Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Doktori Iskola
A magyarországi kockázati tőke vizsgálata Kutatási fórum beszámoló Futó Judit Edit 2. éves nappali PhD hallgató
Témavezető: Dr. Rózsa Andrea
Debrecen, 2011. január
1
Tartalomjegyzék
1.
Bevezető ............................................................................................................................. 3
2.
Magyarország kockázatitőke-iparának rövid ismertetése (1989-2009) ............................. 6 2.1.
Magyarországi tőkepiac jellemzője a kockázati tőke szempontjából ........................ 8
2.2.
Magyarországi kockázati tőke szereplői .................................................................... 9
3. Kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló pénzügyi program – Az Új Magyarország Kockázati Tőke Program .................................................................................. 12 4.
Befejezés .......................................................................................................................... 15
5.
Hivatkozási jegyzék ......................................................................................................... 16
6.
Melléklet........................................................................................................................... 17
2
1. Bevezető A kis- és középvállalkozások számára sok esetben a rövid és a hosszú távú finanszírozás és a fenntartható növekedés sem zökkenőmentes. A kezdeti, start up fázisú, vagy a kutatás- és fejlesztés alapú vállalakozások jóval nagyobb kockázatot rejtenek magukban, mint már érett fázisban működő vállalakozások. Így nem mindegy, hogy milyen életkorú vállalakozás folyamodik banki hitelhez, mivel ez az elsődleges külső finanszírozási forma, amely elterjedt hazánkban. Nem is gondolkodhatnak kötvény vagy részvény kibocsátáson. Megoldás lehet azonban a tulajdonosi tőke növelése, vagyis a tőkebevonás, amelynek sajátos fajtája a kockázati és magántőke. Ez a sajátos tőkebefektetési forma Egyesült Államokban fejlődött ki, 1920-as évektől beszélhetünk ilyen finanszírozási formáról. Múlt félévben összegyűjtöttem az idevonatkozó irodalmat és ismertettem a legfőbb ismérveket, amelyek az amerikai klasszikus kockázati tőkét jellemzik. Legfőbb megállapítások, hogy a hagyományos kockázati tőke az bátor és türelmes, egyetlen egy nagy szuper üzlet megvalósulására törekszik, és maga a befektetési folyamat jól megszervezett modell eredménye (Bygrave és Timmons 1992). Mindemellett folyamatos fejlődés és eltérés tapasztalható az amerikai kockázatitőke-iparágban, amely a világ más részeit is befolyásolja. Maga a kockázati tőke, mint alternatív finanszírozási forma világszerte elterjedt, Amerika utána az Egyesült Királyságban és nyugat európai országokban kapott nagyobb népszerűséget, de emellett Ázsiában és Ausztráliában is megtalálható. Korábban összehasonlítottam az amerikai és a németországi kockázatitőke-világot, amelyet azzal bővítettem, hogy bemutattam az irodalom szintetizálása során milyen akadályozó tényezőket találtam az országok eltérő kockázati tőke fejlődésére vonatkozóan. Ide sorolható tényezők a kilépés, a gazdasági környezet, vállalakozói kultúra és pénzügyi kultúra, tulajdon jogi vonatkozása, és tőke kérdése (Metrick 2007). Az
elmúlt
évben
a
kockázatitőke-világ
számomra
érdekesebb
szeleteivel
fogalakoztam. Inkább irodalmi összegzéseket, leíró esszéket készítettem, amelyek az alapokat képezik a témakör feltárásánál. 2010. december közepén a konzulensem segítségével egy új kapcsolatot tudtam kiépíteni méghozzá egy kockázati tőke szakértővel. Úgy vélem ahhoz, hogy Magyarország kockázatitőke-iparát, amely még gyerekcipőben jár, mélyebben elemezhessem, szükséges a gyakorlat felöli közelítés. A kockázati tőke szakértő1 egy olyan személy, aki mindkét szereplővel, a potenciális vállalkozásokkal és a kockázatitőke-alapokkal, üzleti angyalokkal, is kapcsolatban áll, így 1
Szobonya Péter ügyvezető, Compleo Kft. www.compleo-consulting.hu 3
