BUZÁSI LAJOSNÉ* fõmunkatárs
A MAGYAR MÛANYAGIPARI SZÖVETSÉG a fenti címmel rendezett konferenciát 2004. október 12-én a Közlekedési Múzeumban. A közel ötvenfõs hallgatóságot egyrészt a mûanyagból készült építõipari termékek gyártói, másrészt azok felhasználói alkották. A rendezvényt bevezetõ elõadásával Ollár Péter, a Magyar Mûanyagipari Szövetség titkára nyitotta meg. A magyar mûanyagipar helyét a gazdaságban, a mûanyagipar alakulását, szerkezetét az elmúlt években, valamint a hazai és a nyugat-európai építõipari mûanyag termékek helyzetét ismerhették meg a résztvevõk. A mûanyag-feldolgozást és az építõipar számára gyártott mûanyagtermékeket 1999 óta vizsgálva megállapítható, hogy töretlen emelkedés a jellemzõ, kivéve a csõpiacot, ahol némi visszaesés következett be 2003ban, valamint a profilokat, ahol stagnálás mutatkozott. Magyarországon 2003-ban a mûanyag-felhasználásból 21%-kal részesedett az építõipar. Ezen a csõ 44%, a padló 16%, a profil 15%, a hab 13%-kal részesedett. A nyugat-európai csõ- és profilgyártás helyzetét az 1. ábra, ugyanitt a csõfelhasználás szerkezetét a 2. ábra, a hazai helyzetet pedig a 3. ábra mutatja. A csõpiac várható alakulása az egyes régiókban pedig az 1. táblázatban szerepel, melybõl megállapítható, hogy a várható növekedés 2007-ig 4,1%-os lesz. A hazai és a nyugat-európai adatok összevetése alapján kimondható, hogy a magyar mûanyag csõfelhasználás szerkezete jól közelíti a Nyugat-Európában kialakult gyakorlatot. Horváth Sándor, a MAGYAR ÉPÍTÕANYAG-IPARI SZÖelnöke, az ÉMI KHT. vezérigazgató-helyettese „Az építési piac jellemzõi, építõ-anyagipari tendenciák, európai kihívások” címû elõadásában ismertette az építõipar fõbb mutatóit. Az EU termelése 900 Mrd euró, a GDP 9,7%-a, ez több mint Japánban és az USA-ban. A munkaerõ 8,8 millió fõ (közvetetten 26 millió), amely a foglalkoztatottak 7%-át jelenti. Az építõipari vállalkozások száma 2 millió és 93%-ánál 10-nél kevesebb a létszám. Magyarországon 6 Mrd eurót tesz ki az építõipari termelés, ami a GDP 5%-át jelenti. Az ágazatban dolgozók létszáma 230 ezer fõ (országos építés). A vállalkozások száma 80 ezer, amelynek 93%-a kisvállalkozás. 2003. III. negyedévétõl az újonnan belépõkkel együtt az EU 25 tagjának együttes építõipari terme-
lésének változása − a 2000. évet 100%-nak véve − 3−4 tizedes csökkenést mutat az EU 15-ökhöz képest. Magyarország 2000-hez képest 36,9%-os növekedést ért el.
