BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MŰSZAKI PEDAGÓGIA TANSZÉKE
KÖZOKTATÁSI VEZETŐ ÉS PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
A magyar kisdedóvás kezdete és a mai óvodai nevelés
Konzulens: MEZEI ANNA CZINEGÉNÉ VÉGH GABRIELLA I/ 8.
2011. 0
Vázlat BEVEZETÉS…………………………………………………………….……………..2 I.. Első kisdedóvók létrehozása Magyarországon ……..……….…………………………..3
Brunszvik Terézia munkássága ............................................................................ .3 Bezerédej Amália az első magyar falusi óvodák létrehozója................................. 4 A kisdedóvók jellemzői……….....…………..…………………...……………..…4 II. A mai magyar óvodák ................................................................................................... 7
Az óvoda a közoktatás része .................................................................................. 7 Az óvodai ellátás……………………...……...……………………………...……..8 Óvodapedagógusi munkakör betöltése…………..…………………………………8 Szabályozási háttér, költségvetési gazdálkodás………………...……………..……8 Az óvodai képzés finanszírozása………………………..……………..……………9 Óvodai nevelés országos alapprogramja………………………….………………...9 A közoktatás közszolgáltatás……………………..…………………….…………10 A 3-7 éves korú gyermek alapvető tevékenysége a játék…………..……….….….10 Az óvodai nevelés tervezése, a gyermekek megismerése és fejlesztése……….…10 ÖSSZEGZÉS…………….…...……………………………………………………….11 IRODALOMJEGYZÉK………………………………………………………………12
1
„Hivatásod legyen: élni másokért, S mások boldogságában keresni a magadét” Pestalozzi
Bevezetés Társadalomtudósok véleménye szerint a most induló évszázad a szellemiség, a tudás évszázada lesz. Értelmi és szellemi képességeink művelése erkölcsi kötelességünk.
Gyermekkorban
a
„jó”
tanulása,
annak
a
„rossztól”
való
megkülönböztetése a felnőttek segítő közreműködésével történik, a példaadás, személyes élmények és tapasztalatok megszerzése, átélése útján. Most, a harmadik évezred elején minden felelősen gondolkodó embernek, intézménynek és szervezetnek el kell gondolkodnia azon, mit lehet, mit kell tennie azért, hogy az embert emberré tevő tartalmak, a tudás meghatározó elemeivé váljanak. Fontos és szükséges lenne ez azért, hogy az a majdani „tudásalapú” társadalom „jó” is legyen az abban élő emberek számára. Hogy milyen „tudás” megszerzésére van szüksége a felnövekvő nemzedéknek ahhoz, hogy életük későbbi szakaszában boldogulni tudjanak, különösen fontos ezen elgondolkodnia azoknak, akik neveléssel, tanítással, vagyis az emberiség által eddig felhalmozott tudás „átszármaztatásával” foglalkoznak. A közoktatás részeként az óvodai nevelésnek nagyon nagy szerepe van a családi nevelést kiegészítve, olyan képességek, készségek kialakításában, amelyek az iskolai életre készítenek fel. A biztos alapok, kellő motiváltság, élmények és tapasztalatok, magasabb rendű érzelmek segíthetik a „tudásalapú” társadalom kiépülését. A következőkben szeretném felvázolni honnan indult el az óvodai nevelés és most hol tart.
2
I.
Első kisdedóvók létrehozása Magyarországon
A XX. század elején a gazdasági-társadalmi fejlődés nyomán, nálunk is jelentkezett az óvodák létesítésének igénye. A kapitalizálódó manufaktúrák egyre több munkaerőt igényeltek: férfiakat és nőket egyaránt. Megnövekedett azoknak a városi családoknak a száma, ahol az apa és az anya egyaránt munkát vállalt. Kisgyermekeik gondozása, nevelése megoldatlan problémaként nehezedett rájuk.
Brunszvik Teréz grófnő (1775-1861) a magyar
óvodaügy
kezdeteinek
meghatározó személyisége volt.
