A Magyar Tudományos Akadémia 2012. évi költségvetésének fejezeti indokolása
I. A célok meghatározása, felsorolása
A költségvetés kialakításakor – támaszkodva arra, hogy a kutatást, a fejlesztést és az innovációt a Kormány a gazdaságot és a társadalmat élénkítő tevékenységi területeknek tekinti –figyelembe kellett venni, hogy bár a hazai forráslehetőségek szűkülnek, a kutatóhálózat személyi és tárgyi feltételeinek megújítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az országban egyedülálló kutatóhálózat értékeit ne csak megőrizzük, hanem a biztosítható keretek között fejlesszük is. Az Akadémia kutatási és fejlesztési koncepciójának megvalósításával tud az ország társadalmi és gazdasági céljainak megvalósításához alkotóan hozzájárulni. Az Akadémiai kutatóhálózatban folyó kutatások finanszírozásának változatlanul meghatározó tényezője kell, hogy legyen a pályázati forrásokból megszerezhető támogatás, s ehhez a hazai és nemzetközi pályázatokon való eredményes részvétel. A kutatási támogatások megszerzésében kialakult, s egyre erősödő verseny miatt az Akadémia vezetése különösen fontosnak tartja, hogy a kutatás és fejlesztés szabályozási eszközei és finanszírozási feltételei kiszámíthatóak és átláthatóak legyenek. Ezek nélkül rendkívül nehéz, vagy lehetetlen biztosítani az akadémiai kutatóhálózat sikeres részvételét a hazai, és - a forrásbevonás és a kutatások nemzetközi integrációja miatt különösen fontos - európai uniós projektekben. A 2011. évben megkezdődtek az intézményhálózat megújításának előkészületei. A 2012. évre a kiválóságot, a fenntarthatóságot és a versenyképességet szem előtt tartó megújítási folyamat során az MTA kutatóintézet-hálózatát alkotó 40 önálló költségvetési szervből (38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból) 15 önálló jogi személyiségű költségvetési szerv (5 kutatóintézet és 10 kutatóközpont) alakul. A megújuló kutatóközpontok ésszerűbb és takarékosabb intézményi működési keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia mentén végezhetik közfeladataikat, a kutatási potenciál megőrzése mellett. A célok: 1. A kutatási infrastruktúra fejlesztése 2. A kutatóhálózat fejlesztése: 2.1. Új akadémiai kutatócsoporti létrehozása egyetemeken 2.2. Szerkezeti átalakítás (a megújuló intézetek célzott támogatása) 3. A Lendület program folytatása és kiegészítése (Lendület III.)
~2~
4. Az OTKA-programok fejlesztése A megújult rendszerben a kutatók és az intézetek egyaránt megőrzik tudományos autonómiájukat, növelhetik kutatói hatékonyságukat és tervezhetik tudományos pályájukat. Az új központokban a kutatás céljai és szempontjai lesznek a legfontosabbak, az adminisztráció ennek érdekében és ezt szolgálva alakul át, az ésszerűsítés nyomán a kutatási egységek nagyobb flexibilitást is nyernek. A kutatóközpontok intézetei számára nem a tudományági megítélésre való hivatkozás, hanem a tudományterületen elért mérhető tudományos teljesítmény, a kutatói eredményesség és a kiválóság teremthet biztos, hosszú távú tudományos kilátásokat. A megújult struktúrában létrejövő központok kiszámítható költségvetési keretekkel kezdhetik el működésüket 2012-ben, és megközelítőleg két év áll majd rendelkezésükre, hogy az új egységekben való hatékony működésük belső feltételrendszerét tovább finomítsák. Az várható a tervezett megújulástól, hogy a kutatóközpontok a nemzetközi pályázatokon erőteljesebb konzorciumvezetői szerepvállalásra lesznek képesek. A tervek szerint 2012-től kezdődik az évek óta szükséges kutatási infrastruktúra megújítása a korszerűsített rendszerben. A kutatóintézet-hálózat megújulásával párhuzamosan a kutatóhálózaton kívüli egyéb akadémiai intézmények és szervezeti egységek intézményi működése is ésszerűsödik. A hatékony és takarékosabb üzemelés érdekében a területi bizottságok öt titkársága egy önállóan működő költségvetési szervként működik tovább, míg a jóléti intézmények között lévő öt üdülő egyetlen üdülési központtá alakul. Megszűnik a Kutatásszervezési Intézet, mely beintegrálódik – a Magyar Tudományos Művek Tárának üzemeltetésével együtt – az MTA Könyvtárába. A 2011. január 1-jén 58 költségvetési szerv helyett 2012. január 1-jétől 23 működik majd az MTA intézményhálózatában. II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2012-ben Millió forintban, egy tizedessel
Megnevezés Költségvetési szervek Fejezeti kezelésű előirányzatok Ebből: OTKA Programok Központi kezelésű előirányzatok Összesen
Kiadás 2011. 2012. 37.629,0 49.409,6 13.876,8 8.073,5
Bevétel 2011. 2012. 9.937,9 14.006,1 4.400,0
Támogatás 2011. 2012. 27.691,1 35.403,5 9.476,8 8.073,5
5.436,0
7.936,0
-
-
5.436,0
7.936,0
51.505,8
57.483,1
14.337,9
14.006,1
37.167,9
43.477,0
~3~
Létszámkeret alakulása: Megnevezés Költségvetési szervek Fejezeti kezelésű előirányzatok Központi kezelésű előirányzatok Összesen
Engedélyezett létszám (fő) 2011. 2012. 5.732 5.565 5.732
5.565
A 2011. évhez képest változást jelentett, hogy ▪ az államháztartási hiánycél megtartása miatti előirányzat-csökkentés 1.391,4 millió Ft volt, ▪ a NEFMI fejezettől nullszaldós támogatás-átcsoportosítás keretében tagdíjtámogatásra 0,5 millió Ftot vettünk át, ▪ a fejezet a fejlesztési igényeit a kormányzat az alábbiak szerint elfogadta: millió Ft Fejlesztési jogcímek
Támogatás
1. Kutatási infrastruktúra fejlesztése
2.000,0
2. A kutatóhálózat fejlesztésére:
1.800,0
3. A „Lendület” program folytatása
1.400,0
MTA fejlesztése összesen: (1+2+3):
5.200,0
4. OTKA Programok fejlesztése
2.500,0
Akadémia fejezet fejlesztése mindösszesen:
7.700,0
A fejlesztés a 2011. évi támogatás 20,7%-a. A fejezet központilag elrendelte az 5%-os létszámcsökkentést, minden irányítása alá tartozó költségvetési szervezete esetében, melynek eredményeképpen az engedélyezett létszám 5.732 főről 5.565 főre, 167 fővel csökkent. Ez a csökkenés még nem tartalmazza a kutatóhálózati megújulásból eredő létszámleépítést, mely a 2012. évben következik be. Az intézményhálózat által várható többletbevételi előirányzatok az adott intézetnél kerültek megtervezésre, az eddigi fejezeti kezelésben történő tervezés helyett.
