A MÁSODIK ESÉLY ISKOLÁJA
Molnár Máté kézirat
Kísérleti képzés az Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány Szakiskolája 2005-2007
A képzés az OFA-EQUAL A/91 projekt részeként valósult meg
1
I. PROJEKT ELŐZMÉNYEI Az 1990-es társadalmi-gazdasági rendszerváltás, a piacgazdaság kiépítésével együtt járó munkanélküliség az ifjúsági korosztályok jelentős csoportjait érintette hátrányosan. Különösen nehéz helyzetbe kerültek azok a fiatalok, akik valamilyen okból az általános iskolát sem fejezték be, továbbá akik hiányos ismereteik, vagy szociális problémáik miatt a középfokú szakképző intézményekbe eleve be sem jutottak, illetve akik különböző okok miatt: tanulmányi elégtelenség, vagy magatartás zavarok stb. miatt onnét morzsolódtak le. Ezen fiatalok szakmai képzettség hiányában a munkaerőpiacon tartós foglalkoztatásra nem számíthatnak, ezért szükségszerűen a társadalom perifériájára szorulnak. Számuk viszont évről-évre nő, mivel az ifjúsági korosztályok 5-6%-a nem fejezi be a tankötelezettségi korban az alapiskoláit, a szakképző intézményekből lemorzsolódók aránya is 25-30 %-os. A probléma oldására az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, a PHARE és a munkaügyi szervek támogatásával programok indultak; tranzit, KID, Újra dolgozom stb, illetve olyan speciális intézmények jöttek létre, mint a termelőiskola. Ezek a programok bebizonyították, hogy a szükséges személyi-tárgyi-technikai feltételek biztosításával és a hagyományos iskolai képzéstől eltérő módszerekkel a programokba bekapcsolódott halmozottan hátrányos helyzetű, alulképzett, szakképzetlen emberek 90-95 %-a szakképzettséghez juttatható és 80-85 %-a sikerrel vihető vissza a munka világába. Az 1999-ben alakult Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület a tranzit- és termelőiskolai programok hazai elterjedését tűzte zászlajára. Az egyesület jelentős szerepet vállalt a projektmódszerek fejlesztésében, összegyűjtésében, és terjesztésében. Ennek birtokában adta be 2004-ben pályázatát az OFA-EQUAL felhívására: Második Esély címmel. Az Egyesület pályázatban konzorciumi partnereivel: Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Eger, Kisebbségkutató Intézet Budapest, Felnőttkutatási Intézet Budapest és az Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány Zalaegerszeg – arra vállalkozott, hogy kísérleti képzésekkel, kutatási programokkal, tanulmányok készítésével stb. megvizsgálja és kidolgozza a sikeres projektmódszerek iskolarendszerű szakképzésbe történő integrálásának lehetőségét. Az egyesület felkérte az Első Magyar –
2
Dán Termelő Iskola Alapítványt, hogy a program részeként hozzon létre kísérleti szakiskolát, amelynek programjába építse be a tízéves tevékenysége során kikísérletezett és kipróbált sikeres projektmódszereket. II. AZ ALAPÍTÓ, FENNTARTÓ Az Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány 1993-ban azzal a céllal jött létre, hogy Zala megyében élő döntően 16-36 éves, többszörösen hátrányos helyzetű, szellemileg ép, de alulképzett, szakmával nem rendelkező munkanélküliek felzárkóztatását, szakképzését és átmeneti foglalkoztatását dán pedagógiai elvek alapján szervezze. Az alapítvány olyan felnőttképzési tevékenységet valósit meg immár 13 éve, amely integrálja a személyiségfejlesztést és életvitelt, az elméleti képzést és a gyakorlati termelőtevékenységet. Az alapítvány fő tevékenységi területei: 1. Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások: keretében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: a) Felzárkóztató képzések: Megalakulása óta folyamatosan szervez olyan felzárkóztató képzést, amely a résztvevők számára lehetőséget nyújt a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen közismereti alapok pótlására és fejlesztésére, továbbá a hiányzó alapiskolai végzettség megszerzésére. Ezeket a képzéseket Zalaegerszegen a termelőiskolában, illetve a célcsoport lakóhelyén valósította meg: Pacsatüttős, Szentpéterúr, Pusztamagyaród, Csapi, Zalabaksa, Becsvölgye. A képzések eredményességét jelzi, hogy 289 fő résztvevőből 261 fő fejezte be a kurzust és 183 fő általános iskolai végzettséggel nem rendelkező közül 171 fő szerezte meg a szakmatanuláshoz szükséges alapiskolai végzettséget. b)Szakmai betanító képzések: A szakmai betanító képzéseket a felzárkóztató képzések kiegészítéseként, illetve OKJ képzést megelőző alapozás céljából szervezte. Ezek közül a legjelentősebbek voltak a „Küzdelem a munka világából való kirekesztődés ellen” c. PHARE-ESZA, a Leonardo „ Horsemen” illetve a HEFOP 1.1 ÉS HEFOP 2.3.2. projektablak keretében lebonyolított képzések. Az alapítvány működése óta 166 fő részére indított ilyen jellegű képzést, akik közül
3
149 fő sikeresen befejezte a kurzust és 144 fő szerzett betanított szakmai bizonyítványt. c) Számítástechnikai képzés: Az alapítvány a HEFOP 2.3.2 projekt ablak keretében indított először önálló számítástechnikai képzést. ( Az OKJ képzések többségében a résztvevők ugyancsak kapnak ilyen jellegű felkészítést) A 3 alapfokú számítástechnikai tanfolyamon 36 fő vett részt és 31 fő szerezte meg az alapfokú számítógép-kezelői bizonyítványt, akik közül ezt követően 21-en megszerezték az OKJ szintű végzettséget is. d)Munkaerő közvetítés: Ezt a tevékenységet döntően az alapítvány által lebonyolított projektekből kikerült hallgatók munkaerőpiacon történő elhelyezése érdekében végezzük. A projektszemélyzet széleskörű külső kapcsolatrendszere, továbbá az egyre bővülő módszertani felkészültsége révén az OKJ képzésből kikerültek 80-85 %-át tudtuk bizonyítottan be-, illetve visszasegíteni a munka világába. 2. Integrált képzés és foglalkoztatás: Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és a Zala Megyei Munkaügyi Központ támogatásával 6 tranzitfoglalkozatási, HEFOP támogatással pedig 2, a PHARE CBC és Interreg támogatásával 4 integrált képzési-foglalkoztatási programot bonyolítottunk le eredményesen. Ezek a kísérleti projektek bebizonyították, hogy a többszörösen hátrányos helyzetű, fiatal munkanélküliek társadalmi és munkaerőpiaci integrációjához olyan komplex programokra van szükség, amely magába foglalja a foglalkoztatást, a képzést és a személyiségfejlesztést egyaránt. A projektek hozzájárultak ahhoz, hogy szakembereinknek célcsoporttal összefüggő módszertani ismeretei, továbbá gyakorlati készségei folyamatosan bővüljenek, megerősödjenek, és tovább fejlődjenek. A komplex program egyes elemei is folyamatosan bővültek és színvonalasabbá váltak, így: a felkutatás-toborzás; a kiválasztás és pályaorientáció; a lemorzsolódás megelőzése; a közismereti és szakmai felzárkóztatás; a személyiség és kulcsképesség fejlesztés; a pszicho-szociális támogatás; a szakmai elméleti és gyakorlati képzés; a munkaerőpiaci felkészítés; a résztvevők elhelyezése és utógondozása.
