A magyarországi szerbek története és kultúrája
Ajánló bibliográfia a PTE BTK-TTK Könyvtár kiállításához. Készítette Radványi Ferenc könyvtáros.
Történelem
Bánkúti Imre: 1704 : két hadsereg a Dél-Dunántúlon, két tragédia Pécsett. In: A pécsi egyházmegye a 17-18. században. Szerk. Fedeles Tamás, Varga Szabolcs. Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis, 3. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézet, Pécs, 2005. 33-51. Baranyai Tivadar: Adatok a baranyamegyei rácok történetéhez. A Dunántúli Szemle könyvei, 196. Martineum Könyvnyomda Rt., Szombathely, 1942. Baranyay Tivadar: A rácok elterjedése és településformái Baranyában. Specimina dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis, 191. Geographia Pannonica, 41. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Pécs, 1940. Benda Kálmán: Magyar-rác együttműködési törekvések a szabadságharc idején. In: Rákóczitanulmányok. Szerk. Köpeczi Béla, Hopp Lajos, R. Várkonyi Ágnes. Akadémiai Kiadó, Bp., 1980. 141-157. Benkő Péter: Politikai-történeti régiók a magyar és szerb etnikumok érintkezési zónáiban. Tér és Társadalom, 24. (2010) 3. sz. 137-146. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből. Az Egri Pedagógiai Főiskola évkönyve, 2. (1956) 392-456. www2.arcanum.hu/2011 Bihari József: Újabb adatok az egri szerbek és görögök történetéhez. Az Egri Pedagógiai Főiskola évkönyve, 4. (1958) 572-579. www2.arcanum.hu/2011 Félegyházy József: Délvidéki szerbek és a magyar állam: Katholikus Szemle, 55. (1941) 5. sz. 170-177. Föglein Gizella: Nemzetiség vagy kisebbség? A magyarországi horvátok, németek, románok, szerbek, szlovákok és szlovének státusáról 1945-1993. Forrásközlések, tanulmányok, cikkek. Ister Kiadó, Bp., 2000.
Frankovics György: Kuláksors a Szeged vidéki szerbek körében. Honismeret, 35. (2007) 4. sz. 20-22. http://www.hnm.hu/honismeret/folyoirat/2007-4-honismeret.pdf Glatz Ferenc: Szerb-magyar vegyes bizottság Budapesten. História, 32. (2010) 9-10. 34. Glatz Ferenc: Történelmi megbékélés, de hogyan? Szerbek, magyarok között… História, 33. (2011) 1-2. sz. 2., 51-62. Gulyás László: A magyarországi szerbek etnoregionalista törekvései és megvalósulásuk (1848-1860). Mediterrán és Balkán Fórum, 4. (2010) 3. sz. 8-17. http://epa.oszk.hu/02000/02090/00013/pdf/EPA02090_Mediterran_Balkan_Forum_2010_04_ 03.pdf Hadrovics László: A magyarországi szerb kérdés balkáni gyökerei. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp., 1942. Hadzsics Antal: A délmagyarországi szerbek. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország II. kötet. A Magyar Királyi Államnyomda kiadása, Bp., 1891. 619-656. Hadzsics Antal: Szerbek. In: Bács-Bodrog vármegye I. Szerk. Borovszky Samu. Magyarország vármegyéi és városai. Országos Monografia Társaság, Bp., é.n. 368-386. Hajdú Zoltán: A Vajdaság 1910-1920 között. Szerb-magyar együttélés és a világháború. História, 32. (2010) 1-2. sz. Halász Iván: Szerbek és szlovákok 1848-1849-ben. Párhuzamok és különbségek. História, 32. (2010) 1-2. sz. 24-29. Hodinka Antal: Az ipeki szerb pátriárka Magyarországon való állandó letelepedésre adománylevelet kér I. Lipót királytól. Pannonia könyvtár, 67. Dunántúl Pécsi Egyetemi Kiadó, Pécs, 1943. Kada Mihály: Szentendre. In: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II. Szerk. Borovszky Samu. Magyarország vármegyéi és városai. Országos Monografia Társaság, Bp., é.n. 451-468. Konstantinovič, Zoran: A szerbek helye a közép-európai kultúrában. Korunk, 3/8. (1997) 5. sz. 5-11. http://epa.oszk.hu/00400/00458/00089/1997honap5cikk1306.htm Kosáry Domokos: Magyarok és szomszéd nemzetek 1848-1849. História, 22. (2000) 1. sz. 13-14.
