STRATÉGIAI TERVEZŐ DOKUMENTUM A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
A makrogazdaság szerkezetének, teljesítményének várható alakulása
Kristóf Tamás
Budapesti Corvinus Egyetem, Jövőkutatás Tanszék
Budapest, 2005
Vezetői összefoglaló A tanulmány a társadalmi-gazdasági fejlettséget jól kifejező Human Development Index (HDI) segítségével készít előrejelzését – különböző szcenáriókkal megalapozva – Magyarország makrogazdasági szerkezetének és teljesítményének jövőjére, három évre előretekintve. Jelenleg Magyarország fejlettség tekintetében a vizsgálatba bevont 177 ország közül a 35. helyet foglalja el, ezzel a legfejlettebb 57 ország között található. Az EU-hoz frissen csatlakozott országok közül csak Szlovénia, Ciprus, Csehország és Málta előzi meg hazánkat. A szcenáriók kidolgozását megelőző vizsgálatok részletesen kitérnek a HDI alkotóelemeire, az előrejelezhető és a kritikusan bizonytalan tényezőkre. Megállapítást nyert, hogy az életszínvonal alakulása a leginkább bizonytalan a HDI összetevők közül, ezáltal a három szcenárió alapvetően gazdasági tényezők tekintetében tér el egymástól. A hazai makrogazdaság jövőjére jelentős befolyást gyakorol a maastrichti kritériumok időben történő teljesítése, valamint az euróbevezetés megvalósulása. A három szcenárió időhorizontja túlnyúlik a HDI 3 éves időtávján. A szcenáriók a jelenből kiindulva azt is világossá teszik, miként juthat el Magyarország a felvázolt jövőbeni állapotokba. Kiemelt szerepet kap a gazdaságpolitika, mint a szcenáriók feltételrendszerét alakító fő mozgatórugó. A tanulmány vége a HDI, valamint a gazdasági elemzésekben hagyományosan fontos szerepet betöltő GDP éves növekedési ütem, továbbá az egy főre jutó GDP jövőbeni alakulására tér ki mindhárom szcenárió alapján. Paradoxon helyzetként adódik, hogy a leginkább kedvező makrogazdasági szerkezet jár három éves időhorizonton a leginkább kedvezőtlen makrogazdasági teljesítménnyel, ami nem más, mint a konvergencia programban meghatározottak időben történő teljesítése. Az euróbevezetés halasztásának hatásait annak függvényében lehet egzaktan megállapítani, hogy a többi tagállam sikeresen csatlakozott-e az euró övezethez. A nemzeti valuta szándékos megtartása Magyarország számára nem opció.
2
Bevezetés A Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszékének munkatársai évtizedek óta foglalkoznak makrokérdésekkel, köztük makrogazdasági előrejelzésekkel. A munkálatok során kiemelt szerepet töltöttek be a Magyarország jövőjére készített nagy távlatú komplex jövőképek. Az 1960-as évek végén és a 1970-es évek elején készült az első jövőkép az ezredforduló Magyarországára, elsősorban a gazdasági fejlettséget vizsgálva (Kovács [1992]). Az 1980-as években 2020-ig előretekintő jövőkép az egyén alapszükségleteire helyezte a hangsúlyt. A legutóbbi komplex jövőképek 2001-ben készültek (Nováky [2001]). E projekt keretében hazánk jövőjét befolyásoló tényezőinek széles körű feltárását követően első ízben került alkalmazásra az elfogadható jövőalternatívák módszertana. Az 1990-es és a 2000-es évek változásai új megközelítéseket igényeltek az előrejelzéskészítés területén. A káoszelmélet (Nováky [1998]), az evolúciós modellezés (Hideg [2001]), a participatív jövőkutatási eljárások (Nováky [2003]) és a szcenárió módszer (Kristóf [2002a]) jelentős elméleti-metodológiai és módszertani újításnak bizonyultak. A Jövőkutatás Tanszék 2002 óta éves rendszerességgel (Kristóf [2002b]; Kristóf [2003]; Kristóf [2004]) készít a Human Development Index felhasználásával előrejelzést Magyarország társadalmi-gazdasági fejlettségére vonatkozóan, hazánkban ritkán alkalmazott mutatószámrendszer és előrejelzési módszertan segítségével. Jelen tanulmány igyekszik e hagyományt folytatni. A cél Magyarország makrogazdasági szerkezetének és teljesítményének nemzetközi összehasonlító elemzést követő előrejelzése. Az előrejelzés alternatív forgatókönyvek (szcenáriók) alapján történik három évre előretekintve. A jövőbeni makrogazdaság szerkezetét és teljesítményét leíró forgatókönyvek szolgálnak alapjául a tanulmányban alkalmazott fejlettségi mutató előrejelzésére.
1. Az alkalmazott társadalmi-gazdasági fejlettségi mutató A fejlettség összehasonlító mutatóját jelen tanulmányban a társadalmi jelenségek több oldalát megjelenítő, nemzetközileg is elfogadott Human Development Index (HDI) segítségével mérjük. A HDI a fejlettség alábbi három összetevője alapján mutatja adott ország teljesítményét: • • •
hosszú-egészséges élet, amit a születéskor várható átlagos élettartammal fejezünk ki; iskolázottság, amit 2/3 arányban a 15 éves és annál idősebb lakosság írni-olvasni tudóinak ötévente becsült arányából, 1/3 arányban a közoktatás és a felsőoktatás kombinált bruttó beiratkozottsági arányából számíthatunk ki; életszínvonal, amit a vásárlóerő paritáson, dollárban kifejezett egy főre jutó GDP-vel mérünk.
A HDI kiszámítása előtt mindhárom mutatót külön-külön százalékos formára kell hoznunk. Ahhoz, hogy lehetővé váljon a mutatószámok időszakok és országok közötti összehasonlító elemzése, normalizálást kell végrehajtanunk az egyes mutatók rögzített minimális, illetve maximális értékeinek segítségével. A HDI-t a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján számíthatjuk ki. A nemzetközi adatszolgáltatás és -feldolgozás időigényessége miatt azonban mindig két évvel korábbi időszakra van módunk meghatározni az összehasonlító mutatószámokat. A nemzetközi
3
összehasonlítást 1990 óta éves rendszerességgel elkészítő és közlő United Nations Development Programme (UNDP) a következő adatforrásokra támaszkodik: •
• •
A várható élettartamnál az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Népességtudományi Osztálya kétévente frissíti globális demográfiai adatbázisát a tagállamok által biztosított demográfiai adatok alapján. A köztes értékeket a várható élettartamok öt éves átlagai alapján lineáris interpolációval becslik. Az iskolázottságnál az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO) Statisztikai Intézete végez rendszeresen felméréseket, és a nemzeti felmérésekkel való összevetés alapján teszi közzé az eredményeket. A vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP-nél a nemzeti valutában kifejezett GDP értéket korrigálják a Világbank adatbázisában szereplő ár- és árfolyamadatokkal. A Világbanki adatbázisban nem szereplő országok (pl. Kuba) esetén a Pennsylvaniai Egyetem statisztikai adatait használják.
