A magyarországi kutatás eredményei. Készült a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság megrendelésére

A magyarországi kutatás eredményei Készült a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság megrendelésére

TARTALOM 1. A gyerekek és a világháló – kockázatok és lehetőségek. Elméleti megfontolások. 2. A gyerekek internet-használatának általános jellegzetességei 3. Kockázatos tevékenységek az interneten 4. Rossz tapasztalatok és ártalmak 5. Kompetencia a rossz tapasztalatok kivédésére és kezelésére 6. Támogatás és mediáció EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

A GYEREKEK ÉS A VILÁGHÁLÓ – KOCKÁZATOK ÉS LEHETŐSÉGEK.

ELMÉLETI MEGFONTOLÁSOK EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Az EU Kids Online kutatás elméleti megfontolásai Tartalmi jellegű elemek – a Kapcsolati jellegű elemek – gyerek, mint befogadó a gyerek, mint résztvevő

Lehetőségek

Tanulás és digitális írástudás

Civil részvétel és elkötelezettség Kreativitás és önkifejezés Személyes identitás és társas kapcsolatok

Kockázatok

Kereskedelmi jellegű veszélyek Agresszivitás Szexualitás

Értékek terén fenyegető veszélyek

Viselkedési jellegű elemek – a gyerek, mint kezdeményező

Oktatási jellegű erőforrások

Kapcsolatfelvétel hasonló érdeklődésű emberekkel

Saját kezdeményezésű, vagy csoportos tanulás

Globális információk

Kommunikáció az egyes csoportok között

A civil elköteleződés konkrét megnyilvánulásai

Változatos erőforrások

Másoktól érkező inspiráció, Saját tartalmak előállítása felhívás a részvételre

Tanácsadás (pl. személyes, egészségügyi, szexualitással kapcsolatos stb.)

Közösségi hálózatok, élmények megosztása

Önkifejezés

Reklámok, spamek

Személyes adatok megszerzése, felhasználása

Szerencsejáték, illegális letöltés, hackerkedés

Agresszív, gyűlöletkeltő tartalmak

Zaklatás, bántalmazás

Mások zaklatása, bántalmazása

Pornográfia, ártalmas szexuális tartalom

Idegenekkel való találkozás

Pornográf tartalmak készítése, megosztása

Rasszista, vagy torzított tartalom (pl. drogfogyasztásról)

Önbántalmazás, negatív viselkedésformákra való felhívás

Tanácsok, információk terjesztése droghasználattal, anorexiával kapcsolatban

EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Az internethasználat kockázatainak és ártalmainak hierarchikus modellje Internethasználat

Kockázatot hordozó tevékenységtípusok

Ártalom

Maradandó ártalom


Elméletek, hipotézisek „HASZNÁLATI HIPOTÉZIS”  A kockázatos tevékenységek gyakorlásának előfordulását növeli a gyakori és változatos internetezés.

 A „használati hipotézis” (usage hypothesis) azt állítja, hogy azok, akik régebben és több mindenre használják a világhálót nagyobb arányban végeznek kockázatos tevékenységeket.  DE bizonyos kockázatokkal való találkozás éppen, hogy növeli a tudatosságot és az ellenálló képességet


Elméletek, hipotézisek „SEBEZHETŐSÉGI HIPOTÉZIS”

 Az ártalmak tekintetében sokkal fontosabb a már kialakult sebezhetőség szintje, ami különböző pszichológiai és szociális tényezőktől függ. Ez a „sebezhetőségi hipotézis” – (vulnerability hypothesis). „KOCKÁZAT-VÁNDORLÁSI HIPOTÉZIS”  Az online kockázatok vállalásában a legnagyobb szerepe az offline viselkedésnek van. Az ún. „kockázat vándorlási hipotézis ” (risk migration hypothesis) szerint ugyanis az internetes kockázatos tevékenységek kipróbálását jelentősen befolyásolja, hogy valaki általában vállal-e különböző kockázatokat, vagy sem. EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Elméletek, hipotézisek

KOCKÁZAT

ÁRTALOM

(RISK)

(HARM)

 Az EU Kids Online kutatás egyik alapvetése, hogy különválasztja a kockázat (risk) és az ártalom (harm) fogalmát.

 Ennek lényege, az a feltevés, hogy nem minden kockázatos tevékenység eredményez ártalmat.


Az EU KIDS Online II. kutatásról  Személyes megkeresésen alapuló, otthoni adatfelvétel  A szenzitív kérdések esetében önkitöltős kérdőív alkalmazása  Szülők és gyermekek együttes megkérdezése  Véletlen minta  1000 gyermek megkérdezése országonként  9-16 éves korosztály (külön kérdések a 9-11, illetve 12-16 évesek számára)  Az adatok országonkénti összehasonlításának lehetősége  A sérülékenység, kitettség indikátorainak elemzési lehetősége  Online és offline kockázatok összehasonlításának lehetősége  Az online kockázatokra adott reakciók, illetve a „kockázatmenedzsment” vizsgálata EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

A GYEREKEK INTERNETHASZNÁLATÁNAK ÁLTALÁNOS

JELLEGZETESSÉGEI EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Milyen eszközön keresztül használja az internetet? 29% 35% 42%

Saját asztali számítógép (PC)

42% Saját laptop vagy egy olyan laptop, amit gyakran használsz és a szobádba is beviheted

57%

6% 6% 8% 11% 8% 67% 63% 59% 51% 60%

Közösen használt asztali számítógép

Közösen használt laptop

Mobiltelefon

Játékkonzol

Egyéb kézi számítógép (pl. Blackberry, iTouch vagy iPhone)

10% 8% 11% 8% 9% 16% 24% 23% 31% 24% 8% 12% 12% 8% 10% 1% 2% 3% 2% 2%

 A magyar gyerekek többsége (60%) a háztartás több tagja által közösen használt, asztali számítógépen internetezik, míg saját asztali számítógéppel 42%uk, saját, vagy a gyerekszobába bevihető laptoppal pedig 8%-uk rendelkezik.  Minél idősebb valaki, annál nagyobb arányban rendelkezik saját géppel, azaz az internetet saját szobájába elvonulva tudja használni.  Ezt az értéket leginkább a család (háztartás) anyagi helyzete, illetve a településtípus jellege határozza meg.

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 9-10 éves

11-12 éves

13-14 éves

15-16 éves

Összesen

Milyen eszközön keresztül használja az internetet? EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Hol használja az internetet? 40% Iskolában vagy a kollégiumban

Otthon, a nappaliban, vagy egyéb mások által is használt szobában

40%

26% 31% 36%

Otthon, saját szobában

38% 22% Barátoknál

55% 53%

71% 76% 74% 66% 63%

52%

55%

35%

44% 41% 36%

25%

33% 29% 26% 28%

Rokonoknál

9%

16% 17% 10% 13%

Könyvtárban vagy egyéb nyilvános helyen

A szabadban, utazás közben (pl. mobiltelefonon keresztül vagy, iTouch

1% 2% 1% 2% 1%

Internetkávézóban

1% 2% 1%

0% 9-10 éves

11-12 éves

20% 13-14 éves

40% 15-16 éves

60%

 A gyerekek kétharmada (66%) iskolában vagy kollégiumban fér hozzá az internethez.  Csak ezt követi 52%-os aránnyal az otthon valamelyik más családtag által is használt szobája, illetve az otthoni saját szoba (38%).  Az iskolai internethasználat leginkább a felső tagozatban, a 11 éves kor után válik meghatározóvá.

