A Magyar Állami Operaház feladatkörének, évi tevékenységének ismertetése

2015. ÉVI SZÖVEGES BESZÁMOLÓ

Magyar Állami Operaház

TARTALOMJEGYZÉK

2.

1.

A Magyar Állami Operaház feladatkörének, 2015. évi tevékenységének ismertetése

1.1

Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, egyszerűsítési, takarékossági intézkedések okairól és azok gazdálkodásra gyakorolt hatásáról

14.

1.2

Vállalkozási tevékenység végzése

16.

1.3

Vegyes rendeltetésű eszközök

16.

1.4

Kiszervezett tevékenységek helyzetének értékelése

16.

1.5

Gazdasági társaságokban való részesedések, a társaságok működése, eredményessége

17.

1.6

A dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatására fordított kiadások, a kölcsönben részesítettek száma (3. sz. melléklet)

17.

1.7

A Kincstári Egységes Számlán (KESZ) kívül lebonyolított pénzforgalom alakulása

18.

1.8

A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az előirányzat gazdálkodási rendszer tapasztalatai

18.

1.9

Évközi intézmény-, illetve gazdasági vezetőváltás ás annak hatásai

20.

2.

A Magyar Állami Operaház alaptevékenységének változása és annak gazdálkodásra gyakorolt hatása

22.

2.1

Rendkívüli események és körülmények bemutatása, pénzügyi helyzetre, eszközök nagyságára és összetételére gyakorolt hatásuk

22.

2.2

Az intézmény által ellátott többletfeladatok bemutatása

23.

2.3

Az év során átadott és átvett feladatok bemutatása

23.

2.4

Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése

23.

3.

A Magyar Állami Operaház előirányzatainak alakulása

25.

3.1

A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása

26.

3.2

Kiadási és bevételi előirányzatok hatáskörönkénti módosításának alakulása

27.

3.3

Meghatározott célra, feladatra kapott előirányzatok felhasználása

28.

3.4

Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatainak alakulása

28.

3.5

Dologi kiadások előirányzatainak alakulása

30.

3.6

Ellátottak pénzbeli juttatásai előirányzatának alakulása

34.

3.7

Egyéb működési célú kiadások előirányzatainak alakulása

34.

3.8

Beruházási és felújítási kiadások

34.

3.9

PPP konstrukcióban létrejött beruházások

39.

4.

Az intézményi bevételek alakulása

39.

4.1

Intézményi bevételek alakulása, azokat befolyásoló főbb tényezők

39.

4.2

Bevétel beszedésével összefüggő behajtási problémák

43.

BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

4.

2



4.3

Egyéb működési, felhalmozási célú bevételek

43.

5.

Az előirányzat-maradvány feladatteljesítéssel összefüggő alakulása

44.

5.1

Az alaptevékenység költségvetési maradványának alakulása, a 2015. évi maradvány főbb felhasználási jogcímei

44.

5.2

A vállalkozási tevékenység maradványának alakulása

45.

5.3

A 2015. évben keletkezett maradvány keletkezésének oka

45.

6.

Az Európai Uniós forrásból megvalósuló programok alakulása

45.

7.

Vagyongazdálkodás, az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása

46.

8.

Tulajdonosi részesedés bemutatása

47.

9.

Alapítványok bemutatása

47.

10.

A követelések és kötelezettségek állományának alakulása

47.

11.

A letéti számla pénzforgalma

48.

12.

A kincstári körön kívüli számlák pénzforgalma

48.

13.

Befizetési kötelezettségek éves teljesítése

48.

14.

Egyéb, az intézmény által lényegesnek tartott információ

49.


3



1. A Magyar Állami Operaház feladatkörének, 2015. évi tevékenységének ismertetése Az intézmény alapadatai: A költségvetési szerv neve: Székhelye: Telephelyei:

Alapításának időpontja: Előirányzat felhasználási keretszámla: Adószáma: Fejezeti irányító szerve: Statisztikai számjele: PIR szám: Jogállása: Szakágazati főtevékenység: Irányítás szerinti besorolása: Iratok őrzésének helye:

Magyar Állami Operaház 1061 Budapest, Andrássy út 22. 1061 Budapest, Hajós u. 11. (Üzemház) 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 30. (Erkel Színház) 1061 Budapest, Jókai u. 2-4. (Próbaterem) 1061 Budapest, Hajós u. 13-15. (Opera Értékesítési Centrum, raktárak) 8242 Balatonudvari, Ady Endre u. 18. (üdülő) 8220 Balatonalmádi, Balatonfüredi út 20. (üdülő) 1884.09.19 10032000-01714593-00000000 15309439-2-42 Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) 15309439-9231-312-01 309435 Kincstári körbe tartozó, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv 900100 Előadó-művészet Központilag felügyelt költségvetési szerv 1061 Budapest, Andrássy út 22.

Ellátott tevékenységi körök A költségvetési szerv alaptevékenysége keretében az alábbi feladatokat látja el: • • • • • • • • • •

az egyetemes opera- és balett művészeti alkotások, nemzeti alapintézménynek megfelelő magas színvonalú bemutatása, repertoáron tartása, fokozott figyelemmel a magyar szerzők műveire; az opera- és balettelőadások mellett a zeneirodalom más színpadi műveinek bemutatása, zenekari koncertek és egyéb művészeti rendezvények, események rendezése; a műfaj nemzetközi jellegére tekintettel együttműködés kialakítása és fenntartása az opera- és balettművészet jelentősebb külföldi intézményeivel; tehetségkutatás és tehetség-gondozás, utánpótlásképzés folytatása fiatal ének- és táncművészek körében; nemzetközi hírű operaénekesek és balett művészek vendégszerepeltetése; az „Operaház Mesterművésze” díj, valamint az operaházi „Örökös tagság” gondozása; új művek létrejöttének elősegítése és azok bemutatása; az Operaház épületének – amely a nemzeti kulturális örökség, valamint a világörökség része – valamint az Operaház történetének, működésének, tevékenységének a nagyközönség számára történő bemutatása; a Magyar Állami Operaház birtokában lévő kulturális emlékek megőrzése, a műemlék épület fenntartása és gondozása; az Operaház közönségkapcsolatainak folyamatos erősítése, különös tekintettel a vidéken élőkre, a határon túli magyarokra, a külföldi látogatókra, a műfaj új közönségének kinevelésére, valamint a törzsközönség megtartására és növelésére;


4

2015. ÉVI SZÖVEGES BESZÁMOLÓ • • • • •

•

• • •


együttműködés a Budapesti Filharmóniai Társasággal; a nem mesterhangszer kategóriába tartozó hangszerek beszerzése, kezelése, karbantartása, leltári nyilvántartása és biztosítása; a magyar államkincstár által beszerzett, illetve annak tulajdonában álló mesterhangszerek kezelése és karbantartása, megőrzése, valamint a használathoz kötődő nyilvántartása és biztosítása, a Magyar Állami Operaház nemzetközi és hazai hírnevének erősítése érdekében külföldi és belföldi vendégszereplések szervezése, amennyiben ezek nem gátolják az évadterv alapján teljesítendő feladatok végrehajtását; az opera- és a balettművészet utánpótlásképzésének részeként azoknak a fiatal művészeknek, akiket saját produkciójában kíván felléptetni ösztöndíj biztosítása, mesterkurzusok szervezése, valamint a fiatal művészek színpadképességének fokozására képzés biztosítása a Magyar Állami Operaház énekstúdiójában, valamint balettkarában; az ország image fejlesztése érdekében bekapcsolódás a Magyarország kulturális értékei iránt fogékony kül- és belföldi közönség számára szervezett központi finanszírozású kulturális programsorozatokba, kiadványok terjesztésébe, Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatait támogató és élénkítő akciókba. A Magyar Állami Operaház olyan, az előzőeken túlmenő feladatokat is elláthat, melyek az Operaház szellemiségével megegyező feladatok és szükséges forrás a rendelkezésére áll. A Magyar Állami Operaház felkérés szerint biztosítja a helyszínt, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat és műsort nemzeti ünnepeink méltó megünnepléséhez. Külföldi és belföldi fellépések alkalmával – amennyiben az előadásban csak a balett együttes működik közre és a Magyar Állami Operaház nevében kötött szerződés alapján lép fel – a balett együttes használja a Magyar Nemzeti Balett elnevezést. Szakmai tevékenység bemutatása OPERA

