A Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság 2013. évi tevékenysége Az állandó bizottság neve: Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság. A bizottság az MTA I., a II., a III., a IV., az V., a VI., a VII., a VIII., a IX., a X. és a XI. osztályának közös testülete. Az állandó bizottság tisztségviselői: Elnök: Keszler Borbála Társelnök: Grétsy László Titkár: Tóth Etelka Az állandó bizottság létszáma: 29 fő Akadémikus: 10 fő Közgyűlési képviselő: 12 MTA doktora/tudomány doktora: 8 fő Kandidátus: 3 fő PhD: 6 fő Minősítés nélküli tag: 2 fő Az állandó bizottság al- és munkabizottságai: A bizottság tagjaiból egy szűkebb (11 tagú) albizottság alakult Keszler Borbála vezetésével, melynek további tagjai: Antalné Szabó Ágnes, Gerstner Károly, Heltainé Nagy Erzsébet, Laczkó Krisztina, Mártonfi Attila, Siptár Péter, Tóth Etelka, Zimányi Árpád, Földi Ervin, Hőnyi Ede. A tudományos bizottság ülései: 2013-ban az állandó bizottság 2 ülést tartott: június 18-án és december 3-án; a munkabizottság 12 alkalommal tanácskozott: január 8-án, január 29-én, február 5-én, február 19-én, március 4-én, április 2-án, április 29-én, május 13-án, május 27-én, július 3-án, szeptember 30-án és október 28-án. Az ülések helyszíne minden alkalommal: az ELTE Bölcsészettudományi Kara (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A II. emelet). Az egyes ülések 2013. január 8. (A szűkebb munkabizottság ülése.) Napirend: 1. A j, k, l, ly betűk 2. Egyéb problémák Határozatok: A k betűs rész megbeszélése a knock out-tól a kheki szóig. A bizottság az előterjesztett szótári anyaggal kapcsolatban vita után megegyezésre jutott. Nagy vita alakult ki a knock out szó írásával kapcsolatban. A döntés: a szót egybe kell írni. Rövidítése (a szokást megtartva): KO.
Vita alakult ki avval kapcsolatban, hogy szabállyá tegyük-e elválasztáskor az esztétikai szabályt (tehát, hogy egy magánhangzót nem választunk el). Döntés: nem. A szótárban is jelölni kell elválasztáskor minden elválasztási helyet. – A -ció szóvégződést is el kell választani. Újra felmerül a spray/spré írásmódjának a kérdése. Döntés: megengedhetnénk mindkét változatot, de a magyar előtagú összetételekben jobb a magyaros írásmód. 2013. január 29. (A szűkebb munkabizottság ülése.) Napirend: 1. Az l, ly, m ... betűk 2. Egyéb problémák Határozatok: A bizottság befejezte a k betűs szavak vitáját, majd foglalkozott az l, ly, m betűs szavakkal is. Általában a bizottság egyetértett az előterjesztéssel. Néhány esetben azonban vita volt egyes szavak írásával kapcsolatban. Határozat született abban a kérdésben, hogy a lg és log ügyét vigyük a teljes bizottság elé. Újra felmerült az 1-jei vagy 1-i kérdése. A bizottság a régi döntés mellett maradt (mindkét megoldás helyes) 2013. február 5. (A szűkebb munkabizottság ülése.) Napirend: 1. Az m, n, ny ... betűk 2. Egyéb problémák Határozatok: A bizottság az m betűt tárgyalta a matchbox szótól kezdve. A legtöbb kérdésben egyetértés született. Problémák: A mariettbáb vagy mariettbábu ügyében a bizottság a mariettbáb írásmódot javasolta. Vita volt a videó szó összetételekben való írásáról. A bizottság a következő javaslatot fogadta el: ha a szó főnévként jelenik meg az összetételekben, hosszú ó-val kell írni. Nem született megoldás a mérnöktanár szó írására. Döntés: a teljes bizottság elé kell terjeszteni a kérdést. A Mikulás szóval kapcsolatban is voltak problémák. Mint tulajdonnevet nagybetűvel kell írni, de: a mikuláscsomag, mikulásra kaptam kisbetűs. A mol vagy mól ügyben sem született döntés. Ez a teljes bizottsági ülésre hárul. A MŰPA hivatalos írása Műpa lenne, úgy tűnik azonban, hogy nehéz lenne változtatni a bevett szokáson. Ezzel együtt a bizottság a hivatalos írásmódot támogatja. 2013. február 19. (A szűkebb munkabizottság ülése.) Napirend: 1. Az m, n, ny ... betűk 2. Egyéb problémák Határozatok: Az n és az ny (a nyeszlett szóig) betűs szavak vitája.