80% Összesen

Hol használja az internetet? EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Az önálló internethasználat kezdete fiú

8,9

lány

9,2

9-10 éves

7,1

11-12 éves

8,1

13-14 éves

9,7

15-16 éves

10,7

fiú: 9-12 éves

7,6

fiú: 13-16 éves

10,1

lány: 9-12 éves

7,8

lány: 15-16 éves

10,3

alacsony SES

9,8

közepes SES

8,9

magas SES

8,7

egyedüli gyerek

 Feltételezhetjük, hogy az elkövetkezendő években ez az átlagos életkor még valamelyest csökkenni fog, és valahol 5-6 év táján stabilizálódik.

9,0

legidősebb gyerek

9,9

nem legidősebb gyerek átlag

 A 9-10 évesek átlagosan 7 éves korukban kezdték el használni önállóan az internetet (azaz 2007-2008 táján), míg a 15-16 évesek nem sokkal a tízedik születésnapjuk után (20042005 körül).

8,4 0

1

2

3

4

5

6 7 életkor

8

9

10 11 12

Az önálló internethasználat kezdetének átlagos életkora


Az internethasználat gyakorisága fiú

60%

lány

34%

56%

9-10 éves

35%

35%

11-12 éves

47%

53%

13-14 éves

40%

37%

6%

31%

75%

alacsony SES

7%

13%

64%

15-16 éves

4%

24% 1% 49%

közepes SES

4%

10%

66%

28%

5%

magas SES

62%

34%

3%

Budapesten él

63%

32%

5%

2000 fő alatti kistelepülésen él

43%

Teljes minta

50%

58% 0%

20%

5%

35% 40%

60%

80%

6% 100%

Majdnem minden nap

Heti egyszer vagy kétszer

Havonta egyszer vagy kétszer

Ritkábban

 A 9-16 év közötti magyar gyerekek közel 60%-a napi szintű, rendszeres internethasználó, míg további 35% azok aránya, akik hetente egy-két alkalommal csatlakoznak az internetre. Általánosságban elmondható, hogy a fiúk, az idősebbek, illetve a Budapesten élők a legintenzívebb internethasználók.  Míg a 9-10 éves korosztályban csak alig minden harmadik gyerek napi használó, addig a 15-16 évesek körében már négyből hárman tartoznak ebbe a csoportba.

Az internethasználat gyakorisága EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Internetes tevékenységek gyakorisága Videók nézése (pl. YouTube-on keresztül)

76%

Az Internet használata iskolai feladatokhoz

73%

Közösségi oldal látogatása

72%

Azonnali üzenetküldés (IM) használata

61%

Online játék másokkal

60%

Email küldése/fogadása

59%

Zenék és filmek letöltése

49%

Fotók, videók vagy zene megosztása…

42%

Hírek olvasása, nézése

33%

Időtöltés "virtuális világokban"

32%

Chat-szoba látogatása

32%

Virtuális karakter (háziállat, avatar, stb.)…

29%

Üzenet, hozzászólás küldése weboldalon…

24%

Webkamera használata

23%

Fájlmegosztó oldalak használata

 A 9-16 éves gyerekek leggyakoribb online tevékenységének a különböző videók nézése bizonyult: a megkérdezettek háromnegyede szokta ezt csinálni.  Ettől nem sokkal lemaradva találjuk az internet iskolai feladatokhoz való használatát, illetve a különböző közösségi oldalak látogatását. A második legnépszerűbb csoportba közel azonos (60% körüli) értékekkel az azonnali üzenetküldés, az online játék, illetve az email küldés/fogadás került.

13%

Blog vagy online napló írása

5% 0%

20%

40%

Internetes tevékenységek gyakorisága

60%

80%


Közösségi oldalak fiú

62%

lány

70%

9-10 éves

38%

11-12 éves

61%

13-14 éves

76%

15-16 éves

82%

alacsony SES

56%

közepes SES

69%

magas SES

70%

Budapesten él

69%

2000 fő alatti kistelepülésen él

 A saját profillal rendelkezők körében majdnem mindem második gyerek egynél több regisztrációval rendelkezik, illetve ezeket aktívan használja is.

61%

Teljes minta

66% 0%

50% százalék

 A 9-16 éves magyar gyerekek kétharmada rendelkezik (pontosabban rendelkezett az adatfelvétel időpontjában) legalább egy közösségi oldalon saját profillal. Általánosságban elmondható, inkább a lányok és az idősebbek azok, akik használják ezeket az oldalakat. Az átlagnál valamivel alacsonyabb arányokat találunk az alacsony státuszú háztartásokban, illetve a kistelepüléseken élők körében.

100%

Közösségi oldalon saját profillal rendelkezők aránya EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Ismerősök száma a közösségi oldalakon 300-nál több; 13%

Kevesebb mint 10; 9%

11-50; 21% 101-300; 33% 51-100; 24%

 A leggyakrabban használt közösségi oldalt alapul véve, a gyerekek egynegyedének van 50 és 100 közötti, egyharmadának pedig 100 és 300 közötti ismerőse, míg 13%-uknak ennél is több. 50-nél kevesebb ismerőse a gyerekek 30%-ának van.

fiú: 9-12 éves

12%

fiú: 13-16 éves Ismerősök száma a közösségi oldalakon

34%

lány: 9-12 éves

18%

lány: 13-16 éves

 Az ismerősök számát leginkább az életkor és a nem határozza meg. A fiúk és a lányok ismerőseinek száma már a fiatalabbak között is különbözik, de leginkább a 13-16 éves korosztályban válik szembetűnővé.

53%

Teljes minta

46% 0%

20%

40%

60%

százalék

A leggyakrabban használt közösségi oldalon 100-nál több ismerőssel rendelkezők aránya


Közösségi oldalak privacy beállításai fiú

62%

lány

50%

9-10 éves

22% 27%

23%

73%

11-12 éves

60%

13-14 éves

54%

15-16 éves

19% 8% 18% 27%

47%

16%

22% 19%

30%

23%

100-nál kevesebb ismerős

56%

27%

17%

101-300 ismerős

58%

22%

21%

300-nál több ismerős

48%

Teljes minta

23%

55% 0%

20%

25% 40%

60%

30%

20% 80%

100%

Nyilvános, azaz, mindenki láthatja Részlegesen nyilvános, azaz a barátaim barátai is láthatják vagy a „hálózatom” is láthatja Személyes, csak a barátaim láthatják

 A gyerekek 55%-ának volt nyilvános, azaz mindenki által látható profilja közösségi oldalon.  22%-nyian voltak azok, akik azt részlegesen publikussá tették, míg 16% volt azok aránya, akik olyan beállításokat alkalmaztak, hogy azt csak barátaik láthassák.  A lányok, illetve az idősebbek az adatvédelmi, privacy beállítások terén tudatosabbak, illetve minél több ismerőse van valakinek, annál inkább alkalmaz olyan beállításokat, amik csak a barátok számára teszik elérhetővé a személyes információkat.

Közösségi oldalak privacy beállításai EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

A közösségi oldalakon nyilvánosan megosztott információk 93%

Családnév

60%

Fénykép, amelyen felismerhető az arc

81% 53% 79%

Pontos életkor

 A közösségi oldalakon legnagyobb arányban a családi név (93%), egy felismerhető arcot tartalmazó fénykép, (81%) illetve a pontos életkor (79%) érhető el.

