A Magyarkanizsai József Attila Könyvtár igazgatóbizottsága által 2001.08.08-án meghozott, a Községi Képviselő Testület 02-59/2001-I számú, 2001.07.31-én hozott végzésével (Kanizsa Község Hivatalos Lapja 6/2001 sz.)jóváhagyott alapszabályának, a következő módosítások és kiegészítések: 1. A József Attila Könyvtár igazgatóbizottsága által 20016.11.08-én meghozott Határozat a Magyarkanizsai József Attila Könyvtár alapszabályának módosításáról és kiegészítéséről, melyet a Községi Képviselő Testület 02-54/2006-I sz. 2006.12.29-i végzésével jóváhagyott; 2. А József Attila Könyvtár igazgatóbizottsága által 2010.12.13-án meghozott Határozat a Magyarkanizsai József Attila Könyvtár alapszabályának módosításáról és kiegészítéséről, melyet a Községi Képviselő Testület 02-233/2010-I/B sz. 2010.12.30-i végzésével jóváhagyott; 3. А József Attila Könyvtár igazgatóbizottsága által 2011.12.06-án meghozott Határozat a Magyarkanizsai József Attila Könyvtár alapszabályának módosításáról és kiegészítéséről, melyet a Községi Képviselő Testület 02-326/2011-I/B sz. 2011.12.29-i végzésével jóváhagyott, figyelembe vételével egységes szerkezetbe foglalt
A MAGYARKANIZSAI JÓZSEF ATTILA KÖNYVTÁR ALAPSZABÁLYA
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. szakasz Ez az alapszabály a Magyarkanizsai József Attila Könyvtár (a továbbiakban: könyvtár) munkájában és működésében fontos kérdéseket szabályozza, úgy mint: a cégnév, a székhely, tevékenységi kör, a könyvtár belső szervei, azok összetétele, kinevezések és illetékességek meghatározása, a könyvtár igazgatója kinevezésének és leváltásának feltételei, a könyvtár felelősége a jogforgalomban, eszközforrások és más fontos a könyvtár tevékenységét érintő kérdések tekintetében 2. szakasz A könyvtár alapítói: - Magyarkanizsa község, Magyarkanizsa, Fő tér 1. sz. 50 %-ban és a - Magyar Nemzeti Tanács, Szabadka, Age Mamužić u. 11 sz. 50%-ban.
II. CÉGNÉV ÉS SZÉKHELY 3. szakasz A cégnév az az elnevezés, amely alatt a könyvtár működik. A könyvtár cégneve: Библиотека „József Attila“ Кањижа – Biblioteka „József Attila” Kanjiža – József Attila Könyvtár, Magyarkanizsa. A könyvtár székhelye: Magyarkanizsa, Damjanich u. 2.sz.. A könyvtár cégnevét szerb nyelven – cirill és latin írással – és magyar nyelven kell kiírni. Cégnevét és székhelyét a könyvtár az alapító jóváhagyásával változtathatja meg. 4. szakasz A könyvtár jogi személy, amely rendelkezik a törvény szerint őt megillető jogokkal és kötelezettségekkel. Jogalanyiságát a könyvtár a cégbírósági bejegyzéssel nyeri el. A könyvtárban tilos a politikai szerveződés és működés, valamint helyiségeinek ilyen célokra való használata. 5. szakasz A könyvtárnak körbélyegzője és érkeztető bélyegzője van. A körbélyegző átmérője 45 mm . A körbélyegző közepén József Attila sziluettje van, alatta magyarul JÓZSEF ATTILA felirat áll. A sziluett felett Библиотека-Biblioteka-Könyvtár felirat áll. A bélyegző alsó részén, a sziluett alatt az első sorban Magyarkanizsa felirat áll, a második sorban Кањижа-Kanjiža felirat áll. A bélyegző számáról, annak használatáról, őrzéséről és kezeléséről az igazgató külön döntésével határoz. A könyvtár rendelkezik érkeztető bélyegzővel. Az érkeztető bélyegző téglalap alakú, 40 x 30 mm a következő felírattal: Библиотека JÓZSEF ATTILA Könyvtár Број:____________________ Szám
Дана:____________________ Kelt КАЊИЖА-MAGYARKANIZSA
1. Jogforgalmi föllépés
6. szakasz Harmadik személyekkel folytatott jogforgalomban a könyvtár saját nevében és számlájára lép föl. Jogforgalmi kötelezettségeiért a könyvtár a vagyonával felel. A könyvtárnak van saját folyószámlája és adó azonosító száma.