1. ábra. Csõ és profilgyártás alakulása Nyugat-Európában
2. ábra. Csõfelhasználás megoszlása Nyugat-Európában
VETSÉG
*Magyar
3. ábra. Mûanyagcsõ-felhasználás alakulása Magyarországon
1. táblázat. A csõpiac alakulása Régió
1997, kt
2002, kt
2007, kt
−2002, 1997− %/év
−2007, 2002− %/év
Észak-Amerika Nyugat-Európa Ázsia Egyéb Összesen
1729 1077 1040 0765 4611
1835 1249 1210 0879 5173
2145 1440 1595 1140 6320
1,2 3,0 3,0 2,8 2,3
3,2 3,1 5,6 5,5 4,1
ÉS
GUMI
Mûanyagipari Szövetség
2004. 41. évfolyam, 11. szám
MÛANYAG
433
Mûanyagok alkalmazása
A mûanyagok építõipari alkalmazása
Ennél nagyobb mértékû fejlõdést csak Észtország, Lettország és Litvánia mutatott. Az építõipari termelés területi megoszlása 2004 elsõ félévében: Közép-Magyarországon volt a legerõsebb 49,3%-kal, a legalacsonyabb Dél-Dunántúlon volt 5,7%-kal. A mûködõ építõipari szervezetek száma 2003. június 30-a és 2004. június 30a között összességében 3,6%-kal csökkent. A teljes munkaidõben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresetének alakulása az építõ- és építõanyag-iparban 2004. január−június között 107,5, illetve 108,7%-ot ért el az elõzõ év ugyanezen idõszakához viszonyítva. Ugyanezen idõszakban a nemzetgazdasági érték 108,6% volt. Szintén ezt az idõszakot vizsgálva az alkalmazásban állók létszáma az építõiparban 125 600, az építõanyag-iparban 27 200 fõ volt, ami az elõzõ évi adatokhoz képest 3,2%os növekedést, illetve 2,2%-os csökkenést mutat. Az új lakásépítési engedélyek száma 2004. I. félévében országos átlagban 5,9%-kal nõtt, a legmagasabb arányú növekedés Budapesten volt. A használatba vett lakások száma 2004. I. félévében országos szinten 49%-kal növekedett. Az építési engedélyt kapott nem lakóépületek területe 2004. I. félévében 23%-kal csökkent. „Mûanyagból készült építõanyag” − fal és padlóburkolat, ajtó és ablakkeret − termelési értéke 2002-ben 62,3 Mrd Ft volt. Az építõanyag-ipar szerkezetében a mûanyagból készült építõanyag részaránya 10,1%. Az építõipar szempontjából az autópálya-építés és a környezetvédelmi beruházások (csatornázás, szennyvíztisztítás, hulladékgyûjtés) kiemelkedõen fejlõdõ területek. Az épület-felújítás, a lakásépítés, a kereskedelmi létesítmények és az irodaépületek alacsony növekedésû (vagy stagnáló) területek. A beruházások 2004-ben 8%, 2005-ben 7%, az építõipar 2004-ben 6%, 2005-ben 8%-kal, az építõanyagipar idén 2%, jövõre 6%-kal erõsödik meg. A hazai építõiparban is alkalmazandó legfontosabb uniós követelmények (irányelvek) az alábbiak: − építési termék irányelvek, − épületek energiafelhasználása, − közbeszerzési irányelvek, − környezetvédelmi követelmények, − fenntartható építés. A szakszövetséget tömörítõ MÉASZ tagja az EURÓPAI ÉPÍTÕANYAG GYÁRTÓK TANÁCSA-nak (CEPMC), amely 20 nemzeti tagszövetséggel és 25 társult taggal rendelkezik, valamint az EURÓPAI SZAKSZÖVETSÉGEKnek (Cembureau). Carolin Hafner, az EURÓPAI MÛANYAG-FELDOLGOSZÖVETSÉGÉ-nek (EuPC, Brüsszel) képviselõje „Új kihívások, szabályozások az EU csatlakozásunk kapcsán” címmel tartott elõadást. Az Európai Mûanyag-feldolgozók Szövetségének tagja 20 nemzeti mûanyagipari szövetség és 25 európai ZÓK
434
MÛANYAG
ÉS
GUMI
