192!»;'30|
A MAGYARORSZÁGI NÁDISÁRMÁNYOK
S5
A magyarországi nádisármányok. Irta:
STICINISACHEK
FEIOYES.
Mielőtt rátérnék a magyarországi nádisármányokra (Emberiza schoeniclus L . ) vonatkozó vizsgálataim eredményeinek a tárgyalására, előbb még néhány általános megjegyzést kell előrebocsátanom. A palae arktikus faunaterület legnagyobb részében találhatók a nádisármámcsoport tagjai, amelyek alakra, színezetre és életmódra nézve a legközelebbi rokonságban vannak a középeurópai Emberiza schoeniclus-sal. A z egyes ala kok rendszertani helyzetére vonatkozó nézetek az idők folyamán nagyon sok változást szenvedtek. H A R T E R T E . alapvető munkája (Die Vögel d. paläarktischen Fauna) szerint 3 önálló fajt lehet megkülönböztetni és pedig Emberiza schoeniclus, Emberiza- tschusii és Emberiza pyrrhulmdes. E z e k számos változatra, úgynevezett ,,rassz' -ra bomlanak. A L M Á S S Y G Y Ö R G Y azonban már 3 2 évvel ezelőtt (Aquila V . 1 8 9 8 . p. 1 2 3 . ) kimon dottan hangsúlyozta azt. hogy valamennyi nádisármány egy és ugyan azon fajhoz tartozik s hogy az egyes alakok sehol sincsenek egymástól élesen elkülönítve, sőt mindenfelé megfelelő átmeneti alakokkal össze kapcsolva. E z t a fölfogást magukévá tették elsősorban K E E I N S C H M I D T és S T E K S K W A N N . Ugyanezt az álláspontot foglalja el P O R T E N K O L . is abban az orosz nyelven megjelent munkájában (Jahrb. d. Zool. Museum in Leningrad X X I X . 1 9 2 8 ) , amely az orosz muzeumok gazdag anyagán alapszik. A z orosz birodalom óriási területére vonatkozólag ez a munka azt az eredményt adta. hogy A L M Á S S Y fölfogása helyes volt. Európa egyéb vidékeiről azonban P O R T E N K O csak igen kevés összehasonlító anyag gal rendelkezett s minthogy ez a kérdés most már újból napirendre került. ST i ; E S E M A N N E R V I N teljes erővel azon volt. hogy ezúttal a kérdés a lehetőségig tisztázódjék. Biztatására magamra vállaltam a föladatot és sok európai múzeum és gyűjtő közreműködésével kimutathattam azt. hogy Nyugat- és Dél-Európa nádisármányai egy és ugyanahhoz az Emberiza schoeniclus formakörhöz tartoznak, mert az idetartozó alakok fokoza tosan és bizonyos törvényszerűség szerint mennek át egymásba. Vizs gálataim eredményeit a J o u r n a l f. Ornith. 1 9 3 0 . évi L X X V I I I . évfolyam ban ismertettem és a nevezett törvényszerűséget a 4 8 4 . lapon a követ kezőként fogalmaztam : . . A nádisármányok csőre északról dél felé foko zatosan erősebb, többnyire vaskosabb ; a színezet keletről nyugat felé mindig teltebb s egyúttal az eumelanotikus rajzolatok szélesednek és kifejezettebbek."