segítségével hasznos ismereteket tudok begyűjteni. Januárban egy olyan projektbe/felmérésbe is be tudok kapcsolódni, amely a kockázati tőke keresleti oldalának vizsgálatához értékes információkat tud biztosítani. A felmérésben a cégeket rétegzett mintavétellel (adott számú céget különböző árbevételi kategóriákban, összesen 500 cég) a Gallup fogja telefonon lekérdezni (az ügyvezetőt, aki jó esetben a cég tulajdonosa is). A KSH cég-kód-tár-ból lesznek kiválasztva véletlenszerűen a cégek, ezeknek meglesz a KSH törzsszáma. A cél, hogy a vállalkozásokról minél többet megtudjunk, annak érdekében, hogy a kockázati tőke keresleti és kínálati oldal egymásra nem találására okokat találjak. A kérdőív az általános adatokra kérdez rá, majd a megkérdezett cég beszállítóiról, üzletfeleiről és ügyfeleiről érdeklődik. Ezzel elhelyezve a céget a piaci szereplők között és bemutatva a viszonyokat. További kérdések az új ügyfelekhez való viszonyra irányul, majd a cég működésével kapcsolatos adminisztratív tevékenységekről is véleményt kell formálni. Nagyobb hangsúlyt kap a kérdőívben a fejlesztési politika, ezen belül is az Új Széchenyi terv, pályázatok. Végezetül a cég tulajdonosának szerepköréről, kvalitásáról is tesznek fel kérdéseket, ez nagyon fontos, mert a jó ötlethez szükséges egy jó menedzsment is. Előzetes várakozásaim a következők. Elsősorban szeretnék egy besorolást végezni a felmért cégek válasza alapján. A magyarországi kockázati tőkét jellemző sajátosságok alapján 7 csoportból álló klaszterezést végeznék el, miszerint milyen az egyes cégek kockázatitőkebevonáshoz kapcsolódó attitűdje. A két szélsőséges esetből kell kiindulni, miszerint az adott cég nem hallott még a kockázati tőkéről vagy hallott róla. Majd ezeket bontjuk tovább, miszerint meg szeretné ismerni ezen alternatív finanszírozási formát vagy elutasítja. Továbbá ezeknek valamilyen alesetei (1. ábra). Így megkülönbözettünk tájékozatlanokat, közömböseket, nyitottakat, győzteseket, elutasított vállalatot, éretlent és elzárkózót. A kockázati tőke szempontjából potenciális befektetési kört csak négy csoport ad (nyitottak, győztesek, elutasított vállalat és éretlenek), így őket nevezzük a kockázatitőke-befektetés keresleti oldalának. Miután csoportosításra került a minta, további elemzésekkel feltárható a főbb jellemvonások, így értékes képet kapunk a magyarországi keresleti oldalról. Várakozásaim ezzel kapcsolatban a következők lennének ismerve a magyar kockázati tőke helyzetét, hogy túlnyomó részt a tájékozatlanok száma lesz magas, de úgy vélem, ha a kockázat tőke ismerté válik a Jeremie program által úgy ez az arány csökkenthető és fontos bázist adhat potenciális befektetők számára. A beszámolóban röviden ismertettem a Jeremie program kockázati tőke szempontjából releváns részt.
4
Emellett tervben van a kínálati oldal felmérései is, itt a kockázatitőke-alapok minél mélyebb megismerése a cél. Ha ismertek az alapok, befektetők igényeik a potenciális vállalkozókkal szemben, akkor a kiválasztási folyamat során az adott cég jobban tud alkalmazkodni a kockázati tőkéshez. Így az egymásra találás költségét lehetne csökkenteni, és a minőségi befektetések számát lehetne növelni. A kutatási fórumra, így egy rövid összegzőt készítettem el a magyarországi kockázatitőke-ipar helyzetéről, amelyben a hangsúlyt a problémákra helyeztem, vagyis a fejletlenség okaira. Ahhoz hogy orvosolni, fejleszteni tudják az okokat (állam és magán úton is) szükséges ismerni a probléma mögöttes tényezőit is. Úgy vélem a keresleti és kínálati oldal mélyebb vizsgálata kell, hogy legyen a kiinduló pont. Ebből állítottam össze egy rövid ismertetőt. Miről is van szó a kockázatitőke-befektetés során? A kockázatitőke-alapok összegyűjtik a befektetőktől a tőkét az adott térségben vagy országban, így a rendelkezésre álló kihelyezhető tőke nagyságát kapjuk meg. Ebből a tőkeértékből nem kerül minden befektetésre, oka a potenciális vállalkozások hiánya vagy minőségi meg nem felelése lehet, egyéb okok is fennállhatnak. Jobb esetben kihelyezésre kerül megfelelő mennyiségű tőke, mely a tőkebevonást jelent a vállalkozásnak. Ez a fajta külső finanszírozási forma előnyösebb a vállalakozás eladósodottságával szemben, de hátrányos is, mert a tulajdonos bizonyos arányú tulajdonrészesét elveszti. Pozitív esetben megvalósul a kockázatitőke-befektetés és az alap a megfelelő idő elteltével kiszáll a vállalkozásból, értékesíti részesedését. Várhatóan magasabb értéken adja el a részét, így nagy nyereségre tesz szert a magas kockázat mellett. Negatív esetben a kereslet és a kínálat nem talál egymásra, ebből kifolyólag egy finanszírozási rés alakul ki. Főként az információs aszimmetriának tudható be ez a rés. A kockázatitőke-alap nem talál potenciális befektetést, amely beleillene a portfoliójába, vagy a vállalkozás sosem hallott erről a formáról így nem is keresi azt. Több megoldási útvonalat alakítottak ki az évek során, ide tartozik az állami szerepvállalás és a magánkezdeményezés. Mind a két esetben fontos vizsgálni az előnyét és hátrányát, mivel kérdéses, hogy a piaci vagy az állami szerepvállalás a hatékonyabb, célravezetőbb. A jelen beszámolóban az állami és inkább az Európai Unió által kiírt Jeremie pályázatot szeretném bemutatni és rávilágítani fontos szerepére, amely a jövőbeli fejlődést segítheti.
