A Magyar Tudományos Akadémia elnökének beszámolója az Akadémia tevékenységérıl a évi 180. rendes közgyőlésen

Közgyőlés

2010. május 4. 9.30, Díszterem 1. napirendi pont, 1. sz. melléklet

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének beszámolója az Akadémia tevékenységérıl a 2010. évi 180. rendes közgyőlésen A Magyar Tudományos Akadémia tevékenységérıl szólva három, a munka jellegét tekintve különbözı területrıl szükséges beszélni: a Köztestület, az intézetek és az Akadémia mint költségvetési fejezet irányítását ellátó Titkárság munkája. A Magyar Tudományos Akadémia 2009. évi 179. rendes közgyőlésén elfogadta a 2009. évi XX. törvénnyel módosított a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvénynek (a továbbiakban: MTAtv) megfelelı új Alapszabályt és Ügyrendet. Az MTAtv-bıl, a 2009. október 2-án hatályba lépett Alapszabályból, és az elmúlt évben elfogadott törvényekbıl és kiadott kormányrendeletekbıl következıen az Akadémián szinte minden szabályzatot meg kellett újítani. Ezek a szabályozási feladatok a fent említett mindhárom területet érintették, konkrét szabályozási kérdésekre az egyes területek munkájának bemutatásakor térek ki. Összesen 50 szabályzat készült el. Az Elnökség és a Vezetıi Kollégium hatáskörébe tartozó valamennyi szabályzatot – az MTAtv és az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban – e testületek megtárgyaltak és jóváhagytak. A szabályzatok elnöki határozat formájában jelentek meg az Akadémiai Értesítıben.

A Köztestület munkájáról Az Elnökség és a Vezetıi Kollégium munkájáról Az Akadémia Elnökségének (a továbbiakban: Elnökség) és Vezetıi Kollégiumának (a továbbiakban VK) szerepét és feladatait az MTAtv. és az új Alapszabály a korábbiakhoz képest lényegesen átalakította: az Elnökség és a VK szabályozott hatásköri megosztás szerint döntéshozó testületek, munkájukat ennek megfelelıen átalakítottuk. Az Elnökség minden hónap utolsó keddjén, az VK az elnökségi ülést két héttel megelızıen rendszeresen ülésezett. Az Elnökség és a VK elé kerülı elıterjesztések tartalmi és formai követelményeit, a döntésmechanizmus eljárásrendjét részletesen szabályoztuk. Az Elnökség elé kerülı elıterjesztéseket – fıszabályként – a VK megtárgyalta. Az Elnökség és a VK határozatai rendre megjelennek az Akadémiai Értesítıben, az ülések anyagai és hitelesített emlékeztetıi rendelkezésre állnak az elektronikus dokumentumtárban. Az Elnökség és a VK munkáját az elıterjesztések gondos elıkészítése és a teljes átláthatóság jellemzi. Az Elnökség és a VK a beszámolási idıszakban minden olyan feladatát ellátta, amelyet az MTAtv. és az Alapszabály feladatává tesz. Az Elnökség munkájának fontos részét képezi az Akadémia Doktori Tanácsa munkájának folyamatos nyomon követése. A Doktori Tanács elnöke, Palkovits Miklós kitartása és kérlelhetetlen következetessége nyomán minden tudományos osztály megfogalmazta az MTA doktora cím követelményeit, amelyet egységes szerkezetben megjelentettünk. Ezen hiánypótló követelményrendszer még messze nem egységes, és igényesség szempontjából sem egyenletes, de legalább világosan megfogalmazza az eljáráshoz kapcsolódó minimum-követelményeket, amelyek természetesen az osztályok tudományos igényességét is tükrözik. Az egységes követelmények kialakítását és a Magyar Tudományban való megjelenését az elmúlt év egyik fontos eredményének, és az akadémiai igényesség dokumentumának tartom.

Közgyőlés


Az Országgyőlési Beszámoló Az MTAtv. 3.§ 2. pontjában elıírtaknak megfelelıen elkészítettem és 2009 novemberében – a VK és az Elnökség által megtárgyalt és elfogadott formában – benyújtottam az Országgyőlésnek a „Beszámoló az Országgyőlésnek a Magyar Tudományos Akadémia 2007 és 2008. évi tevékenységérıl és a magyar tudomány általános helyzetérıl” címő dokumentumot. A Beszámoló az Akadémia munkájának fentebb említett mindhárom területét átfogja, és a jelzett idıszakban bemutatja az Akadémia szerepét a magyar kutatás, a fejlesztés és az innováció rendszerében, a hazai és a nemzetközi kutatási környezetben. A Beszámoló, amelynek elkészítésében a Magyar Rektori Konferencia mellett minden kutatásban érintett minisztérium részt vett, az Akadémia munkájának bemutatása mellett képet ad a magyar tudomány általános helyzetérıl. A Beszámolót a tudományos közösség, a kutatásban, a fejlesztésben és az innovációban érdekelt szervezetek és a döntéshozók átfogónak, reálisnak és hasznosnak ítélték meg. A Beszámolót az Országgyőlés napirendre vette, az illetékes parlamenti bizottságok megtárgyalták, mindhárom illetékes bizottság elismeréssel szólt a beszámolóról, és egyhangúan támogatta annak az Országgyőlés plenáris ülésén való megtárgyalását. Erre a tárgyalásra azonban az Országgyőlés tavaszi ülésszakának rövidsége miatt nem került sor.

Stratégiai programok A köztestületi munka nem korlátozódhat csupán az Akadémia belsı ügyeinek megvitatására, a tagválasztásra és a doktori eljárásokra. A közpénzen mőködı köztestületnek láthatóbbá kell tennie tevékenységét: az egész nemzet számára fontos programok kidolgozásával. A köztestületi munkát már 2009. évi közgyőlés elıtt a nyolc köztestületi stratégiai program meghirdetésével, a munkabizottságok megszervezésével egészítettük ki. A munka finanszírozására az Akadémia szőkös keretei miatt pályázatot nyújtottunk be a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalhoz, amelyet a Hivatal elutasított. A munka ennek ellenére – igaz kisebb intenzitással – megindult. A környezeti jövıkép, a környezet- és klímabiztonság program Bozó László akadémikus vezetésével elkészült, a Magyarország hosszú távú energiastratégiája program Lovas Rezsı akadémikus, a vízgazdálkodás program Somlyódy László akadémikus vezetésével folyik. Az élelmiszerbiztonság program Csáky Csaba akadémikus vezetésével befejezı fázisában van, csakúgy, mint a Hatvan László vezette oktatási stratégiai program. Az Orvosi Tudományok Osztálya egy egészségügyi stratégiai program, a Matematikai Tudományok Osztálya egy informatikai stratégiai program kidolgozására tett javaslatot, amelyek szintén folyamatban vannak. A nyugdíjfinanszírozás és a demográfiai folyamatok, a társadalmi közérzet – az állam és a közélet intézményes kereteinek stabilitása és életképessége programokban a munka nem indult meg, itt újra kell gondolni a munka kereteit. A demográfiai kérdéseket felölelı munka azonban más keretek között jelentısen elırehaladt. Az Akadémia és részt vesz a Népesedési Kerekasztal munkájában, ahol tágabb keretben és több szakember bevonásával folyik a demográfiai kérdések vizsgálata és ajánlások megfogalmazása a mindenkori döntéshozók számára. A stratégiai programokban a munkát intenzívebbé kell tennünk, s meg kell teremteni finanszírozásuk feltételeit. E programok keretében mozgósítanunk kell a rendelkezésére álló szellemi kapacitásokat, fórumot teremtve a különféle meggyızıdések és szakterületek képviselıi között zajló méltányos, elıítéletektıl mentes szakmai párbeszédhez, ajánlásokat kell megfogalmaznunk a mindenkori döntéshozók számára, stratégiai kitörési pontokat kell felvázolnunk a fejlesztési irányok kijelöléséhez.