III. TEVÉKENYSÉGI KÖR 7. szakasz A könyvtár az alábbi számokkal jelzett tevékenységeket végzi: 18.11 18.12 18.13 18.14 18.20 46.90 47.42 47.61 47.79 47.99 58.11 58.13 58.14 58.19 59.14 59.20 63.11 74.30 82.19 91.01 91.02 91.03 fenntartása.
napilapnyomás nyomtatás (kivéve: napilap) nyomdai előkészítő tevékenység könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás egyéb sokszorosítás vegyes termékkörű nagykereskedelem telekommunikációs termék kiskereskedelme könyv-kiskereskedelem használtcikk bolti kiskereskedelme egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem könyvkiadás napilapkiadás folyóirat, időszaki kiadvány kiadása egyéb kiadói tevékenység filmvetítés hangfelvétel készítése, kiadása adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás fordítás, tolmácsolás fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás könyvtári, levéltári tevékenység múzeumi tevékenység kultur-történeti helyek, építmények, egyéb turisztikai látványosságok védelme és
8. szakasz A könyvtár cégbírósági bejegyzés nélkül végezhet egyéb olyan tevékenységet is, amely cégjegyzékben szereplő tevékenység ellátását szolgálja, és általában – csekélyebb mértékben és időszakosan – azzal a tevékenységgel együtt szokás végezni, vagy a bejegyzett tevékenység gyakorlásához igénybe vett kapacitások és eszközök teljesebb hasznosítását segíti elő. A könyvtár tevékenységi körét az alapításáról szóló rendelet részletesen szabályozza. 9. szakasz
A könyvtár tevékenységi körének megváltoztatásáról – az alapító jóváhagyásával – a könyvtár igazgatóbizottsága dönt. A Nemzeti Tanács, mint a Könyvtár alapítója részt vesz minden státuszt változtató, az intézmény nevét, vagy tevékenységét változtató eljárás jóváhagyásában. A jóváhagyást a Nemzeti Tanácstól a Községi Tanács kéri meg a státuszt változtató, az intézmény nevét, vagy tevékenységét változtató határozat jóváhagyása előtt. IV. KÉPVISELET
10. szakasz A könyvtárt – korlátozás nélkül – az igazgató képviseli és jegyzi. Az igazgató meghatalmazhat mást, hogy adott ügyekben – illetékes szervekkel és harmadik személyekkel szemben – képviselje a könyvtárt (meghatalmazott). 11. szakasz A cégjegyzés és a könyvtár eszközeivel való rendelkezés joga az igazgatót és az általa arra meghatalmazott személyt illeti. Az arra meghatalmazott személyek egyénileg és korlátlanul jegyzik a céget és rendelkeznek a könyvtár eszközeivel. 12. szakasz A könyvtár ingatlanvagyona az alapító jóváhagyása nélkül nem idegeníthető el. V. A KÖNYVTÁR SZERVEZETE
13. szakasz A Könyvtár községi közkönyvtár. A könyvtár a község területén fiókkönyvtárak hálózatát szervezi meg az érvényben lévő Szabványokkal összhangban. A fiókkönyvtár szerves része a községi közkönyvtárnak. A fiókkönyvtár alaptevékenysége: a könyvek használatra adása és megőrzése a könyvtáriinformatikai anyagnak, azaz a lefedettségéhez tartozó lakosság információs, kulturális, oktatási, rekreációs szükségletének kielégítése. A fiókkönyvtár lehet állandó helyiségben vagy mozgó könyvtár. 14. szakasz A könyvtárban a következő osztályok alakulnak: – beszerzési, földolgozó és könyvtár-informatikai osztály, – felnőttolvasói osztály, – gyermekolvasói osztály, – honismereti osztály, – kiadótevékenységi osztály, – általános, adminisztratív, anyagi-pénzügyi és egyéb szakmai ügyek osztálya. VI. A KÖNYVTÁR SZERVEI 15. szakasz A könyvtár szervei: az igazgató, az igazgatóbizottság és a felügyelő bizottság.
