíz nitráttartalmának csökkentését 2006. december 25-ig kell megvalósítani Nagyecsed és Nyírkáta településeken, míg az ammóniumtartalom csökkentése 2009. december 25-ig szükséges Vállaj településen. D). A program pontosan kijelöli a szennyvízelvezetés- és kezelés megyei rendszerét, egyértelműen meghatározza a kistérség szennyvíz-együttműködéseinek formáját. Ez alapján a kistérség települési 10 szennyvíz-agglomerációt alkotnak, ezekben a klasszikus szennyvízcsatorna-hálózat kerül teljes kiépítésre. Két településen (Szamoskér és Rápolt) egyedi szennyvízelhelyezési megoldást irányoz elő a program. A tíz agglomerációból egyedül három esetében tekinthető befejezettnek a szennyvízhálózat kiépítettsége, ezek a Kocsordi, a Nagydobos-NyírparasznyaSzamosszeg és a Vaja-Őr-Kántorjánosi(-Rohod) agglomerációk. 4.ábra Szennyvíz-agglomerációk a Mátészalkai kistérségben

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Környezetvédelmi Programja 2003-2008

A szennyvízcsatorna beruházások megvalósítására az alábbi ütemezést tartalmazza a program. Az elsők között kerül sor Nagyecsed, Fábiánháza, Mérk, Vállaj és Tiborszállás csatornázására. Ezt követi Hodász, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírcsaholy, Mátészalka, Győrtelek, Géberjén, Fülpösdaróc és Ököritófülpös


39


település. Az országos program végrehajtását követően kerül sor Jármi és Papos csatornázására. A szennyvíztisztító telepek fejlesztésére az alábbi fejlesztési sorrendet írja elő a program. Első körben kerül sor a Nagyecsed-Fábiánháza agglomeráció szennyvíztisztító-telepének kiépítésére, valamint a Nagydobos-NyírparasznyaSzamosszeg agglomeráció telepének bővítésére. Második körben valósul meg a Mérk-Vállaj-Tiborszállás agglomeráció telepének kiépítése. Harmadik ütemben történik meg a Nyírmeggyes-Nyírcsaholy-Mátészalka-Ópályi, a Géberjén-GyőrtelekFülpösdaróc, az Ököritófülpösi, valamint a Hodász-Nyírkáta agglomerációk szennyvíztelepeinek fejlesztése. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye erdőgazdálkodási koncepciója A kilencvenes években, és napjainkban a mezőgazdasági termékek piacának jelentős átalakulása tapasztalható, ami a földhasznosítás jelenlegi szerkezetének átrendeződését teszi szükségessé. Az Európai Unióhoz hasonlóan hazánkban is várhatóan csökkenni fog a mezőgazdasági területek nagysága. Az alacsonyabb minőségű földeken előtérbe kerül az erdőtelepítés, és mivel ezek a területek az erdőgazdálkodásra alkalmas termőhelyek, az itt végrehajtott erdőtelepítések messzemenően megfelelnek a racionális földhasznosítás követelményeinek, továbbá az Európai Uniós elvárásoknak. 2001-ben a megyei erdőgazdálkodási koncepció a jelenlegi helyzetet leírja, és célokat jelöl ki a Mátészalkai kistérségre vonatkozólag is. A mátészalkai kistérség erdősültsége 2000-ben 14%-os, ami másfél százalékkal elmarad a megyei átlagtól. A megyei erdőgazdálkodási koncepció keretet ad az elkövetkező évek konkrét programozási, projektkészítési tevékenységéhez, a szakterület legkülönbözőbb szereplői számára iránymutatásul szolgál elképzeléseik megvalósításához. A koncepcióban az alábbi hosszú távú cél kerül megfogalmazásra: „Az erdők hasznosítása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében az erdők rendeltetése alapján, a tartamos erdőgazdálkodás szellemében.” A cél alapján a következő javasolt fejlesztési irányok kerülnek megfogalmazásra: [1]

A védelmi rendeltetésű erdők karbantartása/fejlesztése,

[2]

A gazdasági rendeltetésű erdők karbantartása/fejlesztése,

[3]

A humán célú (egészségügyi-szociális, oktatási-kutatási, turisztikai rendeltetésű) erdők karbantartása/fejlesztése,

[4]

Kistérségi komplex erdőfejlesztési mintaprogramok.

A javasolt fejlesztési irányok a Mátészalkai kistérség számára több területet érintenek. A védett erdők programjában kiemelten érintett területként a Vaja-tó Természetvédelmi Területet említi. A védő erdők programja keretében a térségben a víz és a szél károsító hatásának csökkentésére fásítással biztosítják a védőhatást. Ez a kistérséget a Szamos menti területek miatt érinti. A szaporítóanyag-termelési program, ami a kitűzött erdőtelepítési és erdő-felújítási feladatok miatt fontos, illetve a faanyag-termelési program a megye valamennyi kistérségét érinti. Energetikai célú erdőhasznosítási program, és az intenzív vadgazdálkodási program a megye valamennyi kistérségét érinti, így a mátészalkai kistérséget is. A humán célú (egészségügyi-szociális, oktatási-kutatási, turisztikai rendeltetésű) erdők karbantartása és fejlesztése is tervben van. A Mátészalkai statisztikai körzetben potenciálisan 10500 hektár telepíthető be erdővel. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi 11,7%-ról 30,2%-ra nőhet az erdővel borított területek aránya. Így a megyei átlagot már meghaladja. Ezzel a 10 statisztikai körzet közül a negyedik helyre lépne elő erdő borította területeket tekintve a Mátészalkai kistérség.


40


Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Idegenforgalmi fejlesztési koncepciója és stratégiai programja A koncepció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turizmusának hosszú távú fejlesztési céljait és a megvalósításukhoz szükséges feltételrendszert vázolja fel, a stratégiai program pedig a középtávra szóló fejlesztési feladatokat tartalmazza. A dokumentum 2003-ban került elkészítésre és számos olyan lehetőséget jelöl ki, amelyek a kistérség településeit közvetlenül érintik. A koncepció fő célként tűzi ki Szabolcs-Szatmár-Bereg megye versenyképes turisztikai célterületté tételét, külön kihangsúlyozva a vonzerők tudatos fejlesztését és a fenntartható turizmus kialakítását. A dokumentum a megye egyedi és sajátos természeti és kulturális vonzerőire alapozva, elsősorban az országos vonzerejű turisztikai vonzerők fejlesztését javasolja, mivel ezek képesek külső jövedelmet bevonni a megye gazdaságába. Ezek alapján az alábbi turisztikai termékek kifejlesztését javasolja:

[1]

arculatformáló, exkluzív turisztikai termékek (a hivatás-, a gyógy-, az öko-, a kulturális, a sport- és az etnikai turizmus);

[2]

egyéb, szokványosabb turisztikai termékek (vízparti turizmus, falusi turizmus, természetjárás, kastély-, vadász-, horgász-, kerékpáros, ifjúsági és 3. korosztályi turizmus);

[3]

színvonalas rész szolgáltatások kifejlesztése a tranzit és a kiránduló forgalom gazdasági hozamának növelése, illetve a különösebb vonzerővel nem rendelkező térségek turizmusba való bekapcsolódásának elősegítése érdekében.

A koncepció a gyógyturizmus (Mátészalka), etnikai turizmus (Hodász), viziturizmus (Tisza és mellékfolyói) és falusi turizmus területén nevesít kistérségi településeket. Ezen kívül a megye egész területe alkalmas a vadászat, ifjúsági turizmus és családi üdülés folytatására, ezek közül a kistérségben a vadászat rendelkezik hagyományokkal. A viziturizmus fejlesztésénél a dokumentum kihangsúlyozza a szomszédos országokkal való együttműködés fontosságát a vízminőség biztosítása érdekében. Az öko-, vízparti- és kulturális turizmus esetében pedig a települések közti együttműködést és a jelenlegi infrastruktúra és programok fejlesztését irányozza elő. A kistérségben exkluzív termékként a kulturális és etnikai turizmust jelöli ki a dokumentum, egyéb termékként a falusi, lovas, horgász, vadász, ifjúsági turizmust és túrázást fogalmazza meg. A kistérség a turisztikai részszolgáltatások széles spektrumának nyújtására alkalmas, az alap információs szolgáltatásoktól az ajándékgyártásig mindenre lehetőség van. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lovas turisztikai programja A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács lovas turisztikai kérdéskörben öt alapvető irányt jelöl ki. A kistérségek vonatkozásában nem ír konkrét fejlesztésekről, így meghatározásokat nem tartalmaz a Mátészalkai kistérség szempontjából sem. 1) Humán erőforrás fejlesztés A dokumentum a lovasturizmus legsürgősebben megvalósítandó feladatai közé sorolja a lovas turisztikai szolgáltatásban és kiegészítő szolgáltatásban résztvevő személyzet kiképzését és/vagy továbbképzését. További bevezetésre javasolja az iskolai oktatás keretében a lovaglás hagyományainak, tovább erdei iskolákkal összekötve az alap gyakorlati oktatás elindítását. 2) A szolgáltatások színvonalának emelése A szolgáltatások minőségének fejlesztése, az infrastruktúra kiépítése elengedhetetlen a turizmus ezen ágának fejlesztéséhez is. Fontos a szolgáltatók egységes rendszer szerinti minősítése.


41


3) A kínálat bővítése A lovasoktatással, lótartással foglalkozók számának növelésénél fontosabb feladat a már meglévő lovasfarmok bővítése, minőségük javítása. Ez az általuk nyújtott szolgáltatások körében nyilvánul meg: póni klub, lovastúra útvonalak kialakítása, erdei iskolák stb.. A lovasturizmushoz és lótartáshoz kapcsolódó szakmák, kis- és kézműves vállalkozások, tevékenységek támogatása, újraélesztése. 4) A környezet-kultúra fejlesztése A program célja a környezettudatos szemlélet és kultúra erősödése. A program tartalmazza a természetvédelem és az állatvédelmi törvény kapcsolódó elemeinek végrehajtását, illetve kibővítését. 5) Marketing, PR program Keresletnövelés, a fejlesztések anyagi forrásainak megteremtése a célja. Mindez a megye lovas turisztikai imázsának erősítése, a lobbyzás, a fejlesztések támogatása, marketing akciók lebonyolítását tartalmazza.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságfejlesztési és szerkezetátalakítási stratégiai programja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságfejlesztési és szerkezetátalakítási stratégiai programja 2003. júniusában készült el. A gazdaságfejlesztési stratégiai program célja az, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyzetének, problémáinak ismeretében, annak adottságaira alapozva kijelölje a gazdaságfejlesztés lehetséges irányait és céljait. Mivel a hagyományos gazdaságfejlesztési stratégia alkalmazása az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem bizonyult eredményesnek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ezért a program egy új típusú – rövidtávú lehetőségorientált – gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítását javasolja. A stratégia kiemelt fontosságú feltételteremtő intézkedések megvalósítására épít. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságfejlesztési és szerkezetátalakítási stratégiai programjának időtávja a 2006-ig terjedő időszak. A tanulmány nem érinti valamennyi területfejlesztési vagy társadalmi kérdést, hanem csak a gazdaságfejlesztés területével foglalkozik, és azon belül is kiemelten azokkal a tevékenységekkel, amelyek leginkább befolyásolják a GDP-t. A gazdaságfejlesztésen belül pedig ténylegesen megvalósítható, és már rövid távon is érzékelhető hatást kifejtő intézkedéseket tekint át a program. A rövid távú lehetőségorientált gazdaságfejlesztési stratégia – ahogyan megnevezése is tükrözi – a megye helyzetét és a környezeti lehetőségeket figyelembe véve határozta meg, hogy mit lehet tenni a megye kritikus mértékű elmaradottságának csökkentése érdekében. A forráshiányra és az időtáv rövidségére tekintettel azonban a stratégia alapvetően nem konkrét fejlesztések végrehajtására irányul, hanem olyan stratégiai jelentőségű feltételteremtő intézkedések megvalósítására, amelyek megteremtik a szükséges fejlesztések végrehajtásának kedvező megyei környezetét, és lehetővé teszik külső források jelentős nagyságrendű bevonását. A megye gazdasági fejlesztésének kiindulópontját az átfogó cél meghatározása jelenti, amely kijelöli, hogy a megye a fejlesztések eredményeként mit kíván elérni. A megye gazdaságfejlesztésének átfogó célja: „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági fejlődésének megalapozása.” A gazdaságfejlesztési stratégia kiindulópontja az, hogy a megye dinamikusabb gazdasági fejlődése, vagy akár a leszakadás megállítása, csupán belső erőforrásokra támaszkodva nem lehetséges, ahhoz jelentős nagyságrendet képviselő külső források bevonására van szükség. A javasolt stratégia középpontjában éppen ezért olyan intézkedések állnak, amelyek külső források – közforrások (EU források a Strukturális Alapokból, illetve hazai


42


kormányzati források, kiemelt támogatások) és magánforrások (külföldi, illetve hazai működő tőke) – bevonását és hatékony felhasználását célozzák. A megye abszorpciós képességének növelése a stratégia kiemelt területe. Mindezek mellett a megye gazdasági fejlődése érdekében elengedhetetlen a gazdasági szerkezetátalakítás megalapozása, előkészítése. Ehhez korszerű gazdasági tevékenységek meghonosítása szükséges a megyében, melynek egyik fő – rövid távon is megvalósítható – alapfeltétele a vállalkozások környezetének fejlesztése új típusú üzleti szolgáltatások megteremtésével. A kitűzött célok elérése érdekében három fejlesztési prioritás került kialakításra, melyek támaszkodnak a megye feltárt gazdasági helyzetére és törekszenek a környezet által kínált lehetőségek kiaknázására: •

I. prioritás: Külső források megyébe vonzása Ez a prioritás a külső források – egyrészt magánforrások (külföldi és hazai tőkebefektetéseket), másrészt közforrások (EU-s és kormányzati támogatások) – bevonásának fontosságát hangsúlyozza a megye felzárkózásának megindulásában. A működő tőke bevonásának feltétele, hogy álljanak rendelkezésre minőségi telephelyek, ahová a befektetők letelepülhetnek, valósuljon meg a potenciális befektetők professzionális szintű tájékoztatása, segítése, és mindehhez működjön olyan üzleti szolgáltató intézmény, amelynek megyei szinten felelőssége a befektetésösztönzés. A kormányzati források, kiemelt támogatások megszerzése és megtartása nem elképzelhető a döntéshozók, a megye érdekeit képviselő politikusok összehangolt tevékenysége nélkül, amihez megalapozott szakmai előkészítő- és háttérmunkának kell kapcsolódnia. Kiemelt fontosságú tehát a célirányos marketing és lobbi tevékenység megvalósítása.

•

II. prioritás: Abszorpciós képesség erősítése A források megszerzése mellett az is lényeges, hogy a megye alkalmas és képes legyen a források hatékony felhasználására is. Ez egyrészt megköveteli, hogy álljanak rendelkezésre folyamatosan olyan megalapozott és megfelelően előkészített projektek, amelyek alkalmasak a források hatékony felszívására, másrészt szükséges az is, hogy legyenek olyan szervezetek, illetve felkészült szakemberek, amelyek alkalmasak a komplex projektek menedzselésére és adminisztrálására.

•

III. prioritás: A vállalkozások környezetének fejlesztése új típusú üzleti szolgáltatások megteremtésével A külső források megszerzése és hatékony felhasználása mellett a megye gazdasági fejlődése érdekében lényeges az itt működő és ide települő vállalkozások üzleti környezetének fejlesztése. Mindezek figyelembevételével a stratégia kiemelt figyelmet fordít a korszerű gazdasági tevékenységek feltételrendszerének – köztük a megfelelő képzettségű humán erőforrás háttér kialakításának – megteremtésére Szabolcs-SzatmárBereg megyében.


43


Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Innovációs Stratégiai Programja Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Innovációs Stratégiai Programja 2003-ban került elkészítésre. A program kijelöli a megyei innovációs infrastruktúra kialakításával, működtetésével kapcsolatos legfontosabb feladatokat. A program két egymásra épülő részből áll: az első egy háttérelemzés és helyzetfeltárás a megyei innovációs-politikai keretekről, a második pedig az ez alapján összeállított stratégiai program. A háttérelemzés négy alapvető kihívást fogalmaz meg: •

kutatás-fejlesztési kapacitás hiánya;

•

nemzetközileg is versenyképes ágazatok meghatározó jelenlétének hiánya;

•

innovációs hálózatok létezésének hiánya;

•

földrajzi, térbeli pozíció kezelése.

A stratégia a következő jövőképet és küldetést fogalmazza meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számára: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye innovációs jövőképe: „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a gazdaság növekedési ütemét tekintve felzárkózik a hazai megyék átlagához, versenyhátrányának növelése helyett a megye csatlakozik a versenyhátrányukat dinamikusan leküzdő térségek táborához.” Szabolcs-Szatmár-Bereg megye innovációs küldetése: „A képességének fejlesztése a versenyképesség növelése érdekében.”

megye

innovációs

A megfogalmazott jövőkép egy hosszú távú program megvalósítását indokolja. Ennek részletes programozása nem reális, ezért a hosszú távú stratégia mellett a program tartalmaz egy rövid távú stratégiát, amely megfogalmazza, kijelöli a rövid távon végrehajtható konkrét prioritásokat, intézkedéseket. Az innovációs stratégia a következő hosszú távú stratégiai célokat tűzi ki: Az innovatív gazdasági tevékenységekhez szükséges tudásbázis megteremtése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében; Innovatív, tudásalapú vállalkozások létrejöttének elősegítése; A megyei innováció-ösztönző intézményrendszer kialakítása és megerősítése; Az innovatív gondolkodásmód széles körű térségi beágyazódásának elősegítése. A rövid távú (3-5 év) esélyteremtő stratégia feladata a hosszú távú stratégiai célok elérése érdekében végezhető tevékenységek keretfeltételeinek megteremtése. Ennek megfelelően a rövid távú stratégia jövőképe, küldetése és stratégiai céljai megegyeznek a hosszú távú innovációs stratégiában megfogalmazottakkal. A rövid távú stratégiai célok elérése érdekében az alábbi négy fejlesztési prioritást határozza meg: I.

Az innováció képzési hátterének javítása a megyében

II.

Innováció-ösztönző üzleti szolgáltatások meghonosítása

III.

A megye innovációs szereplői közötti együttműködések támogatása

IV.

Innováció-ösztönző promóciós és tudatformáló tevékenységek kialakítása

A Mátészalkai kistérség kulcs innovációs potenciálját a Mátészalkai ipari parkban működő nemzetközi hírű optomechatronikai vállalkozások jelentik, ugyanakkor a térség mezőgazdasági hagyományai is alapot biztosíthatnak az agrárinnováció irányába.


44


VI. STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS 1. TELEPÜLÉS- ÉS TÉRSZERKEZET 1.1. Természeti elemek A Mátészalkai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli, keleti részén található. A térség az országon belül periférikus fekvésű, a fővárostól legtávolabb fekvő kistérségek egyike. A kistérség délről Romániával (annak Szatmár megyéjével) határos, míg a megyén belül nyugatról a Nyírbátori és a Baktalórántházai, északról a Vásárosnaményi, keletről pedig a Fehérgyarmati és a Csengeri kistérség határolja. 5.ábra Magyarország statisztikai régiói, megyéi és kistérségei

Forrás: www.mtrfh.hu

A térség két táj találkozásánál helyezkedik el; nyugati része a Nyírséghez, keleti része pedig a Szatmári-síksághoz tartozik. A térség mai földrajzi képét a hegységből kilépő folyók (Tisza, Szamos) alakították, melyek feltöltötték a területet. A folyók mentén, az áradások által lerakott homokból, iszapból folyóhátak alakultak ki, melyek pár kilométer szélesek, és környezetüknél 2-3 méterrel magasabbak. A tökéletes síkságnak tekinthető Szatmárisíkságon ilyen kiemelkedés a Szamoshát. A kistérségben gyakoriak a belvizek. A Nyírség területe 60-70 ezer évvel ezelőtt emelkedett meg, ekkor a délről érkező, eddig a nyírségi hordalékkúpot építő folyók délebbre, az Ér-völgy mentén folytak. A futásirány a Rétköz, Bodrogköz, Szatmár-Beregi síkság megsüllyedésével változott meg ismét, ebbe az irányba terelve a folyókat. A térség délkeleti részén helyezkedik el a mára teljesen lecsapolt Ecsedi-láp is. Az eredetileg 350-400 km2 nagyságú terület egy holocén során létrejött süllyedékben keletkezett, táplálója a Kraszna vize volt, de a Szamos áradásai – melyek visszaduzzasztották a Krasznát – is fontos szerepet játszottak kialakulásában. A két táj különbözősége hosszú évszázadokon keresztül megszabta a térség hagyományos gazdálkodását. A Nyírség futóhomokkal fedett, magasabb, így árvízmentes felszíne a földművelés, a gabonatermesztés színterévé vált. Ezzel szemben a Szatmári-síkság ártéri terület volt, melyen állat- (szarvasmarha)tenyésztés és ártéri gazdálkodás (fokgazdálkodás) folyt. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

45


A Mátészalkai kistérség


46


A két terület gazdálkodása között intenzív munkamegosztás alakult ki: árvíz idején a Szatmári-síkságról a magasabb nyírségi területekre hajtották az állatokat, melyek az ármentes szintek természetes takarmánybázisát is hasznosították (réti transzhumáció). A folyószabályozás, illetve a vizek lecsapolása (Ecsedi-láp) megszüntette ezt az ősi gazdálkodási rendszert, és az egész térség (sőt az egész Alföld) az intenzív szántóföldi növénytermesztés színtere lett. A térség fő folyói a Szamos és a Kraszna. A kistérség keleti határán futó Szamos vízgyűjtő területe nagyobb, mint az őt befogadó Tiszáé Vásárosnaménynál. A 415 km hosszú folyónak csak az utolsó 60 km-e, és teljes vízgyűjtő területének 2-3%-a tartozik Magyarországhoz. A folyó vízhozam-ingadozása még a Tiszáénál is nagyobb. A tavaszi és kora nyári árvize gyakran találkozik a Tisza árvizével, ilyenkor a Tisza a Szamost egészen Csengerig visszaduzzaszthatja. A szabályozás előtt a Szamosköz és az Ecsedi-láp így gyakran került víz alá. A Kraszna a kistérség közepén halad, az Ecsedi-láp egykori táplálója volt. A kis- és közepes vízhozama 100-szor, illetve 26-szor kisebb, mint a Szamosé, azonban az árvizek alkalmával az eltérés csak 12-szeres. A folyó a szabályozások előtt a Szamosba ömlött, ma a Tiszába torkollik. A 193 km hosszú folyóból 46 km jut Magyarország területére. Mindkét folyó vízminősége rossz, V. osztályú. A kistérség nyugati, nyírségi részén a felszíni vízfolyások nem jellemzők, állóvízként kiemelhető viszont a 68 ha nagyságú vajai víztározó. A Vásárhelyi-terv keretében a térségbe terveznek egy árvízszint-csökkentő víztározót, a Szamos-Krasznaközi tározót. A Mátészalka – Nagydobos – Szamosszeg – Tunyogmatolcs négyszögbe tervezett tározó területe 58,4 km2 nagyságú lenne, 100 millió m3 vizet tudna tárolni 1,7 méteres vízmélység mellett. A kistérség talajviszonyai változatosak: a nyírségi részen a futóhomok a jellemző talajtípus, északon réti talajok, a Szamos mentén réti öntéstalajok és lápos réti talajok, míg az Ecsediláp területén síkláptalajok találhatók. Összességében a talajok – a mezőgazdasági művelés szempontjából – alacsony termékenységűek.

1.2. A kistérség településstruktúrája 1.2.1. A kistérség általános jellemzői A kistérség összterülete 625 km2, a megye területének 10,5 %-a, az állandó lakónépesség száma 67 614 fő (2003) (a megye népességének 11,6%-a). A kistérség a megye harmadik legnagyobb területű (a Fehérgyarmati és a Nyírbátori után) és harmadik legnépesebb térsége (a Nyíregyházi és a Kisvárdai kistérség után). A kistérség központja a 18.000 fős népességű Mátészalka, mely a megye második legnagyobb települése. Ezen felül városi ranggal bír még a kistérségben a 6 800 fős Nagyecsed is. A városi népesség aránya a kistérségen belül mindössze 37%, mely alatta marad mind a megyei (47%), mind az országos átlagnak (65%). (A kistérség településeinek területét és népességszámát mutatja az 1. háttértábla.) A kistérségbe 26 település tartozik, a községek közül a legnépesebbek (3000 fő népességszám felettiek) Hodász, Kocsord, Ópályi és Vaja. A települések népesség szerinti megoszlását, azaz a településstruktúrát vizsgálva azt találjuk, hogy a kistérségben az 1000-2000, illetve a 2000-5000 (ez a Mátészalkai kistérségben 2000-4000) fő népességű községek aránya lényegesen magasabb, mint a megyei (illetve más nagytérségi) szint esetében.


47


7. táblázat A kistérség településstruktúrája A települések száma népességnagyság szerint (db)


Település

Ebből város

-499

500999

10001999

20004999

50009999

1000049999

5000099999

100000-

26

2

3

3

8

10

1

1

0

0

A települések százalékos megoszlása népességnagyság szerint (%)

Mátészalkai kistérség Sz-Sz-B megye

É-Mo-i régió Magyarország

Összesen

Ebből város

-499

500999

10001999

20004999

50009999

1000049999

5000099999

100000-

100

8

12

12

31

38

4

4

0,0

0,0

100 100 100

9 5 8

15 29 33

28 26 22

24 25 20

25 15 16

5 2 4

3 3 4

0,0 0,2 0,4

0,4 0,2 0,3

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve, KSH, 2003

A térség népsűrűsége 108 fő/km2, ami éppen megegyezik az országos átlaggal. A kistérség népességének 52,3%-a él 120 fő/km2 alatti településen, így a kistérség az OECD besorolás szerint „alapvetően vidéki térségnek” minősül. A kistérség fejlődése szempontjából meghatározó a határmenti elhelyezkedés. A keletnyugati gazdasági kapcsolatok bővülése, valamint Románia Európai Uniós csatlakozásával lebomló vámhatárok nagymértékben elősegíthetik a gazdasági és kulturális együttműködést a hagyományosan egy tájegységet alkotó szatmári települések között. Nagykároly és Szatmárnémeti határközeli elhelyezkedése új piacokat, üzleti lehetőségeket jelent a kistérség vállalkozói számára. Ez utóbbi azonban a kistérség valamennyi településénél nagyobb, mintegy 130.000-es lakosságával a térség meghatározó gazdasági-kulturális központja lehet. A határok átjárhatóságának javulásával egyidőben fel kell készülni Szatmárnémeti gazdasági központi szerepének erősödésére.

1.2.2. A kistérség települései A kistérségben a következő települések találhatók: Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, Őr, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja, Vállaj. Az alábbiakban röviden bemutatásra kerülnek a kistérség települései, kezdve a városi ranggal bírókkal. Mátészalka a kora középkorban négy településből (két Mátéból, Külszalkából és Belszalkából) állt, majd 1380 környékén egyesültek, és innentől a település a mezővárosi fejlődés útjára lépett. A török időben a város fejlődése megtorpant, és csak a 18. században indult újra fejlődésnek. A trianoni békeszerződés után sorrendben Szatmár, SzatmárUgocsa-Bereg, Szatmár-Bereg vármegyék központja volt, majd 1950-ben, Szabolcs-Szatmár megye létrehozásával megszűnt megyeszékhelyi szerepe. 1969-ben kapta meg a városi rangot a „Szatmár fővárosaként” emlegetett település. Nagyecsed mély történelmi gyökerekkel rendelkezik, Tas vezér földvárat épített itt, amelybe később kolostort építettek. A település a virágkorát a XV., XVI. század első felében élte, mikor a Báthoryak mezővárosi rangot adtak a városnak, mely fontos védelmi szerepet is játszott. Az 1711-es szatmári béke kimondta a vár lebontását, mely egyben a település hanyatlását eredményezte. A község újkori fejlődését főképp az 1898-ban megkezdett láplecsapolási munkálatok hozták meg, melynek eredményeképpen a szántóföldi termőterület jelentősen bővült. A település 1997-ben lett város.


48


Fábiánháza Nagyecsed szomszédságában található, a falu századokon át az ecsedi uradalomhoz tartozott. A Rákóczi-szabadságharc nagy pusztulást hozott, a falu helyén puszta maradt. A falu 1991-ben vált el az addig egy nagyközségi közös tanácsban lévő Mátészalkától. Jelenleg mintegy 1900-an lakják. Fülpösdaróc zsáktelepülés, a Győrteleknél leágazó úton, Géberjénen át közelíthető meg – e három település közös körjegyzőséget alkot. Mintegy 300 lakosa van. Géberjén, a Szamos mellé épült település sokat szenvedett az árvizektől, XV. századi pusztulását is ez okozta. A települést valamivel több mint félezren lakják. Győrtelek neve a Györgytelke szóból ered, azaz egy György nevű ember birtoka volt a terület. A hosszú ő-vel történő írás egy 19. századi tévedésből ered; néhány éve a falu helységnévtábláján már rövid ö-vel szerepel a település neve. A városon átmegy a 49-es út, és a Mátészalka – Csenger vasútvonal is érinti. Hodász neve arra utal, hogy egykor királyi hódászok (hódfogók) lakták. A jelenleg 3.500 lakosú települést érinti a Debrecen – Mátészalka vasútvonal. Jármi Mátészalka szomszédságában, attól keletre elhelyezkedő, 1300 fős település. Kántorjánosi a kistérség legkeletibb települése, több mint kétezren lakják. Kocsord a Kraszna mentén elhelyezkedő település, vasúti és közúti híd is átszeli itt a folyót. A Tisza-család kastélyáról és kazettás mennyezetű unitárius templomáról is híres a 3000 fős település. Mérk a kistérség déli részében elhelyezkedő település. A trianoni döntés a települést (Vállajjal együtt) kiszakította a nagykárolyi vonzáskörzetből, ami hátrányosan érintette fejlődését. A XVIII. században még sváb többségű faluban a sváb kultúra is hanyatlásnak indult, hiszen a közeli sváb települések a határ túloldalára kerültek. Nagydobos a megye egyik legrégebbi települése, neve is erre utal. A település első lakói a gyepű védelmével megbízott népek, mégpedig olyanok lehettek, akik dobolással adtak hírt az ellenség közeledéséről. A kistérség legészakibb települése, inkább már Vásárosnamény vonzáskörzetébe tartozik. Nyírcsaholy Mátészalkától délre, az Ágerdőmajor felé tartó vasútvonal mentén található település. A település a középkorban a Csaholyi-uradalom központja volt, vásártartási joggal is rendelkezett. A török időben teljesen elpusztult a település. Nyírkáta jelenlegi nevét 1955-ben kapta, korábban Gebe néven szerepelt. Csaknem kétezren lakják. Nyírmeggyes a Debrecenbe tartó vasútvonal mentén helyezkedik el, itt működik a térség egyik meghatározó konzervüzeme. Nyírparasznya a kistérség északkeleti részében elhelyezkedő település, valamivel kevesebb mint ezren lakják. Ópályi Mátészalkától északra elhelyezkedő, útifalu szerkezetű település. 1856-ban egy hatalmas tűzvészben a református templom kivételével a teljes falu leégett. Ököritófülpös Szatmárököritó és Fülpös 1950-ben történt egyesülése után kapta mai nevét. Ököritó eredetileg olyan helyet jelölt, ahol az ökröket itatják. Az 1910-es szatmárököritói tűzesetet, melynek során a húsvéti bálban 300 fiatal égett bent, Móricz Zsigmond is megörökítette „A fáklya” című regényében. A falu sokat szenvedett a Szamos árvizeitől, a mai református templom például már a harmadik helyen áll. Ököritófülpösnél komp közlekedik a Szamoson. Őr az egykori gyepűőrök települése volt, tehát igen korai település lehet. A gyepűőrök a múltban az ellenség hadmozdulatainak kikémlelését végezték, és erről hírt adtak. A védekezés már a lövők feladata volt (erre utalnak a Lövő falunevek).


49


Papos szabálytalan alaprajzú, a domborzati viszonyokhoz igazodó zsáktelepülés. Jármin keresztül közelíthető meg, 1992-től önálló település. Rápolt a kistérség legkisebb települése, mindössze másfélszázan lakják. A Szamos mentén elhelyezkedő zsáktelepülés egyben a kistérség legkeletibb települése is. Jelenleg Ököritófülpössel közös körjegyzőségben van. Szamoskér 500 fős település a Szamos mentén. A Vásárhelyi terv keretében tervezett Szamos-Krasznaközi tározó mentén helyezkedik el. Szamosszeg a Szamos egyik nagy kanyarulatáról, „szegéről” kapta a nevét. A település határában komp visz át a folyón. Tiborszállás település egy korábbi tanya helyén jött létre, mely valamikor a 18. század végén keletkezett, így meglehetősen fiatal településről van szó. Vaja a kistérség északnyugati részében elhelyezkedő település, mely a kistérség legnépesebb községe (3753 fő). A Nyíregyháza – Vásárosnamény vasútvonalon elhelyezkedő település a Vay-kastély mellett a horgászok körében népszerű taváról is nevezetes. Vállaj a kistérség legdélebbi települése, a román határ mentén található. A település mellett 2003-ban nyílt meg a régóta szorgalmazott, nemzetközi Vállaj-Csanálosi határátkelő. Egységes faluképe, és az ún. „csarnokos csűrök” építészeti egyedisége teszi különlegessé a falut.

1.3. Térségi központok és vonzáskörzetek (kistérség, megye, régió) Mátészalka földrajzi fekvése – a kistérségen belül – kedvezőnek mondható, hiszen a térség földrajzi középpontjában helyezkedik el. A várostól a többi település körülbelül 15 km sugarú sávban helyezkedik el, egyedül délen nagyobb ez a távolság, az ott lévő települések kistérség-központtól való távolsága 25 km körüli. Ennek megfelelően az elmúlt évek során két önállónak mondható mikro-térség alakult ki: az egyik a Mátészalka központú (a 49-es főközlekedési út mentén), a másik Nagyecsed központú mikro-térség, a várostól délre elhelyezkedő 5 településsel együtt (Fábiánháza, Mérk, Nyírcsaholy, Tiborszállás, Vállaj). A közlekedési hálózat szerkezetéből is kidomborodik a kistérség Mátészalka központúsága. A kistérségen másodrendű főutak vezetnek keresztül: a Mátészalkát Debrecennel összekötő 471-es út, a Mátészalkát egyik irányban (a 41-es útra kapcsolódva) Nyíregyházával, másik irányban Csengersimával, azaz Romániával összekötő 49-es út, és a Fehérgyarmaton át az ukrán határ irányába tartó 491-es út. Ezen utakon kívül fontos szerepe van még a kistérségen észak-déli irányban áthaladó Mátészalkát Vásárosnaménnyal (4117. számú) és a vállaji határátkelőhelyen keresztül szintén Romániával kapcsolatot biztosító (4915. számú) útnak. A tervek szerint a kistérségen keresztül vezet majd a Nyíregyháza mellett elhaladó, és Beregszász felé tartó M3-as autópálya, sőt M49 néven itt lesz leágazása Csenger és a romániai Szatmárnémeti felé. Nyíregyházáig várhatóan 2006 végéig megépül az autópálya, de annak folytatásának időbeli ütemezéséről egyelőre nehéz biztosat mondani. A megyeközpont, Nyíregyháza a kistérség központjából háromnegyedóra alatt érhető el közúton (55 km), Debrecen pedig egy másfél órás autózással (78 km). A kistérség határmenti fekvéséből következően Budapestre viszont 3,5 óra a legrövidebb menetidő (283 km). A térség kompakt alakjának és a központi település köré szerveződött centrális úthálózatnak köszönhetően a kistérség egymástól legtávolabb fekvő települései is egymástól legfeljebb 40


50


perc alatt elérhetőek. A kistérség peremén fekvő településekből egy bő negyedóra alatt elérhető Mátészalka, a legdélebbi település esetében (Vállaj) ez az idő 25 perc. A kistérségen több vasútvonal is keresztülhalad, a fő csomópont itt is Mátészalka. Innen indulva Nyírbátoron át lehet eljutni Debrecenbe vagy Nyíregyházára, de Vásárosnamény – Záhony, Zajta és Csenger irányába is mennek járatok, illetve Nagyecsed – Ágerdőmajoron keresztül Romániába (Nagykárolyba) is közlekednek vonatok. Mátészalka, noha földrajzilag közelebb van Nyíregyházához, a vonatközlekedés sajátosságai miatt igen intenzív kapcsolatban van Debrecennel is, amely így jelentős vonzásközpont. Közvetlenül Nyíregyházára (azaz Nyírbátoron, Nyíradonyon vagy Vásárosnaményon keresztül) és közvetlenül Debrecenbe egyaránt napi 11-11 vonat megy a kistérségből. A Mátészalkáról számított menetidő mindkét megyeközpontba 1 óra 30, 1 óra 45 perc körül van. A kistérség vonzáskörzeteiről tehát kijelenthető, hogy a kistérségen belül Mátészalka bír központi szerepkörrel, a kistérség másik városa, Nagyecsed csak alközpontként értelmezhető, melynek vonzása csak a legközelebbi településekre terjed ki. A térségen kívül vonzó hatása van még a kistérség határához közeli városoknak (Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Nyírbátor), de fontos vonzásközpont Nyíregyháza, és a jó vasúti összeköttetésnek köszönhetően Debrecen is. Az országhatár túlsó oldalán elhelyezkedő városok (pl. Nagykároly) nem gyakorolnak vonzó hatást a térség lakóira, bár speciális jelenségeknek köszönhetően (pl. benzinturizmus) intenzív a határon átmenő forgalom. Románia 2007-es Európai Uniós csatlakozását követően a határok átjárhatósága várhatóan nagymértékben javulni fog (csökkenő várakozási idő, kisebb adminisztráció), amely elősegítheti a meglévő határmenti gazdasági-társadalmi kapcsolatok jelentős bővülését. Szatmárnémeti és Nagykároly határközeli elhelyezkedéséből kifolyólag szintén gyorsan és könnyen megközelíthetők lesznek a kistérség számos településéről.

TÉRSZERKEZET - ÖSSZEFOGLALÁS A kistérség természetföldrajzi tájhatáron, a Nyírség és a Szatmári-síkság találkozásánál helyezkedik el. A térség a megye harmadik legnagyobb területű és harmadik legnépesebb kistérsége. A kistérséget 26 település alkotja, köztük két város: a megye második legnagyobb települése, Mátészalka, illetve Nagyecsed. A városi lakosság aránya igen alacsony, csupán 47%. A kistérségben a nagyobb lélekszámú (2.000-5.000 fő) községek jellemzők, kevés az 1000 lakos alatti település. A térség népsűrűsége 108 fő/km2, ez alapján a kistérség az OECD besorolás szerint „alapvetően vidéki térségnek” minősül. A kistérség intenzíven Debrecenhez is.

kapcsolódik

a

megyeközponthoz,

Nyíregyházához,

és

A határon átnyúló kapcsolatokra pozitív hatást gyakorolt a közelmúltban megnyitott vállaji határátkelőhely, de a kapcsolatok intenzitása további fejlesztéseket igényel Románia 2007-es EU csatlakozását követően elérhető közelségbe kerül Szatmárnémeti és Nagykároly.


51


2. DEMOGRÁFIA Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a harmadik legnépesebb megyénk, Pest és Borsod-AbaújZemplén után. A megye népessége 2003-ban 583.564 fő volt, ami több, mint a 30 vagy akár a 10 évvel ezelőtti érték. Az utóbbi 10 évben történt növekedés főképp a megye – magyar viszonylatban – magas természetes szaporodásának köszönhető. A Mátészalkai kistérségben a megye népességének 11,8%-a lakik, ami az elmúlt évtizedek népszámlálásait figyelembe véve növekvő részarányt jelent. Magyarországon az 1980-as évek eleje óta csökken a népesség. Ennek fényében érdemes megnézni, hogy az 1980-as népszámlálási adathoz képest, hogyan változott a népesség száma a megye kistérségeiben, illetve a kistérségen belül. 2001-ben egyedül a Nyíregyházi kistérségben éltek többen, mint 21 évvel korábban (103,7%). A legnagyobb csökkenés a megye keleti részén volt, 10%-kal kevesebben élnek ott, mint korábban (Csengeri, Fehérgyarmati kistérség). A Mátészalkai kistérséget nézve a 2001-es népességszám az 1980-asnak 97,4%-a volt, ami a 3-4. legkedvezőbb érték, de a népességcsökkenés mégis nagyobb volt, mint a megyei átlag (98,1%). (Az ország népessége eközben az 1980-as érték 94,5%-ára csökkent.) Ugyanezt vizsgálhatjuk az utóbbi 10 év tekintetében is. 1990-hez képest a legtöbb kistérség népessége nőtt 2001-ig. A legnagyobb népességnövekedést a Baktalórántházai kistérség érte el (105,5%), majd a Nyíregyházi következett (103,6%). A többi kistérség csekély növekedést mutatott fel (pl. Mátészalkai kistérség 100,9%). A megye népessége is nőtt (101,7%), míg az országé csökkent (97,5%). Ugyanezek a folyamatok kistérségen belül, településszinten is vizsgálhatók; ezt mutatja a 2. háttértábla, és az alábbi ábra. (A piros árnyalatú a fogyó, a sárgás színű a növekvő népességű településeket jelzi.) 6. ábra A népesség változása 1990-hez képest a kistérség településein (%)

Nagydobos

105 - 124,4 (7) 100 - 105 (9) 95 - 100 (7) 86,4 95 (3)

Szamosszeg Nyírparasznya

Vaja

Papos

Szamoskér

Ópályi

Őr Jármi Mátészalka Kántorjánosi

Géberjén Kocsord

Fülpösdaróc

Győrtelek Ököritófülpös Rápolt

Hodász

Nyírmeggyes Nyírcsaholy Nyírkáta

Nagyecsed

Fábiánháza Tiborszállás Mérk

Vállaj

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Statisztikai Évkönyv, KSH, 2003 alapján saját szerkesztés


52


Mind az 1980-as, mind az 1990-es adatot alapnak véve az állapítható meg, hogy a leginkább növekvő népességű települések Hodász, Jármi, Papos és Ópályi. Mátészalka növekedése az utóbbi évtizedben megállt. A leginkább népességvesztő települések pedig Fülpösdaróc és Rápolt, két zsáktelepülés, a kistérség két legkisebb települése. 2.1. Természetes szaporodás, vándorlás Magyarországon sajnos nem természetes szaporodásról, hanem természetes fogyásról beszélhetünk, azaz a halálozások száma meghaladja a születések számát. A fogyás mértéke 1000 lakosra vetítve 4,1‰ volt országos szinten 2003-ban. Szabolcs-SzatmárBereg megye a legkevésbé fogyó népességű megyék közé tartozik, Pest megye után a második legkedvezőbb itt az érték (1,7‰). A megyén belül a Kisvárdai kistérség bírt 2003-ban a legkedvezőbb értékkel (itt természetes szaporodásról beszélhetünk: +1,0‰). A Mátészalkai kistérség értéke a gyengébbek közt van, –3,2% volt a természetes fogyás. A népesség természetes szaporodása a kistérségen belül csupán néhány településre jellemző a 2000-2003 évek közti átlagot tekintve: Vaja (3,6‰), Nyírkáta (3,0‰), Őr, Fábiánháza, Ököritófülpös (1,0‰ alatt). Arányaiban a legnagyobb természetes fogyás (10‰-nél magasabb): Tiborszállás (26,3‰), Mérk (23,8‰), Fülpösdaróc, Szamoskér és Rápolt esetében. A népesség számának alakulását a születések és a halálozások száma mellett még a belföldi vándorlás szabja meg, ami jelentősen árnyalhatja az előbbi képet. A természetes fogyást felmutató települések nagyon gyakran a vándorlás célterületei (pl. öregedő népességű városias területek), így ellensúlyozzák a természetes népességfogyást, míg a magasabb természetes szaporodással bíró térségekre nagyon gyakran a fiatal népesség kiáramlása jellemző. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az utóbbi kategóriába tartozik. Borsod-Abaúj-Zemplént követően itt a legnagyobb az elvándorlás aránya 1000 lakosra nézve (-4,0‰ 2003-ban). A 2000-2003 év tendenciáját nézve a Mátészalkai kistérség értéke a harmadik legkedvezőtlenebb (-5,2‰), csak a Csengeri és a Vásárosnaményi kistérség értéke alacsonyabb. Azaz a kistérségre nemcsak az intenzív természetes fogyás, hanem a nagyarányú elvándorlás is jellemző. Az előbbiekben bemutatott általános folyamatok a kistérség településeinek többségén megállják a helyüket; ahol magas volt a természetes fogyás, oda magas a bevándorlás értéke is: Mérk (21,6‰), Fülpösdaróc (16,6‰), Rápolt (9,6‰), Tiborszállás (7,4‰). Ahol pedig magasabb volt a természetes szaporodás értéke, ott az elvándorlás a jellemző: Ököritófülpös (-14,0‰), Fábiánháza (-6,4‰), Őr (-6,3‰). Természetesen vannak kivételek is: Nyírkátára „magas” természetes szaporodás és nagyarányú bevándorlás jellemző, míg Szamoskérre a természetes fogyás mellett erőteljes elvándorlás jellemző. Meglepő módon a kistérség városaira is az erőteljes elvándorlás a jellemző: Mátészalkán -18,3‰, Nagyecseden -6,0‰ a vándorlási egyenleg értéke. A fentiekből már kirajzolódik, hogy mely települések voltak 2000-2003 között a legnagyobb népességnövekedést felmutató, és melyek a leginkább fogyó népességű települések. Arányaiban legnagyobb népességnövekedés Nyírkátán volt (évente átlagosan 13,4‰kel), majd jócskán lemaradva következik a többi település. Az 1000 lakosra viszonyított legnagyobb népességcsökkenés sorrendben Tiborszállás, Mátészalka, Szamoskér, Ököritófülpös és Géberjén településeken volt megfigyelhető. (Ezen alfejezetben leírtakat támasztják alá a 3. háttértábla adatai.). Meglepő módon Mátészalka esetében figyelhetjük meg a térség egyik legrosszabb vándorlási egyenlegét (-18,3‰), ez alapján 2000 és 2003 között 1.345 fővel csökkent a város lakossága az elvándorlás következtében!