5
2. Magyarország kockázatitőke-iparának rövid ismertetése (1989-2009) A magyar kockázati tőke fejlődéstörténetét Dr. Karsai Judit tudományos munkái alapján szintetizáltam. Karsai Judit a legtöbbet hivatkozott szerző ebben a témában Magyarországon. A vizsgált időtartam pedig 1989-2009 közötti időszak, amely 6 szakaszra bontható. Az első időszak a rendszerváltástól 1992-ig terjed és a globális alapok mellett az 50 millió dollár nagyságú országalapok uralták, amelyek kevés tapasztalattal rendelkeztek a magyar piacot illetően. A privatizáció adta lehetőségek vonzották a befektetőket, így megindulhatott a kockázatitőke-befektetések (Karsai 2006a). A második időszak 1993-1997-ig tartott, és a regionális alapok térnyerése jellemezte. A klasszikus kockázati tőkével szemben nem a kezdteti fázisú vállalkozások kerültek a befektetők célkeresztjébe, hanem az expanzív életszakaszban lévők. Mindez nagyobb alapméretet igényelt, így a kezelt tőke átlagos értéke 100-200 millió dollárra nőtt (Karsai 2006a). Ebben az időszakban működő alapok célja már nem a privatizáció kihasználása volt, hanem a vállalatok gazdaságos üzemméretének kialakítása (Karsai 2007). Így megnőtt az úgynevezett átfordítás-finanszírozás jelentősége, amely azt a lehetőséget aknázta ki, hogy egy csődszélén álló, de még hasznot hozható céget olcsóbban megvegyenek és a reorganizáció utána nagy haszonnal értékesítsék (Popovics 1997). A kockázatitőke-alapoknak folyamatos növekedése érdekében vissza kell forgatnia a megszerzett hozamot, amelyet újra kihelyezve tovább növelnek. A korai szakaszban nem tudott olyan nagymértékben megvalósulni mindez, mint ahogy ezt szerették volna. 1997-ben a felhasználható források értéke alacsony volt akár Amerikához vagy más nyugati országhoz képest (Karsai 1997). A következő időszak 1998 és 2000 között bontakozott ki, amelyet a gyors expanzió és a regionális alapok dominanciája jellemzett. Itt már teret nyernek a kezdeti, start up fázisban lévő magas növekedési potenciállal rendelkező vállalakozások finanszírozás is amellett, hogy az érett szakaszban lévőket is protezsálják. A befektetések célcsoportja ágazati szektor szerint főként a technológiai, IT és média szektor. Az alapok folyamatosan nőttek méretűk elérte a 250-300 millió dollárt (Karsai 2006a). Kiugró évnek számított a 2000-es év a világtendenciáknak megfelelően 2001 után inkább visszaesés volt megfigyelhető (Karsai 2002).
6
A negyedik időszakot (2001- 2006) a piaci racionalizáció jellemezte, mivel megjelentek a speciális befektetők is. Az időszak fontosságát a növekvő finanszírozás mellett a kiszállások adták. A kis- és középvállalkozások számára az állam közvetlen szereplőként kívánt szerepet vállalni a KKV finanszírozásában (Karsai 2006a). Mindez azzal járt, hogy állami alapok jöttek létre, amelynek köszönhetően 2004-ben elindult a kisméretű tranzakciók térnyerése (Karsai 2007). Az ötödik szakaszt a világszerte megjelenő gazdasági válság alakította ki, ami 20072008-ra tehető. A külföldi befektetők előszeretettel gyűjtöttek tőkét a kelet-közép európai régióban. 2008-ra a régiónk kockázatitőke-piaca „fejnehézzé” vált, mert a kisebb alapok nem tudták újjászervezni magukat, így a piacot az óriási alapok uralták. A regionális alapok az összegyűjtött tőkét nagy valószínűséggel még kihelyezik a térségben, de a regionális befektetések aranykora véget ért 2008-ra (Karsai 2009b). Végül, de nem utolsó sorban a hatodik időszak, amely napjainkban zajlik. A globális tőkepiac romló feltételrendszerének eredményeként a régióba vetett bizalom megcsappant. Mindez a befektetések átmeneti visszaesését jelenti, de a jövőbeli kilátások azt sugallják, hogy rövid időn belül ismét növekedni fog a régióba érkező tőke mennyisége (Karsai 2009b). Középpontba kerülnek a nehéz helyzetű vállalatokba befektető alapok és a kisméretű kivásárlásokat lebonyolító alapok. A 2009-es évet tekintve a HVCA (2010) statisztika szerint Magyarországon a kommunikációs szektor kapta a legnagyobb összegű invesztíciót, amely a befektetések mintegy 95%-át jelenti a nagy összegű kivásárlásoknak köszönhetően. Ezt követi a pénzügyi szektor, és a legtöbb befektetést realizáló fogyasztási cikk előállítás és kiskereskedelem ágazat. 2009-ben a magyar piacon ritkának számító tőzsdei kilépésre is láthattunk példát.
