A MAGYARORSZÁGI EGGENBURGI-SZARMATA KÉPZŐDMÉNYEK SZÁRAZFÖLDI GERINCES MARADVÁNYAI, BIOZONÁCIÖJA ÉS RÉTEGTANI KORRELÁCIÓJA K
ordos
L ászló
M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion út 14 H —1143
ETO 551 782 1 569(439)
Tárgyszavak
szárazföldi környezet, gerincesek, zonáció, korre láció, eggenburgi, szarmata
A cikk rövid áttekintést nyújt a magyarországi prepannóniai üledékek szárazföldi gerinces maradványairól, azok MN-zóna és formació-besorolásának első eredményeiről, valamint a magyarországi tengeri és szárazföldi gerinces faunák váltakozásáról
A magyarországi pre-pannómai miocén képződményekből 44 szárazföldgerinces lelőhely ismert, amelyek nagy része szórványos makrofaunaleletet tartalmaz Az alábbiakban közölt áttekintés az irodalmi adatok, a MÁÉI ősgennces gyűjteményének a TTM Fold- és őslénytárának, valamint több vidéki múzeum anyagának felhasználásával készült A rendelkezésre álló lelőhelyek ísmepetességi szintjének megfelelően azonosítottuk ezeket a maradványokat a litosztratigráfiai egységekkel (formációkkal), valamint megtörtént a Mein-féle neogén emlős zonációba (MN-zóna) sorolásuk is A gerincesek rendszertani és nevezéktan! revíziójára most nem került sor, miután az hosszas, aprólékos és nemzetközi összehasonlítást kíván Ezért a taxon nevek az eredeti irodalomi bán használtakkal, íll a múzeumi nyilvántartásokban megjelöltekkel azonosak Ez a közlemény szorosan kapcsolódik a Földtani Intézet 1982 Évi Jelen tésében közölt magyarországi miocén tengeri szintek gerinces faunáját össze foglaló közleményhez (K ordos L —Solt P 1984) A két vázlatos osszeállítáegyuttesen tartalmazza a hazai eggenburgi—szarmata képződmények szárazs földi és tengeri gerinces faunáját a jelenlegi ismereti szinten Leletek és korrelációjuk 3 —4. MN-zóna (eggenburgi—ottnangi) átmenete Ipolytarnóe (Ipolytarnóci rétegek) A korábbi közleményekben 3 —4 madárfaj, ragadozó, orrszarvú, ormányos, vala mint kis- és nagy kérődző lábnyoma szerepelt (B o c k h J 1902, L a m b r e c h t K 1912, O Á b e l 1935, T a s n á d i K u b a c s k a A 1976, 1977), amelyek közül a rétegtam szempont ból jelentős ormányost K r e t z o i M (1950) tévesnek nyilvánítja Az 1983-ban készült monografikus feldolgozás az utóbbi állítást megerősíti, s Ipolytarnócról 4 madarat (-Ormthotarnocia lambrechti, Aviadactyla média, Tetraornithopedia tasnadu, Passenpedia
ipolyensis), 4 ragadozót (Bestiopeda maxima, Bestiopeda sp , Garmvonpeda nogradensis, Mustelipeda punctata), aduit és juvemlis orrszarvút (Rhmocenpeda tasnadyi) es két parosujjú patást (Megapeconpeda miocaemca, Peconpeda c f amalphaea) különített el (K ordos L 1985, in press) Sóshartyány, Kapcas-tető (Zagyvapálfalvai Formáció) Az alsó nohttufa alatti tarka agyagból 1982-ben kis kérődzőfogak ( ?Laqomeryx sp ) kerültek elő Nemti, klmkeragyag-banya (Zagyvapálfalvai Formáció) 1958-ban az alsó-miocén tenesztiikus agyagosszletból (alsó táró, 3 bal keresztvagat) Gomphothenum sp agyar torod ekeket gyűjtöttek Salgótarján, Salgó-vár (Zagyvapálfalvai Formáció) A Salgó-vai alatti tarkaagyaggal váltakozó homokos rétegben, az egykori fogas kerekű vasút feltárásából Pl odmothenum hungancum É h i k vagy Mastodon sp lelet (N o s z k y J 1930) keiult elő 4 MN-zóna (ottnangi) Salgótarjáni-medence (Salgótarjáni Barnakőszén Formáció) A medence területéről Etes, Kotyháza, Zagyvapalfalva es más feltárásokból számos gerinces került elő ( K o ch A 1900, S c h l e s i n g e r G 1922, É h i k Gy 1930, T a s n a d i K u b a c s k a A 1939, N o s z k y J 1930, 1940, B a r t k o L 1961 — 1962), amelyek két retegcsoport korul dúsultak fel I kőszéntelep alól