53


2.2. Kor- és nem szerinti összetétel, az öregedési index alakulása A népesség kor szerinti összetételét a korfa mutatja, mely öt éves bontásban szerepelteti az egyes korosztályokat, bal oldalán a férfiak, jobb oldalán pedig a nők arányszámát feltüntetve. Mivel a Mátészalkai kistérség korfája nagyon hasonló a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei korfához az alábbi diagramon (7. ábra) nem a megyei, hanem az ország népességének koreloszlásával hasonlítottuk össze a kistérségi megoszlást. Már a korfa alakja is némileg eltér az országostól: Magyarországnak a csökkenő népességű országokra (térségekre) jellemző ún. „urna” alakú, talpánál szűkülő korfája van. A kistérségi (illetve a megyei) korfa is szűkül a talpánál (a fiatal korosztályoknál), de ez a csökkenés jóval kisebb. A kistérség korfája így inkább már az ún. „hagyma” alakú korfák közé tartozik, ami egy valamivel kedvezőbb demográfiai korszerkezetet jelöl, mint az urnáé. 7. ábra A Mátészalkai kistérség és Magyarország korfája

80-84 70-74 60-64 nő (ország) 50-54

férfi (ország) nő (kistérség)

40-44

férfi (kistérség)

30-34 20-24 10-14 0-4 -10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

10

%

Forrás: Népszámlálás 2001 Területi adatok, KSH,

A kistérség fiatal népességének (0-19 év között) nagyobb aránya mellett jellemző még, hogy a 40-44 évesek aránya jelentősen magasabb az országos megoszláshoz képest. Jóval alacsonyabb viszont a népesség aránya a kistérségben a 25-29 és az 50-64 év közötti, illetve a 80 év feletti korosztályok tekintetében. Ezek szimmetrikusan jelentkeznek férfi-női oldalon egyaránt. A férfi-nő megoszlást tekintve az általános tendencia a következő: a fiatal generációk körében férfitöbbség van (genetikai okok: több férfi születik, mint nő) ez 40-50 év környékén kiegyenlítődik, majd az e feletti korosztályt tekintve a nők vannak többségben (a nők hosszabb élettartamának köszönhetően). Ettől a kistérség megoszlása némileg eltér: 50 év felett valóban minden 5 éves korosztályt tekintve a nők vannak többségben, de a 25-29 és a 35-44 éves korosztályoknál is enyhe nőtöbbség van, ami jelzi, hogy a fiatal férfiak máshol keresnek munkát, és nem a kistérségben. A kor szerinti megoszlást szemléletesen mutatja be az ún. öregedési index, mely az időskorú (65 év feletti) népesség fiatal népességhez (14 év alattiakhoz) viszonyított arányát mutatja. A csökkenő népességű, öregedő társadalmakban az öregkorúak aránya közel azonos a fiatalkorúak arányával, ennek mértékét mutatja az index. A kistérségben – mint az MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

54


eddigiekből is látható – az index értéke lényegesen kedvezőbb, mint a regionális, vagy az országos érték. A fiatalos korszerkezet hatására a munkaképes korú lakosság aránya valamivel alacsonyabb, mint az országos érték. 8. táblázat A népesség kor szerinti megoszlása és az öregedési index értékei (%) 0-14 év között Mátészalkai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Magyarország

15-59 év között

20,9 19,4 18,1 15,9

65 év felett

65,8 67,4 62,8 68,6

Öregedési index

13,3 13,2 19,2 15,5

63,60% 68,00% 78,70% 97,60%

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2003, KSH, T-Star adatbázis, 2003, KSH alapján saját számítás

A kistérség településeinek kormegoszlását a 4. háttértábla mutatja. A fiatal lakosság aránya Nyírkáta, Ópályi, Nyírparasznya, Rápolt, Kántorjánosi és Papos településeken, míg az időskorúak aránya Fülpösdaróc, Mérk, Vállaj, Tiborszállás, Rápolt, Szamoskér és Szamosszeg településeken a legmagasabb. Az öregedési index alapján a négy „legfiatalosabb” település Nyírkáta, Papos, Ópályi és Vaja, míg a „legidősebbek” Vállaj, Tiborszállás, Fülpösdaróc és Mérk. A térképről jól látható, hogy a települések elöregedése a kistérség legdélebbi, román határral szomszédos, és a legutóbbi időkig igen elzárt részén a legerőteljesebb. 8. ábra Az öregedési index értéke a kistérség településein

Nagydobos Szamosszeg Nyírparasznya

Vaja

Papos

Szamoskér

Ópályi

125 - 169,4 (4) 100 - 125 (5) 75 - 100 (8) 53,2 75 (9)

Őr Jármi Mátészalka Kántorjánosi Hodász

Géberjén Fülpösdaróc Kocsord Győrtelek Rápolt Ököritófülpös

Nyírmeggyes Nyírcsaholy Nyírkáta

Nagyecsed


Vállaj

Forrás: T-STAR adatbázis, KSH, 2003 alapján saját szerkesztés

2.3. Etnikai összetétel A népesség etnikai összetételét a KSH adatgyűjtése a 10 évente végrehajtott népszámlálás során gyűjti. Fontos megjegyezni, hogy az etnikai összetétel vizsgálata egyéni bevalláson alapszik, ami általában azt jelenti, hogy az egyes kisebbségek számai alulbecsültek a hivatalos évkönyvekben. Ezért e témakör kapcsán nem nélkülözhető a primer kutatás. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján Magyarországon 205.720 fő vallotta magát cigány (illetve romani, beás) kisebbségbe tartozónak. A legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében éltek (a lakosság 6,1%-a), majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye következett,


55


25.612 fővel, ami 4,4%-os arányt jelent. Ugyanezen népszámlálás adatai szerint a mátészalkai kistérségben a roma kisebbség részaránya 7,3%, ami a 3. legmagasabb érték a Nyírbátori és a Vásárosnaményi kistérség után. A kistérség roma lakosságának (4971 fő) mintegy ötöde Nagyecseden él, arányuk jelentős Rápolt (25%), Ópályi (17%), Nagyecsed (16%), Nagydobos, Hodász (15-15%), Nyírcsaholy (14%), Győrtelek (12%), Kántorjánosi (11%), Nyírkáta (10%) településeken. A primer kutatás alapján a hivatalos statisztikáknál jóval magasabb a roma lakosság száma, egyes településeken akár a lakosság 30%-át is eléri a romák aránya, sőt olyan település is van, ahol a lakosságnak körülbelül a fele roma. Az óvodás és általános iskolás korosztály viszonylatában a 60-70%-ot is elérheti a roma gyerekek aránya. A cigányságot - alacsony iskolai végzettségéből kifolyólag - sokkal nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség, körükben magasabb az inaktívak, segélyezésben részesülők aránya. Egyes településeken rohamosan növekvő számuk, valamint a problémák kezelésében való részvételük minősége a térség helyzetét és esélyeit jelentősen befolyásolja. Képzésük megoldása, kézművességük felelevenítése lehetőség a felzárkóztatásuk meggyorsítására. A romákon kívül jelentős még a németek (svábok) száma a kistérség egyes településein. A kistérségben 596-an vallották magukat németnek, melyből közel 400-an Vállajon élnek, ők a község lakosságának 40%-át adják. Ezen kívül Mérken él a település lakosságához képest jelentősebb (4%) német kisebbség. A vallási megoszlást tekintve a megyére a katolikus és a református valláshoz tartozók azonos aránya jellemző. (42-41%). A katolikusokon belül a római és a görög katolikusok aránya 60 és 40%. A Mátészalkai kistérségben ettől eltérő megoszlás található: a reformátusok kétszer annyian vannak (40.212 fő), mint a katolikusok (20.300). A katolikusok közt pedig közel azonos arányban a római és a görög katolikusok. A kistérségben arányaiban a legtöbb katolikus Nyírcsaholyon és Vállajon van, míg a „legtöbb református Szamoskér, Rápolt, Szamosszeg, Géberjén és Ököritófülpös településeken élt. DEMOGRÁFIA - ÖSSZEFOGLALÁS A kistérség népessége az elmúlt egy évtizedben stagnált, azonban a lakosság az utóbbi években fokozatosan fogy (-3,2‰ természetes fogyás). A kistérségre, hasonlóan a megye egészére, az erőteljes elvándorlás (-5,2‰) jellemző. Kiugróan nagy az elvándorlás Mátészalkáról, 2000 és 2003 között 1.345 fővel csökkent a város lakossága az elvándorlás miatt. Ököritófülpös, Fábiánháza és Őr településeken volt a legmagasabb az elvándorlás 2003ban. A kistérség „hagyma” alakú korfája kedvezőbb, mint az országra jellemző „urna” alakú. Ez a fiatal (0-20 éves) népesség magasabb arányát és az idősebb népesség (50 év felett) alacsonyabb részesedését jelenti. Ebből következően az öregedési index értéke (63,6%) is kedvezőbb (alacsonyabb), mint az országban (97,6%), vagy a régióban. A kistérség legfiatalosabb települései Nyírkáta, Papos, Ópályi és Vaja, míg a legidősebbek Vállaj, Tiborszállás, Fülpösdaróc és Mérk. A Népszámlálás adatai szerint a mátészalkai kistérségben a roma kisebbség részaránya 7,3%, ami a 3. legmagasabb kistérségi érték a megyében. A kistérség roma lakosságának mintegy ötöde Nagyecseden él, arányuk legmagasabb Rápolt településen.


56


3. MUNKAERŐPIAC 3.1. Aktivitás, foglalkoztatottak Egy térség gazdasági helyzetét alapvetően meghatározza a foglalkoztatottság mértéke, az aktív népesség száma, összetétele. Ezen mutatók nem csak a jelen állapotról adnak tájékoztatást, hanem – mivel bizonyos elemek csak lassan változnak, illetve változtathatók meg – a térség jövőbeli fejlődési pályájára is hatással vannak. Fenntartható gazdasági növekedés nem lehetséges megfelelő számú és képzettségű munkavállaló nélkül. A népesség gazdasági aktivitását a foglalkoztatottak, valamint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes arányával lehet mérni. Utóbbi csoport a gazdaságilag aktív népesség, azaz akik munkaerő-kínálatukkal megjelennek a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak, vagy a gazdaságilag aktívak arányát tekintve Magyarország lényegesen elmarad nem csak Nyugat-Európától, hanem az EU-hoz újonnan csatlakozott országoktól is. A magyar aktivitási arány 2003-ban 52,1%, azaz a 15-74 éves korosztály alig több mint fele foglalkoztatott vagy munkanélküli. Az EU egyes országaiban ez az érték 65% feletti, ugyanakkor a Lisszaboni stratégiában célul tűzték ki ennek 70%-ra való növelését 2010-ig. Hazánk jelentős elmaradásának egyik oka a részmunkaidős foglalkoztatás alacsony elterjedtségében kereshető. Másrészt a visszaesés már a 80-as években elkezdődött, majd a 90-es évtizedben erősödött fel: a rendszerváltást követő kényszer-, illetve rokkantsági nyugdíjazások eredményeképpen sokan inaktívak lettek, kiszorultak a munkaerőpiacról, valamint jelentősen csökkent – a térségben meghatározó szereppel bíró – mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Az aktivitási ráta csökkenését okozza az a nemzetközi tendencia is, hogy a fiatalok egyre hosszabb ideig tanulnak, így később jelennek meg a munkaerőpiacon. A népesség gazdasági aktivitás szerinti vizsgálata során a foglalkoztatottakon és a munkanélkülieken túl a statisztikai adatgyűjtés módszertana további két kategóriát definiál. Inaktív keresőknek minősülnek a nyugdíjból, GYES-ből, GYED-ből, a vagyonuk kamataiból, vagy pl. az ingatlanjuk bérbeadásból élők. Ide tartoznak azok a munkanélküli-ellátásban részesülők is, akik nem keresnek munkát. Az eltartottak csoportját a tanulók, az egyetemi hallgatók, a háztartásbeliek alkotják A régiók rangsorában 2003-ban az Észak-alföldi régió rendelkezik a legalacsonyabb aktivitási értékkel, 49,3%-kal. Ez a szám főképp a nagyon alacsony Szabolcs-SzatmárBereg megyei aktivitási érték (46,6%) eredménye. 9. táblázat A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁRBEREG

MAGYARORSZÁG

Év 1990 2001 1990 2001 1990 2001

Foglalkoztatott 35,6 23,9 38,5 27,0 43,6 35,6

Munkanélküli 2,4 6,3 2,0 6,1 1,2 4,0

Inaktív kereső 25,7 38,0 24,3 35,1 25,6 31,9

Eltartott 36,3 31,9 35,2 31,7 29,5 26,9

Forrás: Népszámlálás 1990, 2001, KSH

Az előző táblázat1 jól mutatja, hogy milyen jelentős átrendeződés ment végbe az elmúlt másfél évtizedben a magyar munkaerőpiacon. Az kistérség népességének gazdasági aktivitás szerinti megoszlását, illetve annak 11 év alatt bekövetkező átalakulását összevetve a megyei és az országos folyamatokkal azt találjuk, hogy a Mátészalkai kistérség esetében a 1

Fontos észrevenni, hogy a 9. táblázat a teljes népességhez viszonyítja az egyes csoportokat. A előző bekezdésekben a 15-74 éves korosztály volt a viszonyítási alap.


57


foglalkoztatottak aránya mindig is elmaradt a magyar, sőt az azon belül alacsonynak számító megyei átlagtól is. A végbement átrétegződés nem változtatott ezen, sőt tovább polarizálta a kistérség szélsőséges jellemzőit. Még hangsúlyosabban jelentkezik ez az inaktív keresők arányának alakulásában, hisz ennek aránya megegyezett az országos átlaggal 1990-ben, míg mára jelentősen nagyobb a kistérségben az inaktívak aránya. A kistérségi aktivitásban végbement átrendeződést szemléletesen mutatja a 9. ábra. Látható, hogy a foglalkoztatottak aránya jelentősen csökkent, míg a munkanélkülieké (ami elhanyagolható volt 1990 előtt) nőtt. De az is leolvasható, hogy együttes arányuk, azaz a gazdaságilag aktívak aránya (30,2%) lényegesen kevesebb, mint 1990-es érték (38%). Az innen hiányzó embereket az inaktív keresők közt kell keresni. 9. ábra A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint 1990-ben és 2001-ben a Mátészalkai kistérségben

40,0

38,0

35,6

31,9

35,0 30,0

%

36,3

25,7

23,9

25,0

1990

20,0

2001

15,0 6,3

10,0 2,4

5,0 0,0 Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

Forrás: Népszámlálás 1990, 2001, KSH

A gazdaságilag aktív népesség (ami a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összege) és a foglalkoztatottak számát a KSH munkaerő felmérése a 15-74 éves korú népességhez viszonyítja. Az így kapott két mutató az aktivitási ráta és a foglalkoztatottsági ráta. Az alábbi táblázat alapján lehetőség van a megye kistérségei közötti összehasonlításra is. Látható, hogy a megye kistérségei között a Mátészalkai kistérség a „középmezőnyben” található, a Nyíregyházi, a Kisvárdai és a Tiszavasvári kistérséget követően a negyedik legmagasabb foglalkoztatási rátával rendelkezik. 10. táblázat A foglalkoztatottsági és az aktivitási ráta a megye kistérségeiben (2001) Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ MAGYARORSZÁG

Foglalkoztatottsági ráta 29,5 28,9 30,4 39,2 32,2 31,6 30,6 41,9 36,3 28,9 36,3 39,8 46,8

Aktivitási ráta 38,7 39,8 40,8 46,5 40,7 40,7 40,4 48,6 45,0 40,2 44,5 47,4 52,1

Forrás: Népszámlálás, 2001, Területi adatok alapján saját számítások


58


Az aktivitási rátát tekintve az előbbi kistérségeken túlmenően még a jellemzően aprófalvas szerkezetű Fehérgyarmati kistérség is egy kevéssel (0,1 százalékponttal) kedvezőbb értékkel rendelkezik. Mindazonáltal a korábbi összehasonlításokból látszik, hogy országos összevetésben mind a megyei, mind kistérségi értékek igen kedvezőtlennek tekinthetők, alacsony foglalkoztatottsági és aktivitási ráta jellemző szinte az egész megyére. A kistérség foglalkoztatási rátája alig éri el az országos érték kétharmadát, az aktivitási ráta pedig csak egy kevéssel haladja meg annak 75%-át. (A 2001-es adatok „időtállóságával” kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatottsági ráta időben nehezebben változik, mint az aktivitási ráta, hiszen a munkanélküliség csökkenése ott rögtön megjelenik.) A 10. ábra a Mátészalkai kistérség településein mutatja a teljes népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlását, illetve összehasonlításképpen feltüntetésre kerültek a megyei, országos adatok is. 10. ábra A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint 2001-ben 100% 80% 60% 40% 20%

Inaktív kereső

Eltartott

Magyarország

Észak-Alföldi Régió


Vaja

Vállaj

Tiborszállás

Szamoskér

Szamosszeg

Papos

Rápolt

Őr

Ópályi

Ököritófülpös

Nyírparasznya

Nyírkáta

Nyírmeggyes

Nagyecsed

Munkanélküli

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Foglalkoztatott

Nyírcsaholy

Mérk

Nagydobos

Mátészalka

Kocsord

Jármi

Kántorjánosi

Hodász

Géberjén

Győrtelek

Fábiánháza

Fülpösdaróc

0%

Forrás: Népszámlálás, 2001, Területi adatok – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A foglalkoztatottak aránya minden településen elmarad az országos átlagtól és csak Mátészalka, Géberjén és Jármi esetében haladja meg a megyei átlagot. A foglalkoztatottak aránya legalacsonyabb Mérk (15%), Nyírkáta (14,8%), Fábiánháza (13%), Kántorjánosi (12,4%) és Rápolt (9,5%) esetében, de a legtöbb településen 20-25% körül alakul. A munkanélküliek aránya a legmagasabb Nyírkáta, Ökörítófülpös és Papos esetében. A legkevesebb munkanélküli arányaiban Géberjénben volt a kistérségben 2001-ben (ezt részben a település kis mérete által kiváltott statisztikai torzítás okozza). A munkanélküliek aránya alacsony Fülpösdarócon is, de ezt jelentősen beárnyékolja, hogy az inaktív keresők aránya itt a legmagasabb a kistérségben, Rápolttal, Vállajjal és Mérkkel együtt. Ugyanezen települések esetében figyelhetők meg a legmagasabb értékű öregedési indexek, ezen településeken sok nyugdíjas, időskorú lakos él. Az inaktív keresők aránya Mátészalkán és Paposon a legalacsonyabb – az országos átlagnál is kedvezőbb Paposon és Kántorjánosiban a legmagasabb az eltartottak aránya. A legalacsonyabb az eltartottak aránya ott, ahol kevés a fiatal, magas az öregedési index, azaz Fülpösdarócon, Vállajon és Tiborszálláson.


59


A népesség gazdasági aktivitását nemek szerinti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy nagy területi különbségek e tekintetben nincsenek sem a kistérségek közt, sem a Mátészalkai kistérség települései közt. 11. táblázat A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás és nemek szerint Szabolcs-SzatmárBereg megye kistérségeiben

Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Ibrány-Nagyhalászi Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi SZABOLCS-SZATMÁRBEREG ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ MAGYARORSZÁG

Férfiak Nők Foglalk. Mknélk. Inaktív k. Eltartott Foglalk. Mknélk. Inaktív k. Eltartott 25,5 10,0 31,4 33,1 17,4 4,5 44,1 34,0 24,3 11,7 36,0 28,0 18,7 4,6 46,9 29,7 25,1 11,0 34,4 29,5 19,8 4,6 45,9 29,7 28,8 8,8 29,5 33,0 20,3 3,9 43,2 32,7 32,8 7,5 27,0 32,8 24,0 3,6 40,6 31,8 26,0 8,8 32,2 32,9 21,9 3,9 43,4 30,8 29,0 8,9 29,4 32,7 19,6 4,4 41,7 34,3 24,1 10,2 31,7 33,9 20,1 4,2 43,4 32,3 40,5 5,6 22,5 31,4 31,4 3,7 34,2 30,6 30,9 8,6 28,3 32,2 22,5 4,1 42,5 30,9 24,9 11,0 34,3 29,9 19,1 5,3 45,7 29,9 30,9 34,4 41,3

8,4 7,7 5,3

28,7 27,4 25,5

32,0 30,6 28,0

23,5 26,0 31,6

4,1 4,0 3,0

41,0 39,6 38,7

31,5 30,3 26,7

Forrás: Népszámlálás, 2001, Területi adatok – Szabolcs-Szatmár-Bereg

Általános tendencia, hogy a férfiaknak a foglalkoztatás esetében 4-10%-kal, míg a munkanélküliség esetében 2-7%-kal magasabb a részesedési arányuk, mint a nőknek. A nők aránya viszont az inaktív keresők (GYES, GYED, illetve az időskori nőtöbblet következtében a nyugdíjasok) körében lényegesen (11-14%-kal) magasabb, mint a férfiak ugyanezen részesedése. Az eltartottak körében nagyjából azonos a férfiak és a nők aránya, hol az egyik, hol a másik nem aránya magasabb kistérségenként. 3.2. Munkanélküliség A munkanélküliség olyan tényező, amely társadalmi és gazdasági szempontból is komoly hátráltató tényezője lehet egy terület gazdasági fejlődésének. A munkanélküliséget 2001-nél frissebb adatokkal, időbeli áttekintés keretében szükséges vizsgálni. Az alábbi diagramról leolvasható, hogy noha az elmúlt években országosan jellemző tendencia volt a munkanélküliség csökkenése, ez a folyamat a kistérségben (és kisebb részt) a megyében nem volt oly dinamikus, sőt a legutóbbi két évben kismértékű munkanélküliség-emelkedés volt tapasztalható a kistérségben. Ennek eredményeképpen a 2003-as adatok csaknem teljesen megegyeznek az 1999-es értékkel. A 11,7%-os munkanélküliségi, és 6%-os a tartós munkanélküliségi arány igen magasnak mondható, összevetve a megyei 9,8%-kal, a regionális 8,3%-kal vagy az országos 5,5%-kal. (Összehasonlításképpen: a munkanélküliségi ráta megyei értéke 8,4% volt, a regionális 6,8%, az országos pedig 5,9%.) A megyén belül öt kistérség rendelkezik a mátészalkai kistérségnél alacsonyabb munkanélküliségi rátával, legkedvezőbb értékkel ebben az esetben is a megyeszékhely kistérsége rendelkezik (12. táblázat).


60


12. táblázat A munkanélküliek megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg kistérségeiben A regisztrált munkanélküliek aránya (%)

Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Ibrány-Nagyhalászi Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi Szabolcs-SzatmárBereg Észak-alföldi régió Magyarország

A tartós A pályakezdő munkanélküliek aránya a munkanélküliek aránya a munkanélkülieken belül (%) munkanélkülieken belül (%)

13,3 16,3 15,9 8,9 9,8 11,7 7,9 13,1 4,4 10,2 14,9

49,4 53,0 45,2 50,6 58,3 51,5 51,9 51,9 44,7 47,8 51,3

10,0 11,9 7,3 9,7 16,3 11,4 10,9 12,7 11,8 8,5 13,0

9,8

50,6

11,5

8,3 5,5

48,0 46,9

9,5 8,0

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve, KSH, 2003, Területi Statisztikai Évkönyv, KSH, 2003

A munkanélküliség mértékén túlmenően fontos annak vizsgálata is, hogy a munkanélküliek között milyen arányban vannak jelen a hosszú ideje munkát kereső, de nem találó személyek. A tartósan munka nélkül lévők magas aránya súlyos társadalmi probléma, hisz minél hosszabb ideje munkanélküli valaki, annál nehezebben kapcsolódik vissza a munkaerőpiacra. Így a tartós munkanélküliek magas aránya a munkanélküliségi ráta alacsony rugalmasságát is jelzi, azaz ha magas a tartósan munka nélkül lévők aránya, akkor kedvező gazdasági folyamatok esetén is csak kisebb mértékben várható a munkanélküliségi ráta csökkenése. 11. ábra A regisztrált munkanélküliek aránya 1999-2003 között a Mátészalkai kistérségben és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 14

A munkanélküliek aránya a Mátészalkai kistérségben

12 10

A munkanélküliek aránya SzabolcsSzatmár-Beregben

8

A tartós munkanélküliek aránya a Mátészalkai kistérségben A tartós munkanélküliek aránya SzabolcsSzatmár-Beregben

6 4 2 0 1999

2000

2001

2002

2003

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve, KSH, 1999-2003


61


A munkanélkülieken belül a tartós (180 napon túli) munkanélküliek aránya a megye kistérségeiben 45-60% között alakul. Az átlagosnál csak valamivel kedvezőtlenebb a Mátészalkai kistérség értéke. Szintén sokatmondó mutató a pályakezdő munkanélküliek aránya. A pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei egyrészt jelzik, hogy az adott térség mennyire vonzó a fiatalok számára, másrészt, hogy vannak-e a térségben olyan munkalehetőségek, melyek frissen végzett, jellemzően magasan kvalifikált munkaerőre számítanak. A pályakezdő munkanélküliek munkanélkülieken belüli aránya a Mátészalkai kistérségben szintén megfelel a megyei átlagnak. A pályakezdő munkanélküliek aránya elég vegyes képet mutat a megye kistérségeit szemlélve. Némely esetben azokban a kistérségekben magas az értéke, ahol a munkanélküliség alacsonyabb, például ez igaz a Nyíregyházi kistérségre (11,8%), és ott alacsony, ahol a munkanélküliség egyébként magas (Fehérgyarmati kistérség 7,3%). Ez magyarázható úgy, hogy a fejletlenebb térségekben hiány van fiatal, magasan kvalifikált szakemberekből, így az arányuk a munkanélküliek között alacsonyabb, mint azokban a dinamikusabb térségekben, ahol nagy a verseny a fiatal szakemberek között (például a Nyíregyházai kistérségben). Másrészről viszont az ellenkezőjére is található példa: magas munkanélküliség mellett a pályakezdők munkanélkülisége is magas (Nyírbátori kistérség) – ez a legkedvezőtlenebb helyzet, mivel még azt a csekély számú diplomás fiatalt sem képesek foglalkoztatni a térség szervezetei, amelyek nem vándoroltak el. Települési szinten a regisztrált munkanélküliek arányának2 elmúlt 5 évben történt alakulásáról ad tájékoztatást az alábbi ábra. 26 település adatsora diagramon ábrázolva meglehetősen áttekinthetetlen képet ad, ezért a diagram a legutolsó statisztikai évre helyezi a hangsúlyt. (A részletes munkanélküliségi adatok a 6. háttértáblán találhatóak.) 12. ábra A munkanélküliek teljes népességhez viszonyított aránya 1999-2003 között a kistérségben 16,0 1999 12,0

2000 2001

8,0 2002

Vaja

Vállaj

Tiborszállás

Szamosszeg

Szamoskér

Papos

Rápolt

Őr

Ópályi

Ököritófülpös

Nyírparasznya

Nyírkáta

Nyírmeggyes

Nagyecsed

Nyírcsaholy

Nagydobos

Mérk

Kocsord

Mátészalka

Jármi

Kántorjánosi

Hodász

Géberjén

Győrtelek

Fülpösdaróc

Fábiánháza

4,0

2003

Forrás: T-STAR adatbázis, 1999-2003, KSH

Látható, hogy bizonyos településeken – leginkább Géberjén, Nyírparasznya, Rápolt Vaja, Vállaj esetében – a 2003-as évben alacsonyabb volt a munkanélküliség, mint a korábbi években, ezek a települések követték az országos tendenciát. Azonban arra is van bőséges példa, hogy a 2003-as évhez tartozik a legmagasabb adat, azaz az adatsor „eltakarja” a

2

A viszonyítás – megfelelőbb rendelkezésre álló adat híján – a települések szintjén a teljes népességhez történt.


62


mögöttes évek adatait: Ökörítófülpös, Fábiánháza, Őr és Kántorjánosi településeken nőtt a legjobban a munkanélküliség az elmúlt 5 évben. Az előző diagramról is leolvasható, hogy melyek azok a települések a kistérségben, ahol a munkanélküliség magasabb, mint a kistérségi átlag, de még szemléletesebben mutatja ezt a következő térkép. Látható, hogy Mátészalka és a környező települések mondhatják magukénak a legkedvezőbb értékeket, de a kistérség déli része, Mérk és Vállaj is alacsony értékekkel rendelkezik. A kistérségben Szamosszeg, Szamoskér, Rápolt, Ökörítófülpös és Fábiánháza településeken a legmagasabb a munkanélküliek aránya a település népességéhez viszonyítva. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a kistérség munkanélküliségi aránya magasan az országos átlag felett van, így a kistérségen belüli kedvezőbb értékek sem tekinthetők országos szinten jónak! 13. ábra A regisztrált munkanélküliek a teljes népességhez viszonyított aránya a kistérség településein

Nagydobos Szamosszeg Nyírparasznya

Vaja Őr

Papos

Szamoskér

Ópályi

Jármi Mátészalka Kántorjánosi

11 - 12,4 9 - 11 79 4,8 7

(6) (5) (10) (5)

Géberjén Fülpösdaróc Kocsord Győrtelek

Hodász Nyírmeggyes Nyírcsaholy

Ököritófülpös

Rápolt

Nagyecsed Nyírkáta Fábiánháza Tiborszállás Mérk

Vállaj

Forrás: T-STAR adatbázis, 2003, KSH alapján saját szerkesztés

A 13. ábráról egyértelműen leolvasható a munkanélküliségi ráta földrajzi koncentrációja a kistérségben. A legmagasabb értékek általában az elzárt településekre (Nyírparasznya, Szamosszeg, Szamoskér, Rápolt) jellemzők. Mátészalkától távolodva három „gyűrű” figyelhető meg a térségközpont körül. A kistérségi központ közvetlen közelében található két település (Ópályi és Jármi) Mátészalkával együtt rendelkezik a legkedvezőbb értékekkel. Ezt követi a város tágabb agglomerációja, amelyhez további hét település tartozik. A következő lépcsőt a második gyűrűben található települések alkotják, ezek általában a kistérség szélén helyezkednek el. Tiborszállás, Mérk és Vállaj esetében a munkanélküliségi ráta az elöregedett népesség miatt alacsonyabb. 3.3. Ingázás A Mátészalkai kistérségben a foglalkoztatottak 35%-a ingázik, azaz lépi át a településhatárt munkába menet közben. Ez közepes értéknek tekinthető a megye kistérségei között („legingázóbb” térség a Baktalórántházai, ahol a lakosság 50%-a ingázik). A Mátészalkai kistérség alacsonyabb értékében jelentős szerepe van Mátészalkának, a város lakóinak


63


csupán 12,5%-a ingázik. Az ingázás célpontjai elsősorban Mátészalka, de sokan dolgoznak a szomszédos kistérségi központokban (Baktalórántháza, Nyírbátor, Vásárosnamény), a megyeszékhelyen és Debrecenben. Az ingázók többi paramétere esetében nincs jelentős eltérés a többi kistérség vagy a megye adataihoz képest. Az kistérség ingázói többségében férfiak (60%), 30-49 évesek (56%), és többségüknek (61%) nincs érettségije (Népszámlálás, 2001). Települési szintű bontásban a következő ábra mutatja az egyes községek helyben dolgozó, illetve ingázó lakosainak arányát. A kistérség két városa (a jobb ábrázolhatóság végett) nem szerepel ezen a diagramon: Mátészalka esetében a 6400 foglalkoztatottból kevesebb mint 800 ingázik, míg Nagyecsed 1350 foglalkoztatottjából 505 ingázik, ez 38%-os arányt jelent. A községeket tekintve általában igaz az, hogy azokon a kis településeken magas az ingázók aránya, ahol nincs helyben munkalehetőség. (A korreláció értéke: 0,58.) Arányaiban a legtöbb ingázó Géberjén (75%), Nyírcsaholy (72%), Ópályi (70%) településeken van. Mátészalka után pedig arányaiban a legkevesebben Vaján (26%) és Hodászon (29%) ingáznak. 14. ábra Helyben dolgozó és más településre eljáró foglalkoztatottak fő 900

% 80

800

70

700

60

600

ingázó foglalkoztatottak

50

500 40 400

helyben dolgozó foglalkoztatottak

30

300

20

200

10

100

más településre eljáró foglalkoztatottak aránya

0 Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mérk Nagydobos Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparaszny Ópályi Ököritófülpö Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj

0

Forrás: Népszámlálás 2001, KSH (Területi adatok)

Az ingázás jelenségét vizsgálva is szépen kirajzolódik egy jellegzetes térbeli struktúra. Kevés az ingázó a városokban, de az azokat körülvevő településeken (természetszerűleg) magas az ingázók aránya. Jól látszik ez különösen Mátészalka körül, Ópályi, Nyírparasznya, Kocsord példáján. A kistérség északkeleti települései, Nagydobos és Szamosszeg pedig már Vásárosnamény vonzáskörzetéhez is tartozik, az itteni magasabb érték ezt jelzi. Szamoskér Mátészalka mellett Fehérgyarmathoz is intenzíven kapcsolódik az ingázók célállomását tekintve.


64


15. ábra Az ingázók aránya a kistérség településein

Nagydobos Nyírparasznya

Vaja

60 - 75,4 (7) 50 - 60 (7) 40 - 50 (5) 12,5 - 40 (7)

Szamosszeg Szamoskér

Ópályi

Papos

Őr Jármi

Géberjén

Mátészalka

Kocsord

Kántorjánosi

Fülpösdaróc

Győrtelek

Hodász

Ököritófülpös

Nyírmeggyes

Rápolt

Nyírcsaholy Nagyecsed

Nyírkáta


Vállaj

Forrás: Népszámlálás 2001, KSH alapján saját szerkesztés

A fenti ábrán egyértelműen elkülöníthetők azok a települések, melyek esetében a legjellemzőbb az ingázás. Megfigyelhető, hogy a Mátészalka közvetlen közelében lévő településeken (Ópályi, Kocsord, Nyírcsaholy) a legjellemzőbb az ingázás.

MUNKAERŐPIAC - ÖSSZEFOGLALÁS A magyar népesség aktivitási rátája (52,1%) nemzetközi összehasonlításban alacsony, a Mátészalkai kistérségben a gazdaságilag aktívak aránya még az alacsony megyei átlagtól is elmarad, mindössze 40,7%. A Mátészalkai kistérség foglalkoztatottsági (32,2%) rátája szintén jelentősen, mintegy 32%-al alacsonyabb az országos átlagnál (46,8%). A kistérség mindegyik településén alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya, mint az országos átlag, az inaktív keresők aránya pedig – Papos kivételével – mindenhol magasabb, mint az országos érték. A regisztrált munkanélküliek aránya csak részben követte az országos tendenciákat, a munkanélküliség csökkenése csak átmeneti volt, a jelenlegi érték megegyezik az öt évvel ezelőttivel. A regisztrált munkanélküliek aránya 2003-ban az országos érték duplája volt (11,7%). A tartós munkanélküliek (51,5%), illetve a pályakezdő munkanélküliek (11,4%) aránya a kistérségben magasabb, mint az országos érték (46,9% illetve 8%). A kistérségben a foglalkoztatottak 35%-a ingázik, de Mátészalka nélkül ez az érték jóval magasabb lenne, mivel ott csak a foglalkoztatottak 12,5%-a az ingázó. Az ingázás elsődleges célja Mátészalka, valamint a szomszédos kistérségi központok.


65


4. HELYI TÁRSADALOM 4.1. Életminőség, jövedelmi viszonyok Az életminőség egyik eleme a jövedelem, a kereseti lehetőségek, de ugyanilyen fontos tényezők a települések társadalmi, szociális környezete, az elérhető egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások. A jövedelmekre, átlagkeresetre vonatkozó adatok települési szinten nem állnak rendelkezésre, így a megyei kitekintés után kistérségi összehasonlítás következik. A havi bruttó átlagkeresetek nagyságát tekintve a megyék rangsorában Szabolcs-Szatmár-Bereg az utolsó előtti, 18. helyen áll, átlagosan 110.900 Ft a havi bruttó kereset a megyében. Ez a legmagasabb megyei értéknek (Fejér) 83%-a, és jócskán elmarad a Budapest nélkül számolt országos átlagtól is (annak 92%-a). Noha arányaiban nincsenek olyan nagy különbségek a megyék között, nem szabad elfelejteni, hogy a mutató csak az alkalmazásban állók jövedelmével számol, nem veszi figyelembe a munkanélkülieket vagy a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőket. Így a mutató csak az egyes térségek gazdasági szerkezetéből, illetve a földrajzi fekvésből adódó, fizetésekben meglévő egyenlőtlenségeket mutatja. 16. ábra Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, és az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagysága (Ft.), 2003 200000

800000

180000

700000

160000

600000

140000 120000

500000

100000

400000

80000

300000

60000

200000

40000 20000

Vidéki Magyarország

Magyarország


Békés

Bács-Kiskun

…

Győr-Moson-Sopron

Fejér

0 Budapest

Vidéki Magyarország

Magyarország

Somogy

Szabolcs- Szatmár- Bereg

Békés

…

Fejér

Budapest

0

Győr-Moson-Sopron

100000

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2003

Egy térség valós jövedelmi helyzetét jobban jelzi az egy főre jutó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem nagysága. A fenti ábrán látható, hogy itt valóban sokkal inkább kirajzolódnak a valós jövedelmi különbségek: Szabolcs-Szatmár-Bereg itt a legutolsó helyet foglalja el a megyék között, ráadásul jelentősen elmaradva akárcsak az eggyel előtte lévő megyétől (Békéstől) is. Értéke az élenjáró megyének csupán 60%-a, a Budapest nélküli országos értéknek pedig 74%-a.


66


Az előbbi mutató alkalmas a megyén belüli, kistérségi szintű vizsgálatra is. Az alábbi ábrából leolvasható, hogy a megyén belül a Mátészalkai kistérség a negyedik helyen van, a Nyíregyházai, a Kisvárdai és a Tiszavasvári kistérség után, a sort a Baktalórántházai és a Csengeri kistérség zárja. A megye gyenge jövedelmi helyzetét jelzi, hogy még a megyeszékhely értéke sem éri el az országos átlagot, bár közel kétszerese a legalacsonyabb értékkel rendelkező Csengeri kistérség adatainál. A Mátészalkai kistérség értéke (299.517 Ft) elmarad a megyei átlagtól, az országos átlagnak pedig csupán 57%-a! 17. ábra Az egy főre jutó SZJA alapot képező jövedelem megoszlása kistérségi szinten, 2003 600 000 500 000

országos átlag: 526 811 Ft megyei átlag: 349 400 Ft

Ft 400 000

300 000 200 000 100 000 Csengeri

Baktalórántházai

Fehérgyarmati

Nagykállói

IbrányNagyhalászi

Nyírbátori

Vásárosnaményi

Mátészalkai

Tiszavasvári

Kisvárdai

Nyíregyházai

0

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve, 2003, KSH alapján saját szerkesztés

A települési szintű jövedelmi viszonyok bemutatásához az egy főre jutó szja-alapot képező jövedelem mutatója kevéssé alkalmas, mivel ez a mutató ezen a területi szinten korlátozottan áll rendelkezésre. Annyi azonban kijelenthető, hogy Mátészalka városa 500.000 Ft feletti egy főre jutó jövedelemmel kiemelkedik a települések közül, a következő a sorban Nyírmeggyes és Kocsord 300.000 Ft körüli értékkel. A lista végén Vaja, Kántorjánosi és Rápolt található. A kistérségen belüli jövedelmi viszonyok megítéléséhez olyan mutatókat is fel lehet és kell használni, melyek nem ennyire egyértelműek, forintban nem számszerűsíthetők. Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jelzi a lakosság tulajdonában lévő nagyértékű, tartós fogyasztási cikkek mennyisége, értéke is. Ezek közül leginkább az 1000 főre vetített személygépkocsi-állomány a legfontosabb. Természetesen a mennyiségi adatok mellett nagyon fontos a személygépkocsi-állomány kora, műszaki színvonala – ezek eltéréséből adódik, hogy az 1000 főre jutó személygépkocsik száma szerint kialakított fejlettségi rangsor (pl. az előbb vizsgált kistérségi szinten) némileg eltér a forintban számszerűsített mutatók által kapott sorrendtől. (A Kisvárdai, és még inkább a Tiszavasvári kistérség jelentősen hátrébb csúszik, a Nyíregyházai kistérség után a Mátészalkai kistérségben a második legmagasabb a személygépjárművek lakosokra vetített aránya.) Ennek alapján, az ily módon számolt jövedelmi helyzetet nézve a kistérségen belül Mátészalka tekinthető a legmódosabbnak (302 autó/1000 fő), majd Jármi, Nyírmeggyes, Papos, Őr és Nyírcsaholy következik a rangsorban. A lista végén Rápolt, Győrtelek, Mérk, Tiborszállás (108 szgk/1000 fő) helyezkedik el. A személygépkocsi-állomány elmúlt öt évben történő változását mutatja az alábbi – kuszának tűnő – ábra. A vonalak futásából jól látható a tendencia, azaz hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a személygépkocsi állomány a kistérség mindegyik településén. A legnagyobb növekedés Tiborszállás, Fülpösdaróc és Szamoskér települések esetében volt, több mint másfélszeresére nőtt a gépjárműpark (mivel ezeken a kistelepüléseken már egy kisebb mértékű bővülés is ugrásszerű növekedést eredményezhet). MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

67


Ez azonban csak akkor jelenti a jövedelmi színvonal emelkedését, ha egyben javul a gépkocsiállomány életkora is (erre vonatkozóan sajnos nem állnak rendelkezésre települési adatok). Mindazonáltal azt is meg kell jegyezni, hogy kizárólag ez alapján megítélni a jövedelmi helyzet változását igen csalóka, hiszen számos egyéb tényező (az autóipar prosperitása, kedvezményes hitelek lehetősége) is segítette ezen mutató ily dinamikus növekedését. 18. ábra A személygépjármű-állomány változása a Mátészalkai kistérség településein, 1999-2003 db/1000 fő 350

300

250

200

150

100

50

0 1999

2000

2001

2002

2003

Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsahoj Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj

Forrás: Megyei Statisztikai Évkönyv, 1999-2003, KSH alapján saját szerkesztés

4.2. Szociális támogatások Az önkormányzatok által adható támogatások a hátrányos helyzetben lévő emberek számára kiemelten fontosak, hiszen sok esetben ez az egyetlen jövedelemforrásuk. A településen lévő, támogatásban részesülő népcsoport aránya, illetve az, hogy egy önkormányzat milyen összeget költ ilyen célokra, jól jelzi egyrészt a település lakóinak átlagos jövedelmi helyzetét, másrészt pedig a település költségvetésének korlátait is. A rendszeres szociális segélyt a munkanélküli-járadék lejártával kérhetik a munkanélküliek a települési önkormányzattól. Az ebbe a körbe tartozókra tehát tartós munkanélküliség jellemző, de statisztikailag már nem a munkanélküliek közt jelennek meg. Arányuk a kistérségen belül Rápolt (115‰), Szamosszeg (101‰), Ököritófülpös és Kántorjánosi (9595‰) esetében a legmagasabb, de majd az összes településen jelentős, a megyei átlagot meghaladó számú népességről van szó. A kistérségi átlag (50‰) ugyanis jócskán felette van mind a megyei (35‰), mind a regionális (21‰) értékeknek, az országos átlagnak (11‰) pedig csaknem az ötszörösét teszi ki. Az alábbi ábrából egyértelműen látható, hogy a térség súlyos foglalkoztatási problémákkal szembesül, az aktív korú lakosság jelentős hányada nem képes munkát találni. 2003-ban 3359 fő részesült rendszeres szociális


68


segélyben a kistérségben. A kifizetések összegét tekintve a legnagyobb egy lakosra vetített értéket Vállaj önkormányzati költségvetésének kell kigazdálkodnia. 19. ábra Rendszeres szociális segélyben részesülők évi átlagos száma 1000 lakosra 140 115

120 95 95

Rápolt

Szamoskér

Szamosszeg

Ököritófülpös

Nyírkáta

Kántorjánosi

Nyírparasznya

73 76

Vaja

Kocsord

Őr

Géberjén

Fülpösdaróc

Papos

Hodász

Nyírmeggyes

Vállaj

Nagydobos

Mérk


Észak-Alföldi Régió

Mátészalka

Jármi

Magyarország

0

Fábiánháza

11

35

Ópályi

5

30

Nyírcsahoj

20

19 21

Tiborszállás

40

55 56 50 50 50 54 45 45 49 42 42 40


60

61 63 64

Nagyecsed

80

83 83

Győrtelek

100

98 101

Forrás: T-STAR adatbázis, 2003, KSH és Területi Statisztikai Évkönyv, 2003, KSH alapján saját számítások

Az önkormányzat által nyújtott, rászorultságtól függő egyéb (pénzbeni és természetbeni) támogatási esetek száma szintén a településen lakók jövedelmi helyzetéről ad képet. Olyan elemek, támogatások tartoznak ide, mint például rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, temetési segély, lakbértámogatás (pénzbeliek), méltányossági közgyógyellátás, tankönyvsegély (természetbeni). Az ilyen céllal kifizetett – a népességszámhoz viszonyított – esetek száma Vállaj, Kántorjánosi és Fülpösdaróc esetében a legmagasabb, a kifizetett összegek nagysága alapján pedig Vállaj, Jármi és Papos a sorrend. A lakásfenntartási támogatást az a személy kaphatja, aki a minimális lakásnagyságot és minőséget el nem érő lakásban lakik, és a lakásfenntartás költségeit igen nehezen tudná önmaga fedezni. A kistérségben csak néhány település él ezzel a támogatási formával, legnagyobb mértékben Mátészalka, majd Nyírcsaholy, Nagyecsed, Őr és Kocsord. (lásd 9. háttértábla).