A fejlődéstörténeti szakaszok után további jellemzőket foglaltam össze a kockázatitőke-ipar főbb ismérvei alapján. Magyarországon a tőkegyűjtést és a tőkebefektetéseket négy éves ciklusok jellemzik (Karsai 2006b). Befektetési csúcspontok: 1992-93-ban a korai privatizációs hullámnak köszönhetően, 1997-ben a hosszabb távú privatizációs befektetések miatt, 2000-ben az internet boom idején, és 2004-ben a megnövekedett állami aktivitás miatt (1. diagram). A befektetések számát tekintve 1989-2004-ig a legtöbb befektetés a korai fázisú cégek estében a kommunikációs és a számítógépes ágazatokba irányultak, majd a fogyasztási cikkek, a kommunikáció és a feldolgozóipar területén működő cégek kapták a legtöbb tőkét (Karsai 2006a). Magyarországon inkább a számítástechnikai szektorban az induló cégeket preferálják, 7
a pénzügyi, energetikai és biotechnológia iparágakban az expanzív szakaszban lévő cégek a dominánsak, míg a vegyiparban a kivásárlásoké a főszerep (Karsai 2008). A kiszállások 1999-es csúcspontja a privatizáció során történt nagyobb befektetések beérésének köszönhetők, 2001-2002-es években pedig az internet boom csalódást keltő lecsengése okozta a nagyobb kilépési hullámot. 2004-ben nagyszámú, de kis értékű kiszállások történtek (2. diagram). A közelmúltban, 2005-től kezdve a gazdasági visszaesésig nőtt a befektetett tőke értéke. Az ügyletek száma a nagyobb befektetési összegeket igénylő kivásárlási tranzakciók előtérbe kerülése miatt törvényszerű visszaesést mutat. Ez megnöveli az átlagos befektetési értéket (1. táblázat). 1. táblázat A magyarországi vállalkozásokba befektetett kockázati- és magántőke értékének, a befektetések számának és az egy tranzakció keretében befektetett tőke átlagos értéknek évenkénti alakulása, 2002-2009 (millió euró, db)
Befektetés éve 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Befektetett tőke értéke (millió euró) 127 117 108 131 535 491 477 214
Ügyletek száma (db) 29 32 41 26 39 26 25 12
Átlagos befektetési érték (millió euró) 4,4 3,7 2,6 5,0 13,7 18,9 19,0 17,8
Forrás: (HVCA 2010)
2.1. Magyarországi tőkepiac jellemzője a kockázati tőke szempontjából Karsai (2000:6) szerint az innovatív kis- és közepes vállalatokat tekintik a „gazdaság motorjának”. A kockázati tőke feladata az ilyen vállalkozások finanszírozása (Ácsné 2004), a tőkebevonás hatására a megfelelően kiválasztott cégek a makrogazdaság húzó szereplőivé válhatnak, elősegíthetik annak fejlődését, és az új technológiák elterjesztésével közvetett módon nagyban növelhetik az eredeti piacon szereplő cégek hatékonyságát, és jövedelemteremtő képességét. Mindehhez szükséges egy olyan jól működő, bő forrásokban gazdag tőkepiac, amely lehetővé teszi a többletkockázattal járó vállalkozások finanszírozását is. Magyarországon még nem fejlődött ki a kockázatitőke-piachoz elégséges infrastruktúra, melynek számos oka közül 8
kiemelendő a kínálati oldal esetében a történelmi, intézményi és kulturális okokra lehet visszavezetni, keresleti oldalon pedig a kis- és közepes vállalkozások abszorpciós képességének csekély voltával magyarázhatók (Ácsné 2004). További fejletlenségi oknak tekinthető a magyar tőzsde gyenge szereplése. A kockázatitőke-befektetésből való kiszállás során a részesedés értékesítése valósul meg. Mindez több útvonalon keresztül történhet meg, de az irodalom (Karsai 2008) és a gyakorlat is a tőzsdei kiszállást említi, mint a lehetséges legjobb. Magyarországon az IPO, azaz a tőzsdei részvénykibocsátás lehetőségének esélye minimális, mivel a Budapesti Értéktőzsde likviditási problémákkal küzd és kis mérete miatt is háttérbe szorul (Karsai 2007). A legvalószínűbb kilépési lehetőség hazánkban a harmadik félnek történő értékesítés, amely esetén a további tőkebefektetésekre képes kockázatitőketársaságok, szakmai vagy pénzügyi befektetők számára történik az értékesítés (Popovics 1997). A magyarországi kockázati- és magántőke beruházások GDP-hez viszonyított éves aránya alapján 2006-ban 5. helyen, 2007-ben pedig 9. helyen állt országunk az Európai Unióban, viszont a klasszikus kockázatitőke-befektetéseket vizsgálva 2007-ben utolsó előtti helyen szerénykedik (Karsai 2009a). A KKV szektor érdekében változtatásokra van szükség.