~4~
III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban
III.1. Intézményekkel történő feladatellátás − Az intézményrendszerben bekövetkezett változások rövid összefoglaló bemutatása Az intézményhálózat megújításán túl, a tervezési körirat által meghatározott tervezési rendnek megfelelően az alábbi változások történtek: ► Az 1. Titkárság cím alá került a Területi akadémiai bizottságok titkársága mint új intézmény, mely az eddigi 5 területi bizottság titkárságának összeolvadásával egy új önállóan működő költségvetési szervként jött létre, melynek a gazdálkodásáért 2012. évtől az MTA Titkársága a felelős. ► Az 1. Titkárság cím alá került a Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása, valamint a Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak alcím, amely a 2011. évben a fejezeti kezelésű előirányzatok között került megtervezésre. ► Az új címrendben az eddig három címen megtervezésre került kutatóintézetek 2012. évtől egy címen összevonva Kutatóközpontok, kutatóintézetek néven szerepel. A fejezeti kezelésű előirányzatok közül ide került a Lendület Program, az Infrastruktúra fejlesztés, az Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása, valamint a Fiatal kutatók pályázatos támogatása. ► Új alcímként jelent meg 2012-re a Kutatóhálózat megújításához kapcsolódó támogatás.
~5~
− Az intézményrendszer összetétele címenként 1. cím 1. alcím: MTA Titkárság Igazgatása Az MTA Titkársága a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTA tv.) 19.§-ában foglaltak szerint az Akadémia köztestületi feladatait szervező, az Akadémia kutatóhálózatának és más intézményeinek igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatait ellátó köztestületi költségvetési szerv, mely az Alapító okiratában meghatározott közfeladatokat lát el. Főbb feladatai a következők: ● A Titkárság feladata, hogy az Akadémia választott vezetőinek és köztestületi szerveinek munkáját támogatva elősegítse az MTA tv.-ben megfogalmazott akadémiai feladatok megvalósítását; ● A Titkárság látja el az Akadémia nemzetközi kapcsolataiból eredő adminisztratív lebonyolítási, elszámoltatási feladatokat, ● A Titkárság az MTA testületeinek működéséhez szükséges döntéseket előkészítő, szervező, összehangoló, végrehajtó és ellenőrző tevékenységet lát el. Biztosítja a köztestületi tagok részére tagságukból eredő jogaik gyakorlásának feltételeit; ● A Titkárság hajtja végre a Közgyűlés, a közgyűlési bizottságok, az Elnökség, a Vezetői Kollégium, annak állandó bizottságai, a Doktori Tanács, a tudományos osztályok és bizottságok, valamint a Bolyai Kuratórium működésével kapcsolatos feladatokat; ● A Titkárság biztosítja az AKT és szakbizottságainak működési feltételeit, készíti elő döntéseit és gondoskodik végrehajtásukról. Tartja a kapcsolatot a kutatóhálózattal, és figyelemmel kíséri a kutatási feltételek meglétét; ● A Titkárság végzi el az akadémiai költségvetés operatív pénzügyi, gazdasági feladatait; ellátja a fejezeti gazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Átruházott hatáskörben ellátja az MTA vagyonának kezeléséből adódó gazdálkodási és képviseleti feladatokat; ● A Titkárság segíti, irányítja és ellenőrzi az akadémiai intézmények pénzügyi, gazdasági munkáját; ● A Titkárság látja el a Doktori Tanács Titkárságának pénzügyi-gazdasági feladatait; ● A Titkárság adományokat fogadhat el, hagyatékot kezelhet a vonatkozó belső szabályozások szerint. 1. cím 2. alcím: MTA Doktori tiszteletdíjak és Bolyai ösztöndíjak A Doktori Tanács Titkársága feladatai közé tartozik az MTA doktora cím elnyerése érdekében benyújtott pályázatok elbírálása, gondozása az MTA tv., valamint az MTA Doktori Szabályzata alapján. A doktori címmel rendelkezőknek tiszteletdíj folyósítása a többször módosított 4/1995. (I. 20.) Korm. rendelet és a tárgyévi költségvetésről szóló törvény alapján történik. A Tudományos Minősítő Bizottság jogutódjaként a tudomány doktora, illetve kandidátusa fokozatok honosítása az 55/1995. (V. 17.) Kormányrendelet alapján kerül lebonyolításra. A Doktori Tanács Titkársága a Vezetői Kollégium 1997. november 12-ei döntése alapján ellátja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj ügyintézésével és Kuratórium és a szakértői kollégiumok működésével kapcsolatos titkársági feladatokat. Így feladata a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kifizetése a 316/2001. (XII. 28.) Korm. rendelettel módosított 156/1997. (IX. 19.) Kormányrendelet, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Szabályzata és a tárgyévi költségvetésről szóló törvény alapján.