STEINBACHEB
86
J ' H l t i YKS
I Aquila
-
Mái most az a kérdés, h o g y m i l y e n h e l y e t f o g l a l n a k e l a m a g y a r országi nádisármánvok ennek a z egyöntetű f a j n a k a keretén belül? H o g y e r r e megfelelhessünk, előbb rövid áttekintést a d u n k a szomszédos területeken előforduló alakokról. I t t v a n első h e l y e n északnyugaton a LlNNÉ által e r e d e t i l e g leírt Emberiza schoeniclus a l a k . m e l y e t Svédország középső vidékéről l'ppszaláról írt le. A z e d d i g i fölfogás s z e r i n t ez a z a l a k f o r d u l elő általánosan N y u g a t - és K ö z é p - E u r ó p á b a n s H A R T E R T s z e r i n t a Magvarország északnyugati részén előforduló nádisármánvok szintén ehhez a formához, t a r t o z n a k . A lengyelföldi nádisármányokat DOMAM I:\VSKI 1918-ban Emberiza schoeniclus goplanae néven különítette e l a schoeniclus formától. N é z e t e s z e r i n t a z á r v a m e g y e i T r s z t e n a vidékén fészkelő nádisármányok is e h h e z a formához t a r t o z n a k ( O r n i t h . M o n a t s b e r i c h t e X X X V . 1!>27 p. fül). T o v á b b h a l a d v a északkelet felé Délorosz országban az Emberiza schoeniclus ukrainae S \ i ; i U N Y alakot találjuk (Mess. O r n . M o s z k v a 1917). A Délmagyarországon előforduló nádi sármány formákra vonatkozólag megemlíthető a D u n a deltájából származó, külö nösen erőteljes csőrrel bíró a l a k a z Emberiza schoeniclus tschusii REISER et ALMÁSSY ( A q u i l a V . 1898.), m e l y e t H A R T E R T későbben m i n t önálló fajt i s m e r t e l , dacára a n n a k , h o g y AI.M.ÍS^V u g y a n a k k o r a z t a m e g g y ő z ő dését h a n g o z t a t t a , h o g y v a l a m e n n y i nádisármány e g y a z o n faj keretébe tartozik. A magyarországi nádisármánvok tudományos elnevezésére különösen jelentős v o l t az a f o r m a , a m e l y a z A d r i á t környező vidékeken (Trieszt és Dalmácia) fészkel. E n n e k a formának az elnevezési v i s z o n y a i meglehetősen b o n y o l u l t a k . A f o r m a első példányait M l C U A H E L L E S gyűj tötte 1829-ben (Isis 1830. 810-es hasáb) utána S A V I említi ( O r n i t h l o g i a Toscana. 111. rész 1831.). a k i röviddel azelőtt a nádisármány egyik vastagcsőrü alakját Emberiza palustris néven írta le s e n n e k a leírásá b a n megemlíti a z t . h o g y a Triesztből származó példányok csőre a l a k és méret szerint középen áll a schoeniclus és palustris között (p. 225 . . f o r m a e d i m e n s i o n i i n t e r m e d i e " ) . E z e n a z a l a p o n k e l e t k e z e t t azután az a szokás, hogy ezt az a l a k o t Emberiza schoeniclus intermedia MICHAIM i . i . K s néven emlegették, h o l o t t m a g a a név a leírással együtt csak 1849-ben jelent m e g D I < ; I , \ M > O r n i t h . Kuropéenne című művének I. részében. B R E H M K . L . gyűjteményében már legalább 1830. óta v o l t a k idesorolható példányok s ő ezeket 1831-ben megjelent Hand b u c h d e r N a t u r g e s c h i c h t e a l l e r Vögel D e u t s c h l a n d s című művében Cynchramus arundinaeeus M I C H A H E L L E S et B R E H M név a l a t t írta le. M i n t h o g y a z o n b a n G M E L I N a z Emberiza urundinaceu nevet már 1774-ben l e f o g l a l t a , azért B R E H M később canneti-re változtatta e n n e k a z a l a k n a k az elnevezését ( D e r vollständige V o g e l f a n g 1 8.~>.V) s ezt f o g a d t a e l azután HARTERT is. A nomenklatúra j e l e n l e g érvényes szabályai s z e r i n t a z i d e tartozó nádisármánvok n e v e E. seh. intermedia DKOLANI». A m a g y a r
ti)29 3 0 |
A
MAii Y AKOKSZ\<;|
N Á I >ISÁ K M Á N Y O K
nádisármányoknak a legutóbbi időben általánosan E. sch. canneti B R E H M .
