A MAGYAR POSTA Zrt. MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA. 1. fejezet A szabályzat hatálya

A MAGYAR POSTA Zrt. MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

1. fejezet 1.1. A szabályzat hatálya 1.1.1.

A Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban Társaság) Munkavédelmi Szabályzata (röviden: Posta Munkavédelmi Szabályzata továbbiakban: PMvSz): a) tárgyi hatálya: kiterjed az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, munkakörülmények biztosítására a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek és előírásoknak megfelelően. Megállapítja a Társaság munkavédelmi rendjét és követelményeit, a munkavállalók jogait és kötelezettségeit, a munkavédelemmel összefüggő eljárási szabályokat, b) területi hatálya kiterjed: a Társaság egész területére, munkahelyeire, c) személyi hatálya kiterjed: a Társaság munkahelyein foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra a Társaság területén szerződés alapján munkát végző vállalkozók munkavállalóira, ilyen irányú külön szerződéses rendelkezés alapján.

1.1.2.

A PMvSz megsértésének jogkövetkezménye: A PMvSz munkáltatói utasításnak minősül. Aki a PMvSz előírásait megsérti a hatályos jogszabályoknak megfelelően munkajogi, polgári jogi, illetve büntető jogi felelősséggel tartozik.

1.1.3.

A PMvSz-t a vonatkozó jogszabályi előírások változásai, valamint a Társaság munkavédelmet is érintő átszervezése esetén felül kell vizsgálni és – szükség szerint – módosítani kell.

1.1.4.

Minden érdekelt vezetőt, a munkavédelmi szervezetet, munkavédelmi érdekképviseletet (bizottságot), szakszervezetet, és foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, valamint igény esetén az üzemi tanácsokat el kell látni a PMvSzel és valamennyi, az illetékességi területükre vonatkozó, helyi munkavédelmet érintő dokumentummal (függelék, melléklet).

1

1.2. A Társaság munkavédelmi tevékenységének irányítása, munkavédelmi szervezetének felépítése 1.2.1.

A Társaság a munkavédelmi tevékenységet a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SzMSz) szerinti szervezeti működési rendnek megfelelően szervezi meg.

1.2.2.

A munkavédelmi szervezet nagyságát (létszámát) és felépítését a szervezet által végzett tevékenység jellege, veszélyessége, a munkavállalók létszáma, a szervezet tagoltsága (posták, üzemek, telephelyek, mozgó munkahelyek stb.) figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy a szükséges feladatok elvégzésének személyi feltételei biztosítottak legyenek.

1.2.3.

A Társaság munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi (továbbiakban: munkavédelmi) tevékenységének irányítását – a vezérigazgató felelősségének érintetlenül hagyásával – a humán erőforrás főigazgató végzi. A Társaság munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi (továbbiakban: munkavédelmi) tevékenységének irányítását – a vezérigazgató felelősségé nek érintetlenül hagyásával – a gazdasági vezérigazgató-helyettes végzi. A Társaság gazdasági vezérigazgató-helyettese a tevékenységgel – felelőssé gének érintetlenül hagyása mellett – a Humánerőforrás Szolgáltató Központ vezetőjét bízza meg.1

1.2.4.

A Társaság munkavédelmi tevékenységének stratégiai, szakmai irányítását a Társaság munkavédelmi vezetője látja el, akit a vezérigazgató bíz meg, illetve ment fel.

1.2.5.

A humán erőforrás főigazgató a munkavédelmi tevékenység operatív, közvetlen irányítását – felelőssége érintetlenül hagyásával – átruházza a Humán Erőforrás Szolgáltató Központ Munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi osztály vezetőjére.

1.2.6.

A munkavédelmi feladatok összehangolása, ellenőrzése, és a PMvSz-ben meghatározott feladatok ellátása érdekében, a Társaságnál a Munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi osztályon belül olyan területileg -, és/vagy működési kör szerint illetékes, megfelelő hatáskörrel felruházott munkavédelmi képviseletvezetőket kell kijelölni, akik a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (továbbiakban: Mvt.) munkavédelmi szaktevékenységként meghatározott feladatokban és az 1. sz. függelékben meghatározott jogkörben közvetlen intézkedésre jogosultak.

1

módosította: 14/2011. Vig. utasítás hatályos 2011.02.25.

2

1.2.7.

A szervezeti egység (posta, üzem, osztály, iroda stb.) munkavédelmi tevékenységéért a szervezeti egység vezetője felelős. A szervezeti egység vezetője a létszám, a területi megoszlás, a tevékenység veszélyessége alapján a munkavédelmi feladatok vagy részfeladatok ellátása érdekében – felelősségének érintetlenül hagyásával – munkavédelmi ügyintézőt, munkavédelmi megbízottat, vagy munkavédelmi részfeladatokkal megbízottat jelölhet ki, a vonatkozó jogszabályok alapján, amelyről tájékoztatja a munkavédelmi képviseletvezetőt.

1.2.8.

A munkavédelemhez kapcsolódó döntési hatásköröket, jogköröket az 1. sz. függelék tartalmazza.

1.2.9.

A Társasági szintű munkavédelmi feladatokat a Társaság munkavédelmi vezetője, a postaszervek (területi és funkcionális) munkavédelmi feladatait a munkavédelmi képviseletvezető látja el a munkavédelmi munkatársak és ügyintézők közreműködésével.

1.2.10. A Munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi osztály munkavédelmi képviseletei elsődlegesen működési kör szerinti illetékességgel, másodlagosan területi illetékességgel látják el feladataikat. A területi illetékesség alapján történő intézkedésre sor kerülhet: azonnali intézkedést igénylő esetekben (a működési kör szerinti illetékes egyidejű tájékoztatása mellett) a működési kör szerinti illetékes által történő felkérés alapján. A Munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi osztály működési, és illetékességi területét a 2. sz. függelék tartalmazza. 1.2.11. A telephelyek munkavédelmi feladatainak ellátását a munkahelyi szintű vezetők biztosítják a munkavédelmi feladatokkal, illetve a munkavédelmi részfeladatokkal megbízottak közreműködésével. 1.2.12. A szervezeti egységek (üzem, posta, üzemegység, stb.) vezetőinek legfontosabb munkavédelmi feladatait a 3. sz. függelék tartalmazza. 1.3. A Társaság veszélyességi besorolása 1.3.1.

A veszélyességi besorolást az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993.(XII.26.) MüM. rendelet szabályai szerint: Társasági szinten a Társaság munkavédelmi vezetője állapítja meg, és a hatályos PMvSz-ben közzéteszi. Szervezeti szinten a működési kör szerint illetékes munkavédelmi képviseletvezető javasolja, a Társaság munkavédelmi vezetője hagyja jóvá és a hatályos PMvSz-ben közzéteszi.

1.3.2.

A Társaság hatályos Társasági szintű veszélyességi besorolása: III/e. A Társaság szervezeteinek veszélyességi besorolását a 4. sz. függelék tartalmazza. 3

1.3.3.

Az új szervezeti egységek veszélyességi besorolását a működési kör szerinti illetékes munkavédelmi képviseletvezető állapítja meg és a Társaság munkavédelmi vezetője hagyja jóvá. Az új szervezeti egységek veszélyességi besorolását a működési kör szerinti illetékes munkavédelmi képviseletvezető állapítja meg, és legalább évente felülvizsgálja. A besorolást a Társaság munkavédelmi vezetője hagyja jóvá. Egyben felhatalmazom a gazdasági vezérigazgató-helyettest, hogy az évenkénti felülvizsgálat alapján a 4. sz. függelék módosítását évente, illetve szükség esetén saját hatáskörben közzétegye.2

1.4. A munkavédelmi szervezet tagjainak képzettségi előírásai 1.4.1.

Képzettségi feltételek: a) Munkavédelmi vezető az lehet, aki felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel és legalább ötéves, munkavédelmi szakirányú gyakorlattal rendelkezik. b) Munkavédelmi képviseletvezető az lehet, aki felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel és hároméves munkavédelmi szakirányú gyakorlattal, illetőleg középfokú munkavédelmi szakképesítéssel és legalább ötéves munkavédelmi szakirányú gyakorlattal rendelkezik. c) Munkavédelmi munkatársi feladatokat ellátó az lehet, aki felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik. d) Munkavédelmi ügyintézőnek középfokú munkavédelmi szakképesítéssel kell rendelkeznie. e) Munkavédelmi feladatokkal, illetve részfeladatokkal megbízott az lehet, aki rendelkezik érvényes, megújítandó munkavédelmi házi vizsgával.

1.4.2.

A képesítési feltételek alól a humán erőforrás főigazgató – kellő indokoltság és a Társaság munkavédelmi vezetőjének javaslata esetén – kivételesen és korlátozott ideig felmentést adhat. 1.5. Munkavédelmi tervezés

1.5.1.

2

A Társaság területén a munkavédelmi feladatok maradéktalan ellátása érdekében az üzleti terv készítéséhez kapcsolódóan a munkavédelem költségeit tervezni kell az alábbiak szerint: a) a Munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi osztály tevékenységének ellátásához szükséges működési költségek tervezése a Humán Erőforrás Szolgáltató Központ feladata, b) a tervezési egységek a munkavédelmi feladatok ellátása érdekében illetékességi, működési területükre vonatkozóan az 5. sz. függelékben foglaltak figyelembevételével tervezik a munkavédelmi költségeket, amelyet igény szerint a működési kör szerint illetékes munkavédelmi képviseletvezető véleményez.

módosította: 14/2011. Vig. utasítás hatályos 2011.02.25.

4

1.6. A munkavállalók észrevételei 1.6.1.

A Társaság munkavállalóinak a Mvt.-ben rögzített jogosultsága, hogy a munkavédelemmel kapcsolatosan észrevételeket, javaslatokat tegyenek. Ezeket elsősorban az érintett munkahelyi szintű vezető, részére kell eljuttatniuk. Indokolt esetben - amennyiben felvetésükre nem történik intézkedés, vagy nem kapnak kielégítő választ - a munkavédelmi képviseletvezetőhöz, és/vagy a munkavédelmi érdekképviselethez is fordulhatnak.

1.6.2.

Az érintett munkahelyi szintű vezető kötelessége biztosítani a munkavállalók számára annak lehetőségét, hogy a munkavédelmi tevékenység fejlesztése érdekében kezdeményezésüket, ötleteiket, javaslataikat, észrevételeiket megtegyék, illetve ezekre érdemi választ kapjanak.

1.6.3.

A társasági munkavédelmi érdekképviselet működésére, működésének támogatására vonatkozóan a munkavédelmi érdekképviselők, vagy delegáltjaik, és a munkáltató Megállapodást köt.

1.6.4.

A munkavédelmi érdekképviselő jogosult meggyőződni a körzetébe tartozó munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek érvényesüléséről, így különösen: a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról, azok megfelelőségének soron kívüli vizsgálatáról és annak eredményéről, az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról, a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről, a hatósági ellenőrzésekről, azok megállapításairól, a létesítés, felújítás, korszerűsítés tervezési, kivitelezési, átadási (üzembe helyezési) eljárásairól, a rendkívüli munkavédelmi intézkedéseket igénylő feladatokról.

1.6.5.

A munkavédelmi érdekképviselő működési területén jogának gyakorlása keretében: a munkahelyekre – az előírt biztonsági és beléptetési szabályok megtartásával - beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól, részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a munkavédelmi szempontból szükséges intézkedés megtételét, 5

részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglakozási megbetegedés körülményeinek feltárásában, (a munkáltató a munkavédelmi munkatárs közreműködésével biztosítja a munkavédelmi érdekképviselő számára, hogy a felvett jegyzőkönyvet megismerje, észrevételeit megtehesse, illetve azt aláírhassa), indokolt esetben a Központi Munkavédelmi Bizottság és a munkáltató előzetes tájékoztatása mellett a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyelethez fordulhat, hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.

1.7. A paritásos munkavédelmi testület létrehozása és működése a Társaság területén 1.7.1 A Társaság területén (működési területén) 6 fős paritásos munkavédelmi testületet kell létrehozni és működtetni. A paritásos munkavédelmi testületbe három főt a munkavédelmi érdekképviselet választ, három főt a munkáltató delegál. A hatfős testület munkájában a munkavállalók és a munkáltató egyenlő létszámmal és egyenlő szavazati joggal vesznek részt. 1.7.2 A testületnek a munkavállalói és munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot, illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén helyére lép. 1.7.3 A testületbe a munkavállalók képviselőit (rendes és póttagot) a Társaságnál megválasztott munkavédelmi érdekképviselők maguk közül választják. 1.7.4 A testület rendes és póttagjainak megbízatása négy évre szól. 1.7.5 A paritásos munkavédelmi testület létrehozásának elsődleges célja a munkáltató és a munkavállalók között az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos, valóságos és hatékony munkahelyi folyamatos párbeszéd, döntés-előkészítés intézményes fórumának megteremtése. 1.7.6 A testület elnöki tisztét a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakorolják. A megválasztás és működés (megalakulás) első esztendejében az elnöki tisztet a munkavállalók képviselői közül kell biztosítani. 1.7.7 A testület rendes és póttagjainak számában, a tagok megbízatásának megszűnése, valamint a visszahívás feltételeiben, elnöklési és működési rendjében, ügyrendjében, egyéb, a testület tevékenységével összefüggő eljárási kérdésekben a munkavállalók képviselői és a Társaság közös dokumentumban állapodnak meg. A testület működésének feltételeit a Társaság biztosítja.

6

1.7.8 A testületbe a munkáltató a Társaság mindenkori munkavédelmi vezetőjét, és a Munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi osztály vezetőjét állandó tagként delegálja. A munkáltató munkavédelmi szolgáltatást nyújtó szakemberei – szükség esetén - meghívottként vesznek részt a testület munkájában. 1.7.9 A paritásos munkavédelmi testület legalább évente egyszer rendes ülést tart. A rendes ülés kötelező napirendi pontjaként: értékeli a Társaság munkavédelmi tevékenységét, véleményezi az erről készített beszámolókat, előterjesztéseket, megvitatja és értékeli a Társaság üzleti tervéhez kapcsolódó vagy ahhoz kötődő munkavédelmi intézkedéseket, intézkedési terveket, a Társaság munkavédelmi programját, meghatározza a Társaság munkavédelmi belső szabályozásának fő irányait, tennivalóit.

7

2. fejezet

2.1.

A létesítés, felújítás általános munkavédelmi követelményei

2.1.1.

Új postai létesítmény (épület, üzem, posta, munkahely stb.) létesítésénél, meglevő felújításánál (bővítés, átalakítás) a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott követelmények megtartása (biztonsági szabályzatok, szabványok és más kötelező műszaki előírások), ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények kielégítése, a létesítésben közreműködő üzletágnak, beruházónak, tervezőnek, kivitelezőnek, munkabiztonsági, foglalkozás-egészségügyi szaktevékenységet ellátónak, és az üzemeltetőnek (posta-, üzemvezető stb.) egyaránt kötelessége. Ennek a kötelezettségnek a teljesítésével kapcsolatban a munkavédelmi érdekképviselet (munkavédelmi érdekképviselő) egyeztetést kezdeményezhet, amelynek során a felek kötelesek együttműködni.

2.1.2.

A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közreműködők feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük.

2.1.3.

A fejlesztést, létesítést igénylő szervezeti egység a technológiai programban köteles felhívni a beruházó, tervező figyelmét, az egészséget veszélyeztető és/vagy ártalmas technológiákra, folyamatokra, illetve egyéb munkavédelmi követelmények teljesítésére.

2.1.4.

A beruházó a technológiai program alapján készített tervezési programban köteles írásban a tervező rendelkezésére bocsátani a szükséges biztonsági követelményeket.

2.1.5.

Ha a beruházó nem rendelkezik a szükséges adatokkal, akkor a tervezői megbízásban köteles megrendelni a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott követelmények kidolgozását, illetve az előírt (szükséges) műszeres mérések elvégzését is.

2.1.6.

A Társaság beruházást lebonyolító szervezeti egysége köteles - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítása érdekében - az üzemeltető postai szervezettel való szoros együttműködésre.

2.1.7.

A leendő üzemeltető jogosultsága és kötelessége, hogy az előkészítéstől kezdődően figyelemmel kísérje a munkavédelmi előírások megtartását, érvényesítését és elősegítse azoknak a követelmények szerinti kielégítését.

8

2.1.8.

A beruházó szervezet az illetékes munkavédelmi képviseletvezetőt köteles meghívni: a tervezési program véleményezésére, szakmai tervbírálati tárgyalásra, a tervjóváhagyó szakbizottsági tárgyalásra, a kivitelezési munka során szükség szerint, az átadás-átvétel megkezdésére, az üzembe helyezésre. A meghívás történhet elektronikus úton, szóban írásbeli megerősítéssel, a felsorolt események előtt legalább 8 nappal. A tervtárgyalásokra a szükséges dokumentáció megtekintését, vagy elektronikus elérhetőségét biztosítani kell.

2.1.9.

Amennyiben a létesítés beszerzési eljárással valósul meg, a kiírás követelményeinek a munkavédelmi feltételrendszert tartalmaznia kell. Ezt a Társaság munkavédelmi vezetőjével egyeztetni szükséges.

2.2. A tervezés általános munkavédelmi szabályai 2.2.1.

A beruházó a tervezőtől köteles megkövetelni, hogy: a)

a beruházás engedélyezési tervdokumentációjában részletesen dolgozza ki a munkavédelmi követelmények kielégítésének módjait, lehetőségeit,

b)

a tervdokumentáció műszaki mellékletében (műszaki leírás), tervezői nyilatkozatban felelősséggel nyilatkozzon az ott felsorolt munkavédelmi követelmények betartásáról, a szükséges paraméterekről.

2.2.2.

Veszélyes gépek, új technológiák, összetett komplex rendszerek és létesítmények esetében, illetve azokon a helyeken ahol az előírt követelmények egyszerű módon nem teljesíthetők szükség van (az épület tervtől elkülönítetten) üzemeltetés-technológiai terv készítésére. Ezt a tervezői szerződés megkötésekor a beruházónak elő kell írnia. Az üzemeltetés-technológiai terv munkavédelmi fejezetének tartalmi elemeit a 6. sz. függelék tartalmazza.

2.2.3.

A tervdokumentáció műszaki leírásában és az üzemeltetés-technológiai terv munkavédelmi fejezetében – a beruházás jellegétől függően – kell a 6. sz. függelékben foglaltak közül a szükséges követelményeket részletesen kidolgozni, ismertetve a vonatkozó munkavédelmi előírásokat, az ártalom jellemző adatait, a választott megoldást, annak indoklását és a várható eredményeket.

9

2.2.4.

Az üzemeltetés-technológiai tervet is a tervek jóváhagyására hatáskörrel rendelkező személyeknek, szervezeti egységeknek kell felülvizsgálatra, illetve jóváhagyásra benyújtani.

2.3.

A kivitelezési munkák megkezdésének és befejezésének munkavédelmi követelményei

2.3.1.

A beruházónak a kivitelezéssel kapcsolatos szerződésben (kivitelezési szerződés, megrendelés, szállítási szerződés, stb.) rögzítenie kell, hogy a létesítésnek, a gépek, berendezések, technológiák munkavédelmi megfelelőségét igazoló tanúsításoknak, illetve a hatósági engedélyeknek beszerzéséből mi a beruházó és mi a másik szerződő fél feladata.

2.3.2.

A beruházó a munkaterület átadásakor, illetve biztosításakor minden szükséges, munkavédelmet érintő tájékoztatást köteles a kivitelező részére írásban megadni. A kivitelezővel meg kell állapodni a postai szociális helyiségek kivitelező által történő esetleges igénybevételéről is. Tájékoztatni kell a kivitelezőt arról is, hogy a munkaterület megközelítésére milyen postai, vagy egyéb területet vehet igénybe.

2.3.3.

Az üzemelő postai területen folyó kivitelezői munkavégzésre a munkavédelmi törvény értelmében a helyi utasításokon túlmenően kötelező érvényűek a vonatkozó postai előírások is, melyekről a kivitelezőt az üzemeltető szervezetnek tájékoztatnia kell. A megfelelő tájékoztatást biztosítja a PMvSz, vagy annak a kivitelezés helyén alkalmazandó szabályait tartalmazó kivonatának dokumentált átadása is.

2.3.4.

A munkaterület átadását írásban kell dokumentálni. (terület átadás-átvételi jegyzőkönyvben)

2.3.5.

Ha a kivitelező részére a munkaterület műszaki vagy egyéb okokból csak több részletben, különböző időpontokban adható át, a részátadás-átvételeket külön-külön, megfelelően dokumentálni kell.

2.3.6.

A munkaterület átadás-átvételi eljárás keretében a beruházó a kivitelező részére írásban megadja a munkavédelmi szempontból intézkedésre jogosult címét, nevét és elérhetőségét.

2.3.7.

A kivitelezés során tapasztalt és a megvalósítással kapcsolatos munkavédelmi hiányosságokról a helyszínen feljegyzést (jegyzőkönyvet) kell készíteni. A munkavédelmi hiányosságokról készített írásos észrevételeket a projektvezetőnek vagy a műszaki ellenőrnek kell átadni, aki ezt köteles figyelembe venni és a vállalkozó felé érvényesíteni. amely az építési (szerelési) napló hivatalos aktuális melléklete. 10

2.3.8.

A kivitelező a kivitelezési tevékenység befejezését követően műszaki átadás keretében adja vissza a munkaterületet. A kivitelező a műszaki átadáson írásban nyilatkozik arról, hogy a kivitelezés során a munkavédelmi követelményeket teljesítette és ezt az előírt okmányokkal (mérési jegyzőkönyvek, bizonylatok, stb.) köteles igazolni.

2.4.

Postai létesítmények (épületek, építmények), munkaeszközök (gépek, gépi berendezések, eszközök) használatbavételének, üzembe helyezésének rendje

2.4.1

Munkahelyet, létesítményt, technológiát, munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány).

2.4.2.

Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat alá kell vonni az alábbiakat: a)

a Társaság használatába kerülő létesítményeket (épületeket, építményeket, stb.) használatba vétel előtt,

b)

a Társaság használatában lévő létesítményeket azok korszerűsítését, rekonstrukcióját követő használatba vétel előtt, függetlenül attól, hogy a korszerűsítés, rekonstrukció építési engedély köteles volt-e,

c)

veszélyesnek minősülő munkaeszközöket, gépeket, berendezéseket, technológiákat üzembe helyezésük előtt,

d)

a veszélyesnek minősülő munkaeszközöket, gépeket, berendezéseket a nagyjavítást, korszerűsítést, rekonstrukciót követő újraindítás, illetve áttelepítése utáni üzembe helyezésüket megelőzően.

A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatra kötelezett postai munkaeszközök jegyzékét a 7. sz. függelék tartalmazza. 2.4.3.

Az üzembe helyezést kötelezően megelőzi a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot csak munkavédelmi szakember végezheti.

2.4.4

A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközökre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások. 11

2.4.5

Az üzembe helyezési eljárás helyéről és időpontjáról a meghívottakat a felülvizsgálatok (pl.: hatósági, munkavédelmi, stb.) megszervezéséért felelős szerv (személy) az üzembe helyezés tervezett időpontja előtt 8 nappal köteles írásban (levél, fax, E-mail) értesíteni.

2.4.6

A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során feltárt, a munkavédelmi szakember által jegyzőkönyvbe rögzített hiányosságok megszüntetését projektvezető vagy a műszaki ellenőr köteles kezdeményezni az intézkedésre jogosultnál.

2.4.7

A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot a műszaki átadással együtt célszerű lebonyolítani. Indokolt esetben a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat egyes részterületeken külön is lebonyolítható, de csak akkor, ha ezt a részterületet a későbbi munkálatok már nem érintik.

2.4.8

A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat eredményét írásban kell rögzíteni. A jegyzőkönyv mintáját az 1. sz. melléklet tartalmazza.

2.4.9

Az üzembe helyezésig az üzemeltetésért felelős szervezeti egység vezető próba vagy kísérleti üzemeltetés jelleggel – amennyiben kizáró jogszabályi rendelkezés nincs – legfeljebb 180 nap időtartamra adhat ki üzemeltetési engedélyt. A hatályos munkavédelmi szabályoknak a próbaüzem ideje alatt is érvényesülniük kell, közvetlen balesetveszélyt, illetve az egészség közvetlen veszélyeztetését jelentő állapot a próbaüzem ideje alatt sem engedhető meg. Az engedélyt írásban kell kiadni.