4
Az OKJ szakmai képzés eredményességét jelzi, hogy a 12 év alatt lebonyolított ilyen jellegű kurzusokon résztvevő 862 főből 809 fő fejezte be eredményesen a tanulmányait és 740 fő szerzett középfokú OKJ szakmai képesítést. 3. Szakmai tanácsadás és hálózati munka: Az OFA és az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület megbízásából 2002-től vett részt Alapítványunk a Szakmai Támogató rendszer (EU-HÁLÓ, EU-HÁLÓ Partnerségek) munkájában. 2003-ban az alapítvány adott otthont az SZTR Programirodának és 2007-ig az alapítvány látta el a Nyugat és Közép-Dunántúli régióban a módszertani központ feladatait: irányította és koordinálta a megyei tanácsadók munkáját, segítette a hálózati, munkában résztvevő civil szervezetek Európai Uniós pályázati felkészítését, továbbá biztosította a jelenleg is futó OFAMentor program területi koordinátorát. III. MÁSODIK ESÉLY ISKOLÁJA 1. Az Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány Szakiskolája alapítása: Az Első Magyar – Dán Termelő Iskola Alapítvány Szakiskolájának alapítását közel fél éves előkészítő munka előzte meg. Ennek során elkészült a szakiskola alapító okirata, valamint pedagógiai programja, amelybe beépítettük a korábbi sikeres projektelemeket így: - a közismereti és kommunikációs felzárkóztatásnak; - a lemorzsolódás megelőzésének; - a személyiség-és kulcsképesség fejlesztésnek; - a pszichoszociális és mentális támogatásnak; - a gyakorlat orientált szakmai képzésnek; - a munkaerőpiaci felkészítésnek és elhelyezésnek; - a hallgatók hat hónapos utógondozásának tennivalóit. A projekt előkészítése során nagy vitát váltott ki a szakemberek között a képzés irányának kiválasztása. Az alapítvány szakemberei a célcsoport tagjainak alulképzettségét és a tanulással szembeni fenntartásait, az önbizalom és kitartás gyengeségeit, az
5
elégtelen anyagi-szociális hátterét figyelembe véve, 1 éves időtartamú képzésben gondolkodtak, amelybe két ciklusban 60 főt kívántak bevonni. A konzorcium tagjai viszont a kétéves képzést támogatták, 30 fő részvételével. Végül a kétéves koncepció került be a programokba és az engedély-kérelmekbe, amelyek során két szakmában terveztünk képzést: tetőfedő, valamint dísznövény és zöldségtermesztő. Az előkészítő munka elhúzódása miatt Zala Megye Főjegyzője 2005. június 8-án hozta meg határozatát a szakiskola indíthatóságáról, amely június 27-én lett jogerős. 2.
Célcsoport kiválasztása, beiskolázás:
Hivatalosan a célcsoport beiskolázása ezt követően kezdődött el, a beiratkozásra augusztus végén került sor. A nyár folyamán 41 fő jelentkezett képzésekre, de a tanévnyitón csak 17 fő jelent meg. A kiválasztás korábbi években kialakult módszerét nem tudtuk egy az egyben alkalmazni, mivel hiányzott a képzést megelőző 1 hónapos beilleszkedési-pályaorientáció. Ezért a képzésben résztvevők létszáma csak a 11 évfolyam első félévének végére stabilizálódott 24 fővel. A félév folyamán lehetőséget adtunk az új jelentkezőknek és más oktatási intézményből érkezőknek a képzésbe különbözeti vizsgával történő bekapcsolódásra.
A képzésben résztvevők számának alakulása Szakma
Tetőfedő Dísznövényés zöldség termesztő Összesen
Tanulók száma
11. évfolyam Javító Sikeres vizsgára javító utalt vizsgát sikeresen tett
11. évf. befejezte
Nyári kötelező gyakorlatot teljesítette
Tanulók száma
12. évfolyam Javító Sikeres vizsgára javító utalt vizsga
12. évf. befejezte
13
0
0
13
13
13
2
2
13
11
0
0
11
11
12
0
0
12
24
0
0
24
24
25
2
2
25
6
3.