Mastodon tuncensis Demothenum c f bavancum Tnlophodon angustidens Gomphothenum sp
II I
kőszéntelep alól (felső tarkaagyag)
Prodmothenum hungancum Tnlophodon angustidens f praetypica Rhinocerotoidae indet
Acerathenum tetradactylum
Szarvaskő (Salgotaijani Barnakőszén Formáció) A II b a rn a k ó s z e n fe d ó fe d ő jé b ő l, a G y ö n g y v ir á g ta r ó b ó l Dicerorhmus „schleiermacheri” m e t s z ő fo g (R a d o c z G y 1975, 1982) Királd—Cséptelek (Salgótarjáni Barnakőszén Formáció) A Péch Antal táró hányójaról 1947-ben Cervidae indet allkapocspar, m ajd később Prodmothenum hungancum fog került elő Farkaslyuk (Salgótarjani Barnakőszén Formáció) A X I tá r ó III (alsó) telepi fe k u jé n e k r e te g z e tle n h o m o k o s a g y a g já b ó l Mastodon sp , Mastodon ( Bunolophodon) angustidens le le te k is m e r te k ( R a d ó c z G y 1982) Putnok (Salgótarjáni Barnakőszén Formáció) A TII alsó telepi meddő beágyazódásból Gomphothenum angustidens fog, agyar ós mandibulatoredekek kerültek a M A F l gyűjteményébe Radostyán (Salgótarjani Barnakőszén Formáció) 1923-ban a Wiesner-teleji fekujéból Mastodon sp fogtoiedéket említett V a d a s z E (1929) Sajókaza (Salgótarjáni Barnakőszén Formáció) A kószentelepes rétegsor több pontjáról kerültek elő ormányosok maiadvanyai Mastodon sp indet (felsó-mediterran barnaszén, K o c h A 1900), Mastodon (Buno lophodon) angustidens [S c h l e s in g e r G 1922, Kálmán es György akna I telep (ma IV ) fedője, S c h r e t e r Z 1929, V ós IV telep közötti homokos rétegből, V a d a s z E 1929], Demothenum sp [lejtósakna, a IV sikló IV telepenek közvetlen fedőjéből ( J u h a s z A 1961)] Sajóbábony— Somsálybánya (Salgótarjáni Barnakőszén Formáció) Az alsó barnakőszentelep közvetlen fekvőjéből Palaeochoerus cfr meisnen marad
v á n y o k a t e m lít S c h r é t e b Z (1929), m a jd a s o m s a ly i b a n y a II I te le p i fe k u je b ő l ism ertet R a d ó c z G y (1982)
don ( Bunolophodon) angustidens fo g to r e d e k e t
Masto-
Szuhakálló (Salgótaijám Barnakőszén Formáció) A z V telepből Prodinothemum hungancum moláris található a TTM gyűjteményében Edelény (Salgótarjani Barnakőszén Formáció) Rhinocerotidae allkapocstoredók a TTM gyűjteményében, amelyet 1878-ban gyű j töttek 12 — 15 ol mélységből Váralja 21 sz mélyfúrás (Szászvári Formáció) A mecseki Innnikus osszlet harantolása közben a következő mélysegkozokből az alábbi geímcesek kerültek elő, 139.7 — 140,7 180,3 — 181,0 228,5 — 229,7 264.7 — 265,4
m m m m
Pálaeomeryx sp , phalanx teknőspáncél töredékek
Palaeomeryx sp , phalanx töredék Anomalomys mmor, Mi
