A m!anyag fröccsönt" iparág a számok tükrében

M!anyagipari stratégia

A m!anyag fröccsönt" iparág a számok tükrében Dr. Tóth György* okleveles m"anyagfeldolgozó gépész- és gazdasági mérnök

A fröccsönt! iparág 1. táblázat. fejl!désér!l legutóbb a A fröccsöntés helye a hazai m!anyag-feldolgozásban 2006 és 2011 között 2012. szeptemberi 2011/2006 2011/2010 Termékek 2006 2007 2008 2009 2010 2011 % % számban olvashattunk Fröccstermék, kt 148 176 185 190 210 211 részletes összefoglalót, 142,6 100,5 Részarány az összesb!l, % 21,4 23,9 24,2 27,5 28,4 27,6 amib!l kit"nt, hogy a Mindösszesen, kt 690 735 763 692 739 764 110,7 103,4 2008-tól tartó válság Forrás: MMSZ évei közül 2010-r!l 2011-re érte el az ágazat a legkisebb növekedést, és részaránya is csökkent az 2. táblázat. összes m"anyag-feldolgozáson belül (1. táblázat). EbFröccsönt"k 2011-ben, feldolgozott alapanyag ben a cikkben a legnagyobb anyagmennyiséget feldolgomennyiség szerint, csökken" sorrendben zó cégek neveit is megismerhettük (2. táblázat). 1. Jász-Plasztik Kft. 2. CSI Hungary Kft. Az egyes cégek gazdálkodási adatairól azonban rend3. Resilux Hungária Kft. szerint csak kevés információ került nyilvánosságra. Így 4. ALPLA M"anyag Csomagolóipari Kft. többnyire egyéni elképzelések, becslések szolgáltak ala5. Bericap Záródástechnikai Bt. pul az olyan vitákban, véleménycserékben, hogy milyen 6. LEGO Kft. árbevétel-arányos vagy t!kére vetített nyereségszint ér7. Deltaplast Kft. het! el az ágazatban, hogy a külföldi tulajdonú cégek 8. Wolf Plastics Csomagolási és Recycling Kft. mennyire különböznek ebben a tekintetben a tisztán ma9. Coca-Cola Beverage Kft. 10. Star*Plus M"anyagipari Kft. gyar tulajdonban lév! vállalatoktól, és milyen adóterhek11. IBV Hungária Kft. nek vannak a vállalkozások kitéve, illetve ezen a terüle12. Curver Kft. ten vannak-e különbségek a két csoport szerepl!i között. 13. Aquarius-Aqua Kft. Noha az elemzéshez szükséges mérlegek, eredmény14. Albuplast M"anyagfeldolgozó Rt. kimutatások mindenki számára hozzáférhet!k, nem ke15. Delphi Hungary Kft. rült nyilvánosságra átfogóbb elemzés. Részben ezt a 16. Tyco Electronics Kft. hiányt kívántam pótolni egy részletesebb munkával, 17. Mikropakk M"anyagfeldolgozó Kft. 18. Magyarvíz Kft. melynek f!bb megállapításait az alábbiakban foglalom 19. PEMÜ Pest Megyei M"anyagipari Rt. össze. 20.

M!anyag fröccsönt" vállalatok Összesen 210 vállalat adatait vizsgáltam (az összes m"anyag fröccsöntéssel foglalkozó cég és vállalkozás száma megközelíti a 300-at), és a részletes elemzésbe azokat vontam be, amelyek árbevétele 2011-ben elérte az 1 Mrd Ft-ot. Ez 77 vállalatot jelent, amelyek tevékenységében a m"anyag fröccsöntés alaptechnológiaként szerepel. Kimaradtak az elemzésb!l azok a cégek, amelyek a szakmai jelentések alapján jelent!s mennyiség" m"anyagot fröccsöntenek, de kibocsátásukban mégsem ez az alapvet! technológia (pl. COCA COLA BEVERAGE KFT., MAGYAR SUZUKI RT., FLEXTRONICS INTERNATIONAL KFT., GE HUNGARY, DELPHI, CONTINENTAL AUTOMOTIVE KFT., SMR/VISIOCORP KFT., PHOENIX MECANO KFT., MAGYARVÍZ KFT.). *Star-Plus

50

Videoton Elektro-Plast Kft.

