Különlenyomat az Aquila X L I I — X L V . 1935—38. kötetéből. Separatabdruck aus A q u i l a X L I I — X L V . B d 1935—38.
A Magyarországon előforduló süvöltőkről. I r t a : D R . GRESCHIK JENŐ.
A Magyarországon előforduló süvöltőkről a legújabb időkig CHERNEL n y o m á n az a felfogás u r a l k o d o t t , h o g y hegyvidékeinket a k i s e b b i k f a j t a : Pyrrhula jiyrrhula europaea VIEILL. l a k j a és o t t fészkel i s , m i g a n a g y v . északi f a j t a : P. p. pyrrhula L . c s a k télen látogat e l hozzánk s i l y e n k o r az Alföldön is található a k i s e b b i k fajtával együtt. MADARÁSZ a z o n b a n már 1884-től k e z d v e a n a g y fajtát t a r t o t t a a h e g y v i d é k e n fészkelőnek s a k i s e b b i k e t télen k ó b o r l ó n a k . Ugylátszik, h o g y nálunk CsATÓ külön böztette m e g először a két fajtát, m e r t a Természetrajzi F ü z e t e k 1 8 8 2 . évf. 1 8 - i k oldalán e m l i t i , h o g y 1 8 7 9 . I I I . 16-án a n a g y süvöltő előfordulá sát sikerült E r d é l y b e n megállapitania s 1885-ben a z t i r j a , h o g y Alsó fehér- és H u n y a d m e g y é b e n a k i s f a j t a a h e g y v i d é k e n fészkel, a n a g y csak télen f o r d u l elő s kérdés, v á j j o n költ-e a h e g y e k f e n y v e s e i b e n . Tehát CsATÓ már CHERNEL előtt a k i s fajtát t a r t o t t a nálunk fészkelőnek. CSATÓ szárnyméretei a n a g y s ü v ö l t ő r ő l : <$ 9 0 — 9 3 , $ 90—93, a kis süvöltőről : <J 8 7 — 9 2 , $ 8 6 — 9 0 m m . GREISIGER 1 8 8 3 . és 1 8 8 8 - b a n Szepes m e g y é b ő l és a M a g a s Tátrából c s a k e g y fajtát i s m e r : az europaea VIEILL.-t. FRIVALDSZKY c s a k a n a g y o t e m l i t i . ez költ. HARTERT n a g y munkája első kötetében ( 1 9 0 3 ) a K ö z é p e u r ó p á b a n fészkelőket europaeahoz s o r o l t a ; szárnyméretei : P. p. p. 9 3 — 9 8 , P. p. eur. $ 8 1 — 8 8 - 5 m m . HIRTZ 1912-ben a n a g y o t M a g y a r - , H o r v á t - és Szlavonországban csak téli vendégnek t a r t j a , Magyarországon a k i s e b b i k költ. DoMANIEWSKI 1915-ben a g a l i c i a i k a t , SiTOWSKl 1 9 1 6 - b a n a P i e n i n e k m a d a r a i t europaeahoz v o n j a . STRESEMANN 1 9 1 9 - b e n tanulmányt i r t az európai süvöltőkről, m e l y b e n a n a g y - és k i s f a j t a közé még e g y közbülső formát P. p. germanica B R E H M néven i k t a t o t t , m e l y s z e r i n t e a n a g y - és k i s f a j t a keresztezése. BREHM
KERESZTÉLY LAJOS u g y a n i s
már
1831-ben
ezen
a
néven
egy
Németország hegyvidékeinek f e n y v e s e i b e n és bükköseiben élő k ö z é p ei*, 1591/1940.
DR.