mûanyagipari szervezet, amelyek 37 000 vállalatot, több mint 1,5 millió alkalmazottat képviselnek, több mint 35 millió tonna mûanyagot dolgoznak fel és több mint 130 milliárd euró forgalmat bonyolítanak le. Az európai építési-szerelési iparág szervezetei: − Padlóburkolatok: ERFMI (The European Resilient Flooring Manufacturer Institute) EPFLOOR, − Tetõk: ESWA (European Single Ply Waterproofing Association) − EPSE, − Szigetelés: EUPEFA (European Polyethylene Foam Association), − Profilok: EPPA (European PVC Window Profile and Related Building Products Association), − Rétegelt anyagok: ICDLI (International Committee of the Decorative Laminates Industry), − Membránok/lemezek: EGMA, − Csövek: TEPPFA (The European Plastics Pipe and Fitting Association). Az építõipari termékek európai megfelelõsége a CE jelölés, az Európai Közösség jele, ami a termék útlevele az európai gazdasági térségbe való belépéshez (nem minõségjelölés!) Az építési termékek CE jelöléséhez kötelezõ a gyártó nyilatkozata arról, hogy a termék megfelel a vonatkozó európai jogszabályoknak és ezen belül az alapvetõ hat követelménynek, így a mechanikai ellenállás és stabilitás, tûzbiztonság, higiénia, egészség és környezet, biztonságos használat, zajvédelem, energiatakarékosság és hõszigetelés követelményeinek. A CE jelölés törvényi kötelezettségei: − A CPD (Construction Product Directive − Építési Termék Irányelv) körébe tartozó minden terméken (melyet az EU piacain, mint egyetlen piacon adnak el) rajta kell lenni a CE jelölésnek. − A CE jelölés alkalmazásához a terméknek meg kell felelnie a törvényi kötelezettségeknek, a harmonizált Európai Szabványoknak − hEN vagy ETAG (European Technical Approval Guideline). − Az európai szabványokban és az ETAG-okban kidolgozott vizsgálati követelményekre és küszöbértékekre közismert testületek vizsgálják a termékeket. A pozitív vizsgálati eredmény a Megfelelõségi Tanúsítás (Attestation of Conformity − AoC) megszerzéséhez vezet, feltehetõ a CE jelölés. Egyelõre még nincs határideje a CE jelölés feltüntetési kötelezettségének, de a CPD módosításával feltehetõen megadnak egy határidõt (2010 elõtt). A gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy termékeiken szerepel a CE jelölés (különben törvénytelenül vannak jelen a piacon, ez azt jelenti, hogy nem teljesítik a törvényileg kötelezõ követelményt, ilyenkor kérdésessé válik a garancia). Az iparnak olyan mûszaki specifikációkat kell kidolgozni (CEN vagy EOTA − European Organisation for
2004. 41. évfolyam, 11. szám
Technical Approvals bizottságokban), melyek harmonizált európai módszert alkotnak a közismert testületek által történõ AoC értékeléshez. A CEN és az EOTA által kidolgozott specifikációkat (figyelembe véve az ISO-t) ezután európai közösségi megbízás alapján az Európai Közösségnek és a nemzeti szabályozó testületeknek felül kell vizsgálniuk, és végül az EC és az SCC (Standing Committee on Construction) hagyja azokat jóvá. Mindamellett az önkéntes és a minõségi jelölések megengedettek! A következõkben az építési-szerelési iparágak (B&C), a csövek-padlóburkolatok-profilok jelenlegi helyzetét mutatta be röviden az elõadó. Csövek esetében kialakultak a kapcsolatok a balti államok Országos Csõipari Szövetségével (Finnország támogatásával), Magyarország és Lengyelország nemzeti szövetségeivel, és megkezdõdött a párbeszéd a Cseh Köztársaságban mûködõ csõgyártókkal is. Az idevonatkozó négy szabvány megszavazás elõtt áll (Official Journal I/2005). A CE jelölések megkezdése 2005 nyara elõtt várható. A soron következõ TEPPFA szeminárium 2005 februárjában lesz. Ivóvíz esetén az EAS-oknak nagy a jelentõsége. Az önkéntes kötelezettség vállalást (a PVC és poliolefin hulladékok összegyûjtése és újrahasznosítása a Vinyl 2010 célkitûzéseinek figyelembe vételével) folyamatosan napirenden tartják. A szennyvízcsövek szivárgásával foglalkozó új tanulmány készül 2005-ben, a PLASTICS EUROPE-pal közösen. Megpróbálják ezt az ivóvíz csövek szivárgására is elkészíteni. Padlóburkolatoknál is zajlik a Vinyl 2010 célkitûzéseinek végrehajtása az Epfloor keretében. Újrahasznosítási projektek indultak PVC padozatokra mechanikai és kémiai eljárások alkalmazásával, a reciklált anyagokkal. 