87
használt
neve
volt
H o g y a magyarországi nádisármányok hovatartozandósága kérdé sében t i s z t a h e l y z e t e t t e r e m t s e k . S O H K N K J A K A B úrhoz f o r d u l t a m , a k i i s m e r t s z i v e s előzékenységével n e m c s a k a Madártani I n t é z e t gyűjte ményének teljes anyagát bocsátotta rendelkezésemre, h a n e m egyúttal testvére. S C H E N K H E N R I K óverbászi o r n i t h o l o g u s utján b i z t o s fészkelő példányokat is gyűjtetett. M i n d a két úrnak ezért n a g y hálával t a r t o z o m . A m a g y a r a n y a g m e l l e t t rendelkezésemre állott a z E. sch. schoeniclus egy u p p s a l a i példánya (a s t o c k h o l m i Museumból), a z E. sch. ukrainae egy k i e w i példánya ( P O K T E N K O úrtól), a z E. .sch. tschusii eredeti t y p u s a ( R E I S E R úr közvetítése alapján a szarajevói m ú z e u m b ó l ) , végül az E. sch. intermedia-n&k. a t y p u s példányai, m e l y e k a B R E H M - g y ü j t e m é n n y e l a T r i n g - M u z e u m b a n v a n n a k e l h e l y e z v e . E z e k e t a formákat röviden a k ö v e t k e z ő k é p p e n lehet j e l l e m e z n i : a schoeniclus-ioTvaa. csőre karcsú, ormója c s a k gyengén h a j l o t t : a z ukrainae-iorma. csőre v a l a m i v e l v a s t a g a b b , ormója erősebben h a j l o t t : a tschusii és intermedia formák csőre egyformán v a s t a g , m a g a s és t o m p a h e g y ű és c s a k a színezetben külön böznek egymástól (az intermedia-forma sötétebb, m i n t a tschusii). A Magyarországon fészkelő nádisármányok z ö m é t az i t t i s m e r t e t e t t formák egyikéhez s e m l e h e t s o r o l n i . H a p l . a déli vidékekről származó példányo k a t nézzük, úgy a z t találjuk, h o g y a z o k csőre m a g a s és erősen h a j l o t t , de a csőr h e g y e s e n v é g z ő d i k , n e m p e d i g tompán. Éppen ezért ezeket a példányokat új formaként Emberiza schoeniclus stresemanni nevén írtam le. A t y p u s t a z 1 9 3 0 . május 1 7 - é n Óverbászon e l e j t e t t
- I I a X I U I II K l !
.SN
iA
IKKiVK-
•n
l' I
i
honos nádisármányok hovatartozandósága kérdésének az eldöntését r e n d kívül megnehezíti az a körülmény, h o g y általában n e m s z o k t a k különb ségei t e n n i az ott fészkelő és az átvonuló és téli vendég formák k ö z ö t t . A tollruházat évközi változása m i a t t az egyes vidékekre jellemző formák megállapítására csakis júniusi és júliusi m a d a r a k a t , v a l a m i n t a z o t t k i k e l t fiókákat k e l l e n e t e k i n t e t b e venni. A z idevágó a d a t o k szükségelt mennyiségének hiánya m i a t t alig lehet megbízható a d a t o k a t nyújtani a színezetről és a méretekről, a z o n b a n a magyarországi nádisármányokat már pusztán a csőralkat alapján is önálló, jól fölismerhető formának, a l f a j n a k , v a g y ,,rassz"-nak lehet minősíteni.
Die Rohrammern von Von
FBIEDBÍCH
Ungarn.
STEINBACHER.
Wenn ich im Folgenden über d a s E r g e b n i s m e i n e r U n t e r s u c h u n g e n der I v o h r a m m e r n (Etnberiza sehnen iclns I.) v o n U n g a r n b e r i c h t e , so w i l l ich kurz n o c h einige a l l g e m e i n e B e m e r k u n g e n v o r a u s s c h i c k e n . In d e n m e i s t e n T e i l e n des paläartischen G e b i e t s k o m m t eine Gruppe v o n A m m e r n vor. die n a c h G e s t a l t . Färbung u n d L e b e n s w e i s e aufs e n g s t e m i t d e r mitteleuropäischen Etnberiza