A bizottság az előterjesztés nagy részével egyetértett. El kell dönteni, hogy a nagy fokú, nagy mértékű, nagy méretű hogyan írandó. Döntés: Az összes hasonló szerkezetet ki kell gyűjteni, és meg kell vizsgálni. Ugyancsak meg kell fontolni a cigány előtagú (szerkezeket) írásmódját. Döntés: cigányvajda, cigányzene, cigánymeggy egybe. Külön azonban: cigány gyerek, cigány asszony, cigány család, cigány legény, cigány nő, cigány nyelv, muzsikus cigány. Javaslat: lehessen a nemcsakot kétféleképpen írni: nemcsak, nem csak. Kérdéses volt a nüánsz szó írása is, mivel a hivatalos ejtés nüansz. (Maradtunk a nüánsznál.) 2013. március 4. (A szűkebb munkabizottság ülése.) Napirend: 1. Az ny, o, ö betűk 2. Egyéb problémák Határozatok: A bizottság megvitatta az ny (a nyeszlett szótól), o és ö betűs szavakat. A legtöbb kérdésben a bizottság egyetértett. Problémák és viták voltak a következő kérdésekben. Nyitvatartási idő. Nagy vita volt a nyű ige nyűvi alakjával kapcsolatban. A szótárakban rövid ü van, de senki nem ejti röviden. Végső döntés: hosszú ű-vel kell írni. Újra felmerült a spray szó írása. A végső döntés az, hogy adjunk meg három variációt: spray, spré, szpré. Nagy vitát váltott ki a -beli képző ügye. Eddig kötőjellel kapcsoltuk a címekhez, és a címeket nagybetűvel kellett írni. Mivel azonban a -beli már nem számít képzőszerű utótagnak, logikus lenne a kisbetűs írás. – A bizottság úgy döntött, hogy ezt a kérdést még tovább fogja gondolni. 2013. április 2. (A szűkebb munkabizottság ülése.) Napirend: 1. A forgóalváz, bevásáróközpont, festőműhely stb. típus helyesírása 2. Az -ú/-ű képzős utótagú szerkezetek írása 3. Az -ás/-és, -tal/-tel stb. képzős utótagú határozós szerkezetek írása 4. Az elmaradt problémák megbeszélése 5. Egyebek Határozatok: A bizottságban vita folyt arról, hogy szükséges-e a nyilvánosságot tájékoztatni arról, hogy hol tartanak a szabályzat munkálatai, és hogy milyen változtatások várhatók. Döntés: feltétlenül ki kell majd adni egy nyilatkozatot, de jól meg kell gondolni, hogy mi legyen benne. A nyilatkozatot az Akadémia honlapjára kell feltenni. Mártonfi Attila tájékoztatta a bizottságot arról, hogy Kenesei István igazgató szeretné, ha a szabályzatból hamarosan készülne egy iskolai változat is. Ebben a munkában szívesen részt venne a Nyelvtudományi Intézet is. A másik pillér lehetne Antalné Szabó Ágnes. A bizottság helyesnek tartotta a javaslatot.