Kruzslicz István: Szerbek a XVII-XVIII. századi Magyarországon. Slavko Gavrilović, Ivan Jaksić: Izbori o srbima u ugorskoj s kraja XVII. i. pocetkom XVIII. véka. Kniga I. Beograd, 1987. Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. sz. 91-93. Lőkös István: Szerbek és magyarok a Duna mentén II. Tanulmányok a szerb-magyar kapcsolatok köréből (1848-1867). Irodalomtörténeti Közlemények, 98. (1994) 2. sz. 289-292. Marjanucz László: Megjegyzések a Szerb Vajdaság történeti problémájához. Közép-Európai Közlemények, 4. (2011) 3-4. sz. 40-46. Miklós Péter: Újszentiván 1848/49-es történetéhez. Belvedere Meridionale, 13. (2001) 5-8. sz. 99-103. Miklós Péter: Újszentiván lakossága etnikai és felekezeti viszonyainak változásai. Közép-Európai Közlemények, 3. (2010) 2. sz. 63-69. Molnár Antal: A nagy szerb kivándorlás (Velika seoba Srba), 1690. História, 29. (2007) 2. sz. 9. Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején. Baranyai Levéltári Füzetek, 78. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1986. Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten (1686-1703). Tanulmányok Budapest múltjából, 1959. 13. köt. 57-101. Pál Tibor: A szerb kérdés a magyar országgyűlés előtt 1690-1918 (Dejan Mikavica: Srpsko pitanje na Ugarskom saboru 1690-1918). Létünk, 41. (2011) 3. sz. 117-120. Pál Tibor: A szerbek Magyarországon. Klió, 5. (1996) 2. sz. 22-24. Pálosfalvi Tamás: A Brankovicsok a középkori Magyar Királyságban. Szerb, magyar, török érdekharcok a 15. században. História, 32. (2010) 1-2. sz. 6-9. Pap Tibor: Szerb próbálkozás a Bánság kikerekítésére. Egy, az 1860-as évekből való etnikai alapú területkikülönítési terv társadalomelméleti vonatkozásai. Közép-Európai Közlemények, 3. (2010) 2. sz. 80-90. Pap Tibor: A szerb Vajdaság mint politikai cél/eszme kialakulása, formálódása s a róla folyó diskurzusok 1848 és 1867 között. Közép-Európai Közlemények, 2. (2009) 2-3. sz. 50-62. Papp Klára - Barta János, ifj.: A Rákóczi-szabadságharc és a hazai nemzetiségek. Kisebbségkutatás, 12. (2003) 2. sz. 282-295. Péter László: A Szelgrádok. Egy család történte Szőreg vonzásában. Szeged, 25. (2013) 3. sz. 30-32.