Maciomammalia indet 323,2 — 323,6 m Macromammalia mdet Kán, Kt 8 sz fúrás (Szászvári Formáció) A térképező fúrás limmkus rétegeiből 244,2 — 245,2 m közötti szakaszabói kis méretű Carmvora indet összetartozó lábkozépcsontja kerültek elő Bakonyoszlop A M Á F l ősgennces gyűjteményében azonosíthatatlan sorozatszámú bakonyoszlopi mélyfúrás 165,2 méteréből rágcsáló (Rodentia in d e t) koponyatoredéke ismert 5 MN-zóna (kárpáti) Erdősmecske—Feked (Budafai H om okkő Formáció) A két mecseki település közötti vasúti bevágás es homokbányák „Congenás rétégé ből” halcsontok mellett Testudo rácmecskensis és Tryonix sp teknősok, Crocodilus indet hüllők, madár és különböző emlősmaradvanyok kerültek elő (Eocerus cnstatus, Brachypothervum brachypus, Acerathenum sp , Rhmoceros sp , Dorcathenum sp ) ismertek (V a d á s z ÍJ 1935) * Fót, Somlyó-hegy ( ?Fóti Formáció) 1935-ben Pálaeomeryx sp M 2—M 3 foga került elő Csornád, Magas-hegy (Egyházasgergei Hom okkő Formáció) A teljes kárpáti uledéksort magába foglaló feltárásból nagyszámú áthalmozott cápa es rája, valamint teknősmaradvány kíséreteben Rhmoceros sp és nagytestű ragadozó csontjai ismertek 6 — 7 MN-zóna (bádem) Hidas (Hidasi Barnakőszén Formáció) A széntelepes rétegsorból, a Riegel-féle szénbányából Steneofiber sp , az ikertelep alsó partjának fedőjéből Diplocynodon sp , a +110-es szint szénéből szintén krokodilus csontok ismertek (V a d á s z E 1935) Máza (Hidasi Barnakőszén Formáció) A szénbánya légaknájából a J1I szintről, a szentelepes alsó-liász es a miocén rétegek határáról 1953-ban Rhinocerotidae fog került elő Várpalota A széntelepes rétegsorból és annak fedőjéből számos szárazföldi emlős és egyéb gerinces maradványa ismert K ó k a y J , B a n y a i B és R e m é n y i K A gyűjtéséként A Crocodilus, Testudo es Halithenum maradványok mellett Gomphothenum sp , Demothenum bavancum, Listnodon sp , Rhinocerotoidae m d e t, Palaeomeryx sp és Artiodactyla mdet ismert Szentendre, Cseresznyés-árok A feldolgozás alatti makro- és mikrofaunát egyaránt tartalmazó tufás diatomafold előzetes jelentése ( K o b d o s L 1982) es az újabb vizsgalatok szerint az alábbi faunájú
Salientia in d e t, Testudo sp , Deperetomys hágni n ssp ( = Cncetodon álbanensis, Cncetodon sp ), Democmcetodon n s p , f —Democmcetodon mvnor), Suidae in d e t, Lagomeryx seu Palaeomeryx sp , Eocerus sp , Chahcothenum grande, Acerathenum tetradactylum, Ancht-
thenum aurelianense
Szentendre A város területéről, a tufas terresztnkus osszletből több szórvanylelet ismert Listnodon splendens ( K o c h A 1900), Dorcathemum sp és Mastodon arvernensis a TTM gyűjteményében, Tnlophodon angustidens és Chahcothenumsp a Vörös Hadsereg u 66 sz ház pincéjéből, „ Mastodon” sp phalanx a Kálváriától a Puspok-major felé vezető út melletti kút csontbreccsas rétégéből ( W e i n G y 1939), valamint közelebbi lelőhely nél küli leletek a M AFI ősgennces gyűjteményében (Rhinocerotidae m d e t, Qomphothenum sp , Testudo sp ) Nógrádszakál (Fertőrákosi Mészkő Formáció) A Paris-patak törmelékes osszleteből két Rhmoceros sp fog, valamint Mammut (Zygolophodon) tapiroides lelet ismeretes (S c h l e s i n g e r G 1922) Gyongyospata ( ?Mátrai Vulkánit Formáció) A diatomás osszletből közelebbi lelőhely nélkül Rhm ocerotidae m d e t, a Dankapatak elágazásánál a lajtai homokkőből Sirenia indet került elő Szurdokpuspoki (Mátrai Vulkánit Formáció) A diatomafold-bánya területen és közvetlen kornyékén többek gyűjtése réven nagy mennyiségű, de fajszegeny emlős fauna ismert, amelyeket korábban S z a l a i T (1936), V ígh G y (1939) es H a j ó s M (1968) ismertetett, m ajd a faunát K r e t z o i M értékelte részletesebben ( K r e t z o i M —P á l f a l v y I 1969) A feku tufás agglomerátumból Palaeo meryx sp vagy Eocerus sp , Brachypothenum sp , Rhm ocerotidae mdet , az alsó diatomafold alsó szintjéből Rhinocerotidarum gén et sp mdet I —II , Macrothenum grande, az alsó-diatomafold felső részéből pedig Qomphothenum anqustidens, Demothenum aff