2.2. Magyarországi kockázati tőke szereplői A tőkepiac és a kockázati tőke szoros összefüggése után röviden ismertetni szeretném Magyarországon
kialakuló
kockázatitőke-befektetők
és
–alapok,
és
a
potenciális
tőkebefogadó vállalkozások körét. A történelmi okok miatt hiányoznak az informális kockázatitőke-befektetők, azaz az üzleti angyalok. Számuk Magyarországon körülbelül 2000 főre tehető, befektetéseikkel a technológiai alapú cégek mellett, a reorganizációs, terjeszkedési, vagy az induló fázist preferálják (Karsai 2009a). Továbbá kevés azon magánszemélyek száma, akik rendelkeznek a megfelelő volumenű forrásokkal e tevékenység végzéséhez. A rendszerváltás bizonytalansága és a korai piacgazdaság kialakulása során uralkodó piaci környezetben a megfelelő magánszemélyek kockázatvállalási hajlandósága sem volt adekvát az üzleti angyal szerep betöltésére. Akadályt jelentenek még a vállalkozói kultúra hiányosságai, mint a tapasztalat, és az üzleti ismeretek hiánya. Az információszerzést megkönnyítő üzleti angyal hálózatok hiánya pedig növeli a tevékenység költségét, és csökkenti a kapcsolatok kiépítésének lehetőségét (Ácsné 2004). 9
Európai viszonylatban a magyar befektetők kis mértékben finanszíroznak induló projekteket (Karsai 2009a). Fontos azt látni, hogy ez a tevékenység a magvető fázisú cégek tőkéhez jutásában kiemelkedően jelentős, mivel az üzleti angyalok készítik elő szakértelmükkel a kiválasztott cégeket a professzionális alapok által történő finanszírozásra. Így a professzionális alapok számára már viszonylag kevesebb kockázatot jelentenek ezek a projektek, és az értékhozzáadás nagy részét is elvégzik a magánbefektetők. Az informális befektetők hiánya mellett problémát okoz még az is, hogy az intézményes befektetők nem megfelelően viszonyulnak az innovatív cégekhez. Ehhez hozzájárul az a tény, hogy a magyar állam által innovációra szánt források mennyisége rendkívül alacsony mértékű (Makra– Rácz 2006). Ennek köszönhetően a KKV-k nem jutnak megfelelő mennyiségű forráshoz, amely a növekedésükhöz elengedhetetlen lenne, így alakul ki a finanszírozási rés. A kínált és a kereset tőke mennyisége nem egyezik, amelynek nem csak az lehet az oka, hogy nincs elégséges tőke, hanem nagyobb problémát jelent szerintem az, hogy a KKV-k nem ismerik ezt a finanszírozási formát. Úgy vélem a Jeremie program keretében összegyűjtött tőkemennyiségen nem fog múlni, hogy a kockázatitőke-ipar fejlődjön. Mivel a fejlődéshez szükséges a megfelelő finanszírozható projekt száma, minősége, a kiszolgálni kívánt új piacokban rejlő lehetőségek, és a kilépések valószínűsége. Így a következőkben röviden ismertetném a kockázatitőke-befektetések célpontjának ismérveit. Az európai viszonylatban kisebb forgalmat bonyolító magyar piacon kevesebb a kockázati tőkével finanszírozható, ígéretes cégek mennyisége, mint a nyugati potenciális lehetőségek száma. A magyar piacon nemzetközi viszonylatban kisebbek a hozamok a befektetési tevékenység hosszabb megtérülési időszaka miatt, és a nagyrészt külföldi alapok hozamkövetelményét a külföldi irányítás költsége és a belföldi iroda működési költsége is növeli (Karsai 2007). A K+F tevékenység vonzza a kockázati tőkét, a magyar cégek viszont nincsenek nagymértékben rákényszerítve az innovációra (Ácsné 2004). Ezenfelül, az induló cégeknél jelentős hátrányt jelent a működő cégek finanszírozásával szemben a szektor specifikus knowhow hiánya és a magyar cégekről szerezhető információk csekély mennyisége (Karsai 2009a). Induló vállalakozások nem rendelkeznek múltbeli tapasztalatokkal, ami növeli a csődbe jutás kockázatát. A múltbeli eredmények hiánya megnehezíti a kockázati tőkések döntését is a befektetések közötti választás során, mivel nincsenek meg a megfelelő pénzügyi adatok arra, hogy következtetéseket vonhassanak le a vállalat működéséről, jövőbeli növekedési lehetőségeiről. 10
A kockázatitőke-befektetők nem a múltbeli adatokra koncentrálnak, hanem a jövőbeni adatok iránt érdeklődnek. Az üzleti tervek színvonala és a menedzsment felkészületlensége miatt 100 ügyletből csak 2-3 befektetés realizálódik (Karsai 2009a). Tehát az ügyletek nagy része már az első körben megbukik. Látható, hogy a KKV-k nem megfelelő felkészültséggel várják a kihelyezésre váró tőkét így a kereslet és a kínálat nem talál egymásra. Fontos azt is meglátnunk, hogy ha még a potenciálos cég igényt is tartana ilyen finanszírozási formára, de a körülmények nem teszik lehetővé abból kifolyólag, hogy a kockázatitőke-befektetők nem hirdetik magukat óriásplakáton. Így alakulhat ki az egymásra nem találás. A kockázati tőkések anonimitása és a túlzó, de megérthető bizalmatlansága javítható lenne a kommunikációs csatornák fejlesztésével. A hazai innováció orientált vállalatok vezetőinek fele ismeri a kockázati tőkét, ezen rossz eredmény okaiként pedig saját korlátaikat, az állami bürokratizmust, az üzleti tervek csekély színvonalát, a menedzsment felkészületlenségét, a gazdaságpolitikai támogatás hiányát és a korai fázisba történő befektetésektől való idegenkedést jelölték meg (Karsai 2009a). A KKV-nak meg kell érteni, hogy a kockázati tőkével való együttműködésből csak hasznuk származhat, amely rövid távon kockázatosnak tűnik, de hosszú távon a vállalati értéket növeli.