51% 58%

Iskola neve

38%

30% 19%

Cím 7% 5%

Telefonszám Életkor, ami több mint ahány éves jelenleg

2% 1%

0%

20%

40% 60% százalék

Közösségi oldalon profillal rendelkező gyerekek

80%

100%

 Amennyiben az összes magyarországi internetező, 9 és 16 év közötti gyereket vesszük alapul, láthatjuk, hogy e három információ – a gyerekek saját bevallása szerint – a korosztály 50-60%-ra vonatkozóan elérhető valamelyik közösségi oldalon. Sőt, 19%-uknál az otthoni cím, míg 5%-uknál a telefonszám is megtalálható.

Összes gyerek

A közösségi oldalakon nyilvánosan megosztott információk


KOCKÁZATOS TEVÉKENYSÉGEK AZ INTERNETEN


Szexuális tartalmú képekkel, videókkal kapcsolatos tapasztalatok

látott ilyen jellegű képeket, videókat

N

% az érintettek körében

% a teljes korosztályban

159

-

16%

fiú

18%

lány

14%

9-10 éves

5%

11-12 éves

9%

13-14 éves

naponta

15-16 éves

6

4%

1%

hetente

21

13%

2%

fiú: 13-16

havonta

30

19%

3%

lány: 9-12

ritkábban

78

49%

8%

Szexuális tartalmú képekkel, videókkal kapcsolatos tapasztalatok megoszlása

 A vizsgált korosztály 16%-a látott szexuális tartalmú képeket, videókat bármilyen platformon  A fiúk és az idősebb korosztályba tartozók az átlagosnál nagyobb arányban érintettek  A legidősebb fiúknak több mint negyede látott ilyesmit

20% 28%

fiú: 9-12

7%

27% 6%

lány: 13-16

20%

alacsony SES

10%

közepes SES

16%

magas SES

22%

egyedüli gyerek

19%

legidősebb gyerek

19%

nem legidősebb

11%

egyszülős háztartás

19%

kétszülős háztartás átlag

15% 0%

5% 10% 15% 20% 25% 30%

Szexuális tartalmú képekkel, videókkal kapcsolatos tapasztalatok a különböző demográfiai csoportokban (azok aránya, akik akár offline akár online láttak ilyen tartalmakat a kérdezést megelőző egy évben) EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Szexuális tartalmak forrása és jellege N



internet

101

63%

10%

televízió, filmek, videó, DVD

75

48%

8%

magazinok, könyvek

24

16%

2%

Bluetooth-on keresztül

14

9%

1%

mobiltelefon

9

5%

1%

Egyéb

65

42%

7%

A szexuális tartalom forrása

A s zexuális tartalom forrása (több válasz is adható volt)



31

31%

3%

30

29%

3%

25

25%

3%

18

18%

2%

játékoldal

16

16%

2%

fájlmegosztó

6

6%

1%

egyéb

19

18%

2%

N véletlenszerűen felugró oldal videómegosztó oldal felnőtteknek szóló, korhatáros oldal közösségi oldal

A z interneten látott szexuális tartalmú kép, videó forrása

 A szexuális jellegű tartalmakhoz a leggyakrabban az interneten keresztül jutnak el a gyerekek, de továbbra is fontos forrás maradt ebből a szempontból a televízió és a filmek  Az internetes szexuális tartalmak a legtöbbször véletlenül, vagy videómegosztókon jutnak el a gyerekekhez  A szexuális tartalom leginkább meztelen embereket és szexuális aktus képeit jelenti. Erőszakos szexet ábrázoló anyagokat csak igen kis aránya látott a fiataloknak meztelen embereket

63%

embereket szexuális aktus közben

41%

nemi szervet/szerveket erőszakos szexet

egyéb

34% 9% 4%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% százalék Mit ábrázoltak az általad látott szexuális jellegű képek, videók? (azok körében, akik láttak ilyeneket a kérdezést megelőző egy évben, több válasz is adható volt) EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Szexuális jellegű üzenetek (sexting) Kapott szexuális jellegű üzenetet

N


% a teljes korosztályban (11-16 évesek)

55

-

7%

fiú

9%

lány

7%

11-12 éves naponta kapott ilyen üzenetet hetente kapott ilyen üzenetet havonta kapott ilyen üzenetet ritkábban kapott ilyen üzenetet

2

4%

0,2%

4

7%

0,4%

12

21%

1%

34

62%

3%

Szexuális jellegű üzenetekkel kapcsolatos tapasztalatok megoszlása

 Szexuális jellegű üzenetet a 11-16 évesek 7%-a kapott az interneten keresztül.  A 15-16 évesek körében az érintettek aránya átlag feletti.

4%

13-14 éves

5%

15-16 éves

12%

alacsony SES

4%

közepes SES

9%

magas SES

8%

egyedüli gyerek

10%

legidősebb gyerek

9%

nem legidősebb

3%


9%


7% 0%

5%

10%

15%

Szexuális tartalmú üzenetekkel kapcsolatos tapasztalatok a különböző internet-használati csoportokban (azok aránya, akik kaptak ilyen üzenetet a kérdezést megelőző egy évben) EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Szexuális jellegű üzenetek (sexting) 1 éve használó

4%

2-3 éve használó

 A régebbi használói tapasztalat és a saját szobában való használat növeli az érintettség esélyét

5%

4-5 éve használó

7%

több mint 5 éve hasznélő

13%

napi használó

10%

nem napi használó

2%

saját szobájában használja

12%

nem saját szobájában…

otthon nem használja

5% 1%

 A leggyakrabban véletlenszerűne felugró oldalakon keresztül, illetve azonnali üzenetküldőn érkeznek ilyen üzenetek. Előfordul azonban, hogy a közösségi oldalakon és emalien keresztül jutnak el a címzetthez.

0% 5% 10% 15% Szexuális tartalmú üzenetekkel kapcsolatos tapasztalatok a különböző demográfiai csoportokban (azok aránya, akik kaptak ilyen üzenetet a kérdezést megelőző egy évben) átlag

12 15 12 4

% az érintettek körében 23% 28% 21% 6,8%

% a teljes korosztályban (11-16 évesek) 1% 2% 1% 0,4%

15

28%

2%

4 19

8% 36%

0,4 2%

A szexuális üzenet forrása

N

közösségi oldal azonnali üzenetküldő e-mail játékoldal véletlenszerűen felugró oldal csetszoba Egyéb

A szexuális jellegű üzenet forrása EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

A szexuális üzenetek jellege A szexuális üzenet jellege

Szexuális jellegű üzenetet kaptam az interneten keresztül Nyilvános oldalra posztolt szexuális üzenetet láttam Valaki arra kért, hogy szexuális jellegű dolgokról beszéljek vele az interneten Valaki arra kért az interneten, hogy küldjek magamról olyan képeket, amin látszanak a nemi szerveim Tanúja voltam az interneten más emberek szexuális aktusának Egyéb

N


% a teljes korosztályb an (11-16 évesek)

25

55%

3%

18

34%

2%

7

13%

1%

5

10%

1%

23

42%

3%

7%

13%

1%

 A legtöbb esetben konkrétan üzenetekről van szó (vagy személyre szóló, vagy közösségi helyen posztolt formában).  Ennél ritkábban fordult elő, hogy valakit arra kértek volna, hogy szexuális jellegű párbeszédben vegyen részt, vagy saját intim testrészeiről küldjön fotókat.  Ennél gyakoribb volt, hogy az érintett fiatal másvalakik szexuális aktusának lett valamiképp tanúja az interneten.