bavancum, Macrothenum grande, Brachypothenum brachypus, Acerathenum tetradactylum és Rhinocerotidarium gén et sp mdet került elő
Sóskút (Fertőrákosi Mészkő Formáció) A mészkőbányából több mint egy évszázada ismerünk szárazföldi emlősöket, ezek „Acerothenum incisivum” P e t é n y i S J (1864), Listnodon splendens K o c h A (1900), Rhmocerotidae mdet több példány, Qomphothenum angustidens, Qomphothenum lonqi-
1
fostre
Budapest, Illés u (Fertőrákost Mészkő Formáció) A z Illés utcában 1899-ben készített főcsatorna ásásakor Euprox furcatus és Dorcathenum c f naui leleteket talaltak ( K r e t z o i M m J á m b o r et al 1966) Budapest, Kőbánya (Fertőrákosi Mészkő Formáció) A kőbanyai duiva lueszekből, ílI centhiumos mészkövekből megismert szórványos emlősleletek a kővetkezők Demothenum giqanteum ( P e t é n y i S J 1864), Qomphothenum angustidens f subtapnoidea (S c h l e s i n g e r G 1922), Zygolophodon tapiroides, Mastodon sp ( K r e t z o i M in J á m b o r A et al 1966), Rhm ocerotidae mdet (TTM gyűjt ) Mátraszőlős, mészkőbánya (Fertőrákosi Mészkő Formáció) A nagyszámú tengeri gerinces mellett a Szamár-völgy márgas létegeiben Acerathenum sp es Palaeomeryx sp található Sámsonháza (Fertőrákosi Mészkő Formáció) A Szálaska-volgyben L e g á n y i F 1935-ben R odentia mdet (Sciuridae?) metsző fogat gyűjtött Ugyancsak L e g á n y i lévén a Halastó-hegyre felhúzódó árokból emlős csonttoredék került a Földtani Tntezetbe 1957-ben B a r t k ó L A itiodactyla indet csonttoredéket talalt 8 MN-zóna (szarmata) Hasznos ( “'Mátrai Vulkánit Formáció) A leggazdagabb hazai pre-pannon miocén gerinces lelőhely anyagának lészletes fel dolgozása az eredetileg közöltnél fiatalabb zónabesorolast jelez ( K o r d o s L 1981) A je lenlegi feldolgozási szinten a következő tuxonok ismertek innen Testudo sp , Soneidae indet , c f Talpa mmuta, Csákváromys („Spermophilinus” ) sp mdet , Microdyromys sp ( = Microdyromys c f miocaenicus), Deperetomys hágni n ssp ( = Deperetomys c f rhodani-
cus), Democncetodon n sp ( —Democricetodon mvnor), Dorcathenum sp , Palaeomeryx sp I —I I —I I I , Palaeomeryx eminens, Heteroprox elegáns Szórványok Formáció és m eggyőzőbb zónabesorolás nélkül több „szarm ata” szárazföldi gerinces maradvány ismert, amelyek a következők Miskolc-Avas Acerathenum sp Balaton ?Ruminantia indet Alsótold 1 sz fúrás 76,0— 77,5 m Artiodactyla mdet Szilvásvárad Rhinocerotoidea indet , Macrothenum vagy Chalicothenum sp Egercsehi — Magas-hegy kavicsból Rhinocerotidae indet Felsótarkány — hom okbánya Rhinocerotidae mdet Felsővadász, Vardom b meszes konglomerátumból Mastodon sp Felsőtarkany, Mész-volgy agyagban Mastodon sp Sajókaza 174 sz fúrás 42,0 — 45,0 m kozott kavicsos üledékből Anchithenum aurelia-
nense Felsőtárkány, Gudor-kert A kőszéncsíkos, tufás szárazföldi képződményben talált gerinces maradványok K retzoi M (1982) értékelése szerint Oalenx éhiki, Pliopithecus sp , Ghloromys mmutus, Leptodontomys sp , Amphilagus fontannesi, Proboscidea indet és Gervavitus sp taxonok