Az
óvodai nevelés elődjeként 1828-ban Budán, „Angyalkert” néven alapította kisdedóvó intézetét.
Az – angol mintára épülő – Angyalkert óvoda, a Habsburg Birodalom és egyúttal Közép-Európa első ilyen típusú intézménye volt. Ide 2 – 7 év közötti gyermekek kerülhettek. A kisgyermekekre nemcsak vigyáztak itt, hanem a játék mellett különböző alapismereteket is tanítottak nekik. A grófnő saját vagyonából hozta létre
(Pesten, Besztercebányán, Pozsonyban és
Kolozsvárott) kisdedóvóit. A későbbiekben majdnem mindenét eladta e nemes célért. „Missziója sajátos perspektívát nyer - írja róla Hornyák Mária, a téma kutatója -, mert ő egy olyan kornak a szülötte, amely a gyermekre nem áldoz kellő figyelmet.” Brunszvik Teréz intézetében a
szervezett nevelést úgy
alakította ki,
hogy
a
gyerekek különleges igényeire is épített. A kezdetektől az óvónők fontossága mellett érvelt, mégis először férfiak látták el az óvó szerepet.
3
Az Európában elsőként létrehozott óvóképző intézetbe is csak férfiak nyerhettek felvételt. 1892-ben azonban komoly változások történtek, ekkortól kezdve már csak nők lehettek kisdedóvók Bezerédj Amália nevéhez kötődik az első falusi kisdedóvó létrehozása. 1836-ban a Tolna megyei Hidja-pusztán alapította uradalmi cselédek gyermekei számára. (Kislánya, Flóri együtt járt ebbe az óvodába a szegény szülők gyermekeivel. Egy óvó és egy „segédnő” foglalkozott itt a 40-60 főnyi gyermekcsoporttal.)
Az emberbaráti intézmény célul tűzte ki, hogy a szegény sorsú emberek gyermekeinek kellő védelmet nyújtson. 1847 végén már 89 óvoda működött. Óvodaalapító mozgalom jött létre, gyűjtéseket rendeztek az új, magánkézben levő intézetek fenntartásának támogatására. Az első kisdedóvók az óvodaügy iránt elkötelezett honpolgárok adományai révén működhettek. Az óvodák önálló intézményként funkcionáltak. A bennük folyó nevelés-képzés
színvonala szinte kizárólag a tulajdonos(ok) elvárásaitól és a tanítók félkészültségétől, ambícióitól függött. „Alulról szerveződő” óvodarendszer ugyanakkor kiváló terepet biztosított az egyéni kezdeményezésre, új eljárások kipróbálására. Magyarországon a 19. század húszas-harmincas éveiben ezzel
szemben, a
(„poroszos”) iskolarendszer „felülről” vezérelt kiépítésének az igénye állt. Az óvodák a magyar nyelv terjesztésének és a nemzeti egység megteremtésének eszközei voltak.
Az óvodai nevelők az első időkben – mint fent említettem –
elsősorban férfiak voltak és önképzés útján sajátították el hivatásukat, később speciális képzőintézetekben szereztek képzettséget. Az óvoda feladata a szoktatás, a képességek fejlesztése, a gyermek érzelmi életének nevelése, melynek eszközéül a szeretetteljes bánásmódot, a példát, az éneklést ajánlották. A 19. század első felében létrejött óvodák mint, preszkoláris intézmények jellemzői, hogy a nevelés tartalmában, a módszerekben, szervezeti formák tekintetében hasonlítottak a korabeli elemi iskolákhoz. Tevékenységükben ott találjuk az elemi ismeretek tanítását, az elemi oktatás módszereit és más hatásokat. Az alapvető tevékenységi forma tehát, a tanulás volt, a játék csak mellékes szerepet 4
töltött be. Felszerelésük, valójában iskolai felszerelések, játékszerek alig voltak. A kisdedóvodák belső élete sok helyen Fröbel elvei szerint valósultak meg. Vannak olyan nézetek, miszerint a kisgyermekiskola-szerű, „infant school”-típusú kisdedóvók a 2-7 éves korú szegénysorú gyerekek intézményes elemi képzésére törekedtek és nem a hatéves korban kezdődő népiskolai oktatásra való előkészítést szolgálták. A tény az oktatási módszerek kezdetlegessége, a tanítók metodikai felkészületlensége miatt az elemi írás, olvasás és számolás készségének kialakítása 3-4 évig is eltarthatott.
