A Maros (HUKM20008) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
Debrecen 2014
Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Vezető szakmai koordinátor Dr. Müller Zoltán Szakmai koordinátor Dr. Juhász Péter Vezető természettudományi szakértő Dr. Kiss Béla Vezető agrárgazdálkodási szakértő Fülöp Gyula Közreműködő szakértők Szalai Mónika Mizsei Edvárd Dr. Gulyás Gergely Dr. Estók Péter Sallai Zoltán Lesku Balázs Dr. Nagy Antal Dobrosi Dénes Kovács Tibor Deli Tamás Vági Balázs
2
Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!
3
Tartalomjegyzék 1. A terület azonosító adatai........................................................................................... 6 1.1. Név...................................................................................................................... 6 1.2. Azonosító kód...................................................................................................... 6 1.3. Kiterjedés............................................................................................................ 6 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek...........................................6 1.4.1. Jelölő élőhelyek............................................................................................. 6 1.4.2. Jelölő fajok.................................................................................................... 6 1.4.3. Korábban a Natura adatlapon nem jelölő értékként szereplő, de annak javasolt fajok.......................................................................................................... 7 1.5. Érintett települések............................................................................................. 7 1.6. Egyéb védettségi kategóriák...............................................................................7 1.7. Tervezési és egyéb előírások...............................................................................7 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv....................................................................7 1.7.2. Településrendezési eszközök........................................................................8 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek................................................................8 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek............................................8 1.7.5. Halgazdálkodási tervek................................................................................8 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv..........................................................................8 1.7.7. Egyéb tervek................................................................................................ 8 1.7.8. Jogerős engedélyek...................................................................................... 8 2. Veszélyeztető tényezők............................................................................................ 10 3. Kezelési feladatok meghatározása...........................................................................13 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése.........................................13 3.2. Kezelési javaslatok............................................................................................ 13 3.2.1. Élőhelyek kezelése..................................................................................... 13 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés...................................................27 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések.............................................................................27 3.2.4. Kutatás, monitorozás.................................................................................. 27 3.2.5. Mellékletek................................................................................................. 28 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében.............................................................................28 3.3.1. Agrártámogatások...................................................................................... 28 3.3.2. Pályázatok.................................................................................................. 33 3.3.3. Egyéb......................................................................................................... 33 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja.............................................33 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök.........................................................33 3.4.2. A kommunikáció címzettjei.........................................................................35 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel......................................36 3.4.4. Kommunikációs melléklet...........................................................................37
4
I. Natura 2000 fenntartási terv
1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Maros
1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója:
HUKM20008
1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiter- 5964 ha jedése:
1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek • • • •
91E0* - Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 3130 - Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval 3270 - Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 6440 - Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
1.4.2. Jelölő fajok • • • • • • • • • • • • • • •
tompa folyamkagyló (Unio crassus) bánáti csiga (Chilostoma banaticum) magyar tarsza (Isophya costata) balin (Aspius aspius) halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) homoki küllő (Gobio kessleri) széles durbincs (Gymnocephalus baloni) selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) garda (Pelecus cultratus) törpecsík (Sabanejewia aurata) német bucó (Zingel streber) magyar bucó (Zingel zingel) vöröshasú unka (Bombina bombina) mocsári teknős (Emys orbicularis) dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) 6
• •
vidra (Lutra lutra) tavi denevér (Myotis dasycneme)
1.4.3. Korábban a Natura adatlapon nem jelölő értékként szereplő, de annak javasolt fajok •
szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)
1.5. Érintet települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település
Érintett terület (ha)
Település területének érintettsége (%)
Apátfalva Csanádpalota Deszk Ferencszállás Kiszombor Klárafalva Magyarcsanád Makó Maroslele Nagylak Szeged-Tápé
1.6. Egyéb védetségi kategóriák Típus
Kód
Név
Kiterjedés
Védetté nyilvánító jogszabály száma
1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv •
A tervezési területre vonatkozó természetvédelmi tervek tekintetében a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnál elérhető természetvédelmi kezelési terv dokumentáció adatai nyújtanak információkat. A tervezési területre eső védett természeti területek (összesen 2851,2634 ha) helyrajzi számos listáját a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.8. Egyéb című fejezet tartalmazza (lekért alapadatok szinten: település, helyrajzi szám, térmérték, művelési ág, kivett kategória). 7
1.7.2. Településrendezési eszközök • • •
Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény. Csongrád megye területrendezési terve (10/2012. (III. 19.) önkormányzati rendelettel módosított 21/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelete). A tervezési terület által érintett valamennyi településre készült településrendezési terv, ezek a helyi önkormányzatoknál lelhetők fel.
1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek •
A tervezési területre vonatkozó erdőgazdálkodási tervek tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságán elérhető Országos Erdőállomány Adattár erdőtervi adatai nyújtanak erdőrészlet szinten aktuális információkat, ezeknek a lényegi részeit és következtetéseit a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.2. Erdészet című fejezet tartalmazza (lekért alapadatok erdőrészlet szinten: terület, faállománytípus, rendeltetés, kor, természetesség, tervezett fahasználat, távlati célállomány).
1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek •
A területet érintő vadgazdálkodási, vadászati főbb adatokat a körzeti vadgazdálkodási tervek tartalmazzák, a fontosabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat című fejezet tartalmazza.
1.7.5. Halgazdálkodási tervek •
1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv •
A terület a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak a 2-21 Maros alegységéhez tartozik.
1.7.7. Egyéb tervek •
Fajvédelmi terv: A területre vonatkozóan, az itt előforduló védett, illetve Natura 2000 fajok tekintetében jelenleg nincs aktuális fajvédelmi terv érvényben.
1.7.8. Jogerős engedélyek A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok: • A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről ( Élőhelyvédelmi Irányelv”); • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet; 8
•
• •
•
• •
• • •
•
• •
•
• •
•
•
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet; A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény; A védett és a fokozottan védett növény és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KoM rendelet; Fokozottan védett növény, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet; Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény; A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról; A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény; A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet; A Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet; A nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatásáról szóló 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet; 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről; 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról; 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól és módosításai ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról; 379/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról; 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról.
9
2. Veszélyeztető tényezők Kód
Veszélyeztető tényező neve
Jelentősége
Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): a beszántások miatt csökken az élőhely kiterjedése
A02.03
gyepterület átalakítása szántóvá
L
1
A03.01
intenzív, vagy intenzívebb kaszálás
L
1
A03.03
kaszálás felhagyása/hiánya
M
5
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): az élőhely fennmaradásához kezelés szükséges, máskülönben ellepik az idegenhonos cserjések és megszűnik
A04.01.01
intenzív szarvasmarha-legeltetés
L
1
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): az intenzív legeltetés az élőhely degradációját okozza
A04.03
pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya
M
5
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): az élőhely fennmaradásához kezelés szükséges, máskülönben ellepik az idegenhonos cserjések és megszűnik
B01
erdőtelepítés
L
1
B02.01.02
erdő felújítás idegenhonos fajokkal
M
3
J02.12
vízi és part vegetáció kezelése csatornázási célból
L
0,3
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): az intenzív kaszálás az élőhely degradációját okozza
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): egyes helyeken az élőhelyre erdőt telepítenek, ez csökkenti a kiterjedését Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0*): a hazai fajokból álló erdők fafajcseréje csökkenti az élőhely kiterjedését tavi denevér (Myotis dasycneme): Az egyes erdőfelújítások során alkalmazott őshonos fafajok számának és azok területarányának csökkentése az élőhely jelentős mértékű romlását eredményezheti. Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270): az élőhelyet idegenhonos fajok képesek ellepni, így a jellemző fajok kiszorulnak. Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval (3130): az élőhelyet degradációját okozza
B02.04
lábonálló és/vagy elfekvő holt faanyag eltávolítása
M
7
Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0*): a természetes állományfejlődést akadályozza a holt faanyag eltávolítása tavi denevér (Myotis dasycneme): A holt faanyag eltávolításával a faj búvóhelyeinek száma csökken. Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270): az élőhelyet idegenhonos fajok képesek ellepni, így a jellemző fajok kiszorulnak. Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): a hullámtéren kezelés hiányában idegenhonos cserjések veszik át az élőhely helyét
I01
idegenhonos inváziós fajok jelenléte
M
4 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0*): minden álomány erősen szennyezett idegenhonos inváziós fajokkal. Hosszú távon ez az élőhely fennmaradását veszélyezteti Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval (3130): az élőhelyet idegenhonos fajok képesek ellepni, így a jellemző fajok kiszorulnak.
I03.02
genetikai szennyezés (növények)
M
5
Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0*): A nyarak hibridizálnak klónállományokkal, megfigyelhető az ismeretlen genetikai hátterű egyedek térnyerése a spontán állományokban is.
H01.05
diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt
M
H01.08
diffúz felszíni vízszennyezés háztartási szennyvíz miatt
M
7
J02.02
hordalékkotrás
M
7
Unio crassus:Vízkárelhárítási célból a mederben végzett mederbiztosítási, iszapolási, kotrási munkák.
J02.04
árvízhatás megváltoztatása
M
13
Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0*): a szabályozottság és a töltésezés miatt az árvizek levonulása jelentősen eltér a természetesen elvárhatótól. Ennek negatív hatása lehet az állományokra
J02.12
gát, töltés, mesterséges partok, általános
L
Kód
Potenciális veszélyeztető tényező neve
Jelentősége
B02
Erdőgazdálkodás
M
7 Unio crassus: A vízfolyásokkal közvetlenül érintkező mezőgazdasági területekről bekerülő diffúz szennyezések
0,1
Unio crassus:A vízfolyásokat érintő, nem kellően hatékony szennyvízkezelésből adódó negatív hatások.
Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval (3130):az élőhely kialakulási területeit megszüntetik a mesterséges partok Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel (3270): az élőhelyet idegenhonos fajok képesek ellepni, így a jellemző fajok kiszorulnak.
Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) 5
Bánáti csiga (Chilostoma banaticum): A faj hazánkban 90-95%-ban hullámtéri erdőkben, bozótosokban, esetleg magaskórós jellegű ártéri növényzetben él. A tarvágások után végrehajtiott talajelőkészítési munkák, illetve erdőművelési munkák jelentősen visszavetik az állományméretet Magyar tarsza (Isophya costata): Mérsékelten nedves élőhelyeket kedvelő faj, ha kedvezőtlen mikroklimatikus körülmények között több évig is képes pete állapotban átvészelni, de tartóssá válás esetén visszaszorulhat.
M0102.
aszály és csapadékmennyiség csökkenése
M
10
vöröshasú unka (Bombina bombina): az időszakos kisvizek szükségesek a faj szaporodásához. Aszály esetén ezek szárazak maradnak, ez negatív hatás Bánáti csiga (Chilostoma banaticum): Komoly veszélyeztető tényező az alapvetően nedvességigényes faj számára. Aszályos években sikertelen a szaporodás. Ezt tartjuk a legkomolyabb veszélyeztető tényezőnek az összes hazai populáció esetében.
A03.01
intenzív, vagy intenzívebb kaszálás
L
1
Magyar tarsza (Isophya costata): a korai és többször is ismételt nagy kiterjedésű kaszálás tönkre teheti az élőhely szerkezetét. Bizonyos inkább lágyszárú kétszikűeket (galajfélék, pillangósok stb.) tartalmazó foltokat előnyben részesítik még az ilyen másodlagos élőhelyeken is a tarszák. Viszont pl.: bodza, gyalogakác, siskanádtippan elszaporodása rontja számukra az élőhely minőségét, így a kaszálás elmaradása is veszélyeztető tényező.
I01
idegenhonos inváziós fajok jelenléte
L
1
Magyar tarsza (Isophya costata): Elszaporodnak az élőhelyen az özönnövények, mely jelentős megváltoztatja az élőhelyszerkezetét, mikroklíma viszonyait. Az egyes populációk lassan kiszorulnak.
J03.01
tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése
L
1
J03.02
élőhelyi-összeköttetések csökkenése emberi hatásra
L
1
Magyar tarsza (Isophya costata): Tápnövényei lágyszárú kétszikűek (pl.: Filipendula, Galium, Vicia stb.) fajok közül kerülnek ki, ezek eltűnése illetve a megfelelő mikroklimatikus viszonyokat biztosító gyepszerkezet együttes megváltozása eltűnéséhez vezethet. Magyar tarsza (Isophya costata): folyók ártereit kísérő gátoldalak ökológiai folyósként működhetnek. Fontos szerepet játszhatnak a kis mozgásképességű fajok elterjedésében, újratelepedésében és a fajtársakkal való találkozásban.
balin (Aspius aspius): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik, homoki küllő (Gobio kessleri): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik, felpillantó küllő (Gobio albipinnatus): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik,
H01
felszíni vizek szennyezése
M
10
széles durbincs (Gymnocephalus baloni): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik, selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik, magyar bucó (Zingel zingel): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik, német bucó (Zingel streber): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik, szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): A vízrendszerhez tartozó kisebb mellékvizeken érkező tisztított szennyvizek, szennyezések a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezhetik, mocsári teknős (Emys orbicularis): igen jelentős a fészekpredáció a fajnál, vélhetően itt is kárt okoznak a rókák
K03.04
ragadozás (predáció)
H
20
G05.11
közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás
L
2
H01
felszíni vizek szennyezése
M
10
Vidra (Lutra lutra): A vidrát elsősorban táplálékbázisán keresztül veszélyzeteti.
J02.12
vízi és part vegetáció kezelése csatornázási célból
M
10
Lutra lutra: A vidra kedveli a parti, partközeli vegetáció strukturális diverzitását, az ezt csökkentő, lefolyást elősegítő munkálatok negatívan befolyásolhatják élőhelyét
Kód
Kívülről ható tényező neve
veszélyeztető
Jelentősége
Vidra (Lutra lutra): Sok vidra esik a közúti közlekedés áldozatául, elsősorban a revírt kereső, kóborló fiatal állatok közül
Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) Unio crassus: a határon túlról érkező, felszíni, ipari eredetű szennyezések hatásai negatívak balin (Aspius aspius): Tipikus veszélyeztető tényező a tervezési területen. Romániából rendszeresen érkezik kommunális eredetű szennyezés az országhatáron kívülről, ami a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezheti homoki küllő (Gobio kessleri): Tipikus veszélyeztető tényező a tervezési területen. Romániából rendszeresen érkezik kommunális eredetű szennyezés az országhatáron kívülről, ami a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezheti
XO
államhatáron kívülről érkező veszélyek és hatások
M
7,5
széles durbincs (Gymnocephalus baloni): Tipikus veszélyeztető tényező a tervezési területen. Romániából rendszeresen érkezik kommunális eredetű szennyezés az országhatáron kívülről, ami a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezheti selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer): Tipikus veszélyeztető tényező a tervezési területen. Romániából rendszeresen érkezik kommunális eredetű szennyezés az országhatáron kívülről, ami a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezheti magyar bucó (Zingel zingel): Tipikus veszélyeztető tényező a tervezési területen. Romániából rendszeresen érkezik kommunális eredetű szennyezés az országhatáron kívülről, ami a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezheti német bucó (Zingel streber): Tipikus veszélyeztető tényező a tervezési területen. Romániából rendszeresen érkezik kommunális eredetű szennyezés az országhatáron kívülről, ami a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezheti
J02.05.04
víztározók
M
7,5
Unio crassus:A vízgyűjtő határon túli részén nagy számban jelenlévő tározók vízvisszatartása, valamint a tározók természetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó üzemeltetése.
3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Maros kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területté nyilvánításakor az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkitűzései meghatározásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelölő értékek, amelyeket a kezelés során prioritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók. A terület természetvédelmi célkitűzése a jelölő élőhelyek területcsökkenésének megállítása és állapotuk javítása a gyepgazdálkodáshoz, erdőgazdálkodáshoz és vízgazdálkodáshoz köthető intézkedések révén. A gyepgazdálkodás tekintetében ezt a legeltetés intenzitásának és a kaszálás módjának optimalizálása és ellenőrzése, az elszántások megakadályozása, illetve a (főképp idegenhonos inváziós) cserjefajok terjedésének hatékony megakadályozása tudják biztosítani. Az erdőgazdálkodás tekintetében a természetközeli állapotú erdők fenntartása és a tájidegen erdők lecserélése, míg a vízgazdálkodás tekintetében a célok elérését a Maros-meder jelenlegi állapotának megőrzése, esetleges javítása, a holtmedrek, vizes élőhelyek természetközeli hasznosítása szolgálja. Ezek az intézkedések a közösségi jelentőségű értékek megőrzését, hosszabb távon pedig állományaik megerősítését segítik.
3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élőhelyek kezelése 3.2.1.1. A terület egészére megfogalmazot általános kezelési javaslatok Az ökológiai folyosónak, de egyben lineáris izolátumnak is tekinthető site a külső közvetett és közvetlen behatásokra erősen érzékeny. A szabályozások előtti a Maros lefűződő meanderekkel, erekkel, szigetekkel tagolt vízrendszert alkotott. A szabályozás következtében a meder fejlődése a természetes állapotokhoz képest jelentősen megváltozott, a jelenlegi hullámtéren, mind pedig a mentett oldalon jelentősen módosultak a felszínformáló folyamatok. A Maros és egykori árterületei dinamikus kapcsolatának felélesztése túlmutat e fenntartási terv lehetőségein. Az árvizek jelentős hordalékot raknak le a hullámtérben. A legtöbb holt meder és kubik feltöltődése előrehaladott. Bár ez a folyamat meg nem állítható, de a vizes élőhelyek egy része, - üledékkotrással illetve a folyóval szabályozott módon való összekötésükkel (fokjellegű csatorna) – hosszabb időre helyreállítható, a vízháztartás javításával kedvezőbb ökológiai feltételek teremthetők. Ennek érdekében a nagyobb és még kevéssé feltöltődött vízállások, kubikok, holtmedrek esetében vizsgálni érdemes az aktív vízügyi - természetvédelmi beavatkozások lehetőségét. A már feltöltődöttebb állapotúaknál segíteni kell a legtermészetszerűbb vegetáció kialakulását kezelésekkel. Több helyütt megindult természetes, pionír fásodásuk. Változatlan vízháztartás mellett várható szuk13