2

Közgyőlés


Magyar Tudományos Mővek Tára Ahhoz, hogy az Akadémia a tudomány mővelésével, a tudományos kutatások értékelésével kapcsolatos szerteágazó, az MTAtv-ben és az Alapszabályban rögzített feladatait megfelelı színvonalon elláthassa elengedhetetlen, hogy a XXI. századi követelményeknek megfelelı, a magyarországi tudományos kutatások eredményeit közhitelesen bemutató adatbázissal rendelkezzen. Ezt az adatbázist a korábban – párhuzamosan – kiépített Tudományos Publikációs Adatbázis és Köztestületi Publikációs Adattár egyesítésével létrehozott adatbázis adatai és tapasztalatai alapján létrehozott Magyar Tudományos Mővek Tára programban építjük fel. A program koordinálásával Makara Gábor akadémikust bíztam meg, s a költségvetési tartalékból forrást biztosítottunk a munka megkezdéséhez. A programban teveink szerint rész vesz valamennyi magyar felsıoktatási intézmény, és kutatóintézeteket irányító minisztérium. Az erre vonatkozó szerezıdést az intézmények többsége aláírta. Az így létrehozott közhiteles adatbázis – terveink szerint – tartalmazza majd minden magyar kutató publikációs adatait. Ezáltal lehetıvé válik a magyar tudományos kutatások egészének reális bemutatása, az egyes kutatóhelyek és kutatók publikációs és idézettségi adatainak hiteles bemutatása is. A program igen jelentıs segítséget nyújthat a pályázatok, többek között az MTA doktori címre benyújtott pályázatok értékeléséhez is. A Doktori Tanács a jövıben csak akkor fogad be doktori pályázatot, ha a pályázó adatai az MTMT-ben ellenırzött formában rögzítve vannak. Az akadémiai tagságra jelöltek esetében már 2007-ben is elıírtuk, hogy tudományos munkásságukat a KPA-ban rögzítsék. A 2010. évi tagválasztás elıkészítése során lehetıvé tettük, hogy az adatbázis alapján – az osztályok speciális szempontjai szerinti bontásban – az ajánlottak munkáját összehasonlítható formában, több szempont szerint bemutathassuk az Akadémia honlapján.

A tudományos osztályok munkájáról Az Akadémia tudományos osztályai az MTAtv. és az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelıen elkészítették Ügyrendjeiket. Az ügyrendeket az Elnökség megtárgyalta és jóváhagyta. Az ügyrendek figyelembe veszik az egyes osztályok speciális helyzetét, hagyományait és a korábban kialakult szokásjogot, ugyanakkor az Alapszabályhoz igazodóan egységesek. A tudományos osztályok munkájukat autonóm módon végzik. Az év során elvégezték valamennyi az MTAtv. és az Alapszabály által a tudományos osztályok feladataként meghatározott tevékenységüket. Véleményt nyilvánítottak minden olyan kérdésrıl és dokumentumról – köztük a Tudományetikai kódexrıl – , amelyek megtárgyalását az Akadémia Elnöksége, az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (a továbbiakban: AKT) vagy az Akadémia elnöke kért. Az elmúlt évben a tudományos osztályok munkájában jelentıs feladat volt a tagválasztás elıkészítése, a doktori eljárásokhoz kapcsolódó tevékenységük, valamint az igazgatói kinevezések során végzett tevékenységük.

A tagválasztásról Az Akadémikusok Győlése 2009. május 4-én megtárgyalta a 2010. májusi közgyőlésén sorra kerülı rendes, levelezı, tiszteleti és külsı tagok választásának irányelveit, amelyeket a 2/2009. (V. 4.) számú közgyőlési határozatban rögzítettek. A 2010. évi tagválasztás a Közgyőlés akadémikus tagjai által elfogadott „Az akadémikussá választás eljárási szabályai” címő dokumentumban elfogadott választási alapelvek es eljárásrend alapján folyt le. A rendes, a levelezı, a külsı és a tiszteleti tagságra történt ajánlások megjelentek a Magyar Tudomány különszámában 2009. november 30-án. Ezzel egyidejőleg az Akadémia honlapján is nyilvánossá váltak az ajánlások és a rendes-, levelezı- és külsı-tagjelöltek által megadott, a Köztestületi Publikációs Adattárban található tudományos tevékenységüket és annak hatásait bemutató adatok. Az osztályok kérésének megfelelıen a Kutatásszervezési Intézet elkészítette a

3

Közgyőlés


tagjelöltek munkásságát bemutató összesítéseket, amelyeket az osztályok rendelkezésére bocsátottunk. A választási eljárási szabályzat 6. §-a alapján a tudományos osztályok 2009. december 30. es 2010. február 4. között rendben megtartották tagjelölı üléseiket, és a szabályzat 8.§-a szerint a tagjelölı osztályülésen megtartott titkos szavazás eredményérıl az osztályelnökök írásban tájékoztatták az Akadémia elnökét. A választási eljárási szabályzat 9. §-a szerint a tagjelölı osztályülések befejezése után az Elnökség 2010. március 30-i ülésén meghatározta a választható új rendes tagok és – a választást hat héttel megelızı tényállás alapján – a levelezı tagok számát. Az Elnökség a 2/2009. X. 27. számú elnökségi határozattal ajánló bizottságot küldött ki azzal a megbízással, hogy a választási eljárási szabályzat alapján tegyen javaslatot a levelezı tagi helyek tudományos osztályokra történı elosztására. Az ajánló bizottság munkáját, amelynek tagjai a három alelnök és a három választott akadémikus elnökségi tag voltak, Maróth Miklós elnök és Lovász László társelnök szervezték meg. A bizottság az Elnökség 2010. március 30-i ülésére készítette el ajánlását. Az Elnökség – vita után – az ajánlásban foglaltaknak megfelelıen döntött a rendes, a levelezı, a külsı és a tiszteleti tagok osztályonkénti számáról és egyesítette közös listákká az osztályok javaslatait, amelyet a Közgyőlés elé terjesztett. A tagválasztás minden szakasza a szabályoknak megfelelıen zajlott le.

A nem akadémikus köztestületi képviselık megválasztása Az MTAtv. 9. § (1) bekezdése és az Alapszabály 26. §-a alapján az Akadémia köztestületének nem akadémikus tagjai maguk közül 200 fı nem akadémikus közgyőlési képviselıt választanak. A választásokra háromévente kerül sor. Az eljárás egy jelölési és egy választási szakaszból áll. A jelölési szakaszban az MTA Kutatásszervezési Intézete (a továbbiakban KSZI) a köztestületi tagok központi nyilvántartásában 2009. november 1-ig regisztrált közel tizenháromezer fınek megküldte a jelölési felhívást. A 2010. január 6-i határidıig visszaékezett jelölések alapján a tudományos osztályok 2010. január 20-ig döntöttek a szavazólapokra felkerülı személyekrıl. A KSZI által elkészített szavazólapokat a Választási Bizottság jóváhagyta, ezeket a KSZI 2010. február 1-ig megküldte a szavazásra jogosultaknak. A jelölések és a szavazólapokat tartalmazó borítékok felnyitása közjegyzı és a Választási Bizottság képviselıinek jelenlétében történt. A szavazatszámlás után a Választási Bizottság 2010. március 17-én jóváhagyta a szavazás eredményét. A KSZI ennek alapján elkészítette a megbízóleveleket, amelyet 2010. március 30-án az akadémia elnöke adott át megválasztott nem akadémikus közgyőlési képviselıknek. Ugyanezen a napon a nem akadémikus közgyőlési képviselık győlése három szekcióban megválasztotta három jelöltjüket az Akadémia elnökségébe, akiket a Közgyőlés választ meg. A jelölések és választások nagyon rövid idı alatt rendben lezajlottak. Ezért köszönet illeti a választások megszervezıit és lebonyolítóit. Érdemes megfontolni a választási idıpont megváltoztatását, valamint a választási eljárás elektronikus lebonyolítását, amelyre javaslatok kidolgozását kértem.