1990-ben kezdték a gyûjtõhelyek kialakítását. Célul tûzték ki a gyûjtési kapacitások növelését. A CEN/TC 134hez tartozó rugalmas, textília és rétegelt burkolatra kiadták az összes termékszabványt. A fokozottan csúszós termékekre vonatkozó CEN/TC 339-es szabvány kidolgozás alatt áll. Szintén most dolgozzák ki az illékony szerves oldószerekkel (VOC) kapcsolatos szabványokat. Padlóburkolatokra is folyamatban van a CE jelölés bevezetése. Állandóan napirenden szerepel a lágyítók (ftalátok) okozta kockázat megítélése, valamint a tûzállósági vizsgálatok, a szerelési és rögzítési feltételek lefektetése. Az új tagországokból ERFMI tagok a FATRA (Cseh Köztársaság) és a LENTEX (Lengyelország). A profilok területén is halad elõre a Vinyl 2010 önkéntes vállalásban kitûzött újrafeldolgozási célok megvalósítása. 2005-re teljesíteni kívánják a rendelkezésre álló, begyûjthetõ vásárlói hulladék PVC-ablakok (profilok) 50%-ának újrahasznosítását. Cél az ólom-stabilizátorok 15%-os csökkentése (úgy tûnik, hogy nehéz e cél elérése, ezért az EPPA különféle tagszervezeteivel mûhelymunkát szervez Európa-szerte). A TEPPFA-val kö-
2004. 41. évfolyam, 11. szám
zösen folyik az olaszországi és írországi újrahasznosítási kezdeményezések, valamint a spanyol és norvég új projektek támogatása, segítése. A EuPC képviselõje elõadása befejezéseként az EU bõvítés és kihívásai témakörérõl szólt röviden. A magyar szabályalkotók aktív részvétele az Európai Bizottság ülésein biztosítja meglévõ magyar szabályozás adaptálását. Ehhez a magyar szabályalkotókat és az Európai Bizottságot el kell látni a magyar mûanyag-feldolgozó ágazat adataival. Nõ a Magyar Mûanyagipari Szövetség jelentõsége a magyar és európai szabályalkotóknak nyújtott útmutatásban. Az európai törvénykezés hatása az új tagországok mûanyag-feldolgozóira a környezetvédelmi kötelezettségek terén egyrészt a káros anyagok kibocsátás csökkentésében (CO2 stb.), valamint a kemikáliák, vegyi anyagok terén a Reach-ben (új irányelvek a vegyszerek nyilvántartása és a rájuk vonatkozó jogosultságok stb.) jelentkeznek. A vállalkozók kötelezettségei terén az adórendszerek, bérköltségek stb. adaptálása szükséges. Az EUPC, mint a mûanyag-feldolgozók hálózata stratégiai útmutatást nyújt az építés és szerelés, csomagolás, jármûipar és szállítás, egészség, biztonság és környezet, nyersanyagok, kereskedelem területein. Különféle specializált csoportokon keresztül a kapcsólodnak az iparhoz és a versenytársakhoz. Problémák esetén fennáll a közvetlen hozzáférés lehetõsége az EU Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez. Minden vállalat megbízhatóságát növeli egy ismert és elismert mûanyagipari hálózathoz (szövetséghez) való tartozás. Az építési termékek forgalomba-hozatalának gyakorlati kérdéseivel foglalkozott Soltész Ilona, az ORSZÁGOS LAKÁS- ÉS ÉPÍTÉSÜGYI HIVATAL fõtanácsosa. Az építõipari irányelvek közül az Építési termékekre vonatkozó 89/106/EGK direktíva képezi az alapját a Tanács 93/68/EGK irányelvének, amely a CE jelölés egységes alkalmazására vonatkozik. Az építményekre vonatkozó hat alapkövetelményt lebontották