2015-ös évben a vendégjátékokat és a felújításokat is figyelembe véve 26 új premier produkciót mutattunk be a Magyar Állami Operaházban, az Erkel Színházban, valamint egyéb operajátszásra alkalmas helyszíneken, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (Zeneakadémián), a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon, valamint a Gödöllői Királyi Kastélyban. Az egyes premier produkciók a következő kronológia sorrendben kerültek bemutatásra a fentiekben felsorolt helyszíneken: Operaház • 2015.01.18. Sztravinszkij: A kéjenc útja Rendező: Anger Ferenc, látványtervező: Zöldy Z Gergely • 2015.02.28. MacMillan – Massenet: Manon Koreográfus: Sir Kenneth MacMillan, színpadra állította: Maina Gielgud, díszlet- és jelmeztervező: Nicholas Georgiadis, díszletfelügyelő: Jo Maund, jelmezfelügyelő: Donna Raphael, világítástervező: John B. Read • 2015.03.21. Wagner: A Rajna kincse Rendező: M. Tóth Géza, díszlettervező: Tihanyi Ildikó, jelmeztervező: Bárdosi Ibolya • 2015.04.02. Bach: János-passió Rendező: Eperjes Károly, díszlettervező: Cziegler Balázs, jelmeztervező: Kárpáti Enikő, koreográfus: Vincze Balázs • 2015.04.25. Csajkovszkij: A hattyúk tava Koreográfia: Rudi van Dantzig, díszlet- és jelmeztervező: Toer van Schayk, asszisztense: Ruud Lutgens, világítástervező: Jan Hofstra


5



• 2015.05.17. Gounod: Faust Rendező: Michal Znaniecki, díszlettervező: Luigi Scoglio, jelmeztervező: Ana Ramos • 2015.05.22. Busoni: Doktor Faust Rendező: Szabó Máté, díszlettervező: Khell Csörsz, jelmeztervező: Füzér Anni • 2015.06.12. Vivaldi: Farnace Rendező: Anger Ferenc, díszlettervező: Szendrényi Éva, jelmeztervező: Zöldy Z. Gergely • 2015.09.26. Verdi: Otello Rendező, látványtervező: Stefano Poda, asszisztense: Paolo Giani • 2015.10.25. Massenet: Werther rendező: Szikora János, díszlettervező: Horesnyi Balázs, jelmeztervező: Kovács Yvette • 2015.11.28. Csajkovszkij: A diótörő Koreográfus: Wayne Eagling, Solymosi Tamás, díszlettervező: Vavrinecz Beáta, jelmeztervező: Rományi Nóra Erkel Színház • 2015.02.13. Verdi: Nabucco Rendező: Kesselyák Gergely, díszlettervező: Zeke Edit, jelmeztervező: Papp Janó • 2015.04.04. Verdi: Aida Rendező: Mohácsi János, díszlettervező: Khell Zsolt, jelmeztervező: Remete Kriszta, világítástervező: Bányai Tamás • 2015.04.11. Tallér Zsófia: Leander és Lenszirom Rendező: Zsótér Sándor, díszlettervező: Ambrus Mária, jelmeztervező: Benedek Mari • 2015.09.11. Bernstein: West Side Story Rendező: Novák Péter, díszlettervező: Horgas Péter, jelmeztervező: Szelei Mónika, koreográfus: Molnár Éva és Bordás Attila • 2015.09.19. Ravel – Pärt: Walking Mad Koreográfus, látványtervező: Johan Inger, világítástervező: Erik Berglund • 2015.09.29. Wagner: A szerelmi tilalom Kolozsvárral közös koprodukció, rendező: Szabó Máté, díszlettervező: Cziegler Balázs, jelmeztervező: Tihanyi Ildikó • 2015.12.12. Puccini: Triptichon Rendező: Anger Ferenc, látványtervező: Zöldy Z Gergely Különleges helyszínek eseményei • Operaház Szfinx terasz - 2015.09.19. Donizetti: Bolondokháza Rendező: Szilágyi Bálint, látványtervező: Fógel Adrienn • Erkel Színház büfé - 2015.04.26. Giordano: Fedora Rendező: Nina Dudek, díszlettervező: Árva Nóra, jelmeztervező: Szelei Mónika és 2015.04.29. Rota: A florentin kalap Rendező: Sipos Balázs, látványtervező: Pázmány Virág • Zeneakadémia Solti terme - 2015.02.21. FrenchLateNight Saint-Saens: A sárga hercegnő Rendező: Székely Kriszta, látványtervező: Cseh Renátó és Bizet: Djamileh Rendező: Viktor Balázs, látványtervező: Nagy Szilvia • Miskolci Jégcsarnok - 2015.06.19. Verdi: A trubadúr Rendező: Galgóczi Judit, látványtervező: Juhász Katalin, koreográfus: Kozma Attila, világítástervező: Stadler Ferenc • Margitsziget - 2016.07.03. Goldmark: Sába királynője Rendező: Káel Csaba, díszlettervező: Szendrényi Éva, jelmeztervező: Németh Anikó • Gödöllői Királyi Kastély barokk színháza - 2015.11.20. Haydn: Élet a Holdon Rendező: Toronykőy Attila, látványtervező: Juhász Katalin • Gördülő Opera keretében több helyszínen - Mozart: Figaro 2.0 Rendező: Hábetler András, látványtervező: Juhász Katalin Repertoáron lévő előadásaink WAGNER BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

A bolygó hollandi / Parsifal / A Rajna kincse

OPERAHÁZ 6



OPERAHÁZ ERKEL SZÍNHÁZ OPERAHÁZ OPERAHÁZ

VERDI

Otello / Luisa Miller / Rigoletto / Don Carlos

ERKEL STRAUSS

Bánk bán / Hunyadi László Ariadné Naxoszban / A denevér Don Giovanni / Figaro házassága / Cosi fan tutte / A varázsfuvola / Szöktetés a szerájból / Don Giovanni OPERAHÁZ ERKEL SZÍNHÁZ / Mozart - Lackfi: Parázsfuvolácska / Kylián Mozart: Petite mort / Kylián - Mozart: Hat tánc Jenufa OPERAHÁZ Mefistofele OPERAHÁZ Cranko - Csajkovszkij: Anyegin / Dantzig – Schayk OPERAHÁZ Csajkovszkij: A hattyúk tava A csengő OPERAHÁZ A telefon OPERAHÁZ A lakatlan sziget OPERAHÁZ A kékszakállú herceg vára OPERAHÁZ Mario és a varázsló OPERAHÁZ Andrea Chénier OPERAHÁZ OPERAHÁZ Pillangókisasszony / Bohémélet / Turandot / Tosca ERKEL SZÍNHÁZ Farnace OPERAHÁZ Háry János ERKEL SZÍNHÁZ A sevillai borbély ERKEL SZÍNHÁZ Sylvia ERKEL SZÍNHÁZ

MOZART JANÁCEK BOITO CSAJKOVSZKIJ DONIZETTI MENOTTI HAYDN BARTÓK VAJDA GIORDANO PUCCINI VIVALDI KODÁLY ROSSINI SEREGI - DELIBES EIFMAN – RAHMANYINOV – MUSZORGSZKIJ - WAGNER BIZET KACSÓH NORTH - DOWNES

Karamazov testvérek

ERKEL SZÍNHÁZ

Carmen János vitéz Trójai játékok hősökkel és Trójai játékok amazonokkal

ERKEL SZÍNHÁZ ERKEL SZÍNHÁZ ERKEL SZÍNHÁZ

Különleges események, koncertek, előadóestek, rendezvények • 2015.01.01 Újév az Operában – Újévi invokáció az Operaházban: Csehy Zoltán felvidéki költőtől újonnan rendelt verssel, új balett betéttel, a tudomány képviseletében Gulyás Balázs akadémikus, neurobiológus újévi üdvözletével, valamint Varga Judit zeneszerző erre az alkalomra írott új darabjával köszöntötte közönségét és a külföldön élő magyarokat a Duna Televízión keresztül a Magyar Állami Operaház teljes tagsága. • 2015.01.22 A Magyar Kultúra Napja - az Operaházban a Kölcsey szerezte Himnuszhoz kapcsolódó Erkel-relikviákat állítottunk ki, az Erkel Színházban pedig az Andrássy úton egy évvel korábban vendégeskedett tematikus tárlat bővített verziója, Kárpáti Tamás „Hungaricum”kiállítása folytatódott. • 2015.01.26 Holokauszt 1944 - a magyarországi holokauszt-emlékév végén az Operaházban is fejet hajtottunk az áldozatok előtt. Az operaházi emlékhangverseny műsora volt Arnold Schönberg: Egy varsói túlélő, Radnóti Miklós: Nem tudhatom…, Henryk Górecki: III. szimfónia. Közreműködött a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara – az Opera együttese, a Budapesti Opera Kórus – az Opera énekkara, Tompos Kátya (Radnóti). • 2015.02.14 Faust Bál – a Faust évad jegyében fellépett Angela Gheorghiu, a világhírű díva és Carlos Acosta, a sztártáncos, aki első ízben jár Magyarországon. A bál karitatív célokat is szolgált,


