A MAGYAR KÉMIAI ELNEVEZÉS ÉS HELYESÍRÁS SZABÁLYAI. A IUPAC évi szabályai

A MAGYAR KÉMIAI ELNEVEZÉS ÉS HELYESÍRÁS SZABÁLYAI Fodorné Csányi Piroska Horányi György Kiss Tamás Simándi László

SZERVETLEN KÉMIAI NEVEZÉKTAN A IUPAC 2005. évi szabályai

A AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 2008

Az IR-1–IR-8. és az IR-11. fejezet, valamint az I–VI. és X. táblázat Fodorné Csányi Piroska, az IR-9. fejezet, valamint a VII. és a VIII. táblázat Kiss Tamás és Simándi László, az IR-10. fejezet és a IX. táblázat Horányi György munkája

Szakmai lektor: Kiss Tamás A kötet megjelenését az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó bizottsága és az OTKA támogatta

ISBN 978 963 05 8559 0

Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu

Elsô magyar nyelvû kiadás: 2008 © Fodorné Csányi Piroska, 2008

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is. Printed in Hungary

ELÔSZÓ

E könyv az 1995-ben megjelent Szervetlen kémiai nevezéktan (Magyar Kémikusok Egyesülete, Budapest 1995.) átdolgozott változata. Az átdolgozás alapja a Nomenclature of Inorganic Chemistry, IUPAC Recommendations 2005 (RSC Cambridge, 2005). E kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya megbízásából készült. Megjelenésével az azonos területen megjelent szervetlen kémiai nevezéktanok érvényüket vesztik, azaz eltérés esetén a jelen könyvben közölt elnevezési szabályokat kell követni. A kémiai szakszavak és vegyületnevek írására a Kémiai helyesírási szótár (Mûszaki Könyvkiadó, Budapest 1982.) és a Mûszaki helyesírási szótár (Mûszaki Könyvkiadó, Budapest 1990.) ad felvilágosítást. E helyen is köszönetet mondunk az MTA Kémiai Tudományok Osztályának és az OTKA-nak (T045888) a könyv megjelenéséhez nyújtott támogatásáért, valamint Rizmayer Mihálynénak a technikai munkában nyújtott segítségéért. Budapest, 2007. október hó A szerzôk

BEVEZETÉS

A kémiai nevezéktannak reagálnia kell az ôt használó közösség igényeire. Nevezéktant kell alkotni az új vegyületek vagy vegyületcsoportok leírására, meg kell oldani a félreérthetôségeket és tisztázni kell azokat a zavarokat, amelyek a nevezéktan használatakor felmerülnek. A nevezéktannak annyira szisztematikusnak és kevéssé komplikáltnak kell lennie, amennyire csak lehetséges, hogy segítse az ôt kevéssé ismerô alkalmazókat (például a kémiát tanulókat vagy a nem vegyészeket, akik munkájuk során kémiai anyagokkal foglalkoznak). A Szervetlen kémiai nevezéktan I. kötete (Magyar Kémikusok Egyesülete, Budapest 1995.; Nomenclature of Inorganic Chemistry, IUPAC Recommendations 1990. Blackwell Scientific Publications, Oxford 1990.) átdolgozása iránti igény 1998-ban merült fel. A IUPAC Comission on Nomenclature of Inorganic Chemistry (CNIC), majd 2001-ben történt megszûnése után a Division of Chemical Nomenclature and Structure Representation (Division VIII) felügyelete mellett egy munkacsoport dolgozott a feladaton. Az a cél, hogy a szervetlen és a szerves kémiai nevezéktani rendszerek – amennyire csak lehetséges – összhangban legyenek egymással, az átdolgozott I. kötet és a Nomenclature of Organic Chemistry, IUPAC Recommendations (RSC Cambridge, megjelenés alatt) szerkesztôi között szoros együttmûködést eredményezett. Az elônyben részesítendô IUPAC-nevek (rövidítése PIN) elvét, amely fontos eleme az új szerves kémiai nevezéktannak, a szervetlen kémiai nevezéktan nem alkalmazza (jóllehet a széntartalmú vegyületekre – ahol ez szükséges – a PIN-neveket használja). A szervetlen PIN-nevek kidolgozása napirenden van, azonban szembe kell nézni a jelenleg használt, azonos értékû nevezéktanok közötti választás nehézségével. Ez a könyv nemcsak az I. kötet helyébe lép, hanem ahol szükséges, a Szervetlen kémiai nevezéktan II. kötetét is korrigálja (Akadémiai Kiadó, Budapest 2003.; Nomenclature of Inorganic Chemistry II, Recommendations 2000. RSC Cambridge, 2001). Az I. kötettôl való legnagyobb eltérés az, hogy a világosság érdekében az anyagot eltérôen rendezi. Így a három fô nevezéktani rendszer szervetlen vegyületekre való alkalmazásával foglalkozik az IR-5. fejezet (Az összetételi nevezéktan, az ionok és a gyökök nevének áttekintése), az IR-6. fejezet (Az alaphidridek neve és a szubsztitúciós nevezéktan) és az IR-7. fejezet (Az additív nevezéktan). (Az IR jelölés az I. kötettôl való megkülönböztetésre szolgál.) A következô három fejezet ezek – különösen az additív nevezéktan – alkalmazását taglalja a három nagy vegyületcsoportra: a szervetlen savakra

VIII

SZERVETLEN KÉMIAI NEVEZÉKTAN

és származékaikra (IR-8. fejezet), a koordinációs vegyületekre (IR-9. fejezet) és a fémorganikus vegyületekre (IR-10. fejezet). Az additív nevezéktan hangsúlyozása (a klasszikus koordinációs nevezéktan kiterjesztése), amely már az I. kötetben megtörtént, itt megerôsítést nyert. A szervetlen és a szerves kémia határterületérôl olyan szerves vegyületek bemutatására került sor, amelyeket az additív nevezéktan alkalmazásával kényelmesen lehet elnevezni (jóllehet a PIN-nevük eltérô lehet). A könyv fontos új fejezete a fémorganikus vegyületek nevezéktana (IR-10. fejezet). Különválasztását a koordinációs vegyületektôl (IR-9. fejezet) a fémorganikus kémia viharos sebességû fejlôdése és a π-kötésû ligandumok igen eltérô viselkedése indokolja. Az IR-9. fejezet lényegesen megváltozott (l. az I. kötet I-10. fejezetét). Tisztázásra került az η- és a κ-konvenció használata a koordinációs és a fémorganikus vegyületekben (IR-9.2.4.3.), változott a többmagvú vegyületek nevében a központi atomok sorrendje (IR-9.2.5.6.), megtörtént a konfigurációval foglalkozó fejezetek összedolgozása (IR-9.3.) és elválasztásuk az összetételtôl (IR-9.2.), a poliéderjelek kiterjesztése a T-alakra (IR-9.3.3.7.) és a libikókamolekulákra (IR-9.3.3.8.), valamint útmutatás készült arra, hogyan kell választani ezek és a közel rokon szerkezetek között (IR-9.3.2.2.). Az oxosavak és származtatott anionjaik nevezéktana (I. kötet I-9. fejezete) is lényegesen megváltozott. Most A szervetlen savak és származékaik címet viseli (IR-8.), amely a hidrogénnevek kissé módosított elméletét tartalmazza (IR-8.4.). Néhány tradicionális név is visszakerült, amelyekre a szerves kémiai nevezéktannak szüksége van. A felhasználó arra a kérdésre, hogy egy adott vegyületet hogyan nevezzen el, többféle módon talál segítséget. Az IR-1.5.3.5. fejezetben olyan folyamatábra található, amely segíti a felhasználót abban, hogy melyik fejezetben találja meg a szabályokat legalább egy név megalkotására. A másik folyamatábra az IR-9.2.1. szabályban található, amely az additív nevezéktan alkalmazását segíti a koordinációs és a fémorganikus vegyületekre. Ezt a célt szolgálja a könyv sokkal részletesebb tárgymutatója, valamint a IX. táblázatban található egyszerû szervetlen vegyületek alternatív neve. A képletek a legtöbb vegyületre megadják az összetételt, valamint a szerkezetet és sok vegyületre könnyen fel lehet írni ôket. Az IR-4. fejezetben (A képletek) több változás található, ezek célja az volt, hogy a képlet és a neki megfelelô név megalkotása következetesebb legyen. Megváltozott a ligandumok felsorolási rendje (amely így nem függ a ligandum töltésétôl, l. az IR-4.4.3.2. szabályt), a zárójelek sorrendje (egyszerûbb lett és jobban összhangban van a szerves kémiai gyakorlattal, l. az IR-4.2.3. szabályt). A ligandumrövidítések használata leegyszerûsíti a képletek felírását. A rövidítések megalkotására és alkalmazására szolgáló ajánlásokat az IR-4.4.4. szabály tartalmazza. A jelenleg használatos rövidítések bôséges felsorolása a VII., szerkezeti képlete a VIII. táblázatban található. Az I. kötet két fejezete lerövidítésre került, mert mindkét terület alapos átdolgozására van szükség. Az IR-11. fejezet (A szilárd anyagok) most csak az alapvetô ismereteket tartalmazza, ennek a területnek a fejlesztésén az International Union of Cristallography (IUCr) dolgozik. Remélhetô, hogy a IUPAC és az IUCr együttmûködése új nevezéktan kidolgozásához vezet a szilárd anyagok kémiájának gyorsan fejlôdô területén.

BEVEZETÉS

IX

A másik terület a bórvegyületek kémiája, különösen a többmagvú vegyületeké, ez a terület is gyorsan fejlôdik. Ezért a bórvegyületek nevezéktanának csak az alapjait tárgyalja a könyv az IR-6. fejezetben (Az alaphidridek neve és a szubsztitúciós nevezéktan) az I. kötet I-11. fejezetébôl. Az új elemek nevét és az elnevezési eljárást az IR-3.1. szabály tartalmazza. Bekerült a könyvbe a gyûrûs és a láncvegyületek elnevezési eljárásának egyszerûsített változata a II. kötet II-5. fejezetébôl. Kimaradtak viszont a periódusos táblázat változatai (a belsô borítón lévô periódusos táblázat a IUPAC által elfogadott változat). Néhány új szabály szakít a tradícióval a következetesség iránt megnyilvánuló egyre nagyobb igény miatt. Ezért került sor az additív nevezéktanban az -ido végzôdés alkalmazására minden -id végzôdésû anion esetében (pl. klorido- kloro- helyett, cianido- ciano- helyett, valamint a hidrido- használta a hidro- helyett a bórvegyületekben is).

TARTALOMJEGYZÉK

IR-1. Általános célok, feladatok és módszerek a kémiai nevezéktanban .............................. IR-1.1. Bevezetés .......................................................................................................... IR-1.2. A kémiai nevezéktan története .......................................................................... IR-1.2.1. Nemzetközi együttmûködés a szervetlen kémiai nevezéktanban ...... IR-1.3. A kémiai nevezéktan célja ................................................................................ IR-1.4. A kémiai nevezéktan feladata .......................................................................... IR-1.5. A szervetlen kémiai nevezéktan módszerei ...................................................... IR-1.5.1. A szabályok megalkotásának módszerei............................................ IR-1.5.2. A nevek megalkotása.......................................................................... IR-1.5.3. A nevezéktani rendszerek .................................................................. IR-1.5.3.1. Általános elvek ................................................................ IR-1.5.3.2. Az összetételi nevezéktan ................................................ IR-1.5.3.3. A szubsztitúciós nevezéktan ............................................ IR-1.5.3.4. Az additív nevezéktan ...................................................... IR-1.5.3.5. A fô nevezéktani eljárások .............................................. IR-1.6. Változások az eddigi szabályokhoz képest ...................................................... IR-1.6.1. A kationok neve ................................................................................ IR-1.6.2. Az anionok neve ................................................................................ IR-1.6.3. Az elemek sorrendje a VI. táblázatban .............................................. IR-1.6.4. Az anionos ligandumok neve a formális koordinációs egységekben IR-1.6.5. A formális koordinációs egységek képlete ........................................ IR-1.6.6. A többmagvú egységek additív neve.................................................. IR-1.6.7. A szervetlen savak neve .................................................................... IR-1.6.8. Az addíciós vegyületek ...................................................................... IR-1.6.9. Egyéb változások .............................................................................. IR-1.7. A kémia egyéb területein elkészült nevezéktanok ............................................ IR-1.8. Irodalom............................................................................................................ IR-2. A nevezéktan nyelvtana ................................................................................................ IR-2.1. Bevezetés .......................................................................................................... IR-2.2. A zárójelek ........................................................................................................ IR-2.2.1. Általános elvek ..................................................................................

1 1 1 2 3 4 4 4 4 5 5 6 6 7 8 10 10 10 11 11 12 12 12 13 13 14 14 17 17 18 18

XII

SZERVETLEN KÉMIAI NEVEZÉKTAN IR-2.2.2. A szögletes zárójel ............................................................................ IR-2.2.2.1. A szögletes zárójel használata a képletben ...................... IR-2.2.2.2. A szögletes zárójel használata a névben .......................... IR-2.2.3. A kerek zárójel .................................................................................. IR-2.2.3.1. A kerek zárójel használata a képletben ............................ IR-2.2.3.2. A kerek zárójel használta a névben.................................. IR-2.2.4. A kapcsos zárójel .............................................................................. IR-2.3. A kötôjel, a plusz- és a mínuszjel, a nagykötôjel és a kémiai kötés jele .......... IR-2.3.1. A kötôjel ............................................................................................ IR-2.3.2. A plusz- és a mínuszjel ...................................................................... IR-2.3.3. A nagykötôjel .................................................................................... IR-2.3.4. Speciális kémiai kötésjelölés a lineáris képletben ............................ IR-2.4. A ferde törtvonal .............................................................................................. IR-2.5. A pont, a kettôspont, a vesszô és a pontosvesszô ............................................ IR-2.5.1. A pont ................................................................................................ IR-2.5.2. A kettôspont ...................................................................................... IR-2.5.3. A vesszô ............................................................................................ IR-2.5.4. A pontosvesszô .................................................................................. IR-2.6. A helyköz .......................................................................................................... IR-2.7. A magánhangzó-elhagyás ................................................................................ IR-2.8. A számok .......................................................................................................... IR-2.8.1. Az arab számok ................................................................................ IR-2.8.2. A római számok ................................................................................ IR-2.9. A dôlt betûk ...................................................................................................... IR-2.10. A görög ábécé ................................................................................................ IR-2.11. A csillag .......................................................................................................... IR-2.12. A felsô vesszôk .............................................................................................. IR-2.13. A számnévi elôtagok ...................................................................................... IR-2.14. A helyjelek ...................................................................................................... IR-2.14.1. Bevezetés ........................................................................................ IR-2.14.2. Az arab számok ................................................................................ IR-2.14.3. A betûs helyjelek.............................................................................. IR-2.15. A prioritások .................................................................................................. IR-2.15.1. Bevezetés ........................................................................................ IR-2.15.2. Az ábécérend.................................................................................... IR-2.15.3. Egyéb prioritások ............................................................................ IR-2.15.3.1. Az elemek sorrendje a periódusos táblázat alapján........ IR-2.15.3.2. Az alaphidridek felsorolási rendje ................................ IR-2.15.3.3. A szubsztitúciós nevezéktan jellemzô csoportjainak felsorolási rendje............................................................ IR-2.15.3.4. A ligandumok sorrendje a képletben és a névben ........

19 19 21 22 22 24 27 27 27 28 29 29 30 30 30 31 32 33 33 34 34 34 37 38 39 39 40 41 41 41 41 44 44 44 44 46 46 47 48 48

TARTALOMJEGYZÉK IR-2.15.3.5. Az összetevôk sorrendje a sók képletében és nevében.... IR-2.15.3.6. Az izotópos módosítás .................................................. IR-2.15.3.7. A sztereokémiai prioritás .............................................. IR-2.15.3.8. A központozás sorrendje ................................................ IR-2.16. Megjegyzések ................................................................................................ IR-2.17. Irodalom ........................................................................................................ IR-3. Az elemek .................................................................................................................... IR-3.1. Az atomok neve és vegyjele.............................................................................. IR-3.1.1. Az új elemek szisztematikus nevezéktana és vegyjele ...................... IR-3.2. A tömegszám, a rendszám, az iontöltés és az atomok számának jelölése (alsó és felsô indexek) ...................................................................................... IR-3.3. Az izotópok ...................................................................................................... IR-3.3.1. Az elemek izotópjai............................................................................ IR-3.3.2. A hidrogén izotópjai .......................................................................... IR-3.4. Az elemek és az allotropok .............................................................................. IR-3.4.1. A meghatározatlan molekulaképletû vagy szerkezetû elem neve ...... IR-3.4.2. Az elemek allotropjai (allotrop módosulatok) .................................. IR-3.4.3. A meghatározott molekulaképletû allotropok neve............................ IR-3.4.4. Az elemek kristályos allotrop módosulatai ........................................ IR-3.4.5. A szilárd allotrop módosulatok és a végtelen szerkezetû allotropok .......................................................................................... IR-3.5. A periódusos táblázat elemei ............................................................................ IR-3.6. Irodalom............................................................................................................ IR-4. A képletek .................................................................................................................... IR-4.1. Bevezetés .......................................................................................................... IR-4.2. A képletek típusainak definíciója...................................................................... IR-4.2.1. A tapasztalati képlet .......................................................................... IR-4.2.2. A molekulaképlet .............................................................................. IR-4.2.3. A szerkezeti képlet és a zárójelek használata a képletben ................ IR-4.2.4. Az addíciós vegyületek képlete.......................................................... IR-4.2.5. A szilárd állapot szerkezeti információi ............................................ IR-4.3. Az iontöltés jelölése .......................................................................................... IR-4.4. A vegyjelek felsorolási rendje a képletben ...................................................... IR-4.4.1. Bevezetés .......................................................................................... IR-4.4.2. A felsorolási elvek.............................................................................. IR-4.4.2.1. Az elektronegativitás........................................................ IR.4.4.2.2. Az ábécérend .................................................................... IR-4.4.3. A különbözô típusú vegyületek képlete ............................................ IR-4.4.3.1. A biner vegyületek .......................................................... IR-4.4.3.2. A formális koordinációs vegyületek ................................ IR-4.4.3.3. A láncvegyületek..............................................................

