A MAGYAR FRIZBI SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR FRIZBI SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

Elfogadva: 2004. január 23.

A Magyar Frizbi Szövetség Alapszabálya

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ (1) A Magyar Frizbi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) a Magyar Köztársaság területén a frizbi sportágban mûködõ társadalmi szervezetek szövetsége, amely a frizbi sporttevékenységet folytató társadalmi szervezetek tevékenységét összehangoló, munkájukat elõsegítõ, a frizbi sportágat irányító, önkormányzati elven alapuló, közhasznú szervezetként tevékenykedõ, érdekképviseleti tevékenységet is ellátó, valamint nyilvántartott tagsággal rendelkezõ országos szövetség. (2) A Szövetség a mûködését a sportról szóló 2000. évi CXLV.törvény (továbbiakban: Stv.), a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV.törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.törvény (továbbiakban: Etv.) alapján fejti ki.

2.§

(1) A Szövetség elnevezése: Magyar Frizbi Szövetség Rövidített elnevezése: MFSZ (2) A Szövetség nemzetközi neve: Hungarian Frisbee Association Rövidített elnevezése: HUFA (3) A Szövetség székhelye: 3600 Ózd, Bolyki fõút 75. I/1. (4) A Szövetség mûködési területe: Magyar Köztársaság (5) A Szövetség alapításának éve: 2004. (6) A Szövetség jelképe:

(7) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2


A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI 3.§ A Szövetség célja (1) A Szövetség a Magyar Köztársaság területén irányítja, szervezi és ellenõrzi a frizbi sportágban, mint közhasznú tevékenységben folyó tevékenységet, közremûködik az 2000. évi CXLV törvényben és az egyéb jogszabályokban meghatározott állami sportfeladatok ellátásában, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében, s ezen feladatok ellátása útján a frizbi sportág népszerûsítésére, fejlesztésére törekszik. 4.§ A Szövetség feladatai (1) A Szövetség kizárólagosan jogosult: a) megállapítani • a Szövetség szervezeti és mûködési szabályzatát, • a sportfegyelmi felelõsségrõl szóló szabályzatot, • a sportági versenyszabályzatot (a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág amatõr versenyrendszerét, és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit), • a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot, • gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatot, • a vagyoni értékû jogok hasznosításáról rendelkezõ szabályzatot. b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amator és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit; c) megrendezni a magyar (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát; d) meghatározni és kiadni a hazai és - a sportági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva - a nemzetközi versenynaptárt; e) muködtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken; f) megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetség, illetve a sportági külföldi szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez; g) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében; h) szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értéku jogok hasznosításának módjait és feltételeit; i) a h) pont szerinti vagyoni értéku jogok hasznosításáról szerzodést kötni, vagy a szerzodéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni.

3


(2) A Szövetség - az 1. pontban megállapított kizárólagos feladatokon, illetve jogosítványokon kívül a) meghatározza a sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki és gondoskodik ezek megvalósításáról; b) a jogszabályok és az 1. pont a) pontja szerinti szabályzatok alapján maga gondoskodik a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol; c) a jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsértõ sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza; d) meghatározza a sportlétesítmények - a sportág szempontjából történõ - használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket; e) meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai követelményeket; f) érvényesíti a doppingtilalmat; g) jogosult - a megfelelõ feltételek fennállása esetén - támogatási szerzõdést kötni a gyermek-, ifjúsági és sportminiszterrel (a továbbiakban: miniszter); h) a sportág céljainak elérése érdekében, a Szövetség egészére kiterjedõen jogosult támogatási illetve egyéb szerzõdéseket kötni; i) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidõsport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé; j) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közremûködik a tagok közötti viták rendezésében, elõsegíti a sportágban mûködõ sportszakemberek képzését és továbbképzését; k) ellátja a sportági nemzetközi szakszövetség alapszabályában, a jogszabályokban, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat.

A SZÖVETSÉG TAGSÁGA 5.§

(1) A Szövetség tagjai lehetnek a frizbi sportágban tevékenységet folytató sportszervezetek, feltéve, hogy a Szövetség jelen Alapszabályát elfogadják. (2) Szövetség pártoló, tiszteletbeli tagja lehet továbbá bármely természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, illetve jogi személy, amely a Szövetség jelen Alapszabályát elfogadja.