A célcsoport összetétele: A képzésben résztvevők összetétele olyan halmozott hátrányos helyzetet mutat, amelyet a résztvevők önmaguk erejéből képtelenek lettek volna leküzdeni. Szakiskolai hallgatók szociális megoszlása Hallgatók száma 25 fő. Férfi Nő
Nem szerinti megoszlás 20 fő 5 fő
Összesen
16-18 éves 18-20 éves 20-23 éves
25 fő
Életkor szerinti megoszlás 1 fő 15 fő 9 fő 25 fő
Lakás és családi állapot jellemzői Utógondozói házban él 1 fő Hajléktalan szállón él 1 fő Albérletben él 1 fő Családban, rokonnal, nagyszülőkkel 22 fő stb. él Élettársi viszonyban él 4 fő Egyedül nevelő szülővel él 6 fő Munkanélküli szülővel él 5 fő Rossz anyagi körülmények között él 18 fő Rossz családi baráti környezet 7 fő Roma származásúnak vallja magát 7 fő
Iskolai végzettség Előtanulmányok szerinti megoszlás Középfokú képzésből morzsolódott le Normál általános iskolát végzett Speciális általános iskolát végzett Nem jelentkezett középfokú képzésbe
Korábbi iskolai tanulmányok során
13 fő
Egyszer ismételt
6 fő
23 fő
Kétszer ismételt
8 fő
2 fő
Háromszor ismételt
3 fő
12 fő
7
Magatartászavar, deviancia Súlyos magatartászavarokkal küzd Rendőrségi ügye volt Drogambulánsi kezelésre járt Dohányzott Rendszeresen alkoholt fogyaszt Büntetés végrehajtási intézetben volt
22 fő 6 fő 3 fő 20 fő 20 fő 2 fő
4. Szakiskola személyi- tárgyi-technikai feltételeinek kialakítása: A szakiskola működéséhez szükséges tantermeket, szociális helyiségeket, irodahelyiséget, stb. az alapító Első Magyar- Dán Termelő Iskola Alapítvány biztosította a Zalaegerszeg Csácsi u.98100 alatti telephelyén. A program a szakiskola igazgatóján és szakmai vezetőjén túl 2 szociális munkás, 2 gyakorlati oktató, 1 adminisztrátor és 1 pénzügyi munkatárs foglalkoztatására adott lehetőséget. A szakmai elméleti képzést külső óraadók foglalkoztatásával biztosítottuk. Az alapítótól kapott eszközök mellett a program támogatásával újabb oktatáshoz szükséges gépek és eszközök kerültek beszerzésre, kerti traktor eke, fűnyíró, szárzúzó, tárcsa, utánfutó tartozékokkal, fűkasza, permetező, építési-csörlőberendezés és kézi kisgépek. Az alapító támogatásával sikerült megoldani a projekt költségvetés véglegesítésének, és a támogatási szerződés aláírásának elhúzódása, valamint az előleg folyósításának késedelme miatti finanszírozási gondokat. 5. Szakmai elméleti-gyakorlati képzés: A szakiskola pedagógiai programja tartalmazta az egyes szakmák kötelező óraszámait: Szakmacsoport
Dísznövény és zöldségtermesztő
Órák megnevezése Közismereti felzárkóztatás Szakmai elméleti tárgyak Idegen nyelv, informatika, gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek stb. Egyéb tantárgyak Szakmai gyakorlat Nyári kötelező gyakorlat ÖSSZESEN
11. évfolyam óra 195 259
12. évfolyam óra 280
148
210
111 740 175
105 690 -
1628
1285
8
Közismereti felzárkóztatás Szakmai elméleti tárgyak Idegen nyelv,informatika,gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek Tetőfedő stb. Egyéb tantárgyak Szakmai gyakorlat Nyári kötelező gyakorlat ÖSSZESEN 11+12 ÉVFOLYAM ÖSSZESEN
195 296
280
148
140
111 843 140 1733 3361
140 665 1225 2510
A kötelező órákon felül a kétéves képzés teljes időszakát végigkísérte a hallgatók egyéni szükségleteire épülő közismeretikommunikációs-és szakmai felzárkóztatása, valamint a személyiségés kulcsképességek fejlesztését szolgáló életviteli-és munkaerőpiaci felkészítés. Valamennyi hallgató „szükségleteit” figyelembe véve aktív, közreműködésükkel alakítottuk ki az egyéni képzési terveket, amelynek teljesülését havonta, az oktatók és hallgatók közösen értékelték, szükség szerint módosítva a célokat. A kötelező órákon felül tartott foglalkozások óraszámát és idő intervallumát az alábbi táblázat mutatja: A kötelező órákon felül tartott foglalkozások Megnevezés Közismereti felzárkóztatás Szakmai felzárkóztatás Kommunikáció és tanulási módszerek fejlesztése Komplex vizsgafelkészítő Osztályozó vizsgára felkészítés Életviteli tréning, személyiség és kulcsképesség fejlesztés Pót szakmai vizsgára felkészítés Összesen:
Óra 65 126 88 300 152
Idő intervallum 2005.X.01.-2007.V.03. 2005.X.01.-2007.V.03. 2005.IX.01.-2007.VI.22. 207.V.07.-2007.VI.22. 2007.VII.01.-2007.VIII.22. 2005.IX.01.-2007.V.03.