Pihurik Judit: Magyarok és szerbek a Délvidéken 1941-1944. Limes, 22. (2009) 2. sz. 83-102. Spira György: Perczel próbálkozása a délvidéki szerbek megbékítésével 1849 tavaszán. Történelmi Szemle, 24. (1981) 1. sz. 114. Seres István : Rác katonák II. Rákóczi Ferenc hadseregében. In: A pécsi egyházmegye a 17-18. században. Szerk. Fedeles Tamás, Varga Szabolcs. Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis, 3. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézet, Pécs, 2005. 67-91. Szakály Ferenc: Szerb bevándorlás a török kori Magyarországra. In: Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. MTA Történettudományi Intézete, Bp., 1993. 75-83. Szakály Ferenc: Szerbek a középkori Magyarországon. História, 13. (1991) 2-3. sz. 15-17. Szakály Ferenc: Szerbek Magyarországon – szerbek a magyar történelemben. (Vázlat) http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/2008/A_szerbek_magyaro rszagon/pages/magyar/003_szerbek.htm Szász János: Deszk község szerb nemzetiségi kultúrájáról. Kultúra és Közösség, 6. (1979) 2-3. sz. 101-115. Szász Zoltán: A nemzetiségek és a magyar forradalom 1848-1849. História, 21. (1999) 3. sz. 15-17. Szentkláray Jenő: Bakics Pál, II. Brankovics György és Csernovics Arzen: adatok a magyarországi szerbek XVI., XVII. és XVIII. századi történetéhez. Közli Radonics János. 1908-1909, első közlemény. Századok, 44. (1910) 9. sz. 725-737. Szentkláray Jenő: Bakics Pál, II. Brankovics György és Csernovics Arzen : adatok a magyarországi szerbek XVI., XVII. és XVIII. századi történetéhez. Közli Radonics János. 1908-1909, második és befejező közlemény. Századok, 44. (1910) 10. sz. 802-816. Szerbek és horvátok a történelemben. Magyar sorskérdések. Pesti Lloyd-Társulat Könyvnyomdája, Bp., 1941. A szerbek Magyarországon. A szegedi múzeumban 1990. október 17-18-án tartott tudományos konferencia bővített anyaga. Szerk. Zombori István. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1991 Szerbek és magyarok a Duna mentén. Tanulmányok a szerb-magyar kapcsolatok köréből. I. köt. 1848-1849. Szerk. Bona Gábor. Az 1978-ban Budapesten tartott szerb-magyar történészkonferencia átdolgozott, kiegészített előadásai. II. köt. 1848-1867. Szerk. Fried István, a szerb szerzők tanulm. ford. Sibalin István. MTA Történettudományi Intézete, Bp., 1983-1987.
Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Újabb dokumentumok a "rác" és a dunántúli kuruc csapatok dúlásáról. Iratok és tanúvallomások a rácok és kurucok baranyai hadjáratáról, Baranya megye és Pécs pusztulásáról. Tanulmányok Baranya megye és Pécs város 15-19. századi történetéből. Baranyai helytörténetírás, 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerk. Szinkovich Márta. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1974-1975. 95-128. Szita László: Szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a szatmári béke utáni években. Baranyai Helytörténetírás, a Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 10. (1978) 87-149. Szőreg és népe. Tanulmányok. Szerk. Hegyi András, ford. Ocskó Olga, névmutató Raffay Ernőné. Szeged Megyei Városi Tanács V. B. Művelődési Osztálya, Szeged, 1977. Takács Miklós: Koszovó/Kosova földje a középkorban. História, 29. (2007) 2. sz. 3-6. Takács Miklós: Ősszerbek a Kárpát-medencében? A magyar-szerb kapcsolat valószínűtlen előzményei. História, 32. (2010) 1-2. sz. 3-5. Thim József: Délmagyarország önvédelmi harca 1848-1849-ben. A magyarországi szerbek története. Aigner Kiadó, Bp., 1887. Thim József: A magyarországi 1848/49-iki szerb fölkelés története. Magyarország újabbkori történetének forrásai. Fontes historiae Hungaricae aevi recentioris. Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez, 6. Magyar Történelmi Társulat, Bp., 1930-1940. Udvarnoky Virág: Elhunyt korszakról vagy jót, vagy semmit. Magyarországi szerbek és horvátok a Kádár-korszak kisebbségpolitikájáról. Regio, 17. (2006) 4. sz. 96-120. Urosevics Daniló: A szerbek. In: Uő: A magyarországi délszlávok története. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa – A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége kiadása, Bp., 1969. 28-49. Varga J. János: I. Lipót 1690-1695. évi kiváltságai. Szerb, magyar, Habsburg érdekek. História, 32. (2010) 1-2. sz. 12-14. R. Várkonyi Ágnes: A rác nemzet és a közép-európai konföderáció II. Rákóczi Ferenc politikájában. http://tortenelem.ektf.hu/efolyoirat/04/rvarkonyi.htm R. Várkonyi Ágnes: „A vitéz rácz nemzetnek”. Megegyezés és autonómia Rákóczi politikájában. História, 32. (2010) 4. sz. 28-31. Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovits Péter politikai pályája. Dél-alföldi évszázadok, 4. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1988.