Ismerekedés és találkozás idegenekkel N Kapcsolatba került olyan valakivel az interneten, akit korábban nem ismert Találkozott olyannal személyesen, akit az interneten ismert meg


% a teljes korosztályba n

fiú

24%

lány

24%

9-10 éves

227

-

24%

6%

11-12 éves

16%

13-14 éves

26%

15-16 éves

72

32%

7%

Online ismerkedéssel kapcsolatos tapasztalatok

 A magyar gyerekek csaknem negyede (24%-a) nyilatkozott úgy, hogy került már kapcsolatba olyan emberrel az interneten, akit korábban nem ismert.  Majdnem harmada (32%-a) azoknak, akik beszámoltak ilyen kapcsolatról személyesen is találkozott valamelyik internetes ismeretségével.  Ez azt jelenti, hogy a 9-16 évesek összesen 7%-a vett már részt ilyen találkozón.  Az életkor előrehaladtával nő az ilyen gyerekek aránya.

43%

fiú: 9-12

13%

fiú: 13-16

34%

lány: 9-12

10%

lány: 13-16

35%

alacsony SES

19%

közepes SES

24%

magas SES

29%

egyedüli gyerek

26%

legidősebb gyerek

32%

nem legidősebb

16%


26%


24% 0%

10%

20%

30%

40%

50%

Ismerkedés idegenekkel (azok aránya az egyes demográfiai csoportokban, akik kapcsolatba kerültek olyasvalakivel az interneten, akit korábban nem ismertek) EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Ismerekedés és találkozás idegenekkel 1 éve használó

10%

2-3 éve használó

18%

4-5 éve használó

35%


30%

napi használó

34%

nem napi használó

9%


34%

nem saját szobájában használja

17%

otthon nem használja átlag

 A tapasztaltabb használók, illetve a napi használók nagyobb arányban alakítanak ki idegenekkel kapcsolatokat.

20% 0%

10%

20%

30%

 A használat autonómiája szintén fontos tényezőnek mutatkozik: azok körében, akik otthonukban, saját szobájukban interneteznek, jóval magasabb az ismerkedők aránya, mint azoknál, akiknek nincs saját gépük, vagy nem is interneteznek otthon.

40%

Ismerkedés idegenekkel (azok aránya az egyes internethasználati csoportokban, akik kapcsolatba kerültek olyasvalakivel az interneten, akit korábban nem ismertek)


Ismerekedés és találkozás idegenekkel fiú

28%

1 éve használó

lány 9-10 éves

2-3 éve használó

11%

11-12 éves

16%

13-14 éves

25%

4-5 éve használó

20%

34%


15-16 éves

30%

46%

fiú: 9-12

napi használó

21%

fiú: 13-16

29%

lány: 9-12

36%

nem napi használó

5%

9%


lány: 13-16

40%

42%

alacsony SES

nem saját szobájában…

23%

közepes SES


33%

magas SES

38%

egyedüli gyerek

átlag

27% 12%

0% 10% 20% 30% 40% 50%

26%

legidősebb gyerek

41%

nem legidősebb

15%


31%

kétszülős háztartás

31%

átlag

44%

36%

0%

10%

20%

30%

40%

Személyes találkozó az online ismeretséggel (azok körében, akik ismerkednek az interneten)



Az online ismerkedők között a lányok valamivel

nagyobb eséllyel mennek el egy ilyen találkozóra, 50%

Személyes találkozó az online ismeretséggel (azok körében, akik ismerkednek az interneten)

mint a fiúk. Ha a kor változójával együtt vizsgáljuk a kérdést, akkor az látszik, hogy míg a fiatalabbak között a fiúk hajlamosabbak ilyen találkozókra,

addig az idősebbek között a lányok: EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Ismerekedés és találkozás idegenekkel

N

% az % a teljes érintettek korosztályban körében (11-16 évesek)

közösségi oldalon

41

61%

4%

azonnali üzenetküldőn

39

59%

4%

e-mailben

4

6%

0,4%

játékoldalon

6

9%

1%

csetszobában

2

3%

0,2%

egyéb

6

9%

1%

 A találkozással végződő új ismeretségek legtöbbször a közösségi oldalakon és az azonnal üzenetküldőkön alakulnak ki.  Az email, a játékoldalak és a csetszobák szerepe ebben a tekintetben elhanyagolható.

Hol ismerkedtél meg azzal, akivel később online is találkoztál?


Zaklatás (bullying) N Volt része kortárs zaklatásban

190

% az % a teljes érintettek korosztálykörében ban -

19%

20%

fiú

18%

lány

21%

9-10 éves

20%

11-12 éves

16%

13-14 éves

naponta zaklatták

21

11%

2%

15-16 éves

hetente zaklatták

38

20%

4%

alacsony SES

19%

25% 19%

közepes SES

havonta zaklatták

29

15%

3%

ritkábban zaklatták

90

47%

9%

Zaklatással kapcsolatos tapasztalatok

 A magyar gyerekek 19%-a nyilatkozott úgy, hogy a kérdezést megelőző egy évben érte kortársai részéről zaklatás.  Minél kisebb valaki, annál valószínűbb, hogy ilyen cselekmény áldozatává válik .  A leginkább valószínűsítő tényező azonban a szocio-ökonómiai helyzet és a család jellege.

13%

magas SES

19%

egyedüli gyerek

16%

legidősebb gyerek

22%

nem legidősebb

28%


18%

kétszülős háztartás

átlag

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

Kortárs zaklatások áldozatainak aránya a különböző demográfiai csoportokban (offline és online formában összesen) EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Zaklatás (bullying)

személyesen

N



135

73%

14%

88

30%

6%

9

5%

1%

44

24%

4%

interneten mobiltelefonon, sms-ben

egyéb módon

Hogy történt a zaklatás? (több válasz is adható volt)

közösségi oldal

26

azonnali üzenetküldő

26

49%

3%

7

13%

1%

e-mail

 Az internetes zaklatások helyszínei nagyrészt a közösségi oldalak az azonnali üzenetküldők. 80%

% az érintettek körében 49%

N

 Az ilyen jellegű zaklatás jobbára off-line műfaj – az érintettek 73%-át személyesen (is) érte sérelem, és csupán 30%-ukkal fordult elő ez interneten (is).


60%

3%

40%

játékoldal

5

9%

1%

csetszoba

1

2%

0,1%

egyéb

4

8%

0,4%

Az internetes zaklatás platformja (több válasz is adható volt)

58%

27% 16%

20%

12% 1%

0% bántó, zaklató üzenetek küldése

bántó, zaklató üzenetek posztolása

kihagytak fenyegetés valamilyen az internetes interneten csoportból

egyéb

Az internetes zaklatások megvalósulási formái (azok körében, akik éltek át internetes zaklatást, több válasz is adható volt)


Kockázatos felhasználói webtartalmak 10% 8% 6%

8% 6%

6%

5%

4% 2%

1%

0%

 Összességében a megkérdezett gyerekek túlnyomó többsége – 84%-a – nem látogatott/látott kockázatos felhasználó webtartalmakat (a kérdezést megelőző egy évben).

Az elmúlt 12 hónapban láttál-e olyan oldalakat az interneten, ahol az alábbi témákról volt szó? (azok aránya a 11-16 évesek körében, akik igennel válaszoltak)

 A leggyakoribb a gyűlölködő honlapok látogatása: a kérdezett korosztály 8%-a navigált ilyen oldalra a kérdezést megelőző évben. Ezt követik az önbántalmazással és anorexiával fogalakozó webhelyek (6-6%), majd a drogfogyasztással kapcsolatos tartalmak (5%). Öngyilkossági módokkal foglalkozó tartalmakat mindössze a 9-11 évesek 1%-a látott az elmúlt 12 hónapban.