A bizottság megvitatta a Mártonfi Attila által összeállított listákat, melyekben az előtag folyamatos melléknévi igenév, az utótag pedig két egy szótagú szó. Döntés: ilyenkor gyakran a két egy szótagú szót egyszerű szóként kezeljük. Egyéb döntések: A névmások nevét egybe kell írni. Az -ú, -ű; -jú, -jű utótagú összetételek esetében a következőképpen járunk el: Ha az előtag főnév vagy számnév, akkor általában egybeírjuk a két szót (kivéve, ha a számnév összetett szó). Ha az előtag melléknév, akkor általában különírjuk a két szót. Kivételek a szakszavak és azok az esetek, amikor jelentésváltozás történt. 2013. április 29. (A szűkebb munkabizottság ülése.) Napirend: 1. A p betű 2. A Mártonfi Attila által összeállított listák további vitája 3. Ágoston Mihály észrevételeinek tárgyalása 4. Egyebek Határozatok: A bizottság újra tárgyalta az -ú, -ű; -jú, -jű utótagú, melléknévi előtagú szerkezeteket. Az általános szabály a különírás, de sok kivétel van. Mártonfi Attila listát állított össze a kivételekből, és javasolta, hogy tartsunk számítógépes szavazást. A főnévi előtagúak esetében az egybeírás a gyakori, de vannak kivételek is. Ezek általában főnévi jelzős szerkezetek. Az utótag ilyenkor: alakú, alaprajzú, alapú (csak a formát megnevezők esetében), formájú, keresztmetszetű. A -beli kérdésében az a döntés született, hogy marad a bizottság az eddigi gyakorlatnál. A bizottság megtárgyalta a p betűs fejezetet a plasztika szóig. Itt minden kérdésben egyetértés született. A Peking név átírásánál felmerült, hogy a pinjin átírást meg kellene magyarázni: ez tulajdonképpen a Kínai Népköztársaság hivatalos átírása. (Ennek a meghatározásnak a szabályzatba is be kell kerülnie.) 2013. május 13. (A szűkebb munkabizottság ülése.) Napirend: 1. A p és a q betű 2. Ágoston Mihály észrevételeinek tárgyalása 3. Egyebek Határozatok: Mártonfi Attila beszámolt az -ú, -ű; -jú, -jű képzős utótagú, melléknévi előtagú szerkezetekkel kapcsolatos szavazásról. (Az előző ülésen kiderült, hogy az általános szabály a különírás, de sok kivétel van. Mártonfi Attila listát állított össze a kivételekből, és javasolta, hogy tartsunk számítógépes szavazást.) – A szavazás nem hozott egyértelmű eredményt. Biztos: ekrű színű, kheki színű, skarlát színű, de rózsaszínű, narancsszínű, téglaszínű, vajszínű. Az összetételek írásával kapcsolatban újra felmerült az a probléma, hogy néha kétféle írásmód lehetséges. A bizottság fontosnak tartja, hogy az előszóban utaljunk erre, hangsúlyozva, hogy helyesírásunk értelemtükröző.