11
3. Kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló pénzügyi program – Az Új Magyarország Kockázati Tőke Program Említettem, hogy nincs elégséges allokált tőke, amelyet ki lehetne helyezni. Ez megváltozott azáltal, hogy a Jeremie program keretében létrejött egy olyan pillér, amely pont ezt a hiányt elégíti ki, nevezetesen az Új Magyarország Kockázati Tőke Program. Magyarország legnagyobb támogatási keretét az EU regionális fejlesztési politikájának pénzügyi alapját képező Strukturális és Kohéziós alapok adják. A kis-és középvállalkozások fejlesztésének 2007-2013 közötti időszakának főbb célkitűzései között szerepel a finanszírozási forrásokhoz jutás elősegítése és bővítése. A négy fő finanszírozási programot különíthetünk el a 2008-as jelentés alapján, kötött célú állami támogatások, hitelprogramok, garancia konstrukciók és tőkeprogramok (NGM 2009). A J.E.R.E.M.I.E. egy mozaikszó, Joint European Resources for Micro to medium Enterprises. A magyar megfelelője a Közös Európai Források Mikro- és Közepes Méretű Vállalkozásoknak. Az Európai Bizottság az Európai Beruházási Bankkal és az Európai Beruházási Alappal közösen együttműködve dolgozta ki, célja a finanszírozási nehézségek megkönnyítése a KKV szektor vállalatai körében2. A kis- és középvállalkozások forrásbevonási lehetőségeinek javítása érdekében az adott ország és az Európai Unió közösen nyújt támogatási segítséget. Ez egy teljesen új szemlélet, mivel visszatérítendő támogatásokat kínál a vállalkozásoknak pénzügyi közvetítőkön keresztül. Emellett a hazai tőkepiac fejlesztését is elősegíti azáltal, hogy a magántulajdonban lévő alapok társfinanszírozásán keresztül tervezi megvalósítani a programot. Cél a kisebb vállalkozásokba való befektetés ösztönzése (Magyar Köztársaság Kormánya 2007). A Jeremie program meglehetősen összetett és több formában is nyújt segítséget. Igényelhetnek a vállalkozások mikrohitelt, vagy a garanciaeszközök alkalmazásának segítségével a hitelhez jutást teszik lehetővé. Emellett a harmadik eleme az Új Magyarország Kockázati Tőke Program, amely a kockázatitőke-alapok létrehozását és működtetését jelenti a magán és állami befektetők közös részvételével (Béza et al. 2007).
2
European Commission hivatalos honlapja. www.