termékekre és termékcsaládokra, s ezeket az Értelmezõ dokumentumban pontosították. Az ÉPÍTÉSI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG megbízásában (mandátumokban) rögzítették a szabványokat, illetve az európai mûszaki engedélyeket kidolgozó szervezetek részére. A termékek alkalmasságát megfelelõség-igazolással kell bizonyítani. A közösségi szinten elfogadott mûszaki specifikációk, mint harmonizált európai szabvány (hEN), vagy európai mûszaki engedély (European Technical Approval − ETA) szolgálhatnak a termékek megfelelõség igazolásának alapjául. E rendszer szerint, a gyártó feladata minden esetben a gyártásellenõrzés, új termék esetén a termék kezdeti típusvizsgálata, az elõírt vizsgálati tervnek megfelelõen. A jóváhagyott, független vizsgáló, tanúsító vagy ellenõrzõ szervezet(ek) feladatai közé tartoznak a termék kezdeti
MÛANYAG
ÉS
GUMI
435
típusvizsgálata, a gyártásellenõrzés tanúsítása a kezdeti ellenõrzés alapján, ennek folyamatos felügyelete, értékelése és jóváhagyása, a minták audit vizsgálata és a termék megfelelõség tanúsítása. A CE jelölések használata csak harmonizált szabványok alapján lehetséges. A harmonizált európai szabványok bevezetésére az Építési Állandó Bizottság kiadta a ‘J’ irányadó iratot (Guidance Paper J). A harmonizált szabványok közzétételekor meghirdetnek egy átmeneti idõszakot, amikor a korábban alkalmazott nemzeti szabványok (mûszaki specifikációk) és a közzétett európai mûszaki specifikációk egyidejûleg vannak hatályban, mindkettõ elõírásai alkalmazhatók a termék piacra vitelekor. Az egyidejû érvényesség idõszaka lehetõvé teszi a gyártók és a kijelölt tanúsító szervezetek felkészülését a harmonizált szabványban elõírt, új megfelelõség-értékelési eljárásokra. Az egyidejû érvényesség idõszakát a következõ idõpontokkal jellemzik. A harmonizált európai szabvány rendelkezésre bocsátásának idõpontja (DAV − Date of Availability of hEN), ezt 6 hónapon belül kell bevezetni, nemzeti nyelvre lefordítva. Következik a harmonizált szabvány közzététele, majd az alkalmazhatóság idõpontja (DoA − Date of Applicability). Ez a harmonizált státusz kezdõ idõpontja. Ettõl kezdve a szabványnak megfelelõ terméket az irányelv elõírásainak is megfelelõnek kell tekinteni. Ezt az idõpontot általában minimum kilenc hónappal a rendelkezésre bocsátás idõpontját követõ dátumra tûzik ki. Ez az egyidejû érvényesség idõszakának kezdete. Ekkor kell a nemzeti hatóságoknak is közzétenni a harmonizált szabvány alkalmazhatóságát. Általános esetben 21 hónappal a rendelkezésre bocsátás után történik a nemzeti szabványok és a harmonizált szabványoknak ellentmondó nemzeti rendelkezések visszavonása (DoW − Date of Withdrawal of national standards). Ez az idõ általában elegendõ a szabványalkalmazóknak a felkészülésre. Mindezeket részletesebben „A belügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2003. (I.25.) BMGKM-KvVM együttes rendelete az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól” tartalmazza. Magyar fordításban hozzáférhetõ ETAG-ok az ÉMI honlapján megtalálhatók. A következõ elõadást Bacsinszky Tibor, a WAVIN KFT. vezetõ mûszaki szaktanácsadója tartotta „Mûanyag-csõrendszerek az építõiparban” címmel. A mûanyagcsövek története 1935-ben kezdõdött az elsõ PVC csõfektetésekkel. Az 1950-es években már széleskörûen alkalmazták a PVC nyomócsöveket. Az 1960-as években megjelent nagysûrûségû PE (PE63 − HOECHST, GM5010), amelynek alacsony a hosszúidejû repedésállósága. Az 1970-es években került a piacra a