4


A tagság keletkezése, megszûnése

6.§ (1) A Szövetségbe való belépés, illetve a kilépés önkéntes. (2) A tag tagsági viszonya nyilvántartásba vétellel keletkezik, és a nyilvántartásból való törléssel szûnik meg. (3) A tagfelvétel kérdésében a Szövetség elnöksége határoz. Az elnökség a tagfelvételt nem tagadhatja meg, ha a kérelmezo a Szövetség alapszabályát magára nézve kötelezoen elfogadja, és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség Közgyuléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezést a következo közgyulés tárgyalni köteles. • • • •

(4) A Szövetségi tagság megszûnése: kilépéssel, kizárással, tagdíj határidõre való befizetésének felszólítás ellenére történõ elmulasztása esetén törléssel szûnhet meg. a tag jogutód nélküli megszûnése esetén megszûnéssel,

(5) A Szövetségbol való kilépést írásban kell közölni a Szövetség elnökségével. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól. (6) A Szövetség elnöksége a tagot kizárja, ha a tag a tevékenységével vagy mulaszásával a Szövetség célját súlyosan sérti, vagy veszélyezteti. (7) A sportágban tevékenységet folytató szervezet tagsága megszunik, amennyiben a sportágban muködo tevékenységét megszunteti. (8) A Szövetség a tagjairól nyilvántartást vezet, amelynek részletes szabályairól szabályzatban rendelkezik.

5


A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

7.§ (1) A tagok jogai: a) részt vehet a Szövetség tevékenységében, rendezvényein; b) részt vehet a közgyûlés határozatainak meghozatalában; c) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetõleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek mûködésével kapcsolatban, továbbá betekinthet a Szövetség irataiba, amennyiben az nem sérti más tagok jogos érdekeit; d) javaslatot tehet a Szövetség, a Szövetség szerveit és a sportágat érintõ kérdések megtárgyalására; e) tájékoztatást kérhet a Szövetség bármely tevékenységérõl.

(2) A tagok kötelezettségei: a) a sportág fejlõdésének és eredményességének elõsegítése; b) a Szövetség jelen Alapszabályának és egyéb szabályainak, szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatainak betartása, illetõleg betartásának biztosítása; c) a sportág népszerûsítése; d) a tagdíj határidõre való megfizetése. (3) A tag fent meghatározott jogait és kötelezettségeit megbízott képviselõje útján is elláthatja.

A SZÖVETSÉG SZERVEZETE 8.§ (1) A Szövetség szervei: • Közgyûlés • Elnökség • Felügyelõ Bizottság

6


(2) A Szövetség tisztségviselõi: • elnök • alelnök • titkár A Szövetség vezetõ tisztségviselõinek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok

9.§ (1) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b.) pont), valamint élettársa (továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elõnyben részesül, illetõleg a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatás. (2) Nem lehet a Szövetség felügyelõ szervének elnöke vagy tagja illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) az Elnökség elnöke vagy tagja, b) a Szövetséggel megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, c) a Szövetség cél szerinti juttatásaiból részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatást - illetve d) az a-c) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (3) A Szövetség vezetõ tisztségviselõje nem lehet az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig - vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

7


A KÖZGYÛLÉS

10.§ (1) A Szövetség legfelsõbb szerve a Közgyûlés, amelyet a tagok összessége alkot. A Szövetség közgyûlését évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyûlés ülését az elnökség hívja össze. A közgyûlés idõpontját a Szövetség elnökségének legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania, és annak helyérõl, pontos idejérõl, tervezett napirendjérõl és a beterjesztett javaslatokról a közgyûlésen szavazásra jogosultakat írásban értesítenie (meghívót küldenie) kell. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a közgyûlés helyérõl és idõpontjáról a hírközlési szervek útján vagy más megfelelõ módon kell tájékoztatni. A közgyûlésre a Szövetség elnöksége a részvételre jogosultakon kívül mást is meghívhat. (2) A közgyulésen szavazati joggal a tagok rendelkeznek. (3) A közgyulésen minden tag egy szavazattal rendelkezik. (4) A Szövetség tagjainak legkésobb a közgyulés megkezdésének idopontjáig írásban be kell jelenteniük azt a személyt, aki a (képviseleti) szavazati jogot gyakorolja.

A Közgyûlés határozatképessége 11.§ (1) A közgyûlés határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van. (2) Ha a közgyûlés az eredeti idõpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyûlést el kell halasztani, és 30 napon belüli idõpontban ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyûlést nem lehet ugyanazon a napon tartani, mint az eredetit. Az ismételten összehívott közgyûlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy azt az eredeti meghivó tartalmazta.