12
Ezzel egy időben hozták létre a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-t (MV)3, azzal a céllal, hogy a program lebonyolítását végrehajtsa. Az Európai Unió által biztosított forrás alapszerűen működik, az előírt pénzügyi programokra szolgál, és közvetítőkön keresztül lehet igénybe venni. A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. feladatát pénzügyi vállalkozásként látja el, fő tevékenysége a kezességvállalás, mivel közösségi forrásról van szó, ezért nem hoz önálló döntést, hanem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és a Gazdasági Minisztériummal közösen dönt. A MV Zrt. közvetlen partnere a nyolc kockázatitőke-alapkezelő társaságnak (2. táblázat), amelyeket pályázat útján választottak ki. A tőkealapkezelő-társaságok nemcsak tőkét folyósítanak a kiválasztott vállalatnak, hanem céljuk, hogy minél több magánbefektetőt is bevonjanak a programba. Az alapkezelőknek kiírt pályázat meghirdetésekor a rendelkezésre álló keretösszeg, amelyet az EU rendelkezésre bocsát 31,5 milliárd forint (Pályázat 2010), amelyhez a magánszektorbeli befektetőktől további, több mint 15 milliárd forinttal fog várhatóan kiegészülni (HVCA 2010). 2. táblázat Elnyert források összege és az alapok várható jegyzett tőkéje pályázónként Alapok Biggeorge's-NV EQUITY Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Central- Found Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. DBH Investment Zrt. Etalon Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Finext Startup Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
Elnyert forrás (m Ft) 2800 3500 3500 4000 5000 4550 3800 4340
Alap mérete (m Ft) 4000 5000 5000 4000 7360 6506 6800 6200
Forrás: (HVCA 2010)
A JEREMIE befektetések hibrid jellegűek, mivel a költségvetési, Európai Uniós és magánszektorbeli források alkotják a finanszírozás alapját. A pályázó alapkezelők szigorú követelményekkel szembesülnek, meg kell felelni annak a jogi formának, amit a törvény előír az alapkezelésre alkalmas szervezetek esetében. Az alapkezelők kötelesek teljesíteni az elvárásokat és kötelezettségeket úgy, mint a közös alap keretében végzett tevékenységekről elkülönített nyilvántartást kell vezetni, az ellenőrzéshez szükséges adatokat rendelkezésre kell bocsátani, a szabályokat be kell tartani, a portfólióról egy írásbeli jelentésben kell beszámolni, tájékoztatni kell a kedvezményezetteket, és tűrni a folyamatos ellenőrzéseket. A létrehozott 3
Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.: www.mvzrt.hu 13
alapok mérete maximum 5 milliárd forint lehet, de minimum 250 millió forintot már a létrehozáskor rendelkezésre kell bocsátani (Pályázat 2010). Miután kialakult a befektetők köre és a tőke nagysága a befektetések célpontjai is körülhatároltak. Ide vonatkozó néhány ismérv. A JEREMIE program célcsoportját elsősorban az egészségügyi, biotechnológiai, informatikai, energetikai cégek mellett, az internetmédia, alternatív energia és szolgáltatás területén tevékenykedő vállalkozások adják. Mivel a legnagyobb növekedési potenciállal ezen szektorok rendelkeznek, és a technológiai fejlődés rengeteg kiaknázatlan lehetőséget rejtegethet a befektetők számára. Az innovatív és magvető vállalatok aránya kötelezően a befektetési portfólióban minimum 30%, ezzel biztosítják a célkitűzések eléréséhez szükséges célcsoport finanszírozását. Földrajzi szegmentáció alapján is vannak követelmények, miszerint a források 90%-át a 6 felzárkózó régióban kell befektetni - Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, NyugatDunántúl- a maradék 10%-ot pedig Közép-Magyarország vállalatai szerezhetik meg (Piac és Profit 2009). A kedvezményezett vállalatok köre is meghatározott, magyarországi székhellyel kell, hogy rendelkezzenek, legfeljebb 5 éve kerülhettek megalapításra és éves nettó árbevételük egyszer sem haladhatta meg a másfél milliárd forintot. Nem használható a kihelyezett forrás továbbá meglévő társaságban részesedésszerzésre, hiteltörlesztésre és kereskedelmi célú ingatlanfejlesztésre (Pályázat 2010), vagyis nem mindegy mire megy el a forrás. Továbbá fontos elvárás a pénzügyi-számviteli átláthatóság, rendezett adózás, a jogkövető magatartás, jól működő cégirányítás, a határozott, és a jól körvonalazható jövőkép, amit az üzleti terv tartalmaz (HVG 2009). Hogy ne csak pár vállalat részesüljön a kihelyezett tőkéből, így legfeljebb egy vállalatba 1,5 millió eurónak megfelelő forint összeget lehet befektetni (Pályázat 2010).
14
4. Befejezés Úgy vélem, hogy a megfelelő tőkemennyiséggel, amelyet kötelező lesz kihelyezni 2013. Február 20-ig, lehetőséget kaphat minden olyan vállalkozás, aki képesnek érzi magát arra, hogy megnyerjen egy alapot, hogy növekedjen és fejlődjön, mindamellett a kockázatitőke-finanszírozás is népszerűbbé válhat. A program sikerességét először a 2014. első negyedévében realizálódó eredmények tükrében lehet elbírálni, amikor is kiderül, mennyi forrást sikerült allokálni, és ebből mennyi találta gazdára. Az is kérdéses, hogy a gondosan kiválasztott cégek milyen mértékben váltják be a hozzájuk fűzött reményeket (HVCA 2010).
Jövőben a már említett kérdőíves felmérést szeretném elemezni és publikálni belőle a megfelelő helyen. Mindeközben a kockázati tőke szakértővel közösen együttműködve a kínálati oldalt is vizsgálni fogom. Annak érdekében, hogy a kereslet és kínálat egymásra találjon, ahhoz szükséges mindkét oldal ismerete, mert csak így lehet feltárni azokat az akadályokat, amelyek hátráltatják a fejlődést. Ennek mentém haladva kívánok eljárni a jövőben. A kutatási céljaim közé tartozik a Jeremie program keretében elkezdődő befektetéseknek az esettanulmány szerű feldolgozása, mindemellett az alapok kiválasztási gyakorlatát szeretném összevetni az elméletben kialakítottakkal és megvizsgálni, hogy miért lehet eltérés, ha van.