schoeniclus verwandt ist. Die A n s i c h t e n über die systematischen B e z i e h u n g e n i n n e r h a l l ) d i e s e r G r u p p e h a b e n sieh im L a u f e d e r Z e i t sehr geändert. N a c h d e m g r u n d l e g e n d e n W e r k von E . H A B T E B T ..Die Vögel d e r paläarktischen F a u n a " s i n d .3 A r t e n mit z a h l r e i c h e n B a s s e n z u u n t e r s c h e i d e n : Etnberiza schoeniclus, E. tschusii und E. pyrrhuloides. A b e r s c h o n v o r 32 J a h r e n hat i n dieser Z e i t s c h r i f t G . v o n A I . M A S Y ausdrücklich a u s g e s p r o c h e n , dass a l l e R o h r ammern als eine e i n z i g e A r t z u b e t r a c h t e n s i n d , d e r e n e i n z e l n e F o r m e n n i r g e n d s s c h a r f b e g r e n z t , s o n d e r n überall d u r c h Übergänge m i t e i n a n d e r verbunden s i n d ( A c p i i l a V . 1898. p. I2.>.). D i e s e m U r t e i l h a b e n s i c h v o r allem K L E I N S C H M I D T und S T R E S E M A N N angeschlossen. A u f den gleichen S t a n d p u n k t stellt s i c h eine 1!I2!I e r s c h i e n e n e A r b e i t v o n L . P O R T E N K O (in r u s s i s c h e r S p r a c h e : J a h r b u c h des Z o o l . M u s e u m s in L e n i n g r a d B d . X X I X , D928). w e l c h e das reiche . M a t e r i a l der r u s s i s c h e n S a m m l u n g e n benutzt. Für die w e i t e n Gebiete u n t e r r u s s i s c h e r H e r r s c h a f t k o n n t e so der schlagende B e w e i s geführt w e r d e n , dass A I . M Á S Y ' S . A n s i c h t z u R e c h t I n s t a n d . A u s d e n übrigen T e i l e n E u r o p a s h a t t e P O B T E N K O n u r sehr w e n i g V e r g l e i c h s i n a t e r i a l . a b e r da die g a n z e F r a g e n u n e i n m a l w i e d e r a u f g e r o l l t w a r . s o s e t z t e s i c h K . S T H K S K M A N N m i t N a c h d r u c k dafür e i n . dass bei dieser G e l e g e n h e i t die n o c h v o r h a n d e n e n Lücken u n s e r e r K e n n t nis möglichst ausgefüllt w e r d e n s o l l t e n . Ich übernahm d i e A u f g a b e u n d k o n n t e m i t Hülfe v i e l e r europäischen M u s e e n und S a m m l e r n a c h w e i s e n .
l«2fi SO]
DIB
K O H R AJIMK R K
VON
UNGARN
Sil
dass a u c h i n W e s t - u n d Südeuropa a l l e R o h r a m m e r n e i n e n allmählich u n d gesetzmässig abändernden F o r m e n k r e i s b i l d e n , d e r also Emberiza schoeniclus h e i s s e n m u s s . D a s E r g e b n i s ist i m J o u r n a l für O r n i t h o l o g i e B d . L X X V 1 I I . 1 9 3 0 . d a r g e l e g t . D a s G e s e t z d e r Abänderung h a b e i c h d o r t so a u s g e s p r o c h e n (p. 4 8 4 . ) : . . D i e Schnäbel w e r d e n v o n N o r d e n n a c h Süden stärker, m e i s t d i c k e r : d i e Färbung w i r d v o n O s t e n n a c h W e s t e n i n t e n s i v e r , d a b e i v e r b r e i t e i n sich d i e e u m e l a n o t i s c h e n Zeich n u n g e n u n d w e r d e n kräftiger." W e l c h e S t e l l u n g n e h m e n n u n die ungarischen R o h r a m m e m inner h a l b dieser e i n h e i t l i c h e n A r t e i n ? W i r w o l l e n zunächst eine Übersicht über d i e aus d e r N a c h b a r s c h a f t b e s c h r i e b e n e n R a s s e n g e b e n . D a ist e r s t e n s i m N o r d w e s t e n d i e ursprüngliche E. schoeniclus v o n L I N N E , b e s c h r i e b e n a u s d e m m i t t l e r e n S c h w e d e n ( U p