Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke expozéja a Magyarország 2016. évi központi költségvetési törvényjavaslata országgyűlési vitájában 2015. május 27. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!
Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettsége, hogy az Országgyűlés számára véleményt adjon a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról,
a
bevételi
előirányzatok
teljesíthetőségéről.
E
kötelezettsége teljesítése érdekében az ÁSZ a központi költségvetési előirányzatok tervezését végző szerveknél, elsősorban a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, illetve a költségvetési fejezetek irányító szervezeteinél végzett ellenőrzést, amely alapján kialakította véleményét a 2016. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatról. Az ellenőrzésünk során mindenekelőtt azt vizsgáltuk, hogy a központi költségvetési
törvényjavaslat
összeállítása
megfelelt-e
a
jogszabályi
előírásoknak. Megállapítottuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az Államháztartási törvényben foglaltaknak megfelelően 2015. március 20-án a honlapján közzétette Tájékoztatóját a 2016. évi költségvetés tervezéséhez. A Tervezési Tájékoztatóban megfogalmazott követelmények a költségvetési tervező munka során érvényesültek. A Kormány 2015. április 30-án a honlapján nyilvánosságra hozta a Konvergencia Programot, ami tartalmában megfelelt annak a törvényi előírásnak, miszerint a Kormánynak el kell készítenie az aktuális és a következő három évre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előrejelzést és azt a nyilvánosságra kell hoznia.
1
Az
Államháztartási
törvényjavaslatban
törvény
előírásának
bemutatásra
került
az
megfelelően
a
költségvetési
államháztartás
alrendszerei
pénzforgalmi szemléletben készült költségvetési egyenlegének összefüggése és kapcsolata az európai uniós módszertan szerinti, eredményszemléletet tükröző egyenleggel. A kettő közötti eltérés – szakzsargonban az ún. ESA-híd – 82,1 Mrd Ft. Ebből adódóan az államháztartás 2016-ra tervezett, a GDP 2,2 százalékának megfelelő pénzforgalmi hiánya az európai uniós módszertan szerint számolva 2%-os, GDP arányos hiánynak felel meg. Következésképpen a 2016. évre tervezett hiány nem éri el az uniós rendeletben referenciaként meghatározott 3%-ot. Ezzel az Államháztartási törvénynek az államháztartási hiány mértékét korlátozó előírása is teljesül. Az államadósság-mutató 2016. december 31-ére tervezett 73,3%-os mértéke az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt előírásokkal összhangban a 2015. évi 74,3%-os mértékhez képest csökkenést mutat. A törvényjavaslat szerint az államadósság növekedési üteme 3,3 százalék lesz, ami meghaladja a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény 2015. január 1. óta hatályos adósságképlete alapján számított 0,35%-ot. A törvényi előírással
ellentétes
helyzet
megszüntetése
érdekében
a
Kormány
a
Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/4884. számú törvényjavaslat 1. §-ában kezdeményezi az adósságképlet alkalmazásának további feltételekhez kötését. Ezek a feltételek – mind az infláció, mind a gazdasági növekedés üteme haladja meg a 3 százalékot – 2016ban várhatóan nem teljesülnek. Így a Kormány javaslata szerinti törvénymódosítás hatálybalépését követően az adósságképlet szerinti korlát nem lesz akadálya annak, hogy a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az államadósság tervezett növekedése mellett elfogadja.
