A MAGYARORSZÁGI TERMÁLKUTAK HASZNOSÍTÁSI SZERKEZETE ÉS A KIHASZNÁLATLAN KAPACITÁSOK HALLGATÓI SZEMINÁRIUM
MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN
DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. FŐISKOLAI DOCENS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI TANSZÉK A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Kutatási célok
•
Magyarországi termálkút állomány hasznosítási szerkezetének elkészítése;
•
Milyen változások, hangsúlyeltolódások mentek végbe az elmúlt 14 év alatt;
•
Mekkora a kihasználatlan kapacitás;
•
A kihasználatlan kapacitások hol helyezkednek el;
•
Milyen a településekhez, potenciális felhasználókhoz viszonyított területi elhelyezkedésük.
1
Adatok és módszerek
ADATFORRÁSOK 2008-ig 1453 db termálkút Adatforrások: - VITUKI 1994-es Magyarország Hévízkút Katasztere (Kék Kötetek), - Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 2010-ben lezárt digitális hévízkút katasztere.
VIZSGÁLATI SZAKASZOK - Létesítési cél: létesítéskor tervezett hasznosítás alapján felállított szerkezet - 1994-es hasznosítási szerkezet, - 2010-es hasznosítási szerkezet, - változások elemzése, - kihasználatlan kapacitások kiszűrése a 2010-es szerkezetből, - kihasználatlan kapacitások területi elhelyezkedése: település, külterület, belterület 2
Tervezett hasznosítási cél megoszlása az ismeretlen hasznosítású termálkutak figyelembe vételével észlelő 4% ipari 6%
gyógyászati 1%
kombinált hasznosítás 1%
Tervezett hasznosítási cél megoszlása az ismeretlen hasznosítású termálkutak nélkül gyógyászati 2%
termelővisszasajtoló 1% ipari 6%
fürdő 26%
tervezett hasznosítás ismeretlen 9%
észlelő 4%
kombinált hasznosítás 1%
termelővisszasajtoló 1%
fürdő 29%
kommunális 10%
kommunális 9% vízmű 12% mezőgazdaság 18%
vízmű 11%
450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
kutatófúrás 15%
kutatófúrás 14%
db
mezőgazdaság 20%
382 267 198
152
134
131
83
1453/1322 kút
54
21
16
15
3
Kezdetben nem hasznosított meddő CH-kutatófúrások 1994-es hasznosítása 70
kommunális (1db) mezőgazdasági (2db) ipari (1db) észlelő(8db)
64 60
kutatófúrás (gyógyászati) 3%
kutatófúrás (visszasajtoló) 1%
kutatófúrás (vízmű) 2%
kutatófúrás (szerkezetkutató fúrás) 0,5%
kutatófúrás (észlelő) 3%
kombinált (3db)
50
Meddő CH-kutatófúrások hasznosítási megoszlása ágazatonként (%)
eltömött (7db)
kutatófúrás 32%
kutatófúrás (ipari) 5%
40
kutatófúrás (vízkutató fúrás) 0,5%
kutatófúrás (mezőgazdasági) 27%
lezárt (15db) 30
?
hasznosítás ismeretlen (3db)
?
nincs benne a kataszterben (21db)
20
10
kutatófúrás (fürdő) 27%
fürdő (3db)
0
db 70
Meddő CH-kutatófúrások hasznosítási megoszlása ágazatonként (db) 64
60
53
53
50 40 30 20 10
? ?