A kockázatos tevékenységek elterjedtsége a magyar gyerekek körében

30% 25%

20% 15% 10%

24% 16% 10% 6%

5%

6%

 A leggyakrabban előforduló kockázatos felhasználás-típus az online ismerkedés.  Kockázatokat rejtő felhasználói tartalmakat a gyerekek 16%-a, szexuális tartalmú képeket, videókat tizedük látott.  Az online zaklatás és a szexuális tartalmú üzenetek esetében 6-6% számolt be személyes tapasztalatokról.

0%

Kockázatos tevékenységek száma 0 1 2 3 4 5 Kockázatos online tevékenységek előfordulási gyakorisága

9-10 évesek % 87% 12% 2% 0,3% -

N 181 24 3 1 -

11-16 évesek

% 57% 23% 11% 7% 2% 0,5%

N 451 185 83 52 15 5

Kockázatos tevékenységek elterjedtsége a 9-10 és a 11-16 évesek körében


A kockázatos tevékenységek elterjedtsége a magyar gyerekek körében 60% 5,0% 41%

27% 14% 0 0,30% 2% 12% 9-10 évesek

1% 2% 5% 19%

11-12 évesek

11%

0,4% 7%

18%

8%

26%

26%

13-14 évesek

15-16 évesek

1 2 3 4 5 Kockázatos tevékenységeket végzők aránya az egyes korcsoportokban

 Azok aránya, akiknek vannak kockázatos tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatai a korral növekedve folyamatosan növekszik .  A 14 és 15 éves kor közötti időszak vízválasztó ebből a szempontból – ez az a korosztály, ahol hirtelen megnő az ilyen jellegű online aktivitásokban érintettek aránya. Ráadásul ebben a korcsoportban a kockázatos tevékenységek változatossága is nagyobb. EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

A kockázatos tevékenységek elterjedtsége a magyar gyerekek körében 1 éve használó

45%

fiú

31%

2-3 éve használó

36%

41%

lány

4-5 éve használó 41%

alacsony SES

43%

közepes SES

46%

magas SES

napi használó

54%

24% 54%

nem saját szobájában használja

34%


33%

nem legidősebb

53%


49%

legidősebb gyerek


nem napi használó

45%

egyedüli gyerek

51%

több mint 10 féle…

49%


38% 56%

6-10 féle tevékenységet végez 1-5 féle tevékenységet végez 0%

átlag

47%

42%

kétszülős háztartás 10%

20%

30%

százalék

40%

50%

19%

60% átlag

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% százalék

Kockázatos tevékenységek előfordulási gyakorisága a különböző demográfiai csoportokban (azok aránya a 11-16 évesek körében, akik legalább egy kockázatos tevékenységet végeztek a kérdezést megelőző 12 hónapban)

 A kockázatos tevékenységek kialakulásában mind az internet-használati tapasztalat (milyen régóta használó), mind a használati intenzitás, mind pedig a használat autonómiája igen fontos tényező. EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Szülői beavatkozás Azok aránya, akiknek legalább egy kockázatos tevékenységet végeznek (11-16 évesek) Szülői beavatkozás formája legalább egy aktív ellenőrzési mód legalább egy aktív korlátozási mód legalább egy aktív internethasználati mediálás legalább egy aktív biztonságos internethasználati mediálás

van

nincs

42%

48%

39%

59%

43%

47%

41%

49%

A szülői beavatkozások hatása a gyerekek online kockázatos viselkedésére (11-16 évesek körében)

Csoportok lányok

átlagok (főátlag: 0,74) 0,71

fiúk

0,78

11-12 évesek

0,38

13-14 évesek

0,67

15-16 évesek

1,19

magas SES

0,87

közepes SES

0,75

alacsony SES

0,61

egyedüli gyerek

0,83

legidősebb gyerek

0,89

nem legidősebb gyerek

0,51  A szülői beavatkozásoknak van hatása: azokban a 0,91 háztartásokban felnövő gyerekek, ahol legalább egy egyszülős család kétszülős család internethasználattal kapcsolatos korlátozás 0,71 Kockázatos tevékenységek átlagos száma az egyes érvényben van, csak 39%-ban végeztek legalább demográfiai csoportokban egy kockázatos tevékenységet az elmúlt évben. Ezzel szemben, ahol ilyen szabály nincs érvényben ott ugyanez a fiatalok 59%-ára igaz. EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Összetett magyarázó modell a kockázatos tevékenységekre 0,14 Offline kockázatos viselkedés 0,23

0,3

0,69

0,17

Pszichológiai problémák

Kockázat-index

Kor Veszélykeresés

Internethasználat intenzitása

0,39

Internethasználat változatossága 0,43 Internethasználati-tudás szintje

Útmodell a kockázatos online viselkedés magyarázatára


Az útmodell eredményei  A modell alátámasztja az ún. használati hipotézist:  minél többet és többféleképpen internetezik valaki, annál valószínűbb, hogy kockázatokat rejtő tevékenységeket is végez,  minél nagyobb felhasználói tudással rendelkezik valaki, annál valószínűbb, hogy végez ilyen (kockázatos) tevékenységeket.  Mindez azonban erősen összefügg a korral és az internethasználati-tudás az internethasználat változatosságával is:  a kor előrehaladtával egyre valószínűbb, hogy a gyerekek változatos és élénk internethasználatba kezdenek, ami elkerülhetetlenül azzal jár, hogy kockázatos elemeket hordozó tevékenységeket is végeznek.  DE az ún. kockázat vándorlás hipotézis igazolását láthatjuk:  az off-line kockázatvállalás (és ide sorolható a veszélykeresés is) hatására az online kockázatvállalás esélye is nő,  és egyes pszichológiai problémák szintén valószínűsítik a kockázatos tevékenységek előfordulását.

 Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy ezek a tevékenységek csak magukban rejtik a kockázatot, de egyáltalán nem biztos, hogy azok be is következnek. Könnyen meglehet, hogy ezek a tevékenységek legalábbis semleges, de akár hasznos elfoglaltságot takarnak. EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

ROSSZ TAPASZTALATOK ÉS ÁRTALMAK


Rossz tapasztalatok az interneten nem mondja meg; 2% nem tudja; 7%

nem; 80%

igen; 11%

Tapasztaltál olyasmit az elmúlt 12 hónapban az interneten, ami zavart, megbántott volna? (9-16 évesek körében)

109

% az érintettek körében -

% a teljes korosztályban 11%

N Volt része rossz élményben naponta, majdnem minden nap egyszer-kétszer egy héten

2

2%

0,2%

19

17%

2%

egyszer-kétszer egy hónapban

9

8%

1%

ritkábban

63

58%

6%

 A kérdezést megelőző egy évben a gyerekek kicsivel több mint egytizedének volt rossz érzéseket keltő, zavaró élménye a világhálón.  80%-uk viszont semmi olyat nem tapasztalt az interneten, ami bántotta, zavarta volna.  Az igennel válaszolóknak nagy része (58%-a) a havi rendszerességnél ritkábban találta szembe magát zavaró élményekkel az interneten.  Havi rendszerességgel, vagy annál gyakrabban csupán az érintettek 27%a tapasztalt ilyesmit, ami a teljes korosztály mindössze alig több mint 3%-a.