7


•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•


folytattuk a mentőautó projektet, a bál másnapjának délelőttjén pedig újra hátrányos helyzetű gyermekeket láttunk vendégül a bálteremben. 2015.03.07 Nagy Iván Nemzetközi Balettgála - 2014. február 22-én elhunyt Nagy Iván nemzetközi hírű balettművész, többszörös balettigazgató, aki a Magyar Állami Operaház tanácsadójaként dolgozott velünk az elmúlt években. Emlékére rendeztünk nemzetközi balett gálaestet, ahová a szakma legjobbjait hívtuk meg, tudása és embersége előtt tisztelegve. 2015.03.29 Pas de quatre és TáncTrend ’15 – a Magyar Nemzeti Balett, a Pécsi Balett, a Győri Balett és a Szegedi Kortárs Balett közös produkciója, az este másnapján pedig megrendezésre került a TáncTrend, ahol a kortárs táncosok, alkotók, koreográfusok, független társulatok kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. 2015.04.13 Ybl201 - Ybl Miklós 201. születésnapján folytattuk a hagyományt: hangversennyel emlékezünk meg az építészlegendáról, s a koncert vendégei maguk is mérnökök és építőművészek voltak. 2015.04.11 A költészet napja - József Attila születésnapja a magyar vokális kultúráért valódi felelősséget érző Opera számára a versmegzenésítéseket jelenti. Így az esti előadás előtt, 17 órától Magyar versek és dalok estjére került sor. Színművészek és énekművészek közreműködésével Kodálytól a kortárs szerzőkig hangzottak el versek, és ugyanazon magyar költeményekre írott zeneművek is. 2015.04.16 World Voice Day - A Hang Világnapja - A Hang Világnapja egy 1999 óta évente megrendezésre kerülő rendezvénysorozat, mely azt hivatott demonstrálni, milyen fontos szerepet játszik mindennapi életünkben a hang, mint a kommunikáció egyik fő eszköze, és amelyhez az Opera 2014-ben csatlakozott, 2015.04.21-04.26 Primavera ’15 - A Magyar Állami Operaház, mint nemzeti intézmény rangjából és helyzetéből fakadó kötelessége a vidéki operajátszás támogatása. A Primavera-sorozat keretében egy héten át vidéki operatársulatok friss bemutatóit láthatták az Erkel Színházban. 2015.04.24-04.26 Énekkari Művészek Minifesztiválja - az Opera Énekkarának erényeit felvonultató programsorozat, melynek keretében a Faust-témakörhöz kapcsolódó kóruskoncertet és dalestet is hallhatott a közönség, illetve a Magyar Állami Operaház gyermekkarának templomi hangversenye is a sorozat részét képezte. 2015.05.03 KismaMatiné - az Operaház a kismamákat invitálta: várandóskönyvvel kaphattak 2-2 db 300 Ft-os jegyet a Figaro házassága matinéra, amelyre immár harmadszor került sor Anyák napján. 2015.05.07 European Opera Days - a Magyar Állami Operaház 2015 tavaszán csatlakozott az Opera Europa partnerszervezeteinek gyakorlatához, és az Európa Napjához (május 9.) legközelebb eső hétvégén megnyitotta kapuit egy sorsolással kiválasztott egyetemista, operarajongó, valamint sajtó kommandó előtt. A kiválasztottak az esti előadás után léptek a már sötétbe burkolózó épületbe, és egy-egy produkció jelmezébe öltözve kellett teljesíteniük az éjszakai kvíz túra követelményeit. 2015.05.15-06.01 Májusünnep - Faust Fesztivál a Goethe-Faust első, töredékes formája megjelenésének 225. évfordulóján. Öt nagyszerű, fausti tematikájú mű hangzott el (köztük a Gounod-opera premierje és a Busoni-mű magyarországi bemutatója), és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának ritkaság-hangversenye zárta a több mint kéthetes, nemzetközi hírű magyar és külföldi művészekkel ékes sorozatot. 2015.05.23 Seregi-Éj 2015 - a Magyar Állami Operaház a hazai balett-történet egyik legmeghatározóbb, külföldön is elismert alakjának, a 2012-ben elhunyt Kossuth-díjas koreográfusnak, Seregi Lászlónak állít emléket, életművének és munkásságának megőrzése és továbbhagyományozása céljából: a Seregi-díj az aktív koreográfusgeneráció tehetséges alkotóinak elismerését szolgálja. 2015.06.04 X. Japán turné - sorrendben már 10. japán turnéját bonyolította a társulat. Ezúttal két darabot is vittünk: Mozart Figaro házassága és Rossini A sevillai borbély c. műve került színre


8


•

•

• •

• • •

•

• •

•

•

•


a távoli szigetországban. Tokió legrangosabb játszóhelye, a Bunka-kai-kan mellett számos más japán város hipermodern színházába is ellátogatott az Opera százfős csapata. 2015.06.29 Csillagóra - nagyszabású gála, amely az több száz előadást, eseményt soroló évad legjobb pillanatait szemlézi. A legnagyobb sikerek, a legsikeresebb nagyságok és a legígéretesebb fiatalok léptek színpadra, és átadásra került a Kamaraénekes és a Csillag (Étoile) címek. A gála kivetítésre került a Szent István téren felállított LED falakon. 2015.07.23-07.26 OperaFüred - a füredi Anna-bál sikeréhez járul hozzá immár évek óta a Magyar Állami Operaház a balatonfüredi Gyógy téren. Az első, csütörtöki estén a Magyar Állami Operaház Énekkara operakórusokkal lépett fel, majd pénteken este újra operagálát tartottunk: négy kiváló énekesünk volt hallható a Magyar Állami Operaház Zenekarának közreműködésével. 2015.08.11-08.18 OperaSziget - az opera és a balett népszerűsítéséért már nem először jártunk a szigeten. 2015.09.19 Operaház az egész világ - az elmúlt évek divat show-i, Wagner- és sport performanszai, valamint a tavalyi Szabadság-operagála után újra, most Shakespeare műveiből komponált zenés estét láthatott a közönség. A rendezést Kálloy Molnár Péter vállalta, a szeptember végi estén az Operaház épülete előtt a legjobb magyar énekesek és balettművészek, valamint az Opera énekkara és zenekara lépett fel – a délutánt pedig a már elmaradhatatlan commedia dell’ arte opera előadások színesítették a Szfinx-teraszon. 2015.09.19 Színházak éjszakája – másfél órás éjszakai program, ahol elhangzik Donizetti: Bolondozók című vígoperája is. 2015.09.19-09.20 Autómentes hétvége – szombaton és vasárnap a Szfinx-teraszon commedia dell’arte előadásokat tartottunk. 2015.09.24 Határtalan Opera - évek óta külhoni magyarok vendégeskednek a nemzeti hatáskört vállaló Opera egyik első előadásán. Az Otello-produkció nyilvános főpróbáját megelőző, immár ugyancsak hagyományos állampolgári eskütételt Terézváros polgármestere, dr. Hassay Zsófia vezette. 2015.09.26 Évadnyitány - a neves olasz rendező, Stefano Poda állította színpadra Verdi utolsó korszakának ikonikus tragédiáját, Shakespeare Otellójának olvasatát. A friss bemutató egyben az Operaház hivatalos évadnyitását is jelentette, az Andrássy úti palotában az Opera koncert együttesét, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának 2013-ban elnökül választott karnagya, a világhírű Pinchas Steinberg vezényelte. Az Operaház előtt lezárt Andrássy útra visszaköltözött az operaélet, a közönség a szabad ég alatt is követhette LED falon kivetített benti előadást. 2015.10.01 Zenei Világnap - Yehudi Menuhin kezdeményezésére 1975 óta ünnepeljük a zene világnapját. A jeles dátum tiszteletére nyílt napot tartottunk. 2015.10.11 30. Spar Budapest Maraton - 2011-ben indult először operai csapat a legnagyobb budapesti maratonfutó versenyen. Az azóta eltelt években az Opera nemcsak a legtöbb csapatot tudta kiállítani a színházak közül, de a legjobb időket is operások futották. A Magyar Állami Operaház Énekkara ilyenkor az Andrássy úti főbejáratnál kórusszámokkal könnyíti meg az útszakasz lefutását, különleges élménnyel ajándékozva meg a drukkereket is. 2015.10.18 Csillagszemű Tímár Sándor 85 - lassan negyedszázada annak, hogy a Tímár-házaspár Csillagszemű Táncegyüttese elindult hódító útján, s egyre nagyobb, mára már szinte hálózattá fejlődő, minden gyermekkorosztály számára nyitott, autentikus táncképzési formává vált. Az együttes alapítója, Tímár Sándor 85. születésnapja kitűnő alkalom volt a Kossuth-díjas táncművész és alkotó ünneplésére. 2015.10.19 Zongoraáriák - zongorahangversenyünk az Őrzők Alapítvánnyal közös rendezvény évről évre. Az Őrzők a Tűzoltó utcai Gyermekklinika hivatalos alapítványa, az est bevételét daganatos és leukémiás gyermekek gyógyítási feltételeinek javítására fordítja. 2015.10.24 Goldmark-Maraton – a száz évvel ezelőtt elhunyt keszthelyi születésű, zsidó származású magyar zeneszerző tiszteletére nemcsak ikonikus alkotását, a Sába királynőjét