Az értékelés alapjául szolgáló összesít! táblázatokat terjedelmi okokból, illetve azért sem tudom bemutatni, mert az egyes vállalatok hozzájárulását (a JÁSZ-PLASZTIK kivételével) nem kértem meg, bár erre úgy gondolom, szükség sincs, mivel mindenki által hozzáférhet! adatokról van szó. Árbevétel alakulása –#A 77 vállalat összevont árbevétele 449,022 Mrd Ft (a 2011. évi hazai ipari termelés 1,98%-a), ami az inflációt (3,9%) meghaladó mértékben növekedett az el!z! évi adathoz képest (405,307 Mrd Ft, 110,8%). Mindez a 98,4%-ra visszaes! GDP-hez képest rendkívül jó teljesítménynek tekinthet!.

M"anyagipari Kft., Miskolc

2013. 50. évfolyam 2. szám

–#11 vállalat (az összes 14,3%-a) árbevétele haladta meg a 10 Mrd Ft-ot, összesen 238 Mrd Ft-ot elérve, ami a szakma árbevételének több mint 53%-át adta. A legnagyobb szerepl! árbevétele 2011-ben meghaladta a 75 Mrd Ft-ot, ami a szakma összteljesítményének közel a 17%-a! –#Az export 264,14 Mrd Ft volt, ez 59%-nak felel meg, ami jó közelítéssel megegyezik a hazai ipar 2011. évi átlagos 57,38%-ával. Az export részarányának szórása 0-tól 99,89%-ig terjed, és általában a nagyobb árbevételt elér! cégekre jellemz! a nagyobb arányú külpiaci szereplés. –#16 vállalat (a cégek közel 21%-a) árbevételének több mint 90%-ában export piacokra dolgozott. Ennek értéke 2011-ben több mint 133 Mrd Ft volt, ami a szakma teljes árbevételének közel 30%-a. –#A 100% magyar tulajdonban lév! vállalatok 43,206 Mrd Ft értékben exportáltak (JÁSZ-PLASZTIK nélkül 19,334 Mrd Ft), ami a 169,460 Mrd Ft-os árbevételüknek a 25,5%-a (JÁSZ-PLASZTIK nélkül 93,299 Mrd Ft; 20,7%). –#Ugyanezek a mutatók a 100%-ban külföldi tulajdonosok kezében lév! cégeknél 203,427 Mrd Ft érték" export, ami a 262,308 Mrd Ft bruttó árbevételnek a 77,6%át teszi ki. Ez azt jelzi, hogy ezeket a cégeket valóban a költségel!nyök miatt telepítették a régióba, de továbbra is többnyire a korábbi piacaikra dolgoznak. –#2011-ben 17 cég árbevétele nem érte el a 2010. évi szintet abszolút értékben, illetve ha a 2011. évi inflációs értéket (3,9%) figyelembe vesszük, akkor 23 cégnek (az értékeltek 30%-ának) csökkent az árbevétele (értéktartomány 99,58–45,55% közötti). –#Az árbevételét legnagyobb arányban növel! 10 vállalat 2011-ben 37,984 Mrd Ft bevételt ért el a 2010. évi 23,956 Mrd Ft-tal szemben, ami 158,6%-os növekedésnek felel meg. –#10%-nál nagyobb mértékben 41 cég árbevétele n!tt (53,2%), a csúcsot a STANLEY ELECTRIC HUNGARY KFT. állította fel közel 218%-os növekedéssel. Ezek a vállalatok f!leg export piacokra szállítanak (több mint 72%ban). –#A 100% magyar tulajdonban lév! cégek árbevételüket a 2010. évi 162,511 Mrd Ft-ról 169,46 Mrd Ft-ra tudták növelni (104,3%), ami elmarad a tisztán külföldi tulajdonú vállalatok 115,2%-os növekményét!l, amit a 227,778 Mrd Ft-os 2010. évi árbevételük 262,308 Mrd Ftra növelésével értek el 2011-ben. –#A VIDEOTON csoport 3 vállalkozásának árbevétele 23,963 Mrd Ft-ról 21,973 Mrd Ft-ra csökkent (91,7%). Hiába n!tt a VIDEOTON PLASTIC GYÁRTÓ KFT. árbevétele 109,5%-ra, a VIDEOTON ELEKTRO-PLAST KFT. 2,139 Mrd Ftos bevételcsökkenését (88,82%-ra) nem tudta kompenzálni. A harmadik szerepl! VTCD VIDEOTON KOMPAKT-

