A MAGYARORSZÁGI CIGÁNYSÁG

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány

A MAGYARORSZÁGI CIGÁNYSÁG - AVAGY NÉPÜNK MAJDNEM TÍZ SZÁZALÉKÁRÓL

Készítette: KISS KATALIN

Budapest, 2005.

Tartalomjegyzék

Bevezetés

5

I. A kisebbségekről

6

I/1. A nemzeti és etnikai kisebbségek fogalma

6

I/2. Nemzetiségi és etnikai csoportok Magyarországon

7

I/3. A kisebbségek jogai, a kisebbségi jogok védelme

8

I/4. A kisebbségi jogok védelmére létrehozott intézmények, szervezetek

11

I/4.1. A kisebbségi önkormányzatok

11

I/4.2. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa

14

I/4.3. Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság

19

I/4.4. Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért

20

Közalapítvány

II. A romákról II/1. A romák eredete

22 22

II/1.1. Vándorút Indiától Magyarországig

22

II/1.2. Magyarországon kívül

31

II/2. A cigány népesség helyzete Magyarországon

33

II/2.1. Kik a cigányok?

33

II/2.2. Anyanyelv

34

II/2.3. Nemzetiség

35

II/2.4. Települési és lakásviszonyok

36

II/2.5. A cigányok és az iskola

38

II/2.6. A cigányok munkaerőpiaci helyzete

40

3

III. A romák kommunikációs lehetőségeiről

42

III/1. A romákról kialakult médiakép

42

III/2. Romák médiája

48

III/2.1. Televízió

50

III/2.2. Rádió

50

III/2.3. Írott sajtó

52

III/2.4. Internet

54

III/3. A megjelenést biztosító szervezetek

56

III/3.1. Az Országos Cigány Önkormányzat

56

III/3.2. A Dr. Hegedűs T. András Alapítványi Középiskola, Szakiskola, 57 Esti Általános Iskola és Kollégium III/3.3. A 100 Tagú Budapest Cigányzenekar Országos Kulturális

60

Egyesület

Befejezés

62

Ábrák

63

Táblázatok

70

Felhasznált irodalom

74

4

Bevezetés

Amikor a főiskola 3. évének végén szakdolgozati témát kellett választani, bevallom, gondban voltam. Semmi olyan nem jutott eszembe, amiről össze tudtam volna állítani egy

tisztességes

dolgozatot,

tanulmányaim

méltó

lezárásaként.

Éppen

ezért

folyamodtam a tanszék által nyújtott lehetőséghez, hogy az ő listájukból válasszam ki azt a témát, amelyről írni fogok. Miután átböngésztem a fentebb említett listát, megfogant bennem az isteni szikra. Kétség nem fért hozzá, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos témáról fogok írni. Hogy miért? Egyrészt azért, mert engem mindig is érdekelt a különböző nemzetek története, nyelve, tradícióik, viselkedésformáik, az ahogyan sikerül -vagy amiért nem sikerülbeilleszkedniük egy másik nép társadalmi rendszerébe. Másrészt azért keltette fel az érdeklődésemet ez a téma, mert nagy kíváncsisággal követem azokat az eseményeket, amelyek meghatározzák a Magyarországon élő legnagyobb számú kisebbség, a romák sorsát. Abban szerintem mindenki egyetért velem, hogy ezt a népcsoportot- amelynek száma mára már meghaladta a fél milliót issehogy sem lehet figyelmen kívül hagyni, már csak nagy népességük miatt sem. Dolgozatom célja éppen ezért az, hogy ennek a sokak által elítélt- és gyakran megvetettkisebbségnek milyen esélyei és lehetőségei vannak arra, hogy hírt adjon magáról, hogy megismertesse és elfogadtassa kultúráját a magyar társadalommal az erre létrejött különböző szervezetek segítségével. Azt mindannyian beláthatjuk, hogy nincs könnyű dolguk, hiszen a magyar és a roma nép temperamentuma és életmódja között igen nagy a különbség, Valójában ezért gondoltam azt, hogy megragadom a lehetőséget, és szakdolgozatom lapjain megvizsgálom, hogy ők, a romák, mit tesznek –illetve mit tehetnek- azért, hogy jobb legyen az életük itt, Magyarországon, és ezzel együtt közelebbről is megismerhessem népünk majdnem tíz százalékát.

5

I. A kisebbségekről

Dolgozatomat néhány, a témára vonatkozó releváns fogalom tisztázásával, a különböző intézmények és szervezetek működésének törvényi kereteinek ismertetésével kezdem, valamint megvizsgálom, hogy hazánk milyen védelmet biztosít az itt élő kisebbségek számára az erre jogosult szervek működésén keresztül.

I/1. A nemzeti és etnikai kisebbségek fogalma A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, és egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.1 A kisebbségek elismerése A magyar jog jelenleg 13 nemzeti és etnikai kisebbséget ismer el (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán), de a fenti feltételeknek megfelelő bármely más csoport is kérheti elismerését legalább 1000, magát a kisebbséghez tartozónak valló választópolgár által benyújtott népi kezdeményezés útján.2

1 2

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

6

I/2. Nemzetiségi és etnikai csoportok Magyarországon A mai Magyarországon a népszámlálás adatai szerint a lakosság (10 222 529 fő) 98,5 százaléka magyar anyanyelvű, ezért az ország egynyelvű nemzeti államnak tekinthető. (Magyarország határain kívül, a közvetlenül szomszédos országokban több mint 3 millió magyar él az 1920. évi trianoni békeszerződés óta, legtöbben a Romániához tartozó Erdélyben. A világ egyéb tájain élő magyarokkal együtt a külföldön élő magyarok számát összesen kb. 5 millióra becsülik.) A Magyarországon élő nemzetiségek számaránya viszonylag alacsony a hivatalos népszámlálások szerint. A nemzetiségi szervezetek becslései a népszámlálás eredményénél magasabb számot mutatnak, amibe a származás figyelembevétele is közrejátszhat. E

becslések

szerint

Magyarországon

200-220

ezer

német

(37

511),

100-110 ezer szlovák (12 745), 80-90 ezer horvát (17 577), 25 ezer román (8730), 5000 szerb (2953), 5000 szlovén származású (2627) él. A lengyel kisebbség száma 10 ezer fő, a görögöké 3000, az örményeké 1500, a bolgároké mintegy 3000, a ruszinoké 6000, az ukránoké 2000 fő. Az anyanyelvvel nem rendelkező roma népesség számát a becslések 400-600 ezerre teszik (142 683). (Zárójelben a hivatalos népszámlálási adat az anyanyelv használatáról.)3 (A kisebbségek megoszlásáról lásd még a 3-15. sz. ábrát.)

3

www.magyarorszag.hu

7

1.ábra: A Magyarországon élő kisebbségek aránya roma német horvát szlovák lengyel román ruszin bolgár görög szerb szlovén ukrán örmény

I/3. A kisebbségek jogai, a kisebbségi jogok védelme A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól az 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezik, miszerint a kisebbségeknek joguk van a kisebbségi léthez és a kisebbségként történő fennmaradáshoz. Tilos a kisebbségek beolvasztására, a nemzeti vagy etnikai arányok megváltoztatására, a kisebbségek erőszakos ki- vagy áttelepítésére törekvés, a kisebbségi csoportok vagy személyek hovatartozása miatti üldözése vagy jogai gyakorlásának akadályozása. A diszkrimináció általános tilalmából fakadóan az emberi és állampolgári jogok bármiféle megkülönböztetés nélkül megilletik a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó polgárokat is, bármilyen hátrányos megkülönböztetésük szigorúan tilos. Éppen ezért a nemzeti és etnikai kisebbségi csoportokat és azok tagjait speciális büntetőjogi védelem is megilleti: a Btk. büntetni rendeli ugyanis a népirtást, az apartheidet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszakot, valamint a közösség elleni izgatást. Ugyanakkor azonban pozitív állami beavatkozásra van szükség annak érdekében, hogy a kisebbségek jogegyenlőségét olyan intézkedésekkel segítsék, amelyek kiküszöbölik - vagy legalábbis csökkentik - az esély-egyenlőtlenségeket.4 4

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

8

Az egyéni kisebbségi jogok A szabad identitásválasztás alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadon vállalja

valamely

kisebbséghez

való

tartozását,

és

ezt

szabad

akaratából

kinyilváníthassa. Természetesen az is lehetséges, hogy egy személy akár több nemzeti vagy etnikai csoporthoz tartozónak érezze és vallja magát. A nemzeti és etnikai önazonosság kinyilvánítása az országos népszámlálások alkalmával is megtörténhet, titkosan és névtelenül. A kisebbséghez tartozó polgárok politikai és kulturális esélyegyenlőségét az állam köteles elősegíteni. A kisebbséghez tartozók korlátozás nélkül vehetnek részt a közéletben, pártokat, más társadalmi szervezeteket hozhatnak létre. A kisebbségi lét fontos színtere a család. Minden nemzeti és etnikai kisebbség tagjának alapvető joga, hogy a családi élettel kapcsolatos kisebbségi hagyományokat tiszteletben tarthassa és ápolja, a családi ünnepeket és az azokhoz kapcsolódó egyházi szertartásokat anyanyelvén tartsa meg. A kisebbségi polgár szabadon megválaszthatja saját és gyermeke nevét, azt anyanyelvén is anyakönyveztetheti és a hivatalos okmányokban anyanyelvén is feltüntetheti. A kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van anyanyelvük, történelmük, kultúrájuk, hagyományaik megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához és továbbadásához; jogosultak részt venni az anyanyelvű oktatásban és művelődésben; kapcsolatot tarthatnak anyaországuk vagy anyanemzetük állami, közösségi intézményeivel, más országokban élő kisebbségekkel. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás különleges személyes adatnak minősül, csak törvény előírása alapján vagy az érintett írásbeli hozzájárulása esetén kezelhető.5

5

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

9

A kisebbségek közösségi jogai A kisebbségi közösségeknek joguk van megőrizni, ápolni, erősíteni és átörökíteni kisebbségi önazonosságukat; ápolni és fejleszteni történelmi hagyományaikat és nyelvüket; megőrizni és gyarapítani tárgyi és szellemi kultúrájukat; kezdeményezni az anyanyelvű óvodai nevelés és az oktatás feltételeinek megteremtését; kialakítani saját nevelési, oktatási, kulturális és tudományos intézményhálózatukat. A kisebbségeknek joguk van társadalmi szervezetek, helyi és országos kisebbségi önkormányzatok létrehozására. A kisebbségeknek joguk van az országgyűlési képviseletre is, jóllehet a kisebbségek országgyűlési képviseletére vonatkozó külön törvényi szabályozás mindezidáig nem született meg.6

6

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

10

I/4. A kisebbségi jogok védelmére létrehozott intézmények, szervezetek I/4.1. A kisebbségi önkormányzatok A Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. Egy településen egy kisebbség csak egy kisebbségi önkormányzatot alakíthat. A kisebbségi önkormányzatok létrehozása Községben, városban és a fővárosi kerületekben a következő módon lehet kisebbségi önkormányzatot létrehozni: 1. ha az önkormányzati választáson a képviselők több mint felét egyazon kisebbség jelöltjeként választották önkormányzati képviselővé, az egész települési önkormányzat átalakulhat kisebbségi települési önkormányzattá; 2. ha az előző pont szerinti kisebbségi önkormányzat nem jön létre, de az önkormányzati választáson a képviselők legalább 30 százalékát egyazon kisebbség jelöltjeként választották önkormányzati képviselővé, e képviselők alakíthatják meg a települési önkormányzat mellett működő helyi kisebbségi önkormányzatot; 3. ha az előző két pont szerinti kisebbségi önkormányzat nem jön létre, a választópolgárok közvetlen módon választhatják meg a - lakosságszámtól függően - a 3 vagy 5 tagú helyi kisebbségi önkormányzatot.7 A választás lefolyása, érvényessége A választást legalább öt, magát az adott kisebbséghez tartozónak valló választópolgár kezdeményezheti az önkormányzati választás kitűzését követő 10 napon belül a helyi választási bizottságnál. A kisebbségi választáson az lehet jelölt, aki legalább öt választópolgár ajánlását összegyűjti. A választás akkor érvényes, ha a 10 000 vagy kevesebb lakosú településen legalább 50, az ennél nagyobb településeken pedig legalább 100 választópolgár érvényesen szavaz. 7

1993. évi LXXVII. törvény

11

Ha a településen nem jön létre helyi kisebbségi önkormányzat, a kisebbség képviseletét a kisebbség helyi szószólója látja el.8 Fővárosi kisebbségi önkormányzat A fővárosban 9 tagú fővárosi kisebbségi önkormányzat alakítható a következőképpen: 1. Ha legalább egy fővárosi kerületben van a kisebbségnek helyi kisebbségi önkormányzata, akkor a fővárosi kisebbségi önkormányzatot közvetett módon, elektoros rendszerben választják. Elektor minden kerületi önkormányzati képviselő, akit kisebbségi képviselőként választottak meg, továbbá a kerületi kisebbségi önkormányzati képviselő, valamint - ha a kerületben az eddig felsorolt elektorok egyike sem található - a külön erre a célra választott elektorok. (Az elektorokat elektorválasztó gyűlésen választják, amelyet a helyi választási

bizottság

hív

össze

legalább

három

választópolgár

kezdeményezésére.) 2. Ha a kisebbségnek egyetlen kerületben sincs helyi kisebbségi önkormányzata, akkor

a

fővárosi

kisebbségi

önkormányzatot

közvetlenül

a

fővárosi

választópolgárok választják tíz polgár kezdeményezésére összehívott választói gyűlésen. A gyűlés határozatképes, ha legalább 100 választópolgár részt vesz rajta.9

Az országos kisebbségi önkormányzat Az országos kisebbségi önkormányzatokat közvetett módon, kisebbségi elektorok útján választják. Kisebbségi elektor 1. minden települési önkormányzati képviselő, akit kisebbségi képviselőként választottak meg, 2. a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő, 3. a szószóló, illetőleg ha a településen ezek egyike sincs, akkor 4. az elektorválasztó gyűlésen megválasztott elektor. Az elektorokat elektorválasztó gyűlésen választják, amelyet a helyi választási bizottság hív össze legalább három választópolgár 8 9