9
6
6
kutatófúrás (észlelő)
kutatófúrás (gyógyászati)
3
2
kutatófúrás (visszasajtoló)
kutatófúrás (vízmű)
1
1
0
db
kutatófúrás
kutatófúrás (fürdő)
kutatófúrás (mezőgazdasági)
kutatófúrás (ipari)
kutatófúrás kutatófúrás (szerkezetkutató (vízkutató fúrás) fúrás)
4
Hasznosítási szerkezet az 1994-es felmérésben szereplő összes termálkút viszonylatában nincs benne a kataszterben 5% ipari 6%
hasznosítás ismeretlen 2%
Hasznosítási szerkezet az 1994-es felmérésben szereplő, ismert hasznosítású termálkutakkal ipari 8% fürdő 26%
észlelő 10%
fürdő 19%
kombinált hasznosítás 7%
kombinált hasznosítás 10%
észlelő 7%
mezőgazdaság 15%
vízmű 8%
vízmű 12% mezőgazdaság 21%
kommunális 10%
db 300 250 200 150 100 50 0
lezárva 11%
eltömve 10%
kommunális 13%
db 300
251 210
250
155
130 130 114
251 210
200
94
94
76
150
71 25
100
130
114
94
94
76
50 0
1350/969 kút
5
A kombinált vagy többcélú termálkút hasznosítás típusai és azok mennyisége a tervezés idején, 1994-ben és 2010-ben. tervezett
1994
fürdő+hévízmű fürdő+ipari
4 6
fürdő+ipari+mezőgazdasági fürdő+kommunális
2010 13
1
2
14
19
fürdő+kommunális+ipari
3
2
fürdő+kommunális+mezőgazdasági
4
4
fürdő+kommunális+mezőgazdasági+ipari
3
2
27
27
fürdő+mezőgazdaság
3
12
3
fürdő+mezőgazdasági fűtés
2
fürdő+palackozás
1
fürdő+visszasajtoló
1
fürdő+vízmű ipari+ivóvízellátás
1
ipari+kommunális
9
8
1
2
3
2
ipari+kommunális -többcélú
1
ipari+kommunális vízmű (ivóvízellátás)
1
ipari+mezőgazdaság
2
ipari+mezőgazdasági+kommunális fűtés
1
1
ipari+szociális (ivóvízellátás) kommunális fűtés+használati melegvíz
1 1
kommunális+gyógyászati+fürdő kommunális+mezőgazdasági (fűtés)
3
1 1
1
1
mezőgazdasági+fürdő+palackozás
1
mezőgazdasági+vízmű
3
visszasajtoló+kommunális
3 1
vízmű+ipari
2
1
vízmű+kommunális
2
2
93
100
ÖSSZESEN
16
6
Hasznosítási szerkezet a 2010-es felmérésben szereplő összes termálkút viszonylatában ipari 5%
kommunális 1%
termelővisszasajtoló 1%
hasznosítás ismeretlen 6%
Hasznosítási szerkezet a 2010-es felmérésben szereplő, ismert hasznosítású termálkutakkal ipari 6%
gyógyászati 0,1%
kombinált hasznosítás 10%
fürdő 22%
kombinált 7%
mezőgazdaság 14%
eltömve 10%
350
320
vízmű 19%
lezárva 13%
vízmű 13%
200 150
100 50 0
mezőgazdaság 20%
db 350
300 250
fürdő 31%
észlelő 11%
észlelő 8%
db
kommunális 3%
320
300 250
201 194 189 144
200
116 100 93
150
65
100
17
12
2
50
201
189 116
100 65
31
0
1453/1022 kút
7
Termálkutak számának változása az egyes ágazatokban (1994-2010)
100%
76 kút 90% 80% 70%
94 kút 94 kút 114 kút
60%
50% 40%
130 kút
65 kút
ipari
116 kút
észlelő
100 kút
kombinált
189 kút
vízmű
31 kút
kommunális
201 kút
mezőgazdasági
320 kút
fürdő
210 kút
30% 20% 10%
251 kút
0%
1994
2010
8
Jász-Nagykun-Szolnok megye termálkútjainak hasznosítási szerkezete 2010-ben Hasznosítás jellege
0
10
20
30km
nem üzemel, lezárva vagy eltömve balneológia +geotermikus fűtés
1
fürdő+gyógyászat
Tiszafüred (2)
Jászszentandrás (3)
mg+állattenyésztés
Tiszaörs (2)
Jászivány (1) Jászapáti (14)
geotermikus fűtés
Jásztelek (2)
Jászkisér (12)
kommunális-vízmű
6
Alattyán (3)
mezőgazdasági Jászboldogháza (3)
Nagyiván (1) Tiszaszentimre (2) Berekfürdő (4) Abádszalók (2)
2
Jánoshida (3) Jászladány (8)
Kunhegyes (1)
Kőtelek (1)
monitoring-kút
Karcag (8)
Szászberek (2)
gyógyászat
Besenyszög (4)
Újszász (2) Zagyvarékas (6)
fürdő
5
ipari
7
Törökszentmiklós (6) Szolnok (25)
A település neve, mögötte zárójelben a kutak száma: Jászberény (3)
Szajol (1)
Szandaszőlős (3)
A kördiagram mérete a települési hévízkutak számának függvényében.