2013. 50. évfolyam 2. szám

GYÁRTÓ KFT. 77%-ra zsugorodó árbevétele nagyságrendje miatt érdemben nem befolyásolta a csoport teljesítményét. –#A legnagyobb hazai szerepl!, a JÁSZ-PLASZTIK árbevétele is csak az inflációtól kisebb mértekben n!tt, 75,062 Mrd Ft-ról 76,160 Mrd Ft-ra (101,5 %). Ezt az is okozhatta, hogy 2011-ben beindult a csoport romániai gyárában a termelés, és a HANIL/SAMSUNG részére már onnan szervezték a szállításokat. Ezt a csoport konszolidált mérlege is alátámasztja a kimutatott 105,8%-os növekedéssel (100,66 Mrd Ft 2011-ben, szemben a 2010. évi 95,153 Mrd Ft-tal). Ennél a cégnél meg kell említenem, hogy az értékelésekben, a táblázatokban a hazai vállalatcsoport konszolidált adatait tartalmazó mérlegek és eredmény-kimutatások adatait szerepeltettem, nem a külföldi leányvállalatok mérlegeit is integráló konszolidált mérlegek adatait. LEMEZ

Költségszerkezet –#Mint az el!re várható volt, a cégek gazdálkodásában a legnagyobb költségelem az anyagköltség (alap-, segéd-, csomagolóanyagok, energia, víz), átlagosan 67,03%-kal (széls!értékek 1,48% – gyakorlatilag nem folyt termel! tevékenység – és 87,80%). A széls!értékek nélküli átlag 66,93%, érdemben nem különbözik. –#A második legnagyobb költségelem, ami az összes költségek 14,69%-át teszi ki, a bérköltség (az idegen, bérelt létszám költségei nélkül). Széls!értékek 1,83 és 50,32%, széls!értékek nélkül az átlag 14,71%, lényegében azonos. –#A harmadik tétel, az igénybe vett szolgáltatások ellenértékét takarja, 12,00%-ot ér el. Vélhet!en a bérmunkadíjak és a bérelt munkaer! költségei emelik ilyen magasra, de köztudott, hogy a sok szerelést, utólagos megmunkálást igényl! munkákhoz, részben a szezonalitás miatt is, gyakran bérelt munkaer!t vesznek a cégek igénybe. A tétel széls!értékei 0,00 és 34,56%. Ezek nélkül az átlagos mutató 11,72%, ami szintén nem mutat szignifikáns különbséget. –#Az értékcsökkenési leírás a költségek átlagosan 6,28%-át éri el (mivel meg sem közelíti az adótörvény szerint elszámolható 14%-os irányszámot, hanem közel 16 éves „tárgyi eszköz forgási sebességet” mutat), ezért elmondhatjuk, hogy a hazai m"anyag fröccsönt! szektor aránylag magas átlag életkorú berendezésekkel dolgozik. Ezt támasztják alá a M$ANYAGIPARI SZÖVETSÉG éves adatgy"jtései is a hazai fröccsgép állomány összetételér!l 2011-ben. A válságot követ!en már 5,84%-os arányt ért el az újonnan vásárolt berendezések száma a használt gépek számához képest, de ezeknek valószín"leg csak töredéke szolgált cserét, nagyobb hányada a meglév! kapacitásokat b!vítette.