p s a l á ) u n d n a c h d e r bis herigen A n s c h a u u n g in West- und M i t t e l e u r o p a weit verbreitet. N a c h E . H A R T E R T gehören d i e R o h r a m m e r n v o n N o r d w e s t - U n g a r n e b e n f a l l s zu dieser F o r m . Die polnischen Vögel hatte J . D o m a n i e w s k i 1 9 1 S als E. seh. goplanae a b g e t r e n n t : n a c h i h m gehören d a z u a u c h d i e in d e r T á t r a bei T r s t e n a (jetzt T s c h e c h o s l o w a k e i ) n i s t e n d e n V ö g e l ( O r n i t h . M o n . - B e r i c h t e X X X V , 1 9 2 7 . p. 6 9 . ) . Gehen wir weiter nach Nordosten, so f i n d e n w i r i n Südrussland E. seh. ukrainae S A I H U N Y (Mess. O r n . .Moskau 1 9 1 7 ) . W a s d i e L a n d s t r i c h e i m Süden des a l t e n Königreichs U n g a r n a n b e l a n g t , so s t a m m t aus d e m Südosten, v o m Donaudelta, E. seh. tschusii R E I S E S U . A I . M . V S Y (Aquila V . 1 8 9 8 ) . ein R o h r a m m e r mit b e s o n d e r s kräftigem S c h n a b e l , d e n H A R T E R T später als V e r t r e t e r e i n e r eigenem A r t a n s a h , o b w o h l A I - M A S Y g l e i c h z e i t i g seine Überzeugung v o n d e r E i n h e i t l i c h k e i t a l l e r R o h r a m m e m ausgedrückt h a t t e . Für d i e B e n e n n u n g der ungarischen Vögel ist d a n n aber besonders w i c h t i g d i e j e n i g e F o r m g e w o r d e n , d i e i m südwestlichen K ü s t e n l a n d ( T r i e s t , D a l m a t i e n ) brütet. I h r e N a m e n g e b u n g ist eine r e c h t v e r w i c k e l t e . S i e w u r d e z u e r s t v o n M I C H A I I E L I . E S 1 8 2 9 g e s a m m e l t (Isis 1 8 3 0 . S p a l t e 8 1 0 ) . d a n n erwähnt sie S A V I (Ornitológia T o s c a n a . T e i l I I I . 1 8 3 1 ) . d e r k u r z v o r h e r e i n e n dickschnäbligen R o h r a m m e r I t a l i e n s als E. palustris be s c h r i e b e n h a t t e , inelem er n a c h M I C H A H E L E E S a n g i b t , d a s s d i e V ö g e l v o n Triest einen S c h n a b e l haben, der n a c h F o r m u n d M a s s eine Z w i s c h e n s t e l l u n g z w i s c h e n schoeniclus u n d palustris e i n n i m m t (p. 2 2 ö ,,forme e d i m e n s i o n i i n t e r m e d i e " ) . S o w u r d e es üblich v o n e i n e r E. interntől in M i ( J i A H E L L E S z u s p r e c h e n , während d i e s e r N a m e selbst m i t B e s c h r e i b u n g e r s t 1 8 4 9 v o n D E G L A M » ( O r n i t h o l o g i e européenne, T e i l I.) veröffentlicht w u r d e . I n d e r S a m m l u n g v o n C h . L . B R E H M b e f a n d e n s i c h d e r a r t i g e Stücke m i n d e s t e n s seit 1 8 3 0 ; er b e s c h r e i b t sie 1 8 3 1 i m H a n d b u c h d e r N a t u r geschichte aller Vögel Deutschlands als Cynchramus arundinaeeus M I C H A H E L E E S et B R E H M . D a a b e r G M E L I X bereits 1 7 7 4 d e n N a m e n E.
I l i l K M M i
'.10
arundinacea in
II
s T K I N U
[Aquila
M'UKI!
v e r g e b e n h a t t e , so ä n d e r t e B R E H M
canneti
um
(Der
vollständige
Vogelfang
d i e B e z e i c h n u n g später
lSö")). w i e sie d a n n
auch
u . a. v o n HARTERT übernommen w u r d e . N a c h d e n R e g e l n über d i e N o m e n k l a t u r w e r d e n w i r diese Vögel E. -'7/. intermedia
DKGEANI) n e n n e n müssen.
Kür d i e u n g a r i s c h e n
d e r N a m e E. sch.
Rohrammern
im allgemeinen Gebrauch Tin zu
ist z u l e t z t
canneti
gewesen.