Az ENSZ több éve készít kimutatásokat a HDI mutató nemzetközi összehasonlításáról. A statisztikákban 177 ország szerepel (lásd F1. táblázat). 2003-ban Magyarország a lista 35. helyét foglalta el, a frissen csatlakozott országok közül Szlovéniát, Ciprust, Csehországot és Máltát követve, megelőzve Lengyelországot, Észtországot, Litvániát, Szlovákiát és Lettországot. Lengyelország és Észtország 2002-ben még Magyarország előtt volt a listán, Szlovákiát 2001-ben előztük meg. A korábbi EU-15 legkevésbé fejlett állama – Portugália – a lista 27. helyén található. Figyelemre méltó, hogy a hagyományosan fejlett országnak számító Egyesült Királyság, Franciaország és Németország nem került be az első tíz ország közé, szemben az Európában példátlan felzárkózást végrehajtó Írországgal. A mellékelt táblázatban figyelemmel kísérhetjük az összehasonlító formában kiszámított indexeket. Az F1. táblázatból egyértelműen nyomon követhető, hogy a fejlett országokhoz való felzárkózásunkhoz az egy főre jutó GDP-n kívül a várható élettartamon is javítanunk kell. Ez utóbbi tekintetében a fejlett országok között az egyik legrosszabbul állunk, sőt számos ázsiai és latin-amerikai ország is előttünk jár, annak ellenére, hogy az utóbbi években javuló tendenciát tapasztalhatunk. Hazánkban a felnőtt lakosság több mint 99%-a tud írni-olvasni – e téren megelőzünk több, a mienknél magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országot is. Az alapfokú és a középfokú iskolákba beiratkozottak arányában sem állunk rosszul. A HDI indexek alapján készítik el az egyes országok besorolását fejlett, közepesen fejlett és fejletlen országokra. Fejlettnek tekinthetők a legalább 0,800 indexű országok, közepesen fejlettnek a 0,500 és 0,799 közöttiek, míg fejletlennek a 0,500-nél kisebb mutatószámmal rendelkezők. Magyarország ez alapján a legfejlettebb 57 ország közé tartozik. A második országcsoportba került a legtöbb ázsiai ország, a szovjet utódállamok és a balkáni országok többsége, számos latin-amerikai valamint néhány afrikai ország. A harmadik csoportban döntő többségben afrikai országok találhatók. Érdemes összevetni a HDI alapján adódó rangsort a GDP-értékek szerinti rangsorral. Ha egy ország az utóbbi mutató alapján jobb helyezést ér el, mint a HDI rangsorban, akkor ezt úgy értelmezhetjük, hogy nem kielégítő a nemzeti jövedelemnek a társadalmi jólétre való konvertálása. Magyarország a vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP rangsorban öt hellyel végezne előrébb, mint a HDI rangsorban. Az országok fejlettségi sorrendje évről évre változik (lásd F2. táblázat). 1975-ben még Svájc volt a világ legfejlettebb országa, amelyet Dánia és Kanada követett. Több kis ország 4
bámulatos mértékű felzárkózást hajtott végre az elmúlt negyed évszázadban. Magyarország fejlettsége az 1980-as évektől az 1990-es évek közepéig lényegében stagnált.
2. Az alkalmazott előrejelzési módszer A HDI előrejelzésének megalapozására különböző forgatókönyvek készültek a szcenárió módszer alkalmazásával. A módszer a prognosztikai technikákkal szemben nem a múlt és a jelen tendenciáit vetíti előre a jövőbe, hanem a jövőt eltérő irányokba alakító – hierarchikus rendszerbe szerveződő – legfontosabb tényezők különböző lehetséges megvalósulásai alapján alternatív jövőket épít. A forgatókönyvírás is elképzelhetetlen a tényezők múltbeli és jelenbeli alakulásának részletes elemzése nélkül, de nem azért, hogy a fennálló tendenciákat vetítsük előre több variánsban, hanem azért, hogy megértsük a változások természetét, mértékét, és segítségükkel alternatív következtetéseket vonjunk le a jövőre. Az egymástól lényegesen eltérő feltevéseken alapuló szcenáriók elsősorban minőségileg különböző állapotokat jeleznek előre, amikhez a számértékek nagyságrendekként értelmezhetők. A szcenárió módszer szakít azzal a hagyományos felfogással, hogy a jövő megismerhető, ellenőrizhető és pontosan előrejelezhető. A módszer lépései a következők (Schwartz [1996]): 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A vizsgált problémakör azonosítása A befolyásoló tényezők és a kulcsfontosságú hajtóerők összegyűjtése Rangsorolás fontosság és bizonytalanság szempontjából Szcenárió-logika meghatározása Szcenáriók részletes kidolgozása Indirekt következtetések levonása Főbb mutatók, állapotjelzők kijelölése, nyomon követése
A HDI index lehetséges jövőbeni alakulásainak becsléséhez tényezőkre kell bontanunk a mutató komponenseit. Érdemes megfigyelni, hogy a tényezők között többséget élveznek az idősorokban kifejezhető makrogazdasági mutatók a jórészt verbális információkkal kifejezhető eseményekkel szemben. Az 1. táblázat természetesen csupán egy lehetséges felbontás, nyilvánvalóan más közelítésmód is lehet járható út. 1. táblázat: A HDI index tényezőkre bontása HDI komponens Fő tényezők Egy főre jutó GDP GDP
Népességszám
Várható élettartam Halandóság
Befolyásoló tényezők világgazdasági környezet, EU makrogazdasági környezete, gazdaságpolitikai prioritások, euróbevezetés, ipari és mezőgazdasági termelés, „új gazdaság, export-import, infláció, beruházások, hazai és külföldi kereslet, lakossági és közösségi fogyasztás, államháztartás hiánya, államadósság, munkanélküliség, vásárlóerő paritás, árfolyamok korösszetétel, termékenységi magatartás, élveszületési és termékenységi arányszámok, halálozási arányszámok, a külső vándorlás egyenlege a lakosság életvitele, halálozási arányszámok, halálokok, a munkával töltött napi órák száma
5
Egészségügy állapota Iskolázottság
Írástudatlanság Oktatási rendszer
az egészségügyre fordított költségvetési támogatás, a megelőző és az utólagos gyógykezelések aránya, egészségügyi reform az írni-olvasni nem tudók aránya az alapfokú, középfokú és felsőfokú oktatásban részt vevő személyek aránya