A 9-10 éves gyermek viszont – főleg faluhelyen – már jól
használható munkaerőnek számított, s emiatt az alsóbb társadalmi osztályból kikerülő szülők vonakodtak gyermekeiket népiskolába engedni. A társadalmi realitásokhoz alkalmazkodó óvodaalapítók ezért törekedtek arra, hogy a kisgyermekek oktatását a lehető legkorábban, akár már kétéves korban elkezdve, az alapkészségek tanításával már hét éves korra végezzenek. A 19. század második felében az óvoda és iskola megkülönböztetése erősödött. 1868-ban a népoktatásról szóló törvény már kimondta a 6 éves kortól kezdődő tankötelezettséget. Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter nevéhez fűződik az
1891. évi
kisdedóvási törvény megalkotása. A kisdedóvás célját: a 3–6 éves gyermekek ápolása, gondozása, a szülők távollétében veszélyektől óvása, rendre és tisztaságra szoktatása, valamint ügyességük, értelmük és kedélyük korukhoz mért fejlesztése által a testi, a szellemi és az erkölcsi fejlődés elősegítése. A kisdedóvodákat a népnevelési intézmények sorába emelte. A törvény kétségtelenül fejlődést jelentett, mivel hozzájárult az óvodai mozgalom fellendítéséhez, és a tartalmi munkájának egységesebbé válásához lehetőséget adott. Ez meghatározza, előírja az óvodák feladatát és rendelkezik a felügyeleti jogról is. Kimondja, hogy az óvodák felett az állam gyakorolja a felügyeleti jogot. A törvény 8. §-ban találjuk azokat az előírásokat, amik az óvoda belső életére vonatkoznak.
Ilyenek például a következők: „a gyermeknek fohászszerű
imára, értelmes beszédre és énekre oktatása; koronként tekintettel az értelem fejlesztésére is, korukhoz mért testgyakorlattal és játékkal foglalkoztatása, testi és
5
szellemi erejöket meg nem terjedő, de ügyességüket fokozó kézimunkára, valamint rendre, tisztaságra és illedelmes magaviseletre szoktatása.”
1892-ben keletkezett az adonyi kisdedóvó Zichy Lívia kegyúrnő buzgólkodása folytán. Ennek vezetése a szatmári anyaházból meghívott Szent Vince leányaira: bízatott
Az óvoda „csoportszobája” egy hófehérre sikált padlójú helyiség volt. .Hosszú asztalok, az asztalok mellett padok álltak. A padokon ültek a gyerekek. A kedves-nővér asztala a terem másik végében volt. Az asztal körül a falon szép, színes képek, ma úgy mondanánk, hogy „szemléltető képek”, mert ezekről mesélt a kedves-nővér, és a gyerekek is meséltek arról, hogy mi van a képen. Középen a falon feszület és két szentkép volt látható. Amikor a gyerekek játszottak, vagy ettek, az asztal felé fordultak a padokon, amikor a kedves-nővér mesélt, vagy „tanultak”, felé fordulva hallgatták őt. Ebédet csak a rászorultak kaptak az óvodában. A többiek hazamentek, és ebéd után visszajöttek. A fal mellett szekrények, polcok sorakoztak, külön a fiúk, külön a lányok játékaival. A lányoknak egy nagy doboz színes fonalakat, rongyokat tartottak, amiből szabhattak, varrhattak, babaruhát készítettek. Akadtak babák is, de ezek általában a kedves-nővér, vagy szülő által készített rongybabák voltak. A fiúk kockákkal, fából készült kocsikkal, lovakkal játszottak. Gyűjtötték a gyümölcsök magjait egész évben. 6
A kedves-nővér színesre festette a meggymagot, barackmagot, képeket rajzolt nagy kartonlapra, és azokat kellett a gyerekeknek kirakniuk a színes gyümölcsmagokkal. Az óvónővér beszélgetett velük állatokról, virágokról, évszakokról, sőt a mai, „Mi változott meg” c. játékhoz hasonlót is játszottak, amikor egy gyerek kiment, és közben társaik helyet cseréltek, vagy ruházatukon változtattak. Nagyon sok mesét, imádságot, verset, éneket hallottak, tanultak.