51

Nyereségmutatók –#A szakma által 2011-ben elért adózás el!tti nyereségtömeg 22,391 Mrd Ft-ra csökkent a 2010. évi 29,561 Mrd Ft-ról, ami 76% alatti szintnek felel meg. –#A szakma árbevételre vetített nyereségességi mutatói is sokat romlottak, 7,29%-ról 4,99%-ra (69,5%). –#Ugyanez 17,93%-ról 11,40%-ra (65%) csökkent, ha a saját t!két vesszük vetítési alapnak. –#A 77 vállalat közül 2011-ben 19 (24,7%) mutatott ki veszteséget, összesen 4,362 Mrd Ft értékben, ez 2010ben 15 vállalatnál 1,696 Mrd Ft volt. –#A legnagyobb veszteséget 2011-ben a PAYER INDUSTRIES MAGYARORSZÁG KFT. szenvedte el 1,126 Mrd Ft-tal, 2010-ben ugyancsak a PAYER, akkor 373 MFt-ot mutattak ki. –#Abszolút értékben a legnagyobb romlást nyereségében a JÁSZ-PLASZTIK KFT. számai mutatják 5,066 Mrd Ftos csökkenéssel, de még ezzel együtt is a szakma legeredményesebb cége maradt. A 15,5%-os árbevétel-arányos nyereségszintje lényegesen magasabb a szakma átlagát jelent! 4,99%-kal szemben (2,83% a JÁSZ-PLASZTIK nélkül). –#Megrendít!nek tekinthet! a CU ELECTRONICS EUROPE KFT. pozícióromlása is, hiszen 8,2%-os 2010. évi árbevétel-arányos nyereségszintr!l (13,24% 2009-ben) abszolút értékben 1,527 Mrd Ft-tal csökkenve –8,37%os szintre került. –#Ugyanez mondható el a DAE CHANG HUNGÁRIA KFT.r!l, ahol a pozícióromlás 2011 és 2010 között 167 MFtot tett ki, tovább fogyasztva a cég saját t!kéjét (273 MFtra). Egy újabb veszteséges év azt eredményezheti, hogy a vállalat saját t!kéje negatív tartományba kerül. –#Hasonló tendenciát mutat a DONGJIN SEBES GYÁRTÓ ÉS ÉRTÉKESÍT% KFT. beszámolója is (2011-ben 6,706 Mrd Ft árbevételt ért el, m"anyag fröccsöntéssel is foglalkoznak, de tevékenységükben a fémipari tevékenység dominál, ezért nem szerepelnek a vizsgált cégek között). Annak ellenére, hogy 2011-ben árbevételét 363%-ra növelte, veszteségessé vált –12,5 MFt-tal. –#Az utóbbi három cég szinte kizárólag a SAMSUNG részére dolgozik, és a JÁSZ-PLASZTIK árbevételét is több mint 60% mértékben ezek a beszállítások határozzák meg. Nyereségük visszaesésében (nagyjából változatlan árbevétel mellett) a SAMSUNG felé érvényesített árazásuknak kellett szerepet játszania, hisz annak árbevétele 2011ben közel 20%-kal visszaesett, nyereségét mégis közel 12-szeresére, 34,729 Mrd Ft-ra tudta növelni. –#Az egész szakma nyereségének több mint felét, 52,7%-át egyedül a JÁSZ-PLASZTIK KFT. hozta (2010-ben 57,1%-át), ezzel szemben árbevétele az összesnek a 17%-át sem éri el. –#Az öt legnagyobb nyereséget elért cég