2.4.10 A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat alá vont létesítmények, technológiák, gépek esetében az előzetes vizsgálat eredménye alapján a munkavédelmi üzembe helyezést az üzemeltetésért felelős szervezeti egység vezetője a munkavédelmi üzembe helyezési okmány aláírásával rendeli el. Az üzembe helyezési okmány mintáját a 2. sz. melléklet tartalmazza. 2.4.11 Amennyiben az üzembe helyezés annak ellenére történik meg, hogy azt a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot végző munkavédelmi képviseletvezető (munkatárs) vizsgálata nem előzte meg, illetve nem javasolta, úgy a felelősség az üzembe helyezést elrendelőt terheli. 2.4.12 Az emelőgépek munkavédelmi üzembe helyezését megelőző munkavédelmi szempontú vizsgálatot az emelőgép ügyintéző végzi, ha rendelkezik munkavédelmi szakképesítéssel. Amennyiben az emelőgép ügyintéző nem munkavédelmi szakember, akkor a vizsgálatot az illetékes munkavédelmi képviseletvezető vagy az általa kijelölt munkavédelmi szakember végzi el. 12

2.4.13 Egyéni védőeszközt a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat mellőzésével csak akkor szabad használatba venni, ha rendelkezik EK megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK tanúsítvánnyal. Egyéb esetekben az illetékes munkavédelmi képviseletvezető előzetes vizsgálatot követően hagyja jóvá az egyéni védőeszköz használatát. 2.4.14 Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat mellőzésével is lebonyolítható az üzembe helyezési eljárás azokban az esetekben, amely gépek, berendezések használata különösebb kockázatot (veszély) nem jelent és a kezelés mindenkitől elvárható módon elsajátítható. Az ebbe a körbe tartozó leggyakoribb berendezéseket a 8. sz. függelék tartalmazza. Az üzembe helyezést ezekben az esetekben a munkahelyi szintű vezető rendeli el, az alábbi dokumentumok alapján: a gyártó, vagy forgalmazó által kiadott megfelelőségi nyilatkozat, magyar nyelvű gépkönyv, kezelési, karbantartási utasítás. 2.4.15 Minden olyan esetben, amikor fenti előírás alapján nem dönthető el, hogy az üzembe helyezéshez szükséges-e a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, a működési kör szerint illetékes munkavédelmi képviseletvezető dönt, aki szükség esetén a területileg illetékes munkavédelmi képviseletvezetőt a döntésbe bevonja. 2.4.16 A gépkönyvet, kezelési-, karbantartási utasítást, illetve annak másolatát az üzemeltető rendelkezésére kell bocsátani. 2.4.17 A munkavédelmi üzembe helyezési eljárás lefolytatása – azokban az esetekben, ahol fentiek alapján kötelezően lebonyolítandó – ideiglenesen történő üzemelés esetén is kötelező, minden egyes esetben, és helyen. 2.4.18 Kisfeszültségű erősáramú (400/230 V és 230 V-os hálózati feszültségű fogyasztó, előállító és vezető) villamos berendezést, gépet, eszközt az üzemeltetés (használatbavétel) megkezdése előtt szabványossági felülvizsgálattal kell ellenőrizni. A szabványossági felülvizsgálatot csak az arra jogosultsággal rendelkező szakember végezheti. A vizsgálat elvégeztetéséért az eszközgazda felelős. Nem kell felülvizsgálatot végezni abban az esetben, ha a villamos berendezés, gép, eszköz tanúsítása a szabványoknak, előírásoknak megfelel. A szabványossági felülvizsgálat elvégzése azonban kötelező, ha a villamos berendezés, gép, eszköz csak szereléssel állítható üzembe.

13

2.5. 2.5.1.

A munkavédelmi üzembe helyezés dokumentálásának szabályai A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat hatálya alá tartozó létesítmények (épületek, építmények, stb.), gépek, berendezések, technológiák stb. esetében az üzembe helyezéshez az alábbiak megléte szükséges: a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat jegyzőkönyve (a munkavédelmi hiányosságok felsorolása mellett az illetékes munkavédelmi képviseletvezető üzembe helyezésre vonatkozó véleményével) tervezői, kivitelezői nyilatkozatok, szükséges hatósági engedélyek, gépek, berendezések esetében – ha megfelelőségi tanúsítványhoz kötött az üzembe helyezés - az akkreditált intézetek által kiállított megfelelőségi tanúsítvány (a hatósági engedélyhez kötött munkaeszközök esetében a hatósági engedély egyenértékű a megfelelőségi tanúsítványnyal), az Európai Unió tagországai által gyártott berendezés, gép esetében az egységes Uniós tanúsító jel (CE) feltüntetése, megléte, víztisztaság megfelelőségét tanúsító jegyzőkönyv, érintésvédelmi mérési és szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv, a megvilágítás megfelelősségét tanúsító mérési jegyzőkönyv, egyéb mérési eredmények jegyzőkönyvei (zaj-, por-, légszennyezettség stb. mérésekről), amennyiben követelmény a mérésük, üzemeltetési dokumentáció (gépkönyv, kezelési-karbantartási utasítás, kezelési jogosultságokra vonatkozó előírás, stb.), a létesítményhez tartozó berendezéseknek, fűtési, világítási, szellőzési, stb., rendszereknek a használatára, kezelésére vonatkozó, az üzemeltető részére történő kioktatást igazoló dokumentumok.

2.5.2.

A munkavédelmi üzembe helyezés dokumentációját az egyéb üzembe helyezési dokumentációval együtt kell a szükséges példányszámban elkészíteni.

2.5.3.

A gép, berendezés megfelelőségét igazoló iratok egy példányát az üzembe helyezés valamennyi dokumentumával együtt az a szervezeti egység, köteles megőrizni, ahol a gépet, berendezést használják.

2.6.

2.6.1.

Munkakörülményekre, gépekre, berendezésekre, illetve technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasításokra vonatkozó általános szabályok Az újonnan létrehozott munkahelyeken kialakított munkakörülményeknek maradéktalanul meg kell felelniük, a hatályos előírásoknak, ezért az alábbi14

akban felsoroltak megfelelő biztosítását az üzembe helyezéskor vizsgálni, a vizsgálat tapasztalatait dokumentálni kell: előírásszerű munkahelyek (létszámnak és tevékenységnek megfelelő méretű helyiség; megfelelő világítás, klíma; zajszint, rezgés, por, vegyi anyagok előírt értéken tartása; botlásmentes padozat; ergonómiai szempontokat figyelembe vevő bútorzat és munkakörnyezet; szükség esetén le- ill. beesés, továbbá tárgyak leesése elleni védelem), előírásszerű műszaki állapotú gépek, berendezések, munkavállalók munkavédelmi oktatása, védőeszközök, öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőségek, ivóvíz mennyisége és minősége, rend, tisztaság, ennek feltételei, hulladék, veszélyes anyag és veszélyes hulladék, szennyvíz, szennyezőanyagok jogszabálynak megfelelő kezelése, szükséges biztonsági jelző és riasztó berendezések (tűzmegelőzési, élet és vagyonvédelmi, balesetmegelőző), elsősegélynyújtás személyi, tárgyi feltételei, járműforgalom kijelölt közlekedő útjai, jelzőtáblái, vészkijáratok, a nemdohányzók jogszabályszerű védelme. 2.6.2.

2.6.3.

A Társaság területén tilos: a)

gépet, berendezést kezelési utasítás nélkül üzemeltetni,

b)

új technológiát technológiai utasítás nélkül bevezetni,

c)

gépek, berendezések, létesítmények karbantartását, karbantartási utasítás nélkül végezni

Amennyiben a kezelési-, technológiai-, karbantartási utasítás nem áll rendelkezésre, úgy azt a bevezetést elrendelő postai szervezeti egységnek kell elkészítenie, illetőleg elkészíttetnie.

. 2.6.4.

Egyszerű, nem veszélyes működésű gépek, illetve azon gépek, berendezések esetén, amelyeknél az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használata mindenkitől elvárhatónak tekinthető, kezelési és karbantartási utasításként a gép-, berendezés gépkönyvét, használati utasítását kell tekinteni.

15

2.7.

A technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások kidolgozásának rendje

2.7.1.

A technológiai utasítás készítésénél a munkavédelmi követelményeket is figyelembe kell venni.

2.7.2.

A gépek, berendezések kezelési, karbantartási utasításának meglétét, illetve biztosítását – importból történő beszerzés esetén azok magyar nyelvű fordítását is – a gyártótól (előállító), forgalmazótól a szerződéskötés vagy megrendelés alapfeltételeként kell tekinteni.

2.7.3.

Import berendezés esetében az importálónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek kielégítéséről hitelt érdemlően – az általános minőségtanúsítás keretében – nyilatkoznia kell.

2.7.4.

A beruházó az üzembe helyezési eljárást megelőzően köteles a gép, berendezés gépkönyvét, kezelési-karbantartási (használati) utasítását – import beszerzés esetén magyar nyelvű fordításban – az üzemeltető részére átadni.

2.7.5.

A szervezeti egységek veszélyes üzemű gépeket, berendezéseket – használatra – egymás között, vagy külső munkavégző részére, kizárólag kezelési (használati) utasítás kíséretében adhatják át.

2.7.6.

A szervezeti egységeknél – ha munkavédelmi jogszabály vagy szabvány másként nem rendelkezik – a gépek, berendezések karbantartására vonatkozó biztonsági követelményeket a technológiai, kezelési utasításban kell előírni, amelyet előzetesen a munkavédelmi képviseletvezetővel véleményeztetni kell.

2.7.7.

Postai szabvány tervezetet – amennyiben az munkavédelemre vonatkozó részt is tartalmaz – előzetesen a Társaság munkavédelmi vezetőjével véleményeztetni kell.

16

2.8.

A technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások jóváhagyásának rendje

2.8.1. Az egész Társaságra kiterjedő hatállyal bevezetni szándékozott technológiai utasítás tervezetét a kidolgozó szervezet – jóváhagyásra – a szakmai (munkavédelmi stb.) állásfoglalásokkal együtt a bevezetést kezdeményező szervezeti egység vezetőjének terjeszti fel. 2.8.2.

Jóváhagyni, és használatra kiadni, csak azt a technológiai, kezelési utasítást szabad, amely a munkavédelmi törvényben megfogalmazottaknak megfelelően tartalmazza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit.

2.9.

A technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások felülvizsgálatának és korszerűsítésének rendje

2.9.1. A technológiai, műveleti, gépkezelési utasításokat a jóváhagyó szervezet vezetője aláírásával, keltezéssel köteles ellátni és a szükséges példányban az érintett munkavállalók részére kiadni. 2.9.2.

A technológiai, műveleti, gépkezelési utasításokat a gép, berendezés közelében az érintett munkavállalók részére – általuk beszélt nyelven leírva – könnyen hozzáférhető helyen és módon kell tárolni.

2.9.3.

A szervezeti egységek kötelesek az általuk készített és kiadott helyi kezelési, karbantartási, stb. utasításokat a bekövetkezett változások figyelembe vételével szükség szerint módosítani, illetve kiegészíteni.

2.9.4.

A módosításokat minden esetben munkavédelmi szempontból is véleményeztetni kell. Amennyiben a módosítás Társasági szintű technológiát érint, a véleményező a Társaság munkavédelmi vezetője, szervezeti szintű technológia, kezelési, karbantartási utasítás módosítása esetén a véleményező az illetékes munkavédelmi képviseletvezető.

17

3. fejezet 3.1. A munkavégzéshez kapcsolódó általános szabályok 3.1.1.

A munkavállalók részére biztosítani kell: a) megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásokat kielégítő minőségű ivóvizet, a területi sajátosságoknak megfelelő módon, vagyis azokon a munkahelyeken, ahol iható kúti-, vagy vezetékes ivóvíz nem áll a munkavállalók rendelkezésére, ott a munkavállalóknak palackozott ivóvizet, palackozott ásványvizet vagy víz automatát kell biztosítani, b) étkezésre alkalmas lehetőséget, tisztálkodási és egészségügyi helyiség (WC) igénybevételének lehetőségét, vagyis a tisztálkodáshoz szükséges tisztálkodó szereket a munkavégzés jellegének, és a közegészségügyi előírásoknak megfelelően, amelyek nem a munkavédelmi, hanem az üzemeltetési költségeket terheli, c) a többműszakos munkahelyeken az a) és b) pontokban előírtakon túl, öltözködési, szükség szerinti fürdési, melegedési, pihenési lehetőséget, d) továbbá az egyéb ipari jellegű területeken, a vonatkozó jogszabályban, szabványban, vagy szabályzatban a tevékenységhez előírt szociális és egészségügyi ellátásokat, e) a szükséges személyi védelem eszközeit (élet-és vagyonbiztonsági, továbbá a ki nem küszöbölhető ártalmak ellen védő egyéni védőeszközöket), szabadban végzett munkák esetén az időjárás elleni védelem eszközeit (védőruházat, védőital stb.), f) a munkafolyamat jellegétől függően tisztító – és tisztálkodó szereket, szükség szerint bőrvédő készítményeket, g) a képernyős munkakörökben a munkavállaló részére orvos által előírt éleslátást biztosító szemüveget.

3.1.2.

A munkahely és munka jellegének megfelelően gondoskodni kell: a) a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről, elszállításáról, b) a munkavégzéshez szükséges mozgástérről, c) a munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium, kezelőjárda), illetve ülő munka esetében a megfelelő ülőhely kialakításáról, elhelyezéséről, rögzítéséről, álló munka esetén a munkahely közelében ülőhely biztosításáról, d) a rakodás, szállítás és tárolás módjának meghatározásáról, az anyagoknak az emberre és a környezetre gyakorolt fizikai, kémiai és biológiai hatásainak figyelembevételével, e) a munkahelyeken a megfelelő természetes és mesterséges megvilágításról, f) a helyiségben tartózkodók számának, a tevékenység jellegének megfelelően – a veszélyforrások figyelembe vételével – az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőről és jogszabályban meghatározott klimatikus feltételek biztosításáról,

18

g)

h)

i)

j)

k)

l)

m)

n) o)

p) q)

3.1.3.

az egészségmegóvó intézkedések, egyéni védőeszközök illetve védőital biztosításáról, ha az előírt levegő vagy klíma biztosítása átmenetileg vagy véglegesen nem megoldható, arról, hogy a zajhatások, a rezgések, a por a vegyi anyagok, a sugárzások és a klimatikus hatások ne károsíthassák a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és ne veszélyeztessék a munkavégzés biztonságát, a gépek, berendezések, energia-, cső-, közműhálózatok, biztonsági-, jelző- és riasztóberendezések biztonságos üzemeltethetőségéről, kezelhetőségéről, karbantarthatóságáról és azonosíthatóságáról, továbbá ezek biztonságos használatához szükséges, a kezelő nyelvén megírt (vagy arra lefordított) üzemeltetési dokumentációkról, veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokról, piktogramokról, a munkavégzésre alkalmazott építményben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek és jellegének megfelelő határoló felületekről, belmagasságról, légtérfogatról, mozgástérről, közlekedési útvonalakról, az ablakok, tetővilágítások és egyéb szellőztető berendezések (természetes és mesterséges) biztonságos üzemeltetési és kezelési feltételeiről, az átlátszó felületű ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, illetve a veszély felismerésére alkalmas megkülönböztető jelzések alkalmazásáról, arról, hogy a közlekedési útvonalak, a munkahelyek padozata, beleértve a szabadtéri munkahelyeket, lépcsőket, rögzített létrákat és a rakodófülkét vagy rámpát megfeleljen a munkavégzésnek és az igénybevételnek (csúszásmentesség, botlásmentesség, billenésmentesség), továbbá arról, hogy a közlekedési útvonalakon alkalmazva legyenek az előírásoknak megfelelő jelzések (KRESZ táblák, felfestések, piktogramok, stb.), ahol szükséges, külön dohányzó helyek, (helyiségek) kijelöléséről, a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyásának lehetőségéről, az előírások szerinti kijáratokról, vészkijáratokról és menekülési útvonalakról, a menekülés gyakoroltatásáról, az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi feltételeinek biztosításáról, megfelelő jelzéséről, a technológiában alkalmazott gépek (ideértve a gépjárműveket is), berendezések, eszközök, egyes védőeszközök mindenkori megfelelőségének biztosításáról, jogszabályban előírt szintű felülvizsgálatairól (pl. veszélyes és nem veszélyes gépek, gépjárművek, villamos hálózat felülvizsgálatai).

A fent felsorolt tárgyi feltételek biztosítása, illetve az ellenőrzéseken észlelt hiányosságok megszűntetése, a szervezeti egység vezetőjének vagy a munkavédelmi képviseletvezető jelzése alapján, a területileg illetékes beruházási szervezet, illetve a gondnokolással, karbantartással megbízott szervezeti egység, gépjárművek esetében a jármű üzemeltetéséért felelős szervezeti egység feladata. Az alkalmazott technológiát érintő kérdésekben a hiányosság felszámolása a technológiát előíró ill. működtető szervezeti egység (hálózat) feladata. 19

3.2. A munkafolyamatra, technológiára, anyagra vonatkozó követelmények 3.2.1.

A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalót, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

3.2.2.

Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló védelme műszaki megoldásokkal, illetve zárt technológia alkalmazásával nem oldható meg, vagy a műszaki megoldás nem kellő hatékonyságú, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések – szükség szerinti együttes – alkalmazását kell megvalósítani.

3.2.3.

A szervezeti egység vezetőjének az alábbi esetekben szervezési intézkedéseket kell tennie: a) Azokban a munkakörökben, ahol többműszakos, vagy megszakítás nélküli munkarend van és a munka jellege szükségessé teszi, (pl. fokozott figyelmet igénylő, monoton, egyoldalú terheléssel járó, kényszer testhelyzetben történő stb. munkavégzésnél) gondoskodni kell a munkavállalók személyi váltásáról. b) Azon munkakörökben, amelyekben a munkavállalók – arra alkalmas védőfelszerelés használata ellenére – munkahelyi ártalomnak vannak kitéve (zaj, vibráció, rossz klímaviszonyok stb.), az ártalom megszűntetéséig meghatározott időközönként a munkavégzést meg kell szakítani és a felfrissüléshez szükséges ideig szünetet kell tartani, a szünetet ártalomtól mentes helyen kell eltölteni. c) Azon munkahelyeken, ahol a munkavégzés folyamatos képernyőfigyeléssel történik, a vonatkozó előírásoknak megfelelően képernyőfigyelési szünetet kell biztosítani. d) Többműszakos munkahelyeken meg kell követelni, hogy a gép, berendezés, stb. kezelője a gép, berendezés, stb. esetleges hibáját, a működtetéssel kapcsolatos változásokat a váltótársával közölje, ilyen esetekben gondoskodni kell fentieknek a gépnaplóba történő bejegyzéséről is. e) Többműszakos vagy megszakítás nélküli munkarend esetén gondoskodni kell a műszakok esetenkénti ellenőrzéséről, különös tekintettel a munkaszüneti és a heti pihenőnapi munkavégzésre. f) Minden olyan esetben, amikor valamely munka egyidejű elvégzésére kettő vagy több munkavállaló kap utasítást (pl. meg nem osztható nagyobb súlyú tárgyak, anyagok mozgatása), a munka végzésének irányításával arra a munkára szakképzett és munkavédelmi szempontból kioktatott munkavállalót kell kijelölni, a kijelölt személyéről a csoport tagjait tájékoztatni kell.

20

g)

h)

i)

j)

k)

Szabadban végzett munkáknál, ha az időjárási viszonyok vagy egyéb körülmények lehetetlenné teszik a munkavégzés szokásos módon történő végzését (pl.: hóakadály, ónos eső, viharos szél, árvíz, járvány), a postai szolgáltatások hálózatának üzemeltetéséért felelős vezető az illetékes munkavédelmi képviseletvezetővel, ill. a biztonság szakterület illetékesével való előzetes egyeztetés után dönt a munkavégzés, esetleg a technológia érintett munkafázisainak megváltoztatásáról, vagy felfüggesztéséről, és gondoskodik a munka biztonságos elvégzése feltételeinek biztosításáról. Rendellenes körülmények kialakulása esetére, amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be, a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és ki kell jelölni a mentéshez szükséges személyeket. Ez a követelmény teljesíthető a Tűzriadó Terv keretében is (ahol annak készítése kötelező). A mentési tervet az érintett munkavállalókkal ismertetni, tartalmát a személyek, körülmények, adatok változásakor aktualizálni kell. A Tűzriadó Terv készítésére nem kötelezett szervezeti egységek a mentési tervet a 9. sz. függelék szerinti ajánlás alapján készítik el. A mentési tervhez külön rajzot nem kell csatolni, ahol az épület egyszerűen, könnyen áttekinthető. A mentési terv a munkavédelmi iratok között, könnyen hozzáférhető helyen őrizendő. Havária esetén szükséges intézkedéseket a Társaság Biztonsági Szabályzata tartalmazza Ha a postai szolgáltatás ellátása, végzése valamilyen más, külső szervezet területén történik, akkor biztosítani kell, hogy az ott szolgáltatást nyújtó postai munkavállalók megismerjék, és alkalmazni tudják az adott területre, az adott területen folyó tevékenységre vonatkozó, munkavégzésüket érintő előírásokat is. Azokon a munkahelyeken, munkafolyamatoknál, ahol veszélyesnek minősülő anyagok felhasználására, tárolására vagy használatára kerül sor, a velük való érintkezésnél, illetve a munkavégzés során a veszélyes anyagra vonatkozó előírásokat be kell tartani, és az ÁNTSz felé történő bejelentésük iránti intézkedésről a szervezet vezetőjének kell gondoskodni. E követelmény teljesítése érdekében a veszélyes anyagokra és veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások megismertetése a munkavédelmi oktatások egyik kötelező elemét képezik. A veszélyes hulladékok kezelése során a Társaság Környezetvédelmi Szabályzatában leírtakat kell alkalmazni.

3.3. A segédeszköz nélküli és segédeszközzel végzett kézi anyagmozgatás általános szabályai 3.3.1.

Fiatalkorúak közül rakodási és szállítási munkát a fiúk 14, a lányok 16 éves korig egyáltalán nem végezhetnek. A fiúk 14-16 éves kor között, a lányok pedig 16-18 éves kor között rendszeresen nem foglalkoztathatók rakodással és szállítási munkával.

21

3.3.2.

A fiúkat 14-16, a lányokat 16-18 éves korig az esetenkénti, nem rendszeres anyamozgatási és rakodási foglalkoztatás mellett is legfeljebb 15 kp-os (gyakorlatilag 15 kg-os) darabáruk rakodásánál és csomagolásánál szabad foglalkoztatni. Anyagmozgatással munkaidejüknek legfeljebb 50%-át tölthetik.

3.3.3.

A 200 kp és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító-, illetve rakodóeszközzel szabad végezni.

3.3.4.

A segédeszköz nélküli és a segédeszközzel történő kézi anyagmozgatás betartandó súlynormáit a 10. sz. függelék tartalmazza.

3.3.5.

Amennyiben technológiai okok miatt az előző pontban említett függelékben foglalt súlynormákat meghaladó terhek emelése szükséges, szervezési intézkedéseket kell tenni a személyre (nemre, korra) megállapított súlynormák betartása érdekében. 3.4. Kockázatértékelés

3.4.1.

A Társaság köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján indokolt esetben olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató teljes munkaszervezet által végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, ezért a munka szakértelmet kívánó fázisait a megfelelő képzettségű munkavédelmi szakemberek végzik a foglalkozásegészségügyi orvosok bevonásával. A kockázatértékelés sikeres elvégzéséhez valamennyi munkavállaló szükség szerint és a tőle elvárható mértékben köteles közreműködni.

3.4.2.

A kockázatértékeléshez a Társaság megfelelő informatikai hátteret (gépi eszközöket, továbbá a feldolgozást meggyorsító programot), a különböző helyszínek bejárásához közlekedési eszközt biztosít.

3.4.3.

A kockázatértékelés szükséges dokumentumait az intézkedések megtétele érdekében annak készítője köteles eljuttatni az intézkedésre jogosult és köteles szervezeti egység vezetőjéhez. Ha a hiányosság közvetlen egészségkárosodás kockázatát jelenti, az intézkedésre jogosult szervezeti egység vezetője köteles haladéktalanul intézkedni.

3.4.4.

A kockázatértékelést (beleértve a kémiai és pszicho szociális kockázatbecslést is) évente felül kell vizsgálni, a megállapításokat írásban kell rögzíteni és azt a kockázatértékelés alapdokumentumával együtt kell őrizni. Amennyiben a felülvizsgálat azt mutatja, hogy további intézkedések szükségesek a kockázatok csökkentése vagy szinten tartása érdekében, úgy azt az intézkedésre köteles egység vezetője felé kell jelezni.