XIII 48 49 49 49 49 49 51 51 51 52 53 53 53 53 53 53 54 54 56 56 57 59 59 59 59 59 60 62 62 63 64 64 64 64 64 64 64 65 67

XIV


IR-4.4.3.4. Az általánosított sóképletek ............................................ IR-4.4.3.5. Az addíciós vegyületek .................................................................. IR-4.4.4. A ligandumrövidítések ...................................................................... IR-4.5. A módosított izotóp-összetételû vegyületek .................................................... IR-4.5.1. Általános elôírások ............................................................................ IR-4.5.2. Az izotóposan helyettesített vegyületek ............................................ IR-4.5.3. Az izotóposan jelzett vegyületek........................................................ IR-4.5.3.1. A jelzés típusai ................................................................ IR-4.5.3.2. A specifikusan jelzett vegyületek .................................... IR-4.5.3.3. A szelektíven jelzett vegyületek ...................................... IR-4.6. A képlet egyéb módosító elôtagjai.................................................................... IR-4.6.1. Az oxidációs állapot .......................................................................... IR.4.6.2. A gyökök képlete................................................................................ IR-4.6.3. Az optikailag aktív vegyületek képlete .............................................. IR-4.6.4. A gerjesztett állapot jelölése .............................................................. IR-4.6.5. A szerkezetre utaló elôtagok .............................................................. IR-4.7. Irodalom............................................................................................................ IR-5. Az összetételi nevezéktan, az ionok és a gyökök nevének áttekintése ........................ IR-5.1. Bevezetés .......................................................................................................... IR-5.2. Az elemek és a biner vegyületek sztöchiometriai neve .................................... IR-5.3. Az ionok és a gyökök neve .............................................................................. IR-5.3.1. Általános elvek .................................................................................. IR-5.3.2. A kationok.......................................................................................... IR-5.3.2.1. Általános elvek ................................................................ IR-5.3.2.2. Az egyatomos kationok.................................................... IR-5.3.2.3. A homopoliatomos kationok ............................................ IR-5.3.2.4. A heteropoliatomos kationok .......................................... IR-5.3.3. Az anionok ........................................................................................ IR-5.3.3.1. Áttekintés ........................................................................ IR-5.3.3.2. Az egyatomos anionok .................................................... IR-5.3.3.3. A homopoliatomos anionok ............................................ IR-5.3.3.4. A heteropoliatomos anionok ............................................ IR-5.4. Az általánosított sztöchiometriai nevek ............................................................ IR-5.4.1. Az elektropozitív és az elektronegatív összetevôk felsorolási rendje .. IR-5.4.2. Az összetevôk arányának jelölése ...................................................... IR-5.4.2.1. A számnévi elôtagok használata ...................................... IR-5.4.2.2. Az oxidációs szám és a töltésszám használata ................ IR-5.4.2.3. A többszörös egyatomos és homopoliatomos összetevôk.. IR-5.5. Az addíciós vegyületek neve ............................................................................ IR-5.6. Összefoglalás .................................................................................................... IR-5.7. Irodalom............................................................................................................

68 69 69 70 70 70 71 71 71 71 72 72 73 73 73 74 74 75 75 75 76 76 77 77 77 77 78 78 78 79 80 80 82 82 83 83 84 86 88 89 89

TARTALOMJEGYZÉK IR-6. Az alaphidridek neve és a szubsztitúciós nevezéktan .................................................. IR-6.1. Bevezetés .......................................................................................................... IR-6.2. Az alaphidridek neve ........................................................................................ IR-6.2.1. Az állandó és a nem állandó kötésszámú egymagvú alaphidridek .... IR-6.2.2. A homopolinukleáris alaphidridek (a bór- és szén-hidridek kivételével)........................................................ IR-6.2.2.1. A homonukleáris aciklusos alaphidridek, amelyekben minden atom állandó kötésszámú .................................... IR-6.2.2.2. A homonukleáris aciklusos alaphidridek nem állandó kötésszámú elemekkel...................................................... IR-6.2.2.3. A telítetlen homonukleáris aciklusos hidridek ................ IR-6.2.2.4. A homonukleáris monociklusos alaphidridek.................. IR-6.2.2.5. A homonukleáris policiklusos alaphidridek .................... IR-6.2.3. A bór-hidridek .................................................................................... IR-6.2.3.1. A sztöchiometriai nevek .................................................. IR-6.2.3.2. A szerkezetet leíró nevek ................................................ IR-6.2.3.3. A poliéderes klaszterek szisztematikus számozása.......... IR-6.2.3.4. A hidrogénatomok eloszlásával kapcsolatos szisztematikus elnevezés .................................................. IR-6.2.4. A heteronukleáris alaphidridek .......................................................... IR-6.2.4.1. A heteronukleáris aciklusos alaphidridek ........................ IR-6.2.4.2. Az alternatív vázatomokat tartalmazó láncok hidridjei .... IR-6.2.4.3. A heteronukleáris monociklusos alaphidridek. A Hantzsch–Widman-nevezéktan .................................... IR-6.2.4.4. A bór-hidridek vázbeli helyettesítése .............................. IR-6.2.4.5. A heteronukleáris policiklusos alaphidridek.................... IR-6.3. Az alaphidridek származékainak szubsztitúciós neve...................................... IR-6.3.1. A végzôdések és az elôtagok használata............................................ IR-6.3.2. A hidrogének helyettesítése a bór-hidridekben.................................. IR-6.4. Az alaphidridekbôl származó ionok és gyökök neve........................................ IR-6.4.1. Az alaphidridekbôl egy vagy több hidron addíciójával származtatható kationok .................................................................... IR-6.4.2. Az alaphidridekbôl egy vagy több hidridion elvesztésével származtatott kationok ...................................................................... IR-6.4.3. A szubsztituált kationok .................................................................... IR-6.4.4. Az alaphidridekbôl egy vagy több hidron eltávolításával származtatott anionok ........................................................................ IR-6.4.5. Az alaphidridekbôl egy vagy több hidridion addíciójával származtatott anionok ........................................................................ IR-6.4.6. A szubsztituált anionok ...................................................................... IR-6.4.7. A gyökök és a szubsztituenscsoportok ..............................................

XV 91 91 92 92 93 93 93 94 94 96 96 96 97 99 101 101 101 103 103 107 109 110 110 113 114 114 115 116 116 117 117 118

XVI


IR-6.4.8. A szubsztituált gyökök vagy a szubsztituenscsoportok .................... IR-6.4.9. Kationos és anionos központok, valamint gyökök egyetlen molekulában vagy ionban .................................................................. IR-6.5. Irodalom............................................................................................................ IR-7. Az additív nevezéktan .................................................................................................. IR-7.1. Bevezetés .......................................................................................................... IR-7.1.1. Általános elvek .................................................................................. IR-7.1.2. A központi atom(ok), a lánc- vagy a gyûrûs szerkezet kiválasztása .... IR-7.1.3. A ligandumok jelölése az additív névben .......................................... IR-7.1.4. Az ionok és a gyökök ........................................................................ IR-7.2. Az egymagvú egységek .................................................................................... IR-7.3. A többmagvú egységek .................................................................................... IR-7.3.1. A szimmetrikus kétmagvú egységek.................................................. IR-7.3.2. A nemszimmetrikus kétmagvú vegyületek ........................................ IR-7.3.3. A néhánymagvú vegyületek .............................................................. IR-7.4. A szervetlen láncok és gyûrûk .......................................................................... IR-7.4.1. Általános elvek .................................................................................. IR-7.4.2. A csomóponti helyzetjel .................................................................... IR-7.4.3. A nevek megalkotása ........................................................................ IR-7.5. Irodalom............................................................................................................ IR-8. A szervetlen savak és származékaik.............................................................................. IR-8.1. Bevezetés és áttekintés...................................................................................... IR-8.2. A savak szisztematikus elnevezésének általános elvei...................................... IR-8.3. Az additív nevek .............................................................................................. IR-8.4. A hidrogénnevek .............................................................................................. IR-8.5. Egyes anionok rövidített hidrogénneve ............................................................ IR-8.6. Az oxosavak származékainak funkcionális helyettesítéses neve ...................... IR-8.7. Irodalom............................................................................................................ IR-9. A koordinációs vegyületek............................................................................................ IR-9.1. Bevezetés .......................................................................................................... IR-9.1.1. Általános elvek .................................................................................. IR-9.1.2. A definíciók ...................................................................................... IR-9.1.2.1. A háttér ismertetése.......................................................... IR-9.1.2.2. A koordinációs vegyületek és a koordinációs egység ...... IR-9.1.2.3. A központi atom .............................................................. IR-9.1.2.4. A ligandumok .................................................................. IR-9.1.2.5. A koordinációs poliéder .................................................. IR-9.1.2.6. A koordinációs szám ........................................................ IR-9.1.2.7. A kelátképzôdés .............................................................. IR-9.1.2.8. Az oxidációs állapot ........................................................ IR-9.1.2.9. A koordinációs nevezéktan additív jellege ......................

119 120 120 121 121 121 121 122 122 122 124 124 126 128 128 128 129 131 133 135 135 137 137 148 151 154 155 157 157 157 157 157 158 158 159 159 159 159 160 161

TARTALOMJEGYZÉK IR-9.1.2.10. A hídligandumok .......................................................... IR-9.1.2.11. A fém-fém kötések ........................................................ IR-9.2. A koordinációs vegyületek összetétele ............................................................ IR-9.2.1. Általános elvek .................................................................................. IR-9.2.2. A koordinációs vegyületek neve ...................................................... IR-9.2.2.1. A ligandumok és központi atomok sorrendje a névben .... IR-9.2.2.2. A ligandumok száma a koordinációs egységben ............ IR-9.2.2.3. A ligandumok megadása a nevekben .............................. IR-9.2.2.4. A töltésszámok, az oxidációs számok és az ionos részek aránya .............................................................................. IR-9.2.3. A koordinációs vegyületek képlete .................................................. IR-9.2.3.1. A vegyjelek sorrendje a koordinációs vegyület képletében ........................................................................ IR-9.2.3.2. A zárójelek használata .................................................... IR-9.2.3.3. Az iontöltés és az oxidációs szám .................................. IR-9.2.3.4. A rövidítések használata ................................................ IR-9.2.4. A donoratomok megadása ................................................................ IR-9.2.4.1. Általános elvek ................................................................ IR-9.2.4.2. A kappa-konvenció .......................................................... IR-9.2.4.3. Az éta- és a kappa-konvenció összehasonlítása .............. IR-9.2.4.4. A donoratom vegyjelének használata a névben .............. IR-9.2.5. A többmagvú koordinációs vegyületek.......................................................... IR-9.2.5.1. Általános elvek ................................................................ IR-9.2.5.2. A hídligandumok.............................................................. IR-9.2.5.3. A fém-fém kötés .............................................................. IR-9.2.5.4. A szimmetrikus kétmagvú egységek................................ IR-9.2.5.5. A nemszimmetrikus kétmagvú egységek ........................ IR-9.2.5.6. A hárommagvú és az ennél nagyobb szerkezetek............ IR-9.2.5.7. A többmagvú klaszterek: szimmetrikus központi szerkezeti egységek ........................................................ IR-9.3. A koordinációs egységek konfigurációjának leírása ........................................ IR-9.3.1.Bevezetés ............................................................................................ IR-9.3.2. A koordinációs geometria leírása ...................................................... IR-9.3.2.1. A poliéderjelek ................................................................ IR-9.3.2.2. A közeli geometriák közötti választás ............................ IR-9.3.3. A konfiguráció leírása – a diasztereoizomerek közötti különbségtétel .................................................................................... IR-9.3.3.1. Általános elvek ................................................................ IR-9.3.3.2. A konfigurációs index .................................................... IR-9.3.3.3. A síknégyzetes koordinációs rendszerek (SP-4) ............ IR-9.3.3.4. Az oktaéderes koordinációs rendszerek (OC-6) ............

XVII 161 162 162 162 164 164 164 164 166 167 167 167 167 168 168 168 169 176 176 177 177 179 181 182 182 183 189 192 192 193 193 196 197 197 197 198 199

XVIII


IR-9.3.3.5. A négyzetes piramisos koordinációs rendszerek (SPY-4, SPY-5) .............................................................. IR-9.3.3.6. A bipiramisos koordinációs rendszerek (TBPY-5, PBPY-7, HBPY-8 és HBPY-9) .................................... IR-9.3.3.7. A T-alakú rendszerek (TS-3) .......................................... IR-9.3.3.8. A libikókarendszerek (SS-4) .......................................... IR-9.3.4. Az abszolút konfiguráció leírása – az enantiomerek megkülönböztetése.................................................................................. IR-9.3.4.1. Általános elvek ................................................................ IR-9.3.4.2. A tetraéderes központok R/S konvenciója ...................... IR-9.3.4.3. A trigonális piramisos központok R/S konvenciója ........ IR-9.3.4.4. Az egyéb poliéderközpontok C/A konvenciója .............. IR-9.3.4.5. A trigonális bipiramisos központok C/A konvenciója .... IR-9.3.4.6. A négyzetes piramisos központok C/A konvenciója ...... IR-9.3.4.7. A libikókaközpontok C/A konvenciója .......................... IR-9.3.4.8. Az oktaéderes központok C/A konvenciója .................... IR-9.3.4.9. A trigonális hasáb központjainak C/A konvenciója ........ IR-9.3.4.10. Más bipiramisos központok C/A konvenciója .............. IR-9.3.4.11. A kitérô egyenesek konvenciója .................................... IR-9.3.4.12. A kitérô egyenesek konvenciójának alkalmazása a triszkétfogú oktaéderes komplexekre ........................ IR-9.3.4.13. A kitérô egyenesek konvenciójának alkalmazása a biszkétfogú oktaéderes komplexekre ........................ IR-9.3.4.14. A kitérô egyenesek konvenciójának alkalmazása a kelátgyûrûk konformációjára .................................... IR-9.3.5. A ligandumok prioritásának meghatározása ...................................... IR-9.3.5.1. Általános elvek ................................................................ IR-9.3.5.2. A prioritási számok .......................................................... IR-9.3.5.3. A felsôvesszô-konvenció.................................................. IR-9.4. Megjegyzések ................................................................................................ IR-9.5. Irodalom ........................................................................................................ IR-10. A fémorganikus vegyületek ........................................................................................ IR-10.1. Bevezetés ...................................................................................................... IR-10.2. Az átmenetielemek fémorganikus vegyületeinek nevezéktana .................... IR-10.2.1. Az alapelvek és a konvenciók .......................................................... IR-10.2.1.1. A koordinációs szám .................................................... IR-10.2.1.2. A kelátképzôdés .......................................................... IR-10.2.1.3. A kapcsolódás jellemzése ............................................ IR-10.2.1.4. Az oxidációs szám és a nettó töltés.............................. IR-10.2.2. Egyetlen fém-szén kötésû vegyületek..............................................

201 202 203 203 203 203 204 205 205 205 206 207 207 209 209 210 212 212 212 213 213 213 215 218 218 219 219 220 220 220 221 221 222 222

TARTALOMJEGYZÉK IR-10.2.3. Egy ligandumtól származó, több fém-szén egyes kötést tartalmazó vegyületek .................................................................................... IR-10.2.3.1. A mû- (µ-) konvenció .............................................. IR-10.2.3.2. A kelátképzô ligandumok ........................................ IR-10.2.3.3. A kappa- (κ-) konvenció .......................................... IR-10.2.3.4. A hídképzô ligandumok............................................ IR-10.2.3.5. A fém-fém kötés ...................................................... IR-10.2.4. A vegyületek többszörös fém-szén kötéssel ................................ IR-10.2.5. A telítetlen molekulákhoz vagy csoportokhoz kapcsolódó kötéseket tartalmazó vegyületek .................................................. IR-10.2.5.1. Az éta- (η-) konvenció .............................................. IR-10.2.6. A metallocének nevezéktana ........................................................ IR-10.3. A fôcsoportelemek fémorganikus vegyületeinek nevezéktana ...................... IR-10.3.1. Bevezetés ...................................................................................... IR-10.3.2. Az 1. és a 2. csoport fémorganikus vegyületei.............................. IR-10.3.3. A 13–16. csoport fémorganikus vegyületei .................................. IR-10.4. A központi atomok sorrendje a többmagvú fémorganikus vegyületekben .... IR-10.4.1. Az 1–12. csoportba tartozó központi atomok .............................. IR-10.4.2. Központi atomok az 1–12. és a 13–16. csoportból ...................... IR-10.4.3. A 13–16. csoportba tartozó központi atomok .............................. IR-10.5. Irodalom ........................................................................................................ IR-11. A szilárd anyagok........................................................................................................ IR-11.1. Bevezetés ........................................................................................................ IR-11.1.1. Általános elvek .............................................................................. IR-11.1.2. A sztöchiometriai és a nemsztöchiometriai fázisok ...................... IR-11.2. A szilárd fázisok neve .................................................................................... IR-11.2.1. Általános elvek .............................................................................. IR-11.2.2. Az ásványnevek ............................................................................ IR-11.3. A kémiai összetétel ...................................................................................... IR.11.3.1. A közelítô összetételt megadó képlet ............................................ IR-11.3.2. A változó összetételû fázisok ........................................................ IR-11.4. A hibahelyek (Kröger–Vink-féle) jelölése...................................................... IR-11.4.1. Általános elvek .............................................................................. IR-11.4.2. A helyek foglaltságának jelölése .................................................. IR-11.4.3. A krisztallográfiai helyek jelölése.................................................. IR-11.4.4. A töltés jelölése.............................................................................. IR-11.4.5. A hibahelyes klaszterek és a kvázikémiai egyenletek .................. IR-11.5. A fázisok nevezéktana .................................................................................... IR-11.5.1. Bevezetés ...................................................................................... IR-11.5.2. Az ajánlott jelölések ......................................................................

XIX

227 227 229 230 231 232 233 236 237 247 251 251 251 253 255 256 256 256 257 259 259 259 259 260 260 260 260 260 261 262 262 262 263 264 266 266 266 266

XX


IR-11.6. A nemsztöchiometriai fázisok ........................................................................ IR-11.6.1. Bevezetés ...................................................................................... IR-11.6.2. A modulált szerkezetek ................................................................ IR-11.6.3. A krisztallográfiai szerkezetek ...................................................... IR-11.6.4. A kémiai ikerkristály-képzôdés .................................................... IR-11.6.5. A végtelen adaptív szerkezetek .................................................... IR-11.6.6. Az interkalációs vegyületek .......................................................... IR-11.7. A polimorfizmus ............................................................................................ IR-11.7.1. Bevezetés ...................................................................................... IR-11.7.2. A kristályrendszerek alkalmazása ................................................ IR-11.8. Megjegyzések ................................................................................................ IR-11.9. Irodalom.......................................................................................................... Táblázatok .............................................................................................................................. I. táblázat. Az elemek neve, vegyjele és rendszáma ........................................................ II. táblázat. A 111-él nagyobb rendszámú elemek ideiglenes neve és vegyjele ................ III. táblázat. A végzôdések.................................................................................................. IV. táblázat. A számnévi elôtagok ...................................................................................... V. táblázat. A geometriai és szerkezetre utaló elôtagok .................................................... VI. táblázat. Az elemek sorrendje ...................................................................................... VII. táblázat. Ligandumrövidítések ...................................................................................... VIII. táblázat. Egyes ligandumok szerkezeti képlete ............................................................ IX. táblázat. A homoatomos, a biner és egyes más típusú egyszerû molekulák, ionok, vegyületek, gyökök és szubsztituenscsoportok nevei.......................... X. táblázat. Az anionnevek, a szubsztitúciós nevezéktan -a végzôdésû, a láncés a gyûrûs nevezéktan -i végzôdésû nevei .................................................... Név- és tárgymutató ..............................................................................................................