1993. évi LXXVII. törvény 1993. évi LXXVII. törvény

12

kezdeményezésére. Ha a kisebbség elektorainak száma eléri a 14 főt, az Országos Választási Bizottság által összehívott elektori gyűlésen, kislistás választással maguk közül választják az elektorok az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlésének tagjait. A közgyűlés létszáma 13 és 53 fő között lehet.10 A kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatásköre A helyi kisebbségi önkormányzat a következő jogosítványokkal rendelkezik: 1. a kisebbség helyzetét érintő bármely kérdésben megkereséssel fordulhat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv vezetőjéhez (tájékoztatáskérés, javaslattétel, intézkedés kezdeményezése, kifogásolás), amelyre az köteles érdemi választ adni; 2. meghatározza a részére elkülönített vagyon használatát, költségvetését, zárszámadását, szervezeti és működési rendjét; 3. meghatározza nevét, jelképeit, kitüntetéseit, a kisebbség emlékhelyeit és helyi ünnepeit; 4. intézményt

alapíthat

a

helyi

közoktatás,

média,

hagyományápolás,

közművelődés területén; 5. gazdasági szervezetet alapíthat, pályázatot írhat ki, ösztöndíjat alapíthat. A helyi kisebbségi önkormányzat munkáját a polgármesteri hivatal segíti (irodahelyiség rendelkezésre bocsátása, a működési feltételek biztosítása stb.). Az országos kisebbségi önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, valamint területi (regionális, megyei) képviseletét és védelmét. A kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre és összehangolja azok működését. Az országos kisebbségi önkormányzat: 1. dönt

többek

között

székhelyéről,

szervezetéről,

működési

rendjéről,

költségvetéséről, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról, nevéről,

10

1993. évi LXXVII. törvény

13

jelképeiről, kitüntetéseiről, intézményeiről, pályázat kiírásáról, ösztöndíj alapításáról; 2. meghatározza a kisebbség országos ünnepeit; 3. működtethet színházat, múzeumot, könyvtárat, művészeti, tudományos intézetet, kiadót, közép- és felsőfokú oktatási intézményt, jogsegélyszolgálatot; 4. véleményezi a kisebbséget érintő jogszabályok tervezeteit (a kisebbség építészeti emlékeivel kapcsolatos kérdésekben, valamint a kisebbségi oktatás törzsanyagának kialakításában egyetértési joga van), kisebbségi kérdésekben tájékoztatást kérhet a közigazgatási szervektől, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet, közreműködik a kisebbségi oktatás szakmai ellenőrzésében. A kisebbségi önkormányzatok működésének feltételeit az állam az Országgyűlés döntése szerinti keretek között a költségvetési törvényben biztosítja.11

I/4.2.A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa A kisebbségi biztos előtti eljárás A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát a köztársasági elnök javaslatára

az

Országgyűlés

a

képviselők

kétharmadának

szavazatával választja. A kisebbségi biztos kizárólag az őt megválasztó Országgyűlésnek tartozik felelősséggel, eljárása során nem utasítható, teljes mértékben független, intézkedéseit kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozza meg. A kisebbségi biztos feladata

Dr. Kaltenbach Jenő-

elsősorban a polgároktól érkező panaszok, beadványok elbírálása, de

a jelenlegi kisebbségi biztos

hivatalból is indíthat vizsgálatot, amennyiben az általa védett jogok területén jogsértés gyanúja merül fel. Emellett aktív szerepet játszik a jogalkotás folyamatában azzal, hogy véleményezi az általa védett jogokkal kapcsolatos jogszabályok tervezeteit, adott esetben pedig javaslatot tesz a jogszabályok 11

1993. évi LXXVII. törvény

14

módosítására. Mindezeken túlmenően a kisebbségi biztos fontos szerepet játszik az alapjogi kultúra fejlesztésében is. Az általa szerkesztett kiadványok és a sajtó útján tájékoztatja a közvéleményt az Alkotmányban biztosított alapvető jogokról, és azok védelmének eszközeiről. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának (kisebbségi ombudsman) feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.12 A kisebbségi biztos eljárása A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó kérdésekben jár el. A kisebbségi biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, határozata, intézkedése, illetőleg annak mulasztása következtében nemzeti és etnikai jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn. Az állampolgár nemzeti és etnikai kisebbségi jogai sérülhetnek pl.: •

indokolatlanul lassú ügyintézés,

•

hátrányos megkülönböztetés,

•

nem megfelelő vagy téves tájékoztatás,

•

méltánytalan személyes bánásmód,

•

a tájékoztatás indokolatlan megtagadása,

•

jogszabálysértő határozat,

•

egyéb mulasztás

következtében. Nem tud Önnek segíteni a kisebbségi biztos • 12

ha az ügyre vonatkozó eljárás 1989. október 23. előtt indult el, és/vagy

www.magyarorszag.hu

15

•

ha az ügyben született jogerős határozat 12 hónapnál régebbi keltezésű.

•

Nincs hatásköre arra, hogy a kérelmezőt a hatóság előtt képviselje (jogi képviselet), vagy ügyvéd helyett jogi tanácsadót adjon.

A panasz benyújtásának előfeltétele, hogy a panaszos a rendelkezésére álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát - már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Amennyiben a kisebbségi biztos saját eljárása során tapasztal az alkotmányos jogokkal kapcsolatos valamilyen visszásságot, hivatalból is eljárhat. A kisebbségi biztos eljárásának előnye, hogy a panaszos számára ingyenes, többnyire gyorsabban lezárul, mint a bírósági eljárás, továbbá - mivel nem igényel jogi képviseletet -, bárki számára egyszerűen igénybe vehető.13 Panasz benyújtása a kisebbségi biztoshoz A nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal összefüggő sérelem vagy ennek közvetlen veszélye esetén határidő és formai megkötés nélkül - akár írásban, akár szóban terjeszthető elő panasz a kisebbségi biztoshoz. Időbeli korlát, hogy amennyiben az ügyben jogerős határozat született, a kisebbségi biztoshoz ennek közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni. A jogvédelem elősegítése érdekében a kisebbségi biztoshoz benyújtott minden beadvány illetékmentes, továbbá ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét a kisebbségi biztos nem fedheti fel. További törvényi garancia a kisebbségi jogokat ért sérelem feltárása és orvoslása érdekében, hogy a kisebbségi biztoshoz fordulása miatt senkit sem érhet hátrány.

13

www.obh.hu

16

A kisebbségi biztos vizsgálata A kisebbségi biztos minden hozzá benyújtott beadványt köteles megvizsgálni, kivéve, ha megítélése szerint a beadványban szereplő visszásság csekély jelentőségű, a beadvány nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten előterjesztett panasz nem tartalmaz érdemben új tényt, adatot. Ezen túlmenően a kisebbségi biztos a nem jogosult által, valamint a névtelenül benyújtott panaszokat elutasíthatja. Az elutasítást azonban minden esetben indokolnia kell és a döntésről értesíteni a beadványt tevőt. A kisebbségi biztos az általa lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával kapcsolatban bármely hatóságtól adatokat és felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet a keletkezett iratokba, azok megküldését vagy - ha ez nem lehetséges - azokról másolat készítését kérheti. A kisebbségi biztos irat-betekintési joga azonban a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, az APEH nyomozó hatósága, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az ügyészségi nyomozóhivatal vonatkozásában korlátozott. A kisebbségi biztos intézkedései • Ajánlás kibocsátása Ha a kisebbségi biztos az általa vizsgált ügyben a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatos visszásságot tapasztal, és a rendelkezésére álló adatok alapján azt az előidéző szerv saját hatáskörben meg tudja szüntetni, a kisebbségi biztos az érintett szerv vezetőjét keresi meg. Emellett a kisebbségi biztos az alkotmányos visszásság orvoslására - az érintett szerv egyidejű tájékoztatása mellett - ajánlást tehet a jogsértő szerv felügyeleti szervének is. A megkeresett szerv az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles tájékoztatni a kisebbségi biztost az ajánlás tekintetében kialakított állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről. •Alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése A kisebbségi biztos jogosult az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni, amennyiben megítélése szerint valamely jogszabály az Alkotmányba vagy nemzetközi szerződésbe ütközik. Kérheti továbbá az Alkotmányban biztosított jogok megsértése 17

miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálását, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését, és az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését. A kisebbségi biztos javasolhatja továbbá a jogalkotásra jogosult szervnek jogszabály kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését. •Ügyészi óvás kérése A kisebbségi biztos a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényben meghatározott óvás benyújtását kezdeményezheti az illetékes ügyésznél, amennyiben álláspontja szerint az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó szerv által kibocsátott jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze az Alkotmánnyal, illetőleg magasabb szintű jogszabállyal ellentétes. Az illetékes ügyész az ügyészi óvás benyújtásával kapcsolatos álláspontjáról, esetleges intézkedéséről hatvan napon belül köteles értesíteni az országgyűlési biztost. •Büntető, szabálysértési, fegyelmi eljárás kezdeményezése Amennyiben a kisebbségi biztos az eljárása során bűncselekmény elkövetését észleli, köteles az illetékes nyomozóhatóságnál feljelentést tenni, míg szabálysértés vagy fegyelmi

vétség

elkövetésének

alapos

gyanúja

esetén

felelősségre

vonást

kezdeményezhet az eljárás lefolytatására jogosult szervnél. •Az Országgyűlés tájékoztatása Ha a kisebbségi biztos által megkeresett szerv az érdemi állásfoglalás kialakítását, és az annak megfelelő intézkedés megtételét elmulasztja, vagy az országgyűlési biztos az állásfoglalással, a megtett intézkedéssel nem ért egyet, az ügyet éves beszámolója keretében az Országgyűlés elé terjeszti, és kérheti, hogy az ügyet az Országgyűlés vizsgálja ki. Ha a kisebbségi biztos megállapítása szerint a visszásság kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érinti, indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az adott kérdés megtárgyalását már az éves beszámolót megelőzően tűzze napirendre. •A nyilvánosság tájékoztatása Amennyiben a kisebbségi biztos által megkeresett intézmény nem tesz eleget az alkotmányos visszásság megszüntetésére irányuló felszólításnak, az ombudsman a

18

nyilvánosság támogatását is kérheti. Ennek keretében a panaszos adatainak titokban tartásával beszámolhat a jogsértésről és a jogsértő intézmény szerepéről.

I/4.3.Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága a rendszerváltás óta folyamatosan működő, állandó bizottsága a Magyar Köztársaságnak, így immár negyedik ciklusban folytatja tevékenységét. A bizottság méretét tekintve kezdettől fogva a "közepes" bizottságok közé tartozik, mindig 20-21 tagja volt. A bizottság az Országgyűlés Házszabálya, saját Ügyrendje, illetve Statuutuma (Feladatés Hatásköri Leírása) és félévi Munkaterve alapján tevékenykedik. A bizottság tevékenysége folyamatosan alakult ki újra. A rendszerváltás utáni két parlamenti ciklusban a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek szempontjából az 1993. évi július 6-án 96 %- os parlamenti többséggel elfogadott, A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, 1993. évi LXXVII. törvényben biztosított jogok, illetve az intézményrendszer gyakorlati megvalósítását célzó törvények (törvénymódosítások) előkészítése volt a bizottság legfontosabb feladata. Ezek a törvények a hazai kisebbségvédelem jelentős állomásai, a pozitív diszkrimináció jegyében a kollektív kisebbségi jogok, az autonómia, illetve a kisebbségi önkormányzatiság kiteljesítését célozzák. A bizottság fő feladata az Alkotmány XII. fejezetében rögzített alapvető jogok, valamint a fontosabb nemzetközi emberi jogi dokumentumokban lefektetett alapvető emberi jogok védelme, és a nemzetközi, illetve a belső jog harmonizációjának elősegítése. A bizottság feladata továbbá támogatni a hazai kisebbségek identitásának megőrzését szolgáló folyamatokat, ellenőrizni a Kormány ilyen célzatú tevékenységét, valamint

19

hozzájárulni ahhoz, hogy a határon túli magyarság az európai normákkal egyező jogokat élhessen kisebbségi létében.14

I/4.4. Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány A

Közalapítvány

a

Magyar

Köztársaság

kisebbségpolitikai

törekvései

megvalósításának, az ezekből adódó állami közfeladatok ellátásának támogatására jött létre. A Közalapítvány célja, hogy ösztönözze, segítse, sokoldalúan támogassa különösen -

a

hazai

nemzeti,

etnikai

közösségi

lét

fennmaradását;

- a magyarországi kisebbségek nemzeti és etnikai önazonosságának megőrzését; - a hazai kisebbségek hagyományainak, nyelvének ápolását, fejlesztését, átörökítését, tárgyi és szellemi kultúrájuk megmaradását. Céljai megvalósítása érdekében a Közalapítvány a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos közhasznú tevékenységként -folyamatos és egyedi pályázatok útján -támogatást nyújt a kisebbségi önkormányzatoknak, társadalmi szervezeteknek,

közösségeknek,

illetve

személyeknek

a

jelzett

törekvések

megvalósítását szolgáló munkájához, kezdeményezéseihez, a tudományos kutatások szervezéséhez, finanszírozásához, a feltárt eredmények megjelentetéséhez, a kisebbségi közművelődés sokirányú tevékenységéhez, ösztönzéséhez, fejlesztéséhez. Ösztöndíjakat adományoz és támogatást nyújt ösztöndíjak alapításához, segíti az érdekvédelmi tevékenységet, támogatja intézmények alapítását. Támogatást nyújt anyanyelvi oktatáshoz kapcsolódó tevékenységhez, segíti a kisebbségi értelmiség itthon és külföldön történő képzését és továbbképzését, a lehetőségekhez képest biztosítja a hazai kisebbségi sajtó működésének feltételeit, támogatja a kisebbségi irodalmi, művészeti alkotások megjelenését, terjesztését. Ezenkívül támogatja a hazai kisebbségek és anyanemzeteik közötti kapcsolatok ápolását, fenntartását, támogatja a kisebbségi témával foglalkozó hazai, valamint nemzetközi rendezvények szervezését,

14

www.mkogy.hu

20

ösztönzi a kisebbségek vallási kultúrájának művelését, az anyanyelvi hitgyakorlást, és támogatja a kisebbségi film- és színházművészetet. A Közalapítvány kiemelkedően közhasznú szervezet. A Közalapítvány közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről a Magyar Köztársaság Kormányának kell gondoskodnia.15

15

www.web.axelero.hu/mnekk

21

II. A romákról

A mai magyar társadalom legnagyobb és a diszkrimináció által leginkább veszélyeztetett csoportja a cigányság. Ezért gondoltam úgy, hogy az ő helyzetüket és esélyeiket veszem górcső alá. Ám mindenek előtt elengedhetetlennek tartom, hogy néhány gondolatban megismerkedjünk e nép eredetével, sajátos jellemzőivel és hogy milyen körülmények között élnek itt, Magyarországon, hiszen egy nép jelenkori habitusait, mentalitását gyakran befolyásolják a múlt eseményei, az amiken történelmük folyamán keresztül kellett menniük.

