Németh Viktória
A manipuláció eszközei a napilapok gazdasági rovataiban
A Méltányosság Politikaelemző Központ egy korábbi médiaelemzése már rávilágított arra, hogy az egyes napilapok véleményrovatai – elsősorban belpolitikai téma esetén – politikai „hitüket” sulykolják a közvélemény felé. Ebben az elemzésben arra teszek kísérletet, hogy ezt az újságok gazdasági rovatai kapcsán is bebizonyítsam. Tanulmányom létjogosultságát az a közvélekedés is alátámasztja, miszerint a gazdasági újságírás alapvetően különbözik a politikai publicitástól: mivel rengeteg számadat áll a rendelkezésünkre és ezeknek közgazdaságilag nem lehet egymásnak gyökeresen ellentmondó értelmezést adni, azt gondoljuk, hogy az újságok között ezekben a témákban nagyobb a konszenzus, mint más cikkek esetében. Vizsgálatomban azonban nem csak a gazdasági rovatok cikkeinek puszta tartalmára korlátozódik: bebizonyítom, hogy az írások tartalma mellett a témaválogatás és a rovat szerkesztése is manipulálhat. Ezek a manipulációs technikák az eszközei annak, hogy a sajtótermékek pártosságuk fényében ábrázolják a gazdaság aktuális helyzetét. A gazdasági rovatok alábbiakban bemutatandó jellemzése révén egyértelművé válik, hogy azok nem egy koherens gazdaságot mutatnak be, nem természetes, belső logikája szerint követik nyomon annak alakulását, hanem valójában egy-egy politikai erő gazdasági tematikáját konstruálják meg. Ezek az eljárások együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság aktuális Magyarország négy vezető napilapja közül mindegyikről egyértelműen tudható, hogy melyik politikai oldalhoz áll közelebb: a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet jobboldali, míg a Népszabadság és a Népszava baloldali lapnak minősül. 1
1
http://meltanyossag.hu/files/meltany/imce/audio/a-avelemenyszabad-0805.pdf http://meltanyossag.hu/files/meltany/imce/ny-mituzentacimlap-08_04_15_.pdf
-1-
Az újságok 2008. július 2. és 9.-e között megjelent lapszámait vizsgáltam, hipotézisem bizonyításához pedig a következő szempontokat vettem figyelembe: 1. Az aktuális híreket milyen formában közvetítik? 2. A rovatokban megjelenő írások igazodnak-e a saját politikai tábor közkedvelt témáihoz? 3. A gazdaság általános állapotára vonatkozóan milyen képet festenek a rovatok? Az adott héten megjelent cikkeket vizsgálva választ próbálok keresni azokra a kérdésekre is, hogy vajon melyik napilapról mondható el, hogy objektíven áll hozzá a gazdasági kérdésekhez és melyik a leginkább elfogult? Illetve vajon mennyire van kapcsolat az azonos politikai oldalon elhelyezkedő napilapok és pártok között? Az elemzés végén található táblázatban az egyes napilapok cikkeit osztályoztam aszerint, hogyan viszonyulnak a hozzájuk közel álló pártok gazdaságpolitikájához, illetve a gazdaság jelenlegi állapotához. Ezek alapján az előzetes várakozásom szerint az egyes napilapokban több lesz a saját oldalnak kedvező cikk. Ha ez teljesül, akkor a napilapok gazdasági rovatain meglátszik az, hogy milyen a politikai irányultságuk.