267 267 267 269 269 270 270 271 271 271 271 272 273 275 277 278 285 286 288 289 299 311 382 387

IR-1. ÁLTALÁNOS CÉLOK, FELADATOK ÉS MÓDSZEREK A KÉMIAI NEVEZÉKTANBAN

IR-1.1. BEVEZETÉS Ez a fejezet rövid történeti áttekintést ad a kémiai nevezéktanról (IR-1.2. fejezet), ezt a célok, feladatok és módszerek összefoglalása követi (IR-1.3–IR-1.5. fejezet). Több nevezéktani rendszer van, amelyet a szervetlen kémiában alkalmazni lehet, ezek rövid öszszefoglalása szerepel az IR-1.5.3.5. szabályban, bevezetésként a késôbbi sokkal részletesebb fejezetekhez. Mivel mindegyik rendszer a vegyület helyes nevét adja meg, az IR-1.5.3. szabályban egy folyamatábra segíti annak eldöntését, melyik a legmegfelelôbb név az adott vegyülettípusra. Az IR-1.6. fejezet összefoglalja a legfontosabb változtatásokat az eddigi nevezéktanokhoz képest, és végül az IR-7. fejezet irodalomjegyzéke a kémia egyéb területeinek nevezéktanát sorolja fel.

IR-1.2. A KÉMIAI NEVEZÉKTAN TÖRTÉNETE A kémia tudományának létrejötte elôtt az alkimisták tevékenysége és a gyakorlat a kémiai anyagok gazdag tárházát hozta létre. Az egyedi fajtáknak egymástól függetlenül különbözô neveket adtak, de ezek a nevek az összetételre vonatkozóan kevés útmutatást tartalmaztak. A kémiai tudományok kialakulásának majdnem a kezdetén, 1782-ben Guyton de Morveau1 egy kémiai nevezéktani rendszert fejlesztett ki. Guyton de Morveau-nak az a megállapítása, hogy szükség van az elnevezések olyan állandó rendszerére, amely segíti az értelmet és megkönnyíti a megjegyezhetôséget, világosan meghatározta a kémiai nevezéktan célját. Rendszerét közremûködésével Lavoisier, Bethollet és Fourcroy terjesztette ki2 és Lavoisier népszerûsítette3. Késôbb Berzelius síkra szállt Lavoisier elgondolásaiért, és a germán nyelvekre alkalmazta a nevezéktant4. Kiterjesztette a rendszert és sok új kifejezést vezetett be. Ez a rendszer, amelyet Dalton atomelméletének nyilvánosságra hozása elôtt dolgoztak ki, az elemeknek oxigénnel alkotott vegyületein alapult. Az oxidok egymással reagálva sókat alkottak. A két szóból álló nevek néhány vonatkozásban Carl von Linnének a növények és az állatok fajaira bevezetett biner rendszerére emlékeztetnek. Amikor az atomelmélet annyira fejlôdött, hogy lehetségessé vált egyedi képletek felírása a különbözô oxidokra és más biner vegyületekre, ezek – az összetételt többé-kevésbé kifejezô – nevek általánosan elterjedtek. Az oxosavak összetételét valóban kifejezô neveket azonban sohasem fogadták el. Jóllehet a szervetlen vegyületek száma gyorsan

2


növekedett, a XIX. század végéig a nevezéktan alapvetô rendszere kevéssé változott. Amikor szükséges volt, javaslatot tettek egy névre, így a nevezéktan inkább csak bôvült, de nem fejlôdött szisztematikusan. Amikor Arrhenius az ionokra és a molekulákra irányította a figyelmet, a semleges fajták mellett a töltött részecskék elnevezése is szükségessé vált. Nem kellett új nevezéktant kidolgozni a sókra, a kation neve az adott fém neve lett, az anion a nemfémnek végzôdéssel ellátott nevét kapta. Werner5 a komplex vegyületekre olyan nevezéktani rendszert javasolt, amely nemcsak a vegyületek képletét írta le, hanem soknak a szerkezetét is bemutatta. A Wernerféle rendszer teljesen additív volt, amelyben a ligandumok nevének felsorolása után a központi atom neve következett, ha a komplex anion, -át végzôdéssel. Werner szerkezeti jellemzôket és helyszámokat is használt. Az additív nevezéktani rendszert ki lehetett terjeszteni új vegyületekre és a kémia egyéb területeire is.

IR-1.2.1.

Nemzetközi együttmûködés a szervetlen kémiai nevezéktanban. 1892-ben a genfi konferencia6 lefektette a szerves kémiai nevezéktan nemzetközileg elfogadott alapjait, de ebben az idôben nem történt hasonló a szervetlen kémiai nevezéktanban. Valószínûleg ez volt az oka annak, hogy a célnak megfelelôen többféle nevezéktani rendszert fejlesztettek ki, így ezek nem is lehettek általános érvényûek. Sokszor megtörtént, hogy két vagy több eljárást alkalmaztak ugyanazon típusú vegyület elnevezésére. Mindegyik névnek lehetett valamilyen elônye egy bizonyos feladatban, a használók elônyben részesítették az egyiket vagy a másikat, de ez zûrzavarhoz vezetett. Az egységes gyakorlat szükségességének igénye már 1886-ban felvetôdött az angolul beszélô vegyészek között. Megbeszéléseik eredményeként a brit és az amerikai kémiai társaság egyezményt kötött. A Council of the International Association of Chemical Societies 1913-ban szervetlen és szerves kémiai nevezéktani bizottságot hozott létre, az I. világháború azonban megakadályozta mûködésüket. A munka 1921-ben kezdôdött újra, amikor az International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC) 2. konferenciáján létrehozta a szervetlen, a szerves és a biológiai kémiai nevezéktani bizottságot. A szervetlen kémiai nevezéktani bizottság elsô átfogó jelentését 1940ben7 tette közzé. Ez nagymértékben elôsegítette a szervetlen kémiai nevezéktan szisztematikussá válását és sok vegyészben tudatosította, hogy egy még teljesebb, szisztematikus nevezéktanra van szükség. Ez a jelentés elfogadta a Stock-féle módszert az oxidációs állapot jelölésére, meghatározta a kétkomponensû vegyületek összetevôinek felsorolási rendjét a képletben és a névben. Megtiltotta a bikarbonát típusú nevek használatát a savanyú sók elnevezésében, és egyértelmû gyakorlatot vezetett be az addíciós vegyületekre.

ÁLTALÁNOS CÉLOK, FELADATOK ÉS MÓDSZEREK

3

Ezek a IUPAC-szabályok átdolgozva könyvben is megjelentek 1959ben8. A könyv a változó összetételû kristályos fázisok, a nemsztöchiometriai vegyületek, a polimorfizmus és a koordinációs vegyületek nevezéktanát is magában foglalta. Rögzítette a tömegszám, a rendszám, az iontöltés és az atomok számának helyét a vegyjel mellett, és foglalkozott az izotóposan módosított vegyületekkel is. A második átdolgozás 1971-ben jelent meg9. Ez a kiadás a koordinációs nevezéktan lényeges bôvítését, a bór-hidridek nevezéktanának rövid öszszefoglalását, az ionoknak, a csoportoknak, az elôtagoknak és az elemek gyöknevének a táblázatát is tartalmazta. Elfogadták a Ewens–Bassett-féle rendszert az ion töltésének jelölésére. A nevek és a vegyjelek felsorolási rendjére két lehetôséget adott: az ábécérendet és az elemek sorrendjét, amely a periódusos táblázat 18 csoportos formáján keresztül húzható folytonos vonalon alapult. Az 1971-ben megjelent nevezéktanhoz kiegészítésként 1977-ben elkészült a vezérfonal a szervetlen vegyületek elnevezéséhez10. 1990-ben a nevezéktan ismét teljes átdolgozásra került, hogy az elmúlt 20 év fejlôdésének megfeleljen11. 1990 óta további nevezéktanok kerültek kidolgozásra. A polianionoknak, a tetrapirrolok fémkomplexeinek, a szervetlen lánc- és gyûrûs vegyületeknek, a grafit interkalációs vegyületeinek, az izotóposan módosított szervetlen vegyületeknek, valamint a nitrogén-hidrideknek, származtatott kationjaiknak, anionjaiknak és ligandumaiknak nevezéktana alkotja a Szervetlen kémiai nevezéktan II. kötetét12. A szervetlen és a koordinációs polimerek nevezéktanának13 nincs magyar adaptációja. Az átmenetielemek fémorganikus vegyületeinek nevezéktanát az IR-10. fejezet14 tartalmazza.

IR-1.3. A KÉMIAI NEVEZÉKTAN CÉLJA A kémiai nevezéktan elsôdleges célja, hogy olyan módszert adjon a kémiai anyagok nevének és képletének leírására, amellyel ezeket kétség nélkül azonosítani lehet. A másik cél az egységesítés. Ez nem jelenti azt, hogy egy anyagnak csak egy neve lehet, de az elfogadott nevek számát korlátozni kell. Elkerülhetetlenné vált, hogy az egységes nevezéktan igénye a gondolkodásban megszülessen. Kezdetben – a nevezéktani rendszerek megszületése elôtt, a XVIII. század végén – az egyetlen követelmény az anyag azonosítása volt. A szakemberek egy kis csoportja még ma is használja ezeket a helyi neveket és rövidítéseket. Ez azonban nem a fenti értelemben vett nevezéktan, mivel ezek a nevek szükségszerûen nem nyújtanak szerkezeti és összetételi információt. A széles körû használhatóság érdekében a nevezéktani rendszernek felismerhetônek, egyértelmûnek és általánosnak kell lennie, egyúttal meg kell tiltani a helyi nevek és rövidítések szükségtelen használatát a tudományos nyelvben.

4


IR-1.4. A KÉMIAI NEVEZÉKTAN FELADATA A teljesen triviális neveket figyelmen kívül hagyva, a nevezéktan elsô szintjét azok a nevek alkotják, amelyek valamilyen információt adnak ugyan az anyagról, de az összetételre nem lehet következtetni belôlük. Az oxosavak közhasználatú nevének (pl. kénsav, perklórsav) és a sók nevének legtöbbje ebbe a csoportba tartozik. Ezeket a neveket félszisztematikusnak tekintjük, és mindaddig el lehet fogadni, amíg általánosan használt anyagokra vonatkoznak és a vegyészek megértik ôket. Ha az általános szabályok ismerete alapján a névbôl fel lehet írni a vegyület sztöchiometriai képletét, akkor a név valóban szisztematikus. Erre a célra csak a nevezéktan második szintje alkalmas. A vegyészek manapság gyakran az anyagok háromdimenziós szerkezetével foglalkoznak, és gyorsan terjed az az igény, hogy a térbeliségre való utalást beépítsék a névbe. Hogy ezt meg lehessen tenni, a nevezéktan szisztematikusságát ki kell terjeszteni a bonyolultságnak erre a harmadik szintjére. Kevés vegyész akarja azonban az ilyen típusú neveket minden alkalommal használni. A nevezéktan negyedik szintjére azoknak van szükségük, akik tárgymutatókat állítanak össze, illetve azokat használják. Ennek költségessége miatt olyan szisztematikus szabályokat kell kialakítani, amelyek bármilyen anyagra egyetlen nevet határoznak meg. A fent elmondottak szerint egy egyszerû vegyületnek több, különbözô információt adó neve lehet.

IR-1.5. A SZERVETLEN KÉMIAI NEVEZÉKTAN MÓDSZEREI IR-1.5.1.

A szabályok megalkotásának módszerei. A nevezéktant folyamatosan felül kell vizsgálni, az új felfedezések újabb követelményeket támasztanak a nevezéktani rendszerekkel szemben. A IUPAC Division of Chemical Nomenclature and Structure Representation (alapítva 2001-ben) a szervetlen és más anyagok nevezéktanának minden lehetséges szempontját tanulmányozza és szabályokat alkot a képletek és a nevek felírására. A nevezéktani szabályokat úgy kell pontosan megfogalmazni, hogy szisztematikus alapot biztosítsanak a nevek és a képletek megalkotására a szabályok meghatározott alkalmazási területén. Amennyire lehetséges, ezeknek a szabályoknak összhangban kell lenniük a már meglévô nevezéktanokkal mind a szervetlen, mind a kémia egyéb területén és kiterjeszthetôeknek kell lenniük újabb szakterületekre is.

IR-1.5.2.

A nevek megalkotása. A szervetlen anyagok szisztematikus elnevezésekor a nevet – meghatározott szabályok szerint – olyan egységekbôl állítjuk össze, amelyek összetételi és szerkezeti információt adnak. Az


5

elemek nevét (egyes esetekben a nevébôl vagy latin nevébôl képzett gyököt) megfelelô végzôdésekkel látjuk el, hogy szisztematikus nevet kapjunk (l. az I. és a II. táblázatot, valamint az IR-3. fejezetet). Ezeket az eljárásokat nevezéktani rendszereknek hívjuk. A nevek megalkotására több elfogadott rendszer van, ezt az IR-1.5.3. szabály tárgyalja. A legegyszerûbb rendszert a biner anyagok elnevezésére használjuk. A szabályoknak ez a sorozata olyan típusú neveket eredményez, mint pl. vas-diklorid az FeCl2-re. A név magában foglalja az elemek nevének (vas, klór) egymás mellé helyezését, sorrendjét (az elektropozitív az elektronegatív elôtt), az elem nevének változását a töltés jelölésére (az -id végzôdést az anionra, illetve a formálisan anionnak tekintett elemre), valamint a számnévi elôtagot (a di-t) az összetétel megadására. Bármilyen is a nevezéktani eljárás, a neveket azokból az egységekbôl állítjuk össze, amelyek az alábbi csoportokba tartoznak: az elemnevek gyökei, a számnévi elôtagok, az atomokat vagy csoportokat jelölô elôtagok, akár szubsztituensek, akár ligandumok, a töltést jelölô végzôdések, az alapvegyületeket jelölô nevek és végzôdések, a jellemzô szubsztituenscsoportokat jelölô végzôdések, a szó belsejében lévô végzôdések (közbensô tagok), a helyjelek, a szerkezeti, geometriai, térbeli stb. jellemzôk, a központozás (interpunkció).

IR-1.5.3.

A nevezéktani rendszerek.

IR-1.5.3.1.

Általános elvek. A nevezéktan kifejlôdésekor többféle rendszer létrejöttére volt lehetôség. Mindegyik rendszernek megvan a belsô logikája és megvannak a szabályai a nevek megalkotására. Ezt nevezzük a nevezéktan nyelvtanának. Egyes rendszereket kiterjedtebben alkalmaznak mint másokat, jóllehet ez a gyakorlat a kémia egyes területeire specializált rendszerek használatához vezetett. A többféle, egymástól eltérô nevezéktani rendszerek ugyanarra az anyagra alternatív nevekhez vezetnek. Bizonyos összefüggésekben ez a hajlékonyság nagyon hasznos, de az elfogadott alternatívák bonyolultsága gátolhatja a megértést, zavarhatja a kereskedelmet és a törvénykezési eljárásokat. Zavart okozhat az is, ha összekeverik az egyik nevezéktani rendszer nyelvtanát a másikéval, ez olyan neveket eredményez, amelyek egyik rendszernek sem felelnek meg. A szervetlen kémiában három nevezéktani rendszernek van elsôrendû fontossága, az összetételi, a szubsztitúciós és az additív nevezéktannak.

6


Ezeket részletesen az IR-5., IR-6. és az IR-7. fejezet tárgyalja. A szervetlen kémiában az additív nevezéktan a legáltalánosabban alkalmazott eljárás, de egyes területeken a szubsztitúciós nevezéktan is használható. Ez a két rendszer megköveteli az elnevezendô vegyület vagy fajta szerkezetének ismeretét. Ha csak a vegyület sztöchiometriája vagy összetétele ismert, vagy csak ezt akarjuk megadni, az összetételi nevezéktant kell használni. IR-1.5.3.2.

Az összetételi nevezéktan. Ezekben a szabályokban azt az elnevezést használjuk azokra a névalkotásokra, amelyek csak az anyagok vagy a fajták öszszetételén alapulnak, ellentétben azokkal a rendszerekkel, amelyek szerkezeti információt is tartalmaznak. Az egyik ilyen konstrukció az általános sztöchiometriai név. Az összetevôk nevét, amely lehet maga az elem vagy csoport (mint a polianion), a számnévi elôtagokkal soroljuk fel, ezzel megadva a vegyület teljes sztöchiometriáját. Ha két vagy több összetevô van, ezeket formálisan két csoportra osztjuk, elektropozitív és elektronegatív összetevôkre. Ebbôl a szempontból a nevek olyanok mint a sók tradicionális nevei, jóllehet nincs utalás az elnevezett fajta kémiai tulajdonságára. Az összetevôk sorrendjének meghatározására, a számnévi elôtagok használatára és az elektronegatív összetevôk nevének végzôdésére nyelvtani szabályok szükségesek. Pl.:

IR-1.5.3.3.

1.

trioxigén

O3

2.

nátrium-klorid

NaCl

3.

foszfor-triklorid

PCl3

4.

trinátrium-pentabizmutid

Na3Bi5

5.

magnézium-hidroxid-klorid

MgCl(OH)

6.

nátrium-cianid

NaCN

7.

ammónium-klorid

NH4Cl

8.

nátrium-acetát

NaO2CMe

A szubsztitúciós nevezéktan. Ezt a rendszert, amely az alaphidrid hidrogénatomjainak elemekkel és/vagy csoportokkal való szubsztitúcióján alapszik, kiterjedten használják a szerves vegyületek elnevezésére15. (A szerves ligandumok elnevezése is így történik a koordinációs vagy a fémorganikus vegyületek nevezéktanában, jóllehet ezek teljesen additív rendszerek.) A periódusos táblázat 13–17. csoportjának hidridjeibôl formálisan levezetett vegyületek elnevezésére is alkalmazzák. Ezek az elemek a szénhez hasonlóan láncokat és gyûrûket alkotnak, amelyeknek sok származékuk lehet. A rendszer nem kívánja meg az alaphidrid hidrogénatomjai helyének megadását.


7

Részletes szabályok szükségesek az alapvegyület és a szubsztituensek elnevezésére, amelyek megadják a szubsztituensek nevének felsorolási rendjét és a kapcsolódási helyüket. Pl.: 1.

1,1-difluoro-triszilán

SiH3SiH2SiHF2

2.

trikloro-foszfán

PCl3

Azok az eljárások, pl. a vázhelyettesítések, amelyekben az alapvegyület egyes nem hidrogénatomjai különbözô atomokkal vagy csoportokkal vannak helyettesítve, a szerves kémiában használt -a típusú nevekhez vezetnek (l. a 15. irodalom P-13.2. és P-51.3. szabályát). Ezt rendszerint a szubsztitúciós nevezéktan részének tekintik és a szervetlen kémia egyes területein is alkalmazzák. Pl.: 3.

l,5-dikarba-klozo-pentaborán(5)

B3C2H5

(CH helyettesíti BH-t)

A szubtraktív nevezéktant is lehet alkalmazni a szervetlen kémiában, elsôsorban a bórvegyületekre. Pl.: 4.