4.3. Lakáshelyzet A keresetek, jövedelmi viszonyok mellett az életminőséget nagymértékben befolyásolják a lakókörülmények, a települési környezet minősége. A lakásállomány témakörén belül mindenekelőtt az újonnan épült lakások arányát szükséges vizsgálni – ez tájékoztatást ad a térség vonzerejéről, jövedelmi viszonyairól, fejlődésének általános dinamikájáról. A megyében 3,7% az újonnan (2001-2003 közt) épült lakások aránya, ami országosan a legmagasabb megyei érték. A jó megyei érték nagyban köszönhető a Vásárosnaményi kistérségnek, melynek kiugróan magas értéke (8,8%) a legmagasabb adat az ország


69


kistérségei között. Ez a kimagasló érték valójában a 2001-es tiszai árvízkatasztrófa után, állami forrásból történő újjáépítéseket takarja, semmint a térség általános prosperitását. A Nyíregyházi kistérség esetében az 5,5%-os érték viszont már a megyeszékhely fejlődésének a bizonyítéka, ez az érték más megyeszékhelyekkel összevetve is kimondottan jónak mondható. A Mátészalkai kistérség az 5. a kistérségi rangsorban, még a Kisvárdai és a Baktalórántházai kistérség előzi meg. A kistérség 2,7%-os értéke csaknem megegyezik az országos átlaggal (2,8%). 20. ábra A megye kistérségeiben az újonnan épített (2002-2003) lakások aránya a lakásállományban 10,0

8,8

8,0 5,7

6,0

2,1

Fehérgyarmati

2,0

2,0

Csengeri

2,8

2,5

2,7

2,4

2,1

Nyírbátori

3,4

Nagykállói

megyei átlag: 3,7

4,0

2,0

Vásárosnaményi

Tiszavasvári

Nyíregyházai

Mátészalkai

Kisvárdai

IbrányNagyhalászi

Baktalórántházai

0,0

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve, KSH, 2003 alapján saját szerkesztés

A települési szintű vizsgálat – a rendelkezésre álló adatoknak köszönhetően – más időintervallumra vonatkoztatva történhet (10. háttértábla). Az 1980-1989 között épült lakások arányát vizsgálva a legmagasabb értékeket Vállaj, Géberjén és Győrtelek településeken találjuk, míg az utóbbi 10 évet (1990-2001) figyelembe véve szintén Vállaj, majd Papos, Jármi és Győrtelek következik. Együtt nézve a két adatot, azt találjuk, hogy a legfiatalosabb településképpel Vállaj, Győrtelek, Géberjén, Kántorjánosi majd Mátészalka rendelkezik. A legkevesebb lakásépítés mindkét vizsgált évtizedben Vaja és Rápolt településeken volt. 4.4. Szociális és egészségügyi infrastruktúra A lakosság életminőségét a fent vizsgált elemeken túl az is megszabja, hogy a helyi szinten rendelkezésre álló közszolgáltatások milyen színvonalúak. Ebben az alfejezetben az alapfokú oktatási-nevelési (óvoda) és a szociális, egészségügyi infrastruktúra helyzete kerül bemutatásra. 4.4.1. Az alapfokú oktatás-nevelés intézményei A két legkisebb települést, Rápoltot és Fülpösdarócot kivéve a kistérségben minden településen található óvoda. Ahogy az a 11. háttértáblából kiderül, a kistérség egészét nézve az 1000 lakosra jutó férőhely tekintetében az érték (38 óvodai férőhely / 1000 lakos) megfelel a megyei, regionális átlagnak. A kistérség egyes települései esetében azonban már vannak szélsőségesebb értékek: Nyírparasznya, Tiborszállás, Őr és Ökörítófülpös esetében a kapacitás nagyobb a nagytérségi átlagnál, míg Nyírkáta és Győrtelek esetében a férőhelyek lakossághoz viszonyított aránya lényegesen elmarad az átlagtól.


70


A férőhelyek szűkössége megjelenik a férőhelyek és a felvett gyerekek számának összevetésében is. Néhány település óvodájában jelentősen több gyerek van, mint amennyit a férőhelyek elméletileg lehetővé tennének: Nyírkáta 140%-os, Kántorjánosi 128, Hodász 116, Vállaj 113, Győrtelek és Nagyecsed pedig 110%-os kihasználtsággal működött a 2003as évben. A kapacitásokhoz képest a „legszellősebben” a gyerekek Vaja és Tiborszállás óvodájában voltak (68 és 72 gyermek jutott 100 férőhelyre). A gyerekekkel foglalkozó óvodapedagógusok létszáma nem minden településen mondható megfelelőnek, néhol meglehetősen leterheltek. A kistérségi átlaghoz képest (11,8) magas az egy óvodapedagógusra jutó gyerekek száma Hodászon, Nyírkátán, Kántorjánosin, Nyírparasznyán és Jármin. A primer kutatás eredményei alapján elsősorban Hodász, Mátészalka, Nagydobos, Nagyecsed, Szamoskér és Szamosszeg, óvodái igényelnek komolyabb felújítást, egyes esetekben teljesen új épület kialakítása szükséges. Az óvodák kialakítása esetében csak kivételes esetekben javasolható a települések közötti együttműködés, célszerű a lakótelepülésen biztosítani a szükséges óvodai ellátást. 4.4.2. Az egészségügy intézményei A kistérség egészségügyi ellátása szempontjából meghatározó a Mátészalkán működő Mátészalkai Területi Kórház. Az intézmény ellátási területe azonban jóval túlmutat a kistérség határain, mintegy 128.000 fő számára biztosít egészségügyi szolgáltatásokat. A kórház korszerű, új épülettel rendelkezik, 12 fekvőbeteg osztályon 513 ágy áll a betegek rendelkezésére. A kórház fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban, több mint 800 főnek biztosít munkalehetőséget (orvosok, egészségügyi szakdolgozók és kisegítő személyzet). A kistérség legkisebb településein, Rápolton, Fülpösdarócon, Szamoskéren, Géberjénen, és Paposon se háziorvosi rendelés, se gyógyszertár nem áll rendelkezésre, illetve a 939 fős Nyírparasznyán is csak orvosi rendelő van, gyógyszertár nincs. Gyermekorvosi rendelés csak a kistérségi központban, Mátészalkán (4 db), valamint Kocsordon és Ópályiban van, azaz nincs a kistérség másik városában, Nagyecseden sem. Gyógyszertár vagy fiókgyógyszertár az előbb felsorolt települések kivételével mindenhol van. 21. ábra Egy orvosra jutó lakosok száma a megye kistérségeiben 2400 2228 2200 2000 1800 1600

1608

1619

1713

1730

1734

1736

1775

1793

1888

1938 1758 1617 1513

1400 1200

Magyarország


SzabolcsSzatmár Bereg

Baktalórántházai

Kisvárdai

Nyírbátori

Csengeri

Nagykállói

Fehérgyarmati

Mátészalkai

Tiszavasvári

IbrányNagyhalászi

Nyíregyházai

Vásárosnaményi

1000

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2003, KSH alapján saját szerkesztés


71


Az egészségügyi infrastruktúra-ellátottságot – jobb mutató híján – az 1 háziorvosra jutó lakosok számában vizsgálják, azaz az orvosok leterheltségét nézik. A mutató inkább csak kistérségi (vagy annál nagyobb területi) szinten értelmezhető, mivel a kistelepülések esetében a mutató torzít, illetve a kis-, középvárosok orvosi szolgáltatásait a szomszédos községekből is igénybe veszik. A fenti, emelkedő sorrendbe rendezett ábrából leolvasható, hogy a Mátészalkai kistérség a kistérségi rangsor közepén helyezkedik el ugyan, de egyrészt a rangsor középmezőnyében valójában nincs nagy különbség a kistérségek értékei között, másrészt pedig a kistérség értéke (1734 lakos jut egy orvosra) a megyei átlagnál csöppet jobb, noha a regionális, országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb. A kistérségben Mátészalkán, Mérken, Őrben, Tiborszálláson és Vállajon van időskorúak otthona. Nappali ellátást nyújtó idősek klubja Hodász (itt kettő is működik), Szamosszeg, Mátészalka és Vállaj településeken található, ezek közül az ellátottak száma alapján a hodászi intézmény a legnagyobb. A kistérség több településén biztosítanak munkalehetőséget az ott működő megyei fenntartású szociális intézmények, amelyek bentlakásos vagy nappali jelleggel biztosítanak különböző szolgáltatásokat. Az épületek jó állapotban vannak, egy részük új építésű, a régebbi kúriákat pedig folyamatosan újítják fel. Győrteleken 160 férőhelyes ápoló és gondozó otthon működik, ahol 18 éven felüli, illetve időskorú, középsúlyos értelmi fogyatékos személyek teljeskörű ellátását és terápiás célú foglalkoztatását végzik, továbbá működik egy 50 férőhelyes bentlakásos intézet szenvedélybetegek részére. Ezen intézmény Fülpösdarócon működő 50 férőhelyes bentlakásos otthona gondozást és terápiás célú foglalkoztatást biztosít időskorú pszichiátriai betegek részére. Mérken szintén működik egy megyei fenntartású gondozó és ápoló otthon, amelyben 50 férőhelyen időskorúak teljeskörű gondozását és ápolását végzik, továbbá 190 férőhely áll rendelkezésre fogyatékosok és szellemileg súlyosan leépült személyek ápolására és gondozására. Tiborszálláson 85 férőhelyes idősek otthona működik, amely az egész megye területéről érkező idősek részére biztosít bentlakásos gondozási szolgáltatást. Hodászon 220 férőhelyes pszichiátriai intézet nyújt teljes körű ápolást, gondozást és terápiás célú foglalkoztatást 18 éven felüli, foglalkoztatható, fiatal pszichiátriai betegségben szenvedő személyek részére. 4.5. Civil szervezetek A civil szervezetek fontos szerepet töltenek be egy fejlett társadalom életében, olyan feladatokat vállalnak fel, melyekre az őket életre hívó közösségekben szükség van, s melyeket sem állami, sem önkormányzati szereplők, sem gazdasági szervezetek nem képesek vagy nem szándékoznak ellátni. A civil aktivitás (a civil szervezetek száma, és elsősorban az általuk megvalósított projektek száma, hordereje, érintettjei) magas szintje arra utal, hogy az adott terület lakossága aktívan befolyásolni kívánja saját életkörülményeinek alakulását, közvetlen környezetének fejlődését. A kistérségben működő civil szervezetek közül csak néhány folytat jelentős munkát, jellemzően alacsony az önszerveződés mértéke. A legtöbb településen csak a legalapvetőbb területekre korlátozódik a civil aktivitás. A legjellemzőbb civil szervezetek a nyugdíjas klubok, és az ifjúsági klubok, szinte valamennyi településen működnek. Több településen működik alapítvány az általános iskola diákjainak támogatására, valamint teleház önállóan vagy valamelyik önkormányzati intézmény keretei között. A szabadidő kulturált eltöltését horgászés sportegyesületek segítik, kiemelkedő szervezőerőt jelentenek a polgárőrségek, amelyek a közbiztonság javításában, megőrzésében játszanak fontos szerepet.


72


Példaértékű civil kezdeményezés Mátészalkán a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, amely rendszeresen szervez találkozókat, beszélgetéseket a város és a térség fejlődésének lehetőségeiről, problémáiról. Hasonló területen működik a Nagyecsed Városért Alapítvány, és kiemelkedő még a szintén nagyecsedi Füvészkert Társaság Egyesület, amely saját füvészkertet és pálmaházat, állatkertet működtet. Több településen működnek hagyományőrző egyesületek (pl.: Szamosszeg, Ököritófülpös), meghatározó szerepük van a helyi kultúra megőrzésében és átadásában. Számos kistelepülésen működik helyi alapítvány, amely fontos szerepet tölt be a helyi közösség életének szervezésében.

HELYI TÁRSADALOM – ÖSSZEFOGLALÁS Az szja-alapot képező jövedelem alapján a Mátészalkai kistérség a megye 4. legjobb jövedelmi helyzetű kistérsége, de értéke (299.517 Ft) az országos átlagnak mindössze 56%-a, és az alacsony megyei értéknek is csak 85%-át teszi ki. A tartós fogyasztási javak alapján a kistérségen belül Mátészalka, Jármi és Nyírmeggyes tekinthető a legmódosabbnak, a lista alján Mérk és Tiborszállás áll. A szociális támogatásban részesülők aránya a kistérségben (50‰), csaknem ötszöröse az országos értéknek (11‰)! A szociális, illetve egyéb rászorultság alapján kifizetett fajlagos támogatás Vállaj, Szamosszeg, Rápolt és Kántorjánosi településeken a legnagyobb. A lakásépítésben, azaz az újonnan épült lakások arányában a Mátészalkai kistérség értéke megegyezik az országos átlaggal. Rápolt és Fülpösdaróc kivételével mindegyik településen található óvoda. A legtöbb óvoda jól kihasznált, sőt egyes települések (leginkább Nyírkáta, Kántorjánosi, Hodász, Vállaj) intézményei túlterheltek. A kistérségben kórház működik, amely széleskörű egészségügyi ellátást biztosít. A kistérségben az öt legkisebb településen kívül mindenhol található háziorvosi rendelés és gyógyszertár. A kistérség orvos-ellátottsága a megyei átlaggal megegyezőnek mondható, de az országos átlagtól elmarad. Időskorúak otthona mindössze négy településen van, míg idősek klubja a kistérség 15 településén található. A kistérségben öt településen működik megyei fenntartású szociális intézmény (ápológondozó otthon, pszichiátria), melyek az ellátás mellett fontos szerepet töltenek be a foglalkoztatásban. A civil szektor aktivitása településenként változó, kistérségi szinten azonban alacsonynak tekinthető.


73


5. OKTATÁS, KÉPZÉS 5.1. Népesség iskolai végzettsége Az iskolai végzettség tekintetében – mivel az oktatás nagyrészt az állam által biztosított közszolgáltatás – a regionális, térségi különbségek kevésbé jelentősek, mint más, gazdasági vagy infrastrukturális jellegű mutatókban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez csak az oktatás statisztikai, mennyiségi jellemzőit tekintve igaz, hiszen az oktatás színvonalában jelentős különbségek lehetnek mindenekelőtt falu-város összevetésben, de az ország egyes területeit tekintve is. Az oktatás színvonalbeli különbségei főképp a „magasabb” oktatási szintek felé haladva figyelhetők meg, például az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők számában. Az alábbi, kistérségi szintű összevetésből (13. táblázat) látható, hogy a Mátészalkai kistérség értékei kedvezőtlenebbek a megyei átlagnál, mind az általános, mind a középiskolai, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányát tekintve. (Ráadásul a megyei átlag egyes adatok tekintetében jelentősen elmarad az országos átlagtól is.) Különösen az általános iskola első évfolyamát sem elvégzettek között szerepel rosszul a kistérség, ott a második legrosszabb értékkel rendelkezik. A többi mutató esetében a 3-5. helyet mondhatja magáénak a megye kistérségei között. Bár a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alapján a megye jobban teljesítő kistérségei között helyezkedik el, a 6,9%-os érték az országos átlagnak még mindig csupán az 54%-át teszi ki, tehát rendkívül kevés a diplomás lakos a kistérségben. 13. táblázat A népesség iskolai végzettsége kistérségi szinten (%), 2001

1,1 1,7 1,9 0,9 1,9 1,2 2,2 0,6 1,4 1,4

Legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezte (15-x) 81,7 78,3 77,6 86,5 80,3 81,3 78,8 88 80,2 79,8

Legalább középiskolai érettségivel rendelkezik (18-x) 17,9 20,3 22,4 28,7 25,2 19,4 22 35,6 24,3 23,4

Egyetem, főiskola stb. oklevéllel rendelkezik (25-x) 4,3 4,6 6 7,3 6,9 5,2 5,9 11,8 7,2 5,9

1,2

83,8

28,3

8,3

1,0 0,7

85,0 88,8

30,9 38,2

9,4 12,6

Általános iskola első évfolyamát sem végezte el (10-x) Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi SZABOLCS-SZATMÁRBEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ MAGYARORSZÁG

Forrás: Népszámlálás 2001, KSH, Területi adatok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A fenti négy mutatót sűríti össze az a mutató, mely a térség lakói által átlagosan elvégzett osztályok számát mutatja. A növekvő sorrendbe rendezett oszlopokból (külön szerepeltetve a megyei, a regionális és az országos értéket) könnyen áttekinthető a kistérség lakóinak képzettségi helyzete. A kép csak kismértékben tér el a fenti táblázat alapján megfogalmazottól: a Nyíregyházai, a Kisvárdai és a Tiszavasvári kistérség van itt is az élen, de a megyei átlagot csak a Nyíregyházai kistérség lépi túl.


74


22. ábra A népesség által elvégzett átlagos osztály- (évfolyam-) szám, 2001 12 10 8 6 4 2

Magyarország

Észak-Alföld


Nyíregyházai

Kisvárdai

Tiszavasvári

Vásárosnaményi


Nagykállói

Fehérgyarmati

Csengeri

Nyírbátori

Baktalórántházai

IbrányNagyhalászi

0

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve 2003, KSH

A kistérségen belül, a települések közt általában érvényesül az a tendencia, hogy a nagyobb települések népessége jobb oktatási-képzettségi jellemzőket tud felmutatni. Ennek oka egyrészt az oktatási infrastruktúra hiányosságaiban keresendő, másrészt pedig a magasabb végzettséggel rendelkezők jellemzően a nagyobb – a több szolgáltatást kínáló, ezért vonzóbb – településeket választják lakhelyüknek. Az előbb elmondottak megfigyelhetők a Mátészalkai kistérségben is. A legkedvezőtlenebb képzettségi adatokkal rendelkező települések közt található a két legkisebb település, Rápolt és Fülpösdaróc, majd a nagyobbak közül Kántorjánosi, Hodász, Mérk és Győrtelek található a lista alján. Különösen kiugró érték például az első osztályt sem elvégzők aránya Fülpösdarócon (11,1%), a 8 általánost elvégzők igen alacsony aránya Rápolton (56,1%), az érettségivel rendelkezők aránya Kántorjánosiban (8,1%), vagy a felsőfokú végzettségűek aránya szintén Rápolton (0,9%). A lista másik végén, a legjobb végzettségi adatokkal rendelkező települések közt vegyes népességnagyságú települések találhatóak; mint Mátészalka, Jármi, Nyírmeggyes, Vállaj és Géberjén. Mátészalka helyezése, mint a kistérség központja és a megye második legnagyobb városa egyáltalán nem meglepő, sokkal inkább az, hogy a másik város, Nagyecsed csupán a 17. helyet foglalja el a 26 település között a képzettségi adatokat tekintve. Érdekes a mindössze félszáz fős – és az egyik legkedvezőtlenebb képzettségi adatokkal bíró Fülpösdaróc szomszédságában elhelyezkedő – Géberjén jó helyezése is. 5.2. Oktatási intézmények, szakok Az előző alfejezetben bemutatott népesség iskolai végzettségének alakulását nagyban megszabja a kistérség (illetve tágabb környezetének) oktatási infrastruktúrájának a szerkezete, minősége is. A kistérségen belül a két legkisebb lélekszámú település, Rápolt és Fülpösdaróc kivételével mindenhol működik általános iskola, a legkisebb a Szamoskéren 2 osztállyal és 27 tanulóval (2003) működő iskola. Az általános iskolai oktatás jellemzőit vizsgálva (14. háttértábla), a lakosság lélekszámához viszonyított tanulói létszám két tényező függvénye: egyrészt a település iskolaköteles


75


lakosságának aránya szabja meg, másrészt jelentős szerepet játszik az egyes iskolák színvonala, elismertsége. Ez utóbbi tényező általában a nagyobb települések iskoláit teszi vonzóvá. Természetesen felső korlátként figyelembe kell venni az iskola infrastrukturális adottságait is, azaz az intézmény hány gyerek oktatását tudja vállalni. Az 1000 lakosra jutó tanulók száma az Észak-alföldi régióban és a megyében is jelentősen meghaladja az országos értéket, de a kistérség értéke még magasabb (113 tanuló / 1000 lakos). Az okok a fiatalkorúak népességen belüli magasabb arányában keresendők. Egyes települések azonban még ezen magas értéket is jócskán meghaladják: Vállaj kiugró értékét (452) például valószínűleg a német nemzetiségű oktatás eredményezi. Nagy a tanulók aránya a lakossághoz képest Géberjén, Nagydobos és Nyírkáta esetében is, azaz az oktatás jelentős a település életében. A kistérség egészét tekintve az átlagos osztálylétszám (17,9) valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag, míg a pedagógusok leterheltsége, az egy pedagógusra jutó tanulói létszám (10,7) azonos a nagytérségi átlagokkal. A kistérségben minden negyedik általános iskolában 200-nál kevesebb, és két iskolában 100-nál is kevesebb gyerek tanul. Az alacsony létszámok következtében az állami normatíva összege csak részben elegendő a fenntartásra, a működési költségekhez a működtető önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk. Igen alacsony az osztálylétszám Papos (9,5), Vaja (10,5) és Tiborszállás (10,6) esetében. A legnagyobb osztálylétszámok Mátészalkán (22,5) és Szamosszegen (20,2) vannak. Szamosszegen a pedagógusok leterheltsége is nagy (átlagban 13,8 tanuló jut egy pedagógusra), de hasonlóan magas ez az érték Nagyecseden is. A pedagógusok legkisebb leterheltsége ott van, ahol az osztálylétszám is a legalacsonyabb volt, azaz Tiborszálláson (6,5), Paposon és Vaján (7,6-7,6). Mátészalka iskoláiban közel 300 gyerek tanul a környező településekről. Iskolafenntartói társulás van Géberjén-Fülpösdaróc, Jármi-Papos és Szamosszeg-Szamoskér települések között. Az általános iskolák általában kielégítő állapotban vannak, több iskola került felújításra az elmúlt években. Azonban még így is felújításra szorul több települési iskola épülete, el kell végezni a nyílászárók cseréjét, a víz- és energiarendszer felújítását, sok esetben tetőcsere szükséges, vagy egy hiányzó épületrész, tornaterem kialakítása. A települések többségén tervben van az általános iskola, óvoda és konyha intézményeinek átalakítása, mivel egyrészt a megváltozott szabványoknak nem felelnek meg a korábbi épületek, másrészt a korszerű oktatásra nem alkalmasak a több épületből álló, a településen szétszórtan elhelyezkedő iskolakomplexumok, így azok egy épületben való kialakítása szükséges (Fábiánháza, Győrtelek, Kocsord, Nyírcsaholy). A felszabaduló épületeknek közösségi funkciót szánnak a települések (konyha, szociális otthon, közösségi ház, stb.). Középiskolai oktatás Mátészalkán és Nagyecseden folyik a kistérségben. Gimnázium Mátészalkán, az Esze Tamás Gimnázium, és Nagyecseden - az Ecsedi Báthori István Református Gimnázium – működik a kistérségben. Ezen felül további három szakközépiskola működik Mátészalkán: a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, a Déri Miksa (volt 138. számú Ipari) Szakközépiskola és Szakiskola és a Gépészeti Szakközépiskola. A mátészalkai középiskolásoknak harmada jár gimnáziumba (Nagyecsed esetében ez az arány csak 12%.), a többiek a szakközépiskolákba. Míg az osztálylétszám tekintetében a mátészalkai középiskolák megfelelnek a megyei átlagnak, addig a tanári kar túlterheltsége lényegesen magasabb. A nagyecsedi gimnázium mindkét mutató tekintetében alacsonyabb értékkel rendelkezik (kisebb osztálylétszám és kisebb tanári leterheltség). (lásd: 14. táblázat) A mátészalkai középfokú oktatási intézményekbe a tanulók 55%-a ingázik, más településről jár be. Ez az arány jól jelzi a város kistérségben betöltött oktatási centrum szerepét. Az intézmények állapota és eszközellátottsága megfelelő, azonban a mátészalkai kollégiumok felújítása nélkülözhetetlen.


76


Mátészalkán három szakiskola működik (a fentieken túlmenően még a Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Előkészítő Szakiskola) és a szakmunkás képzés széles profilját kínálják. A kistérségen belül még Nagydoboson van szakiskola (a Perényi Péter Általános Iskola Készség-fejlesztõ Szakiskola és Kollégium), melyben 6-18 éves, középfokban súlyos értelmi fogyatékos gyermekek általános iskolai nevelését-oktatását; készségfejlesztõ speciális szakiskolai képzését biztosítják. A szakiskolai oktatás statisztikai mutatói a kistérségben kedvezőtlenebbek, mint a megyében (magasabb osztálylétszám, illetve tanári leterheltség). 14. táblázat A Mátészalkai kistérség középfokú oktatási intézményeinek fontosabb adatai, 2003 Gimnázium és szakközépiskola

Mátészalka Nagyecsed Mátészalkai kistérség Megyei átlag

Szakiskola

Mátészalka Nagydobos Mátészalkai kistérség Megyei átlag

Tanuló

Egy osztályra jutó tanuló (2001-2003)

Főállású pedagógus

Egy pedagógusra jutó tanuló (2001-2003)

93 4

2 527 78

27,2 19,5

158 10

16,0 7,8

97

2 605

26,9

168

15,5

Osztályterem

Osztály

42 9 51

27,9

12,9

Tanuló

Egy osztályra jutó tanuló (2001-2003)

Főállású pedagógus

Egy pedagógusra jutó tanuló (2001-2003)

37 2

1 036 18

28,0 9,0

64 2

16,2 9,0

39

1 054

27,0

66

16,0

Osztályterem

Osztály

25 2 27

25,2

14,2

Forrás: T-STAR, KSH, 2001-2003, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei statisztikai évkönyv, KSH, 2003

A középfokú intézmények szakirányai (Forrás: A mátészalkai kistérség közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve): Esze Tamás Gimnázium: angol és német nyelv emelt szinten, egyedi kémia-biológia, emelt óraszámú, matematika, számítástechnika, humán szakcsoport. Gépészeti Szakközépiskola: világbanki informatikai, ált. gépszerelő, világbanki gépész-fémtechnikai, világbanki közgazdasági, számítástechnikai szoftverüzemeltető, finommechanikai, és automatizálási technika. 2000. szeptember 1-jével elindult az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés banki szakügyintézői, 2001. szeptember 1-jével pedig gépipari mérnökasszisztens szakon az érettségizett tanulók részére a Dunaújvárosi Főiskola minőségbiztosítása mellett. Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola: mg. gépjavító, ált. mezőgazdasági szakmunkás, mg. technikus, állattenyésztő szakmunkás. 2002. szeptemberétől a Szent István Egyetem Gyöngyösi főiskolai karával beindult a felsőfokú mezőgazdasági szakemberképzés. A már beindult képzés agrárkereskedelmi menedzser asszisztens végzettséget ad. Az ide felvételt nyert érettségivel rendelkező tanulók, piacgazdaságtant, mikro- és makroökonómiát, vezetési és jogi ismereteket, számvitelt, informatikát tanulnak. 2003-tól beindult a mezőgazdasági menedzser asszisztens képzés is. Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola: famegmunkáló, ruhaipari szakirány, ruhaipari technikus, gépszerelő és karbantartó, ruhakészítő, fodrász, építő (kőműves), kárpitos, karosszérialakatos, gépjármű-technikai szerelő, autóvillamossági szerelő, hegesztő, esztergályos, épületvillamossági szerelő, műszergyártó és karbantartó, optikai üvegcsiszoló, bútorasztalos, épületasztalos, ács


77


- állványozó, szobafestő és mázoló, csőhálózat-szerelő, mechanikai műszerész, optikai üvegcsiszoló. Mindezek alapján látható, hogy a kistérség szakképzési rendszerében a hagyományos könnyűipari és iparos szakmák dominálnak. E mellett a mezőgazdaság terén folyik jelentősebb képzés, 2003-tól felsőfokú agrárvégzettséget szerezhetnek a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai. Ez azonban az agrárium országos válsághelyzetét tekintve csak kismértékben segíti elhelyezkedésüket, a kistérség agráriuma csak kismértékben képes a képzett munkaerő alkalmazására. Jelenleg áll előkészítés alatt a felsőfokú optomechatronikai képzés beindítása a Mátészalkai ipari park vállalkozásaival és a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködésben. A településeken nem működik rendszeres továbbképzés, felnőttképzés, ugyanakkor szinte minden település bekapcsolódik valamilyen továbbképzési programba, amelyet vagy egy középiskola vagy a Mátészalkai Munkaügyi Központ szervez. A képzések többnyire az általános iskolai végzettség megszerzését célozzák, most indul több településen esti iskola a gimnáziumi érettségi megszerzésére. Az agrártermelők továbbképzésére a kistérségben több településen is volt ezüst- és aranykalászos gazdaképzés. Ezek mellett eseti jelleggel a vállalkozások megkeresésére is szerveznek szakmai képzéseket (pl. faipari szakmunkás képzés).

OKTATÁS, KÉPZÉS – ÖSSZEFOGLALÁS Magas az általános iskola első osztályát sem (1,9%), vagy a nyolc osztályt be nem fejező lakosok (19,7%) aránya a kistérségben. Mind a közép- és felsőfokú végzettséggel (6,9%) rendelkezők aránya a Mátészalkai kistérségben jelentősen elmarad a megyei, a regionális vagy az országos (12,6%) értékektől. A kistérség településein – a két legkisebb, Fülpösdaróc és Rápolt kivételével – mindenhol van általános iskola. Az intézmények kihasználtsága Papos, Tiborszállás és Vaja településeken alacsony. Magas a tanulók száma a kistérségben, az 1000 lakosra vetített tanulószám az országos, megyei átlag felett van. Azonban a csökkenő gyereklétszám következtében fokozatosan csökken a tanulók száma, ami iskolák bezárásához, összevonásához vezethet középtávon. Sok iskolaépület szorul felújításra vagy bővítésre. Szükséges a konyhai kapacitások bővítése, hiányzik több tornaterem, ebédlő az intézményekből. Középiskolai oktatás Mátészalkán és Nagyecseden, míg szakiskola Mátészalkán és Nagydoboson van. A mátészalkai középiskolások több mint fele nem a kistérség központjában lakik, hanem ingázik. A középiskolák jó állapotban vannak; a mátészalkai kollégiumok felújítása szükséges. A kistérségben a hagyományos szakmák oktatása a meghatározó, Mátészalkán felsőfokú mezőgazdasági képzés folyik, és előkészítés alatt áll egy műszaki felsőfokú mérnöki képzés beindítása. A felnőttképzés eseti jelleggel működik a kistérségben, elsősorban az igényeknek megfelelően folynak képzések. Ugyanakkor a kistérség és a szomszédos térségközpontok középiskolái aktívan bekapcsolódnak a képzésekbe.


78


6. GAZDASÁGI SZERKEZET Egy térség gazdasági szerkezetének elemzése során az egyes ágazatok szerepét, főbb mutatóit vizsgáljuk. Az ágazati struktúra vizsgálata azért fontos, mert szorosan összefügg a gazdasági-társadalmi fejlettséggel, ugyanis a mezőgazdaság részarányának növekedésével párhuzamosan a gazdaság GDP mutatóval mért összteljesítménye romlik. A statisztikai adatgyűjtés módszertani sajátosságai miatt kistérségi és települési szinten nem állnak rendelkezésre adatok az egyes ágazatok által előállított hozzáadott értékről, ezért a gazdaság szerkezetére vonatkozóan a vállalkozások, illetve a foglalkoztatottak ágazatok közötti megoszlásából tudunk következtetéseket levonni.

Szolgáltatási jellegű ágazatok

Ország összesen

Észak-alföldi régió

Kistérség összesen

Vaja

Vállaj

Tiborszállás

Szamoskér

Szamosszeg

Rápolt

Őr

Papos

Ópályi

Ököritófülpös

Nyírkáta

Nyírparasznya

Ipar, építőipar

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

Nyírmeggyes

Nyírcsaholy

Nagyecsed

Mérk

Nagydobos

Kocsord

Mátészalka

Kántorjánosi

Jármi

Hodász

Győrtelek

Géberjén

Fábiánháza

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Fülpösdaróc

23. ábra A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint (%), 2001

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), T-Star adatbázis, KSH adatok alapján saját szerkesztés;

Az ábrából kiderül, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya a megyében (5,9 %) kissé meghaladja az országos átlagot, de az eltérés nem jelentős. Ez nagyrészt összefügg a megye kedvezőtlen mezőgazdasági adottságaival, a feldolgozó kapacitások jelentős leépülésével. Ezzel szemben a kistérség gazdaságában igen fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság, az összes foglalkoztatott közel 7,5%-a dolgozott a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ágazatokban 2001-ben, az ágazat súlya az országos értéknél közel 30%-al magasabb. A mezőgazdaság kiugróan fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban Papos községben (34,6 %), de a térségi átlagot kétszer-háromszor is meghaladja a mutató értéke Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Nagyecsed és Őr településeken. Az ipari tevékenység részaránya (33,7%) az országos értéknél valamivel magasabb, de mind a megyei, mind a regionális szintet meghaladja. Ez a kistérség, és elsősorban Mátészalka ipari jellegének köszönhető. A városban lakik a kistérség iparban foglalkoztatott lakosságának közel 40%-a, de a környező településekről is sokan járnak be a város ipari üzemeibe dolgozni. Ezzel magyarázható a Fábiánháza, Nyírcsaholy, Győrtelek településeken az ipari foglalkoztatottak magas aránya. Vaja esetében a mutató meghaladja a 48%-ot, amit a településen működő feldolgozóipari és egyéb ipari vállalkozások jelenléte eredményez. A szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak aránya az előzőekből kifolyólag alacsonyabb a megyei és országos értékektől. Az településeken megfigyelhető magasabb értékek döntően nem a települési szolgáltató szféra fejlettségének, hanem a térségre jellemző alacsony


79


vállalkozás-sűrűségből származó torzításnak köszönhető. A térségközpont Mátészalka egyértelmű domináns szerepet tölt be a szolgáltató szektorban. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a kistérség központjában és néhány településen működő ipari vállalkozások fontos szerepet töltenek be a térség foglalkoztatásában, de a kisebb települések fejletlenségéből kifolyólag a mezőgazdaság is meghatározó a foglalkoztatásban. A térség jelenlegi gazdasági szerkezete nagymértékben köszönhető a szocialista ipar-telepítési politikának. A működő vállalkozások ágazati megoszlásának vizsgálata a fentiekhez hasonló eredményekhez vezet. Az alábbi ábrából kiderül, hogy a mezőgazdasági tevékenység részaránya (13,9 %) jelentősen meghaladja az országos átlagot (5,4%). Az ipari tevékenység súlya (23,9 %) kicsivel magasabb az országos értékkel (21,4 %), ugyanakkor szembetűnő mértékben haladja meg a megyei (29,3%) és a regionális (20,6%) értékeket. A szolgáltató szektor vállalkozásai igen jelentős lemaradást mutatnak, különösen alacsony az arányuk a működő vállalkozások körében (62,3 %, országos átlag: 73,2 %). 24. ábra Működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint

100% 90% 80% 70%

62,3%

70,5%

70,4%

Szolgáltatási jellegű ágazatok 73,2%

60% Ipar, építőipar

50% 40% 30%

23,9% 19,3%

20,6%

13,9%

10,3%

8,9%

Kistérség összesen

Sz-Sz-B Megye

20% 10%

21,4%

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

5,4%

0% É-Alföldi Régió

Ország

Forrás: T-Star adatbázis, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2003, KSH alapján saját szerkesztés

A fentieket települési bontásban vizsgálva kiderül, hogy Géberjén és Mátészalka kivételével a kistérség valamennyi településén meghaladja az országos átlagot a mezőgazdasági vállalkozások aránya. A legmagasabb érték Mérk (48,8%) és Rápolt (42,8%) esetében figyelhető meg, ezzel szemben Géberjénben egyetlen mezőgazdasági vállalkozás sem működik, az ágazatban dolgozók feltehetően más települési székhellyel rendelkező szervezet foglalkoztatásában állnak. (A háttéradatokat a 16. háttértábla tartalmazza). Kántorjánosiban, Hodászon és Nyírparasznyán az országos érték kétszerese az ipari, építőipari vállalkozások részaránya, ebből kifolyólag rendkívül alacsony a szolgáltató szektorban működő vállalkozások részesedése. Így a magas érték a helyi szolgáltató szektor fejletlenségére vezethető vissza, jellemzően a lakossági alapfunkciókra terjed ki. Az országos tendenciákhoz leginkább Mátészalka igazodik, illetve kevéssé mutatnak eltérést Győrtelek adatai, ahol azonban a szolgáltatások súlya még mindig alacsony.


80


Érdekes Nagyecsed, a kistérség másik városának helyzete. A városban domináns ágazat a mezőgazdaság, a vállalkozások 20,4%-a tevékenykedik ebben az ágazatban. Igen jelentős az ipar, építőipar részaránya (28,16%), ami mintegy 30%-al haladja meg az országos értéket. A két ágazat domináns helyzetét a rendkívül fejletlen települési szolgáltató szektor eredményezi, az összes vállalkozásnak alig a fele (51,5%) szolgáltató vállalkozás, ami az országos átlagnak mindössze a 70%-át teszi ki! A kistérség szinte valamennyi településére jellemző a mezőgazdasági vállalkozások túlsúlya, és a szolgáltató szektor fejletlensége, míg az ipari vállalkozások súlya az országos érték körül alakul. Szamoskér és Géberjén esetében 80%-ot meghaladó a szolgáltatási szektorban működő vállalkozások részaránya, ennek oka a vállalkozások hiánya a településeken (Szamoskéren 11, Géberjénben 13 vállalkozás működik, ezek többsége helyi kiskereskedelmi egység). Összességében a kistérségről elmondható, hogy nem történt meg a gazdasági szerkezetváltás. Az alacsony jövedelmet biztosító mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások részaránya továbbra is magas, a tercier szektor térhódítása pedig várat magára. Az ipari tevékenység a kistérség ipari hagyományainak megfelelően és a KSH adatokra alapozott mutatók szerint fontos szerepet tölt be, azonban fontos a szektor minőségi mutatóinak vizsgálata, a vállalkozások profiljának, tényleges versenyképességének elemzése. A továbbiakban a három ágazat részletes vizsgálatára kerül sor a Mátészalkai kistérségben.

GAZDASÁGI SZERKEZET (BEVEZETÉS) - ÖSSZEFOGLALÁS A foglalkoztatottak megoszlása alapján a mezőgazdaság súlya (7,5 %) az országos átlagnál 30%-al magasabb, az iparban foglalkoztatottak aránya (33,7%) pedig mind az országos, mind a megyei és regionális adatokat meghaladják. A szolgáltatások messze alatta vannak az országos értékeknek, Mátészalka egyértelműen a kistérség szolgáltatási központja. A működő vállalkozások ágazati megoszlása a mezőgazdasági tevékenység részaránya (13,9 %) az országos átlag két és félszerese , az ipari tevékenység súlya (23,9 %) közel kistérség ipari hagyományainak következménye. A szolgáltató szektor lemaradást mutat a kistérség szinte valamennyi településén, kivételt Mátészalka és Győrtelek mutat. Települési bontásban vizsgálva az ágazatok súlyát, az országos tendenciákhoz leginkább Mátészalka és Győrtelek igazodik. A mezőgazdasági és az ipari vállalkozások magas részesedése a helyi szolgáltató szektor fejletlenségére vezethető vissza, a települések többségén a szolgáltató szektor a lakossági alapfunkciókra terjed ki.


81


6.1. Mezőgazdaság Az Észak-Alföldi Régió Magyarország mezőgazdaságának fejlesztése szempontjából stratégiai terület, hiszen mindhárom megyéje agrárjellegű, minek köszönhetően jelentős termelési hagyományok és tapasztalat halmozódott fel a térségben. Ugyanakkor a Régió egészében, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is történtek változások az elmúlt évtizedben: csökkent a termőterület, de jelentősen növekedett az erdősültség. Az ágazatban bekövetkezett változások az állattenyésztést érintették leginkább, jelentősen csökkent a szarvasmarha-állomány (35%-kal a Régióban, országosan 39%-kal), a sertésállomány (10%-kal a Régióban országosan 9%-kal), valamint a juhállomány (64 %-kal a Régióban, országosan 50 %-kal). Ennek ellenére a Régió az ország állattenyésztésében továbbra is jelentős szerepet játszik. Az Észak-Alföldön jelentős a mezőgazdasági feldolgozóipari alap-, illetve nyersanyagtermelő bázis, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a feldolgozó kapacitás az 1990 előtti időszak alapanyag-termelő bázisára alapozottan épült ki. A megyében az 1980-as évtized második felében a hangsúly a zöldség-gyümölcs feldolgozók, szeszfőzdék, hűtőüzemek, almalé-, illetve sűrítőüzemek létesítésére helyeződött. A megye élelmiszeripari ágazatában legnagyobb számban üdítő- és szeszesitalgyártó üzemek, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó, konzervipari és mélyhűtött termékeket előállító cégek, tejfeldolgozó, húsipari és sütőipari üzemek működnek. A települési önkormányzatok körében végzett információgyűjtés során kiderült, hogy a mezőgazdaság az országosan is jellemző problémákkal küzd, jelentős kapacitások épültek le, a háztáji tevékenység visszaszorult. A kistelepüléseken fokozottan jellemző, hogy a gazdasági depresszió, a tőkeszegénység miatt az állatállomány jelentősen lecsökkent, a korábbi méretekhez képest elenyésző az állatállomány. Ezzel a megtermelt takarmánynövények helyi piaca is jelentős mértékben eltűnt. Állattenyésztést gazdaságos méretben a még működő néhány sertés- és szarvasmarhatelep (Nagyecsed, Szamosszeg és Mérk) végez. Alternatív mezőgazdasági tevékenység, új típusú összefogás kevés a kistérségben, a mátészalkai Nobilis Rt, és a vajai Mantar Kft. állít elő új típusú termékeket. Bár a gazdák közül többen tagjai valamelyik TÉSZ-nek, vagy állnak kapcsolatban integrátor szervezetekkel. A térségben még működik a korábbi feldolgozóipari vállalkozások egy része, Nyírmeggyesen konzervgyár (Parmen Kft.), Mátészalkán Tejüzem (Friesland Rt.), vágóhíd működik. A térségben ezen kívül több kisebb sűrítőüzem és hűtőház is található. Több településen is véleményként hangzott el az, hogy kitörési pont lehetne a biogazdálkodás, az erre épülő feldolgozó-kapacitások kialakítása, és az alternatív földhasználat (erdősítés, energianövények termesztése), mely tevékenységek egy részébe a hátrányos helyzetű csoportokat is be lehetne vonni. A mátészalkai kistérség mezőgazdasági potenciálja, részben természeti adottságai (talaj gyengeségei, belvíz, alacsonyabb napsütéses órák száma, korai és késői fagyok), részben termékszerkezete miatt alacsony. A talaj minősége összességében gyenge, melynek következtében a szántóföldi művelés versenyképessége alacsonyabb a térségben. A KSH által végzett Általános Mezőgazdasági Összeírás adatai szerint a mátészalkai kistérségben a megye mezőgazdasági területének a 11,6%-a, termőterületének pedig 11,1%-a található. A legnagyobb mezőgazdasági, illetve termőterülettel a térség két városa, Mátészalka és Nagyecsed rendelkezik, bár mindkét településen magas a más településen lévő területek részaránya (21 %). A mezőgazdasági terület a települések közigazgatási területének 55,1 százalékát teszik ki a kistérségben (49,9 % a megyében), azonban települési szinten jelentős eltérések tapasztalhatóak: a legalacsonyabb Tiborszállás községben (17,7 %), a legmagasabb pedig Mátészalkán, illetve Nagyecseden.