~6~
1. cím 3. alcím: Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak Az akadémikusokat a hazai tagok választják az Akadémia tagjai közé. A 70 évesnél fiatalabb akadémikusok száma nem haladhatja meg a 200 főt, a hazai akadémikusok teljes száma pedig a 365 főt. A Magyarországon élő hazai akadémikusok tudományos teljesítményét és köztestületi munkáját az Akadémia havi tiszteletdíj folyósításával is elismeri. A tiszteletdíj a hazai akadémikust élete végéig megilleti, elhalálozása esetén annak meghatározott hányadát hozzátartozói ellátásként (özvegyi és árvaellátásként) kell folyósítani. Az akadémikusi és hozzátartozói ellátások pénzügyi fedezetét az Akadémia költségvetési fejezetében elkülönítetten kell megállapítani. (MTA tv. 6.§) A tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások mértékét a többször módosított 4/1995. (I.20.) Korm. rendelet állapítja meg. A tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások folyósításával kapcsolatos feladatokat (szakmai, pénzügyi) az MTA Titkársága állományába tartozó munkatársak látják el. 1. cím 4. alcím: MTA Köztestületi feladatok Az MTA Titkárságán belül külön költségvetési alcímen kell a köztestülettel kapcsolatos feladatok szakmai és pénzügyi végrehajtását lebonyolítani. Ezek közül a legfontosabbak: ▪ Közgyűlések megszervezés, lebonyolítása; ▪ Határon túli magyarok titkárságának - Kapcsolatok Program - teljes körű szakmai és pénzügyi megszervezése, ellátása; ▪ Határon túli magyar tudományosság ösztöndíj támogatása; ▪ Különböző kiadványok megjelentetési feladatai; ▪ Kegyeleti kiadások és tudóssegélyek kifizetése; ▪ Különböző díjak számfejtése, kifizetése, ezek közül a legfontosabbak: ◦ Akadémiai Aranyérem ◦ Akadémiai Díjak ◦ Akadémiai Ifjúsági Díj ◦ Akadémiai Újságírói Díj ◦ Pedagógus Pályadíj A köztestületi feladatok ellátását mind szakmai, mind pénzügyi oldalról az MTA Titkársága állományába tartozó munkatársak látják el. 1. cím 5. alcím: MTA Területi akadémiai bizottságok titkársága A területi akadémiai bizottság szakmai munkájának lebonyolítását, koordinálását, szakmai és pénzügyi feladatainak ellátását minden hazai bizottság mellett önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként létrehozott titkárságok végezték a 2011. évben. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként működő öt területi titkárság a 2012. évtől egy önállóan működő költségvetési szervbe integrálódik. Az MTA tv 16.§-ában foglaltak szerint az Akadémia területi bizottságokat tart fenn, amelyek az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően szervezik a köztestület regionális működését. Az Akadémia területi bizottságai: a) az MTA Debreceni Területi Bizottsága (DAB; működési területe: Hajdú-Bihar, Jász-NagykunSzolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye); b) az MTA Miskolci Területi Bizottsága (MAB; működési területe: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye);
~7~
c) az MTA Pécsi Területi Bizottsága (PAB; működési területe: Baranya, Somogy, Tolna, Zala megye); d) az MTA Szegedi Területi Bizottsága (SZAB; működési területe: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye); e) az MTA Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB; működési területe: Fejér, Győr-Moson- Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém megye). Az Akadémia határon túli területi bizottsága az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága (KAB; működési területe Románia). A titkárságok főbb feladatait a következőkben lehet összefoglalni: ● koordinálják a bizottságok és munkaszervezeteinek programjait, konferenciáit; ● információkat szolgáltatnak a bizottságok régióihoz tartozó kutatók számára az Akadémia köztestületi tevékenységével kapcsolatban; ● elvégzik a bizottságok és munkaszervezetek adminisztrációs feladatait; ● ellátják a gazdálkodási feladatokat; ● üzemeltetik a bizottságok székházait, ezzel összefüggésben szálláshely-szolgáltatásokat is ellátnak; ● a bizottságok szak- és munkabizottságai részére a rendezvényekhez a szükséges termeket biztosítják, valamint a termek szabad kapacitását értékesítik. 1. cím 6. alcím: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Az Akadémia Alapszabályának 62. §-ában foglaltak szerint az Akadémia támogatja az Akadémiával társult, külön alapszabállyal rendelkező önálló szervezetet, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát (SZIMA), amelynek adminisztratív feladatait annak titkársága látja el. A SZIMA-t az Akadémia közgyűlése a 1992. évben alapította meg. A SZIMA feladataihoz kapcsolódó gazdálkodási, pénzügyi feladatokat 2010. január 1-jétől kezdődően az MTA Titkársága munkatársai látják el. 1. cím 7. alcím: Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása Az alcím – intézményi alcímként - három fejezeti kezelésű előirányzat összevonásával keletkezett: XIII/2/2/1 Magyar Tudomány XIII/2/2/2 Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása XIII/2/2/3 Központi kiadványok támogatása A keret tartalmazza az Akadémia tudományos könyv- és folyóirat-kiadási tevékenységének az erre a célra elkülönített keretet, a központilag kiadásra kerülő kiadványok megjelentetésére szolgáló keretet, valamint a Magyar Tudomány folyóirat megjelenéséhez adható támogatási keretet. Az MTA tv. szerint az Akadémia joga és kötelezettsége, hogy támogassa a tudományos könyv- és folyóirat-kiadást. Ezt a kötelezettségét úgy teljesíti, hogy a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsággal egyetértésben a tudományos osztály alakítja ki az Akadémia könyv- és folyóirat-kiadási politikáját, illetve a rendelkezésre álló keretösszegen belül dönt a könyvek és a folyóiratok támogatásáról. Az osztály az éves kiadványtervek rangsorolási javaslatát a tudományos bizottságokkal egyetértésben alakítja ki.