Vujicsics Sztoján: Magyarországi szerbek. Körtánc füzetek. Körtánc Egyesület, Bp., 1998. Vujicsics Sztoján: Szerbek Pest-Budán. Színes fotó Mudrák Attila. A mi Budapestünk. Városháza, Bp., 1997. Vujicsics Sztoján: A tabáni szerbek krónikása. Badovinsky Pál budai fotográfus. Európai Utas, 8. (1997) 4. sz. 52-54. "Zapadno od Dunava". Istorija Sreba i Baranji i fotografijama. A Dunától Nyugatra. A baranyai szerbek története fotókban. Text. Popovics György, G. Szabó Zoltán, prevod. Belájszki Náda. Pécsi Szerb Önkormányzat, Pécs, 2000.
Identitás
Ábrahám Barna – Stekovics Rita: A szerb nemzettudat fejlődése. Pro Minoritate, 5. (2000) 2. sz. 11-24. Bindorffer Györgyi - Sólyom Barbara: A pomázi szerbek identitása. In: Változatok a kettős identitásra. Kisebbségi léthelyzetek és identitásalakzatok a magyarországi horvátok, németek, szerbek, szlovákok, szlovének körében. Szerk. Bindorffer Györgyi. Gondolat - MTA Etnikainemzeti Kisebbségkutató Intézet, Bp., 2007. 188-236. Fehér Zoltán: Sumo, sum, visoka si. Erdő, erdő de magas vagy. Dusnoki népdalok. Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Kalocsa, 2000. Kerékgyártó Imréné: Szerbek-e az érdi rácok? Honismeret, 32. (2004) 6. sz. 50-51. Ress Imre: A szerb nemzeti kultúra pest-budai bölcsője. A Matica Srpska (Szerb Matica), 1826. História, 32. (2010) 1-2. sz. 18-23. Lásztity Péró: Feledésbe merült budapesti szerb napilapok. Pro Minoritate, 13. (2008) 4. sz. 117-120. Magyarországi Szerb Színház. Barátság, 10. (2003) 3. sz. 3933. Nagy Márta: A nemzeti önmegtartás útjai a 18. századi magyarországi szerb templomépítészetben. Magyar Sion, 4. (2010) 1. sz. 53-72. Sarosácz György: Baranya horvát és szerb népcsoportjai. A Kanizsai Dorottya Múzeum, Délszláv Bázismúzeum állandó kiállításának vezetője, Mohács. A Janus Pannonius Múzeum füzetei, 17. Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 1978.
Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története. Dunántúli dolgozatok, 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum kiadványai. Szerk. Mándoki László. Mohács Város Tanácsa VB, Pécs, 1972. Tolnai Mirjána: A százhalombattai szerbek identitástudatának változása. Kultúra és Közösség, 5. (2001) 1. sz. 31-36.
Vallás
Dujmov Milán: A szerb ortodox egyház helyzete Baranyában az 1690-es években. In: A pécsi egyházmegye a 17-18. században. Szerk. Fedeles Tamás, Varga Szabolcs. Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis, 3. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézet, Pécs, 2005. 117-133. Miklós Péter: Újszentiván vallási élete a XIX. században. Honismeret, 28. (2000) 5. sz. 68-71. L. Szabó Tünde: Grábóc, görögkeleti szerb templom. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 323. Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, Bp., 1988. Szilágyi Mihály: A grábóci kalugyerek. Új Dunatáj, 6. (2001) 1. sz. 46-55. Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története. Babits Kiadó, Szekszárd, 1999.