52

(17,412 Mrd Ft-tal) adta az ágazat megtermelt nyereségtömegének 77,8%-át (2010-ben 73%), az árbevételnek azonban csak kevesebb, mint a 36%-át állították el!. –#Az árbevétel-arányos nyereség 4,99%-os 2011. évi (7,29% 2010-ben) átlagos mutatójával szemben a legnagyobb nyereségtömeget elért JÁSZ-PLASZTIK 15,5%-ot ért el (2010-ben 22,47%-ot), ami bármely más iparággal összehasonlítva is rendkívül magas értéknek tekinthet!. –#Szintén magas értéknek számít a legnagyobb nyereséget elért 5 cég árbevétel-arányos nyereségének 10,9%os súlyozott átlaga 2011-ben, illetve a 14,7%-os átlag 2010-ben. –#A legmagasabb árbevétel-arányos nyereséget 2011ben a LEGRAND KONTAVILL RT. mutatta ki 17,43%-kal (rögtön mögötte a második helyen a JÁSZ-PLASZTIK található). –#A saját t!kére vetített t!kearányos mutatók hasonló képet mutatnak. 11,4%-os az átlagos érték 2011-ben, szemben a 2010. évi 17,9%-kal (36%-ot meghaladó romlás), de itt is jelent!s szórás tapasztalható (széls!értékek –247,42-t!l +242,34%-ig!). F!leg a veszteséges 2010. és 2011. éveknek köszönhet!en is, három cég saját vagyona negatívvá vált (WAREMA PLASTIC TECHNOLOGY HUNGARY KFT., BTH FITTING GYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT., AMB COMPONENTS HUNGARY BT. – ez utóbbi már 2010-ben is negatív t!kével rendelkezett). Ugyancsak negatív saját t!kével m"ködött 2010-ben és 2011-ben is a kiemelt cégek közül az SMR/VISOCORP KFT., tulajdonosai tagi kölcsönökkel tartották fenn m"köd!képességüket. –#A VIDEOTON m"anyag fröccsönt! cégei 2011-ben 21,973 Mrd Ft árbevételt értek el (23,963 Mrd Ft 2010ben), ami több mint 8%-os visszaesés. A csoport vállalatai 923 MFt nyereséget termeltek (a 2010. évi 1135 MFttal szemben). Arányaiban a CD-gyártással foglalkozó VTCD KFT. árbevétele csökkent a legnagyobb mértékben (több mint 25%), de árbevételét tekintve a legnagyobb visszaesést a VT ELEKTRO-PLAST szenvedte el 2,139 Mrd Ft-os csökkenéssel. A VT PLASTIC GYÁRTÓ KFT. árbevétele 9,5%-kal n!tt (4,32 Mrd Ft-ra), de nyeresége csökkent 7%-kal (263 MFt-ra). Tulajdonosi szerkezet, t"kemutatók –#A 2011. évi adatok szerint, a vállalatokban megtestesül! saját t!ke nagysága 196,366 Mrd Ft, ami 31,465 Mrd Ft (16,02%-os) növekedést takar 2010-hez képest. Ennek közel 32%-a egyetlen cégbe, a JÁSZPLASZTIK-ba összpontosul visszaforgatott adózás utáni nyereség formájában. A t!kenövekmény 79%-a (24,862 Mrd Ft) a legnagyobb saját t!kével rendelkez! 5 cégben realizálódott. –#19 vállalatnak (24,7%) csökkent a saját t!kéje 2011-ben összesen 3,506 Mrd Ft-tal (23,4%-kal a

2013. 50. évfolyam 2. szám

14,964 Mrd Ft-hoz képest), 56-nak pedig (72,7%) összesen 34,97 Mrd Ft-tal n!tt (19,36%-kal a 180,617 Mrd Fthoz képest). –#A saját t!keváltozás széls! értéke 238,79% (GRANA M$SZAKI M$ANYAGGYÁRTÓ KFT.), de a kétszeresénél nagyobbra növelte saját t!kéjét még a CSI HUNGARY KFT. (234,37%), a WEISS HUNGÁRIA KFT. (216,43%), a DEKOPLASTIC KFT. (211,89%) és az ARRK HUNGÁRIA KFT. (207,77%) is. –#A legnagyobb vesztes pedig a BTH FITTING GYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT., –482,4% eséssel teljes t!kéjét elveszítette, de hasonlóan járt a WAREMA PLASTIC TECHNOLOGY HUNGARY KFT. is, –135,77%-os eséssel saját t!kéje negatívba fordult. –#A vizsgálatban szerepl! 77 vállalkozás közül 29 cég 100%-ban magyar tulajdonban m"ködik (37,66%), 6 vegyes tulajdonban (7,8%), 42 pedig teljesen külföldi tulajdonban van (54,54%). –#A magyar tulajdonosok kezében 97,111 Mrd Ft érték" saját t!keállomány található (49,45%), de ennek túlnyomó többsége a JÁSZ-PLASZTIK KFT.-re koncentrálódik, nélkülük az összeg 34,309 Mrd Ft, mindössze 17,47%. –#A 10 legnagyobb saját t!kével gazdálkodó cég között csak kett! magyar található, a JÁSZ-PLASZTIK KFT., valamint a PEMÜ M$ANYAGIPARI ZRT. –#Megjegyzésre érdemes, hogy összesen 35 vállalat vagyona haladja meg az 1 Mrd Ft-ot, ebb!l szám szerint  (54,3%) van 100%-ban külföldi kézben,  ( 8,6%) külföldi többségi tulajdonban, és (37,1%) teljes egészében magyar tulajdonosoké. –#A fenti 35 cég között az összesen m"ködtetett 182,988 Mrd Ft saját t!ke a következ!képpen oszlik meg:  külföldi társaság tulajdonában 86,448 Mrd Ft, azaz 47,24% van,  külföldi többségi 7,246 Mrd Ft-ot, 3,96%-ot birtokol, és a magyar 89,293 Mrd Ft-ot, 48,80%-ot tudhat a magáénak. –#3 vállalat m"ködött 2011-ben negatív t!kével, mindhárom 100% külföldi tulajdonban van. A korábbiakban tárgyalt két cégen kívül az AMB COMPONENTS HUNGARY BT. tartozott ebbe a körbe. M"ködésük során fizet!képesek voltak, a tulajdonosok t!ketartalék befizetése révén, vagy tagi kölcsönnel, vagy/és kapcsolt vállalkozás által nyújtott hitellel biztosították az anyagi hátteret. –#A hazai tulajdonú cégek 2011-ben 165,978 Mrd Fttal részesedtek az összesen 449,022 Mrd Ft-os árbevételb!l. Ehhez az igénybe vett saját t!ke 94,583 Mrd Ft volt. A saját t!ke árbevétel generáló hatása 207%-os volt. –#A tisztán külföldi tulajdonban lév! vállalatok 93,232 Mrd Ft saját t!kével 262,308 Mrd Ft árbevételt