II/1. A romák eredete

II/1.1.Vándorút Indiától Magyarországig

A romák eredetéről korábban a köztudatban különböző elképzelések éltek. Olyan hiedelem is napvilágot látott, mely szerint a fáraó népeként Egyiptomból származnak. Ez és más elgondolások minden történeti alapot nélkülöznek. Igaz, hogy a romáknak nincs leírt történelmük, de van nyomon követhető történetük. 22

Ismeretes, hogy minden nép életútjának fordulóit, nevezetes eseményeit megörökíti a szájhagyomány. Esetünkben emellett egy rendkívül fontos, egzakt adatokkal rendelkező tudomány áll segítségünkre: az összehasonlító nyelvészet. E komparatív nyelvészeti kutatások derítettek fényt a romák eredetére is. Vizsgálatok során kiderült – főleg az ősi szanszkrit nyelvvel való összevetés során-, hogy a nálunk használatos cigány nyelvjárások eredete közös ősi indiai nyelvre vezethető vissza. Rendszertanilag a roma nyelvjárások az indoeurópai nyelvcsaládba tartoznak sok más rokonnyelvvel együtt (latin, német, orosz, angol, francia stb.). Valóban, a roma nyelvjárások nyelvi struktúrája azonos az említett nyelvcsalád tagjainak nyelvi szerkezetével (pl. prepozíciók használata). A ROM szó a cigány férfit jelenti, a ROMNYI a cigány nőt, a ROMA pedig a többes számú alak: cigányok. A romák őshazájának helye az indiai szubkontinens észak-nyugati területe: Pandzsab. Érdekes a szóösszetétel jelentése: pandzs = öt, ab = folyó. Valóban, ha térképre nézünk, e területen az öt folyó vidékét találjuk, az Indust és annak mellékfolyóit.(A mai beszélt magyarországi cigány nyelvjárásokban is az ötös számjegyet pandzs-nak mondják a romák). A romák kiszolgáltatott helyzetben voltak már az Őshazában is. Az akkor még a mainál erősebben élő kasztrendszerben a hierarchia legalján éltek, a páriák csoportjába tartoztak, kiszolgálói voltak minden tekintetben a felettük lévőknek. A lassú, de folyamatos elvándorlás a Krisztus utáni 5. században kezdődött. Mint minden felkerekedésnek, – a népvándorlások hullámverései közepette – a romák elindulásának is külső okai voltak. Ez idő tájt a fehér hunok betörését sejtették, érezték meg ösztönösen, ami távozásra késztette őket. Érdekes jelenség történetük során szinte mindvégig, hogy sosem várták be a hódítót, nem szálltak szembe nyíltan az ellenféllel, inkább választották a passzív rezisztenciát, mint a konfrontációnak erőszakos módját. Talán ez az attitűd is a hagyományos indiai gondolkodásmódból fakad . Talán éppen ezért, történetük során a romák sosem viseltek hadat, nem alapítottak fejedelemségeket, királyságot, önálló államiságot. A félnomád vándorélet első megszakítása a korabeli Perzsia volt. A nyelvi rétegvizsgálatok (a letelepedéssel kapcsolatos perzsa jövevényszavak a roma ősi alapszókincs mellett, arra rárakódva) kb. másfél évszázados tartózkodásra utalnak

23

Perzsia területén, melynek a fenyegető mongol betörések vettek véget. A továbbvándorlás délnyugati irányt vett, Örményországba jutottak el a romák. Fontos állomása volt ez az ország történeti útjuknak, hisz itt találkoztak először a kereszténységgel. Mégpedig a keresztény hagyományok egy tisztább, de ugyanakkor sokkal díszesebb, ünnepélyesebb formájához jutottak, mely térben és időben is közelebb állt az ókeresztény világ szokásrendszeréhez. Ráadásul a befogadó örmény nép különös örömmel állt a romák mellé, kvázi missziós feladatot is láttak megkeresztelkedésükben. A fogadtatás öröme, az egyházi közösségekben való felszabadult beilleszkedés voltak valószínűleg azok a tényezők, melyek mintegy 400 éves marasztalást, viszonylagos letelepedést eredményeztek a romáknál. Az örmény jövevényszavak sokasága is erre utal. Az ezredforduló azonban változtatást igényelt. Köztudottan a szeldzsuk törökök ebben az időben kezdtek támadásokat indítani a keresztény örmények ellen. E szándékukat megsejtve szedték fel sátorfáikat a roma csoportok, hogy “kivédjék” a támadást. Egy kisebb csoport Kis-Ázsián át déli irányt vett, míg a nagyobb populáció nyugat felé tartott, a Balkán félsziget irányába. A déli irányba haladók eljutottak Egyiptomba (valószínűleg innen a téves hiedelem az egyiptomi eredetről), ahol azonban nem álltak meg, hanem kötődtek egy akkor éppen arra vándorló, Szíriából nyugatra tartó népcsoporthoz. Az Omajád dinasztia népéről, a mórokról van szó. Érdekes ellentmondásnak tűnik: a megkeresztelkedett romák most egy iszlám vallású néphez csatlakoznak akkor, amikor eredetileg az örményektől éppen az iszlám vallású szeldzsukok miatt menekülnek el. Az Észak-Afrikai partvidéken való vándorlás vége a gibraltári átkelés lett, majd az Ibériai félszigeten évszázadokon át való békés együttélés mórokkal, spanyolokkal, zsidókkal. Az itt élő romákat hívják ma los gitanos-oknak. (Van olyan feltevés, mely szerint a gitan szó az Egyiptom szóból származik, illetve annak megváltozott maradványa.) A kezdeti évszázadokban a spanyolországi cigányok külön kolóniákban,

24

városnegyedekben éltek, akárcsak a zsidók, mára azonban ez csak néhány városban mutatható ki. Többségükben nyelvileg asszimilálódtak a spanyolországi romák. Térjünk vissza, azonban most az Örményországból nyugati irányba vándorló csoporthoz. Ők Görögország területére jutottak, ahol testvérként fogadja őket az ortodoxia, hisz keresztény testvérek érkeztek hozzájuk. Könnyen illeszkednek is az ugyancsak csillogó-villogó, gyertyafényes templomok világába. A romák különösen kedvelik a nagy egyház mellett működő atcinganosz nevű kisegyházat, azt a kisközösséget, ahol jobban otthon érzik magukat. Úgy tűnik, a cigány elnevezés is itt ragad rájuk (cigány, tsiganes, zigeuner). Egyébként a kisközösségekhez való vonzódás – akárcsak ma-, már abban az időben is jellemző volt, szemben a nagyegyházakkal. Ennek több oka van: alapvetően a sokkal melegebb, baráti légkör, ahol mindenki ismer mindenkit, egymásnak és a közösség vezetőjének – aki többnyire maga is roma származású lelkipásztor – elmondhatják egymás gondjait, bajait, örömeit, keserveit. Másrészt e kisebb vallási közösségek normarendszere közel sem olyan követelő, szigorú, mint pl. a katolikus egyház struktúrájában és funkciójában. A görögországi tartózkodás történései sorában meg kell említenünk, hogy a Peloponészoszi félszigeten akkor virágzó település, Gippe környékére sokan telepedtek a romák közül. Egyes verziók szerint innen ered az angolszász nyelvterületen használatos gipsy elnevezése a romáknak. (Mások az Egyiptom szóból vezetik le ezt a mai megnevezést.) A vallási tolerancia példáját adják már akkor s ma is a Balkánon élő roma csoportok. Közismert, hogy Bizánc eleste után az ezredfordulót követő évszázadokban az iszlám térhódítási aspirációi egyre inkább érezhetők a Balkán félszigeten. Ennek hullámveréseit megsejtve a romák egy része is áttér a mohamedán vallásra. (Jó tudnunk, hogy szerte a világon a roma közösségek mindig annak a vallásnak lesznek hívei, amelynek környezetében élnek.) Monoteista vallásról lévén szó, nem okozott tehát különösebb problémát a váltás. Ezért azonban társaik – az ortodox romák – soha nem vetették meg őket. Ma is előfordul pl. Bulgáriában, hogy egy muszlin roma család betér egy keresztény templomba, ahol Mekka felé fordulva mondják el az oltár előtt a péntek déli imádságot. És ez az attitűd kölcsönös: nem egyszer láthatjuk, hogy romák (keresztény hitűek) lábbelijüket levetve, gyertyát égetve térdelnek a mecsetekben vagy dzsámikban a mihráb fülkénél, miközben Máriához fohászkodnak.

25

Visszatérve a történeti fonalhoz, ismeretes, hogy a Balkán a XII-XIII. században egyre fenyegetettebbé válik a török hódítás tekintetében. A balkáni viszonylagos letelepedettség (országon belüli kisebb vándorlás csupán) következtében a romák életformájában is lassú változás következik be. A félnomadizálás mellett egyre inkább jelentkezik csírájában az a termelési forma, melynek során nem csupán a maguk szükségleteinek kielégítésére termelnek (fémművesség, kovácsmesterség, kosárfonás, sátorkészítés, stb.), hanem szolgáltató iparként másokat is ellátnak e tevékenységükkel, kezdenek sarjadni a hagyományos cigány mesterségek, melyek aztán évszázadokon át megélhetést biztosítanak a romáknak az európai országokban. A török hódítás előszelét érezve, kezdetben a keresztény vallású csoportok kezdtek el kisebb csoportokban, északi irányban szivárogni hazánk felé. A XIV- XV. század határmezsgyéjén vagyunk, fél évszázaddal a nándorfehérvári győzelem előtt. Részben megoszlik a roma népcsoport: keresztények mennek, mohamedánok maradnak illetve csapódnak a felfelé törő iszlám haderőhöz. Az előbbiek magyar, az utóbbiak török végvárakba szegődnek el szórakoztató ipart űzve: mutatványosság, ének, zene, tánc, továbbá az előbb már

említett mesterségek.

Ettől az időtől fogva már

írott dokumentumok is

rendelkezésünkre állnak.

Oklevelekből tudjuk

például, hogy 1396-ban

a pécsi püspök 25 sátoros

cigány családnak

engedélyezte a

letelepedést a városfal

tövében. A délről induló

betelepedés

természetesen ekkor még

nem volt tömeges méretű. Nagyobb populáció akkor indult el, amikor Zsigmond király és császár un. menleveleket adott ki, amelyek szerint legálisan jöhettek az országba a roma csoportok. Valószínűleg élt még az országvezetés tudatában az a hagyomány, melyet országalapító Szent István királyunk fogalmazott meg fiához, Imre herceghez írt intelmeiben, mely szerint fogadjuk be az idegeneket, mert minél tarkább nyelvében, szokásaiban egy nemzet, annál értékesebb.

26

2. ábra: A vándorút Indiától Magyarországig

Az ezernégyszázas évek első felében indult meg tehát a roma népesség lassú áramlása a Balkánról. Ez a folyamat folytatódott 1526 után is, a hódoltság idejéből azonban kevés adat áll rendelkezésünkre. Békésen éltek a romák együtt a megmaradt magyar lakossággal illetve a hódító török népességgel. Szívesebben választották azonban a megmaradt erdélyi részeket és a Havasalföld tájékát. A nagyobb arányú betelepedés csak a hódoltság után, a XVIII. században következett be, a felvilágosult abszolutizmus korában, amikor is Mária Terézia intézkedései nyomán szisztematikusan jöttek a romák főleg az Alföld térségébe. Őket nevezi a szakirodalom az un. kárpáti cigány csoportnak. A királynő elképzelése az volt, hogy a török hódoltság következtében kipusztult vagy elmenekült magyar lakosság helyére telepíti a romákat. Ezért hívta őket újmagyaroknak. Úgy gondolta jóhiszeműen, hogy a mezőgazdaságban hiányzó munkaerőt velük fogja pótolni. Nem ismervén a romák történetét, vállalkozása sikertelen volt, hisz a félnomád életet élő, a kézműiparba csak éppen belekóstoló romák alig-alig ismerték az állattenyésztést, növénytermesztéssel pedig soha nem foglalkoztak.

27

Mária Terézia másik ballépése pszichológiai ismerethiányból fakadt. Annak ellenére, hogy l6 gyermeke született, közvetlen pedagógiai tapasztalatokkal nem rendelkezett. Ezért történt meg az a brutális intézkedése, melynek alapján a kisgyermekeket (2-4 éves kortól) ki kell emelni a családból, elvenni a roma szülőktől és magyar parasztcsaládokhoz adni. Így, – gondolta a királynő – a gyermekkori szocializáció földművelő környezetben fog végbemenni s így a romák részt fognak venni a magyarországi mezőgazdaság újjáélesztésében. Ennek az elgondolásnak valóra váltása ugyancsak meghiúsult, ugyanis a kisgyermekkori szocializáció folyamatában döntő jelentősége van az anyagyermek kapcsolatnak érzelmi vonatkozásban. Ezen felül a roma családok kohéziós ereje hatványozottan nagyobb fokú a gadzsó (nem roma) családokénál. A gyermekekhez való kötődés életfontosságú a roma családokban, nem véletlen, hogy roma asszonyok a legritkább esetben vállalkoznak abortuszra. Végül is a XVIII. század ilyen értelmű “családpolitikája” nem szüntette meg a vándorlást, sőt az egyre erőteljesebbé vált. Megindult az elvett gyermekek utáni keresés, a gyermekek szökése, a romáknak a parasztokkal szembeni konfrontációja. Ráadásul újra – mint előtte évszázadokon át - előtérbe került az üldözöttség tudata, hisz a hatóságok erőszakosan fogtak hozzá a letelepítéshez, úgymond “jogtalannak”, törvényellenesnek tartották a gyermekek visszavételét édes szüleikhez. E tekintetben Európa szerte a különböző egyházak is szemet hunytak, sőt esetenként támogatták a romákkal szembeni antihumánus intézkedéseket egészen a II. Vatikáni Zsinatig, amikor is VI. Pál pápa elsőként a katolikus egyház történetében hivatalosan is deklarálta az egyház evangelizáló feladatait a roma közösségek irányába. Ez azonban csak a huszadik század második felében történt meg. Egyelőre menjünk azonban vissza a két évszázaddal előbbi időszakra, amikor a kárpáti cigány csoport megjelent a Kárpátmedencében. Ez az a csoport, mely az említett események következtében elvesztette eredeti, Indiából hozott anyanyelvét és így nyelvileg teljesen asszimilálódott. Éppen ezért nyelvi tekintetben őket nevezi a szaktudomány a magyarországi nem

28

cigány anyanyelvűek csoportjában magyar anyanyelvű cigányoknak. Hazánkban a roma kisebbségi populáción belül ők képviselik a legnagyobb százalékarányt, mintegy 70%ot. A mai magyarországi cigány anyanyelvű csoport másik nagy ága az oláh cigány csoport (egyes helyeken kolompároknak hívják őket), akik eredeti, Indiából hozott nyelvjárásukat használják, melyet évszázadokon át megőriztek vándorlásuk folyamán. A foglalkozás szerinti törzsi elkülönülés alapján kisebb eltéréseket találunk, egymást azonban megértik az indiai alap-törzsanyag alapján. A hazánkban élő romák közül 20% az oláh csoport aránya. A harmadik nagy csoport, amely hazánkban letelepedett, a magukat beás cigányoknak nevező populáció. Ők a múlt század végén illetve a XX. század első évtizedeiben telepedtek át hozzánk Erdélyből és a Havasalföld vidékéről. Indiából hozott nyelvüket elvesztették Romániában, és magukkal hozták a múlt századból eredő, a román nyelvújítás előtti nyelvállapotot. A tudományos szaknyelv éppen ezért román cigányoknak nevezi őket. Áttelepedés előtti sorsuk rendkívül keserves volt, hisz még a múlt században is rabszolgaéletre kényszerítették őket. A köztudatban teknővájó cigányoknak is nevezik őket, mivel erdőben élve famegmunkálással foglalkoztak: teknőt, fakanalat és más használati eszközöket készítettek, földbevájt kunyhókban, putrikban éltek. Később beköltöztek a falvak peremére, ahol külön az un. cigánysoron éltek. Létszámuk ma kb. 8-9%-át teszi az összroma populációnak hazánkban. Amint érzékelhettük a romák nyelvi tagozódását, éppen úgy réteghelyzetüket tekintve is tagozódnak: a magasan kvalifikált muzsikus rétegtől kezdve a még telepi viszonyok között élő putrilakó roma családok életviteléig széles skálát találunk. Az 1944-es német, majd az 1945-ös szovjet megszállást követően az iskoláztatás igen-igen labilis volt a romáknál. Az 1893-as nagy cigány összeírás szomorú analfabétizmus képén alig tapasztalható változás a harmincas-negyvenes években.