Megjegyzések az MN-zóna és formáció korrelációhoz A magyarországi eggenburgi—szarmata képződmények igen szórványos emlős leletei, valamint azok nagyreszt elavult rendszertani besorolása még nem engedi meg a közvetlen biozóna korrelálást Mindössze nehány határ megvonására van lehetőség (1 ábra), mint a 3 —4 MN-zóna határát jelentő Proboscideak megjelenése Bár Ipolytarnócról Proboscidea lábnyomot egy értelműen nem lehetett kimutatni, de az alsó nolittufa alól ismerünk néhány „Mastodon” leletet, amelyek — konvencionális alapon — azt jelzik, hogy az ottnangi besorolás az első tufaszórás előtti szakaszt is magába foglalja A másik azonosítási lehetőség a mecseki limnikus osszletből előkerült Anomalomys mmor F e j f a r rágcsáló faj jelenletehez kapcsolható A típus lelőhely kárpáti (Franzensbad, Csehszlovákia, 0 F e j f a r 1972), míg az újabb előfordulások az alpi területen (Niederbayerns, S c h o tz M 1980, 1983) e faj fajoltőjét kiterjesztették az 5 és 6 MN-zónáig Ugyanakkor Görögországban, Ali ven lelőhelyen az előzetes tanulmányok szerint már a 3 MN-zónában meg jelenik (H d e Br u i j n — A v a n d é r M e g f e n 1979) A mecseki Anomalomys lelet lehetőséget ad arra, hogy a limnikus osszlet kiterjedését a kárpáti felé meghosszabbítsuk A harmadik, legtöbb gerinces adatra támaszkodó, de litosztratigráfiai szempontból kellően még nem tisztázott helyzetű biozóna besorolási lehetőség a felső-bádeni eruptívumokat fedő mocsári—szárazföldi, időnként diatomás üledékekre vonatkozik Ide tartozik a két újabb, jelentős kisemlős faunát tar talmazó lelőhely, Szentendre—Cseresznyés-árok és Hasznos Mindkét pontról sikerült kimutatni a Deperetomys hágni alakkort, amely mindeddig a 8 MNzóna szintjelzője (P M e i n 1975, V F ah lbtjsch 1964, B E n g e s s e r 1972, W J u n g — H M a y r 1980) Mindez a korábbi bádenibe sorolt képződmények esetleges szarmatabeli továbbfejlődését jelentik A gerinces maradványok for mációba sorolása mechanikusan történt a lelőhelyek és a bezáró jiőzet pontos azonosítása után
11 MÁFI évi jelentés 1983.
5
Kor
< 1= o
CD
cd CL < Ű_
X
1
e ^
o E
o
q
o < co
X
X
CD
X X X
x xl
I
E*
< >/5 E o
D
E
E
CT3
a < < o
E
X X
1 cc
X x
?
cg
X
X
X
?
S z á r a z fö ld i
Q
a zo n a
T en g eri
o "S
E
a3 MN e g y ü tte s e k
cd
§
00
a
_*J
co F< Q Ű o
Distribution, range and schematic correlation with the MN Zones o f a few characteristic taxa from the Miocene o f Hungary
o A magyarorszagi miocén képződmények néhány jellegzetes taxonjanak előfordulása, fajoltője es vázlatos korrelációja az MN-zonakkal
CD CD
E I — i i_
o
A szárazföldi és tengeri úledékciklusok tükröződése a gerinces faunában A 2 ábrán bemutatott vázlat jól szemlélteti, hogy a magyarországi miocén képződmények szárazföldi és tengeri ciklusai hogyan tükröződnek a gerinces faunában Az eggenburgitól a pannómaug három tengeri cs két-három száraz földi gerinces ciklus követi egymást Az eggenburgi tenger elöntést az ipolytarnóci cápafogas homokkő melletti gazdag hüllő és tengeri emlős anyag jelzi,1amelyet felvált az ottnangi száraz földi—mocsári fáciese Az ormányosokban és patásokban gazdag szenes réte gekben csak elvétve fordulnak elő cápa, delfin és krokodil maradványok A kárpáti transzgressziót a kazán cápafogas szint rendkívül clesen behatárolja, ugyanakkor a kizárólag másodlagos helyzetű, igen gyér emlősleletek is mutat ják A bádemben változatos térszínen új faunahullámmal jelentkezik mind a szárazföldi, mind a tengeri fauna Az előbbiben a modernebb orrszarvúk, míg az utóbbiban a Carcharodon—Myliobatis együttes megjelenése szembetűnő S zá razföldi gerin cesek