2
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat megalapozottsága szempontjából az egyik fő kérdés az, hogy az előirányzott bevételek és kiadások összhangban állnak-e a gazdasági feltételek várható alakulásával. Ennek kapcsán két kérdés vetődik fel. Az első, hogy az a gazdasági prognózis, amit a törvényjavaslat indokolásának melléklete tartalmaz, mennyire tekinthető reálisnak. Erre a kérdésre választ az Állami Számvevőszék Véleménye nem tartalmaz, mivel a Költségvetési Tanács megalakulása óta a kormányzati makrogazdasági prognózis hitelességét a Tanács véleményezi. A vonatkozó törvényeknek megfelelőn a Tanács véleményének kialakítását az ÁSZ elemzés elkészítésével támogatja. Ez így történt ebben az évben is. Elemzésünk nyilvános, az az ÁSZ és Költségvetési Tanács honlapján is megtekinthető. Tisztelt Képviselők, az elemzést azért is ajánlom figyelmükbe, mivel az jól illusztrálja, hogy – szemben az Európai Bizottság véleményével – az ÁSZ-ban (és a Magyar Nemzeti Banknál is) jelentős kapacitások állnak rendelkezésre a költségvetési törvényjavaslat, és annak makrogazdasági megalapozottsága értékelésére, azaz a Költségvetési Tanács döntéshozatalának támogatására. A másik kérdés az, hogy a költségvetés bevételeit
és
a
gazdasági
mutatóktól
függő
kiadásait
–
például
a
nyugdíjemelések előirányzatait – a kormányzati gazdasági prognózissal összhangban határozták-e meg. Ennek a kérdésnek a megválaszolására a Véleményt megalapozó ellenőrzés során
nagy
súlyt
fektettünk,
hiszen
a
bevételek
teljesíthetőségének
véleményezését az Állami Számvevőszékről szóló törvény külön is nevesíti. Természetesen
széles
megalapozottságát is.
3
körben
elemeztük
a
kiadási
előirányzatok
Az ÁSZ írásos véleménye tehát nem tér ki a 2016. évre prognosztizált makrogazdasági pálya értékelésére. Expozémban azonban a költségvetési törvényjavaslat néhány gazdasági összefüggését mégis szeretném kiemelni. A 2014-es és a 2015-ös első négyhavi adatok egyértelműen mutatják, hogy a magyar gazdaság túljutott a válságon, és egy olyan növekedési pályára állt, amelyet egyaránt jellemez a dinamikus gazdasági növekedés és a gazdasági egyensúly javulása. Ezt az eredményt számos hazai intézkedés alapozta meg. Példaként emelhetem ki az adórendszer átalakítását, a társadalombiztosítás stabilizálását, a devizahitelesek terheinek mérséklését, majd a lakáshoz kapcsolódó devizahitelek forintosítását, a fegyelmezett költségvetési tervezést. Ugyanakkor az eredményekhez olyan külső tényezők kedvező alakulása is hozzájárult, mint az európai uniós támogatások nagyarányú igénybevétele vagy az alacsonyabb kőolaj és földgázárak. A 2016. évi költségvetés makrogazdasági környezete azért lesz sajátos, mert a növekedésnek az egyszeri hajtóerői 2016-ban már megszűnnek, például az uniós fejlesztési finanszírozás ciklikussága következében igen jelentős mértékben csökkennek az adott évben felhasználható európai uniós források. A kormányzati prognózis az EU-források felhasználása jelentős csökkenése miatt a beruházások és a közösségi fogyasztás visszaesésével számol. Az óvatosság indokolt. Ugyanakkor indokolatlanul pesszimistának tartom azt a megközelítést, amely az EU források csökkenésének hatását egy az egyben kivonja a gazdasági növekedés mértékéből. Az egyszeri hatások ugyanis olyanok, mint amikor egy elindulni nem tudó gépkocsit megtolnak. Ha bekattan a gyújtás, akkor a gépkocsi már fut magától, hiszen hajtja a saját motorja. Mindez azt jelenti, hogy a jövő évi növekedés elsősorban attól függ, hogy annak a hazai forrásait mennyiben sikerül mobilizálni. A költségvetési törvényjavaslat tartalmaz ilyen elemeket.
4
Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési törvényjavaslat több ezer előirányzatból épül fel, így ellenőrzésünk során a lényegességre törekszünk, azaz elsősorban azokat az úgynevezett meghatározó előirányzatokat ellenőrizzük, amelyeknek a teljesülése nagyságrendjénél fogva érdemi hatást gyakorol a hiánycél betarthatóságára. Emellett kiemelten ellenőrizzük az új előirányzatokat is. Ezek teljesülését ugyanis
tapasztalati
háttérszámítások,
adatok
még
nem
hatástanulmányok
támasztják nélkül
alá,
ezért
teljesülésük
alapos komoly
bizonytalanságot hordoz. Végül arra törekszünk, hogy az ellenőrzött bevételi, illetve kiadási előirányzatok összege lefedje az költségvetési törvényjavaslat bevételi, illetve kiadási főösszegének legalább a 80 százalékát. Ez a feltétel ebben az évben is teljesült. Ellenőrzésünk a bevételi főösszeg 89,7%-ára és a kiadási főösszeg 83,6%-ára terjedt ki. Az ÁSZ az ellenőrzésbe bevont előirányzatokat a honlapján nyilvánosságra hozott Módszertan szerint minősítette,
külön-külön alcímenként, illetve
címenként. A bevételi és kiadási előirányzatok megalapozottságának, a bevételi előirányzatok dokumentumok, Minősítésünk
teljesíthetőségének információk alapján
a
megítélése
alapján, központi
a
elemzési költségvetés
rendelkezésre
álló
módszerekkel
történt.