29

Közben történt valami Európában, mely brutalitásnak a romák nagy része is áldozatul esett. A náci ideológia alapján nemcsak a zsidókat, hanem a romákat is pusztulásra ítélte a hitlerizmus, tették ezt annak ellenére, hogy a roma népcsoport éppen úgy az árja fajhoz tartozik, mint Európa sok népe, köztük a németek is. (A roma nyelvjárások valamennyije éppen úgy az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik, mint a többi sok európai nyelv: pl. orosz, német, francia, angol, stb.) Mindezek ellenére megsemmisítésre ítélték őket a nácik. Európa szerte félmillió roma esett áldozatául a bestiális tettnek. A nácik szörnyű stratégiájának hullámai Magyarországra is kiterjedtek. A koncentrációs táborok adataiból következtetni lehet arra, hogy l944 július vége és l945 márciusa között mintegy 25-30 000 romát deportáltak hazánkból. E deportálások előkészítéséről, ideológiai megalapozásáról azonban már a negyvenes évek elejétől folytak akciók Magyarországon is.

A szovjet hadsereg megszálló hadjáratai következtében a “radikálisok” álmai csak részben valósultak meg, hiszen csupán a Dunántúlon maradt már idejük a náci hóhéroknak a romák egy részének likvidálására. A német hadsereg által még megszállva tartott Nyugat-Dunántúlon garázdálkodtak a nácik és nyilas csatlósaik a háború közvetlen befejezése előtt, l945 tavaszán. Az első hivatalos intézkedés a roma népességet érintően az l96l-es állami és párthatározatban jelentkezett. Ez és a következő határozatok is az évek során rétegspecifikusan kezelték a romák helyzetét, megfeledkezve -vagy inkább talán elhallgatva- az etnikumspecifikus oldalt. Mindez azt jelentette, hogy a szociális mezőben igen sok pozitív intézkedés történt (telepek felszámolása, lakásépítés, szociális intézkedések, iskoláztatás, analfabetizmus megszüntetése, stb.). Az identitástudat

30

fejlesztése, a roma kultúra megőrzése, ápolása, fejlesztése azonban a háttérben maradt vagy csak másodlagos szerepet kapott. Tulajdonképpen csak a hetvenes évek végén kezdett éledni az a szemlélet, hogy önazonosság-tudat nélkül nincs személyiségfejlődés. Elsősorban a roma értelmiségiek voltak e gondolat zászlóvivői, akik alkotásaikkal (irodalom, képzőművészet, zene, tánc, nyelvészeti kutatások, néprajzi gyűjtőmunka) egyre inkább sürgették a szemléletváltást. Ennek kiteljesedése csak a rendszerváltással kezdődött meg. A folyamat jelenleg is tart, melynek során különös hangsúlyt kap a roma fiatalok iskoláztatási programja. Társadalmi felemelkedés csak magasabb szintű képzettséggel érhető el. A hazánkban is jelentkező vadkapitalizmus túlkapásai következtében a munkanélküliség tovább fokozódott a roma lakosság körében. Ráadásul a meglévő előítéletek fokozzák a romák kirekesztettségét.

II/1.2. Magyarországon kívül A történeti áttekintéshez feltétlen hozzá tartozik, hogy néhány szót ejtsünk a hazánk területén kívül élő roma csoportokról is. Európát tekintve szinte minden államban élnek romák. Nyelvjárásaikat, réteghelyzetüket és életviszonyaikat tekintve is differenciáltak. A második világháborút követően például az NDK-ban mindössze kétezer körül mozgott a létszámuk, ugyanakkor az NSZK-ban nyolcvanezren éltek. Az áttelepülés magyarázata gazdasági okokra vezethető vissza: míg keleten letelepedésre kényszerítették őket, addig nyugaton tovább folytathatták vándorló életvitelüket, a szabad kereskedelmet. Nyugat-Európa országútjait járva ma is szinte mindenütt találkozhatunk gépkocsik által vontatott lakókocsikkal, melyben romák laknak. Míg Németországban, Olaszországban a szintó csoport jelentős, addig Franciaországban a khelderas és manus csoportokat találjuk. Fő életforma a vándorlás, de persze letelepedett csoportokat is találunk. A lókupeckedést felváltotta a motorizált kereskedelem. A vándorló csoportok főleg autó roncstelepek mellett állnak meg időszakosan, hogy a még használható alkatrészeket kiszereljék az eldobott gépkocsikból és továbbadják a kereskedelemben. A franciák szisztematikusan kialakítják az un. “terraine”-eket, ahol hosszabb időre tartózkodhat egy-egy roma család. Ezek a mi kempingjeinkhez hasonlóan kiépített területek anyagi és szellemi infrastruktúrával. Minimális napi befizetésért kap a család a lakókocsihoz áramot, kábeltelevíziós 31

csatlakozást, vizet, stb. A szellemi segítséget az itt felállított panel óvodák és iskolák jelentik, ahol rendszeres nevelésben-oktatásban részesülnek a fiatalok. Az iskolába járás fő motivációja a gépkocsivezetéshez szükséges jogosítvány megkapása, melynek előfeltétele az iskola elvégzése. Mély hivatástudattal rendelkező lelkes pedagógusok segítik ebben a családokat. Teljesen egyénre szabott, differenciált oktatás folyik: minden fiatalnak leckekönyve van, ahol az előző letelepedési helyen beírt anyagrészekkel folytatják az új telephelyen a tanítók, tanárok a tananyagot. E mozgó telephelyeken az egészségügyi viszonyok is kifogástalanok. A nagyméretű lakókocsik berendezése modern, több helyiségből áll, a tanulásra is jut hely a gyermekeknek. Lelki gondozásban is részesülhetnek azok, akiknek erre igénye van. Elkötelezett papok, szerzetesnők ugyancsak lakókocsikkal járják az országot, be-be térve egy-egy roma közösséghez, ahol istentiszteleteket is tartanak. Céljuk azonban nem a mindenáron való térítés, hanem a jobb, sikeresebb élet kínálata. Ne higgyük azonban, hogy például Franciaországban nincs diszkrimináció – mindezek ellenére – a romákkal szemben. Az előbb említett speciális terraine-k bejáratánál nincsenek tiltó feliratok, ha azonban egy megszokott útszéli kempingben szeretne a cigány család megállni néhány napra, ezt nem teheti. Érdekes, hogy a hideg éghajlat ellenére már a XX. század elején Skandináviába is eljutottak a romák. Ezekben az államokban rendkívül korszerű kisebbségpolitikát folytatnak, így akik ide kerültek, jól érzik magukat. A többségi nyelv elsajátítása mellett például a saját anyanyelv oktatásában is részesülnek a gyerekek az iskolákban. Anyanyelvi tankönyvek, újságok, szépirodalmi művek, stb. állnak rendelkezésükre. Persze a roma populáció létszáma is jóval alul marad a kelet-európai országok roma lakosságának. Így pl. Finnországban mindössze 8000 körüli a romák létszáma. A háborús éveket követően kisebb csoportok a tengeren túlra is átjutottak. DélAmerikában, Brazíliában és Argentínában találhatók kis létszámban. Az Amerikai Egyesült Államokban is élnek szétszóródva, valamint sokan vándorolnak ki Kanadába is.16

16

Dr. Várnagy Elemér: A romák eredete és története a középkortól napjainkig

32

II/2. A cigány népesség helyzete Magyarországon

II/2.1. Kik a cigányok?

A felmérések során azokat a személyeket sorolják a cigányok közé, akiket a nem cigány környezet cigánynak tekint. Csakis ezáltal lehet garantálni a megkérdezendő személyek kiválasztásának egyértelműségét. De vajon kik azok, akiket a környezet cigánynak tekint? A cigány nemzetiségi adatokról című cikk szerint „A környezet a barna bőrűeket és ezen túlmenően a cigány származásúakat tartja cigánynak. Azokat, akiknek a szülei cigányok, általában a félcigányokat is, még akkor is, ha a személy nem vallja magát cigánynak. Természetesen vannak olyan emberek, akik el tudjál titkolni cigány származásukat.”17 Ami a cigányok földrajzi eloszlását illeti, számuk és arányuk erősen növekedett az északi régióban (Borsod- Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád megye). Növekedett a cigányok száma, de csökkent az arányuk a keleti (Szabolcs- Szatmár, Hajdú- Bihar és Békés megye), az alföldi (Bács- Kiskun, Csongrád és Jász- Nagykun- Szolnok megye) régióban, a budapesti iparvidéken (Budapest, Fejér, Pest és Komárom megye) és a DélDunántúlon (Baranya, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala megye). Nőtt viszont a cigányok száma és aránya is Nyugat- Dunántúlon (Győr- Moson- Sopron és Vas megye). (Lásd még 1.8., 1.9. és 1.10.sz. táblázat.) 1.1.sz. Táblázat: A cigányok létszáma az egyes régiókban

Észak Kelet Alföld Bp. iparvidék Dél- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Összesen 17

183 ezer 112 ezer 54 ezer 101 ezer 100 ezer 20 ezer 570 ezer

Kemény- Janky: A cigány nemzetiségi adatokról

33

II/2.2. Anyanyelv „ Egy személy anyanyelve az a nyelv, amelyet a személy gyermekkorában (általában elsőként) tanult meg, s amelyen családtagjaival általában beszél, és anyanyelvének vall.”18 Ezek alapján a magyarországi cigányok három nagy nyelvi csoporthoz tartoznak. Ezek: a magyarul beszélő magyar cigányok, romungrók (akik magukat magyar cigánynak, zenész cigánynak vagy muzsikus cigánynak mondják), a két nyelven, magyarul és cigányul beszélő oláh cigányok (akik magukat romának, romnak mondják) és a két nyelven, magyarul és románul beszélő román cigányok (akik magukat beásnak mondják). 1971 és 1993 között nagymérvű nyelvcsere következett be a magyarországi cigányok körében: nagy mértékben növekedett a magyar nyelven beszélők aránya. Ám a beás és a cigány anyanyelvről a magyar anyanyelvre való áttérés a kétnyelvűség keretében zajlott: az egyik nyelv „a csoporton belüli intim, családias kommunikáció eszköze”, a másik „használatos az oktatásban, a hivatalokban, a munkahelyen, illetve a másik nyelvi közösség tagjaival való érintkezés során”.19 A nyelvváltás egyik tényezője volt a cigánytelepek döntő többségének felszámolása. A telepeken

a

cigányok

egymással

érintkeztek;

a

telepekről

való

kiköltözés

mindennapossá tette a nem cigány többséggel való érintkezést, és így elkerülhetetlenné vált a magyar nyelv állandó használata. Ezen kívül elősegítette a nyelvcserét az is, hogy a férfiak és nők több, mint 85%-a már olyan munkahelyen dolgozik, ahol kénytelen magyarul beszélni. Ugyanakkor védőnővel, orvossal, ügyvéddel, patikussal csak magyarul lehet beszélni, hivatalban ügyet csak magyarul lehet intézni, üzletben, piacon is magyarul kell tudni. A legnagyobb hatást azonban az óvoda és az iskola gyakorolta. Az óvónő, a tanító, a tanár egy- két kivételtől eltekintve egy szót sem tud cigányul vagy románul.

18 19

Kemény- Janky- Lengyel: A magyarországi cigányság Réger Zita

34

1.2.sz. Táblázat: Cigányok anyanyelv szerinti megoszlása

Magyar Beás Cigány Egyéb Összesen

Százalék 86,9 4,6 7,7 0,8 100

II/2.3. Nemzetiség A nemzetiségi hovatartozás tekintetében is eltolódásokat tapasztalhatunk. Ugyanis az a cigány ember, aki cigánynak vallja magát, a népszámlálások idején nem feltétlenül vallja magát cigány nemzetiségűnek. Igen sok ember van, aki magát cigánynak és magyarnak vagy magyarnak és cigánynak tartja, nemzetiségi hovatartozását illetően azonban nem cigánynak, hanem magyarnak vagy magyar cigánynak vallja magát. Ma már azonban a nemzetiségi mozgalmak hatására, valamint a beolvadási kísérletek kudarcának eredményeként egyre magasabb a magukat cigány nemzetiségűnek vallók aránya.

A magyar cigány nemzetiséget választóknál nyilvánvalónak látszik a kettős identitás. Magától értetődően van olyan jelentése, hogy magyar is vagyok meg cigány is, de lehet más jelentése is. A magyar szó használatában szerepet játszik a romungrók „magyar muzsikus cigány” öntudata, a muzsikus cigánynak a magyar társadalomban elfoglalt helyéről és presztízséről alkotott elképzelés, a cigányságon belüli arisztokrácia mítosza, az oláh cigányoktól való különbözőség tudata és hangsúlyozása. Azoknál azonban, akik korábban „tisztán” magyarok voltak, most pedig magyar cigányok, gondolni kell az utóbbi évek keserű tapasztalataira, a megkülönböztetésre, az elkülönítésre, a kirekesztésre. Számukra a magyar cigány önálló nemzetiség, amely különbözik a cigánytól is, a magyartól is. (Lásd még 1.11.sz. táblázat.)