240
G R E S C H 1 K
JENŐ
[Aquil
1
termetű süvöltőt választott k ü l ö n . ) STRESEMANN s z e r i n t a
Kárpátokat
lakó, t o v á b b á a balkáni s ü v ö l t ő k a n a g y fajtához t a r t o z n a k , a K á r p á t o k b a n fészkelők télen elárasztják az Alföldet. M e g j e g y z e m , h o g y szerzőnek Magyarország
területéről a fészkelés
idejéből n e m v o l t a k
példányai,
h a n e m c s a k téliek, főleg N ó g r á d - és V a s m e g y é k b ő l . 3 5 1 megvizsgált süvöltői k ö z ö t t különben is feltűnő kevés v o l t a fészkelés idejéből v a l ó . Hazánkra
vonatkozó
következtetései
a
kevés
számú
téli
példányon
kivül főleg i r o d a l m i a d a t o k o n (közöttük PRAZAK teljesen megbízhatatlan a d a t a i a K á r p á t o k b ó l ! ) a l a p s z a n a k . A középső f o r m a s z e r i n t e K ö z é p - és Dél-Németországban STRESEMANN számára,
s o n n a n S a l z b u r g o n át k e l e t r e a Bécsi erdőig él.
tanulmánya
ezért
fontos
álljanak i t t
kiinduló. pont
a
későbbi
szárnyméretei. P. p. p.
kutatások
: m i n i m u m 86,
m a x i m u m 9 9 , k ö z é p 9 2 - 6 5 , l e g g y a k r a b b a n előforduló méretek 9 0 — 9 5 m m . ; $ : m i n . 88, m a x . 94, k ö z é p 9 1 3 , l e g g y a k r a b b a n előforduló méretek 9 1 — 9 3 mm.
P.
p. germanica
$ : m i n . 83,
l e g g y a k o r i b b méretek 8 7 — 9 2 m m ; -
87 7—87*8,
m a x . 94, (95),
k ö z é p 89*24—89*3,
$ : m i n . 8 3 , m a x . 92,
(93),
közép
l e g g y a k o r i b b méretek 8 6 — 9 0 m m . P. p. minor
<$ : m i n . 8 0 . ^ m i n . 79,
max.
87,
k ö z é p 83*8, l e g g y a k o r i b b méretek 8 2 — 8 6 m m ;
max.
85,
k ö z é p 82,
l e g g y a k o r i b b méretek
81—84
m m . (Egy nyitra-
m e g y e i $ I I . 14-éről 86 m m szárny méret tel s z e r i n t e a n a g y v . középső fajtához
tartozhat.)
GENGLER ( 1 9 2 0 ) STRESEMANNAL s z e m b e n téli megfigyelései tartozásuk
alapján
a
magyarországi
m i süvöltőinket
véglegesen eldöntve
feltételesen,
n i n c s , europaea-lxoz
és
erdélyi
mig hova
sorolja.
1923-ban
kiderült, h o g y az 1 8 1 6 - b a n VlEILLOT-tól használt europaeaxikl régibb név G M E L I N coccinea-ja.
1789-ből, azért HARTERT kézikönyvének
pótlásában
is a z europaea helyébe a coccinea n e v e t h e l y e z i . D e G M E L I N
coccinea-ja
„habitat
in silvis
Badensibus"
(Syst. N a t . I . 2, p . 8 7 3 ) és B a d e n b e n a
középső f o r m a él, ezért ezt i l l e t i m e g , a germanica
BREHM helyett, mire
JoUARD 1929-ben m u t a t rá. A k i k tehát a süvöltő h á r o m fajtáját
külön
böztetik
(egyes
m e g , ezentúl a
német szerzők
a minor
kicsit
europaea
BREHM nevet
VlEILL. n é v v e l jelölik
részesitik e l ő n y b e n ) .
CONGREVE
1 9 2 8 - b a n a retyezáti júniusi p é l d á n y o k a t a n a g y fajtához s o r o l j a . MAYAUD 1 9 3 1 - b e n az erdélyieket és STEINBACHER a
Kárpátokban
FRYDRYCHEWICZ
a svédekkel
egy csoportba foglalja.
HARTERT
1932-ben azon a véleményen v a n , hogy Erdélyben a
nagy
fészkel
(HARTERT
kézikönyvének
és
pótkötete).