T e n geri gerincesek
H ip p a rio n A n c h ith e n u m P liop ithecus
<
R hino l- l l Listriodon
H a plosiren D e lphinus Cete C rocodilus, P rocarcharodon M yhobates
D e p e re to m y s hágni A n c h ith e riu m M a cro th e riu m B rachyp othe num Rhm ocerotidae P a la e m e ry*
CAPAFOG AS SZIN TŰT G o m p h o th e riu m Z y g o lo p h o d o n D e inotheriu m P rodinotherium
D e lphinus, C rocod ilu s O dontaspis
Palaeochoerus R hino M l
<
P ro d in o th e riu m G o m p h o th e riu m LA B N Y O M O S HO M O KKŐ
P hyseterula sem seyi
<
Sirenia D e lphinus Cete C rocodilus
CAPAFOG AS HO M OKKŐ <^Delphi in u s -ls u ru s
2 ábra A magyarországi miocén formációk kapcsolata a szárazföldi és tengeri gerinces faunaszakaszokkal
Fig 2 Relation o f the Hungarian Miocene formations to the terrestrial and marine vertebrate faunal horizons
A bádem emeleten belüli tagolásra még nincs lehetőség a gerinces fauna alap ján A szarmatából gyakorlatilag nem ismertek tengeri gerincesek, a szarmata — pannóniai elhatárolás nehézségekbe ütközik annak ellenére, hogy az MN-zóna rendszerében a 8 —9 zóna határát a Hippanon megjelenése határozza meg IRODALOM -
REFERENCES
A b e l O 1935
Vorzeitliche Lebensspuren — Jena 1961 — 62 A nógiádi barnakőszén terület földtani vizsgálata — Kandid ért Foldt Int Adattár, kézirat B o c k h J 1902 Igazgatósági jelentős — F oldt Int É v i j e i 1900-1Ó1 3 3 — 34 D e B r u u n H —v a n d e r M e d l e n A J 1979 A review o f the Neogene R oden t succession in Greece — Ann Géol Pays Hellén Hors Ser 1 , 207 — 217 É h i k G y 1930 Prodinotherium hungancum nov g e n , n ov spec — Geol Hung 6 B artkó L
1 -1 8 E n g e s s e r B 1972 Die obermiozane Saugetieifauna von Anwil (Baselland) — Inaugural
dissertation Basel F a h l b u s c h V 1964 Die Cncetiden (Mamm ) der Oberen Susswasser-Molasse Bayerns —
Bayer Akad Wiss M ath-Naturw Klasse N F 118 1 — 136 F e j f a r O 1972 Ein neuer Vertreter der Gattung Anomalomys Gaillard, 1900 (Rodentia,
Mammalia) aus dem europäischen Miozän (Kárpát) — N Jb Geol Palaont Abh 141 (2) 1 6 8 -1 9 3 H a j ó s M 1968 Mátraalja miocén üledékeinek diatómái — Geol Hung ser Pál 37 J u h á s z A 1961 Emlős maradvány a keletborsodi szenmedencében — Borsodi Szemle 5 (1) 76 J u n g W — M a y r H 1980 Neuere Befunde zur Biostratigraphie der Oberen Susswasser molasse Suddeutschlands unci lhie palokologische Deutung — Mitt Bayer Staatsslg Palaont hist Geol 20 159 — 173 K o c h A 1900 A magyar korona országai kovult gerinczesállat maradványainak rendsze res átnézete — Magy O iv és Terin Vizsg Vándorgy Műnk 526 — 560 K o r d o s L 1981 A hasznosi felső-miocen gerinces lelőhely kora emlós-zonáció alapján — Foldt Int É vi Jel 1979-ról 459 — 463 K o r d o s L 1982 Felső-miocén gerinces fauna Szentendréről — F oldt Int É vi Jel 1980-ról 3 8 1 -3 8 4 K o r d o s L 1985 Az ipolytarnóci homokkő lábnyomai — Geol Hung ser Pál 46 K o r d o s L — S o l t P 1984 A magyarországi miocén tengeri gerinces fauna szintek váz lata — Foldt Int É vi Jel 1982-ről 347 — 354 K r e t z o i M 1950 Az ipolytarnóci lábnyomos hom okkő és az akvitán kérdés — Foldt K özi 80 ( 3 - 4 ) 2 5 9 -2 6 1 K r e t z o i M in J á m b o r Á et al 1966 Magyarázó Magyarország 1 200 000 földtani térkejisorozatához Eger — Foldt Int kiadv K r e t z o i M 1982 Fontosabb