cesszionális beerdősödésük. Ebbe a természetes folyamatba kisebb kezeléseken kívül (tájidegen fásszárúak eltávolítása) nem szükséges beavatkozni. Makó alatt a torkolatig csak az árvízvédelmi töltések és mezsgyéik gyepesek, attól fölfelé más élőhelyekkel mozaikolva (szántók erdők) jelentősebb gyepfoltok, főként mocsárrétek és degradátumaik találhatók. Vízháztartásuk kedvezőbbé tételére a folyó jelenlegi vízjárása mellett nincs lehetőség. Szerkezetük és fajkészletük javítása, további cserjésedésük, izolációjuk megállítása alapvetően az extenzív gazdálkodástól, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. A meglévő szántók rekonstrukciós program keretében történő visszagyepesítése (felhagyás, spontán gyepesedés, az eddigi tapasztalatok alapján az árvizek miatt a gyepesítés csak a hullámtéri kaszálókról gyűjtött propagulummal célravezető) támogatandó célkitűzés. A tervezés során - a szántó méretétől és táji környezetétől függően, valamint talaj adottságaitól függően - több élőhelyes (pl. gyep, mocsár, erdőfolt vagy facsoport) változatos mozaikok kialakítása javasolt. A Natura 2000 terület erdősítettsége és erdősültsége, főként a Makó alatti szakaszon (árvízi helyzet) jelentős. Elérendő a meglévő erdők és telepítések szerkezetének és fajkészletének a termőhelyi adottságoknak megfelelő, tájjellemző erdőtípushoz közelítése, természetszerűbbé alakítása. Fenntartásuk, természetességük javítása csak az invázívok visszaszorítását biztosító erdőgazdálkodás/erdőkezelés bevezetésével lehetséges. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A természetes erdősülések segítése az idegenhonos fajok szelekciójával. Élőhely-rekonstrukciós program keretében, a site szántóin az adott talaj és vízháztartási viszonyoknak megfelelő, tájjellemző természetes erdőtípust érdemes telepíteni, más természetes élőhelyekkel mozaikosan. Igen jelentős a nemes nyarasok területfoglalása. Az idegenhonos fásszárúak telepített és spontán állományai kisebbek, ennek ellenére az invazív fajok borítási értékei igen nagyok a nemes nyarasok és a puhafaligetek alatt. Idegenhonos állományok hosszú távú fenntartása, már propagulum termelésük okán sem javasolt, esetleges ültetésük pedig kerülendő. A természetes erdőfoltok alatt, kiszáradó nádasokban és gyepekben terjedő gyalogakác visszaszorítása célzott beavatkozásokkal, utóbbinál megtelepedését pedig a hasznosítás (kaszálás, legeltetés) rendszerességével lehet megakadályozni. A Natura 2000 területen jelentős szántóterületek esetében kedvező, hogy nem túl nagyok a tábla méretek, gyakran természetes élőhelyekkel mozaikolnak, valamint az, hogy sok a kiskert, a kis parcellás ültetvény, gyakoriak az évelő pillangósok. A szántú művelési ágú területeken a környezetkímélő, lehetőleg tájfajták vetésével végzett növénytermesztés a rövid és középtávú cél. A kiskertekben a gyepes aljú, extenzív gyümölcsösök arányának növelése támogatandó. A parlagterületek kezelése, az invazív fásszárúak (gyalogakác) terjedésének megakadályozása okán, kiemelt feladat. Törekedni kell a Natura 2000 területbe ágyazott telephelyek, szabadidő létesítmények közvetlen degradáló hatásainak csökkentésére. Érdemes megvizsgálni egyes ingatlanok fenntartásának szükségességét illetve élőhelyi átalakításának lehetőségét. 14
3.2.1.2. Kezelési egységek A természetvédelmi szempontból javasolt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében ún. kezelési egységeket (KE) állapítottunk meg, melyeket hasonló jellegű élőhelyfoltok alkotnak. A kezelési egységek lehatárolása nem követi az ingatlan-nyilvántartási határokat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettől jelentősen eltérhet. A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, tartalmaznak jelölő és nem jelölő élőhelytípusokat egyaránt. A kezelési egységeknél meghatározzuk azon intézkedéseket, melyek a jelölő élőhely és/vagy a faj megőrzése érdekében javaslunk, illetve az élőhelyfejlesztési, kutatás-monitorozási feladatokra, lehetőségekre is kitérünk. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A kezelési javaslatok esetében élesen el kell választani a fenntartó gazdálkodáshoz köthető, fenntartási javaslatokat, és a fejlesztési (pl. élőhelyfejlesztés) feladatokat. A fenntartó kezeléseknél már jogszabályokkal meghatározott érvényes szabályozási rendszerek is működnek. Az alább részletezett kezelési javaslatok esetében a fenntartási terv nem tér ki az élőhelykezeléssel, gazdálkodással kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott, kötelezően betartandó előírásokra. A leírt kezelési javaslatok olyan, a természetvédelmi célkitűzések eléréséhez szükséges gazdálkodási módokat, élőhelykezelési beavatkozásokat részletez, amelyek csupán iránymutatásként szolgálnak, megvalósításuk önkéntes vállalás, egyedi finanszírozás, illetve később életbe lépő támogatási rendszer illetve jogszabályi előírás esetében elvárható. A Natura 2000 területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzések eléréséhez a terület egyes részei eltérő kezelést igényelnek, figyelembe véve az ott előforduló élőhelyeket, fajokat, és az ott jellemző gazdálkodási formákat. A kezelési, fenntartási, és részben az élőhelyrekonstrukciós és fejlesztési javaslatokat ezért a Natura 2000 terület egyes lehatárolt részegységeire, az úgynevezett kezelési egységekre (KE) vonatkozóan rendszerezi a fenntartási terv (a kezelési egységek térbeli elhelyezkedését a 3.2.5. melléklet térképei mutatják be). Az egyes kezelési egységekre nem vonatkoztatható élőhelyrekonstrukciós, fajvédelmi, kutatási és monitorozási javaslatokat a 3.2.2. - 3.2.4. fejezetben tárgyalja a fenntartási terv. KE-1 kezelési egység
15
(1) Meghatározása: A Maros medre, kisvízi víztere (2) Érintettség vizsgálata • •
élőhelyek: U8, I1, OB Natura 2000 élőhelyek: 3130
(3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások • Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) • Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. (V19) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Gyergyói-havasokban eredő Maros teljes hossza 749 km, s ebből magyarországi szakasza mindössze 50 km. Egykori mellékvízfolyásai ma belvízvédelmi csatornák. A magyarországi folyószakasz a határt követő - 11 km kivételével, - számos kanyarátvágással erősen szabályozott, a töltésrendszer jól kiépített. A szabályozások előtti a Maros lefűződő meanderekkel, erekkel, szigetekkel tagolt vízrendszert alkotott. A szabályozás következtében a meder fejlődése a természetes állapotokhoz képest jelentősen megváltozott. Vízjárása erősen ingadozó, melyet a román szakaszon megépített számos víztározó némiképp csillapít. Ennek ellenére az alsó szakaszon is előfordul 1 méteres vízszintingás. Esése nagy, árvizei általában gyorsan levonulnak, azonban a Tisza áradásainak viszszaduzzasztó hatása gyakran érvényesül. Ugyancsak ennek következtében Makó alatt nagyobb átlagos vízmélység jellemzi a folyót, kisvíz idején inkább csak parti zátonyok alakulnak ki, s az üledék jórészt homok és iszap. A Makó feletti szakaszon a Tisza gyengébb hatása okán, nagyobb a vízjáték, a folyó mederalakító munkája jobban érvényesül, sok a középzátony és a sziget, a mederhordalék homok és kavics. A XIX.-XX. századi vízügyi beavatkozásokra a folyó megváltozott vízjárással és geomorfológiai alakulásokkal „válaszolt”. A Maros és egykori árterületei dinamikus kapcsolatának felélesztése túlmutat a fenntartási terv lehetőségein. (5) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Környezetvédelmi szabályozáson és hatósági ellenőrzésen keresztül megoldandó feladat a Marost érő mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyezések és terhelések minimalizálása. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A XIX.-XX. századi vízügyi beavatkozásokra a folyó megváltozott vízjárással és geomorfológiai alakulásokkal „válaszolt”. A Maros és egykori árterületei dinamikus kapcsolatának felélesztése túlmutat a fenntartási terv lehetőségein. KE-2 kezelési egység
16
(1) Meghatározása: Időszakos vízterek (vízállások, kubikok, bányagödrök, csatornák, holtmedrek) (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: U7, U9, OA, AC, B1a, BA •
Natura 2000 élőhelyek: -
(2) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások • • •
A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. (V06) Vízborítás és vízszint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos. (V35) Élőhely-rekonstrukció. (V63)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Maros árterületén a folyó XIX. századi szabályozása mind a jelenlegi hullámtéren, mind a pedig a mentett oldalon jelentősen módosultak a felszínformáló folyamatok. A kanyarok átvágásával a rövidebb és kiegyenesített mederben a vízmozgás felgyorsult, a folyó meanderezése a szűk hullámtérben lecsökkent. Az árvizek jelentős hordalékot raknak le a hullámtérben. Az üledék-akkumuláció elsősorban a mélyvonulatokban intenzív, miközben a folyó egyre mélyebb vágódik be, így kisvízi időszakokban egyre jobban elszakad a fokozatosan feltöltődő hullámterétől. Ez az oka annak, hogy a viszonylag nagy kiterjedésű, széles öblözetekkel rendelkező hullámtérben kevés a vegetációs időszak nagy részében vízzel borított élőhely. A legtöbb holt meder és kubik feltöltődése előrehaladott. Ezekben a vegetáció jórészt már gyomos mocsárrét és/vagy különböző állapotú puhafaliget. Bár a feltöltődési folyamat meg nem állítható, de a vizes élőhelyek egy része, - üledékkotrással illetve a folyóval szabályozott módon való összekötésükkel (fokjellegű csatorna) – hosszabb időre helyreállítható, a vízháztartás javításával kedvezőbb ökológiai feltételek teremthetők. Ennek érdekében a nagyobb és még kevéssé feltöltődött vízállások, kubikok, holtmedrek esetében vizsgálni érdemes az aktív vízügyi - természetvédelmi beavatkozások lehetőségét. A javasolt vízháztartás javító kotrások megvalósulása esetén a kitermelt iszap elhelyezése természetközeli élőhelyen kerülendő. A már feltöltődöttebb állapotúaknál segíteni kell a legtermészetszerűbb vegetáció kialakulását kezelésekkel. Több helyütt megindult természetes, pionír fásodásuk. Változatlan vízháztartás mellett várható szukcesszionális beerdősödésük. Ebbe a természetes folyamatba kisebb kezeléseken kívül (tájidegen fásszárúak eltávolítása) nem szükséges beavatkozni. (8) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok.