1. Igazgató
16. szakasz
A könyvtár igazgatóját az alapító nevezi ki és menti föl. Az igazgató négyéves időszakra kap kinevezést, és ismételten kinevezhető.
17. szakasz A könyvtár igazgatója nyílt pályázat lebonyolításával nevezhető ki. Az igazgató kinevezésére irányuló pályázatot a könyvtár igazgatóbizottsága az igazgató megbízatásának letelte előtt 60 nappal a könyvtár alapszabályában megállapított feltételek mellett hirdeti meg és bonyolítja le. Az igazgatóbizottság a nyílt pályázat lejártát követő 30 napon belül történt lebonyolítást követően megválasztja a jelöltet, és javaslatát megküldi az alapítóhoz. A Községi Képviselő Testület az igazgatót az igazgatóbizottság javaslata alapján nevezi ki, a Magyar Nemzeti Tanács előzetes jóváhagyásával, melyet a Községi Tanács kér meg. A Könyvtár igazgatójának kinevezésére illetve felmentésére annak a könyvtárnak az igazgatója ad jóváhagyást, mely az anyakönyvtári ? funkciókat látja el e könyvtárnak. Ha az alapító nem fogadja el az igazgatóbizottság javaslatát, azt úgy kell tekinteni, hogy a pályázat sikertelen volt és megbízott igazgatót kell kinevezni.”
18. szakasz A könyvtár igazgatójává az a jelölt nevezhető ki, aki a törvényben előírt általános követelményeken kívül teljesíti az alábbi különleges követelményeket is: 1. felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 2. legalább három év a művelődésben szerzett tapasztalattal rendelkezik, 3. nincs olyan törvényi vagy egyéb akadály, amely a tisztség gyakorlására alkalmatlanná vagy képtelenné tenné. 5. a községben hivatalos használatban lévő nyelvek ismerete.
Az igazgatói állásra pályázó jelölt a pályázati anyag szervez részeként köteles az intézmény munka programjára és fejlesztésre javaslatot benyújtani. 19. szakasz A könyvtár igazgatója: 1. megszervezi és irányítja a könyvtár működésének folyamatát, 2. meghozza a munka szervezéséről és rendszerezéséről szóló, valamint más általános aktusokat, a törvénnyel és a Könyvtár alapszabályával összhangban. 3. végrehajtja a Könyvtár igazgatóbizottságának határozatait, 4. képviseli a könyvtárt, 5. gondoskodik a könyvtár működésének törvényességéről, 6. felelős a munka terv teljesítéséért, 7. felelős az anyagi és pénzügyi működésért, 8. évi működési programjavaslatot hoz, 9. javaslatot ad az évi munkaprogramról szóló jelentésre, 10) határoz a dolgozók egyéni jogairól, kötelezettségeiről és felelőségéről a törvénnyel, a kollektiv szerződéssel vagy más általános aktussal összhangban, 11) bizottságokat vagy más szerveket nevez ki a Könyvtár hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére, 12) javaslatot tesz az igazgatóbizottságnak szak- program- és művészeti tanács tagjainak kinevezésére,