152 583
2007.IX.01.-2007X.15.
1466
9
A befektetett többletmunka nyomán a tanulmányi tevékenység átlag feletti eredményt mutat. A 11. osztály követelményeit valamennyi hallgató teljesítette, a 12. évfolyam végén 2 tanuló kényszerült kettő, illetve három tárgyból javítóvizsgát tenni. A nyári felkészítés révén mindkettő eredményes vizsgát tett, így mind a 25 résztvevő befejezte tanulmányait, és szakmai vizsgát tehetett.
Szakma Tetőfedő Nyári kötelező gyakorlat Dísznövény termesztő Nyári kötelező gyakorlat
Tanulmányi átlagok alakulása évfolyamonként 11. évfolyam Szakmai Szakmai Magatartás Szorgalom elmélet gyakorlat 3,53 3,54 3,29 4,3
Javító vizsgára utalt tanuló 0
-
-
-
3,3
-
4,27
4,18
3,55
4,73
0
-
-
-
3,83
-
Szakmai gyakorlat 3,23
Javító vizsgára utalt tanuló 2
3,91
0
12. évfolyam Szakma
Magatartás
Szorgalom
Tetőfedő Dísznövény –és zöldségtermesz tő
3,46
3,3
Szakmai elmélet 2,9
4,0
3,5
3,23
6.
Pszicho-szociális és mentális tevékenység: A két év során a legnagyobb kihívást a hallgatók indokolatlan hiányzásának megakadályozása, a lemorzsolódás megelőzése jelentette. Ezt a célt szolgálta a program egészét végigkísérő felzárkóztatási és pszicho-szociális-mentális támogatás is. A hallgatókkal kötött képzési szerződésben a jogszabály által megengedett mértéknél alacsonyabb hiányzási limitet rögzítettünk. Az ezt meghaladó hiányzást a hallgatóknak szabadidejük terhére le kellett” dolgozni”. A tanulmányi ösztöndíj mértékét pedig a jelenléten túl a teljesítményhez, és a fegyelem betartásához igazítottuk. Ezen intézkedések eredményeként a hiányzás mértékét sikerült a tűréshatáron belül tartani. A hallgatókkal történő egyéni törődés és jó iskolai miliő megteremtésével a hiányzás mértéke a 12.
10
évfolyamon felére, az igazolatlan hiányzás pedig harmadára csökkent. A projekt hallgatóinak összes hiányzása az összes órák %-ban 11. évfolyam 12. évfolyam Szakma Összes Összes Igazolatlan Igazolatlan hiányzás hiányzás 2221 1705 906 252 Tetőfedő /8,83 %/ /76,76%/ /6.04%/ /27,8%/ 2625 2136 615 108 Dísznövény –és /10,88%/ /81,37%/ /4,57%/ /17,56%/ zöldségtermesztő
Tetőfedő Dísznövény-és zöldségtermesztő Összesen
1233
988
927
778
462
444
108
144
1133
1492
924
1212
354
261
90
18
2366
2480
1851
1980
816
705
198
252
1 tanulóra jutó hiányzás órában
Igazola tlan hiányz ás
Összes hiányz ás
12. évfolyam
Igazola tlan hiányz ás
Összes hiányz ás
11. évfolyam
Gyakorlat
Elmélet
Gyakorlat
Elmélet
Gyakorlat
Elmélet
Gyakorlat
Dísznövény-és zöldségtermesztő
Elmélet
Szakma
Tetőfedő
Gyakorlat
Elmélet
Gyakorlat
12. évfolyam Összes Igazolatlan hiányzás hiányzás Elmélet
Gyakorlat
Elmélet
Elmélet
Szakma
Gyakorlat