17
(7) Kezelési javaslatok indoklása A Maros hullámterében a vizes élőhelyek feltöltődése előrehaladott, megőrzésük és helyreállításuk csak aktív vízügyi - természetvédelmi beavatkozásokkal lehetséges. A feltöltődött területeken az invazív növényfajok mechanikus eltávolítása a más természetes élőhelyekre történő terjeszkedésük megakadályozása miatt is fontos. KE-3 kezelési egység Meghatározása: Ártéri mocsárrétek valamint, üde és száraz gyomos gyepek (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: D34, H5a, OB, OC, OG • Natura 2000 élőhelyek: 6250, 6440 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Korm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfoltokra nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások •
Felülvetés nem megengedett. (GY01)
•
Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. (GY02)
•
Fogasolás nem megengedett. (GY09)
•
Tárcsázás nem megengedett. (GY10)
•
Gyepszellőztetés nem megengedett. (GY12)
•
Kiszántás nem megengedett. (GY13)
•
Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14)
•
Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22)
• •
Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) • Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) • Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) • Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70) • A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) • A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) • fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) 18
• • • • • •
Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105) Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. (GY108) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhely-rekonstrukció. (GY118)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Maros hullámterében a szabályozás után a művelési ágak jelentős változásai indultak meg. Az addig az uralkodó művelési ág a gyeppel (kaszáló és legelők) szemben fokozatosan teret nyertek a szántók. Később mind a gyepek, mind pedig a szántók aránya csökkent a jelentős erdősítések következtében. Jelenleg a Natura 2000 területen éles határvonal húzható a gyepek elterjedésében. Makó alatt a torkolatig csak az árvízvédelmi töltések és mezsgyéik gyepesek, attól fölfelé más élőhelyekkel mozaikolva (szántók erdők) jelentősebb gyepfoltok, főként mocsárrétek és degradátumaik találhatók. Ennek oka elsősorban a torkolathoz közeli hullámtér gyakori árvízi elöntése, mely miatt kiszámíthatatlan a gazdálkodás. Állapotukra legnagyobb hatással a perturbáló árvizek vannak. A vízborítás utáni vizenyős-nedves és a hosszabb száraz időszakokban a talajban lévő propagulum forrásból más-más struktúrájú és kompozíciójú gyep alakul ki. Általában elmondható, hogy a szélsőséges vízháztartás (hosszantartó vízborítás, magas talajvízszint, majd hosszantartó kiszáradás) miatt e gyepek zöme jellegtelen, a széles ökospektrumú és generalista fajok uralkodnak, karakter fajok nem jellemzők. A stressz hatás és a hasznosítás időszakos hiánya miatt az idegenhonos fásszárúakkal való fertőzöttségük jelentős. Vízháztartásuk kedvezőbbé tételére a folyó jelenlegi vízjárása mellett nincs lehetőség. Szerkezetük és fajkészletük javítása, további cserjésedésük, izolációjuk megállítása alapvetően az extenzív gazdálkodástól, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. Mind a kaszálás, mind pedig a legeltetés (állatlétszám/legeltetett terület nagysága) a gyepek aktuális ökológiai állapotát figyelembe véve végzendő. Javasolt a rétgazdálkodás jellegű hasznosítás, amikor is a májusi-júniusi kaszálás után meghatározott állatlétszámmal sarjlegeltetés folyik. Amennyiben szükséges karám, annak a gyepen kívüli elhelyezése a jó megoldás. Ha, ez nem lehetséges, akkor lehetőleg évről-évre ugyanott, egy eredetileg is degradált vagy özöngyomok által fertőzött gyeprészen történjen a kialakítása. Kiemelkedő fontosságú az özönfajok terjedésének megakadályozása, egyéb hasznosítás híján legalább rendszeres szárzúzás megvalósítása, illetve a már gyalogakácosodott foltok rekonstrukciója. A meglévő szántók rekonstrukciós program keretében történő visszagyepesítése (felhagyás, spontán gyepesedés, az eddigi tapasztalatok alapján az árvizek miatt a gyepesítés csak a hullámtéri kaszálókról gyűjtött propagulummal célravezető) támogatandó célkitűzés. A tervezés során - a szántó méretétől és táji környezetétől függően, valamint talaj adottságaitól függően - több élőhelyes (pl. gyep, mocsár, erdőfolt vagy facsoport) változatos mozaikok kialakítása javasolt. A rekonstrukciókat az AKG támogatási rendszer segítheti. A hullámtérben egyetlen fajgazdag sztyeprét folt található a Bekai-halom palástján. E halom nagyobb árvizekkor is száraz marad. Kezelése a KMNP által megoldott. Zavart, sztyeprét jellegű száraz, gyomos gyepek szinte kizárólag az árvízvédelmi töltéseken találhatók. Rekonstrukciót nem igényelnek, kezelésük s vízügyi szerv által megoldott.
19
5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Lásd fentebb, a rekonstrukcióra vonatkozó javaslatoknál! (5) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása Vízháztartásuk kedvezőbbé tételére a folyó jelenlegi vízjárása mellett nincs lehetőség. Szerkezetük és fajkészletük javítása, további cserjésedésük, izolációjuk megállítása alapvetően az extenzív gazdálkodástól, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. Kezelés híján az özöngyomok (gyalogakác) megszűnés szintjéig degradálhatják az élőhelyet. A kaszálására és legeltetésére vonatkozó előírások hatására természetesebb fajdiverzitás alakulhat ki. Arányuk a meglévő szántók rekonstrukciós program keretében történő visszagyepesítésével növelhető. KE-4 kezelési egység (1) Meghatározása: puhafa ligetek valamint jellegtelen vagy telepített őshonos fajok alkotta erdőfoltok, fasorok (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: J3, J4, J6, RB, RC, RA • Natura 2000 élőhelyek: 91F0, 91I0 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások • Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) • Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. (E06) • Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) • A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) • A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó, kopár) történő lehatárolása, szükség esetén az erdőrészlet megosztásával. (E11) • A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. (E12) • Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) • Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. (E17) • A ritka fajhoz tartozó, vagy odvas, vagy böhöncös, vagy idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. (E18) 20
• • • • • • • • • • • • • • •
Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok teljeskörű kímélete. (E19) Fokozottan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatározott) körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása. (E20) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). (E25) Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. (E26) Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos faés cserjefajok egyedszámának minimális szintre szorítása, illetve lehetőség szerinti teljes eltávolítása. (E29) A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fafajok eltávolítása. (E30) Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. (E36) Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása. (E57) Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58) Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. (E61) Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. (E72) A területhasználat megváltoztatása. (E90) A terület további hasznosítása nem erdőgazdálkodási tevékenység keretében. (E91) Az adott erdőrészletben véghasználatot követően természetes felújítás. (E92) Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Natura 2000 terület erdősítettsége és erdősültsége, főként a Makó alatti szakaszon (árvízi helyzet) jelentős. Jellemzőbbek az őshonos fafajok, fiatalkorú, telepített állományai (főként az öblözetekben). Maradvány jellegű, spontán regenerálódott fűz-nyár ligeterdők (J4) elsősorban a folyó parti sávjában, feltöltődött kubikokban, holt medrek mentén találhatók. Szinte minden erdőfoltban előfordulnak, illetve nagy részük cserje és másod- néha még első lombkorona szintjét is az invázív fa- és cserjefajok (amerikai kőris, zöld juhar, gyalogakác) degradálják, homogenizálják. Állapotukra jelentős hatással vannak az árvizek. Terjesztik az inavzív fajok magjait, a gyep- és avarszint természetes vegetációjára erős stresszt jelentenek. Elérendő a meglévő erdők és telepítések szerkezetének és fajkészletének a termőhelyi adottságoknak megfelelő, tájjellemző erdőtípushoz közelítése, természetszerűbbé alakítása. Fenntartásuk, természetességük javítása csak az invázívok visszaszorítását biztosító erdőgazdálkodás/erdőkezelés bevezetésével lehetséges. A természetközelinek mondható állományok vágáskorát javasolt emelni, a tisztítások/gyérítések/egyéb termelések során az özönfajokat a lehetséges legnagyobb mértékben vissza kell szorítani. A tarvágásos véghasználatok számát és területét minimalizálni vagy mellőzni javasolt. Hosszú távú cél a talaj és vízháztartási viszonyoknak figyelembevételével természetes puhafa ligeterdő foltok felnevelése. Ennek érdekében javasolt a magszórásra képes idős, őshonos füzeket, nyarakat – üzemtervezett erdőben és azon kívül is – mind az erdőgazdálkodás, mind egyéb kezelés során kímélni a genetikai állomány átmentése miatt. Vágásterületeken hangsúlyos 21
az invázívoktól mentesített hagyásfa-csoportok meghagyása. Kikerülhetetlen tarvágásos véghasználat esetén a természetközeli füzek, füzesek helyi génkészletének megőrzése érdekében minden esetben vizsgálandó, hogy a letermelt füzes állomány tuskósarjról való – legalább részterületes (pl. szegélyeket érintő) felújítása megvalósítható-e (füzes állományokban, illetve elszórtan álló fűz egyedek esetében is). Tájidegen fajjal felújítás ne történjen. Az őshonos fajokkal történő felújítások és/vagy erdősítések során javasolt elegyes, csak hazai, nemesítés mentes füzekből és nyarakból (valamint természetes elegyfajaikból) álló állományok létrehozása. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A természetes erdősülések segítése az idegenhonos fajok szelekciójával. Élőhely-rekonstrukciós program keretében, a site szántóin az adott talaj és vízháztartási viszonyoknak megfelelő, tájjellemző természetes erdőtípust érdemes telepíteni, más természetes élőhelyekkel mozaikosan. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Lásd fentebb, a rekonstrukcióra vonatkozó javaslatoknál! (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A fészkelő madárvilág állományainak fenntartása érdekében javasolt költőládák, odúk kihelyezése. (7) Kezelési javaslatok indoklása A ligeterdők esetében eredményre vezethetnek a javasolt módszerekkel a táj potenciális természetes erdőtársulásainak kialakítását és fenntartását szolgáló kezelések. A puhafaligetek legfőbb ökológiai problémája, az invázív fa- és cserjefajok (amerikai kőris, zöld juhar, gyalogakác), terjeszkedése. Fenntartásuk, természetességük javítása csak az invázívok kizárását, illetve visszaszorítását biztosító erdőgazdálkodás/erdőkezelés bevezetésével lehetséges. Ennek hiányában a ligeterdő foltok cserje és másod- néha még első lombkorona szintjét hosszútávon degradálhatják. Szántókon, erdők más természetes élőhelyekkel közös kialakítása a természetes élőhely- és fajdiverzitást növelheti. Az erdészeti munkák, fahasználatok szabályozása az erdő, mint élőhely folyamatos fennmaradását segíti. KE-5 kezelési egység (1)Meghatározása: Őshonos fafajok nemesített és klónozott változatai valamint idegenhonos fásszárúak őshonos fajokkal elegyes illetve homogén telepített és spontán állományai (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: P2C, RD, S1, S2, S6, S7 •
Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások.