K l a r h e i t über d i e Rassenzugehörigkeit d i e s e r u n g a r i s c h e n
gewinnen,
wandte
ich m i c h an
H e r r n JAKOB
Vögel
der nicht
SCHENK,
nur
i n b e k a n n t e r liebenswürdiger B e r e i t w i l l i g k e i t s o f o r t d a s g e s a m t e M a t e r i a l des
K g l . Ungarischen Ornithologischen
auch noch sichere SCHENK in S t a r i
Institutes
übersandte,
Brutvogelbälge d u r c h seinen B r u d e r . H e r r n
( M u s e u m S t o c k h o l m ) . E. sch.
T E N K O ) , E.
sch. tschusii
B R E H M aus d e m
REISER) u n d
: schoeniclus
hat
von K i e w Museum
E. sch.
Museum von Tring).
charakterisieren tschusii
ukrainae
( T y p u s aus d e m
Vermittlung von Herrn
gebogenem
HEINRICH
V r b a s , besorgen l i e s s . B e i d e n H e r r e n b i n i c h z u g r o s s e m
D a n k e v e r p l i c h t e t . Ich h a t t e f e r n e r v o r m i r E. seh. schoeniclus sala
sondern
von U p p -
(von H e r r n
von
Serajevo
intermedia
l'oi;durch
(die T y p e n
von
Diese R a s s e n l a s s e n s i c h k u r z so
einen schlanken Schnabel mit
schwach
F i r s t ; b e i ukrainae i s t er e t w a s d i c k e r u n d stärker g e k r ü m m t :
und
intermedia
haben
dagegen
den gleichen dicken, hohen
und
s t u m p f e n S c h n a b e l u n d u n t e r s c h e i d e n s i c h n u r d u r c h d i e Färbung media
d u n k l e r a l s tschusii).
nun mit
keiner dieser
Die meisten ungarischen
Rassen
Brutvögel
u n d kräftig g e b o g e n e ,
al>cr s p i t z e Schnäbel. I c h h a b e sie d e s h a l b als E. sch. stresemanni ben u n d
als T y p u s e i n Inst.
No.
stimmen
überein. G r e i f e n w i r e t w a d i e V ö g e l
südlichen T e i l e s h e r a u s , so z e i g e n sie h o h e
Ornith.
(interr
" vom
des
dabei
beschrie
17. V . 30 a u s Overbász gewählt
(Ung.
2 8 4 5 ) . W a s d i e übrigen G e g e n d e n des L a n d e s
anbe
t r i f f t , so ist zu b e a c h t e n , d a s s b e r e i t s i n D e u t s c h l a n d (so z . R . i n B r a n denburg) die
ein
Übergang
Rohrammern
schon durchaus niewki
die
von
von
schoeniclus
Nordwest-Ungarn
zu
sind nach
von
Norden
Eigenschaften und Acpiila die niclus dir
stattfindet,
ihrer
rechnet,
ist
ungenügend
Schnabelform
nach
Süden e i n
v o n stresemanni
XXIV,
V o g e l des
statt.
gekennzeichnet Hervortreten
S c h o n .1. S C H E N K
I!»I7. p . 90, k l a r a u s g e s p r o c h e n ,
Neusiedler-Sees
handelt
hat
18. B r e i t e n g r a d die G r e n z e /.wischen ukrainat ist d a d u r c h
sein- e r s c h w e r t
das
der
erkannt
s o w e i t es s i c h
(natürlich s p r i c h t
u n d canneti). N a c h d e m v o n m i r u n t e r s u c h t e n
Rassenfrage
und
w e r d e n können. I m übrigen
i m m e r stärkeres
er v o n
Material wird
um
schoe etwa
u n d stresemanni b i l d e n .
I m W i n t e r ' f i n d e n s i c h neben b e i d e n a u c h e c h t e schoeniclus. der
und
zu ukrainae gehörig. D i e R a s s e goplanae. z u der Dorna
Tatravögel
wird meiner M e i n u n g nach nicht anerkannt findet
ukrainae
w o r d e n , dass
D i e Klärung Durchzügler
u n d Wintergäste n i c h t v o n d e n Brutvögeln genügend g e s o n d e r t
wurden.