82


A mezőgazdasági terület a szántó, szántóként használt kert, konyhakert, szőlő, gyümölcsös, gyep együttes területe. A művelési ágak szerinti megoszlásból következtetni lehet a térség mezőgazdasági termelésének jellemzőire. A 25. ábrából kiderül, hogy a Mátészalkai kistérségben a mezőgazdasági területek döntő hányada szántó, s szántóként használt kert (74,6%), de meghatározó még az erdők (12,6%), a gyümölcsösök (7,67%) és a gyep (3,9%) területek kiterjedése. A termőterület a mezőgazdasági terület, erdő, nádas, halastó együttes területe, s a fenti táblázatból kiderül, hogy a legfrissebb települési szintű összeírás szerint a térség termőterületének döntő többsége mezőgazdasági terület, a nádasok együttes részaránya alig éri el a 2%-ot. Települési szinten azonban eltéréseket lehet tapasztalni, hiszen míg Fülpösdarócon a földek 94,34%-a szántó, addig Hodászon a gyümölcsösök aránya 22,2%, az erdők aránya pedig Tiborszálláson 49,7%, Nyírkátán pedig 46,9%. 25. ábra A termőterület művelési ágak szerinti megoszlása (%) Kistérség összesen

szántó konyhakert gyümölcsös

Sz-Sz-B Megye

szőlő gyep

É-Alföldi Régió

erdő nádas

Ország

halastó 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Forrás: ÁMÖ 2000, Földhasználat Magyarországon a 2000. évben, KSH alapján saját szerkesztés

A földek jelentősen nagyobb hányadát (74,5%) hasznosítják szántóként a kistérségben, mint az a megyére jellemző (60,1%), de az értékek meghaladják a regionális és az országos értékeket is. A szántóterületek legmagasabb aránya a kistelepüléseken figyelhető meg (Rápolt, Fülpösdaróc, Géberjén). Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az erdőterületek alacsony aránya, a kistérségben a földeknek alig 12,6%-át borítja erdő, szemben az országos 23,1%-al, de a megyei erdősültségi értéknek (23,9%) is alig éri el a felét a kistérség. A 23. háttértábla a termőföld minőségének általánosan elfogadott mértékegységben megadott értékeit tartalmazza a kistérség egyes településein. Az aranykorona-érték definíció szerint egy adott földterület tiszta jövedelme. Ma az aranykorona érték jelentősen kisebb lehet a valós termőképességtől, mert 1945 után és 1971-ben politikai illetve gazdasági okok miatt aranykorona revíziókkal leértékelések történtek. A szántóterületek minősége 10-35 AK között mozog, az adatokból kiderül, hogy a Mátészalkai kistérség településein, s a megyében is a földek aranykorona-értéke a megadott érték-intervallum alsó határához esik közelebb, 5 és 21 között találhatók az értékek, jellemzően 10-15 között alakul. Mivel a kistérség döntően alacsony termőképességű talajokkal rendelkezik, indokolt az erdők kiterjedésének növelése. A következő ábráról leolvasható, hogy az alacsonyabb termőképességű földekkel rendelkező települések külterületének is jelentős részét használják szántóként, holott a kedvezőtlen adottságok miatt nem gazdaságos a termelés. Sok esetben a földek 60-70%-a szántóként kerül hasznosításra, holott a földek átlagos aranykorona értéke a 10-12-t sem éri el. Ezekre az adottságokra versenyképes, árutermelő


83


szántóföldi termelés nem építhető, ellentétben a szántók és az elaprózott birtokok nagy száma jelzi a mezőgazdaság szociális jellegét. Összességében a térségben a szántóföldi művelés adottságai gyengék. 26. ábra A szántóként művelt földek aránya és a szántók átlagos aranykorona értéke a kistérség településein, 2000 100,00% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%

25 20 15 10

Szántók átlagos AK értéke

Rápolt

Fülpösdaróc

Kocsord

Géberjén

Győrtelek

Ököritófülpös

Mátészalka

Szamoskér

Vállaj

Nagyecsed

Szamosszeg

Ópályi

Kántorjánosi

Mérk

Tiborszállás

Hodász

Nagydobos

Nyírcsaholy

Fábiánháza

Nyírmeggyes

Vaja

Jármi

Őr

Nyírparasznya

Papos

0

Nyírkáta

5

Szántók aránya

Forrás: ÁMÖ 2000, Földhasználat Magyarországon a 2000. évben, KSH alapján saját szerkesztés

A térségben meghatározó a gabonafélék és az olajos magvak termesztése. Korábban igen jelentős volt a cukorrépa termesztése, de ez folyamatosan csökken. Tájjellegű termék a Nagydobosi sütőtök, a Nagyecsedi tarka étkezési napraforgó. Több településen jellemző a zöldségfélék termesztése. A kistérség mezőgazdaságában fontos szerepet tölt be a gyümölcstermesztés, a nyírségi homokos talajon jelentős gyümölcstermesztés folyik. A legjelentősebb az alma és a meggy termesztése, sajnos mindkét gyümölcs esetében túltermelésről beszélhetünk, a beszűkült piaci értékesítési lehetőségek következtében a termelők csak alacsony áron képesek értékesíteni termékeiket. A közös értékesítésre létrejött TÉSZ-ek csak részben töltik be szerepüket, nem képesek alapjaiban segíteni a termelőkön. Ugyanakkor az értékesítési nehézségek mellett, elsősorban az alma esetében problémát jelent az ültetvények elöregedése, az alacsony minőség. A kistérségben egyedül Ököritófülpösön található nagyobb kiterjedésű körteültetvény. A térségben tájjellegű gyümölcs a meggy (Kántorjánosi fürtös meggy) és a szilva (szatmári szilva). Az állattenyésztést tekintve a 2000-es Mezőgazdasági összeírás óta eltelt időben az állomány feltehetően változáson ment át, de érdemes megvizsgálni az állatállomány szerkezetének alakulását településenként. A részletes adatok a 24. háttértáblán találhatók. A kistérségben az elmúlt években jelentősen visszaszorult az állattartás, a jelenlegi állomány már csak töredéke a korábbinak. Jelentősebb szarvasmarha-állomány Mátészalkán (2086) és Szamosszegen (685) van. Ez döntően a két településen működő szarvasmarhatelepeknek köszönhető. 250 körül található Nagyecsed, Ópályi és Nyírcsaholy települések állománya. A sertésállomány Nagyecseden (3435) és Mátészalkán (3340) kiemelkedően magas, jelentős állománnyal rendelkezik még Fábiánháza, Kocsord, Mérk, Nyírcsaholy, Ópályi, Szamosszeg, Vállaj. A lótenyésztés Nagyecseden a legjellemzőbb a kistérségben, a településen nagy hagyománya van a lovas kultúrának. A térségben minden negyedik ló Nagyecseden található. A juhtenyésztés arányaiban alacsony a térségben Jármi, MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

84


Kántorjánosi, Nagydobos, Nyírkáta és Szamoskér településeken található 1000 juhot meghaladó állatállomány. Ellenben a tyúkfélék tenyésztése igen jelentős a kistérségben. Az értékek sajnos csak a 2000. évre állnak rendelkezésre, azóta valószínűleg jelentős változások történtek, mivel a régió egyik legjelentősebb integrátora, a Hajdú-Bét Rt. csődbe ment. Mindenesetre az adatok alapján Fábiánháza a térség egyik baromfitenyésztési központja, összesen mintegy 84.664 tyúkféle élt 2000-ben a településen. Ez a kistérségi állomány egy-negyede! Ezen kívül Őr, Mátészalka, Nagyecsed, Vaja, Nyírcsaholy, Mérk és Nyírmeggyes rendelkezik 10000 egyedet meghaladó állatállománnyal. Bár a 2000. évben elvégzett felmérés adatai mára természetesen módosultak, az adatokból számos következtetést lehet levonni. Az agrárium termelési szerkezetére az elaprózott kisbirtokok, és az egyéni gazdaságok nagy száma jellemző. A kistérségben található 13.307 gazdaságból mindössze 55 nem tartozott az egyéni gazdaságok közé. A kistérségben 2004ben meghaladta a 27.000-et a bejegyzett őstermelők száma. Nyírmeggyes, Őr és Vállaj településeken a lakosság két-harmada rendelkezett őstermelői igazolvánnyal. Ezek az adatok is a mezőgazdaság szociális fontosságát igazolják a kistérségben. A KSH adatgyűjtése szerint a „mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás” gazdasági ágban 2003-ban 400 vállalkozás működött a kistérségben. Ez igen magas szám, az összes működő vállalkozás közel 14%-a! A kistérségben 1999 óta 75el (23%-al) nőtt a mezőgazdasági vállalkozások száma, a növekedés üteme jelentősen meghaladja a megyei átlagot, az országosnál pedig közel négyszer nagyobb mértékben bővült az ágazat! Ez szintén alátámasztja a térség gazdag mezőgazdasági hagyományait, az ágazat meghatározó szerepét a kistérség gazdaságában. A mezőgazdasági vállalkozások száma nyolc település kivételével valamennyi településen nőtt. A legjelentősebb növekedés Fábiánháza, Tiborszállás és Hodász településeken történt. Végezetül a KSH Cégkódtár adatbázisának segítségével át lehet tekinteni a kistérségben működő mezőgazdasági társas vállalkozások részletesebb jellemzőit. Sajnos az adatbázisban a központi telephelynél szerepelnek egyes vállalkozások, így nem rajzol tényleges képet a valóságról, de azért így is szembetűnő következtetések vonhatók le a vállalkozások adataiból. 15. táblázat A mezőgazdaságban működő társas vállalkozások száma TEÁOR kategóriák szerint KATEGÓRIA Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Zöldség, dísznövény termelés Gyümölcs, fűszernövény termelése Szarvasmarha tenyésztés Sertéstenyésztés Baromfitenyésztés Egyéb állatok tenyésztése Vegyes gazdálkozdás Növénytermelési szolgáltatás Vadgazdálkodás Erdőgazdálkodási termék-előállítás Erdőgazdálkodási szolgáltatás Halászat Haltenyésztés

VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA 14 2 16 3 7 4 2 4 10 2 8 4 1 2

Forrás: CÉG-KÓD-TÁR 2004/3, a KSH céginformációs adattára alapján saját számítások


85


Az adatok szerint a kistérségben 2004-ben 79 társas vállalkozás működött a fenti gazdasági ágakban. A legtöbb vállalkozás (16) vállalkozás „gyümölcs, fűszernövény termelésével” foglalkozott, ezt követték a gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növények termelésével (14), illetve a növénytermelési szolgáltatással (10) foglalkozó vállalkozások. A vállalkozások igen erős települési koncentrációja figyelhető meg, 23 vállalkozás működött Mátészalkán; 6-6 Mér, Nyírmeggyes és Vaja településeken, 5-5 Nyírkáta, Őr és Vállaj településeken. Azaz a vállalkozások 70%-a a kistérség hét településén működött! Vállalkozási forma alapján 37 Kft, 30 Bt, 9 erdőbirtokos társulat és 3 mezőgazdasági szövetkezet működött a kistérségben. Figyelemre méltó, hogy a kistérségben nem működött részvénytársaság formában egyetlen vállalkozás sem. A szervezeti formáknak megfelelően ezeknek a vállalkozásoknak a munkahelyteremtő képessége alacsony, többségük 0-5 főt foglalkoztatott. Mindössze 5 vállalkozás rendelkezett 5-9 alkalmazottal, 2-2 foglalkoztatott 10-19 és 20-49 főt, és egyetlen vállalkozás, a szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó nagyecsedi Inter Agrárium Mezőgazdasági Kft. rendelkezett 100-nál több alkalmazottal. Tehát az ágazatban elsősorban mikro- és kisvállalkozások tevékenykedtek. Az előbbi megállapításokat igazolja a vállalkozások alacsony árbevétele, a 79 vállalkozásból mindössze 21 vállalkozás árbevétele el a 20 millió forintot, és csupán 11 vállalkozás rendelkezett 50 millió forintot meghaladó árbevétellel. Az alacsony árbevétel sajnos gátat szab a vállalkozások növekedésének, alacsony tőkeerejükből kifolyólag pedig versenyképességük sem megfelelő. A szektor társas vállalatairól összefoglalóan elmondható, hogy döntően alacsony tőkeerejű, kevés főt foglalkoztató vállalkozások, így a munkanélküliség csökkentéséhez alig tudnak hozzájárulni, a kistérség fejlődése csupán ezen vállalkozásokra alapozva nem biztosítható. A kistérségről készült korábbi elemzések is megerősítik azt a képet, hogy a kistérség mezőgazdaságára az elaprózott termelési szerkezet, a gazdasági szereplők alacsony versenyképessége jellemző. A mezőgazdasági vállalkozások többsége kényszervállalkozó, eszközhiányosak, gazdálkodásuk egyensúlya törékeny. A fenti adatok is arra utalnak, hogy az átalakult szövetkezetek, illetve néhány Kft. gazdálkodása látszik a legstabilabbnak. A kisebb Kft-k, BT-k munkája gyakran szezonális. Az ágazat visszaesésének külső okai az exportlehetőségek beszűkülése, a szervezetlen termékkereskedelem és felvásárlás, kistérségen belüli oka a hiányzó beszerzési és értékesítési önszerveződések, az átalakult mezőgazdasági üzemek foglalkoztató-képességének alacsony szintje, valamint a földhasználók megfelelő szakmai ismereteinek hiánya miatt fellépő hozamcsökkenés, minőségromlás. Ugyanakkor a viszonylag gyenge adottságok ellenére az ágazat fontos szerepet tölt be a helyi társadalmi-gazdasági környezetben: egyrészt ahogy azt korábban láttuk, továbbra is jelentős szerepet tölt be a foglalkoztatásban, másrészt pedig piacot jelent olcsó élelmiszert kínál a lakosságnak és az idelátogatóknak. Mindenképpen szükséges tehát a mezőgazdasági fejlesztések átgondolt, térségi adottságoknak és szükségleteknek megfelelő kialakítása.


86


MEZŐGAZDASÁG – ÖSSZEFOGLALÁS A térség mezőgazdasága országosan is jellemző problémákkal küzd, jelentős kapacitások épültek le a kilencvenes években. Alternatív mezőgazdasági tevékenységre, új típusú összefogásra elvétve akad példa a térségben. Biogazdálkodást vagy alternatív mezőgazdasági tevékenységet nem folytatnak a térség gazdái. A mezőgazdasági területek döntő hányada szántó, s szántóként használt kert (75%), illetve erdő (12,3%). Magas a gyümölcsösök aránya (7,67%), ugyanakkor a térség erdősültsége alacsony, alig haladja meg az országos érték felét. Bár a térségben helyenként találhatók nagykiterjedésű erdők, azonban a kistérségben az erdőterületek mindössze a termőterület 12,65-át tették ki 2003-ban, ami a megyei érték fele! További erdősítés indokolt. A szántóföldi művelés adottságai gyengék, a szántóterületek aranykorona értéke alacsony (jellemzően 10-15 AK). Jellemzően klasszikus mezőgazdasági kultúrák termelése. A korábban tájjellegű növények egy része (sütőtök, dinnye, ribizli, málna) szinte teljesen visszaszorult, minimális területen termesztik. A meghatározó gyümölcsök (meggy, alma) értékesítése az országos túltermelés miatt nehéz. Az állattenyésztés szinte teljesen visszaszorult, a működő állattenyésztő telepek többnyire közvetlenül a vágóhidaknak termelnek, a kisgazdaságok többsége megszűnt. Nagyecseden még mindig jelentős a hagyományos lótenyésztés. Jellemzően elaprózott birtokszerkezet. A korábban működő nagykiterjedésű TSZ-ek bezártak, minimális az együttműködés a termelők között. Jellemző a tőkeszegénység, nincs elegendő forrás a fejlesztésekre. Több településen is működnek önszerveződő, egy-egy vállalkozás vagy integrátor köré szerveződő értékesítési csoportosulások, ezek azonban többnyire azt jelentik, hogy a kulcsszervezetek felvásárolják a helyben termel árut, és ők maguk továbbértékesítik. Helyben történő feldolgozás nem jellemző. 1999 óta a működő vállalkozások száma az ágazatban 23 százalékkal nőtt, így 2003-ban 400 vállalkozás működött a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás” gazdasági ágban. Ebből 79 vállalkozás működött társas vállalkozásként. A kedvező növekedési folyamat ellenére a társas vállalkozások többsége alacsony árbevétellel rendelkezik, 74%-uk árbevétele nem haladta meg a 20 millió Ft-ot. A vállalkozások munkahelyteremtő képessége is alacsony, mindössze 11%-uk (9 vállalkozás) rendelkezett 5-nél több alkalmazottal. Összességében a mezőgazdasági vállalkozások munkahelyteremtő képessége alacsony, önmagukban nem képesek a térség gazdaságának növekedését erősíteni. A kistérség mezőgazdaságában dominál a szociális gazdaság, a versenyképes, piaci méreteket elérő, árutermelő gazdaságok száma alacsony. Ezek hiányában a térség nem képes a meglévő mezőgazdasági potenciál megfelelő hasznosítására.


87


6.2. Ipar Az Észak-Alföldi Régió iparszerkezete a sajátos természeti adottságok és a térség viszonylag lassabb fejlődésének következménye. Jellemző a feldolgozóipar, azon belül is a kevésbé korszerűnek és versenyképesnek tekintett szakágazatok túlsúlya: magas az élelmiszer, ital és dohánytermékek, a textília, ruházat és bőrtermék gyártásának, valamint a vegyiparnak a jelenléte, ugyanakkor a bányászat és energiaipar, a kohászat és fémfeldolgozás, illetve a gépipar súlya alacsonyabb. 2003-ban a Régió részesedése az ország ipari termeléséből 9,8 % körüli volt, melyhez Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2,9 %-kal járult hozzá. Az egyes iparágak jelentősége tekintetében a megyében a feldolgozóipari ágazatok a dominánsak. Elsősorban az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek gyártása, a textília és ruházati- és bőrtermékek gyártása, fa- és papírtermék gyártása, nyomdaipar, valamint a gépipar a meghatározó. A vegyipar korábbi magas értéke a Tiszavasváriban működő, de azóta már bezárt gyógyszergyárnak volt köszönhető. A gazdasági szerkezet vizsgálatának kezdetén elemeztük az egyes ágazatok súlyát. A kistérségben az elmúlt fél évszázad során jelentős ipartelepítés zajlott le, ennek köszönhetően igen jelentős hagyománya van az ipari termelésnek. Mátészalkán az optikai ipar, bútoripar és élelmiszeripar terén működtek nagyvállalatok, melyek egy része napjainkban, a tulajdonosváltást követően is folytatja tevékenységét. Az adatokból kiderül, hogy a Mátészalkai kistérség településein élők igen nagy százaléka (33,7%) dolgozik az iparban, jelentős részük a térségközpont Mátészalka ipari vállalkozásainál. Jelen alfejezet keretei között célszerű azt is megvizsgálni, hogy a térségen belül működő ipari vállalkozások milyen munkahely-teremtő képességgel bírnak. Az ipar térségi súlyát kisebb torzítással mutatta a működő vállalkozások ágazati megoszlása, mely szerint az ipari tevékenység súlya (23,9%) kicsivel magasabb az országos értéknél (21,9%). A KSH adatgyűjtése szerint elkülönített ágazatban (ipar, építőipar) 2003-ban 689 vállalkozás működött, ebből 318 társas vállalkozás (adatok: X. melléklet). 1999 óta a működő vállalkozások száma az ágazatban 13,7 százalékkal nőtt, 83 vállalkozással több működött a kistérségben, ami jelentősen meghaladja az országos növekedési ütemet (5,9%). Az ipari vállalkozások jelentős bővülése mögött egyrészt a térség ipari hagyományai, az évek során felgyülemlett tudás állhat, ugyanakkor nem szabad lebecsülni a kistérség rendkívül gyenge szolgáltató szektorát, aminek alacsony részesedése a valóságosnál jóval nagyobb súlyúnak tűntetheti fel a térség iparosodottságát. A kistérség településeit vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy szinte valamennyi településen bővült az ipari vállalkozások száma, egyedül Kocsord és Mérk településen figyelhető meg csökkenés. Ez utóbbin a vállalkozások fele (44%) szűnt meg az elmúlt öt évben az ágazatban. A vállalkozások erős területi koncentrációja is megfigyelhető, a 689 vállalkozás 40%-a (265 vállalkozás) működött Mátészalkán, de igen jelentős Nagyecsed, Hodász és Kántorjánosi részesedése is. Az összes ipari vállalkozás kétharmada (447 db) ezen a négy településen működött 2003-ban. A két utóbbi településen a társas vállalkozások megoszlását vizsgálva egyértelműen megállapítható a különböző építőipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozások egyeduralma. A két településen működő 69 ipari társas vállalkozásból mindössze 2-2 nem építőipari vállalkozás található! A továbbiakban a KSH Cégkódtár adatbázisának segítségével át lehet tekinteni a kistérségben működő ipari társas vállalkozások részletesebb jellemzőit, illetve a 2004 augusztusában nyilvántartott értékeket.


88


16. táblázat Az ipar, építőipari társas vállalkozások száma tevékenységcsoportok szerint KATEGÓRIA

VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA

Bányászat 1 Élelmiszer feldolgozás 39 Fa-, papíripar, nyomdászat 31 Textília, ruházat és bőrtermék gyártás 13 Műanyagipar 5 Építőipari anyag gyártása 6 Fémszerkezet gyártás, fém visszanyerése hulladékból 9 Gépgyártás, műszeripar 14 Bútoripar 14 Energiaipar 2 Épületbontás, földmunka 34 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése, további építési munkák 123 Építőipari szerelő, befejező tevékenységek 26 Összesen 317 Forrás: CÉG-KÓD-TÁR 2004/3, a KSH céginformációs adattára alapján saját számítások

A társas vállalkozások tevékenységi körét vizsgálva már első látásra is szembetűnő az építőipar, és az ahhoz kapcsolódó különböző építési, szaképítési és szerelési tevékenységek dominanciája. Az összes ipari társas vállalkozás 57%-a tevékenykedik valamilyen építőipari területen! Ez a magas érték valószínűleg a jelenlegi építőipari konjunktúrának is köszönhet, a lakásépítés, a közművek cseréje, felújítása vagy kiépítése, illetve a jelentős állami útépítések és útfelújítások igen erős keresletet teremtenek az építőipari piacon. Jelentős még az élelmiszeripari feldolgozás aránya, 39 vállalkozás dolgozik ezen a területen, főbb tevékenységek: húsfeldolgozás, gyümölcsfeldolgozás, tejtermék-; haszonállat-eledel-; kenyér, friss tésztaféle-; tésztafélék-; desztillált szeszes italés üdítőital gyártása. A következő ábrán jól látható az ipari vállalkozások tevékenységcsoportonkénti megoszlása: 27. ábra Az ipar, építőipari társas vállalkozások megoszlása tevékenységcsoportok szerint Bányászat

8%

0%

Élelmiszer feldolgozás

12%

Fa-, papíripar, nyomdászat

10%

Textília, ruházat és bőrtermék gyártás Műanyagipar

4% 2% 39%

2% 3% 4% 4% 11%

1%

Építőipari anyag gyártása Fémszerkezet gyártás, fém visszanyerése hulladékból Gépgyártás, műszeripar Bútoripar Energiaipar Épületbontás, földmunka Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése, további építési munkák Építőipari szerelő, befejező tevékenységek



89


A térség 45 társas vállalkozása, az összes vállalkozás csaknem 15%-a tevékenykedik a fa-, papíripar, nyomdászat és az ehhez kapcsolódó bútoripar területén. A térség bútoripari hagyományai, és az erdőterületek kiterjedésének várható növekedése miatt ez az érték a jövőben növekedhet. A hagyományos könnyűipari (textilipar, különböző ruházat gyártás, bőripar, cipőipar, stb) vállalkozások többsége már bezárt, 2003-ban mindössze 13 vállalkozás működött ebben az iparágban. A gépgyártás, műszeripar részesedése rendkívül alacsony, mindössze 14 vállalkozás, az össze társas vállalkozás 4,42%-a működik ebben az ágazatban. Ez szintén alátámasztja a térség korszerűtlen termelési szerkezetét, a modern ágazatok hiányát. Ebben az ágazatban működnek a kistérség legjelentősebb külföldi tulajdonú vállalkozásai is. A következőkben az egyes tevékenységcsoportokat részletesen tekintjük át. Az építőipari vállalkozások többsége kisméretű, 126 vállalkozás árbevétele az 50 millió Ftot sem éri el, 28 vállalkozás árbevétele alakult 50-300 millió Ft között, azonban ez az építőipari értékekhez képest alacsonynak tekinthető. 300 millió forintot meghaladó árbevétellel pedig mindössze 3 vállalkozás rendelkezik. A vállalkozások által foglalkoztatottak számát vizsgálva hasonló eredményre jutunk, a vállalkozások 88%-a öt főnél kevesebb főt foglalkoztatott, és mindössze 9 vállalkozás foglalkoztatott 10-nél több főt. Az adatok szerint az ágazat legjelentősebb vállalkozásai a kistérségben a következők: Kaszpi-Trade Kereskedelmi, Szolgáltató, Épitő-Szerelő, Kivitelező Vállalkozási Kft. Fülpösdaróc településen van bejegyezve, de tevékenységét nem a településen folytatja, így csak közvetve kapcsolódik a kistérséghez. Azonban méretét tekintve ez a legjelentősebb építőipari vállalkozás: árbevétele 1001-2500 millió Ft között alakult, és 100-149 főt foglalkoztatott 2004-ben. A Vikuv-Hydrokomplex Vízkutató és Vízműépitő Kft. Mátészalkán működik, TEÁOR kódja alapján speciális szaképítéssel foglalkozik. A vállalkozás árbevétele 701 - 1000 millió Ft között alakult, és szintén 100-149 főt foglalkoztatott 2004-ben. A hodászi "Weltall-bau" Építőipari Kereskedelmi és Árufuvarozó kft. TEÁOR besorolása alapján „Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építéssel” foglalkozik, árbevétele 301-500 millió Ft. Között alakul, azonban mindössze 1 főállású foglalkoztatottal rendelkezik. A mátészalkai Ecsediláp Táv-, Víz- Mélyépitő, Szolgáltató és Kereskedelmi kft szintén „Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építéssel” foglalkozik, árbevétele 51 300 millió Ft. között alakul, azonban 20-49 főnek biztosít munkalehetőséget. Az élelmiszeripar területén működő vállalkozás mind méretüket, mind árbevételüket tekintve a térség meghatározó vállalkozásai közé tartoznak. A vállalkozások többsége jogi személyiségű vállalkozásként működik (Kft, Rt), ami tükröződik a cégek árbevételén és a foglalkoztatotti létszámon is. A 39 vállalkozás árbevétel szerinti megoszlása kiegyenlített: 2004-ben 8 cég rendelkezett 300 millió forintot meghaladó árbevétellel, ebből kettő 501 – 700, három 701 – 1000, és további két vállalkozás pedig 1001 - 2500 millió Ft. közötti árbevétellel! A foglalkoztatottak számát tekintve hasonló képet kapunk: A vállalkozások harmada foglalkoztatott 20 főnél többet, ezek közül 9 cég 20-49 főt, 4 cég 50-99 főt, és 1 vállalkozás 100-149 főt. A vállalkozások nem képesek felszívni a térség mezőgazdasági terményeit maradéktalanul, sok esetben maguk állítják elő a termeléshez szükséges alapanyagokat, vagy a térségen kívülről, esetleg importból fedezik szükségletüket. Az adatok alapján a legjelentősebb élelmiszeripari vállalkozások a térségben a következők: A mátészalkai Eszat Első Szatmári Almafeldolgozó és Kereskedelmi Kft. az Agroker Holdingnak tagja. A cég almafeldolgozással foglalkozik, 20-49 főállású alkalmazottal rendelkezik. Az árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot, 10012500 millió Ft között alakult 2004-ben. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

90


A nyírmeggyesi Parmen Konzervipari Termelési és Kereskedelmi Rt a kistérség legjelentősebb, még működő konzervgyára. A cég az 50-99 főállású foglalkoztatott mellett jelentős számú idénymunkást is foglalkoztat, árbevétel szintén meghaladja az egymilliárd forintot (1001 - 2500 millió Ft). A mátészalkai Nobilis Első Hazai Élelmiszer-feldolgozó és Kereskedelmi Rt gyümölcsfeldolgozással, aszalványok készítésével foglalkozik, saját innovatív, újszerű termékeket állít elő. A cég 50-99 főt foglalkoztat, árbevétele 701 - 1000 millió Ft között alakul. A Szabolcs-Gabona egyik leányvállalata a Mátészalkai Sütőipari Kft kenyérgyártással foglalkozik, és igen jelentős számú munkaerőt alkalmaz, főállású dolgozóinak száma 100-149 között alakul. Ennek megfelelően a cég árbevétele is magas, 701 - 1000 millió Ft közötti. Ezen kívül egy jelentős logisztikai központtal rendelkezik a cég Mátészalkán. A mátészalkai Öcsi Hús Húsipari Termelő és Kereskedelmi Rt húsipari termékek előállításával foglalkozik, a térség legjelentősebb húsfeldolgozó üzeme. 50-99 főt foglalkoztat, árbevétele szintén jelentős, 701 - 1000 millió Ft közötti. Szintén Mátészalkán működik a Valentin Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, amely gyümölcs-, zöldségfeldolgozással foglalkozik. Árbevételét tekintve közepes méretű cég, 301-500 millió Ft között alakul, és 10-19 főt foglalkoztat. A vajai Mantar Magyar-Német Élelmiszer-Feldogozó és Kereskedelmi Kft éticsiga-feldolgozással foglalkozik, az előállított termékek többségét exportpiacra termeli. A cég jelentős árbevétellel rendelkezik (501 - 700 millió Ft), és az 50-99 főállású foglalkoztatott mellett több idénymunkást is foglalkoztat. A Mátészalkán működő Agromix Terményszáritó és Takarmánykeverő Kft szintén a térség jelentős vállalkozása. A cég Haszonállat-eledel gyártással foglalkozik, 20-49 főnek biztosít munkalehetőséget. Árbevételét tekintve a kistérség meghatározó vállalkozásai közé tartozik, 501-700 millió Ft között alakul. Mátészalkán működik a Friesland Hungária Rt tejüzeme, amely többek között a „majdnem Hungarikum” Túró Rudit is gyártja. A cég pontos létszámadatairól nincs információnk. A fa-, papíripar, nyomdai tevékenységek terén döntően kisvállalkozások működnek, árbevétel és foglalkoztatotti létszámtekintetében sem jelentős cégek. Többségük 1-4 főt foglalkoztat, árbevételük pedig nem haladja meg a 20 millió forintot. Két vállalkozás (egy nyomdaipari cég és egy fűrészüzem) foglalkoztat 10-19 főt, és realizál 51-300 millió forint közötti árbevételt, azonban még ezek is kisvállalkozások. A bútoripari hagyományoknak megfelelően még működik a korábbi mátészalkai bútorgyár két üzemegysége, melyek mind foglalkoztatás, mind bevétel szerint a kistérség jelentős vállalkozásai. A Sandra Kárpitos Részvénytársaság ülőbútorok gyártásával, a Sandra Form Butoripari Kft pedig egyéb bútorok gyártásával foglalkozik. Mindkét cég 100-149 főt foglalkoztat, és árbevétele 1001-2500 millió Ft között alakul. A könnyűiparban nem találhatók jelentős kapacitások a kistérségben, a korábban működő üzemek jelentős része mára már bezárt, az igen erős világpiaci verseny mellett csak néhány vállalkozás tud még működni. Az ágazatban lévő cégek többnyire kisméretűek, 1-5 főt foglalkoztatnak, és árbevételük is 50 millió forint alatt marad. Ezek a cégek többnyire Bt formában működnek, ami szintén nem nyújt megfelelő kerete a cégek növekedéséhez. A könnyűipar terén három vállalkozás van, amelyik jelentősebb termelési nagyságrenddel rendelkezik, ezek mindegyike Mátészalkán működik. A vállalkozások a következők: Mátészalkán működik a Bruno Finat Kötöttárugyár Kft, amely pamutszövéssel foglalkozik. A cég 20-49 főt foglalkoztat, árbevétele 301 - 500 millió Ft között van. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

91


A Mátészalkai Textilipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft egyéb ruházati termékeket, kiegészítőket állít elő, 50-99 fő számára biztosít munkalehetőséget. Árbevétele is jelentős 51-300 millió Ft közötti. A szintén mátészalkai "Liegi" Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft lábbeli gyártással foglalkozik, és mintegy 20-49 fő számára bitosít munkát. A cég árbevétele szintén 51-300 millió Ft között alakul. A gép-, műszergyártás terén mindössze 14 vállalkozás működik a kistérségben, azonban a foglalkoztatottak számát, és a cégek méretét és az ágazatokat tekintve a kistérség iparának gerincét alkotják ezek a vállalkozások. A vállalkozások többsége Kft vagy Rt formájában működik, és két cég kivételével valamennyi Mátészalkán működik. A cégek számát, árbevételét és a foglalkoztatottak létszámát mutatja be a következő táblázat. 17. táblázat Gép- és műszergyártó Vállalkozások árbevétel és létszám-kategória szerint VÁLLALKOZÁSOK LÉTSZÁM-KATEGÓRIA

SZÁMA

ÁRBEVÉTEL-

VÁLLALKOZÁSOK

KATEGÓRIA

Ismeretlen 0 fő 4 3 - 4 fő 4 0 - 20 millió Ft. 100 - 149 fő 2 301 - 500 millió Ft. 150 - 199 fő 1 701 - 1000 millió Ft. 200 - 249 fő 1 4001 millió felett 250 - 299 fő 1 500 - 999 fő 1 Forrás: CÉG-KÓD-TÁR 2004/3, a KSH céginformációs adattára alapján saját számítások

SZÁMA

6 2 1 3 2

A kistérség legjelentősebb ipari vállalkozásai a korábbi Magyar Optikai Művek privatizációja során létrejött utódvállalatok, melyek az optikai-iparban felhalmozott tudásra, gyakorlatra épülve továbbra is működnek Mátészalkán. A vállalkozások között az utóbbi években erősödik az együttműködés iránti elhatározás, így került létrehozásra az Optomechatronikai Klaszter. Az optomechatronikai ágazat legjelentősebb vállalkozásai a következők: A Carl Zeiss Hungaria Optikai Kft német tulajdonban lévő vállalkozás, optikai, fényképészeti eszközök gyártásával foglalkozik. A cég a mátészalkai ipari parkban működik, és aktív tagja az optomechatronikai vállalkozások közötti együttműködés erősítésére létrehozott klaszternek. A cég a kistérség legnagyobb vállalkozása, körülbelül 900 főt foglalkoztat, árbevétele pedig meghaladja a négymilliárd forintot. A Hoya Szemüveglencse Gyártó Magyarország Rt szemüveg- és optikai lencséket gyárt, szintén tagja az optomechatronikai klaszternek. A vállalkozás 250299 közötti főt foglalkoztat, árbevétele pedig 1001-2500 millió Ft között alakul. Ezzel az értékkel a kistérség vezető vállalkozásai közé tartozik. A Magyar Optikai Művek Vízméréstechnikai Rt /Mom Vízméréstechnikai Rt/ szintén az optomechatronika terén működik, a vállalat tagja az optomechatronikai klaszternek. A cég 200-249 főt foglalkoztat, árbevétele pedig a Hoya-val megegyező kategóriába esik (1001-2500 millió Ft). A Flabeg Automotive Gyártó és Kereskedelmi Kft közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártásával, visszapillantótükrök foglalkozik, a kistérség egyik meghatározó gépipari vállalkozása. A cég 100-149 főt foglalkoztat, árbevétele szintén 1001-2500 millió Ft között alakul. A kistérségben további, gépgyártással vagy egyéb ipari tevékenységgel rendelkező vállalatok is működnek, közülük a legjelentősebbek az alábbiak:


92


A Mátészalkai Szerelvénygyártó Kft /Msg Kft/ csap- és szelepgyártással foglalkozik, és a térségi gépipar másik jelentős vállalkozása. A társaság 501 - 700 millió Ft közötti árbevétellel rendelkezik, mintegy 100-149 főnek biztosít munkát. Az egyetlen nem mátészalkai cég a vajai Impress Vaja Fémcsomagoló Kft, amely könnyűfém csomagolóeszközök gyártásával foglalkozik. A vállalat négymilliárd forint feletti árbevétellel rendelkezik, és 150-199 főt foglalkoztat. A társas vállalkozások fele betéti társaság formában működik, ami az alacsony tőkeerőre, az alacsonyabb versenyképességre utal. Ez tükröződik a vállalkozások árbevételén és a foglalkoztatottak számán is, mindössze 21 vállalkozás (6%) rendelkezik 300 millió forintot meghaladó árbevétellel, és a vállalkozások 89%-a 20 főnél kevesebbet foglalkoztatott (lásd 28. ábra). Mint azt az előzőekben láthattuk, a kistérség iparára a kettősség jellemző. Egyrészt jelen vannak a modern, csúcstechnológiát használó nemzetközi vállalatok, még működik több gépipari vállalkozás, ugyanakkor a kistérség többi vállalkozása nagyságrendekkel elmarad ezen cégek fejlettségétől, többnyire mikro- és kisvállalkozások. Az ágazatok megoszlását tekintve is ez a kép rajzolódik ki: az építőipari vállalkozások túlsúlya mellett a hagyományos ágazatok (faipar, bútoripar, könnyűipar) a jellemzőek, a gépipar, műszeripar terén nem szinte is működnek kisebb cégek. Ezáltal a térségben jelen lévő nagyvállalatok nem képesek stabil beszállítói kört kialakítani a térség vállalkozásai között, kénytelenek a tevékenységeket vagy maguk elvégezni, vagy az ország más részéből származó beszállítót keresni. Ezáltal a cégek a foglalkoztatásban betöltött vezető szerepük mellett csak részben képesek a helyi gazdasági életet dinamizálni. 28. ábra Az ipari vállalkozások megoszlása árbevétel- és létszám kategória szerint, 2004

40

140

35 31

3

4 701-1000

301-500

21-50

ismeretlen

0

0

2

Árbevétel (millió Ft.)

10

5

5

7 1 1 1 0 1

0 0 0

0 500-999

4

8

250-299

20

15

150-199

40

32

14

50-99

48 46

60

18

20

10-19

80

22

25

1

100

30

Ismeretlen

120

Vállalkozások száma

160

2501-4000

Vállalkozások száma

42

45

3-4

171

180

Foglalkoztatottak száma (fő)


A térség másik sajátossága az élelmiszeripari, feldolgozóipari vállalkozások magas száma (legalábbis a megye többi kistérségéhez viszonyítva). A kistérség korlátozott mezőgazdasági potenciáljára építve egy működik több élelmiszeripari cég. Bár a feldolgozó kapacitások ma már csak töredékét teszik ki a korábbi méreteknek, még mindig jelentős szerepet töltenek be a térség foglalkoztatási helyzetében, és persze a helyi mezőgazdasági termények egy részének is piacot jelentenek. A vállalkozások többsége hagyományos terméket állít elő, újfajta, innovatív termékek előállítására eddig csak néhány példa akad (Nobilis Rt, Mantar Kft), azonban az agrártermelés diverzifikációjával, a tájjellegű termények előállításával új termékek is kialakíthatók a jövőben.


93


Összességében egy polarizált, szinte a helyi piacra termelő, többnyire alacsony versenyképességű mikro- és kivállalkozásokból, és a világpiacra termelő multikból álló kistérségi ipar komoly alapot jelenthet a kistérség fejlődésében. Ehhez először is szükséges a nagyvállalatok beszállítói hálózatának kialakítása, vagy legalábbis ennek segítése, továbbá a kistelepüléseken működő helyi vállalkozásokat pedig segíteni kell, hogy növekedjenek, versenyképességük és piaci pozícióik javuljanak, ezáltal bővítve a foglalkoztatottak számát a térségben.

ÖSSZEFOGLALÁS – IPAR A foglalkoztatottak aránya alapján az ipari tevékenység súlya (23,9%) magasabb az országos átlagnál (21,9%). A térség ipari vállalkozásinak bővülési üteme kétszerese az országosnak, 1999 óta 13,5%-al nőtt a működő ipari vállalkozások száma. A kistérség jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik. Az ipari vállalkozások erős területi koncentrációja figyelhető meg. A vállalkozások 40%-a Mátészalkán működik. Mátészalka, Nagyecsed, Hodász és Kántorjánosi településeken működik az összes térségi ipari vállalkozás kétharmada! (Bár ez utóbbi két településen többnyire építőipari cégek találhatók). Öt jellemző ipari ágazat meghatározó a kistérségben: építőipar, gép- és műszergyártás, élelmiszeripar, könnyűipar és a fa-, papíripar, bútorgyártás. Az építőipar területén 126 vállalkozás működött, ezek többnyire kisméretűek, 4 nagyobb vállalkozás található közöttük (ezek közül a legnagyobb pusztán telephellyel rendelkezik a kistérségben, közvetlen tevékenységét nem itt fejti ki). Az ágazat a jelenlegi magán és állami építkezések (utak, közművek) trendjére épít. A kistérségben jelentős nagyságrendű élelmiszeripari feldolgozó vállalkozás működik még mindig, bár ez a korábbi termelési szintnek már csak töredéke. Konzervgyár, húsüzem, tejgyár, és több almalé feldolgozó mellett új-típusú termékeket is előállítanak (gyümölcs-aszalvány, éti csiga feldolgozás). A jelenlegi kapacitások nem képesek maradéktalanul felszívni a térség terményeit, több esetben saját maguk állítják elő nyersanyagaikat. Még működik a korábbi mátészalkai bútorgyár két utódvállalata, ezek szintén fontos szerepet töltenek be a kistérség gazdasági életében. Az ágazat további bővüléséhez kínál alapot a kistérségi erdőterületek várható bővülése. Az optomechatronikai ágazatban működnek a korábbi Magyar Optikai Művek utódvállalatai. Ezen társaságok a kistérség legnagyobb foglalkoztatói, árbevételük és foglalkoztatotti létszámuk alapján meghatározó szerepet töltenek be a térségben. Létrejött egy optomechatronikai klaszter a kistérségben. Az optomechatronikai vállalkozások világpiacra termelnek, csúcstechnológiát alkalmaznak. Ebből kifolyólag nem képesek dinamizálni a kistérség gazdaságát, mivel nem találhatók olyan vállalkozások, amelyek egy részfolyamatokat átvehetnének, a termelési folyamatba beszállítóként bekapcsolódhatnának. Több gépgyártással foglalkozó vállalat működik a térségben. A kistérség ipari vállalkozásaira egy polarizált kettős helyzet jellemző. Egyszerre találhatók meg a csúcstechnológiát használó multinacionális vállalatok, valamint a helyi piacra termelő Bt-k. A helyi vállalkozások alapvetően kisméretűek, tőkeszegények, nem képesek jelentős számú munkahely teremtésére.


94


6.3. Szolgáltatások A fejlettebb gazdaságok növekedési pályája azt mutatja, hogy a gazdasági gyarapodás és a modernizáció motorja egyre meghatározóbb mértékben a szolgáltató szektor. Ezért is elengedhetetlen a szolgáltató szektor (különösen a kereskedelem, üzleti szolgáltatások és az információs-kommunikációs szolgáltatások) gyors ütemű fejlesztése hazánkban és az Észak-Alföldi Régióban is. Az Észak-Alföld gazdaságának strukturális sajátosságai miatt a szolgáltató szektor viszonylag gyengén fejlődött a kilencvenes években. Ugyanakkor az évtized második felétől kedvező folyamatok is beindultak, nőtt s szolgáltatók száma, s fokozottabbá vált a differenciálódás. A Mátészalkai kistérségben a lakossági alapszolgáltatások többsége biztosított a településeken, néhány személyi szolgáltatás (fodrászat, kozmetika, testedzés stb.) azonban nem vehető igénybe minden településen, bár a lakosság feltehetően igényli ezeket a szolgáltatásokat. A KSH adatgyűjtése szerint a szolgáltató szektorban 2003-ban 1798 vállalkozás működött. 1999 és 2003 között 7%-al, 110-el nőtt az ágazatban működő vállalkozások száma, ami egy százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál (108%), viszont ellenben a megyei és a regionális növekedési ütemnek a felét, kétharmadát teszi ki. Az ágazatban működő vállalkozások számát településenként vizsgálva alapvetően pozitív kép rajzolódik ki: a kistérség 26 településéből 17 településen nőtt a szolgáltató vállalkozások száma. Arányában a legnagyobb növekedés két kistelepülésen, Rápolton (400%) és Szamoskéren (300%) figyelhető meg, azonban a vállalkozások alacsony száma miatt a magas növekedési értékek torzítanak, a két településen összesen 13 szolgáltató vállalkozás működött 2003-ban. A szektor legjelentősebb bővülése a térségközpontban, Mátészalkán ment végbe, itt a vizsgált időszakban 50-el nőtt a szolgáltató szektorban működő vállalkozások száma. Ezen kívül jelentős növekedés figyelhető meg Kocsord és Szamosszeg (12-12), valamint Győrtelek, Nagyecsed és Ököritófülpös (9-9) településeken. A hat településen összesen 101 új vállalkozás jött létre! 29. ábra A szolgáltatási ágazatban működő vállalkozások településenkénti száma

Nagydobos

Szamosszeg Nyírparasznya Vaja

Őr

Papos

Jármi

Szamoskér

Ópályi

Mátészalka

Kántorjánosi

Kocsord

957 - 957 50 - 150 30 - 50 10 - 30 4 - 10

(1) (6) (6) (8) (5)

Géberjén Fülpösdaróc

Győrtelek Rápolt Ököritófülpös

Hodász Nyírmeggyes Nyírcsaholy Nyírkáta

Nagyecsed

Fábiánháza Tiborszállás Mérk Vállaj

Forrás: T-Star adatbázis, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2003, KSH alapján saját szerkesztés


95


A legnagyobb mértékű csökkenés Fülpösdaróc (-33%) és Nyírparasznya (-44%) településeken ment végbe. A nagyarányú csökkenést mindössze 2 és 4 vállalkozás megszűnése váltotta ki, ami önmagában jól mutatja a kistelepülések szolgáltató szektorának érzékenységét és fejletlenségét. Az ágazatban működő vállalkozások településenkénti számát tekintve a térségre jellemző kedvező növekedési tendencia ellenére kedvezőtlen képet kapunk, elsőre is szembeötlő a szolgáltató társas vállalkozások alacsony száma a kis- és közepes méretű településeken (lásd 29. ábra). A kistérség öt településén (Fülpösdaróc, Nyírparasznya, Papos, Rápolt és Szamoskér) tíznél kevesebb vállalkozás működik az ágazatban. 10 és 30 közötti szolgáltató vállalkozás működik a térség nyolc településén, míg 30 és 50 között alakul a számuk további hat településen. A fennmaradó hét településen 50-nél több, összesen mintegy 1373 szolgáltató vállalkozás működik. Ezeken a településeken koncentrálódik a szolgáltató vállalkozások 76%-a, Mátészalkán működik az ágazat vállalkozásainak 53%-a! 100 vállalkozásnál több egyedül a két városban, Mátészalkán és Nagyecseden jellemző. A vállalkozások 1000 lakosra jutó számát vizsgálva egy kicsivel árnyaltabb képet kapunk. Arányaiban rendkívül alacsony a szolgáltató vállalkozások száma Vaján (6) és Mérken (8). Nagyecsed a középmezőnyben helyezkedik el (16), és kiemelkedik Mátészalka (52) és Vállaj (59) magas vállalkozássűrűsége. A kistérség egészére azonban rendkívül alacsony vállalkozássűrűség jellemző, az országos értéknek (54) pontosan a fele az 1000 lakosra jutó szolgáltatási vállalkozások száma. A továbbiakban a KSH Cégkódtár adatbázisának segítségével tekintjük át a kistérség szolgáltató szektorában működő ipari társas vállalkozások részletesebb jellemzőit, illetve a 2004 augusztusában nyilvántartott értékeket. Az adatbázis alapján 2004-ben 645 társas vállalkozás működött a szolgáltatási ágakban a kistérségben. Ezek tevékenységcsoportonkénti megoszlását mutatja be a 30. ábra. 30. ábra A szolgáltatási ágazatban működő társas vállalkozások megoszlása tevékenységcsoportok szerint