8


A Közgyûlés napirendje

12.§ elé. kell:

(1) A Közgyûlés napirendjét a Szövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyûlés (2) A Szövetség évi rendes közgyûlésének az alábbi napirendi pontokat tartalmaznia a) a Szövetség tevékenységérõl szóló elnökségi beszámoló jóváhagyása; b) a Szövetség pénzügyi helyzetérõl szóló beszámoló elfogadása; c) Felügyelõ Bizottság beszámolója; d) a közhasznúsági jelentés elfogadása; e) a Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatok.

(3) A Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatokat csak abban az esetben lehet napirendre tûzni, ha azokat a közgyûlés idõpontja elõtt legalább két héttel írásban az elnökség részére benyújtásra került. Az e határidõ után vagy a közgyûlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha a jelenlévõk többsége ezzel egyetért.

A Közgyûlés hatásköre 13.§ (1) A Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása, módosítása és elfogadása; b) nemzetközi szervezetbe való belépés és az abból történõ kilépés elhatározása; c) a Szövetség más szövetséggel való egyesülésének, szétválásának, valamint feloszlásának kimondása; d) az elnökség szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadása; e) a Szövetség éves költségvetésének és mérlegének elfogadása; f) a közhasznúsági jelentés elfogadása; g) a sportágfejlesztési programok elfogadása; h) az elnöknek, az alelnöknek, a titkárnak és a Felügyelõ Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása; i) a tagfelvétel, valamint a kizárás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása.

j) mindazok a kérdések, melyeket jogszabály vagy jelen Alapszabály a Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetõleg, melyeket a Közgyûlés a maga hatáskörébe von. 9


A Közgyûlés határozathozatala

14.§ (1) A Közgyûlés a határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlevõ szavazásra jogosultak több mint felének “igen” szavazatával hozza. (2) Az Alapszabály módosításához, valamint a 12.§ (2) bekezdésének b), c) pontjaiban meghatározott kérdésekben a határozat hozatalhoz a jelenlevõ tagok kétharmadának igen szavazata szükséges. (3) A Közgyûlés titkos szavazással hoz határozatot a Szövetség- 8.§ (2) bekezdésében meghatározott - tisztségviselõinek megválasztásakor, illetõleg bármely más esetben, ha azt a szavazásra jogosultak egyharmada indítványozza. Egyetlen jelölt esetén a Közgyûlés nyílt szavazással is dönthet a tisztségviselõ megválasztásáról. (4) A Közgyûlés ülésérõl jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a közgyûlésen elhangzott észrevételeket és javaslatokat, valamint a közgyûlési határozatokat. A jegyzõkönyvet a Közgyûlés elnöke és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá. (5) A Közgyûlés ülései nyilvánosak. A nyilvánosságot a Közgyûlés többségi határozattal korlátozhatja vagy kizárhatja.

A tisztségviselõk választása 15.§ (1) A Közgyûlés hatáskörébe tartozó tisztségviselõket (8.§ (2) bekezdés) a közgyûlés kettõ évre választja. (2) A választást napirendre tûzõ közgyûlés megkezdését megelõzõ egy hónappal a Szövetség elnöksége jelölõ bizottságot választ. A jelölõ bizottság köteles a Szövetség tagjai számára a tisztségviselõkre történõ jelölés lehetõségét megadni. Jelölt lehet az a személy, akit a jelölõ bizottság tisztségre jelöl, vagy aki a közgyûlésen jelenlevõ szavazásra jogosultak több mint felének igen szavazatával a jelölõ listára felkerül. (3) A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy elõször a Szövetség elnökét, alelnökét, titkárát, majd ezt követõen pedig a Felügyelõ Bizottság elnökét, majd tagjait kell megválasztani. 10


(4) Megválasztottnak az a tisztségviselõ tekinthetõ, aki a jelenlevõ szavazásra jogosultak több mint felének igen szavazatát megszerezte. Ha több jelölt esetén a Közgyûlés a szükséges döntést nem hozta meg, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt(ek) már nem vesz(nek) részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatokat meg nem szerzi. A Szövetség rendkívüli közgyûlése 16.§ (1) Rendkívüli közgyûlést kell összehívni: a) a Szövetség elnökségének többségi határozata alapján; b) ha a Szövetség tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével kívánja; c) ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli; d) ha a Szövetség elnöki tisztsége vagy a Felügyelõ Bizottság elnöki tisztsége bármilyen okból megüresedik, továbbá az elnökség létszáma kiválás következtében a megválasztottak egyharmadával csökken. (2) Rendkívüli közgyûlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétõl számított egy hónapon belül kell összehívni. (3) A rendkívüli közgyûlésre egyebekben a Szövetség rendes közgyûlésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