Óvodai előadás,1926.
Óvodai csoportkép,1926.
II. A mai magyar óvodák Az óvodák ma már az iskoláskor előtti nevelés intézményei, a közoktatási rendszer részei, melyek országos szinten elfogadott nevelési programot valósítanak meg. Az
7
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról átfogja a közoktatás feladat- és intézményrendszerét. Magyarországon az óvodák önálló intézmények, amelyek kisszámú kivételtől eltekintve az iskolától elkülönülve működnek. A fenntartónak lehetősége van az óvodai, iskolai ellátást közös intézménybe szervezni, az intézményegységek és a feladatok azonban ebben az esetben is elkülönülnek egymástól. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. Az óvodai ellátás a gyermek 2,5 életévétől kezdődhet, ötéves korától azonban kötelező. Ekkor a gyermek a nevelési év kezdő napjától köteles napi négy óra óvodai nevelésben részt venni. Az itt zajló nevelési folyamatok alapvető hatásúak az iskola kezdőszakaszára is. A munkakört felsősokú végzettséggel lehet betölteni. ( Túlnyomóan nők, de a férfiak előtt is nyitott a lehetőség). 2006. szeptember 1-től a többciklusú képzésben az óvodapedagógus-képzés az első képzési ciklusban folyó, alapfokozatot adó képzés. A képzés tartalmi irányait, olyan pedagógiai, pszichológiai ismeretek jelentik, melyek a gyermek pszichés fejlődésének, szocializációjának, gyermeki személyiségének sokszínű tevékenység – főként játék – által történő, differenciált fejlesztését szolgálják. A szaktudományos képzés, illetve a módszertani és gyakorlati képzés együtt folyik, s a személyiség komplex fejlesztését célozza a gondozás és testi nevelés, az anyanyelvi és kommunikációs nevelés, a művészeti nevelés, a matematikai nevelés, valamint a természet megismerése területén. A képzési idő 6 félév. A nemzetiségi képzés szakirányként vehető fel. Szabályozási háttér, költségvetési gazdálkodás Az óvodai nevelés törvényi kereteit a települések önkormányzatairól szóló 1990. évi LXV. törvény és a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény határozza meg. Az önkormányzatoknak kötelező feladatuk az óvodai nevelés biztosítása, óvodai ellátást, ehhez megfelelő intézményi, finanszírozási keretet biztosítani.. A feladat ellátásához az állam a központi költségvetésen keresztül, az önkormányzati finanszírozási rendszer keretei között, jogszabályban rögzített mértékben járul hozzá. 8
A feladatellátás történhet: saját intézmény (önkormányzati költségvetési szerv) által; társulással (más önkormányzattal teljes körűen, vagy meghatározott feladatra társulva);
más, nem önkormányzati fenntartó (egyház, alapítvány, vállalkozás)
bevonásán alapuló közoktatási megállapodás megkötésével. 1990-ben kezdődött el
a közoktatási intézményhálózat fenntartói szerkezetének
átalakulása. Gyakorlatilag 100 százalékban állami fenntartású intézmények mellett egyházak, alapítványok, magánszemélyek is megjelentek. (Ezek megjelenése erősíti a művelődéshez való jog szabadságát, amit az alkotmány deklarál.) Az általuk fenntartott intézmények száma és a szolgáltatásaikat igénybe vevő létszám folyamatosan nő. 2011. január 1-től az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai megszűntek, s feladataikat a továbbiakban a fővárosi, megyei kormányhivatalok oktatási főosztályai látják el. Az óvodai képzés finanszírozása Az óvodák költségeinek