35

1.3.sz. Táblázat: A cigányok anyanyelv és nemzetiség szerinti megoszlása (százalék)

Nemzetiség Anyanyelv Magyar Cigány Beás Összesen

Magyar 38,6 29,3 39,8 37,8

Magyar cigány 31,9 17,1 15,2 29,8

Cigány

Beás

Egyéb

Összesen

25,1 42,3 32,8 26,8

4,2 3,2 11,5 4,5

0,2 8,1 0,7 1,1

100 100 100 100

II/2.4. Települési és lakásviszonyok 1971-ben a cigányok kétharmada telepen élt. A telepek részben spontán módon keletkezett hagyományos, részben mesterségesen létrehozott új telepek voltak. A magyar anyanyelvűek telepei általában a települések szélein helyezkedtek el, a cigány és a román anyanyelvűek telepei többnyire a településtől távol, sokszor négy-öt kilométer távolságban. Eredetileg a magyar cigány telepek is távol feküdtek a községektől, a terjeszkedő falu azonban fokozatosan elérte, sőt sok helyen körülvette a telepet. Egy 1971-ből származó beszámoló az alábbiakban jellemzi ezeket a telepeket: „A telepi házakat a cigányok maguk építik, vályogból vagy vert földből. Alapot nem ásnak, a falakat nem szigetelik. A padlózat földes, az ajtók és az ablakok rosszak, mivel többnyire bontásból származnak. A padozatból és a falakból jövő nedvesség átjárja és elrohasztja a ruhákat és az amúgy is szegényes és hiányos bútorzatot. A rossz ajtók és ablakok miatt erős légmozgás alakul ki, az ablakok kis mérete miatt nem lehet rendesen szellőztetni. A tető gyakran hiányos, úgyhogy beesik az eső, de ahol nem hiányos, többnyire ott is átázik. Gyakori a gombásodás, a levegő nehéz, doh szagú. Az egészséges ivóvíz, az árnyékszékek hiánya, a szétdobált szemét miatt sok a fertőző betegség, vérhas, hastífusz. A hagyományos telep zsúfolva van házakkal, mivel a növekvő népesség a telep határain túl nem terjeszkedhet. Elsősorban emiatt nem tudnak árnyékszéket építeni. A telep környéke tele van szétdobált hulladékkal, szeméttel, hasznavehetetlen holmikkal és fekáliával. Megfelelő számú ágy felállítására nincs elég hely, többen alszanak egy fekhelyen, vagy egyszerűen a földre fekszenek. A zsúfoltság egymás ellen fordítja az embereket, és megnehezíti az együttélést.” (1.12,13.,14,.15.sz. táblázat)

36

A Horn-Kuncze kormány 1997-ben középtávú tervet fogadott el a cigányság helyzetének javítására. A tervezet előírta a telepek összeírását. A telepek nagy többségének felszámolása csökkentette, de nem szüntette meg a cigányok szegregációját: a legfrissebb felmérések alapján, a cigányok 6 %-a, vagyis 36 ezer ember él jelenleg is telepeken. Emellett annak ellenére hogy a községek és a városok külterületéről a belterületre költözött a cigányok négyötöd része, a belterületen a szegregáció új formái jöttek létre. A „CS”-házakat többnyire egymás szoros szomszédságában, a településnek erre a célra kijelölt részére építik, és ezáltal újratermelik a korábbi elkülönítettséget. Régi parasztházak megvásárlására azokban a községekben van lehetőség, amelyekben a megélhetési viszonyok romlanak, és ezért a nem cigányok elvándorolnak. A cigányok házvásárlása fokozza a nem cigányok elvándorlását. Ez a folyamat a kisközségekben és az aprófalvakban a legszembetűnőbb, de ugyanilyen folyamatok zajlanak le a nagyközségekben, a kisvárosokban és a nagyvárosokban is. Cigányok oda tudnak beköltözni, ahonnan a nem cigányok elköltöznek, vagyis a települések hanyatló, leromló részeibe. 1.4.sz. Táblázat: A háztartásoknak a lakás fekvése szerinti megoszlása az egyes településtípusokon

A lakás fekvése Település belsejében Település szélén Távol, de nem telepen Telepen Egyéb

Falu 40,5

Város 46,8

Budapest 100,0

Összesen 49,8

54,7 3,0

39,7 1,6

-

41,6 2,0

1,7 -

11,3 0,7

-

6,3 0,3 37

II/2.5. A cigányok és az iskola A XXI. század elején a cigány fiatalok négyötöde végzi el az általános iskolát, de csak több éves késéssel és megfelelő tudás nélkül. Az általános iskola nyolc osztályát elvégezte a 35-39 évesek 79, a 30-34 évesek 81, a 25-29 évesek 80, a 20-24 éveseknek 82,5 százaléka. Még általános iskolába jár a 15 évesek 84, a 16 évesek 48 és a 17 évesek 19 százaléka. Jelenleg a fiatalok öt százaléka végzi el a középiskolát. A továbbtanulás három útja –a szakmunkásképző iskolák, a szakközépiskolák és a gimnáziumok- közül hosszú időn át csak a szakmunkásképző nyílt meg a cigány fiatalok előtt, az is csak kis mértékben. Szakközépiskolába vagy gimnáziumba csak nagyon kevesen jutottak be, és a bejutottak fele lemorzsolódott. A rendszerváltás idején valamennyire változni kezdett a helyzet. A változás egyik oka az volt, hogy nőtt a gimnáziumi és a szakközépiskolai férőhelyek száma. A másik ok az, hogy a többségi társadalomban az általános iskolát végzettek száma folyamatosan csökkent. A harmadik ok a közoktatás normatív finanszírozásának bevezetése volt. Ez a középiskolai tanárokat egzisztenciálisan érdekeltté tette abban, hogy minél több tanulót vegyenek fel, és azokat meg is tartsák. Kellett a gyerek, és mivel nem volt elég fehér gyerek, kellett a cigány gyerek is. A továbbtanulási szándék ma a következőképpen alakul: 26 % tanul tovább szakmunkásképzőben, 14 % szakközépiskolában és 10,5 % gimnáziumban. Mindig nagy volt és máig nagy a cigány gyerekek lemorzsolódása. A középiskola elvégzése ugyanis pénzbe kerül, csak a szegénységi szint fölött élő cigány családok tudják előteremteni a szükséges költségeket. Ezek a családok általában vállalják is ezeket a költségeket, mert nyilvánvalóvá vált, hogy nyolcosztályos végzettséggel nem lehet elhelyezkedni. A cigány családok négyötödénél a rossz jövedelmi helyzet, az anyagi eszközök hiánya tette lehetetlenné, hogy a gyerekek középiskolába jussanak, és azt el is végezzék. A cigány házas nők 60 százalékának van három vagy több gyereke, valamint faluról nehezebb és költségesebb iskolába járni.

38

A rossz anyagi feltételek mellett más tényezők is akadályozzák a cigány gyerekek iskolai előremenetelét. Kezdjük az óvodával. A cigány gyerekek egy része férőhely hiánya miatt nem járhat óvodába. Sok községben egyáltalán nincs óvoda, más községekben az óvoda túlzsúfoltsága miatt nem veszik fel a cigány gyerekeket. A három éven át tartó óvodába járás általában nélkülözhetetlen a gyerekek számára. Magyarországon az óvoda egyik legfontosabb tevékenysége az iskolára való előkészítés, és az első osztályban csak azok a gyerekek versenyképesek, akik három éven át részesültek ebben az előkészítésben. Különösen igaz ez a cigány gyerekeknél, akiknek döntő többségénél nincs otthon könyv, újság, füzet, papír, toll, ceruza, akiknek családjában egészen más nyelvezetet használnak, mint az iskola nyelvezete. A cigány gyerekek nagyobb része három- és ötéves kora között nem ismerkedik meg azokkal a szavakkal és szokásokkal, amelyekkel a többi gyerek az óvodában megismerkedik, és ez hozzájárul ahhoz, hogy egy részüket kisegítőbe utalják. De nehezebben tudnak lépést tartani a többiekkel azok is, akik normál iskolába kerülnek. Mindehhez járul még, hogy azokat az ismereteket, jártasságokat, készségeket, amelyeket az iskola előtti korban a legkönnyebb észrevétlenül elsajátítani, később sokkal nehezebb pótolni. Hátráltató tényező az is, hogy a gyerekek nagyobb részét nem hat-, hanem hétéves korban vagy még később íratják be az első osztályba. A kezdeti késést növelik aztán a bukások és ismétlések. A cigány gyerekek tanulásának másik fő akadálya az elkülönítés. Az egyik ilyen folyamat az iskolák közötti és az iskolákon belül a párhuzamos osztályok közötti szelekció. A gyerekek egyharmada cigány többségű osztályokba jár, amelyekben az anyagi eszközök és a személyi feltételek az átlagosnál rosszabbak. Az elkülönítés másik formája a cigány gyerekeknek gyógypedagógiai intézményben vagy kisegítő osztályban való elhelyezése. Ennek eredménye, hogy az iskolás korú cigány gyerekek hozzávetőleg egyötöde értelmi fogyatékosoknak fenntartott iskolákba vagy osztályokba jár. A felsőoktatásban a megfelelő korúak alig több mint egy százaléka vesz részt az országos 40%-kal szemben.

39

II/2.6. A cigányok munkaerőpiaci helyzete Jelenleg a cigányok között kevesen vannak azok, akiknek munkahelyük van, még kevesebben azok, akiknek stabil, teljes állásuk van. Azonban a munkával rendelkezők többsége is a munkaerőpiac alsó szegmensében tud elhelyezkedni. Ma a valamilyen munkát végző cigányok 71 százalékának van rendszeres, egész éven át tartó kereseti lehetősége, ezen munkahelyek 77,5 százaléka legális álláshely, a többiek illegálisan dolgoznak. A dolgozó cigányok 70 százaléka segéd- vagy betanított munkásként dolgozik.

1. 5. Férfiak és nők foglalkoztatottsága a munkaképes korúak százalékában

Százalék Férfiak

28,0

Nők

15,1

Együtt

21,4

1.6. Munka jellege a rendszeres munkavégzők körében

Százalék Segéd- vagy betanított munkás

70,3

Szakmunkás, képzett kékgalléros

21,6

Fehérgalléros + egyenruhás

8,1

Összesen

100,0

Ezen adatok fő oka a cigányok iskolázatlanságában rejlik, amiről a fentiekben már tettem említést. A második ok a cigányok lakóhelye: kevés cigány él Fejér, KomáromEsztergom, Vas, Veszprém és Győr- Moson- Sopron megyében, pedig ezekben a megyékben a legalacsonyabb a munkanélküliség, ezzel szemben Borsod- AbaújZemplén, Nógrád és Heves megyében a legnagyobb a cigányok száma. A harmadik ok az, hogy a cigányok elsősorban olyan gazdasági ágakban találtak munkát, amelyek később tönkrementek (pl. építőipar). Végül a negyedik ok a diszkrimináció, ennek hatásait viszont nem lehet számadatokkal mérni.

40

Ami az állásban lévők kereseti viszonyát illeti, a főállásban dolgozók átlagosan nettó 61 ezer forint keresettel rendelkeznek; a főállású férfiak átlagosan 66 ezer forintot, míg a nők 51 ezret visznek haza keresetenként. Azt már láthattuk, hogy a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb eséllyel kapnak munkát, ugyanakkor a munkával rendelkezők között viszonylag csekélyek a végzettség szerinti kereseti különbségek. A legalább érettségizett főállásúak átlagban 66 ezer forintot visznek haza, ám a legfeljebb 8 általánost végzettek keresete is eléri a 60 ezer forintot. A háztartások jövedelmi helyzetére vonatkozóan csak hozzávetőleges, becsült adatok állnak a rendelkezésünkre. Ezek szerint a cigány háztartásokban az egy főre jutó átlagos havi jövedelem 20 900 forint, amely tartalmazza az összes pénzben kifejezhető bevételt, tehát a nyugdíjakat és a támogatásokat is. A munkajövedelmek átlagosan a bevételek kevesebb mint felét jelentik, a becslések szerint ezek egy háztartástagra jutó átlagos összege 8800 forint, a maradék 12 100 forint nyugdíjból, gyermektámogatásból és különböző segélyekből áll össze. Ezzel szemben az egész népességben az egy főre jutó havi jövedelem 60 ezer forint. 1. 7. A cigány háztartások megoszlása az egy főre jutó átlagos havi jövedelem alapján

Százalék 0 – 14 999 Ft

41,5

15 000 – 19 999 Ft

20,2

20 000 – 29 999 Ft

19,6

30 000- X

18,8

Együtt

100,0

41

III. A romák kommunikációs lehetőségeiről

Ezt a fejezetet annak szentelem, hogy feltárjam, mi a valóság. Mi a valóság azon a téren, hogy hogyan viszonyul a magyar lakosság a cigányokhoz, a média mennyiben járul hozzá ehhez a legnagyobb számú kisebbségről kialakult általános képhez. Ezután feltárom azoknak a médiumoknak a csoportját, amelyek kommunikációs csatornaként szolgálhatnak a kultúrájukat ilyen módon megőrizni, és szélesebb közönséggel is megismertetni kívánó romáknak, majd három különböző célrendszerrel rendelkező intézmény bemutatásával bizonyosságot teszek arról, hogy hazánkban már elindultak a romák integrálódását segítő folyamatok – legalábbis szervezeti szinten.

III/1. A romákról kialakult médiakép A társadalomtudományok fejlődésével újabb és újabb elméletek születtek a médiahatásról,

ma

is

vitatott

kérdés,

hogy

van-e

és

milyen

egy-egy

tömegkommunikációs esemény várható hatása. A 1930-as évek végéig a kutatók fejlettebb módszertani eszközök hiányában gyakorlati megfigyeléseikből következtetve azt a nézetet vallották, hogy a tömegmédia nagyban befolyásolja a viselkedést, a politikai rendszert, a véleményeket és a hiedelmeket egyaránt. Az 1940-től az 1960-as évek elejéig tartott második szakaszban a tömegkommunikációra vonatkozó kutatások már empirikus módszerekkel folytak. Ebben az időszakban az előző szakasszal szöges ellentétben azt vallották, hogy a média egyáltalán nincs hatással az egyéni viselkedésre.