5. a törvényben és az intézmény alapszabályában megállapított egyéb ügyeket is ellát. 20. szakasz Az igazgató a könyvtár számára anyagi kárt okozó döntésekért a döntések meghozatalára való ráhatása mértékében anyagi felelősséggel tartozik. A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt anyagi kár fennállását a könyvtár igazgatóbizottsága állapítja meg. 21. szakasz Ha az igazgató azt állapítja meg, hogy az igazgatóbizottság vagy más könyvtári szerv döntése törvénybe vagy könyvtári általános aktusba ütközik, kötelessége azonnal figyelmeztetni a döntést meghozó szervet, hogy azt egybe kell hangolnia a törvénnyel, illetve az általános aktussal. Ha az adott szerv a figyelmeztetés után is fenntartja döntését, vagy záros határidőn belül nem jár el az igazgató figyelmeztetése szerint, úgy az adott döntés végrehajtását az igazgató köteles leállítani, és arról haladéktalanul értesíteni az illetékes állami szervet és az alapítót. 22. szakasz Az igazgató a megbízatásának letelte előtt is fölmenthető: saját kérésére, vagy ha megállapítást nyer, hogy eljárásával és magatartásával a könyvtárt súlyos anyagi helyzetbe sodorta, vagy hogy az üzletvitel során a jogszabályokba és a könyvtár általános aktusaiba ütköző módon járt el. 23. szakasz Ha az igazgatónak megszűnik a megbízatása, és a tisztség ellátására rendes eljárásban nem neveznek ki mást, úgy az alapító – nyílt pályázat nélkül – megbízott igazgatót nevez ki, aki rendelkezik mindazokkal a jogokkal, kötelezettségekkel és felelősséggel, amelyek az igazgatót a törvény alapján megilletik. Megbízott igazgató legföljebb egy évre nevezhető ki. 2. Igazgatóbizottság 24. szakasz Az igazgatóbizottság a könyvtár igazgatási szerve. Az igazgatóbizottsági tagokat az alapító a művelődési tevékenység kiemelkedő szakemberei és ismerői köréből négyéves időszakra nevezi ki és menti föl; ugyanaz a tag legföljebb kétszer kaphat kinevezést. Az igazgatóbizottság elnökét az alapító az igazgatóbizottsági tagok köréből nevezik ki. A könyvtár igazgatóbizottsága hét tagból áll, akik közül négyet az alapító javaslatára kell kinevezni, egyet a Magyar Nemzeti Tanács nevez ki, ketten pedig – a könyvtár reprezentatív szakszervezetének javaslatára, illetve ha reprezentatív szakszervezet nincs, úgy az alkalmazottak többségének javaslatára – az alkalmazottak köréből kapnak kinevezést. A Magyar Nemzeti Tanács véleményezi az intézmény igazgatóbizottsági tagjaira tett javaslatot. Az igazgatóbizottság összetételében gondoskodni kell arról, hogy a kevésbé képviselt nem legalább 30%-ban képviselve legyen. Az igazgatóbizottság elnökét és tagjait munkájukért – az alapító aktusában megállapított feltételek és mércék szerint – megilletheti díjazás.
Ha az igazgatóbizottság elnökének, illetve tagjának megbízatása a mandátum letelte előtt megszűnik, az igazgatóbizottsági elnök és tag kinevezéséig az alapító – legföljebb egy éves időszakra – a könyvtár igazgatóbizottságába megbízott elnököt és tagot nevezhet ki.