fő forrásai a központi (állami) támogatásé közvetlen
önkormányzati ráfordításoké és az intézményi saját bevételek. Az állami támogatás legfontosabb része az ún. normatív támogatási rendszer, melynek keretében szabad felhasználású és kötött normatívákon keresztül gyermeklétszámmal arányos finanszírozás történik. 1 A költségvetési támogatások részét alkotják az ún. központosított előirányzatok, melyek egyes szakmai célokat finanszíroznak, valamint a címzett támogatások és a céltámogatások, melyek a fejlesztésekhez nyújtanak forrásokat, ezek felosztása pályázati úton történik. 1996-ban megjelent Óvodai nevelés országos alapprogramja keretprogram, mely elvek alapján határozza meg a helyi nevelési program tartalmát. Biztosítja a lehetőséget a sokféle nevelési elv alapján folyó nevelőmunka megvalósítására a helyi igények és szükségletek figyelembevételével. Az
óvodáknak
saját
programjuk
elkészítésénél,
figyelembe
kellett
nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a 1
venni:
fogyatékos
Az önkormányzati közoktatás forrásrendszerének szabályozását részletesen tárgyalja Bencze & Szüdi 2000.
9
gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az óvodai nevelés feladata az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, életkori sajátosságra építve, biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, tapasztalatokat. Az anyanyelv fejlesztésére
egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a pedagógusok,
szakemberek, fejlesztők. Az óvodai életben meghatározó szerepe, feladata van az óvodapedagógusnak és az
óvoda
működését
segítő
nem
pedagógus
Biztosítani kell a megfelelő (szabványok előírásai)
alkalmazott
munkájának.
tárgyi feltételeket (berendezés,
udvar, stb.), és az óvodai élet megszervezését (napirend). Az óvodák életében fontos a kapcsolattartás a családokkal, pedagógiai
szakszolgálat
intézményeivel,
közművelődési
intézményekkel,
intézményekkel.
A
közoktatás közszolgáltatás: megnőtt a szülők, a következő iskolafok és a fenntartó szerepe, akiknek igényei, elvárásai jelentősen átalakítják az intézmény működéséről kialakított koncepciókat. Nem szakmai belügy az adott óvodában zajló tevékenységek eredményessége, hatékonysága, a partnerek jogos igénye, hogy lássák az intézményben folyó munka színvonalát, minőségét, lényeges hogy az intézmények elszámoltathatóak legyenek működésükkel és a források felhasználásával
10
A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási
módokat
kaphat
bizonyos
élethelyzetekben
való
viselkedésre,
megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról, sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett úgynevezett "játékos módszerekkel" nem helyettesíthető a gyermeki tevékenység. A gyermeki tevékenységet - különösen a játékban - nem szabad szűken értelmeznünk. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különféle, az óvodapedagógusok által készített – kötelező és nem kötelező – feljegyzések, dokumentumok szolgálják. Az óvodapedagógus, a 2009/2010. nevelési évtől kezdődően köteles a gyermek fejlődését dokumentáltan is nyomon követni, indokolt esetben kezdeményezni a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. Az óvoda a gyermek értelmi-, hallás-, látás-, beszéd-, mozgásfejlődését is kell, hogy rögzítse írásban.