42

A harmadik szakaszban, az 1960-as évek elejétől felismerték, hogy az egyéb hatásgyakorló változókat (szociális helyzet, előzetes beállítódások) is pontosan mérni kell a végső hatás értelmezéséhez. Ezek az új kutatások - az emberek társadalmi beágyazódásának, jellemzőinek vizsgálatával összhangban - hosszabb idősíkokat figyeltek. George Gerbner elmélete szerint például a média egy torz, félelmetes, veszélyes világ képét tárja a közönség elé, és erőteljesen meg is határozza az attitűdöket. Az Egyesült Államok televíziós műsorait vizsgálta, és kimutatta, hogy a kisebbségi csoportok valótlan láttatásáért, és ebből kiindulóan az emberek negatív sztereotípiáiért és előítéleteiért nagy arányban a média felelős. 20 Természetes, hogy a médiának nem feladata megoldást találnia társadalmi problémákra, és egy árnyaltabb médiakép a cigányságról önmagában nem szüntetné meg az erőteljes szegregáltságukat, vagy az őket övező előítéleteket. Az is nyilvánvaló, hogy a független médiára nem szabad egyetlen „jó” cél érdekében sem ideológiai kényszereket erőltetni, de az is, hogy a médiának jelentős szerepe van a társadalmi diskurzusok kereteinek meghatározásában, és akarva-akaratlanul erősítheti a kisebbségekkel szembeni sztereotípiákat. A médiának nem kis szerepe van abban, hogy a roma tematika a korábbi évtizedek hallgatása után bekerült a társadalmi diskurzusba, a sajtó kitüntetett figyelemmel kíséri a romákkal kapcsolatos híreket, és fontos kérdésként láttatja azt. Ugyanakkor – bár jelentős eltérések tapasztalhatóak a különböző médiumok cigány-képével kapcsolatban– a jellegzetes médiaábrázolások tematikája egybeesik a magyarországi cigánysággal kapcsolatos többségi sztereotípiákkal, igen erőteljes a romák ábrázolása során az etnikai címkézés, és gyakran fordul elő, hogy a média nem kérdezi meg az adott ügyben közvetlenül érintetteket. A magyar média legnézettebb szórakoztató műsoraiból rendre kimaradnak nemcsak a romák, hanem más kisebbségiek is, és ez tovább erősíti a cigányság és a többségi társadalom közötti távolságot. A magyarországi romáknak ma elenyésző kivétellel nincs esélyük arra, hogy a többségi médiában ne mint egy társadalmi probléma megtestesítői, hanem mint a magyar társadalom integráns szereplői jelenhessenek meg. Mindez tovább erősíti a cigányság kiszolgáltatottság-érzetét a médiával szemben, és azoknak a

20

Munk Veronika: A média hatásáról

43

kritikáját is kiváltja, akik fontosnak tartják, hogy a média nagy figyelmet szenteljen a cigányság problémáinak. A cigánysággal kapcsolatos médiahírek hatását jelentősen erősíti szegregáltsága. Egyrészt a

a

romák

nem cigány gyermekek többsége nem találkozik

cigányokkal az iskolában: a cigány gyermekek jelentős számban kerülnek már hatéves korukban speciális (kisegítő) iskolába. Másrészt a többségi társadalom jelentős része nem találkozik romákkal munkahelyén: míg a nyolcvanas évek közepéig a munkaképes korú roma és nem roma lakosság foglalkoztatottsága alig tért el egymástól, mára a munkaképes

korú

munkaerőpiacról.

cigány

lakosságnak

Ugyanakkor

nemigen

közel

háromnegyede

találkoznak

szorult

romákkal

ki

a

közvetlen

lakókörnyezetükben sem. A szegregáció miatt kevés személyes tapasztalat tudja befolyásolni a romákról alkotott, erőteljesen előítéletes többségi képet. Egy előítélet-kutatás21 szerint a magyar lakosság kilenctizede ért egyet azzal a megállapítással, hogy „a cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni”, több, mint kétharmada azzal, hogy „a bűnözési hajlam a cigányok vérében van”, több, mint egyharmaduk pedig azzal, hogy „a cigányokat teljesen el kell különíteni a társadalom többi részétől, mivel képtelenek az együttélésre”... Ma Magyarországon mind a közbeszédben, mind a magánbeszédben elfogadott a cigánysággal kapcsolatos negatív vélekedés. (Lásd 1.16.sz. táblázat.) Több cigány származású műsorvezetőre, televíziós arcra lenne szükség, ráadásul a média által sugárzott romaképnek árnyaltabbá kéne válnia. Jelenleg ugyanis a tévében feltűnő, népszerű cigányok nagy többsége azt a több száz éves hagyományt erősíti, amely az előítéletek és a cigányellenesség mellett elismeri, hogy a romák, illetve egyes, az átlagnál jobban asszimilálódott roma csoportok értenek a szórakoztatáshoz. Nem véletlen, hogy Győzike és a Megasztárt megnyerő Caramel is könnyedén beszuszakolható a zenés cigány kategóriájába, amely azonban a magyar többség szemében csupán a romák egy kis alcsoportja, a kivétel, amely erősíti a szabályt.

21

www.romacentrum.hu

44

”A média a kutatások szerint csak lassan, hosszú távon képes változtatni az előítéleteken, hiszen az emberi gondolkodás olyan, hogy ha olyasmivel találkozunk, ami ellentmond a prekoncepcióinknak, akkor hajlamosak vagyunk arra, hogy a véleményünk átgondolása helyett inkább kivételeknek és speciális aleseteknek fogjuk fel az előítéletünknek ellentmondó jeleket" - mondta Messing Vera, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa, aki szerint az lenne a legfontosabb, hogy a romák a műsorfolyam egészében, azaz a szórakoztató műsorok mellett a hírműsorokban, sőt a reklámokban is feltűnjenek, ráadásul minden elképzelhető szerepben, azaz kellenének roma műsorvezetők, politológus szakértők és showmanek is. Messing szerint a romák megítélését az javítaná a legjobban, ha nemcsak cigány szerepekben jelennének meg, vagyis ha például egy roma származású szociológust nem a romák élethelyzetéről kérdeznék csupán, hanem általános, a többségi társadalmat is érintő ügyekben is feltűnne a képernyőn. Ráadásul Messing véleménye szerint ez nemcsak az előítéleteket csökkentené, de a romák önképét is nagyban javítaná. A romák kevés szerephez jutnak a médiában, amiben egyes felmérések szerint a médiaelit félelmeinek is nagy szerepük van. Egy interjúkutatás kimutatta, hogy több szerkesztő úgy gondolja, hogy a túl sok cigánytéma elriasztja a többségi médiafogyasztókat.

45

„Nagyon sok roma újságíró lenne alkalmas a műsorvezetői szerepre, de még mindig nem a szakmai tudásunk az elsődleges szempont, ha jelentkezünk egy munkára" mondta Bogdán Mária, aki a Színház és Filmművészeti Egyetem televíziós szakán végzett, és az MTV Háló és Jelentés című műsoraiban tűnt fel pár adásra. Szerinte sok műsorban egyszerűen esélytelen, hogy roma kerüljön a képernyőre. A jelenleg doktori képzésben részt vevő Bogdán azonban úgy gondolja, hogy az is rossz gyakorlat, amikor egy-egy műsor készítői kifejezetten roma származású műsorvezetőt keresnek, hiszen ilyenkor gyakran kerül szakmailag nem megfelelő ember a képernyőre, miközben a cél éppen az lenne, hogy elismerjék: a romák ugyanúgy helyt tudnak állni, mint bárki más.22 A helyzet a kereskedelmi televíziók megjelenése óta sokat változott, a romák egyre többet szerepelnek a médiában, de persze nem mindig megfelelő kontextusban. Ezen változtatna most az RTL Klub, amely ösztöndíjpályázatot hirdetett roma fiataloknak. Roma újságíróképzés már eddig is volt, többek közt a Független Médiaközpont tanít romákat az újságírás alapjaira. Az itt végzett roma fiatalok többsége most is a médiában dolgozik, ugyan sokan a kisebbségi médiákhoz kerültek, de többen a kereskedelmi adóknál helyezkedtek el. Roma származású riporterek dolgoznak a Tv2 aktív című műsorában és az RTL Klubnál is, valamint a közszolgálati csatorna hírműsoraiban is látni roma újságírók által készített műsorokat. A képernyőn azonban kevés roma tűnik fel, sőt az is előfordul, hogy egy-egy cigány származású tévés személyiség az elutasítástól félve eltitkolja származását. A Program az Összetartó Társadalomért munkatársai például összeállítottak egy szakértői listát segítségképpen azoknak a szerkesztőségeknek, amelyek már unják, hogy ugyanazt a két embert tudják csak felhívni, ha hirtelen nyilatkozni kell valamiről. A szakértői listán roma származású közgazdászok, szociológusok, politológusok, orvosok szerepelnek, akik arcukkal, illetve jellegzetes vezetéknevükkel bizonyítani fogják, hogy a romák is lehetnek szakértők akár egy tudományos témában is.23 A BBC alkalmazott először olyan listát, amelyen kisebbségi származású szakértők szerepeltek, hogy ezzel is integrálja a kisebbségeket a többségi társadalomba. A 22 23

Munk Veronika: Húzzad, cigány! Program az Összetartó Társadalomért

46

program munkatársai a szakértői adatbázis mellett egy úgynevezett színes listát is összeállítottak, amelyen hétköznapi emberek szerepelnek, olyan romák, akiket a szerkesztőségek az utca embereként is megszólalhatnak, hogy például egy cigány taxisofőr is elmondhassa, mit gondol a benzináremelésről. A szakértői listán folyamatosan bővítik az adatbázist, amely iránt már a kereskedelmi csatornák hírszerkesztőségei is érdeklődnek. A romák a kabarékban állandó szereplők - legtöbbször primitív bűnözőként -, de az indirekt módon mintákat, értékeket közvetítő szappanoperákban, talk showkban szinte egyáltalán nincsenek jelen. Nem láthatók a reklámokban (nem elsősorban amiatt, mert potenciális fogyasztóként nem számolnak velük, hanem mert az átlagember megszokta, hogy megjelenésüket csakis problematikus helyzetekhez társítsa), nincs roma tévébemondó. Romával egy módon találkozhatunk a médiában: mint akinek egyetlen létezési módja, identitása az, hogy cigány. A cigányság kizárólagos és leküzdhetetlen bélyeg, ami semmilyen más szerepet nem enged meg: így láttat ötszázezer embert a média.24

24

Kerényi György: A magyar sajtó cigány képe

47

III/2. Romák médiája

Magyarországon törvények szabályozzák és garantálják a nemzeti, etnikai kisebbségi média működését, illetve működtetését. Hazánk az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája ratifikálásával vállalta, hogy megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó média kisebbségi nyelveken készült műsorokat is programba iktasson. E nemzetközi jogi érvényű, kisebbségvédelmi dokumentumokban is rögzítetten, megkönnyíti a kisebbségi nyelveken készült rádió és televízió-műsorok rendszeres sugárzását. Vállalja legalább egy, a kisebbség anyanyelvét használó sajtóorgánum létesítését és fenntartását, fedezi e tömegtájékoztatási eszközök többletköltségeit, támogatja a kisebbségi újságírók képzését. Magyarország belső jogrendszere keretében két törvény foglalkozik kiemelten e kérdésekkel. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény előírja, hogy külön törvény rendelkezései szerint a közszolgálati rádió- és televízió biztosítja a nemzeti vagy etnikai kisebbségi műsorok rendszeres készítését és sugárzását. Ennek megfelelően a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény rögzíti, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató kötelessége elősegíteni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást, köteles kiemelt figyelmet fordítani a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális értékeinek megjelenítésére. A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény 1997. január 1-én lépett hatályba. Rendelkezései (2.§ (1) bekezdés g/ pontja) a nemzeti és etnikai kisebbségek életéről való információközlést a Magyar Távirati Iroda közszolgálati feladatává teszik.

48

Az itt idézett törvények értelmében a Magyar Köztársaságban az információk és vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt műsorok szabadon vehetők. A műsorok nem sérthetik az emberi jogokat és nem lehetnek alkalmasak a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. Köteles a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. A nemzeti, etnikai kisebbségek országos önkormányzatai a közszolgálati műsorszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveiről önállóan döntenek. A törvény kötelezi a közszolgálati műsorszolgáltatót a kisebbségi önkormányzat döntésének figyelembevételére. A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumába, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény előírása szerint, közösen egy-egy tagot delegálhatnak a kisebbségek egyegy évre, rotációs rendszerben.

49

III/2.1.Televízió

A Magyar Televízió A Magyar Televízió 1978. óta sugároz kisebbségi műsorokat. Elsőként a horvát, a német, a szerb és a szlovén, 1982-től a román, 1983-tól a szlovák, majd 1993-tól a cigány kisebbség műsorai jelentkeztek. 1999-től a Kisebbségi törvény által honos népcsoportnak minősített valamennyi (13) kisebbség számára készít rendszeresen jelentkező műsorokat a Magyar Televízió. A Magyar Televízió kisebbségi műsorai az ország négy városában készülnek: Budapesten (cigány, görög, lengyel, örmény, ruszin), Pécsett (horvát, német), Szegeden (román, szlovák, szerb) és Szombathelyen (szlovén). A szerkesztőségek működését a Magyar Televízió Regionális, Kisebbségi és Határon túli Főszerkesztősége koordinálja. A cigány kisebbség hetente jelentkező műsora a Roma Magazin, az adások időtartama 26 perc és magyar nyelvű feliratozással készülnek. Ezt egészíti ki a kéthetente 52, illetve 26 perc műsoridőben jelentkező "Együtt" című magyar nyelvű, a magyarországi kisebbségekről szóló műsor, illetve a „Cigány fórum” című, amelyet a Magyar Televízió 2000-től negyedévente 52 perces adásidővel újra sugároz. Valamennyi adás ismétlésre kerül az adott hét szombati napjának délelőttjén a műholdról sugárzott M2-es programon.

III/2.2. Rádió

A Magyar Rádió A Magyar Rádió 1998-tól kezdődően valamennyi magyarországi nemzeti, etnikai kisebbség számára sugároz anyanyelvű rádióműsort. (Az első kisebbségi műsorok 1953-tól horvát és szerb nyelven, majd 1956-tól német nyelven jelentkeztek. Szlovák kisebbségi adás 1974-től , szlovén műsor 1979-től, majd román adás 1980-tól készül a Magyar Rádióban.) A jelenlegi műsoridő napi több, mint 10 óra. A cigányok számára 50

heti 180 perc kisebbségi műsort ad a közszolgálati Magyar Rádió, ez a „Cigányfélóra” címet viseli.