Kisújszállás (8)
Örményes (1) Tiszatenyő (1)
Tószeg (1)
4
Túrkeve (3)
Kengyel (1) Kétpó (1)
Martfű (3)
Mezőhék (4) Mesterszállás (2)
Tiszaföldvár (1) Tiszainoka (1)
Cserkeszőlő (6)
3 1 2
5
10
20
Mezőtúr (18) Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikai kistérségei 1 – Jászberényi 2 – Szolnoki 3 – Kunszentmártoni 4 – Mezőtúri 5 – Törökszentmiklósi 6 – Tiszafüredi 7 – Karcagi
9
A magyarországi lezárt hévízkutak területi elhelyezkedése (2010)
Lezárt kutak száma 1 db 2 db 3 db 0
20
40
60
80
100km
3-nál több
10
A Békés megyében álló lezárt hévízkutak területi elhelyezkedése (2010) Bucsa
JELMAGYARÁZAT Lezárt kutak száma 1 db
Dévaványa
2 db
Szeghalom (4db)
3 db
Körösújfalu
Körösladány
3-nál több
Gyomaendrőd
Vésztő
Köröstarcsa
JELMAGYARÁZAT
Bélmegyer
Szarvas (6db)
külterület
Mezőberény
belterület
Kondoros Nagyszénás
Sarkad
belterületi termálkút külterületi termálkút
Békéscsaba
Csorvás
Békéscsaba
Orosháza Csanádapáca Pusztaföldvár
Tótkomlós
Mezőkovácsháza Végegyháza
K-1042
K-953 B-880
Mezőhegyes 0
10
20
30km
B-880: Baromfifeldolgozó K-953: 2. sz. hévízfeltáró fúrás K-1042: Május 1. Mgtsz
11
Kaszkád rendszerű geotermikus fűtési rendszer hőlépcsői
Magyarországon felszínre hozható legmagasabb vízhőmérsékletek
hőszivattyú 3°C
padlófűtés 30
40
50
radiátoros fűtés 60
70
80
90
100
110
120
130°C
A lezárt kutak legmagasabb kifolyóvíz hőmérsékletei 30°C
102 °C
12
Összegzés
•
A 14 év alatt a hasznosítási területek arányában jelentős átrendeződés nem történt;
•
A nevezéktan pontos definiálása szükséges;
•
Az adatbázisokból nem derül ki, hogy a kutakat az ágazatokon belül, milyen alágazatok/gazdasági területek hasznosítják, és milyen célra;
•
Az adatbázisokból nem derül ki, mely kutakat használják geotermikus energia termelésre;
•
Az országban 194 termálkút áll kihasználatlanul;
•
Területi elhelyezkedésüktől függően és egyedi kútvizsgálatokat, valamint gazdasági elemzéseket követően, települési geotermikus hasznosításuk megfontolandó. 13
Az eredmények hasznosíthatósága
•
Energiaellátás biztonsága,
•
Kiszolgáltatottság csökkentése,
•
Környezeti szempontok,
•
Megújuló energetikai célok teljesítése,
•
Szennyezőanyag kibocsátási célok teljesítése,
•
Költséghatékonyság
•
Helyi megújuló energetikai lehetőségek kihasználása,
•
Decentralizált hálózatok kialakítása,
•
Települési energetikai önellátás megvalósítása
14
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