• •
a) Önkéntesen vállalható előírások Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. (E06) 22
• • • • • •
Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). (E25) A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fafajok eltávolítása. (E30) Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. (E51) Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58)
•
Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok egyedeinek meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is. (E64)
• •
A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. (E69) A területhasználat megváltoztatása. (E90)
• •
A terület további hasznosítása nem erdőgazdálkodási tevékenység keretében. (E91) Az adott erdőrészletben véghasználatot követően természetes felújítás. (E92)
• • •
Élőhely-rekonstrukció. (GY119) Mezőgazdasági földterület első erdősítése támogatható. (GY120) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása támogatható.(GY121) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Igen jelentős a nemes nyarasok területfoglalása. Az ültetvények mérete a többtíz hektárostól az apró foltokig terjed. Az idegenhonos fásszárúak (fekete dió, amerikai kőris, fehér akác, ezüstfa és gyalogakác) telepített és spontán állományai kisebbek, ennek ellenére az inavzív fajok borítási értékei igen nagyok a nemes nyarasok és a puhafaligetek alatt. Előbbiek cserje szintjét 100%-ban gyalogakác homogenizálta. Idegenhonos állományok hosszú távú fenntartása, már propagulum termelésük okán sem javasolt, esetleges ültetésük pedig kerülendő. A letermelésük és helyükön tájhonos fajokból álló erdők ültetése jelenleg is folyamatos. Hosszú távú cél a talaj és vízháztartási viszonyoknak figyelembevételével a tájra jellemző potenciális természetes erdő típusok foltjainak felnevelése. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A természetes erdőfoltok alatt, kiszáradó nádasokban és gyepekben terjedő gyalogakác visszaszorítása célzott beavatkozásokkal, utóbbinál megtelepedését pedig a hasznosítás (kaszálás, legeltetés) rendszerességével lehet megakadályozni. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Lásd az élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatoknál! (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása
23
Az élőhelyi felmérések alapján, a nemesített és idegenhonos állományú erdőfoltok aránya igen jelentős. Mint élőhelyek alacsony természeti értéket képviselnek. Ezeknek a tájra jellemző erdőtípusokká történő átalakítása, a természetszerű erdőfoltok nagyságának és számának emelése, a gyep-erdő mozaikok arányainak javítása a természetes élőhely- és fajdiverzitást jelentősen növelheti. Az intenzíven terjeszkedő tájidegen növényfajok jelentős veszélyt jelentenek a különböző természetes élőhelyek szerkezetére, fajösszetételére, az ott előforduló életközösségekre, ezért szükséges állományaik hatékony eltávolítása. Az erdészeti munkák, fahasználatok szabályozása az erdő, mint élőhely folyamatos fennmaradását segíti. KE-6 kezelési egység (1) Meghatározása: Szántók, parlagok, kiskertek (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: T1, T3, T6, T8, • Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások • Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. (SZ04) • Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. (SZ07) • A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. (SZ09) • Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. (SZ10) • Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása. (SZ19) • Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. (SZ20) • Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. (SZ21) • Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 2 hektár. (SZ28) • Tápanyag utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. (Sz37) • Kijelölt területen évelő szálas pillangós takarmánynövényeket (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig. (SZ39) • Szántó vizes élőhellyé alakítása, spontán gyepesedéssel. (SZ51) • Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. (SZ52) 24
• • • • • •
Szántó füves élőhellyé alakítása, spontán felhagyással. (SZ53) Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. (SZ55) Mezőgazdasági földterület első erdősítése. (SZ56) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása. (SZ57) Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. (SZ67) Őshonos fajokból álló fasorok, facsoportok, szoliter fák, cserjefoltok telepítése. (SZ74)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Natura 2000 területen jelentős a szántóként művelt területek aránya. Kedvező, hogy nem túl nagyok a tábla méretek, gyakran természetes élőhelyekkel mozaikolnak, valamint az, hogy sok a kiskert, a kis parcellás ültetvény, gyakoriak az évelő pillangósok. A szántú művelési ágú területeken a környezetkímélő, lehetőleg tájfajták vetésével végzett növénytermesztés a rövid és középtávú cél. A kiskertekben a gyepes aljú, extenzív gyümölcsösök arányának növelése támogatandó. A parlagterületek kezelése, az invazív fásszárúak (gyalogakác) terjedésének megakadályozása okán, kiemelt feladat. Ennek érdekében, egyéb hasznosítás híján legalább rendszeres szárzúzásuk elérendő. A meglévő szántók rekonstrukciós program keretében történő természetes élőhelyekké alakítása (erdősítés, gyepesítés) javasolt. Utóbbi esetben a spontán gyepesedés segítése a legkedvezőbb. Az eddigi tapasztalatok alapján az árvizek miatt a gyepesítés csak a hullámtéri kaszálókról gyűjtött propagulummal célravezető. A tervezés során - a szántó méretétől és táji környezetétől függően, valamint talaj adottságaitól függően - több élőhelyes (pl. gyep, mocsár, erdőfolt vagy facsoport) változatos mozaikok kialakítása javasolt. A rekonstrukciókat az AKG támogatási rendszer segítheti.
(5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Élőhely-rekonstrukciós program keretében, a site szántóin gyepes élőhelyekkel mozaikoló, az adott talaj és vízháztartási viszonyoknak megfelelő, tájjellemző természetes erdőtípusok foltjait javasolt telepíteni. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A Natura 2000 területen található szántó területek az árvízi viszonyok részben vagy egészben kevéssé alkalmasak az intenzív művelésre. A szántók gyep-erdő mozaikokká történő átalakításával hosszútávon jelentősen lehetne növelni a természetközeli élőhelyek arányát a site-on belül. A mozaikok un. ökoton hatása viszonylag hamar érezhető lesz a természetes fajdiverzitás növekedésében. A szántóföldi technológiákra (tápanyag utánpótlás, kemikáliák) vonatkozó előírások a határos természetes élőhelyek ökológiai állapotának megőrzését szolgálják. KE-7 kezelési egység (2) Meghatározása: településrészek, tanyák, szabadidő létesítmények, telephelyek, nyitott bányafelületek, utak (2) Érintettség vizsgálata 25
• •
élőhelyek: U3, U4, U10, U11 Natura 2000 élőhelyek: -
(3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások • Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) • Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) • Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. (GY108) • A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) • Élőhelyrekonstrukció. (GY118) • Mezőgazdasági földterület első erdősítése támogatható. (GY119) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A kezelési egységbe tartozók közül a legfontosabbak a folyón végzett homokbányászathoz létesített homokdepó-udvarok. Ezek a nyílt vizenyős-homokos talajfelszínű területek számos ritka Nanocyperion fajnak adnak otthont. Kiszáradó, felhagyott állapotban megindul növényesedésük. Ez esetben kezelést csak a lágy- és fásszárú invazív fajok eltávolítása szempontjából igényelnek. A hullámtérben nyitott, jelenleg is üzemelő bányatavak rekultivációja felhagyásuk után válik aktuálissá. A töltések útjai a vízügyi szerv által karbantartottak. Az egyéb hullámtéri földutak esetében vizsgálni kell azok szükségességét, mert a járatlanok az invazív gyalogakác terjeszkedését szolgálják. Ugyancsak az inavzív fajoknak adnak otthont az egykori szénhidrogén fúrások helyszínei. Mindkét esetben a területek kezelése hasznosításon kívül is indokolt. Az egyetlen „tanya” egy a hullámtéren kívül található rendben tartott udvarú gátőrház. Az extenzív legeltetéshez szükséges karámokat, kiszolgáló létesítményeket lehetőleg invazív fajokkal erősen fertőzött területrészeken kell létesíteni. A Makó közelében található hullámtéri üdülőtelepek további terjeszkedése nem kívánatos. A meglévőknek a környezet- és természetvédelmi jogszabályok szerinti üzemelése kívánatos. Ezt célzott szakhatósági ellenőrzések is segíthetik. Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok
(6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok (7) Kezelési javaslatok indoklása A Natura 2000 területet érő káros hatások csökkentése és kizárása fontos feladat. Az ingatlan nyilvántartásba vett földutak, a nem működő létesítmények (felhagyott homokudvarok, nem működő szénhidrogén utak) esetében a karbantartása az invazív fásszárúak terjeszkedésének megakadályozása miatt szükséges. A működő szabadidő létesítmények működésének kontrolálásával a környezetszennyezésük, zavaró hatásaik csökkenthetők. Mindezt a hatályos környezetvédelmi és birtokügyi szabályozás segítheti. 26
3.2.1.3. Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások ..
3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az élőhely-rekonstrukciós, fejlesztéses lehetőségek előírásszerűen a kezelési egységekben (KE), a 3.2.1. fejezeten belül bedolgozva is megjelennek az önkéntesen vállalható kezelési előírások között.
3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A fajok többsége esetében a fajvédelmi intézkedések élőhely-kezelési jellegűek, így beépültek a kezelési egységekre megfogalmazott javaslatok közé. Egyéb, fajra vonatkozó konkrét intézkedést nem tartunk szükségesnek.