A Magyar Rádió 1999 őszétől heti 30 perces magyar nyelvű műsort szerkeszt a hazai kisebbségekről magyar nyelven. A kisebbségek minél jobb megismerése érdekében a közszolgálati rádió negyedévente, a körzeti stúdiók bekapcsolásával további 3 órás magyar nyelvű műsort készít. Emellett a közszolgálat rádió minden év április 27-én egész napos kisebbségi tematikájú programokat készít. A Magyar Rádió e napon jelenteti meg a kisebbségek zenéjéből összeállított CD-t.

Rádió  2001. február elején indította adását a Rádió  a 88.8 FM-en. A Rádió -t működtető kht. hét évre kapott frekvenciaengedélyt, és a próbaadás után 2001. október 8-án kezdte meg a sugárzást. 2003. április 7-től közel két hónapig kénytelen volt szüneteltetni a világban ritkaságszámba menő, eddig 24 órán át sugárzó nonprofit cigány rádió, mert májusig 55 millió forintos adósságot halmoztak fel. A Rádió  adásait egy körülbelül 40 fõs csapat készíti, a főszerkesztő Kerényi György újságíró, az Amaro Drom című roma lap főszerkesztője. A Rádió  napi 24 órás műsort szolgáltat. A Rádió  interaktív közösségi rádió, amely elsősorban a Budapesten és a főváros környékén élő több mint százezer romához akar szólni.25 A közösségi vagy szabad rádiók műsorait azon kevesek kísérik figyelemmel, akik nem feltétlenül profizmusra és a hivatalosság érzetére, hanem a függetlenség, közvetlenség és személyesség hangjára vágynak. A műsorokat önkéntesek készítik, szerkesztik és vezetik. Létezik egy mondás, amely szerint a közösségi rádióban a hallgató hallható; sem a vendég nem sztár, sem a műsorvezető. Az önkéntesek hobbiból, anyagi 25

www.radioc.hu

51

ellenszolgáltatás nélkül, de nem öncélúan végzik munkájukat. Tevékenységükkel elősegítik a helyi hagyományok és közösségi értékek megőrzését, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok önszerveződését és a civil társadalom intézményrendszerének kiépülését.

III/2.3. Írott sajtó

A nemzeti, etnikai kisebbségek írott sajtójának támogatását a Magyarországi Nemzeti és Etnikai

Kisebbségekért

Közalapítvány

(MNEKK)

biztosítja.

Az

MNEKK

népcsoportonként legalább egy országos terjesztésű újság költségvetési támogatására nyújt anyagi fedezetet. A cigány kisebbség esetében több lap költségvetési támogatását biztosítja. Tekintettel arra, hogy a kisebbségi anyanyelvű sajtó folyamatos megjelentetése a kisebbségek alapvető joga, ám önfenntartása nem érhető el, a Közalapítvány kuratóriuma a teljes körű finanszírozásra törekszik. Az országos terjesztésű lapok támogatása mellett a MNEK Közalapítvány anyagi segítséget nyújt a helyi illetve regionális írott sajtó anyanyelvű mellékleteinek, illetve a kisebbségek speciális folyóiratainak megjelentetéséhez. A kisebbségek országos terjesztésű lapjai a kisebbségek önkormányzatai, illetve szervezetei tulajdonában vannak. A kisebbségi lapok megjelentetését egyéb alapítványok (a Soros Alapítvány) is támogatják, illetve a MNEKK anyagi hozzájárulást biztosít interetnikus tematikájú folyóiratok (pl. a Barátság) számára. Kiemelendő, hogy kisebbségi önkormányzatok, működési költségeik terhére anyanyelvű időszaki lapokat jelentetnek meg.

A Roma Sajtóközpont A cigány kisebbség sajátos helyzetére való tekintettel és az ezzel kapcsolatos kiemelt tájékoztatás érdekében önálló civil sajtóiroda működik Roma Sajtóközpont néven. A Roma Sajtóközpont 1995 óta

működő

magyarországi

non-profit roma

hírügynökség. közösség

Célja

a

tárgyilagosabb 52

megjelenítése a többségi médiában - a folyamatos hírszolgáltatáson, roma újságírók képzésén, elemzéseken és széleskörű dokumentáción keresztül. Tevékenységei közé tartozik a hírügynökségi szolgáltatás, rádiós programok, média-monitoring, rasszizmus és xenofóbia monitoring, dokumentációs központ fenntartása , roma újságíró képzés, regionális információcsere/újságírói hálózat, könyvkiadás, angol nyelvű hírek közzététele.

Az „Amaro Drom” című lap

Az Amaro Drom roma lapot az Amaro Drom - Ember az Emberért Roma Alapítvány adja ki, melyet 1991-ben a rendszerváltáskor beindult független roma önszerveződés meghatározó civil szervezete, a Roma Parlament alapított. Az Amaro Drom legfőbb célja, hogy minél több cigány olvasó juthasson a lapon keresztül releváns információkhoz, olyanokhoz, amelyek révén a magyarországi romák tudatos, felkészült, informált polgárai lehetnek az országnak; nem passzív elszenvedői, hanem formálói az életüket befolyásoló eseményeknek. A lap folyamatosan elemzi a roma közélet és a kormánypolitika fontos eseményeit, törekszik az aktuális információk tágabb történelmi-politikai beágyazására. A társadalom széles rétegeit érintő kérdésekkel is rendszeresen foglalkozik, és a nagypolitika elemzésén túl kiemelten fontosnak tartja a kisebbségi önkormányzatiság és a roma civil szféra bemutatását.

A „Közös Út – Kethano Drom” című lap A magazin 1991 óta jelenik meg a Magyarországi Cigányok Érdekszövetségének kiadásában. Negyedévente adják ki 3 000 példányban, magyar és romani nyelven, főszerkesztője Rostás-Farkas György. A magazin célja, hogy elősegítse a romák integrációját, hogy népszerűsítse a cigány kultúrát, és hogy kialakítsa a romákról Rostás-Farkas György

53

alkotott valós médiaképet. Profiljába a romológiai ismeretterjesztés, irodalom (elsősorban roma költők, írók munkáit, verseket, meséket, tárcákat, életsorsokat ismertető írásokat közölnek magyar és lovári nyelven), romani nyelvművelés, néprajz valamint kulturális és közéleti aktualitások tartoznak.26

III/2.4. Internet

A hazai kisebbségi média új területe az Internet. A legtöbb kisebbségi közösség világhálós tartalomszolgáltató tevékenységét néhány évvel ezelőtt írott sajtótermékük netes megjelenítésével kezdték, annak változatlan, esetleg rövidített formájában. Az újdonságnak számító internetes kiadói tevékenységet az online változatban is megjelenő Amaro Drom vállalta. Nem igazolódtak azon félelmek, melyek szerint a hírközlő sajtótermékek világhálós- és ingyenes- közzététele a hagyományos írott változat iránti érdeklődés csökkenését, netán előfizetők elvesztését hozná.27 A többség aktuálisabbnak értékeli ugyan az online médiumokat, mégis úgy gondolja, hogy a nyomtatott sajtó magasabb színvonalú szolgáltatást nyújt. Az Internet olyan eszköznek bizonyult, amely a kisebbségek számára az identitástudatot óriási mértékben erősítheti. Emellett a nemzeti kisebbségek esetén különös jelentősége van az anyaországgal való kulturális kapcsolattartásnak, amiben az internetes hozzáférés komoly segítséget ad, valamint fontos lehet olyan nemzetiségi csoportok esetében, amelyek nem egy tömbben, hanem egymástól távoli vidékeken helyezkednek el az országban. A hazai 13 kisebbség közül legelsőként a cigányság számára fontos információk világhálós közzététele valósult meg, ám nem cigány önkormányzat, szervezet által, hanem egy alapítvány – a Kurt Lewin – Romapage honlapja révén, amely több cigány civil szervezet, sokáig a Roma Sajtóközpont számára is biztosított/biztosít közlési felületet. Az alábbiakban szerepeljen néhány a legnépszerűbb roma honlapok közül:

26 27

www.romnet.hu Pécsi Ferenc: Lapok a hálóban: A nyomtatott sajtó és az Internet

54

¾ RomaPage: a Kurt Lewin Alapítvány és a Soros Alapítvány támogatásával létrejött lap ¾ Romaweb.hu: cigány kormányzati portál ¾ Romnet.hu: a Romaversitas Láthatatlan Kollégium és az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet hallgatóinak szerkesztésében ¾ Macika.hu: a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány honlapja ¾ c3.hu: a Magyar Művelődési Intézet Roma Kultúra Osztálya honlapja ¾ Amarodrom.hu: az Amaro Drom online szerkesztésben ¾ Radioc.hu: a Rádió  honlapja ¾ Romacentrum.hu:

roma

információs

központ

a

Mediátor

Alapítvány

támogatásával

55

III/3. A megjelenést biztosító szervezetek

III/3.1. Az Országos Cigány Önkormányzat

Az Országos Cigány Önkormányzat alapvetően a romák érdekeinek képviseletére jött létre, ennél fogva legfontosabb céljaként határozta meg a romákat és közösségeiket jellemző hátrányok fokozatos leküzdését elősegítő - stratégiába illesztett - programok kidolgozását és megvalósítását. A stratégiailag kiemelt területe a foglalkoztatási helyzet javítása, a romák munkaerő-piaci részvételének növelése. Az OCÖ-nek a kisebbségi törvényben foglaltak szerint alapfeladata a kultúrához, identitáshoz kötődő feladatok ellátása. E mellett azonban a romákat súlytó történelmileg kialakult oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és diszkriminációs hátrányok kiküszöbölése miatt a társadalmi integrációt erősítő feladatok vállalása is szükséges. Ennek megfelelően az Országos Cigány Önkormányzat tevékenysége - alkalmazkodva a szükségletekhez, igényekhez - a többi kisebbségi önkormányzatok működéséhez képest változatos képet mutat. Magyarország európai uniós integrációja is kényszerítő erővel hat a romák és más kirekesztett, szegénységben élő csoportok helyzetének kezelésére. Ez a kényszer azonban egyúttal nagyon komoly esélyt is jelent, mert a romák társadalmi integrációja ennek részeként összhangba kerülhet az ország általános társadalmi fejlődésével. Tehát a feladat alapvetően társadalom- és gazdaságszervezés, amely munka egyúttal lehetőséget teremthet az ország területén szétszóródva élő romák helyzetének kezelésére is. Az OCÖ az 1993. évi LXXVII törvénnyel összhangban a romák kisebbségi létéből fakadó hátrányok mérsékléséhez egy olyan professzionális szervezet létrehozását célozza meg, amely a romákkal, hátrányos helyzetű célcsoportokkal foglalkozó kisebbségi önkormányzatok, roma szervezetek, intézmények számára támogató szolgáltatási rendszert működtet. Ezáltal a munkanélküliség enyhítését szolgálja. 56

Az OCÖ fő célkitűzései: ¾ a roma kisebbség teljesebb társadalmi integrációjának elősegítése, a gazdasági

életben

és

a

munkaerőpiacon

való

részvételük

esélyegyenlőségének biztosítása; ¾ helyi, megyei, régiós, és országos szinten, a hátrányos helyzetet kiváltó okok kezelése elsősorban a tájékoztatás, a képzés, a közösségfejlesztés, a közművelődés és az érdekképviselet eszközeivel; ¾ diszkriminációs esetek feltárása.28

III/3.2. Dr. Hegedűs T. András Alapítványi Középiskola, Szakiskola, Esti Általános Iskola és Kollégium

Az iskola névadója a Roma Esély-program egyik kidolgozója, dr. Hegedűs T. András Budapesten született 1943-ban. Okleveles pszichológus és történelem szakos középiskolai tanár, egyetemi tanár, hat évig, 1999-ben bekövetkezett haláláig a Budapesti Corvinus Egyetem Pedagógiai Tanszékének vezetője volt. Tudományos munkájának főbb területei a nemzetiségi és kisebbségi oktatás, a hátrányos helyzetűek és a felsőoktatási szocializáció voltak. Az első évfolyam ebben az iskolában 1996 szeptemberében indult, hatvan fővel, napjainkra európai hírű regionális oktatási centrummá, bázisiskolává vált. A több mint kétszázötven nappali tagozatos és a kétszáz főt is meghaladó létszámú esti—levelezős érettségi képzésben részt vevő tanulót oktató középiskola eredményei többszörösen túlhaladták

az

eredeti

elképzelésben

megfogalmazottakat. Az igazgató, Csillei Béla szerint, amikor a szolnoki

középiskola

profilját

annak

idején Hegedűs T. Andrással együtt 28

www.oco.hu Dr. Hegedűs T. András Alapítványi Iskola

57

kialakították, hiányszakmákat kerestek, s úgy döntöttek, gépíró és nyomdai szövegszerkesztő,

valamint

szövegrögzítő

szakmunkásokat

és

pedagógiai

asszisztenseket képeznek majd itt. Az vezérelte őket, hogy az innen kikerülő fiatalok el tudjanak helyezkedni. Az iskola azoknak a fiataloknak az iskolája, akik nem bíznak a hagyományos állami—önkormányzati iskolákban. Akik már csalódtak, sorozatos kudarcok érték őket, vagy éppen anyagi lehetőségeik hiánya miatt kihullottak a rendszerből. A tapasztalatok és az utóbbi évek kutatásai igazolják, hogy egyre több az olyan fiatal, aki nem találja a helyét a hagyományos iskolarendszerben; számukra nyújt alternatívát, méghozzá eléggé eredményes választási lehetőséget a program. Egyrészt azok kapnak lehetőséget, akiknek még nem sikerült elvégezni az általános iskolát, és újra tanulni szeretnének. Esélyt kapnak továbbá azok, akik szakmát és érettségit kívánnak szerezni. A jelenlegi magyar iskola merev rendszere kizárólag a beilleszkedést, a szokásokat, az életmódot elfogadó magatartást teszi lehetővé. Ez az iskola gyökeresen szakított ezzel a felfogással. Itt minden gyerek megőrizheti egyéniségét, teret kapnak vágyai, kibontakoztathatja tehetségét. A személyre szóló pedagógiai programoknak köszönhető, hogy a fiatalok az eddigi kudarcaik után itt sikereket érnek el. Az Integrált Oktatásért projekt vállalja mindazoknak a cigány és nem cigány fiataloknak az oktatását, képzését, szakmához, érettségihez juttatását, akik a tanulással próbálnak kitörni nehéz helyzetükből. A tanulók közel fele roma, de van a diákok között algériai, arab, szerb, horvát és német is.29 Itt az első évet azzal kezdik a gyerekek, hogy megtanulnak tanulni. Az alapképzés két évig tart, amely után a tanulók szakképzésben vesznek részt és szakmunkás vizsga-bizottság előtt adnak majd számot tudásukról. Ezt követően

a

sikeresen

szakmunkás-

bizonyítványt szerzők kétéves intenzív-nappali tagozatos, vagy négyéves esti-levelezős (előképzettséget elismerve) képzés során készülhetnek fel az érettségire, majd újabb szakma megszerzésére.