Rossz élmények alapeloszlása EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Rossz tapasztalatok az interneten fiú lány 9-10 éves 11-12 éves 13-14 éves 15-16 éves fiú: 9-12 fiú: 13-16 lány: 9-12 lány: 13-16 alacsony SES közepes SES magas SES egyedüli gyerek legidősebb gyerek nem legidősebb egyszülős háztartás kétszülős háztartás átlag

13% 8%

4%

2-3 éve használó

10% 11% 9%

10%

4-5 éve használó

14% 14% 13%

14%

több mint 5 éve…

nem napi használó

13% 7%

napi használó

7%

9% 10% 11% 12% 11%

9%

van internet, de…

10%

szobájában van

7%

12%

1-5 féle…

7%

6-10 féle… 12% 11%

5% 10% százalék

13%

nincs otthon internet

14%

0%

max. 1 éve használó

11%

több mint 10 féle… 15%

átlag

0%

14% 5% 10% százalék

15%

Rossz élmények előfordulási gyakorisága a különböző demográfiai csoportokban (azok aránya, akiknek volt legalább egy rossz élményük a kérdezést megelőző egy évben)

 Kortól függetlenül, a fiúknak több rossz élményük volt, mint a lányoknak, és a legidősebbekkel fordult elő a legnagyobb arányban, hogy valami olyat éltek át, ami zavarta őket.  Az offline kockázatvállalási hajlandóság összefüggést mutat az ártalommal: minél több offline kockázatos cselekvést végez valaki, annál valószínűbb, hogy találkozott zavaró dolgokkal az interneten. EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Rossz élmények az egyes kockázatos tevékenységek kapcsán

Tevékenységtípus

szexuális tartalmú képek, videók szexuális tartalmú üzenetek (csak 11-16 évesek) személyes találkozás online ismeretséggel

zaklatás

N

% az %a érinte teljes ttek korosz köréb tályen ban

30

30%

3%

16

29%

2%

8

11%

1%

42

72%

4%

Rossz élményeket átélők az egyes tevékenységeket végzők között

 Leggyakrabban az online zaklatás válik valódi rossz élménnyé, vagyis ártalommá: az ilyet átélők 72%-a szerzett olyan tapasztalatokat, amiket kellemetlennek, zavarónak talált. Ugyanakkor még ez a legnagyobb arány is csupán a teljes vizsgált korosztály 4%-át jelenti.  A 9-10 évesek körében 11, a 11-16 évesek között pedig 40 olyan gyerek akadt, aki egy vagy több esettel kapcsolatban arról számolt be, hogy meglehetősen, vagy nagyon zaklatott volt a történtek után. Ez az adott korosztálynak mindkét esetben 5-5%a.


Internetfüggőség azon kaptad magad, hogy úgy internetezel, hogy nem is érdekel, amit böngészel

76%

16% 6%

rosszul érezted magam, mert nem internetezhettél

73%

19% 6%

 27%-uk érezte már magát rosszul azért, mert nem internetezhetett.

nem ettél, vagy nem aludtál az internetezés miatt

92%

0%

soha

ritkán

 A gyerekek 92%-ával soha nem történt meg, hogy az internetezés miatt ne evett, vagy alud volna eleget, azaz 8% azok aránya, akikkel ez valamilyen gyakorisággal előfordult.

20%

elég gyakran

6% 1%

40% 60% százalék

 24% pedig azon kapta magát, hogy internetezik, de nem is érdekelte az, hogy éppen mit néz…

80% 100%

nagyon gyakran

Milyen gyakran történt veled az elmúlt 12 hónapban, hogy…? (11-16 évesek körében)


KOMPETENCIA A ROSSZ TAPASZTALATOK KIVÉDÉSÉRE ÉS KEZELÉSÉRE


A szülők és gyerekek tudása közötti különbségekről fiú

49%

lány 11-12 éves

43%

28%

13-14 éves

47%

15-16 éves

62%

alacsony SES

65%

közepes SES magas SES

43% 32%

egyedüli gyerek

50%

legidősebb gyerek

49%

nem legidősebb gyerek Teljes minta

 A 11-16 éves gyerekeknek mindösszesen 24%-a gondolta úgy, hogy nem igaz az az állítás, hogy ő többet tud az internetről, mint a szülei. 30% inkább egyetértett ezzel, míg a fennmaradó 46% határozottan úgy vélte, hogy a szüleinél nagyobb tudással rendelkezik.  Azaz majdnem minden második gyerek esetében a szülő már eleve információs hátrányban van a gyerekével szemben.

39%

46% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% százalék

Azok aránya, akik úgy teljes mértékben egyetértettek azzal az állítással, hogy „Többet tudok az internetről, mint a szüleim.” (11-16 évesek körében)


Biztonságos internethasználattal kapcsolatos kompetenciák

Tevékenységtípus

Egy oldal elmentése (bookmark) Biztonságos internethasználattal kapcsolatos információk felkutatása Nem kívánatos személy(ek)től jövő üzenetek blokkolása

Azok aránya, akik képesek az adott tevékenység elvégzésére, % a teljes korosztályban (11-16 évesek) 58% 49%

49%

Böngészési történet törlése

48%

A közösségi oldalon lévő profil biztonsági beállításainak megváltoztatása

45%

Nem kívánatos reklámok, üzenetek blokkolása

38%

Különböző weblapok összehasonlítása, hogy kiderüljön melyik információ igaz és melyik nem

31%

Szűrési beállítások megváltoztatása

20%

Biztonságos internethasználattal kapcsolatos kompetenciák a 11-16 évesek körében)

 A gyerekek 58%-a tudta, hogy hogyan menthet el egyes oldalakat.  A gyerekek csaknem fele képesnek érezte magát arra, hogy a biztonságos internethasználattal kapcsolatos ismereteket megtalálja a világhálón, és ugyanennyien tudják, hogy hogyan blokkolhatnak nem kívánatos személyektől érkező üzeneteket.  45% tudja, hogy hogy kell a közösségi oldalakon a biztonsági beállításokat megváltoztatni. A nem kívánatos üzeneteket már csak 38% gyerek tudja blokkolni, és kevesebb min harmaduk érezte képesnek magát arra, hogy a helyes információ megszerzése érdekében összehasonlítson különböző weblapokat. Végül csupán minden ötödik kérdezett tudta, hogy hogyan kell gépének szűrési beállításait megváltoztatni.  A 11-16 éves gyerekek átlagosan 3,4 tevékenységet képesek elvégezni a felkínált 8 közül. EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Védekezési módszerek és stratégiák Lehetséges stratégiák, válaszok 1. A fatalista stratégia: ezekben az esetekben a kellemetlen élményt átélt gyerek visszahúzódással, passzivitással válaszol az adott szituációra. Az ide tartozó válaszlehetőségek a következők voltak: „az reméltem a baj majd elmúlik magától”, „egy ideig nem használtam utána az internetet”. Ennek a típusnak egy variációja, mikor valaki saját magát hibáztatja, bűntudatot érez a történtek miatt. 2. A kommunikációs stratégia, amikor az érintett gyerek elmondta valakinek, ami vele történt, vagyis megbeszélte valakivel (szülővel, barátaival, tanárral stb.) élményeit. 3. A cselekvő stratégia, amikor az érintett gyerek aktívan, internethasználói tudását felhasználva, lépéseket tesz a probléma megoldása és a hasonló szituációk megismétlődésének kivédése érdekében (megpróbálta megoldani a problémát, blokkolás, online „feljelentés”, biztonsági beállítások megváltoztatása stb. segítségével).


Védekezési módszerek és stratégiák stratégia típusa fatalista

saját magát hibáztató kommunikációs cselekvő

N


34

42%

9

11%

54

67%

54

67%

 Azoknak a nagy része, akik azt nyilatkozták, hogy valamelyik kockázatot rejtő tevékenység során voltak rossz élményeik, a kommunikációs és/vagy a cselekvő stratégiát választották. Az érintettek 67-67%-a döntött legalább egy esetben így.