AZ ELNÖKSÉG 17.§ Az elnökség feladata és hatásköre (1) Az elnökség a Szövetség ügyintézõ és képviseleti szerve. A Szövetség tevékenységét két közgyûlés közötti idõszakban a Szövetség elnöksége irányítja. Az elnökség a Szövetség mûködését érintõ valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek jelen Alapszabály szerint a Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Közgyûlés saját hatáskörébe vont vagy a Szövetség más szerveinek hatáskörébe utalt.

11


(2) Az elnökség feladata, hatásköre: a) a Szövetség szervezeti és mûködési szabályzatának, gazdálkodási szabályzatának, valamint a sportág versenyszabályainak megállapítása és módosítása, b) a sportág fejlesztési programjának kidolgozása, c) a sportág felkészülési programjának jóváhagyása, d) a tisztségviselõk beszámoltatása, e) bizottságok létrehozása és megszüntetése - a Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével, f) a Szövetség által létrehozott bizottságok vezetõjének és tagjainak megválasztása, illetve felmentése, g) javaslat készítése a központi állami támogatás felosztására, h) a Szövetség Közgyûlésének összehívása, i) a Szövetség törvényes és alapszabályszerû mûködésének biztosítása és felügyelete, j) gondoskodás a közgyûlési határozatok végrehajtásáról, a végrehajtás ellenõrzésérõl, szükség szerint a végrehajtás kikényszerítésérõl, k) a Szövetség mûködésével, valamint a sportággal kapcsolatos szabályzatok megállapítása és módosítása - az Alapszabály kivételével, l) a szövetségi kapitány javaslata alapján a válogatott keretek kijelölése és felkészülési programjuk jóváhagyása, m) a Szövetség hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, illetõleg fegyelmi jogkör gyakorlása, n) mesteredzõi díj, valamint állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására javaslattétel, illetve a szövetségi elismerések adományozása, o) a sportág nemzetközi tevékenységének irányítása, nemzetközi kapcsolatainak szervezése, javaslattétel nemzetközi tisztségviselõk személyére, p) az éves költségvetési tervezet és a költségvetési beszámoló elõkészítése, és annak a Közgyûlés által történõ elfogadásáig a Szövetség gazdálkodása folyamatosságának biztosítása, q) az éves beszámoló elkészítésével egyidejûleg a közhasznúsági jelentés elkészítése, amely tartalmazza: · a számviteli beszámolót, · a költségvetési támogatás felosztását, · a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást, · a cél szerinti juttatások kimutatását, · a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi területi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól, és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét, · a Szövetség vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, valamint · a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet. 12


r) a bajnokságok és szövetségi versenyek kiírása, s) a sportág hazai és nemzetközi versenynaptárának jóváhagyása, t) a tagfelvételi kérelem elbírálása, u) a nemzetközi sporteseményeken való részvétel engedélyezése, rajtengedélyek kiadása, v) a Szövetségi testületek munkájának figyelemmel kísérése, w) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy jelen Alapszabály, továbbá a Szöevtség egyéb szabályzata, illetõleg a Szövetség Közgyûlése a hatáskörébe utal, vagy amelyeket az elnökség a hatáskörébe von.

Az elnökség tagjai 18.§ (1) Az elnökség létszáma 3 fõ: a) elnök, b) alelnök, c) titkár. (2) Az elnökségnek csak olyan nagykorú magyar állampolgár, illetõleg magyarországi bevándorlási engedéllyel rendelkezõ nem magyar állampolgár lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. (3) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b) észrevételi, javaslattételi lehetõség a Szövetség mûködésével, illetve a sportággal kapcsolatban, c) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggõ kérdésekben, d) javaslattétel a rendkívüli közgyûlés, elnökségi ülés összehívására, e) megbízás alapján a Szövetség képviselete, f) a Szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetõleg végrehajtása, g) folyamatos kapcsolattartás a Szövetség tagjaival és szerveivel, h) beszámolás az elnökségben vállalt feladatok végrehajtásáról. (4) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.