szórvanyleletek a M A F I gerinces gyűjteményeben — Foldt Int É v i je i 1980-ról 385 — 394 K r e t z o i M —P á l f a l v y I 196!) Flóra- és gerinces-fauna adatok a szurdokpuspoki kovafoldbánya rétegtam megismeréséhez — Foldt Int É v i j e i 1967-ről 273 — 280 L a m b r e c h t K 1912 Magyarország fossilis madarai — Aquila 19 288— 315 M e i n P 1975 Biozonation du Neogène méditerranéen a partir des mammifères — R eport on Activity o f R C M N S Working Groups 78 — 81 Bratislava N o s z k y J 1930 A Magyar-Kozephegyseg É K -i részének ohgocen-miocen rétegei II Miocén — Ann Mus Nat Hung 27 159 — 236 N o s z k y J 1940 A Cserháthegység földtani viszonyai — Magy Tájak F oldt Leír 3 P e t é n y i S J 1864 Hátrahagyott munkai — Pest 1 — 130 R a d o c z G y 1975 Harmadidószak m A l f ö l d i L et al Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához Miskolc — Foldt Int kiadv 77 — 191
G y 1982 A datok az északmagyarországi barnakőszénosszlet gerinces marad ványaihoz — Kézirat S c h l e s i n g e r G 1922 Die Mastodonten der Budapester Sammlungen — Geol Hung ser Geol 2 (1) 284 S c h o t z M 1980 Anom alomys minor Fejfar, 1972 (Rodentia, Mammalia) aus zwei Fundstellen Niederbayerns — Mitt Bayer Staats Palaont hist Geol 20 119 — 132 S c h o t z M 1983 Die Kiesgrube Masendorf, eme miozane Fossil-Fundstelle im Nördlichen Vollschotter Niederbayerns — Documenta naturae 11 1 — 29 München S c h r é t e r Z 1929 A borsod-hevesi szén- és lignitteruletek bányafoldtam leírása — Foldt Int A lk K iadv Sz a l a i T 1936 Testudo strandi nov sp eme Riesenschildkrote aus dem Miozän von Szurdokpuspoki (Ungarn) — Festschrift zum 60 Geburtstage von P rof Dr E m bnk Strand 1 78 — 83 T a s n á d i K u b a c s k a A 1939 Tnlophodon angustidens Cuv forma praetypica koponya maradványa Zagyvapálfalváról — Ann Hist Nat Mus Nat 32 154— 164 T a s n á d i K u b a c s k a A 1976 A z ipolytarnóci labnyomos homokkő őséletnyomai — Foldt Int É vi Jel 1974-ről 77 — 94 T a s n á d i K u b a c s k a A 1977 Expedíció az időbeli — Gondolat Kiadó, Budapest V a d á s z E 1929 A borsodi szénmedence bányafoldtam viszonyai — Foldt Int Alk K iadv 3 9 3 -4 6 0 V a d á s z E 1935 Mecsek hegység — Magy Tajak Foldt Leír 1 V í g h G y 1939 A Matra déli aljának földtani viszonyai a Zagyva és a baktai Hidegvolgy kozott — Foldt Int É v i j e i 1933-ról 653 — 731 W e i n G y 1939 Szentendre kornyékének földtani viszonyai — Foldt Közi 69 (1) 26 — 52
R adócz
TERRESTRIAL VERTABRATE REMAINS FROM THE EGGENBURGIAN TO SARMATIAN OF HUNGARY BIOZONATION AND STRATIGRAPHIC CORRELATION by L K
ordos
Hungarian Geological Institute Budapest, Népstadion út 14 H — 1143 UDC 551 782 1 569(439)
K ey -words
terrestrial environment, vertebrata, zoning, correlation, Eggenburgian—Sarmatian
Mammal remains are known from a total of 44 localities from the terrestrial pre-Pannoman Miocene o f Hungary All but two (Hasznos and Cseresznyés árok at Szentendre) have furnished just sporadical finds Short, unrevised descriptions o f published and unpublished materials from museum collections are given in this paper with specification o f the Neogene mammal zones (MN Zones) to which they belong and with indication of the formations involved (Fig 1— 2) The Hungarian Miocene marine and terrestrial sedimentary cycles are in a good harmony with the vertebrate fauna of these deposits