Hallgatók hiányzásának megoszlása 11. évfolyam Igazolatlan Összes hiányzás hiányzás
77,1
61,8
57,9
48,6
35,5
34,2
8,3
11,1
75,5
99,5
61,6
80,8
29,5
21,8
7,5
1,5
11
A pozitív ráhatás mellett rendszeresen kellett élni a fegyelmezés és a felelősségre vonás eszközeivel is. A két év során, 19 tanuló esetében került sor „ fegyelmező megbeszélésre”, amelynek során 33 esetben igazgatói figyelmeztetés, 15 esetben igazgatói megrovás büntetés kiszabására került sor. Tizenöt hallgatónál 30 esetben kényszerültünk a minőségi ösztöndíj pótlék felfüggesztésére, illetve csökkentésére. A felfüggesztett juttatásokat a hallgatók utólag megkaphatták, ha munkájukban és magatartásukban pozitív változás következett be. A hallgatók által elkövetett fegyelmi vétségek széles skálát mutatnak: igazolatlan hiányzás, oktató utasításának megtagadása, italozás, kábítógyógyszerfogyasztás, verekedés, társak zsarolása és fenyegetése, lopás, szándékos rongálás, gyújtogatás, stb. Ezen ügyek rendezésénél az „eredeti állapot visszaállítására” törekedtünk, de néhány esetben rendőrségi beavatkozásra is szükség volt. 7.
Szakmai vizsgák tapasztalatai:
A szorgalmi időszak végén 23 fő szerzett jogot a szakmai vizsga megkezdésére. A sikeres vizsgák érdekében május 7. - június 22. között komplex elméleti-gyakorlati vizsgafelkészítőt szerveztünk a hallgatók számára. A hallgatók megjelenése és aktivitása a várakozásokat felülmúlta: alig volt hiányzás és a munkáhoztanuláshoz való hozzáállás is példaértékű volt. Ez az öthetes tevékenység hozzájárult ahhoz, hogy a júniusi OKJ vizsgákon 22 főből 21 fő szerzett középfokú szakmai bizonyítványt. (Egy fő bűncselekmény miatt a felkészülés alatt Ausztriában letartóztatásra került) Az augusztusi tantárgyi javító vizsgán mindkét hallgató megszerezte a jogot a szakmai vizsga letételére. A szakoktatók munkaszerződésének a programiroda engedélyével történő meghosszabbításával a bizonyítványt nem szerzett hallgatók részére 6 hetes vizsgafelkészítést tartottunk. Ennek eredményeként 3 fő október hónapban OKJ szakmai bizonyítványt szerzett. Így végül a 25 főből 24 fő szerezte meg a középfokú szakmai végzettséget.
12
Szakma Tetőfedő Dísznövény-és zöldségtermesztő Összesen
OKJ szakmai bizonyítványt szerzettek számának alakulása Hallgatók Az OKJ vizsgát OKJ bizonyítványt száma megkezdte szerzett 13 13 12
Hallgatók %-k 92,3%
12
12
12
100%
25
25
24
96%
A hallgatóknak a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Vizsgaközpontja által kijelölt független vizsgabizottság előtt kellet számot adni a tudásukról. A bizonyítványok minősítése kevésbé problémás célcsoporttal is állja az összehasonlítást.
8.