3.2.4. Kutatás, monitorozás Élőhelyek: A tervezés alapját jelentő élőhelytérképezés 2013 és 2014 folyamán készült el. A jövőbeni kutatások célja a területen előforduló, illetve potenciálisan megjelenő közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok állományváltozásának követése. A közösségi jelentőségű élőhelyek kiterjedésének monitorozására javasoljuk az NBmR protokoll szerinti élőhelytérképezés elvégzését 10 évente. Javasolt a jelölő élőhelyek állományainak állapotát is 1-1 mintavételi helyen monitorozni, erre alkalmas módszer a közösségi jelentőségű gyepekre, erdőkre és vizes élőhelyekre kidolgozott vonatkozó módszertan. A jelölő halfajok monitorozására taxonokra kidolgozott módszerek indokoltak, a közösségi szintű, NBmR-ben használt módszertan csak részben elégíti ki ezen fajok populációnak a méretéről szükséges információhiányt. Aspius aspius, Gobio albipinnatus, Gobio kessleri, Gymnocephalus schraetser, Zingel zingel, Zingel streber: Elsősorban csónakból a litorális zónában, az 1-1,5 méternél nem mélyebb sodrott homokos és sóderes aljzatú mederszakaszokon elektromos halászgéppel folytatott adatgyűjtés legalább két eltérő aszpektusban. A fenéklakó, áramláskedvelő halfajokra elektromos halászgéppel kombinált mélységi mintavételi eszköz (elektromos kece) is alkalmazható. Gobio albipinnatus, Gobio kessleri, Sabanejewia aurata, Zingel streber: A felsorolt taxonok esetében eredményes módszer a 60-80 cm-nél nem mélyebb, áttetsző, homokos, kavicsos és sóderes aljzatú mederszakaszokon a vízben történő gázolással, elektromos halászgéppel folytatott adatgyűjtés, legalább két eltérő aszpektusban, bármely napszakban. Gymnocephalus baloni, Rhodeus sericeus, Zingel zingel: Elsősorban csónakból litorális zónában vagy a kövezésen gyalogosan (ez utóbbi módszer nem veszélytelen a kövezés stabilitása miatt) a partvédelmi kövezéssel fedett partszakaszokon nappali időszakban elektromos halászgéppel végzett adatgyűjtés, legalább két eltérő aszpektusban, nappali időszakban. Cobitis taenia, Sabanejewia aurata: Főágak és mellékágak finom üledékkel, homokkal borított részein, lehetőleg átlátszó vízben, csónakból vagy vízben történő gázolással, elektromos halászgéppel folytatott adatgyűjtés legalább két eltérő aszpektusban, nappali időszakban. 27
A halakra vonatkozó monitorozó felméréseket 5 évente elég ismételni. A jelölő bánáti csiga esetében egyeléses gyűjtést érdemes végezni, mintavételi helyenként 3*1 négyzetméternyi talajfelszínt átkutatásával, mindezt 3x ismételve, 5 évente. A site területén előforduló közösségi jelentőségű kétéltű- és hüllőfajok (Bombina bombina, Triturus dobrogicus, Emys orbicularis) monitoringját az NbmR protokoll, valamint a megalapozó dokumentáció készítése során alkalmazott távolsági mintavétel módszerekkel javasolt végezni. A mocsári teknős (Emys orbicularis) kifejlett egyedeinek monitorozása mellett, kiemelt figyelmet kell fordítani a fészkeléssel kapcsolatos adatok gyűjtésére (pl. fészkelő területek térbeli elhelyezkedése, predációra utaló nyomok). A vidra monitorozásának jövőbeli kivitelezése indokolt, életnyomok keresésével, 5 évente A magyar tarsza (Isophya costata) esetében 5 évente érdemes denzitás becslő monitorozó vizsgálatokat végezni Dénesmajor, Ferencszállás és Klárafalva térségében és a teljes szakaszon jelenlét-hiány vizsgálatokat. A Natura 2000 területen tovább kellene folytatni a tavi denevér állományának kutatását is, amely a faj jelentősebb búvóhelyeit és táplálkozóhelyeit részletesen tárná fel, 5 éves ismétléssel
3.2.5. Mellékletek
3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi hátér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer A területen folyó gazdálkodást érintő, kifejezetten területalapú agrártámogatások közül a fontosabbak, amelyeknek természetvédelmi, illetve természetkímélő gazdálkodást befolyásoló vonzatai vannak: Fontosabb szántóföldi és gyepgazdálkodási, illetve kapcsolódó támogatások: -
egységes területalapú támogatás (SAPS), területhez kötött támogatási összegekkel
-
agrár-környezetgazdálkodási támogatások (időszak: 2009-2014, 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet és kapcsolódó rendeletei)
-
nem termelő beruházások támogatása (időszak: 2009-2014, 33/2008. (III.27.) FVM rendelet)
-
Natura 2000 gyepterületek kompenzációs kifizetése (269/2007 /X. 18./ Kormányrendelet, 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet)
-
előzőekhez
kapcsolódó
Kölcsönös 28
Megfeleltetés
rendszere,
a
két
kötelezően betartandó egységével: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) és a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási követelmények (JFGK); ezeknek általánosan betartandó környezetvédelmi illetve madárés élőhelyvédelmi előírásai alap szinten segítik a mezőgazdaságilag hasznosított területekhez kötődő jelölő élőhelyek és fajok megőrzését. Fontosabb erdőgazdálkodási támogatások: -
88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
-
46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
-
124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
-
139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
-
41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer A jelenlegi, területalapú agrártámogatásokhoz kapcsolódó és kötelezően betartandó elvárásokat tartalmazó HMKÁ és JFGK rendszer további folytatása várható, amivel mint alapszintű általános előírásokkal továbbra is számolni kell. Ezeket fogja kiegészíteni a SAPS-hoz (EMVA I. pillér) kapcsolódó „zöld komponens”, amely szintén kötelezően alkalmazandó lesz (monokultúra csökkentése, gyepek megőrzése és várhatóan a gazdálkodó területének 5 %-án ökológiai célterület kialakítása). Bár ezek az elvárások a tényleges hazai bevezetésig még „puhulhatnak”. Előbbi 3 előírás-csomag összességében egy alapszintű és horizontális hatású elvárás-rendszert alkotnak, alapvetően kedvező hatásúak a környezet- és természetvédelem szempontjából, elsősorban a területek állapotának megőrzését segítik, további romlásukat megelőzik vagy legalább lassítják. Jelen Natura 2000 fenntartási terveknek kiemelt szerepe lehet a következő Európai Uniós tervezési időszakhoz kapcsolódó hazai „Vidékfejlesztési Program 201429
2020” természeti értékek szempontjából minél kedvezőbb megvalósításában. Elsősorban a program végrehajtási rendeleteibe beépülve, azokba való kapcsolódási pontjainak előrelátó kidolgozásával, hogy miként tud egymásra épülni és illeszkedni az agrár-környezetgazdálkodási, Natura 2000 és egyéb releváns intézkedésekkel és azok konkrét műveleteivel. Ezek között már sok rekonstrukciós, illetve élőhelyfejlesztési célú elem is található. Az EMVA II. pilléréhez kapcsolódó, 2014-2020 időszakra szóló Vidékfejlesztési Program tervezési dokumentuma alapján a következő (jellemzően területalapú) alintézkedések és műveleteik lehetnek közvetlenül kedvező hatással a terület természeti értékeinek megőrzése és főként az élőhelyek fejlesztése szempontjából, így ezek minél korábbi, teljesebb és szélesebb körű megvalósulása kívánatos a terület természeti értékeinek szempontjából: - Nem termelő beruházások támogatása mezőgazdasági területeken: -
Madárvédelmi célú eszközbeszerzések (madárbarát kaszáláshoz vadriasztó lánc beszerzése, madárvédelmi berendezések beszerzése /jellemzőn fészekodúk/)
-
Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások (inváziós növényfajok visszaszorítása gyepterülteken, tartós zöldugar létesítése szántóterületeken, gyeptelepítés, sövény telepítése mezőgazdasági táblák szegélyein)
-
Vízgazdálkodási beruházások (területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények kialakítása, partmenti pufferzóna kialakítása)
- Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása -
Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása – horizontális (gyepgazdálkodásos extenzív állattartás fás területen, mezővédő fásítás kialakítása)
- Erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások -
Az erdei ökoszisztémák környezeti értékének növelését célzó beruházások – horizontális és innovációs (ökológiai célú erdőszerkezet átalakítás őshonos fajokkal, mikroélőhelyek kialakítása és fenntartása)
- Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések -
Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (szántó, gyep, ültetvény, vizes élőhely, nádas; külön vízvédelmi célú szántóterületek /nitrát, erózió, belvíz, aszály, partmenti sáv/, természetkímélő gazdálkodási módszerek kiemelt földrajzi zónákban: Magas Természeti Értékű Területek, Natura 2000 területek és Víz Keretirányelv területek, választható előírásokból gazdálkodónként irányítottan/segítséggel összeállított vállalási csomagok, előírások eltérő környezeti hatása alapján súlyozva azok kifizetési értékét, belépő-alap-választható 30
szintezettséggel, alkalmazkodó pontozási rendszerrel) - Ökológiai gazdálkodás támogatása -
Ökológiai gazdálkodás (környezetkímélő gazdálkodás)
- Kompenzációs kifizetések Natura 2000 gyepterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) - Kompenzációs kifizetések Natura 2000 erdőterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) - Kompenzációs kifizetések vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területeken -
Víz Keretirányelvhez kapcsolódó kompenzációs kifizetések (erózióés belvíz érzékeny területek, partmenti puffersáv)
- Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken (jelenlegi KAT folytatása új lehatárolással: gyepek megőrzése és takarmánytermő kultúrák támogatása) - Erdő-környezetvédelmi kifizetések (jelenlegi rendszeren alapuló: ápolás, felújítás, véghasználat) - Környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések, ideértve a hatékony vízgazdálkodást, a megújuló energia alkalmazását és a mezőgazdasági tájkép megőrzését -
Együttműködésben megvalósuló fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, terület- és tájhasználat váltás ösztönzése és megvalósítása (térségi szintű, komplex tájhasználati mintaprojektek)
Erdőterületek tulajdonosváltása: A Natura 2000 hálózatba tartozó erdőterületek esetében célszerű lehet kidolgozni egy olyan pályázati/finanszírozási rendszert, amely a későbbiekben irányítottan támogatja a nemzeti park igazgatóságok erdőterületeket érintő tulajdonszerzését, területvásárlásait – kibővítve a jelenleg eseti költségvetési forrásokat. A magángazdálkodók számára a Natura 2000 előírások betartása sok esetben vállalhatatlan teher, amit jelenleg nem kompenzál megfelelő mértékben semmilyen támogatás (pl. letermelt akác állomány után őshonos fafajokból álló erdő létrehozása alföldi körülmények között). Ezen gazdálkodók valószínűleg értékesítenék az erdőtulajdonukat az állam (nemzeti park igazgatóság) részére. Ez azonban csak akkor jelenthet kedvező és tartós megoldást, ha a nemzeti 31
park igazgatóság elegendő erőforrással (szakember, költségkeret) rendelkezik az így megnövekvő erdőterületeinek szakmailag (erdészeti és természetvédelmi szempontból egyaránt) megfelelő kezeléséhez. Ha a tulajdonos nem kívánja eladni a tulajdonát, akkor a módosított normatív területalapú támogatási rendszer lefedheti az igényeket, a támogatás mértékének átgondolása-újraszámítása mellett.