25. szakasz Az igazgatóbizottság üléseit az igazgatóbizottság elnöke hívja össze és vezeti. Igazgatóbizottsági ülést kell összehívni: 1. a munkaprogram szerint és az igazgatóbizottság saját kezdeményezésére, 2. az alapító kérésére, 3. az igazgató kérésére, 4. a könyvtár felügyelő bizottságának kérésére, 5. a könyvtár szakszervezetének kérésére. Az igazgatóbizottsági ülés összehívására irányuló kérést a jelen szakasz 2. bekezdésének 2–5. pontjában foglalt esetekben az igazgatóbizottsági elnökhöz kell írásban és indoklással ellátva benyújtani. 26. szakasz Az igazgatóbizottság jogérvényes döntéseket akkor hozhat, ha az ülésen a tagjainak többsége jelen van. Az igazgatóbizottság döntéseit a tagjainak teljes számához viszonyított többséggel kell hozni. 27. szakasz Az igazgatóbizottság ülései nyilvánosak. Az igazgatóbizottság ülése kivételesen zárt lehet a nyilvánosság számára a jelen alapszabályban megállapított esetekben, illetve az esetben, ha üzleti titok körébe tartozó kérdést vitat meg. 28. szakasz Az igazgatóbizottsági üléseken jegyzőkönyvet kell vezetni; a jegyzőkönyvet az igazgatóbizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. 29. szakasz Az igazgatóbizottság az alábbi teendőket látja el: 1. meghozza az alapszabályt 2. meghozza a törvényben és alapszabályban előirányzott egyéb általános aktusokat 3. meghatározza az üzlet- és fejlesztési politikát 4. dönt az intézmény üzletviteléről 5. az igazgató javaslatára az alapító jóváhagyásával meghozza az intézmény munkaprogramját 6. az alapító jóváhagyásával meghozza az éves pénzügyi tervet 7. elfogadja az éves elszámolást 8. elfogadja a működésről és üzletvitelről szóló éves jelentést 9. a törvénnyel összhangban jogállásbeli változásokra tesz javaslatot 10. a törvénnyel összhangban nyílt pályázatot hirdet meg és bonyolít le az igazgató kinevezésére 11. kiválasztja az igazgatójelöltet, és a törvényben megállapított időn belül javaslatát megküldi az alapítóhoz 12. az igazgatóval a megválasztása szerinti határidő leteltéig, illetve a fölmentéséig szóló határozott időre munkaszerződést köt, ha pedig már határozatlan időre a könyvtárban alkalmazásban
álló személyt neveztek ki igazgatóvá, a munkáról szóló törvénnyel összhangban szerződésfüggeléket köt vele 13. a törvényben és az alapszabályban megállapított egyéb kérdésekről dönt.
3. Felügyelő bizottság
30. szakasz
A felügyelő bizottság felügyeli a könyvtár üzletvitelét. A felügyelő bizottsági tagokat az alapító négyéves időszakra nevezi ki és menti föl; ugyanaz a tag legföljebb kétszer kaphat kinevezést. A felügyelő bizottság elnökét az alapító a felügyelő bizottsági tagok köréből nevezi ki. A könyvtár felügyelő bizottsága három tagból áll, akik közül kettőt az alapító javaslatára kell kinevezni, egy pedig – a könyvtár reprezentatív szakszervezetének javaslatára, illetve ha reprezentatív szakszervezet nincs, úgy az alkalmazottak többségének javaslatára az alkalmazottak köréből kap kinevezést. A felügyelő bizottság összetételében gondoskodni kell arról, hogy a kevésbé képviselt nem legalább 30%-ban képviselve legyen. A felügyelő bizottság elnökét és tagjait az alapító aktusában megállapított feltételek és mércék szerint munkájukért megilletheti díjazás. Ha a felügyelő bizottság elnökének, illetve tagjának megbízatása a mandátum letelte előtt megszűnik, a felügyelő bizottsági elnök és tag kinevezéséig az alapító – legföljebb egyéves időszakra – az intézmény felügyelő bizottságába megbízott elnököt és tagot nevezhet ki.
31. szakasz A felügyelő bizottság a munkájáról évente legalább egyszer jelentést terjeszt az alapító elé.