Rögzítenie
kell
a
gyermek
fejlődését
szolgáló
intézkedéseket,
megállapításokat, javaslatokat is. Az óvodapedagógus a helyi nevelési programhoz választja ki a rendelkezésre álló szakmai anyagokból, vagy maga készíti el a gyermek fejődésének nyomon követési rendszerét. Ezt a dokumentumot az óvodába járás kezdetétől minden gyermekről egészen az iskolába lépésig kell vezetnie és a szülőt erről folyamatosan tájékoztatnia. A 2009/2010. nevelési évtől, a szülő kérésére az óvoda tájékoztatót készít a gyermek fejlődéséről, illetve fejlesztési javaslatot készít az iskolába lépést megelőző 3 hónap, illetve iskolába lépést követő 6 hónapon belül.
11
ÖSSZEGZÉS
A magyar óvodahálózat az utóbbi két évtizedben történt fejlesztésének köszönhetően mára minden óvodáskorú gyermek óvodáztatását biztosítani tudja. A világban zajló gazdasági hatások, azonban kedvezőtlenül befolyásolják a családok társadalomban betöltött szerepét, a demográfia alakulását, mely évek óta csökkenő tendenciát mutat. Sajnos manapság egyre több a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek. Szakmai szempontból a gyermekek érdeke a kis létszámú gyermekcsoportokban a szabadjátékot
ill. a speciális
képességfejlesztő játékokat kívánja meg, míg a gazdasági érdek az óvodák maximális kihasználtságát követeli. Az egyre nehezebb helyzetben lévő önkormányzatok nem tudják finanszírozni az óvodák épületének felújítását, korszerűsítését, a tárgyi és személyi feltételek megfelelő szintű biztosítását. Sajnos az intézmények egyre több feladatot „vállalnak be”, csak azért, hogy elismertek legyenek, talpon maradhassanak , sokan válasszák őket. A sok többletfeladat miatt a pedagógusok nagyon leterheltek. Egyre jobban csorbul a gyermekek mindenek felett álló érdeke. Az egész életen át megvalósuló tanulás, a tudás alapú társadalom megvalósulása hatékonyabb, minőségileg magasabb színvonalú pedagógiai munkát feltételez. Úgy érzem tagóvoda-vezetőként, hogy az alapvető feltételek nagyon rossz állapota, hiánya, a gazdasági válság hatásai, a családi nevelés nagymértékű hiányosságai, a magas csoportlétszámok (30fő), stb. együttes hatása nem segítik a hatékonyságot, minőségi munkát.
SZOLNOK, 2011-10-12
………………………………………………..
12
FELHASZNÁLT IRODALOM: 1. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2. Forrás: wikipedia.org, ujakropolisz.hu geographic.hu 3. educatio 2005/4 Kotán Attila: az óvodai nevelés intézményrendszere és finanszírozása pp. 762–776. 4. Dr.
Szivák
Judit
szerk.:
Minőség
az
óvodában,
OKKER
Kiadó.2001
5. Dr. Szüdi János : Óvoda a közoktatás rendszerében. OKKER Kiadó 6. Országos Közoktatási Intézet, Az óvodai nevelési programok beválásának hatékonyságvizsgálata , Kovácsné dr. Bakosi Éva: Az óvodapedagógus szerepe a játékban 7. Országos Közoktatási Intézet, Az óvodai nevelési programok beválásának hatékonyságvizsgálata; Kovács Andrásné: Játék és érzelem 2003. 8. Pálfi Sándor: A gyermekközpontú óvoda és a mai játék, Óvodai Nevelés, 2000/8. 9. C:\Users\User\Desktop\BME - Közokt.Vez.szak\Új mappa\051_Kormanyhivatal_Dr_Rozmis_Ildiko_0926.pdf 10. Vág Ottó (1969) Az óvodai nevelés kialakulása. Budapest, Tankönyvkiadó. 11. Vág Ottó (1993) A kisgyermeknevelés története. Miskolc, Magyar Óvodapedagógiai Egyesület. 12. Vág Ottó (1994) Az óvodai nevelés története Magyarországon. I. rész. Az első óvodától a Terjesztő Egyesület magalapításáig (1828–1936). Miskolc, Magyar Óvodapedagógiai Egyesület. 13. http://www.ujakropolisz.hu
13