1 9 3 4 - b e n a l e n g y e l délkeleti K á r p á t o k süvöltőit májusi
példányok alapján a k ö z é p s ő fajtához s o r o l j a . NIETHAMMER k é z i k ö n y v e s z e r i n t E r d é l y t és a K á r p á t o k a t a n a g y l a k j a . Végül 1 9 3 8 - b a n CERNY ') Feltűnő, hogy PETÉNYI a Magyar Akadémia összes kis ülésén 1850. dec. 21-én a süvöltőkről tartott előadása alkalmával B R E H M K . L . e szétválasztásáról nem tett említést.
1935/38)
A MAGYARORSZÁGON ELŐFORDULÓ SÜVÖLTŐKRŐL
241
arra a meggyőződésre j u t , h o g y a M a g a s Tátrában és K e l e t i K á r p á t o k b a n fészkelők coccinea-k. a z a z a középső fajtához t a r t o z n a k . CERNY szárnyméretei i t t közelebbről érdekelnek. M a g a s Tátra : 11 $ V — I X . h ó n a p o k ból, m i n i m u m 87-5, m a x i m u m 94, k ö z é p 8 9 ' 9 m m ; 3 $ V — I X : 95, 87, 89 m m . K e l e t i K á r p á t o k : 10 V — V I I . , m i n . 86*5, m a x 94, k ö z é p , 91 m m ; 3 2 V . és V I I : 85-5, 86, 89 m m . Csehországiaknál a k ö z é p 89'4 (<^) s ezért szerző u g y látja, h o g y a szárny hossza nyugatról k e l e t r e növekszik. E n n e k a z o n b a n e l l e n t m o n d a n a k a s p a n y o l és olasz k i s s ü v ö l t ő k , t o v á b b á a balkániak, a m e l y e k n a g y o k . STRESEMANN s z e r i n t a jégkorszak után a n a g y süvöltő hűvös klímájú vidékekhez a l k a l m a z k o d o t t , a k i c s i az e n y h e klimájuakhoz. GENGLER v i s z o n t a z t fejtegette, h o g y a süvöltő m i n d a három fajtája kétféle nagyságban f o r d u l elő, a síkságon élők k i s e b b e k , a hegyvidéken élők n a g y o b b a k . N e m elég a szárnyméret, a t e r m e t i s f i g y e l e m b e v e e n d ő . A középső f a j t a aránylag nagytermetű, m e r t a süvöltő K ö z é p e u r ó p á b a n t ú l n y o m ó a n hegylakó s c s a k n e m régen t u d o t t m e g t e l e p e d n i a síkságon i s . A f e n t i áttekintésből világosan látható, h o g y süvöltőink f a j t a b e l i hovatartozása m é g n i n c s véglegesen tisztázva. A legújabb k ö n y v e k és d o l g o z a t o k is más és más v é l e m é n y e n v a n n a k . M i azért n e m szólhatunk a kérdéshez érdemlegesen, m e r t s e m a N e m z e t i M ú z e u m , s e m a Madártani Intézet g y ű j t e m é n y é b e n n i n c s a fészkelés idejéből származó a n y a g u n k . Mindössze e g y a d . v a n az e l ő b b i g y ű j t e m é n y b e n a s z e p e s m e g y e i Batizfalváról V I I . 30-áról, e n n e k szárnya 90 m m . M a g a m régebben 2 k i t ö m ö t t szepesi példányt mértem, sajnos a p é l d á n y o k o n k ö z e l e b b i a d a t o k n e m v o l t a k , a £ szárnya 90, a $-é 89 m m v o l t . E z e k a méretek és megfigyeléseim a Szepességen j ó l e g y e z n e k C E R N Y a d a t a i v a l a M a g a s Tátrából. A m i téli süvöltőink t ú l n y o m ó a n n a g y o b b m a d a r a k . H a elfogadjuk, h o g y a K á r p á t o k b a n a k ö z é p f a j t a coccinea G M . fészkel, a k k o r természetesen télen