[4,5-dikarba-9-debór-klozo-nonaborát](2–)

[B6C2H8]2–

(BH eltávolítása)

IR-1.5.3.4.

Az additív nevezéktan. Ez a nevezéktan a vegyületet a központi atom(ok) és a hozzá kapcsolt ligandumok kombinációjának tekinti. A koordinációs vegyületekre alkalmazott additív nevezéktant szokás koordinációs nevezéktannak nevezni (l. az IR-9. fejezetet), jóllehet a vegyületek sokkal szélesebb körére alkalmazható, például a szervetlen savakra (l. az IR-8. fejezetet) és a fémorganikus vegyületekre (l. az IR-10. fejezetet), valamint a IX. táblázatban található egyszerû molekulák és ionok nagy számára is. Az additív rendszer jól használható a lánc- és a gyûrûs vegyületek elnevezésére is (l. az IR-7.4. fejezetet és a 6. példát). Ezeknek a rendszereknek a szabályai a ligandumnevekre, a ligandumnevek és a központi atomok nevének sorrendjére, a részecskékben a töltés vagy a pár nélküli elektronok helyének, az összetett ligandumok kapcsolódási pontjának, a térbeli kapcsolatok stb. jelölésére vonatkoznak.

8

SZERVETLEN KÉMIAI NEVEZÉKTAN Pl.: 1.

PCl3

[triklorido-foszfor]

2.

[CoCl3(NH3)3]

3.

+

H3SO4 (=[SO(OH)3] )

4.

[Pt(η2-C

5.

HONH.

[triammin-triklorido-kobalt] +

–

2H4)Cl3]

[trihidroxido-oxido-kén](1+) [(η2-etén)-triklorido-platinát](1–) [hidrido-hidroxido-nitrogén](.)

6.

1,7-diazi-undekaszulfi-[012.11,7]diciklus

IR-1.5.3.5.

A fô nevezéktani eljárások. A három alapvetô nevezéktani rendszer különbözô, de egyenértékû nevet ad az adott vegyületre, amint az fentebb a PCl3-ra bemutatásra került (IR-1.5.3.2. szabály 3. példája, IR-1.5.3.3. szabály 2. példája és IR-1.5.3.4. szabály 1. példája). A három rendszer közötti választás a szervetlen vegyület típusától és a kívánt részletek mértékétôl függ. Az alábbi példák bemutatják azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni, mielôtt a névrôl határozunk. Pl.: 1.

NO2 Ezzel a tapasztalati képlettel akarja jellemezni a vegyületet, vagy ezzel a molekulaképlettel? Akarja jelölni, hogy ez gyök? Az ONO kapcsolódását is jelölni kivánja?

2.

Al2(SO4)3·12H2O Csak azt akarja jelölni, hogy ez a vegyület dialumínium-triszszulfátból és vízbôl áll 1:12 arányban, vagy ki akarja fejezni, hogy [hexaakva-alumínium](3+)-ionokat tartalmaz?

3.

H2P3O103– Akarja jelölni, hogy ez olyan trifoszforsav (l. az IR-8.1. táblázatot), amelybôl három hidrogén(1+)iont távolítottunk el? Meg akarja adni, hogy honnan távolítottuk el?

A vegyületek és egyéb fajták elnevezésée az IR-1.1. folyamatábra ad vezérfonalat.


9

Addíciós vegyület? IR-5.5.

I (igen)

N (nem)

IR-11.a

N

Definiált sztöchiometria?

Kezeljen minden komponenst különb

IR-5.5.

I

Egyatomos vagy homopoliatomos fajta? Ossza szét elektropozitív és elektronegatív komponensekre és kezelje mindegyiket különb

N

IX. táblázat, IR-3., IR-5.3.2.3. és IR-5.3.3.3.

Egyatomos?

N

N

Molekula vagy molekuláris ion? I

Tartalmaz fémet?

IR-5.4.

Szerves kémiai nevezéktanbanc

I

I

IX. táblázat, IR-3., IR-5.3.2.2. és IR-5.3.3.2.

I

N

I

Tartalmaz C-t?

C átmeneti fémhez kapcsolódik?d

I

IR-10.

I

IR-10.3.

N N Határozza el: szubsztitúciós vagy additív

Szubsztitúciós

Additív

C az 1., 2. vagy a 13–16. csoport eleméhez kapcsolódik?

N IR-6.

IR-7.e vagy IR-8.f

IR-9.

IR-1.1. ábra. A vegyületek és egyéb fajták elnevezésére szolgáló általános folyamatábra a b

c

d e

f

Az IR-11. fejezet foglalkozik a szilárd anyagok nevezéktanával. Az egyes összetevôket a nekik kijelölt úton kell elnevezni. A teljes nevet ezután az IR-5. fejezetben megadott szabályok szerint alkotjuk meg. Ezek a vegyületek nem tartoznak ennek a könyvnek a témakörébe. Néhány szénvegyület neve megtalálható az IR-8.1. és az IR-8.2. fejezetben, valamint a IX. táblázatban, a többi esetben a Nomenclature of Organic Chemistry15 könyvhöz kell fordulni. A C-kötésû cianidot koordinációs vegyületnek kell tekinteni (l. az IR-9. fejezetet). Ezeket a fajtákat mint koordinációs vegyületeket (l. az IR-7.1–IR-7.3. fejezetet), vagy mint lánc-, ill. gyûrûs vegyületeket (l. az IR-7.4. fejezetet) lehet elnevezni. Szervetlen savakra.

10


IR-1.6. VÁLTOZÁSOK AZ EDDIGI SZABÁLYOKHOZ KÉPEST Ez a fejezet összefoglalja a fontosabb változtatásokat az eddig megjelent IUPAC-nevezéktanokhoz képest. Ezek a változtatások a logikusabb és következetesebb nevezéktan érdekében kerültek bevezetésre és amennyire lehetséges, igazodtak a Nomenclature of Organic Chemistry, IUPAC Recommandations15 könyv szabályaihoz.

IR-1.6.1.

A kationok neve. Az alaphidridekbôl származtatott egyes kationoknak a 11. és a 12. irodalomban megadott neve szubsztitúciós névként jelenik meg, de nem követi a szubsztitúciós nevezéktan szabályait. Például az N2H62+ neve a 11. és a 12. irodalom szerint hidrazinium(2+). Az -ium végzôdés magában foglalja a hidrogén(1+) addícióját és a töltést. Következésképpen a kation neve töltésszám nélkül hidrazindiium vagy diazándiium (l. az IR-6.4.1. szabályt és a 15. irodalmat).

IR-1.6.2.

Az anionok neve. Az anionok szisztematikus nevének megalkotásakor kivételek nélkül az alábbi szabályokat kell alkalmazni: a) A homopolianionok neve az összetételi nevezéktanban -id-re végzôdik. Pl.: –

1.

I3

trijodid(1–)

2.

O22–

dioxid(2–)

b) Az anionok alaphidridbôl származtatott neve a hidrogén(1+) formális eltávolításán alapszik és -id-re végzôdik. Pl.: –

3.

HNNH –

–

hidrazin-1,2-diid

4.

MeNH

metán-aminid

5.

porfirin-21,23-diid

c) Az anionok additív neve -át-ra végzôdik. Pl.: 6.

PS43– [tetraszulfido-foszfát](3–)

Ezeket a szabályokat attól függetlenül kell alkalmazni, hogy az anion gyök vagy nem, ez a 12. irodalomban egyes gyökanionok additív nevének meg-


11 –

változtatásához vezet. Például a HSSH. neve bisz(hidrido-szulfid)(S–S)(.1–) volt, most bisz(hidrido-szulfát)(S–S)(.1–) lett. Eltérés van a 11. és a 12. irodalomtól az olyan alaphidrideken alapuló anionok nevében is, ahol hiányzik a helyszám és a töltésszám van meg– – adva. Például a 12. irodalom szerint a HNNH neve hidrazid(2–) volt, most hidrazin-1,2-diid.

IR-1.6.3.

Az elemek sorrendje a VI. táblázatban. A szervetlen kémiai nevezéktan (1995)11 szerint az oxigén helyzete egyes elemek sorrendjében kivétel volt. Ezek a kivételek most megszüntek, és az elemek sorrendjében szigorúan követendô a VI. táblázatban megadott sorrend. A biner vegyületekben az összetételi nevek képzésekor az oxigén az elektropozitív öszszetevô a halogénekhez képest (l. az IR-5.2. fejezetet) és a megfelelô képletben is (l. az IR-4.4.3. szabályt). Ennek következtében például a képlet O2Cl, a név dioxigén-klorid, nem pedig ClO2 és klór-dioxid. A 11. irodalomban a fémek egymás közötti vegyületeinek képlete is kivétel volt, jóllehet nem volt szabály az elnevezésükre és a fémek egymás közötti vegyületei elnevezés sem volt definiálva. A probléma a fém szó meghatározása. Ezért nem történt kísérlet arra, hogy külön elôírás legyen a fémek egymás közötti vegyületeinek képletére vagy nevére. Zavaró, hogy a jelenlegi szabályok bizonyos engedményeket mutatnak a terner, kvaterner stb. vegyületek képletének és összetételi nevének megalkotására. Több felsorolási rend is gyakran egyenértékûnek van elfogadva (l. az IR-4.4.2. és az IR-4.4.3. szabályt). A VI. táblázat sorrendjét kell alkalmazni az additív nevekben a többmagvú vegyületek központi atomjainak sorrendjére (l. az IR-1.6.6. szabályt).

IR-1.6.4.

Az anionos ligandumok neve a formális koordinációs egységekben. Az új szabály szerint az anionok -id, -it és -át végzôdése kivétel nélkül -ido, -ito, illetve -áto végzôdésre változik a ligandumnevekben, ha az additív nevezéktant használjuk (l. az IR-7.1.3. és az IR-9.2.2.3. szabályt). Ez több változtatást jelent a 11. és a 12. irodalom szabályaihoz képest. Egyes egyszerû ligandumoknak hagyományosan (és a 11. irodalomban is) rövidített alakja van: fluoro-, kloro-, bromo-, jodo-, hidroxo-, hidro-, ciano-, oxo- stb. A fenti szabályt követve ezek fluorido-, klorido-, bromido-, jodido-, hidroxido-, hidrido-, cianido-, oxido- stb. névre változnak. A tio- név megmaradt a helyettesítéses nevezéktanban (l. az IR-8.6. szabályt), de az S2– neve szulfido-. Egyes esetekben a formálisan anionos ligandumok neve az anion nevének változása miatt megváltozott (l. az IR-1.6.2. szabályt). Például a – – HNNH -ligandum neve hidrazin-1,2-diido lett (az IR-1.6.2. szabály 3. pél-

12

SZERVETLEN KÉMIAI NEVEZÉKTAN –

dája). A HNCO. neve (hidrido-nitrido)-oxido-karbonát(.1–) volt a 12. irodalomban, most (hidrido-nitráto)-oxido-karbonát(.1–) lett. Külön figyelem fordult a szerves ligandumok helyes nevének és végzôdésének megadására. Az IR-1.6.2. szabály 4. és 5. példájában a metán-aminidonév szerepel metamináto- helyett, a porfirinligandum neve porfirin-21,23-diido- a porfirináto(2–) helyett (amelyet a 11. irodalom használt). A VII. táblázatban megadott szisztematikus szerves ligandumnevek összhangban vannak a 15. irodalom szabályai szerint képzett anionok nevével. Több esetben ezek eltérnek a 11. irodalomban szereplô szisztematikus nevektôl.

IR-1.6.5.

A formális koordinációs egységek képlete. A koordinációs egységek képletében a ligandumokat ábécérendben soroljuk fel a ligandum képlete vagy rövidítése szerint, függetlenül a töltéstôl (l. az IR-4.4.3.2. és az IR-9.2.3.1. szabályt). A 11. irodalomban a töltéssel rendelkezô ligandumok a semlegesek elôtt kerültek felsorolásra. Így minden ok nélkül – kizárólag a hagyomány miatt – kétféle felsorolási rend volt. El kellett dönteni, hogy a ligandum rendelkezik-e töltéssel vagy sem. Ez a döntés nem volt mindig egyszerû. – A 11. irodalomban szereplô [PtCl3(η2-C2H4)] -anion képlete például – 2 [Pt(η -C2H4)Cl3] -ra változott (a klorid anionos ligandum).

IR-1.6.6.

A többmagvú egységek additív neve. A 11. irodalomban a két- és többmagvú egységekre kifejlesztett rendszer a következetesség érdekében bizonyos mértékig megváltozott. A központi atomok felsorolási rendje a névben mindig a VI. táblázat sorrendjét követi, a késôbb elôforduló elem kerül elôször felsorolásra (l. az IR-7.3.2. és az IR-9.2.5.6. szabályt). A rendszert a többmagvú egységekre bármennyi központi atom esetében használni lehet. Ebben a rendszerben a központi atomok sorrendje a névben megfelel annak a sorrendnek, amelyet a helyszámok megadására a kappa-konvenció használ (l. az IR-9.2.4.2. szabályt), meghatározva azt, hogy mely kapcsolódó atomok melyik központi atomhoz koordinálódnak. A név végén használt, fém-fém kötést jelölô vegyjelek sorrendje hasonló. Így például a [(CO)5ReCo(CO)4] neve [nonakarbonil-1κ5C,2κ4C-rénium-kobalt(Re–Co)] a [nonakarbonil-1κ5C,2κ4C-kobalt-rénium(Co–Re)] helyett, amely nevet a 11. irodalom írta elô.

IR-1.6.7.

A szervetlen savak neve. A szervetlen savak nevével az IR-8. fejezet foglalkozik. A 11. irodalom I-9.6. fejezete nem tárgyalja a savnevezéktant, mert ennek nincs hagyománya a magyar szaknyelvben. A jelen nevezéktan megtiltja a savnevezéktan használatát.


13

A hidrogén-nevezéktanban a név végén lévô töltésszám a teljes töltést jelöli. Pl.: –

1.

HCrO4

2.

+ H2NO3

[hidrogén-tetraoxido-kromát](1−) [dihidrogén-trioxido-nitrát](1+)

Azoknak a neveknek a felsorolása, amelyekben a töltésszámot el lehet hagyni, az IR-8.5. fejezetben található (pl. hidrogén-karbonát, dihidrogén-foszfát). Ezek a nevek megegyeznek a 11. irodalomban felsorolt nevekkel. A legnagyobb különbség az additív nevezéktan használata a szervetlen – savak szisztematikus nevének képzésére. Például a H2PO4 dihidrogén-foszfát szisztematikus neve [dihidroxido-dioxido-foszfát](1−). A szerves kémiában alapvegyületként használt szervetlen savakra következetesen az alapnevet használjuk, jóllehet a teljesen szisztematikus additív neveket is tartalmazza az IR-8. fejezet. Ilyen név például a foszfinossav, brómsav és peroxi-dikénsav, ezekbôl a nevekbôl néhányat nem tartalmaz a 11. irodalom.

IR-1.6.8.

Az addíciós vegyületek. Az addíciós, illetve az annak tekintett vegyületek képlete és neve úgy változott meg (l. az IR-4.4.3.5. szabályt és az IR-5.5. fejezetet), hogy megszûnt a bórvegyületek kivételes felsorolási rendje és a név függése a képlettôl. Ha a karnallit kettôs sót formálisan addíciós vegyületnek tekintjük, képlete: KCl·MgCl2·6H2O (a vegyületek képletét ábécérendben soroljuk fel, a víz változatlanul az utolsó), neve: kálium-klorid–magnézium-klorid–víz (1/1/6) (a neveket ábécérendben soroljuk fel)

IR-1.6.9.

Egyéb változások. a) A jelen szabályzatban a gyököt jelölô pontot sem a képletben, sem a névben nem kötelezô feltüntetni, bár a 12. irodalomban nem hiányzik egyetlen szisztematikus névbôl sem {például az NO mint NO. szerepel [oxido-nitrogén](.) névvel}. b) A zárójelek sorrendje (l. az IR-2.2.1. szabályt) megváltozott a 11. irodalomhoz képest, hogy összhangban legyen a 15. irodalommal. c) A 12. és a 14. irodalomban szerepelt az elônyben részesítendô kifejezés. Ez a kijelentés idô elôtti volt, a jelenlegi szabályzatban nem került sor az elônyben részesítendô nevek kiválasztására.

14


IR-1.7. A KÉMIA EGYÉB TERÜLETEIN ELKÉSZÜLT NEVEZÉKTANOK A szervetlen kémiai nevezéktan nem fejlôdik más területektôl elszigetelten, ahogy a szervetlen kémia sem. A határterületeken dolgozók is hasznosnak fogják találni a kémiai nevezéktan általános elveire16, a szerves kémia17, az analitikai kémia18 és a makromolekuláris kémia19 területére készült szabályokat. Más IUPAC-publikációk a bioszervetlen kémiával20, a kémiai terminológiával21, valamint a fizikai-kémiai jelölésekkel és a mértékegységekkel foglalkoznak22. Az egyéb nevezéktani munkákat a 23. és a 24., a szakmai helyesírásokat a 25. irodalom tartalmazza.

IR-1.8. IRODALOM 1. L. B. Guyton de Morveau, J. Phys., 19. 310. 1782.; Ann. Chim. Phys., 1. 24. 1798. 2. L. B. Guyton de Morveau, A. L. Lavoisier, C. L. Berthollet, A. F. Fourcroy, Méthode de Nomenclature Chimique, Párizs 1787. 3. A. L. Lavoisier, Traité Elémentaire de Chimie. 3. kiadás. Deterville, Párizs 1801. I. kötet 70–81. oldal és a II. kötet. 4. J. J. Berzelius, Journal de Physique, de Chimie, et d’Histoie Naturelle, 73. 253. 1811. 5. A. Werner, Neuere Aunschauungen auf den Gebieten der Anorganischen Chemie. 3. kiadás. Vieweg, Braunschweig 1913. 92–95. oldal. 6. Bull. Soc. Chem. (Párizs), 3(7). XIII. 1892. 7. W.P. Jorissen, H. Bassett, A. Damiens, F. Fichter, H. Remy, Ber. Dtsch. Chem. Ges., A. 73. 53–70. 1940.; J. Chem. Soc., 1404–1415. 1940.; J. Am. Chem. Soc., 63. 889–897. 1941. 8. A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztályának Közleményei, 17. 1–4. szám. 1–292. 1962. 9. A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Akadémiai Kiadó, Budapest 1972. l. és 2. kötet. I. Az elemek és a szervetlen vegyületek elnevezésének szabályai II. A szerves vegyületek elnevezési szabályai A legfontosabb ásványok és kôzetek nevének helyes írásmódja. 3. kötet. 1974. 10. Vezérfonal a szervetlen vegyületek elnevezéséhez. Kémiai Közlemények, 52. 217–243. 1979. 11. Szervetlen kémiai nevezéktan. Magyar Kémikusok Egyesülete, Budapest 1995. 12. Szervetlen kémiai nevezéktan. II. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest 2003. 13. Nomenclature for Regular Single-strand and Quasi Single-strand Inorganic and Coordination Polymers. Nomenclature of Inorganic Chemistry II, IUPAC Recommendations 2000. Royal Society of Chemistry 2001. 14. Nomenclature of Organometallic Compounds of the Transition Elements, Pure Appl. Chem., 71. 1557–1585. 1999.