Védekezési stratégiák (több válasz is lehetséges volt)

stratégia típusa

N


csak aktív válaszokat adott

32

40%

csak passzív válaszokat adott

8

10%

vegyes válaszokat adott

34

42%

Védekezési stratégiák mintázata

 A legelterjedtebb, hogy valaki mindkét stratégia elemi közül választ, mikor egy adott problémával találja szembe magát. Ugyanakkor csaknem ekkora az aránya azoknak, akik csak az aktív válaszadási sémák közül használtak fel elemeket és örvendetesen alacsony azoknak a száma, akik csak a passzív válaszok közül tudtak választani. EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

TÁMOGATÁS ÉS MEDIÁCIÓ


A szülők internethasználatának jellemzői Heti egy-két alkalommal ; 22%

Havi egykét alkalommal ; 5% Ritkábban; 4%

Minden nap, majdnem minden nap; 43%

Nem használja az internetet; 27%

 Négy 9-16 éves magyar gyerek közül egy olyan biztosan van, akinek a szülője nem internetezik, miközben a gyereke igen.  Az internetet nem használó szülőket legnagyobb arányban a kistelepüléseken és az alacsony státuszú háztartásokban találjuk. 500 ezer fő felett

12%

50-500 ezer fő között

21%

10-50 ezer fő között

16%

2-10 ezer fő között Szülők internethasználatának gyakorisága (a kérdezett szülő esetében)

 A megkérdezett szülők több mint negyede (27%) nem használja az internetet.  Rendszeres, napi szintű internethasználónak a teljes minta 43%-a bizonyult.

35%

2000 fő alatt

44%

alacsony SES

59%

közepes SES

19%

magas SES átlag

9% 0%

20%

40%

Százalék

60%

80%

Az internetet nem használó szülők aránya a település méretet, és a háztartás szocio-ökonómiai státusza alapján EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

A gyerekek internethasználatának szülői támogatása, illetve korlátozása és ellenőrzése Hol használja a gyerek az internetet?

Ebből Az azok internetet az aránya, adott helyen akiknél használó erről a gyerekek szülő nem aránya tud

Internetkávézóban

1%

-

A szabadban, utazás közben (pl. mobiltelefonon keresztül )

1%

-

Könyvtárban vagy egyéb nyilvános helyen

13%

24%

Rokonoknál

28%

31%

Barátoknál

36%

25%

Otthon, saját szobában

38%

8%

Otthon, a nappaliban, vagy egyéb mások által is használt szobában

52%

10%

Iskolában vagy a kollégiumban

66%

10%

 Leginkább a rokonoknál, illetve a barátoknál internetezéssel töltött idő az, amiről a szülők nem értesülnek.

 Minden negyedik esetben (24%) a szülők azt sem gondolják, hogy a gyerekük könyvtárban, vagy egyéb nyilvános helyen fér hozzá az internethez.

A gyerekek internethasználatának helyszínei és az ezekkel kapcsolatos szülői ismeretek EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

A gyerekek internethasználatának szülői támogatása, illetve korlátozása és ellenőrzése Azonnali üzenetek küldése (pl: msn, skype)

71%

10% 19%

Video klipek nézése (pl Youtubeon)

66%

16% 17%

Saját profil létrehozása közösségi oldalon

54%

16%

30%

Zenék és filmek letöltése az internetről

52%

17%

31%

Fényképek, videók, zenék feltöltése és megosztása másokkal

36%

Személyes információk megadása másoknak, közzététele az interneten

20% 20%

23%

41%

 A leginkább, korlátozások nélkül engedélyezett tevékenységek körébe az azonnali üzenetküldés, illetve a különböző videók, videóklippek nézése sorolható.  Közösségi oldalon saját profilt a gyerekek 54%-a hozhat létre engedély nélkül.  A gyerekek több mint fele (52%) engedély nélkül tölthet le, 36%-uk pedig oszthat meg különböző multimédiás tartalmakat. Leginkább a személyes információk másokkal való megosztása, nyilvános közzététele az, amit a szülők nem engedélyeznek.

60% Gyerek életkora

0%

20% 40% 60% 80% 100%

Engedélyezi Felügyelettel engedélyezi Nem engedélyezi A szülők által a gyerekek számára engedélyezett, illetve nem engedélyezett internetes tevékenységek

9-10 éves 11-12 éves 13-14 éves 15-16 éves Teljes minta

Teljes mértékben engedélyezett internetes tevékenységek száma 1,2 2,4 3,3 4,1 2,8

A szülők által engedélyezett internetes tevékenységes átlagos száma az egyes életkori csoportokban EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Szülők által korlátozás nélküli engedélyezett (nem tiltott) tevékenységek száma

A gyerekek internethasználatának szülői támogatása, illetve korlátozása és ellenőrzése 5 5

4,4

4,1

4,1

4

3,8

4 3

2,8

3

3,1

3,1

3,1

2,5

2 2 1 1 0 0

1

2 3 4 5 6 Online kompetencia (Index)

7

8

A szülők által engedélyezett (nem tiltott) internetes tevékenységek, illetve a gyerekek online kompetenciáinak kapcsolata

Szülők internethasználata

Teljes mértékben engedélyezett internetes tevékenységes száma

Nem használja az internetet

2,6

Nem magabiztos internethasználó

3,1

Magabiztos internethasználó

2,8

A szülők által engedélyezett internetes tevékenységes átlagos száma a szülők internethasználata alapján

 Minél több tevékenységet végezhetnek korlátozás nélkül a gyerekek, annál magasabb azoknak az online tevékenységeknek a száma, amelyeket elvileg el tudnak végezni.  Leginkább életkori hatásról van szó, hiszen mind az engedélyezett tevékenységek, mind pedig az online kompetenciák átlagos száma lineárisan nő az életkorral párhuzamosan.  Az összesen hatféle tevékenységből átlagosan 2,8-at engedélyeznek a szülők. Azt, hogy hány ilyen van, nem túl meglepő módon – leginkább a gyerek életkora határozza meg.


Mit csinál a szülő akkor, amikor a gyereke internetezik? 41% 36% 33% 30% 35%

Közösen használják az internetet (egyszerre egy időben, ugyanazon a honlapon)

53% 46% 63% 50% 47%

Bátorítja a gyermeket, hogy fedezzen fel és tanuljon meg minél több dolgot az internet segítségével ÖNÁLLÓAN

54% 48% 45% 47%

A közelében marad, miközben használja az internetet

Melléül mikor internetezik (nézi, hogy mit csinál, de nem kapcsolódik be tevékenyen)

41% 40% 33% 42%

56%

78% 76% 74% 73% 75%

Elbeszélget vele arról, hogy mit csinál az interneten 0%

9-10 éves

11-12 éves

67%

 A szülők háromnegyede szokott beszélgetni a gyerekével arról, hogy mit csinál az interneten.  A szülők 47%-a szokott gyereke közelében maradni akkor, amikor az internetezik, míg 42% akár mellé is ül, és nézi, hogy mit csinál.  E két tevékenység a fiatalabb (9-10 éves) gyerekek körében a leginkább jellemző, míg az életkor előrehaladtával csökken a gyakorisága. A közös internethasználat a megkérdezett gyerek és szüleik 35%-ára jellemző.