9


• • •

•

•

•

• •

•

•

• • •


mutattuk be ötven év után újra, és a műveiből összeállított Makrancos Kata-táncjátékot (koreográfus: Seregi László) játszottuk ugyanezen évadban, de a Sába Erkel színházi bemutatójának napján komoly terjedelmű kamarahangverseny-ciklust is rendeztünk. 2015.10.25 A jog napja - most először fáradoztunk azon, hogy a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napján az Erkel Színház nézőterére invitáljuk az igazságszolgáltatás kulcsszereplőit. 2015.11.02 Requiem - a Mindenszentek - Halottak napja ünnepkörben az Operaház műsorra tűzte azt a gyászmisét, amelyet sokan egyenesen „gyászoperaként” tartanak nyilván. 2015.11.03 A Gulágra hurcoltakért – a második világháború után erőszakkal elhurcolt magyaroknak állít emléket a 2015-ös esztendő. Valamennyiükért szólt a harang – az Erkel Színház újranyitása óta elsőnek megrendezett Rekviem-hangversenyen pedig Verdi halhatatlan műve. A világhírű szólisták között német, orosz, koreai és magyar művészt is köszönthettünk. 2015.11.06 A Nagy Dia Nap – a diafilmnézés családot, közösséget melengető élményére kívánta felhívni a figyelmet az országos Nagy Dia Nap, amelynek egyik fő rendezvénye zajlott az Erkel Színházban. Idén is Süveges Gergő mesélt a gyerekeknek, és újra zenés aláfestéssel nézhettük az örökzöld diafilmeket. 2015.11.07 A Magyar Opera Napja - 1810-ben e napon, november 7-én született meg egy gyulai tanító fiaként Erkel Ferenc. A nemzeti romantikus opera megteremtőjének születésnapja 2013 óta egyben a Magyar Opera napja is: e napon nyitottuk újra az Opera legendás másik játszóhelyét, az Erkel Színházat. 2015.11.29-12.23 Diótörő fesztivál - a legendás, 1950 óta változatlan balett produkciónk idén megújulva, összesen 21 alkalommal került színpadra. Az Operaház előtt felállított házikókban ünnepi finomságokat vásárolhatott, aki jártában-keltében egy kis karácsonyi ízvilágra vágyott, az adventi időszakban pedig az esti előadások előtt a Szfinx-teraszon amatőr, fél profi és profi kórusok varázsoltak karácsonyi hangulatot az Operaház köré. 2015.12.13 Ezüstvasárnap - a Nagycsaládosok Országos Egyesületének karácsonyi rendezvénye az Erkel Színházban, ahol a János vitéz-előadásunk szolgálta a lelki töltődést, az ünnepvárást. 2015.12.16 Kiskarácsony - karitatív előadás, amely A diótörő karácsonyi szalonjában játszódik, játékokon, zenei betéteken, operarészleteken át varázsolt ünnepi hangulatot. Részletek hangzottak el A varázsfuvola és a Jancsi és Juliska c. operákból, A diótörő c. balettből, a gyerekek élvezhették Vivaldi és Leopold Mozart telet idéző muzsikáját, találkozhattak a Ház gyermekművészeivel, sőt, még együtt is énekelhettek velük. A program látogatói testi fogyatékkal élő vagy szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek. 2015.12.20 Gyermekmentő Karácsony - immár hetedik éve zajlik az MKB Bank és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat közös karácsonyi programja az Operaházban, ahol Csajkovszkij híres, A diótörő című, ünnepi hangulatot idéző mese balettjének csodálatos muzsikája és látványa gyönyörködtette az országon belülről és túlról is meghívott 1100 hátrányos helyzetű gyermeket. 2015.12.22 Failoni 125 – az olasz zene mellett Wagner művészetében is tökéletesen eligazodó karmesternek érkeztünk jubileumi születésnapjához, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a két háború közti budapesti operaélet zenei nívójának magasra futtatásában. A fiatalon elhunyt Sergio Failonira, a Toscanini-típusú karmesterre olasz operaesttel emlékeztünk. Az estre külön Sergio Failoni-kiadványt jelentettünk meg az Olasz Intézettel közösen, és kamara kiállítás nyílt az Operaház Vörös Szalonjában. 2015.12.22 OperaKarácsony - egy német szerző Londonban komponált opuszát adtuk elő (Georg Friedrich Händel: Messiás), amely mindenki szívének kedves. 2015.12.24-12.26 Diótörő Gálamatinék - a Magyar Nemzeti Balett legjobbjainak és a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékeinek előadása. 2012.12.31 Szilveszteri Denevér - különleges este, a 20:30-kor induló előadásunk II. felvonásába meglepetés-gálát építettünk közismert magyar művészekkel, a harmadik rész ittas börtönőrének, Froschnak jelmezét pedig rendhagyó módon egy kiváló komikus színművész öltötte magára. Az előadást követően pedig hatalmas tűzijátékkal köszöntöttük együtt az Új Évet.


10



Gyerekprogramjaink • Hangszervarázs sorozat - szülőkkel, vagy csoportban érkező gyerekek számára hangszercsoportok játékos bemutatása a Királyi Lépcsőházban • Csengő-bongó sorozat - játékos hangszerismertető sorozat óvodások számára az Operaház Székely Bertalan-termében, vasárnaponként • Tütü! - színházlátogatás balerinákkal - a színházjáró túrán a gyerekek körbejárják az Operaház épületét, bepillantanak a műhelyek munkájába és megismerkedhetnek a Magyar Nemzeti Balett mindennapjaival. Jelmezpróba és rövid balett bemutató is várja őket. • Varázslatos opera sorozat – a szülőkkel vagy szervezett csoportban érkező ovisok és iskolások a gyönyörű Székely Bertalan teremben megismerkedhetnek az opera műfajával, valamint hangszerekkel, zenészekkel és énekesekkel is találkozhatnak. Az interaktív zenés program után a gyerekek bekukkanthatnak a dalszínház legszebb termeibe is, miközben izgalmas történeteket hallhatnak az Operaházról. • Opera Kaland 3.0 - 4.0 - a 2014-15-ös tanévben harmadik évadjához érkezett az Opera Kaland, Magyarország legnagyobb szabású színházi oktatási programja. Diákok tízezrei kelnek útra az egész országból, hogy életre szóló operaélményben részesüljenek az Erkel Színházban. • Ringató sorozat - az Erkel színházi foglalkozásokon a legkisebb korosztály zenei nevelésére kapnak mintát a szülők, a kodályi elvek alapján • Operatúra Papagénóval sorozat - egy körséta és operanépszerűsítés a gyerekek számára, bemutatjuk az operaház ismeretlen részeit, előadunk nekik egy-egy részletet is Befogadott előadásaink – Primavera sorozat • • • • • •

2015. április 21. Kolozsvár: Bizánc 2015. április 22. Győr: A varázsfuvola 2015. április 23. Debrecen: Don Giovanni 2015. április 24. Miskolc: Rigoletto 2015. április 25. Szeged: Hoffmann meséi 2015. április 26. Pécs: Don Giovanni

Meghívott híres és nemzetközi hírű külföldi vendégművészek • • • • • • • • • •

Arturo Chacon-Cruz - Werther (címszerep), Erwin Schrott - Don Giovanni (címszerep), Anja Kampe - Verdi: Requiem (szoprán ), Xavier Sabata – Farnace (címszerep), Gerhard Siegel – Dalest, Lance Ryan – Otello (címszerep), Francesco Demuro - Failoni gála, Juan Diego Florez – Áriaest, Eric Halfvarson – Parsifal (Gurnemanz) José Cura – Otello (címszerep) BALETT

2015. évi balett bemutatók 2015. január 1. 2015. február 28.