22

3.4.5.

A kockázatértékelés dokumentumait az adott szervezeti egység munkavédelmi iratai között legalább 5 évig kell megőrizni.

3.4.6.

Amennyiben a kockázatértékelés megfelelő fejezetében lejegyzett munkavédelmi hiányosság felszámolására a kockázatértékelés felülvizsgálatáig nem történt érdemi intézkedés, a hiányosságot a társaság munkavédelmi vezetője felé jelenteni kell.

3.4.7.

A kockázatokat soron kívül kell vizsgálni a munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés lényeges megváltozása, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetése, alkalmazása esetén. A soron kívüli felülvizsgáltra okot adó körülményt a szervezeti egység vezetője köteles jelezni az illetékes munkavédelmi képviseletvezető felé.

3.4.8.

Soron kívül kell a kockázatbecslést elvégezni a 11. sz. függelék szerinti munkakörülmények fennállásakor, a fiatalkorú vagy várandós nő, illetve nemrég szült nő és a szoptató anya által ellátandó munkakörben.

3.4.9.

Ahol a kockázatértékelés alapján a személyi védelmet – az egyéni vagy kollektív védőeszközökön felül – egyéb védelmi eszközzel vagy védelemmel is ki kell egészíteni, ott ezek beszerzéséről és alkalmazásáról a szervezet (üzletág) vezetője dönt és gondoskodik. 3.5. Veszélyes anyagok

3.5.1.

Amennyiben az alkalmazott technológia, az üzemeltetés körülményei, a munkafolyamat vagy a tevékenység szükségessé teszi veszélyesnek minősülő anyag beszerzését, tárolását, felhasználását, kezelését, akkor az érintett technológiára, üzemeltetésre, munkafolyamatra vagy tevékenységre el kell végezni a kockázatértékelést és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

3.5.2.

A Társaság területén a postai szolgáltatói tevékenység ellátása közben veszélyes (rákkeltő, kémiai, biológiai) anyagok előfordulhatnak és a küldemények sérülése közben a veszélyeztetés megvalósulhat. A kockázat nagyságát és mértékét a munkahelyi vezetőnek a helyszínen és haladéktalanul meg kell becsülnie, és a szükséges intézkedéseket meg kell tennie. Szükség esetén a kockázat azonnali értékeléséhez az illetékes munkavédelmi képviselet segítségét kell kérni. A fertőző vagy fertőző gyanús küldemények kezelése során a 12. sz. függelékben felsoroltakat, valamint a Biztonsági Főigazgatóság vonatkozó rendelkezéseit be kell tartani.

3.5.3.

A Társaság területén a technológiai, vagy üzemviteli célból beszerzésre kerülő veszélyes anyagokat csak az előírásoknak megfelelő biztonsági adatlappal lehet tárolni, kezelni. A beszerzésre kerülő veszélyes anyagok biztonsági adatlapját a beszerző biztosítja a beszerzéssel egyidejűleg a forgalmazótól vagy a gyártótól közvetlenül.

23

3.5.4. A veszélyes anyagokkal végzett tevékenységet az illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felé be kell jelenteni. A bejelentést az Infrastruktúra Főigazgatóság teszi meg a telephelyek adatszolgáltatása alapján. A bejelentést e szabályzatban foglaltak szerint kell megtenni, figyelembe véve a Társaság Környezetvédelmi Szabályzatának veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó előírásait is. A veszélyes anyagokkal végzett tevékenységet az illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felé be kell jelenteni. A bejelentés előtt a Minőségirányítási és Környezetvédelmi osztály állásfoglalását kell kérni, hogy a bejelentést mely szervezeti egység teszi meg. Az állásfoglaláshoz meg kell adni a veszélyes anyag legfontosabb jellemzőit. (Veszélyes anyag megnevezése, rendeltetése, legnagyobb együtt-tárolt mennyisége, technológiai szerepe, tárolás és alkalmazás helye, jellemző „R” és „S” mondatok és kezelési szabályok.)3 3.5.5. A 3. sz. melléklet 1. sz. adatlapja szerinti bejelentést kell készíteni, amennyiben az adott telephelyen veszélyes anyaggal végeznek tevékenységet. A bejelentés ÁNTSZ által igazolt példányát meg kell őrizni (eredeti példányát az Infrastruktúra Főigazgatóságnál, egy másolati példányt az illetékes szervezeti egységnél, a felhasználás helyén, a környezetvédelmi iratok között). A Minőségirányítási és Környezetvédelmi osztály állásfoglalása alapján a 3. sz. melléklet 1. sz. adatlapja szerinti bejelentést kell készíteni, amennyiben az adott telephelyen veszélyes anyaggal végeznek tevékenységet. A bejelentés ÁNTSZ által igazolt példányát meg kell őrizni (eredeti példányát a Minőségirányítási és Környezetvédelmi osztálynál egy másolati példányt az illetékes szervezeti egységnél, a felhasználás helyén, a környezetvédelmi iratok között).4

3.5.6.

A 3. sz. melléklet 2. sz. adatlapján kell bejelenteni, ha a veszélyes anyaggal végzett tevékenység formájában áll be változás. A változás bejelentését tartalmazó adatlapot az eredeti bejelentéssel azonos módon kell megőrizni, azt az ellenőrző hatóság részére bemutatni. A változás bejelentését az a szervezeti egység kezdeményezi, amelyik a változást elrendelte. A Minőségirányítási és Környezetvédelmi osztály állásfoglalása alapján a 3. sz. melléklet 2. sz. adatlapján kell bejelenteni, ha a veszélyes anyaggal végzett tevékenység formájában áll be változás. A változás bejelentését tartalmazó adatlapot az eredeti bejelentéssel azonos módon kell megőrizni, azt az ellenőrző hatóság részére bemutatni. A változás bejelentését az a szervezeti egység kezdeményezi, amelyik a változást elrendelte.5

3

módosította: 14/2011 Vig. utasítás hatályos 2011.02. 25. módosította 14/2011. Vig. utasítás hatályos 2011. 02. 25. 5 módosította: 14/2011 Vig. utasítás hatályos 2011.02. 25. 4

24

3.5.7.

A veszélyes anyagokkal végzett tevékenység bejelentését, illetve a változásbejelentést telephelyenként kell megtenni az illeték egyidejű lerovása mellett. A bejelentésekről az Infrastruktúra Főigazgatóság illetékes szervezeti egysége telephelyenkénti nyilvántartást vezet. A veszélyes anyagokkal végzett tevékenység bejelentését, illetve a változásbejelentést telephelyenként kell megtenni az illeték egyidejű lerovása mellett. A bejelentésekről a Minőségirányítási és Környezetvédelmi osztály telephelyenkénti nyilvántartást vezet.6

3.5.8.

A Társaság területén a postai szolgáltatói, és ezt kiszolgáló háttértevékenység biztosítása közben veszélyes (kémiai) anyagok – elsősorban a takarítás és tisztítás során, kereskedelmi forgalomban kapható tisztítószerek adalékaként, hordozóanyagaként vagy alapanyagaként – előfordulhatnak és használatuk során a veszélyeztetés megvalósulhat. A kockázat nagyságát és mértékét az átlagos és rendszeresen előforduló használati körülmények alapján a 3.4.1. pontban leírt kockázatértékelés során meg kell becsülni, a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A tisztítószerekben előforduló veszélyes anyagról és előfordulásukról, a kezelés legfontosabb szabályairól a termékhez csatolt (forgalmazó vagy gyártó által biztosított) biztonsági adatlap nyújt tájékoztatást. A biztonsági adatlapot, vagy ennek egy példányát a felhasználás helyén meg kell őrizni. A leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat, kezelésük legfontosabb szabályait a 13. sz. függelék tartalmazza. A Társaság területén a postai szolgáltatói, és ezt kiszolgáló háttértevékenység biztosítása közben veszélyes (kémiai) anyagok előfordulhatnak és használatuk során a veszélyeztetés megvalósulhat. A kockázat nagyságát és mértékét az átlagos és rendszeresen előforduló használati körülmények alapján a 3.4.1. pontban leírt kockázatértékelés során meg kell becsülni, a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A veszélyes anyagról és előfordulásukról, a kezelés legfontosabb szabályairól a termékhez csatolt (forgalmazó vagy gyártó által biztosított) biztonsági adatlap nyújt tájékoztatást. A biztonsági adatlapot, vagy ennek egy példányát a felhasználás helyén meg kell őrizni. A leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat, kezelésük legfontosabb szabályait a 13. sz. függelék tartalmazza.7

3.5.9.

A veszélyes anyagok tárolásakor az érintett veszélyes anyagra vonatkozó (gyártói) tárolási szabályokat kell alkalmazni. A beszerzést végző szervezeti egység (vagy személy) köteles gondoskodni arról, hogy a veszélyes anyag minden dokumentuma a felhasználó szervezeti egység rendelkezésre álljon, beleértve az anyag kezelésével, tárolásával, szállításával, egészségre, környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos információkat tartalmazó biztonsági adatlapokat is. A tárolásnak a többi, nem veszélyes anyagtól elkülönítetten kell történnie, az illetéktelenek által történő hozzáférés lehetőségének kizárásával.

6

7

módosította: 14/2011 Vig. utasítás hatályos 2011.02. 25. módosította: 14/2011 Vig. utasítás hatályos 2011.02. 25.

25

A veszélyes anyagok tárolásakor az érintett veszélyes anyagra vonatkozó (gyártói) tárolási szabályokat kell alkalmazni. A beszerzést végző szervezeti egység (vagy személy) köteles gondoskodni arról, hogy a veszélyes anyag minden dokumentuma a felhasználó szervezeti egység rendelkezésére álljon, beleértve az anyag kezelésével, tárolásával, szállításával, egészségre, környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos információkat tartalmazó biztonsági adatlapokat is. A tárolásnak a többi, nem veszélyes anyagtól elkülönítetten kell történnie, az illetéktelenek által történő hozzáférés lehetőségének kizárásával. A tárolás, felhasználás és nyilvántartás követelményeit, azok teljesülését a Minőségirányítási és Környezetvédelmi osztály ellenőrzi.8

3.6. A biztonságos munkavégzés személyi feltételei 3.6.1.

A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha a munka elvégzése sem rá, sem utódaira, sem környezetére nem jelent veszélyt, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, a munka elvégzéséhez megfelelő élettani sajátosságokkal bír, az előírt orvosi vizsgálatokon részt vett és azokon alkalmasnak bizonyult, a feladat elvégzéséhez megfelelő képesítése és jogosultsága van, a végzendő feladattól függően a külön jogszabályban előírtaknak megfelel (pl.: pályaalkalmassági vizsgálat), a munkakör ellátásához szükséges szakmai és munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik (veszélyek, kockázatok ismerete, azok megelőzésének, csökkentésének, elhárításának ismerete), azokban jártas, továbbá azokat hajlandó betartani, foglalkoztatásának nincs azt kizáró oka (azaz a munkakör számára nem tiltott), rendelkezésére áll és használja is a feladat elvégzéséhez előírt egyéni védőeszközöket, a munkavégzés teljes időtartama alatt munkára alkalmas állapotban van (alkohol és drogok, kábító gyógyszerek hatásától mentesen, megfelelő ruházatban).

3.6.2.

A munka biztonságos elvégzéséhez megfelelő számú munkavállalót kell biztosítani.

3.6.3.

Ahol közvetlen veszély fenyeget, egyedül munkát végezni még ideiglenesen sem szabad.

3.6.4.

A személyi feltételekre vonatkozó előírások betartásáért az felel, aki a munkavállaló felett a munkavégzéssel összefüggő utasítási és ellenőrzési jogot gyakorolja.

8

módosította: 14/2011 Vig. utasítás hatályos 2011.02. 25.

26

3.7. Telephelyen kívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok 3.7.1.

A telephelyen kívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalók számára a munkavédelmi oktatás keretében külön is oktatni kell a közterületen történő munkavégzés szabályait és a telephelyen kívüli munkavégzéshez rendszeresített eszközök használatát (pl.: személyi védelem eszközei, kutyariasztó, mobiltelefon, stb.)

3.7.2.

A telephelyen kívüli munkavégzés esetén a munkavégzést elrendelőnek gondoskodnia kell: a munkavégzés közbeni természetes biológiai és higiéniai szükségletek kielégítésének lehetőségéről (pl.: WC használat és kézmosás lehetőségéről), védőital biztosításáról, az elsősegélynyújtás megszervezéséről (hely, személy, felszerelés), a szükséges technológiai szünet eltöltésének helyéről, helyszínéről, a rendkívüli esemény, vagy rendellenes körülmény bekövetkezése során az esemény, körülmény jelentésének, jelzésének lehetőségéről, módjáról. 3.8. Más gazdálkodó szervezet által végzett tevékenység koordinálásának munkavédelmi előírásai

3.8.1.

Jelen szabályzat alkalmazásában más gazdálkodó szervezet minden olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany, aki a Társaság számára valamely jogviszony alapján munkát végez.

3.8.2.

A Társaság területén, ahol más gazdálkodó szervezet munkavállalói is dolgoznak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az a munkavállalókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. A Társaság és a más gazdálkodó szervezet ez irányú kötelezettségét szerződésben kell rögzíteni a következők szerint: a) a Társaságnak a munkaterületet a biztonsági követelményeknek megfelelően jegyzőkönyvileg kell átadni, b) a helyi körülményekre vonatkozó előírásokat (munkavédelmi szabályzat, utasítás, technológiai dokumentumok, környezetvédelmi szabályzat, stb.) a más gazdálkodó szervezet képviselőjének rendelkezésére kell bocsátani, c) a szerződésben, vagy a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyvében a más gazdálkodó szervezet képviselőjének nyilatkozni kell, hogy a Társaság által átadott előírásokat tudomásul vette, továbbá saját munkavállalóit is kioktatta, az oktatás megtörténtét igazoló nyilatkozatot, az oktatásban részt vettek aláírásával a szerződéshez kell csatolni, vagy az építési-szerelési napló mellékleteként a munkahelyen kell tartani, d) a Társaság a más gazdálkodó szervezet tevékenységének biztonságos végzése és a kapcsolattartás érdekében – a tevékenységtől függően – 27

e)

f)

szakképzett, munkavédelmi szempontból kioktatott munkavállalót (műszaki ellenőrt) köteles kijelölni, akinek személyét a más gazdálkodó szervezet képviselőjével írásban közölni kell, (ilyen személy kijelölésének hiányában az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik), a műszaki ellenőr köteles a munkálatok ideje alatt a más gazdálkodó szervezet munkavállalóinak tevékenységét figyelemmel kísérni, a helyi veszélyforrásokra vonatkozóan a szükséges felvilágosítást megadni, az észrevételt, figyelemfelhívást az építés-szerelési naplóba be kell jegyezni, a más gazdálkodó szervezet részére elkülönített (átadott) munkaterületre postai munkavállalónak csak a más gazdálkodó szervezet illetékes megbízottja vagy a műszaki ellenőr engedélyével és kíséretében szabad belépni.

3.8.3.

Ha a más gazdálkodó szervezet működő posta, üzem területén belül végez munkát az előző pontban foglaltakon túl még a következőket kell figyelembe venni: a) a munkák koordinálásába a működő végrehajtó szervezet (posta, üzem) vezetőjét is be kell vonni, b) a jellemző veszélyforrásokra, az ellenük való védekezés (megelőzés) módjára – a posta, üzem vezetőjének bevonásával – az illetékes műszaki ellenőr köteles az építés-szerelési naplóba tett bejegyzéssel a más gazdálkodó szervezet figyelmét felhívni, a naplóba tett bejegyzést a posta, üzem vezetője aláírásával jegyzi.

3.8.4.

A más gazdálkodó szervezet által végzett tevékenységre vonatkozó, fent felsorolt elemeket is tartalmazó szerződésben, iratban meg kell jelölni azt a személyt, aki felelős az abban foglaltak végrehajtásáért.

3.8.5.

Amennyiben a Társaság valamely telephelyén más gazdálkodó szervezet munkavállalói hivatalos kirendelésben végzik tevékenységüket, a kirendelés helyén a munkavégzéssel összefüggő utasítási és ellenőrzési jogot gyakorló utasítása szerint kell eljárni.

3.8.6.

Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi érdekképviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve bármely más olyan személy vagy szervezet felelős, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik.

28

3.8.7.

3.9.

Munkaerő kölcsönzéssel megvalósuló foglalkoztatás esetén a munkavédelmi feladatokról, felelősökről és követelményekről a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben érvényesen meg kell állapodni. Ennek során külön ki kell térni: a) a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok végzésére és dokumentálására (képernyős munkakört ellátók esetében a kölcsönbeadás idejétől függően az éleslátást biztosító szemüveg biztosításának módjára is) b) a képzettségi előírásokra és dokumentálására, c) a védőfelszerelés (védőruházat) beszerzésére és biztosítására, d) a védőital ellátás biztosítására, e) a munkaerő szállításával kapcsolatos felelősségi körre és annak munkavédelmi vonatkozásaira, f) a kölcsönzött munkaerőt ért baleset esetén követendő eljárásra (bejelentésre, kivizsgálásra). g) a munkáltatói felelősség alapelveire Látogatók és ellenőrzésre jogosultak számára előírt munkavédelmi feltételek

3.9.1.

Telephely látogatása csak szervezett formában, a szervezet vezetője, vagy megbízottja írásbeli engedélyével, kísérő biztosításával történhet. Az engedélynek tartalmaznia kell a kísérő(k) nevét, a látogatók létszámát és küldő szerv megnevezését. A szervezeti egység kérésére a látogatók névsorát is mellékelni kell az engedélyhez. A szervezeti egység területére történő belépéshez a Társaság Biztonsági Főigazgatósága által kiállított belépési engedély szükséges. A telephely területén látogatók csak az engedélyezett útvonalon tartózkodhatnak.

3.9.2.

Az illetékes hatóságok munkabiztonsági, foglalkozás–egészségügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi ellenőrzése céljából posta (üzem) területére lépő felügyelőitől a portaszolgálat, biztonsági szolgálat, beléptetést végző munkavállaló illetve a posta, üzem illetékes vezetője jogosult és köteles igazolást kérni személyazonosságuk, ellenőrzési, intézkedési jogosultságuk megállapítására.

3.9.3.

A hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban a vonatkozó szabályozás (a PMvSz kiadásának időpontjában hatályos, a munkaügyi, munkavédelmi és közegészségügyi hatósági ellenőrzéssel összefüggő kötelezettségekről szóló 10/2005. H-Vigh. rendelkezés (Po.É.28.)) szerint kell eljárni. A belépési jogosultságukat a munkavédelmi szervezet tagjai postai ellenőrzési igazolványnyal, a munkavédelmi érdekképviselők munkavédelmi érdekképviseleti igazolvánnyal kötelesek igazolni.

29

3.10. Képernyős munkahelyen munkát végzőkkel kapcsolatos szabályok 3.10.1. Képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet. 3.10.2. Képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is. 3.10.3. Képernyős munkakörnek kell minősíteni azt a munkakört is, amelyben a munkavállaló változó körülmények között, kizárólag hordozható személyi számítógépet (lap-top) használ, de a képernyős munkakörré minősítés további feltétele (a képernyő használattal járó tevékenység ideje legalább 4 óra) teljesül. 3.10.4. Nem számítanak képernyős munkahelyeken munkát végzők közé azok a munkavállalók, akik az amúgy képernyős munkahelynek sorolt munkahelyen – szolgálati beosztásuk alapján – rendszeresen napi négy óra vagy annál kevesebb munkavégzésre kötelezettek. 3.10.5. A képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüvegnek minősül a szemüveglencse, és ennek a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, amely kizárólag az adott munkahelyen a képernyő figyeléséhez, a számítógépes billentyűzet (klaviatúra) kezeléséhez, a képernyős munkavégzéshez szükséges különböző fókusztávolságú leolvasási, olvasási, jelészlelési, stb. tevékenység ellátásához szükséges. 3.10.6. A képernyő előtti munkavégzéshez a munkáltató köteles: a)

a munkahelyre vonatkozó kockázatértékelés és munkavédelmi ellenőrzés során rendszeresen vizsgálni a látásromlást előidéző tényezők, a pszichés (mentális) tényezők, és a fizikai állapotromlást előidéző tényezők előfordulását, hatását,

b)

a folyamatos képernyő előtti munkavégzést úgy megszervezni, hogy azt óránként 10 perces képernyő figyelési szünetek szakítsák meg, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát, de legfeljebb a teljes munkaidő 75%-át ne haladja meg,

c)

a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni az érintett munkavállaló képernyős foglalkoztatásához előírt, - szemészeti vizsgálatot is magában foglaló - előzetes, valamint a további foglalkoztatáshoz szükséges időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatát, továbbá a soron kívüli alkalmassági vizsgálatát, ha a munkavállalónak a képernyős munkával összefüggésbe hozható panasza van, 30

d)

a képernyős munkakörben foglalkoztatottat a képernyő előtti munkavégzéshez minimálisan szükséges éleslátást biztosító szemüveggel ellátni, amennyiben a szemészeti szakvizsgálat azt indokolttá teszi (beleértve azt az estet is, amikor a munkavállaló által használt szemüveg ill. kontaktlencse nem alkalmas a képernyő előtti munkavégzésre)

e)

biztosítani a vonatkozó jogszabályban előírt megfelelő munkaeszközöket, bútorzatot, látási-árnyékolási viszonyokat, tükröződés mentességet

3.10.7. A képernyős munkakörben foglalkoztatott munkavállalókról minden szervezeti egységnél kimutatást kell vezetni. E kimutatás összevonható az orvosi vizsgálatokról szóló kimutatással, ez esetben nevek mellé a „képernyős” jelzést fel kell tűntetni. 3.10.8. A képernyős munkakörök kockázatértékelését, ill. annak éves felülvizsgálatát az érintett munkavállalók bevonásával kell elvégezni. 3.10.9. A munkáltató a képernyős munkakört ellátókat évente küldi időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra az illetékes foglalkozás-egészségügyi orvoshoz. Ez az alkalmassági vizsgálat kétévente szemészeti szűrővizsgálatot is magába kell, hogy foglaljon. Ennek érdekében az alkalmassági vizsgálatra utalás nyomtatványon fel kell tüntetni a munkakör képernyős jellegét. A szemészeti szűrővizsgálat elvégzése érdekében munkavállalót el kell látni a 11/2007. Á-Vigh. rendelkezés (Po.É.59.) 1. sz. melléklete szerinti utalványnyal. A foglalkozás-egészségügyi orvos szükség esetén szemészeti szakvizsgálatra küldi a munkavállalót. A szemészeti szakvizsgálatra utalás esetén a foglalkozás-egészségügyi orvos az utalványt lebélyegzi, és aláírja. 3.10.10. A képernyő figyelési szünetekre vonatkozóan az egyes munkaköröknél az alábbiakat kell figyelembe venni: Az olyan képernyős munkahely esetében (pl.: felvétel), ahol a folyamatos képernyőfigyelést a munkavállaló egyéb tevékenysége (pl.: ügyféllel való kommunikálás) megfelelően tagolja, akkor az egyéb tevékenységgel töltött idő megfelel a képernyő-figyelési szünetnek. Kivételes esetben, ha a technológia megkívánja, a képernyő figyelési szünet műszakonként egyszer összevonható, de a folyamatos képernyőfigyelés ez esetben is legfeljebb 120 perc lehet, a kiadandó képernyő figyelési szünet pedig minimum 20 perc. A szünetben a munkavállaló képernyőfigyeléssel nem járó, más tevékenységgel megbízható. Azokon a munkahelyeken, ahol a képernyő figyelési szünet kötelezően biztosítandó (pl.: naplózási, tervezési, számviteli, rögzítői, bérszámfejtési és egyéb elszámolási tevékenységet ellátó munkakörök) annak kiadását és kihasználását egyaránt meg kell követelni a munkavállaló egészsége érdekében. Ezért annak szükségességét, valamint a képernyős munkahellyel kapcsolatos tudnivalókat oktatni kell (rögzítése a munkavédelmi oktatási naplóban történjen), a képernyő figyelési szünetek kiadását-kivételét dokumentálni kell (pl.: jelenléti íven, vagy külön nyilatkozaton).