436
MÛANYAG
ÉS
GUMI
középsûrûségû PE (PE80 − PHILLIPS PETROLEUM TR418 MDPE (butén komonomer); 1974: FINA 3802 Y, elsõ MDPE (hexén komonomer); 1976: HOECHST GM5010 T2; 1976: FINA 3802 B MDPE − GÁZ DE FRANCE-nak gyártották), amelyek nagy szívósságuk mellett kellõ rugalmassággal rendelkeztek. Az 1980-as években terjedt el a nagyteljesíményû PE, (PE100), amely kedvezõbb ár mellett nyújtotta a nagy szilárdságot (1983: FINA HP401 elsõ HDPE PHILLIPS technológia; 1987: BP+FINA elsõ MDPE kék anyag vízre; 1989: SOLVAY TUB121 elsõ PE100; 1989: FINA 3802 Y CF elsõ kadmiummentes PE). Szintén ezekben az években jelentek meg a térhálósított polietilének és a polipropilén random kopolimerek. Az 1990-es években a következõ PE 100-as anyagféleségek jelentek meg a piacon: 1993 − BOREALIS, második PE100; 1996 − BP/HOECHST harmadik PE100; 1997 − FINA XS10, elsõ hexén kopolimer. Az 1990-es években kezdték gyártani a többrétegû csõrendszereket. A különféle csõrendszerek elsõ képviselõi a KA PVC lefolyó csõrendszerek szürke színben 32−125 mm csõátmérõvel készülnek, teljes idomválasztékkal rendelkeznek, tokos gumigyûrûs csatlakozással köthetõk és mérsékelt hõmérsékleti ellenállást mutatnak. A környezetbarát, jó vegyszerállóságot mutató, magas hõmérsékleti ellenállású polipropilén lefolyócsõ rendszereket 32−160 mm-es nagy méretválasztékban kínálják ajakos-gumigyûrûs kivitelben, ami egyszerû szerelhetõséget biztosít. A többrétegû PP lefolyócsõ rendszer tartósan képes 95°C-os közeg szállítására, rövid ideig elviseli a 97°Cot, hangszigetelõ az esési-, ütközési-, folyási zajra nézve, alkalmas vegyileg agresszívabb közegek szállítására, pl. oldószer, mosószer, festék, fertõtlenítõszer, zsír, olaj, ételmaradék stb. A háromrétegû csõ külsõ, kék színû PP rétege az idõjárással szembeni ellenállást, az ütésállóságot, a sima felületet biztosítja, a középsõ natúr színû PP réteg a nagy csõmerevséget és a hangszigetelést nyújtja, míg a szintén kék színû belsõ PP réteg hõállóságot, vegyszerállóságot és kopásállóságot ad a rendszernek. A polietilén lefolyócsõrendszerek különösen jól szolgálnak a vákuumos esõvíz-elvezetésben, ahol a kis csõátmérõk nagy sebességet biztosítva adnak lehetõséget az esés nélküli vízelvezetésre. A PE-HD esõvíz-elvezetõ rendszerrel kapcsolatos teljes gyártói szolgáltatásban szerepel a hidraulikai méretezés, a hõtágulás megfogása merev sínszerkezettel, az axonometrikus tervrajz, anyagjegyzék készítés, mûszaki betanítás, örök garancia a vákuum-rendszerre, 10 éves garancia a rendszerelemekre és a helyszíni ellenõrzés. Ilyen PE-HD esõvíz elvezetõ rendszerek készülnek pl. a TESCO áruházaknak. A extranyílású tisztítóidommal rendelhetõ PVC-bõl készült KG csatornacsõvet a 4. ábra mutatja. A korszerû mûanyag aknarendszerek elõnyösen alkalmazhatók a közmûépítésben. A kis súlyú egynemû
2004. 41. évfolyam, 11. szám
mûanyagrendszer azonos rugalmassági tulajdonságokkal teljes tömítettséget, hosszú élettartamot biztosít, gyors, olcsó fektetést tesz lehetõvé. A tehermentesítés teleszkópos fedlappal történhet. Készülnek különbözõ mászható és teleszkópos csatorna tisztítóaknák KG aknafal-csõvel, valamint változatos elrendezésû házibekötõ-aknák. Az épületen belüli hideg- és melegvizes nyomócsõ rendszerek ideális alapanyaga a random PP. Kopásálló, nem korrodál, vízkõmentes, élelmezésügyileg jó, könnyen szerelhetõ, szigetelõ, rugalmas és oldhatatlan kötést 4. ábra. A KG csatornacsõ rendbiztosít. Elõnye még más rendszerrel szer