~8~
1. cím 8. alcím: Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak Az alcím – intézményi alcímként - két fejezeti kezelésű előirányzat összevonásával keletkezett: XIII/2/4 Sajátos nemzetközi kapcsolatok XIII/2/5 Nemzetközi tagdíjak A keret tartalmazza az Akadémia sajátos nemzetközi kapcsolataihoz kapcsolódó kiadásainak támogatását, valamint a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi szervezetekben való részvétele miatt fizetendő tagsági díjainak támogatási keretösszegét. 2. cím: MTA Könyvtára A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának megalapítása gróf Teleki József, az MTA első elnöke nevéhez fűződik, aki 1826-ban 30 000 kötetes családi könyvtárának felajánlásával vetette meg az Akadémia első tudományos intézményének alapjait. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a tudományos ismeretek terjesztésének és a tudományos munka előmozdításának feladatát látja el, történeti szempontból is országos jelentőségű nyomtatott, kéziratos, levéltári és egyéb információhordozókon található anyagot gondozó nemzeti intézmény. Az intézmény működését az MTA tv. 19. § (3) bekezdése és a kapcsolódó Alapszabály 59. § szabályozza. A szakmai feladatokat a nyilvános könyvtári ellátásról szóló 1997. évi többször módosított CXL törvény írja elő. 3. cím 1. alcím: MTA Kutatóintézetek Az alcím három intézményi cím összevonásával keletkezett: IV. Matematikai és természettudományi kutatóintézetek V. Élettudományi kutatóintézetek VI. Társadalomtudományi kutatóintézetek Az Akadémia a kutatóintézetek költségvetési címen belül külön alcímeken tervezte meg azoknak a kiemelt programoknak az előirányzatait, melyek a megújult kutatóintézeti hálózat szakmai feladatainak sikeres megvalósítását hivatottak biztosítani. Az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa és az Elnökség támogatásával megkezdődtek az intézményhálózat megújításának előkészületei. A kiválóságot, a fenntarthatóságot és a versenyképességet szem előtt tartó megújítási folyamat során az MTA kutatóintézet-hálózatát alkotó 40 önálló költségvetési szervből (38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból) 15 önálló jogi személyiségű költségvetési szerv (5 kutatóintézet és 10 kutatóközpont) alakul. A megújuló kutatóközpontok ésszerűbb és takarékosabb intézményi működési keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia mentén végezhetik közfeladataikat, a kutatási potenciál megőrzése mellett. A kutatóintézet-hálózat megújulásával párhuzamosan a kutatóhálózaton kívüli egyéb akadémiai intézmények és szervezeti egységek intézményi működése is ésszerűsödik. Az intézményhálózat megújításának előzményei és indokai Az Akadémia 2009–2011 között az intézethálózat szerves megújítását két programmal (a Lendület Programmal és az MTA-Q2 Természettudományi Kutatóközponttal), valamint a kiszámítható
~9~
intézményfinanszírozást biztosító alapellátási támogatási modell bevezetésével indította el (forrásátcsoportosítás és külső forrásbevonás révén). Az utóbbi két évtizedben változatlan, rugalmatlan intézményhálózat eredményes működéséhez – jelentősen romló pénzügyi, infrastrukturális és személyi feltételek mellett – azonban nem hatékony többletforrásokat juttatni. A kutatóhálózat szétaprózott, amelynek következménye a többszörös költség és a szakmai töredezettség. A kutatóintézet-hálózat mély szerkezeti problémáinak gyökere az, hogy miközben a tudományos kutatás nemzetközi, finanszírozási, infrastrukturális és személyi feltételrendszere az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment át, az akadémiai kutatóintézet-hálózat szerkezete nem, vagy alig változott. 2011-ben nem voltak kutatási és fejlesztési pályázati kiírások, ezért 2012-ben valamennyi kutatófejlesztő és innovációval foglalkozó intézmény igen súlyos helyzetben lesz. Ugyanakkor egyedülálló lehetőség adódik arra, hogy azon kutatási szervezeteknél, ahol jelentős szerkezeti megújulást és hatékonyságnövekedést valósítanak meg, megteremtsük a közfeladatok alapfinanszírozása és a programok versenyfinanszírozása közötti egyensúlyt. 2012-ben a pályázati rendszerben várhatóan kieső bevételek helyett világos feladatfinanszírozási konstrukcióval az intézményrendszer finanszírozása hosszú időre stabilizálható. Az intézményhálózat átalakítása mellett folyamatosan javasoljuk a kormányzat számára a gyökeres átalakításra szoruló hazai tudományfinanszírozás rendszerének újragondolását, hogy a magyar tudományban elindult kedvezőtlen tendenciát megfordíthassuk. A kutatóhálózat megújításának további nehézsége, hogy az intézetek többsége kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán üzemeltethető ingatlanokban helyezkedik el. Ezen a helyzeten egy jelentős mértékű ingatlanfejlesztés segíthet. A fejlesztés kulcseleme a „minőségi csere”, amelyben az intézetek, kutatóközpontok számára általában az egyetemek közelében lévő új, a jelenleginél kisebb alapterületű, hatékonyan üzemeltethető