2013. 50. évfolyam 2. szám

értek el, ami 281,3%-os árbevételi szorzót jelent. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar tulajdonú t!ke ebben a szegmensben nem tud a külföldi tulajdonúhoz hasonló hatékonysággal dolgozni, akkora árbevételt generálni. –#A JÁSZ-PLASZTIK nélkül az árbevétel 89,817 Mrd Ft, az ehhez igénybe vett t!ke 31,781 Mrd Ft, a szorzó 282,6%, tehát közel azonos t!kehatékonyságot mutat a külföldiekkel. Mindebb!l az következik, hogy a JÁSZPLASZTIK t!kehatékonysága (76,161 Mrd Ft/62,802 Mrd Ft, 121,3%) nagyon alacsonynak tekinthet!, de ezzel a kés!bbiekben még részletesebben foglalkozok. –#Az exportban történ! részesedése a hazai tulajdonú cégeknek 2011-ben 56,575 Mrd Ft volt, ez a 264,140 Mrd Ft-os összteljesítménynek csupán a 21,42%-a. Ez az export teljesítmény a saját t!kére vetítve 59,8%-os szorzónak felel meg, ellentétben a külföldi tulajdonú cégek 222,6%-os szorzójával. –#A saját t!kére vetített adózás el!tti eredmény a magyar tulajdonú cégeknél (14,701 Mrd Ft/94,583 Mrd Ft) 15,54%-ot ért el, a teljes egészében külföldiek által birtokolt vállalatoknál (6,959 Mrd Ft/93,232 Mrd Ft) 7,46%, ami a hazaiak által felmutatott értéknek a felét sem éri el. (JÁSZ-PLASZTIK nélkül 2,898 Mrd Ft/31,781 Mrd Ft-tal 9,11%, ami még mindig meghaladja a külföldiek tulajdonában lév! vállalatok t!kehatékonyságát (122,1%)). –#A hazai tulajdonú vállalkozások által elért nyereség abszolút értéke 14,701 Mrd Ft (de tudjuk, hogy ebb!l 11,803 Mrd Ft egyedül a JÁSZ-PLASZTIK KFT.-nél realizálódott), ami a szakma által kimutatott 22,391 Mrd Ft-os nyereségnek a 65,66%-a, nagyobb, mint a saját t!kék hányadosa (49,45%). –#A JÁSZ-PLASZTIK-tól „letisztítva” 75 cég 10,588 Mrd Ft nyereséget ért el, összesen 133,564 Mrd Ft saját t!ke felhasználásával. A magyar tulajdonosi háttérrel rendelkez!k könyveiben 2,898 Mrd Ft nyereség szerepelt (27,37%), amihez 31,781 Mrd Ft (23,79%) saját t!két használtak, tehát még így is a saját t!ke arányánál nagyobb mértékben részesültek a nyereségb!l. –#Az árbevétel-arányos nyereség a hazai tulajdonú cégeknél 8,86% (14,701 Mrd Ft/165,978 Mrd Ft). Ugyanez a JÁSZ-PLASZTIK értékeit!l „megtisztítva” (2,898 Mrd Ft/89,817 Mrd Ft) már csak 3,2%-os árbevétel-arányos nyereséget eredményezett 2011-ben. –#A kizárólag külföldiek tulajdonában álló vállalatoknál 6,959 Mrd Ft eredmény keletkezett, ami a 262,308 Mrd Ft-os árbevételnek a 2,65%-a. Ennek a lemaradásnak els!sorban az az oka, hogy a legnagyobb veszteséget elkönyvel! cégek ebb!l a körb!l kerültek ki. Tulajdonosok, hozzáadott érték, adóterhelés –#Az iparág 2011-ben összesen 112,518 MFt hozzáadott értéket állított el!.