i s elsősorban ez j ö n l e Alföldünkre s kérdés, v á j j o n a z északi n a g y f a j t a ideáig k ó b o r o l s h a lejön, a k k o r bizonyára n e m o l y a n g y a k r a n , m i n t e d d i g hittük. Elterjedési területe u g y a n i s Keletporoszország, B a l t i országok, Finnország, Skandinávia, Északoroszország, Nyugatszibéria a J e n i s z e i g és a N y u g a t i és Északi Altáj lábáig. M i n t h o g y a coccinea-k k ö z ö t t is v a n n a k n a g y o b b , a n a g y f a j t a k ö z ö t t p e d i g k i s e b b p é l d á n y o k , szétválasztásuk n e m épen k ö n n y ű . HARTERT és STEINBACHER a középső fajtát a s ü v ö l t ő k szárnyhosszának n a g y m é r v ű variálása m i a t t n e m fogadja e l önálló fajtának, h a n e m a k i s fajtához s o r o z z a b e . A m i süvöltőink semmiképen s e m v o n h a t ó k a k i s fajtához, a m e l y n e k elterjedési területe az Ibériai-félsziget északi része, olasz A p e n n i n e k , Franciaország, B e l g i u m , H o l l a n d i a , Németország észak n y u g a t i része. H a tehát a középső fajtát n e m ismerjük e l önálló fajtának, akkor
süvöltőinket
MADARÁSZ,
STRESEMANN,
HARTERT
és
STEINBACHER,
DR.
242
továbbá
[Aquilri
G R B S C H I K JENŐ
n y o m á n c s a k i s a n a g y fajtához v o n h a t j u k . ( E h h e z
NIETHAMMER
t a r t o z n a k a német szerzők s z e r i n t a balkániak is.) E b b e n az esetben a télen o l y k o r m u t a t k o z ó k i s e b b termetű példányok talán c s a k individuális variációk, m e r t s e m m i t á m a s z p o n t u n k sincs e d d i g a r r a nézve, h o g y ezek hazájukból télen k e l e t - v a g y délkeleti i r á n y b a n elkóborolnának. E z t a kérdést, v a l a m i n t a z t , v a n - e téli süvöltőink k ö z ö t t északi vendég, csak a gyürüzés o l d h a t j a m e g
végérvényesen.
H a z a i m a d á r t a n u n k n a k tesz tehát szolgálatot, a k i április
második
felétől s z e p t e m b e r közepéig terjedő i d ő s z a k b a n elejtett s ü v ö l t ő k e t küld be akár a N e m z e t i M ú z e u m b a , akár a Madártani I n t é z e t b e . E g y á l t a l á b a n j ó v o l n a t u d n u n k , h o l fészkel m a a süvöltő nálunk. A k i n e k erre v o n a t k o z ó megfigj-elései Megfelelő
v a n n a k , j ó l t e s z i , h a beküldi v a l a m e l y i k intézetünknek.
anyag
birtokában
azután
hozzáfoghatunk
téli
anyagunk
elemzéséhez.
Über die in Ungarn vorkommenden Von
In
D R . EUGEN
Gimpel.
GRESCHIK.
U n g a r n w a r bis i n d i e neueste Z e i t n a c h v . C H E R N E L d i e M e i n u n g
verbreitet,
daß
i n den
G e b i r g e n d i e k l e i n e r e R a s s e des G i m p e l s v o r
k o m m e , d o r t brüte, während d i e große nördliche R a s s e n u r i m W i n t e r h e r ü b e r k o m m e u n d d a n n m i t der k l e i n e n z u s a m m e n a u c h i n der T i e f e b e n e zu
f i n d e n s e i . D i e s e r M e i n u n g w a r s c h o n früher a u c h
W i n t e r i n Siebenbürgen
die
große
Rasse
zuerst
der i m
CSATÓ.
beobachtete.