1. Aktuális hírek Az aktuális hírek vizsgálatát bevonni az elemzésbe azért tartom fontosnak, mert jelentősségük miatt minden napilap foglalkozik velük, így könnyen összehasonlíthatóak, illetve olyan hírekről van szó, amelyek relevánsak a pártok gazdaságpolitikája szempontjából is. Ez azt is jelenti, hogy a napilapok nem csak a gazdasági rovat keretében foglalkoznak velük és akár több napon keresztül végigkövetik az eseményeket. A héten három főbb téma volt, ami ehhez a kategóriához tartozik: a forint erősödése, az euró bevezetése és a növekvő élelmiszerárakkal összefüggésben a Fidesz áfacsökkentési javaslata. Elmondható a napilapokról, hogy összességében az aktuális híreket a saját politikai oldaluknak megfelelően fogalmazták meg, kivételt talán a Népszabadság képez, ahol több
-2-
olyan cikk jelent meg, amely egy téma előnyeit és hátrányait is leírta. A cikkekben elhangzott érvek és ellenérvek gyakran idomultak a támogatott politikai oldal kommunikációjához. Így például az áfacsökkentési javaslatnál míg a jobboldali újságok támogatták a javaslatot, külföldi példákat hoztak fel ennek alátámasztására valamint a kormány tehetetlenségéről írtak, addig a baloldali lapok a javaslat költségvetésre vonatkozó negatív hatásait emelték ki és az EU erre vonatkozó irányelveivel támasztották alá saját álláspontjukat. A forint erősödésével kapcsolatban is tapasztalhatóak eltérések a lapok között. A jobboldali sajtó inkább a negatív érveket jelenítette meg, mivel bizonyos iparágak szempontjából kifejezetten káros az erős forint, ilyenek az exportra termelő mezőgazdaság és a hazai turizmus. A baloldali újságok ebben az ügyben a héten tárgyilagosabbnak bizonyultak, mindkettőben jelentek meg a pozitív és negatív hatásokat is bemutató cikkek. Az euró magyarországi bevezetéséről szóló hírek is megosztották a napilapokat. A héten közös sajtótájékoztatót tartott a Jegybank elnöke a pénzügyminiszterrel, ahol bejelentették a Nemzeti Átállási Terv elkészültét. 2 Mindkét jobboldali lap a bevezetés konkrét időpontjának megnevezését hiányolta, és értetlenkedésüket fejezték ki, hogy miért volt szükség erre a sajtótájékoztatóra. Emellett többször említést tesznek arról, hogy a polgári kormány idején volt céldátum és egyébként Magyarország egyet sem teljesít a maastrichti kritériumok közül. A baloldali lapok ezzel szemben inkább üdvözlik a NÁT-ot és leírják, hogy erre mindenképpen szükség van, hogy az euróra való átállás zökkenőmentes legyen. Jellemző technikája volt még a lapoknak az általuk képviselt nézőpont alátámasztására, hogy idéztek egy-egy, a saját oldalhoz tartozó szakpolitikus nyilatkozatát, például Font Sándort a jobboldali napilapokban és Kékesi Tibort 3 a baloldaliakban. Emellett a lapokban a héten megjelentek olyan cikkek is, amelyekben csak olyan szakembereket szólaltattak meg, akik valójában a saját politikai oldalhoz közelálló közgazdászok.
2 3
Az euró Magyarországra való bevezetésének ütemterve.
Font Sándor az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának fideszes elnöke, Kékesi Tibor pedig a Költségvetési Bizottság szocialista tagja.
-3-
2. Témaválogatás Az egyes politikai oldalon elhelyezkedő napilapok nem csak abban térnek el egymástól, hogy milyen stílusban, milyen stilisztikai eszközökkel jelenítenek meg egy-egy hírt, hanem abban is, hogy milyen ügyeknek adnak nagyobb hangsúlyt a rovaton belül. A héten elvégzett megfigyelésem szerint valóban jellemző a négy napilapra, hogy sokkal nagyobb figyelmet szentelnek az olyan híreknek, amelyek a saját táboruknak illetve a hozzájuk közel álló pártoknak kedveznek, általuk „felkapott” és „uralt” témák. Ennek egyrészt emlékeztető funkciója van, amely inkább az adott politikai oldallal szimpatizálókat célozza meg. Másrészt az újsághoz közelálló pártok által képviselt gazdaságpolitikai intézkedéseket és álláspontokat hivatott alátámasztani. Főleg a Magyar Nemzet és Magyar Hírlap rovatainak hírválogatására jellemző, hogy a legfontosabb, mindenképpen említésre méltó ügyek mellett sokszor olyanokkal is foglalkoznak, amelyeknek gyakran inkább politikai, mint gazdasági jelentőségük van, és talán nem