53

–#Ebb!l a bérköltség 63,985 Mrd Ft – 56,86%, –#amortizáció 26,142 Mrd Ft – 23,23%, –#nyereség 22,391 Mrd Ft – 19,91%. –#A hazai tulajdonú cégek 41,826 Mrd Ft (JÁSZPLASZTIK nélkül 20,547 Mrd Ft) hozzáadott értéket értek el 2011-ben, ami a saját t!kére vetítve 44,1% (JÁSZPLASZTIK nélkül 64,65%!). –#A 100% külföldi tulajdonban lév! vállalatoknál 66,651 Mrd Ft hozzáadott értéket és a saját t!kére vetítve 71,49%-os szintet számítottam, ami megint nagyobb t!kehatékonyság szintet mutat, mint a magyar tulajdonú cégek esetében tapasztalható. –#A 100% magyar tulajdonban lév! cégeknél &#a bérköltség aránya a hozzáadott értékben (19,412 Mrd Ft/41,826 Mrd Ft) 46,4%, a JÁSZ-PLASZTIK nélkül (14,013 Mrd Ft/20,547 Mrd Ft) 68,2%, &#egységnyi bérköltség 8,73 Ft árbevételt eredményezett (169,46 Mrd Ft/19,412 Mrd Ft) (JÁSZ-PLASZTIK nélkül 6,40 Ft-ot – 89,817 Mrd Ft/14,013 Mrd Ft), &#egységnyi bérköltség 0,76 Ft nyereséget termelt (14,701 Mrd Ft/19,412 Mrd Ft) (JÁSZ-PLASZTIK nélkül kevesebb mint 0,21 Ft-ot – 2,898 Mrd Ft/14,013 Mrd Ft). –#A 100% külföldi tulajdonban lév! cégeknél &#a bérköltség aránya a hozzáadott értékben (42,295 Mrd Ft/66,651 Mrd Ft) 63,46%, &#egységnyi bérköltség 6,20 Ft árbevételt eredményezett (262,308 Mrd Ft/42,295 Mrd Ft), &#egységnyi bérköltség 0,16 Ft nyereséget termelt (6,959 Mrd Ft/42,295 Mrd Ft). –#A 100%-ban magyar tulajdonban lév! cégeknél &#az amortizációs költség aránya a hozzáadott értékben (7,713 Mrd Ft/41,826 Mrd Ft) 18,4%, a JÁSZPLASZTIK nélkül (3,636 Mrd Ft/20,547 Mrd Ft) 17,7%, &#egységnyi amortizációs költség 21,97 Ft árbevételt eredményezett (169,46 Mrd Ft/7,713 Mrd Ft) (JÁSZnélkül 24,70 Ft-ot – PLASZTIK 89,817 Mrd Ft/3,636 Mrd Ft), &#egységnyi amortizációs költség 1,90 Ft nyereséget termelt (14,701 Mrd Ft/7,713 Mrd Ft) (JÁSZ-PLASZTIK nélkül 0,80 Ft-ot – 2,898 Mrd Ft/3,636 Mrd Ft). –#A 100% külföldi tulajdonban lév! cégeknél &#az amortizációs költség aránya a hozzáadott értékben (17,397 Mrd Ft/66,651 Mrd Ft) 26,1%, &#egységnyi amortizációs költség 15,08 Ft árbevételt eredményezett (262,308 Mrd Ft/17,397 Mrd Ft), &#egységnyi amortizációs költség 0,40 Ft nyereséget termelt (6,959 Mrd Ft/17,397 Mrd Ft). –#A hazai tulajdonú vállalatok nyereségadó befizetése 2011-ben 326 MFt volt, ami a nyereségükre vetítve a 2,22%-os szintet sem éri el. –#A külföldi tulajdonú cégek összesen 1,608 Mrd Ft nyereségadót fizettek, ami a 6,959 Mrd Ft összes nyereségnek a 23,11%-a (!!!).