A demográfiai folyamatok néhány éven belül gyökeresen nem módosulnak. A természetes fogyás tartós tendencia, azt csak részben kompenzálja a bevándorlás. A termékenységi magatartás változása csupán a következő szülőképes korba belépő női generáció idején valószínűsíthető. A halálozási arányszámokban csupán ideiglenesen számíthatunk javulásra, hiszen a korösszetétel egyre kedvezőtlenebb alakulása (az öregedő népességből többen halnak meg) mindenképpen már középtávon is a mutatószám növekedését okozza. A halandóságról ezért sokkal reálisabb képet mutat a születéskor várható élettartam, ami önmagában a HDI index egyik alkotóeleme. A magyar lakosság évi 2500 órát tölt munkavégzéssel, szemben az EU-15 átlag 1900 órával. A felzárkózás időszakában semmiképpen sem számíthatunk arra, hogy kevesebbet kelljen dolgoznunk. Nem jut és nem is fog annyi idő jutni egészséges életmód folytatására, mint a nyugati országokban. Ilyen körülmények között viszont magasabb értéket fognak képviselni a szabadidős tevékenységek (amelyek a fejletteknek kedveznek), az e téren nyújtott szolgáltatások iránti növekvő kereslet érzékelhető lesz a GDP-ben is. Az írástudatlanok száma lényegesen nem fog változni, ezért ez a komponens nem fejt ki komoly hatást a szcenáriók elkészítésére. Mérsékelt javulás várható viszont az alapfokú, a középfokú és a felsőfokú oktatásban – főleg ez utóbbi terén –, aminek hatására az iskolázottsági mutató csekély mértékben javulhat. Az egészségügyre fordított kiadásokat a GDP szintjének kell alárendelni, hiszen a tárca költségvetési támogatását a GDP százalékában fejezik ki. Magyarországon 2002-ben a GDP 5,5%-át fordították egészségügyre (kizárólag a közkiadásokat figyelembe véve), aminek tekintetében ugyan kevéssé maradunk el az EU többi tagállamától, azonban a magánfinanszírozás területén jelentős az elmaradás. A legkomplexebb tényező kétségkívül a vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP. A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP fejlettségünk miatt kedvezőbben alakul a statisztikákban szereplő GDP volumenindexnél. Egységnyi GDP növekedéshez az utóbbi öt év tapasztalata alapján 1,5 egység vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP tartozik. Az árak és az árfolyamok mellett ehhez a népesség csökkenése is hozzájárul, hiszen egyre kevesebb lakos között kell elosztani a bruttó hazai terméket. Az F3. táblázatban nyomon követhető, hogy az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országokban lényegesen kedvezőbb vásárlóerő paritáson az egy főre jutó GDP, mint ha pusztán dollárra átszámítanánk a nemzeti valutában kifejezett mutatót. Magyarországon pl. 14584 dollár nem vásárlóerő paritáson csak 8169 dollár. Az EU fejlettebb országaiban a normál egy főre jutó GDP magasabb, mint a vásárlóerő paritáson számított, a fejletlenebb országokban azonban épp fordítva. A hazai makrogazdaság jövője tekintetében kulcsfontosságú esemény a maastrichti kritériumok teljesítése és az euróbevezetéssel kapcsolatos lépések megtétele. Makrogazdasági teljesítményünket meghatározó szcenárióváltozóknak ezért a maastrichti kritériumok 2008-ra való teljesíthetőségét és az euróbevezetésről születendő döntést tekintjük.
6
A szcenárió-logika kialakításakor létrehozzuk a tényezők összefüggésrendszerét úgy, hogy az események közötti hierarchia és a logikai kapcsolatok világossá váljanak. Ezt követi a szcenáriók részletes kidolgozása. Fontos, hogy a szcenárióknak találó nevet is adjunk. Az indirekt következtetéseknek a szcenáriók részletes kidolgozása közben van komoly jelentősége, mert a jövő többszöri „elpróbálása” alapvető módosításokat idézhet elő az események és a folyamatok egymásra épülésében. Az állapotjelzők kijelölése a szcenáriókat alkotó események és makrogazdasági mutatók folyamatos nyomon követését, valamint a szükséges változtatások véghezvitelét jelenti, ezzel is jelezve, hogy a szcenárióépítés nem egyszeri, hanem folyamatos tevékenység. 3. Kiinduló helyzet (2005 vége)1 A hazai külgazdasági kapcsolatok szempontjából kiemelten kezelendő Európai Uniós országok gazdasága stagnál, vagy csekély mértékben növekszik. A magyar gazdaság növekedését 2005-ben a termelő ágazatok teljesítménye határozza meg. 2005-re tartható a korábbi előrejelzésekben szereplő 3,7%-os GDP növekedés, ami kissé elmarad a 2004-ben megfigyelt 4,2%-tól. Az export bővülése 2005-ben is meghaladja az import bővülését, a külkereskedelmi termékforgalmi egyenleg ezáltal javul. A tényadatokból kiindulva az áruforgalmi hiány 2005-ben 3 milliárd euró alá süllyed. A reálbér 6%-kal emelkedik. A lakásépítés a 2004. évi csúcshoz képest alig mérséklődik. A lakosság fogyasztása mintegy 3,3%-kal növekszik, ami alatta marad a gazdasági növekedés ütemének. A beruházások dinamikusan, kb. 8%-kal bővülnek éves szinten. Az infláció a tavalyi átmeneti megugrás után rohamosan csökken, várhatóan 3,5-4% között alakul. 2006ban az ÁFA csökkenés időszakosan tovább mérsékli az inflációt, 2007-ben azonban csekély mértékben várhatóan újra emelkedni fog. A tőkebeáramlás és a hazai gazdasági szereplők euróban történő nagyarányú hitelfelvétele következtében a forint folyamatosan erős maradt. A Monetáris Tanács többször is mérsékelte a jegybanki alapkamatot, a reálkamat azonban még így is magas. Az elmúlt három évben stabil 6% körüli munkanélküliség a várakozások szerint 7%-ra emelkedett 2005-ben. Annak ellenére, hogy több makrogazdasági mutatóban kedvező tendenciákat tapasztalhatunk, a tervezett euróbevezetéshez szükséges maastrichti kritériumokban szereplő mutatók tekintetében Magyarország az Európai Unióhoz frissen csatlakozott tíz ország között az utolsó helyek egyikét tölti be. Szlovénia, Litvánia és Észtország 2007-ben, Lettország 2008ban, Szlovákia és Lengyelország 2009-ben, Csehország és Magyarország 2010-ben szándékozik csatlakozni a Gazdasági és Monetáris Unióhoz. A tényleges belépés Magyarország esetében látszik a leginkább ambiciózus tervnek. A GDP arányos államadósság mutató 60% alatti értéke megfelel az előírásoknak, az infláció és a hosszú távú kamatláb kedvező irányban alakul. Aggasztóan magas viszont az államháztartási hiány mutatója, 2005-ben a GDP arányos hiány várhatóan a 7%-ot is meghaladja. Ezen kívül az euró zónába történő belépés előtt a forintnak két évig az Európai Pénzügyi Rendszer (ERM II.) tagjaként kell bizonyítania az árfolyam-stabilitást – vagyis az euróhoz viszonyított ±15%os sávtól nem lehet eltérni. Számos olyan folyamat figyelhető meg a magyar gazdaságban, amely hosszabb távon nagy valószínűséggel nem fenntartható.