32. szakasz A felügyelő bizottság üléseit annak elnöke hívja össze és vezeti. A felügyelő bizottság jogérvényes döntéseket akkor hozhat, ha az ülésen a tagjainak többsége jelen van. A felügyelő bizottság döntéseit a tagjainak teljes számához viszonyított többséggel kell hozni. 33. szakasz Felügyelő bizottsági ülést a felügyelő bizottság saját kezdeményezésére, az igazgatónak, az alapítónak és a könyvtár szakszervezetének kérésére kell összehívni. 34. szakasz A felügyelő bizottság a hatásköre keretében az alábbi teendőket végzi: – felügyeli a törvények és egyéb jogszabályok végrehajtását, – felügyeli az igazgatóbizottság határozatainak végrehajtását, – felügyeli az eszközök rendeltetésszerű felhasználását, – felügyeli a felügyeleti szervek által az üzletvitelben észlelt hiányosságok kiküszöbölésére kiadott meghagyások végrehajtását, – a törvényben megállapított egyéb teendőket végez. 35. szakasz A felügyelő bizottság ülésén jegyzőkönyvet kell vezetni; a jegyzőkönyvet a felügyelő bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
VII. TERVEZÉS A KÖNYVTÁRBAN 36. szakasz A könyvtár a törvénnyel és saját általános aktusaival összhangban középtávú fejlesztési tervet és éves fejlesztési programot hoz. A középtávú fejlesztési tervnek különösen tartalmaznia kell: – a fejlesztési célokat és politikát, – a szolgáltatások terjedelmét, szerkezetét és minőségét, – a kitűzött célok valóra váltásához nélkülözhetetlen kapacitásokat (szakemberek, fölszerelés, helyiségek), – a folyó üzletvitelhez és fejlesztéshez szükséges eszközök biztosításának módját és – a terv teljesítését érintő egyéb kérdéseket. 37. szakasz A könyvtár éves programja a középtávú tervnek az adott évben történő valóra váltásához szükséges intézkedések és tevékenységek foglalata. 38. szakasz A középtávú tervet és az éves munkaprogramot az igazgató készíti el és terjeszti elő, majd – az alapítótól előzetesen beszerzett jóváhagyással – az igazgatóbizottság hozza meg. VIII. A TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK 39. szakasz A könyvtár a működéséhez szükséges eszközöket a községi költségvetésből szerzi. Működéséhez a könyvtár egyéb forrásokból is szerez eszközöket: – tevékenységgyakorlással szerzett bevételekből, – szolgáltatási díjakból, – termékértékesítésből, – szerzői és szomszédos jogok átengedéséből, – hagyatékból, adományból, védnökségből és – a törvénnyel összhangban egyéb módon.
IX. KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉS 40. szakasz Ügyvitele során a könyvtár a tevékenységének közegében – a törvényi rendelkezéseknek megfelelően – síkraszáll a környezet megóvásáért. Lehetőségeihez mérten a könyvtár a környezetvédelemmel és környezetfejlesztéssel foglalkozó szerveknek és szervezeteknek minden szükséges segítséget megad. A környezetvédelmi és környezetfejlesztési intézkedések foganatosításáért az igazgató tartozik felelősséggel. X. ÜZLETI TITOK 41. szakasz
Üzleti titok a könyvtár általános aktusaiban rögzített minden olyan okmány és adat, amelynek kívülállóval való közlése a könyvtár üzleti érdekeibe ütközne, az érdekeinek és a szakmai tekintélyének ártana. 42. szakasz Üzleti titok harmadik személlyel csak törvényben, a jelen alapszabályban vagy a könyvtár egyéb általános aktusában előírt módon közölhető. Üzleti titkot harmadik személlyel az igazgató vagy az általa arra feljogosított személy közölhet. 