A bizottság foglalkozott a kis- és a nagy- előtagú összetételekkel is: kis méretű, kis fokú, kis testű, kismérvű, kishitű, kis igényű ’alacsony igényszintű’, kisigényű ’primitív’, kisfeszültségű, kisnyomású, de kis nyomású is; kispénzű, kisváltósúlyú, kis kaliberű fegyver, kiskaliberű ember, kisöblű fegyver, kislelkű (= kisszerű) – nagy fokú, nagy méretű, nagy mértékű, nagybélű, nagyfejű, nagyfeszültségű, nagyhangú, nagy igényű, nagyképű, nagylélegzetű, nagylelkű, nagymellű, de nagy mellű is; nagyméltóságú, nagy méretű, nagy mértékű, nagymérvű, nagynevű, de nagy nevű is; nagyszámú, de nagy számú is, nagyszívű, nagytiszteletű, nagyvérű, nagyvonalú. A bizottság fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy mozgószabály esetén a ragok és jelek nem, a képzők azonban beleszámítanak a szótagszámba (az -i, az -ú, -ű és a -jú, -jű esetében azonban, ha ismert, közkeletű kifejezésekről van szó, akkor kivétel tehető). Döntések születtek egyes szavak írásáról is: pajzsmirigytúltengés (az előző alkalommal a túlműködést javasoltuk!), pedagóguséletpálya-modell, play-back, plebsz, a pofon mindenütt egybe, pc v. píszi, piranha v. pirája (rég. piránya), popkorn és popcorn, projektum, projektummegbeszélés. A bizottság áttekintette az AkH. 12. szabályzati részének 141. pontjáig Ágoston Mihály (Siptár Péter által is megvizsgált és mérlegelt) javaslatait, és döntött arról, hogy melyeket célszerű elfogadni. 2013. május 27. (A szűkebb munkabizottság ülése.) Napirend: 1. Az r betű 2. Ágoston Mihály észrevételeinek tárgyalása 3. Egyebek Határozatok: A bizottság megállapodott abban, hogy a teljes bizottsági ülésen milyen kérdéseket kell megvitatni. 1. Az r betű megtárgyalása előtt a bizottság visszatért néhány eddig megoldatlan kérdésre. Döntések: A Művészetek Palotájának rövidítése: Műpa. A dinoszaurusz rövid formája: dínó. A Transzilvánia, transzilvanizmus és transzszibériai vasút nevét a teljes bizottság elé kell terjeszteni. 2. Az r betű vitája A bizottság minden kérdésben egyezségre jutott. Döntés a vitatott kérdésekről. A rádióadók neve problematikus. Intézménynévként csupa nagybetűvel kell írni őket: Székesfehérvári Vörösmarty Rádió. Az alosztályok írása viszont más: Kossuth rádió, Petőfi rádió. Az emberek többsége nem tudja azonban, hogy mi valóban intézménynév, és mikor van szó csupán a rádió valamelyik alosztályáról (pl. Petőfi rádió). Ezért a helyzettől és a jelentéstől függően kétféle írásmód lehetséges: Bemondták a Kossuth rádióba, de: Kinevezték a Kossuth Rádió új vezetőségét. – A szabálypontban ez és-sel fog szerepelni. A rap, rappel kérdését a teljes bizottsági ülés elé kell terjeszteni.
2013. június 18. (Teljes bizottsági ülés.) Napirend: 1. Az AkH. 12. szótári része j–q betűinek vitája 2. Egyebek Határozatok: A j–q betűk megbeszélése. A bizottság minden kérdésben egyezségre jutott. A bizottság döntést hozott az írásban kiküldött kérdésekben is. Nagy vita alakult ki a mérnök tanár írásával kapcsolatban (mérnök tanár, mérnöktanár, mérnök-tanár). A gondot az jelenti, hogy ez a kifejezés többféleképpen értelmezhető. Jelentheti azt, hogy valaki mérnökként tanít, hogy mérnök ugyan, de van valamilyen tanári képesítése, de azt is, hogy két diplomája van (mérnök-tanár). A javaslat: kellő magyarázattal mindhárom íráshasználat elfogadható. A háromféle variációhoz a jelentéseket pontosan kell megadni. Felmerült az orvosbiológus kérdése is. Mivel van olyan tantárgy, hogy orvosbiológia, az orvosbiológust célszerű egybeírni. A következő szavak elfogadott írásmódja: érintőképernyő, nyugtatótea, fogyasztótea, fejlesztőpedagógus, programozómatematikus, programozóinformatikus, látens (de: latencia), quad, spray, spré, szpré egyaránt, paralelogramma, piranha vagy pirája, playback; a popkorn szó kimarad. A jelek írásához: a szótárba elegendő a log (a lg nem kell); így jó: a mól jele: mol. Többen kifogásolták, hogy az idegen szavaknak nem szerepel a kiejtése. – Ennek oka az, hogy sok esetben többféle kiejtés is lehetséges. – Egyébként ez helyesírási szótár, nem kiejtési és nem értelmező szótár. Az osztályok képviselői (Csiszár Imre, Pócs Tamás, Sólyom Jenő, Tomcsányi Pál akadémikusok) szakterületükről több új szó felvételét javasolták a szótárba. Ezek nagy része be fog kerülni a szótárba. 2013. július 3. (A szűkebb munkabizottság ülése.) Napirend: 1. Az s betű 2. A j–q betűkhöz beérkezett javaslatok megvitatása 3. Ágoston Mihály észrevételeinek tárgyalása 4. Egyebek Határozatok: Az s betűs rész megbeszélése. A bizottság minden kérdésben egyetértésre jutott. Nagyobb vita volt a következő szavakkal kapcsolatban: salaktalanítótea. Döntés: a szót a fogyasztótea és a nyugtatótea analógiájára egybe kell írni. A sós kifli, sós perec, sós stangli szót írjuk egységesen külön. A bizottság megvitatta Ágoston Mihálynak (a Siptár Péter, majd Mártonfi Attila által is megvizsgált és mérlegelt) javaslatait az AkH. 12. szabályzati részével kapcsolatban (a 142. szabályponttól). Döntés született arról, hogy mely javaslatokat célszerű elfogadni, s melyeket nem.