Újévi Koncert balett betét (Koreográfus: Merlo P. Andrea) Manon (Sir Kenneth MacMillan / Jules Massenet / Martin Yates)


1 előadás 9 előadás

11


2015. március 28-29.

2015. március 30.

2015. április 25. 2015. szeptember 19. 2015. november 28.


Pas de quatre (Győri Balett: Bolero, Pécsi Balett: Beszélj Hozzám, Szegedi Kortárs Balett: Stabat Mater, Magyar Nemzeti Balett: Trójai játékok – hagyományos közös produkció az Erkel Színházban) Tánctrend (Inversedance – Fodor Zoltán Társulata: Eszter; Frenák Pál Társulat Fiúk; Merlo P. Andrea: Metamorphoses Nocturnes (MNB) – hagyományos közös produkció az Erkel Színházban) A hattyúk tava (Rudi van Dantzig / Toer van Schayk / Pjotr Iljics Csajkovszkij) Walking Mad (Őrült tánc est keretében Petite Mort, Hattánc, Trójai Játékok - J. Inger / M. Ravel / Arvo Pärt / R. North / B. Downes) A diótörő (Wayne Eagling / Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij)

2 előadás

1 előadás

9 előadás 8 előadás 21 előadás

Balett produkciók, repertoár darabok 2015. január 2015. február-március 2015. április-május 2015. május 2015. június 2015. szeptember-október 2015. október 2015. december

Anyegin Manon A hattyúk tava Sylvia Karamazov testvérek Őrült tánc! A hattyúk tava A diótörő

9 előadás 10 előadás 10 előadás 7 előadás 8 előadás 8 előadás 11 előadás 22 előadás

Balett-betétek 2015. január 2015. február 2015. március 2015. április 2015. május 2015. június 2015. július 2015. szeptember 2015. október 2015. november 2015. december

Denevér (Magyar Nemzeti Balett), Rigoletto (Magyar Táncművészeti Főiskola) French Late Night, Bánk bán (Magyar Nemzeti Balett), Háry János, Hunyadi (Magyar Állami Népiegyüttes) Ariadné Naxosban (külsős táncosok), Dr. Faust (Magyar Nemzeti Balett), Leander és Lenszirom (Madách Iskola) Aida (külsős táncosok), Figaro házassága (Duna Művészegyüttes), János passió (Magyar Nemzeti Balett), Jenufa (Magyar Táncművészeti Főiskola) Szöktetés a szerájból (Duna Művészegyüttes), Mefistofele, Faust (külsős táncosok) Farnace (külsős táncosok) Sába királynője (külsős táncosok) Carmen, Telefon (külsős táncosok), Cosi fan tutte (Magyar Táncművészeti Főiskola), West Side Story Sába királynője (külsős táncosok), Cosi fan tutte, Kékszakállú herceg vára (Magyar Táncművészeti Főiskola), West Side Story André Chénier (Magyar Nemzeti Balett), Sába királynője (külsős táncosok), Kékszakállú herceg vára, János Vitéz (Magyar Táncművészeti Főiskola) Farnace (külsős táncosok), Denevér (Magyar Nemzeti Balett), West Side Story


12



Közreműködő alkotó- és fellépő művészek Magyar vendégfellépők: Magyar vendégalkotók, balettmesterek: Koreográfusi munkák:

Kőszegi Katalin (Anyegin, A hattyúk tava), Nagyné Soós Erika (Anyegin, A hattyúk tava), Janács Evelyn (Manon) Aradi Mária, Balogh Béla, Dózsa Imre, id. Nagy Zoltán, Sterbinszky László, Pongor Ildikó, Tengler Tamás, Volf Katalin, Venekei Marianna, Kövessy Angéla, Marosi Edit balettmesterek Merlo P. Andrea, Venekei Marianna, Nádasdy András, Soós Erika, Kőszegi Katalin, Rujsz Edit, Gikovszki Szenzsana, Vincze Balázs

2015. évi, balettművészek által kapott díjak, kitüntetések 2015. évi Seregi-díj 2015. évi Etoile-díj 2014/2015-ös évad kartáncosa díj Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozat Az évad legjobb férfi táncművésze Az évad legjobb végzős növendéke Posztumusz Életmű-díj Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat

Jiri Kylián Felméry Lili Starostina Kristina, Babácsi Benjamin Nagy Zoltán, id., Sterbinszky László Juratsek Julianna Aradi Mária Leblanc Gergely Rohonczi Viktória (Magyar Táncművészeti Főiskola, balettművész szakirány végzős hallgatója) Nagy Iván Venekei Marianna

Balett előadások nemzetközi vendégalkotói, balettmesterei, sztárvendégei

A hattyúk tava Walking Mad A diótörő Manon Anyegin Trójai játékok Nemzetközi hírű, külföldi óraadó balettmesterek

Toer van Schayk koreográfus, díszlet- és jelmeztervező, Ruud Lutgens, Toer van Schayk asszisztense, Caroline Iura betanító balettmester, Eleonora Demichelis Carl Inger betanító balettmester, Yvan Dubreuil betanító és színpadra állító balettmester Wayne Eagling társkoreográfus Gary Harris, Maina Gielgud balettmesterek Victor Valcu, Tamas Detrich balettmesterek Julian Moss balettmester Némethy Sándor, Michael Messerer, Aurora Bosch, Alessandra Pasquali, Gregor Hatala

Nemzetközi próbatánc Meghirdetett csoportos próbatánc, illetve egyénileg szervezett privát próbatáncok alapján felvettük a balettkarba az alábbi, kiváló adottságokkal és képzettséggel rendelkező művészeket (a felvétel sorrendjében): • • • •

Izmesteva Anastasiia (orosz), Tarasova Kateryna (ukrán), Okada Anri (japán), Mizinova Liudmila (orosz),


13

2015. ÉVI SZÖVEGES BESZÁMOLÓ • • • • • 1.1


Palumbo Valerio Antonio (olasz), Giombelli Marco (olasz), Chung Jiyoun (dél-koreai), Omarova Adema (kazah), Ilana Werner (svájci). Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, egyszerűsítési, takarékossági intézkedések okairól és azok gazdálkodásra gyakorolt hatásáról

A Magyar Állami Operaház érvényben lévő Szervezeti és Működési Szabályzata 2013. szeptember 5-én lépett hatályba, melyben az intézmény szervezeti struktúrája a hatékonyabb működtetés érdekében néhány helyen átalakításra került. 2015. év folyamán strukturális szervezeti változtatás nem történt az intézményben. 2015. szeptemberében megújult keretek között, immáron az Operaház szervezeti keretein belül és üzemeltetésében újranyitott az Operashop, ahol az Operaházhoz, az opera és balett műfajhoz kapcsolódó ajándék tárgyakat, könyveket, hanghordozókat, egyéb széleskörű használati tárgyakat vásárolhatnak az ide látogatók, és amelytől – az eddigiektől eltérően – pozitív szaldós forgalmat várunk. Ugyancsak 2015-ben nyitotta meg kapuit az Opera Café, amely az egykori Szervezési Osztály helyén került kialakításra, a műemlék épület felújítását és a szükséges eszközök beszerzését az Operaház finanszírozta, a büfék üzemeltetését külső cég látja el. Hosszú távú, működés és logisztikai szempontból racionalizálást jelentő, a színház életében jelentős változást okozó grandiózus terv a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház közös műhelyházának és próbacentrumának („Eiffel Csarnok”) kialakítása. A tervek szerint ide költözne valamennyi jelmez- és díszletműhelyünk, felépítésre kerülne egy - az operaházival megegyező méretű – próbaszínpad, amely a díszletek készítéséhez, építéséhez, próbák tartásához, illetőleg számos közönségforgalmi célú (látogató központ, kis nézőszámú előadások tartása) tevékenységhez megfelelő helyszínként fog működni. Jelentős költséghatékonyságot eredményezhet a Műhelyház és Próbacentrum raktározási szempontokból, tekintve, hogy rendelkezik akkora kapacitással, amelyben az Operaház és az Erkel Színház valamennyi - több tízezer darabot számláló - díszletének és jelmezének tárolása, raktározása megoldható. Jelen állapot szerint hat raktározási célt szolgáló ingatlant bérel és használ az Operaház, zömében Pest megyében, illetve Budapest peremkerületeiben (de ezen túlmenően a lakatos műhelyünk számára is bérelni kell helyiségeket a Terézvárosi Önkormányzattól), az ilyen célú kiadásainkat az alábbi táblázat tartalmazza: adatok BRUTTÓ ezer forintban