6
2,66
9
11
2,74
Átlag
5
Elégséges
2,83
Közepes
3
5
Jó
-
1
4
Szakmai gyakorlat
Jeles
1
Átlag
3
Elégséges
-
Közepes
Tetőfedő Dísznövény-és zöldségtermesztő Összesen
Jó
Szakma
Jeles
OKJ bizonyítványok minősítése Szakmai elmélet
2
5
5
-
3,75
3
5
3
1
3,75
5
10
8
1
3,75
A végzett hallgatók munkába helyezése és utógondozása
A szakmai képzés és az azt kiegészítő projektelemek – elsősorban a személyiség és kulcsképesség fejlesztés, a munkaerőpiaci felkészítés – a végső célt: a hallgatók társadalmi és munkaerőpiaci integrációját szolgálta. A kötelező tantárgyakon (gazdasági, jogi) túl a komplex vizsgafelkészítés időszakában 30 órás elhelyezkedési (álláskeresési) tréninget tartottunk a résztvevőknek. A szakmai vizsgákat megelőzően gyűjtöttük a foglakoztatási álláshelyeket, próbamunkára vittük a hallgatókat, foglalkoztatási ígérvényeket kértünk a potenciális munkaadóktól. A több éves ezirányú tapasztalat, valamint az alapítvány széleskörű kapcsolatrendszere nyomán a 22 fő szakmai vizsgázóból július 15-én 20 fő /80%/ munkába állt.
13
Ez a foglalkoztatási létszám a nyomon követés hatodik hónapjára, 21 főre /84%/ emelkedett, miközben 2 fő /8%/ dísznövény-és zöldségtermesztő nő szülés és veszélyeztetett terhesség miatt nem tudott elhelyezkedni. Időközben 1 fő /4%/ dísznövény-és zöldségtermesztő férfiről kiderült, hogy epilepsziás megbetegedése miatt ugyancsak nem kaphat munkát. Mindössze 1 fő /4%/ tetőfedőt nem sikerült munkába helyezni. Az elhelyezés és utógondozás eredményességét jól szolgálta a 2 fő gyakorlati oktató munkaviszonyának a nyomonkövetési időszakvégéig történő meghosszabbítása. A szociális munkásokkal közösen végzett utógondozói munka eredményeként 15 fő végig dolgozta a hat hónapot, 3 fő 5,5 hónapos, 1 fő 5 hónapos, 2 fő 3 hónapos,1 fő 1 hónapos munkaviszonyt szerzett. Az utógondozás lezárásakor munkában álló 21 főből 14 fő egy munkahelyen dolgozott, egyszer váltott munkahelyet 3 fő, háromszor váltott munkahelyet 1 fő. IV. Nemzetközi tapasztalatok: A program keretében lehetőség nyílott a szakiskola szakembereinek külföldi tapasztalat gyűjtésére. Ennek keretében tanulmányúton vettek részt Olaszországban, Franciaországban és Hollandiában, ahol a hátrányos helyzetű fiatalok képzésének és társadalmimunkaerőpiaci integrációjának segítését tanulmányozhatták. A szerzett tapasztalatok megerősítettek bennünket abban hogy: - a nálunknál fejlettebb uniós országokban is vannak hátrányos helyzetű csoportok, akik társadalmi segítése nélkülözhetetlen, - ezen csoportok társadalmi felemelése csak az egyének szükségleteire épülő komplex – az egyén teljes személyiségét fejlesztő programokkal lehet eredményes - a legfontosabb tennivaló az egyének motiváltságának erősítése, hogy akarjon dogozni, illetve a munka világában való érvényesüléshez szükséges kulcsképességeknek a fejlesztése. A program végrehajtása során több alkalommal fogadtuk a hazai a hazai és külföldi érdeklődőket, a kísérleti szakiskola tapasztalatinkról több konferencián számoltunk be.