15
5. Hivatkozási jegyzék Ácsné Danyi Ilona (2004): A kockázati tőke szerepe a hazai kis-és középvállalkozások finanszírozásában. Hitelintézeti szemle, 3. évf., 3-4. sz., 93-126. Béza Dániel – Csapó Krisztián – Farkas Szilveszter – Filep Judit – Szerb László (2007): Kisvállalkozások finanszírozása. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest Bygrave, W. D. and Timmons, J. A. (1992): Venture Capital at the Crossroads. Global Venture Capital. 3. fejezet, 67-93.old. Darazsacs Péter- Szlatárovics László (2009): A magyar kockázatitőke-piac keresleti oldalának vizsgálata, kézirat, OTDK-dolgozat, 2009 HVCA (2010): HVCA Évkönyv 2010. www.hvca.hu, letöltés dátuma: 2010. 08. 20. HVG (2009): Jeremie pályázat: mi kell a 40 milliárd forinthoz? www.hvg.hu, letöltés dátuma: 2010. 09. 24. Karsai Judit (1997): A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalatok finanszírozásában. Közgazdasági Szemle, 44. évf., 2. sz., 165-174. Karsai Judit (2000): A kockázati tőke szerepe a magyarországi vállalkozások finanszírozásában. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest. Karsai Judit (2002): Mit keres az állam a kockázatitőke- piacon? (A kockázati tőke állami finanszírozása Magyarországon). Közgazdasági szemle, 49. évf., 11. sz., 928-942. Karsai Judit (2006a): A magyarországi kockázatitőke- finanszírozás másfél évtizede (1989-2004). In: Makra Zsolt (szerk.): A kockázati tőke világa. AULA, Budapest, 33-52. Karsai Judit (2006b): Kockázati tőke európai szemmel. A kockázati- és magántőkeipar másfél évtizedes fejlődése Magyarországon és Kelet-Közép-Európában. Közgazdasági szemle, 53. évf., 11. sz., 1023-1051. Karsai Judit (2007): Kifelé a zsákutcából. Állami kockázati tőke és innováció. Közgazdasági szemle, 54. évf., 12. sz., 1085-1102. Karsai Judit (2008): A magyarországi kockázati és magántőke- ipar ötéves fejlődése. Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület, Budapest. Karsai Judit (2009a): A kockázati tőke szerepe az innováció finanszírozásában Magyarországon. Külgazdaság, 53. évf., 5-6. sz., 42-62. Karsai Judit (2009b): Az aranykor vége. A kockázatitőke- ágazat fejlődése KözépKelet-Európában. Közgazdasági Szemle, 56. évf., 1. sz., 46-68. Magyar Köztársaság Kormánya (2007): Gazdaságfejlesztési Operatív Program hivatalos dokumentuma. Makra Zsolt– Rácz András (2006): A klasszikus kockázatitőke- alapok részvétele az innováciorientált vállalkozások korai életszakaszának finanszírozásában. In: Makra Zsolt (szerk.): A kockázati tőke világa. AULA, Budapest, 222-245. Metrick, Andrew (2007): Venture Capital and the Finance of Innovation. John Wiley & Sons, Inc. Part I, Chapter 6 Nemzetgazdasági Minisztérium (2009): A kis és középvállalkozások helyzete 2008. Elérhető: www.ngm.gov.hu Letöltés ideje: 2010. 07. 16. Pályázat (2010): Pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-magyarországi Operatív Program keretében finanszírozott Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. Prioritás keretében finanszírozott Közös Alap Alprogramja közvetítőinek kiválasztására. (2009), www.jeremieprogram.hu, letöltés dátuma: 2010. 09. 26. 16
Piac és Profit (2009): Indul a Jeremie - Piac és Profit. www.uvhitelek.hu, letöltés dátuma: 2010. 09. 22. Popovics Géza Balázs (1997): A kockázatitőke- ágazat helyzete Magyarországon. In: Gladstone, D.: A kockázati tőke kézikönyve. Vállalkozók kalauza tőkeszerzésre a cég elindításához, megvásárlásához vagy egy már működő vállalkozás fejlesztéséhez. Ommik Covent Rt., Budapest, 341-379.
6. Melléklet 1. ábra
Forrás: Darazsacs-Szlatárovics 2009
17
1. diagram A kockázati- és magántőke-befektetések értéke és száma Magyarországon, 1989-2004
Forrás: Karsai 2006a 2. diagram A magyarországi befektetésekből történő kiszállások könyv szerinti értékének megoszlása a kiszállások módozata szerint 1989-2004 között
Forrás: Karsai 2006a
18