31

3.10.11. A munkavállalók személyenként kétévente egy szemüvegre jogosultak. Az éleslátást biztosító, orvosilag indokolt szemüveg biztosításának módjáról a munkáltató dönt, döntését utasításban minden érintett számára hozzáférhető módon közzéteszi. 3.10.12. A költségtérítés módját és mértékét a Társaság vonatkozó rendelkezései alapján nyilván kell tartani. 3.10.13. Nem tartoznak a költségtérítés hatálya alá a javítás, tisztítás, csere vagy pótlás költségei, az elveszett, megrongálódott vagy más módon használhatatlanná vált szemüveg értéke. 3.10.14. A Társaság munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi osztálya minden évben a tervezési időszakban felméri és tervezi a várható ez irányú költségeket. 3.10.15. A szemüvegek biztosítására irányuló szervezési, lebonyolítási munkák koordinálását a munkavédelmi képviseletek végzik. 3.11. Nők és fiatalkorúak, sérülékeny csoportok foglalkoztatása 3.11.1. Fiatalkorút éjszakai munkára, 16 éven aluli fiatalt túlmunkára és készenléti szolgálatra igénybe venni nem szabad. 3.11.2. 18 éven aluli munkavállalót motorkerékpáros, 16 éven aluli munkavállalót kerékpáros és segédmotor-kerékpáros munkakörben foglalkoztatni nem szabad. 3.11.3. A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterheléseket, valamint a tiltott munkaköröket és munkakörülményeket a 14. sz. függelék tartalmazza. (tilalmi jegyzék) 3.11.4. A tilalom nem terjed ki: a szakmunkás- és szakközépiskolás tanulók – szakma elsajátításához szükséges – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerinti foglalkoztatására, a fiatalkorúnak abban a munkakörben történő foglalkoztatására, amelyben szakmunkás képesítést szerzett, és amelynek ellátását a munkaköri alkalmasságról szóló orvosi vélemény nem ellenzi. 3.11.5. Szakmunkás- és szakközépiskolás tanuló csak szakképzett munkavállaló közvetlen felügyelete mellett foglalkoztatható. 3.11.6. A tilalmi jegyzékben szereplő munkakörben foglalkoztatott várandós nő saját és magzata egészségének megóvása érdekében köteles a várandósságát bejelenteni az arról szóló orvosi igazolás bemutatásával. A munkahelyi vezető a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslatának figyelembevételével azonnal köteles intézkedni más – a várandós nő számára nem tiltott – munkakörbe történő áthelyezésről, ahol a tilalom nem áll fenn. 32

3.11.7. A szervezeti egység vezetőjének a munkakörülmények megváltoztatására (új technológia alkalmazása, veszélyes és ártalmas termelési tényező keletkezése vagy megszűnése, stb.) vonatkozó jelzése esetén, illetőleg a hatóság felhívására, vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslatára a PMvSz tilalmi jegyzékét felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell. 3.11.8. A szervezeti egység vezetője a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslatára, vagy a hatóság véleményezése alapján, átmenetileg megtilthatja nők és fiatalkorúak foglalkoztatását olyan munkakörökben, amelyekben a munkafeltételek megváltozása folytán a munkavégzés a nő vagy, a fiatalkorú egészségére ártalmas lehet. A tilalomról a munkavédelmi vezetőt tájékoztatni kell. 3.11.9. A foglalkoztatási tilalmakra vonatkozó előírásokat a munkavédelmi oktatási tematikába be kell illeszteni, hogy a munkavállalókra vonatkozó kötelezettségek és jogosultságok ismertek, és ez által végrehajthatók legyenek. 3.12. Idősödő munkavállalók foglalkoztatása 3.12.1. Az idősödő munkavállaló – jogszabály szerint az egyénre irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy – foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell a munkakövetelményeknek a munkavállaló képességéhez való igazítására. 3.13. Iskolai tanulók alkalmazásával kapcsolatos munkavédelmi előírások 3.13.1. A szervezeti egység vezetője tanulót (diákot) – a szakközépiskolások szakmai gyakorlata kivételével – a fiatalkorúakra vonatkozó előírások alkalmazása mellett, csak 15 éves kortól foglalkoztathat. A tanulók könnyű és közepesen nehéz fizikai munkát végezhetnek, napi 6, legfeljebb 8 órában, kizárólag nappali időszakban. 3.13.2. Iskolai tanulók egészségre ártalmas munkakörben nem foglalkoztathatók. 3.13.3. A tanuló foglalkoztatási ideje alatt az adott munkahelyen munkát végző munkavállalókra érvényes munkavédelmi előírásokat kell alkalmazni. Iskolai tanuló kizárólag az iskola által kiadott diákfoglalkoztatási engedély birtokában alkalmazható.

33

3.14. Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek alkalmazására vonatkozó külön szabályok 3.14.1. Fogyatékkal élő, vagy megváltozott munkaképességű személy alkalmazása során különösen vizsgálni kell, hogy a munkafolyamat, technológia, munkahely és annak viszonyai (megközelítés, közlekedési viszonyok, feltételek, stb.) az alkalmazni kívánt fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű képességeivel és készségeivel összhangba hozhatók-e, a munkavégzés során keletkező hatások a fogyatékkel élőre, megváltozott munkaképességűre – várhatóan – milyen hatással lesznek. 3.14.2. Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása előtt az illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét ki kell kérni. A véleménykérés során a foglalkoztatásra, a munkavégzésre és ennek az alkalmazott fogyatékkal élőre, megváltozott munkaképességűre vonatkozó hatásaira az orvos figyelmét külön és részletesen fel kell hívni. 3.14.3. Mozgásában korlátozott munkavállaló alkalmazása esetén, vagy olyan munkahelyek létesítésénél, ahol mozgásukban korlátozottak alkalmazását tervezi a Társaság, a munkahely és a munkakörnyezet kialakítása feleljen meg a mozgáskorlátozottak közlekedésére, munkavégző helyére vonatkozó követelményeknek. 3.14.4. Mozgásukban korlátozottak alkalmazásakor: a munkahely megközelítését alkalmassá kell tenni a mozgáskorlátozott közlekedésére, mozgáskorlátozottak részére alkalmas illemhelyet kell létesíteni, a felvonót(kat) alkalmassá kell tenni mozgáskorlátozottak számára. 3.15. A foglalkozási rehabilitáció általános szabályai 3.15.1. A megváltozott munkaképességű munkavállaló továbbfoglalkoztatására irányuló rehabilitációs eljárást a munkáltatónak nem kell lefolytatnia, amennyiben a munkavállaló már rehabilitációs járadékban (átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban) részesül. Ez esetben a munkáltatónak csupán az eljárás lefolytatására kötelezett Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézettel (ORSZSZI) való együttműködés a feladata. Az eljárás során a munkáltató azt vizsgálja, hogy van-e az ORSZSZI által megjelölt munkakör, és abban tudja-e foglalkoztatni a munkavállalót. Ha van ilyen munkakör, akkor a munkaügyi szabályok betartásával a munkavállalót az új munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. 3.15.2. A rehabilitációs eljárást minden esetben haladéktalanul meg kell indítani, ha az alkalmazásban álló munkavállalóról a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy az addig betöltött munkakör további ellátására nem, vagy csak korlátozásokkal alkalmas és a munkavállaló nem részesül rehabilitációs járadékban. 34

3.15.3. A továbbfoglalkoztathatóság illetve továbbfoglalkoztatás kérdéséről a foglalkozás-egészségügyi orvos és a munkáltató a munkavállaló bevonásával dönt. 3.15.4. A foglalkozási rehabilitáció tételes szabályait a Társaság Foglalkoztatási Szabályzata tartalmazza. 3.15.5. A rehabilitációs eljárás megindítását a közvetlen vezetőnek kell kezdeményeznie az illetékes rehabilitációs megbízottnál. 3.16. A távmunkavégzés eltérő munkavédelmi szabályai 3.16.1. Távmunkavégzés csak olyan, a Társaság tulajdonában álló információtechnológiai és informatikai eszközzel, illetve a munkavégzés eredményét továbbító elektronikus eszközzel megengedett, amely munkavédelmi szempontból kifogástalan, a használathoz megfelelő dokumentumokkal rendelkezik, átadása írásban megtörtént a biztonságos használatához szükséges munkavédelmi ismeretekkel együtt, vagy a munkavállaló által biztosított fent felsorolt munkaeszközzel történhet, amely a Társaság munkavédelmi szakembere által végzett munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat szerint megfelelő a munkavégzésre. 3.16.2. A munkavállaló tulajdonában álló és távmunkavégzésre alkalmas eszköz munkavédelmi vizsgálatáról (munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, időszakos vizsgálat, kockázatértékelés, stb.) a munkáltató és a munkavállaló írásban köteles megállapodni. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell: a munkaeszköz megnevezését, típusát, beazonosításra alkalmas adatait (pl.: gyártási szám), a munkaeszköz jellemző használati helyét, a munkaeszköz használatára vonatkozó korlátozásokat, a szükséges felülvizsgálatok idejét, időpontját, gyakoriságát. 3.16.3. Távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen és munkaeszközzel folytatható. A munkahelyen a munkavállaló csak a munkáltató hozzájárulása alapján változtathatja meg a munkavédelmi szempontból lényeges munkakörülményeket. 3.16.4. A Társaság a távmunkavégzés körülményeiről jogosult meggyőződni. Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Az ellenőrzés módját, körülményeit a távmunkavégzésre vonatkozó szerződésben rögzíteni kell. A szerződés ennek megfelelően tartalmazza: a munkakörülmények ellenőrzésének személyi és szervezési körülményeit, az ellenőrzések időpontját, gyakoriságát. 35

3.16.5. A Társaság munkavédelmi szakemberei, továbbá a foglalkozásegészségügyi feladatokat ellátó illetékes szolgáltató az ellenőrzéseken túl jogosult a helyszínen elvégzendő munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi feladatokat ellátni, így különösen az üzembe helyezés, kockázatértékelés, balesetvizsgálat által megkívánt feladatokat. 3.16.6. A szerződésben rögzített feltételek megváltoztatását – távmunkavégzés esetében – a munkavállaló kezdeményezheti, illetve jelenti be. A lényeges feltételek (pl.: munkavégzés helye, eszköze) megváltoztatását a munkavállaló szóban – majd írásban megerősítve – a változtatást megelőzően 48 órával be kell jelentenie. A munkáltató a változtatás munkavédelmi elbírálását 24 órán belül köteles elvégezni. A megváltozott lényeges körülmények a szerződés sorszámozott módosított mellékletét képezik. 3.16.7. A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi érdekképviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat. 3.16.8. A munkavédelmi hatóság a távmunkavégzés helyszínén jogosult ellenőrzést végezni. Az ellenőrzési szándékáról a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi. 3.16.9. Súlyos munkabaleset bekövetkezése esetén a munkáltató és a hatóság balesetvizsgálatához az engedélyt a helyszínen kell megkérni. 3.17. A társadalmi munkavégzés munkavédelmi szabályai 3.17.1. Munkavédelmi szempontból társadalmi (önkéntes) munkának kell tekinteni a Társaság által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) ellenérték nélküli szervezett munkavégzést. 3.17.2. A társadalmi munka kezdeményezésére a Társaság bármely munkavállalója jogosult. A társadalmi munkára irányuló kezdeményezést azonban a Társaságnak jóvá kell hagynia. Jóváhagyás nélkül társadalmi munkát végezni tilos. 3.17.3. A társadalmi munka helyét, idejét, létszámát a tervezett munkavégzés helyszíne alapján illetékes postaszerv vezetőjével a tervezett munkavégzés előtt 14 nappal írásban jóvá kell hagyatni. Postai telephelyen kívüli munkavégzés esetén a jóváhagyást a társadalmi munka gyülekezési helyéül kijelölt postaszerv vezetője, ilyen hely hiányában a társadalmi munkában résztvevők létszámát tekintve legnagyobb létszámú postaszerv vezetője adja ki. Amennyiben a társadalmi munka postai ingatlanon végzett munka (pl.: kertrendezés, takarítás, stb.) a társadalmi munkát a területileg illetékes beruházási és építési iroda irodavezetőjének kell jóváhagynia. Az engedély kiadása során a 36

postaszerv vezetője, a beruházási és építési iroda vezetője köteles egyeztetést folytatni a HESZK Munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi osztályának illetékes munkatársával. 3.17.4. A munkavédelmi képviseletvezető az engedélyeztetés során a társadalmi munkára vonatkozóan korlátozásokat és kötelező védőeszköz (védőital, stb.) ellátást állapíthat meg. Ennek költsége a társadalmi munkavégzés szervezőjét (a társadalmi munka elrendelésében érdekelt szervezeti egységet) terheli. 3.17.5. Az engedélynek tartalmaznia kell a társadalmi (önkéntes) munkavégzésre vonatkozó valamennyi fontosabb információt, így: a társadalmi (önkéntes) munkát kezdeményező vagy annak képviselője nevét, elérhetőségét, a társadalmi (önkéntes) munka vezetőjét, irányítóját, annak elérhetőségét, a társadalmi (önkéntes) munka munkafolyamatának rövid leírását (pl.: parkgondozás), a társadalmi (önkéntes) munka kijelölt munkavédelmi felelősét és elérhetőségét, a munkavégzésben résztvevők számát, név szerinti felsorolását, a munkavégzés kezdési és tervezett befejezési időpontját, a telephelyen vagy azon kívüli munkavégzésre vonatkozó esetlegesen szükséges biztonsági egyeztetések tényét (pl.: belépési engedély) 3.17.6. A társadalmi munka megkezdése előtt a résztvevőknek szóbeli munkavédelmi oktatást kell tartani. Az oktatás tényét és annak elismerését a munkavédelmi oktatásokkal megegyező szabályok szerint rögzíteni kell. 3.17.7. A társadalmi munka során esetleg bekövetkezett balesetek, egészségkárosodások esetén a jóváhagyó postaszerv munkavédelmi képviseletvezetőjét értesíteni kell, aki dönt a további tennivalókról. 3.17.8. A HESZK Munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi osztály illetékes munkatársa a társadalmi munka ellenőrzése során – indokolt esetben – a társadalmi munkavégzést felfüggesztheti, vagy megtilthatja. 3.17.9. Senkit sem lehet kijelölni a társadalmi munka során olyan feladatara, melynek ellátásához egészségügyi alkalmassága kétségbe vonható, illetve a társadalmi munkát végző saját belátása szerint ilyen feladat teljesítését jogosult megtagadni. 3.18. Rendkívüli munkavédelmi intézkedéseket megalapozó időszak eltérő munkavédelmi szabályai 3.18.1. Rendkívüli munkavégzési körülmények esetére a feladatkörében érintett miniszter által kiadott külön jogszabály kivételesen indokolt esetben eltérő követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg. A Társaság e rendelkezéseket a megfelelő szakterület vezetői, szakemberei révén hajtja végre. 37

3.18.2. A rendkívüli munkavédelmi intézkedéseket megalapozó időszak alatt, illetve a rendkívüli munkavégzési körülmények esetére a szükséges intézkedéseket – az intézkedéseket megalapozó időszak jellegétől függően - a Társaság Biztonsági Szabályzata alapján egyeztetni kell a biztonságért felelős valamennyi terület illetékes szakembereivel (munkavédelem, biztonság, tűzvédelem, környezetvédelem, katasztrófavédelem, polgári védelem). 3.18.3. A rendkívüli munkavédelmi intézkedéseket megalapozó időszak alatt, illetve a rendkívüli munkavégzési körülmények esetére a HESZK Munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi osztályának munkavédelmi képviseletvezetői – területi vagy működési kör szerinti illetékességgel – a szabályozástól eltérő módon is rendelkezhetnek a védőfelszerelés és védőital ellátásról. Az eltérő ellátás elrendelése során meg kell határozni az érintettek körét, számát, az ellátás fajtáját és az ellátás várható időtartamát.

4. fejezet

4.1. A foglalkozás-egészségügyi hálózat felépítése, irányítása 4.1.1.

A Társaság a munkáltatói foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátása érdekében foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosít.

4.1.2.

A Társaság a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást területi megosztás alapján veszi igénybe. Az egyes foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók (orvosok) működési, illetékességi területét a Társaság foglalkozásegészségügyi főorvosa állapítja meg, figyelemmel a munkavégzések helyére, az ellátandók létszámára.

4.1.3.

A Társaság foglalkozás-egészségügyi szolgálatának tevékenységét a Társaság foglalkozás-egészségügyi főorvosa szervezi, felügyeli. Feladata a szolgáltatás biztosítására szóló szerződések előkészítése, megkötése (a mindenkori szerződéskötési rendnek megfelelően) felülvizsgálata, módosítása. E feladat ellátásához a munkavédelmi képviseletvezetők szolgáltatnak adatot és tehetnek a módosításra javaslatot.

4.1.4.

A Társaság foglalkozás-egészségügyi főorvosa jogosult a foglalkozásegészségügyi szolgáltatást nyújtók tevékenységét ellenőrizni, nyilvántartásukat felülvizsgálni.

4.1.5.

A munkavédelem és a foglalkozás-egészségügyi tevékenység összehangolásáról, egyeztetéséről a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi osztályvezető, helyi szinten a munkavédelmi képviseletvezető gondoskodik.

4.1.6.

A foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásában a foglalkozásegészségügyi szolgáltatónak és a munkavédelmi képviseletvezetőnek együtt kell működnie. 38

4.1.7.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot ellátó orvosokat illetékességi területükre belépési engedéllyel kell ellátni, melynek biztosítása – a Biztonsági Főigazgatóság bevonásával – az illetékes munkavédelmi képviseletvezető feladata.

4.1.8.

A területi besorolásokról, azok módosításáról a szervezeti egységeket az illetékes munkavédelmi képviseletvezetők tájékoztatják.

4.2.

A munkaköri és személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatok általános szabályai

4.2.1.

A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkavállalónak: a) a munkavégzésből és munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele egészségét, testi-lelki épségét nem veszélyezteti-e, egészségi állapotát előreláthatóan kedvezőtlenül nem befolyásolja-e, nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását, meglévő egészségi állapotának jellemzői nem jelentenek-e kockázatot a munkafeladat ellátása során, b) esetleges idült betegsége, vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt, c) a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, illetve foglalkoztatható-e az adott munkakörben, d) ha átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű, milyen munkakörben és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, e) szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel, f) foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, g) külföldön történő munkavégzés esetén egészségi szempontból várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.

4.2.2.

A személyi higiénés alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkát végző személy egészségi állapota – a tevékenység gyakorlása esetén – a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét, folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen.

4.2.3.

A munkaköri és a személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A munkaköri alkalmasság vizsgálata jogszabályban meghatározott egyes esetekben záró vizsgálattal egészül ki.

4.2.4.

A munkaköri alkalmassági vizsgálatokat a Társasággal szerződésben álló szolgálat kijelölt foglalkozás-egészségügyi orvosa végzi. Munkaerő kölcsönzés esetén a vizsgálatok végzéséről külön, érvényesen meg kell állapodni. 39

4.2.5.

A Társasággal munkaviszonyban állók esetében a munkaköri és a személyi higiénés alkalmasságot elbíráló orvosi vizsgálat miatt távol töltött időre a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Megilleti ez őt akkor is, ha ez ügyben másodfokon jár el.

4.2.6.

A szervezeti egység vezetője, vagy az általa kijelölt személy az előzetes alkalmassági vizsgálatokra a jogszabályban előírt és a 4. sz. melléklet szerinti „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon köteles közölni, hogy a munkavállalót milyen munkakörben és milyen munkafeltételek között kívánja foglalkoztatni, illetve a nyomtatványon köteles megjelölni a terhelési tényezők alapján megállapítható egészségkárosító kockázatokat. Az egyes postai munkakörök fontosabb terhelési tényezőinek felsorolását a 15. sz. függelék tartalmazza.

4.2.7.

Az időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatra történő beutalás formanyomtatványát az 5. sz. melléklet tartalmazza.

4.2.8.

A vizsgálatot végző orvos „alkalmas”, „ideiglenesen nem alkalmas” illetve „nem alkalmas” megjelöléssel a 6. sz. melléklet szerinti nyomtatványon jelzi az alkalmasságról szóló véleményét, illetve jelöli az alkalmasságot korlátozó tényezőket, feltünteti a következő vizsgálat időpontját. Amennyiben az orvos által megállapított érvényességi idő rövidebb, mint a munkavállaló munkaköréből (tevékenységéből) eredő, szabályzatban rögzített időszakos vizsgálatból származó gyakoriság, akkor az orvos által rögzített időpont az érvényes. Fordított esetben a munkakörre (tevékenységre) érvényes, szabályzatban rögzített gyakoriságot kell alkalmazni az időszakos vizsgálatra utaláskor.

4.2.9.

A munkavállaló az alkalmasság elbírálásáról kapott orvosi igazolást a vizsgálatra utalást elrendelőnek haladéktalanul köteles átadni. A vizsgáló orvos az alkalmatlanság okát csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával közölheti a munkáltatóval.

4.2.10. Ha a munkavállaló, vagy a munkáltató nem ért egyet az alkalmasságot elbíráló orvosi vizsgálat eredményével, akkor az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a 7. sz. melléklet szerinti, „Beutalás másodfokú munkaköri alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon az első fokon elbíráló orvosnál kérheti a másodfokú orvosi elbírálást. Az első fokon vizsgáló orvos köteles a további eljárásról – annak helyéről, módjáról – a munkavállalót tájékoztatni. A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az első fokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni. 4.2.11. Amennyiben időszakos alkalmassági orvosi vizsgálaton azt állapítják meg, hogy a munkavállaló egészségi állapotában romlás következett be a fennálló munkakörülmények hatására, akkor a szervezeti egység vezetője elsősorban a munkakörülményeken köteles változtatni. Ha erre nincs lehetőség, a munkavállalót – átmenetileg vagy véglegesen – a rehabilitációs szabályoknak megfelelő módon, más munkakörbe kell áthelyezni. Az áthelyezés előtt az új munkakörülményekre tekintettel az alkalmasságot ismét vizsgáltatni kell.

40

4.2.12. Ha a munkavállaló a kötelező időszakos orvosi vizsgálaton, figyelmeztetés ellenére, saját hibájából nem vett részt, az orvosi vizsgálaton való megjelenéséig el kell tiltani a betöltött munkakörben való további munkavégzéstől. A munkavállaló részére az eltiltás alatti – munkavégzés nélkül eltöltött – időre munkabér nem fizethető. 4.2.13. Ha a munkavállaló munkától való eltiltása a munkáltatónak felróható okból történik a munkavállaló részére átlagkeresetet kell fizetni. 4.2.14. A szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok és pszichológiai vizsgálatok elvégeztetéséről és a vizsgálatok naprakész, áttekinthető és ellenőrizhető nyilvántartásáról. A nyilvántartás naprakészségéről a szervezeti egység vezetője felel. Ugyancsak felelős a nyilvántartásban szereplő munkavállalók megfelelő orvosi vizsgálatról történő értesítéséért és küldéséért. Gondoskodnia kell arról, hogy a szervezeti egységnél lejárt vagy érvénytelen munkaköri alkalmassági igazolással rendelkező, munkát ne végezhessen. A nyilvántartás ajánlott dokumentumát a 8. sz. melléklet tartalmazza. 4.2.15. A szervezeti egység vezetőjének munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra utalása, - a szervezeti egységnél vezetett nyilvántartás és a szervezeti egység vezetőjének jelzése alapján -, a felette munkáltatói jogkört gyakorló vezető feladata. 4.2.16. A körzeti posták a körzetükbe tartozó postáknál is kötelesek figyelemmel kísérni a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok érvényességét és gondoskodniuk kell a munkavállalók vizsgálatra küldéséről. 4.3. Előzetes munkaköri és személyi higiénés alkalmassági vizsgálat 4.3.1.

Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni: a) a munkáltató által foglalkoztatni kívánt minden személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően, valamint b) a munkakör, munkahely megváltoztatása előtt minden fizikai munkát végző munkavállalónál, minden fiatalkorú munkavállalónál, a nem fizikai munkát végző munkavállalók közül azoknál, akik új munkakörükben, vagy munkahelyükön a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű, megterhelésnek lesznek kitéve, c) a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén, a kiutazás előtt, ha a munkavállaló közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munkát végez, ha a külföldön végzett munka a hazainál nagyobb megterheléssel jár, illetve ha ezt a foglalkozás-egészségügyi orvos szükségesnek tartja, d) kirendelés esetén, az új munkahely foglalkozás-egészségügyi orvosának e) azon munkavállalók esetében, akit azonos munkakörben ismételten foglalkoztatnak kivéve, ha

41

a munkakörénél fogva időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra nem kötelezett, nem tartozik a 4. 3. 3. pontban meghatározott személyi körbe, a munkaviszonya megszűnésétől számítva 6 hónap még nem telt el, és egészségi állapotában ez alatt változás nem történt. 4.3.2.

Előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni a járványügyi érdekből kiemelt munkát végző személynél a tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt.

4.3.3.

A járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben foglalkoztatott munkavállaló esetében - amennyiben a tevékenység megszűnését követő 30 napon belül áll ismét munkába - csak akkor kell megismételni a vizsgálatokat, ha időközben fertőző vagy fertőzőgyanús megbetegedés zajlott le. 4.4. Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat

4.4.1.

A szervezet vezetőjének a munkaviszony fennállása alatt – a munkaköri alkalmasság újbóli elbírálása végett – időszakos orvosi vizsgálatra kell küldenie: a) a 18. életévét be nem töltött munkavállalót évente, b) az idősödő munkavállalót évente (az egyénre irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy), c) valamennyi, az előzőekben fel nem sorolt munkakörben, illetve munkakörülmények között foglalkoztatott munkavállalót a 16. sz. függelék szerinti gyakorisággal.

4.4.2.

Az időszakos munkaköri alkalmasságot végző orvos a vizsgálati eredmények alapján a fentiekben leírtaknál rövidebb érvényességi időt is megállapíthat.

4.5. Soron kívüli munkaköri és személyi higiénés alkalmassági vizsgálat 4.5.1.

Soron kívüli munkaköri és személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatot kezdeményezhet a munkáltató vezetője, a szervezeti egység vezetője, a munkavállaló, a munkavállaló egészségügyi ellátását végző orvos (foglalkozás-egészségügyi-, házi-, illetve kezelőorvos), az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének felügyelője, az illetékes munkavédelmi képviseletvezető.

4.5.2.

Soron kívüli munkaköri orvosi vizsgálatot kell végezni: a) ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, b) heveny foglalkozási megbetegedés, c) fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően, 42

d)

e) f) g)

a heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a munkavállaló olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, 30 napos, vagy azt meghaladó keresőképtelenség esetén, ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved, ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel.

Az a) pontban rögzített esetben, ha a vizsgálatot a szervezeti egység vezetője kezdeményezi, akkor szükséges a szervezeti egység felett felügyeletet gyakorló szervezet vezetőjének hozzájárulása, és az illetékes munkavédelmi képviseletvezető egyetértése is 4.5.3.

Soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben munkát végző személy az „Egészségügyi Nyilatkozat”-ban meghatározott tünetek (sárgaság, hasmenés, hányás, láz, torokgyulladás, bőrkiütés, egyéb bőrelváltozás, váladékozó szembetegség, fül- és orrfolyás) bármelyikét észleli magán, vagy a vele közös háztatásban élő személyen. 4.6. Záró vizsgálat

4.6.1.

Záró vizsgálatot kell végezni: a) emberi rákkeltő anyagok tízéves-, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység vagy a munkaviszony megszűnésekor, b) idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörökben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor, 4.7. „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvvel kapcsolatos előírások

4.7.1.

A járványügyi érdekből kiemelt munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak rendelkezniük kell „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című (továbbiakban egészségügyi) könyvvel, melyet a vizsgálatot végző orvos állít ki. Az egészségügyi könyv a BEK által készletezett üzemviteli anyagból, cikkszám alapján igényelhető.

4.7.2.

A járványügyi érdekből kiemelt munkakörök, tevékenységek a Társaságnál a közfogyasztásra szánt élelmiszer-forgalmazás (az élelmiszernek a viszonteladókhoz vagy az élelmiszer fogyasztókhoz való eljuttatását szolgáló szállítási, tárolási, előcsomagolási, kiszolgálási, értékesítési műveletek összessége vagy ezek részműveletei, függetlenül attól, hogy a vendéglátás, közétkeztetés vagy kereskedelmi tevékenység körében történik-e) területéhez kapcsolódnak.

43

4.7.3.

Az egészségügyi könyv meglétéről, érvényességéről, név szerinti nyilvántartás vezetéséről a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.

4.7.4.

Az egészségügyi könyvhöz kapcsolódó vizsgálatok előzetesek időszakosak és soron kívüliek lehetnek. Előzetes vizsgálat a munkavállaló járványügyi érdekből kiemelt munkakörbe kerülése előtt, soron kívüli vizsgálat pedig az egészségügyi nyilatkozatban felsorolt esetekben kötelező. Az időszakos vizsgálaton a tüdőszűrő lelettel és az egészségügyi könyvvel kell megjelenni. A tüdőszűrő vizsgálattal kapcsolatban a munkavállaló által kifizetett szakorvosi vizsgálati díjat a munkáltató megtéríti.

4.7.5.

Az „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot az előzetes vizsgálatnál kell az érintett munkavállalónak kitölteni az alkalmassá nyilvánítást követően. E szerint az aláíró kötelezi magát, hogy saját magán vagy vele közös háztartásban élő személyeken bizonyos tünetek észlelése esetén az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnál soron kívüli alkalmassági vizsgálatra jelentkezik.

4.7.6.

Az elvégzendő vizsgálatok köre: Bakteriológiai (széklet) vizsgálat: csak az előzetes vizsgálatnál és meghatározott körnél kell végezni, továbbiakban csak akkor, ha az illető megbetegedése szükségessé teszi. Bőrgyógyászati vizsgálat: előzetes, a test egészére kiterjedő bőrgyógyászati vizsgálat az alkalmasságot elbíráló orvos kötelessége, szakvizsgálatra csak panasz vagy tünet esetén van szükség. Tbc ernyőszűrés érvényes lelete: előzetes alkalmassági vizsgálatnál kötelező, majd évenként ismételve, eredményt az egészségügyi könyvben bebélyegezve vagy külön lapon csatolva. Nemi betegség: csak előzetes vizsgálatnál és meghatározott körnél kell végezni, továbbiakban csak ha megbetegedés gyanúja indokolja. 4.8. Pszichológiai vizsgálatok

4.8.1.

A munkavállalónak gépjárművezetői munkakörben történő foglalkoztatást (szerződéskötést) megelőzően rendelkeznie kell érvényes vezetői (járművezetői) engedéllyel és bejegyzett pályaalkalmassági (PAV) minősítéssel, melynek feltétele a pszichológiai vizsgálaton való megfelelés.

4.8.2.

Előzetes pályaalkalmassági vizsgálat (PÁV) szükséges: a) a fuvarozást, díj ellenében személyszállítást vagy autómentést végző gépjármű vezetéséhez (csak a megkülönböztető jelzéssel el nem látott, belföldön, közforgalmú személyszállítást nem végző jármű esetén PÁV III.), b) járművezetői munkakör betöltéséhez (csak a megkülönböztető jelzéssel el nem látott, belföldön, közforgalmú személyszállítást nem végző jármű esetén PÁV III.), c) 12 fő befogadóképességűnél nagyobb autóbusz vezetéséhez (PÁV II. D), d) ha azt a járművezető előzetes orvosi vizsgálata során elrendelték.

44

4.8.3.

Időszakos pályaalkalmassági vizsgálaton (mely maximálisan 5 évre adható meg) kell részt venniük a 12 fő befogadóképességűnél nagyobb busz vezetőinek (a PÁV II.D esetében).

4.8.4.

Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges postai munkavállalók esetében, ha: azt a rendőrség, ügyészség, bíróság kezdeményezi, azt a járművezető időszakos vagy soron kívüli vizsgálatát végző orvos kezdeményezi, a munkáltató a munkavédelmi képviselet vezető egyetértésével kezdeményezi, a járművezető kezdeményezi, illetve illetékes hatóság kezdeményezi.

4.8.5.

Fenti esetektől eltérő esetben pszichológiai vizsgálatra akkor van szükség, ha azt: a foglalkozás-egészségügyi orvos elrendeli vagy, a munkáltató kezdeményezi a foglalkozás-egészségügyi orvossal és a munkavédelmi képviseletvezetővel történt előzetes egyeztetés után.

4.8.6.

Pszichológiai vizsgálat elrendelésének, kezdeményezésének különösen okai lehetnek: a munkavállaló negatív irányban jelentősen megváltozott viselkedése munkatársaihoz, munkakörnyezetéhez, postai munkavállalót ért erőszakos cselekménnyel összefüggő események közvetlen megélése, súlyos baleset okozása, pénzkifizetés során nagy összegű tévedés, családi környezetben megélt tragédia rejtett alkoholizálás, drogfogyasztás alapos gyanúja, stb. 4.9. A nemdohányzók védelmével összefüggő szabályok

4.9.1.

A nemdohányzók védelme érdekében a szervezeti egység vezetője ahol gondnokság van, ott a gondnokoló szervezet – egyéb hatósági (pl.: tűzvédelmi) előírások betartása mellett – köteles rendelkezni a dohányzási tilalom elrendeléséről, a dohányzási helyek kijelöltetéséről. Ha a szervezet vezetője a szervezeti egység teljes (illetékességi) telephelyére vonatkozóan dohányzási tilalmat rendel el, akkor külön dohányzóhely kijelöléséről nem kell gondoskodni, és az általános dohányzási tilalmat jelölni kell.

4.9.2.

Dohányzóhelyet csak ott szabad kijelölni: ahol az előírt légcsere gépi vagy gravitációs (természetes) szellőztetéssel biztosítható, az elvezető hely (nyílás) és csatorna más helyiségben tartózkodókat nem zavar vagy veszélyezteti, ahol a dohányzás közben keletkező füstgázok és égéstermékek közösségi helyiségekbe, munkahelyekre, közlekedési helyekre nem távozhatnak, 45

ahol a dohányzóhely a nemdohányzók tevékenységét, pihenését nem zavarja, ahol a helyiséget nem használják a nemdohányzók. 4.9.3.

Nem lehet kijelölni dohányzó helyet a Társaság oktatási, egészségügyi célból használt épületeiben, helyiségcsoportjai közvetlen közelében.

4.9.4.

Azokban az épületekben, ahol az előírásoknak megfelelő dohányzóhely (dohányzó helyiség) nem jelölhető ki, a dohányzás tilos!

4.9.5.

A dohányzást tiltó táblát (piktogramot) jól látható helyre kell kifüggeszteni (különös tekintettel az ügyfélterekre!).

4.9.6

A kijelölt dohányzó helyeket el kell látni a cigaretta és hamu felfogására és eloltására alkalmas nem éghető anyagú eszközzel, mely a cigaretta elmozdulás mentes megtartására is alkalmas.

4.9.7.

18. éven aluli személy még a dohányzásra kijelölt helyen sem dohányozhat.

4.9.8.

A nemdohányzók védelméről szóló előírások betartásáért, annak ellenőrzéséért, a szabályszegőkkel szembeni fellépésért a szervezeti egység vezetője felel.

4.9.9.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény betartását az ÁNTSZ és a tűzvédelmi hatóság is jogosult ellenőrizni.

4.9.10. A dohányzó helyiségek kialakításánál a tűzvédelmi jogszabályi előírások betartása, a helyi sajátosságok (pl.: padozat, berendezések, stb.) figyelembe vétele érdekében a helyi tűzvédelmi munkatársak szakmai állásfoglalását ki kell kérni. 4. 10. Az elsősegélynyújtás biztosításának rendje 4.10.1. A szervezeti egység vezetője a munkahely jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően köteles biztosítani a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. 4.10.2. A megszakítás nélküli és a többműszakos munkarendben üzemelő munkahelyeken is úgy kell határozni az elsősegélynyújtók létszámát, hogy minden időben legyen legalább egy képzett elsősegélynyújtó szolgálatban. Az elsősegélynyújtók nevét, beosztását és elérhetőségét, az elsősegélynyújtó felszerelés/mentődoboz helyét, valamint a legközelebbi orvos (ügyelet) nevét és címét (telefonszámát) – a munkavállalók tájékoztatására –jól látható módon kell kifüggeszteni. 4.10.3. Képzett elsősegélynyújtónak tekinthető: aki az arra illetékes és jogosult szervnél képesítést szerzett, vagy

46

aki az 1995. évet követően a jogosítvány megszerzése során elsősegély-nyújtási ismeretekből sikeres vizsgát tett, vagy aki a Társaság által szervezett elsősegélynyújtó tanfolyamon részt vett, és sikeres házi vizsgát tett. Az erről szóló igazolások másolatát a munkavédelmi dokumentumok között kell elhelyezni. 4.10.4. Amennyiben elsősegélynyújtóként képzettnek tekinthető munkavállaló kijelölésére nincs mód, úgy a képzettség nélkül kijelölt elsősegélynyújtónak a Társaság által szervezett képzéséről gondoskodni kell. Ennek érdekében a szervezeti egység vezetője képzési igényét jelzi a munkavédelmi képviseletvezetőnek, aki a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezi a képzés megtartását. 4.10.5. A szervezeti egység vezetője köteles biztosítani, hogy a munkahelyeken, illetve jogszabályban, szabályzatban és szabványban meghatározott gépeknél, berendezéseknél állandóan készenlétben legyen – meghatározott mennyiségű és minőségű – elsősegélynyújtó felszerelés/mentődoboz. 4.10.6. Külső (telephelyen kívüli) munkák végzése esetén munkahelyenként a létszámtól függő nagyságú mentődoboz (felszerelés) biztosításáról, kiszállításáról a közvetlen vezetőnek kell gondoskodnia. 4.10.7. Az elsősegélynyújtó felszerelés/mentődoboz mellett a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által szükségesnek ítélt mentőfelszerelést is készenlétben kell tartani. 4.10.8. A munkahelyeken az elsősegélynyújtás céljára készenlétben tartott elsősegélynyújtó felszerelés/mentődoboz tartalmát - egyéb rendelkezés hiányában - a 17. sz. függelék alapján kell meghatározni. 4.10.9. Az elsősegélynyújtó felszereléseket/mentődobozt szennyeződéstől mentes helyen, állandóan hozzáférhető módon kell tárolni és „elsősegély hely” feliratú táblával kell megjelölni. 4.10.10.Az elsősegélynyújtó felszerelés/mentődoboz beszerzéséről, karbantartásáról, a felhasznált anyagok pótlásáról, a lejárt szavatosságú, vagy használhatatlanná vált anyagok és eszközök cseréjéről a kijelölt elsősegélynyújtó jelzése alapján a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. 4.10.11. Az elsősegélynyújtó felszerelések/mentődobozok mennyiségét és minőségét a helyi munkavédelmi szemlék alkalmával is ellenőrizni kell.

47

5. fejezet 5.1. A munkavédelmi oktatás általános szabályai 5.1.1.

A munkavállaló kötelessége, hogy megfelelő szakértelemmel és magatartással elméletileg és gyakorlatilag is képessé váljon a munkakörével kapcsolatos veszélyek, ártalmak felismerésére, ezek megelőzésére és az ellenük való védekezésre.

5.1.2.

A munkáltatónak elméleti és gyakorlati oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló: a) munkába állásakor, b) munkahelyének, munkakörének, vagy a munkakörülményeinek megváltozásakor, c) munkaeszközének átalakításakor, vagy új munkaeszköz használata előtt, d) új technológia bevezetésekor, megismerje a munkakörével és munkájával kapcsolatos kockázati tényezőket, az ellenük való védekezés módját, elsajátítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit, és ismerje meg a szükséges szabályokat és utasításokat, valamint a rendkívüli eseménykor követendő eljárást.

5.1.3.

A munkavédelmi oktatásban (képzésben, továbbképzésben) kell részesíteni: a) a munkaviszonyba lépő munkavállalókat, b) a munkaviszonyban álló munkavállalókat, c) a postai szaktanfolyamok hallgatóit, d) a Társaságnál foglalkoztatott kölcsönzött munkavállalókat, amennyiben a munkaerő kölcsönzésről szóló megállapodás erről másképp nem rendelkezik, e) a munkavédelmi megbízottakat, f) a szakmai gyakorlaton lévő tanulókat, g) a látogatókat /kivéve a nem veszélyes munkahelyekre – pl.: irodába – látogatókat/, h) a társadalmi munkát végzőket, i) a Társaság munkavállalóit a Társaság bármelyik telephelyétől eltérő helyen történő foglalkoztatáskor /pl.: munkaerő kölcsönzésnél/. Ebben az esetben a munkavédelmi oktatás rendjét a szerződésben kell szabályozni.

5.1.4.

A munkavédelmi oktatás rendje: a) b) c)

a munkavédelmi oktatást munkaidőben kell lebonyolítani és az azon való részvétel kötelező, munkavállaló részére az oktatás időtartamára (az emiatt kiesett munkaidőre) a munkáltató távolléti díjat fizet, a munkavédelmi oktatás időpontjáról a munkavállalókat a szervezeti egység vezetőjének, illetve az általa kijelölt munkavállalónak időben kell értesíteni, ismertetve az oktatás helyét, típusát, 48

d)

e)

5.1.5.

az oktatás időtartamát a szükséges ismeretanyag és a gyakoroltatás függvényében mindig az oktatott munkavállalók elsajátítási készségének figyelembevételével a szervezeti egység vezetőjének kell meghatározni, amennyiben a munkavállaló az ismereteket nem sajátítja el, vagy a munkavédelmi oktatáson nem vesz részt, az adott munkakörben alkalmazni nem lehet.

A munkaviszonyba lépő és a munkaviszonyban álló munkavállalók munkavédelmi oktatásáról szervezeti egységenként elkülönítve a Társaságnál rendszeresített „Munkavédelmi oktatási napló”-t kell az oktatást végzőnek vezetni. Az oktatási naplót 5 évig kell megőrizni. Az oktatási napló mintáját a 9. sz. melléklet tartalmazza. A munkavédelmi oktatási naplónak tartalmaznia kell: a) az oktatás időpontját és időtartamát, b) az oktatást végzők nevét, beosztását, c) az oktatás során tárgyalt munkavédelmi anyag tematikájának leírását, d) az oktatás során bemutatott és megtanított tevékenységeket, e) az oktatás helyét, f) az oktatott személy nevét, munkakörét és aláírását, g) az oktatók aláírását, h) a visszakérdezés időpontját (munkaviszonyba lépők esetében), i) annak megállapítását, hogy a visszakérdezés során a munkavállaló megfelelt vagy nem. j) a beszámoltatásig a felügyelettel megbízott személy nevét és beosztását.

5.1.6.

Törekedni kell arra, hogy a munkavédelmi oktatás csak a hasonló munkakörben foglalkoztatottak részére kerüljön összevontan megtartásra. Ellenkező esetben gondoskodni kell arról, hogy valamennyi oktatott munkaköréhez kapcsolódó ismeretek oktatásra, elsajátításra és megfelelően dokumentálásra kerüljenek.

5.1.7.

Munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatással és vizsgáztatással csak erre megfelelően felkészített, és munkavédelmi vizsgával rendelkező személyt lehet kijelölni. A munkavédelmi oktatást és vizsgáztatást végzők írásban történő kijelöléséről a szervezet vezetője köteles gondoskodni, szükség esetén a munkavédelmi képviseletvezető bevonásával.

5.1.8.

A munkavédelmi oktató, vizsgáztató köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállaló a számára előírt elméleti és gyakorlati munkavédelmi ismereteket megfelelően elsajátította-e. Ez történhet szóbeli, írásbeli beszámoló és/vagy gyakorlati bemutató keretében.

5.1.9.

A munkavédelmi oktatás (képzés, továbbképzés, felkészítés, vizsga) személyi és tárgyi feltételeiről (oktatóterem, tanpálya, tanterv, tematika, tankönyv, jegyzet), illetve egyéb oktatási segédletek és szemléltető eszközök (filmvetítő, film, plakát, írásvetítő, képmagnó, fénykép, diagram, oktatótábla stb.) biztosításáról a szervezeti egység vezetője gondoskodik. 49

5.1.10. A Társaság területén munkát végző, de a Társasággal munkaviszonyban nem álló személy – kivéve a rendszeres műszaki, biztonságtechnikai, tűzvédelmi, érintésvédelmi, műszeres, stb. méréseket, felülvizsgálatokat és beszabályozásokat végzőket – munkavédelmi oktatását a Társaság a más gazdálkodó szervezettel kötött szerződésben köteles rendezni. 5.1.11. A szervezeti egység vezetője a szerződés szerint az oktatást átvállalhatja. Ebben az esetben az oktatás megtörténtét az oktatási naplóban „más gazdálkodó szervezet munkavállalója” megjelöléssel kell szerepeltetni. 5.1.12. A Társaság szolgáltatói tevékenységével közvetlen kapcsolatban nem álló veszélynek és ártalomnak ki nem tett - nem fizikai munkakörben dolgozó munkavállalók az előírt munkavédelmi ismereteket nem oktatás keretében, hanem önálló felkészüléssel sajátíthatják el. E munkavállalók az ismeretek elsajátítását írásbeli nyilatkozattal tanúsítják. Az írásbeli nyilatkozat mintáját a 10. sz. melléklet tartalmazza. Az önálló felkészülés utáni, az ismeretek elsajátítását igazoló írásbeli nyilatkozatot 5 évenként meg kell ismételni. Az érintettek közé tartoznak mindazok, akik ismétlődő munkavédelmi oktatásra nem kötelezettek. Az elsajátítandó ismeretek körét a szervezet működési területén illetékes munkavédelmi képviseletvezető határozza meg. 5.2. Előzetes munkavédelmi oktatás 5.2.1.

A szervezeti egység vezetője a munkavállalót csak olyan munkakörben foglalkoztathatja, illetve csak olyan munkával bízhatja meg, amelyre vonatkozóan előzetesen munkavédelmi oktatásban részesült.

5.2.2.

Előzetes munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatásban kell részesíteni minden munkavállalót: a) a munkába lépésekor, illetőleg hosszabb – hat hónapot meghaladó – távollét utáni visszatérésekor, b) más munkakörbe kerüléskor, c) átirányítás, kirendelés esetén. Amennyiben a munkavállaló ugyanott, ugyanazt a tevékenységet folytatja, csak szervezeti egységének, munkakörének neve változik meg, az előzetes munkavédelmi oktatás megtartása helyett csak ennek tényét kell rögzíteni a munkavédelmi oktatási naplóban, az érintettek névsorának és új munkakörének rögzítésével, valamint a munkahelyi szintű vezető aláírásával.

5.2.3.

Az elsajátítandó ismeretek körét a működési kör szerint illetékes munkavédelmi képviseletvezető készítteti el és hagyja jóvá.

5.2.4.

A munkavállalóval az elméleti oktatás keretében meg kell ismertetni: a) a munkavédelmi oktatás célját, a munkavédelmi alapfogalmakat, b) a munkájával kapcsolatos termelői, szolgáltatói, ügyviteli stb. tevékenység és a munkavédelem fontosabb összefüggéseit, c) a munkavédelemmel összefüggő jogait és kötelezettségeit, 50

d) e) f)

g) h) i)

az általános és a munkakörével összefüggő magatartási és közlekedési szabályokat, egészségvédelmi követelményeket, a balesetek bekövetkezésekor szükséges tennivalókat, a hátsérülés kockázatával járó kézi tehermozgatást végző munkakörök esetében a tehermozgatás és emelés legfontosabb szabályait, a teher tömegével (súlyával) kapcsolatos ismereteket, az egyenlőtlen teherelosztás elkerülését, a villamos készülékek, berendezések általános veszélyeit, az ezekre vonatkozó legfontosabb előírásokat. a munkahelyen történt balesetek körülményeit, okait, megelőzésük módját és feltételeit, képernyős munkahelyen munkát végzők esetében a képernyő figyelési szünetek szükségességét és fontosságát, a képernyős munkahelyekkel kapcsolatos tudnivalókat.

5.2.5.

A munkavállalóval a gyakorlati oktatás keretében meg kell ismertetni a) a munkakörébe tartozó gépeket, berendezéseket, kollektív és egyéni védőeszközöket és azok alkalmazását, illetve használatát, b) a helyes munkamódszereket és munkafogásokat, c) a munkahely, illetve az érintett tevékenység veszélyforrásait és az ezek elleni védekezés módszereit, d) a munkakörébe tartozó gépek, berendezések stb. technológiai, kezelési, karbantartási utasításait

5.2.6.

Az elméleti munkavédelmi oktatást – a szervezeti egység vezetőjének utasítása alapján – a szakterület vezetője, vagy a szervezeti egység munkavédelmi megbízottja végzi. A gyakorlati munkavédelmi oktatást a munkahelyi szintű vezetők, a központi fűtőberendezések, emelőgépek, felvonók, szállítószalagok, villamos targoncák, erő- és munkagépek, valamint számítógépek, berendezések stb. kezelőjének (operátorának) gyakorlati munkavédelmi oktatását az üzemvezető, vagy az általa kijelölt műszaki szakember tartja meg. A „C” és „D” típusú posta vezetőjének előzetes oktatásáról a körzeti posta vezetője, az „A” és „B” típusú posták, valamint az üzemek vezetőinek, és a postai szervezetek üzletági vagy szolgáltatási szintű vezetőinek előzetes oktatásáról az illetékes munkavédelmi képviseletvezető gondoskodik.