A bizottsági struktúra és mőködés áttekintése Az Akadémia osztályai 134 bizottságot és további 113 albizottságot és munkabizottságot mőködtetnek. Az elmúlt idıszakban – elsısorban adminisztratív szempontok szerint – áttekintettük a bizottságok munkáját. Az áttekintés eredményét megküldöm az osztályelnököknek. Az áttekintésbıl nyilvánvaló, hogy néhány bizottság olyan kis létszámú, hogy munkájuk és a doktori eljárásban betöltött szerepük megkérdıjelezhetı, továbbá néhány bizottság – tekintve az ülések rendkívül alacsony számát – lényegében nem mőködik.

4

Közgyőlés


Néhány osztályon komoly technikai nehézséget jelent, hogy az osztályra jutó nem akadémikus közgyőlési képviselık száma kisebb, mint az osztályon mőködı bizottságok száma, ezért a választás során olyan bizottságokban kell együtt szavazni, amelyek tagjai nem dolgoznak együtt, ezért nem is ismerik egymást. Célszerőnek látszik ezért ezt a nagyon széttagolt bizottsági rendszert úgy átalakítani, hogy az egymáshoz közeli területeken dolgozó bizottságok egyetlen bizottságként végezzék munkájukat. Ennek számos elınye lenne. Szakmai vagy személyi kérdésekben – például doktori eljárás – nem egy nagyon szők csoport döntene, hanem egy szélesebb szakmai közösség. A díjak, ajánlások, tagjelölések esetében oly sokszor hangoztatjuk az interdiszciplinaritást mint szempontot, jelen közgyőlésen vitatémává is tettük, a bizottságokban ugyanakkor bezárkóznak szakmák. A kevesebb bizottság hatékonyabb munkát jelentene, ugyanakkor a nagyon speciális szakmai kérdések megválaszolására minden bizottság kiküldhet eseti vagy állandó albizottságot. Ezúton is kérem az osztályokat, különösen az osztályelnököket, hogy a közgyőlést követıen tekintsék át a bizottsági rendszert és hozzunk létre egy ésszerőbb, kevesebb bizottságból álló rendszert.

Az Elnöki Bizottságok munkájáról Az Akadémia elnöke az MTAtv. és az Alapszabály felhatalmazása alapján elnöki bizottságokat hozhat létre. A jelenlegi ciklusban is létrehoztam a korábban mőködı Környezettudományi Elnöki Bizottságot és megújítottam a Közoktatási Elnöki Bizottságot. E két bizottság számos ajánlást fogalmazott a döntéshozók és szakmai grémiumok számára a fenti két területen. A Magyar Tudományos Akadémia hagyományosan fontosnak tartja a kapcsolattartást a külhoni magyar tudományos élettel, kiemelt feladatának tekinti a magyar-magyar kutatások integrációját. E munka akadémiai letéteményese a megújított Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság. A bizottság elızı és jelenlegi elnöke Berényi Dénes és Görömbei András áldozatos munkát végzett és végez, hogy a határon túli tudományos mőhelyekkel mind elevenebb és tartalmasabb, összehangoltabb stratégiára épülı együttmőködésünk legyen. . E kapcsolattartás fontos intézménye az 1997-ben indult a Domus program, amelynek keretében határon túli magyar kutatók, valamint magyar témával foglalkozó külhoni kutatók jöhetnek hosszabb-rövidebb idıtartamú magyarországi kutatómunkára. A program, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztériummal (a továbbiakban: OKM) közösen mőködtetünk, 2009-ben súlyos gondokkal küzdött és küzd jelenleg is, mert az OKM többszöri kérésünk ellenére nem döntött a hosszú távú együttmőködés meghosszabbításáról, sıt veszélybe került az épület rendelkezésre bocsátása is. Kezdeményeztem az oktatási miniszternél és a miniszterelnöknél, hogy a Domus programot önállóan mőködtethesse az Akadémia, a programnak helyet adó ingatlan az OKM-nél lévı költségvetési támogatással együtt kerüljön az Akadémia tulajdonába és költségvetési fejezetébe. A kezdeményezés a többszöri határozott ígéret ellenére nem valósult meg. Új elnöki bizottságként jött létre a Kutatási Infrastruktúra Elnöki Bizottság, amelynek feladata a kutatóhálózat kutatási infrastruktúrája stratégiai kérdéseinek áttekintése.

A World Science Forum mint tudománydiplomáciai és országkép-formáló eszköz A World Science Forum elızménye az 1999-ben az UNESCO es az ICSU kezdeményezésére az MTA közremőködésével Budapesten megrendezett World Conference on Science, amelynek jelentıs eredménye a Budapest Declaration megjelenése, folytatása azonban nem volt. A Magyar Tudományos Akadémia 2003-ban kormányzati támogatással megrendezte a Tudomány Világfórumát „Tudás és társadalom” címmel. Az eredeti elképzelés egy a tudományos „Davos”- jellegő fórum megteremtése volt. A World Science Forum a rendezvény globális jellegét hangsúlyozva sorozat jellegő a tudomány, a társadalom és a tudománypolitika közös

5

Közgyőlés


gondolkodásának lehetıségét biztosító rendezvényként indult. A részvétel meghívásos alapon történik, a nemzetközi partner szervezetek (UNESCO, ICSU, AAAS stb.) együttmőködésével. A WSF elnöke a mindenkori MTA elnök és a hagyományosan 3 napos rendezvény elsı két napja az Akadémián, a harmadik a Parlamentben került megrendezésre. A 2005. évi Fórum témája a Tudás, etika, felelısség, a 2007. évi Fórumé a Befektetés a tudásba, befektetés a jövıbe volt. A 2009-ben megrendezett Fórum témája a Tudás és jövı volt. A rendezvény minden évben a magyar kormány jelentıs (120 és 200 millió Ft közötti) támogatásával jött létre, és kifejezett célja országkép-formálás, Magyarország tudományos és tudománydiplomáciai „pozicionálása” volt. A Fórum résztvevıinek száma folyamatosan emelkedett: 2003-ban 309 (ebbıl magyar 97) 2009-ben már 575 (ebbıl magyar 160) volt. A rendezvény valódi világrendezvény, hiszen minden kontinensrıl jelentıs számban vettek részt rajta. (Európa 322 fı, Afrika 62 fı, Észak-Amerika 57 fı, Közép- es Dél-Amerika 22 fı, Ázsia 107 fı Ausztrália 3fı) Az esemény diplomáciai jelentıségét mutatja, hogy a hazánkba akkreditált nagykövetek jelentıs része megjelent a rendezvény nyitóeseményén. A WSF-2009 sikeres volt, elsısorban a nagy média-figyelmet vonzó magas szintő részvételnek (három Nobel-díjas, az USA külügyi államtitkár-helyettese, a Science és a Nature folyóiratok fıszerkesztıje, számos ázsiai ország vezetı tudománypolitikusa) köszönhetıen. A jelentıs számú nemzetközi médiamegjelenés mellett a hazai média-megjelenés is számottevınek mondható. A rendezvény számos pozitívuma (hatékony országkép-formáló esemény, a tudomány és a társadalom közötti párbeszéd lehetısége, Magyarország tudományos kiemelkedıségének hangsúlyos megjelenítése, a WSF iránti széles érdeklıdés) mellett számos negatívummal is rendelkezik: költséges, a tudomány és a „politika” megjelenése aránytalan a rendezvény eseménysorában, a versenytársak megjelenése miatt Budapest hosszú távon nem „bír el” kétévente egy ilyen tudományos rendezvényt, és túl általános a rendezvények tematikája. Figyelemmel a fentiekre és arra a tényre, hogy az észlelhetıen egyre erıteljesebb nemzetközi verseny miatt is megújításra szorul a Fórum, fontosnak tartottam a döntéshozó grémiumok elé tárni az eddigi WSF-rendezvényeket a ráfordítási mutatók tükrében és javaslatot tenni a projekt jövıbeni mőködésének lehetséges kereteire. A legutóbbi rendezvényen több ország, legjelentısebben Brazília bejelentette igényét a Fórum megrendezésére. Az esemény valódi világfórummá emelése és ezzel egyidejőleg Budapesthez kötése meglátásom szerint akkor teljesíthetı, ha további partnereket vonunk be a megrendezésbe, és a Fórumot úgy alakítjuk át, hogy négyévente rendezzük meg Budapesten, és minden negyedik évben egy másik országban. Ennek részleteit partnereinkkel egyeztetve szükséges kidolgozni. Erre vonatkozóan a VK és az Elnökség folyamatos tájékoztatása mellett tárgyalásokat folytattam az UNESCO fıigazgatójával. Azt javaslom, hogy 2011-ben, már csak Magyarország EU elnöksége okán is, Budapesten rendezzük meg a Fórumot, de vonjuk be a következı helyszínt (potenciálisan Brazíliát) a rendezésbe, és írásban rögzítsük a Fórum státusát, és a rotáció feltételeit. Jelenleg ugyanis a Fórum státusát semmilyen dokumentum nem rögzíti. Elengedhetetlen a Fórum tartalmasabb, a magyar tudomány képviselıit jobban bekapcsoló, fókuszáltabb, jobban kommunikálható tematikájának kialakítása. A javaslat szerint a Fórumot 2011. november 10-12. között Budapesten rendezzük meg. Ehhez természetesen szükséges a kormány szándékának ismerete, mert az Akadémia csak a kormány támogatásával képes a Fórum megrendezésének költségeit elıteremteni.