létesítmény épül (lásd MTA-Q2 projekt). A fejlesztés forrása állami támogatás, amelynek egésze, vagy jelentős része a jelenlegi (kutatásra kevéssé alkalmas, de más szempontból ugyanakkor értékes) ingatlanok értékesítéséből visszafizethető, vagy létrehozható belőle egy olyan alap, amely az akadémiai hálózat működését stabilizálhatja. Az új kutatóközpontok rövid ismertetése Agrártudományi Kutatóközpont A kutatóközpont tevékenységének célja, hogy alapkutatásokat, alkalmazott kutatásokat és fejlesztéseket végezzen az agrártudományok területén, valamint részt vegyen tudományos és szakmai ismeretek átadásában a társadalom részére. Bölcsészettudományi Kutatóközpont A kutatóközpont a filozófia, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a néprajz, a régészet, a történettudomány és a zenetudomány területén alap- és alkalmazott kutatásokat művelő és koordináló, közfeladatokat ellátó önálló jogi személy, amely a történelem, a művelődés, a művészetek és a társadalmi-kulturális örökség – az Európai Unióban nemzeti hatáskörbe utalt – kutatását végzi. Szervezeti egységeinek, az intézeteknek hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerére alapozva, azokat ápolva és bővítve elősegíti a magyar és magyarországi bölcsészettudományi kutatások sokoldalú jelenlétét a hazai és nemzetközi tudományos életben. Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Feladata csillagászati és földtudományi (földrajzi, földtani, geokémiai, geodéziai és geofizikai) kutatások végzése, a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat működtetése. Feladata továbbá felfedező kuta-
~ 10 ~
tások (alapkutatások) végzése, ezek eredményeinek felhasználásra való előkészítése, illetőleg közzététele; a felfedező kutatáshoz szükséges elméleti vizsgálatok, obszervatóriumi, terepi és laboratóriumi mérések végzése, tudományos műszerek, módszerek kialakítása, valamint a mérési adatok tudományos feldolgozása és publikálása, obszervatóriumok fenntartása, illetőleg szükség esetén újak létesítése. Energetikai Kutatóközpont Feladata nemzetközi színvonalú tudományos kutatások folytatása a magyar nukleáris biztonsági szaktudás folyamatos elmélyítése érdekében, a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőmű-blokkok biztonságáról, az üzemanyagciklus zárásáról, az új atomerőmű-generáció kifejlesztéséről, az ionizáló sugárzások (neutron, γ- és elektronsugárzás) és az anyag kölcsönhatásáról, valamint az izotóp- és nukleáris kémia, a sugárhatás-kémia, a sugárvédelem és nukleáris biztonság, a reakciókinetika, a heterogén katalízis és az ún. „megújuló” energiaforrások területén. Közgazdaságtudományi Kutatóközpont A kutatóközpont elméleti és empirikus kutatásokat végez a közgazdaság-tudomány, a világgazdasági és regionális kutatások területén, valamint mindezek más társadalomtudományokkal határos területein. Feladata a piacgazdaság, különösen a magyar gazdaság, a nemzetközi gazdaságipolitikai környezeti feltételek és a térbeli folyamatokat meghatározó tényezők tudományos elemzése. Természettudományi Kutatóközpont Feladata multidiszciplináris természettudományi kutatások az enzimológia, szintetikus kémia, molekuláris farmakológia, anyag- és környezetkémia, műszaki fizika és anyagtudomány, valamint a kognitív idegtudományok és a pszichológia területén. Ökológiai Kutatóközpont Feladata a szárazföldi és vízi életközösségek összetételének, szerkezetének, dinamikájának és működésének vizsgálata, az élőhelyek, a biodiverzitás és a vízminőség védelmével kapcsolatos hatályos nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos kutatások, a tájhasználat, a vízhasználat, a tájrendezés, a vízkormányzás és minden stratégiai környezeti tervezés vagy beavatkozás tudományos megalapozása és hatáselemzése, valamint a táji-regionális léptékű, hosszú távú folyamatok ökológiai hátterének vizsgálata. MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Felfedező jellegű kísérleti fizikai kutatásokat folytat a következő területeken: hazai bázisú, illetve külföldi kutatóberendezésekkel végzett elméleti fizikai kutatások; nemzetközi kutatásokban a magyar részvétel koordinálása, kutatási eredményeinek hasznosítása (kísérleti és elméleti részecskefizika, magfizika, általános relativitáselmélet és gravitáció, fúziós plazmafizika, űrfizika, nukleáris anyagtudomány, kísérleti és elméleti szilárdtest-fizika, statisztikus fizika, atomfizika, optika és anyagtudomány). MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Feladata elméleti, empirikus és összehasonlító kutatások folytatása a jogtudomány, a kisebbségkutatás, a politikatudomány és a szociológia területén. A kutatóközpont alapkutatásokat, alkalmazott és összehasonlító kutatásokat is végez. A jelenlegi formájukban megmaradó intézetek: Atommagkutató Intézet, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Nyelvtudományi Intézet, Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Szegedi Biológiai Kutatóközpont.