MEGNEVEZÉS Raktározási célt szolgáló ingatlanok bérleti díj kiadásai Üzemeltetéshez kapcsolódóan bérlet helyiségek kiadásai Előadásokhoz kapcsolódóan bérelt helyiségek kiadásai ÖSSZESEN

2014. ÉV 51 270 18 710 69 980

2015. ÉV 51 585 14 342 31 770 97 697

A raktározásra fordított kiadások mellett a teherszállítások költségei (2014-bern bruttó 25 459 e Ft, 2015-ben bruttó 30 207 e Ft) is redukálhatóak, amennyiben egy helyen, ráadásul Budapest egy jól megközelíthető helyén tudjuk tárolni a teljes jelmez és díszletállományt. Nem utolsó szempontként pedig érdemes megjegyezni, hogy a jelmez- és díszletkészítő műhelyek, illetőleg a jelmezek és díszletek egy tető alá hozása, valamint az Operaház színpadához igazított próbaszínpad létrehozása jelentősen


14



hatékonyabb és gyorsabb munkavégzést tesz majd lehetővé a produkciókhoz kapcsolódó tervezéstől a kivitelezésig. Fontos megjegyezni azonban, hogy az Eiffel bázis épületének minden fenti igényt kielégítő felújítása és 2017. évre tervezett használatba vétele felveti annak a kérdését, hogy a hatalmas, műemlék ingatlan üzemeltetése milyen forrásból lesz finanszírozva, figyelembe véve, hogy az elérhető megtakarítások, illetőleg az esetleges bevételi többletek várhatóan csak a töredékét lesznek képesek kitermelni – azt sem az első évben, lévén a bérleti díj szerződések felmondási ideje, valamint a költöztetéssel kapcsolatos jelentős plusz kiadások ugyancsak terhelik a költségvetésünket – az ingatlan működéséhez, karbantartásához, üzemeltetéséhez szükséges forrásnak, így a jelenlegi vagyonkezelt épületeink fenntartása mellett további forrásokra lesz szükség, mind dologi, mind személyi kiadási oldalon. Az Eiffel projekt mellett napirenden van az Operaház műemlék épületének és a zömében irodaházi célokat szolgáló hajós utcai Üzemház épületének rekonstrukciós munkálatainak előkészületei, tervezése is, melyek közül az előbbi állagmegóvási célból elengedhetetlen, utóbbi gépészetileg és esztétikailag is jelentős elavultsága, rossz beosztása, energetikai szempontból pazarló jellege miatt szorul felújításra. Ezen beruházások megvalósulásuk esetén csaknem a teljes alkalmazotti létszámot, szervezeti egységet érinteni fogják mind elhelyezésileg, mind minőségileg. A jogszabályi változásokból fakadó 2014. január 1-jét követő teljes körű számvitel elszámolási változások jelentős többletmunkát jelentettek a gazdasági részleg számára 2014. évben, az akkor kialakított elszámolási rendszerek további finomhangolása zajlott 2015-ben. Az egyedi gyűjtőkódok szintjén további alábontásokkal a tavalyi évben meghatározásra és teljes szétválasztásra kerültek - ezáltal könnyebben lekérdezhetővé is váltak - a színház kizárólag üzemeltetési és kizárólag produkciókkal kapcsolatos elszámolási kiadásai, úgy, hogy mindemellett adott - esetünkben két állandó játszóhely lévén - színházra (de akár egyéb épületekre, külső eseményekre) vonatkozó üzemeltetési és produkciós kiadások is megállapíthatóak a rendszerből (utókalkulációs szinten valamennyi produkcióhoz kapcsolódó kiadás és bevétel is kimutatásra kerül). A művészeti és az üzemeltetési kiadások elkülönítésének fontos szerepe van az intézmény költségvetési tervezésekor, illetőleg a keretgazdálkodást illetően, továbbá adatszolgáltatások kapcsán. 2015-ben a színház által használt jegyértékesítési rendszer (Jegymester) felülvizsgálata során több olyan anomália derült ki, amelyek hátrányosan érintették a színházat, többek között egyes jegyek, bérletek kedvezményezésével, illetve a külső rendszerben egyes téves rögzítésekkel kapcsolatban. Ennek folyományaként több személycsere is történt az osztályon, illetőleg 2016. évben lecserélésre kerül a Jegymester rendszer és bevezetjük az Interticket programját. A jegyértékesítési rendszer változtatásával és későbbi bővítésével nem csak a kereslet magasabb színvonalú kiszolgálása és a korrekt bevételi elszámolás a cél, hanem jelentős költségmegtakarítást is eredményez. 1.2

Vállalkozási tevékenység végzése

A Magyar Állami Operaház 2015-ben kizárólag az alaptevékenységek szerinti tevékenységeit folytatta, vállalkozási tevékenységet – bár erre az alapító okirat szerint jogosult lenne – 2015-ben nem végzett. 1.3

Vegyes rendeltetésű eszközök

Az Operaház valamennyi eszközét alaptevékenységeihez használja, az értékcsökkenések a 4/2013 (I. 11.) Korm. rendelet 17. § szerint megállapított leírási kulcsokkal kerültnek megállapításra. A Magyar Állami Operaház 2015. évben kizárólag alaptevékenysége szerint működött, vállalkozási tevékenységet nem folytatott. BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

15

2015. ÉVI SZÖVEGES BESZÁMOLÓ 1.4


Kiszervezett tevékenységek, szervezetek helyzete

A Magyar Állami Operaház 2000. évtől szervezte ki egyes, az alaptevékenységhez, az üzemeltetéshez szükséges tevékenységeit, úgymint a nézőtéri és ruhatári feladatok ellátása, takarítási feladatok, vagyonvédelem ellátása. A főbb kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos kifizetéseket az alábbi táblázat tartalmazza. adatok BRUTTÓ forintban

MEGNEVEZÉS

2012. évi kifizetések




Őrzés-védelem kiadásai

63 895 363

62 258 829

78 877 113

85 696 269

Takarítás kiadásai

67 761 133

80 493 603

100 355 111

105 956 557

Nézőtéri és ruhatári szolgáltatás kiadásai

42 516 740

53 568 499

98 233 521

82 642 893

A kiszervezett tevékenységek elmúlt évi kiadásai folyamatos és jelentős növekedést mutatnak, amelyek mögött az Erkel Színház 2014. évi megnyitása mellett az Operaház jelentősen megnövekedett program és rendezvénykínálata is a fenti kiadások növekedését eredményezte. Az őrzés-védelemhez kapcsolódó kiadások növekedéséhez hozzájárult, hogy egyik raktározási célt szolgáló helyiségünket (Colombus utcai raktár) a többszöri vagyoni elleni cselekmény miatt folyamatos őrzéssel kell biztosítanunk, továbbá az Operashop üzemeltetésének átvételével, illetőleg az Opera Értékesítési Centrum kibővítésével megnőtt a készpénz szállítással kapcsolatos vagyonőri feladatok száma is. A takarítási kiadások leginkább a 2015. évi programokhoz köthetően emelkedett (pl. autómentes hétvége, Faust Bál, koncertek, eseti rendezvények, stb.), illetőleg 2015-ben már folyamatosan jelentkezett a varrodák számára bérlet helyiség (Kenyérmező utca) takarítási kiadása is. A nézőtéri szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadás csökkenés oka, hogy 2015-ben a nagy számú események ellenére kevesebb alkalommal került sor ezekhez kapcsolódóan nézőtéri szolgáltatások (pl. hostess, ruhatári feladatok, stb.) igénybe vételére. 2015. szeptemberében az Operashop üzemeltetését az Operaház saját hatáskörbe visszavette a külső üzemeltető cégtől, részint a partnernél fellelt elszámolási bizonytalanságok, részint a várhatóan pozitív szaldót termelni képes működtetés miatt. Éves szinten, ha minimális összegű (nagyságrendileg 10-20 millió forint közé várható) is, de bevételi többlete származik a színháznak a saját üzemeltetésből. 1.5