20% 40% 60% 80% 100% százalék

13-14 éves

15-16 éves

Teljes minta

A gyerekek internethasználatával kapcsolatos szülői szokások EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Hogyan segítik a szülők a gyerekek internethasználatát?  Az, hogy egy szülő beszélget-e a gyerekével arról, hogy mit csinál az interneten, leginkább attól függ, hogy a szülő maga használja-e a világhálót.  Ha valaki – mint szülő – nem internetezik, akkor iskolai végzettségtől függetlenül csak az esetek 6063%-ban beszél a gyerekével az internetről.  A saját internetes tudásukat magabiztosnak ítélő szülők – természetesen – jóval nagyobb arányban tudnak segíteni gyerekeiknek akár valamilyen információnak a megkeresésével, akár pedig a biztonságos internethasználattal kapcsolatban.

Alapfokú végzettség

Internetet használó szülők

Internetet nem használó szülők

74%

62%

Középfokú végzettség

80%

Felsőfokú végzettség

83%

Általánosságban beszélgettünk, arról, hogy mit kell tennie, ha valami felháborító vagy nyugtalanító tartalommal… Segítettem neki, amikor felháborító vagy nyugtalanító tartalommal találkozott az interneten

26% 49% 58% 47% 7% 24%

35% 25% 30%

Tanácsot adtam hogyan viselkedjen más emberekkel az interneten

53% 63% 52% 20%

Tanácsot adtam az internet biztonságos használatával kapcsolatban

50% 67% 51%

22%

Elmagyaráztam neki, hogy egyes honlapok (weboldalak) miért jók illetve rosszak

49% 67%

51% 12%

Segítettem neki, mikor nehézségei támadtak valaminek a megkeresésével az interneten

42% 74% 50% 0%

20%

40%

60%

80%

százalék

60%

Nem internetező szülők

63%

Magabiztos tudással rendelkező internethasználó szülők

Magabiztos tudással NEM rendelkező internethasználó szülők Teljes minta

A gyerekükkel annak internethasználatáról beszélő szülők aránya iskolai végzettség és internethasználat alapján

Szülői segítség, támogatás a gyerek internethasználatával kapcsolatban EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

A gyerekek internethasználatának ellenőrzése A barátait, kapcsolatait a közösségi oldalakon, azonnali üzenetküldő programjában

35%

A profilját a közösségi oldalakon

39%

Az üzeneteit az email postafiókjában, azonnali üzenetküldő programjábaban

23%

A gyerek által látogatott honlapokat

52% 0%

10% 20% 30% 40% 50% 60% Százalék

Szülői kontroll vagy egyéb szoftver használata, amely nyomon követi és rögzíti a látogatott honlapokat

24%

Szülői kontroll vagy egyéb szoftver használata, amely bizonyos weboldalak betöltődését…

19%

Olyan szolgáltatás, amellyel korlátozhatja az interneten töltött időt

8% 0%

10%

20%

Százalék

Ellenőrzi-e a gyereke otthoni internethasználatát? (Az igen válaszok aránya %-ban)

30%

 Az internetet otthonukban (is) használó gyerekek szüleinek több mint fele (52%) meg szokta nézni a gyerekek által látogatott honlapokat, közel 40% azok aránya, akik a gyerek közösségi oldalon lévő profiljára is rápillantanak, míg 35% a gyerek kapcsolatait is ellenőrzi az azonnali üzenetküldő programokban. A gyerek által kapott/küldött üzeneteibe – legyen szó email-ről vagy azonnali üzenetről – a szülők 23%-a tekint bele.  Ezek a szülői „rutinok” a gyerek életkorának előrehaladtával természetesen egyre ritkábbak lesznek, de egyáltalán nem szűnnek meg.  A szoftveres védekezést, ellenőrzést a szülőknek csak a kisebbsége veszi igénybe. EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Barátoktól, kortársaktól érkező segítség, támogatás Segített nekem, amikor felháborító vagy nyugtalanító tartalommal találkoztam az interneten

24%

Tanácsot kaptam hogyan viselkedjek más emberekkel az interneten

31%

Tanácsot kaptam az internet biztonságos használatával kapcsolatban

37%

Elmagyarázta nekem, hogy egyes honlapok (weboldalak) miért jók illetve rosszak

34%

Segített nekem, mikor nehézségeim támadtak valaminek a megkeresésével az interneten

68%

0%

20%

40%

60%

Százalék

80%

 A gyerekek több mint kétharmada számíthatott valamelyik barátjára akkor, amikor nehézségei támadtak valamivel a megkeresésével az interneten.  37%-uk kapott tanácsokat az internet biztonságos használatával kapcsolatban, 31% kapott tanácsot a másokkal való online kommunikációhoz, míg 24% volt azok aránya, akiknek segítettek akkor, amikor valamilyen felháborító vagy nyugtalanító tartalommal találkoztak az interneten.  Általánosságban elmondható, hogy minél idősebb valaki, annál inkább fontos információs forrássá válnak a barátai az internet használatával kapcsolatban.

Segítség, támogatás a barátoktól (az ’igen’ válaszok %-ban) EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Biztonságos internethasználattal kapcsolatos kompetenciák Általánosságban beszélgettek velem, arról, hogy mit kell tennie, ha valami felháborító vagy nyugtalanító tartalommal találkozott az interneten

 Az adatok azt mutatják, hogy a tanárok ugyan nincsenek nagy „lemaradásban”, azonban minden kérdés esetében arányaikat tekintve kevesebben voltak azok, akik a tanároktól kaptak segítséget, támogatást a szülőkhöz képest.  Azaz a mediáció szempontjából a szülők szerepe fontosabb a tanárokénál.

39% 47% 47%

16% 25% 26%

Segítettek, amikor felháborító vagy nyugtalanító tartalommal találkozott az interneten

33%

Tanácsot kaptam hogyan viselkedjek más emberekkel az interneten

52% 50% 49% 51% 46%

Tanácsot kaptam az internet biztonságos használatával kapcsolatban

43% 51% 53%

Elmagyarázták, hogy egyes honlapok (weboldalak) miért jók illetve rosszak

54% 50% 58%

Segítettek, amikor nehézségeim támadtak valaminek a megkeresésével az interneten 0%

20%

40%

60%

80%

százalék Segítség a tanároktól Segítség a szülőktől szülők válaszai) Segítség a szülőktől (gyerekek válaszai)

A tanárok és a szülők által nyújtott támogatás az internet használatához EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

Segítség a biztonságos internethasználattal kapcsolatban Rokontól (testvér, nagybácsi, nagyszülő, stb.)

47%

Olyanoktól akiknek az a munkájuk, hogy internettel kapcsolatban adjanak tanácsokat

15%

Honlapokról

11%

Könyvtárostól

10%

Televízióból, rádióból, újságokból, magazinokból

10%

Internet szolgáltatótól

4%

Ifjúságsegítőtől, templomi alkalmazottól vagy szociális munkástól

2%

Nem. soha nem kaptam tanácsot arról, hogy hogyan használjam biztonságosan az internetet

36% 0%

10%

20% 30% Százalék

40%

 az esetleges közvetlen szülői segítség, támogatás mellett a legfontosabb szerepet szintén a különböző hozzátartozók, rokonok jelentik.  A megkérdezett gyerekek 47%-a kapott már korábban a biztonságos internethasználatra vonatkozóan tanácsokat a testvérétől, nagyszüleitől, esetleg nagybátyjától, nagynénjétől, stb.  Második helyen a hivatásos segítőket találjuk, míg ezt követik közel „holtversenyben” a könyvtárosok, a különböző tematikus honlapok, illetve a hagyományos elektronikus média, illetve a sajtó.

50%

Honnan kapott segítséget a biztonságos internethasználattal kapcsolatban (Az igen válaszok százalékában) EU Kids Online II - A magyarországi kutatás eredményei

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!


A magyarországi kutatás eredményei. Készült a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság megrendelésére

Recommend Documents