~ 11 ~
3. cím 2. alcím: Lendület Program Az első alkalommal a 2009. évben meghirdetett Lendület program ma az Akadémia sikeres, a társadalom, a kormányzat és a gazdaság szereplőinek támogatását egyaránt bíró, emblematikus programja. A Lendület – Fiatal Kutatói Program a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatók hazahívását, illetve a kiemelkedő tehetségű kutatók itthontartását tűzi ki célul. A program keretében a legtehetségesebb kutatóknak saját kutatócsoportot, jól felszerelt kutatóhelyet, valamint versenyképes fizetést kínál az Akadémia kutatóintézeteiben, illetve 2011-től a hazai egyetemeken is. A rendszerváltás óta sok fiatal magyar kutató kapott és kap ajánlatot külföldi egyetemektől, kutatóhelyektől, melyek rendkívül kedvező feltételeket tudnak biztosítani a tudományos munkában való előrehaladáshoz. E feltételeket érthetően sok fiatal kutató fogadta és fogadja el a mai napig. A Lendület Program a legkiválóbb magyar tudósokért versengve azt kívánja elősegíteni, hogy közülük minden évben egyre többen döntsenek amellett, hogy külföldről hazatérve hazájukban teljesítik ki kutatói pályájukat, itthon folytatják világszínvonalú tudományos munkájukat. Az Európában is példaértékű pályázati modellben az akadémiai kutatóintézetekben eddig 19 (2009-ben öt, 2010-ben és 2011-ben hét-hét), a hazai egyetemeken (2011-ben) pedig 9 új kutatócsoport alakult. A programnak köszönhetően mintegy tucatnyi neves kutató települt haza külföldről. A Lendület program eredményessége nemcsak meghirdetőjének, a Magyar Tudományos Akadémiának, és nyerteseinek, a kiváló magyar kutatóknak a sikere, hanem a hazai tudományosság serkentője is, hiszen a hazatérő tudósok műhelyformáló kutatómunkájukkal érdemi szerepet vállalnak a kutatói utánpótlás nevelésében, a tudományos iskolateremtésben. A felhívás évről évre szigorú követelményeket ír elő a jelentkezőknek. A kutatócsoport vezetőjének olyan nemzetközileg elismert, az elmúlt években folyamatosan kiemelkedő és növekvő teljesítményt felmutató tudósnak kell lennie, aki képes az elkövetkező 10-15 évben aktív kutatói és kutatásvezetési munkára, és jelentős versenypályázati kutatásfinanszírozás megszerzésére. A választott témának a nemzetközi érdeklődés előterében álló, távlatokkal rendelkező kutatási iránynak kell lennie. A sikeres pályázók öt évre kapnak támogatást; az akadémiai kutatóintézetekben az eredményes Lendület-kutatócsoportok támogatása akár már három év után is beépülhet az intézet költségvetésébe. A Lendület Program tehát egyaránt ösztönzi a kutatókat az itthoni munkára, és a kutatóhelyeket arra, hogy a legkiválóbbak számára képessé váljanak megfelelő feltételeket biztosítani. A modell így válik a tudományos kiválóság és versenyképesség valódi megújuló és megújító „lendületévé”. 3. cím 3. alcím: Infrastrukturális fejlesztés a kutatóhálózatban A keret a kutatóhelyek infrastrukturális fejlesztésének támogatását tartalmazza. A kutatási infrastruktúra fejlesztési irányainak kialakításakor elsősorban azokat a szakmai fejlesztési célokat kell meghatározni, amelyek a kiemelkedő, a nemzetközi kutatási trendek szerint is versenyképes területeken nem csupán szükségesek, hanem elengedhetetlenek is. A jelenlegi akadémia kutatóhálózat olyan ingatlan-, gép- és műszerállománnyal rendelkezik, amely a korszerű kutatómunka feltételeinek számos területen alig, vagy csak komoly munkaszervezési és egyéb intézkedésekkel, rövid távon tud megfelelni. A kutatóhálózat egészének infrastruktúrája igen változatos; vannak olyan kutatóhelyek, amelyek esetében az ingatlan állapota megfelelő, de hiányoznak a korszerű eszközök és vannak olyan kuta-
~ 12 ~
tóhelyek is, amelyek nemzetközi és hazai pályázatokon világviszonylatban is korszerű műszereket nyertek el, ám ezek elhelyezése és megfelelő kapacitású működtetése gondot jelent a meglévő épület általános állapota miatt. A kutatóhálózat gép- és műszerállománya az elmúlt évek fejlesztéseinek gazdasági okokra visszavezethető elmaradása miatt jelentős mértékben elavult, s használhatósági szintje jelenleg is a kritikus 25%-os határ alatt van. A legkritikusabb a helyzet a matematikai és természettudományi területen, ahol ez a mérték 16,4%. A keret fejlesztése nagyon nagy mértékben javítja majd ezeket a mutatókat. Az Akadémia a jövőben is azokat a fejlesztési programokat és kutatási koncepciókat kívánja támogatni, amelyek egy adott szakterületen kiemelkedő és új eredményeket ígérő terület kutatási feltételeinek fejlesztését tűzik ki célul, s ehhez gyakran konzorciális keretben együttműködő partnereket vonnak be a fejlesztési elképzelések megvalósításába. Ez utóbbiak elsősorban azok a nagy eszköz- és műszerigényű kutatási feladatok, amelyeket sem az Akadémia, sem a kutatóhálózat adott intézménye nem képes egyedül, önállóan finanszírozni. A kutatóhelyek (kutatóintézetek és kutatócsoportok) kutatási és fizikai infrastruktúrájának fejlesztése az MTA tv.-ben meghatározott közfeladatai eredményes ellátásának alapfeltétele. A fejlesztés fő területei: ▪ korszerű és hatékonyan üzemeltethető kutatóhelyek létesítése, hatékony ingatlanhasznosítás és ingatlanfejlesztés; ▪ a gép- és műszerállomány célzott fejlesztése, pótlása; ▪ a szervezeti, irányítási környezet korszerűsítése. 3. cím 4. alcím: Európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása A keretből kizárólag akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek részére elnyert kutatási megbízásokhoz, a következő pályázatok esetében lehet vissza nem térítendő támogatást biztosítani: ▪ EU-s pályázatok (EU-s keretprogram, Strukturális Alapok, Kohéziós Alap, egyéb központi brüsszeli adminisztráció által menedzselt K+F vonatkozású pályázatok, Norvég Alap, Svájci Alap) ▪ hazai pályázatok (Innovációs Alap terhére kiírt pályázatok, ÚMFT és OTKA pályázatok, Új Széchenyi Terv keretében elnyert pályázatok) 3. cím 5. alcím: Fiatal kutatók pályázatos támogatása A keret az akadémiai kutatóhelyeken 35 év alatti fiatal kutatók foglalkoztatásához biztosított keretet tartalmazza. A pályázat keretében történő foglalkoztatás 3 év időtartamú. Az Akadémia a pályázat terhére a segédmunkatársi garantált illetményt és a jogszabályoknak megfelelő járulékokat biztosítja a pályázat teljes időtartama alatt. Ha a közalkalmazott foglalkoztatására a munkaideje legalább felében, jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázat között kerül sor és a foglalkoztató intézet kollektív szerződése pótlék fizetését írja elő, ennek fedezetét szintén biztosítja. A foglalkoztatással kapcsolatos további kiadások (dologi kiadások stb.) viszont a kutatóhelyeket terhelik. Amennyiben a fejezeti kezelésű előirányzaton évközben a teljes támogatás nem kerül felosztásra, akkor a maradvány létszámarányosan felhasználható erre a célra.