Gazdasági társaságokban való részesedések, a társaságok működése, eredményessége

A Magyar Állami Operaház semmilyen gazdasági társaságban, egyéb szervezetben nem rendelkezek részesedéssel. 1.6

A dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatására fordított kiadások, a kölcsönben részesítettek száma

A Magyar Állami Operaház 1989-ben hozta létre a Lakástámogatási Alapot, melynek keretében támogatni kívánta a közalkalmazottai számára az otthonteremtést, a lakásvásárlást és a lakásépítést. A munkáltatói lakásépítési alap számla az OTP Banknál került megnyitásra. 2014. év nyarán kezdeményezés történt az OTP-nél vezetett számla kezelésének a Magyar Államkincstárhoz történő integrálására, azonban a pénzintézettel történt adategyeztetések többszöri nekifutásra 2015. évben sem jártak eredménnyel, illetve néhány adóssal szembeni elmaradt tartozás behajtásának, végrehajtásának


16



folyamatai miatt jelenleg húzódik az Államkincstárral történő szerződéskötés, valamint az OTP-vel érvényben lévő szerződés megszüntetése. A munkáltatói lakáscélú támogatások feltételeit és eljárásrendjét a 2014. május 1-jétől hatályos Szociális és Jóléti Juttatások szabályzata határozza meg, az ilyen célra nyújtható támogatások felső értékhatára 500 000 forintban került limitálásra. 2015. évben nem került sor új lakáscélú támogatás megítélésére és folyósítására. Összességében 5 személy rendelkezett 2015. év végén lakáscélú kölcsön tartozással 1 256 933 forint értékben, melyből 4 fő egyáltalán nem törlesztett a tavalyi év folyamán (ezen tételek peresítés és végrehajtás alatt vannak), 1 fő utolsó törlesztő részlete 2016. év elejére kifut, további 1 fő esetén túlfizetés mutatkozik a már nem fizetés miatt végrehajtott hatósági intézkedés nyomán (ennek rendezése az Operaház és az OTP Bank között zajlik). A fentiekből az állapítható meg, hogy 2016. évre kizárólag problémás, nem fizető egykori munkavállalók szerepelnek az analitikában, hosszú évek óta új igénylés és kifizetés sem történt, ezért elvi síkon kezdeményezésre javasoltuk a juttatás és a számla megszüntetését, figyelembe véve, hogy az Operaház jelentős ráfizetéseket eszközöl az egyes munkavállalók kapcsán a peres eljárások lezárultáig, továbbá 8 szerződésből 5 problémás, az ezekhez kapcsolódó elszámolási és adminisztratív többletek is az intézményt terhelik. Vélhetően a megszüntetés hírének folyományaként 2016. évre várhatóan történni fognak új kifizetések. Kimutatás a dolgozók részére folyósított lakásépítési és vásárlási kölcsönökről (3. számú melléklet)

Megnevezés Magyar Állami Operaház 1.7

Lakáskölcsönben részesítettek száma (fő)

Folyósított lakáskölcsön összege 2015. évben (ezer forint)

0

0

A Kincstári Egységes Számlán (KESZ) kívül lebonyolított pénzforgalom alakulása

A Magyar Állami Operaház a Magyar Államkincstárnál vezetett pénzforgalmi számláin kívül az alábbi pénzforgalmi bankszámlákkal rendelkezik: ZÁRÓEGYENLEG 2014.12.31 (forint)

MEGNEVEZÉS

PÉNZFORGALMI JELZŐSZÁM

PÉNZINTÉZET

Munkáltatói Lakásépítési Alap számla

11706016-20604493

OTP Bank Nyrt.

5 916 397

Oláh G. közérdekű alap pénzforgalmi számla

11706016-20020309

OTP Bank Nyrt.

26 871

Ferencsik J. közérdekű alap pénzforgalmi számla

11706016-20028259

OTP Bank Nyrt.

1 322 753

Závodszky közérdekű alap pénzforgalmi számla

11706016-20463849

OTP Bank Nyrt.

248 301

A közérdekű alap céljaira létrehozott pénzforgalmi számlákra magánszemélyek és társaságok teljesíthetnek befizetéseket, melyekből egyedi megítélések alapján egyes művészek támogathatóak. A Magyar Állami Operaház 2015-ben nem támogatta anyagi eszközökkel ezeket az alapokat.


17



A munkáltatói lakásépítési alap számla kivételével valamennyi egyéb számla megszüntetésre vár, tekintettel arra, hogy azokat nem a Magyar Állami Operaház hozta létre, ellenben a színház címére vannak bejegyezve. A jogi osztályunk felvette az alapítókkal, kuratóriumokkal a kapcsolatot, várjuk az eljárások lezárultát a pénzeszközök rendezéséhez, kivezetéséhez. 1.8

A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az előirányzat gazdálkodási rendszer tapasztalatai

A kincstári körbe tartozó Magyar Állami Operaház (MÁO) finanszírozása a kincstári költségvetés alapján történik. A kincstári költségvetések nyilvántartásba vétele két alkalommal (előzetes és végleges) történik. A kincstári költségvetésnek és a később elkészítendő elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie. Az Áht.78. § (2) bekezdése, valamint az Ávr. 122. § (1) bekezdése alapján a MÁO a bevételei beérkezésének és a kiadásai teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet is köteles készíteni. A kiemelt előirányzati mélységű Magyar Államkincstári (MÁK) nyilvántartás, a kiadási előirányzatok forrását képező támogatás és bevétel összegét elkülönítetten kezeli. Az előirányzatok nyilvántartása a törvény szerinti előirányzatok, illetve a benyújtott kiemelt előirányzat szintű kincstári költségvetések, rovat szintű elemi költségvetések átvételével, ellenőrzést követő nyilvántartásba vételével kezdődik. Év közben napi gyakorisággal átvezetésre kerülnek a különböző - jogszabályban meghatározott hatáskörben (Országgyűlés, Kormány, irányítószervi, intézményi) végrehajtott rovat szintű előirányzatmódosítások, átcsoportosítások, továbbá zárolások, törlések, maradványtartási kötelezettségek. A kifizetések teljesítésekor kettős fedezet vizsgálat történik, a likvid fedezet mellett a MÁK vizsgálja az előirányzati szabad keret meglétét is. A MÁK a havi előirányzat-felhasználási (támogatási) keretet automatikusan állapítja meg és vezeti át a fejezeti elosztási számlákon keresztül a MÁO előirányzatfelhasználási keretszámlájára az irányító szerv előzetes jóváhagyásával. A működési előirányzatok (személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, dologi kiadások, egyéb működési célú kiadások) finanszírozása időarányosan havi egyenlő részletekben, míg a felhalmozási előirányzatok (beruházások, felújítások) finanszírozása teljesítésarányosan történik. Az Áht. 44. § (1) bekezdése értelmében a MÁO a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségét minden hónap 20-áig teljesíti. Az Áht. 81. § (4) bekezdése és az Ávr. 62/D § (6) bekezdése értelmében a közteher befizetési kötelezettség a nettófinanszírozás keretében a MÁO előirányzat-felhasználási keretszámlájának MÁK általi megterhelésével teljesül. Az időközi költségvetési jelentés a kincstári költségvetési jelentésen alapul, a MÁK által nyilvántartott előirányzati és teljesítési adatokkal feltöltve adja ki a Kincstár a KGR-K11 rendszeren keresztül. A MÁOnak ki kell egészítenie a saját főkönyvi nyilvántartása szerinti előirányzati és teljesítési adatokkal, illetve a nyilvántartott követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek állományi adataival is. Az így elkészített Időközi költségvetési jelentéseket (IKJ02 táblát) a MÁK általi közzétételt követő 15 napon belül köteles a MÁO véglegesíteni a KGR-K11 rendszerben. A Magyar Állami Operaház intézményi működésének sajátossága, hogy a naptári évhez igazodó költségvetése mellett jelentős mennyiségű - tulajdonképpen valamennyi művészeti tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást érintő - évad rendszerű szerződéskötések keretében vállal kötelezettségeket, azaz a jelentős számú és összeget kitevő szerződések nem csak egy, hanem kettő, esetenként három költségvetési évet is érintenek. Ebből kifolyólag a tárgyév elején ismertté váló, adott évi finanszírozási keretek már egy jelentős része kötelezettségvállalással terhelt, az intézményi költségvetés február végi elkészültéig pedig a tárgyévi üzemeltetési kiadások előírásával tulajdonképpen a dologi előirányzataink BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