Gépjármű kereskedelem és kapcsolódó szolgáltatások Ügynöki nagykereskedelem 7,3%

1,6%

7,5%

2,0%

Nagykereskedelem

2,6%

Kiskereskedelem

5,3%

12,8%

Javítás Szálláshely szolgáltatás

10,9%

Vendéglátás Szállítás Pénzügyi szolgáltatások Ingatlan szolgáltatások

3,1%

Számítástechnikai szolgáltatás

7,5%

24,3%

Szaktanácsadás Egyég gazdasági szolgáltatás

2,3% 6,2%

4,8%

0,9% 0,9%

Oktatás Egészségügyi szolgáltatás Egyéb



96


Az adatok alapján egyértelműen látszik, hogy a vállalkozások többsége a kereskedelem terén működött. A vállalkozások közel fele (47,1%) működött a gépjármű kereskedelem és kapcsolódó szolgáltatások; ügynöki nagykereskedelem, nagykereskedelem, és a kiskereskedelem terén. A legjelentősebb a kiskereskedelmi vállalkozások aránya (24,26%). A nagykereskedelmi vállalkozások közül figyelemre méltó a zöldség-, gyümölcs nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozások száma, összesen 23 vállalkozás működött ezen a téren. Az ágazat vállalkozásai döntően kisméretűek, a kereskedelmi vállalkozások fele 20 millió alatti árbevétellel rendelkezik, ugyanakkor az ágazat jellegéből kifolyólag 74 vállalkozás árbevétele haladta meg az 50 millió forintot. Azonban a vállalkozás munkahelyteremtő képessége alacsony, a vállalkozások 93%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztatott, és 77%-uk öt főnél kevesebbet. Árbevétel és a foglalkoztatottak létszáma alapján az alábbi kereskedelmi vállalkozások a legjelentősebbek. Mind a három vállalkozás árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. A Kraszna-Coop Kereskedelmi és Szolgáltató Rt élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemmel foglalkozik, 150-199 főt foglalkoztat. A Magocsa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft gépjármű-kereskedelemmel foglalkozik. Tevékenységéből kifolyólag kevés foglalkoztatottal (6 fő) is jelentős árbevételt képes realizálni. A Szal-To Kereskedelmi Kft ital-nagykereskedelemmel foglalkozik, és az előző társasághoz hasonlóan az áru jellegéből kifolyólag viszonylag kevés alkalmazottal képes jelentős árbevételt realizálni. További hat vállalkozás rendelkezik 300-500 millió forint közötti árbevétellel, gépjármű-kereskedelemmel (Crystál Gép És Gépalkatrész Forgalmazó és Szolgáltató Kft), gyógyszer-kereskedelemmel (Aquila Gyógyszertár Bt, SzondiSalvare Gyógyszertár Bt) és vasáru-, festék- és üveg-kiskereskedelemmel (Szalka-Sped Kereskedelmi És Szolgáltató Kft, "New World" Termelő Szolgáltató - És Kereskedelmi Kft) foglalkoznak. A szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó társas vállalkozások száma rendkívül alacsony, 2004-ben mindössze 6 társas vállalkozás kínált szálláshelyeket a térségbe érkező vendégek számára. A vállalkozások rendkívül kevés főt foglalkoztatnak, árbevételük pedig 20 millió forint alatt marad. A közúti teherszállítással foglalkozó 35 vállalkozás között működnek még jelentősebb méretű cégek. Nagyobbik hányaduk csak 1-2 főt alkalmaz, azonban 13 vállalkozás 10 fő feletti létszámmal rendelkezik, és közülük kilenc vállalkozás árbevétele meghaladja az 50 millió forintot is. A legjelentősebb cég az ágazatban a fülpösdaróci V-Sped Nemzetközi Árufuvarozó Kft, amely 50-99 főt foglalkoztat, és árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot. A társaság azonban nem a kistérségben folytatja tevékenységét, csupán a telephelye található Fülpösdarócon. A közúti szállítmányozási vállalkozásokat leszámítva valamennyi szolgáltatási ágban (pénzügyi, ingatlan, számítástechnikai szolgáltatások, szaktanácsadás, egység gazdasági szolgáltatás, oktatás) szinte kizárólag mikro vállalkozások működnek, 0-4 főt foglalkoztatnak és árbevételük nem éri el a 20 millió forintot sem. Az ingatlanszolgáltatások terén a vállalkozások többsége mátészalkai társasházak üzemeltetését végző társaság. A gazdasági szaktanácsadással foglalkozó vállalatok többsége könyveléssel és adótanácsadással (22), üzletviteli tanácsadással (20) é mérnöki tevékenységgel (18) foglalkozik. Az egészségügyi szolgáltató vállalkozások jelentős hányada feltehetően a háziorvosi praxisokhoz, valamint a mátészalkai kórházhoz kapcsolódóan működik. A szolgáltató szektor vállalkozásait összességében áttekintve az ágazat alacsony fejlettsége, korlátozott munkahely-teremtési képessége látható. A vállalkozások 76%-a kisméretű cég, 20 millió forintnál kevesebb árbevétellel rendelkezik. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a vállalkozások 86%-a 0-5 főt foglalkoztat, és 26%-a nem rendelkezik


97


egyetlenalkalmazottal sem. A társasági formákat tekintve a vállalkozások 54%-a betéti társaság, 38%-a korlátozott felelősségű társaság formájában működik, egyetlen részvénytársaság működik. A kis tőkével létrehozható Bt-k nagy súly néhány kivételtől eltekintve arra utalnak, hogy ebben a térségi ágazatban is jelentős azon cégek száma, melyek korlátozott forrásokkal és alacsony munkahely-teremtő képességgel rendelkeznek. Összességében elmondható, hogy a szektor erősen Mátészalka központú, az összes társas szolgáltató vállalkozás 61%-a működik a városban. Néhány jelentősebb szervezet mellett számos kisvállalkozás is működik a térségben. A profil vegyes, a lakossági alapszolgáltatásoktól a gazdasági jellegű szolgáltatásokig terjed, meghatározó a kereskedelem dominanciája. 6.3.1. Idegenforgalom Az Észak-Alföldi Régió legnépszerűbb idegenforgalmi célállomásai a megyeszékhelyek, illetve Hajdúszoboszló kistérsége. Ugyanakkor a nagyobb városokon kívül több kisebb település is jó idegenforgalmi potenciállal rendelkezik, különösen azok, melyek valamilyen természeti vonzerő közelében (pl. Tisza-mente) helyezkednek el, vagy amelyeken történelmi-néprajzi értékek találhatóak. Szükséges lenne azonban a települések, kistérségek, egyedi kínálatának versenyképes ajánlattá formálása, és szervezett kiajánlása. A szolgáltatáscsomagok kialakítása mellett fontos az ismertség növelése és a megfelelően képzett szakembergárda biztosítása, melyhez a Régióban működő oktatási, szakképzési intézmények megfelelő hátteret jelenthetnek. A Mátészalkai kistérségben nincs hagyománya a turizmusnak, az infrastruktúra többnyire kiépítetlen, a szolgáltatások, szálláshelyek száma alacsony. Mindezek mellett az információ hiánya is fontos probléma, sok esetben nem jelzi semmi a településre érkező látogatóknak a kulturális és természeti értékeket, nincsen egy egységes, közösen kiajánlott turisztikai kínálat a térség látnivalóiról. A turisztikai szektor fejletlenségében közrejátszik az is, hogy a kistérség kiépített vonzerői önmagukban nem képviselnek jelentős vonzerőt, a jelentősebb természeti értékek pedig nagyrészt kiépítetlenek. A térség távol esik az ország kiemelt turisztikai területeitől, azokhoz való kapcsolódás nem jelent lehetőséget az ágazat számára. A szomszédos kistérségben találhatók olyan látnivalók, amelyekhez való kapcsolódás javasolt. Ezek közül a legjelentősebbek a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet és a Tisza. Ennek megfelelően a kistérségi idegenforgalmi lehetőségek mérlegelése során figyelembe kell venni a fenti vonzerőkhöz való kapcsolódás lehetőségeit, tekintve a tájvédelmi körzet tervezett bővítését a Szamos-Kraszna közén található területekkel. A kistérség turisztikai attrakcióinak elemzése során mindenképpen ki kell térni a térség folyóás állóvizeire, a Szamos- és Kraszna-folyókra, a Holt-Szamosra, valamint a Vajai-tóra. Sajnos az előbbiek jelenlegi állapotukban nem alkalmasak sem a vízi-, sem a természetjáró turizmusra. A folyók vízminősége rossz, a Romániából érkező szennyezések miatt, és a folyópartok, árterek állapota is csak részben alkalmas a természeti értékek bemutatására. A folyók vízminőségét javítani rendkívül nehéz és bonyolult folyamat, országok közötti megállapodást és közös cselekvést igényel. A Holt-Szamost a folyó korábbi, szabályozás előtti, kanyargós medre alkotja. A terült mind tájképét, mind növény- és állatvilágát tekintve egyedülálló, a horgászattól kezdve a természeti értékekre építő vízi turizmusra, kisebb vizitúrákra alkalmas. A Holt-Szamos várhatóan 2007-től bekerül a hazai Natura 2000-es területek közé, valamint bekapcsolódik az EU LIFE programjába. A Vajai-tó jelenleg is természetvédelmi terület, kedvelt célpontja a horgászoknak, kikapcsolódásra vágyóknak. A térség jelentős természeti látnivalója az Ecsedi-láp. A területen lévő nagykiterjedésű lápot már régen lecsapolták, a földeket azonban nem tudták teljesen bevonni a mezőgazdasági művelésbe. A láp helyén kialakított szántók talaja nem mondható nagy termékenységűnek, ráadásul a biztonságos művelést a magas belvíz, valamint a lápi tőzeg gyakori égése


98


akadályozza. Ez utóbbi olyan jelentős füstöt is képes kibocsátani, hogy Nagyecsed levegőtisztaságát is veszélyezteti, ráadásul az égő tőzeget rendkívül nehéz eloltani, utána kiégett, terméketlen talaj marad. Mindezek következtében egyre inkább szorgalmazzák a térségben lakók a láp eredeti állapotának visszaállítást. Az így kialakított természetes-vizes élőhelyek lápi növény és állatvilága, a hagyományok bemutatása jelentős turisztikai attrakciót jelenthet. Az Ecsedi-láp korábbi élővilága szinte teljesen eltűnt, a természeti környezet és az állatvilág helyreállítása hosszú időt igényel, jelenlegi formájában csak korlátozottan hasznosítható turisztikai célokra. A természeti erőforrásokra építő idegenforgalmi fejlesztési irány lehet még a termálvizet kihasználó strand- és gyógyturizmus, a rekreáció lehetőségeinek kiaknázása. A gyógyturizmus alapjait a térség adottságainak kombinációja képezi: a Mátészalkán található termálvíz (jelenleg van folyamatban a gyógyvízzé nyilvánítás), a városban működő strand és a városi kórház gyógyászati szolgáltatásai közösen alkotják azt az alapot, amelyre építhet az ágazat. Ez azonban jelentős beruházást igényel, a strandfürdő infrastruktúráját fejleszteni kell, és ki kell építeni a gyógyászati szolgáltatások infrastruktúráját is. A turisztikai potenciált a térségben természeti adottságok mellett kulturális értékek is gazdagítják. A kistérség legjelentősebb turisztikai vonzerőit a 26. háttértáblázat tartalmazza. A természeti értékek közül kiemelendő a Holt-Szamos és az Ecsedi-láp. A Holt-Szamos horgászatra és vízi turizmusra is alkalmassá tehető, kisebb kirándulások szervezhetők a holtág köré. A holtág egyes részeinek rehabilitációja szükséges. Az Ecsedi-láp egyedülálló természeti látnivaló, jelenlegi formájában azonban csak korlátozott idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik, rehabilitációja tervben van. A kistérség egyetlen tájvédelmi körzete a Vajai-tóhoz kapcsolódik, ez elsősorban helyi, térségi vonzerőt jelent a horgászni, kikapcsolódni vágyóknak. Részben természeti, részben kulturális örökséget alkotnak a korábbi kastélyok, kúriák parkjai, fasorai, ezek azonban jelenlegi állapotukban nem képviselnek jelentős turisztikai vonzerőt, kivéve a nemrég felújított Vajai kastély parkját. A kistérség széles kulturális örökséggel rendelkezik, Mátészalkán, Nagyecseden számos múzeum (Szatmári Múzeum, Vasúti Múzeum, Berey József Helytörténeti Múzeum) várja a látogatókat. A városokban a patinás középületek meghatározóak a városkép szempontjából, felújításuk és állagmegóvásuk elengedhetetlen. Kiemelendő építészeti emlék a Mátészalkán lévő volt Megyeháza épülete, Nagyecsed város településszerkezete, amely a megsemmisült Ecsedi Vár alaprajzát őrzi, a Mérk-Vállaji népi építészet „sváb csűrjei”. A kistérségben több volt nemesi kastély és kúria található (Géberjénben a JékeyKúria, Győrteleken a Csizmadia-Kúria, Kocsordon a Tisza Lajos kastély, Mátészalkán a Csizmadia Palota, Nagydoboson a Perényi-Kastély, Nyírkátán a Jármi-Kúria, Paposon a Péchy kúria ,Vaján a Vay Várkastély). Ezek többsége jelenlegi leromlott állapotában vagy nem képvisel idegenforgalmi vonzerőt, vagy pedig közintézmény (iskola, nevelőotthon) működik benne. A Vay Várkastély felújítása 2003-ban fejeződött be, a működtető önkormányzat még nem tudta teljesen hasznosítani az épület idegenforgalmi potenciálját. Mindezek mellett számos templom és harangláb található a településeken, ezek önmagukban nem jelentenek turisztikai attrakciót, de kiváló kiegészítő, társ-termékek lehetnek. Közülük a paposi gótikus templom és a mátészalkai zsinagóga emelhető ki. A kistérségben több hagyományos rendezvény színesíti az idegenforgalmi palettát, ezek többsége önállóan kerül megrendezésre, egymással nem sok kapcsolatuk van. A fontosabb rendezvények a mátészalkai Szatmár-EXPO, az Országos Francia nyelvű Gyerekfesztivál, a Mátészalkai Fényes Napok, a Nagydobosi sütőtök fesztivál, a nyrímeggyesi meggy fesztivál, a mérk-vállaji strudli fesztivál. Ez utóbbi a helyi német (sváb) kisebbség hagyományőrző rendezvénye. Az ecsedi térség lovas hagyományaira épül a Nagyecseden évente megrendezésre kerülő megyei szekérhajtó verseny, valamint a mérki megyei díjugrató verseny. A kistérség egyik új rendezvénye a paposi Öko-Fesztivál, amelyen biotermékek és tájjellegű ételek bemutatójával várják az érdeklődőket.


99


Az aktív turizmus terén a kistérség elsősorban a vadászat (Nyírkáta, Szamosszeg) és a horgászat (folyók, Holt-Szamos, horgásztavak) terén rendelkezik adottságokkal. A lovasturizmus kiépíthető a térségben, a hagyományos lótenyésztésre építve a térség jó eséllyel kapcsolódhat be a megye lovas-turisztikai hálózatába. Paposon 2003 óta működik egy lovastanya és panzió, a látogatók száma még alacsony. Mindezek alapján látható, hogy a kistérség nem rendelkezik jelentős idegenforgalmi potenciállal, a vonzerők többsége kisebb volumenű, a pihenés alternatív formáját jelentő alternatív idegenforgalmat lehet rátelepíteni. A látnivalók többsége jelen formájában, nem képvisel jelentős vonzerőt, a leromlott állapot, a hiányos infrastruktúra miatt csak korlátozottan alkalmas turisztikai célokra. A látnivalók többsége önmagában nem képvisel vonzerőt, kimondottan egy múzeumért, horgásztóért várhatóan nem jönnek a kistérségbe turisták ezrei. Viszont az adottságokat összeszervezve, azokból programokat, csomagokat kialakítva és közösen kiajánlva már viszonylag kis energiaráfordítással kialakítható egy kisléptékű turizmus, amely alapot jelent a szektor további fejlődéséhez. Fontos hangsúlyozni azonban a turizmus szerepét a kistelepülések, a vidéken élők jövedelmi helyzetének javításában. A térségbe érkező látogatók egyrészt keresletet teremtenek a helyi élelmiszeripar, kézművesipar számára, másrészt igénybe veszik a települések szolgáltatásait (éttermek, szálláshelyek, látnivalók), ezáltal gyarapítva a településeket. Jelenleg a térségbe irányuló turizmus fejlődésének komoly gátja a vendéglátás idegenforgalom területén a minőségi infrastruktúra és szolgáltatások alacsony volumene. A térség turisztikai kínálata nem versenyképes a környező turisztikai célállomásokkal, mint pl. Vásárosnamény és a beregi települések. Ezek a célállomások a térségbe érkező turisták jelentős részét lekötik. A felsorolt nehézségek ellensúlyozására már elkezdődött néhány falusi szálláshely és szolgáltatás fejlesztése a kistérségben, a szereplők felismerték az ágazatban rejlő lehetőségeket. A turisztikai adottságok hasznosítását nagymértékben akadályozza az információk elégtelen szintje. Az érdeklődők szinte alig találnak információt a térség látnivalóiról, programjairól, marketing-kiadványok nem elérhetők a térségről. Napjaink széles körben használt információs felülete az internet. A kistérség szinte minden települése rendelkezik valamilyen települési honlappal, azonban ezek többsége a látogatók számára pusztán általános információkat hordoz, sok esetben pedig nem friss információk szerepelnek a honlapokon, azok ritkán kerülnek frissítésre. A kistérség egészét bemutató honlap pedig egyáltalán nincs. Még nagyobb hiányosság a meglévő szolgáltatások rossz kiajánlása, ha egy potenciális látogató az interneten próbál tájékozódni a térség szálláslehetőségeiről, akkor a legtöbb esetben csak nehézkes keresgélés után talál érdemi információt a szállásokról. Ebből kifolyólag a kistérség interneten való megjelenése fejlesztésre szorul. A továbbiakban megvizsgáljuk az idegenforgalmi infrastruktúra és szolgáltatások főbb jellemzőit a térségben. A Mátészalkai kistérségben 296 vendéglátóipari egység működik, ez a megyei egységeknek a 9%-a. A 296 egységből 188 étterem, cukrászda, 80 bár/borozó és 28 munkahelyi vendéglátóhely. Az egységek döntő többsége (43%) Mátészalkán koncentrálódik. Öt településen nincsen étterem és cukrászda, a munkahelyi vendéglátóhelyek többsége szintén Mátészalkán található. A primer kutatás során azonban általános hiányosságként fogalmazták meg a települések vezetői a minőségi éttermek hiányát, ami szintén akadálya a turizmus kibontakozásának. Az egyes települések részletes adatait a 27. háttértábla tartalmazza. A T-Star települési adatbázis 2003-as adatait áttekintve kijelenthető, hogy a kistérségben igen kedvezőtlen a szálláshelyek alakulása. A kereskedelmi szálláshelyek Mátészalkán koncentrálódnak. Az adatbázis alapján a kistérségben egy szálloda működik, a Szatmár Hotel, azonban szállodaként működik a nemrég megnyílt Kastély Szálló is. Ezek mellett az adatbázis alapján összesen 5 panzió működött 2003-ban a kistérségben, négy Mátészalkán és egy Vállajon. 2005-ben Mátészalkán már nyolc panzió állt a vendégek rendelkezésére. A


100


város szállásain összesen 144 szállásférőhely található. E mellett található még két üdülőház is a városban. A primer kutatás alapján a helyzetfeltárás készítésének idején Nyírkátán folyamatban volt egy 35 férőhelyes panzió kialakítása, melyet a vadásztársaság a közeli erdőkbe érkező vadászok kiszolgálására épít. Paposon a lovastanya rendelkezik 20 szálláshellyel is. Jelentősebb kereskedelmi szálláshely ezeken kívül nem található a térségben, említést érdemel még a tiborszállási Tridea természetvédelmi és képzőművészeti tábor, amely 80 férőhellyel rendelkezik. A magánszállásadás szolgáltatói is elsősorban Mátészalkán találhatók, a városban 17 fizetővendéglátással foglalkozó személy van, míg Nagyecseden, Ópályiban, Ököritófülpösön és Vaján csupán 1-1 fő foglalkozik falusi szállásadással vagy fizetővendéglátással. Az alábbi ábrából egyértelműen látható a kistérség alacsony szálláshelykínálata. Megállapítható, hogy a panziók valamint a fizetővendéglátás rendelkeznek a kistérség férőhelyeinek közel 60%-ával. Ugyanakkor a mivel szálláshelyek Mátészalkán koncentrálódnak, az összes férőhely kétharmada található a térségközpontban. Megállapítható, hogy az olcsóbb szálláshelyek (turista-szállások, kempingek) hiányoznak, és kimondottan alacsony a falusi szállásadás férőhelyeinek száma. 31. ábra Szállásférőhelyek száma szálláshely-típusonként a kistérségben, 2003 100

91

89

90 80 70 60

46

50

41

36

40 30 20 10

0

0

0

0 Panziók

Turistaszállások

Kempingek Üdülõházak Szállodák

Ifjúsági szállók

Falusi szállásadás

Fizetõvendéglátás

Forrás: T-Star adatbázis 1999-2003, KSH alapján saját szerkesztés

A térségbe érkező vendégek számának időbeli alakulását vizsgálva látható, hogy 1999-2003 között nőtt a térségbe érkező vendégek száma. Bár a 2000. és 2003. évben is csökkenés volt tapasztalható az előz évhez képest a vizsgált időszakban a mintegy 15%-os vendégszám-növekedés történt a térségben. A külföldi vendégek esetében még jelentősebb a növekedés, a kistérség szálláshelyei megduplázták külföldi vendégforgalmukat az időszakban, azonban még így is alacsony a külföldi vendégek száma (843). A vendégek számát egyes szálláshely-típusonként vizsgálva (lásd 32. ábra) megállapítható, hogy a térség panzió nem voltak képesek növelni a vendégek számát, 2001-re elvesztették korábbi vendégforgalmuk közel felét, melyet még nem voltak képesek visszaszerezni 2003-ra sem, az 1999-es forgalmuknak mindössze 86%-át érték el. A csökkenésben valószínűleg közrejátszik a térségi látnivalók nem megfelelő kiajánlása, a többi szálláshelytípus térnyerése, de bizonyára fontos szerepet tölt be a szolgáltatás minőségének alakulása is. A térség szállodáinak forgalma a kezdeti dinamikus növekedést MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

101


követően az időszak végére az 1999-es értéktől alig magasabb szintre esett vissza, a 2003as érték alig 6%-al magasabb az öt évvel azelőttinél. A térség üdülőházai ezzel szemben jelentősen növelték vendégforgalmukat, a korábbi 30 főről 2003-ra közel tízszeres növekedés figyelhető meg, összesen csaknem 300 vendég érkezett a térség üdülőházaiba. Rendkívül jelentős a fizetővendéglátás térnyerése. Míg 1999-ben lényegében nem létezett fizetővendéglátás a térségben (4 vendég), addig 2003ban már 622 fő vette igénybe ezen szálláshelyeket! A fizetővendéglátás vendégeinek drasztikus növekedése feltehetően közrejátszott a többi szálláshely forgalmának csökkenéséhez, vagy alacsonyabb növekedéséhez. Sajnos a falusi szállásadásban nem érzékelhető a dinamikus növekedés. Az időszak feléig fokozatosan nőtt a vendégek száma, azonban az időszak végére a forgalom visszaesett a kiinduló szintre (27 fő). 32. ábra A vendégek számának alakulása szálláshely-típusonként, 1999-2003 3000

2500 Panziók

2000

Kempingek Üdülõházak

1500

Szállodák Falusi szállásadás

1000


500

0 1 999

2 000

2 001

2 002

2 003


A külföldi vendégek számát tekintve hasonló képet kapunk. Az üdülőházak és a falusi szállásadás külföldi vendégforgalma a kezdeti szép növekedést követően 2002-től kezdve lényegében a nullára csökkent, elvétve érkezik egy-két külföldi ezekre a szálláshelyekre. A panziók és a szállodák külföldi vendégforgalma hullámzó, és szinte teljesen együtt mozog a két szálláshelytípus forgalma. Mindkét típus csak minimális külföldi vendégszám növekedést volt képes elérni, az időszak végére lényegében alig haladta meg a kiinduló 1999-es értéket a mutató. A külföldi vendégek esetében is a fizetővendéglátás dinamikus térnyerése látszik, az 1999-es 4 vendéggel szemben 2003-ban már 385 külföldi vendége volt a térség fizetővendéglátóinak. A külföldi vendégek elsősorban a szállodákat valamint a fizetővendéglátás szálláshelyeit veszik igénybe, ezeken kívül a panziók rendelkeznek jelentősebb külföldi vendégforgalommal. A vendégéjszakák számának alakulását vizsgálva igen érdekes folyamatok rajzolódnak ki (lásd 33. ábra). A kistérség szinte valamennyi szálláshelytípusa tartja a korábbi pozícióit, vagy jelentősen csökken a vendégforgalma. Jelentős növekedés figyelhető meg azonban a fizetővendéglátás terén, a vendégéjszakák 43%-át a fizetővendéglátásban realizálódik. A panziók és a szállodák forgalma erősen hullámzik, csökkenő tendenciát mutat. Az üdülőházak forgalma is nagymértékben nőtt, de az utolsó két évben már nem voltak képesek további növekedésre.


102


Az egy vendégre jutó vendégéjszakák számának alakulását tekintve a kereskedelmi szálláshelyeken a folyamatos növekedés figyelhető meg 200i-ig, majd ezt követően fokozatosan csökken az átlagos tartózkodási idő, 2003-ban mindössze 1,77 nap az átlagos érték. A magán-szállásadásban a vendégforgalom dinamikus növekedése miatt nehéz pontos trendet kirajzolni, azonban a 2003-as érték már magas vendégforgalom mellett is magas átlagos tartózkodási időt mutat (7,87 nap!). Összehasonlításként 2003-ban az országos érték a kereskedelmi szálláshelyeken 2,95 nap, míg a magán-szállásadásban 5,2 nap volt. Így látható, hogy a magán-szálláshelyek forgalma meghaladja, a kereskedelmi szálláshelyeké pedig alatta marad az országos értéknek. 33. ábra Vendégéjszakák alakulása szálláshely-típusonként a kistérségben, 1999-2003 6000

5000 Panziók

4000

Kempingek Üdülõházak

3000

Szállodák Falusi szállásadás

2000


1000

0 1 999

2 000

2 001

2 002

2 003


Mindezek alapján az vonható le következtetésként, hogy a turizmus potenciálja a kistérségben jelenleg nem kihasznált, az adottságok és látnivalók felújítása, kialakítása és közös szervezett kiajánlása révén életképes turisztikai termékek alakíthatók ki, melyek fontos jövedelem-kiegészítési lehetőséget jelenhetnek a vidéki lakosság számára. Elsősorban a természeti és kulturális értékekre alapozható fenntartható idegenforgalom, ezek a térség lovas- és vadászhagyományaival jó alapot képeznek az aktív turizmus fejlődéséhez. A szálláshelyek száma és a vendégforgalom jelenleg a kistérségi turisztikai szektor fejletlenségét támasztják alá: egyrészt szinte minden szálláshely a térségközpont Mátészalkán található, másrészt az átlagos vendégforgalom, a vendégek által a térségben átlagosan eltöltött 1-2 nap nem jelent kiemelkedő vásárlóerőt. A pihenésre, kikapcsolódásra vágyók, és a térség látnivalóira nyitott turisták helyett a szálláshelyek fő vendégkörét valószínűleg az üzleti utak és az átmenő forgalomban megpihenő utazók képezik. Az idegenforgalom fejlesztése multiplikátor hatással bírhat a mezőgazdaság irányába is, ugyanis a vendégek kiszolgálása helyi, jó minőségű termékekkel jelentős bevételi forrása lehet a turisztikailag vonzó térségekben termelő gazdálkodóknak. Mindehhez azonban szükséges lenne az idegenforgalmi szolgáltatók és a gazdálkodók szorosabb együttműködésére is.


103


6.3.2. Kereskedelem Az Észak-Alföldi régióban jelentős a kereskedelmi tevékenység, azonban a szektor strukturális aránytalanságoktól szenved, hiszen a vállalkozások nagy hányadát fedi le, de azok jövedelemtermelő képessége alacsony, jelentős részük kényszerből létrehozott mikrovállalkozás. Működnek azonban a Régióban nagyobb tőkeerővel bíró, tartós fogyasztási cikkeket forgalmazó szervezetek is, jelentős forgalomnövekedést tudtak felmutatni az utóbbi években. A kereskedelemben országszerte jellemző folyamat továbbá a nemzetközi szereplők fokozott és agresszív terjeszkedése, melyek közül a legsikeresebbek a Metro, a Match, a Tesco, a Plus diszkont, a Penny-hálózat és a SPAR. Ezen versenytársak megjelenése egy erős koncentrációs folyamatot indított el hazánkban. Pozitív fejlemény azonban a kereskedelemben a vertikális szerveződések elterjedése a hazai vállalkozók körében (pl. CBA, Coop-hálózat). A Tesco jelenleg tervezi egy mátészalkai áruház kialakítását. A legtöbb kiskereskedelmi üzlet a térségközpont Mátészalkán (455) működik, ezen kívül még Nagyecsed (86) értéke emelkedik ki a többi közül. Az üzleteket üzlettípus szerint vizsgálva elmondható, hogy élelmiszerjellegű üzletek, áruházak minden településen működnek, azonban a speciális szaküzletek többsége Mátészalkán koncentrálódik. Az 1000 lakosra jutó üzletek száma a szinte térség valamennyi településén az országos átlag (16,3) alatt van, egyedül Mátészalka (24,9), Jármi (18,7) és Rápolt (19,1) értéke haladja meg azt. Megjegyzendő, hogy Rápolt esetében a rendkívül alacsony lakosságlétszám miatt erősen torzít a mutató. A települések többségén 10-12 üzlet jut ezer lakosra, ami az országos értéknek alig haladja meg a kétharmadát. Ez szintén alátámasztja a szolgáltató szektor fejletlenségét a kistérségben. A kistérségben 200 nagykereskedelmi raktár található, ezek három településen koncentrálódnak (Mátészalka, Nyírmeggyes és Kántorjánosi). Mint azt már korábban bemutattuk, ezek közül kiemelkedően magas az élelmiszeripari, elsősorban a zöldség-gyümölcs értékesítésével foglalkozó nagykereskedelmi raktárak száma.

SZOLGÁLTATÁSOK- ÖSSZEFOGLALÁS A kistérség szolgáltató szektora fejletlen, részesedése messze elmarad az országos értékektől. Bár az elmúlt években nőtt a szolgáltató szektor vállalkozásainak száma, arányaiban még mindig alacsony a számuk. Az 1000 lakosra jutó szolgáltató vállalkozások száma (27) mindössze fele az országos értéknek. 1999 óta a működő vállalkozások száma az ágazatban 7%-al nőtt a kistérségben, ami kis mértékben elmarad az országos 8%-os növekedéstől. Igen erős a szolgáltató vállalkozások területi koncentrációja a kistérségben. A vállalkozások 76%-a a hét településen koncentrálódik. Közülük is kiemelkedik Mátészalka, ahol önmagában a szolgáltató vállalkozások 53%-a működik. A társas vállalkozások 47,1%-a kereskedelmi vállalkozás, azonban többségük alacsony tőkeerejű kis bolt, amelynek árbevétele nem éri el a 20 millió forintot. Ezen vállalkozások 93%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztatott. 9 jelentősebb kereskedelmi vállalkozás működik a kistérségben, elsősorban a gépjármű, iparcikk és gyógyszer-kereskedelem terén. Ezek árbevétele jelentős, azonban a tevékenység jellegéből kifolyólag kevés létszámot foglalkoztatnak. A szolgáltató társas vállalkozások nagy része alacsony versenyképességű, 76%-uk 020 millió Ft éves árbevétellel rendelkezik, a vállalkozások 86%-a 0-5 főt foglalkoztat, és 26%-a nem rendelkezik egyetlenalkalmazottal sem.


104


A vállalkozások 54%-a betéti társaság, 38%-a korlátozott felelősségű társaság formájában működik, egyetlen részvénytársaság működik. A kevés tőkével létrehozható vállalkozási formák magas részesedése a szektor tőkehiányára enged következtetni. A szolgáltató szektor erősen Mátészalka központú, az összes társas szolgáltató vállalkozás 61%-a működik a városban. A kistérség nem rendelkezik kiugróan jó turisztikai potenciállal. A vonzerők többségére (természeti értékek, folyók, holtágak, kulturális örökség, rendezvények) kisebb volumenű, a pihenés alternatív formáját jelentő idegenforgalmat lehet rátelepíteni. A térség turisztikai kínálata nem versenyképes a környező turisztikai célállomásokkal. A Mátészalkán található termálvízre (gyógyvízzé minősítés folyamatban), és a kórháza építve fokozatosan kialakítható egy gyógyturizmus a városban. A látnivalók kiépítettsége sok esetben nem megfelelő, állapotuk leromlott, vagy más közösségi intézmény működik bennük (pl. iskola), ami megakadályozza idegenforgalmi hasznosításukat. Számos kastély és kúria található a kistérségben, azonban egyedül a Vay Várkastély állapota jó. A turisztikai látnivalók kiajánlása nem megfelelő, hiányoznak a komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai programcsomagok, és nem megfelelő a marketing tevékenység sem A kistérségnek nincs egységes idegenforgalmi honlapja és arculata sem. Az idegenforgalmi szolgáltatások infrastruktúrája hiányos, hiányoznak a minőségi éttermek. A szálláshelyek Mátészalkán koncentrálódnak, a térség többi településén alig akad szállás. A panziók és a fizetővendéglátás szolgáltatói rendelkeznek a legtöbb szállásférőhellyel. 1999 és 2003 között 15%-al nőtt a térségbe érkező vendégek száma, a térségbe érkező külföldi vendégek száma pedig megkétszereződött. A falusi szállásadás gyengén fejlett, az elmúlt öt évben alig bővült a vendégek száma. Az egy vendégre jutó vendégéjszakák száma a magán szállásadásban meghaladja a kereskedelmi szálláshelyek értékét, másrészt pedig a kereskedelmi szálláshelyeken lassú csökkenést mutatott 1999 és 2003 között. A magán szállásadásban a fizetővendéglátás esetében kiugró növekedés figyelhető meg. A kistérségben alacsony a kereskedelmi egységek 1000 lakosra jutó értéke, a települések többségén 10-12 üzlet jut ezer lakosra, ami az országos értéknek alig haladja meg a kétharmadát. A legtöbb kiskereskedelmi üzlet Mátészalkán működik. A kistérségben 200 nagykereskedelmi raktár van, ebből 23 foglalkozik zöldséggyümölcs kereskedelemmel.


105


7. VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET ELEMZÉSE Az alfejezet a vállalkozói szféra fontosabb jellemzőit vizsgálja a Mátészalkai kistérségben, a helyi és a betelepülő vállalkozások körét egyaránt áttekintve. Az elemzés kitér a vállalkozói szektor fejlődését közvetlenül elősegítő üzleti szolgáltatások, üzleti infrastruktúrák térségi helyzetének bemutatására is. 7.1. Vállalkozási szerkezet A Mátészalkai kistérségben a működő vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása eltér a nagytérségek értékeitől. A hazai, megyei és regionális átlagot is meghaladja a mezőgazdasági vállalkozások részaránya, az országos átlagnak a kistérségi érték a 2,6szorosa. Az ipar súlya valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag, az építőipar jelentősége viszont jócskán magasabb, mint a megyei arány. A szolgáltatásokban a gazdasági szolgáltatások területe az, ahol a legnagyobb az elmaradás a kistérségi és az országos arányhoz képest. 34. ábra Működő vállalkozások százalékos megoszlása nemzetgazdasági ág szerint, 2003 Mûködõ vállalkozások száma a gazdasági szolgáltatás ágban (K gazd.ág)

100% 90%

Mûködõ vállalkozások száma a szállítástávközlés-ben (I gazd.ág)

80% 70%

Mûködõ vállalkozások száma a vendéglátás-ban (H gazd.ág)

60% Mûködõ vállalkozások száma a kereskedelem, javítás ágban (G gazd.ág)

50% 40%

Mûködõ vállalkozások száma az építõipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág)

30% Mûködõ vállalkozások száma a bányászat, feldolgozó-, villamosenergiaiparban (C+D+E gazd. ág)

20% 10%

Mûködõ vállalkozások száma a mezõgazdaság-ban (A+B gazd. ág)

0% Mátészalkai kistérség

SzabolcsÉszak-alföldi Magyarország Szatmár-Bereg régió

Forrás: T-Star adatbázis 2003, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2003, KSH

A Mátészalkai kistérségben 2003-ban 3.369 vállalkozás működött, a megyei vállalkozásoknak mindössze 8,9 %-a, ami némileg elmarad a térség népesség-arányától (11,6%). Ugyanakkor az elmúlt években növekedésnek indult a szektor, 1999 és 2003 között 2.954-ről nőtt 3.369-re a cégek száma, ami 14%-os, dinamikus növekedést jelent, ami elmarad ugyan a megyei növekedési ütemtől (17,9%), de meghaladja az országosat (10%). Ugyanakkor a vállalkozásszám önmagában nem sokat mond egy térség vállalkozási környezetéről, hiszen a vállalkozások mérete, a foglalkoztatottak száma, a vállalkozások eredményessége sokkal jelentősebb, és a térség gazdasági helyzetéről többet mondó adat. Az alábbi táblázat a működő vállalkozások jogi forma szerinti megoszlását vizsgálja. Kiderül, hogy a nagyobb tőkeerővel bíró részvénytársaságok aránya hasonló a nagytérségi


106


átlagokhoz, de a korlátolt felelősségű társaságok aránya lényegesen alacsonyabb. A térségben meghatározó szerepet töltenek be az egyéni vállalkozások: arányuk a kistérségben 69,4%, míg országosan csak 53,4%. Az egyéni vállalkozások magas aránya a vállalkozási szerkezet sérülékenységét jelzi, valószínűleg ezek közül sok a kényszervállalkozás, az igen kis forgalmat bonyolító vállalkozás. Jellemzően kisméretű szervezeteket takar még általában a betéti társaságok köre; ezek aránya azonban elmarad a nagytérségi átlagoktól. A mezőgazdaság vállalatok túlsúlya ellenére a szövetkezetek aránya megegyezik az országos átlaggal. (A vállalkozások száma és jogi forma szerinti megoszlása települési szinten 33. háttértáblán található.) 18. táblázat Működő vállalkozások százalékos megoszlása jogi forma szerint, 2003 Ebből

MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ORSZÁG ÖSSZESEN

Korlátolt felelősségű Szövetkezet társaság 12,0 0,6

Betéti társaság

Egyéni vállalkozás

Részvénytársaság

16,5

69,4

0,3

13,2

0,6

21,3

62,9

0,2

14,4

0,8

20,1

61,8

0,3

19,5

0,6

21,5

53,6

0,4

*Átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén Forrás: T-Star adatbázis 2003, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2003, KSH

A vállalkozások működési formája és munkahely-teremtő képességük között általánosságban nézve szoros a kapcsolat: a jogi személyiségű szervezetek több főt foglalkoztatnak, mint a jogi személyiséggel nem rendelkezők. Ennek megfelelően az egyéni vállalkozások és bt-k döntő többségének csak néhány alkalmazottja van, míg a szövetkezetek, kft-k, és különösen az rt-k meghatározó hányada 20 főnél többet foglalkoztat. Az előbb bemutatott kistérségi megoszlás arra enged következtetni, hogy a térségben működő vállalkozások nagy részének csekély a munkahelyteremtő képessége. Az egyéni vállalkozások és a betéti társaságok együttes arány a kistérségben 85,9% szemben az országos 75,1%-kal. Vagyis azok a szervezeti formák vannak nagyobb arányban, melyek alapítása viszonylag alacsonyabb alapítótőkét igényel. Ez pedig azt sejteti, hogy a térségben alapvetően tőkeszegények a vállalkozások, jelentős lehet a kényszervállalkozások aránya. Az, hogy a térségre a kisvállalkozások dominanciája jellemző, illetve, hogy a szolgáltató-szektorban a kereskedelmi tevékenység a domináns (lásd: 34. ábra) szintén ezt a feltételezést erősíti – a kényszervállalkozások jelenléte ugyanis éppen a kereskedelemjavítás területén a legjellemzőbb. A kistérség működő vállalkozásainak létszám-kategória szerinti megoszlását nem könnyű vizsgálni, hiszen a KSH felmérésében a vállalkozások 65,5%-a tartozik a „0 és ismeretlen számú fõt foglalkoztató” vállalkozások körébe. Az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások aránya 31,4%, a 10-19 főt foglalkoztató cégek száma 1,5%, míg az ennél nagyobb foglalkoztatotti létszámmal működő vállalatok mindössze 1,6%-os arányt mondhatnak magukénak. (Az arányok hozzávetőleg csaknem teljesen megegyeznek a nagytérségi arányokkal.) A társas vállalkozások hasonló alapú vizsgálata már némileg „elemezhetőbb” képet mutat, noha a „0 és ismeretlen számú főt foglalkoztató” vállalkozások kistérség szinten mintegy 30%-os részesedést mondhatnak magukénak. Ettől eltekintve a kistérségben dominálnak a 10 fő alatti létszámmal működő társas vállalkozások. Az alábbi ábra településszinten jeleníti meg a társas vállalkozások létszám szerinti megoszlását, mely alapján egyértelműen látható, hogy mely településeken találhatók nagyobb vállalkozások. A következő táblázat tartalmazza


107


a kistérség jelentősebb vállalkozásait. A táblázatban azok a vállalkozások szerepelnek, melyek 50 főnél több foglalkoztatnak és árbevételük 50 millió forintnál magasabb. 19. táblázat A Mátészalkai kistérség legjelentősebb vállalkozásai árbevétel és a foglalkoztatottak létszáma alapján (2004) Név

Település

TEÁOR

Árbevételkategória (millió Ft.)

Létszámkategória

Carl Zeiss Hungaria Optikai Kft

Mátészalka

Orvosi műszergyártás

4001 felett

500 - 999 fő

Impress Vaja Fémcsomagoló Korlátolt Felelősségű Társaság

Vaja

Fém felületkezelése

4001 felett

150 - 199 fő

Parmen Konzervipari Termelési És Kereskedelmi Részvénytársaság

Nyírmeggyes

Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás

1001 - 2500

50 - 99 fő

Hoya Szemüveglencse Gyártó Magyarország Részvénytársaság

Mátészalka


1001 - 2500

250 - 299 fő

Magyar Optikai Művek Vízméréstechnikai Rt /Mom Vízméréstechnikai Rt/

Mátészalka


1001 - 2500

200 - 249 fő

Kraszna-Coop Kereskedelmi És Szolgáltató Rt

Mátészalka

Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem

1001 - 2500

150 - 199 fő

Flabeg Automotive Gyártó És Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

Mátészalka

Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása

1001 - 2500

100 - 149 fő

Sandra Form Bútoripari Kft

Mátészalka


1001 - 2500

100 - 149 fő

Sandra Kárpitos Részvénytársaság

Mátészalka


1001 - 2500

100 - 149 fő

V-Sped Nemzetközi Árufuvarozó Kft

Fülpösdaróc

Közúti teherszállítás

1001 - 2500

50 - 99 fő

Kaszpi-Trade Kereskedelmi, Szolgáltató, Építő-, Szerelő, Kivitelező, Vállalkozási Kft

Fülpösdaróc

Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése

1001 - 2500

100 - 149 fő

Nobilis Első Hazai Élelmiszereldolgozó És Kereskedelmi Rt

Mátészalka

Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás

701 - 1000

50 - 99 fő

Öcsi Hús Húsipari Termelő És Kereskedelmi Rt

Mátészalka

Halászat

701 - 1000

50 - 99 fő

Mátészalkai Sütőipari Korlátolt Felelősségű Társaság

Mátészalka

Kenyér, friss tésztaféle gyártása

701 - 1000

100 - 149 fő

Vikuv-Hydrokomplex Vízkutató És Vízműépitő Kft

Mátészalka

Egyéb speciális szaképítés

701 - 1000

100 - 149 fő

Mantar Magyar-Német Élelmiszerfeldolgozó És Kereskedelmi Kft

Vaja

Baromfihús feldolgozása, tartósítása

501 - 700

50 - 99 fő

Inter-Tram Termelő, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft

Mátészalka

Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás

501 - 700

100 - 149 fő

Mátészalkai Szerelvénygyártó Kft /Msg Kft/

Mátészalka

Fém felületkezelése

501 - 700

100 - 149 fő

Mátészalkai Textilipari Kereskedelmi És Szolgáltató Kft

Mátészalka

Felsőruházat gyártása

51 - 300

50 - 99 fő

Hodász-Porcsalma Takarékszövetkezet

Hodász

Nemzeti postai tevékenység

51 - 300

50 - 99 fő



108


250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező cég csak Mátészalkán található; a Carl Zeiss Hungaria Optikai Kft .és a Hoya Szemüveglencse Gyártó Magyarország Rt.. Mindkét cég külföldi tulajdonban van. Fülpösdaróc esetében torzítanak a KSH adatai, mivel a településen bejegyzett két nagyvállalkozás nem a településen végzi tényleges tevékenységét, ide csupán központi telephelyük „van bejelentve”. Tehát a foglalkoztatás szempontjából ezek a vállalkozások nem játszanak szerepet a kistérség gazdaságában! A KSH adatbázisában kizárólag a települések székhelye alapján szerepelnek a vállalkozások, így sajnos a Friesland Mátészalkai Tejüzemére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre a fenti információk. 35. ábra Működő társas vállalkozások megoszlása létszám-kategória szerint Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Mátészalkai kistérség Szabolcs-SzatmárÉszak-alföldi régió Magyarország

0 és ismeretlen számú fõt foglalkoztató mûködõ társas vállalkozások száma 1-9 fõt foglalkoztató mûködõ társas vállalkozások száma 10-19 fõt foglalkoztató mûködõ társas vállalkozások száma 20-49 fõt foglalkoztató mûködõ társas vállalkozások száma 50-249 fõt foglalkoztató mûködõ társas vállalkozások száma 250- és több fõt foglalkoztató mûködõ társas vállalkozások száma 0%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Forrás: T-Star adatbázis 2003, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2003, KSH alapján saját szerkesztés

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma elmarad az országos átlagtól, annak csupán 3/4-e: a megyében 65, míg országosan 87 működő vállalkozás jutott ezer lakosra 2003-ban). A Mátészalkai kistérségben még ennél is alacsonyabb a vállalkozássűrűség, azaz a vállalkozói aktivitás; ezer lakosra csupán 50 vállalkozás jut. A vállalkozások lakosságarányos számát településenként vizsgálva megállapítható, hogy legalacsonyabb Vaja (13) és Mérk (20) településen, míg a legmagasabb Mátészalkán (86) és Vállajon (131). A vállalkozássűrűség országos átlag alatti értéke nem tekinthető egyértelműen a gazdasági lemaradás fő okának. (Összehasonlítva az eredményeket az európai adatokkal azt látjuk, hogy a hazai átlag is meghaladja az EU-15 hasonló mutatóinak átlagát.) A gyenge gazdasági teljesítmény feltehetően inkább a piaci és infrastrukturális környezet fejletlenségében, a vállalkozások alacsony versenyképességében keresendő.