Aber
v . MADARÁSZ h i e l t s c h o n seit 1 8 8 4 d i e große R a s s e für brütend u n d d i e k l e i n e i m W i n t e r v o r k o m m e n d , ebenso FRIVALDSZKY. E i n e Übersicht aus der
ausländischen
L i t e r a t u r gibt
die
verschiedenen
M e i n u n g e n über
die Rassenzugehörigkeit der i n d e n K a r p a t h e n b r ü t e n d e n G i m p e l w i e d e i , m i t Flügelmassen H A R T E R T S , schon die daß
etwas früher
mittlere
STRESEMANNS
u n d CERNYS. L e t z t e r e r A u t o r u n d
FRYDRYCHEWICZ h a l t e n
Form :
coccinea
d i e Rassenzugehörigkeit
die K a r p a t h e n g i m p e l
G M . A U S der noch
nicht
Literatur
endgültig
geht
für
hervor,
entschieden
ist.
L e i d e r b e s i t z t w e d e r das N a t i o n a l M u s e u m n o c h das O r n i t h o l o g i s c h e Institut
M a t e r i a l aus
der B r u t z e i t . M e i n e B e o b a c h t u n g e n u n d einige
Flügelmasse aus der Z i p s , Maßen sind
<$ <J • 90, 9 0 ,
$ : 89 m m , s t i m m e n m i t den
CERNY'S aus der H o h e n T a t r a g u t überein. U n s e r e W i n t e r v ö g e l vorwiegend
größere V ö g e l .
W e n n wir annehmen,
daß
i n den
K a r p a t h e n d i e m i t t l e r e R a s s e brütet, so k o m m t i m W i n t e r i n der T i e f e bene natürlich v o r w i e g e n d diese v o r u n d es ist f r a g l i c h o b d i e nördliche R a s s e dieses
G e b i e t überhaupt b e s u c h t
F a l l ist, w a h r s c h e i n l i c h n i c h t so oft,
und
wenn
als bisher v o r a u s g e s e t z t
große
dies
der
wurde.
1935/381
O B E R D I E IN U N G A R N V O R K O M M E N D E N
GIMPKL
243
D a a u c h z w i s c h e n der m i t t l e r e n R a s s e größere u n d z w i s c h e n der großen k l e i n e r e E x e m p l a r e v o r k o m m e n , ist deren T r e n n u n g n i c h t eben l e i c h t . Schließen w i r uns d e r Auffaßung HARTERTS u n d STEINBACHERS a n , die wegen b e d e u t e n d e r V a r i a t i o n der Flügellänge der G i m p e l die m i t t l e r e Rasse n i c h t a n e r k e n n e n , s o n d e r n z u r k l e i n e n R a s s e s t e l l e n , so können die K a r p a t h e n g i m p e l n u r z u r grossen R a s s e gezogen w e r d e n , wie es v . MADARÁSZ, STRESEMANN, HARTERT-STEINBACHER u n d l e t z h i n NIETHAMMER
g e t a n h a b e n , d e n n es i s t ausgeschloßen, daß die k l e i n e F o r m i n U n g a r n v o r k o m m t . I n d i e s e m F a l l e s i n d die i m W i n t e r z u w e i l e n a n z u t r e f f e n d e n k l e i n e r e n G i m p e l w a h r s c h e i n l i c h n u r als i n d i v i d u e l l e V a r i a t i o n z u b e t r a c h t e n , d a w i r bis j e t z t k e i n e n A n h a l t s p u n k t dafür h a b e n , daß die k l e i n e r e R a s s e i m W i n t e r aus i h r e r H e i m a t i n östlicher oder südöstlicher R i c h t u n g wegstreicht. D i e s e F r a g e , wie a u c h die, ob u n t e r d e n u n g a r i s c h e n W i n t e r v ö g e l n nördliche Gäste v o r k o m m e n , k a n n endgültig n u r die B e r i n g u n g lösen. B e o b a c h t u n g e n über etwaiges B r u t v o r k o m m e n i m h e u t i g e n U n g a r n , als a u c h E i n s e n d e n v o n E x e m p l a r e n aus der Z e i t z w e i t e Hälfte A p r i l - M i t t e S e p t e m b e r s i n d nötig. A u f G r u n d des einge l a u f e n e n M a t e r i a l e s k a n n d a n n z u r A n a l y s e der W i n t e r v ö g e l g e s c h r i t t e n werden.