54

–#Ha a veszteséges cégek „eredményeivel” nem csökkentjük az összes nyereséget a két csoportban, akkor a hazai tulajdonú vállalatok pozitív nyereségeinek összege 15,474 Mrd Ft (a 14,701 Mrd Ft-tal szemben), ami a cégek által befizetett nyereségadóval (317 MFt) 2,04%-os átlagos adóterhelést jelent. –#A külföldi tulajdonú vállalatok pozitív nyereségeinek összege 10,512 Mrd Ft (a 6,959 Mrd Ft-tal szemben), ami a befizetett 1,566 Mrd Ft-os nyereségadóval 14,9%-os átlagos adóterhelésnek felel meg. Ez a „közhiedelemben” elterjedt nézettel, miszerint a külföldi cégek Magyarországon nem fizetnek nyereségadót, vagy a magyar tulajdonú cégekhez képest sokkal kevesebbet fizetnek, ütközik, éppen az ellenkez!jét igazolja! –#Hat vállalat fizetett 20%-ot meghaladó nyereségadót, négy 30% felett (??), mind a hatan 100% külföldi tulajdonban vannak. –#A három legnagyobb adófizet! mind 100% külföldi tulajdonú cég, befizetésük 938 MFt, a szakma befizetésének a 46,48%-a (938 MFt/2,018 Mrd Ft). –#A legnagyobb 10 adóbefizet! vállalat közül 8 cég 100%-ban külföldi tulajdonban van, 1 vállalkozás 100%ban, 1 pedig 26%-ban magyar tulajdonú. Ez a 10 vállalat összesen 1,63 Mrd Ft nyereségadót fizetett meg, ami az összes adó 80,77%-át tette ki. –#22 cég egyáltalán nem fizetett adót, 1 visszaigényelt 6 MFt-ot. –#Az átlagos nyereségre vonatkoztatott adóterhelés 8,98%-os, a veszteséget kimutatott vállalatoktól megtisztítva pedig 9,64%-os. A fentieket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a m"anyag fröccsönt! cégek továbbra is az országos átlag feletti növekedést produkáltak, bár egyre jobban szór az egyes vállalatok teljesítménye. Felt"n! az ágazatban m"ködtetett t!ke jelent!s koncentráltsága néhány vállalatban, és az, hogy a legnagyobb cég saját t!kéje növekszik a legnagyobb mértékben. Ellentmondásban van ezzel, hogy t!kehatékonysága kifejezetten gyengének tekinthet!. Néhány nagy szerepl! eredményei jelent!sen eltérítik az átlagot, és van olyan cég, amelyik más gazdasági ágazatokkal összehasonlítva is rendkívül jó árbevétel-arányos eredményességgel dolgozik. A tisztán külföldi tulajdonú vállalatok exportpiaci részvétele lényegesen meghaladja a magyar tulajdonú vállalkozásokét, és tényez!-felhasználási hatékonyságuk is jobb. A közhiedelemben általánosan elterjedt véleménnyel szemben, a külföldi tulajdonú cégek adóterhelése/befizetése 7-szeresen meghaladja a hazai tulajdonú fröccsönt! vállalatok adóterhelési szintjét.

2013. 50. évfolyam 2. szám