109


36. ábra Működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma a kistérségben 2003 vállalkozás/1000 fő 150

100

50

Magyarország

Észak-alföldi régió


Vállaj


Mátészalka

Jármi

Rápolt

Nyírcsaholy

Nyírmeggyes

Kocsord

Kántorjánosi

Őr

Hodász

Ópályi

Nagyecsed

Papos

Nyírkáta

Szamoskér

Fábiánháza

Szamosszeg

Ököritófülpös

Nagydobos

Tiborszállás

Géberjén

Győrtelek

Fülpösdaróc

Nyírparasznya

Vaja

Mérk

0

Forrás: T-Star adatbázis 2003, KSH, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyv 2003, KSH alapján saját szerkesztés

Az interjúk során az is vizsgálat tárgyát képezte, hogy hány, s milyen profilú külföldi érdekeltségű vállalkozás működik a kistérségben. A települések közül mindössze Mátészalka, Nyírcsaholy és Vaja esetében található külföldi vállalat a településen. A Mátészalkai Ipari Park területén több külföldi tulajdonban lévő cég is jelen van: az optomechatronikát képviseli a Carl Zeiss, a MOM és a Hoya is, melyek közül utóbbi európai logisztikai központ kiépítését tervezi Mátészalkán. Ezen felül még a mátészalkai tejüzem is külföldi kézben van (Friesland). Nyírcsaholyban olasz tulajdonú sertéshizlalda (TriAgro kft.), illetve egy fafeldolgozó működik. Vaján pedig a jelenlévő cégek többsége külföldi, a volt TSZ üzemépületeiben pl. izraeli csemperagasztó üzem, valamint fém-csomagolóanyag gyár, éti csiga feldolgozó működik. A külföldi tőke lehetséges megjelenéséről, érdeklődéséről is csak néhány település számolt be: Fábiánházán és Nagyecseden korábban hulladékfeldolgozó-üzem érdeklődött; Hodász iránt egy 15-20 főt foglalkoztatni kívánó betontermék előállító cég mutat érdeklődést; Kocsordon megjelent egy kínai vállalkozó, de a beruházásokat követően – kereslethiány miatt – nem indult meg a termelés; illetve még Vállajon említették meg a román határ túloldalán létesült bútorüzemet, mint a kistérség lakóinak is egyik lehetséges jövőbeli foglalkoztatóját. Több településen úgy gondolják, hogy az M3-as autópálya kistérségen keresztül tervezett jövőbeni folytatása teremti majd meg az esélyt arra, hogy a kistérség vonzóbb célpont legyen külföldi működő-tőke előtt. Az autópálya Nyíregyháza utána szakaszainak az időbeli ütemezése azonban még nem ismert. Az autópálya megépítése azonban önmagában nem elég, ezen túl szükség lenne megfelelően előkészített ipari területek kialakítására is. Összességében elmondható, hogy – Mátészalka kivételével – a kistérség vállalkozási szerkezete elaprózott, a cégek többsége alacsony jövedelem-termelő s munkahely-teremtő képességgel rendelkezik. A Mátészalkai Ipari Park sikeresnek tekinthető, a betelepült külföldi vállalkozásoknak köszönhetően jelentős foglalkoztató a térségben. Azonban – noha a más


110


településekről oda ingázók száma jelentős – nem tudott erőteljes húzó hatást gyakorolni a kistérség egészére, beszállítói hálózat kiépítésével, és jelentősebb új betelepülő sem érkezett az ipari parkba. 7.2. Üzleti infrastruktúrák és üzleti szolgáltatások Az üzleti infrastruktúrák (és a magas színvonalú szolgáltatások) elérhetősége fontos előfeltétele a versenyképes gazdaság és vállalkozói szféra kialakulásának. Az üzleti infrastruktúrák körébe a következők tartoznak: vállalkozási övezetek, ipari parkok, logisztikai és innovációs központok, és az inkubátorházak. Mátészalkán a 78 hektáros ipari park a hetvenes évek elején kialakított városi iparnegyed területén található. Az ipari parkban a teljes infrastruktúra ki van építve, illetve a park saját iparvágánnyal is rendelkezik. A Carl Zeiss Hungária Optikai Kft. mintegy 900 főt, a MOM Vízméréstechnikai Kft. csaknem 300 főt foglalkoztat, de itt termel a Buchmann-MOM Kft. valamint a Buchmann Rt. is. Elsősorban az optika, finommechanika, valamint a fa- és bútoripar területéről vannak, és várják a további betelepülőket. Az üzleti-gazdasági szolgáltatások tekintetében az Észak-alföldi régióban, így SzabolcsSzatmár-Beregben is jellemző, hogy a szektor továbbra is a szükségesnél kisebb méretű, de már képes a helyi vállalkozások működőképességét biztosítani, illetve segíteni. Számos strukturális gyengeséggel is bír: szervezeti elaprózottság, az egyéni vállalkozások országos átlagnál jóval nagyobb illetve a jogi személyiségű szervezetek szerényebb súlya, alacsony tőkeellátottság. Az üzleti szolgáltató szervezetek jellemzően a (nagyobb) városokban találhatóak. VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET – ÖSSZEFOGLALÁS A kistérségben a mezőgazdasági vállalkozások aránya lényegesen nagyobb, mint az országban, míg a szolgáltatáson belül a kereskedelem-javítás aránya magasabb, a gazdasági szolgáltatással foglalkozó vállalatok köre pedig lényegesen szűkebb, mint országosan. A térségben meghatározó szerepet töltenek be a kisvállalkozások: az egyéni vállalkozások aránya 69,4 %, a betéti társaságoké pedig 16,5 %. A működő társas vállalkozások nagy részének munkahelyteremtő képessége csekély, dominálnak a 10 fő alatti társas vállalkozások. 250 fő feletti vállalkozás kettő van a térségben, mindkettő Mátészalkán. Alacsony a vállalkozássűrűség, a vállalkozói aktivitás (ezer lakosra 50 vállalkozás jut), Vaján a legalacsonyabb, Mátészalkán és Vállajon a legmagasabb. A kistérségben több külföldi tulajdonú vállalkozás is működik, Mátészalka mellett Nyírmeggyesen és Vaján van is külföldi vállalkozás. Mátészalkán ipari park működik, amely jó infrastruktúrával és szabad területekkel várja az érdeklődőket. A Mátészalkai Ipari Park főként az optika, a finommechanika, valamint a fa- és bútoripar képviselői vannak jelen.


111


8. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA kerülnek bemutatásra. A közmű- és energiaellátó-rendszereken túl (víz-, gáz-, csatorna-, elektromos áram-hálózatok) ide tartozik a közlekedés infrastruktúrája (út, vasút), a távközlés és kommunikáció infrastruktúrája. Ebben a fejezetben szerepel az ár- és belvízvédelem témaköre is. 8.1. Energia- és gázellátás A villamos áram csaknem minden lakásba (néhány tanya kivételével) be van vezetve. Az 35. háttértábla kizárólag a háztartások által felhasznált villamosenergiát mutatja. (Tehát nem szerepel benne az ipari szervezetek fogyasztása.) Az egy fogyasztóra, illetve egy lakosra jutó fogyasztást sok tényező befolyásolja, például a lakások mérete, az egy háztartásban élők száma, a használt műszaki eszközök köre, stb. Így a villamosenergia-felhasználás adataiból nehéz következtetéseket levonni, de az leolvasható, hogy a legnagyobb fajlagos fogyasztók Kocsord, Nagyecsed és Nyírmeggyes, valamint Mátészalka és Vállaj. A vezetékes gáz esetében valamivel sokszínűbb a helyzet; a vezetékes gáz használatának elterjedtsége meglehetősen különböző a kistérség településein. A vezetékes gáz területén az 1990-es években nagy állami beruházások történtek a megyében, az infrastruktúra széles körben kiépítésre került. Azonban az itt lakók – alacsony jövedelmi helyzetükből eredően – a mai napig nem használják olyan arányban a vezetékes gázt, mint amennyire azt az infrastruktúra kiépítettsége lehetővé tenné. A vezetés gázt használó lakások aránya a legnagyobb Nyírmeggyes (83,3%), Szamosszeg, Vállaj és Kocsord esetében, míg a legalacsonyabb Nyírkáta (41,8%) és Fábiánháza (48,3%) esetében. Az egy lakosra vetített fogyasztás is ennek megfelelően alakul, ahol magas a használók köre, ott értelemszerűen az egy főre jutó felhasználás is magas. Egyes települések esetében azonban jelentős eltérések lehetségesek, hiszen a gázfelhasználás mértékét is számos egyéb, az előző bekezdésben már felsorolt tényező is befolyásolja. Összességében megállapítható, hogy az energia-ellátás kistérségben, jelentősebb hiányosságok nem tapasztalhatók.

rendszere

biztosított

a

8.2. Ivóvíz és szennyvíz A kistérségben a vezetékes vízzel ellátott lakások aránya alacsony (89,6%), összevetve más megye kistérségeivel. (Még Borsod-Abaúj-Zemplénben és Nógrádban vannak a Szabolcsihoz hasonlóan alacsony értékek.) Országos szinten igaz a megállapítás, hogy a vízhálózat kiépülésével nem tartott lépést a szennyvízhálózat építése, a Mátészalkai kistérségben a szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya mindössze 28,4%. A vezetékes vízzel és szennyvízcsatornával ellátott lakások arányának különbözetét nevezzük közműollónak, melynek „bezárása”, azaz a szennyvízhálózat bővítése az elmúlt években megkezdődött. A következő ábráról leolvasható, hogy az utóbbi években – amellett hogy a vízhálózat teljessé tétele is folytatódott – ennél dinamikusabb ütemben nőtt a szennyvízcsatorna kiépítése is. Míg 1996-ban a vezetékes vízzel ellátott lakások 17,2%-a volt bekötve a szennyvízhálózatba, addig 2003-ra ez az érték 31,7%-ra nőtt. Az elmúlt évek nagyobb szennyvízberuházásai ellenére még 2005-ben is nagy a közműolló a kistérségben, szükséges az alapvető infrastruktúra kiépítése és a meglévő hálózatok bővítése, továbbfejlesztése.


112


37. ábra A közműolló lassú záródása a Mátészalkai kistérségben 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)

50,0 40,0

Közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)

30,0 20,0 10,0 0,0 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei évkönyv, 1996-2003, KSH alapján saját szerkesztés

A kistérségen belüli, településszintű különbségeket a 36. háttértábla és a 38. ábra mutatja. A vízhálózat kiépítettsége a legkisebb népességszámú Rápolt esetében a legalacsonyabb, mindössze 64,7%-os. Szennyvízcsatorna-hálózat csak a kistérség 12 településén volt 2003-ban, a csatorna nélküli települések közé tartozik a térség egyik városa Nagyecsed (2000 lakás) és a 3.500 fős Hodász is (900 lakás). De Mátészalkán is csak 54%-os a kiépítettség, ami azt jelenti, hogy a városban több mint 3000 lakás nincs rákötve a szennyvízhálózatra. A térképen jól látszik, hogy 2003-ig csak a kistérség északi részén lévő településeken történt meg a szennyvízhálózat kiépítése. 38. ábra A csatornahálózatba bekötött lakások aránya a kistérség településein 50 - 73,3 40 - 50 30 - 40 14,3 - 30 Az összes többi

Nagydobos Szamosszeg

Vaja

Nyírparasznya Papos

Szamoskér

Ópályi

(3) (2) (5) (2) (14)

Őr Jármi Mátészalka

Kántorjánosi Hodász Nyírmeggyes

Géberjén

Kocsord

Fülpösdaróc

Győrtelek

Rápolt Ököritófülpös

Nyírcsaholy

Nyírkáta

Nagyecsed Fábiánháza Tiborszállás Mérk Vállaj

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve, KSH, 2003 alapján saját szerkesztés


113


Mindezek a települési jellemzők a megye kistérségei közt a középmezőnybe helyezik a Mátészalkai kistérséget a közműolló nagyságát tekintve. A legkedvezőtlenebb értékkel (legnagyobb ollóval) a Baktalórántházai kistérség rendelkezik, de nincs jelentős különbség a kistérségek adatai között. Egyedül a Nyíregyházai kistérség lóg ki a sorból; kedvező értéke városi jellegével, de ezen felül megyeszékhely státusával is magyarázható. 39. ábra A közműolló nagysága a megye kistérségeiben, 2003 80 70

67,7

64,6

64,1

63,1

61,2

60

59,7

58,7

54,5

53,6

49,0

46,8

50

50,8 34,2

40 30 20,6 20 10

Magyarország



Nyíregyházai

IbrányNagyhalászi

Nyírbátori

Kisvárdai

Csengeri

Vásárosnaményi

Mátészalkai

Tiszavasvári

Fehérgyarmati

Nagykállói

Baktalórántházai

0

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2003, KSH alapján saját szerkesztés

Az Európai Unió elvárásainak történő megfelelés (és az ország környezet állapotának javítása) érdekében jött létre a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program. A Program nem településekben, hanem a gazdaságos és hatékony szennyvízkezelést lehetővé tevő nagyobb egységekben, „szennyvízelvezetési agglomerációkban” tervez. Az egyes agglomerációk csatornázásának ütemezése a Program szerint a következőképpen néz ki: 2008. végéig a 10.000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású érzékeny területeken, 2010. végéig a 15.000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású agglomerációk területén 2015. végéig a 10.000 - 15.000 és a 2.000 - 10.000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású agglomerációk területén. A különböző nagyságú agglomerációk szennyvízhálózatának kiépítése párhuzamosan történik, de előnyt élveznek a beruházások során a nagyobb agglomerációk. A Mátészalkai kistérségben lehatárolt agglomerációkat és illeszkedésüket a Nemzeti Tervhez a következő ábra mutatja.


114


40. ábra Műszakilag összetartozó szennyvízelhelyezési agglomerációk a Mátészalkai kistérség területén

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szennyvízelhelyezési Program

8.3. Ár- és belvízvédelem A Mátészalkai kistérségen áthalad a Szamos (a kistérség határán) és a Kraszna is. Mindkét folyó esetében a kora tavaszi és kora nyári áradások a leggyakoribbak, és mindkét folyó vízhozam-ingadozása igen nagy, nagyobb a Tiszáénál. Az áradások során gyakran találkozik árvizük a Tisza árvizével, ilyenkor a Tisza a Szamost egészen Csengerig visszaduzzaszthatja. A Szamos mentén élők utoljára 1970 májusában éltek át árvízkatasztrófát. A folyó gátszakadása akkor 437 négyzetkilométeres területet öntött el, 40 településen 5200 épület dőlt romba, további 2000 megrongálódott. A Szamos gátrendszerének megerősítése 2004-ben fejeződött be; ekkor 93 kilométer hosszan, mintegy 20 milliárd forint értékű védvonalat építettek ki / erősítettek meg. A legutóbbi éveket tekintve 1998 novemberében, 1999 márciusában, 2000 áprilisában, 2001 márciusában volt igen nagy, rekordokat döntő árvíz a Tiszán. Ezek a mellékfolyókon, így a Szamoson és a Krasznán is árvízzel jártak együtt. Az árvizek elleni védekezésben a gátak szüntelen magasítása már nem elegendő, ráadásul ennek a tevékenységnek számos, ökológiailag kedvezőtlen hatása is van. Az árvízvédelem koncepcióváltásának jegyében született a Vásárhelyi-terv, melynek megvalósítását a kormány 2003-ban fogadta el. Ez nem a gátak további magasításában, hanem komplex, ökológiai szemléletű árvízszabályozásban, vidékfejlesztésben gondolkodik, melynek része – első ütemben, 2007-ig – hat árapasztó tározó létrehozása. A tározók árvízi igénybevételére statisztikailag 20-30 évenként 3-6 hétig lesz szükség. A tározó építése még nem kezdődött el, mivel nem született megállapodás az érintett települések, gazdák és az illetékes szaktárcák között. A koncepció készítésének idején a beruházás kivitelezésének ideje be nem látható, inkább csak távlati szinten szerepel.


115


Ezek közé tartozik a kistérség területén, a Mátészalka – Nagydobos – Szamosszeg – Tunyogmatolcs négyszögbe tervezett Szamos-Krasznaközi tározó is. A tározó területe 58,4 km2 nagyságú lenne, 100 millió m3 vizet tudna tárolni 1,7 méteres vízmélység mellett. A Mátészalkai kistérség nyugati, nyírségi része belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület. Ezzel szemben a kistérség keleti része, illetve különösen az ecsedi területek nagyon belvízérzékenyek. Általános probléma, hogy a belvízelvezető csatornák sok helyütt rossz állapotban vannak, a feliszapolódás és a vízi növényzettel való benőttségük következtében. A területen három, zsilipekkel kiépített vésztározó van, a Bódvaj I. Fábiánháza külterületén, egy Nyírkáta térségében, és egy Mátészalka külterületén. Ezeknek a tározóknak vízzel való feltöltése csak belvizes időszakban biztosítható, de jelenleg feltöltésüknek tulajdonjogi akadályai is vannak. 8.4. Közlekedés A kistérség elérhetőségi viszonyait, a térségen belüli, és a nagytérségi közlekedési lehetőségeket már részben bemutatta az 1.3 fejezet, a Térségi központok és vonzáskörzetek kapcsán. Az alábbiak az ott leírtakat egészítik ki. A kistérség az országon belül periférikus fekvésű, Budapesthez képest a kistérség központja 280 km-re keletre helyezkedik el. Ez a távolság közúton, az M3-as autópályát Polgárig igénybe véve, Nyíregyházán áthaladva körülbelül 3 és fél óra alatt tehető meg. Tömegközlekedéssel a fővárosból a legegyszerűbb vonattal megközelíteni a kistérséget: Debrecenen keresztül a legrövidebb menetidő valamivel több mint 4 és fél óra. A kistérség országon belüli elérhetőségét nagyban javítaná az M3-as autópálya továbbépítése, mely a tervek szerint áthaladna a kistérségen, Mátészalka mellett. Várhatóan 2006 végére éri el az M3 autópálya Nyíregyházát, jelenleg van folyamatban a következő szakasz régészeti feltárása. Szintén fontos közlekedési beruházás az S49 számú gyorsforgalmi út megépítése Csengersima és az M3-as között. Ezáltal nagymértékben csökkenne a 49-es út mentén elhelyezkedő települések átmenő forgalma, és tovább javulna a kistérség megközelíthetősége. A megyeszékhely, Nyíregyháza 55 km-re helyezkedik el Mátészalkától, közúton 45 perc alatt tehető meg. Tömegközlekedéssel közúton az átlagos menetidő 1 óra 25 perc, naponta 26 Volán járat teszi meg menetrend szerint ezt az utat. Vonattal is lehetőség van Mátészalkáról Nyíregyházára utazni, méghozzá igen sokféleképpen: a legrövidebb a Nyíregyháza – Nyírbátor – Mátészalka útvonal, ennek menetideje megközelítőleg 1:45 perc. De lehetőség van Nyíradonyban, illetve Debrecen irányában Apafánál is átszállni, és úgy eljutni egyik városból a másikba. Ennek a menetideje már 2,5 óra körüli. További lehetőség a Vásárosnaményon keresztül történő utazás, de az utazási idő így akár már a 3 órát is elérheti. A szomszédos megyeszékhely, Debrecen tömegközlekedési eszközökkel való megközelítése hasonló közlekedési elérhetőséggel rendelkezik a Mátészalkai kistérségből. A 78 km-es távolság megtételéhez autóval kevesebb mint másfél órára van szükség, a Volán járatok legrövidebb menetideje sem sokkal több ennél (1:35). Vonattal átlagosan 1:45 perc alatt tehető meg a két település közti távolság. Mátészalka kistérségen belüli központi fekvésének köszönhetően a térség többi településéből könnyen elérhető a város. Közúton a legtöbb településről 15 perc alatt, a legdélebbi települések esetében 25 perc alatt érhető el a térségközpont. A kistérségen belüli tömegközlekedés bemutatására a kistérség peremén elhelyezkedő települések elérhetőségét tünteti fel a 20. táblázat.


116


Szamoskér

Ökörítófülpös

Tiborszállás

Vállaj

Kántorjánosi

Távolság Mátészalkától közvetlen Volán buszjáratok száma (csak oda) átlagos menetidő (perc) közvetlen MÁV vonatjáratok száma (csak oda) átlagos menetidő (perc)

Nagydobos

20. táblázat Volánbuszok és MÁV járatok gyakorisága és menetideje Mátészalka és egyes települések közt

15 km

30 km

24 km

27 km

23 km

17 km

17 db

9 db

21 db

-

9 db

14 db

23 min

40 min

40 min

-

50 min

42 min

7 db

-

5 db

10 db

-

-

15 min

-

26 min

27 min

-

-

Forrás: www.volan.hu, www.elvira.hu

Tömegközlekedéssel, közúton tehát legfeljebb 50 percbe kerül a kistérségi központ, Mátészalka elérése. Mindazonáltal a déli, messzebb fekvő települések esetében Nagyecsed tölti be az alközpont szerepét a kistérségben. A vasútvonalak esetében a 116-os, Nyíregyháza – Vásárosnamény vonallal és az annak mentén elhelyezkedő Vaja településsel nem számol az előző táblázat, mivel – kizárólag a vasútvonal futását nézve – közlekedését tekintve nem Mátészalkához, hanem Vásárosnaményhoz kötődik. A kistérség közútjainak állapota átlagos, a főbb útvonalak állapota jobb, mint a mellékutaké, azonban az előbbiek esetében is igen sok esetben lenne szükséges az utak kiszélesítése, megfelelő útpadkák kiépítése. A főútvonalak teherautó forgalma a csengersimai és vállaji határátkelők nemzetközi teherforgalom számára való megnyitását követően jelentősen megnövekedett, az utak többnyire a települések közepén haladnak keresztül jelentős zaj-, rezgés- és levegő szennyezést okozva a környezetben, nem beszélve az életminőség romlásáról. A kistérség legkritikusabb útja a 49-es főút, az út jelenlegi nyomvonala az éles kanyarok és hosszú belterületi szakaszok miatt alkalmatlan a teherforgalomra. Hosszú távon a probléma megoldását jelentheti a települések elkerülő útjainak megépítése. Az M49-es út Csengersima és a 41-es vagy M3-as utak között várhatóan 2015-ig megépül, orvosolva ezen problémákat. A térségi kohéziót gyengítik a hiányzó összekötő utak. Ezek megépítésével szorosabb kapcsolat alakítható ki a szomszédos, a valóságban csak pár kilométerre fekvő települései között, az utak elősegítik az együttműködést. Új összekötő utak az alábbi települések viszonylatában hiányoznak: Jármi-Hodász, Jármi-Nyírmeggyes, Nyírcsaholy-Nyírmeggyes, Nyírparasznya – Papos, Fábiánháza-Nyírkáta, Hodász-Nyírderzs, Géberjén-Tunyogmatolcs. A kerékpáros úthálózat kiépítettsége messze elmarad a kívánatostól: belterületi kerékpárút Jármi, Kocsord, Nyírcsaholy, Őr, Vaja településeken van legalább részben kiépítve. A nagy közúti teherforgalom és az ingázók magas aránya miatt különösen indokolt a Mátészalkára vezető utak mentén kerékpárutak építése a települések között. A 49-es főút kistérségi szakasza, valamint a Mátészalkára bevezető utak a megye egyik legproblémásabb kerékpáros közlekedési szakaszai, évente több halálos kimenetelű közlekedési baleset történik ezen utak mentén. A biztonságos közlekedés érdekében így rendkívül fontos a települések közötti kerékpárutak kialakítása. Mindezek mellett a kerékpárutak az idegenforgalomra is hatással vannak, a látnivalók, természeti értékek kerékpáros megközelíthetősége segítheti az ágazat térségi fejélődését. Az árapasztó-tározó megépítése során a gátakon a tervek szerint kialakításra kerül egy kerékpárút is, amely érinti a környező településeket is. A probléma fontosságát a kistérség települései is felismerték, a kistérségi


117


társulás gesztorságával került benyújtásra egy komplex projekt a térség kerékpárúthálózatának átfogó fejlesztésére. 8.5. Telekommunikáció és hírközlés A telekommunikációs eszközökkel való ellátottság különösen fontos tényező, hiszen a gyors és a hatékony kommunikáció ma már az egyik legfőbb feltétele a gazdasági fejlődésnek, az innováció terjedésének. A telekommunikáció területén a rendelkezésre álló adatok a telefonhálózat és a kábeltelevízió-hálózat kiépítettségét engedik vizsgálni. A megyében mindkét mutatóban a Nyíregyházai kistérség mondhatja magáénak a legmagasabb értéket. A Mátészalkai kistérség megyei szinten kedvező értékekkel rendelkezik mind a telefonellátottság rangsorában (2.), mind a kábeltelevízió előfizetések 1000 főre vetített számában (4.). A megyei átlaghoz közel helyezkedik el mindkét kistérségi mutató, azonban a regionális és az országos átlagtól jócskán elmarad. A kistérség számos települése felismerte ezt a hiányt, jelenleg is több együttműködésen alapuló pályázat van benyújtva a helyi kábeltévé hálózatok kiépítésére. Ezek megvalósulásával várhatóan jelentősen javulnak majd a fenti mutatók értékei, biztosítva a lehetőséget a lakosság életminőségének növeléséhez. (A kistérségi összehasonlítást a következő ábra mutatja.) 41. ábra A vezetékes telefon- és kábeltelevízió-előfizetések száma 1000 főre vetítve 400 350 300 250 200 Távbeszélő vonalak száma

150 100

1000 főre jutó kábeltelevíziós előfizetések száma

Magyarország



Tiszavasvári

Vásárosnaményi

Nyíregyházai

Nyírbátori

Nagykállói

Mátészalkai

Kisvárdai

Fehérgyarmati

Ibrány- Nagyhalászi

Csengeri

0

Baktalórántházai

50

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2003, KSH alapján saját szerkesztés

A gazdaság szempontjából az előbbi két elemnél lényegesen fontosabb az internet elterjedtsége, mivel a telekommunikáció és az információáramlás fejlettségét napjainkban ez a mutató már jobban jelzi. Sajnos az Internet-előfizetésekről kistérségi bontásban még nem állnak rendelkezésre adatok. Otthoni előfizetés híján a kistérség lakói a teleházakban, illetve a települési önkormányzatok által biztosított helyiségekben juthatnak fel a világhálóra.


118


MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA – ÖSSZEFOGLALÁS Noha a 90-es évek első felében nagyarányban kiépült a megyében a vezetékes gázhálózat, az azt használók köre az országos átlag alatt van. Az ivóvíz minősége nem megfelelő szinte valamennyi településen. A közműolló „bezárása” az elmúlt években megkezdődött, de a kistérségben a csatornahálózatba bekötött lakások aránya 2003-ban mindössze 28,4% volt. A kistérség 14 településén egyáltalán nincs szennyvízcsatorna kiépítve! Noha 1970 óta nem volt pusztító árvíz a Szamos és a Kraszna mentén, de a tiszai nagy árvizek csökkentése csak a mellékfolyókkal egységes rendszerben lehetséges. Ezért a Vásárhelyi-terv keretében a kistérségben is létesül majd egy árapasztó tározó. A Mátészalkai kistérség déli része belvízérzékeny, többi területe mérsékelten az. A belvízelvezető csatornák állapota nem megfelelő, és a vésztározók használatát tulajdonjogi problémák nehezítik. A kistérség jelenleg közlekedésföldrajzilag elzárt, periférikus fekvésű. Nyíregyháza megközelítése 45 percbe, Debrecené másfél órába kerül. A Romániával való szomszédság és a vállaji határátkelőhely adta lehetőségek még nem kellőképpen kihasználtak. Hosszú távon azonban meghatározó, hogy az M3 autópálya közvetlenül halad el a térség területén, bekapcsolva ezzel a gazdasági és közlekedési vérkeringésbe a területet. Meghatározó még az M49 gyorsforgalmi út, amely Szatmárnémeti irányába biztosítja a gyors eljutást. A kistérség közúthálózatának állapota rossz, az utak felújításra, szélesítésre szorulnak, hiányoznak településeket összekötő utak. A nagy átmenő forgalom miatt elkerülő utakat kell építeni. A kerékpáros közlekedés biztonságos feltételei nem adottak, az utak nagy forgalma és az ingázók magas száma miatt Mátészalka bevezető útjai a megye legveszélyesebb kerékpáros szakaszai közé tartoznak. A város körül évente több halálos kimenetelű kerékpáros baleset történik. A kistérség vasúton legkönnyebben Debrecenből, a 110-es vonalon érhető el. Ágerdőmajoron keresztül Románia felé is mennek vonatok. A telekommunikációs eszközök elterjedtsége a kistérségben (telefon, kábeltévé) átlagosnak mondható.


119


9. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT 9.1. Vízrajz, talaj, domborzat, éghajlat A térség két táj találkozásánál helyezkedik el; nyugati része a Nyírség, keleti része pedig a Szatmári-síksághoz tartozik. A térség mai földrajzi képét a hegységből kilépő folyók (Tisza, Szamos) alakították, melyek feltöltötték a területet. A folyók mentén, az áradások által lerakott homokból, iszapból folyóhátak alakultak ki, melyek pár kilométer szélesek, és környezetüknél 2-3 méterrel magasabbak. A tökéletes síkságnak tekinthető Szatmárisíkságon ilyen kiemelkedés a Szamoshát. A Nyírség területe 20-30, helyenként 50 méterrel magasabb környezeténél. A térség 60-70 ezer évvel ezelőtt emelkedett meg, ekkor a délről érkező, ezidáig a nyírségi hordalékkúpot építő folyók délebbre, az Ér-völgy mentén folytak. A futásirány a Rétköz, Bodrogköz, Szatmár-Beregi síkság megsüllyedésével változott meg ismét, nagyjából mai medrükbe terelve a térség vízfolyásait. A Nyírség az alföldi tájak közül az egyik legváltozatosabb terület: szélbarázdák, garmadák, homok-felhalmozódások, deflációs mélyedések és az egykori folyóvölgyek maradványai követhetők nyomon a területen. A térség délkeleti részén helyezkedik el a mára teljesen lecsapolt Ecsedi-láp is. Az eredetileg 350-400 km2 nagyságú terület egy holocén során létrejött süllyedékben keletkezett, táplálója a Kraszna vize volt, de a Szamos áradásai – melyek visszaduzzasztották a Krasznát – is fontos szerepet játszott kialakulásában. Térbeli növekedéséhez a történelem folyamán az emberi tevékenység is hozzájárult (pl. az Ecsedivár és Sárvár környékének elárasztása, malomgátak létesítése stb.). Lecsapolási munkálatait mintegy száz évvel ezelőtt fejezték be. Rövid időn belül azonban kiderült, hogy a gyenge termőképességű, tavasszal belvizes, nyáron, aszálykor pedig gyorsan kiszáradó földeken gazdaságosan igen nehéz jó minőségű terményt előállítani. Jelenleg láppá történő visszaalakítása újból napirenden van. A 2004 elején megkezdődő projekt a nagy vegyszer- és energiaigényű iparszerű mezőgazdasági termelés helyett egy természet közeli élőhely kialakítását és az extenzív gazdálkodás feltételeinek megteremtését célozza. A térség fő folyói a Szamos és a Kraszna. A kistérség keleti határán futó Szamos vízgyűjtő területe nagyobb, mint az őt befogadó Tiszáé Vásárosnaménynál. A 415 km hosszú folyónak csak az utolsó 53 km-e és teljes vízgyűjtő területének 2-3%-a tartozik Magyarországhoz. A folyószabályozáskor összesen 22 helyen, 26 km hosszú átvágást végeztek, ezek közül a 8 km-es céltény-matolcsi mesterséges meder a legjelentősebb. Ez az átvágás egy 25 km-es mederrendszert kapcsolt le a folyóról. A folyó vízhozam-ingadozása még a Tiszáénál is nagyobb: kisvízkor 10 m3/s, nagyvízkor 1500 m3/s a vízhozam. A tavaszi és kora nyári árvize gyakran találkozik a Tisza árvizével, ilyenkor a Tisza a Szamost egészen Csengerig visszaduzzaszthatja. Szabályozása előtt a Szamosköz és az Ecsedi-láp így gyakran került víz alá. A Kraszna a kistérség közepén halad, az Ecsedi-láp egykori táplálója volt. A kis- és közepes vízhozama 100-szor, illetve 26-szor kisebb, mint a Szamosé, azonban az árvizek alkalmával az eltérés csak 12-szeres. A folyó a szabályozások előtt a Szamosba ömlött, ma a Tiszába torkollik. A 193 km hosszú folyóból 46 km jut Magyarország területére. A folyó vízhozama általában kicsiny, sokévi középvízhozama 5,5 m3/s. Mindkét folyó vízminősége rossz, IV és V. osztályú. A Nyírség ősi tó-, láp- és mocsárvilágának megszüntetése a 19. század elején kezdődött, majd a múlt század második felében a belvízlevezető csatornarendszer létrehozásával folytatódott. Az elvezetett vizek miatt keletkező vízhiány mesterséges pótlására a Nyírség ősfolyóvölgyeiben 12 kisebb-nagyobb víztározó létesült, melyek egyike a 68 ha nagyságú vajai víztározó (tó).


120


A Vásárhelyi-terv keretében a térségbe terveznek egy árvízszint-csökkentő víztározót, a Szamos-Krasznaközi tározót. A Mátészalka – Nagydobos – Szamosszeg – Tunyogmatolcs négyszögbe tervezett tározó területe 58,4 km2 nagyságú lenne, 100 millió m3 vizet tudna tárolni 1,7 méteres vízmélység mellett. A tározó megnyitása a beeresztés szelvényében 6080 cm vízszint csökkenést eredményez, melynek hatása a Tisza vásárosnaményi szelvényében 30-40 cm. Az árapasztó vápa Tunyogmatolcs területén kerül majd beépítésre a Szamos bal partján A tározó igénybe vételére meglehetősen ritkán, 30-40 évenként kerülne sor, az elöntési idő mintegy 2 hét lenne, a tározó leürítése pedig a Nagydobos határában építendő zsilippel, a Krasznába fog történni. A kistérség éghajlata megegyezik az ország kontinentális éghajlatával, az évi középhőmérséklet 9,5°C. Az országos átlaghoz képest a napsütéses órák száma kevesebb, a terület az Alföld hűvösebb területei közé tartozik: a tavaszi fagyok tovább tartanak, az őszi fagyok hamarabb érkeznek, mint az Alföld délibb részein. Az Ecsedi-láp pedig fagyzugos terület. A szatmári vidék csapadékosabb is, mint az Alföld egésze, a csapadék évi összege 590640 mm. A Nyírségben a csapadék időbeli eloszlása nem mindig kedvez a mezőgazdaságnak: a Nyírség északi részén 75 mm, déli területein 125 mm körüli szokott lenni az évi vízhiány, amit általában öntözéssel pótolnak. A késő tavaszi és a kora nyári csapadékmaximum következtében viszont a Nyírségben és a Felső-Tisza-vidéknek a megyéhez tartozó kistájain gyakran keletkeznek belvizek. A kistérségben az északkeleti a leggyakoribb szélirány, de a délnyugati is jellemző. A zord telek kialakulásában a csatornahatás révén felerősödő északkeleti szélnek nagy szerepe van. A kistérség szeles vidék, ahol a tavaszi szél deflációs tevékenysége, az ún. szélverés időnként károkat okoz, különösen a kistérség nyírségi részén. A kistérség talajviszonyai változatosak: a nyírségi részen a futóhomok, kovárványos barna erdőtalaj és humuszos homok a jellemző talajtípus, északon réti talajok, a Szamos mentén réti öntéstalajok és lápos réti talajok, míg az Ecsedi-láp területén síkláptalajok találhatók. Összességében a talajok – a mezőgazdasági művelés szempontjából – alacsony termékenységűek.

9.2. Hulladékgazdálkodás A térségben a hulladékgyűjtés ideiglenes lerakó-tárolókban történik. A hulladék begyűjtése és az ideiglenes lerakóba történő szállítása változatos módon valósul meg. Van, ahol az önkormányzat tart fenn szállítójárművet és közmunkásokkal, önkormányzati alkalmazottakkal oldja meg ezt a feladatot, van, ahol a lakosság maga szállítja a kijelölt lerakóhelyre a képződő kommunális hulladékot. Minden település önkormányzata biztosít valamilyen megoldást a hulladék elhelyezésére, de ennek ellenére számos illegális lerakó is található a térségben. Mátészalka és a környező 11 település szilárdhulladék szállítását és elhelyezését a BeckerPannónia Kft. végzi. A rendszeres hulladékgyűjtésbe 6050 lakás van bevonva, az elszállított hulladék mennyisége 1998-ban 49.000 m3 volt. A jelenleg is térségi lerakóként működő városi lerakó sérülékeny vízbázison fekszik, szabad kapacitása nincs. Mátészalka és a környező települések ivóvízellátása ebből a vízbázisból történik, ezért a térség égető környezetvédelmi problémája a Mátészalkai hulladéklerakó áthelyezése, és a terület mentesítése. A hulladék elhelyezési környezeti szabályok szigorodása miatt a települések többségén bezárták a korábbi hulladéklerakókat, megkezdődött a területek rekultivációs felmérése. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Települési Szilárdhulladék Gazdálkodási programjának megvalósításával a megye, így a kistérség valamennyi települése bekapcsolódik egy egységes hulladékgyűjtési- és elhelyezési hálózatba. A kistérségnek fontos szerepe lesz a


121


későbbi rendszerben, mivel Nagyecseden tervezik kialakítani az egyik hulladékgyűjtő központot. Ezen kívül a program megvalósítása során folyamatosan történik majd meg a bezárt hulladéklerakók rekultiválása.

9.3. Védett természeti értékek Országos jelentőségű védett természeti területnek számít a Vajai-tó (Természetvédelmi Terület), mely a Nyírséget egykor jellemző kis tavacskák egyik túlélője. A nyírségi táj – a Kárpátok felöl érkező folyók által épített hatalmas hordalékdomb – egykor bővelkedett ezekben a nagyjából észak–déli irányú hosszúkás kis tavakban. A tó a hatvanas évektől átalakult víztározóvá, mely azóta már lefolyással is rendelkezik, de megőrizte ritka, még a jégkorszakból itt maradt növényeit. A tó vízháztartása igen sérülékeny, meleg időszakokban a Vajai-főfolyás által szállított víz nem tudja fedezni a párolgási veszteséget, ami a vízmélység csökkenését eredményezi. Ez azért is probléma, mert a tavon lebegő, szél hatására vándorló ingóláp életéhez szükség van a három méter körüli vízmélységre, különben a láp meggyökerezik, és ez értékes növényvilágának átalakulását eredményezheti. Az utóbbi évtizedekben gyakran fenyegette a kiszáradás veszélye, s mintegy három éve majdnem ki is száradt, de sikerült megoldani a vízpótlást. A halászatra, horgászatra kiválóan alkalmas tó partján újabban egyre több hétvégi ház és pihenőhely épül. A kistérség határában (a Nyírbátori kistérség területén) helyezkedik el a Bátorligeti-ősláp. Ez a védett, 53 hektárnyi terület őrizte meg a legteljesebben az Alföld vegetáció- és tájképtörténetének különböző állapotait. Ősi növény- és állatvilágának fennmaradását a kedvező mikroklíma tette lehetővé. A jégkorszakot megelőző harmadkorból származó ízeltlábú fajok mellett a jégkorszakot követő fenyő-nyír kor, s a későbbi klímaváltozások növény- és állatfajai egyedülálló közösséget alkotnak. Az ősláp jelenleg engedéllyel látogatható. Bátorliget központtal régóta tervezik egy Bátorliget környéki Tájvédelmi Körzet létrehozását, és ez a Mátészalkai kistérséget is érintené. A kistérség érintett települései Vállaj, Mérk, Tiborszállás, Fábiánháza és Nyírcsaholy lennének. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet tervezett bővítése, és nemzeti parkká alakítása is hosszabb ideje létező elképzelés. Az elképzelés alapja, hogy ez a vidék őrizte meg leginkább az Alföldre egykor jellemző erdős-lápos arculatot. A jelenlegi tájvédelmi körzet a maga 23 ezer hektáros kiterjedésével hazánk egyik legnagyobb természetvédelmi oltalom alatt álló területe, a tervek szerint ez mintegy 45 ezer ha-ra bővülne, összefüggővé téve a jelenleg jellemző mozaikos szerkezetet. A tervezett nemzeti park átnyúlna Ukrajnába is (hasonlóan a Fertő Nemzeti Parkhoz). A kibővített körzet (nemzeti park) szintén érintené a Mátészalkai kistérséget, bár csak kis részben; konkrétan Nagydobos, Szamosszeg és Ópályi települések közigazgatási területét.

9.4. Erdősültség A kistérség erdősültsége, mint az a 6.1. fejezetben megállapításra került alacsony a kistérségben a földeknek alig 12,6%-át borítja erdő, szemben az országos 23,1%-al, de a megyei erdősültségi értéknek (23,9%) is alig éri el a felét a kistérség. A kedvezőtlen talajviszonyok miatt javasolt az erdőterületek további bővítése. A Nyírség délkeleti részén a sok szántóterület mellett homoki tölgyesek és homokpusztarétek alkotják a vegetációt. Az Északkelet-Nyírség fontosabb erdőtársulásai a fűz- és nyírlápok, a tölgy-kőris-szíl ligeterdők, a pusztatölgyesek, valamint a gyöngyvirágos tölgyesek.


122


A Szatmári-síkság területének potenciális előfordulásai a füzesek, a fűznyár és az elegyes ligeterdők. Fontosabbak a tölgy-kőris-szíl ligeterdők, valamint az égeres láperdők. A kistérség erdősültségével kapcsolatban kijelenthető, hogy a térség termőföld területének alacsony átlagos AK értéke nagyobb erdősültséget indokolna. Az elmúlt években ugyan történtek telepítések, de a szántó földterülethez való ragaszkodás egyelőre nem kedvez a jelentősebb telepítések megvalósulásának.

KÖRNYEZETI ÁLLAPOT - ÖSSZEFOGLALÁS Az Ecsedi-láp visszaláposítása az extenzív, ökológiai szemléletű mezőgazdasági művelés lehetőségét jelenti a kistérség déli részén. A Szamos-Kraszna közi víztározó kialakítása szintén az előbb említett komplex tájhasználat lehetőségét, a fenntartható gazdálkodás kialakítását is jelentheti. A kistérség két folyójának, a Szamosnak és a Krasznának a vízminősége rossz. A tervek szerint a kistérség hulladékkezelését a Nagyecsed területén megépülő új hulladékgazdálkodási központ irányításával kívánják megoldani. A kistérségben a nemzeti, megyei szintű védett természeti értékek nem gyakoriak, egyedül a Vajai-tó emelhető ki. A Bátorligeti-ősláp körüli tájvédelmi körzet létrehozása és a Szatmár-Beregi tájvédelmi körzet területének bővítése érinti a kistérség egyes településeit. A kistérség erdősültsége a megyei átlag alatti (12,6%), a gazdaságos mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területek erdősítését javasolja a megyei program is.


123


VII. SWOT ELEMZÉS 1. A SWOT ANALÍZIS A SWOT elemzés készítése kettős célt szolgál: egyrészt koncentrált formában jeleníti meg a helyzetelemzés legfontosabb következtetéseit, másrészt pedig az erősségek-lehetőségek és a gyengeségek-veszélyek összevetésével lehetővé teszi a fejlesztési stratégia által kezelendő kulcsterületek azonosítását. Erősségek Kedvező térszerkezet: Elsősorban nagyobb méretű települések alkotják a kistérséget, és két város is található. Nemzetközi határátkelő működik a térségben (közúti és vasúti). Kedvező korszerkezet, alacsony öregedési index (63,6%). Mobilis munkaerő, magas az ingázó foglalkoztatottak aránya (35%). Szinte minden településen működik óvoda. Mátészalkán kórház működik, amely szakosított ellátásokat is nyújt. A házi orvosi ellátás és gyógyszertár két kistelepülés kivételével mindenhol van. Négy idősek otthona és több nyugdíjas klub működik a kistérségben. Öt településen működik megyei fenntartású ápoló- és gondozó otthon, pszichiátria. Az alapfokú oktatás biztosított a kistérségben. Gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák biztosítják a fiatalok középfokú képzését. Önszerveződő módon folyik felnőttképzés a kistérségben. Több élelmiszeripari vállalkozás működik a térségben, kis- és középvállalkozások is. Találhatók élelmiszeri feldolgozó kapacitások. Vannak kialakult integrátori hálózatok, több gazda tagjai megyei TÉSZ-eknek. Jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik a kistérség: meghatározó az optomechatronika és az élelmiszeripar. Nemzetközi ipari vállalatok is működnek a térségben. Mátészalkán ipari park található. Mátészalkán termálvizes strand működik. Jó közlekedési adottságok, a gyorsforgalmi utak mellett helyezkedik el a térség. Ecsedi láp és a Holt-Szamos, mint turisztikai és természeti érték kiajánlható termék lehet a térségben.


Gyengeségek Alacsony a városi lakosság aránya (47%). Lassú természetes fogyás térségi szinten (620 fő 2000-2003 között). Jelentős az elvándorlás a kistérségből (-1437 fő 2000-2003 között). Magas a roma lakosság aránya (7,3%), ami egyes településeken sokkal magasabb értéket is elérhet (25-30%). Rendkívül alacsony gazdasági aktivitás (40,7%), a lakosság jelentős része kivonult a munkaerőpiacról. Alacsony foglalkoztatottsági szint (32,2%). Magas, évek óta stagnáló munkanélküliség (regisztrált munkanélküliek aránya 11,7%). Strukturális problémák a munkaerőpiacon: tartósan munka nélkül lévők (51,5%) és pályakezdő munkanélküliek (11,4%) magas aránya. Alacsony jövedelmek, az inaktív és eltartott lakosság miatt egy lakosra vetítve rendkívül alacsony SZJA alap (56%). Magas a szociális támogatásban részesülők aránya (50‰), ez nagy terhet ró az önkormányzatokra. Óvodai férőhelyek szűkösek. Az orvosok leterheltsége magas (114%). Az alternatív szociális gondozás hálózata kiforratlan. Alacsony a civil aktivitás, korlátozott szervezőképesség. Alacsony a lakosság iskolai végzettsége. A lakosság 19,7%-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel sem. Alacsony a diplomás lakosság aránya (6,9%). Az általános iskolák több esetben felújításra szorulnak, a csökkenő gyereklétszám több települései iskola jövőjét veszélyezteti. Hagyományos szakmák oktatása dominál a középiskolákban. A kistérség gazdasági szerkezetében a mezőgazdaság a meghatározó. Kedvezőtlenek a mezőgazdasági adottságok: alacsony AK földek, elaprózott birtokszerkezet, hagyományos termények. Nem folyik alternatív mezőgazdasági

124


termelés a kistérségben. Hiányzik a biogazdálkodás és az agrár-környezetvédelem. Alacsony az erdők aránya (14%), holott jóval több terület erdősítését indokolná az alacsony termőképesség. A térség turisztikai adottságai kihasználatlanok. Hiányos a turizmus infrastruktúrája, szolgáltatások alacsony volumene. Alacsony a vállalkozássűrűség, a gazdaságban a kisvállalkozások dominálnak, meghatározó az egyéni vállalkozások túlsúlya. A vállalkozások alapvetően tőkeszegények, munkahelyek teremtésére korlátozottan képesek. Nem alakultak ki beszállítói hálózatok a térség KKV-i és a jelen lévő multinacionális vállalatok között. Hiányzik a szervezett befektetés-ösztönzési tevékenység. Az ivóvíz minősége a kistérségben nem megfelelő. Nagy a közműolló, 14 településen nincs egyáltalán szennyvízcsatorna. A térség ár-, és belvízveszélyes terület. A Szamos és a Kraszna vízminősége rossz. Kevés a természeti terület a kistérségben.