6

Közgyőlés


Az Akadémia és a felsıoktatás kapcsolatáról A hazai akadémikusoknak és a köztestületi tagoknak a többsége egyetemeinken dolgozik. Ez természetes kapcsolatot teremt az egyetemekkel, amelyeken túlmenıen az intézményes kapcsolatokról is szólnunk kell. Az Akadémia számos felsıoktatási testületbe delegál tagokat, többek között a Magyar Akkreditációs Bizottságba. A felsıoktatási törvény legutóbbi módosítása az Akadémia delegálási jogát meglehetısen leszőkítette. Ezzel a szőkítéssel az Akadémia elnökeként nem értettem s nem értek egyet. Az Akadémia és a felsıoktatás intézményes kapcsolatának két nagyon fontos területe a kutatóintézetek részvétele az oktatásban és a felsıoktatási intézményekben mőködı akadémiai kutatócsoportok. Kutatóintézeteink infrastruktúrájukkal és személyes oktatói-mentori tevékenységükkel járulnak hozzá a mester- és a doktorképzéshez. Mindez pénz vezérelte világunkban idınként súrlódásokhoz vezet, összességében azonban mind az egyetemeknek, mind intézeteinknek alapvetı érdeke a szoros kapcsolat. A felsıoktatással való együttmőködés másik fontos területe az egyetemeken mőködı akadémiai kutatócsoportok tevékenysége, amely a kutatások finanszírozásának egyik leghatékonyabb módját jelenti. Ezen kutatócsoportok tevékenysége alapvetıen hozzájárul ahhoz, hogy egyetemeinken erıs kutatómőhelyek mőködjenek. Mindezekre figyelemmel kezdeményeztem, hogy az Akadémia elnöke és a jelentıs kutatási kapacitással rendelkezı egyetemek rektorai rendszeresen találkozzanak, és az egyetemek is támogassák, hogy az akadémiai kutatócsoportok számát és finanszírozásukat lényegesen növelni tudjuk. Többek megítélése szerint ez a kezdeményezés is hozzájárult ahhoz, hogy a felsıoktatási törvényben már korábban is meglévı – megítélésem szerint nem túl szerencsés elnevezéső – kutatóegyetemi cím elnyerésére az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázatot írt ki. A pályázat kiírását, a lebonyolítás módját és idızítését lehet vitatni, sıt bírálni is. A pályázatot elbíráló bizottság elnökeként részt vettem ebben a munkában és nagyon fontos eredménynek tartom, hogy a pályázatok alapján világos kép rajzolódott ki a magyar felsıoktatás kutatási kapacitásairól. Ez a kép mindannyiunknak, az Akadémia vezetésének éppúgy, mint az egyetemek vezetıinek segíthet abban, hogy a magyar felsıoktatást koncentrált fejlesztésekkel tegyük tudományosan versenyképesebbé. Látnunk kell, hogy a kutatóegyetemi cím jelenleg nem jár semmilyen tényleges elınnyel. Egy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt pályázat két évre fejlesztési forrást biztosít az egyetemek számára. Ez azonban nem a költségvetésbe beépülı támogatás. Ezért továbbra is úgy ítélem meg, hogy a jelenlegi költségvetési viszonyok között az egyetemek kutatómőhelyeinek leghatékonyabb támogatása az akadémiai kutatócsoportok számának és támogatásának növelése.

A vagyongazdálkodásról Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 69. § (1) bekezdése és az MTAtv. 23. § (3) bekezdése meghatározza az Akadémia vagyonát. E vagyon megırzése, gyarapítása és a vagyonnal való hatékony gazdálkodás érdekében kialakítottuk a vagyongazdálkodás teljes körő szabályrendszerét, amelyre alapozva aktív vagyongazdálkodást folytathatunk. Az Akadémia vagyonával való felelıs gazdálkodás a vagyon megırzésén és gyarapításán túl az intézmény feladatává teszi, hogy az alapfeladatokhoz nem tartozó és hasznot nem hozó vagyontárgyakat hasznot hozó vagyonelemekké tegye. A vagyongazdálkodás kereteinek kialakításakor az alábbi szempontok érvényesítésére törekedtünk: az eredmény-szemlélet elıtérbe helyezése és az Akadémia aktív – hozadékot eredményezı – vagyonának növelése, az intézményi vagyon hatékony, az alapfeladatokhoz illeszkedı használata, az akadémiai költségvetési szervek (így különösen a kutatóhálózat) korszerő és hatékony mőködési feltételeinek megteremtése, a vagyonhasználat célszerőségének és hatékonyságának folyamatos vizsgálata.

7

Közgyőlés


Az MTAtv. módosítása és az új Alapszabály következtében a vagyongazdálkodással kapcsolatos valamennyi szabályzatot átdolgoztunk. A Vagyonkezelı Testület elnökének irányításával elkészültek a „Vagyongazdálkodási Irányelvek a Magyar Tudományos Akadémia vagyonával való hatékony gazdálkodásról, az akadémiai vagyon használatba adásáról és hasznosításáról”, a „A Magyar Tudományos Akadémia Vagyongazdálkodási es Vagyonhasznosítási Szabályzata” és a „A Magyar Tudományos Akadémia Vagyonkezelı Testülete és Vagyonkezelı Szervezete Eljárási Szabályzata és Ügyrendje” címő dokumentumok. Az MTAtv. 9. § (2) bekezdésében, valamint az Alapszabály 27. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint a Közgyőlés kizárólagos, át nem ruházható hatásköre az Akadémia Vagyongazdálkodási Irányelveinek meghatározása. Az MTAtv 9. § (3) bekezdésének, valamint az Alapszabály 28. § (1) bekezdésének elıírásai szerint a Vagyonkezelı Testület eljárási szabályzatát es ügyrendjét az Akadémia Elnöksége hagyja jóvá. Ennek megfelelıen a „Vagyongazdálkodási Irányelvek a Magyar Tudományos Akadémia vagyonával való hatékony gazdálkodásról, az akadémiai vagyon használatba adásáról és hasznosításáról”, a „A Magyar Tudományos Akadémia Vagyongazdálkodási es Vagyonhasznosítási Szabályzata” címő dokumentumokat – az Elnökség jóváhagyásával – az Akadémia Közgyőlése elé terjesztem jóváhagyásra. Tájékoztatom a Közgyőlést, hogy a „A Magyar Tudományos Akadémia Vagyonkezelı Testülete és Vagyonkezelı Szervezete Eljárási Szabályzata és Ügyrendje” címő dokumentumot az Akadémia Elnöksége 2010. márciusi ülésén egyhangúan jóváhagyta.