~ 13 ~
3. cím 6. alcím: Kutatóhálózat megújításához kapcsolódó támogatás Az alcímen került megtervezésre a kutatóintézeti hálózat megújításával kapcsolatos feladatok operatív lebonyolításához kapcsolódó támogatás, valamint az új kutatóközpontokban, a meglévő kutatóintézetekben a kutatói utánpótlás elősegítésére szolgáló ún. posztdoktori ösztöndíj kiegészítés, amely a fiatal kutatói három éves pályázati rendszer utáni állapotot segíti az érintett szervezeteknél megoldani. 4. cím 1. alcím: Támogatott Kutatócsoportok Irodája Az Akadémia kutatóhálózatába tartoznak az MTA tv. 17.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint a támogatott kutatócsoportok. Az alcímen rendelkezésre álló kiadási előirányzat az Akadémia által támogatott 54 kutatócsoport 2012. évi működési feltételeit biztosítja. A támogatott kutatócsoportok adminisztrációs, gazdálkodási feladatait a Támogatott Kutatócsoportok Irodája (Iroda) végzi. Az Iroda Szervezeti és Működési Szabályzatát a kutatócsoportok vezetőiből álló testület dolgozza ki és az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa hagyja jóvá. 4. cím 2. alcím: Új akadémiai kutatócsoportok létrehozása egyetemeken Az Akadémia és a felsőoktatás közötti kutatási kapcsolatok rendszerében az Akadémia által támogatott kutatócsoportok munkájának pályáztatásra épülő kutatás-finanszírozása hosszabb távon is bebizonyította létjogosultságát. Az elmúlt években többször és többféle módon is visszaigazolást nyert, hogy ez a pályázati forma az, amelyik a legjinkább elősegíti a felsőoktatásban a kutatás és fejlesztés növekedését. A 2011-ben meghirdetett, új kutatócsoporti pályázat nyertesei 2012. január 1-jétől kezdhetik meg munkájukat. A 2007 és 2011 között a támogatott kutatócsoportokban végzett munka értékelése, a finanszírozási és kutatásszervezési tapasztalatok elemzése alapján az újabb öt évre kiírt pályázat előmunkálatai már 2010-ben megindultak. A kutatócsoportok működési hatékonyságának növelése szükségessé tette, hogy egy-egy csoport nagyobb létszámmal is működhessen, valamint a minimális kutatói létszám és támogatás rögzített, központilag meghatározható legyen. A kutatócsoportok működési biztonságához elengedhetetlen, hogy az Akadémia a 2012-2016 időszakra vonatkozóan évente tartalékot képezzen a várható és kötelező kutatói illetményrendszerből adódó átsorolásokra is. Mindezeket együttesen figyelembe véve már előre tervezhetően megmutatkozott, hogy az új időszakban a kutatócsoportok száma nem érheti el a jelenleg támogatott csoportok számát és létszámát. Az alcímen megtervezett előirányzat lehetővé teszi, hogy az eredményes munkát folytató kutatócsoportok részére az új pályázati időszakban az Akadémia többlettámogatást biztosíthasson. 5. cím: MTA Létesítménygazdálkodási Központ Az Akadémia Alapszabályának 60.§-ában foglaltak szerint az Akadémia és intézeteinek üzemeltetést segítő szervezete az MTA Létesítménygazdálkodási Központ önállóan működő és gazdálkodó köztestületi költségvetési szerv. Feladata az Akadémia központi ingatlanainak, továbbá az intézmények használati körén kívüli ingatlanainak az üzemeltetése és egyéb szolgáltatások nyújtása. 6. cím: MTA Jóléti intézmények Az üdülők 2012. január 1-től egyetlen üdülési központba integrálódnak, az öt vidéki helyszínen található, mostanáig önálló költségvetési szervként működő intézmény egybeolvad, az egyes in-
~ 14 ~
tézmények telephelyként üzemelnek tovább, ezáltal hatékonyabb és gazdaságosabb üzemeltetés érhető el.