15

15. Nomenclature of Organic Chemistry, IUPAC Recommendations. RSC Cambridge, megjelenés alatt. 9. irodalom II. fejezete Útmutató a szerves vegyületek IUPAC-nevezéktanához. Magyar Kémikusok Egyesülete, Budapest 1998. Javítások: Pure Appl. Chem., 71. 1327–1330. 1999. 16. Principles of Chemical Nomenclature. A guide to IUPAC Recommendations. Blackwell Scientific Publications, Oxford 1998. 17. Biochemical Nomenclature and Related Documents for IUBMB. Portland Press Ltd., London 1992. 18. Compendium of Analytical Nomenclature, IUPAC Definitive Rules 1997. 3. kiadás. Blackwell Scientific Publications, Oxford 1998. 19. Compendium of Macromolecular Nomenclature. Blackwell Scientific Publications, Oxford 1991. Glossary of Basic Terms in Polymer Science. Pure Appl. Chem., 68. 2287–2311. 1996. Nomenclature of Regular Single-strand Organic Polymers. Pure Appl. Chem., 74. 1921–1956. 2002. 20. Glossary of Terms used in Bioinorganic Chemistry, Pure Appl. Chem., 69. 1251–1303. 1997. 21. Compendium of Chemical Terminology, IUPAC Recommendations. 2. kiadás. Blackwell Scientific Publications, Oxford 1997. 22. A fizikai-kémiai definíciók és jelölések. Tankönyvkiadó, Budapest 1990. Quantities, Units and Symbols in Physical Chemistry. 3. kiadás. RSC Cambridge 2007. 23. Nomenclature of Coordination Compounds. I. kötet, 3. fejezet. Comprehensive Coordination Chemistry. Pergamon Press 1987. Inorganic Chemical Nomenclature, Principles and Practice. American Chemical Society, Washington DC 1990. Chemical Nomenclature. Kluwer Academic Pub. 1998. 24. A szervetlen kémiában elôforduló végzôdések. Kémiai Közlemények, 55. 475–477. 1981. A termikus analízis magyar nevezéktana. Magyar Kémiai Folyóirat, 90. 522–528. 1984. A szteroidok elnevezésének szabályai. Kémiai Közlemények, 44. 543–588. 1975. Módosított izotóp-összetételû szerves vegyületek elnevezési szabályai. Kémiai Közlemények, 55. 453–473. 1981. Sztereokémia. Kémiai Közlemények, 58. 257–307. 1982. A karotinoidok elnevezésének szabályai. Kémiai Közlemények, 59. 271–300. 1983. A szerves kémiai nevezéktanban elôforduló végzôdések, utótagok és funkciós csoportnevek. ELTE Sokszorosítóüzem, Budapest 1983. A kolloid- és felületkémiai definíciók és jelölések. Kémiai Közlemények, 55. 397–451. 1981. Heterogén katalízis. Kémiai Közlemények, 63. 295–333. 1985.

16


Az állapotok és folyamatok jelölése, a standard szó jelentése a kémiai termodinamikában és megjegyzések a termodinamikai függvények szokásos táblázatos megadási formáihoz. Magyar Kémiai folyóirat, 93. 417–424. 1987. Elektrokémiai definíciók és jelölések. Kémiai Közlemények, 46. 205–223. 1976. Elektródreakciók rendje, átlépési tényezô és sebességi állandók. Kémiai Közlemények, 63. 335–343. 1985. Elektrolitrendszerekben fellépô transzportjelenségekkel kapcsolatos definíciók és jelölések. Magyar Kémiai Folyóirat, 94. 36–45. 1988. Határfelületi fázisok elektromosan vezetô fázisok között. Magyar Kémiai Folyóirat, 94. 535–552. 1988. Az abszolút elektródpotenciál: A fogalom értelmezése. Magyar Kémiai Folyóirat, 94. 553–563. 1988. Az elektrokémiai korrózió. Magyar Kémiai Folyóirat, 95. 443–448. 1989. 25. Szakmai helyesírások Fodorné Csányi Piroska, dr. Fábián Pál, Hônyi Ede: Kémiai helyesírási szótár. Mûszaki Könyvkiadó, Budapest 1982. Fodorné Csányi Piroska, dr. Fábián Pál, Csengeri Pintér Péter: Mûszaki helyesírási szótár. Mûszaki Könyvkiadó, Budapest 1990.

Név- és tárgymutató

A, Á -a 47, 94, 96, 102–104, 109, 110, 255, 278 ábécé | l. görög ~ ábécérend 12, 44–46, 48, 59, 64, 66, 68–70, 82, 88, 122, 126, 131, 164, 167, 170, 177, 179, 184, 231, 251, 253 | l. anionok ~je, elôtagok ~je, hídligandumok ~je, kationok ~je, ligandumnevek ~je, ligandumok ~je abszolút konfiguárció 39, 192, 203–205, 207 aciklusos szénhidrogén 223, 233 adaptív fázis | l. végtelen ∼ adatbázis 59 addíció | l. oxidációs ~ addicionált hidrid 117 addicionált hidron 116, 249 addíciós vegyület 2, 13, 29, 30, 35, 36, 45, 46, 62, 69, 75, 88, 161 additív név 45, 46, 78, 80, 83, 89, 91, 117, 135, 137, 138, 152, 155 additív nevezéktan 5, 7, 80, 118, 121, 128, 135, 137, 148, 154, 157, 158, 162, 164, 219, 250, 251, 255, 256 adduktum 31 aggregátum 27, 252 agosztikus kölcsönhatás 246 agosztikus kötés 246 A jel 205–207, 209 aktinoidák 57 alapbórváz 108

alaphidrid 6, 92, 110, 223, 233, 237, 251, 253, 254, 257 | ~bôl elnevezett heteropoliatomos anion 78, ~bôl származó gyök 114, ~bôl származó ion 114, ~bôl származtatott anion 116, 117, ~bôl származtatott kation 115, ~bôl származtatott név 78, ~ek felsorolása 47, ~ek sorrendje 110, ~ neve 91, 253, ~ származéka 66, 91, 110, 116, 117, ~ szubsztituált származéka 253, ~ vázatomjának számozása 42 | l. állandó kötésszámú egymagvú ~, egymagvú ~, heteronukleáris ~, heteronukleáris aciklusos ~, heteronukleáris monociklusos ~, heteronukleáris policiklusos ~, homonukleáris ~, homonukleáris policiklusos ~, homopolinukleáris ~, nem állandó kötésszámú ~, szenet nem tartalmazó ~, szubsztituált ~, többmagvú ~ alaplánc 233 alapnév 251 | l. szénhidrogén-~ alappoliborán 107, 108 alapsav 154 alapszerkezet 268 | ~ modulációja 268, ~ szuperszerkezete 268 alapvegyület 229 | ~et jelölô név 5, ~et jelölô végzôdés 5 alkálifémek 57 alkáliföldfémek 57 állandó kötésszám 106 | ~ú egymagvú alaphidrid 92

388

állapot | ~ jelölése 24 | l. formális oxidációs ~, gerjesztett ~, gerjesztett molekuláris ~, gerjesztett nukleáris ~, oxidációs ~, szilárd ~, tört oxidációs ~ álló típusú betû 51 allotrop 53 | ~ módosulat 53, ~ szerkezet 54 | l. elem ~ja, meghatározott molekulaképletû ~, végtelen szerkezetû ~ alsó index 59, 61, 177, 263 | l. bal ∼, jobb ∼ általánosított addíciós vegyület 88 általánosított sóképlet 68, 82 általánosított sztöchiometriai név 75, 82 alternatív ligandumnév 164, 170 amerikai kémiai társaság 2 amorf rendszer 271 -án 93, 94, 104, 105, 115, 119, 223, 233, 254, 278 analitikai kémia 14 -ándiil 254 a-nevezéktan 101 -anid 278 -anil 254 anion 2, 44, 78, 135 | ∼ additív neve 10, ∼ alaphidridbôl származtatott neve 10, ∼ neve 10, 135, 178, 238, 382, ∼ok ábécérendje 48, ∼os koordinációs egység 164, ∼os központ 120, ∼os szerves ligandum 224 | l. alaphidridbôl elnevezett heteropoliatomos ∼, alaphidridbôl származtatott ∼, egyatomos ∼, elem neve egyatomos ∼ként, heteropoliatomos ∼, heteropolioxo~, homopoliatomos ~, homopoli~, homopolioxo∼, komplex ∼, oxo∼, poli∼, poliatomos ∼, szubsztituált ∼ anionos ligandum 227 | ∼ hidronálása 70, ∼ neve 11, 122, ∼ szisztematikus neve 225, 228, 239 -ánium 278 -áno 278 antifázishatár 269 antiprizma | l. négyzetes ∼ antiprizmo- 190, 286


anyag | l. ionos szilárd ∼, kristályos ∼, oldott ∼, szilárd ∼ arab szám 34, 41, 62, 63, 84, 88, 92, 96, 106, 130, 166, 179, 181, 232 arachno- 97, 98, 100, 107, 286 Arrhenius 2 ásványnév 53, 56, 260 aszim- 286 asszociált molekula 252 -át 10, 11, 78, 81, 117, 122, 125, 127, 132, 164–166, 278 -a típusú név 7 átmenetielem 56, 236, 249–251 | ∼ fémorganikus vegyülete 219, ∼ fémorganikus vegyületének nevezéktana 219, 220, ∼ vegyülete 247, 250 | l. belsô ~ átmenetifémet tartalmazó vegyület 151 -áto 11, 122, 165, 278 atom | ∼elmélet 1, ∼ neve 51, ∼ok száma 3, 52, 266, ∼ok számozása 178, ∼ot jelölô elôtag 5, ~sík 189, ∼ üres helye 265, ∼ vegyjele 51 | l. donor∼, egymást helyettesítô ∼ok, fantom∼, fém∼, gyûrû∼, hetero∼, hídban lévô ∼, hídban lévô hidrogén∼, interszticiális ∼, koordinálódó ∼, kötô∼, kötôszén∼, központi ∼, ligandumképzô ∼, ligandumképzô szén∼, ligandum-kötô∼, nem állandó kötésû hidrogén∼, szabad vegyértékû ∼, terminális hidrogén∼, terminális szén~, transz-helyzetû kötô∼, vendég∼ -a végû név 46, 382 axiális donoratom 205 B bal alsó index 35, 52 bal felsô index 35, 52, 70 balmenetû csavarvonal (balmenetû hélix) 210–212 bázis | l. adat∼, Lewis-∼ beékelôdés 271 | ∼es reakció 271

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

belsô átmenetielem 56 Berthollet 1 Berzelius 1 betû | ∼s helyjel 41, 44 | l. álló típusú ∼, dôlt ∼, dôlt kis∼, dôlt nagy∼, görög ∼, kis∼, nagy~ biner rendszer 266 biner vegyület 1, 5, 11, 46, 64, 75, 76, 311 | ∼ sztöchiometriai neve 75 bioszervetlen kémia 14 bipiramis | ~os koordinációs rendszer 202, ∼os központ 209, ∼os szerkezet 209 | l. heptagonális ∼, hexagonális ∼, pentagonális ∼, trigonális ∼ biszháromfogú komplex 215 biszkétfogú oktaéderes komplex 212 biszkétfogú rendszer 207 bizonytalan szerkezetû vegyület 88 bór | ∼atomok helyszámsorozata 32, ∼váz 99, ∼vegyület 7, 26, 32, 69, ∼vegyület nevezéktana 36 borán 96, 101 | ∼nevezéktan 91 | l. alappoli∼, hetero∼, nyitott ∼ bór-hidrid 96, 97, 113 | ∼ nevezéktana 3, ∼ vázbeli helyettesítése 107 Bravais-rács 54, 55 brit kémiai társaság 2 C C/A | ∼ jelölés 208, ∼ konvenció 203, 205–207, 209, ∼ nevezéktan 204, ∼ rendszer 207 Cahn 49, 198, 213 Carl von Linné 1 Casey 189 CEP | ∼-helyzetjel 36, ∼-jel 189, ∼-rendszer 189, ∼ szerkezeti jel 190 ciklát 132 ciklium 132 ciklo 94, 99, 105 ciklo- 188, 286

389

ciklus (utótag) 129, 132 ciklus | ∼os molekula 129 | l. makro~, tetrafunkcionális makro∼ CIP | ~-kötôatom 207, ∼-prioritás 218, ∼-prioritású kötôatom 209, ∼-szabály 49, 198, 213 cisz- 197, 198, 286 | ∼α 197, ∼β 197, ∼biszkétfogú komplex 212, ∼biszkétfogú oktaéderes szerkezet 210, ∼izomer 199, ∼szerkezet 198, 199 cisz-transz terminológia 198 C jel 205–207, 209 Commission on Nomenclature of Inorganic Chemistry (CNIC) 51 Council of the International Association of Chemical Society 2 CS | ∼-sík 269, ∼-vektor 269 CSU | ∼-jel 189, ~-rendszer 190, ∼ számozása 189 Cs csavarvonal (hélix) 210, 212 | ∼ érintôje 212, ~ hajlásszöge 210, ∼ tengelye 210, 212 | l. balmenetû ∼, jobbmenetû ∼ csillag 39, 73 csomóponti | ∼ helyzetjel 21, 32, 129, 130, ∼ nevezéktan 129, ∼ váz 131 csoport | ∼ot jelölô elôtag 5 | l. egymást helyettesítô ∼ok, fô∼, funkciós ∼, híd∼, hídképzô ∼, jellemzô ∼, koordinációs ∼, pont∼, szubsztituens∼, telítetlen ∼ D Dalton 1 definíció | l. fizikai-kémiai ∼ delta-, l. δ és ∆ deltaéder 189 | ∼es szerkezet 39, ∼ számozása 190 deuterát 88 deutérium 53

390


deuteron 53 diasztereoizomer 157, 192, 197 -dién 94, 278 -diid 116, 278 -diido 227, 237, 251, 252, 278 -diil 227, 237, 251, 252, 278 -diilium 115, 279 -diium 279 Division of Chemical Nomenclature and Structure Representation 4 Division of Inorganic Chemistry 51 dod 263 dodekaéder 189, 193, 195 | ∼es hely 263, 264 dodekahedro- 189, 190, 286 donor-akceptor | ∼ komplex 88, ∼ vegyület 89 donoratom 36, 159, 168, 169, 197–199, 213, 218, 221, 230 | ∼ vegyjele 169, 170, 176 | l. axiális ∼, kelátgyûrû ∼ja, ligandum ∼ja dôlt betû 33, 38, 62, 74 | ∼s vegyjel 125, 126, 169, 170, 176, 181, 230, 232 dôlt kisbetû 39, 266 dôlt nagybetû 44, 194, 266 δ

δ (delta) 39, 210, 262, 286 δ-kötés 236 ∆

∆ (delta) 39, 204, 210, 212, 286

E, É -ecin 104, 279 effektív negatív töltés 41 effektív pozitív töltés 30 effektív töltés 264, 266 egyatomos anion 78, 382

egyatomos kation 77 egyenes | ~ láncú hatfogú ligandum 216, ∼ láncú négyfogú ligandum 216 | l. kitérô ~ egyfogú koordináció 160 egyfogú ligandum 220 egymagvú | ∼ alaphidrid 233, ∼ egység 122, ∼ hidrid 92, 93, 223, ∼ koordinációs egység 137, ∼ koordinációs rendszer 213, ∼ vegyület 18, 121 egymást helyettesítô atomok 261 egymást helyettesítô csoportok 261 egynél több kötéssel kapcsolódó ligandum 222 egynél több központi atom 181 egység | l. anionos koordinációs ∼, egymagvú ∼, egymagvú koordinációs ∼, ismétlôdô ∼, királis ∼, koordinációs ∼, központi szerkezeti ∼, mérték~, összemérhetetlen ∼, síknégyzetes koordinációs ∼, szimmetrikus kétmagvú ∼, szimmetrikus központi szerkezeti ∼, többmagvú ∼ egységnyi effektív negatív töltés 264 egységnyi effektív pozitív töltés 264 egységnyi negatív töltés 264 egységnyi pozitív töltés 264 egyszerû sztöchiometriai név 87 -ekán 104, 279 elágazó szerkezet 112 elektrofil szubsztitúció 247 elektron | ∼számlálás 97, 220 | l. szabad ∼ elektronegativitás 64–66 | ∼i sorrend 65 elektronegatív összetevô 6, 45, 68, 75, 82 elektropozitív összetevô 6, 45, 68, 75, 82 elem | ∼ allotropja 53, ~ amorf módosulata 54, ∼ek felsorolási rendje 5, 44, 177, ∼ek sorrendje 11, 46, 177, 184, 231, 288, ∼ek vegyjelének sorrendje 232, ∼ kristályos allotrop módosulata 54, ∼ latin neve 79, ∼ magyar neve 51, ∼ neve 5, 79, 275, 382, ∼ neve egyatomos anionként 382, ∼ neve heteroatomos anion központi atomja-


ként 382, ∼név gyöke 5, ∼ rendszáma 275, ∼ rövidített neve 79, ∼ szisztematikus nevezéktana 51, ∼ szisztematikus vegyjele 51, ∼ sztöchiometriai neve 75, ∼ vegyjele 230, 232, 275 | l. átmeneti∼, fôcsoport ∼ei, meghatározatlan képletû ∼, periódusos táblázat ∼ei, tipikus ∼ elemi cella 55, 266 ellenion 167 elmélet | l. atom∼, koordináció ∼e, kötés∼ elnevezés | l. kelátgyûrû ∼e, koordinációs vegyület ∼e, sav szisztematikus ∼e eloszlás | l. hidrogénatomok ∼a, kötôatom-∼ elôtag 17, 110, 154, 193 | ∼ok ábécérendje 253 | l. atomot jelölô ∼, csoportot jelölô ∼, geometriai ∼, helyettesítéses ∼, összetett számnévi ∼, számnévi ∼, szerkezeti ∼, szerkezetre utaló ∼, sztereokémiai ∼, szubsztitúciós ∼ elrendezés | l. hajlított ∼, lineáris ∼ -én 94, 279 enantiomer 192, 203 | ∼ szerkezet 157 -enid 279 -énium 279 -éno 279 -epán 104, 279 -epin 104, 279 epszilon, l. ε -es 279 -et 104, 279 éta, l. η éta-konvenció 169, 176, 221, 227, 246 -etán 104, 279 -etidin 280 Evens 189 Ewens−Basset-féle rendszer 3