Az akadémia gazdasági társaságainak felülvizsgálata Az Akadémia vagyoni körébe tartoznak ugyan az Akadémia tulajdonában lévı gazdasági társaságok is, amelyekrıl külön bekezdésben szólok a nemrégiben elvégzett felülvizsgálat nyomán. Az Akadémia részben az 1990-es évek elején történt átalakulások, részben az azóta eltelt évek pályázati rendszere, s nem utolsó sorban az intézményi vagy személyes cégalapítási illúziók következtében számos cégben lett tulajdonos vagy társtulajdonos. A cégek egy része tartósan veszteséges, és a veszteségek pótlását az elmúlt években rendszerint az Akadémia nyújtotta tagi kölcsön vagy más formában. A VK áttekintette a társaságok mőködését és azt a határozatot hozta, hogy az Akadémia fıszabályként adja el kisebbségi tulajdonrészeit, s csak a többségi nyereséges vállalkozásait tartsa meg. Ennek megfelelıen elkezdıdött az Akadimpex, az MMSZ Kft, a Martonseed Zrt., az Elitmag Kft. és a Bázismag Kft. tulajdonviszonyainak rendezése. Az Akadémia vezetése ugyanilyen módon kíván eljárni a tulajdonában lévı többi vállalkozás esetében is, és a továbbiakban nem kíván kisebbségi tulajdonosként részt venni az irányítása alatt álló intézmények által létrehozott vagy létrehozandó vállalkozásokban. Ez a döntés nem vonatkozik az Akadémia irányítása alatt álló intézmények tulajdonában álló cégekre. Ugyanakkor megfontolandónak tartjuk, hogy intézményeink hasonló intézkedéseket foganatosítsanak. A vállalkozások többsége ugyanis csak azért nem veszteséges, mert a magyar kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer versenypályázati finanszírozása - arra az illúzióra épülve, hogy ha vállalkozások nyújtanak be pályázatot, akkor a fejlesztési források jobban hasznosulnak -, lehetıvé teszi, hogy költségvetési intézmények által létrehozott projekt-cégeknek nevezett vállalkozások nyerjenek el jelentıs forrásokat, miközben a tényleges munkát az ezen vállalkozásokat tulajdonló intézmények végzik el.

A Fiatal Kutatók Testületérıl Akadémikustársaim javaslata alapján meghívott fiatal kutatókból létrehoztam az Akadémián a Fiatal Kutatók Testületét. Arra kértem a fiatalokat, hogy az osztályok és a három tudományterület szerinti csoportokban tárgyalják meg tudományterületük és benne saját maguk tudományos munkával kapcsolatos jövıképét, a magyarországi kutatási feltételek megváltoztatásának javasolt irányait és az Akadémiához való viszonyukat. A koordinátorok

8

Közgyőlés


segítségével összegyőjtött véleményeket négy nagy kérdést szem elıtt tartva fogalmaztak meg a fiatal kutatók: Hogyan látják tudományterületük világtendenciáit? Mit gondolnak tudományterületük magyarországi helyzetérıl?; Milyennek látják saját kutatói generációjuk helyzetét és jövıképét? Milyen javaslataik vannak tudományterületük stratégiájára? A Fiatal Kutatók Testületének tagjait egy másfajta módszertannal feldolgozott kérdéssorról is megkérdeztem: 1. Mennyiben segíti a kutatói pályára való felkészülést az egyetemi képzés jelenlegi rendszere, különös tekintettel a doktori iskolák mőködésére? 2. Mi a véleményük az oktató és kutató tevékenység összekapcsolásáról, ennek lehetıségeirıl, ill. akadályairól? Milyen teendıi lehetnek ebben a vonatkozásban az Akadémiának? Hogyan értékelik az egyetemek és az akadémiai intézetek közötti kapcsolatot? 3. Hogyan látják az akadémiai intézetek státuszát, mőködését, finanszírozását? Vannak-e javaslataik „jó gyakorlatokra”? 4. Megfelel-e a korszerő követelményeknek a tudományos minısítés rendszere? 5. Milyen tapasztalataik vannak a hazai és külföldi intézményi és a versenypályázati finanszírozást illetıen? Vannak-e javaslataik finanszírozási modellekre? 6. Milyen tapasztalataik vannak az OTKA finanszírozási elveit és gyakorlatát illetıen? Milyen javaslataik vannak a továbblépésre? 7. Mi a véleményük az MTA felépítésérıl, mőködésérıl, döntéshozatali rendszerérıl? 8. Milyen konkrét területeken látnák hasznosíthatónak a saját kutatási területükön születı eredményeket? Véleményük szerint milyen intézkedések segítenék a tudományos eredmények társadalmi hasznosítását? A beérkezett vélemények feldolgozását követıen 3 tudományterületi workshopon vitattuk meg az általuk leírtakat. A fiatalok problémafelvetései nem különböznek fundamentálisan a kutatói közösség által általánosan felvetett problémáktól, számos kérdésben helyzetükbıl eredıen másképp látják és élesebben megfogalmazzák felvetéseiket. A továbbiakban az egyes tudományterületek legfontosabb kihívásairól szeretném ıket megkérdezni, valamint szeretném ıket bevonni a köztestületi stratégiai programok megvitatásába abban a reményben, hogy újabb érdeklıdıkre is számíthatok majd. Meggyızıdésem, hogy a fiatal nemzedéknek ezekben a kérdésekben is szükséges állást foglalniuk, és érezniük, hogy számít a véleményük. A magyar tudomány egyik legnagyobb gondja a megfelelı kutatói utánpótlás.

A kutatóhálózatról A kutatóhálózat mőködésérıl és eredményeirıl bıvebben Fıtitkár úr beszámolójában lesz szó. Itt csak a legfontosabb, az elnök hatás- és feladatkörébe tartozó kérdésekrıl, és a kutatóhálózat jövıjének stratégiai kérdéseirıl kívánok szólni. A kutatóhálózat a jelenlegi állapotában nem tartható fenn. Infrastruktúrája rohamosan értéktelenedik, utánpótlása nem biztosított, szerkezete nem felel meg a tudományos kutatások modern követelményeinek. A szerkezeti merevséget nagyrészt személyi kérdések okozzák. Amennyiben ezeken nem tudunk úrrá lenni, és a kutatóhálózat a jelenlegi negatív pályán marad, az a lassú, de biztos megszőnéshez vezet. Lényegében egy alternatíva van: határozott változtatásokkal egy új fejlıdési pályára állítjuk a kutatóhálózatot, különben szembe kell néznünk a fokozatos térvesztéssel. A 2011. évi költségvetési irányelvekben javaslatot teszek arra, milyen eszköztárral látok lehetıséget a kutatóhálózat megújítására.

9

Közgyőlés


Az Alapító okiratok megújítása A törvényi változások következtében valamennyi intézmény alapító okiratát meg kellett újítani, ami összehangolt és fegyelmezett munkát igényelt a munkatársaktól, amelyet ezúton is köszönök. Az alapító okiratok megújítása természetesen a kutatók többségének egy „adminisztratív” következménynek tőnhet. Szeretném azonban, ha a többség belátná, hogy intézményes keretek nélkül nincs hatékony és eredményes kutatás. Az alapító okiratok – ideális esetben – az intézetek közfeladatainak adminisztratív felsorolása mellett tartalmazzák az intézet küldetésének (mission statement) olyan megfogalmazását, amelybıl a tudományos élet képviselıi, a döntéshozók, és az érdeklıdı közvélemény számára is érthetı, hogy mi a feladata az intézetnek, és miért van szükség az intézetre, és mi különbözteti meg az egyes intézményeket a kutatók halmazától