Szaktanácsadás: Kiemelten fontos lenne a természetkímélő gazdálkodási módszerek ismereteinek szaktanácsadókon keresztüli eljuttatása a gazdálkodókhoz, egyrészt a helyi természetvédelmi szakemberek bevonásával, másrészt a jelenlegi tanácsadói állomány felkészítésével. A mostani agrár-szaktanácsadási rendszert mindenképp bővíteni kellene specializált, célzottan a Natura 2000 és Magas Természeti Értékű Területeken tevékenykedő szaktanácsadók egyedi hálózatával, amely természetesen integrálódna a rendszerbe, annak a koordinálásával működhetne. Ezen szaktanácsadók kiválasztásában, felkészítésében és rendszeres magas szintű képzésében illetve szakmai háttéranyagokkal történő ellátásában részt kellene vennie az összes nemzeti park igazgatóságnak, a természetvédelmi tudásbázisoknak és kutatóhelyeknek (pl. MTA Ökológiai Kutatóközpont, egyetemi tanszékek), és a gyakorlati gazdálkodást is folytató természetvédelmi civil szervezeteknek. Ezen feladatokra pl. támogatott innovációs projekteket is lehetne fejleszteni a 2014-2020 Vidékfejlesztési Programon belül, vagy a KEHOP-on belül mint konstrukciót megjeleníteni és pályázati forrást nyújtani rá. A szaktanácsadáshoz kapcsolódva fontos szerepe lehet a bemutató üzemeknek, amennyiben sikerül elegendő számú, példamutató természetkímélő gazdálkodást folytató nyitott gazdaságot bevonni a hálózatba, szerencsés esetben földrajzilag is lefedve a fontosabb élőhelytípusokat, tájegységeket. A nemzeti park igazgatóságok gazdálkodást folytató egységei az eddigiekhez hasonlóan ebben is úttörő szerepet vállalhatnak. Ezen Natura 2000 fenntartási tervek előzőeket is segíthetik, pl. a területi szaktanácsadók felkészítését és terepi tanácsadói munkájukat, az agrártámogatási/vidékfejlesztési programokban résztvevő gazdálkodók felkészítését és ellenőrzéseit.
32
3.3.2. Pályázatok A területet érintően jelenleg és jövőben várhatóan elérhető fontosabb hazai, illetve Európai Uniós pályázati források: Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP): Európai Uniós és hazai társfinanszírozású pályázati forrás, egyes konstrukcióiban kifejezetten célzott élőhely-rekonstrukciót és élőhelyfejlesztési beruházásokat támogat, önrész mentes kedvezményezettként jellemzően nemzeti park igazgatóságokkal, általában kisebb és közepes területnagyság és beruházási érték esetében. Az új EU-s tervezési időszakban (2014-2020) Környezeti és Energiahatékonysági Program (KEHOP) néven folytatódik. LIFE + Nature: Európai Uniós és hazai társfinanszírozású, valamint önrészes hozzájárulású, kifejezetten természetvédelmi célú, Natura 2000 rendszerrel (élőhelyekkel vagy jelölő fajokkal) összefüggő komplex fejlesztéseket támogató pályázati forrás, jellemzően komplex vagy nagyobb kiterjedésű, hosszabb távú illetve határon átnyúló projekteket támogat. Rendszeresen, évente hirdetik meg. LIFE + Environment: Európai Uniós és hazai társfinanszírozású, valamint önrészes hozzájárulású, kifejezetten környezetvédelmi célú, Natura 2000 rendszerrel (élőhelyekkel vagy jelölő fajokkal) összefüggő komplex fejlesztéseket támogató pályázati forrás, jellemzően komplex vagy nagyobb kiterjedésű, hosszabb távú, illetve határon átnyúló projekteket támogat. Rendszeresen, évente hirdetik meg.
3.3.3. Egyéb A tervezési területhez kapcsolódóan nincs egyéb javasolt eszköz a kezelési javaslatok megvalósításához.
3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök 3.4.1.1. Érintetek elektronikus levélben történő megkeresése és tájékoztatása A kommunikációs tervben meghatározott legfontosabb érintettekről a tervezési terület figyelembe vételével, célzott legyűjtéssel címlista került összeállításra. A megkeresett érintettek csoportjainak felsorolását a 3.4.2. Kommunikáció címzettjei című fejezet tartalmazza. A címlista alapján a legfontosabb érintettek első körben elektronikus levélben kaptak tájékoztatást a tervezés elindulásáról és céljáról, a tervezés résztvevőiről, a tervről történő tájékozódási és a bekapcsolódási, véleményezési lehetőségekről. Az elektronikus levél tartalmazta a fő tájékozódási és véleményezési lehetőségként megadott honlap címét és egy közvetlen véleményezési emailcímet, valamint mellékletként a tervezésről szóló tájékoztató dokumentumot is. 33
Második körben a legfontosabb érintettek elektronikus levélben figyelemfelhívást és tájékoztatást kaptak a terület fenntartási tervével kapcsolatban megtartandó gazdafórumról, annak pontos helyszínéről és időpontjáról, felkérve a címzetteket a részvételre, hogy véleményüket szóbeli formában is elmondhassák. A levél megerősítésként újból tartalmazta az egyéb, írásbeli véleményezési lehetőségek felsorolását is.
3.4.1.2. Honlap és email-cím A tervezés információi (tervezésről és tervezőkről tájékoztatás, terv megismerési és letöltési lehetősége) minden érdeklődő számára szabadon hozzáférhető módon, kifejezetten a fenntartási tervekkel kapcsolatos kommunikáció céljára kialakított www.respect.hu/natura weboldalon jelentek meg. Ezen a honlapon lehetőség van közvetlen hozzászólási felületen is írásbeli véleményeket, javaslatokat eljuttatni a tervezésben résztvevők felé. A honlap hozzászólási felületét kiegészítően egy külön, kifejezetten a fenntartási terv véleményezésére létrehozott email-cím is rendelkezésre állt az érintettek számára, hogy írásbeli hozzászólásukkal, javaslatukkal részt vehessenek a tervezés folyamatában (
[email protected]).
3.4.1.3. Sajtóközlemény és hirdetés A tervezés megkezdéséről sajtóközlemény került kiadásra, főként a megyében érintett nyomtatott és elektronikus sajtóorgánumok részére. A sajtóközlemény röviden tartalmazott információkat a tervezés elindulásáról és céljáról, a tervezés résztvevőiről, a tervről történő tájékozódási és a bekapcsolódási, véleményezési lehetőségekről. A közlemény kiadását elsősorban internetes felületeken történő megjelenések követték. A tervezés lényegi szakaszában, a sajtóközlemény tartalmával fizetett hirdetés jelent meg a leginkább érintett Békés megyében egy nagy példányszámú ingyenes kétheti lapban, amely számos érintetthez eljut (Csabai Mérleg, 2014. június 19., 28.000 példány), valamint a tartalma a lap internetes oldalán is megjelent (www.csabaimerleg.hu, 2014. június 5.)
3.4.1.4. Jegyzőkönyvezet terepbejárás A tervezés lényegi szakaszában meg kívántuk ismerni a területen a legjelentősebb földhasználók ismereteit a témakörről, szükségleteit és elvárásait. E célból terepbejárással egybekötött helyszíni interjúkat végeztünk a legfontosabb területhasználókkal. A helyszíni interjúkhoz készült egy részletes kérdéssor (bővebben a 3.4.4. Kommunikációs melléklet című fejezetben), ami alapján minden fontos kérdés felmerült és a kapott válaszok írásban dokumentálásra kerültek. A terepbejárásokat, helyszíni interjúkat a kommunikációs tevékenységben részt vevő Körösök Völgye Natúrpark Egyesület helyi ismeretekkel rendelkező munkatársai bonyolították le 2014. június és július hónapban. Az elhangzottakról a helyszínen interjús jegyzőkönyv készült. A helyszíni személyes interjúk alanyait az érintettek elemzését követően választottuk ki: a jelentősebb földtulajdonosokat, a természetvédelmi őrök által javasolt vezető gazdálkodókat, a nagyobb hatással lévő területhasználókat, a 34
szabályozó és hasznosító szervezetek kerestük meg. A kapott információk jól felhasználhatónak bizonyultak a szakmai tervezés során, főként a kezelési javaslatok megfogalmazásánál.