2013. szeptember 30. (A szűkebb munkabizottság ülése.) Napirend: 1. Az sz–zs betűk 2. Egyebek Határozatok: Korábban a bizottság úgy döntött, hogy a két i-s birtokos személyjeles alakokat nem fogjuk feltüntetni (pl. biciklii). Úgy tűnik azonban, hogy néha ezek a szokásosabb alakok, így egyenként kell megvizsgálni minden i-re végződő szót. Lényeg, hogy egységesen járjunk el. Felesleges minden -at, -et; -tat, -tet képzős ige mellé kitenni azt, hogy (műv.), hiszen a mai magyar nyelvben ezek a képzők cselekvő igéken is megjelennek. Döntés a kör, körű és -körűen utótagok esetében az egybeírás és különírás tekintetében. Ez a probléma csupán néhány szót érint. Ezek a következők: széles, szűk, tág, teljes és zárt. Javaslat: a kör, körű utótagúakat írjuk külön, a körűen utótagúakat egybe. (Ez csupán két szó esetében jelentene változást: zártkörű, teljes körűen.) A bizottság a javaslatot vita után elfogadta. Az sz betű vitája A bizottság tagjai minden kérdésben egyezségre jutottak. A szerszámosláda írását vita után a bizottság egybe javasolta. A szilárdtest ügyét tisztázni kell. (A teljes bizottsági ülés elé kell terjeszteni.) A szték írását a bizottság csak magyarosan javasolta. (Döntsön a teljes bizottsági ülés.) A bizottság úgy döntött, hogy a szótári rész lezárása előtt készüljön változásjegyzék. 2013. október 28. (A szűkebb munkabizottság ülése.) Napirend: 1. A t–zs betűk 2. Egyebek Határozatok: A t–zs betűk megbeszélése. A bizottság a legtöbb kérdésben egyetértett az előterjesztéssel. Néhány vitás kérdés vagy új döntés: A tékvándót írjuk magyarosan. A talajközelit egybe kell írni. Felmerül a kérdés, hogy a többi közeli miért van külön? Mind egybe kell írni. – A -közelinek külön szócikkben kell megjelennie (csődközeli, kormányközeli). A téligumi, nyárigumi egybe. (Meg kell kérdezni a teljes bizottsági ülést is.) Nagy vita alakult ki a templomnevekkel kapcsolatban. Mindenki szívesen elhagyná a kötőjelet, csak az a baj, hogy ez a nagybetűs írás felé vinné a gyakorlatot. A thriller szót lehetne magyarosan is írni (tehát legyen vagylagos). Döntsön a teljes bizottsági ülés. A tízezerforintos legyen egybe, de akkor a 117-es pont végére kerüljön be: „de: ötezerforintos, húszezerforintos (bankjegy)”. Felmerült újra a -beli utótaggal kapcsolatos probléma. A bizottság a változatlanság mellett döntött. Döntés: a steak írható sztéknek is. A nyitvatartás ’üzemidő’ jelentésben legyen egybeírva.