Az alapellátási támogatásról A módosított MTAtv. tartalmazza, hogy az Akadémia közfeladatainak ellátásához kap támogatást az állami költségvetésbıl. Az Akadémia közfeladatainak jelentıs részét a kutatóhálózat fenntartásával és mőködtetésével látja el. A módosított MTAtv. bevezette az alapellátási támogatás fogalmát. A Közgyőlés tagjai számára jól ismert az Akadémiának azon törekvése, hogy intézeteiben határozzuk meg az alapvetı közfeladatokat és az ehhez szükséges úgynevezett alapellátást, azaz az alapfinanszírozás mértékét. Ez az igény az MTAtv módosításával részben sikerült. A törvénymódosítás tárgyalása során azonban be kellett látnunk, hogy a teljes alapellátás biztosítása számos elvi nehézséget vetett volna fel. Például, ha az alaptevékenységet teljes mértékben finanszírozzák, akkor az felveti annak lehetıségét, hogy az intézmény ezen egységei nem férhetnek hozzá pályázati forrásokhoz, hiszen az ugyanazon feladat kettıs finanszírozását jelentené. Az alapfinanszírozási támogatás elnevezés alkalmazásának természetesen praktikus okai is vannak. A kormány nem kívánt kötelezettséget vállalni, hogy egy intézményt az intézmény igényei alapján finanszírozzon, ez ugyanis a költségvetési tárgyalások során jogvitákhoz, elıbb vagy utóbb a törvény újbóli módosításához vezetett volna. Az alapfinanszírozási támogatás meghatározásához természetesen elengedhetetlen az intézetek mőködésének ismerete és az intézethálózaton belüli munkamegosztás. Ez év januárjában hozzákezdtünk az intézetek alapellátási támogatási rendszerének kidolgozásához. Az intézetektıl kértük, hogy tegyenek javaslatot alapellátási támogatásuk olyan kialakítására, amely legalapvetıbb közfeladataik ellátását biztosítja. A munka elsı fázisában rendelkezésünkre állnak az intézetek által szolgáltatott adatok, de változatlanul nehézséget okoz az intézeti munkáknak a pályázatok – gyakran nem stabil – rendszerétıl való függése. Az elkövetkezı hónapok feladata, hogy az alapfinanszírozás intézeti igényeit és akadémiai lehetıségeit összhangba hozzuk, s világossá váljon, hogy hol vannak a kezelhetetlenség határán lévı alapellátási támogatási hiányok. Ugyanakkor az intézeteknek is be kell látniuk, hogy a pályázati rendszerben való részvételi lehetıség azt jelenti, hogy közfeladataik egy részét a költségvetés versenypályázati rendszerben finanszírozza. A közfeladatok alapfinanszírozási és a versenyfinanszírozási aránya intézetenként változik. Egy olyan rendszer kialakítására törekszünk, amelyben az intézetek versenyfinanszírozásból nem, vagy csak igen nehezen finanszírozható közfeladatait az alapellátási támogatásból finanszírozzuk. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az intézetekkel együttmőködve csak az alapellátási támogatás által lehetıvé tett feladatokat jelöljük meg alapvetı közfeladatként.

10

Közgyőlés


A Lendület programról A kutatóintézetek megújításának érdekében az Akadémia költségvetési forrásainak lehetıségeihez méretezve Lendület címen elindítottunk egy programot, amely arra szolgál, hogy fiatal (30 és 45 év közötti) kiemelkedı képességő, s képességeiket már bizonyított kutatók számára lehetıséget biztosítsunk a kutatóintézetekben új kutatási témák indítására és új kutatócsoportok létrehozására. Célunk, hogy nemzetközileg is kiemelkedı tehetségő, ígéretes kutatási programokkal pályázó kutatóinkat hazacsábítsuk, illetve itthon tartsuk – biztosítva számukra egy kiszámítható kutatói életpálya kereteit. A program ugyanakkor része az akadémiai intézethálózat szerves átalakításának és dinamikus megújításának, hiszen az intézetekben mőködı „lendületes” kutatócsoport révén az intézménynek témaváltásra, vagy a kutatási irányok módosítására, az erıforrások hatékonyabb felhasználására nyílik lehetısége. A pályázatot elnyert kutatók az akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetıiként a következı években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhetik az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét. A kezdeményezés jelentıségét felismerve saját felajánlással csatlakoztak a fiatal kiválóságok támogatásához az üzleti szféra képviselıi – a Richter Gedeon, a Trigránit, az Aquincum Institute of Technology, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. A programot 2009 januárjában hirdettük meg és 2009. március 31-i beadási határidıvel. Az eredményhirdetésre – a szakértıi bírálatok és a zsőri döntését követıen, 2009. június 2-án jelentıs sajtóérdeklıdés mellett került sor. A felhívásra tartalmas, sokat ígérı pályázatok érkeztek a világ minden tájáról. A pályázók olyan témák kutatására nyújtottak be terveket, amelyek jelenleg a világ tudományos érdeklıdésének középpontjában vannak. A 28 pályázó közül a zsőri anonim bírálók értékelése alapján választotta ki a 6 nyertest. Egy nyertessel, aki a pályázati feltételeket késıbb nem teljesítette, felbontottuk a szerzıdést. Az ötéves támogatási periódus végén az MTA elnöke szakértıkkel elbíráltatja a kutatócsoport és annak vezetıje tudományos teljesítményét, és pozitív bírálat esetén az MTA állandó kutatócsoportjaként folytathatják a munkát. A 2009. évi nyertesek: Buday László orvos-biológus a Semmelweis Egyetemrıl a Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetébe került, kutatási téma: sejtnövekedési faktorok jelátviteli pályái. Kiss László fizikus Ausztráliából tért haza a Konkoly Thege Miklós Csillagaszati Kutatóintézetbe, kutatási témája: csillagszerkezet és csillagfejlıdés kutatása, különös tekintettel a csillagpulzációra és a szoros kettıscsillagok kölcsönhatásaira, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájára. Papp Balázs fizikus-biológus az SZBK Biokémiai Intézetében folytatja munkáját (kutatási témája: Mikrobiális sejtek számítógépes és evolúciós rendszerbiológiai vizsgálata. Szabadics János, biológus Kaliforniából tért haza a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetbe, kutatási témája: agykutatás, az agyi hálózatokat alkotó kismérető sejtrészek elektromos aktivitásának vizsgálata. Tardos Gábor matematikus Kanadából tért haza a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetbe, kutatási területe: kriptológia, komplexitás-elmélet, diszkrét geometria, komputációs geometria, extremális kombinatorika, gráfelmélet. A programot 2009 decemberében, 2010. február 20-i beadási határidıvel újra meghirdettük megnövelt, 300 millió Ft-os keretösszeggel. A beérkezett 22 pályázat bírálatát követıen április 23-án hirdetünk eredményt. A Lendület program jelentıs visszhangot váltott ki itthon és külföldön egyaránt. Sokan modellnek tekintik a kutatóhálózat szerves megújítására és Magyarország versenyképességének növelésére.

11

Közgyőlés


A Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Intézetrıl A 2009-es kormányváltás és kormányátalakítás, valamint a 2011-es költségvetési tárgyalások során felmerült, hogy a hányatott sorsú Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Intézet (a továbbiakban: NIIF Intézet) a Miniszterelnöki Hivatal költségvetési fejezetébıl kerüljön át az Akadémia költségvetési fejezetbe. Az NIIF Intézet az Akadémia költségvetési fejezetébe kerülését hosszas tárgyalások elızték meg. A költségvetési megszorítások miatt az Intézet léte került veszélybe, miközben ez a hálózat biztosítja a teljes felsıoktatási-akadémiai szféra speciális igényeinek megfelelı hálózati kapcsolatokat, és a hálózat nemzetközi kapcsolódását. Az Intézet 2010. évi költségvetése 1.240 millió Ft. gondos gazdálkodással elegendı a 2010. évi mőködésre. A hálózat 2011-es mőködtetéséhez jelentıs költségvetési támogatás-növekedésre van szükség. Ennek hiányában az Intézet szolgáltatatási árainak jelentıs emelésére, vagy szolgáltatásai minıségének csökkentésére lehet szükség. Az NIIF Intézet ugyanakkor magában hordozza egy magyar tulajdonú professzionális internet-hálózat kiépítésének lehetıségét is. Errıl jelenleg tárgyalásokat folytatunk a fejlesztésben érdekelt magyar nagyvállalatokkal. Az Intézet a SZTAKI épületében nyert elhelyezést – ahol kalandos története során mindvégig üzemelt. Jelenleg az Akadémia köztestületi költségvetési közintézeteként mőködik.