13


(5) Az elnökségi tagság megszûnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) visszahívással, d) elhalálozással. (6) Abban az esetben, ha az elnökség létszáma két közgyûlés közötti idõszakban 3 fõ alá csökken, új elnökségi tagok megválasztása céljából rendkívüli közgyûlést kell összehívni. Az elnökségi tagság kollektív megszûnése esetén - függetlenül annak formájára - az elnökség mindaddig hivatalban marad és ellátja feladatát, míg az új elnökséget meg nem választják.

Az elnökség mûködése 19.§ (1) Az elnökség maga állapítja meg munkatervét illetõleg készíti el az ügyrendjét. (2) Az elnökség az ügyrendben meghatározott idõszakonként - éves ülésterv alapján legalább havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, a titkár, vagy az elnökségi tagok kétharmada, az ok és a cél megjelölésével indítványozza azt. (3) Az elnökség ülései általában nem nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül csak a meghívott személyek lehetnek jelen. (4) Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg lehet hívni az Felügyelõ Bizottság elnökét. (5) Az elnökség üléseirõl jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek névsorát, az ülésen elhangzott észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A határozatokról az érintett szerveket és személyeket a jegyzõkönyv megküldésével egyidejûleg értesíteni kell. (6) Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyérõl, idõpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekrõl - az elõterjesztések megküldésével - legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgõs esetben az elnök rövidebb határidõt is megállapíthat.

14


(7) Az elnökség határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elhalasztott elnökségi ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben szereplõ kérdések vonatkozásában a jelenlevõk számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy azt az eredeti meghívó tartalmazta. (8) Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, a jelen levõ tagok több mint felének igen szavazatával hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt, az elnök távollétében ez a jog az ülést levezetõ elnökségi tagot illeti meg. (9) Az elnökség a jelenlevõ tagok kétharmadának igen szavazatával hoz határozatot: a) a Közgyûlés által átruházott hatáskör gyakorlása esetén, b) az ügyrendjében megállapított egyéb esetekben. (10) Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot, ha bármelyik elnökségi tag azt kéri.

AZ ELNÖK 20.§ (1) A Szövetség legfõbb tisztségviselõje az elnök. Az elnök az elnökség közremûködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét. (2) Az elnök feladatai: a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, a Közgyûlés elnöki tisztségének ellátása, b) a Szövetség képviselete, c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyûlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenõrzése, d) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyûlés, az elnökség, illetõleg a Szövetség egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe, e) önálló aláírási jogkör, és az elnökség utalványozási jogkörrel felruházott személyével együttes utalványozási jogkör gyakorlása; f) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetõleg a közgyûlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. (3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az alelnök vagy a titkár helyettesíti, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket magának fenntartott.

15


(4) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Szövetség más tisztségviselõjére átruházhatja.

A TITKÁR 21.§ (1) A Szövetség titkárságának operatív vezetõje a titkár, aki tevékenységét társadalmi megbízásként végzi. (2) A titkár feladata, és hatásköre: a) összefogja a Szövetség tevékenységét és irányítja annak hivatali, adminisztratív és gazdasági munkáját, b) egyezteti az elnökség és a bizottságok munkáját, c) megszervezi a Közgyûlés és az elnökség határozatainak végrehajtását, d) elõkészíti az elnökség üléseit, f) aláírási és együttes utalványozási jogkörrel rendelkezik, g) megbízás alapján képviseli a Szövetséget, h) a Szövetség mûködése gazdasági feltételeinek biztosításával összefüggõ menedzseri teendõk külön megbízás alapján történõ ellátása, i) tájékoztatja a hírközlõ szerveket a Szövetség tevékenységérõl, j) gondoskodik az elnökségi ülések jegyzõkönyveinek vezetésérõl, õrzésérõl, a határozatok nyilvántartásáról, k) gondoskodik a Szövetségi nyilvántartások vezetésérõl, l) végrehajtja az elnök, illetve az elnökség határozatait, m) figyelemmel kíséri a Szövetséget érintõ jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezheti a Szövetség határozatainak módosítását, n) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jelen Alapszabály vagy egyéb szabályzat, illetõleg a közgyûlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.

AZ ALELNÖK 22.§ (1) Az alelnök az elnökség jóváhagyásával alakítja ki felügyeleti jogkörét. (2) Az elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az alábbi sorrendben kell helyettesíteni: alelnök, titkár .