különleges, extra5. ábra. Korszerû mûanyag mászható szemben a kiemelkedõ vegyszerállónyílású tisztítóidoma akna ság, az alacsony ár, a megbízható kötéstechnika, a megfizethetõ szerszám, a 80°C-os kioldódás vizsgálat (OÉTI), a széles idomválaszték és az anyagában színezett alapanyag. A 2. táblázat a költségek összehasonlítását mutatja különbözõ anyagok esetében. E csõrendszereknél használatosak a poli(fenil-szulfon) (PPSU) idomok. A hagyományos mûanyag csövek hátrányait a viszonylag nagy hõtágulás, a rossz hajlíthatóság, az oxigéndiffúzió, az esetenként bizonytalan kötésmód, a specifikus felhasználási mód, a magas anyagtartalom, a nagy súly és a legionella fertõzés veszélye jelenti. Ugyanakkor a többrétegû rendszer elõnyei a minimális hõtágulás, a kiváló hajlíthatóság, a teljes oxigéndiffúziómentesség, a 100% biztos kötésmód, a széleskörû felhasználási mód, a kis anyagtartalom, a kis súly, a fertõzésmentesség, a hosszú élettartam és a vízkõmentesség. A fal- és tetõ fûtési és hûtési rendszerek kialakításában a „Vissza a természethez” jelszó vezérelte a fejlesz6. ábra. Mászható és teleszkópos csatorna tisztítóakna KG aknafal-csõvel tõket. Ezek a rendszerek hagyományos falszerkezetekben is elhelyezhetõk, helyiségenkénti és központi szabályozás lehetséges, nincsenek a falban szerelvények, bár- biztosító rendszert alkalmazták a Galaxy Tower Wien milyen felületen szerelhetõ, nem reped a vakolat, a csö- fûtésrendszerének kialakításánál. A fûtésrendszerek kialakításánál, szinte mondhatni vek helyzete bármikor kimutatható és 2−3°C-kal alacsomisszót kell teljesíteni az életmód kialakításával és az nyabb hõmérséklet is elegendõ. A rendszer jóságát bizoenergiatakarékosság jegyében. nyítja, hogy már az ókorban is használtak felületfûtést. A gázipari termékek jó rugalmassággal rendelkezA csõ alapanyaga lehet térhálósított PE vagy random nek, amit a tekercselhetõség is mutat: D160 PE csõ 180− PP. A kivitelezés módja lehet 6-os csõvel párhuzamos 340 méteres tekercsben szállítható. Ezek a csövek húleágazással, 16-os csõvel, panel rendszerben vagy szabadon csõ2. táblázat. rögzítõvel. A különbözõ nyomócsõrendszerek költségeinek összehasonlítása A rendszer tervezése szinte megegyezik a padlófûtési rendszeHorgany Réz Más mûanyag Random PP rek tervezésével, a 0,7 W/m2·K heAnyagköltség, Ft 44 176 49 762 100 001 54 528 Munkaóra, óra 108 54 34 34 lyett azonban 0,5 W/m2·K nagysáMunkadíj (1000 Ft/óra) 108 000 54 000 34 000 34 000 gú hõátbocsátási tényezõ szükséÖsszesen, Ft 152 176 103 762 134 001 88 528 ges. Ezt a pontos beszabályozást is
2004. 41. évfolyam, 11. szám
MÛANYAG
ÉS
GUMI
437
zásbiztos kötésmód kialakítást nyújtanak, ami a beton kitámasztók elhagyását teszi lehetõvé. Kevesebb földmunka szükséges a fektetéshez, így gyorsabb a kivitelezés rugalmas nyomvonalvezetés mellett. Változatos kötésmódok alkalmazhatók, mint a hegesztett (elektrofitting, tompa, tokos, leágazó), az oldható (gyorskötõ, karimás) és a PE-fém átmenetek. Teljes idomválaszték biztosított a PE80, PE100 és 20− 630 mm-es tartományban.
Kérdéses, hogy tudunk-e hazánkban a belföldi és az import termékek minõségének fenntartására azonos szabályrendszert kialakítani és mûködtetni? Márpedig csak olyan megoldás felel meg a magyar csõgyártók és Magyarország érdekeinek, amely a szigort az importra is kiterjeszti, azaz egységes követelményrendszert támaszt. Ezen kívül figyelembe kell venni azt is, hogy a költséget növelõ megoldások csökkentik a magyar mûanyagcsõ gyártók versenyképességét.