43. szakasz A könyvtár alkalmazottai az üzleti titkot kötelesek megőrizni, és azt kívülállóval nem szabad közölniük vagy számára hozzáférhetővé tenniük. Az üzletititok-tartási kötelezettség az alkalmazott könyvtárbeli munkaviszonyának megszűnése után is fennmarad. XI. A SZAKSZERVEZETTEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS 44. szakasz A könyvtár szakszervezete a törvényben rögzített jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A könyvtárbeli szakszervezeti jogok és kötelességek érvényesítésének módját és eljárását a szakszervezet szabályai állapítják meg. XII. AZ ALAPSZABÁLY ÉS AZ ÁLTALÁNOS AKTUSOK 45. szakasz A könyvtár alapvető általános aktusa az alapszabály. Minden egyéb általános aktusnak az alapszabály rendelkezéseivel összhangban kell állnia. Az alapszabály rendelkezései nem állhatnak ellentétben a könyvtár alapításáról szóló rendelettel. Az alapszabályt – az alapító jóváhagyásával – az igazgatóbizottság hozza meg és módosítja. Az alapszabályt és az általános aktusokat a könyvtár hirdetőtábláján kell közzétenni, és a közzétételüket követő nyolcadik napon lépnek hatályba, hacsak az adott aktus más hatálybalépési napot nem ír elő. 46. szakasz A könyvtár további általános aktusai: a könyvtárbeli meghatározott viszonyokat általánosságban rendező szabályzatok, kollektív szerződések, ügyrendek és határozatok. A könyvtárban a következő általános aktusokat kell meghozni: 1. a belső szervezetről és a munkakörök besorolásáról szóló szabályzatot, 2. a munkaviszonyról szóló szabályzatot, 3. egyéb olyan általános aktusokat, amelyeknek meghozatali kötelezettsége törvényből vagy egyéb jogszabályból fakad. A könyvtár szervei által hozott egyedi aktusoknak összhangban kell állniuk az általános aktusok rendelkezéseivel.
47. szakasz A munkakörök besorolásáról szóló szabályzatot és a munkaviszonyról szóló szabályzatot az igazgató hozza meg. Az esetleges további általános aktusokat az igazgató hozza meg, hacsak az általuk szabályozott anyag jellegéből nem az következik, hogy az az igazgatóbizottság hatáskörébe tartozik. Ha egy adott általános aktus meghozatalára vonatkozó hatáskör tekintetében ellentét következne be, úgy a hatáskör kérdésében az igazgatóbizottság dönt. A könyvtár szervezeti fölépítéséről és munkaköreinek besorolásáról szóló aktust jóváhagyásra meg kell küldeni a Községi Tanácshoz.
48. szakasz Az alapszabály meghozatalát, módosítását és kiegészítését kezdeményezheti: – az alapító, – az igazgatóbizottság, – az igazgató, – a szakszervezet. Az írásban benyújtott kezdeményezés alapján az alapszabály meghozataláról, módosításáról és kiegészítéséről az igazgatóbizottság dönt. XIII. ALKALMAZOTTAK 49. szakasz Tevékenységének gyakorlása érdekében a könyvtár dolgozókat alkalmaz. Az alkalmazottak számát, az alkalmazásuk és besorolásuk feltételeit – az alapító jóváhagyásával – az igazgató állapítja meg. 50. szakasz Az alkalmazottakat a törvénynek és a kollektív szerződésnek megfelelően megilleti a munkabérhez való jog és a munkaviszonyból származó egyéb jogosultságok. A könyvtár által kötött egyedi kollektív szerződés az alapító jóváhagyása nélkül nem léphet hatályba. XIV. A KÖNYVTÁR MEGSZŰNÉSE 51. szakasz A könyvtár a megszüntetésével megszűnik. A könyvtár megszüntetéséről az alapító határoz. A könyvtárt meg kell szüntetni, ha megállapítást nyer, hogy a fennmaradásának nincsenek meg a törvényes vagy gazdasági feltételei. XV. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 52. szakasz Az alapszabályt hitelesen értelmezni az igazgatóbizottság jogosult. 53. szakasz
A jelen alapszabályban rögzített általános aktusokat az alapszabály hatályba lépését követő három hónapon belül kell meghozni. 54. szakasz Ez az alapszabály – az alapítótól beszerzett jóváhagyást követően – a könyvtár hirdetőtábláján való közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
Magyarkanizsa, 2001. augusztus 8. ______________________________ az igazgatóbizottság elnöke