1 Mütt 30]
DIE
KÖHRA JIMERN
VON" E N U A R N
'.II
W e g e n d e r s t a r k e n Ä n d e r u n g des G e f i e d e r s i m L a u f e des J a h r e s s o l l t e n zur
Rassenbestimmung
benutzt
n u r J u n i - u n d J u l i v ö g e l s o w i e diesjährige
w e r d e n . G e n a u e A n g a b e n über F a r b e n u n t e r s c h i e d e
Junge
u n d Flügel-
masse lassen sich wegen M a n g e l s a n solchem M a t e r i a l deshalb n o c h n i c h t überall m a c h e n . A b e r d a v o n a b g e s e h e n s i n d d i e u n g a r i s c h e n schon zu
durch
ihre Schnabelform
als eine
eigene,
Rohrammern
gut kenntliche
Hasse
bezeichnen.
A réti fülesbagoly fészkelése 1930-ban Tarpán.*) Irta:
K A B Á C Z Y
ERNŐ.
A réti fülesbagoly M a g y a r o r s z á g o n t u d v a l e v ő e n téli v e n d é g , a m e l y néha n a g y o b b mennyiségben is s z o k o t t nálunk j e l e n t k e z n i egérjárásos
eszten
dőkben, főleg a z A l f ö l d ö n és a Dunántúlon. M i n t fészkelő m a d á r a z o n b a n a
ritkaságok
közé t a r t o z i k .
S C H E N K
. . M a g y a r B r e h m " I I . kötetének
1 7 8 . lapján a
a m a g y a r f ö l d i fészkeléseket : ,.Első 1865.
április
az
J A K A B
tojását
10-dikén K o l o z s v á r o t t .
1929-ben
következőkben
már
lőtt e g y k o t l ó f o l t t a l
mocsárvidékén. fiókáit
a
C E R V A
biró
F R I G Y E S
pestmegyei
Ü r b ő
nőstényt
a
GÁBOB
C Z Y N K
találta
1 8 8 3 . április
E D E
fogarasmegyei
1 8 9 4 . július M u n d r a
1 8 9 6 - b a n t ö b b i z b e n találta és S z u n y o g pusztákon.
uj
ismerteti
Orrú
H E R M Á N
SZIKLA
22-én találta a fészkét S z é k e s f e h é r v á r o t t . 7- én
megjelent
tojásait
Egyik
és
innen
származó fészekalja a N e m z e t i M ú z e u m b a n v a n e l h e l y e z v e . 1 8 9 7 . március 8- án
D R . L E N B E
n é g y tojás
A . M a g y a r ó v á r-ról k a p o t t e g y p é l d á n y t ,
v o l t . köztük
az e g y i k
teljesen
M a d á r t a n i I n t é z e t b e került s u g y a n i t t v a n a z i s . m e l y e t gyűjtött
SZOMJAS
GUSZTÁV
1 9 1 4 - b e n a H o r t o b á g y - o n . Fészkelt m é g 1 9 0 7 - b e n M o h i a-
s z e c s ő d-ön B A R T H O S
melyben
érett. E z a tojás a M . K .
G Y U L A
M O L N Á R
LAJOS
szerint. 1906-ban I h a r o s b é r é n
s z e r i n t és 1 9 1 3 - b a n
D R . N A G Y
J E N Ő
y-ben
szerint az A 1 d u n a i -
réten. 1 9 1 4 . óta óta m i n t fészkelőt újra n e m észlelték." A f e n t i a d a t o k után n a g y v o l t a meglepetésem, a m i k o r 1 9 3 0 . április 16-án
Bereg megye
megtaláltam
j e l e n l e g i székhelyének
a réti fülesbagoly fészkét
T a r p á-nak a
5 tojással.
határában
A fészek 3 — 4 éves
makkosításban v o l t . k ö r n y é k e g y e n g é n zsombékos. M a g a a fészek v é k o n y szálú fü és k á k a közé v a n r a k v a , m a j d n e m l a p o s , ú g y h o g y fölröpüléskor *) E z z e l az érdekes közleménnyel kapcsolatosan megemlítendő, hogy a réti füles bagoly 1930-ban az ország több helyén is fészkelt. I g y M o s ó n megyében, T i s z a i ö k ö n és Ko
nyáron
(1. ebben a kötetben SZOMJAS, C E R V A és
D R . KISS VILMOS
idevágó köz
leményeit) és valószínűleg H e n c i d á n B i h a r megyében (1. BAI.ÁSHÁ/.V közleményét) továbbá T e m e s v á r mellett (1. Mitteilungen über die Vogelwelt 1930., p . 104.). Szerk.