16


A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁG 23.§ (1) A Szövetség Közgyûlése két év idõtartamra elnökbõl, továbbá legalább kettõ és legfeljebb hat tagból álló ellenõrzõ testületet választ a Szövetség gazdálkodásának folyamatos ellenõrzésére. Az ellenõrzõ testület elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet. (2) A Felügyelõ Bizottság feladata: a) a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b) a köztestületek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelezõ elõírások, jogszabályok betartásának ellenõrzése, c) a tagdíjak befizetésének ellenõrzése, d) az éves gazdálkodásról szóló elnökségi beszámoló felülvizsgálata, e) a gazdálkodás célszerûségének, szabályszerûségének, az elõirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenõrzése, g) a Szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenõrzése. (3) A Felügyelõ Bizottság tagja a Szövetségben más tisztséget nem viselhet. (4) A Felügyelõ Bizottságnak nem lehet tagja a) a Szövetségben gazdasági feladatokat ellátó személy, b) aki a Szövetség elnökségének tagjaival, illetõleg a Szövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll (Ptk.685.§ b)) A Felügyelõ Bizottság tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. (5) A Felügyelõ Bizottság tevékenységét a Bizottság elnöke irányítja. (6) A Felügyelõ Bizottság éves ellenõrzési terv alapján dolgozik, melyrõl a Szövetség elnökségét tájékoztatja.

17


24.§ (1) A Felügyelõ Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. (2) A Felügyelõ Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, azokat megvizsgálni, a Szövetség tisztségviselõitõl tájékoztatást kérni. (3) A Felügyelõ Bizottság tagja a Szövetség vezetõ szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. (4) Az ellenõrzések megkezdésérõl a Felügyelõ Bizottság elnöke tájékoztatni köteles a Szövetség elnökét és titkárát. Az ellenõrzés során a Felügyelõ Bizottság a pénzügy-gazdasági, illetõleg a belsõ ellenõrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. (5) Az ellenõrzés tapasztalatairól a Bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétõl számított 15 napon belül tájékoztatja a Szövetség elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet. (6) A Felügyelõ Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetõ szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Szövetség mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszûntetése vagy következményeinek elhárítása illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel. (7) Az intézkedésre jogosult vezetõ szervet a Felügyelõ Bizottság indítványára - annak megtételétõl számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a vezetõ szerv összehívására a Felügyelõ Bizottság is jogosult. (8) A vizsgálatot követõ intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidõ elteltével számított 30 napon belül a Felügyelõ Bizottság utóvizsgálat keretében ellenõrzi. (9) Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (10) A Felügyelõ Bizottság a tevékenységérõl a Szövetség Közgyûlésének beszámolási kötelezettséggel tartozik.

18


SPORTSZAKMAI BIZOTTSÁGOK

25.§ Fegyelmi Bizottság (1) A Szövetség tagjaival, valamint a sportágba tartozó sportolókkal, játékvezetõkkel, versenybírókkal, választott tisztségviselõkkel és egyéb sportszakemberekkel szembeni szövetségi fegyelmi eljárások lefolytatására az elnökség 2 éves idõtartamra fegyelmi bizottságot választ. A bizottság létszámát az elnökség annak megválasztásakor oly módon határozza meg, hogy az biztosítsa a zavartalan tevékenységet. (2) A fegyelmi bizottság feladatait, hatáskörét és mûködésének szabályzatait a Szövetség Fegyelmi Szabályzata állapítja meg. (3) A fegyelmi bizottság élén a bizottság elnöke áll. A fegyelmi bizottság tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek, és azzal munkaviszonyban nem állhatnak.

Egyéb Bizottságok 26.§ (1) A Szövetség elnöksége egyes szakfeladatok ellátására további - állandó és ideiglenes - bizottságokat hozhat létre, illetõleg referenseket jelölhet ki. A bizottságok elnökét és tagjait, valamint a referenseket az elnökség legfeljebb 2 éves idõtartamra választja. A választás módját szabályzatban kell meghatározni. (2) A bizottságok és referensek feladatait és hatáskörét, valamint a bizottságok mûködésének részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott saját mûködési szabályzatuk határozza meg. (3) A bizottságok és referensek véleményezési, javaslattételi, illetõleg szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték õket. (4) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke vezeti. A bizottság üléseire meg kell hívni a Szövetség elnökét és titkárát.