ellenőrzött
kiadási
előirányzatainak 96,6%-a, az ellenőrzött bevételi előirányzatok 89,55%-a megalapozott. A költségvetési törvényjavaslat fejezeti tervezőmunkájának véleményezése – az EU-s előirányzatokon kívül – 3489,4 Mrd Ft kiadási és 894,9 Mrd Ft bevételi előirányzatra terjedt ki. Az ellenőrzött fejezetek bevételi és kiadási előirányzatai összességében számításokkal alátámasztottak. Az esetükben ellenőrzött (a meghatározó és az új) kiadási előirányzatok 96,1 %-a, a bevételi előirányzatok 85,6 %-a megalapozott.
5
Részben megalapozottnak azokat az előirányzatokat minősítettük, amelyeknél a rendelkezésünkre
bocsátott
adatok
nem
biztosították
a
teljes
körű
alátámasztottságot, vagy a tapasztalati adatok nem támasztották alá a tervezett összeget. Nem megalapozottnak azokat az előirányzatokat minősítettük, amelyeknek az alátámasztottságról a helyszíni ellenőrzés lezárásáig nem tudtunk meggyőződni. A nem megalapozott előirányzatok az ellenőrzött összes kiadáson belül csak igen kis hányadot (0,1 százalék) jelentenek. A minősített esetektől eltekintve a 2016-ra tervezett kiadások és bevételek biztosítják a feladatok ellátását, az előírt alapkövetelmények végrehajtását. A
költségvetési
törvényjavaslat
korábbi
benyújtása
ellenére
annak
megalapozottsága összességében a 2015. évi költségvetési törvényjavaslathoz képest javult. A megalapozottság növekedése elsősorban az adórendszer stabilizálódásnak köszönhető: 2016-ban nem kerülnek új adók bevezetésre, a gazdaság kifehérítésére bevezetett intézkedések pedig 2014. év végén és 2015. első négy hónapjában is hozták a tervezett bevételeket. Ennek nagy a jelentősége, hiszen a korábban az Országgyűlésnek többek között azért kellett a költségvetési törvényt év közben módosítania, mert az új adóktól vagy az adózási fegyelmet szolgáló intézkedésektől várt bevételek jelentősen elmaradtak a tervezettől. Az ÁSZ az adóbevételek 84,4%-át megalapozottnak minősítette szemben a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat adóbevételi előirányzatai esetében, ahol ez a szám 51,3% volt. A költségvetés bevételei teljesíthetőségét javítja, hogy a költségvetési törvény és kapcsolódó adótörvények módosításának korábbi elfogadásával a gazdasági szereplők számára kiszámíthatóbbá válnak a költségvetési folyamatok. Az adók beszedésének kockázatát is csökkenti, hogy a Konvergencia Program szerint az adóbevételeknek a GDP-hez viszonyított aránya 2016-ban 21,1 százalékra mérséklődik, szemben a korábbi években kialakult 24,2-25,7 százalékos szinttel.
6
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az adóbevételekre adott általános kép után, kitérek néhány konkrétumra is: A
költségvetési
törvényjavaslatban
rögzített
2016.