Lehetőségek Románia EU csatlakozása. Szamos-Kraszna közi árapasztó tározó kiépítése. A biológiai és ökológiai gazdálkodás termékei iránti kereslet növekedése (hazai és európai piacokon) M3 autópálya, és M49 gyorsforgalmi út megépítése, a térség logisztikai felértékelődése Kormányzati lépések a kistérségi rendszer, hatékony működtetése érdekében, források biztosítása A Közös Agrárpolitika révén megnyíló támogatási formák többletforrást jelentenek a térség gazdálkodóinak A turizmus alternatív formái (öko-, falusi-, természeti- turizmus) iránti igény növekedése, azok felértékelődése Gyógy- termál- és kerékpáros turizmus népszerűségének növekedése Gazdasági együttműködések (integrátor szervezetek, új típusú szövetkezetek) szerepének felértékelődése Természetvédelmi területek jelentőségének felértékelődése Szatmár-Beregi Nemzeti Park létrehozása.


Veszélyek Bizonytalanok a kistérségi rendszer működési keretei, forrásai, s ez nem segíti az együttműködés mélyülését Természeti-környezeti értékek károsodása az ökológiai szemlélet hiánya és a határon túlról érkező szennyezések következtében Hátrányos helyzetű csoportok arányának növekedése, szociális válság kialakulása Képzett munkaerő elvándorlásának fokozódása a megfelelő minőségű munkahelyek és az alacsonyabb kereseti lehetőségek hiánya következtében A befektetői érdeklődések elmaradása a gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása következtében Szatmárnémeti, mint befektetési célterület versenytársi szerepének felerősödése Románia EU csatlakozását követően.

125


2. STRATÉGIAI KÖVETKEZTETÉSEK 1. Erősségek és lehetőségek összevetése A SWOT táblázat alapján a kistérség adottságaiból fakadó erősségeket, és a külső tényezők alakulásából eredő lehetőségeket összevetve kiderül, hogy a lehetőségek egy részére a kistérség szereplői csak közvetve, korlátozott mértékben képesek hatni, hiszen azok bekövetkezte nem belső tényezőktől függ. Tipikusan ilyen a kistérségi források, kistérségi rendszer működésének biztosítása a kormányzat részéről, a gyorsforgalmi utak és az árapasztó-tározó megépítése. A kormányzati lépések befolyásolása hatékony lobbymunkát és együttműködést feltételez. Együttműködések csírája már jelen van a térségben, jelenleg ugyan elsősorban csak infrastrukturális fejlesztésekre terjed ki, erre példa az árapasztó-tározó építésével kapcsolatos párbeszéd és közös fellépés. Azonban szükséges lenne a közös fellépésben rejlő lehetőségek kihasználása érdekében a települések, sőt akár a szomszédos kistérségek közötti együttműködések erősítése. Az agrárszektort érintő lehetőségek, úgymint a Közös Agrárpolitika révén megnyíló források, és a tiszta élelmiszer iránti kereslet növekedése jelenleg sajnos nem társul erősséggel, hiszen egyrészt a kistérség agrárpotenciálja alacsony, a földek és a termelési szerkezet nem teszik versenyképessé a kistérség mezőgazdasági termékeit. Másrészt pedig alternatív tevékenységre csak elvétve akad példa a térségben, nem jellemző a biogazdálkodás. Egy pozitív folyamat lehet a gazdasági együttműködések fokozatos térnyerése az élesedő versenyben. Az európai mezőgazdasági politika egyre fontosabb pillérévé váló vidékfejlesztésnek komoly tere van a Mátészalkai kistérségben, mely alapvetően rurális jellegű. A természetvédelmi területek felértékelődése sem párosul erősséggel, a kistérségben kevés természetvédelmi terület található, bár tervben van azok bővítése. A turizmusban rejlő lehetőségekhez is csak közvetve találhatók erősségek, a legfontosabb adottság a termálstrand, a Holt-Szamos és az Ecsedi-láp turisztikai hasznosítása lehet. Azonban ezek mindegyike jelentős beruházásokat igényel, igen komoly forrásokat kell az adottságok fejlesztésére fordítani, hogy azok vonzó turisztikai célpontokká váljanak. A gyógyászati turizmus jó példája ennek: a mátészalkai kórházra és a termálvizes strandra építve kialakítható a gyógyturizmus, azonban ez a jelenleg hiányzó infrastruktúra és szolgáltatások miatt csak egy többéves folyamat eredménye lehet, melyet gondos előkészítés és pénzügyi elemzés kell megelőzzön. A lehetőségek következő csoportja a kistérség földrajzi adottságaiból fakad, a határmenti elhelyezkedés következtében közvetlenül is érinteni fogja kistérség vállalkozásait, lakosságát a szomszédos Románia EU-csatlakozása. Szatmárnémeti közelsége azonban kettős hatással lehet a térségre: egyrészt felvevőpiacot jelenthet a megtermelt áruknak, másrészt versenytárs lehet a külföldi tőke letelepítéséért folyó versenyben. Mindenféleképp szükséges felkészülni ezen hatásokra. A gyorsforgalmi úthálózat országos fejlesztése néhány éven belül eléri a kistérséget is, az M3 és M49 utak megépítésével logisztikai szempontból felértékelődik a kistérség helyzete, ugyanis a kistérség a nyugat-keleti áruforgalom egyik hazai végpontja lesz. Megfontolandó Kántorjánosi térégében egy logisztikai terület kialakítása tekintettel az ott tervezett kamion-parkolóra. A kistérség többi erőssége és a lehetőségek között nem figyelhető meg különösebb kapcsolat, semlegesnek tekinthetők a környezeti folyamatok viszonylatában. Mint láttuk a lehetőségek és az erősségek nem teljesen találkoznak, a kistérség jelenlegi erősségei csak ritkán kombinálhatók a makro-lehetőségekkel, vagy igen jelentős beruházásokat, fejlesztéseket igényel azok kihasználása. Mindezek alapján a lehetőségek elsősorban hosszú távon jelenthetnek kitörési pontot a kistérség számára, ehhez rendkívül fontos a fejlesztések pontos előkészítése.


126


2. Gyengeségek és veszélyek összevetése A veszélyek között elsőként szerepel a kistérségi rendszer működési kereteinek bizonytalansága. Ehhez a veszélyhez társul a közösségi szemlélet hiánya, a közös fellépés, lobby kialakulatlansága. A kormányzati akarat egyik elemét képezi tehát a kistérségre ható külső tényezőknek. A környezeti értékek károsodása és az ökológiai szemlélet hiánya reális veszélyek a kistérségben. Az infrastruktúra, elsősorban a szennyvízcsatornák hiánya felerősíti ezen veszély bekövetkeztét. A lakosság alacsony iskolai végzettsége, a környezettudatosság alacsonyabb szintje szintén hozzájárul a környezet és a természet károsodásához. Mindezekből kifolyólag ki kell építeni a hiányzó infrastruktúrákat, valamint növelni kell a lakosság környezettudatosságát. Nagyon fontos továbbá a térség relatív fejlettségének alakulása. Erre utal két veszély, a hátrányos helyzetű lakosság arányának növekedése, valamint a képzett munkaerő elvándorlásának további folytatódása. Jelenleg mindkét folyamat negatív tendenciát mutat, a munkaképes korú lakosság elvándorlása és a képzett munkaerő hiánya gátat szabhat az előzőekben kifejtett erősségek és lehetőségek hasznosításának. Az elvándorlás következtében kérdéses, hogy a kistérség képes e megfelelő munkaerő-kínálatot biztosítani a fejlesztésekkel potenciálisan létrejövő munkahelyek betöltésére. Ezt tovább súlyosbítja a kialakuló demográfiai válság: az elvándorlás következtében egyrészt elöregszik a térség lakossága, másrészt fokozatosan nő a hátrányos helyzetű rétegek, köztük a roma lakosok aránya. Az inaktív és eltartott lakosok növekvő aránya rendkívüli terheket ró az önkormányzatokra, melyek a kiutat jelentő fejlesztésektől kell elvonják a szociális kiadások finanszírozási forrásait, ezáltal növelve a kistérség lemaradását. A relatív fejlettség vizsgálatakor át kell tekinteni a munkalehetőségek, jövedelmi viszonyok alakulását is. A SWOT táblázatból kiderül, hogy a kedvezőtlen munkaerőpiac folyamatok mellett a kistérség fejletlen gazdasági szerkezete, a vállalkozások alacsony munkahelyteremtő képessége is hozzájárul az alacsony jövedelmi viszonyokhoz, a magas munkanélküliséghez, és közvetve az elvándorláshoz. A településeken általában jellemző a vállalkozások alacsony száma és tőkeszegénysége, többségükön az önkormányzat és intézményei a legjelentősebb foglalkoztató. Mindezzel párhuzamosan több külföldi high-tech vállalkozás is működik a kistérségben, ezek fontos szerepet töltenek be a foglalkoztatásban, ezek a térségközpontban lévő ipari parkban koncentrálódnak. Sajnos a domináns optomechatronikai ágazatban alkalmazott magas technológiai szint miatt a térség tőkeszegény kisvállalkozásai nem képesek bekapcsolódni a termelésbe, nem alakult ki széles beszállítói hálózat. Így ezek a vállalatok a foglalkoztatási lehetőségeken és munkabéreken kívül minimális multiplikátor hatást gyakorolnak a térség gazdaságára. Mindezek mellett szintén reális veszély a befektetői érdeklődések elmaradása, a kedvezőtlen térségi infrastruktúra és az alacsony képzettségű munkaerő nehezítik új befektetők letelepedését a térségben. Ugyanakkor az alacsony végzettségű munkavállalókat kereső befektetők érkezhetnek a kistérségbe, de kérdéses, hogy hosszabb távon nem helyezik-e át tevékenységüket valamely közeli országba, a jellemzően olcsóbb munkaerő vonzásának engedve. A relatív fejlettség mércéje a jövedelem-szint mellett az életminőség nem anyagi elemeinek alakulása. Jelenleg a kistérség településeinek többségében hiányos az alap-inrastruktúra (szennyvíz, ivóvíz, telekommunikáció) kiépítettsége, szükséges a településkép javítása, az utak fejlesztése. Különösen fontos lenne a szennyvízhálózat kiépítése, az ivóvízhálózat rekonstrukciója, valamint a települései elkerülő utak megépítése, melyek közvetlen pozitív hatással lennének az itt élők életminőségére, egészségére. A szolgáltató szektor fejletlensége, a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó szolgáltatások alacsony szintje kérdésessé teszik a népesség-megtartó képesség jövőbeli alakulását.


127


A Szatmárnémeti által támasztott egyre jelentősebb verseny a nemzetközi tőkéért szintén hangsúlyozottan fog jelentkezni az EU-csatlakozást követően. A város méreténél fogva sokkal nagyobb vonzerőt, piacot kínál a betelepülők részére. Összességében látható, hogy a kistérség kedvezőtlen demográfiai folyamatai, a munkaerőpiac strukturális problémái, a vállalkozások alacsony munkahelyteremtő képessége, a duális gazdasági szerkezet, és az infrastrukturális hiányosságok nagymértékben megnövelik a környezeti veszélyek bekövetkezését. Ezen tényezők felszámolása, megszűntetése jelenti az alapot a kistérség jövőbeli fejlődéséhez, kezelésük azonban hosszú időt igényel. 3. Erősségek és veszélyek összevetése Az erősségek és a veszélyek kapcsolata jelentheti azt, hogy az erősség segítségével a külső veszélyeztető tényező hatás elkerülhetővé, vagy kivédhetővé válik. Jelentheti azonban azt is, hogy a veszély a kistérség erősségének negálódásához vezet. A kistérségnek több olyan erőssége van, amelyek hasznosítását megakadályozhatják a külső folyamatok. Ezek egyike, hogy a térség természeti értékeit, azok megőrzését és esetleges turisztikai hasznosítását már rövid távon is veszélyezteti a természetvédelmi szemlélet hiánya, valamint a határ túloldaláról érkező szennyeződések. Ezek a kistérség folyóvizeinek, és az ezekhez kapcsolódó területek súlyos károsodását, szennyeződését okozhatják. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet kibővítése, esetleges nemzeti parkká alakítása nagymértékben segítheti a kistérség természeti értékeinek megőrzését. A befektetői érdeklődések elmaradásával a kistérségben rendelkezésre álló szabad munkaerő munkaerőpiaci reintegrálódása, a szociális válság elkerülése nehezebbé válik. Ennek bekövetkezését csökkenti a kistérség oktatási intézményekkel való ellátottsága, az ipari park működése, valamint a térség ipari hagyományai, az ott működő nemzetközi vállalkozások jelenléte. Fontos telepítő tényező a térségen áthaladó M3-as autópálya megépülése is. Sajnos Szatmárnémeti tőkevonzó képességének jelentős növekedése esetén ezek a tényezők már önmagukban nem lesznek elegendőek a befektetői érdeklődés fenntartására, az oktatási rendszer és az üzleti infrastruktúra további fejlesztése válik szükségessé. Ezek hiányában a kistérség már akár középtávon értékes befektetésektől eshet el. A kistérségben potenciálisan kialakuló szociális válság alapjaiban rendítheti meg a térség gazdasági és társadalmi szervezeteit, ennek elkerülése, megelőzése minden helyi szereplő elemi érdeke. Az oktatási intézmények és az ipari hagyományok önmagukban fontos szerepet töltenek be a válság megelőzésében, azonban a képzett, diplomás munkaerő elvándorlása a térséget a versenyképes munkaerő-kínálattól fosztja meg hosszú távon. Elő kell segíteni ezen rétegeknek a kistérségben való elhelyezkedését vagy visszaköltözését. Láthatjuk, hogy a kistérség erősségei csak részben képesek ellensúlyozni a külső környezeti veszélyeket, a térség igen sérülékeny a külső környezet negatív folyamataira. Az erősségek megőrzése további lépéseket igényel. 4. Gyengeségek és lehetőségek összevetése A felsorolt gyengeségek sajnos erősebb kapcsolatban állnak a lehetőségekkel, azok kihasználását többnyire akadályozzák. A kistérségi források rendelkezésre állása, a kistérségi rendszerben rejlő lehetőségek kihasználása nem lehetséges megfelelő mértékű összefogás, közösségi szemlélet nélkül. Az agrártámogatások igénybevételét a leépült kapacitások, az alternatív tevékenységekben rejlő piaci lehetőségekre való reagálást pedig az gyengíti, hogy egyrészt a kistérség agrárpotenciálja alacsony, másrészt a hagyományostól eltérő mezőgazdasági


128


tevékenységre, új típusú összefogásra elvétve akad példa a Mátészalkai kistérségben. Ez a két tényező önmagában akadályozza az árutermelő mezőgazdaság működését a kistérségben, amit nem képes ellensúlyozni a térségben működő számos élelmiszeripari feldolgozó-vállalat sem. Ezek közül többen vagy a térségen kívülről vásárolnak megfelelő minőségű alapanyagot, vagy saját maguknak termelik meg a szükséges nyersanyagokat. A térség megközelíthetőségét jelentős mértékben javítja a gyorsforgalmi utak (M3 és M49) megépítése, azonban az ebből fakadó gazdasági előnyök hasznosítását megnehezítik a munkaerőpiac strukturális problémái, a lakosság alacsony iskolai végzettsége, a vállalkozások tőkeszegénysége, a térség gyenge befektetés-ösztönzési tevékenysége, a potenciális beszállítók szűk köre. Az infrastruktúra hiányosságai, a természeti értékek, látnivalók rossz állapota, kiépítetlensége, a természetvédelmi területek alacsony kiterjedése, valamint az idegenforgalmi szolgáltatások alacsony szintje ellehetetlenítik az alternatív turizmus iránti igény (falusi turizmus, természeti értékek) növekedésének hasznosítását. Ugyanezek a tényezők akadályozzák a gyógyturizmusban rejlő lehetőségek kihasználását. A gazdasági együttműködések kistérségi térnyerését gátolhatja vállalkozássűrűség, valamint az általában jellemző tőkeszegénység.

az

alacsony

A kistérség gyengeségei összességében nemcsak a külső környezeti veszélyek bekövetkeztének esélyét növelik, hanem a kitörési lehetőségek hasznosítását is akadályozzák. Ezáltal tényleges gátjává válnak a kistérség fejlődésének, már rövid távon is csökkentik a lakosság életminőségét, a térség versenyképességét. 5. Erősségek és gyengeségek összevetése A gyengeségek és erősségek kapcsolatára általánosságban jellemző, hogy a térségben megindultak ugyan pozitív folyamatok, de azokat megyei és/vagy országos összehasonlításban tekintve a kistérség lemaradása továbbra is jelentős. Jellemzően ez a helyzet a munkaerőpiacon, ahol stagnáló, és az országos átlagot még mindig jelentősen meghaladó munkanélküliséggel kell szembenézni. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a növekvő elvándorlás, az alacsony iskolai végzettség, valamint a formálódó szociális válság meghiúsíthatják a kistérség sikeres fejlődését. A kedvező korszerkezet pozitívhatásait tompítja a munkaképes korú lakosság elvándorlása, a lakosság alacsony iskolai végzettsége. Az oktatási, nevelési és különböző szociális intézmények működésének rendjét alakíthatja át a kistérség több településére jellemző csökkenő gyereklétszám, ráadásul az alacsony foglalkoztatottsági szint és aktivitási ráta következtében az intézmények fenntartása is jelentős költségekkel jár. A térség oktatási rendszere – bár több intézmény kínál szakképzéseket, közép- és felsőfokú képzéseket – önmagában nem képes a térség munkaerőtöbbletének megszüntetésére, ahhoz munkahelyek is szükségesek. A térség alacsony jövedelmi viszonyai, a vállalakozások alacsony tőkeereje nem teszi lehetővé a pusztán belső erőből történő munkahelyteremtést, térségen kívüli források bevonása is szükséges. A vállalkozások alacsony száma és versenyképessége, a korszerűtlen gazdasági szerkezet egyenes következménye az alacsony aktivitási ráta és a magas munkanélküliség. A munkaerőpiaci problémák megoldását hosszú távon munkahelyek létrehozásán keresztül lehet megvalósítani, a közmunkaprogramok csak közbenső állomásai lehetnek ennek a folyamatnak. A térségre jellemző tőkehiány következtében elsősorban a külső befektetők térségbe vonzása nyújt lehetőséget jelentősebb számú munkahely kialakítására. Ezért kiemelten fontos az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a befektetés-ösztönzés javítása. A helyi vállalkozások megerősítése érdekében bővíteni kell az üzleti szolgáltatások szintjét, elő kell segíteni új vállalkozások indulását. A térség javuló külső


129


megközelíthetősége felértékeli a térséget a potenciális befektetők szemében, azonban szükséges a belső közlekedési kapcsolatok fejlesztése is. A térség élelmiszeripari hagyományainak továbbélését veszélyezteti a mezőgazdasági termelés alacsony versenyképessége, az ágazatra a szociális termelés jellemző, az árutermelő mezőgazdaság kialakulásának feltételei a kistérségben jelenleg csak szórványosan figyelhetők meg. Az ágazat és a lakosság egyik kitörési lehetőségét képezi az alternatív mezőgazdasági termelés, a tájjellegű növények termelése, valamint ezek falusi turizmus és helyi rendezvények keretében történő értékesítése. Azonban az alacsony jövedelmek nem teszik lehetővé a termelési szerkezet költséges és kockázatos átalakítását, a turizmus feltételeinek hiánya pedig akadályozza a termények értékesítését. A munkaerőpiaci problémák, az elmaradott, kettős gazdasági szerkezet mellett a kommunális infrastruktúra hiányosságai a kistérség lakosságmegtartó képességének maradékát is erodálják, a minőségi élet alapfeltételinek hiánya nem teszi vonzóvá a kistérséget, az elvándorlást nem képes mérsékelni. Összességében sajnos azt találjuk, hogy a gazdaság és a társadalom terén megfigyelhető strukturális gyengeségeket a jelenlegi erősségek csak korlátozottan képesek ellensúlyozni.


130


VIII. A KISTÉRSÉG STRATÉGIÁJA 1. JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ A stratégia kiindulópontja a jövőkép, amely a kistérség jövőbeli kívánatos állapotát mutatja be. A jövőképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését, a jövőképben leírt állapot elérését célozza a koncepció. „A Mátészalkai kistérség versenyképes, a helyi adottságokra és hagyományokra épülő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet és magas jövedelmet biztosít a térség lakosságának, így a foglalkoztatottak aránya magas, a munkanélküliség alacsony, megközelíti az országos értékeket. A lakosság iskolai végzettsége megfelelő, a kistérségben sok diplomás él. A hátrányos helyzetű és roma lakosok széleskörű segítséget kapnak nehézségeik megoldásához. A térség gazdaságában a mezőgazdaság még mindig fontos szerepet tölt be, a helyi adottságokra, hagyományokra és a környezeti lehetőségekre alapozva versenyképes termékeket állít elő. Fontos szerep jut az alternatív mezőgazdasági tevékenységeknek. Az iparban a multinacionális vállalkozások szoros együttműködésben dolgoznak mind egymással, mind a térség többi kisvállalkozásával, széles beszállítói hálózattal rendelkeznek. A tercier szektor az élet minden területén kínál szolgáltatásokat a lakosság és a vállalkozások számára, a térség a rekreációs turizmus egyik kedvelt célpontja. A kistérség minden településén kiépültek a szükséges közművek, a kistelepüléseken is biztosítottak a minőségi élet feltételei. A térség útjai jó minőségűek, a megépült autópálya és gyorsforgalmi út bekapcsolja a kistérséget az ország gazdasági vérkeringésébe. A települések közti kerékpárút-hálózat teljes mértékben kiépült, az országos hálózatba kapcsolódva vezeti a kerékpáros turistákat a térség természeti és kulturális látnivalóihoz. A települések rendezettek, mind a közterületek, mind a magánházak jó állapotban vannak, számos park és pihenőhely áll a lakosok rendelkezésére. A kikapcsolódni vágyók több sportolási lehetőségből és kulturális programból választhatnak. A kistérség szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol romániai testvérvárosaival.” A jövőkép hangsúlyozza, hogy a kistérség diverzifikált gazdasági szerkezettel rendelkezik, és a térségben működő helyi és multinacionális vállalkozások képesek elegendő számú munkalehetőséget biztosítani a lakosság számára. A kistérség mezőgazdasága alternatív, helyi termékeket állít elő, igazodik a helyi sajátosságokhoz. Az ipar területén működő vállalkozások széles együttműködésben dolgoznak, kiterjedt beszállítói hálózattal rendelkeznek a jelen lévő multinacionális vállalatok. A szolgáltató szektorban rejlő lehetőségek is hasznosításra kerülnek, az ágazat számos ága biztosít megélhetést vagy kiegészítő jövedelmet a lakosság számára. A jövőkép a minőségi élet jövedelmi feltételei mellett kiemeli a különféle közösségi infrastruktúrák biztosításának fontosságát. A hiányzó kommunális, közlekedési, árvízvédelmi infrastruktúrák mellett a lakosok minőségi környezeti iránti igénye, a rendezett településkép, a szabadidő kulturált és változatos eltöltésének lehetőségei is igen fontos szerepet játszanak az életminőség alakulásában, tovább javítják a települések lakosságmegtartó képességét. Mindezek mellett a Mátészalkai kistérség határmenti elhelyezkedését tükrözve kiemelten szerepel a határmenti gazdasági-társadalmi együttműködés.


131


A jövőkép alapján a kistérség missziója az alábbiakban fogalmazható meg: A kistérség missziója, hogy biztosítsa a kistérség valamennyi településén a lakosság életminőségének növelését. A misszió a fejlesztés alapcélja, a későbbiekben kijelölt stratégiai célok, részcélok, prioritások mind-mind a misszióban foglaltak elérését célozzák. Egy átfogó kistérségi koncepciónak a fő célja, mint azt a misszió is megfogalmazza a megfelelő életminőség biztosítása a kistérség lakosai számára. Fontos hangsúlyozni, hogy az életminőség javítása komplex és bonyolult feladat, amely csak hosszú távon hozhat eredményeket. A misszió kiemeli, hogy a fejlesztések végrehajtásának eredményeként keletkező előnyökből és lehetőségekből a kistérség valamennyi településének részesednie kell, törekedve a kistérségi különbségek mérséklésére. Az életminőség javításának egyik központi feltétele a megfelelő jövedelmi viszonyok biztosítása a lakosok számára. Ehhez alapvetően két dolog szükséges: elegendő számú és minőségű munkahely, valamint megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező munkaerő. A megfelelő számú és minőségű munkahelyek biztosításához a kistérség gazdasági szerkezetének diverzifikációja valamint külső források, befektetések térségbe vonzása szükséges. A jelenlegi gazdasági szerkezet egy fejletlen és erősen ellentmondásos struktúra, a gazdasági átalakulás közbenső állapotában megrekedt állapotot tükröz. A kistérség mezőgazdasága döntően önellátásra és jövedelem-kiegészítésre rendezkedett be, az árutermelő mezőgazdaság feltételei nem adottak. Problémát jelent, hogy a mezőgazdaságban nem jelentenek meg az alternatív tevékenységek (biogazdálkodás, agrár-környezetvédelem, falusi turizmus), melyek a hagyományos termékeknél magasabb jövedelmi szintet biztosíthatnának a termelőknek. Gondot jelent az is, hogy a térségben működő számos élelmiszeripari, feldolgozóipari vállalkozás számára nem áll minden esetben rendelkezésre helyi alapanyag, így azokat a térségen kívülről kell beszerezniük. Az iparra a kettősség jellemző, a kistérségben egyszerre vannak jelen a legmodernebb technológiával világpiacra termelő multinacionális vállalatok és a helyi mikro- és kisvállalkozások. A KKV-k és a multinacionális vállalatok közötti beszállítói kapcsolatok a termelés tőkeintenzív jellegéből fakadóan nem jellemzőek, a nagyvállalatok nem képesek széles beszállítói kört kialakítani a térségben. Ebből kifolyólag szükséges a vállalatok közti együttműködés bővítése, a helyi KKV szektor versenyképességének javítása. A vállalkozások általában vett alacsony száma miatt elő kell segíteni az új vállalkozások beindítását a megfelelő üzleti infrastruktúra és szolgáltatások biztosításával. A kistérség szolgáltatató szektora rendkívül fejleten, az ágazat alacsony részesedése magas foglalkoztatási és növekedési potenciált hordoz magában. Az idegenforgalmi szolgáltatások hiánya szembeötlő, így a kistérség a korlátozott idegenforgalmi potenciálját sem képes kellő mértékben hasznosítani. A turizmus jellegéből fakadóan fontos jövedelemkiegészítő lehet a vidéki településeken. A kistérségben működő multinacionális vállalatok és a kisméretű, alacsony tőkeerejű KKV-k önmagukban nem képesek elegendő munkahelyet létrehozni a lakosság részére, ezért szükség van a térségen kívüli befektetésekre is a munkalehetőségek bővítéséhez. Ehhez megfelelő minőségű üzleti infrastruktúrákra és szolgáltatásokra van szükség. Ehhez jó alapot jelent a mátészalkai ipari park, melynek továbbfejlesztése indokolt. Továbbá fejleszteni kell a térség befektetés-ösztönzési tevékenyégét, mivel a megfelelő marketing tevékenység hiányában csökken a befektetők térségbe vonzásának esélye. A kistérségben a foglalkoztatottsági és aktivitási ráta rendkívül alacsony, a társadalom széles rétegei szorultak ki a munkaerőpiacról. Továbbá a munkaerőpiaci szempontból aktív lakosok


132


körében is igen magas munkanélküliség figyelhető meg. Mindezek érdekében szükség van egyrészt az aktív lakosság piacképes ismeretekkel, szakmákkal való felruházására, másrészt az inaktív, a munkaerőpiacról kivonult lakosok munkaerőpiaci reintegrációjának segítésére. Ennek során fejleszteni kell az alap és középfokú oktatás, szakképzés intézményeit, az oktatott szakmákat, képzési, átképzési és továbbképzési programokat kell szervezni, és speciális tanácsadással, szolgáltatásokkal kell támogatni a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci reintegrációját. Az életminőség másik alapfeltétele a társadalmi és természeti környezet minősége, ezek egy része alapvető feltétele a vállalkozások versenyképes működésének, másrészt a mindennapi élet létesítményei elengedhetetlenek egy település, kistérség vonzóvá tételéhez. A biztonságos élet megteremtéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése nem hozzájárul a kistérség tényleges fejlődéséhez, a hiányosságok pótlása pusztán az alapot jelenti a későbbi fejlődéshez. A megfelelő infrastruktúra (árvízvédelem, szennyvíz, ivóvíz, közlekedés, stb.) a modern társadalom alapját képezi, ezek hiányában a települések lakosságmegtartó képessége csökken. Ezek biztosítása tehát a stratégia megvalósításának egyik alapját jelenti. Azonban az életminőség szempontjából meghatározó magának a társadalmi környezetnek a minősége is, az alapokon felül szükség van minőségi tényezőkre is. Ilyen például a településkép, a rendezett közterek látványa, a települési zöldfelületek és parkok megléte, de ide tartoznak a településeken kívüli erdők, természeti területek, melyek az ember érintetlen természet iránti igényét elégítik ki. Szükség van rekreációs lehetőségekre, a szabadidő (kulturális élet, sportolási lehetőségek, rendezvények, stb.) kulturált eltöltésének biztosítására. Ugyanakkor rendkívül fontos magának a közösségnek az összetartása, valamint a közösség által nyújtott szolgáltatásoknak az elérhetősége és minősége. A szociális ellátás, az alapfokú oktatási intézmények megléte szükségesek a megfelelő életfeltételek biztosításához. Mindezeken túl ki kell építeni egy pozitív térségi image-t, amely a térségi azonosságtudat kialakulását, erősödését segíti.

2. STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak elérésére a kistérség vezetősége kijelölte azokat a stratégiai irányvonalakat, melyeknek központi helyen kell szerepelniük a stratégiai célok kialakítása, a prioritások és alprogramok meghatározása során. A stratégiai irányvonalak adottságok és problémák csoportokban kerültek kialakításra. Az adottságok képviselik azokat a belső erősségeket és kedvező külső folyamatokat, amelyekre a kistérség fejlődése alapozható, míg a problémák azok a gyengeségek és külső veszélyek, amelyek a legnagyobb akadályt képezik a kistérség sikeres fejlődésében. Adottságok: Kihasználatlan természeti értékek: Ecsedi láp, Holt-Szamos A kistérség turisztikai potenciálja jelenleg alig kerül hasznosításra, ennek egyik oka a látnivalók rossz állapota, és a szolgáltatások kiépítetlensége. A kistérség jelentős természeti értékekkel rendelkezik, ezek jelenlegi formájukban csak korlátozottan alkalmasak turisztikai célokra. Mindféleképp szükséges a természeti értékek fejlesztése, hasznosításuk javítása. Optomechatronikai high-tech vállalkozások A Mátészalkai ipari parkban működő optomechatronikai vállalkozások meghatározó szerepet töltenek be a kistérség gazdaságában, árbevételükkel és a foglalkoztatottak számával kiemelkednek a többi vállalkozás közül. Elő kell segíteni ezen vállalkozások fejlesztéseit, a közöttük lévő együttműködés közösségi alapjainak megteremtését. Mátészalkai ipari park A kistérség meghatározó gazdasági központja a Mátészalkai ipari park. Az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével a terület versenyképes


133


telephelykínálattal tud megjelenni a potenciális befektetőknél, elősegítve új vállalkozások kistérségbe települését, új munkahelyek létesítését. Oktatási intézmények A kistérség két városában számos oktatási intézmény működik, a középfokú és felsőfokú képzések széles spektrumát kínálva a tanulni szándékozóknak. Mátészalka térségi oktatási központ szerepére építve elősegíthető a lakosság iskolai végzettségének növelése, valamint a szakképzettség javítása. Termálfürdő fejlesztése A Mátészalkán működő termálfürdő továbbfejlesztése révén a városban működő kórház egészségügyi szolgáltatásira és kapacitásaira építve hosszú távon meghonosítható a gyógyturizmus a kistérségben. Ez a természeti értékekkel kombinálva lehetőséget biztosít a wellness-szolgáltatások kialakítására is. Problémák: Strukturális problémák a munkaerőpiacon, rendkívül alacsony gazdasági aktivitás A kistérség jövője szempontjából meghatározó a foglalkoztatási szint növelése, az inaktív lakosok munkaerőpiacra való visszavezetése. Ezek hiányában nem javíthatók jelentős mértékben a jövedelmi viszonyok a kistérségben, valamint a települések lakosságmegtartó képessége is erodálódik. Kedvezőtlen demográfiai folyamatok A munkaképes korú lakosság folyamatos elvándorlása már középtávon is a térség fejlődésének gátjává válhat, szociális válságot idézve elő. A munkaerő-kínálat csökkenésével a vállalkozások növekedési potenciálja is csökken, a térség kevés aktív keresője nem képes elegendő jövedelmet termelni a nagyszámú inaktív és eltartott személy ellátásához. A problémát súlyosbítja a hátrányos helyzetű lakosok magas aránya a kistérségben. A nagyszámú roma lakosság körében sokkal nagyobb mértékű a munkanélküliség, iskolai végzettségük pedig alacsonyabb a térségi átlagnál. Alacsony a lakosság iskolai végzettsége A szakképzetlen, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkaerő szintén akadálya a fejlődésnek, a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében szükség van a lakosság iskolázottságának növelése. Kimondottan alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya, amely akadályozza a jelen lévő multinacionális vállalatok fejlesztéseit is. Kihasználatlan turisztikai adottságok A kistérségben a turizmus nem rendelkezik hagyományokkal, bár a látnivalók sem képviselnek jelentős vonzerőt. Ugyanakkor a látnivalók kiépítetlensége, a rossz állapota, az információk és minőségi szolgáltatások hiánya következtében a kistérség a lehetőségekhez képest nem használja ki eléggé a turizmusban rejlő jövedelmi, foglalkoztatási lehetőségeket. Közművek hiányosságai A fejlődés és a lakosságmegtartó képesség alapja a kommunális infrastruktúra biztosítása. A térség számos településé szorul fejlesztésre az úthálózat, a vízhálózat, a szennyvízhálózat kiépítettsége rendkívül alacsony. A ár- és belvíz elleni védelem infrastruktúrája szintén fejlesztéseket követel meg. Ezek kiépítésének hiányában nem valósítható meg a kistérség sikeres felzárkózása, fejlődése.


134


3. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER A jövőképben és a misszióban foglaltak alapján, a stratégiai irányvonalak figyelembe vételével az alapján három stratégiai cél képezhető le. Az alábbi ábra a kistérség célrendszerét mutatja be. Központi helyen a fejlesztés alapcélja, a misszió áll, az alatt helyezkedik a három stratégiai cél, és azok alatt az egyes részcélok (összesen hét). A kialakított stratégiai célok a következők: 1. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése 2. Munkaerőpiaci részvétel növelése 3. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása 42. ábra Stratégiai célrendszer Az életminőség javítása a Mátészalkai kistérségben.

Foglalkoztatási lehetőségek bővítése

Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása

Tőkevonzó képesség javítása

Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása

A környezetbiztonság növelése

A környezet minőségének javítása

Közösségfejlesztés

Munkaerőpiaci részvétel növelése

Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása

Munkaerőpiaci reintegráció segítése

A következőkben részletesen bemutatásra kerülnek a stratégiai célok és azok részcéljai. 1. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése A koncepció helyzetelemzése részletesen elemzi a kistérség gazdasági-társadalmi folyamatait. Ezek alapján a térség egyik legmeghatározóbb, központi problémája a munkalehetőségek hiánya. A korábban működő mezőgazdasági nagyüzemek megszűnése, az ipari létesítmények létszámleépítése, valamint az országon belüli ingázási lehetőségek radikális csökkenése következtében a térségben egy igen jelentős munkaerő-többlet keletkezett. Ezt a szabad munkaerőt nem képes a mai napig felszívni a térség gazdasága. Ez eredményezi a térség magas munkanélküliségi rátáját, a foglalkoztatottak rendkívül alacsony arányát, valamint a szintén alacsony aktivitási rátát. A kistérség gazdasági szerkezete nem tekinthető korszerűnek. A mezőgazdaság magas részesedése a gazdaságon belül kedvezőtlen termelési adottságokkal és versenyképtelen birtokstruktúrával párosul, kevés az igazi árutermelő gazdaság. Az iparban bár működnek jelentős multinacionális vállalkozások, valamint termelnek korábbi gyárak utódvállalatai, ezek nem képesek dinamizálni a térség vállalkozásait, azok alacsony tőkeerejükből kifolyólag nem képesek bekapcsolódni a nagyvállalatok beszállítói hálózatába. A szolgáltató szektor alacsony részesedése


135


szintén a térség elmaradott gazdasági szerkezetét jelzi. Idegenforgalmi szolgáltatások Mátészalkán kívül szinte nincsenek is a térségben, az ágazat minimális kapacitással rendelkezik. A jelentős foglalkoztatási potenciált rejtő tercier szektor országos szintű térhódítása viszont még nem érte el a kistérséget. A vállalkozások száma alacsony, legtöbbjük költséghatékony szervezeti formában, alacsony létszámot foglalkoztatva működik. Külső befektetők térségbe vonzását akadályozza az üzleti infrastruktúra hiánya, valamint a szakképzetlen munkaerő, melyet nem képes ellensúlyozni a működő ipari park. A térség rossz közúti megközelíthetősége, Budapesttől való nagy távolság végképp ellehetetleníti a térség tőkevonzó képességét. A foglalkoztatási problémák leküzdése igen nehéz feladat, közösségi eszközökkel csak közvetve segíthető. A munkahelyek teremtését szolgálja a gazdasági szerkezet diverzifikációja, a térségi adottságok alaposabb hasznosítása. E mellett szükség van a kistérség tőkevonzó képességének javítására, de legalábbis a hátrányok fokozatos leküzdésére. A foglalkoztatás növelését az alábbi részcélok megvalósításán keresztül lehet elérni: a) Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása b) Tőkevonzó képesség javítása a) Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása A kistérség gazdasági szerkezetének modernizálásához ez egyik legfontosabb a térség vállalkozási szerkezetére jellemző kettősség oldása. Elő kell segíteni a vállalkozások közötti együttműködést, a beszállítói és partneri kapcsolatok kialakulását a térségben jelen lévő multinacionális vállalatok, a helyi kis- és középvállalatok között. Ennek érdekében szükséges a kkv-k versenyképességének javítása, új vállalkozások indítását célzó fejlesztések megvalósítása, az üzleti szolgáltatások körének bővítése. A kistérségben az igen jelentős részesedéssel rendelkező mezőgazdaság modernizálása is szükséges. Meg kell határozni a kistérség mezőgazdasági erősségeit, azaz az adottságoknak megfelelően mely termelési ágak életképesek, s a kieső kapacitások hogyan hasznosíthatók, továbbá melyek az alternatív jövedelemszerzés mezőgazdasági forrásai. A kistérség elmaradott szolgáltató szektorának fejlesztése is szükséges, kiemelt hangsúlyt fektetve a jelenleg szinte alig hasznosított turisztikai adottságok hasznosítására. Szükséges a látnivalók felújítása, a térségi turisztikai együttműködés fejlesztése, valamint a hiányzó szolgáltatások kiépítése. b) Tőkevonzó képesség javítása A külföldi befektetők vonzása, megtelepedési feltételeik biztosítása, és a vállalkozások megtartása jelentős részben a kistérségen múlik. A külföldi vállalkozások igényeihez igazodó ipari, szolgáltató területek kialakítása, üzleti szolgáltató tevékenységet kiszolgáló szervezeti keretek biztosítása, szakképzett humán erőforrásbázis rendelkezésre állása a befektetők számára kulcsfontosságú tényező. Az infrastruktúra, a szolgáltatások és a munkaerő mellett rendkívül fontos egy pozitív térségi image kialakítása, egy aktív térségi befektetés-ösztönzési tevékenység beindítása. A tőkevonzó képesség javításához elengedhetetlen az alapvető kommunális infrastruktúra, kiemelten a szennyvízrendszer és az úthálózat kiépítése. Ezek hiánya alááshatja az új befektetők térségbe vonzását. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

136


2. Munkaerőpiaci részvétel növelése A kistérségben megfigyelhető magas munkanélküliség nem egyedül a vállalkozások alacsony munkahelyteremtő képességének eredménye. A foglalkoztatás bővülését megnehezítik a kistérség munkaerőpiacán tapasztalható súlyos strukturális problémák. A legnagyobb problémát az alacsony gazdasági aktivitás jelenti, azaz a térségben kiemelkedő az eltartottak és az inaktív keresők aránya. Mindezek mellett a gazdaságilag aktív népességen belül is jellemző a magas munkanélküliség, tehát az aktív lakosság jelentős része nem talál munkát. A magas munkanélküliség egyik fő oka annak rossz szerkezete: az országos értéket jelentősen meghaladja mind a tartósan munka nélkül lévők, mind a pályakezdő munkanélküliek aránya. Mindkét esetben fontos szerepet tölt be a munkaerő képzettsége, a piacképes tudás vagy szakma hiánya. A térségben kiemelten kell kezelni az inaktív lakosság munkaerőpiaci visszatérését célzó tevékenységeket. Az inaktív lakosság alacsony motivációja, a szakismeretek és a munkaerőpiaci információ hiánya negatívan befolyásolják az újbóli munkavállalást. Ezek kiemelten jelentkeznek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban, valamint a roma lakosság körében. Mindezek alapján egyértelműen javasolt a térség képzési és felnőttképzési rendszerének felülvizsgálata. A munkaerőpiaci részvétel növelését a program az alábbi részcélok megvalósításán keresztül kívánja elérni: a) Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása b) Munkaerőpiaci reintegráció elősegítése a) Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása A gazdasági aktivitás növekedését, és ezzel egyidejűleg a munkanélküliség csökkenését is elősegíti a munkaerő képzettségi szintjének és szerkezetének javítása. Piacképes ismeretek birtokában egyrészt elérhetők a fenti célok, de közvetve hozzájárul a vállalkozások versenyképességének növeléséhez is. A magas színvonalú oktatási, szakképzési rendszer, és az ezt kiszolgáló infrastrukturális háttér minőségi munkaerő-kínálatot képes nyújtani a helyi és külföldi vállalkozások számára. Elengedhetetlen a vállalkozások igényeinek felmérése, azaz olyan szakmák és ismeretek oktatása szükséges, amelyek iránt kereslet mutatkozik a piacon. b) Munkaerőpiaci reintegráció elősegítése A kistérségben jelentős számban képviseltetik magukat hátrányos helyzetű rétegek. Elhelyezkedési esélyeik növeléséhez kistérségi összefogás szükséges, melynek célja a munkaerőpiacról kiszorult csoportok, kiemelten a tartósan munka nélkül lévők, nők és romák integrációja, az esélyegyenlőség megteremtése. Ezt képzési, átképzési és felzárkóztatási programok indításával, foglalkoztatási programokkal és tehetséggondozással lehet segíteni. 3. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása A harmadik stratégiai cél az életminőség egy újabb aspektusára koncentrál, a bennünket körülvevő társadalmi és természeti környezet hiányosságai, szolgáltatásai, a közösség és intézményeinek működése mind-mind nagymértékben hozzájárulnak az életminőséghez. A jövőképben megfogalmazott állapot eléréséhez számos infrastrukturális hiányosságot kell felszámolni, valamint meg kell teremteni a MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

137


lakosság magasabb szintű elvárásainak is a feltételeit (településkép, rekreációs lehetőségek). A kistérség települései között jelentős eltérések nem figyelhetők meg, a térségközpont Mátészalka - nagyságánál fogva - jobb helyzetben van a térség többi településnél. Ugyanakkor a kistérség egészére jellemző a népesség elvándorlása, melynek megállítása a térség jövőjének kulcsa. A munkalehetőségek biztosítása mellett a környezet állapota játszik fontos szerepet a kistérség népességmegtartó képességének javításában. Az élhető társadalmi és természeti környezet kialakítása az alábbi részcélok megvalósításával érhető el: a) A környezetbiztonság növelése b) A környezet minőségének javítása c) Közösségfejlesztés a) A környezetbiztonság növelése Az életminőség javításához alapvető a környezeti veszélyek megszüntetése vagy minimalizálása. Az alapvető kommunális és egyéb infrastruktúrák hiánya a mindennapi élet alapjait veszélyezteti. A kistérség ár- és belvízveszélyes területen helyezkedik el, a Szamoson és a Krasznán igen gyakran vonul le jelentős árhullám. Az árvizek elleni védekezés egyik kiemelt létesítménye a töltésrendszer, ami folyamatos karbantartást és figyelmet igényel. Az utóbbi évek nagy árvizei miatt egy vésztározó kialakítása is tervben van a térségben. Mindezek mellett a folyók magas vízállása, a nagy esőzések igen jelentős belvízkárokat okoznak. Fontos feladat a csapadékvíz és a belvíz elvezetésének megoldása mind a települések belterületein, mind a külterületeken. A vízelvezetés speciális helyzete miatt ezt csak térségi együttműködésben, a szomszédos érintett területekkel közösen lehet megvalósítani. Egy másik fontos tényező a térségi vízbázisok védelme. A szennyvízhálózat alacsony térségi kiépítettsége miatt igen komoly szennyezési forrást jelent a talajvízbe, és onnan a folyókba szivárgó kommunális folyékony hulladék. Az infrastruktúra kiépítésével az alapvető higiénés feltételek biztosíthatók. Egy rendkívül fontos probléma a kistérség szinte valamennyi településén az ivóvízminőség. A víz magas ammónium-, arzén- és nitrát tartalmának csökkentése az életminőség alapjainak biztosítása érdekében szükséges. Egy másik, speciális tényező a közlekedésbiztonság. Az utak rossz állapota, az összekötő utak hiánya miatt a közúti közlekedés feltételei kedvezőtlenek. Különösen nagy probléma a kerékpárutak hiánya, a kistérségben rendkívül gyakran fordul elő súlyos kerékpáros baleset. Ezek megelőzése érdekében javasolt egy térségi kerékpárút-program elindítása. b) A környezet minőségének javítása A lakosság életminőségének fontos tényezője a közvetlen lakókörnyezet minősége, a pozitív vizuális hatás. A településkép-fejlesztés hozzájárul egyrészt a népesség megtartásához, másrészt pedig a kistérségben tervezett kisléptékű turisztikai fejlesztések elengedhetetlen előfeltétele a rendezett környezet kialakítása. A települések magjának felújítását, rekonstrukcióját a hagyományokat tükröző állapot helyreállítása révén kell elvégezni. A közterek felújítása, kialakítása mellett


138


törekedni kell a lakosok bevonására is oly módon, hogy a magánházak udvara, előkertje is a településképbe illeszkedve legyen kialakítva. Fontos tehát a lakosság bevonása a településszépítés folyamatába, a tiszta udvar, ház kialakítása iránti igény feltámasztása. A településvezetők által kijelölt, fontosabb, értékkel bíró épületek, építmények felújítása, funkcióval való felruházása különösen fontos. A kistérség minden településén találhatók ilyen épületek. Mindezek mellett rendkívül fontos a települési zöldfelületek növelése, parkok kialakítása. Továbbá szükséges a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, a rekreációs lehetőségek fejlesztése. Javasolt egyrészt az aktív pihenéshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (pl.: sportpályák, sportolási lehetőségek, horgásztavak), másrészt a pihenést, kikapcsolódást szolgáló pihenőparkok, zöldfelületek kialakítása. A kistérségben található természeti értékek védelme kiemelt fontosságú. Az erdők, folyópartok, árterek és mocsarak természetes állapotban való megőrzése, vagy abba való visszaállítása hozzájárul a térség turisztikai potenciáljának növekedéséhez is. Továbbá a természetvédelemhez kapcsolódó feladatok szorosan összefüggnek a környezeti, kommunális beruházásokkal, például a szelektív hulladékgyűjtési akciókkal, vagy a szennyvízhálózat korszerűsítésével. Mindkét cél a természet védelmét, a lakókörnyezet megóvását, egészséges életkörülmények kialakítását szolgálja. A természeti értékek védelme, az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartása valamennyi település közös érdeke. c) Közösségfejlesztés Egy közösség működésében rendkívül fontos szerepet töltenek be a közösség által a tagjainak nyújtott szolgáltatások, valamint az, hogy a közösség milyen eszközökkel segíti nehéz helyzetben lévő tagjait. A közösségfejlesztés egyik meghatározó eleme az alapvető települési funkciók működése, azaz az alapfokú oktatás és nevelés, az egészségügyi és szociális intézmények megfelelő működése. Biztosítani kell az óvodák működését, a gyerekek általános iskolai oktatásához szükséges feltételeket (infrastruktúra, eszközök, tanárok). Ez utóbbiak esetében a települések eltérő demográfiai folyamatainak figyelembe vételével javasolt az intézményi társulások kialakításának vizsgálata. A szociális ellátás fejlesztése alapvetően az időskorúak ellátásának fejlesztését célozza. A térségben viszonylag több településen működik bentlakásos idősek otthona, és több megyei kezelésű létesítmény is található. Mindezek mellett meg kell vizsgálni, hogy mely településeken van mód további idősek otthona kialakítására, mivel egyrészt a beruházás volumene és a létesítmények fenntartása is komoly pénzügyi nehézségeket okozhat az önkormányzatoknak. Ugyanakkor szorgalmazni kell a településeken a házi gondozás kialakítását, a lehetőségekhez képest a legteljesebb körű segítséget meg kell adni az időseknek az otthonmaradásra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idősekre nincs jó hatással a megszokott környezet elhagyása, sok esetben rendkívül gyorsan rosszra fordul állapotuk. A kistérség belső kohéziójának erősítése érdekében mindenféleképp segíteni kell a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációját. A kistérség magas roma lakossága külön segítséget igényel. Felzárkóztatási és képzési programokat kell szervezni, foglalkoztatási programokkal kell elősegíteni a célcsoport munkához jutását. Ugyanakkor el kell indítani a hosszú távú tehetséggondozási, nevelési programokat is, mivel ezek hozhatják meg a várt eredményeket. A közösségfejlesztés újabb eleme szintén a kistérség belső kohéziójának kialakítását célozza. Települési és térségi szinten is hiányzik a markáns, a terület jellegét tükröző, pozitív üzenetet hordozó image, önmeghatározás. A kohézió kialakítása hosszú távú folyamat, ez az elem ennek a tudatos tervezéséhez kíván hozzájárulni, amely a térség lakosságának bevonását és aktív közreműködését igényli.