ε (epszilon) 262

ε

391 η η (éta) 35, 36, 39, 125, 184, 238, 242–244,

246, 286

η-konvenció 169, 237, 256

F fac- (faciális) 197, 199, 286 | ∼izomer 199 fantomatom 205 fázis 259 | ∼ nevezéktana 266, ∼ok homológ sora 270 | l. adaptív ∼, folyékony ∼, intermedier kristályos ∼, kémiai iker∼, kristályos ∼, krisztallográfiailag torzított ∼, metastabilis intermedier kristályos ∼, nemsztöchiometriai ∼, összemérhetetlen ∼, stabilis intermedier kristályos ∼, szilárd ∼, sztöchiometriai ∼, változó öszszetételû ∼ félig összemérhetô | ∼ szerkezet 267, ∼ vegyület 268 felsorolás | l. alaphidridek ∼a, heteroatomok ∼a, központi atomok ∼a, nuklidjelek ∼a, szubsztituenscsoportok ∼a, vázatomok nevének ∼a felsorolási rend | ∼ kétkomponensû vegyületben 2 | l. elemek ∼je, vegyjelek ∼je felsô index 170, 179, 181, 242 | l. bal ∼, jobb ∼ felsô vesszô 40, 170, 198, 213, 216, 230, 264 | ∼s prioritási szám 198, ∼s szám 200 felsôvesszô-konvenció 198, 208, 213, 215 félszisztematikus név 135, 250 fématom 221, 227, 232, 236, 256 | ∼ és szénatom közötti kötés 219, ∼ok közötti kötés jelölése 25 | l. kapcsolódás egyetlen ∼hoz, központi ∼ fémek | ∼ egymás közötti vegyületei 11 | l. alkáli∼, alkáliföld∼, átmeneti∼, fôcsoportban lévô ∼, nem∼, ritkaföld∼ fém-fém kötés 29, 35, 162, 181, 190, 232

392


fémközpontokat összekötô ligandum 221 fémorganikus vegyületek 31, 160, 165, 169, 219 | ∼ nevezéktana 160, 219, 221, 251 fém-szén kötés 222, 224, 234 | ∼t képzô ligandum 227 fémvegyület 158 ferde kereszt 264 ferde törtvonal 30, 88 fizikai-kémiai definíciók 14 fizikai-kémiai jelölések 14 foglaltság 262 | l. hely ∼a fogszám 159 folyékony fázis 259 forgási szimmetriatengely 189, 202 formális | ∼ iontöltés 72, ∼ koordinációs vegyület 65, ∼ oxidációs állapot 37, ∼ oxidációs szám 222, ∼ töltés 264 Fourcroy 1 fôcsoport 56, 102 | ∼ elemei 219, 251, 254, ∼ fémei 252, ∼ kiválasztása 48 | l. jellemzô ∼ fôgyûrû 130 fôlánc 60, 130 | ∼ kiválasztása 113 fôvegyérték 157, 158 funkcionális helyettesítés 91 | ∼es név 152–155, ∼es nevezéktan 148, 154 funkcionális szerves kémiai nevezéktan, 150, 155 funkciós csoport 18 funkciós végzôdés 248 G gazda | ∼kristály 269, ∼mátrix 270, ∼molekula 271 genfi konferencia (1892) 2 geometria | ∼i elôtag 17, 27, 38, 286, ∼i elrendezôdés 193, ∼i izomer 192, ∼i szerkezet 194 | l. ideális ∼, koordinációs ∼, közeli ∼, molekula ∼ja, tetraédertôl eltérô ∼

gerjesztett | ∼ állapot 73, ∼ molekuláris állapot 40, ∼ nukleáris állapot 40 gondolatjellel áthúzott kerek zárójel 61 görög ábécé 39 görög betû 39, 53, 56, 62, 92, 106, 210, 211, 266, 271 grafit interkalációs vegyülete 3 gúla 193 | l. ideális ∼ Guyton de Morveau 1 Gy gyök 118, 122, 132 | ∼ képlete 73, ∼ neve 31, 75, 76, 311, ∼pont 77, 79, 80, ∼pont jelölése 13, 25 | l. alaphidridbôl származó ∼, elemnevek ∼e, szubsztituált ∼, többszörös ∼ gyûjtônév 57 gyûrû 177, 230 | ∼atom 212, ∼konformáció 212, ∼ központi atomja 252, ∼s fémvegyület 229, 233, ∼s ligandum 237, ∼s nevezéktan 21, 382, ∼s szerkezet 109, 190, ∼s szerkezet kiválasztása 121, ∼s vegyület 7, 18, 121, ∼t alkotó polioxosav 147 | l. fô∼, kelát∼, szervetlen ∼, π-kötésû ∼ H hajlásszög | l. csavarvonal ∼e hajlított elrendezés 193 hajlított poliéder 193 halogének 57 halogenidek 57 Hantzsch−Widman | ∼-név 46, 94, ∼-nevezéktan 42, 99, 103, ∼-rendszer 96, 104–106, 109, 255 haptacitás 39 hapto-nevezéktan 221, 237 hármas fém-szén kötés 233 hármas koordináció 193, 194 hármas kötés 233 | ∼t képzô fém-


-szén ligandum 234 három betûbôl álló vegyjel 51 háromdimenziós szerkezet 4 három fématommal képzett híd 228 háromfogású tengely 212 háromfogú kelátképzôdés 159, 160, 171 háromfogú ligandum 159 hárommagvú központi atom 162 hárommagvú szerkezet 183 háromszög 193, 194, 196 | ∼alapú polibórpoliéder 189, ∼alapú poliéder 189, ∼-molekula 197, ∼szerkezet 197, ∼û sík 193 hasáb | l. trigonális ∼ használható alternatív név 225, 228, 235, 239 használható régi név 78, 80, 135, 138, 152 használható rövidített hidrogénnév 151 hatfogú ligandum 216 hatos koordináció 195 hélix, l. csavarvonal hely | ∼ foglaltsága 262, ∼köz 33, 88, 181, 232, ∼szimmetria 271 | l. atom üres ∼e, dodekaéderes ∼, hiba∼, interszticiális ∼, ion üres ∼e, koordinációs ∼, kristály∼, oktaéderes ∼, rács∼, szimmetria∼, tetraéderes ∼, tetraéderes koordinált ∼, üres ∼ helyettesítés | ∼es elôtag 101, 103, 104, 109, ∼es nevezéktan 42, 107, 255 | l. bór-hidrid vázbeli ∼e, funkcionális ∼, hidrogén ∼e, váz∼ helyjel 5, 39, 41, 115, 116, 131, 179, 184 | ∼pár 130 | l. betûs ∼, híd∼, központi atom ∼e helyszám 27, 35, 93, 118, 120, 130, 147, 170, 184, 227, 232–234, 242, 244, 252, 255 | ∼sorozat 111 | l. központi atom ∼a, ligandum∼ helyzet | l. koordinációs ∼, oxigén ∼e, transz-∼ helyzetjel | l. CEP-∼, csomóponti ∼, sztereokémiai ∼, térbeli ∼

393

heptagonális bipiramis 193, 196 heteroatom 102, 107, 238, 255 | ∼ok felsorolása 104, ∼os anion 382, ∼os lánc 102, ∼os telítetlen rendszer 238 heteroborán 107, 108 heterociklusos rendszer 224, 234 heteroelemek közötti kötés 236 heterokétmagvú koordinációs vegyület 231 heteronukleáris | ∼ aciklusos alaphidrid 101, ∼ alaphidrid 101, ∼ klaszter 177, ∼ lánc 102, ∼ monociklusos alaphidrid 103, ∼ policiklusos alaphidrid 109 heteropoliatomos anion 78, 80 heteropoliatomos kation 78 heteropolioxoanion 151 hetes koordináció 195 hexagonális bipiramis 193, 195 hexagonális rendszer 55 hexahedro- 190, 286 hexaprizmo- 286 hiba | l. rács∼ hibahely 262 | ∼es klaszter 266, ∼ jelölése 265, ∼kémia 264 | l. Kröger−Vink-féle ∼, Wadsley-∼ híd | ∼at tartalmazó kétmagvú fajta 125, ∼ban lévô atom 130, ∼ban lévô hidrogénatom 101, 108, 113, ∼ban lévô ligandum 39, 48, 125, ∼csoport 126, ∼fô 130, ∼helyjel 180, ∼index 162, 179, 277, ∼kapcsolás 162, ∼kötés 222, 229, ∼kötések száma 36, ∼kötéses fémkomplex 177, ∼szám 130 | l. három fématommal képzett ∼, két fématommal képzett ∼, több fématommal alkotott ∼ hídképzôdés 161, 228, 229 | l. többszörös ∼

hídképzô | ∼ csoport 161, ∼ ligandum 222, 227, 231, 232, 244, ∼ szerves ligandum 222 | l. többszörös ∼ hídligandum 28, 138, 160–162, 179 | ∼ok ábécérendje 179

394


hidrát 88 hidrid | l. addicionált ∼, alap∼, egymagvú ∼, lánc∼, telítetlen homonukleáris aciklusos ∼ hidrogén | ∼atomok eloszlása 101, ∼atomok száma 96, ∼ helyettesítése 113, ∼ izotópjai 53, ∼izotópok neve 77, ∼ könnyûizotópja 53, ∼ mint anionos ligandum 165, ∼-nevezéktan 13 | l. kiemelt ∼ hidrogénezés foka 104 hidrogénnév 26, 81, 135, 137, 148, 150, 151 hidron 53 | ∼ eltávolítása 70, 237, ∼t vesztett oxosav 81 | l. addicionált ∼ hidroxid | l. kettôs ∼ hifo- 97, 286 homoatomos vegyület 311 homogenitási tartomány 259 homológ sor 267 homológ vegyület 268 homonukleáris | ∼ alaphidrid 93, 94, ∼ klaszter 177, ∼ láncalapnév 102, ∼ policiklusos alaphidrid 96 homopolianion 10, 86 homopoliatomos | ∼ anion 78, 80, ∼ kation 77, ∼ összetevô 86 homopolinukleáris alaphidrid 93 homopolioxoanion 151 I, Í -i 280 -id 5, 10, 11, 57, 75, 78, 79, 81, 116, 117, 122, 131, 165, 222, 280 ideális | ∼ geometria 196, ∼ gúla 201, ∼ kristály 259, ∼ összetétel 259, 262, ∼ összetételû szerkezet 262, ∼ szabályos kristály 264, ∼ szerkezet 262 -ido 11, 165, 222, 237, 251, 280 iker | ∼kapcsolat 269, ∼sík 269 ikozahedro- 190, 286

-il 118, 119, 223, 234, 237, 251, 254, 280 -ilén 233, 280 -ilidén 118, 119, 233, 234, 237, 280 -ilidin 118, 233, 234, 280 -ililidén 280 -ilium 115, 281 -in 94, 104, 281 -inán 104, 281 -inát 281 -ináto 281 index | l. alsó ∼, felsô ∼, híd∼, konfigurációs ∼ -ines 281 Ingold 49, 198, 213 -inid 281 -inil 281 -inin 104, 281 -init 281 -inito 281 -inium 281 -ino 281 -inoil 282 -inos 282 interkaláció 270 | ∼s vegyület 270 intermedier kristályos fázis 259 International Union of Crystallography 271 International Union of Pure and Applied Chemistry, l. IUPAC International Union of Pure and Applied Physics, l. IUPAP interpunkció 5 interszticiális | ∼ atom 265, ∼ hely 263, ∼ ion 265, ∼ szilárd oldat 262 inverzió 211 -io 282 ion 2, 122, 137 | ∼ neve 75, 76, 137, 311, ∼ok száma 122, 266, ∼os rész 166, ∼os szilárd anyag 177, ∼töltés 3, 17, 52, 63, 167, 181, ∼ üres helye 265 | l. alaphidridbôl származó ∼, ellen∼, interszticiális ∼, koordinációs ∼, polimer ∼, vendég∼


-irán 104, 282 -irén 104, 282 -iridin 104, 282 -irin 104, 282 irracionális szám 267 ismétlôdô egység 60, 61 -it 11, 78, 122, 165, 282 -ito 11, 122, 165, 282 -ium 10, 52, 79, 132, 249, 282 IUPAC (International Union of Pure and Applied Chemistry) 2, 51, 135, 251 | ∼ Council 51 IUPAP (International Union of Pure and Applied Physics) 51 -i végû név 46, 131, 382 izomer 193 | l. cisz-∼, diasztereo∼, fac-∼, geometriai ∼, mer-∼, optikai ∼, sztereo∼, transz-∼ izotóp 53, 213 | ∼osan helyettesített vegyület 26, 70, ∼osan jelzett vegyület 71, ∼osan módosított vegyület 3, 49, 61, 88 | l. hidrogén ∼jai, hidrogén könnyû∼ja J jel | l. A ∼, CEP-∼, CEP szerkezeti ∼, C ∼, CSU-∼, hely∼, kiralitási ∼, mínusz∼, Pearson-∼, plusz∼, poliéder∼, R ∼, S ∼, szerkezeti ∼, tércsoport ∼e, üres hely ∼e, vegyülettípus dôlten szedett ∼e jellemzô csoport 254 jellemzô fôcsoport 110 jelölés | l. állapot ∼e, C/A ∼, fématomok közötti kötés ∼e, fizikai-kémiai ∼, gyökpont ∼e, kötési helyzet ∼e, krisztallográfiai hely ∼e, Kröger−Vink-féle ∼, ligandum ∼e, oktaéderes helyzet ∼e, oxidációs szám ∼e, összetevôk arányának ∼e, Pearson-∼, speciális kémiai kötés ∼e, szerkezeti típus ∼e, sztereokémiai ∼, töltés ∼e, von Baeyer-∼ jobb alsó index 34, 52, 73, 179, 227, 262

395

jobb felsô index 30, 34–37, 39, 41, 52, 63, 73, 92, 106, 126, 167, 230, 237, 264, 266 jobbmenetû csavarvonal (jobbmenetû hélix) 210–212 K kalkogének 57 kalkogenidek 57 kapcsolódás | ∼ egyetlen fématomhoz 228, ∼i mód 237, ∼ jellemzése 221 | l. kelát típusú ∼ kapcsolódó ligandum 157 kapcsos zárójel 18, 27, 167, 264 kappa 179 | l. κ kappa-konvenció 39, 159, 168, 169, 176, 180, 221, 230 karbociklusos gyûrû 247, 250 -karboxilsav 110 katalógus 260 katéna- 98, 286 katéna 129, 132 katénaciklát 132 katénaciklus 129, 132 katénadiciklium 132 katenát 132 katénium 132 kation 2, 44, 77 | ∼ neve 10, ∼ok ábécérendje 48, ∼os központ 120, ∼os ligandum 122, 165 | l. alaphidridbôl származtatott ∼, egyatomos ∼, heteropoliatomos ∼, homopoliatomos ∼, poli∼, szubsztituált ∼, többatomos ∼ kelát | ∼ és hídképzô ligandum 222, ∼képzés 227, ∼komplex 204, ∼ típusú kapcsolódás 252 kelátgyûrû 160, 210, 212, 231 | ∼ abszolút konfigurációja 39, ∼ donoratomja 212, ∼ elnevezése 230, ∼ konformációja 212, ∼pár 212 kelátképzô | ∼ kétfogú ligandum 220, ∼ ligandum 159, 222, 227, 229

396

kelátképzôdés 157, 159, 221 | l. háromfogú ∼, kétfogú ∼, négyfogú ∼ kémia | ∼i ikerfázis 267, ∼i ikerkristály-képzôdés 269, ∼i nevezéktan 17, ∼i összetétel 203, 260, ∼i terminológia 14 | l. analitikai ∼, bioszervetlen ∼, hibahely∼, makromolekuláris ∼, sztereo∼, topo∼ képlet 44 | ∼ típusai 59 | l. általánosított só∼, gyök ∼e, koordinációs vegyület ∼e, közelítô összetételt megadó ∼, lineáris ∼, molekula∼, nemsztöchiometriai fázis ∼e, prototípus ∼e, síkban ábrázolt ∼, szerkezeti ∼, szilárd oldat ∼e, tapasztalati ∼, tércsoport ∼e, többatomos ligandum ∼e, többmagvú koordinációs vegyület ∼e kerek zárójel 18, 22, 24, 122, 166–168, 181, 194, 197, 232, 261, 262, 264, 266 két fématommal képzett híd 228 kétfogú kelátképzôdés 159, 160 kétfogú ligandum 159 két központi atom 251 kétmagvú központi atom 162 kétmagvú vegyület 121, 124, 126, 167, 233 kettes koordináció 193 kettôs fém-szén kötés 233 kettôs hidroxid 38 kettôs kötés 233 | ∼t képzô fém-szén ligandum 234 kettôs ligandum 250 kettôs oxid 31, 38 kettôspont 30, 31, 49, 130, 180, 232, 244 kettôs só 31, 48 keverék 259 | l. szilárd ∼ kiemelt hidrogén 43, 101, 104 kilences koordináció 196 királis | ∼ egység 192, ∼ központ 39, ∼ szénvegyület 49, 213 kiralitás 204–206, 212 | ∼i jel 209 | l. konfiguráció ∼a kisbetû 44, 70 | l. dôlt ∼


kissé torzított rács 271 kitérô egyenes 210, 212, 217 | ∼ konvenciója 204, 207, 210, 212, ∼-pár 211 kiválasztás | l. fôcsoport ∼a, fôlánc ∼a, gyûrûs szerkezet ∼a, központi atom ∼a, láncszerkezet ∼a klado- 97, 286 klaszter 27, 99, 162 | l. heteronukleáris ∼, hibahelyes ∼, homonukleáris ∼, klozo-∼, nemlineáris ∼, nido-∼, poliéderes ∼, többmagvú ∼ klatrát 31, 62, 69 klozo- 97, 98, 107, 286 | ∼klaszter 100, ∼szerkezet 98, 99 kocka 190, 193 komplex | ∼ anion 2 | l. biszháromfogú ∼, biszkétfogú oktaéderes ∼, cisz-biszkétfogú ∼, donor-akceptor ∼, hídkötéses fém∼, kelát∼, libikóka∼, nemszimmetrikus kétmagvú ∼, oktaéderes ∼, pszeudotetraéderes fémorganikus ∼, síknégyzetes ∼, többmagvú ∼, triszkétfogú ∼, triszkétfogú oktaéderes ∼, π-∼ kondenzált gyûrûs ligandum 237 kondenzált policiklusos szénhidrogén 224 konfiguráció 157, 192, 197, 210–212 | ∼ kiralitása 212 | l. abszolút ∼, kelátgyûrû abszolút ∼ja, relatív ∼ konfigurációs index 37, 157, 197–199, 201–203, 207, 209, 213, 215 konformáció 210–212 | l. gyûrû∼, kelátgyûrû ∼ja konvenció | l. C/A ∼, éta-∼, felsôvesszô-∼, kappa-∼, kitérô egyenes ∼ja, lambda-∼, mû-∼, R/S ∼, η-∼, κ-∼, λ-∼, µ-∼ koordináció 236 | ∼ elmélete 158 | l. egyfogú ∼, hármas ∼, hatos ∼, hetes ∼, kettes ∼, kilences ∼, négyes ∼, nyolcas ∼, oldalirányú ∼, ötös ∼ koordinációs | ∼ csoport 22, ∼ egység 12, 157, 158, 192 | ∼ egység összetétele 192, ∼ geometria 157, 193, ∼ hely 198,