29

Új Néplap

58

Ami az iskola kommunikációját illeti, létezik egy kifelé, a közönség felé irányuló, hivatalos kommunikáció, és egy intézményen belüli, belső, nem hivatalos kommunikáció. A közönség tájékoztatására létrehozott híradások sokféle fórumon keresztül hozzáférhetőek az érdeklődők számára. Elsőként említem az iskola saját honlapját, amely www.htaszakisk.hu címen érhető el, ahol széleskörű tájékoztatást kapunk az intézmény történetéről, céljairól, programjairól, eredményeiről, de legfőképpen az aktuális képzési lehetőségekről és az iskolát érintő legfrissebb hírekről. A megyei újságban, az Új Néplapban rendszeresen olvashatunk híradásokat hol az iskolában történt különböző fejlesztésekről, új projektekről, hol pedig egy-egy tanuló sorsáról, az iskoláról alkotott véleményéről. E mellett minden év augusztusában közzétesznek egy hirdetést azok számára, akik semmilyen más intézménybe nem nyertek felvételt. Arra is volt már példa, hogy az iskola szerepelt az országos sajtóban, de a hírek bulvárosodási tendenciái miatt ez ritkábban fordul elő, mint a helyi újságban való megjelenés. Nyomtatott formában az említetteken kívül még az általános iskolásoknak szóló Pályaválasztási Tájékoztatóban is szerepel a Hegedűs iskola, amelyből az alapadatai, elérhetőségei mellett a nyolcadikosok tájékozódhatnak az oktatott szakterületek, a felvehető létszám, a kollégiumi elhelyezés, a választható idegen nyelvek, illetve a követelmények felől is. A helyi rádióban leginkább akkor hallhatunk tudósítást az iskola életéről, amikor valamilyen nagyobb változás következik be, ilyen volt például a kollégium épületének átadása 2001-ben. Hasonlóképpen rendszeresen láthatunk híradást az iskola életéről a helyi televízióban is, valamint minden év decemberében egy, a továbbtanulni szándékozó nyolcadikosoknak készített műsor keretein belül is összevethetjük ezen iskola programját a többiével. A kommunikáció nem hivatalos részét az iskola belső kommunikációja képezi. A diákok továbbviszik a hírt az intézményről a családjukba, így gyakran előfordul, hogy egy gyereknek több testvére is ebbe az iskolába iratkozik be, de még a szélesebb rokonságból, sőt a falubeli ismerősök köréből is sokan döntenek a Hegedűs mellett. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy az intézménybe nemcsak a régióból jelentkeznek fiatalok, hanem távolabbról is, akad gyermek, aki Veszprémvarsányból, Zircről, Edelényből, Mátraterenyéről küldte el jelentkezését.

59

Az intézmény már egyre többet szerepel a nemzetközi pedagógiai életben is, részese volt eddig összesen hét PHARE-programnak, melyek közt pedagógus-továbbképzési éppúgy,

mint

megtalálhatók.

a

kollégiumfejlesztési

A

PHARE-projektek

során

kapcsolatot

alakítottak

megyei

pedagógiai

intézettel,

szervezetekkel felsőoktatási Közösen valósítottak

éppúgy,

ki

a civil

mint

a

intézményekkel. meg egy Leonardo—

Horsemen projektet a hollandiai AC-Terra középiskolával, az írországi Ennis város középiskolájával, valamint a spanyol Manos Tendidassal, melynek szakmai koordinálását a brüsszeli VOLENS- és a holland Foundation Transfer végzi. Az együttműködés további ismertséget biztosít az iskolának mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szakmai közvélemény előtt. A Leonardo-program keretében pedig spanyol, ír, holland iskolával közösen, belga és brit támogatással készítenek egy uniós oktatási programot.

III/3.3. A 100 Tagú Budapest Cigányzenekar Országos Kulturális Egyesület A 100 Tagú Budapest Cigányzenekar Országos Kulturális Egyesület non-profitjelleggel 1985-ben alakult. Létrejöttének keserű esemény adott apropót. Amikor idősebb Járóka Sándor, a világhírű cigányprímás temetésére összesereglett közel száz zenész, egyes cigány muzsikusokban megfogalmazódott a gondolat: ha már a bajban ennyi kiváló muzsikus összefog és együtt játszik, akkor ne csak a fájdalommal átitatott muzsikát játssza a zenekar, hanem a cigánymuzsika minden virtuozitását vonultassa fel játékában. Létre kellene hozni egy koncert-cigányzenekart, ahol a híres zenészdinasztiák együtt játszanak.30 A zenekar állandóan megújuló, szisztematikus repertoár kialakításával mindig más oldaláról mutatkozik be a hallgatóságnak. Tagjai zeneakadémiát, konzervatóriumot végzett muzsikusok, akiknek nem jelent nehézséget komoly zenei darabokat eljátszani.

30

Népszabadság (2003.10.15.)

60

A világon egyedülálló koncert cigányzenekar megalakulásának egyik fő célja az volt, hogy a cigányzenét eddig sosem hallott új zenei művészi magaslatra emelje, s ezáltal olyan új hangzásvilágot valósítson meg a színpadokon és a koncerttermekben, amely színpadképi látványban is felülmúlhatatlan élményt varázsol a hallgatónak. A zenekar művészetével a cigányság (mint etnikum) zenei kultúrájának egyetemességét kívánja hirdetni szerte a világban. A zenekar a művészetével a kisebbség és a többség között híd szerepre vállalkozik. A másság, a más művészet, a más kultúra, mint érték elfogadását kívánja szolgálni koncertjeivel idehaza, s szerte a világban.

A művészek közül 21 fő kapta meg a Magyar Köztársaság Arany, Ezüst és Bronz érdemkereszt kitüntetéseket a Köztársaság elnökétől. Koncertjeik során Japántól Guatemaláig sikert sikerre halmoztak, s világhírességekkel léptek fel. A zenekar elnök producere Raduly József, aki egyben az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat alelnöke. A zenekar művészeti igazgatója és egyben alelnöke Berki László, akinek kitüntetései közül a legkiemelkedőbbek pl. Nemzetközi Arany Szitár Díj, a Magyar Köztársaság Csillagrendje. A zenekar örökös tiszteletbeli elnöke, főprímása Boross Lajos prímáskirály, akinek kitüntetései közül a legkiemelkedőbbek a Népművészet mestere, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt.

61

Befejezés

Láthatjuk hát, hogy már igen széleskörű lehetőségei vannak a cigányoknak, hogy hírt adjanak magukról, és valósra formázzák a társadalomban róluk kialakult kissé egyoldalú képet. Ám hány roma lapról, kulturális egyesületről, internetes oldalról hallottunk már eddig a mindennapjaink során? Be kell vallanom, hogy én nem sokról. Hallottam azt, amikor a Rádió -nek egy időre szüneteltetnie kellett az adását, mert nem volt elég pénzük a folytatáshoz. Hallottam az Országos Cigány Önkormányzat „botrányba fulladó” üléseiről, az RTL Klub által nyújtott lehetőségről roma műsorvezetőknek, és ugyanígy hallottam Mortimerről is. De nem hallottam még, hogy ugyanekkora értékű hír lett volna az országos médiában a szolnoki „Roma Esély” iskola sikertörténete. Vagy bármilyen olyan, romákkal kapcsolatos hír, ami nem erőszakos bűncselekményről, botrányról, sikertelenségről szól. Romák esetében különösen fontos a médiaelméletnek az a megállapítása, miszerint a társadalmi valóság nem csupán megjelenik, hanem (elő)állítódik a médiában, vagyis a sajtó egyszerre reprodukálja és reprezentálja a valóságot. Egyrészt reflektál a romák élethelyzetére, jól-rosszul tükrözve azt, másrészt döntő befolyása van a velük kapcsolatos vélekedésekre, a közgondolkodásra. Megszüntetni ugyan nem tudja a cigányságot övező előítéleteket, de cigányképével erősítheti, és sok esetben erősíti is a cigányság és a többség közötti jelentős térbeli és társadalmi távolságot. Változatlan a kérdés: mit látunk ma? Azt a képet, amelyet a mindenkori többségi társadalom szeretett volna, vagy szeretne látni a cigányokról? Vagy a mindenkori cigány társadalom tükörképét? Ha az elfogadás első lépcsője a megismerés, akkor nem ártana megismerni népünk majdnem tíz százalékát.

62

Ábrák 3. sz. ábra: A bolgár kisebbség megoszlása Magyarországon

Forrás: KSH 4. sz. ábra: A cigány kisebbség megoszlása Magyarországon

Forrás: KSH 63

5. sz. ábra: A görög kisebbség megoszlása Magyarországon

Forrás: KSH 6. sz. ábra: A horvát kisebbség megoszlása Magyarországon

Forrás: KSH

64

7. sz. ábra: A lengyel kisebbség megoszlása Magyarországon

Forrás: KSH 8. sz. ábra: A német kisebbség megoszlása Magyarországon

Forrás: KSH

65

9. sz. ábra: Az örmény kisebbség megoszlása Magyarországon

Forrás: KSH 10. sz. ábra: A román kisebbség megoszlása Magyarországon

Forrás: KSH

66

11. sz. ábra: A ruszin kisebbség megoszlása Magyarországon

Forrás: KSH 12. sz. ábra: A szerb kisebbség megoszlása Magyarországon

Forrás: KSH

67

13. sz. ábra: A szlovák kisebbség megoszlása Magyarországon

Forrás: KSH 14. sz. ábra: A szlovén kisebbség megoszlása Magyarországon

Forrás: KSH

68

15. sz. ábra: Az ukrán kisebbség megoszlása Magyarországon

Forrás: KSH

69

Táblázatok 1.8.sz. Táblázat: A cigányoknak a teljes népességhez viszonyított aránya

Észak Kelet Alföld Bp. iparvidék Dél- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Összesen

32,1 19,7 9,4 17,8 17,5 3,5 100

1.9.sz. Táblázat: A cigányok megyei létszáma és százalékaránya

Megye Bács- Kiskun Baranya Békés Borsod- Abaúj- Zemplén Csongrád Fejér Győr- Moson- Sopron Hajdú- Bihar Heves Jász- Nagykun- Szolnok Komárom- Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs- Szatmár Tolna Vas Veszprém Zala Budapest

Létszám 11 500 28 900 43 300 99 300 15 800 17 800 11 900 31 300 52 000 25 700 3 500 31 300 20 400 29 600 38 500 11 900 7 500 15 800 13 300 60 000

Százalékarány a megye összes népességében 2,0 7,1 10,9 13,3 3,7 3,7 2,7 5,7 16,0 6,1 1,1 14,2 1,9 8,8 6,6 4,8 1,8 4,2 4,5 3,5

70

1.10.sz. Táblázat: A cigányok korcsoportok szerinti megoszlása

Életkor 0-6 7-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-X Összesen

Százalék 16,5 20,3 10,3 9,1 8,7 7,7 6,5 6,4 5,0 3,1 2,5 1,6 1,3 1,0 100

1.11.sz. Táblázat: A cigányok lakóhely településtípusa szerinti megoszlása

Százalék 27,3 12,7 16,1 33,6 10,4 100

Község Nagyközség Város Megyeszékhely Budapest Összesen 1.12.sz. Táblázat: A cigányok háztartás létszáma szerinti megoszlása

1 fő 2 fő 3 fő 4 fő 5 fő 6 fő 7 fő 8 fő 9 fő 10 fő 11 fő 12 fő 13 fő 14 fő 15 fő Összesen

Százalék 4,6 10,9 14,9 19,8 20,9 13,0 7,0 3,3 2,5 1,5 0,7 0,4 0,3 0,1 0,1 100

71

1.13.sz. Táblázat: Gyermekek, tanulók száma a cigány háztartásokban

Nincs gyermek 1 fő 2 fő 3 fő 4 fő 5 vagy több fő Összesen

Százalék 22,6 18,7 23,4 17,8 9,4 8,2 100

1.14.sz. Táblázat: Cigány háztartások megoszlása az épület jellege szerint

Putri, kunyhó Üzlet, műhely, pince, lakókocsi stb. Cs-ház Parasztház Családi ház Nyomortelep, barakkszerű sorház Cselédház Kolóniaépület Régi bérház Panel Jobb bérház Egyéb Összesen

Százalék 4,8 3,6 3,9 16,2 45,0 5,5 0,4 6,9 8,9 4,0 0,4 0,4 100,0

1.15.sz. Táblázat: Cigány háztartások megoszlása a szobák száma szerint

1 szoba 2 szoba 3 szoba 4 vagy több szoba Összesen

Százalék 33,2 41,0 21,2 4,7 100,0

72

1.16.sz. Táblázat: A magyarok és cigányok rossz tulajdonságai, az adott rossz tulajdonságot jellemzőnek mondók aránya (százalék)

Rossz tulajdonság Anyagias Barátságtalan Buta Antipatikus Agresszív Élősködő Felszínes Képmutató Lusta Megbízhatatlan Műveletlen Önző Piszkos

Magyarokra 70 12 9 7 22 11 23 29 10 12 10 30 5

Cigányokra 35 31 43 40 70 59 42 48 68 60 61 33 56

73

Felhasznált irodalom

1993. évi LXXVII. törvény Dr. Várnagy Elemér: A romák eredete és története a középkortól napjainkig Sir Angus Fraser: A cigányok Demeter – Zayzon Mária: Kisebbségek a világhálón www.magyarorszag.hu www.mkogy.hu www.web.axelero.hu www.romnet.hu www.hangszereszene.hu www.nol.hu www.oki.hu www.palya.hu www.romacentrum.hu Magyar Rádió online www.romaart.hu www.ujneplap.hu www.szolnok.hu Csillei Béla – Kerékgyártó T. István: Kísérlet és modell – A szolnoki „Roma Esély” szakiskolai programról www.obh.hu Rostás – Farkas György: Cigányságom vállalom Molnár Emília – Kai A. Schafft: A helyi roma/cigány kisebbségi önkormányzatok www.meh.hu www.oco.hu www.radioc.hu www.hullamvadasz.hu www.magyarhirlap.hu www.program5.hu www.amarodrom.hu www.romapage.hu

74

Kerényi György: A magyar sajtó cigány képe Kemény – Janky – Lengyel: A magyarországi cigányság

75