1
A tényadatok forrása: ECOSTAT [2005]; GKI [2005]; MNB [2005]
7
Ahhoz, hogy Magyarország képes legyen bevezetni az eurót, a következő három évben több mint 4 százalékponttal kellene csökkenteni az ESA95 módszertan alapján számított államháztartási hiánymutatót. Ilyen ütemű hiányleszorítással Magyarországon egyedül a Bokros-csomag idején találkozhattunk, annak lépései és hatásai azonban jól ismertek. Az államháztartási deficit inflációs pénzpolitikával és államadósság felvételével a szigorú maastrichti követelmények miatt nem kezelhető, a privatizációs bevételek sem nyújtanak kellő fedezetet, ahogyan a tőkekiáramlás mellett lezajló tőkebeáramlás sem. Három év alatt kellene hozzávetőlegesen 1000 milliárd Ft-ot megtakarítani, ami jelentős megszorításokkal járna a lakosság, az önkormányzatok és a tárcák irányában. Az államháztartási hiány csökkentésére való törekvés nemcsak az euró csatlakozás szempontjából fontos. Egyetlen ország sem teheti meg hosszú távon, hogy lényegesen többet költ annál, mint amennyit megtermel, hiszen az elkerülhetetlenül adósságspirálhoz vezet. A hiány mérséklése azzal sem elégséges, hogy 2008-ig megtörténik a makrogazdaságilag is kiemelkedő értéket képviselő autópályák és Gripen vadászrepülőgépek eredményszemléletű elszámolása a nemzeti számlákon. A jelenleg 1 százalékpontos csökkentést jelentő magánnyugdíjpénztári befizetéseknek ugyanis 2008-ban már csak a 40%-a számolható el hiánycsökkentő tételként. Az EU-csatlakozás egyik legnagyobb nyertese az építőipar. A Magyarország viszonylagos infrastrukturális elmaradottságának felszámolására irányuló projektek még jó ideig biztos piacot fognak jelenteni az építőipari cégek számára. A beruházási kereslet továbbra is élénk marad, az autópálya és a metróépítés tovább folytatódik. Az EU forrásoknak köszönhetően csúcsidőszak várható a regionális fejlesztések területén is. A fejlettségi különbségek a régi és az új tagországok között még mindig nagyok, de azok fokozatosan csökkennek. Ha az elmúlt öt évben megfigyelhető konvergencia változatlan ütemű tovább folytatódását feltételeznénk, Magyarország 20 év alatt fejlettség tekintetében utolérhetné a legkevésbé fejlett EU-15 tagállamok (Portugália, Görögország) szintjét. A makrogazdasági forgatókönyvek kiinduló alapját képező szcenárióváltozók a korábban említett maastrichti kritériumok időben történő teljesítésén és az euró bevezetésről szóló döntésen alapulnak. A két kritikusan bizonytalan tényező kombinációiból a 2. táblázatban foglalt négy eset képzelhető el. Könnyen belátható, hogy Magyarország számára nem járható út a nemzeti valuta szándékos megtartása, hiszen a 2004. májusi csatlakozással az új tagországok vállalták, hogy a lehető leghamarabb teljesítik a Gazdasági és Monetáris Unió tagságának feltételéül szabott maastrichti kritériumokat. Ezeknek az országoknak tehát – ellentétben az euró zónából kimaradó, de EU-tag Dániával, Svédországgal és Egyesült Királysággal – nincs hosszú távú kimaradási opciójuk. Távolmaradás csak abban az esetben képzelhető el, ha Magyarország hosszabb távon is – valószínűleg egyedülállóként – képtelen lenne megfelelni az inflációra, az államháztartás hiányára, a bruttó államadósságra, az árfolyam-stabilitásra és a kamatszintre előírt követelményeknek.
8
2. táblázat: A szcenárió-logika kialakítása maastrichti kritériumok 2008-ig teljesülnek
„Eurót mindenáron”
„Dán-svéd-brit út”
euróbevezetés megvalósulása
euróbevezetés elmaradása
„Nyugodtabb átmenet”
„Aki kimarad, lemarad” maastrichti kritériumok 2008-ig nem teljesülnek
5. Magyarország makrogazdasági szerkezetének és teljesítményének szcenáriói A módszertani kérdések, az alkalmazott mutatószámok, a szcenáriók feltételrendszere, valamint a 2005-ös gazdasági állapot ismeretében kezdhetünk hozzá a szcenáriók kidolgozásához. A szcenárió-logikának megfelelően három szcenárió került kidolgozásra. A 2008-ig előrejelzett HDI indexek előállításához a szcenárióknak 2008 utánra is ki kell terjedniük, azon túl, hogy a jelenből kiindulva világossá teszik, miként juthat el Magyarország a felvázolt jövőbeni állapotokba.
5.1. „Eurót mindenáron” szcenárió Ebben a szcenárióban a 2006. évi választások végeredményétől függetlenül a mindenkori kormány gazdaságpolitikája a konvergencia programban vállalt követelmények teljesítését tűzi ki célul. A maastrichti kritériumok 2008. évi teljesítésének érdekében a gazdaságpolitika legfőbb prioritása a csökkenő infláció és kamatláb, valamint az államadósság jelenlegi GDP arányának fenntartása mellett az államháztartási hiány erős és gyors csökkentése, akár a növekedésről való lemondás árán is. Ennek érdekében a lehető leghamarabb megvalósul az államháztartási reform, a költségvetési kiadásokat radikálisan lefaragják. A reálbéremelés rendkívül visszafogott lesz, az csak jelentősen javuló munkatermelékenység mellett képzelhető el. Amennyiben a következő három évben sikerülne 1000 milliárd Ft kiadást megtakarítani, az euróbevezetéshez nem lenne szükség 2008-ban stabilizációs csomagra. Mivel azonban a megszorító intézkedéseknek egyelőre nyomát sem látjuk, valószínűleg 2008-ban radikális lépésekre lesz szükség. Az eredményszemléletű hiány 3%-ra való leszorítása erőteljes restrikciót tesz szükségessé, ami kedvezőtlenül fogja érinteni a lakosságot, az önkormányzatokat és a tárcákat. Adóemelésre és támogatási előirányzat csökkentésekre egyaránt szükség lesz. 2008-ban hosszú évek után újra csökkenni fog az életszínvonal, a GDP növekedés üteme akár stagnálásba is visszaeshet, a Strukturális és a Kohéziós Alapok azonban élénkítő hatással járnak. A sikeres euróbevezetést követően azonban pozitív fordulatok veszik kezdetüket a gazdaságban. Az euróbevezetés új munkahelyeket, alacsony inflációt, gazdasági növekedést
9
eredményez, mérsékli a tranzakciós költségeket, jótékony hatást gyakorol a beruházások növekedésére. A működőtőke-beáramlás erősödik. Az alacsony kamatlábak mérséklik az államháztartási kamatkiadásokat is, ami növeli a kormány mozgásterét a fiskális politikában. Az államadósság finanszírozása ezáltal kedvezőbb lesz. Az árak nem szabadulnak el az euró bevezetésével. Magyarországon az euró-övezeti csatlakozáskor is a magyarországi bér- és jövedelmi színvonalra tekintettel alakulnak majd a legfontosabb fogyasztási cikkek és főleg szolgáltatások árai, és csak ezek függvényében képzelhető el a folyamatos konvergencia. A gazdaság ágazatai közül csupán a banki szektor területén keletkezik jelentős veszteség, mivel a deviza és valuta konverzió nagy része megszűnik. Megszűnik a forinttal szembeni spekulációs támadások veszélye. 2010-től újabb gazdasági fellendülés veszi kezdetét, egészséges makrogazdasági szerkezetben. A HDI index előrejelzési időhorizontján a természetes fogyás mértéke a korábbi évekéhez hasonló marad. A külső vándorlás pozitív egyenlege tartós tendenciaként fennmarad. A várható élettartam tovább javul, bár a fejlett nyugattól való elmaradásunk még így is jelentős marad. Az iskolázottság csekély mértékben növekszik, az írástudatlanság mértéke hasonlóan kedvező marad. A HDI indexben kisebb előrelépés következik be. Az időszakban megelőzhetjük Argentínát, megközelíthetjük Máltát, de Lengyelország és Észtország visszaelőz bennünket.