Hiedelmek, hagyományok, szokások
Erdélyi Mária - B. Kiss Gyöngyi - Schmidt Gabriella: Népviselet, ünnep és játékok. Örökségvédelmi munkafüzetek, 3. Dunaszekcsőért Alapítvány, Dunaszekcső, 2010. Frankovics György: Női vámpirisztikus (gyermekágyas- és nyomó) démonok a horvátok és szerbek néphitében - a mora/mura/nora és más lények. Zempléni Múzeum, (1997) 8. sz. 191-200. http://epa.oszk.hu/01600/01613/00008/pdf/zm_08_1997_191-200.pdf Magyarországi horvát, szerb és szlovén temetők, temetkezési szokások és sírjelek. Groblja, pogrebni obicaji i nadgrobni spomenici Hrvata, Srba i Slovenaca u Madarskoj. Szerk. Somogyi Rózsa, Sarosácz György. Krónika Kiadó, Pécs, 2003. Novacsek Vojnics Kornél: A szerbek karácsonya. Barátság, 4. (1997) 6. sz. 1938.
Sarosácz György: Baranyai délszláv népszokások. Karácsonyi, lakodalmi és temetkezési szokások a horvátoknál és a szerbeknél. A Janus Pannonius Múzeum évkönyve, 14-15. (1969) 283-296. Frankovics György: Szent Teodor - Tódor lovak a szerb néphitben. Válogatás a magyarországi nemzetiségek néprajzi köteteiből. 3. (2000) 160-167. Tóth István: Délvidéki szerbek élete és szokásai. Szociográfiai értekezések tára, 6. Magyar Szociográfiai Intézet, Pécs, 1942. Vivod Maria: A szerb babicék - női démonok vagy mediátorok. Démonok, látók, szentek. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Szerk. Pócs Éva. Tanulmányok a transzcendensről, 6. Balassi Kiadó, Bp., 2008. 204-209.
Népköltészet, irodalmi kapcsolatok
Andrásfalvy Bertalan: A magyar-délszláv-német népi kultúra egy korabeli szerző szemével. In: Együtt élő népek - eltérő értékrendek. Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai. Szerk. Máté Gábor. L'Harmattan Kiadó, Bp. – PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, Pécs, 2011. 303-307. Babič, Sava: Jókai és a szerbek. Új Horizont, 18. (2000) 3. sz. Babič, Sava: Petőfi és a szerbek. Iskolakultúra, 3. (1993) 10. sz. 26-31. Balás-Piri Aladár: Magyar-szerb irodalmi kapcsolatok. Specimina Dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis, 105. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-T., Pécs, 1937. Délszláv-magyar irodalmi kapcsolatok I-II. Vál. Veselinovic Sulc Magdolna, szöveggond. Csányi Erzsébet. Értekezések, monográfiák, 2., 8. Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, Újvidék, 1982-1984. Fehér Zoltán: Sumo, sum, visoka si. Erdő, erdő de magas vagy. Dusnoki népdalok. Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Kalocsa, 2000. Grin, Igor: Szerb népi énekek. Studia folkloristica et ethnographica, 43. Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2001. Jung Károly: Egy szerb Madách-fordító elfelejtett magyar-délszláv kapcsolattörténeti kutatásai (tanulmány, I-II.). Híd, 5. (2009) 9. sz. 42-68., 10. sz. 49-79.