A kutatóintézetek infrastrukturális megújításának stratégiai modellje Amint azt fentebb kifejtettem, az Akadémia kutatóintézeteinek infrastruktúrája (épület-, gép- és mőszerállománya) vészesen elavult. A megújításra - figyelemmel a sajátos tulajdoni helyzetre, hogy az Akadémia mint Köztestület tulajdonosa épületeinek, gépeinek, mőszereinek, javasoltam, hogy az Akadémia a kormánytól kérjen támogatást a fel- és megújítás elkezdéséhez, majd a sorra felszabaduló ingatlanok értékesítésébıl származó bevételt forgassa vissza a további intézetek megújításába. Ennek a tervnek az elsı lépése egy Természettudományos Kutatóközpont kialakítása (MTA - Q2 program) célszerően a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az ELTE lágymányosi kampuszán. Ennek érdekében eddig a következı lépések történtek. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KuTIT) döntése alapján a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem területén „BME-Q2 épület” beruházás keretében megvalósítható a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont kialakítása. Az Akadémia jogszabályban meghatározott, a tudomány mővelésével és támogatásával kapcsolatos közfeladatainak ellátását szolgálja az MTA-Q2 beruházás, amelyhez hasonló jelentıségő és mértékő akadémiai beruházás az elmúlt 30 évben nem történt. A beruházás megvalósulásával új otthont kaphat az MTA Kémiai Kutatóközpont, az Enzimológiai Intézet, a Pszichológiai Kutatóintézet és a Mőszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet egy része. A tudományos problémák interdiszciplináris megoldásában a MTA-Q2 beruházásnak kiemelt jelentısége lehet, mivel megvalósulásával egy helyen állnak majd rendelkezésre a fizika, a kémia és a biológia eszközei és módszerei. A folyamatosan változó felsıoktatásban az alapképzés mellett elindult mester és PhD képzésben kiemelkedı szerepük van az akadémiai kutatóintézeteknek, illetve a kutatók és a hallgatók együttmőködésének. Az akadémiai kutatóközpont egyszerre kapcsolhatja össze tehát a felsıoktatást az akadémiai kutatásokkal, megújult infrastruktúrát biztosítva az intézményekben

12

Közgyőlés


megvalósuló jövıbeni kutatásokhoz. A jelenlegi épület-torzó funkcióváltással építészeti és mőszaki szempontból is korszerő kutatóintézetté alakítható. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 28. §. (1) bekezdése módosította a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-ának (5) bekezdését: eszerint „a pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítható az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések - ideértve K+F nagy infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat - társfinanszírozása, hazai - Kormány által jóváhagyott - K+F infrastrukturális fejlesztések visszatérítendı támogatása, európai uniós együttmőködés keretében megvalósuló Kormány által jóváhagyott - K+F infrastrukturális beruházások vissza nem térítendı támogatása, az Európai Együttmőködı Államok Terve (PECS) programban való részvételhez kapcsolódó befizetési kötelezettség.” A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KuTIT) 2009. július 14-i ülésén az MTA javaslatot tett a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) „BME-Q2 épület” beruházás keretében megvalósuló Természettudományos Kutatóközpontnak a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásaiból történı finanszírozására. A javaslat szerint az MTA Q2 épület beruházás keretében ingatlanfejlesztés és kutatási infrastruktúra beruházás valósulna meg – a 23%-os készültségi fokú Q2 épület beruházás, és a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonában és 48318/114088 arányban a BME, valamint 65770/114088 arányban az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös vagyonkezelésében álló, kincstári vagyon körébe tartozó, természetben Budapest XI. kerület, belterület 4082/31 hrsz-ú ingatlannak a BME által kizárólagosan vagyonkezelt területén lévı 9323 nm földterület tulajdonjogának megvásárlásával együtt – 9,5 milliárd Ft értékben az Alap forrásainak igénybevételével. A KuTIT a javasolt elvi támogatást megadta azzal, hogy a tervezett finanszírozás nem eredményezheti a projektfinanszírozás sérelmét, és a tervezett finanszírozás forrása csakis a KTI Alap zárolt maradványa lehet. A fenti elvi jóváhagyást megerısítendı, 2009. november 23-án a KuTIT a következı döntést hozta: „A Tanács megtárgyalta az MTA-Q2 projekt megvalósításának módjáról szóló elıterjesztést és egyetért a projekt 9,5 milliárd forint összegő támogatásával a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból, egyetért az NFGM elıterjesztésében szereplı egyenlegjavulás 10,5 milliárd forintra csökkentésével, a 2009-re zárolt maradvány felszabadításával és annak az Alap céljaival összhangban történı felhasználásával.” A beruházás célja az Akadémia részérıl az MTAtv. 2-3. §-aiban meghatározott, az Akadémia irányítása alatt álló közfinanszírozású, fıhivatású kutatóhálózat mőködtetésével kapcsolatos kötelezettség teljesítése. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-ának módosításával, illetve a KuTIT döntése alapján a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (mint a LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alappal való rendelkezésre jogosult és a felhasználásért felelıs miniszter) jóváhagyásával a beruházás finanszírozását rögzítı támogatási szerzıdést a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) kötötte meg a Magyar Tudományos Akadémiával. A megállapodás alapján a beruházás megvalósításához az NKTH 9,5 Mrd Ft összegő visszatérítendı támogatást nyújtott az Akadémia számára, a beruházás megvalósítása 2009. december 5. napjától 2012. december 31. napjáig tart. A támogatás visszafizetését a beruházás útján létrejövı Kutatóközpont használatbavételi engedélyének jogerıre emelkedésétıl számított három éven belül, 2015-ig kell teljesíteni a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap számlájára.

13

Közgyőlés


A támogatás visszafizetésének elsıdleges forrása az MTA Kémiai Kutatóközpont, és az MTA Enzimológiai Intézet ingatlanok eladásából származó vételár; amennyiben ezen ingatlanok eladásából származó vételár a teljes támogatás határidıre történı visszafizetését nem tenné lehetıvé, a támogatás fennmaradó részének visszafizetésérıl az Akadémia az NKTH-val új szerzıdést köt. A beruházás megvalósításának menete: A Q2 épület és a kapcsolódó földterület tulajdonjogának Akadémia általi megszerzése – a BME mint vagyonkezelı döntése alapján – pályázati úton történik, a következık szerint: A Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonában és 48318/114088 arányban a BME, 65770/114088 arányban az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös vagyonkezelésében áll a kincstári vagyon körébe tartozó, természetben Budapest XI. kerület, belterület 4082/31 hrsz-ú földterület ingatlan. Az ingatlannak a BME által kizárólagosan vagyonkezelt területén a H2Q2 Építı Üzemeltetési, Építıipari és Szolgáltató Kft. (Projekttársaság) mint építtetı saját beruházásában (PPP konstrukcióban) kezdte megvalósítani a Q2 épület felépítését; a földterület vonatkozásában földhasználati jog illeti meg. Az épület a beruházás befejezését követıen a Projekttársaság tulajdonába kerülne, azzal, hogy azon a BME-t továbbra is megilletnek bizonyos jogok (így különösen: elıbérleti jog; a Q2 Épület szerzıdése szerinti 20-22 év múlva esedékes azon jog, amely szerint a Q2 Épületet ezen idıpontban könyv szerinti értéken megvásárolhatja a BME; a kapcsolódó építészeti, felújítási és karbantartási elıírásokhoz, korlátozásokhoz és ellenırzésekhez kapcsolódó jogok, és a kötelezı vagyonbiztosítást elıíró jog jogok). A BME tehát a vagyonkezelésében lévı földterületbıl 9323 nm terület tulajdonjogának a felsıoktatási törvény szerinti átruházására, illetve az ıt a Q2 Épületen megilletı jogok megváltása tárgyában nyilvános pályázatot írna ki. A nyilvános pályázatban két, egymástól jól elkülöníthetı részre lehet ajánlatot tenni, de csak az a pályázat lehet érvényes, amelyik mind a két rész tekintetében érvényes ajánlatot tartalmaz. A két részre nem kell, hogy azonos jogi személy tegyen ajánlatot, és nem kell egymásért (a másik fél által tett részajánlatért) felelısséget vállalni. Az egyes, a pályázat részét képezı szerzıdések egyazon idıben lépnek hatályba. Az egyik ajánlatrész a Magyar Állam tulajdonában és a BME vagyonkezelésében lévı 9323 nm-es földterület megvétele. A másik ajánlatrész a Q2 épületre vonatkozó, a BME-t a „Q2 épület” megállapodásával összefüggı jogok megváltása. Ezen jogokat H2Q2 Kft. váltaná meg, ezzel tehermentesítve a felépítés alatt álló Q2 épület beruházást, illetve a beruházás befejezését követı Q2 épületet. Fentieket követıen az MTA a H2Q2 Kft. mint ajánlattevı meghívásával a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 125.§ (2) b) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytat le. Ennek keretében az MTA minden olyan jog megszerzésére kér ajánlatot, amelyek a Q2 Épület továbbépítéséhez, a beruházás befejezéséhez, önálló ingatlanként történı telekkönyvezéséhez szükségesek: így például, de nem kizárólagosan a földhasználati jog; az építési engedély jogai, tervek felhasználási jogai, generálkivitelezıi szerzıdés megrendelıi jogai és kötelezettségei. A földtulajdonjogának megvásárlására pályázó MTA-nak a H2Q2 Kft-vel a pályázati kiírásnak megfelelıen elszámolási kötelezettsége van a földterületen lévı épületrészbe beépített anyagok értékével. A két pályázati eljárás eredményes lezárultát követıen tehát az MTA megszerzi az ingatlan (földterület és a rajta álló beruházás) tehermentes tulajdonjogát és valamennyi, az ingatlanhoz