A jóléti intézmények feladatköre: Gyermekintézmény Az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde az akadémiai dolgozók 18 hónapostól 3 éves korú, illetve 3-7 éves korú gyermekeinek gondozását, nevelését, valamint iskolára való felkészítését biztosítja. Üdülők A tudós- és hivatali üdülők alaptevékenységként az akadémikusoknak és hozzátartozóiknak, továbbá az intézetek és a Titkárság munkatársainak üdültetését, pihenését látják el. Az alapfeladatukkal összefüggésben biztosítják az épületek fenntartását és üzemeltetését, konferenciákat, tudományos és kulturális rendezvényeket szerveznek, illetve külső étkeztetést és vendéglátást bonyolítanak. 7. cím: OTKA Iroda Az Akadémia fejezet költségvetése külön előirányzaton tartalmazza az OTKA Iroda költségvetését. /MTA tv. 20.§ (3)/ Az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alap) Irodát a tudományos kutatásért felelős tárca nélküli miniszter a 99/1990 (XII.3.) Kormányrendelet alapján, 1991. szeptember 1-i hatállyal alapította. Az Iroda felügyeleti szerve az 1991-94 időszakban a Miniszterelnöki Hivatal, 1995-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) volt, 1996. január 1-jétől a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az Iroda felügyeletét - a fejezeti hovatartozástól függően - a tudományos kutatásért felelős miniszter, majd a művelődési és közoktatási miniszter látta el, 1996. január 1-jétől az MTA Főtitkára, 2009-től a fejezetet és egyben az Iroda feletti irányító szerv jogait az MTA elnöke látja el. Az Iroda működését az OTKA Bizottság elnöke irányítja, aki az Iroda vezetője és alkalmazottai tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az Iroda az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA Programok) működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat látja el. Az Iroda működését az OTKA-ról szóló 1995. évi CXXI. törvénnyel módosított 1993. évi XXII. törvény, valamint annak jogutódja, az 1997. évi CXXXVI. törvény, az OTKA Szervezeti és Működési Szabályzata és az Iroda Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) szabályozza.
~ 15 ~
III.2. Fejezetei kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása Az Akadémia fejezet a Tervezési köriratnak megfelelően felülvizsgálta a fejezeti kezelésű előirányzatok struktúráját és a várható új gazdálkodási szabályoknak megfelelően jelentősen csökkentette a fejezeti kezelésű előirányzatok számát. A 2012. évi költségvetésben kizárólag azok az előirányzatok maradtak a fejezeti kezelésű előirányzatok között, melyek felhasználása államháztartáson kívül történik, illetve amelyre nyílt pályázat kerül kiírásra (OTKA Programok). 8. cím 1. alcím: Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) A fejezeti kezelésű előirányzat tartalmazza az alábbi társadalmi szervezetek és alapítványok támogatásait: ▪ tudományos társaságok (mely támogatás az Akadémiához kapcsolódó tudományos társaságok éves működéséhez nyújtott, központilag kezelt költségvetési támogatás), ▪ Nagy Imre Alapítvány (mely feladata a Nagy Imre Emlékház és Kutatóközpont, valamint a Nagy Imre Társaság működtetése), ▪ Bolyai Műhely Alapítvány (mely fő törekvése a középiskolákban és a felsőoktatásban valamilyen területen kiváló eredményt nyújtó diákok számára havi rendszerességgel, három éven át önképző-tehetséggondozó program nyújtása). 8. cím 2. alcím: Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása A fejezeti kezelésű előirányzat tartalmazza a határainkon túli magyar tudományosságot támogató akadémiai program forrását. Az Akadémia fontos kérdésnek tekinti a határon túli magyarság és a hazai kisebbségek megmaradását, ennek érdekében tudományos törekvéseik támogatását. Ebbe a körbe tartozik a külhoni magyar tudományosság intézményesülésének támogatása (Műhelytámogatás Program). A 2012. évtől ezen kereten belül kerül kezelésre a határon túli magyar tudományosságért létrehozott úgynevezett Szülőföld program. 8. cím 3. alcím: Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása A fejezeti kezelésű előirányzat a Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatását tartalmazza. 8. cím 4. alcím: Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok A fejezeti kezelésű előirányzat a korábban elkülönített állami pénzalapként működő OTKA kutatási témapályázatainak finanszírozásához az Országgyűlés által jóváhagyott források fedezetét tartalmazza. Az OTKA Bizottság, a programok eredeti alapcéljának megfelelően, a 2011-ben meghirdetett pályázatoknál kizárólag az alapkutatások támogatását irányozta elő. Ennek érdekében két nagy kategóriában, kutatási és ifjúsági kategóriában hirdetett pályázatot. Mindkét kategóriában lehetséges
~ 16 ~
kisebb és nagyobb költségigényű kutatások támogatása is. Az OTKA Bizottság, hasonlóan az Akadémiához, fontosnak tartja a fiatal kutatók hazai kutatásának támogatását, az itthon maradást vagy a hazatérést lehetővé tevő kutatói állások biztosítását, a témavezető által fémjelzett önálló, adott projektre szerveződő kutatások és kutatócsoportok támogatását. A 2011. évben beérkezett alapkutatási pályázatok költségigénye a teljes kutatási időszakra mintegy 22 milliárd Ft. A 2010. évben beérkezett és a 2012. évben beérkező alapkutatási pályázatok 30%-ának támogatásához elengedhetetlenül szükséges az, hogy az OTKA Programok 2012. évre 2,5 milliárd Ft-tal magasabb költségvetési támogatással rendelkezzen. A többlettámogatás felhasználási jogcímei: • Újonnan induló alapkutatási és nagy költségigényű alapkutatási pályázatok • Fiatal kutatók részére meghirdetett posztdoktori állás- és kutatási pályázatok, valamint önálló kutatócsoport létrehozását elősegítő kutatási pályázat támogatása.
Budapest, 2011. október „……”
…………………………… Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter
…………………………….. Pálinkás József az MTA elnöke