Jung Károly: Három adalék a Mátyás-tradíció szerb vonatkozásaihoz. 3. Mátyás király lusta lányát megtanítják dolgozni (tanulmány). Híd, 4. (2008) 4. sz. 62-69. Lőkös István: Horvát-magyar és szerb-magyar irodalmi interferenciák. Kisebbségkutatás könyvek. Lucidus Kiadó, Bp., 2007. A koszovói lányka. Szerb-horvát hősi énekek, románcok. Ford. Kiss Károly, vál., a szöveget filológiailag ell., jegyz. Vujicsics D. Sztoján. Európa Kiadó, Bp., 1957. Másszóval. Magyarországi horvát és szerb költők magyar nyelven. Vál. Stjepan Lukac, Petar Milosevic, Nikola Radosav, szerk. Ivica Durok. Baranya Megyei Művelődési Központ, Pécs, 1988. Rózsa Mariann: Etnikus marketing az Alföldön. Rác pünkösd Dusnokon. In: Színre vitt helyek. Tanulmányok. Szerk. Fejős Zoltán. Tabula könyvek, 11. Néprajzi Múzeum, Bp., 2011. 112-126. Székács József: Szerb népdalok és hősregék. Olcsó könyvtár, 574-576. 2. jav. kiad. Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp., 1887.
Gasztronómia
Baranyai konyha. Szerk. Szirtes Gábor. Pannónia könyvek. Baranya Megyei Könyvtár, Pécs, 1992. Szerb ételek. Barátság, 19. (2012) 4. sz. 7256. http://epa.oszk.hu/01200/01259/00061/pdf/belivek_54-55-2.pdf
Oktatás
Baranyai Gábor - Tóth József: Nemzetiségi közoktatás Baranya megyében. In: Tájak, tájegységek, etnikai kisebbségek Közép-Európában. Konferencia-kötet. Szerk. Kupa László. B&D Stúdió, Pécs, 2007. 222-231. Kacziba Ágnes: Szerb nemzetiségi képzés a Szegedi Tudományegyetemen. Társadalmi Együttélés, 1. (2012) 2. sz.
Művészet, művelődés
Felföldi László: A Maros menti szerbek táncaiból. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve, 1980-1981. 1. sz. 163-189. http://epa.oszk.hu/01600/01609/00024/pdf/MFME_EPA01609_1980_1981_1_163-189.pdf Nagy Márta: Ortodox falképek Magyarországon. Fotó Dömötör Mihály. Dunakönyv Kiadó, Bp., 1994. Nagy Márta: Ortodox ikonosztázionok Magyarországon. Fotó Dömötör Mihály, rajz Csák Attila. Szerzői kiadás, Debrecen, 1994. Pusztai Ilona: Szentendre a szerbség kulturális életében (1690-1848). In: Hidak. Tanulmányok a magyarországi délszlávokról. Szerk. Tarján G. Gábor. Állami Gorkij Könyvtár, Bp. 1988. Rátkai Ferenc: A pest-budai szerbek művészeti emlékei. Az Országos Műemléki Felügyelőségen a múzeumi és műemléki hónap alkalmából rendezett, és 1988. október 4-én nyílt kiállítás megnyitójára. Műemlékvédelem, 33. (1989) 2. sz. 130-131. Szerb Ortodox Egyházművészeti Gyűjtemény. Barátság, 18.(2011) 6. sz. 6979-6980. http://epa.oszk.hu/01200/01259/00057/pdf/baratsag_EPA01259_2011_06_belivek_17-18.pdf Takács Miklós: Műemlékek a két világ határán. 15. századi szerb ortodox templomok a történelmi Magyarországon. História, 32. (2010) 1-2. sz. 10-11. "A végtelenség küszöbén". Írások Vujicsics Sztoján emlékére. Szerk. Török Zsuzsa, Vujicsics Marietta. rec.iti, Bp., 2012. Vujicsics Sztoján : A Duna menti szerbek művészeti emlékei Magyarországon. Európai Utas, 2. (1991) 1. sz. 87-92. Vukoszávlyev Zorán: Új építéstörténeti adatok Baranya megye szerb ortodox templomainak periodizációjához. Építés–Építészettudomány, 29. (2001) 3-4. sz. 265-288. Vukovits Koszta: Szerb Ortodox Egyházművészeti Gyűjtemény, Szentendre. História, 32. (2010) 1-2. sz. 16-17.