14
V. TANULSÁGOK, KÖVETKEZTETÉSEK, AJÁNLÁSOK 1. Az Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány Szakiskolája által lebonyolított két éves képzési program ismét bizonyította a komplex programok létjogosultságát, azt hogy: 1.1 a többszörösen hátrányos helyzetű, alulképzett, tanulási nehézségekkel és magatartási zavarokkal küzdő, motiválatlan célcsoport szakmai képzése akkor eredményes, ha a hagyományos képzési elemeken (elméleti-gyakorlati képzés, nyári kötelező gyakorlat) kiegészülnek olyan projekt elemekkel és módszerekkel, mint: kiválasztás-pályaorientáció, pszicho-szociális-mentális támogatás és kulcsképesség fejlesztés, felzárkóztatás, munkaerőpiaci elhelyezés nyomon követés, utógondozás. 1.2 a célcsoport tagjai külső segítség nélkül egyedül nem képesek az őket körülvevő hátrányok leküzdésére. 2. Az egyes projektelemek adaptációjának tapasztalatai: 2.1.A foglalkoztatási- képzési komplex programok indítását 1 hónapos beilleszkedési-pályaorientáció előtte meg, amelynek során felmérésre kerültek a jelentkezők ismeretszintje, szakmai affinitása és kompetenciája, a korábbi kudarcok okai stb., illetve a résztvevők gyakorlatban is kipróbálhatták a választott szakmát, mielőtt létrejött volna a hallgatói jogviszony. A hagyományos szakiskolai képzésnél erre nincs lehetőség, mivel a beiratkozással létrejön a tanulói jogviszony. Ha az egyén később meggondolja magát – már a lemorzsolódási mutatót növeli. 2.2. A célcsoport anyagi-szociális körülményeire, ismeretszintjére, motiváltságára és kitartóképességére figyelemmel a rövidebb időtartamú szakképzésre van igényük: mielőbb befejezni a képzést, hogy keresni tudjanak stb. 2.3. A „második esély” programokban résztvevők számára olyan nagyságrendű anyagi juttatásra van szükség, amely biztosítja a képzés alatti megélhetőségüket. Ellenkező esetben a megélhetési kényszer fekete munkavégzés ösztönöz és az indokolatlan hiányzás, lemorzsolódás veszélyét hordozza. 2.4. A „második esély” intézményen belüli szakmai képzés csak akkor lehet eredményes, ha: a képzés maximum 10-13 fős szakmai csoportokban történik,
15
minden szakmai csoportban főállású szakoktató (mester) és szociális munkás felzárkóztató tanár tevékenykedik, a szakmai elméleti tantárgyak egy részét a szakoktatók tartják, ezáltal erősödik a képzés gyakorlat orientált jellege, továbbá a résztvevők elméleti órákkal szembeni fenntartásai mérséklődnek, a kötelező órák mellett a képzés egész időtartamát végig kíséri a közismereti-, kommunikációs- és szakmai, a hallgatók egyéni szükségleteire épülő felzárkóztatás; A résztvevők, olyan munkaerőpiaci ismeretekhez jutnak, amely segíti elhelyezkedésüket és a munka világában való tartós megkapaszkodásukat. 2.6. A célcsoport motiváltságára, magatartászavaraira tekintettel olyan a képzési idő egészét végigkísérő személyiségfejlesztésre, mentális támogatásra van szükség, amely elősegíti a hallgatóknál a munka világában történő érvényesüléshez szükséges személyiségjegyek és kulcsképességek fejlesztését és megerősítését, a sikeres társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlen pozitív életvitel kialakítását. 2.7. A képzési időt követő elhelyezés és utógondozás a nyugateurópai uniós államokban is újdonságnak számít. A célcsoport felkészültségét, tapasztalatát, családi körülményeit, önállóságát figyelembe véve igényük van munkahelyi elhelyezkedésük segítésére, és életük 3-6 hónapos nyomon követésére, utógondozásukra. Ehhez viszont szükséges az utógondozó-szociális munkások, gyakorlati oktató-mesterek folyamatos jelenléte, akik segítik: - a családi és munkahelyi konfliktusok feloldását, - váratlan élethelyzetben jelentkező gondok mérséklését, megoldását, - a pozitív személyiség, életvitel és kulcsképességek megerősítését, - a szakmai jártasságuk és készségük további fejlesztését, - szükség esetén új munkahelyek keresését. 3.
A „ második esély” iskoláinak elterjesztéséhez szükség van: - a működést szabályozó jogszabályi háttér módosítására: beiratkozás, projektelemek beépítése a
16
tantervekbe stb. Elképzelhetőnek tartanánk, ha önálló jogi szabályozása lenne az ilyen intézményeknek - a képzés megszervezésében még nagyobb rugalmasság biztosítására: elméleti és gyakorlati órák aránya stb. - a normatív finanszírozásban a támogatásunk a reális szükséglethez történő igazítására, - a pedagógusképzésben és továbbképzésben a célcsoport képzéséhez, illetve személyiség fejlesztéséhez szükséges szakmai pedagógiai és módszertani felkészítés javítására.
17