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ ∼ helyzet 195, ∼ ion 19, 20, ∼ kötés 230, 231, ∼ oktaéder 199, ∼ poliéder 157, 159, 193, 197, 205, 218, ∼ polimer 177, ∼ sík 207, ∼ sokszög 193, ∼ típusú additív név 184 koordinációs kémiai nevezéktan 3, 7, 161 koordinációs szám 157–159, 201, 220 koordinációs vegyület 3, 19, 21, 48, 157–218, 193 | ∼ elnevezése 163, ∼ képlete 44, 48, 157, 167, 177, ~ kiralitása 157, ∼ neve 48, 157, 164, ∼ nevezéktana 147, 160, ∼ összetétele 162 koordinálódó atom 196, 218, 231 koordinált központi atom 183 koordinált víz 167 kovalens kötés 223 kötés | ∼elmélet 205, ∼i helyzetjel jelölése 38, ∼mód 220, ∼ polaritása 219 | l. agosztikus ∼, fématom és szénatom közötti ∼, fém-fém ∼, fém-szén ∼, hármas ∼, hármas fém-szén ∼, heteroelemek közötti ∼, híd∼, kettôs ∼, kettôs fém-szén ∼, koordinációs ∼, kovalens ∼, kumulált kettôs ∼, maximális számú, nem kumulált kettôs ~, nem állandó ~, nem kumulált kettôs ∼, telítetlen csoporthoz kapcsolódó ∼, telítetlen molekulához kapcsolódó ∼, többszörös ∼, többszörös fém-fém ∼, többszörös fém-szén ∼, δ-~, π-∼, σ-∼ kötésszám 92, 93 | l. nem állandó ∼ kötôatom 159, 178, 183, 184, 198, 200, 202, 207, 212, 230 | ∼-eloszlás 215, ∼ok száma 221, ∼ prioritása 49, 205, ∼ prioritási száma 201, 203, 205, 206, ∼ú ligandum 185, ∼ vegyjele 179 | l. CIPprioritású ∼ kötôjel 27, 194, 197, 202, 244 | l. nagy∼ kötôszénatom 231 közbensô tag 5, 17, 154 közeli geometria 196 közelítô összetételt megadó képlet 260 közös normális 210, 212

397

központ | ∼i fématom 221, 222, ∼i szerkezeti egység 189 | l. anionos ∼, bipiramisos ∼, kationos ∼, királis ∼, libikóka∼, oktaéderes ∼, poliéder∼, tetraéderes ∼, tetraéderes fém∼, trigonális bipiramisos ∼, trigonális piramisos ∼ központi atom 2, 7, 18, 38, 46, 65, 77, 126, 157, 158, 164, 167–169, 178, 181, 184, 185, 190, 193, 196–199, 201, 205, 206, 218, 220, 222, 229, 231, 232, 237, 256 | ∼ helyjele 31, 179, 180, 181, ∼ helyszáma 179, 183, ∼ kiválasztása 121, ~ koordinációs száma 194, ∼ neve 166, ∼ok felsorolása 46, 65, ∼ok nevének sorrendje 127, ∼ok prioritása 126, ∼ok sorrendje 164, 255, 256, ∼ számozása 183, ∼ vegyjele 181 | l. egynél több ∼, elem neve heteroatomos anion ∼jaként, gyûrû ∼ja, hárommagvú ∼, két ∼, kétmagvú ∼, koordinált ∼, négymagvú ∼, több ∼ központozás 5, 49 kristály | ∼hely 262, ∼mátrix 269, ∼os anyag 24, ∼os fázis 2, ∼rács 271, ∼rendszer 38, 266, 271, ∼rendszerre utaló rövidítés 62, ∼sík 269, ∼szerkezet 271 | l. gazda∼, ideális ∼, ideális, szabályos ∼, nemsztöchiometriai ∼, rendezett ∼, szabályos ∼ krisztallográfiai | ∼ hely jelölése 263, ∼ nyírási vektor 269, ∼ szerkezet 269, ∼ torzulás 270 krisztallográfiailag torzított fázis 267 Kröger−Vink | ∼-féle hibahely 265, ∼-féle jelölés 30, 262, ∼-féle rendszer 23, 41 kumulált kettôs kötés 39 kvadro- 190, 286 kvaterner vegyület 65 kvázikémiai | ~ egyenlet 266, ∼ egyensúly 262, ∼ reakció 263, 266 κ

κ (kappa) 36, 39, 168, 184, 243, 244, 286 κ-konvenció 169, 221, 230, 231, 256

398


L lambda, l. λ és Λ lambda-konvenció 39 lánc 177, 230 | ~ alakú alaphidrid 233, ∼hidrid 103, ∼nevezéktan 21, 382, ∼ot alkotó polioxosav 147, ∼ot és gyûrût tartalmazó vegyület 121, 129, ∼szerkezet 190, ∼szerkezet kiválasztása 121, ∼végzôdés 233, ∼vegyület 7, 18, 60, 67, 121 | l. alap∼, fô∼, heteroatomos ∼, heteronukleáris ∼, oldal∼, szervetlen ∼ lantanoidák 57, 250 lapcentrált rács 55 Lavoisier 1 legmagasabb rangú szubsztituens 110 Lewis | ∼-bázis 222, ∼-sav 222 libikóka 193, 194, 196 | ∼komplex 207, ∼központ 207, ∼rendszer 203, ∼szerkezet 197 ligandum 5, 7, 18, 44, 65, 131, 158, 159, 176, 183, 184, 197, 201, 206, 207, 218, 220–222, 236, 237, 256 | ∼ alternatív neve 164, ∼ donoratomja 221, ∼ elhelyezkedése 197, ∼ fogalma 157, ∼ fogszáma 35, 36, 39, ∼ helyszáma 244, ∼ jelölése 122, ∼képzô atom 220, 232, 242, ∼képzô szénatom 221, ∼-kötôatom 185, ∼ok ábécérendje 65, ∼ok prioritása 213, ∼ok sorrendje 45, 48, ∼ok sorrendje a névben 2, 164, ∼ok száma 164, ~ok szerkezeti képlete 299, ∼rövidítés 69, 167, 289, ∼ szisztematikus neve 164, ∼ vegyjele 167 | l. anionos ∼, anionos szerves ∼, egyenes láncú hatfogú ∼, egyenes láncú négyfogú ∼, egyfogú ∼, egynél több kötéssel kapcsolódó ∼, fémközpontokat összekötô ∼, fém-szén kötést képzô ∼, hármas kötést képzô fém-szén ∼, háromfogú ∼, hatfogú ∼, híd∼, hídban lévô ∼, hídképzô ∼, hídképzô szerves ∼, hidrogén mint anionos ∼, kapcsolódó ∼, kati-

onos ∼, kelát- és hídképzô szerves ∼, kelátképzô ∼, kelátképzô kétfogú ∼, kétfogú ∼, kettôs ∼, kettôs kötést képzô fém-szén ∼, kondenzált gyûrûs ∼, kötôatomú ∼, lineáris négyfogú ∼, négyfogú ∼, oldalhelyzetben koordinálódó ∼, ötfogú ∼, semleges ∼, semleges molekulának tekintett ∼, semleges szerves ∼, szerves ∼, telítetlen heterociklusos ∼, telítetlen szerves ∼, terminális ∼, többfogú ∼, több kapcsolódási pontú ∼, többszörös ∼, transz-helyzetû ∼, π-koordinációjú ∼ ligandumnév 122, 164, 184, 229, 230, 237 | ∼ek ábécérendje 184, ∼ rövidítése 23, 167 lineáris | ∼ elrendezés 193, ∼ képlet 29, 60, 61, 64, 167, ∼ négyfogú ligandum 65, 197, ∼ poliéder 193 λ

λ (lambda) 39, 92, 106, 211, 286 λ-konvenció 37, 253 Λ

Λ (lambda) 39, 204, 211, 212, 286

M magánhangzó | ∼-elhagyás 34 | l. terminális -a ∼ magreakció írásmódja 52 Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya 51 makrociklus 197 makromolekuláris kémia 14 mátrix | l. gazda∼, kristály∼ maximális számú, nem kumulált kettôs kötés 105 meghatározatlan képletû elem 53 meghatározott molekulaképletû allotrop 54


mellékvegyérték 157, 158 mer- (meridionális) 197, 199, 286 | ∼izomer 199, ∼szerkezet 199 meridián 199 merôleges sík 201, 206 mértékegységek 14 metallocén 248 | ∼ek nevezéktana 247, 249, 250, ∼es szubsztitúciós csoportnév 248, ∼ származékai 248, ∼terminológia 252 metastabilis intermedier kristályos fázis 259 minden lapon centrált rács 55 mínuszjel 28 módosított izotóp-összetételû vegyület 53, 70 módosulat | l. allotrop ∼, elem kristályos allotrop ∼a, polimorf ∼, szilárd allotrop ∼ moduláció | l. alapszerkezet ∼ja modulált szerkezet 267 molekula 2 | ∼ geometriája 204, ∼képlet 19, 59, 76, ∼ neve 311, ∼váz 129, ∼vegyület 137 | l. asszociált ∼, ciklusos ∼, gazda∼, polimer ∼, sík ∼, telítetlen ∼, vendég∼ monociklusos rendszer 255 monociklusos vegyület 188 monoklin rendszer 55 mû-konvenció 301 müon 53 müónium 53 µ µ (mû) 27, 39, 179, 180, 184, 222, 227,

231, 244, 287

µ-konvenció 227

N nagybetû 275 | dôlt ~ nagykötôjel 29, 88, 125, 232 négyes koordináció 193, 194

399

négyfogú kelátképzôdés 159, 160 négyfogú ligandum 159 négymagvú központi atom 162 négyzetes antiprizma 193, 195 négyzetes piramis 193–196 | ~os központ 206, ∼os rendszer 201 néhánymagvú vegyület 128 nem állandó kötés 37 nem állandó kötésszám 39, 253 nem állandó kötésszámú egymagvú alaphidrid 92 nem állandó kötésû hidrogénatom 42 nemesgázok 57 nemfémek 2 nemilleszkedô szerkezet 268 | ∼û vegyület 268 nem kumulált kettôs kötés 103, 105 nemlineáris klaszter 189 nemszimmetrikus kétmagvú egység 182 | ~ kétmagvú vegyület 126, ~ komplex 182 nemszisztematikus | ~ név 78, 80, 81, 138, ~ nevezéktan 78 nemsztöchiometriai | ∼ fázis 259, 260, 267, 270, ∼ fázis képlete 260, ∼ kristály 269, ∼ szerkezet 268, ∼ vegyület 3, 23, 35, 267 nettó töltés 161, 222 név | l. additív ∼, alap∼, alaphidrid ∼e, általánosított sztöchiometriai ∼, alternatív ligandum∼, anion ∼e, anion additív ∼e, anion alaphidridbôl származtatott ∼e, anionos ligandum ∼e, anionos ligandum szisztematikus ∼e, ásvány∼, -a típusú ∼, atom ∼e, biner vegyület sztöchiometriai ∼e, egyszerû sztöchiometriai ∼, elem ∼e, elem latin ∼e, elem magyar ∼e, elem rövidített ∼e, elem sztöchiometriai ∼e, félszisztematikus ∼, funkcionális helyettesítéses ∼, gyök ∼e, gyûjtô∼, Hantzsch−Vidman-∼, használható alternatív ∼, használható régi ∼, használható

400

rövidített hidrogén∼, hidrogén∼, hidrogénizotóp ∼e, homonukleáris láncalap∼, ion ∼e, kation ∼e, koordinációs típusú additív ∼, koordinációs vegyület ∼e, központi atom ∼e, ligandum∼, ligandum alternativ ∼e, ligandumok sorrendje a ∼ben, ligandum szisztematikus ∼e, metallocénes szubsztitúciós csoport∼, molekula ∼e, nemszisztematikus ∼, összetételi ∼, preferált IUPAC-∼, rövidített anion∼, sav szót tartalmazó ∼, semleges ligandum szisztematikus ∼e, 111-nél nagyobb rendszámú elem ∼e, szerkezetet leíró ∼, szerves ligandum ∼e, szervetlen anionos ligandum ∼e, szervetlen sav ∼e, szilárd fázis ∼e, szisztematikus ∼, sztöchiometriai ∼, szubsztituált szerves ligandum ∼e, szubsztitúciós ∼, szubsztituenscsoport ∼e, telítetlen csoport ligandum∼e, telítetlen molekula ligandum∼e, többatomos ion ∼e, többmagvú alap∼, többmagvú koordinációs vegyület ∼e, többszörös fém-fém kötést képzô ligandum ∼e, von Baeyer-∼ nevezéktan 2 | ~i eljárások 8, ∼i rendszerek 5, 17, ∼ nyelvtana 5 | l. additív ∼, átmenetielem fémorganikus vegyületének ∼a, borán∼, bór-hidridek ∼a, bórvegyület ∼a, C/A ∼, csomóponti ∼, elem szisztematikus ∼a, fázis ∼a, fémorganikus vegyület ∼a, funkcionális helyettesítéses ∼, gyûrûs ∼, Hantzsch−Vidman-∼, hapto-∼, helyettesítéses ∼, hidrogén-∼, kémiai ∼, koordinációs kémiai ∼, koordinációs vegyület ∼a, lánc∼, metallocének ∼a, nemszisztematikus ∼, océnium-∼, összetételi ∼, sav∼, szénhidrogén-∼, szerves kémiai ∼, szervetlen kémiai ∼, szilárd anyag ∼a, szisztematikus ~, sztereokémiai ∼, szubsztitúciós ∼, tetrapirrol ~a nido- 97, 98, 107, 287 | ∼klaszter 100 nitrogén-hidridek 3


Nomenclature of Inorganic Chemistry, Recommendations 2005 127 Nomenclature of Organic Chemistry, IUPAC Recommendations 10 nuklearitás 183 nuklid 27 | ∼jelek felsorolása 49, ∼ rendszáma 35, ∼ tömegszáma 35, 70 Ny nyírási sík 269 nyitott borán 101 nyolcas koordináció 195 O, Ó -o 165, 282 -océn 249, 283 -océndiil 248 -ocenil 248 -ocin 104, 283 océnium-nevezéktan 250 -océntriil 248 oct 263 -okán 104, 283 oktaéder 193, 195–197, 200 | ∼es hely 263, 264, ∼es helyzet jelölése 20, ∼es komplex 204, 215, ∼es koordinációs poliéder 159, ∼es központ 207, ∼es rendszer 199, 205 | l. koordinációs ∼ oktahedro- 190, 287 -ol 104, 110, 117, 283 -olán 104, 283 -olát 283 -oláto 283 oldalhelyzetben koordinálódó ligandum 236 oldalirányú koordináció 246 oldallánc 60, 130, 227 | ∼ hossza 130 oldat 259 | l. interszticiális szilárd ~, szilárd ~ oldószer 259


oldott anyag 259 -olidin 283 -on 283 -onán 104, 283 -onát 283 -onáto 283 -onil 283 -onin 104, 284 -onit 284 -onito 284 -ónium 284 -ono 284 -onoil 284 -onos 284 optikai izomer 192 optikailag aktív vegyület 24, 29, 73 óramutató járásával egyezô irány 189, 202, 204–207, 209 óramutató járásával ellenkezô irány 189, 202, 204–207, 209 -orán 284 -oril 284 -os 284 oxid 1 | l. kettôs ∼ oxidációs addíció 222 oxidációs állapot 2, 72, 160, 161, 222, 223, 264 oxidációs szám 17, 75–78, 84–86, 166–168, 220, 222 | ∼ jelölése 25 oxigén helyzete 11 oxoanion 177 oxosav 1, 138 | ∼ származéka 152, 154 | l. hidront vesztett ∼, szervetlen ∼ Ö, Ô összemérhetetlen | ∼ egység 268, ∼ fázis 268, ∼ modulált szerkezet 267, ∼ szerkezet 267 összemérhetô szerkezet 267, 268 összetétel 203 | ~i információ 4, ∼i név 11, 75, 165, ∼i tartomány 262, 267 | l. ideá-

401

lis ∼, kémiai ∼, koordinációs egység ∼e, koordinációs vegyület ∼e, sztöchiometriai ∼ összetételi nevezéktan 6, 75, 76, 251 összetett számnévi elôtag 41 összetevô | ∼k arányának jelölése 83 | l. elektronegativ ∼, elektropozitív ∼, homopoliatomos ∼, szerkezeti ∼ ötfogú ligandum 159, 216 ötös koordináció 195 P paraméter | l. rács∼ Pearson | ∼-jel 54, 55, 267, ∼-jelölés 38, 266 pentagonális bipiramis 193, 195, 203 pentahapto- 237 pentaprizmo- 287 periodicitás 267 periodusos táblázat 6, 46 | ∼ elemei 56, 288 piramis | l. négyzetes ∼, trigonális ∼ pluszjel 28 pniktidek 57 pniktogének 57 polianion 3 poliatomos anion 78 poli(bór-hidrid)-ek szerkezeti típusai 97 polibórvegyület 107 policiklusos rendszer 234 poliéder 194, 196, 204, 206 | ∼es klaszter 99, ∼es szimbólum 37, 38, ∼es vázszerkezet 107, ∼jel 193, 194, 196, 198, 199, 201, 203, 218, ∼központ 205 | l. hajlított ∼, háromszögalapú ∼, háromszögalapú polibór∼, koordinációs ∼, lineáris ∼, oktaéderes koordinációs ∼, síknégyzetes koordinációs ∼, tetraéderes koordinációs ∼ polikation 115 polimer 24, 59, 61, 63 | ∼ ion 63, ∼ molekula 177 | l. koordinációs ∼

402


polimorf 62 | ∼ módosulat 271 polimorfizmus 3, 62, 271 polinukleáris fajta 161 polioxosav 147 | l. gyûrût alkotó ∼, láncot alkotó ∼ politípus 271 pont 30, 31, 73, 130, 264 | ∼csoport 190 | l. gyök∼, kettôs~, sorközépre helyezett ∼ pontosvesszô 30, 33, 72, 180 Powell 189 preferált IUPAC-név 172 Prelog 49, 198, 213 primer vegyérték 157 primitív rács 55 prioritás 44, 46, 213 | ∼i sorrend 204, 205, 214 | l. CIP-∼, kötések ∼a, kötôatom ∼a, központi atom ∼a, ligandum ∼a prioritási szám 157, 198, 199, 200, 202, 204, 205, 207, 213 | ∼ok sorrendje 204, 205 prócium 53 proton 53 prototípus képlete 267 pszeudotetraéderes fémorganikus komplex 204 P-trigonális 55 π