Szerbek és magyarok
Ergovics, Uros: Szerb szózat a magyar nemzethez. Bagó Nyomda, Buda, 1848.
Glatz Ferenc: Történelmi megbékélés, de hogyan? Szerbek, magyarok között... História, 33. (2011) 1-2. sz. 2., 51-62. Hornyák Árpád: Délszláv-magyar együttélés 1848-1880. Regio, 16. (2005) 3. sz. 173-177. Hornyák Árpád: Magyarságkép a 20. századi szerb útleírásokban és útikönyvekben. In: Idegen szemmel. Magyarságkép 19-20. századi útleírásokban. Kutatási füzetek, 16. Szerk. Hornyák Árpád, Vitári Zsolt. PTE, Pécs, 2010. 245-256. Hornyák Árpád: A szerb történelemkönyvek magyarságképe a 20. század második felében. In: Kutatási füzetek, 14. Szerk. Hornyák Árpád, Vitári Zsolt. PTE, Pécs, 2009. 509-525. Juga Elemér: A magyar szent korona országaiban élő szerbek. Nemzetiségi ismertető könyvtár, 4. Szerk.: Szabó Oreszt. Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp., 1913. Kemény G. Gábor: Mocsáry Lajos nemzetiségi politikája és a szerbek : 1. rész Századok, 95. (1961) 4-5. sz. 562-580., 2. rész 96. (1962) 1-2. sz. 46-63. Lencsés Gyula: (M)ilyennek láttok? Nemzeti sztereotípiák a magyar-szerb határ két oldalán. In: A szociológia szemüvegén keresztül. Tanulmányok Feleky Gábor 60. születésnapjára. Szerk. Balog Iván et al. Belvedere Meridionale Kiadó, Szeged, 2012. Lőkös István: Magyarok, szerbek, horvátok. Iskolakultúra, 4. (1994) 21. 29-35. Malović, Gojko: Szerbek magyarságképe a két világháború közötti korszakban. In: Idegen szemmel. Magyarságkép 19-20. századi útleírásokban. Kutatási füzetek, 16. Szerk. Hornyák Árpád, Vitári Zsolt. PTE, Pécs, 2010. 89-108. Nyomárkay István: A szerbek és a horvátok magyarságképe. História, 20. (1998) 9-10. sz. 22-24. Ózer Ágnes: Széchenyi Istvánnak, a "legnagyobb magyar"-nak a helye a szerb történelmi tudatban. Létünk, 40. (2010) 4. sz. 26-34. http://epa.oszk.hu/00900/00997/00015/pdf/EPA00997_Letunk_2010_04_026-034.pdf Ózer Ágnes: A szerb történettudomány szemléletváltása és a magyarokról alkotott kép a 20. század végén. Regio, 11. (2000) 2. sz. 159-173. Ózer Ágnes: A szerbek és Szerbia a magyar történetírásban a 19. században (tanulmány). Híd, 3. (2007) 6-7. 38-45. Pál Tibor: A szerbek és Szerbia a XIX. századi magyar történetírásban (Agneš Ozer: Srbi i Srbija u mañarskoj istoriografiji XIX veka). Létünk, 41. (2011) 2. sz. 154-157. http://epa.oszk.hu/00900/00997/00017/pdf/EPA00997_Letunk-2011-2_154-157.pdf
Popovic, Milos: A nemzetiségi kérdés Magyarországban szerb szempontból. Ford., kiad. Sárcsevics Ambrus. Bittermann Nyomda, Szabadka, 1865. Ress Imre: A nemzeti legitimáció és a magyarságkép historiográfiai elemei a horvátoknál, a szerbeknél és a bosnyákoknál. In: Uő: Kapcsolatok és keresztutak. Horvátok, szerbek, bosnyákok a nemzetállam vonzásában. L’ Harmattan Kiadó, Bp., 2004. 9-27. Szilágyi Károly: Szerbek és magyarok. (A békés együttélés lehetőségei és feltételei.) Hitel, 14. (2001) 6. sz. 83-94.