is feltétlenül a gazdasági rovat keretében jelenne meg más újságokban. Például a jobboldali napilapok közül a Magyar Nemzet többször foglalkozott a multinacionális cégek hazai elfogadottságával vagy még inkább elutasítottságával, amelyek a Fidesz által gyakran hangoztatott hazai kis- és középvállalkozásokat támogató politika alátámasztására szolgálhatnak. Az MDF és a mostanában a Fidesz is egyre erőteljesebben kommunikálja a korrupció elleni harc szükségességét, így a jobboldali lapok többször foglalkoznak gyanús közbeszerzési ügyekkel illetve a korrupció mértékét vizsgáló tanulmány elkészültéről is tudósítanak. A Népszava rovata a legrövidebb, így tisztán gazdasági hírek szerepelnek benne. A Népszabadság rovatában szereplő semleges cikkek nagy aránya pedig a rovat terjedelmének is köszönhető, amelybe így belefért több semlegesnek tekinthető tudósítás is, illetve külföldi gazdasági szereplővel kapcsolatos cikk. A baloldali lapok gyakran tudósítanak egyes ügyekről olyan érveléssel, hogy az Európai Unió irányelveit hozzák fel saját álláspontjuk alátámasztására. Ez közel áll ahhoz, ahogy a kormány utasítja el az ellenzék javaslatait és hárítja el a saját felelősségét a világgazdasági folyamatokra hivatkozva olyan ügyekben,
-4-
melyek begyűrűző hatásai ellen szerinte nem lehet tenni semmit. Jellemző még a témaválogatásra, hogy a miniszterelnök és a kormány tettrekészségét, dinamizmusát kiemelve tudósítanak egyes ügyekről, mutatva ezzel azt, hogy a kisebbségi kormányzás ellenére zajlik a munka, sikereket ér el az ország és még mindig van mit tenni.
3. Gazdaság állapota A gazdaság általános állapotára vonatkozó cikkek az előzetes várakozásnak megfelelően oszlottak meg a két különböző oldalhoz tartozó napilapokban. Azaz míg a jobboldali lapokban inkább a negatív, pesszimista nézőpontból jelenítették meg a híreket, addig a baloldaliakban igyekeztek egy adott ügynek a pozitív hatásait is megemlíteni valamint beszámolni az esetleges kedvező folyamatokról. A jobboldali lapok jobban hasonlítottak egymásra, a gazdaság csődhöz közeli állapotát hangsúlyozták, valamint mindkét újság rendszeresen írt a gazdaság általános rossz állapotáról, például az államháztartási hiány, az államadósság alakulásáról, számadatokkal is alátámasztva mindezeket. A baloldali sajtó azonban nem tudott igazán nagy gazdasági sikerekről beszámolni. A Népszabadság egyes tudósításai tárgyilagosabbnak tűnnek annak ellenére, hogy nem boncolgatják a kormány felelősségét. Megfigyelhető, hogy a sok külföldi gazdasági jelenségekkel foglalkozó cikk van és a bírálatokat a gazdaság állapotára vonatkozóan inkább úgy jelenítik meg, hogy felsorolják egy ügyben az előnyöket és hátrányokat is, illetve hangsúlyozzák azt, hogy van megoldási javaslat. Nem sugallnak tehát „világvége hangulatot”, mint a jobboldali napilapok. A Népszava tekinti leginkább pozitív szemmel a kormány döntéseit, és álláspontjukat legtöbbször közvetlenül az illetékes minisztérium nyilatkozatából vezetik le.
-5-
Összefoglalás Az eredmények igazolták az előzetes feltevést, miszerint a napilapok politikai irányultsága és a gazdasági rovatban megjelenő cikkek között összefüggés van. Azonban az egyes lapok különböző mértékben támasztották alá ezt a hipotézist. 1. táblázat 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% kedvező
40,00%
semleges
30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Magyar Nemzet Magyar Hírlap
Népszabadság
Népszava
A táblázatban egy cikk kedvező besorolást kapott, ha az a saját politikai oldal gazdaságpolitikáját támogatja és a gazdaság általános állapotának megítélésében is igazodik hozzájuk; semlegest, ha abban az érvek pro és kontra jelennek meg, vagy ha nemzetközi gazdasági témát tárgyal. A magyar médiaviszonyokra jellemző, hogy a táblázat nem tartalmaz egy harmadik, negatív pólust, ami azon cikkek arányát mutatná, amelyek egyértelműen bírálnák a saját politikai oldal gazdaságpolitikai elképzeléseit. Míg a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap rendíthetelenül a saját tábora igazát igyekszik alátámasztani, úgy tűnik, mintha a baloldali lapok kevésbé lennének harciasak.