évi
adóbevételi
előirányzatoknál a 2015. évi előirányzatnál várhatóan alacsonyabb, illetve magasabb teljesítéseket figyelembe vették. Ezek az eltérések részben abból adódnak, hogy az adóbevételek 2014. évi teljesülése több adóbevétel esetében is magasabb annál, mint amivel a 2015. évi költségvetés beterjesztésekor számoltak. Az adóbevételi előirányzatokat reális alapokon tervezték. Az online pénztárgépek, majd 2015 márciusától az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bevezetése jól szolgálja a gazdaság kifehérítését, és az adóbevételeket növelő hatásuk több éven keresztül is jelentkezik, ezért az ÁFA-bevételek ennek tulajdonított növekedésében nem látunk kockázatot. A bevételeket várhatóan tovább növeli az online pénztárgép használatának tervezett kiterjesztése. A törvényjavaslat az SZJA bevételek esetében megfelelően számol az adókulcs 1 százalékpontos mérséklődésével, valamint azzal, hogy a kétgyermekes családok adókedvezményének mértéke 2016. évben havi 10 ezer Ft-ról 12,5 ezer Ft-ra emelkedik. Az SZJA bevétel 2016. évre tervezett összege teljesíthető a költségvetési törvényjavaslat indokolásában prognosztizált 5,2%-os bértömegnövekedés esetén. A bérek növekedéséhez a költségvetési kiadások oldaláról hozzájárul a 2016-ban bevezetésre kerülő, illetve a korábban már bevezetetett életpályamodellekhez kapcsolódó bérrendezéseknek a több éven keresztül jelentkező hatása.
7
Az adóbevételi előirányzatok közül részben megalapozottnak minősítettük az egyszerűsített vállalkozói adó, a Kisadózók tételes adója és a jövedéki adó előirányzatát, amelyek összességükben az adóbevételek 15,4 százalékát teszik ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyi adóbevétel beérkezése kockázatos. A részben megalapozott minősítés ugyanis azt jelenti, hogy az adott adóbevételi előirányzat esetében is csak az adóbevételek egy kisebb része tartalmaz kockázatot. Sőt, ez alkalommal még arra is volt példa, hogy egy adóelőirányzatot – nevezetesen a jövedéki adó előirányzatát – azért minősítettük részben megalapozottnak, mivel alacsonyabb bevételt terveztek annál, mint ami a figyelembe vett tényezők alapján indokolt lett volna. Megítélésünk szerint a jövedéki adónál túlteljesülés valószínűsíthető. Egyedül a Kisvállalati adó adóbevételét minősítettük nem megalapozottnak. Az egyes adóbevételek esetében jelentkező összegszerű kockázatok általunk becsült összegét Véleményünk 1. számú melléklete tételesen tartalmazza. A bevételi előirányzatok tervezése során az aktuális előrejelzéseket, a makropálya paramétereit figyelembe vették. Következésképpen az ÁSZ véleménye, hogy a Kormány makrogazdasági előrejelzéseinek teljesülése esetén az adóbevételeknél az előirányzott összegek befolyhatnak a költségvetésbe. Itt szeretném megemlíteni a társadalombiztosítási alapok bevételét képező szociális hozzájárulási adót, amely az elmúlt években a költségvetés egyik legstabilabb bevételévé vált. Ennek köszönhetően nagyobb szerepet tud vállalni az Egészségbiztosítási Alap finanszírozásában, azaz a szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot illető bevétele a 2015. évi 14,54 %-ról 20,57 százalékra
emelkedik.
Ezzel
párhuzamosan
megszűnik
a
rehabilitációs ellátások fedezetére adott költségvetési hozzájárulás.
8
rokkantsági
2011 előtt a társadalombiztosítás az államháztartás egyik legkockázatosabb területét jelentette, amely több évben is a tervezett hiány jelentős túllépéséhez vezetett. A nyugdíjrendszer és a gyógyszertámogatások területén tett intézkedéseknek
köszönhetően
ez
a
helyzet
gyökeresen
megváltozott.