Az -ó, -ő képzős igenevet tartalmazó összetételek esetében fel kell-e tüntetni a 105. és a 118. pontszámot is? – Döntés: Ha eddig ez nem volt általános gyakorlat, akkor most, visszamenőleg már ne foglalkozzunk ezzel. Sokadszorra is felmerült a video, illetve videó használatának kérdése. Végül az a döntés született, hogy összetételekben inkább a videó (fn) szokásosabb, de nem lehet helyteleníteni a video írásmódot sem, különösen, ha az összetétel utótagja idegen írásmódú, például: videotechnika. Nem végleges a döntés a zárt körű és a zárt láncú szavak írásmódjával kapcsolatban. Az összes -ú, -ű, -jú, jű végű utótagos szó megvitatásakor születik majd végleges döntés. Vita alakult ki a szabályzat megjelentetésének időpontjáról: Nem okozna-e zavart, ha a szabályzat az érettségi előtt jelenne meg? Döntés: Természetesen a szabályzat csak az írásbelin okozhatna zavart (addig azonban nem fog megjelenni), de ha úgy reklámozná az Akadémiai Kiadó, hogy az új szabályok és az új írásmódok csak 2015. január elsején lépnek életbe, akkor a megjelenés időpontja kevésbé lenne lényeges. A bizottság megállapodott abban, hogy a teljes bizottsági ülésen a p–zs betűkön kívül milyen kérdéseket kíván még megbeszélni. 2013. december 3. (Teljes bizottsági ülés.) Napirend: 1. Az AkH. 12. szótári része r–zs betűinek vitája 2. Egyebek Határozatok: Az AkH. 12. szótári része r–zs betűinek megbeszélése. A bizottság minden vitás kérdésben egyezségre jutott. Döntés a meghívóhoz csatolt megoldandó kérdésekben: elsőfokú bíróság, téligumi, ultraibolya sugárzás, véradó központ, törtrészfüggvény, szilárdtest, szerszámosláda, észszerű, transzszibériai vasút, de: transzilvanizmus, transzilván; puzzle, quad és kvad, ranch, rap és rep, salsa és szalsza, salto mortale, steak és szték, taekwondo és tekvando, thriller és triller rubeola, Műpa, argentin, immunis. Az osztályok képviselői (Csiszár Imre, Pócs Tamás, Sólyom Jenő, Tomcsányi Pál akadémikusok) szakterületükről több új szó felvételét javasolták. Ezek nagy része be fog kerülni a szótárba. Az állandó bizottság 2013. évi legfontosabb rendezvényei: – Az állandó bizottság al- és munkabizottságainak 2013. évi legfontosabb rendezvényei: – Az állandó bizottság díjai: – Az állandó bizottság tagjainak elismerései 2013-ban: A bizottság több tagja részesült 2013-ban rangos kitüntetésben, személy szerint: – Antalné Szabó Ágnes: Ürményi József-díj, – Bősze Péter: Lőrincze-díj, – Csiszár Imre: International Dobrushin Prize, az International Dobrushin Foundation (Moszkva) 2013 évi dija: "for outstanding achievements in mathematics",
– –
Keszler Borbála: a Modern Filológiai Társaság Emlékérme (Pro Neophilologia in Hungaria), Kiss Jenő: Implom József-emlékérem, Lőrincze-díj és Pro Facultate Philosophiae (ELTE).