5.2.7.

Az oktató vagy munkahelyi szintű vezető írásbeli vagy szóbeli visszakérdezéssel köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállaló a munkakörével kapcsolatos munkavédelmi ismereteket elsajátította, és azt alkalmazni tudja. A visszakérdezés tényét, eredményét és időpontját a munkavédelmi oktatási naplóban rögzíteni kell.

5.2.8.

A munkavállaló kerékpáros munkakörbe állítása előtt minden esetben meg kell győződni arról, hogy a KRESZ ismereteket elsajátította-e. Amennyiben a munkavállaló jogosítvánnyal, vagy segédmotor hajtási engedéllyel rendelkezik, ettől el lehet tekinteni.

51

5.2.9.

A munkavállaló - munkakörétől függően - a munkakörének ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretekből legkésőbb a munkába lépéstől számított két héten belül köteles beszámolni. A munkavállaló a beszámoltatásig csak felügyelet mellett foglalkoztatható. A felügyelettel megbízott személy nevét és beosztását is rögzíteni kell az oktatási naplóban. 5.3. A munkaviszonyban állók ismétlődő munkavédelmi oktatása

5.3.1.

A szervezet vezetője köteles gondoskodni a munkaviszonyban álló munkavállaló ismétlődő munkavédelmi oktatásáról. Az oktatást – a munkavédelmi ismeretek szinten tartása és felújítása, fejlesztése céljából – továbbképző jelleggel kell megtartani.

5.3.2.

Ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni évente legalább egy alkalommal: a) a fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat, b) a fokozott baleset és egészségártalom veszélyével járó munkakörben foglalkoztatottakat, c) a magas kockázati tényezők között foglalkoztatottakat, d) a közegészségügyi (járványügyi) érdekből kiemelt munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat, e) a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott, de hátsérülés kockázatával járó, kézi tehermozgatást is végző munkavállalókat, f) a munkavállaló felett a munkavégzéssel összefüggő utasítási és ellenőrzési jogot gyakorló személyeket, amennyiben az munkavédelmi szempontból is szükséges (pl. balesetvizsgálat).

5.3.3.

Ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni ötévenként azokat a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat, akik nem tartoznak az előző pont felsorolásának egyikébe sem.

5.3.4.

Az ismétlődő oktatásokról az oktatás elvégzésére kijelölt munkavállaló éves oktatási tervet köteles készíteni, és a szervezeti egység vezetőjével jóváhagyatni. Az oktatási terv munkakörönként tartalmazza az oktatások időpontjait, időtartamát, és a részletes tematikát.

5.3.5.

Pótlólagos oktatást kell tartani az oktatásról valamilyen okból kifolyólag távollevők részére a megjelenésre eredetileg előírt időpontot követő 15 napon belül, illetve hosszabb távollét estén a munkába állást követően 3 napon belül. Azt a munkavállalót, aki saját hibájából, figyelmeztetés ellenére sem vesz részt az oktatáson, a munkavégzéstől el kell tiltani. Az emiatt kieső munkaidőre nem jár munkabér.

5.3.6.

A munkavédelmi oktatások tartalmi követelményeit a szakma alapvető szabályainak figyelembevételével kell megállapítani. A tematikát az illetékes munkavédelmi képviselet vezető a munkavédelmi ellenőrzések során köteles ellenőrizni és szükség szerint korszerűsítésére javaslatot tenni. Elméleti tematika részei: PMvSz – vonatkozó biztonsági szabályzatok—munkahelyre, 52

tevékenységre vonatkozó előírások (technológiai dokumentációk) – munkavállalók kötelezettségei, jogai, különös tekintettel a munkabalesetek bejelentésére – villamos berendezések kezelése, karbantartása – anyagmozgatási szabályok – biztonsági berendezések – egyéni védőeszközök – munkával kapcsolatos közlekedésbiztonsági szabályok - rendkívüli helyzetben tanúsítandó magatartás, mentés, menekülés. Gyakorlati tematika: munkafolyamat – kezelendő munkaeszköz működése, veszélyei, munkaeszköz használat, munkafogások –munkakörnyezet veszélyei. 5.4. Rendkívüli munkavédelmi oktatás 5.4.1.

Rendkívüli munkavédelmi oktatást kell tartani, ha súlyos munkabaleset, tömeges foglalkoztatási megbetegedés, vagy sérüléssel nem járó, de a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető esemény történt, amely a munkavállalók meghatározott köre számára munkakörük vagy tevékenységük alapján tanulságul szolgálhat, valamint ha külső vagy belső ellenőrzés oktatási, illetve súlyos tárgyi, személyi, szervezési hiányosságokat tárt fel.

5.4.2.

Azokon a munkahelyeken, ahol új technológiát vezetnek be, vagy egy meglévő technológián olyan módosítás történik, amely a munkabiztonság szempontjából nem elhanyagolható változással jár, a kockázati tényezőkben a magas kockázat irányába változás áll be, szintén rendkívüli munkavédelmi oktatást kell tartani.

5.4.3.

Rendkívüli munkavédelmi oktatás elrendelésére a szervezeti egység vezetője és a munkavédelmi képviselet vezetője, vagy munkatársa jogosult.

5.4.4.

A rendkívüli munkavédelmi oktatásba bevonandók körét az oktatást elrendelő köteles meghatározni.

5.4.5.

Az oktatás megtartásának dokumentálására a szervezeti egység oktatási naplója szolgál, ezen kívül a szervezeti egység vezetője az oktatásról az elrendelőt az elrendelés előírásai szerint tájékoztatni köteles. 5.5. Munkavédelmi vizsga (beszámoló) kötelezettség

5.5.1.

Ötévenkénti gyakorisággal munkavédelmi vizsgát kell tennie annak a munkavállalónak, akinek a munkaköréhez tartozik az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, biztosítása vagy ellenőrzése, aki saját vagy mások testi épségét veszélyeztető munkakörben dolgozik, illetőleg előzetes, ismétlődő vagy rendkívüli munkavédelmi oktatást tart. Az adott szervezeti egységnél a vizsgára kötelezettek kijelölése a szervezeti egység vezetőjének feladata és felelőssége. A posták, üzemek vezetőinek, azok rendszeres helyettesítését végző munkavállalóinak és a munkavédelmi megbízottaknak a munkavédelmi vizsga kötelező.

53

5.5.2.

A vizsga előtt a vizsgaanyagból tanfolyamot kell tartani. A oktatást és vizsgát munkaidőben kell lebonyolítani. Erre az időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Az oktatást az Oktatási Központ vonatkozó utasításai szerint kell megszervezni és lebonyolítani. Az oktatásokat a munkavédelmi képviseletvezető, vagy az általa kijelölt munkavállaló tartja.

5.5.3.

Sikeres vizsgáról a vizsgázott igazolást kap. Az igazolásokról a szervezeti egység vezetője nyilvántartást vezet.

5.5.4.

Azt a munkavállalót, aki eredménytelen vizsgát (beszámolót) tett, 2 hónapon belül újra vizsgára kell bocsátani. Abban az esetben, ha ismét eredménytelenül vizsgázik, úgy vizsgára kötelezett munkakörben nem foglalkoztatható.

5.5.5.

A munkavédelmi vizsga alól mentesül, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkezik.

5.6.

A szakmai képzéssel, továbbképzéssel és a munkavédelmi vizsgakötelezettséggel kapcsolatos munkavédelmi követelmények

5.6.1.

A különböző szintű szakmai képzéseken, tanfolyamokon a munkavédelmi ismereteket – a szükséges mértékben – oktatni kell (társasági szakképesítést adó képzés, modul képzés, célirányos képzés, funkcionális képzés, továbbképzés, stb.).

5.6.2.

A hallgatótól beszámoló, illetve feladatlap keretében kell számon kérni a munkavédelmi ismeretek elsajátítását.

5.6.3.

A Társasággal szerződött oktatási intézmények szakmunkástanulói az elméleti oktatást a szakmunkásképző intézetben, a gyakorlati oktatást a tanműhelyben a műhelyvezetőtől kapják.

5.6.4.

A szaktanfolyamokon a szaktevékenységhez kapcsolódó, attól elválaszthatatlan munkavédelmi ismereteket a szakanyag részeként, munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezőnek vagy szakoktatónak kell oktatnia.

5.6.5.

A Társasági vezetőképző és egyéb szakmai tanfolyamokon munkavédelmet csak az oktathat, aki munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik.

5.6.6.

Bizottsági vizsgáztatás elrendelése esetén a vizsgabizottság elnöke és tagja csak az lehet, aki munkavédelmi szakképesítéssel vagy legalább érvényes munkavédelmi vizsgával rendelkezik. A vizsgabizottságban azonban legalább egy személynek minimum középfokú munkavédelmi szakképesítéssel kell rendelkeznie.

5.6.7.

A munkavédelmi képviseletvezetőknek, munkavédelmi munkatársaknak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvosokkal közösen évenként továbbképzést kell tartani.

54

5.6.8.

A körzeti posták, üzemek vezetői évente kötelesek gondoskodni arról, hogy a körzetükbe tartozó posták, üzemegységek vezetői – pl. a kisposta vezetői értekezlet során - munkavédelmi továbbképzésben is részesüljenek. Ehhez az illetékes munkavédelmi képviseletvezetőtől kérhetnek szakmai segítséget. A munkavédelmi továbbképzések tényét oktatási naplóban kell rögzíteni.

6. fejezet 6.1. Egyéni védőeszköz (védőruha, védőfelszerelés) kiválasztása, juttatása. Általános előírások

6.1.1.

A Társaság védőeszközt köteles biztosítani azokban a munkakörökben, munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló egészségét, testi épségét veszélyeztető fizikai, biológiai, vegyi eredetű ártalom hatásának kockázata érheti és azokat műszaki, illetve szervezési intézkedéssel nem lehet kiküszöbölni vagy elhárítani. Az egyéni védőeszközt a veszély, ártalom fennállásától annak megszűntéig kell biztosítani. A védőeszköz kiválasztása kockázatértékelés alapján, a munkavédelmi képviseletvezető feladata. A kiválasztáskor figyelembe kell venni a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vezetőjének a véleményét.

6.1.2.

A védőeszköz juttatásával kapcsolatos adatokat a szervezeti egység köteles naprakészen nyilvántartani.

6.1.3.

Ha a munkavállaló munkavégzése során többféle ártalomnak van kitéve a munkavállalónak egyidőben többféle védőeszközt kell biztosítani a munkafeladatnak megfelelően, a részére kiadott védőeszközöknek összeillőnek és hatékonynak kell lenniük a kockázatokkal szemben. Ugyanazon ártalom elleni védelemre kétféle védőeszköz nem adható.

6.1.4.

Védőeszköz nélkül a munkavállaló az egészségére, testi épségére veszélyt jelentő munkavégzésre nem kötelezhető. Ilyen esetben a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést.

6.1.5.

A védőeszköznek kihordási ideje nincs, a munkavállaló tulajdonába nem adható. Az egyéni védőeszköz helyett a munkáltató a munkavállalónak pénzbeli vagy egyéb megváltást nem adhat. A kiadott védőeszközért a munkavállalót anyagi felelősség terheli.

6.1.6.

Az egyéni védőeszközök juttatását a Társaság Ruházati Ellátások Szabályzatával összhangban kell biztosítani. A védőeszközök juttatására vonatkozó előírásokat a Társaság munkavédelmi vezetője a munkavédelmi és foglalko55

zás-egészségügyi osztályvezető és a munkavédelmi képviseletvezetők bevonásával évente köteles felülvizsgálni és a szükséges módosításokat elvégezni. 6.1.7.

Minden kockázatnak kitett személyt - pl. tanulót, tanfolyami hallgatót, látogatót, ellenőrt - el kell látni a munkafolyamathoz vagy a munkakörhöz előírt egyéni védőeszközzel. Ilyen esetben az ellátásért a munkahelyi szintű vezető a felelős. A Társaságnál atipikus foglalkoztatási formában és egyéb jogviszony alapján munkát végzők esetében a szerződésben kell megállapodni az egyéni védőeszköz biztosításának rendjéről.

6.2.

Az egyéni védőeszköz biztosítás rendje (védőeszköz-használatra kötelezett munkavállalók, megrendelés, beszerzés, raktározás tárolás, kiadás, nyilvántartás)

6.2.1.

Azokat a munkaköröket (tevékenységeket), amelyekben a munkavállalók kötelesek védőeszközt használni, továbbá az előírt védőeszközök megnevezését, szabvány számát, védelmi besorolását, jelét, a 18. sz. függelék tartalmazza. Amennyiben a kockázatértékelés szükségessé teszi, a jegyzéket az adott munkakörrel, védőeszközzel illetve juttatással ki kell egészíteni.

6.2.2.

Csak olyan egyéni védőeszközt szabad beszerezni, használatba venni, amely az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek maradéktalanul eleget tesz, rendelkezik EK megfelelőségi nyilatkozattal és jelzéssel, illetve EK-típusbizonyítvánnyal, továbbá rendelkezik magyar nyelvű használati, karbantartási, tisztítási és tárolási utasítással és szerepel a 18. sz. függelékben. A függelékben szereplő védőeszköztől eltérő védőeszköz csak az illetékes munkavédelmi képviseletvezető jóváhagyásával igényelhető.

6.2.3.

Az éves védőeszköz igényt a tervezési egység az illetékes munkavédelmi képviseletvezető közreműködésével köteles rendszeresen megtervezni, és továbbítani a védőeszköz ellátást tervező felé. Az egyéni igények rögzítését, az igénylések rendjét, az igények lehető legrövidebb időn belüli kiegyenlítését az erre kijelölt szervezet (szervezeti egység) végzi.

6.2.4.

A védőeszközök raktározását, tárolását a védőeszközhöz adott tájékoztató dokumentumban foglaltaknak megfelelően kell megoldani, hogy azok ne károsodjanak, védelmi képességük ne csökkenjen. Csökkent védelmi képességű védőeszköz használatra nem adható ki.

6.2.5.

A védőeszközök igénylésének, a munkavállaló részére történő kiosztásának, a személyi nyilvántartás vezetésének szabályait és a kapcsolatos nyomtatványait a Ruházati Ellátások Szabályzata tartalmazza. 56

6.2.6.

A már használt védőeszköz újbóli kiadására csak tisztítás után kerülhet sor. Testen viselt védőeszközt megfelelő fertőtlenítő tisztítás nélkül más személynek további viselésre átadni nem szabad. Lábbelit fertőtlenítő tisztítás után sem szabad más személy használatába adni.

6.2.7.

A jól láthatóságot biztosító mellényt kell mindazok rendelkezésére bocsátani, akik napi rendszerességgel a munkáltató tulajdonában vagy bérlésében (ideértve a munkavállaló saját tulajdonában lévő, szerződés szerint munkáltatói érdekből rendszeresen használt gépjárművet is) lévő gépjárművet, kerékpárt vezetnek, akik a postai járművek forgalmát (közúton, vagy postai telephelyeken) rendszeresen irányítják, akik munkavégzés céljából rendszeresen közúton tartózkodnak, mozognak, akik baleseti helyszínelés vagy havária elhárítás céljából közúton, vagy gépjárművek által használt területen tartózkodnak, vagy mozognak, akik kézbesítési tevékenységet, vagy annak ellenőrzését végzik kerékpáron, vagy lakott területen kívül gyalogosan.

6.2.8.

A jól láthatósági mellényviselési kötelezettség akkor áll fenn, ha a munkavállaló a munkavégzéssel összefüggésben az út úttestén, leállósávján, útpadkáján tartózkodik (akár lakott területen belül, akár lakott területen kívül) éjszaka vagy korlátozott látási viszonyok között. A fentieket kell alkalmazni a mobilposta kezelőkre is amennyiben a kézbesítés részben vagy teljes egészében kerékpárral, vagy gyalog történik.

6.2.9.

A jól láthatóságot biztosító mellény (e pont alatt a továbbiakban: mellény) használatára vonatkozóan az alábbiak szerint kell eljárni. A postai gépkocsiban a szállítható személyek számának megfelelő számú mellényt kell a viselés időszakán kívül tárolni és a gépjármű szerszámkönyvében „jól láthatóságot biztosító mellény” megnevezéssel szerepeltetni. A gépjárművek telephelyi irányítását végző munkavállalók mellényét a telephelyen kell tárolni. A kézbesítéshez kapcsolódóan biztosított mellényeket személyre szólóan kell kiosztani. A mellényhez csatolt kezelési utasítás szerint, továbbá az egyéni védőeszközökre vonatkozó előírások szerint kell beszerezni, viselni, tárolni, tisztítani. A viselő személy részére a mellény viselése nem ad felmentést a közúti közlekedési szabályok betartása alól, az indokolatlanul (pl. jelzésadásra) nem használható. A mellény nem minősül közvetlenül testen viselt védőruházatnak, ezért visszavétel esetén a minőségi vizsgálat és tisztítás után újra kiadható.

57

Az ellátási kötelezettség a végzett tevékenységhez és annak körülményeihez kötődik, tehát munkaviszonyban, atipikus foglalkoztatási formában és egyéb jogviszony alapján munkát végzők esetén is fennáll.

6.3.

Egyéni védőeszköz használat, karbantartás, tisztítás

6.3.1.

A munkavállaló a kockázat hatókörében végzett tevékenység esetén a részére kiadott védőeszközt (annak használati utasítása, rendeltetése szerint) köteles használni, védelmi képességét és állagát óvni. A védőeszköz elvesztését vagy védelmi képességének csökkenését a munkavállaló köteles haladéktalanul jelenteni a közvetlen vezetőjének. Amennyiben a védőeszköz nem használható vagy használhatósága vitatható, a védőeszköz a felülvizsgálat megtörténtéig nem alkalmazható.

6.3.2.

A munkavállaló köteles a védőeszközt a munka befejezésekor megtisztítani és a kezelési utasítás szerint karbantartani.

6.3.3.

Ha a munkavállaló a részére biztosított védőeszközt figyelmeztetés ellenére sem használja, a közvetlen vezetője vagy az ellenőrző személy köteles a kockázat hatókörében végzett munkától eltiltani. A munkavégzéstől eltiltás idejére a munkavállalónak munkabér nem fizethető. Amennyiben az eltiltás a munkáltatónak felróható okból történt és más tevékenység végzésére nincs mód, a munkavállalót átlagkereset illeti meg.

6.3.4.

A védőeszköz használatba adásakor a munkavállalót, a közvetlen munkahelyi vezető köteles tájékoztatni mindazon kockázatokról, amelyekkel szemben a védőeszköz hatásos és gondoskodni arról, hogy a munkavállalók az egyéni védőeszköz használatának módját – szükség esetén gyakorlati képzés keretében – elsajátítsák. A védőeszköz alkalmazásáról szóló oktatást az előírásoknak megfelelően, a munkavállaló által aláírással is elismerten a munkavédelmi oktatási naplóban dokumentálni kell.

6.3.5.

A védőeszközt tilos a munkahelyről elvinni. Kivételt képeznek a társasági jelképeket hordozó és az időjárás elleni védelmet nyújtó azon védőruhák, amelyeket a munkavállaló munkába jövet-menet is viselhet. Ezen védőruhák meghatározása és munkavállalónkénti engedélyezése - a védőruhák személyre szóló átadásáról vezetett karton „megjegyzés” rovatában történő feltüntetéssel - a szervezeti egység vezetőjének, vagy az általa kijelölt munkavállalónak a felelőssége.

58

6.3.6.

A védőeszköz kiadásakor a kiadó személynek és a munkavállalónak meg kell győződnie annak épségéről.

6.3.7.

A konyhai és élelmezési egységek munkaköreiben használatos fejfedők, védőköpenyek, kötények rendszeres tisztíttatásáról, mosatásáról a szervezeti egység vezetője gondoskodik.

6.3.8.

A felsőruházat jellegű védőeszköz – kivéve a társasági jelképeket hordozó és az időjárás elleni védelmet szolgáló azon védőruhák, amelyeket a munkavállaló munkába jövet-menet is viselhet – tisztíttatásáért a használó (használatért felelős, használatát elrendelő) szervezet a felelős. A tisztítás miatt kieső időre csereeszközt kell biztosítani.

6.3.9.

A tisztításra leadott védőeszközt, védőruhát személyenkénti azonosító jellel kell ellátni

6.4. Egyéni védőeszköz ellenőrzés, csere, térítés

6.4.1.

A munkavállaló a napi munka megkezdése előtt szemrevételezéssel köteles ellenőrizni a részére használatba adott védőeszköz védelmi képességét. Az észlelt hibát, károsodást köteles azonnal a munkahelyi szintű vezetőjének jelenteni.

6.4.2.

A munkahelyi szintű vezető a munkavállalóknak kiadott védőeszközök használatát rendszeresen, védelmi képességének megfelelőségét, állapotát szúrópróbaszerűen köteles ellenőrizni.

6.4.3.

A védőeszközök rendszeres, időszakos felülvizsgálatát, és annak dokumentálását a vonatkozó jogszabályok, szabványok, kezelési utasítások alapján kell elvégezni.

6.4.4.

Az elhasználódott, tönkrement, védelmi képességét elvesztett védőeszközt jegyzőkönyvi dokumentálás mellett - cserével - a használatból ki kell vonni, a továbbiakban azt a raktározási és selejtezési szabályok szerint kell tárolni és megsemmisíteni. A használatból ilyen okból kivont védőeszközt védőeszközként újra kiadni vagy értékesíteni tilos. A veszélyes anyagokkal érintkezett szennyezett védőeszközöket veszélyes hulladékként, a hatályos Környezetvédelmi Szabályzat szerint kell kezelni.

59

6.4.5.

Ha az egyéni védőeszköz a munkavállaló hibájából vált használhatatlanná, illetve a használhatatlanná válás nem az ártalom miatt következett be, akkor a postaszerv vezetője – védőeszköz cserével egy időben – jegyzőkönyvi meghallgatás alapján dönt a kártérítésről, a hatályos kártérítési szabályok szerint. A használhatóság (védelmi képesség) megítélésben a munkavédelmi szervezet szakmai segítséget nyújt.

6.4.6.

Ha a munkavállaló a részére kiadott egyéni védőeszközt – áthelyezés, munkaviszony megszűnése, stb. esetén – nem szolgáltatja vissza, a hatályos kártérítési szabályok szerint kártérítéssel tartozik.

6.4.7.

Amennyiben a Társaság területén rendszeresített és használatra kiadott védőruházat a visszavételkor a beazonosításához szükséges EK jelöléssel vagy/és szimbólummal a védőruházaton el nem távolítható és beazonosítható módon nem rendelkezik, a visszavétel során a termék azonossági vizsgálatát el kell végezni. A beazonosító vizsgálat során meg kell állapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni kell: a termék (kül)alaki és egyéb jellemzői alapján a védőruházat postai arculatnak való megfelelését, annak mintadarabbal (egyéb fellelhető darabbal, katalógusban található, leírásban szereplő, stb.) egyező megfelelőségét, a védőruházat védelmi beazonosítását biztosító jelölések hiányát, a hiány lehetséges okát (kopás, megsemmisülés, eltávolítás, stb.), a védőruházat védelmi képességét. A vizsgálatot az illetékes gazdászati feladatot ellátó munkavállaló és – szükség esetén - munkavédelmi szakember bevonásával kell elvégezni. A jegyzőkönyv egy példányát a visszavett termékhez csatolni kell.

6.5.

6.5.1.

A klímakörnyezet kedvezőtlen hatása elleni védelem. Védőital ellátás

A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni,ha a)

a munkahelyi légtér hőmérséklete a zárttéri munkahelyen a 26°C értéket meghaladja,

b)

a várható napi középhőmérséklet szabadtéri munkahelyeken a +4 °Cot, illetve zárttéri munkahelyeken, a+10 °C -ot a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamában nem éri el.

60

6.5.2.

Ha a zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a napi hőmérséklet tartósan (legalább napi 8 órán keresztül) + 26 °C értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. Amennyiben az ellátás megfelelő minőségű vezetékes ivóvíz, vagy hűtési lehetőség hiánya miatt nem biztosítható, akkor szénsavas, vagy szénsavmentes ásványvíz, vagy szódavíz vásárlásával kell gondoskodni az ellátásról. A telephelyen (postán, üzemen) kívül munkát végzők (kézbesítők, járatosok, mobil-postások, stb.) részére a lehetőséghez mérten hűtött ásványvíz, vagy szódavíz vásárlásával kell biztosítani a védőital ellátást. A telephelyen kívül munkát végzők részére szolgálatuk során a fogadó postaszervek is kötelesek védőitalt biztosítani.