5.2. „Nyugodtabb átmenet” szcenárió A mindenkori kormány tiszteletben tartja az EU-csatlakozásnál vállalt konvergencia programot, a 2008. évi teljesítéshez szükséges társadalmi megrázkódtatásokat azonban nem vállalja. A hazai gazdaságpolitika az egyensúly helyreállítására, az államháztartási hiány csökkentésére, és a versenyképesség romló tendenciájának megfordítására és növelésére koncentrál. Folytatódik az építőipar kiemelkedő teljesítménye, a mezőgazdaságban is folytatódnak a kedvező tendenciák. A verseny azonban tovább éleződik a kereskedelemben, a szállításban és az üzleti szolgáltatások piacán. Amennyiben az alacsony infláció mellett tovább folytatódik a kedvező nemzetközi konjunktúra, valamint nem merül fel nehézség a hiány finanszírozásával kapcsolatban, akkor a GDP továbbra is 3,5-4%/év körüli ütemben bővülhet, és várhatóan megszilárdul az alacsony inflációs környezet. A gazdasági növekedés élénkülésének fő hajtóerőit az ESA95 módszertan alapján államháztartási hiánynövelő tételnek nem minősülő Public Private Partnership (PPP) formában finanszírozott állami beruházások, valamint a Strukturális és Kohéziós Alapok jelentik. A befektetők számára hihető, de későbbi euróbevezetés hatásait akkor lehet megítélni, ha ismerjük a többi frissen csatlakozó ország euró bevezetésének tényleges dátumait. Ha ugyanis a régióban az összes ország már csatlakozott a Gazdasági és Monetáris Unióhoz, akkor a magyar cégeket fő uniós exportpiacaikon (Németország, Ausztria, Olaszország) akkor is árfolyamkockázat terheli, amikor közép-európai versenytársait már nem. Ezért különösen fontos, hogy Lengyelország, Csehország és Szlovákia euró zóna csatlakozása ne előzze meg több évvel Magyarország belépését. A GDP-arányos bruttó államadósság, az infláció és a kamatláb tekintetében 2008-ra megfelelünk a maastrichti kritériumoknak, de az államháztartás folyó deficitje csak kb. 5 év
10
alatt csökken a kívánatos szintre. Az euróbevezetés ezért kitolódik 2013 körülre. További halasztásra nem látunk lehetőséget, ekkor ugyanis a fentiek alapján a korábban már elért, az euró zónához való csatlakozás feltételeként szolgáló gazdasági adatok visszaromolhatnak, és így még messzebb kerülünk a maastrichti kritériumoktól. A HDI index előrejelzési időhorizontján a természetes fogyás mértéke a korábbi évekéhez hasonló marad. A külső vándorlás pozitív egyenlege tartós tendenciaként fennmarad. A várható élettartam tovább javul, bár a fejlett nyugattól való elmaradásunk még így is jelentős marad. Az iskolázottság csekély mértékben növekszik, az írástudatlanság mértéke hasonlóan kedvező marad. A HDI indexben kisebb előrelépés következik be. Az időszakban megelőzhetjük Argentínát és Máltát és utolérhetjük Csehországot, a GDP index tekintetében a továbblépés függvénye azonban az euró csatlakozás megvalósulása, aminek hiányában rövidesen visszaelőznek az említett országok, sőt számos, jelenleg a listán mögöttünk található ország.
5.3. „Aki kimarad, lemarad” szcenárió A fogyasztásösztönzés és a választási évben bekövetkező osztogató politika a belső keresleten keresztül igyekszik a GDP növekedést fenntartani. A növekvő fogyasztást növekvő import tudja kielégíteni. Az export bővülési üteme nem tud ezzel lépést tartani, nagyobbra nyílik az export-import olló, ami a folyó fizetési mérlegben és az államháztartásban hiányt generál. A fizetési mérleg rekord hiánya inflációs feszültségekben csapódik le. A fizetési mérleg romlásában a legfontosabb tényező a költekező költségvetés. Az ország versenyképességét veszélyezteti, hogy a már viszonylag magas bérszintet tovább húzza felfelé az Uniós csatlakozás. Az euróbevezetés tervezett idejét hamar elfelejthetjük, Magyarország ugyanis a maastrichti kritériumok egyikét sem képes teljesíteni 2008-ban. A tőkepiacok úgy értékelik, hogy feladtuk korábbi szándékunkat. A befektetők elfordulnak az országtól, Magyarország versenyhátránya tovább erősödik. Miután a régióban az összes EU-tagállam bevezette az eurót, a forint marad az egyetlen nemzeti valuta a térségben, ami a spekulánsok kiemelt célpontjává válik. A kormány elveszíti szavahihetőségét a befektetőkkel szemben, megnövekszik az árfolyamkockázat. A beruházások csökkennek, a tőkebeáramlás mérséklődik. Ennek ellensúlyozására a monetáris politika kénytelen megnövelni az alapkamatot, amely az infláció emelkedésével, a forint stabilitásának elveszítésével és államadósság-növekedéssel jár együtt. Mindezek hatására a maastrichti kritériumok teljesítésétől még messzebb kerülünk. A forintra az eurónál nagyobb mértékben hat egy újabb olajáremelés, vagy akár egy kisebb politikai bizonytalanság Oroszországban. Magyarország egy perifériára szorult, az ígéreteit, vállalásait megtartani képtelen országgá válik. Rövid távon ugyan elkerülhetők a radikális gazdaságpolitikai lépések, és nem kerül sor életszínvonal-csökkenésre, hosszú távon azonban egy ellenőrizhetetlen nemzetközi pénzügyi mechanizmus hektikus változásainak leszünk kitéve. A gazdasági válságok kialakulásának rendkívül nagy lesz a veszélye.2 2
Hasonló következtetésre jutott Nováky [2001] a globalizáció tendenciáit elemezve, a kedvezőtlen világgazdasági alternatívákat feltáró jövőképvizsgálatában.
11
A HDI index előrejelzési időhorizontján a természetes fogyás mértéke a korábbi évekéhez hasonló marad. A külső vándorlás pozitív egyenlege tartós tendenciaként fennmarad. A várható élettartam tovább javul, bár a fejlett nyugattól való elmaradásunk még így is jelentős marad. Az iskolázottság csekély mértékben növekszik, az írástudatlanság mértéke hasonlóan kedvező marad. A HDI indexben időszakosan előrelépés következik be. Az időszakban megelőzhetjük Argentínát és Máltát és utolérhetjük Csehországot, hosszabb távon azonban a tendencia nem fenntartható, jelentős pozícióvesztések várhatóak.