Az állandó bizottság 2013. évi kiadványai: – Egyebek: A Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság elsődleges tevékenysége 2013-ban is az akadémiai helyesírási szabályzat készülő, 12. kiadásával kapcsolatos munkálatokra, ezen belül is főként a szótári rész kidolgozására összpontosult. A bizottság által kialakított állásfoglalások az osztályközi szoros együttműködésben, továbbá egyedi munkákban, a tárgyévben tartott előadásokban hasznosultak. Ilyen előadást tartott például: – Bősze Péter többek között a Semmelweis Egyetemen a magyar orvosi nyelv tantárgy keretében; – Keszler Borbála a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny döntőjén 2013. május 25én Ne csak helyesen, kifejezően is címmel, továbbá Egerben, 2013. szeptember 28-án a Nagy J. Béla országos helyesírási versenyen Hagyomány és újítás az AkH. 12. kiadásában témakörben, valamint a Semmelweis Egyetemen a magyar orvosi nyelv tantárgy keretében; – Laczkó Krisztina a Félezer éves a Magyar orvosi nyelv konferencián Helyesírás az orvosi nyelvben: múlt és jelen (elhangzott 2013. október 18-án); – Mártonfi Attila az ELTE BTK alkalmazott nyelvészeti TDK-n (Budapest, 2013. április 10.) Gyakorlati lexikográfia témakörben, a 9. szótárnapon (Budapest, 2013. október 16.) Kisenciklopédia a szótárban – a tulajdonnevek írói szótári kidolgozása címmel, valamint társelőadóként A nagy kulturális és földrajzi távolság lexikográfiai áthidalása a Japán–magyar nagyszótárban témakörben, idegen nyelven Hungarian language overview címmel (1st Polyglot Conference, Budapest, 2013. május 19.); emellett szakértőként és tudományos-ismeretterjesztő műsorokban rendszeresen hallatja hangját a média különböző színterein; – Szathmári István a Kiss Jenő elnök 70. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen Mit üzen a Magyar Nyelvtudományi Társaság a mának – már megalakulásával és első tetteivel? címmel (megjelent: MNy. 2013: 8–13); – Tóth Etelka a komáromi Selye János Egyetem tankönyvkutatási konferenciáján (2013. november 25.) Helyesírási témakörök a tankönyvekben címmel; – Zimány Árpád a Besztercebányai Egyetem nemzetközi konferenciáján (2013. május 22.) Gárdonyi Géza életművének főbb vonulatai témakörben. (Ez utóbbi előadások arról is tanúskodnak, hogy a bizottság kiemelt figyelmet fordít a határon túli magyar tudományossággal való kapcsolatok fenntartására és ápolására.) A bizottság tagjai (köztük: Antalné Szabó Ágnes, Heltainé Nagy Erzsébet, Keszler Borbála, Laczkó Krisztina, Mártonfi Attila, Tóth Etelka, Zimány Árpád) szervezőként folyamatosan jelen vannak, illetve részt vesznek olyan, fiatalok számára rendezett versenyeken (például: Implom József Helyesírási Verseny, Simonyi Zsigmod helyesírási verseny, Eötvös József országos középiskolai szónokverseny, Kossuth-szónokverseny, Nagy
J. Béla országos helyesírási verseny), amelyeknek célja a magyar nyelv értékeinek megőrzése. A bizottság tagjai folyamatosan tevékenykednek a tudományos utánpótlás nevelésében: a felsőfokú képzésben, a PhD-képzésben és az akadémiai fiatal kutatók támogatásában (például Laczkó Krisztina az Eötvös Collegium alelnöke és a kuratórium tagja). A bizottsági tagok közül többen különböző egyetemeken habilitációs bizottságok és doktori iskolák tagjai, több esetben vezetői (így például Gósy Mária, Keszler Borbála, Tolcsvai Nagy Gábor); PhDtémavezetők, TDK-dolgozatok irányítói, szakirányú szakdolgozatok vezetői; rendszeresen látnak el opponensi, bizottsági tagsági feladatokat; kutatócsoportokat, konferenciákat szerveznek PhD-hallgatók és fiatal kutatók részvételével. A bizottság jó kapcsolatban áll a fiatalokat külön is támogató Anyanyelvápolók Szövetségével (amelynek tiszteletbeli elnöke Grétsy