Ellenőrzésünk azt állapította meg, hogy szinte teljes körűen megalapozottak a társadalombiztosítási alapok ellenőrzött bevételi és kiadási előirányzatai. A bevételi oldalon jelentősebb kockázatot az állami vagyon hasznosításából származó bevételek esetében látunk. Ebből állami vagyonnal kapcsolatos 2016. évi bevételi előirányzatok közül az osztalékbevételből és az egyéb értékesítési, hasznosítási bevételből tervezett előirányzatokat ellenőriztük, amelyeknek együttes összege 146,1 Mrd Ft. Ezen bevételi előirányzatokat nem támasztotta alá megfelelően dokumentált módszertan, számítás, hatástanulmány ezért azok részben megalapozottak, az alulteljesülés kockázatát hordozzák. Ezért azt tartjuk fontosnak, hogy az értékesítendő vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását az illetékes kormányzati szervek úgy készítsék elő, hogy a tervezett bevétel ténylegesen befolyjon a költségvetésbe. Tisztelt Országgyűlés! A bevételek után térjünk át a kiadásokra! A 2016. évi központi költségvetés közvetlen kiadásai meghatározó részben számításokkal, prognózisokkal és megfelelő
tervezési
módszertannal
kerültek
kialakításra.
A
központi
költségvetés közvetlen kiadási előirányzatai közül ellenőrzött előirányzatok 98,5% megalapozottnak minősítettük, így összességükben is megalapozottak. Kiadási oldalon elsősorban az jelent kockázatot, hogy az úgynevezett felülről nyitott, azaz évközben túlléphető kiadási előirányzatok együttes összege eléri a kiadási főösszeg 53,3%-át. Ezen belül a külön szabályozás nélkül túlléphető előirányzatok összege eléri a kiadási főösszeg 38,1%-át.
9
A tervezés véleményezése során ezért kiemelten ellenőriztük az ezen előirányzatok tervezését megalapozó számításokat, prognózisokat. Az ellenőrzés az előbbiek mellett a megelőző évek teljesítési adatai, a 2015. évi monitoring adatok alapján minősítette a kiadások tervezését. Kockázatot jelent, hogy a gyógyító megelőző ellátás szakintézeteinek és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak a tervezett kiadásai megfelelő strukturális intézkedések meghozatala esetén biztosítják csak a feladatok zavartalan ellátását. Ezek az intézkedések azonban még nem zárultak le. Megítélésünk szerint a pénzügyi krízisen túljutott ország, jelentős fejlesztéseket is előirányzó költségvetésében nem lehetnek olyan feszültségpontok, amelyek oda vezetnek, hogy egyes költségvetési intézmények tartósan, visszatérő jelleggel, jogsértő módon nem képesek beszállítóik elismert követeléseit határidőre teljesíteni. A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához a 2016. évi központi költségvetési törvényjavaslat együttesen 661,7 Mrd Ft támogatást biztosít, amely 1,9%-al (12,5 Mrd Ft) haladja meg az előző évi eredeti előirányzatot. Az ellenőrzött
előirányzatok
összege
630,7 Mrd Ft,
amelynek
99,7%-a
megalapozott A 2016. évi költségvetési tervezés sajátossága, hogy egyszerre kell fedezetet nyújtania az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési ciklusában EU forrásból finanszírozott, folyamatban lévő programok befejezéséhez, és a 2014-2020. évi költségvetési ciklusban induló fejlesztések társfinanszírozásához. Az EU források minél teljesebb felhasználása érdekében a fejezetek megtervezték a 2014-2020. évi költségvetési ciklus alatt felhasználható uniós és hazai forrást 2016-ra eső részét az EU-s programidőszakon belüli a legtöbb EU tagországban is tapasztalható – ciklikusság figyelembevételével.
10
Nemcsak Magyarország, hanem valamennyi kohéziós ország tapasztalata az, hogy a ciklus első három évében a teljesítés a rendelkezésre álló teljes keretnek nem éri el 10 %-át sem, a negyedik évtől élénkül meg jelentősebben a teljesítés, ami az n+2 szabály kihasználásával még a ciklust követő két évben is számottevő. A törvényjavaslat előkészítése során megtervezték a 2007-2013. évi programozási periódus programjainak befejezéséhez szükséges 2016 évi kiadási és bevételi előirányzatokat is. A költségvetési törvényjavaslatban tervezett uniós kiadási előirányzat (1432,0 Mrd Ft) mintegy negyedét a 2007-2013. ciklusról áthúzódó előirányzatok teszik ki. Ennek közel 100 százalékát már hazai költségvetési forrásból kell finanszírozni. Ezért a 2016. évi költségvetési kockázat szempontjából nagy a jelentősége annak, hogy a 2015. évi teljesítés a tervezetnek megfelelően alakul-e. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 2015. évi teljesítések realizálása céljából több kormányhatározatot fogadtak el. Emellett működtetik a 2014. évben bevezetett, a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret éves kötelezettségvállalási tervének teljesülését nyomon követő szigorú monitoring rendszert. Erre tekintettel a 2007-2013. évi programozási periódus
programjainak
előirányzatokat
befejezéséhez
megalapozottnak
szükséges
tekintettük.