139


4. JAVASOLT PRIORITÁSOK A felvázolt stratégiai célok, illetve a megvalósításukat támogató részcélok négy prioritás köré szerveződnek. A prioritások sorrendje nem jelent fontossági sorrendet, azok megvalósítása az egymással való szoros kapcsolatok miatt párhuzamosan szükséges. Prioritás A – Versenyképes kistérség A prioritás a gazdaság fejlesztését, diverzifikációját célozza. A térség ipari hagyományaira építve kiemelten kezeli a működő vállalkozások gazdasági aktivitásának, versenyképességének fokozását, az együttműködés növelését, s széleskörű befektetés-ösztönzési tevékenységet határoz meg további vállalkozások térségbe vonzása érdekében. A javasolt alprogramok a modern üzleti infrastruktúrák kiépítését, vállalkozói kapcsolatok elmélyítését, szélesítését, a vállalkozási környezet infrastrukturális elemeinek javítását, valamint a munkaerő fejlesztését foglalják magukba. Prioritás B – Biztonságos környezet A prioritás az életminőség környezeti feltételeinek javítását célozza, elsősorban az infrastrukturális hiányosságok felszámolása révén. A környezet és a közösség védelméhez elengedhetetlen az árvízvédelem infrastruktúrájának fejlesztése, a bel- és csapadékvíz elvezetésének megoldása, a vízhálózat rekonstrukciója, valamint a szennyvízhálózat és -kezelés fejlesztése. A természeti értékek rehabilitációja és megőrzése szintén segíti az életminőség növekedését. Prioritás C – Fejlődő vidék A prioritás elsősorban a kistérség vidéki területein a települések lakosságmegtartó képességének növelését, valamint az alternatív jövedelmi lehetőségek fejlesztése révén a lakosság foglalkoztatásának elősegítését célozza. Ennek megfelelően egyrészt a mezőgazdasági szerkezetátalakítást, az adottságoknak megfelelő termékstruktúra kialakítását, másrészt a turizmusban rejlő, eddig nem megfelelően hasznosított potenciál fejlesztését ösztönzi. A térségi kohézió és a települések lakosságmegtartó képessége érdekében egyrészt a belterületi úthálózat, az összekötő utak, illetve a térségi kerékpárút-hálózat infrastruktúrájának korszerűsítését, másrészt a rendezett települési környezet, a közterek- és épületek felújítását célzó alprogramokat jelöli ki. Prioritás D – Élhető kistérség A prioritás a közösségi szolgáltatások feltételeinek javítását célozza. A települések lakossága számára meghatározó az alapfokú nevelés és oktatás intézményeinek működése. Ebből kifolyólag az óvodák és általános iskolák működési feltételeinek javítását célozza az első alprogram. Egy közösség életében meghatározó az időskorúak, valamint a hátrányos helyzetű lakosság segítése. Ezért az idősotthonok fejlesztésével párhuzamosan javasolt a házi gondozás rendszerének kiépítése, bővítése, valamint a hátrányos helyzetű lakosság társadalmi, munkaerőpiaci reintegrációját célzó programok beindítása (képzési, foglalkoztatási program, tehetséggondozás). A szabadidő kulturált eltöltése érdekében a rekreációs lehetőségek infrastruktúrájának fejlesztése szükséges. A települési sportesemények, a sportegyesületek működése a települési kohézió egyik fontos eleme.


140


5. HORIZONTÁLIS TÉMÁK A prioritások mellett létezik három olyan általános, horizontális elv, amely egyik konkrét területhez sem kapcsolható igazán, mégis át kell hogy hasson minden alprogramot. Ezek közül kettő – a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség – az Európai Unió és a Nemzeti Fejlesztési Terv horizontális témái, a harmadik, a határmenti együttműködés pedig a Mátészalkai kistérség speciális, határmenti elhelyezkedéséből fakad. Az alapelv érvényesülését nem elegendő a tervezés során figyelembe venni, azt érvényre kell juttatni a program megvalósítása és monitoringja során is. A fenntartható fejlődés horizontális elv az erőforrások fenntartható felhasználására ösztönöz, és a természeti, a gazdasági és a társadalmi környezet harmonikus fejlesztését szorgalmazza. Az alapelv szükségességét egyrészt a makro-tervekhez való kötelező illeszkedés is előírja, másrészt a Mátészalkai kistérség belső folyamatai is indokolják annak hangsúlyozását. A térség hosszú távú fejlődése csak úgy biztosítható, ha a fejlesztések előkészítése és megvalósítása során maximálisan figyelembe vételre kerülnek az egyes beruházások környezeti és társadalmi aspektusai is. Az elvándorlási folyamat megállításához mindenféleképp újfajta megközelítés szükséges, a gazdaság egyoldalú fejlesztése mellett figyelembe kell venni a társadalmi és a természeti környezet fejlesztését is. Mindezekből kifolyólag a program stratégiai céljai között önálló célként szerepel a minőségi társadalmi és természeti környezet, amely lényegében kiegészíti a másik két stratégiai célt, melyek a gazdasági környezet fejlesztését célozzák. Az esélyegyenlőség horizontális elv a szélesebb körben vett esélyegyenlőség biztosítását célozza, minden állampolgár számára megteremteni az egyenlő esélyeket a környezettől az oktatásig és munkavállalásig. A horizontális elv központi célcsoportját alkotják a nők, a fogyatékkal élő emberek, valamint a roma emberek. A kistérség kedvezőtlen demográfiai folyamatai, a formálódó szociális válság következtében a kötelező makro-illeszkedés nélkül is központi részét képezné a koncepciónak az esélyegyenlőség. A kistérség alacsony aktivitási rátája, a munkaerőpiacról kiszorul inaktív és eltartott lakosok magas száma, a halmozottan hátrányos helyzetű roma lakosok növekvő száma mind-mind indokolja a téma külön hangsúlyozását. A „Munkaerőpiaci részvétel növelése” stratégia cél közvetlenül az esélyegyenlőséget szorgalmazó célokat jelöl ki, de több részcél közvetve is elősegíti a horizontális elv érvényesülését. A határmenti együttműködés horizontális elv azt jelenti, hogy a térség határmenti elhelyezkedését figyelembe kell venni a térég adottságainak hasznosításakor, valamint a közös problémák megoldása során. A határmenti együttműködést az indokolja, hogy a kistérséget hagyományosan szoros gazdasági-társadalmi kapcsolatok fűzik a romániai Szatmár-megyéhez, korábban egy közigazgatási egységet alkotott. A közös történelmi és kulturális múlt, a közös, határokon átnyúló problémák közös cselekvést igényelnek. A természeti értékek megóvása, a környezeti problémák kezelése és megelőzése tipikus területei a határokon átnyúló együttműködésnek. Egy másik terület a vállalkozások közötti együttműködések, a gazdasági kapcsolatok erősítése, bár ez önszerveződő módon, piaci alapon is szerveződik. A stratégiai célok mindegyike tartalmaz olyan elemeket, melyek határmenti együttműködés keretei között kezelhetők, vagy közösen jobb eredményeket lehet elérni, mint külön-külön közelítve meg a problémákat.


141


6. PRIORITÁSOK KÖZÖTTI SZINERGIKUS KAPCSOLATOK ELEMZÉSE A meghatározott négy prioritás, illetve azok alprogramjai között sok esetben szinergikus kapcsolat van. Mind a prioritások, mind az alprogramok közti kapcsolódási pontokat szükséges ismerni, hisz az egyik alprogram megvalósítása segítheti a vele összefüggésben lévő másik alprogramban foglalt tevékenységeket, ezáltal egy másik prioritás elérését is. Látható, hogy az egyes prioritások alprogramjai általában igen szoros kapcsolatban vannak saját prioritásuk többi alprogramjával, a kivételt ezalól a D prioritás képezi. Megfigyelhető, hogy a Versenyképes kistérség prioritás (A) a munkahelyteremtés területével foglalkozik, a kialakított alprogramok a vállalkozások versenyképességének javítását, új vállalkozások alapítását vagy kistérségbe csábítását célozzák. Ennek érdekében üzleti infrastruktúra fejlesztéseket, komplex befektetés-ösztönzést, valamint a humán-erőforrás átfogó fejlesztését tartalmazzák az alprogramok. A Biztonságos környezet prioritás (B) döntően a lakosság mindennapi életéhez és a vállalkozások működéséhez szükséges alapvető infrastrukturális feltételek biztosításával foglalkozik. Az ár- és belvízvédelem fejlesztése, a szennyvízhálózat térségi kiépítése, a korszerű hulladékgazdálkodás, valamint a természeti értékek védelme, rehabilitációja elengedhetetlenek a kistérség fejlődéséhez. Ezen fejlesztések elmaradásával a térség lakosságmegtartó képessége nem biztosított, így a vállalkozások is jelentős munkaerő problémákkal szembesülhetnek. A Fejlődő vidék prioritás (C) a kistelepülések, azaz a vidék fejlődését, a kistelepülések lakosságmegtartó képességének növelését, a helyi jövedelmi viszonyok bővítését célzó alprogramokat tartalmaz. Így az alternatív mezőgazdasági tevékenységek ösztönzésétől a turizmusig terjedő területekkel foglalkozik. A vidék fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a közlekedési feltételek javítása, mivel így a lakosoknak nem szükséges elköltözni a faluból még akkor sem, ha a közeli városban dolgoznak. A negyedik, Élhető kistérség prioritás (D) a minőségi társadalmi környezet kialakítását szolgáló alprogramokat jelöl ki, melyek az alapfokú oktatási és nevelési, valamint a szociális intézmények fejlesztését, a rekreáció lehetőségeinek bővítését célozzák. Egy fontos területe a társadalmi befogadóképesség növelése, a hátrányos helyzetű lakosok társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációját célzó programok és képzések szervezése. Az egyes alprogramok közti kapcsolatokat a 43 ábra szemlélteti. A táblázatból látható, hogy négy alprogram képezi a stratégia gerincét. Ezek az alprogramok egyrészt segítik számos alprogram eredményeinek kiterjesztését, ugyanakkor igénylik a többi alprogram megvalósítását céljaik eléréshez. A legerősebb szinergikus hatást a Tájrehabilitáció, természetvédelem alprogram fejti ki. Ezt érthető, hiszen a természeti környezet védelméhez elengedhetetlen az ár- és belvízvédelem, a szennyvízhálózat minél előbbi kiépítése, a hulladékgazdálkodás rendszerének korszerűsítése. Ugyanakkor az alprogram javítja a kistérség turisztikai potenciálját, a természeti értékek rehabilitációja növeli a térség turisztikai vonzerejét. A természetes környezeti állapot pozitív hatást gyakorol a rekreációs lehetőségekre is, a tiszta és érintetlen környezet növeli a lakosság életminőségét. Továbbá a természeti környezet védelmét segítik az alternatív mezőgazdasági tevékenységek is. A kistérség Tőkevonzó-képességének javítása alprogram a stratégia egyik sarokpontját képezi. A befektetők kistérségbe vonzásához elengedhetetlen a megfelelő infrastrukturális viszonyok biztosítása. Az üzleti infrastruktúra fejlesztése, és ennek folyományaként a térségben megjelenő vállalkozások valójában csaknem az összes intézkedéshez kapcsolódnak, hisz a foglalkozatás növekedése, ezáltal az emberek jövedelmének, növekedése a többi prioritás megvalósítását is támogatja. Továbbá elősegíti a vállalatok közti együttműködésbe bekapcsolódó potenciális cégek körének bővülését, segíti a KKV-k fejlődését. Ennek, mint már említettük fontos feltétele a megfelelő humán-erőforrás


142


rendelkezésre állása, de elengedhetetlen a kistérség megközelíthetőségének javítása is. A közlekedési és a kommunális infrastruktúra a vállalkozói szféra telephelyválasztásánál rendkívül fontos tényezők, ki kell építeni a vállalkozások működéséhez szükséges alapvető kommunális infrastruktúrákat (szennyvízrendszer, árvízvédelem stb.), mivel ezek hiánya meghiúsíthatja külső befektetések kistérségbe vonzását. 43. ábra Szinergikus kapcsolatok az alprogramok között*

B/1. Ár- és belvízvédelem B/2. Szennyvízkezelés és elvezetés

2

1

2

2

3

1

2

2

2 1

1 2

C/1. Alternatív mezőgazdaság 2

3

1

2

2

3

1

2

2

D/4. Hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja

D/3. Szociális infrastruktúra fejlesztése

1

2

2

2

3 2

2

1

2

2

3

2

1

2

2

2

2

3 2 1

2

2

1 1

2 1

1 2

3

2

2 1

D/2. Rekreációs lehetőségek bővítése 1

2 2

1

D/1. Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése

C/4. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 3

2

2

C/3. Turisztikai együttműködés erősítése

C/2. Turisztikai kínálat bővítése

C/1. Alternatív mezőgazdaság

1

Prioritás D Élhető kistérség

2

1

3

Prioritás C Fejlődő vidék

2

B/3. Hulladékgazdálkodás B/4. Tájrehabilitáció, természetvédelem

C/2. Turisztikai kínálat bővítése C/3. Turisztikai együttműködés erősítése C/4. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése D/1. Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése D/2. Rekreációs lehetőségek bővítése D/3. Szociális infrastruktúra fejlesztése D/4. Hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja

1

B/4. Tájrehabilitáció, természetvédelem

3

B/3. Hulladékgazdálkodás

2

B/2. Szennyvízkezelés és elvezetés

A/4. Humánerőforrás fejlesztése

2

Prioritás B Biztonságos környezet B/1. Ár- és belvízvédelem

A/3. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése

A/1. Tőkevonzó-képesség javítása A/2. Vállalkozások közötti együttműködések A/3. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése A/4. Humánerőforrás fejlesztése

A/2. Vállalkozások közötti együttműködések

A/1. Tőkevonzó-képesség javítása

Prioritás A Versenyképes kistérség

2

2

1 1

2

2

2

* 1 = gyenge kapcsolat; 2 = közepes mértékű kapcsolat; 3 = erős szinergikus kapcsolat

A Turisztikai kínálat bővítése alprogram szintén jelentős szinergiahatásokkal rendelkezik a többi alprogrammal. A KKV-k fejlesztése közvetlenül segíti az ágazat fejlődését lévén, hogy a szolgáltató szektorban döntően kisvállalkozások működnek a kistérségben. Az árapasztó tározó tervezett megépítése nagymértékben növeli a kistérség idegenforgalmi adottságait, a töltéseken megépülő kerékpárutak alkalmasak a természeti látnivalók felfűzésére. A látnivalók megközelíthetőségét biztosítja a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A Humánerőforrás fejlesztése alprogram szintén központi helyet foglal el az alprogramok között, számos másik alprogram hatását erősíti. A versenyképes tudással rendelkező szakképzett munkaerő alapfeltétele a kistérség tőkevonzó képességének javításához, valamint a KKV-k fejlesztéséhez. A munkaerő minősége nagymértékben elősegíti a vállalkozások közötti, illetve a turisztikai együttműködések kialakulását, sikerességét. A kistérség társadalmi kohéziójának erősítése érdekében az oktatási, nevelési és szociális intézményekben magasan képzett munkaerőre van szükség, és szintén kvalifikált munkaerőt igényel a hátrányos helyzetűek lakosokkal való foglalkozás.


143


7. MEGVALÓSÍTÁSI MECHANIZMUS 7.1. Fejlesztések térségi szintű koordinációja A megvalósításban érintettek köre a kistérségi többcélú társulásból és a települések önkormányzataiból tevődik össze. Feladatuk, hogy mind a települési, mind a kistérségi szintű igényeket kielégítsék, melyhez biztosítaniuk kell a szükséges szervezeti kereteket, definiálniuk a legfontosabb feladatokat, és informálni a célcsoportok és kedvezményezettek körét. Intézményi és szervezeti háttér A projektek megvalósulásához szükséges támogatások, és célelőirányzatok összegét, a projektek támogatások lehívására való jogosultságát a „nagytérségi” területfejlesztési szervezetek hagyják jóvá. Ebből kifolyólag a koncepció megvalósítását segítő kistérségi projekteket továbbítani kell a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH), az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség, valamint a szaktárcák és az Irányító Hatóságok felé. A végrehajtásért felelős szervezet legfontosabb feladatai A kistérségi projektek végrehajtásáért a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás a felelős, az önkormányzati szintű projektek megvalósításakor azonban a felelősség megosztható az érintett településsel. A Társulás feladatai a következők: A kistérség társadalmi-gazdasági helyzetének folyamatos értékelése; A települési önkormányzatok és gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolása, az együttműködés elősegítése; Finanszírozási források felkutatása; Alprogramok, részprogramok évenkénti felülvizsgálata; Nyilvánosság tájékoztatása a programok célkitűzéseiről, a megvalósulás részleteiről; Kistérség érdekképviselete testületekben, fórumokon. Az operatív feladatokat az erre a célra létrehozott menedzsment szervezet végzi, amelynek munkájába bekapcsolódik a vidékfejlesztési menedzser, a kistérségi megbízott pedig törzskari funkciókat betöltve információval segíti a Társulás működését. A menedzsment szervezet feladatai a következők: Titkársági feladatok ellátása, adminisztráció Koordináció a kistérségben működő különböző irodák, intézmények között Befektetés-ösztönzési tevékenység koordinálása, térségi szervezése; Kistérségi marketing és PR tevékenységek irányítása, szervezése; Nyilvánosság biztosítása: térségi honlap működtetése, hírlevél Projekt-előkészítés, pályázatírás és projektmenedzsment; A program megvalósítását befolyásoló tényezők figyelemmel kísérése, és jelentési kötelezettség az MTRFH felé; Kistérségi stratégia képviselete a regionális tervezésben. Tájékoztatás szükségessége A kistérségi és települési fejlesztések lakosság felé történő kommunikációja fontos közösségformáló eszköz. Lehetőséget biztosít a kistérség társadalmasításának felgyorsítására, mert teret ad a véleménynyilvánításnak, a lakosság bevonásának.


144


7.2. Finanszírozási források Az operatív program minden alprogramja tartalmazza a lehetséges finanszírozási források felsorolását, melyek döntő többsége az Európai Unió Strukturális Alapjaiból tevődik össze, de szükséges a lehetséges hazai (központi és decentralizált) források felkutatása is. 7.3. Monitoring A program sikeressége, eredményessége érdekében kiemelt fontosságú a végrehajtás folyamatos nyomon követése, az outputok és eredmények kitűzött célokkal való összevetése, azaz a monitoring tevékenység. Jelen program vonatkozásában a monitoring tevékenység az alábbi elemekre épül: Monitoring indikátorok, Éves jelentések. Már a tervezési szakaszban kialakításra kerül a monitoring mutatók (indikátorok) rendszere. Ezen fejezet végén bemutatjuk a program szintű célokhoz kapcsolódó monitoring mutatókat, valamint minden egyes alprogram leírása tartalmazza az alprogram végrehajtásának nyomon követését szolgáló indikátorok (output, eredmény és hatásindikátorok) megnevezését, a kiindulási és célértékeket. Az Kistérségi Iroda minden év végén részletes éves jelentést készít a cselekvési terv végrehajtására vonatkozóan. Az éves jelentés tartalmazza valamennyi – az adott év során végrehajtott – feladat összefoglaló bemutatását, valamint a monitoring mutatók (output és eredmény indikátorok) alapján a program végrehajtásában elért előrehaladást. Az éves jelentésnek része továbbá a következő évre vonatkozó cselekvési terv is. Az Kistérségi Iroda által előterjesztett éves jelentést – ahogyan arra már utaltunk – a Társulás megvitatja és jóváhagyja. Program szintű monitoring mutatók A monitoring tevékenység célja, hogy felmérje, hatékonyan valósulnak-e meg az egyes projektek. Az összehasonlítások alapját a Stratégiai és Operatív programokban meghatározott monitoring mutatók (output indikátorok, hatás indikátorok, eredmény indikátorok) nyomon követése képezi. A monitoring végrehajtását az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által kijelölt szervezet végzi, mely a mutatók alakulásáról évente jelentéskötelezettséggel tartozik. Célok

Monitoring mutatók

Kiinduló érték (2003)

Célérték (2015)

299.517 Ft

450.000 Ft

Misszió Az életminőség javítása a Mátészalkai kistérségben.

Egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alap nagysága

Stratégiai célok Foglalkoztatási lehetőségek bővítése.

Foglalkoztatási ráta alakulása (2001)

32,2%

46,8%

Munkanélküliségi ráta alakulása

11,7%

5,9%

Munkaerőpiaci részvétel növelése

Aktivitási ráta alakulása (2001)

40,7%

52,1%

A tartósan munka nélkül lévők aránya

51,5%

46,9%

A vándorlási egyenleg alakulása

-5,2‰

+2‰

Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása


145


Célok

Monitoring mutatók

Kiinduló érték (2003)

Célérték (2015)

A mezőgazdaságban működő vállalkozások arányának alakulása

13,9%

6%

A szolgáltatási ágakban működő vállalkozások arányának alakulása

62,3%

73,2%

A szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya

58,8%

61%

1000 lakosra jutó vállalkozások számának alakulása

50

87

A kistérségben megvalósult befektetések nagysága

n.a.

5.000 eHUF

A kistérségbe érkezett új vállalkozások száma

n.a.

5

Beruházásokkal létrehozott munkahelyek száma

n.a.

500

Részcélok Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása

Tőkevonzó képesség javítása

Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya

6,9%

12,6%

Érettségivel rendelkezők aránya

25,2%

38,2%

Munkaerőpiaci reintegráció segítése

Foglalkoztatott hátrányos helyzetű lakosok száma

n.a.

Reintegrációs programokba bekapcsolódott lakosok száma

n.a.

500 fő

Szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma

28,4%

100%

Közműolló nagysága

61,2%

0%

A környezetbiztonság növelése

A környezet minőségének javítása

Közösségfejlesztés

Belvízmentes földek nagysága

n.a.

Megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakosok aránya

n.a.

100%

Közlekedési balesetek számának csökkenése

-

50%

A természetes vagy természetközeli állapotú területek kiterjedésének növekedése

n.a.

100%

Természetvédelmi területek nagysága

78 ha

250 ha

3962 fő

1000 fő

n.a.

n.a.

A szociális támogatásra szoruló lakosok száma A közösség által nyújtott szociális szolgáltatások száma


146


8. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK 8.1. Gazdasági változások A Mátészalkai kistérség elmaradott és kettős gazdasági szerkezetére való tekintettel a stratégia a gazdasági szerkezet modernizálását, a szolgáltató ágazat erősödését segíti elő. E mellett fontos hangsúly helyeződik a gazdasági diverzifikációra, mind a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások vonatkozásában. A gazdaságfejlesztés alapját a vállalkozói szektor megerősítése, új munkahelyek létrehozása képezi. A gazdasági infrastruktúra fejlesztése intenzív befektetés-ösztönzési tevékenységgel kiegészítve elősegíti külső beruházások kistérségbe vonzását. Ezáltal új munkahelyek jönnek létre, nő a foglalkoztatottak száma, közvetve nőnek a helyi önkormányzatok bevételei és csökkennek szociális kiadásaik. A betelepülő vállalkozások új tevékenységeket, gazdasági ágakat is meghonosíthatnak a kistérségben, ezáltal növelve a gazdaság diverzifikációját. A kistérségben működő vállalkozásokra is pozitív hatást fejt ki a gazdasági infrastruktúra fejlesztése, mivel a magasabb szintű üzleti szolgáltatások és infrastruktúra javítja a vállalkozások versenyképességét, nő az árbevételük, új munkahelyeket tudnak létrehozni. A vállalkozások számának és versenyképességének növekedése lehetőséget biztosít új piacok megszerzésére, a hozzáadott érték növelésére, valamint a partnerkapcsolatok és együttműködések kialakítására, elmélyítésére. Maga a befektetés-ösztönzési tevékenység akkor lehet hatékony, ha az megfelelő szervezeti keretek között zajlik. A jól működő intézményrendszer jelentős gazdaságdinamizáló tényező, a marketingeszközök alkalmazásának sikere csakis hatékony szervezeti struktúrában garantált. A kistérség döntően vidéki jellegéből kifolyólag a kistelepülések lakosságmegtartó képessége, a jövedelmi viszonyok növelése érdekében számos vidékfejlesztési akciót tartalmaz a stratégia. Ezek egyike a kistérségben meghatározó mezőgazdaág fejlesztése, az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása. Az agrárgazdaság átfogó problémái kormányzati szintű beavatkozást tesznek szükségessé, a kistérség nem rendelkezik olyan eszközökkel, melyekkel a mezőgazdasági termelést ismét hatékonnyá, versenyképessé tudná tenni. A kistérség mezőgazdasági lehetőségei ezért elsősorban az alternatív termelési módokban merülhetnek ki. A hasznosítatlan szántóterületeket erdősítéssel, energiaerdő telepítésével, energiatermelő növények termesztésével lehet ismét használatba venni. Pozitív gazdasági hatása közvetlenül a foglalkoztatás növelésében, a szerkezetátalakítás elősegítésében, közvetett hatása az energiaárak mérséklődésében érzékelhető. Fontos tendencia a tiszta élelmiszerek keresletének növekedése, a biogazdálkodásban rejlő lehetőségek kihasználása szintén szerepet kaphat az ágazat fejlesztésében. A másik jelentős terület a turizmus fellendítése. A turizmus országosan jelentős arányt tudhat magáénak a GDP növekedésében, szerepe a kistérségben is jelentősen növekedhet. A még kihasználatlan természeti és kulturális potenciálok idegenforgalmi érvényesítése a kistérség kedvező objektív megítélését eredményezheti, a turisztikai szolgáltatások körének bővítése, minőségi fejlesztése a turisták vonzásához, megtartásához járul hozzá. A kistérségben az idegenforgalom szerepének felértékelődése a lakosságot alternatív jövedelemforráshoz juttatja, mert elősegíti a foglalkoztatás növelését. Az attraktív kistérségi környezet megteremtése, a településkép komplex fejlesztése pozitív hatást gyakorol a települések fejlődésére: egyrészt hozzájárul a befektetői érdeklődés felkeltéséhez, másrészt a kistérség értékeinek bemutatásával fellendíti a turizmust. Az épített környezet állapotának megóvásával, javításával elérhető a színvonalas lakókörnyezet megteremtése, a lakosság komfortérzetének növelése. A vállalkozások telephely-választási folyamatában a gazdasági környezet csak egy – bár rendkívül fontos – telepítő tényező, a tőkevonzó képesség érdekében fontos a megfelelő


147


képzettségű szabad munkaerő megléte, valamint a kommunális infrastruktúrák kiépítettsége és a kistérség megközelíthetősége. Mindezek alapján a humán-erőforrás fejlesztési alprogramok célja a foglalkoztatás növelése, a munkanélküliség csökkentése mellett a kistérség tőkevonzó képességének javítása. Az oktatási infrastruktúra minőségének javítása, valamint a szakképzési rendszer átalakítása, piaci igényekhez történő illesztése pozitív hatással van a várható a foglalkoztatási struktúra alakulásában. A befektetők szakképzett, idegen nyelvi és informatikai készségekkel rendelkező munkaerőre tartanak igényt, melyet a kistérség az oktatás színvonalának fejlesztésével tud biztosítani. A szakképzett munkaerő kistérségben való elhelyezkedése csökkenti az elvándorlás mértékét, növeli a foglalkoztatási rátát, ennek következtében nő a térségben a vásárlóerő nagysága. A kommunális infrastruktúra hiánya nagymértékben csökkenti a település tőkevonzó képességét. A szennyvíz-, az ivóvízhálózat megléte alapvető a vállalkozási tevékenység folytatásához is. A kistérség közlekedési hálózatának fejlesztésével javul a települések elérhetősége, az utak műszaki állapotának korszerűsítésével pedig nő a közlekedők biztonságérzete ezáltal az útépítések közvetve elősegítik a térségi vállalkozások versenyképességének növekedését, új piacokon való megjelenését. A közúti fejlesztések további hatásaként jelentkezhet ugyanakkor a kistérségben egyébként is tapasztalható jelentős ingázás, a munkaerő mobilitásának további növekedése. A jó minőségű utakon gyorsabbá válik a közlekedés, a hálózat szélesítésével a centrumtelepülések könnyebben elérhetők, így a lakosság hajlandósága is megnőhet a nagyobb távolságok megtételére. Összességében széles körben fejt ki pozitív tovagyűrűző hatást a kistérség gazdaságitársadalmi életére a fejlesztési koncepció.

8.2. Környezeti változások A koncepcióban foglalt alprogramok megvalósítása számos pontos gyakorol hatást a környezetre. Ezek egy része a fejlesztésekből kifolyólag pozitív, más része – elsősorban a gazdasági tevékenységek bővítése – negatívan is befolyásolhatja a környezetet. Környezet alatt tágabb értelemben vett társadalmi és természet környezetet értjük. A vállalkozások fejlesztését szorgalmazó üzleti infrastruktúraelemek kialakításánál legyen szó a telephelykínálat megteremtéséről, és annak infrastrukturális ellátottságáról fontos szem előtt tartani, hogy minden beruházást szigorúan ellenőrizni kell a környezetvédelmi normák betartása szempontjából annak érdekében, hogy a kistérség hosszú távon élhető maradjon. Ezért a meglévő kis- és középvállalkozásoktól, valamint a potenciális befektetőktől is jogosan várható el, hogy működésük és fejlesztéseik során betartsák a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat. A külföldi befektetők általában modernebb, korszerűbb, környezetkímélőbb technológiákkal végzik a termelést, a letelepedés ténye mégis környezeti terhelést jelent a kistérségben, ezért negatív reakciót válthat ki: megnő az áruforgalom, a zaj-és rezgésártalom, az utak leterheltsége. Ezen hatások kiküszöbölésére időben fel kell készülni. A koncepcióban több olyan infrastruktúra fejlesztési alprogram található, amely jelentős környezeti hatásokkal rendelkezik. A Mátészalkai kistérség az árvízzel közepesen veszélyeztetett térségek közé tartozik, ennek ellenére az utóbbi idők nagy tiszai árhulláma a térséget is érintette. Az árvizet felfogó szükségtározók megépítése, valamint a belvízelvezető csatornák korszerűsítése csökkenti annak veszélyét, hogy a víz jelentős károkat okozzon a térség természeti, ökológiai állapotában, illetve megakadályozza a szántók, gazdasági hasznosítású területek művelését, az épített környezet károsodását. Az ivóvíz minősége a kistérség szinte valamennyi településén nem felel meg az előírásoknak, jelentős kockázatot jelenten, ezért a hálózati rekonstrukciós tevékenységek, a MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

148


modern víztisztító- és szűrőtechnológiák alkalmazása nemcsak a lakosság egészségének védelme szempontjából bír kedvező hatással, de környezet- és költségkímélő is. A beruházások segítségével várhatóan sikerül elérni az EU által megkívánt egészségügyi határértéket. A szennyvízhálózat kiépítése egyértelműen a környezet védelmét szolgálja, a folyékony kommunális hulladék megfelelő gyűjtése és ártalmatlanítása kulcsfontosságú a felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelméhez. Az ivóvízbázisok védelme közvetve javítja a lakosság egészségi állapotát is, a megtermelt növényekbe nem épül be a szennyezett talajvíz, öntözővíz, egészségesebb élelmiszerek állíthatók elő ezáltal. A hulladékgazdálkodás korszerűsítése megköveteli a környezetvédelmi szempontok betartását. A hulladékgyűjtő szigetek kijelölése, a lerakók rekultivációja csökkenti a talaj és a vízbázisok károsodását, s a szelektív hulladékgyűjtés kistérségi szintű megszervezésével mérsékelhető a környezetszennyezés. A kistérség közlekedési hálózatának fejlesztése igen komoly környezeti hatásokkal rendelkezik, kiemelt figyelmet kell szentelni a környezetkárosító hatások minimalizálásának. A kistérségben ez különösen igaz, mivel tranzit szerepének várható erősödése nagyobb tranzitforgalmat eredményez, s ehhez nemcsak a meglévő utak műszaki állagának javítására, de a teljes úthálózat bővítésére is szükség van. A közutak bővítésekor szem előtt kell tartani, hogy azok akár összefüggő, ökológiai rendszereket is kettészelhetnek, ezért a természetvédelmi károk elkerülése érdekében a természeti értékekben gazdag területeket elkerülve, a környezetkárosító hatásokat mérséklő műszaki megoldásokat alkalmazva kell az utakat megépíteni. Jelentős környezeti terhelést jelent a településeken áthaladó teherforgalom. A lakosság egészségét, a biztonságos közlekedést, és az épített környezetet is veszélyezteti a megnövekedett levegőszennyezés, a zaj- és rezgésszint. A közlekedés biztonságának növelését célozza a kistérség kerékpárút-hálózatának fejlesztése, valamint az M49-es gyorsforgalmi út megépítése. A vidéki települések fejlődésében kiemelt szerepet kapnak a természetközeli, a környezet védelmét szolgáló fejlesztések. A mezőgazdaság alternatív formáinak elterjesztésével, hatékony agrár-környezetvédelmi programmal jelentős környezetminőség-javulás érhető el. A biogazdálkodás révén csökken a talajterhelés, az energianövények termesztése pedig csökkenti a kistérség külső energiafüggését. Az energiaerdők telepítésének pozitív hatása jelentkezik egyrészt az így előállítható bioenergia (biomassza, biogáz, biodízel, bioetanol) hasznosításában, mely jelentősen csökkenti a környezetszennyezést. Másrészt az agrárgazdaság irány- és struktúraváltását is előmozdítja: a parlagon fekvő, alacsony aranykorona értékű földek, szántók is művelésbe foghatók, csökkentve a monokultúrák által okozott diffúz környezetszennyezést. A Mátészalkai kistérség idegenforgalmi potenciáljában fontos szerepet töltenek be a természeti értékek, a Holt-Szamos és az Ecsedi-Láp, ezen értékek fejlesztésére alapozva növelhető a kistérség idegenforgalma. Ebből kifolyólag, a turizmus sikeres fellendítése esetén negatív környezeti hatások kialakulásával is számolni kell: a megnövekedett turistaszám nagyobb környezetszennyezést von maga után. A természet védelmét, ökológiai egyensúlyát környezetvédelmi szabályok betartásával lehet megőrizni. A települések rehabilitációja a turizmus fejlesztése mellett azt a célt is szolgálja, hogy növelje az itt élők komfortérzetét, életszínvonalát. Ennek során kiemelt szerepet kap a települési zöldfelületek növelése, a rekreációs lehetőségek bővítése. A fejlesztések rövidtávon eredményezhetnek bizonyos negatív hatásokat; elsősorban a korszerűsítések során alkalmazott eljárások, technológiák következtében, melyek egészségre ártalmas zajjal, porral járnak. Hosszú távon azonban egészséges lakóövezetek jönnek létre.


149


8.3. Társadalmi változások, reakciók A koncepció a társadalomra is igen jelentős hatásokat fejt ki. Központi helyen szerepel az életminőség javítása a kistérségben, azaz a stratégia által kijelölt alprogramok és tevékenységek milyen közvetlen és közvetett eredményekkel segítik a lakosok boldogulását. Ehhez alapvetően két tevékenységcsoport kapcsolható: az első a munkahelyek bővítését, új munkahelyek teremtését, a második pedig az életminőség környezeti feltételeinek biztosítását célozza. A stratégia központi helyén szerepel a foglalkoztatás és a lakosság gazdasági aktivitásának növelése, valamint a kialakulóban lévő szociális válság megelőzése. A foglalkoztatás növekedése a munkanélküliség csökkenését vonja maga után, s megakadályozza a szakképzett munkaerő elvándorlását. A munkanélküliség csökkenésével az aktív keresőkre kevesebb eltartott jut, mely mérsékli a szociális terhek mértékét. A jövedelmi viszonyok növekedésével javul a térségben élők átlagos életszínvonala. A munkahelyek teremtését szolgálja a Versenyképes kistérség prioritás valamennyi alprogramja, a külső beruházások kistérségbe vonzása, valamint a térségben működő vállalkozások versenyképességének növelése révén. A Fejlődő vidék prioritás a vidék életminőségének fejlesztését tartalmazó alprogramokat tartalmaz, a mezőgazdaság, az alternatív jövedelmi lehetőségek és a turizmus révén a kistelepülések lakosságának is növelhető az életminősége, így a térségközpontokon kívül is segíthető a jövedelmi viszonyok javítása. A rendszerváltás óta a kistérség nem képes elegendő munkahelyet teremteni a munkaerő számára, a korábbi mezőgazdasági üzemek és a nagy ipari vállalatok csak töredékét foglalkoztatják korábbi munkaerő-állományuknak, a szolgáltató-szektor pedig fejletlenségéből kifolyólag nem volt képes felszívni a felszabadult munkaerőtöbbletet. Ebből kifolyólag intenzív elvándorlás figyelhető meg a kistérségben, amely mellett tartósan magas munkanélküliség és rendkívül alacsony gazdasági aktivitás tapasztalható. A munkaerőpiacról kiszorult rétegek, valamint a folyamatosan növekvő hátrányos helyzetű csoportok reintegrációját célozzák a képzési és átképzési rendszer átalakítását, a szociális rendszer fejlesztését tartalmazó alprogramok. Külön alprogram foglalkozik a hátrányos helyzetű lakosok társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációjával. Az alternatív jövedelmi és mezőgazdasági lehetőségek ösztönzése szintén segíti a szociális válság kifejlődését. A kistérségben az erdősítési vagy energianövény termelési programok, a közmunkaprogramok jelentenek lehetőséget a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatására. Az életminőséget egyértelműen javítják a stratégia infrastruktúra és kommunális infrastruktúra fejlesztési alprogramjai, ezáltal növelik a társadalmi megelégedettséget. A jelenleg sokfelé hiányos kommunális infrastruktúrák kiépítése megteremti a mindennapi élet alapvető feltételeit. A közutak, elkerülő utak fejlesztése, a kerékpárút-hálózat kiépítése javítja a közlekedés biztonságát, csökkenti a településeken áthaladó forgalom okozta ártalmakat ezáltal védi a lakosok egészségét. Ellenállás tapasztalható azonban, ha a közműfejlesztés a lakosság komolyabb anyagi hozzájárulását igényli, ezért körültekintően kell előkészíteni ezeket a fejlesztéseket. Másrészt a tervezett közműberuházások nagyszámú lakosnak biztosíthatnak átmeneti jelleggel munkalehetőséget, így segítheti az inaktív munkaerő újbóli megjelenését a munkaerőpiacon. A képzési rendszer piaci igényekhez történő illesztése, valamint a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala közötti kommunikáció rugalmasabbá tétele hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a szakképzett fiatalok elvándorlása, és kedvezőbb irányba terelje a munkanélküliségi rátát. A képzési és intézményi feltételek korszerűsítése előmozdítja a hátrányos helyzetű rétegek és a romák integrációját. Ezen csoportok feltehetően pozitívan üdvözlik foglalkoztatási lehetőségeik bővülését a közmunkaprogramok, az erdőtelepítések, energiaerdők meghonosítása kapcsán, helyzetüket javítja a beinduló mentori program. A szociális intézmények fejlesztése ugyancsak pozitív fogadtatásra talál, mivel a kistérségben magas az inaktívak, eltartottak aránya, s a szociális intézmények reformjára fokozott igény van.


150


IX. HÁTTÉRTÁBLÁK

1. háttértábla 2. háttértábla 3. háttértábla 4. háttértábla 5. háttértábla 6. háttértábla 7. háttértábla 8. háttértábla 9. háttértábla 10. háttértábla 11. háttértábla 12. háttértábla 13. háttértábla 14. háttértábla 15. háttértábla 16. háttértábla 17. háttértábla 18. háttértábla 19. háttértábla 20. háttértábla 21. háttértábla 22. háttértábla 23. háttértábla 24. háttértábla 25. háttértábla 26. háttértábla 27. háttértábla 28. háttértábla 29. háttértábla 30. háttértábla 31. háttértábla 32. háttértábla 33. háttértábla 34. háttértábla 35. háttértábla 36. háttértábla

A kistérség településeinek területe és népességszáma, 2003 A kistérség népességének változása az elmúlt évtizedekben A természetes szaporodás / fogyás és a vándorlási különbözet, valamint annak 1000 lakosra jutó értékei a kistérség településein 20002003 között A kistérség népességének megoszlása korcsoportok szerint A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint A regisztrált munkanélküliek száma a kistérség településein 1999-2003 Helyben dolgozó és más településre eljáró foglalkoztatottak Személygépkocsik számának alakulása a kistérségben A szociális támogatások mértéke a kistérség településein, 2003 Az utóbbi két évtizedben épült lakások aránya a kistérség településein Az óvodai intézményrendszer fontosabb mutatói a kistérség települései tekintetében, 2003 Háziorvosok és gyógyszertárak száma a kistérség településein A népesség iskolai végzettsége települési bontásban (%), 2001 Az általános iskolai oktatás fontosabb mutatói a kistérség települései tekintetében, 2003 Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak szerint Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként, 2003 Működő vállalkozások száma a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágakban, 19992003 Működő vállalkozások száma az ipar, építőipar gazdasági ágakban, 1999-2003 Működő vállalkozások száma a szolgáltatások nemzetgazdasági ágakban, 1999-2003 Területhasználat a kistérségben (hektár) A termőterület művelési ágak szerinti nagysága és megoszlása A termőterület megoszlása (%) A szántó- gyümölcsös- és szőlőterületek hektáronkénti aranykorona értéke Az állatállomány szerkezetének alakulása településenként Gazdaságok és őstermelők száma A kistérség jelentősebb turisztikai vonzerői Idegenforgalmi infrastruktúra és szolgáltatások a kistérség településein Szállásférőhelyek száma a kistérség településein, 2004 A vendégek illetve külföldi vendégek száma szálláshely-típusonként, 1999- 2003 A vendégéjszakák száma 1999-től 2003-ig terjedő időszakban Egy vendégre illetve külföldi vendégre jutó vendégéjszakák számának alakulása 1999-től 2003-ig terjedő időszakban Kereskedelmi egységek száma, 2003 Működő vállalkozások száma és jogi forma szerinti megoszlása a kistérség településein, 2003 Működő vállalkozások megoszlása létszám-kategória szerint (db) A háztartások villamosenergia- és vezetékesgáz-fogyasztása, 2003 A kistérség közműellátottsága, 2003


151

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA KONCEPCIÓ

Recommend Documents