6.5.3

Azokon a napokon, amikor a napi maximum hőmérséklet a 30 °C értéket meghaladja (kánikulai nap), és hatóság, illetve a munkavédelem intézkedéseket rendel el, a folyadékpótlásra, személyenként napi 1,5-2 liter hűtött ásványvíz, szódavíz beszerzését azon munkavállalók részére is biztosítani kell, ahol egyébként az ivóvíz rendelkezésre áll.

6.5.4

Vásárlás esetén az elszámolás a Társaság részére és címére kiállított számlával lehetséges (utalványozáskor munkavédelmi anyagként, védőital megjelöléssel, a postáknál NER-ben történő elszámolással, ahol lehetséges átutalásos fizetési móddal). A számla szénsavas vagy szénsavmentes ásványvizet, szódavizet tartalmazhat. Az elszámolás lehetőleg a vásárlás napján történjen meg és legfeljebb 3 napra elegendő ellátás vonható össze egy elszámolásban.

6.5.5.

A szénsavas víz (szódavíz) saját előállítása, töltése esetén a gyártó, illetve töltő berendezés kezelési utasítása, vonatkozó biztonsági szabályzat, szabványok alapján kell a töltőberendezés és a ballonok kezeléséről, karbantartásáról, felülvizsgálatáról intézkedni.

6.5.6.

Ha a várható napi középhőmérséklet szabadtéri munkahelyeken a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyeken a +10 °C-ot a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamában nem éri el, a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell adni. A tea ízesítéséhez a cukrot, illetve megfelelő édesítőszert, illetve citromot, citrompótlót kell biztosítani.

6.5.7.

A melegítő ital ellátáshoz szükséges anyagok (tea, édesítőszer, ivóvíz, stb.) beszerzése, a melegítő ital elkészítése, illetve a kiszolgáláshoz szükséges eszközök (pohár) biztosítása a szervezeti egység feladata. Az eszköz tisztántartásáról a használó (szervezet) köteles gondoskodni. A munkavállalók részére a teát lehetőség szerint annak a szervezetnek a működési területén kell biztosítani - a higiéniai feltételek betartása mellett – ahol a munkavégzés folyik, vagy ahol a melegítőital juttatásra jogosult munkavállalók pihenő vagy munkaközi szünetüket töltik.

61

6.5.8.

Azokon a munkanapokon, amikor a melegítő ital ellátásra jogosult munkavállaló munkaideje a 8 órát meghaladja, minden további 4 órai szolgálat után az alapnorma (5 dl) szerinti ellátáson felül, további 2,5 dl teát kell biztosítani. A védőitalként biztosított melegítőital (tea) tervezési és elszámolási mennyiségei 0,5 literenként: 4 gramm, vagy 2 tasak (2 gr súlyú) filteres vagy instant tea, 4 dkg kristálycukor, illetve ennek megfelelő más édesítőszer (cukorbetegek részére), 1 dl citromlé sűrítmény.

6.5.9.

Az ellátás módját – a vonatkozó előírások figyelembevételével – a szervezeti egység vezetője szabályozza.

6. 6.

Bőrápoló készítmények juttatása

6.6.1

Bőrápoló készítményt kell biztosítani a munka befejezése utáni használatra, amennyiben az időjárás és más ártalom (por, stb.) okozta bőrkiszáradás miatt a bőr fiziológiás állapotának helyreállítása szükséges.

6.6.2

Három havonként 300 ml bőrápoló készítményt kell biztosítani a 19. sz. függelékben felsorolt munkakörökben munkafolyamatokban9

6.6.3

Bőrápoló készítményként csak a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete által e célra engedélyezett termék használható. A bőrápoló készítmények igénylésénél a posta szervezetei az ellátási igényüket szükség esetén egyeztessék az illetékes munkavédelmi szakemberrel.10

9

módosította: 14/2011 Vig. utasítás hatályos 2011.02. 25.

10

módosította: 14/2011 Vig. utasítás hatályos 2011.02. 25

62

7. fejezet 7.1. A munkavédelmi ellenőrzés általános szabályai 7.1.1.

A munkavédelmi ellenőrzés rendszere magába foglalja: a) A munkavállalók, munkát végzők ellenőrzési kötelezettségeit az alábbiak szerint: - a munkavállaló köteles a munkavédelmi, műszaki előírásokban előirt módon és gyakorisággal ellenőrizni, hogy a rendelkezésére bocsátott gépek, berendezések, szerszámok, anyagok és segédeszközök megfelelnek-e a biztonsági előírásoknak, a védelmi berendezések működőképessége megfelelő-e, biztosították-e számára az előírt védőeszközöket. b) A munkavégzéssel összefüggő utasításra és ellenőrzésre jogosult ellenőrzési kötelezettségeit az alábbiak szerint: - köteles műszakonként, műszakkezdés előtt, többműszakos munkarendben a munka befejezésekor is, valamint a munkavégzés közben szükség szerint meggyőződni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétéről, a szükséges védőberendezések, védőeszközök meglétéről, azok rendeltetésszerű használatáról, a munkavállalók munkavégzésre alkalmas állapotáról, a munkahelyi rend és fegyelem meglétéről. c) A középszintű vezetők ellenőrzési kötelezettségeit az alábbiak szerint: - rendszeres vagy rendkívüli beszámoltatások a komplex munkavédelmi helyzet értékelésére a munkavédelmi helyzet változása vagy súlyos munkavédelmi mulasztás esetén. d) A munkavédelmi szervezet ellenőrzési kötelezettségeit az alábbiak szerint: - a jogszabályi, munkáltatói munkavédelmi előírások, szabályok és követelmények átfogó és részletes ellenőrzése a Társaság teljes működési területén.

7.1.2.

A munkavédelmi ellenőrzés formája lehet: területi munkavédelmi ellenőrzés, helyi munkavédelmi ellenőrzés, cél ellenőrzés, beszámoltatás. 7.2. A munkavédelmi ellenőrzés rendjének belső szabályozása

7.2.1.

A munkavédelmi ellenőrzési kötelezettségeket beosztásra, személyre lebontva a munkaköri leírásokban kell meghatározni úgy, hogy a beosztásból adódó valamennyi kötelezettséghez megfelelő jogkör is párosuljon.

7.2.2.

A munkavédelmi ellenőrzés során a munkavédelmi követelmények teljesülését, a munkavédelmi feladatok végrehajtását és annak hatékonyságát kell vizsgálni. 63

7.2.3.

A munkavédelmi ellenőrzés minden esetben legyen alapos, értékelő, az ellenőrző megállapításai legyenek pontosak és a feltárt hiányosságok megszüntetésére adjon útmutatást.

7.2.4.

Az ellenőrzések során az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az ellenőrzés célkitűzései megvalósulhassanak. Ennek során együtt kell működnie az ellenőrzést végzőkkel és minden olyan körülményt (dokumentumok, helyszínek megtekintése, stb.) biztosítani kell, amelyet az ellenőrző szükségesnek ítél.

7.2.5.

Az ellenőrzést végzőnek kötelessége a szabálysértéseket, veszélyforrásokat, foglalkozási ártalmakat feltárni és útmutatást adni azok megszüntetésére.

7.2.6.

Az ellenőrzést végzőnek joga van az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjétől jelentést kérni, ha munkavédelmi jogszabályokba, szabályzatokba ütköző szabálytalanságot vagy mulasztást állapít meg.

7.2.7.

Amennyiben az ellenőrzés olyan körülményt tár fel, amely közvetlen baleseti veszélyforrást, egészségkárosodást okoz vagy ennek fokozott kockázatát jelenti, a munkavédelmi képviseletvezetőnek joga van a munkafolyamatot, technológiát, stb. leállítani. Ilyen esetben a szervezeti egység vezetőjét a leállításról egyidejűleg értesíteni kell.

7.2.8.

Az ellenőrzést végzőnek feladata meggyőződni az előző hasonló ellenőrzés által megállapított hiányosságok megszüntetéséről.

7.2.9.

Az ellenőrzés megállapításait az ellenőrzést végző írásban köteles rögzíteni.

7.2.10. A körzeti posták kötelesek a körzetükbe tartozó posták munkavédelmi tevékenységének figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére. 7.3. Területi munkavédelmi ellenőrzés 7.3.1.

A munkavédelmi ellenőrzést a munkavédelmi képviseletvezető vagy megbízottja az általa szükségesnek tartott gyakorisággal végzi. A Társaság telephelyeinél az ellenőrzés legalább évi egy alkalommal szükséges. Ezen belül a postahelyeknél az évi egyszeri ellenőrzési kötelezettség csak az „A” típusú és a körzeti postákra terjed ki. A további postahelyeknél az ellenőrzést a létszám és a végzett tevékenység veszélyessége szerint szúrópróba szerinti gyakorisággal kell végezni, amelyet a munkavédelmi képviseletvezető határoz meg. A fenti munkavédelmi szakmai ellenőrzések nem érintik a szervezeti egységek munkavédelmi ellenőrzési kötelezettségeit.

7.3.2.

Az ellenőrzött szervezeti egység munkavédelmi tevékenységét a munkavédelmi szervezet minősíti. Az ellenőrzött szervezeti egység munkavédelmi tevékenységének értékelését az illetékes irányítói szervezet részére a munkavédelmi képviseletvezető adja meg.

64

7.3.3.

A feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében az illetékes munkavállaló köteles intézkedni és a tett intézkedésekről beszámolni a munkavédelmi képviseletvezető, illetőleg az ellenőrzött szervezeti egység felé 8 napon belül. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok jelzése a hiányosság megszüntetésére illetékes szervezet, illetve szervezeti egység felé az ellenőrzést végző feladata. 7.4. Helyi munkavédelmi ellenőrzés

7.4.1.

A helyi munkavédelmi ellenőrzés megtartásáról a posta, üzem, telephely vezetője köteles gondoskodni.

7.4.2.

Helyi munkavédelmi ellenőrzést éves gyakorisággal kell tartani.

7.4.3.

A helyi munkavédelmi ellenőrzést dokumentálni kell, melyben a megállapított hiányosságok megszüntetésének módját felelős és határidő megjelölésével a hatásköri jogosultság szerint kell rögzíteni, majd a közvetlenül intézkedésre jogosult tudomására hozni. Az intézkedésre jogosult 8 napon belül köteles érdemi intézkedést tenni, vagy nemleges válaszról –megfelelő indoklássalaz ellenőrzött szervezeti egységet írásban tájékoztatni. 7.5. Munkavédelmi célellenőrzés

7.5.1.

A munkavédelmi célellenőrzés lehetőséget ad az általánostól eltérő helyzet áttekintésére, felmérésre, illetőleg egy meghatározott munkavédelmi tárgykör részletes feltárására. A célellenőrzések rendjét és gyakoriságát a helyi sajátosságok szerint kell kialakítani a következő témakörökben: megszakítás nélküli vagy többműszakos munkarend kampányszerű munkacsúcsok, kölcsönzött munkaerő, diákok foglalkoztatása, stb.

7.5.2.

Célellenőrzést soron kívül is elrendelhet a Társaság munkavédelmi vezetője, vagy a munkavédelmi képviseletvezető, a szervezeti egységeknél gyakrabban tapasztalt azonos jellegű hiányosság, munkabaleseti helyzet kedvezőtlen alakulása esetén, vagy kiemelt munkavédelmi feladatok végrehajtásának vizsgálatára.

7.5.3.

A célellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A megállapított hiányosságok megszüntetésére a feladat-hatásköri jogosultság szerint kell javaslatot tenni. 7.6. Beszámoltatás

7.6.1.

A munkavédelmi beszámoltatás szükségességét a szervezet vezetője határozza meg. Munkavédelmi beszámoltatási jogköre van a munkavédelmi képviseletvezetőnek is. 65

7.6.2.

A beszámoltatás gyakoriságát, célját, formáját a beszámoltató határozza meg.

7.6.3.

A beszámoltatás indokolt esetei lehetnek: munkavédelmi helyzet átfogó, részletes értékelése, a munkabaleseti helyzet romlott, vagy megnőtt a foglalkozási megbetegedések száma, azonnali bejelentésre kötelezett baleset előfordulása, sérüléssel nem járó, de a munkavállalók életét, testi épségét, illetve egészségét veszélyeztető esemény, egyéb ellenőrzés, ami súlyos munkavédelmi mulasztást állapít meg.

7.6.4.

A beszámolót az érintettek bevonásával kell elkészíteni, ennek megfelelően a beszámolásra kötelezett által indokoltnak tartott szervezeti egység köteles a beszámoló elkészítésében közreműködni.

7.6.5.

A beszámoltatónak a tárgyalt területet, témát értékelnie kell. Az értékelés tartalmazza a feltárt problémák megoldásához szükséges tennivalókat, indokolt esetben a mulasztókkal szembeni felelősségre vonást célzó intézkedést.

7.6.6.

A munkavédelmi ellenőrzések értékelését a Társaság munkavédelmi vezetője évente egyszer a munkavédelmi helyzetről szóló beszámoló keretében végzi. 7.7. Munkaképes állapot ellenőrzésének rendje

7.7.1.

A munkavállalók munkaképes állapotának ellenőrzése a szervezeti egység vezetőjének a kötelessége. Munkaképes állapot ellenőrzésére a munkavédelmi szervezet munkatársai, ügyintézői, illetve a munkavédelmi feladatokkal vagy részfeladatokkal megbízott munkavállalói is jogosultak. Az ellenőrzési kötelezettség kiterjed a Társaságnál atipikus foglalkoztatási forma, vagy egyéb jogviszony alapján munkát végzőkre (kölcsönzött munkaerő, vállalkozás, diákmunka, stb.) is.

7.7.2.

A munkaképes állapot ellenőrzése során indokoltság esetén ellenőrizni kell: a munkavállaló egészségi állapota alapján képes-e feladatát ellátni, nem áll-e pszichotróp (tudatbefolyásoló) anyag, vagy alkohol befolyása alatt. 7.8. Alkoholmentes állapot ellenőrzésének rendje

7.8.1.

A Társaság teljes működési területén alkohol és pszichotróp anyagok fogyasztása tilos. Az alkoholfogyasztás teljes tilalmát a szervezet vezetője feloldhatja – pl. rendezvények idejére - korlátozott területen, munkavállalói körben és időben, a mértékletességre való figyelmeztetés mellett. A feloldás a feloldó felelőssége, aki a belátható következményektől függően szóban vagy írásban teszi közzé az intézkedést. Az intézkedés során külön is fel kell hívni 66

az érintettek figyelmét arra, hogy alkoholfogyasztás közben és után, alkoholos befolyásoltság alatt a munkavégzés szigorúan tilos. Az alkoholmentes állapotban történő munkavégzés érdekében gondoskodni kell: a) a tilalom megtartásának rendszeres ellenőrzéséről, b) a munkavédelmi propaganda és nevelés eszközeinek alkalmazásáról, c) a tilalom ellen vétők felelősségre vonásáról. 7.8.2.

Az alkoholos állapotban történő munkavégzés megakadályozása érdekében az alkoholmentes állapotot elsődlegesen alkoholszondás, illetve alkohol teszteres vizsgálattal ellenőrizni kell: a) legalább olyan gyakorisággal, hogy: munkára jelentkezéskor a közúti járművek vezetőinél, az anyagmozgató és szállító berendezések, egyéb veszélyes gépek és berendezések kezelőinél, negyedévenként a munkát végzők legalább 15 %-a, a munkavégzés közben nem zárt munkahelyen, telephelyen kívül, illetve nem telepített munkahelyen munkát végzők /kézbesítők, szerelők, anyagmozgatók, stb./ és egyéb fizikai munkát végzők körében negyedévenként a munkavállalók legalább 10 %-a, a többi munkavállalónál félévenként legalább 5 %-a kerüljön ellenőrzésre. b) ha munkakezdéskor, vagy munkavégzés közben a vezető látható ittasságot észlel, c) munkabalesetnél minden esetben, kivéve, ha ezt a sérülés természete, a baleset körülményei nem teszik lehetővé, indokolt esetben kérni kell a véralkohol vizsgálat elvégzését.

7.8.3.

Ha munkabalesettel kapcsolatban rendőrségi vizsgálat, vagy kórházi, baleseti ellátás keretében alkoholos állapot ellenőrzése történik, a vizsgálat eredményét meg kell kérni.

7.8.4.

Az alkoholmentes állapot ellenőrzésére jogosultak: a) a szervezeti egységek vezetői, helyettesei, és az általuk kijelölt munkavállaló (osztályvezető, csoportvezető, helyi ellenőr, stb.), b) a munkavédelmi munkatárs, munkavédelmi ügyintéző (munkavédelmi vezető, munkavédelmi képviseletvezető) munkavédelmi részfeladatokkal megbízott, c) a munkavállaló közvetlen vezetője, d) Biztonsági Főigazgatóság területileg illetékes vagy a biztonsági vizsgálatot, ellenőrzést végző munkatársa, e) minőségellenőrzési munkatárs, minőségellenőrzési ügyintéző, f) kirendelt munkavállalónál ittasság alapos gyanújának felmerülése, illetve baleset esetén azon szervezeti egység vezetője is jogosult alkoholmentes állapot ellenőrzést tartani, aki a jeleket észleli, illetőleg amely egység területén a munkavégzés történik.

7.8.5.

Az alkoholmentes állapot ellenőrzése során a vizsgálatot végzőnek körültekintően, tanú jelenlétében kell eljárni, az emberi méltóság megsértése nélkül.

67

7.8.6.

A munkavállaló, a Társaságnál atipikus foglalkoztatási forma, vagy egyéb jogviszony alapján munkát végző (kölcsönzött munkaerő, vállalkozás, diákmunka, stb.) az alkoholmentességet ellenőrző vizsgálatnak – amennyiben azt ellenőrzésre jogosult személy végzi – köteles magát alávetni.

7.8.7.

Ha az alkoholmentes állapot ellenőrzése pozitív eredménnyel járt, vagy az ellenőrzés végrehajtását a munkavállaló megtagadta, a további munkavégzéstől el kell tiltani. Az eltiltás idejére munkabér nem jár.

7.8.8.

Ha az alkoholmentes állapot ellenőrzésének eredményét a munkavállaló, vagy a munkáltató vitatja, akkor a véralkohol vizsgálat előtt alkoholszondás, ismételt vizsgálatot kell végezni.

7.8.9.

Amennyiben a munkáltató vagy a munkavállaló az alkoholmentes állapot ellenőrzésének megállapítását vitatja, kérésére véralkohol vizsgálatot kell végezni. A munkavégzéstől történő eltiltást illetően azonban ennek halasztó hatálya nincs. A véralkohol vizsgálat lefolytatásának menetére vonatkozó előírásokat a 20. sz. függelék részletezi.

7.8.10. Amennyiben a munkavállaló megtagadja a véralkohol vizsgálatban való részvételt, akkor az alkoholvizsgálatot pozitív eredményűnek kell tekinteni. 7.8.11. A véralkohol vizsgálatok elvégzése érdekében az üzemeknél, a körzeti postáknál, a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi osztály területi képviseleteinél legalább 1-1 db véralkohol-vizsgálati dobozt kell készenlétben tartani. Azon szervezeti egységek, akik véralkohol-vizsgálati doboz tartására nem kötelezettek, szükség esetén tőlük kérhetnek dobozt a vizsgálat elvégzése érdekében. 7.8.12. Az alkoholszondák, véralkohol vizsgálati dobozok megrendelése, pótlása, cseréje, megfelelő tárolásának biztosítása a szervezeti egység vezetőjének feladata. Az elhasznált alkoholszondákat veszélyes hulladékként, a hatályos Környezetvédelmi Szabályzat szerint kell kezelni. 7.8.13. Az alkoholmentes állapot ellenőrzéseiről a szervezeti egységeknek évente újra induló sorszámozással nyilvántartást kell vezetni. Az alkoholmentes állapot vizsgálatának megtagadásáról, vagy a pozitív eredménnyel záródó ellenőrzésről, illetve a véralkohol vizsgálatra küldésről, valamint a munkavégzéstől történő eltiltásról – tanú jelenlétében – jegyzőkönyvet kell felvenni. Az alkoholmentes állapot ellenőrzéséről vezetendő nyilvántartás és az ittasságvizsgálati jegyzőkönyv mintáját a 11. sz. melléklet tartalmazza. 7.9. A munkaeszközök időszakos felülvizsgálata 7.9.1.

A munkaeszközök biztonságos műszaki állapotának megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni azt a munkaeszközt: amelynek gyártásához vagy használatbavételéhez (üzembe helyezéshez) hatósági engedély szükséges,

68

amelynél jogszabály, szabvány, üzemeltetési dokumentáció tartalmazza a biztonsági felülvizsgálat gyakoriságát, amely jogszabály szerint veszélyesnek minősül. 7.9.2.

A Társaság területén felülvizsgálatra kötelezett berendezések, munkaeszközök jegyzékét, a felülvizsgálat gyakoriságát, a felülvizsgálat elvégzéséért felelőst a 21. sz. függelék tartalmazza. Egyéb gépek, berendezések esetében a biztonsági felülvizsgálatot ötévenként kell elvégezni.

7.9.3.

A veszélyes gépek, berendezések biztonsági felülvizsgálatát csak szakirányú végzettséggel és munkavédelmi szakképesítéssel bíró személy végezheti.

7.9.4.

A felülvizsgálatról vizsgálati jegyzőkönyvet kell kiállítani. A jegyzőkönyvből egy példányt az üzemeltető szervezeti egység vezetőjének meg kell kapnia, aki azt a többi vonatkozó dokumentummal együtt köteles megőrizni.

7.9.5.

Áthelyezett gép esetén a felülvizsgálati jegyzőkönyvet az illetékes új üzemeltető szervezeti egység rendelkezésére kell bocsátani.

7.9.6.

Ha munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, megfelelőségét soron kívül vizsgálni kell. A vizsgálatot a működési kör szerint illetékes munkavédelmi képviseletvezető – szükség esetén a területileg illetékes munkavédelmi képviseletvezető bevonásával – végzi el és dokumentálja.

7.9.7.

Ha a munkaeszköz időszakos biztonsági felülvizsgálata javítást, karbantartást igénylő megállapítással zárul, akkor annak elvégzéséről a munkát végzőtől írásos nyilatkozatot kell bevonni arra vonatkozóan, hogy a javított, karbantartott gép, eszköz a biztonságos, kockázatmentes munkavégzés feltételeit kielégíti. A nyilatkozatot a gép, eszköz egyéb okmányai között kell megőrizni. 7.10. A munkakörnyezet műszeres ellenőrzése

7.10.1. A műszeres vizsgálat szükségességét – a szervezeti egység vezetőjének jelzése alapján – a munkavédelmi képviseletvezető dönti el, és elvégeztetése iránt intézkedik. 7.10.2. A műszeres vizsgálat eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvből egy példány a vizsgálatot kezdeményező szervezeti egységet, egy példány a munkavédelmi képviseletvezetőt, egy példány az érintett szakterületet illet meg. 7.10.3. A megvilágítás megfelelőségét kötelezően megvilágítás-mérési jegyzőkönyvvel kell igazolni minden új épület-beruházás, megvilágítást érintő korszerűsítés, rekonstrukció alkalmával. Ennek megrendelése és elvégeztetése a beruházó feladata. 69

8. fejezet 8.1. Balesetek bejelentésével kapcsolatos szabályok 8.1.1.

A sérült – vagy akadályoztatása esetén annak közvetlen munkatársa – a munkavégzésével összefüggésben elszenvedett balesetét (baleset jellegű sérülését, rosszullétét, függetlenül attól, hogy várhatóan munkanap kieséssel jár-e, vagy sem) köteles munkahelyi szintű vezetőjének – szóban, távbeszélőn stb. – haladéktalanul bejelenteni.

8.1.2.

A munkahelyi szintű vezető számára haladéktalanul jelezni kell minden olyan eseményt is, amely ugyan nem járt személyi sérüléssel (csak esetleg anyagi kárral), de amely a körülmények kedvezőtlen alakulása folytán akár személyi sérülést, egészségkárosodást is okozhatott volna ("kvázi-baleset"). A kvázibaleset nem minősül munkabalesetnek.

8.1.3.

A munkavégzés közben vagy azzal összefüggésben bekövetkezett balesetek esetén a sérült munkahelyi szintű vezetőjének legfontosabb teendői: intézkedés a sérült egészségügyi ellátására, a mentők, szükség esetén a rendőrség értesítése, gondoskodás a helyszín változatlan hagyására, illetve megőrzésére, vagy annak rögzítésére, a baleset kivizsgálására jogosult vezető és a működési kör szerint illetékes munkavédelmi képviseletvezető vagy munkavédelmi munkatárs értesítése, a baleset bejegyzése a baleseti nyilvántartásba, a területileg illetékes munkavédelmi érdekképviselő értesítése, a sérült alkoholmentes állapotának ellenőrzése alkoholszondás vizsgálattal, amennyiben a sérült állapota, a sérülés természete, a baleset körülményei azt indokolják, illetve lehetővé teszik.