A
2016.
évi
Nemzeti
kiadási Stratégiai
Referenciakerethez tartozó előirányzatok teljesítése szempontjából kockázatot jelentenek az EU Bizottság felfüggesztéseinek a tervezéskor még nem ismert következményei, továbbá az auditok esetleges kedvezőtlen eredménye miatt a jövőben alkalmazott szankciók. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadhatósága szempontjából kiemelt jelentősége van az államadósság alakulásának. A költségvetési törvényjavaslat indokolásában bemutatott tendenciák szerint 2016. év végére a központi költségvetés adóssága eléri a 25 252,8 Mrd Ft-ot, amely a 2015. év végére prognosztizált adósságot 3,1%-kal haladja meg. 11
A devizaadósság a 2016-os kibocsátások és lejáratok figyelembevételével a 2015. éves várható 7986,8 Mrd Ft-ról 2016. évben 6683,8 Mrd Ft-ra csökken. Ez a központi költségvetés 2016. év végére tervezett bruttó adósságának 26,5%a. Ez az arány egyfelől megfelel az államadósság-kezelési stratégia devizarészarányra vonatkozó maximum 45%-os rátájának, másfelől – és ez még fontosabb – lényegesen mérsékli az államadósság növekedésének a forint esetleges leértékelődéséből adódó kockázatát, az ország finanszírozásának sérülékenységét. 2016. évben több mint 2000 Mrd Ft-tal emelkedik a hiányt finanszírozó és adósság megújító (lejáró és ezért refinanszírozandó) forintadósság nagysága. A forintadósság a 2015. év végi várható állományához képest a 2016. év végi tervezett állomány 17 773,8 Mrd Ft-ra nő, amely 13,4%-os növekedésnek felel meg. A 2016. december 31. napjára vonatkozóan tervezett államadósság az államháztartás
központi
alrendszerének
25 527,7 Mrd Ft
adósságából,
önkormányzati alrendszer 205,0 Mrd Ft adósságából és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 165,8 Mrd Ft adósságából áll. A konszolidált államadósság
meghatározásánál
a
konszolidálandó
tételek
94,6 Mrd Ft
összegben vették figyelembe. Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerének, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adóssága az adósságot keletkeztető ügyletek a törvényben előírtak szerinti bontásában a tervezés megalapozásához rendelkezésre álltak. A konszolidáció végrehajtása teljes körűen megtörtént. Az államadósság-mutató kiszámításához szükséges adatok tehát a törvényben foglaltak szerint rendelkezésre álltak.
12
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az – ÁSZ által is azonosított – kockázatok kezelését a központi költségvetési tartalékai hivatottak biztosítani. E tekintetben a törvényjavaslat szintén előrelépést jelent. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 100 Mrd Ft-os előirányzata megfelel a törvényi követelményeknek. Az Országvédelmi Alap 100 Mrd Ft összegű előirányzata több mint háromszorosa a 2015-ös előirányzatnak. Mértéke megfelelőségének megítélését nehezíti, hogy az előterjesztő nem mutatta be, hogy meghatározásánál milyen jellegű és mértékű kockázatokkal számolt. A költségvetés teljesíthetőségének biztonságát növeli, a fejezeteknél most első ízben képzett ún. fejezeti stabilitási tartalék. Ezek együttes összege 35 Mrd Ft. Az ÁSZ által ellenőrzött bevételi és a kiadási előirányzatok döntő többségének megalapozottsága és a tartalékolás rendszerének továbbfejlesztése alapján állíthatom,
hogy
a
költségvetési
törvényjavaslat
összességében
is
megalapozottnak tekinthető. Az általunk feltárt hiányosságok a törvényjavaslat elfogadásáig pótolhatóak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
13