14

Közgyőlés


kapcsolódó jogot és ezáltal olyan jogi helyzetbe kerül, mintha a beruházást ı maga kezdte volna meg, a saját földterületén. Tekintettel a beruházás nagyságára, a földterület és az ingatlan tulajdonjoga és a kapcsolódó jogok akadémiai pályázati rendszerére, az Akadémia elnöke a Közgyőlés jóváhagyását kéri a projektcél megvalósításához.

MTA Titkárság (Költségvetési fejezeti irányítási és igazgatási feladatok) Szabályozási feladatok Amint azt fentebb a köztestületi munka bemutatásakor már részleteztem, az MTAtv., az Alapszabály és Ügyrend elfogadását követıen teljes körő szabályzat-felülvizsgálatra került sor. Ez a Titkárság Jogi és Igazgatási, valamint Pénzügyi Fıosztályára jelentıs terhet rótt az elmúlt idıszakban. Létrehoztuk az elıterjesztések és a kapcsolódó elnöki, elnökségi, vezetıi kollégiumi és közgyőlési határozatok elektronikus tárát, amely az akadémiai döntésmechanizmus átlátható rendszerének alapja is egyben. Elkészültek a munkaköri leírások és ügyrendek a Titkárság minden egységében, az újonnan kialakított eljárásrendekhez kapcsolódóan a hivatali munkát gördülékenyebbé tévı nyomtatványmintákat is készítettünk. Kialakítottuk a döntésre jogosult grémiumok (VK, Elnökség) üléseinek és döntéseinek elıkészítésére szolgáló kiszámítható eljárásrendet.

A Titkárság szervezeti átalakítása Az MTAtv. az Akadémia Titkárságát közhatalmi költségvetési szervként határozza meg. A Titkárság felépítését és mőködési rendjét ennek megfelelıen szükséges kialakítani, és tisztázni a felelısségi viszonyokat. A Titkárság szervezeti felépítésében és státuszrendjében jelentıs változások történtek. A beszámolási idıszakban négy területen történt jelentıs átalakítás. A korábban önálló költségvetési szervként mőködı Nemzetközi Együttmőködési Intézetet megszüntettük. Feladatait, és személyi állománya nagy részét a Titkárság szervezeti egységeként létrehozott Nemzetközi Kapcsolatok Fıosztálya látja el, új vezetıvel. Feladatait a Titkárság módosított Szervezeti és Mőködési Szabályzata írja le, az Akadémia nemzetközi feladatit középtávú koncepcióban foglalták össze a Fıosztály munkatársai. Az Akadémia – a mai körülmények között alapvetı – informatikai feladatait a Kutatásszervezési Intézetben (a továbbiakban: KSZI) látták el munkatársak, akik esetében a munkáltatói és irányítási jogokat a KSZI igazgatója gyakorolta. Ezt az – álláspontom szerint visszás helyzetet – megszüntetve az informatikai feladatokat a Titkárság szervezetén belül mőködı Informatikai Fıosztály látja el, új vezetıvel. Az átalakított szervezeti egység feladata, hogy a tavalyi évben elrendelt informatikai átvilágítás nyomán stratégia mentén szervezett informatikai fejlesztést valósítson meg a Titkárságon. A fejlesztési feladatok közül a legfontosabbak: az MTA székházában elérhetı vezeték nélküli hálózat kiépítése, az egyes szervezeti egységekben szigetekként fejlesztett adatbázisok harmonizálása és MTMT-be történı illesztése, az igazgatási-szervezési feladatok informatikai operacionalizálása. A Kommunikációs Igazgatóság, a Titkárság szervezeti egységesítése során Kommunikációs Fıosztállyá alakult, új vezetıvel és lényegében új személyzettel. A korábbi Innovációs Fıosztály személyi bázisán létrehoztuk a Stratégiai és Elemzési Fıosztályt, amelynek feladata az Akadémia és kutatóhálózata hosszú távú stratégiája kialakításának szakmai segítése és adminisztratív teendıinek elvégzése. Ezek mindegyikén elindult a közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó stratégia mentén történı közigazgatási tevékenység kialakítása. Új vezetıt neveztem ki a Jogi és Igazgatási Fıosztály élére, akinek kiemelkedı szerepe volt a szabályzat-rendszer teljes körő felülvizsgálatában.

15

Közgyőlés


A nemzetközi tagdíjak áttekintése-felülvizsgálata Az Akadémia nemzetközi kapcsolatainak érzékeny kérdése a nemzetközi szervezetekben való részvétel és az ezen szervezetekben fizetendı tagdíjak. A nemzetközi tagdíjak kérdése általánosabban is zőrzavaros. Érthetı, hogy minden kutatói közösség fontosnak tartja a saját nemzetközi szervezetiben való tagságot. Ugyanakkor látni kell, hogy számos párhuzamosan mőködı és jó néhány fölösleges nemzetközi szervezet is mőködik. Ezeket a szervezeteket sokszor egyéni vagy szők csoport-érdekek hozzák létre és mőködtetik az ebben szerepet vállaló országok erıforrásait felhasználva. Az Akadémia már csak erıforrásainak szőkössége miatt sem tudja fenntartani valamennyi nemzetközi szervezetben való tagságát. Ezek gondos áttekintése a Nemzetközi Kapcsolatok Fıosztálya, a tudományos osztályok, a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának felelısségteljes együttmőködését igényli. Ellenkezı esetben adminisztratív döntésekkel kell korlátozni a nemzetközi szervezetekben való részvételünket.

Akadémiai díjak és elismerések felülvizsgálata Az Akadémia számos díjat és kitüntetést ad, s számos díjra és kitüntetésre terjeszt fel. Megújítottuk a díjakról történı döntéshozás mechanizmusát, s létrehoztuk a Kitüntetési és Díjbizottságot, amely elkészíti az elıterjesztéseket az Elnökség vagy az Akadémia elnöke számár a díjak odaítélésre és a díjakra történı felterjesztésekre. Az Akadémia Titkárságán dolgozó kiemelkedı munkát végzı munkatársak elismerésére létrehoztuk a Szily Kálmán díjat, és folyamatban van egy díj létrehozása az kutatóintézetek nem kutató munkatársai kiemelkedı munkájának elismerésére.

16

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének beszámolója az Akadémia tevékenységérıl a évi 180. rendes közgyőlésen

Recommend Documents