π-komplex 236 π-koordinációjú ligandum 221, 246 π-kötés 159, 220, 236 | ∼û gyûrû 247

relatív konfiguráció 192 rendezett kristály 259 rendezett kristályszerkezet 270 rendszám 3, 52, 198, 204, 213, 215, 275 | l. elem ∼a, nuklid ∼a rendszer | l. amorf ∼, biner ∼, bipiramisos koordinációs ∼, biszkétfogú ∼, C/A ∼, CEP-∼, egymagvú koordinációs ∼, Ewens−Bassett-féle ∼, Hantzsch− Vidman-∼, heteroatomos telítetlen ∼, heterociklusos ∼, kristály∼, Kröger−Vinkféle ∼, libikóka∼, monociklusos ∼, monoklin ∼, négyzetes piramisos ∼, nevezéktani ∼, oktaéderes ∼, policiklusos ∼, romboéderes ~, rombos ~, síknégyzetes koordinációs ~, szabályos ~, számozási ∼, T-alakú ∼, tetragonális ~, többgyûrûs ∼, triklin ~, triszkétfogú ∼ réteges szerkezet 271 rezonanciaszerkezet 215 ritkaföldfémek 57 R jel 204, 205 római szám 37, 70, 72, 85, 160, 166, 168, 271 romboéderes rendszer 55 rombos rendszer 55 rövidítés 69, 168 | l. kristályrendszerre utaló ∼, ligandum∼, ligandumnév ∼e, szerves ligandum ∼e, vegyjeleket tartalmazó ∼ rövidített anionnév 150 R/S konvenció 203–205

R

S

rács 266 | ∼hely 262, ∼hely szimmetriája 262, ∼hiba 262, ∼paraméter 55, ∼szimmetria 271, ∼vegyület 88 | l. Bravais-∼, kissé torzított ∼, kristály∼, lapcentrált ~, minden lapon centrált ∼, primitív ~ reakció | ∼készség 219 | l. beékelôdési ∼, kvázikémiai ∼

sav 135 | ∼ funkcionális helyettesítéses származéka 152, ∼nevezéktan 12, 137, ∼ szisztematikus elnevezése 137, ∼ szót tartalmazó név 135 | l. alap∼, Lewis-∼, oxo∼, polioxo∼, szervetlen ∼ semleges | ∼ alapvegyület 249, ~ láncvegyület 129, ∼ ligandum 70, 122, 165,


239, ∼ ligandum szisztematikus neve 225, 228, 239, ∼ molekulának tekintett ligandum 237, ∼ szerves ligandum 224 sík | ∼ban ábrázolt képlet 61, ∼ molekula 193 | l. CS-∼, háromszögû ∼, iker∼, koordinációs ∼, kristály∼, merôleges ∼, nyírási ∼, szimmetria∼, trigonális ∼ síknégyzet 193, 194, 196, 197 | ∼es komplex 197, ∼es koordinációs egység 198, ∼es koordinációs poliéder 159, ∼es koordinációs rendszer 198, ∼es szerkezet 201 S jel 204, 205 só 2, 48 | l. kettôs ∼, többszörös ∼ sokszög 159 | l. koordinációs ∼ sorközépre helyezett pont 31, 62, 77, 122 sorrend | l. alaphidridek ∼je, elektronegativitási ∼, elemek ∼je, elemek vegyjelének ∼je, központi atomok ∼je, központi atomok nevének ∼je, ligandumok ∼je, prioritási ∼, prioritási számok ∼je, zárójelek ∼je speciális | ∼ kémiai kötésjelölés 29, ∼ kötési mód 220, ∼ számozási eljárás 234 specifikusan jelzett vegyület 20, 21, 71 stabilis intermedier kristályos fázis 259 standard sorrendi szabály 213 Stock-féle módszer 2 Sz szabad elektron 265 szabad lyuk 265 szabad vegyérték 223 | ∼û atom 229, 233, 234 szabályos kristály 264 szabályos rendszer 55 szakmai helyesírás 16, 28 szám | l. állandó kötés∼, arab ∼, atomok ∼a, felsô vesszôs prioritási ∼, fog∼, formális oxidációs ∼, hely∼, híd∼, hídkötések ∼a, hidrogénatomok ∼a, ionok ∼a, irracio-

403

nális ∼, koordinációs ∼, kötés∼, kötôatomok ∼a, kötôatom prioritási ∼a, ligandum fog∼a, ligandumok ∼a, oxidációs ∼, prioritási ∼, rend~, római ∼, töltés∼, tört oxidációs ∼, valós ∼ számnévi elôtag 5, 17, 25, 41, 75–77, 80, 93, 94, 96, 103, 104, 109, 110, 122, 125, 129, 150, 164–166, 170, 177, 179, 182, 183, 285 | ∼ használata 83 számozás 102, 233, 244 | ∼ iránya 102, 227, 234, 237 | ∼i rendszer 189, ∼i séma 224 | l. alaphidrid vázatomjának ∼a, atomok ∼a, CSU ∼a, deltaéder ∼a, központi atomok ∼a, szerkezet ∼a, vázatomok ∼a származék | l. alaphidrid ∼a, alaphidrid szubsztituált ∼a, metallocén ∼ai, oxosav ∼a, sav funkcionális helyettesítéses ∼a, szervetlen sav ∼a 104–109 rendszámú elemek neve 51 110 rendszámú elem neve 51 111-nél nagyobb rendszámú elemek | ∼ neve 277, ∼ vegyjele 277 111 rendszámú elem neve 51 szekunder vegyérték 157 szelektíven jelzett vegyület 21, 71 szendvicsszerkezet 247, 250 szenet nem tartalmazó alaphidrid 119 szénhidrogén | ∼-alapnév 102, ~-ligandum 250, ~-nevezéktan 96 | l. aciklusos ~, kondenzált policiklusos ~ szerkezet | ∼et leíró név 97, ∼ számozása 117, ∼típus jelölése 38 | l. alap∼, alaszerkezet szuper∼e, allotrop ∼, bipiramisos ∼, cisz-∼, cisz-biszkétfogú oktaéderes ∼, deltaéderes ∼, elágazó ∼, enantiomer ∼, félig összemérhetô ∼, geometriai ∼, gyûrûs ∼, háromdimenziós ∼, hárommagvú ∼, háromszög∼, hexagonális ∼, ideális ∼, ideális összetételû ∼, klozo-∼, kristály∼, krisztallográfiai ∼, lánc∼, libikóka∼, mer-∼, modulált ∼, nemilleszkedô ∼, nemsztöchiometriai ∼, összemér-

404

hetetlen ∼, összemérhetetlen modulált ∼, összemérhetô ∼, poliéderes váz∼, rendezett kristály∼, réteges ∼, rezonancia∼, síknégyzetes ∼, szendvics∼, szimmetrikus ∼, szuper∼, tetrahedro-∼, transz-∼, triangulo-∼, trigonális piramisos ∼, triszkétfogú ∼, végtelen adaptív ∼, Vernier -∼ szerkezeti | ∼ elôtag 17, 27, 38, ∼ információ 4, 62, ∼ jel 190, ∼ jellemzô 5, ∼ képlet 20, 59, 60, ∼ összetevô 162, ∼ típus 62, 97, ∼ típus jelölése 260 szerkezetre utaló elôtag 54, 74, 190, 196, 286 szerves kémiai nevezéktan 2, 21, 101, 105, 151 szerves ligandum 21, 224, 227 | ∼ elnevezési szabályai 219, ∼ neve 12, 178, ∼ rövidítése 69, 168 szervetlen | ∼ anionos ligandum neve 165, ∼ gyûrû 128, ∼ gyûrûs vegyület 3, ∼ lánc 128, ∼ láncvegyület 3, ∼ oxosav 67, ∼ sav 121, 135, 158, ∼ sav neve 135, ∼ sav származéka 135, ∼ vegyület 135 szervetlen kémiai nevezéktan 2, 33, 39, 135, 154 szilárd | ∼ állapot 62, ∼ allotrop módosulat 56, ∼ fázis 259, ∼ fázis neve 260, ∼ keverék 259, ∼ oldat 259, 266, ∼ oldat képlete 260 szilárd anyag 23, 30, 259 | ∼ nevezéktana 259, ∼ terminológiája 259 szim- 287 szimmetria | ∼hely 263, ∼sík 100, ∼tengely 99 | l. hely~, rács∼, rácshely ∼ja szimmetrikus | ∼ kétmagvú egység 124, 182, ∼ központi szerkezeti egység 189, ∼ szerkezet 184 szisztematikus név 5, 51, 135, 137, 138, 152, 260 szögletes zárójel 18, 19, 21, 61, 65, 129, 130, 158, 252, 264 sztereoizomer 190, 197–199, 203, 213, 215, 216 | ∼ pár 205


sztereokémia 157, 215 | ∼i elôtag 27, ∼i helyzetjel 26, ∼i jellemzô 194, ∼i jelölés 44, ∼i összefüggés 162 sztereokémiai nevezéktan 49 sztöchiometriai | ∼ arány 166, 177, ∼ fázis 259, 269, ~ hidrát 88, ∼ név 6, 75–77, 83, 96, 97, ∼ összetétel 236, 252, 259, ∼ vegyület 268 szubsztituált | ∼ alaphidrid 237, ∼ anion 117, ∼ gyök 119, ∼ kation 116, ∼ szerves ligandum neve 165 szubsztitúció | l. elektrofil ∼ szubsztitúciós | ∼ elôtag 116, ∼ név 83, 110, 121, 123, 155, ∼ utótag 231 szubsztitúciós nevezéktan 5, 39, 43, 78, 91, 94, 102, 110, 128, 135–137, 154, 185, 219, 249, 251, 253, 256 szubsztituens 5, 117, 204, 227, 234, 253 | ∼csoport 118, 119, 223, 230, 233, 237, 251, ∼csoport neve 238, 311, ∼csoportok felsorolása 45, ∼csoportot jelölô végzôdés 5 | l. legmagasabb rangú ∼ szuperszerkezet 267 σ

σ-elektronpár 159 σ-kötés 159, 220, 221, 236, 246

T T-alak 193, 194, 196 | ∼ú rendszer 203 tapasztalati képlet 19, 59, 75, 76 tárgymutató 4, 59, 64 tautomer 104, 149 telítetlen | ∼ csoport 238, ∼ csoporthoz kapcsolódó kötés 236, ∼ csoport ligandumneve 239, ∼ heterociklusos ligandum 237, ∼ homonukleáris aciklusos hidrid 94, ∼ molekula 238, ∼ molekulához kapcsolódó kötés 236, ∼ molekula ligandumneve 239, ∼ szerves ligandum 236


telített aciklusos szénhidrogén 233 telített monociklusos szénhidrogén 233 tengely | l. csavarvonal ∼e, forgási szimmetria∼, háromfogású ∼, szimmetria∼, vonatkoztatási ∼ tér | ∼beli helyzetjel 24, ∼beli jellemzô 5, ∼beli kapcsolat 285, ∼centrált rács 55, ∼csoport 55, ∼csoport jele 271, ∼csoport képlete 267 | l. üres ∼ terminális | ∼ -a magánhanzó 103, ∼ hidrogénatom 101, ∼ ligandum 48, 179, ∼ magánhangzó-elhagyás 103, ∼ szénatom 101 terminológia | l. cisz-transz ∼, kémiai ∼, metallocén∼, szilárd anyag ∼ja terner vegyület 65 tet 263 tetraéder 193, 194, 196, 197 | ∼es fémközpont 204, ∼es hely 263, 264, ∼es koordinációs poliéder 159, ∼es koordinált hely 263, ∼es központ 203–205, ∼tôl eltérô geometria 205 tetrafunkcionális makrociklus 171 tetragonális rendszer 55 tetrahapto- 237 tetrahedro- 184, 190, 287 | ∼szerkezet 189 tetrapirrol nevezéktana 3 -tiol 110, 117 tipikus elem 56 toldalék 17 topokémia 271 torzulás 194 | l. krisztallográfiai ∼ többatomos | ∼ ion neve 83, ∼ kation 77, ∼ ligandum 178, ∼ ligandum képlete 167 többféle kötésmód 242 több fématommal alkotott híd 242 többfogú ligandum 147, 159, 198, 208, 213, 215, 216, 230 többgyûrûs rendszer 130 több kapcsolódási pontú ligandum 233 több központi atom 178, 251

405

többmagvú | ∼ alaphidrid 111, ∼ alapnév 116, ∼ egység 12, 124, 184, 189, ∼ fémorganikus vegyület 255, ∼ klaszter 189, 233, ∼ komplex 164, 221, ∼ vegyület 11, 18, 29, 31, 46, 121 többmagvú koordinációs vegyület 177–179 | ∼ képlete 177, ∼ neve 177 többszörös | ∼ egyatomos összetevô 86, ∼ fém-fém kötés 233, ∼ fém-fém kötést képezô ligandum neve 235, ∼ fém-szén kötés 233–235, ∼ gyök 23, ∼ hídképzô 231, ∼ hídképzôdés 179, ∼ hídligandum 147, ∼ kötés 213, 236, ∼ ligandum 147, ∼ só 62, 69, 88 töltés 166 | ∼ jelölése 5, 34, 35, 264, ∼t jelölô végzôdés 5 | l. effektív ∼, effektív negatív ∼, effektív pozitív ∼, egységnyi effektív negatív ∼, egységnyi effektív pozitív ∼, egységnyi negatív ∼, egységnyi pozitív ∼, formális ∼, formális ion∼, ion∼, nettó ∼ töltésszám 17, 25, 75–79, 83, 84, 122, 132, 166, 178 töltött részecske 2 tömegszám 3, 52, 70, 213 | l. nuklid ∼a tört oxidációs állapot 72 tört oxidációs szám 85 törtvonal | l. ferde ∼ transz- 197, 198, 287 | ∼helyzet 198, 208, ∼helyzetû kötôatom 200, ∼helyzetû ligandum 200, ∼izomer 199, ∼szerkezet 198, 199 triangulo- 190, 287 | ∼szerkezet 189 tríciát 88 trícium 53 -trién 284 trigonális |∼ bipiramis 193, 195, 202, 209 | ∼ bipiramisos központ 205, ∼ hasáb 193, 195, 196, 209, ∼ piramis 193, 194, 196, ∼ piramisos központ 205, ∼ piramisos szerkezet 197, ∼ sík 205

406


trihapto- 237 -triid 284 -triido 227 -triil 227, 284 -triilium 115 -triium 284 triklin rendszer 55 triprizmo- 190, 287 triszkétfogú | ∼ komplex 210, ∼ oktaéderes komplex 212, ∼ rendszer 207, ∼ szerkezet 212 triton 53 U, Ú -uid 117, 284 -uido 284 -um 79 utótag 17, 136 | l. szubsztitúciós ∼ Ü, Û üres hely 261–263 | ∼ jele 262 üres tér 262 üveg 271 V valós szám 267 változó összetételû | ∼ fázis 261, ∼ kristályos fázis 3 váz | ∼atomok helyzetének jelölése 42, ∼atomok nevének felsorolása 46, ∼atomok számozása 46, ∼ban lévô bóratomot helyettesítô szénatom 66, ∼helyettesítés 7, 96, 254, ∼helyettesítéses nevezéktan 101| l. alapbór∼, bór∼, csomóponti ∼, molekula∼ végtelen | ∼ adaptív fázis 267, ∼ adaptív szerkezet 270, ∼ szerkezetû allotrop 56 végzôdés 5, 17, 104, 110, 118, 278 | l. alapvegyületet jelölô ∼, funkciós ∼, lánc∼,

szubsztituenscsoportot jelölô ∼, töltést jelölô ∼ vegyérték | l. fô∼, mellék∼, primer ∼, szabad ∼, szekunder ∼ vegyjel 51, 52, 59, 275 | ∼ek felsorolási rendje 59, 64, 167, ∼et tartalmazó rövidítés 70 | l. atom ∼e, donoratom ∼e, dôlt betûs ∼, elem ∼e, elem szisztematikus ∼e, három betûbôl álló ∼, kötôatom ∼e, központi atom ∼e, ligandum ∼e, 111-nél nagyobb rendszámú elem ∼e, szisztematikus ∼ vegyület | ∼ abszolút konfigurációja 213, ∼ konfigurációja 192, ∼ neve 311, ∼ összetétele 203, ∼típus dôlten szedett jele 271 | l. addíciós ∼, alap∼, általánosított addíciós ∼, átmenetielem ∼e, átmenetielem fémorganikus ∼e, átmenetifémet tartalmazó ∼, biner ∼, bizonytalan szerkezetû ∼, bór∼, donor-akceptor ∼, egymagvú ∼, félig összemérhetô ∼, fém∼, fémek egymás közötti ∼e, fémorganikus ∼, formális koordinációs ∼, grafit interkalációs ∼e, gyûrûs ∼, gyûrûs fém∼, heterokétmagvú koordinációs ∼, homoatomos ∼, homológ ∼, interkalációs ∼, izotóposan helyettesített ∼, izotóposan jelzett ∼, izotóposan módosított ∼, kétkomponensû ∼, kétmagvú ∼, királis szén∼, koordinációs ∼, kvaterner ∼, lánc∼, láncot és gyûrût tartalmazó ∼, módosított izotóp-összetételû ∼, molekula∼, monociklusos ∼, néhánymagvú ∼, nemilleszkedô szerkezetû ∼, nemszimmetrikus kétmagvú ∼, nemsztöchiometriai ∼, optikailag aktív ∼, polibór∼, rács∼, semleges lánc∼, specifikusan jelzett ∼, szelektíven jelzett ∼, szervetlen ∼, szervetlen gyûrûs ∼, szervetlen lánc∼, sztöchiometriai ∼, terner ∼, többmagvú ∼, többmagvú fémorganikus ∼, többmagvú koordinációs ∼, vizet tartalmazó addíciós ∼, Werner típusú ∼


vektor | l. CS-∼, krisztallográfiai nyírási ∼ vendég | ∼atom 271, ∼fajta 270, ∼ion 271, ∼molekula 271 Vernier-szerkezet 267, 268 vesszô 30, 32, 130, 170, 179, 180, 261 | l. felsô ∼, pontos∼ vizet tartalmazó addíciós vegyület 69, 88 vonatkoztatási tengely 189, 200–202, 205, 207, 209 von Baeyer | ∼-jelölés 96, 109, ∼-név 43

407

W Wadsley-hibahely 267 Werner 2 | ∼ típusú vegyület 121 Z zárójel 18, 19, 60, 123, 165, 178, 179, 215, 242, 244, 253 | ∼ek sorrendje 13, 18, 164, 167, ∼ használata 167 | l. gondolatjellel áthúzott kerek ∼, kapcsos ∼, kerek ∼, szögletes ∼

A MAGYAR KÉMIAI ELNEVEZÉS ÉS HELYESÍRÁS SZABÁLYAI. A IUPAC évi szabályai

Recommend Documents