8.1.4.

A fentieken túl azonnal értesíteni kell a Főügyeleti szolgálatot is a súlyosnak minősülő balesetről, valamint az olyan munkaeszköz, illetve technológia által okozott személyi sérüléssel járó eseményről, amely kettőnél több személy egyszerre történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A Főügyelet, a rá vonatkozó előírások szerint végzi el az értesítéseket (pl. a Társaság munkavédelmi vezetője, illetve a működési kör szerint illetékes munkavédelmi képviseletvezető felé).

8.1.5.

Az illetékes munkavédelmi képviseletvezető legfontosabb teendői a tudomására jutott balesetek kapcsán: a baleset kivizsgálását megkezdi személyesen, vagy szükség szerint eligazítást és utasítást ad a baleset kivizsgálására vonatkozóan (adatok, dokumentumok beszerzésére, kiállítására), a munkabalesetté minősítés szabályai alapján eldönti, hogy a tudomására jutott baleset munkabalesetnek minősül-e vagy sem és erről érte70

síti a Humán Erőforrás Iroda társadalombiztosítási és ellátási területén dolgozó illetékesét; gondoskodik a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” előírásszerű kitöltéséről, aláírásáról, az érintettek részére történő továbbításáról, gondoskodik a baleseti nyilvántartásba történő bejegyzésről, gondoskodik a sérült – halála esetén a hozzátartozók – írásban történő értesítéséről, ha a baleset munkabaleseti jellegét elutasítja. 8.1.6.

Súlyos az a munkabaleset, amely: a sérült halálát; a sérült magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását; valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta; orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek); beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

8.1.7.

Ha a súlyos munkabaleset más szervezeti egységnél érte a munkavállalót, az azonnali bejelentési kötelezettség annak a szervezeti egységnek a vezetőjét vagy az általa kijelölt munkavállalót terheli, amelynél a munkavállaló balesetet szenvedett.

8.1.8.

A munkabaleset késedelmes bejelentésének okait a működési kör szerint illetékes munkavédelmi képviseletvezető kezdeményezésére az érintett szervezeti egység vezetője köteles kivizsgálni és intézkedni a mulasztást elkövetők felelősségre vonására.

8.1.9.

Az illetékes munkavédelmi képviseletvezető a súlyos munkabalesetről azonnal köteles értesíteni az OMMF területileg illetékes felügyelőségét, továbbá amennyiben a balesetet olyan berendezés okozta, amely valamely műszaki felügyeletet gyakorló szerv (energia-felügyelet, közüzemi szolgáltató, felvonó-felügyelet, stb.) ellenőrzési hatáskörébe tartozik - az érintett felügyeletet is.

8.1.10. A súlyos munkabaleset bejelentését – az érdekeltek részére – 24 órán belül írásban is meg kell ismételni, amelynek tartalmaznia kell: a sérült(ek) személyes adatait (név, születési hely és időpont, anyja neve, kiskorú vagy eltartott hozzátartozóinak száma), a sérült (ek) munkakörét, az esemény körülményeinek rövid leírását, a (munka) baleset kimenetelét, illetve az elszenvedett sérülést. 8.1.11. A bekövetkezett súlyos balesetek esetén a baleset helyszínét változatlanul kell hagyni. Azt megváltoztatni csak olyan mértékben szabad, amennyire az a sérült mentése érdekében szükséges. A munkavégzést csak akkor szabad folytatni, ha az nem jár együtt a baleseti helyszín megváltoztatásával.

71

A helyszínt megváltoztatni, illetve az ezzel járó munkát folytatni csak a munkavédelmi hatóság tudomásával, továbbá a biztonságos munkavégzés feltételeinek munkavédelmi szakember által történt ellenőrzését követően, a munkavégzéssel összefüggő utasítási és ellenőrzési jogot gyakorló illetékes szervezeti egység vezetőjének utasítására szabad. A munka folytatása előtt a helyszínről rajzot vagy fénykép-(videó) felvételt kell készíteni és a bizonyítékul szolgáló eszközöket meg kell őrizni. 8.1.12. A Társaság telephelyén kívüli más gazdálkodó szerv területén végzett munkák közben történt balesetről az érintett postaszerv illetékes munkavédelmi képviseletvezetője – kivizsgálásban való részvétel céljából – az érdekelt gazdálkodó szerv vezetőjét is köteles értesíteni. 8.1.13. Ha a személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset helyszínén rendőri intézkedés nem történt, a sérült létszámszervének vezetője a helyi rendőrhatóságot is köteles értesíteni. A baleseti helyszínelést, a járművet üzemeltető szervnek kell végrehajtani. A megállapításokról részletes jelentést kell készíteni és azt – a baleset kivizsgálásának segítése érdekében – rendelkezésre kell bocsátani a sérült létszámszervének is. 8.1.14. A szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a tanuló, illetve hallgató gyakorlati, vagy szünidőben történő foglalkoztatása alatt, vagy azzal összefüggésben bekövetkezett (munka) balesetről az illetékes (oktatási) intézet vezetője is értesítést kapjon. Ez a kötelezettség a csúcsforgalomban vagy egyéb alkalmakkor a postaszerveknél foglalkoztatott postai tanfolyamhallgatókra is vonatkozik. 8.1.15. Amennyiben kirendelt munkavállalót vagy kölcsönzött munkaerőként munkát végzőt ér munkabaleset, a baleset bejelentéséért, illetve a balesetvizsgálat elvégzéséért, a munkát közvetlenül irányító szervezeti egység vezetője felel. Kölcsönzött munkaerő esetében ennek módjáról a kölcsönbeadó - kölcsönbevevő az előző fejezetben leírtak szerint, szerződésben állapodik meg. 8.2. A munkabalesetek kivizsgálására vonatkozó szabályok 8.2.1.

A szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az előreláthatóan keresőképtelenséget okozó munkabaleset kivizsgálását – a rendőrségi vagy szakhatósági vizsgálattól függetlenül – lehetőleg már a helyszínen, a sérült, a közvetlen vezető és a szemtanúk (közvetlen tanúk) meghallgatásával, haladéktalanul megkezdjék. Ez vonatkozik az utólag bejelentett, illetve felderített munkabalesetekre is.

8.2.2.

A kivizsgálást le kell folytatni a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset, valamint az úgynevezett „kvázi-balesetek", illetve a személyi sérüléssel nem járó, de dologi kárt okozó, rendkívüli események esetén is, és annak megállapításait jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Rendőrségi vagy más külső szerv, illetve szakhatósági vizsgálatának halasztó hatálya nincs.

72

8.2.3.

A munkabalesetek kivizsgálásával kapcsolatban a fontosabb feladatok: a balesetre vonatkozó, illetve az azzal kapcsolatos adatok (a baleset tárgyi, környezeti és személyi tényezői) összegyűjtése, feltárása; a balesetre vonatkozó, illetve az azzal kapcsolatos információk összegyűjtése a sérült, a szemtanúk, az intézkedésre jogosult vezető, valamint a körülményekre hatást gyakorló más munkavállaló meghallgatásával, illetve a vonatkozó dokumentumok megtekintésével; a munka balesettel összefüggő kötelező ellenőrzések megtörténtének, vagy elmulasztásának vizsgálata; a baleseti ok-okozati láncolat összeállítása, elemzése és ennek alapján a szükséges megelőző – műszaki, technológiai, karbantartási, szervezési, egészségügyi, oktatási-nevelési stb. – vezetői intézkedések a felelősök és határidő pontos megjelölésével; a szervezet és/vagy a sérült részéről történt mulasztás – munkavédelmi, KRESz, vagy egyéb jogszabály megsértésének – tisztázása, illetve pontos megállapítása.

8.2.4.

A munkabalesetek kivizsgálásában kötelesek közreműködni, illetve együttműködni mindazok, akik közreműködését a munkavédelmi képviseletvezető indokoltnak tartja.

8.2.5.

Az érintett szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a munka balesetek vizsgálatához a balesetről érdemi információval bíró személyek rendelkezésre álljanak. Amennyiben a kivizsgáláshoz technikai eszköz szükséges (fényképezőgép, mérőszalag, stb.) annak biztosítása a HESZK Munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi osztály feladata.

8.2.6.

A munkabaleset kivizsgálásában való részvételi lehetőséget biztosítani kell a munkavédelmi érdekképviselő számára.

8.2.7.

A szervezetek együttműködése során bekövetkező munkabalesetek kivizsgálását az érintettek közösen végzik. A balesetvizsgálat irányítója annak a szervezetnek a vezetője illetve megbízottja, ahol a sérült a baleset bekövetkezésekor munkaviszonyban, vagy egyéb szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt.

8.2.8.

A szervezet vezetője vagy megbízottja az egyedül kezelő postákon történt munkabaleset kivizsgálása céljából, köteles intézkedni a helyszín megtekinthetőségére, szükség esetén a szolgálat szüneteltetésére. Ilyen esetben intézkedni kell a posta bejáratánál a közönség megfelelő tájékoztatására.

8.2.9.

A munkabaleset kivizsgálása során a résztvevők, és a meghallgatottak (sérült, tanú stb.) által elmondottakat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az eljárás, kivizsgálás a sérült akadályoztatása (kórházi, otthoni ellátás, ápolás stb.) esetén is lefolytatható. Ilyen esetekben - ha mód van rá - a sérültet a tartózkodási helyén (lakás, kórház stb.) kell meghallgatni, és tájékoztatni kell őt a jegyzőkönyvben foglaltakról. A jegyzőkönyvek mintáját, formai és tartalmi követelményeit a 12. sz. melléklet tartalmazza.

73

8.2.10. Amennyiben a vizsgálat során feltárt bizonyítékok alapján kétséget kizáróan nem bizonyítható, hogy a baleset a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben érte, a baleset munkabalesetté nem minősíthető. A baleset munkabaleseti jellegének elutasítására a munkavédelmi képviseletvezető jogosult. Az elutasításáról szóló levél mintáját a 13. sz. melléklet tartalmazza. Nem tekinthető kétséget kizáróan bizonyítottnak a baleset munkabaleseti jellege akkor, ha: a sérült bejelentési kötelezettségének indokolatlanul késedelmesen tesz eleget, és a késedelmes bejelentés a körülmények objektív vizsgálatát lehetetlenné teszi, ha a sérült, tanú(k) meghallgatási jegyzőkönyvében foglaltak, illetve a hatósági megállapítások között olyan alapvető ellentmondás van, ami a sérült állításával szemben a baleset nem munkabaleseti jellegére mutat, a sérült a bekövetkezett balesetről a meghallgatási jegyzőkönyvben vagy a balesetvizsgálat lezárása előtt a baleset körülményeiről ellentmondásosan nyilatkozik és nem áll rendelkezésre más, a munkabaleseti minősítést eldöntő, kétséget kizáró bizonyíték, a sérült felróható magatartásával a baleset körülményeinek objektív feltárását akadályozza. 8.2.11. A Társaság a munkabaleseti jegyzőkönyv, - illetve munkanapkieséssel nem járó munkabaleset esetén az informatikai támogató rendszer által előállított „alap baleseti jegyzőkönyv” - sérültnek történő megküldésével nyilvánítja ki, hogy egy adott balesetet munkabalesetnek ismer el. Munkabaleseti jegyzőkönyv a baleset pontos kivizsgálásáig nem állítható ki. 8.2.12. A rendelkezésre álló jegyzőkönyvek, dokumentumok alapján kell elkészíteni a munkabaleseti jegyzőkönyvet. Abban az esetben is, ha a sérült akadályoztatása miatt meghallgatására nem kerülhetett sor, illetve a résztvevők között nem alakult ki egyetértés, vagy nem áll rendelkezésre minden szükséges dokumentum (mérési jegyzőkönyv, szakértői, hatósági állásfoglalás, alkoholvizsgálati eredmény stb.). A munkabaleseti jegyzőkönyv formanyomtatványát a 14. sz. melléklet tartalmazza. 8.2.13. A munkabaleseti jegyzőkönyv elkészítéséről a működési kör szerint illetékes munkavédelmi képviseletvezető gondoskodik. 8.2.14. A munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni munkavédelmi érdekképviselő részvételének tényét, a vizsgálat során tett esetleges megállapításait, véleményét. 8.2.15. A munkabaleseti jegyzőkönyvet a Társaság nevében a működési kör szerint illetékes munkavédelmi képviseletvezető írja alá. 8.2.16. Az OMMF területileg illetékes felügyelősége által kiegészítésre vagy újravizsgálásra történt kötelezés esetén a vizsgálat elvégzéséről, valamint az esetleges módosító jegyzőkönyv elkészítéséről a működési kör szerint illetékes munkavédelmi képviseletvezető gondoskodik.

74

8.2.17. A szervezet működési kör szerint illetékes munkavédelmi képviseletvezetője a munkabaleseti jegyzőkönyv 1-1 példányát legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi: a sérültnek (halála esetén a hozzátartozónak), az illetékes társadalombiztosítási ügyintézőnek 2 példányban, az érintett szervezeti egység vezetőjének, a Társaság munkavédelmi vezetőjének (elektronikus úton), a három napot meghaladó betegállománnyal járó munkabalesetek esetén az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkabiztonsági felügyelőségnek. 8.2.18. Ha a munkabaleseti jegyzőkönyv módosításra vagy törlésre kerül, akkor az előző pontban felsoroltak részére a módosított jegyzőkönyvet meg kell küldeni. 8.2.19. A szervezeti egység vezetője a balesetet szenvedett munkavállalónak a balesettel összefüggésben lévő, utolsó táppénzes napját köteles jelenteni a munkavédelmi képviseletnek. 8.2.20. A munkabalesetből eredő munkaképtelenség időtartamának ismertté válását követően a munkavédelmi képviseletvezető feladata gondoskodni a „Módosító munkabaleseti jegyzőkönyv” kitöltéséről és mindazon helyekre történő eljuttatásáról, ahová a balesetről készült eredeti jegyzőkönyv megküldésre került. 8.2.21. A munkabalesetek kivizsgálására, illetve a munkabaleseti jegyzőkönyvek elküldésére vonatkozó határidők be nem tartása esetén annak okait a Munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi osztály vezetője vizsgálja ki. 8.3. A munkabalesetek nyilvántartására vonatkozó szabályok 8.3.1.

A szervezeti egység működése során bekövetkezett minden balesetet - beleértve a munkanap kiesést nem okozó sérüléseket is – nyilván kell tartani.

8.3.2.

A szervezeti egységnél a nyilvántartást a szervezeti egység vezetője, vagy az általa megbízott személy (munkavédelmi megbízott) köteles vezetni, aki az általa tett intézkedést is köteles bejegyezni a nyilvántartásba és azt köteles aláírásával, és keltezéssel ellátni.

8.3.3.

A szervezeti egységnek a nyilvántartásba a sérüléseket az alábbi adatokkal kell bejegyezni: a nyilvántartás – minden évben 1-es sorszámmal kezdődő – száma, a sérült neve (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (TAJ-száma), születési helye és időpontja, neme, állampolgársága, lakóhelye (lakcíme), sérült munkaköre, a baleseti esemény időpontja (nap, óra, perc), helyszíne, rövid leírása, a sérülés jellege, a sérült ellátására tett intézkedés, 75

annak tényét, hogy a sérült folytatta-e munkáját. A szervezeti egységeknél vezetendő baleseti nyilvántartás mintáját a 15. sz. melléklet tartalmazza. 8.3.4.

A szervezeti, területi és a Társasági szintű munkabaleseti nyilvántartás informatikai támogató rendszer segítségével történik. 8.4. Üzemi (úti) balesetek kivizsgálásával kapcsolatos szabályok

8.4.1.

Társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset az a baleset, amely a) a munkavédelmi törvény értelmében munkabalesetnek minősül, vagy b) munkába, illetve onnan lakásra, szállásra menet közben éri a munkavállalót (ún. úti baleset), vagy c) a biztosítottat közcélú munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

8.4.2.

Az érintett szervezeti egység vezetője (munkavédelmi megbízottja) a munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó, a 8.4.1. pont b) és c) pontjában meghatározott üzemi balesetet is köteles kivizsgálni (kivizsgáltatni) és a vizsgálat eredményét „üzemi baleseti jegyzőkönyv”-ben rögzítetni. A kivizsgálással kapcsolatos eljárást a 22. sz. függelék alapján kell lefolytatni és arról a 16. sz. mellékletben szereplő jegyzőkönyvet kell kiállítani.

8.5. A foglalkozási megbetegedések bejelentésével, kivizsgálásával és nyilvántartásával kapcsolatos szabályok 8.5.1.

A foglalkozási betegség (vagy gyanúja) bejelentését az azt észlelő orvos teszi meg a vonatkozó előírásoknak megfelelően. A bejelentést követően a kivizsgálást az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) illetékes felügyelete végzi el és a kivizsgálás eredményét felterjeszti az azt elbíráló szerv felé (Országos Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Intézet továbbiakban: OMFI).

8.5.2.

A foglalkozási megbetegedés elfogadását követően az OMMF az ügyben készült „vizsgálati lap” megküldése mellett írásban értesíti a munkáltatót a betegség foglalkozási betegséggé történő minősítéséről. Az értesítésben foglaltakról a szervezeti egység vezetője (vagy munkavédelmi feladatokkal megbízottja) köteles haladéktalanul tájékoztatni az illetékes munkavédelmi képviseletvezetőt.

8.5.3.

Az OMMF a foglalkozási betegség elfogadását követően a hasonló megbetegedések megelőzésére intézkedést fogalmaz meg, melyet a munkáltató köteles végrehajtani.

8.5.4.

A munkavédelmi képviseletvezető a bekövetkezett és elfogadott foglalkozási megbetegedésről a Társaság munkavédelmi vezetőjét és foglalkozásegészségügyi főorvosát írásban tájékoztatja.

76

8.5.5.

Tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban lévő személy esetén, a gyakorlati képzés helyén működő foglalkozás-egészségügyi orvos végzi a bejelentést, aki ezzel egy időben értesíti az oktatási intézményt.

8.5.6.

A foglalkozási megbetegedés körülményeit az OMMF illetékes felügyelője vizsgálja ki. A vizsgálatba bevonja: az illetékes foglalkozás-egészségügyi orvost, a munkáltatót vagy annak képviselőjét, a munkavédelmi érdekképviselőt, szükség szerint más hatósági szerveket, illetve a munkavállalót.

8.5.7.

A munkáltató képviseletében eljáró szervezeti egység vezetője köteles: a munkavállaló megbetegedésével, fokozott expozíciós esetével összefüggő munkahelyre, munkakörülményekre vonatkozó információkat, adatokat a vizsgálat vezetőjének a rendelkezésére bocsátani; a kivizsgálást elősegíteni, a kórisme felállításához szükséges orvosi és higiénés vizsgálatok elvégeztetéséről, az OMMF által tárgyban hozott intézkedések végrehajtásáról gondoskodni; halálos, tömeges foglalkozási betegség, tömeges fokozott expozíció, illetve ugyanazon kóroki tényezőre visszavezethető, ugyanazon tevékenységgel kapcsolatos ismételten előforduló fokozott expozíciók esetén munkavédelmi szaktevékenységhez sorolt soron kívüli ellenőrzést, és soron kívüli kockázatértékelést elvégeztetni.

8.5.8.

A működési kör szerint illetékes munkavédelmi képviseletvezető az illetékességi körébe tartozó szervezeti egységeknél előfordult foglalkozási megbetegedésekről – a vizsgálati lap és OMMF értesítés alapján – a munkabalesetek nyilvántartásához hasonló nyomtatványon nyilvántartást köteles vezetni. A foglalkozási megbetegedések nyilvántartásának mintáját a 17. sz. melléklet tartalmazza.

8.6. A munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos kárigények érvényesítése 8.6.1.

A munkavállaló a munkabalesetből, illetve foglalkozási megbetegedésből eredő jogos kárigényét a Társasággal szemben érvényesítheti. A kárigény a kvázi és a táppénzzel nem járó balesetek esetén is érvényesíthető.

8.6.2.

A szervezeti egység működési kör szerint illetékes munkavédelmi képviseletvezetője (ügyintézője) munkabaleset, kártérítésre jogosító foglalkozási megbetegedés esetén köteles gondoskodni arról, hogy – a munkabaleseti jegyzőkönyvvel egyidejűleg, de legkésőbb a sérelem bekövetkezését követő 15 napon belül – a munkavállalót (halála esetén közvetlen jogosult hozzátartozóját) tértivevényes ajánlott levélben a szervezeti egység felhívja kárigényének bejelentésére. A felhívás történhet a kivizsgálással egyidőben, a vizsgálatot végző által személyesen is. Személyes átadáskor átvételi elismervényt kell aláíratni, vagy az átadás tényét a jegyzőkönyvben el kell ismertetni.

77

Az átvételi elismervényt vagy az érdekelt által aláírt tértivevényt a balesetvizsgálati iratok között kell megőrizni. 8.6.3.

A kárigény felhíváshoz csatolni kell „Kárigény bejelentő” nyomtatványt. A felhívás és a kárigény bejelentő nyomtatvány mintáját a 18. sz. melléklet tartalmazza. Az előreláthatóan több hónapon át keresőképtelen munkavállalónak a kárigény bejelentőlapot megfelelő tájékoztatás mellett több példányban kell megküldeni, hogy a későbbiekben esetleg felmerülő újabb kárigényét időben bejelenthesse.

8.6.4.

A munkavédelmi képviseletvezető a beérkezett kárigényeket a rendelkezésre álló iratokkal (munkabaleseti jegyzőkönyv, számlák, igazolások stb.) a jogi szolgáltató szakterület illetékes egységéhez megküldi. A kártérítési eljárás lefolytatását a jogi szolgáltató szakterület végzi a munkavédelmi képviseletvezető állásfoglalásának és véleményének meghallgatásával, kikérésével és figyelembe vételével.

8.6.5.

A kártérítés ügyében hozott döntésről az illetékes munkavédelmi képviseletvezetőt írásban kell értesíteni.

78

9. fejezet Munkavédelmi beszámolójelentések, munkavédelmi statisztikák készítésére vonatkozó szabályok 9.1.

A Társaság munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi tevékenységének értékelését a XXXV. Beszámoló jelentés (számszerű és szöveges) tartalmazza, melyet az egyes területek illetékes munkavédelmi képviseletvezetője állít össze és ír alá. A Jelentést tárgyévet követő március 1-ig kell egy-egy példányban megküldeni a Társaság munkavédelmi vezetőjének, és annak a szervezet vezetőjének akiről a beszámoló készül. Egy példány az adatszolgáltatónál marad. A Beszámolójelentés formanyomtatványát és a szöveges kiegészítés tartalmának ajánlását a 19. sz. melléklet tartalmazza.

9.2.

A beszámolójelentést a működési kör szerinti illetékességi területre vonatkozóan kell elkészíteni. Az elkészítéséhez szükséges területi adatszolgáltatásokról és ennek koordinálásáról a Munkavédelmi és Foglalkozásegészségügyi Osztály gondoskodik.

9.3.

A HESZK Munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi osztályának munkavédelmi képviseletvezetői minden év február 15.-ig beszámolót készítenek és juttatnak el az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének. A beszámoló tartalmazza: a Magyar Posta Zrt. cég megnevezését és címét (1138 Budapest. Dunavirág u. 2-6.), a szervezeti egység megnevezését és címét, annak az országos hatáskörű postaszervnek, szervezeti egységnek a megnevezését és címét, melynek foglalkozás-egészségügyi ellátása a területi elv szerint az illetékes munkavédelmi felügyelőség területén történik, a felsorolt postaszervek tevékenységének megnevezését, a postai foglalkozás-egészségügyi szolgáltató(k) nevét és címét, a foglalkozás-egészségügyi ellátásban részesültek számát és osztályba sorolását.11

9.4.3.

A Társaság munkavédelmi vezetője jogosult a belső szakmai szervezetek részére adatszolgáltatást nyújtani a munkavédelmi statisztikákról. Külső szervek (állami és egyéb) részére a munkavédelmi tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatás, jelentések, tájékoztatók adása kizárólag a humánerőforrás főigazgató engedélyével lehet. Ugyancsak a humánerőforrás főigazgató ,hozzájárulása szükséges a foglakozás-egészségügyi és munkavédelmi adatok kutatási vagy statisztikai célú felhasználásához.

11

törölte: 14/2011. Vig. utasítás hatályos 2011.02.25.

79