A termékszabványok bevezetésének hazai tapasztalatai, néhány szó a „Harmonizált szabványokról” címmel tartott elõadást Aranyi Sándor, a PANNONPIPE KFT. minõségbiztosítási vezetõje. Megállapította, hogy a magyar csõgyártók nem élnek a „beleszólás” lehetõségével. A továbbiakban az európai szabványok várható hatását elemezve képet kaptunk, a 2004-ben MSZ EN-ként elérhetõ PE gáz csõszabványt összevetve a korábbi magyar szabványokkal, közel negyven csö és idom jellemzõjérõl. Némelyekhez kapcsolódik 1984-es Magyar Szabvány, másokhoz 1995-ös új MSZ. Az irodalmi jellegû adatoknak nem kell feltétlenül szerepelniük a szabványban. A termékvizsgálat egyre szélesebb körû, tehát a gyártó felelõssége növekszik a termék minõségét illetõen. Ugyanakkor megjelenik a vevõ-felhasználó felelõssége is a termék alkalmazásával kapcsolatban. Szabályzásra kerül a gyártó-tanúsító viszony. Növekvõ gyártói felelõsség jelentkezik az alapanyag-, csíkanyag kiválasztásánál. Igen fontos és felelõsségteljes munkát kíván a hulladék szabvány szintû engedélyezése is. A CE jelölés bevezetésekor a gyártó felelõssége tovább nõ, tanúsítania kell, hogy a CE jelöléssel ellátott terméke megfelel a CPD (Construction Product Directive − Építési Termék Irányelv) által elõírt követelményeknek. A CPD elõírásait a harmonizált EN (hEN) szabványok fordítják le a gyártók, felhasználók nyelvére, amelyek közül a (2005-ös megjelenésre) négy már kész van (lefolyó csövek, csatornacsövek, víznyomócsövek, hideg-meleg vízcsõ rendszer). Magyarországon a minõségi jelnek nincs hagyománya, ezért a CE jelölés bevezetése minõségrontó veszélyeket rejt magában. Talán kisebb ez a veszély, ahol erõs nemzeti minõségjellel rendelkezik az ipar. Ismeretes, hogy pl. a német minõsítési jelölést milyen nagy becsben tartották és tartják, nemcsak Németországban. A CE jelölésen kívül a gyártónak lehetõsége van külön deklarációban közölni azokat a „többlet” tulajdonságokat, amelyeket a CE jelölés nem kíván meg. A mûanyag csövek jelentõs része „MOD” (Manufacturer Own Declaration) eljárással viselheti a CE jelet. Ennek megfelelõen a minõség szinten tartására a CE jel viselés szabályainak hazai szigorítása nem lehet megoldás, hiszen ezeket a szabályokat más országból importált termékekre a közösségi szabályok miatt nem lehet elõírni.
A „Mûanyag ablakok gyártásáról” címû elõadást Bárány István, a PANORAMA KFT. fejlesztési vezetõje tartotta. Az 1991-ben alapított, 100%-os BORSODCHEM tulajdonú gyárban ma 190 alkalmazott dolgozik és 2003ban 1,8 Mrd Ft árbevételt értek el. Korrózió ellen és tömítésként 1954-ben kezdték alkalmazni az alumínium és a fa keretek borítására a lágy PVC-t, majd 1959-ben megjelent a kemény PVC profil. A PVC, mint szerkezeti anyag nagy szilárdsággal, jó ütésállósággal, kitûnõ idõjárás-állósággal rendelkezik. Optimális hõszigetelõ, hegeszthetõ, vegyszerálló, nehezen éghetõ, párára, nedvességre nem érzékeny, nem vetemedik, biológiailag nem bomlik, nem korrodeál, nem korhad, nem igényel felületkezelést. Hõszigetelési értéke 0,16 W/m·K, a fáé 0,14 W/m·K, az alumíniumé pedig 201 W/m·K. Az ablakok kezdetben egykamrás profilokból készültek, majd a 70-es években jelentek meg a kétkamrás, ezt követõen pedig a 80-as évek második felében a háromkamrás tokprofil rendszerek. Ez utóbbiaknál szél- és középtömítéses változatot is kialakítottak. A fejlõdés során egyre jobb tömítést értek el, fokozott levegõ-, víz- és hõzárást biztosítottak a nyílászárók. A fejlesztés nem állt meg, és megjelentek a négy-, majd 2000-ben az ötkamrás tok profilrendszerek is. A kamrák száma és a transzmissziós hõátbocsátási tényezõ közötti kapcsolatot a 3. táblázat mutatja.
438
MÛANYAG
ÉS
GUMI
3. táblázat. A PVC ablakprofilok hõátbocsátási tényezõi PVC ablakprofil kamráinak száma (tok szélessége, mm) 1-kamrás tokprofil (58 mm) 2-kamrás tokprofil (58 mm) 3-kamrás tokprofil (58 mm) 4-kamrás tokprofil (58 mm) 5-kamrás tokprofil (58 mm) 5-kamrás tokprofil (75 mm)
A tokkeret k-értéke merevítõ acélbetéttel együtt, W/m2·K 2,5 2,1 1,8 1,6 1,5 1,3
A fejlesztések céljai között továbbra is szerepel a minél jobb hõszigetelés elérése. A kamrák jelenleg EPDM es tömítéssel készülnek. A fejlesztések a külsõ kamrák poliuretán habbal történõ kitöltése irányába mutatnak.
2004. 41. évfolyam, 11. szám