-6-
2.
táblázat 70,00% 60,00% 50,00% 40,00%
kedvező
30,00%
semleges
20,00% 10,00% 0,00% jobboldali
baloldali
Különösen igaz ez a Népszabadságra, mely a semleges cikkek tekintetében magasan a legjobban vizsgázott. Hiba lenne azonban egyértelműen azt a következtetést levonni, hogy a két baloldali napilap kevésbé elfogulatlan, hiszen az igazsághoz hozzátartozik, hogy ők más módszerekkel érik el azt, hogy kedvezzenek a támogatott politikai oldalnak. Ebből a szempontból a jobboldali napilapok jobban hasonlítanak egymásra, egyértelműen fogalmaznak a kormány politikájának kritikájában és az ellenzék, elsősorban a Fidesz támogatásában. Azonban a baloldali lapoknál ez nem feltétlenül jelenik meg ennyire egyértelműen, ők inkább a témaválogatással érik el ezt a hatást. Ha más-más eszközökkel is, de mindegyik napilap politikai irányultságának megfelelően tálalja a gazdaság adatait, folyamatait. Az ellenzéki orgánumok elsősorban a gazdaság nehézségeit, a rossz statisztikai adatokat emelik ki; míg a kormánypártiak igyekeznek a magyar helyzetet nemzetközi viszonyrendszerbe tenni és részben a globalizáció okának beállítani a gazdasági lemaradást. Emellett mindegyik újságra jellemző, hogy a saját politikai oldalukhoz közelálló politikusokat és szakértőket szólaltatnak meg, ezzel azonosítják véleményüket az adott párttal. Az elemzés megmutatta, hogy mindegyik sajtótermék azokkal
-7-
a témákkal hozakodott elő, amelyet éppen saját tábora kommunikál, ráadásul olyan témák is helyet kapnak a gazdasági rovatban, amelyek helye inkább a politikai publicisztikák között lenne. A 2. táblázat eredményei egyben a két oldal (de leginkább az MSZP és a Fidesz) kommunikációs stratégiáit is tükrözik: a jobboldali ellenzék folyamatosan és egyoldalúan a kormány tehetetlenségét sulykolja, míg a kormánypárt képviselői kevésbé harciasan, a magyar eredményeket mindig a nemzetközi folyamatokkal is magyarázzák. A gazdasági rovatok szerkezetének, eszközeinek jellemzéséből, és ezeknek a pártok kommunikációs stratégiájával való összevetéséből érthetővé válik, miért nincs még a gazdaság kapcsán sem konszenzus: a lapok pártosságuknak megfelelően, politikai táboruk irányelvei alapján konstruálnak egy sajátos logika szerint működő gazdaság-képet. Ennek köszönhetően nem alakulhat ki érdemi diskurzus, a sajtótermékek (és a pártok) tehát gyakorlatilag elbeszélnek egymás mellett. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzetet elemezve kijelenthető, hogy a makrogazdasági adatok igazán sok támadási felületet hagynak a jobboldali lapok számára, akik ezt ki is használják. A gazdasági növekedés lelassulása 4 , a magas infláció 5 valamint az eurózónához való csatlakozás tekintetében tapasztalt lemaradásunk 6 mind olyan folyamatok, amelyek a baloldali politikusok szerint is orvosolandóak. A Népszabadság és a Népszava pedig nem tudnak annyi pozitív gazdasági történésről beszámolni, amennyivel ellensúlyozni tudnák a számok alakulását. Ezért ezeknek a jövőbeni, szerintük várhatóan pozitív alakulásáról és egyes esetekben a kormány hatáskörén kívülálló tényezők hatásainak szerepéről írnak.
4
Magyarország GDP növekedése 1997 óta 4 és 5% között mozgott, 2007-ben 1,3 % . (forrás: www.ksh.hu) Az infláció 2007-ben 8 %. Utoljára 2001-ben érte el ezt a szintet. (forrás: www.ksh.hu) 6 Magyarország szomszédos államai közül Szlovéniában 2007. január 1.-jétől, Szlovákiában várhatóan 2009. január 1.-jétől hivatalos fizetőeszköz az euró. 5
-8-