3.4.1.5. Gazdafórum A tervezési területet érintően a fenntartási tervvel kapcsolatban gazdafórum került megrendezésre 2014. augusztus elején. A gazdafórum az érintettek széles körében került meghirdetésre, amelyet a gazdálkodók esetében a területileg illetékes falugazdászokon és önkormányzatokon keresztüli tájékoztatás is megerősített. A fórum megfelelő lehetőség a terv szélesebb körű megismerésének és a kapcsolódó véleménynyilvánítás biztosítására. Az érintett gazdálkodók, érdeklődők, döntéshozó és felügyeleti szervek számára lehetőség nyílt a fenntartási terv részleteinek megismerésére, a tervezett intézkedések okainak és összefüggéseinek megértésére, illetve a szóbeli vélemények és javaslatok közvetlen tervezők felé történő megfogalmazására. A fórumon a fenntartási tervről a tervező BioAqua Pro Kft. szakértői és megbízottjai, illetve a KMNPI munkatársai adtak tájékoztatást, illetve válaszoltak a kérdésekre és fogadták a hozzászólásokat, javaslatokat – amelyek írásos emlékeztetőben kerültek rögzítésre.
3.4.1.6. Önkormányzati közzététel A fenntartási terv önkormányzati közzététele a tervezési terület közigazgatási határok alapján érintett összes településének önkormányzatánál, az illetékes polgármesteri hivatalokban történt, lehetőség szerint kifüggesztés, helyi újságban vagy települési honlapon történő híradás útján.
3.4.2. A kommunikáció címzetjei A kommunikáció címzettjeit a támogatási rendelet, illetve a korábbi tervezési kommunikációs projektek tapasztalatai alapján a következőkben határoztuk meg. A fenntartási tervben előírtak végrehajtásában érintettek: o érintett földhasználók, gazdálkodók o érintett ingatlantulajdonosok, vagyonkezelők o területileg illetékes területi államigazgatási szervek o érintett önkormányzatok o érintett vízgazdálkodási társulatok o érintett vadgazdálkodási szervek o érintett vizeken a halászati jogok jogosultjai A fenntartási tervezés eredményeit felhasználó szakmai szervezetek: o területileg illetékes falugazdászok és agrár szaktanácsadók o területileg illetékes agrárgazdasági kamara, gazdálkodói szakmai szövetségek és más gazdálkodói érdekképviseleti szervek az érintett ágazatokban
35
o térségi szakterületi, környezetvédelmi és természetvédelmi társadalmi szervezetek o területileg illetékes területi államigazgatási szervek Az önkormányzatok, államigazgatási szervek, a területen működő civil és érdekképviseleti szervek elérhetőségei gyűjtés alapján rendelkezésre álltak. A területen érintett földtulajdonosok és vagyonkezelők megkeresése érdekében átnéztük a legfrissebb földhivatali adatokat. A földhivatali adatbázis másrészt segített a legfontosabb, meghatározó véleménnyel rendelkező nagyobb gazdálkodók kiválasztásában is, amelyhez javaslataikkal segítséget nyújtottak a helyi terepi ismeretekkel rendelkező területileg illetékes KMNPI természetvédelmi őrök is. A tájékoztató elektronikus leveleket a következő, a tervezési területen érintett célcsoportok kapták meg: o közigazgatási határukkal érintett települési önkormányzatok (polgármesteri hivatalok: polgármester, jegyző) o megyei főfalugazdász és az érintett településeken illetékes falugazdászok; rajtuk keresztül a települések gazdálkodói, földhasználói o a tervezési területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek o érintett Vízgazdálkodási Társulatok o Dél-Alföldi Erdészeti Zrt. (DALERD) o megyei Horgász Egyesületek Szövetsége o Országos Magyar Vadászkamara megyei Területi Szervezete o Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete o érintett LEADER Helyi Akciócsoportok o Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megyei referense Jegyzőkönyvezett terepbejárások, interjúk célcsoportjai: Személyes megkeresésre, jegyzőkönyvezett terepbejárásra a jelentősebb nagyságú területen gazdálkodó, meghatározó területhasználók (akik legtöbb esetben földtulajdonosok is), a területi természetvédelmi őrök javaslataival megerősített helyi gazdálkodók esetében került sor. A listát érintett Vízügyi Igazgatóságokkal és Vízgazdálkodási Társulatokkal, ágazati érdekképviseletekkel (Agrárgazdasági Kamara, Vadászkamara), területeket hasznosító szakmai szervezettel (Horgász Szövetség) és erdészettel (DALERD) egészítettük ki.
3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A területi kezelő szervek közül a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a tervezésben Együttműködő félként vesz részt. A további területi hatósági és vagyonkezelő szerveknek a tervezés elindulásáról, a tervek elérhetőségét és a véleményezési lehetőséget tartalmazó, illetve a gazdafórumokról szóló tájékoztató elektronikus levél szintén kiküldésre került: 36
o o o o o o o o o o o
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Tisza-vidéki Kirendeltség Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Kormányhivatal Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Csongrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Csongrád Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Csongrád Megyei Kirendeltsége Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóság Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
3.4.4. Kommunikációs melléklet A területhasználókkal közös terepbejárások jegyzőkönyvezett helyszíni interjúinak levezetéséhez használt kérdéssor: 1. Gazdálkodással kapcsolatos adatok – mekkora, milyen jellegű területen, mióta, milyen gazdálkodást folytat? Ha tart állatot állatfajta, állatlétszám, stb. 2. Mondja el saját szavaival, hogy mit tud a Natura 2000-ről? Mit tud a programról és célkitűzéseiről? Mikor és honnan/kitől hallott róla először? Van-e tudomása a környékben más Natura 2000 területekről? 3. Tudja-e, hogy miért jelölték ki Natura 2000 területnek az Ön által művelt földterületet? (Ha igen, akkor ismeri-e a Natura 2000/természetvédelem szempontjából fontos növény- és állatfajokat vagy élőhelyeket – meg tud-e nevezni néhányat?) 4. Milyen tájékoztatásban volt eddig része a Natura 2000 támogatások, előírások kapcsán? Kiktől? Ha szükséges, honnan informálódik természetvédelmi, Natura 2000-t érintő kérdésekről? 5. Elégedett-e az ezen a téren nyújtott tájékoztatással, értesül-e folyamatosan az ezzel kapcsolatos eseményekről, változásokról, friss információkról? 6. Amennyiben nem vagy csak részben elégedett, Ön szerint hogyan lehetne javítani a kommunikáció hatásfokán? 7. Honnan értesül a változásokról és melyik a leghasznosabb kommunikációs csatorna? 8. Igényelt-e gyepterületére Natura 2000 kompenzációs támogatást? (Ha nem, mi ennek az oka?) (Ha igen, arányban áll-e a támogatás összege a betartandó előírásokkal?) 9. Igényelt-e az erdőterületére Natura 2000 kompenzációs támogatást? (Ha nem, mi ennek az oka?) (Ha igen, arányban áll-e a támogatás összege a betartandó előírásokkal?) 10. Ha erdőterülete van, kerültek-e be új előírások a területre vonatkozó erdőtervbe a Natura 2000 kijelölésnek köszönhetően? 11. Ha kerültek be új előírások az erdőtervbe, okoz-e valamilyen nehézséget vagy hátrányt a betartásuk? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 12. Ha igényelt Natura 2000 kompenzációs támogatást, mik a tapasztalatai az eddigi kifizetési rendszerrel kapcsolatban? Milyen konkrét változtatásokat javasolna? 13. Származott-e bármiféle hátránya a Natura 2000 kihirdetése miatt? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 14. Származott-e bármiféle előnye (a kompenzációs támogatáson kívül!) a Natura 2000 kihirdetése miatt? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 15. Részesült-e bármely földhasználati előírás elmulasztása miatt szankcióban? (Ha igen, melyik előírás miatt és miért?) 16. Vannak-e módosítási javaslatai a Natura 2000 előírásokkal vagy azok betartásának ellenőrzésével kapcsolatban?
37
17. Részt vesz-e bármilyen agrár-környezetgazdálkodási (AKG), vagy erdő-környezetvédelmi (EKV) célprogramban? Ha igen, melyikben/melyekben, mekkora területekkel? Ha nem, tervezi-e, hogy ha lehetőség nyílik rá, belép? 18. Részt vesz-e bármilyen agrár-környezetgazdálkodási (AKG), vagy erdő-környezetvédelmi (EKV) célprogramban? Ha igen, melyikben/melyekben, mekkora területekkel? Ha nem, tervezi-e, hogy ha lehetőség nyílik rá, belép? 19. Mik a tapasztalatai ezekről a célprogramokról pl. az alábbi szempontok szerint: a program céljainak egyértelműsége, az előírások érthetősége, betarthatósága, a kifizetés ütemezése, a program hatékonysága (célok megvalósulása)? 20. Kifejezetten természetvédelmi szempontból milyen földhasználatot érintő változtatásokat javasolna vagy vállalna önkéntesen a gazdálkodásában? 21. Mi a 3 legnagyobb gazdálkodással összefüggő problémája? (A Natura 2000-től függetlenül) 22. Tervez-e fejlesztést a gazdálkodásában a következő 3-5 évben, és ha igen, milyen jellegűt? 23. Ha az anyagiak nem korlátoznák, milyen fejlesztéseket gondolna fontosnak, értelmesnek? 24. Tervez-e művelési ág váltást a következő 3-5 évben?(Ha igen, milyen váltást: gyepfeltörést, gyeptelepítést, erdőtelepítést, vizes élőhely kialakítást; illetve kiegészítésként mezővédő erdősávot, füves mezsgyét, stb.) 25. Vesz-e igénybe szaktanácsadást a gazdálkodása során? (Ha igen, melyik szervezettől veszi igénybe?) 26. Kap-e elegendő szaktanácsot Natura 2000 illetve természetkímélő gazdálkodás témakörben? (Ha igen, melyik szervezettől veszi igénybe?) 27. Véleménye szerint megfelelően szolgálják a természeti értékek védelmét az ismert előírások? Ha nem, milyen módosításokat javasolna? 28. Amióta a területen él/gazdálkodik milyen változásokat tapasztalt a környezetben, tájban? Hogyan változott a tájhasználat, az élővilág? Voltak-e ebben kiemelkedő környezeti események (nagy víz, nagy aszály, stb.)? Mik lehetnek a változások hátterében?
38