6. Az eredmények értékelése, következtetések A három szcenárió meglehetősen eltérő környezetet képvisel hazánk fejlettségének előrejelzéséhez. Az eltérő GDP növekedési pályák, a demográfiai mutatók, valamint az enyhén javuló iskolázottsági indexek más-más HDI indexeket eredményeznek az előrejelzési időszakra vonatkozóan. A HDI indexek 2008-ig kitekintő alternatívái után bemutatjuk a három szcenárió alapján várható éves GDP növekedési rátákat és az egy főre jutó GDP értékeket is. Magyarország esetében a tanulmány készítésének idején a 2005. évi GDP, demográfiai és iskolázottsági mutatók alakulását illetően elfogadtuk a legnagyobb előrejelzéssel foglalkozó társaságok prognózisait. Az ábrázolás kedvéért nagyságrendekként értelmezhető, konkrét számszerű értékeket adtunk az egyes mutatóknak. 1. ábra: A HDI index alakulása 2002 és 2008 között a három szcenárió alapján 0,885 0,880 0,875 0,870 0,865
Nyugodtabb átmenet
0,860
Aki kimarad, lemarad
0,855
Eurót mindenáron
0,850 0,845 0,840 2002
2003
2004
2005
2006
12
2007
2008
4. táblázat: A HDI index és komponensei 2008-ban a három szcenárió alapján
„Eurót mindenáron” „Nyugodtabb átmenet” „Aki kimarad, lemarad”
Egy főre jutó GDP indexe 0,867 0,879 0,876
Várható élettartam indexe 0,802 0,802 0,802
Iskolázottság indexe 0,962 0,965 0,962
HDI index 0,877 0,882 0,880
Mindhárom szcenárió tehát javulást sejtet 2003-hoz képest, amikor a hazai HDI index értéke 0,862 volt. A nyugodtabb átmenet szcenáriója jár rövid távon leginkább kedvező hatással a HDI index jövőbeni alakulására, ez esetben több helyet is javíthatunk a rangsorban. A másik két szcenárió megvalósulása esetén a hozzánk hasonló fejlettségű országok között maradunk, előrelépésünk a többi állam teljesítményének függvénye. A HDI értékek után vessük össze, hogy a három eltérő társadalmi-gazdasági feltételrendszer milyen GDP növekedési ütemeket jelent, valamint miként alakul az egy főre jutó GDP az előrejelzési időszakban. Érdemes megfigyelni, hogy az egy főre jutó GDP viszonylagos elmaradottságunk és a vásárlóerőnek a valutaárfolyamokhoz képest kedvezőbb tulajdonsága miatt jobban bővül, mint a GDP. 2. ábra: A GDP-növekedés százalékos alakulása a három szcenárió alapján 6
5
4 Nyugodtabb átmenet Aki kimarad, lemarad
3
Eurót mindenáron
2
1
0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
13
2005
2006
2007
2008
3. ábra: A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP alakulása dollárban 20000 19000 18000 17000 16000 15000
Nyugodtabb átmenet
14000
Aki kimarad, lemarad
13000
Eurót mindenáron
12000 11000 10000 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
A szcenáriók részletes leírásainál láthattuk, hogy a „nyugodtabb átmenet” esetén fennmarad a 3,5-4% GDP volumenindex növekedés. Rövid távon a GDP növekedés tekintetében jobban járnánk az euróbevezetés halasztásával, hosszabb távon azonban ez az említett okok miatt már nem igaz. 2008 után leginkább kedvező makrogazdasági szerkezet az „eurót mindenáron” szcenárió megvalósulásakor adódik, igaz a 2008. évi makrogazdasági teljesítmény e forgatókönyv esetében a leggyengébb, nem is beszélve a súlyos időszaki társadalmi hatásokról. Ha a többi visegrádi ország sem lenne képes határidőre bevezetni az eurót, akkor nekünk sem érdemes újabb Bokros csomagot felvállalni 2008-ban.
Felhasznált irodalom ECOSTAT [2005]: ECOSTAT Gazdasági hírlevelek. Internet: http://www.ecostat.hu 2. GKI [2005]: A GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2005. évi folyamatairól. Internet: http://www.gki.hu 3. Hideg Éva [2001]: Általános evolúciós elmélet és evolúciós modellezés. In: Hideg Éva (szerk.): Evolúciós modellek a jövőkutatásban. AULA Kiadó, Budapest, 34-63. o. 4. Kovács Géza [1992]: Magyarország jövőképei. Jövőtanulmányok 2. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Jövőkutatás Tanszék, Budapest 5. Kristóf Tamás [2002a]: A szcenárió módszer a jövőkutatásban. Jövőtanulmányok 19. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Jövőkutatási Kutatóközpont, Budapest 6. Kristóf Tamás [2002b]: Magyarország gazdasági fejlettsége az elkövetkezendő években, eVilág, I. évfolyam, 5. szám, 3-7. o. 7. Kristóf Tamás [2003]: Magyarország gazdasági fejlettségének lehetséges forgatókönyvei, Statisztikai Szemle, LXXXI. évfolyam, 12. szám, 1090-1106. o. 1.
14
8. 9. 10.
11.
12.
13. 14.
Kristóf Tamás [2004]: Magyarország gazdasági fejlettségének szcenáriói 2005-2007 között, Gazdaság és Társadalom, XV. évfolyam, 2. szám, 52-77. o. MNB [2005]: Jelentés a pénzügyi stabilitásról – 2005. október. Magyar Nemzeti Bank, Budapest Nováky Erzsébet [1998]: A káoszelmélet és a jövőkutatás változása. Jövőelméletek 3. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Jövőkutatási Kutatóközpont, Budapest Nováky Erzsébet [2001]: Hazánk társadalmi-gazdasági jövőalternatívái. In: Nováky Erzsébet (szerk.): Magyarország holnap után. BKÁE Jövőkutatási Kutatóközpont, Budapest, 21-61. o. Nováky, E. [2004]: Participative Futures Studies. In: Nováky, E. – Fridrik, Sz. – Szél, B. (eds): Action for the Future, Papers of Budapest Futures Course 2003. Futures Studies Centre, Budapest University of Economic Sciences and Public Administration, Budapest, 64-75. o. Schwartz, P. [1996]: The Art of the Long View: Planning for the Future in an Uncertain World. Doubleday, New York UNDP [2005]: Human Development Report 2005. Internet: http://www.undp.org
15
F1. táblázat: A legalább 0,8 HDI értékkel rendelkező országok fejlettségi sorrendje és a HDI összetevői (2003. évi adatok alapján)
Ország 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.