László). A bizottság osztályközi jellege révén folyamatos (szükség esetén intenzív) kapcsolatban van az MTA egyes osztályaival, amelyeknek képviselői támogatóan segítik a bizottság munkáját a helyesírási szabályzat és szótár végleges formájának kialakításában. A bizottság szoros kapcsolatot ápol a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium keretében működő Földrajzinév-bizottsággal (amelynek tagja Gerstner Károly és Keszler Borbála is). Hasonlóképpen intenzív az együttműködés a Magyar Nyelvtudományi Társasággal, amelynek vezetőségében, illetve választmányában szintén többen vannak jelen a bizottság tagjai közül. Más nemzetközi és akadémiai testületek munkájában is részt vesznek a bizottság tagjai, így például Bősze Péter European Academy of Gynaecological Cancer, Csiszár Imre az IEEE Information Theory Society Shannon Award Committe, Gósy Mária a Nemzetközi Fonetikai Társaság elnökségének, Keszler Borbála és Kiss Jenő az MTA Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottságának a tagja. Emellett többen segítik munkájukkal a Nyelvtudományi Bizottság, a Magyar Nyelvészeti Munkabizottság, a Szótári Munkabizottság, a József Attila Társaság tevékenységét. A bizottság tagjai közül többen munkálkodnak különböző folyóiratok, periodikák szerkesztői testületében. Így például a nyelvtudomány hazai és nemzetközi eredményeinek közzétételét, a pedagógusok tájékoztatását és a nyelvművelői feladatok ellátását egyaránt célul kitűző Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságában tevékenykedik: Keszler Borbála (1993 óta főszerkesztő), Grétsy László, Heltainé Nagy Erzsébet, Kemény Gábor, Laczkó Krisztina, Tolcsvai Nagy Gábor. Továbbá – Magyar Nyelv: a szerkesztőbizottság tagjai Kiss Jenő, Nyomárkay István, Siptár Péter, Szathmári István; Magyar Orvosi Nyelv: Bősze Péter (alapító-főszerkesztő), Grétsy László, Keszler Borbála, Kiss Jenő, Laczkó Krisztina Prószéky Gábor; Beszédkutatás: Gósy Mária főszerkesztő, Siptár Péter szerkesztőbizottsági tag; Acta Linguistica Hungarica: Siptár Péter társszerkesztő; Govor/Speech, Journal of the International Phonetic Association: Gósy Mária a szerkesztőbizottság tagja; Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, valamint Magyartanítás: Zimányi Árpád a szerkesztőbizottság tagja; Névtani Értesítő: Gerstner Károly, Laczkó Krisztina szerkesztőbizottsági tagok; Édes Anyanyelvünk: Grétsy László, Heltainé Nagy Erzsébet, Kemény Gábor a szerkesztőbizottság tagja; Anyanyelv-pedagógia: Antalné Szabó Áges (főszerkesztő), Laczkó Krisztina, Tóth Etelka a szerkesztőbizottság tagjai; Annales Sectio Linguistica, valamint Studia Linguistica Hungarica: Tolcsvai Nagy Gábor főszerkesztő; Finno-Ugric Languages and Linguistics: Siptár Péter a szerkesztőbizottság tagja. Emellett olyan rangos, nem nyelvészeti folyóiratok szerkesztőbizottságában is jelen vannak a bizottság más akadémiai osztályainak képviselői,
mint például a CME Journal of Gynecologic Oncology vagy a European Journal of Gynaecological Oncology szerkesztőinek sorában Bősze Péter, illetve az Acta Mathematica Hungarica és a Studia Scientiarum Mathematicarum Hungarica szerkesztőbizottságában Csiszár Imre. A fenti felsorolás közel sem teljes, de úgy véljük, a bizottság tagjainak dióhéjban bemutatott társadalmi szerepvállalása és a tudományos életben folytatott tevékenysége egyértelműen igazolja, hogy a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság 2013-ban eredményesen és hatékonyan működött. Budapest, 2013. február 24.
...................................................... Keszler Borbála a Magyar nyelvi Bizottság elnöke
...................................................... Tóth Etelka a Magyar Nyelvi Bizottság titkára