19


A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA

27.§ (1) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. (2) A Szövetség vagyona: a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévõ összeg), b) készpénzre szóló követelés, c) értékpapír, d) ingatlan és ingó vagyon. (3) A Szövetség a bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenõen - saját vagyonukkal nem felelnek. (4) A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdálkodásivállalkozási tevékenységét az ebbõl származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységérõl szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. (5) A Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. (6) A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja. (7) A Szövetség kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, vagy olyan vállalkozást végezhet, amelynek alapján a felelõssége nem haladja meg a vállalkozásba bevitt vagyonának mértékét. (8) A Szövetség váltót illetve más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységet veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. (9) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységébõl, illetve vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

20


(10) A Szövetség bevételei különösen: a) az államháztartás alrendszereitõl vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy mûködési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány, b)a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, d) a Szövetség eszközeinek befektetésébõl származó bevétel, e) a tagdíj, f) magán- és jogi személyek támogatása (szponzorálás), g) rendezvények bevételei, h)alapítványoktól származó bevételek és közérdekû kötelezettségvállalások, i) a tagszervezetek által befizetett jogszabályban vagy közgyûlési határozatokban megállapított díjak, j) a televíziós közvetítések jogdíjai, k) reklámtevékenységbõl származó bevételek, l) nemzetközi szervezetekbõl származó részesedés, m) kötvény, sorsjegy stb. Kibocsátásából származó bevételek, n) gazdasági-vállalkozási tevékenységbõl származó bevételek, o) külföldi versenyzõi és edzõi szerzõdések utáni részesedés, p) más jogszabályokban meghatározott bevétel, q) egyéb bevételek.

(11) A Szövetség költségei, kiadásai ülönösen: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), valamint d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekébem felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. (12) A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szövetség pénzügyi gazdálkodási szabályzata határozza meg.

21


REGIONÁLIS ÉS HELYI SZÖVETSÉGEK

28.§ (1) A sportágban tevékenységet folytató tagok regionális és helyi feladatainak ellátására, a Szövetség jogi személyiséggel rendelkezõ regionális és helyi szövetséget hozhat létre. (2) A regionális és helyi szövetség mûködési területén a Szövetség megbízása alapján vagy a Szövetség hatáskörébe nem tartozó sporteseményeket rendezhet, részt vehet a Szövetség feladatainak ellátásában, továbbá a tagjaiként mûködõ Szövetségi tagok szakmai és egyéb érdekeinek képviseletét gyakorolhatja. (3) A regionális és helyi szövetség – a Szövetség jelen Alapszabályának figyelembevételével – saját maga állapítja meg alapszabályát.

A SZÖVETSÉG MEGSZÛNÉSE

29.§ (1) A Szövetség megszûnik: a) feloszlásának a Közgyûlés által történt kimondásával, b) más szövetséggel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével, c) feloszlatásával, d) megszûnésének megállapításával. (2) A Szövetség vagyona felett - a hitelezõk kielégítése után - a Szövetség Közgyûlése rendelekzik és azt a frizbi sportág céljaira kell fordítani.

22


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30.§ (1) Az elnökség ügyrendjében rendelkezni kell a) olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl a Közgyûlés , illetve az elnökség döntéseinek tartalma, idõpontja és hatálya, és a döntést támogatók, illetõleg ellenzõk számaránya, és amennyiben lehetséges - személye megállapítható, b) a Közgyûlés és az elnökség döntéseinek az érintettekkel való közlési és nyilvánosságra hozatali módjáról, c) a Szövetség mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjérõl, d) a Szövetség mûködésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, valamint a beszámolói közlésének nyilvánosságáról. (2) A Szövetség elnöksége a szövetségi testületi szervek határozatait a Szövetség hivatalos lapja útján hozza nyilvánosságra. (3) A Szövetség mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Szövetség székhelyén elõre egyeztetett idõpontban bárki betekinthet. (4) A Közgyûlés, az elnökség, a bizottságok és a tisztségviselõk határozatairól az érdekelteket és a közvéleményt idõben és hivatalosan tájékoztatni kell, ezért az elnök, illetve a titkár a felelõs.

Záradék: Jelen Alapszabályt a Magyar Frizbi Szövetség 2004. január 23.- án megtartott alakuló Közgyûlése elfogadta.

......................................... Kiss János elnök

23

A MAGYAR FRIZBI SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

Recommend Documents