Norvégia Izland Ausztrália Luxemburg Kanada Svédország Svájc Írország Belgium Egyesült Államok Japán Hollandia Finnország Dánia Egyesült Királyság Franciaország Ausztria Olaszország Új Zéland Németország Spanyolország Hong Kong Izrael Görögország Szingapúr Szlovénia Portugália Dél-Korea Ciprus Barbados Csehország Málta Brunei Argentína Magyarország Lengyelország Chile Észtország
Írni- Kombinált Várható Várható olvasni iskolázott- GDP/fő Iskolázott- GDP élettartam élettartam tudók sági arány (PPP, $) sági index index (év) indexe 3 4 aránya (%) 79,4 n.a. 101 37 670 0,91 0,99 0,99 80,7 n.a. 96 31 243 0,93 0,98 0,96 80,3 n.a. 116 29 632 0,92 0,99 0,95 78,5 n.a. 88 62 298 0,89 0,95 1,00 80,0 n.a. 94 30 677 0,92 0,97 0,96 80,2 n.a. 114 26 750 0,92 0,99 0,93 80,5 n.a. 90 30 552 0,93 0,96 0,96 77,7 n.a. 93 37 738 0,88 0,97 0,99 78,9 n.a. 114 28 335 0,90 0,99 0,94 77,4 n.a. 93 37 562 0,87 0,97 0,99 82,0 n.a. 84 27 967 0,95 0,94 0,94 78,4 n.a. 99 29 371 0,89 0,99 0,95 78,5 n.a. 108 27 619 0,89 0,99 0,94 77,2 n.a. 102 31 465 0,87 0,99 0,96 78,4 n.a. 123 27 147 0,89 0,99 0,94 79,5 n.a. 92 27 677 0,91 0,97 0,94 79,0 n.a. 89 30 094 0,90 0,96 0,95 80,1 98,5 87 27 119 0,92 0,95 0,94 79,1 n.a. 106 22 582 0,90 0,99 0,90 78,7 n.a. 89 27 756 0,90 0,96 0,94 79,5 97,7 94 22 391 0,91 0,97 0,90 81,6 93,5 74 27 179 0,94 0,87 0,94 79,7 96,9 91 20 033 0,91 0,95 0,88 78,3 91,0 92 19 954 0,89 0,97 0,88 78,7 92,5 87 24 481 0,89 0,91 0,92 76,4 99,7 95 19 150 0,86 0,98 0,88 77,2 92,5 94 18 126 0,87 0,97 0,87 77,0 97,9 93 17 971 0,87 0,97 0,87 78,6 96,8 78 18 776 0,89 0,91 0,87 75,0 99,7 89 15 720 0,83 0,96 0,84 75,6 n.a. 80 16 357 0,84 0,93 0,85 78,4 87,9 79 17 633 0,89 0,85 0,86 76,4 92,7 74 19 210 0,86 0,86 0,88 74,5 97,2 95 12 106 0,82 0,96 0,80 72,7 99,3 89 14 584 0,80 0,96 0,83 74,3 99,7 90 11 379 0,82 0,96 0,79 77,9 95,7 81 10 274 0,88 0,91 0,77 71,3 99,8 92 13 539 0,77 0,97 0,82
3
HDI 0,963 0,956 0,955 0,949 0,949 0,949 0,947 0,946 0,945 0,944 0,943 0,943 0,941 0,941 0,939 0,938 0,936 0,934 0,933 0,930 0,928 0,916 0,915 0,912 0,907 0,904 0,904 0,901 0,891 0,878 0,874 0,867 0,866 0,863 0,862 0,858 0,854 0,853
Az írni-olvasni tudók aránya a fejlett világban közel 100%-os. Az ENSZ nem végez reprezentatív felmérést ennek ellenőrzésére. A 2005-ös HDI jelentésben 99%-ot vettek alapul ezeknél az országoknál. 4 A köz- és felsőoktatásba beiratkozottak száma osztva a hivatalosan megállapított korcsoport népességszámával. Ez a mutató lehet 100%-nál nagyobb, mivel a köz- és felsőoktatásban a hivatalosan megállapított korcsoportnál fiatalabb és idősebb diákok is részt vehetnek. A mutatóba nem számítanak bele a külföldön tanulók, amely számos, főleg kis ország esetén hátrányosan befolyásolja az indexet. A mutató ezen kívül nem tükrözi az oktatási rendszer minőségét, ami miatt alkalmazása téves következtetésekre is alapot adhat.
16
39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57.
Litvánia Katar Egyesült Arab Emirátusok Szlovákia Bahrein Kuvait Horvátország Uruguay Costa Rica Lettország Saint Kitts és Nevis Bahama-szigetek Seychelles-szigetek Kuba Mexikó Tonga Bulgária Panama Trinidad és Tobago
72,3 72,8 78,0 74,0 74,3 76,9 75,0 75,4 78,2 71,6 70,0 69,7 72,7 77,3 75,1 72,2 72,2 74,8 69,9
99,6 89,2 77,3 99,6 87,7 82,9 98,1 97,7 95,8 99,7 97,8 95,5 91,9 96,9 90,3 98,9 98,2 91,9 98,5
94 82 74 75 81 74 75 88 68 90 89 77 85 80 75 83 78 79 66
11 702 19 844 22 420 13 494 17 479 18 047 11 080 8 280 9 606 10 270 12 404 17 159 10 232 n.a. 9 168 6 992 7 731 6 854 10 766
Forrás: UNDP [2005]
17
0,79 0,80 0,88 0,82 0,82 0,87 0,83 0,84 0,89 0,78 0,75 0,75 0,80 0,87 0,83 0,79 0,79 0,83 0,75
0,97 0,87 0,76 0,91 0,86 0,80 0,90 0,94 0,87 0,96 0,95 0,89 0,89 0,91 0,85 0,93 0,91 0,88 0,88
0,79 0,88 0,90 0,82 0,86 0,87 0,79 0,74 0,76 0,77 0,80 0,86 0,77 0,67 0,75 0,71 0,73 0,71 0,78
0,852 0,849 0,849 0,849 0,846 0,844 0,841 0,840 0,838 0,836 0,834 0,832 0,821 0,817 0,814 0,810 0,808 0,804 0,801
F2. táblázat: A HDI index trendje 1975-2003 között Ország 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.
Norvégia Izland Ausztrália Luxemburg Kanada Svédország Svájc Írország Belgium Egyesült Államok Japán Hollandia Finnország Dánia Egyesült Királyság Franciaország Ausztria Olaszország Új Zéland Németország Spanyolország Hong Kong Izrael Görögország Szingapúr Szlovénia Portugália Dél-Korea Ciprus Barbados Csehország Málta Brunei Argentína Magyarország Lengyelország Chile Észtország Litvánia Katar Egyesült Arab Emirátusok Szlovákia Bahrein Kuvait Horvátország Uruguay Costa Rica Lettország Saint Kitts és Nevis
1975 0,868 0,863 0,848 0,840 0,869 0,864 0,879 0,811 0,846 0,867 0,857 0,867 0,841 0,874 0,845 0,853 0,843 0,842 0,848 n.a. 0,837 0,761 0,795 0,835 0,725 n.a. 0,787 0,707 n.a. 0,805 n.a. 0,727 n.a. 0,784 0,779 n.a. 0,704 n.a. n.a. n.a. 0,734 n.a. n.a. 0,763 n.a. 0,759 0,746 n.a. n.a.
1980 0,888 0,886 0,866 0,851 0,886 0,874 0,890 0,826 0,863 0,887 0,882 0,879 0,861 0,882 0,854 0,869 0,858 0,858 0,854 0,861 0,854 0,800 0,819 0,850 0,761 n.a. 0,802 0,741 0,793 0,828 n.a. 0,764 n.a. 0,799 0,795 n.a. 0,739 n.a. n.a. n.a. 0,769 n.a. 0,747 0,777 n.a. 0,780 0,772 0,792 n.a.
18
1985 0,898 0,896 0,879 0,858 0,909 0,886 0,896 0,845 0,878 0,901 0,895 0,893 0,879 0,890 0,863 0,881 0,871 0,866 0,868 0,869 0,868 0,827 0,840 0,864 0,784 n.a. 0,826 0,780 0,813 0,839 n.a. 0,791 n.a. 0,808 0,808 n.a. 0,763 n.a. n.a. n.a. 0,787 n.a. 0,780 0,780 n.a. 0,787 0,776 0,805 n.a.
1990 0,912 0,915 0,893 0,884 0,929 0,897 0,910 0,870 0,899 0,916 0,911 0,908 0,901 0,898 0,883 0,903 0,894 0,889 0,875 0,888 0,886 0,862 0,858 0,872 0,822 n.a. 0,849 0,818 0,836 0,850 n.a. 0,825 n.a. 0,810 0,807 0,803 0,785 0,814 0,823 n.a. 0,812 n.a. 0,809 n.a. 0,806 0,804 0,792 0,799 n.a.
1995 0,936 0,919 0,933 0,911 0,934 0,929 0,921 0,894 0,929 0,929 0,925 0,928 0,914 0,913 0,921 0,921 0,914 0,907 0,905 0,913 0,904 0,882 0,880 0,876 0,861 0,853 0,878 0,855 0,858 0,852 0,843 0,852 n.a. 0,833 0,812 0,816 0,816 0,795 0,787 n.a. 0,814 n.a. 0,826 0,813 0,799 0,817 0,811 0,765 n.a.
2000 0,956 0,943 0,960 0,929 n.a. 0,958 0,940 0,929 0,949 0,938 0,936 0,939 0,940 0,932 0,948 0,932 0,933 0,921 0,924 0,927 0,918 n.a. 0,909 0,895 n.a. 0,884 0,898 0,884 0,883 0,877 0,857 0,874 n.a. 0,856 0,843 0,845 0,843 0,833 0,828 n.a. n.a. n.a. 0,838 0,837 0,826 n.a. 0,832 0,812 n.a.
2003 0,963 0,956 0,955 0,949 0,949 0,949 0,947 0,946 0,945 0,944 0,943 0,943 0,941 0,941 0,939 0,938 0,936 0,934 0,933 0,930 0,928 0,916 0,915 0,912 0,907 0,904 0,904 0,901 0,891 0,878 0,874 0,867 0,866 0,863 0,862 0,858 0,854 0,853 0,852 0,849 0,849 0,849 0,846 0,844 0,841 0,840 0,838 0,836 0,834
50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57.
Bahama-szigetek Seychelles-szigetek Kuba Mexikó Tonga Bulgária Panama Trinidad és Tobago
n.a. n.a. n.a. 0,689 n.a. n.a. 0,710 0,749
0,809 n.a. n.a. 0,735 n.a. 0,769 0,737 0,781
0,819 n.a. n.a. 0,755 n.a. 0,789 0,747 0,788
Forrás: UNDP [2005]
19
0,821 n.a. n.a. 0,764 n.a. 0,795 0,749 0,792
0,810 n.a. n.a. 0,782 n.a. 0,784 0,772 0,789
n.a. n.a. n.a. 0,809 n.a. 0,795 0,794 0,800
0,832 0,821 0,817 0,814 0,810 0,808 0,804 0,801
F3. táblázat: A legalább 0,8 HDI értékkel rendelkező országok GDP-je adott országra és egy főre vetítve normál értéken és vásárlóerő paritáson számított értéken (2003-ban) Ország 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.
Norvégia Izland Ausztrália Luxemburg Kanada Svédország Svájc Írország Belgium Egyesült Államok Japán Hollandia Finnország Dánia Egyesült Királyság Franciaország Ausztria Olaszország Új Zéland Németország Spanyolország Hong Kong Izrael Görögország Szingapúr Szlovénia Portugália Dél-Korea Ciprus Barbados Csehország Málta Brunei Argentína Magyarország Lengyelország Chile Észtország Litvánia Katar Egyesült Arab Emirátusok Szlovákia Bahrein Kuvait Horvátország Uruguay
GDP Milliárd dollár Milliárd dollár (nem PPP) (PPP) 220,9 171,9 10,5 9,0 522,4 589,1 26,5 27,9 856,5 970,3 301,6 239,6 320,1 224,6 153,7 150,7 301,9 294,0 10 948,5 10 923,4 4 300,9 3 567,8 511,5 476,5 161,9 144,0 211,9 169,5 1 794,9 1 610,6 1 757,6 1 654,0 253,1 243,5 1 468,3 1 563,3 79,6 90,5 2 403,2 2 291,0 838,7 920,3 156,7 185,3 110,2 134,0 172,2 220,2 91,3 104,0 27,7 38,2 147,9 189,3 605,3 861,0 11,4 14,3 2,6 4,3 89,7 166,9 4,9 7,0 n.a. n.a. 129,6 445,2 82,7 147,7 209,6 434,6 72,4 162,1 9,1 18,3 18,2 40,4 n.a. n.a. n.a. n.a. 32,5 72,7 n.a. 12,2 41,7 43,2 28,8 49,2 11,2 28,0
20
Egy főre jutó GDP Dollár Dollár (nem PPP) (PPP) 48 412 37 670 36 377 31 243 26 275 29 632 59 143 62 298 27 079 30 677 33 676 26 750 43 553 30 552 38 487 37 738 29 096 28 335 37 648 37 562 33 713 27 967 31 532 29 371 31 058 27 619 39 332 31 465 30 253 27 147 29 410 27 677 31 289 30 094 25 471 27 119 19 847 22 582 29 115 27 756 20 404 22 391 22 987 27 179 16 481 20 033 15 608 19 954 21 492 24 481 13 909 19 150 14 161 18 126 12 634 17 971 14 786 18 776 9 708 15 720 8 794 16 357 12 157 17 633 n.a. n.a. 3 524 12 106 8 169 14 584 5 487 11 379 4 591 10 274 6 713 13 539 5 274 11 702 n.a. n.a. n.a. n.a. 6 033 13 494 n.a. 17 479 17 421 18 047 6 479 11 080 3 308 8 280
47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57.
Costa Rica Lettország Saint Kitts és Nevis Bahama-szigetek Seychelles-szigetek Kuba Mexikó Tonga Bulgária Panama Trinidad és Tobago
17,4 11,1 0,3 5,3 0,7 n.a. 626,1 0,2 19,9 12,9 10,5
Forrás: UNDP [2005]
21
38,5 23,8 0,6 5,4 n.a. n.a. 937,8 0,7 60,5 20,5 14,1
4 352 4 771 7 397 16 571 8 610 n.a. 6 121 1 603 2 539 4 319 8 007
9 606 10 270 12 404 17 159 n.a. n.a. 9 168 6 992 7 731 6 854 10 766