18



nagyrészt lekötésre kerülnek. Ezen túlmenően az intézmény előző évi, kötelezettségvállalással terhelt maradvány engedélyeztetésének időbeli csúszása is jelentősen nehezíti az elszámolt tételek pénzügyi teljesítését, továbbá bevételeink (mind a működési, mind az átvett pénzeszközök tekintetében) aránytalanul oszlanak meg az adott év folyamán. A fent leírt általánosnak mondható finanszírozási és gazdálkodási nehézségek 2015. évben is jelentkeztek, amelyek alapvetően szükségszerűvé tennék az Operaház teljes működési tevékenységét átfogó, takarékossági okokat szem előtt tartó, megfelelő tervezési és kiadás csökkentési intézkedéseket. A 2015. évi kiadásaink fedezetére és finanszírozására az év második felében már csak a folyamatosan jelentkező működési és átvett pénzeszközök bevételi többletei nyújtottak fedezetet, amelyekhez kapcsolódó eredeti előirányzatokat év elején a bizonytalansági tényezők (látogatottság, átvett pénzeszközök esetében támogatási hajlandóság) okán az előző évekhez viszonyított tényszámok tükrében optimális szinten állapítottuk meg. Jelentősebb volumenű kiadáscsökkentésre nem került sor (természetesen vizsgáltuk azon területeket, ahol erre mód és lehetőség van), kisebb kiadáscsökkentéseket sikerült is elérni a nézőtéri szolgáltatások, gépjárművek biztosítási díjai, művészek utazási kiadásai, kiküldetések bekerülése terén, azonban jellemzően a dologi kiadásaink növekedtek az előző évhez képest. A 2015. évi tervezett és ténylegesen befolyt bevételi adatok közötti „tartalék keret” adta kiadási többlet fedezet a színház bevétel termelő képességét dicséri, azonban ez a tényező nagyban függ az Operaház aktuális szolgáltatásai iránti fizetőképes kereslettől, illetve az intézmény piaci szereplőinek támogatásától. Különösen fontos ez 2016. évre nézve, ahol a működési bevételi előirányzataink jelentősen megemelésre kerültek már az eredeti előirányzat szintjén, így minimális mozgásterünk marad arra az esetre, ha a ebben az évben is többlettámogatás nélkül, pusztán saját többletbevételekből kellene finanszíroznunk a kiadásainkat. A központosított illetményszámfejtés kapcsán a korábbi évek problémái 2015. évben továbbra is fennálltak, a KIRA rendszer bevezetésével pedig csak halmozódtak a gondok. Az új rendszerre 2015. novemberében állt át a Magyar Államkincstár, az átállással járó rendszeres programhibák miatt sorozatos korrekciók, javítások szükségesek, a tényleges bérmozgások nehezen követhetők. A folyamatos javítások átfutása több hónapot vesz igénybe, így zárt hónapok, állományok utólagos felülírása várható (úgy, hogy még 2015 évre vonatkozó adózási hibák javítása sem történt meg). A 368/2011.(XII.31.) Kormány rendelet 62/E §-a alapján a Kincstár készíti el a könyvelési értesítőt, mely a havi számfejtési intézményi szintű összesítővel és a részletes - szintén Kincstár által biztosított könyvelési „xml” állománnyal nem egyezik meg, az Operaház esetében az „xml” adatállományok – melyek jelenleg a számfejtés, a személyügyi költség kontrolling és a szervezeti egység szintű könyvelési állomány előállításának egyedüli alapját jelentik – az adatbázis mérete miatt nem minden esetben dolgozható fel, ebben az esetben a MÁO ezeket más módon pótolni nem tudja. A lekérdező program működése még mindig nem problémamentes, így az intézmény teljes mértékben a Kincstár által a KIRA alapján megküldött adatokra van utalva úgy, hogy az összesítők, a könyvelési állományok sok esetben határidőn túl, kiszámíthatatlanul érkeznek meg. A MÁO részére a Kincstár teljesíti a statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat, melyek szintén késve, illetve hibásan érkeznek (elsősorban a létszámadatok vonatkozásában jelentenek problémát). A korábban költségvetési beszámolókhoz használt segédtáblák sem a rendszerből nem állíthatók elő, sem megküldésre nem kerültek, az információellátás a rendszer működésével kapcsolatban hiányos, esetenként az utolsó pillanatig nincs arra vonatkozó információ, milyen adatbázist és mikor bocsátanak az intézmény rendelkezésére (pl. statisztikai létszámokat rehabilitációs hozzájáruláshoz, segédtáblákat beszámolóhoz, 08-as bevallásokhoz kapcsolódó adatokat). BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

19



A KIRA és az Operaház által használt FORRÁS SQL ügyviteli rendszer elektronikus összeköttetéséről az elmúlt években már folytak megbeszélések a FORRÁS rendszert üzemeltető Griffsoft Zrt-vel, azonban a KIRA bevezetése körüli bizonytalanság, illetve már a KIR3-ból kinyerhető adatok egyezőtlenségei miatt ez a projekt jelentősen csúszott. 2016-ban a KIRA rendszer által prezentált, esetenként kézi könyvelésre is alkalmatlan adathalmaz kezelésének hatékonyabbá tételére - közbeszerzési eljárás keretein belül - beszerzésre kerül a FORRÁSKIRA interfész modul, amellyel kapcsolatban ugyan egyszerűbb kezelhetőséget, de továbbra is sok bizonytalanságot és plusz egyeztetési feladatokat vállalunk annak érdekében, hogy az intézmény – átlagos költségvetési intézményhez képest jóval sokrétűbb személyi jellegű kiadásai miatt – bérjellegű elszámolásai valamelyest tükrözzék a 21. századi színvonalat. 1.9

Évközi intézmény-, illetve gazdasági vezetőváltás ás annak hatásai

2015. január 1-jén a Magyar Állami Operaház (továbbiakban: MÁO) átlagos statisztikai létszáma 1017 fő volt. A közalkalmazottakon kívül egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban 844 főt foglalkoztatott a MÁO. A munkáltató 2014. november 1-jén pályázatot írt ki műszaki igazgató magasabb vezetői beosztás ellátására. A 2014. december 17-ei véleményező bizottsági ülést követően a munkáltató Virág Péter műszaki igazgatói kinevezéséhez nem a pályázati felhívásban közzétett feltételekkel kérte a miniszteri egyetértést. A Miniszter 2015. február 9-én kelt levelében hagyta jóvá Virág Péter műszaki igazgatói megbízását 2015. február 1-jétől az újabb pályázat eredményes elbírálásáig, legfeljebb 2015. december 31-ig. 2014. december 2-án a munkáltató a Miniszter egyetértését kérte (tekintettel Pércsy Ákos mb. gazdasági igazgató vezetői megbízásának 2014. december 28-ai hatályú visszavonására) Soltész László kontroller munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott gazdasági igazgatói megbízásához 2015. január 1-jei hatállyal a gazdasági igazgatói álláspályázat eredményes lezárultáig, legfeljebb 2015. december 31. napjáig. A 2015. március 27-én kelt levélben 2015. január 1-jétől a gazdasági igazgatói pályázat eredményes elbírálásáig, de legkésőbb a 2014-2015-ös évad végéig adta a Miniszter az egyetértését Soltész László gazdasági igazgatói megbízásához. Tekintettel arra, hogy az évad lejárta előtt a gazdasági igazgatói állás pályázati felhívásának tartalmáról ugyan az Operaház és a Minisztérium egyeztetett, de a Minisztérium nem intézkedett annak kiírásról, így Soltész László 2015. augusztus 1-jétől 2015. december 31-ig hatályos vezetői megbízásának hosszabbításához kért a Főigazgató miniszteri egyetértést 2015. július 31. napján, mely egyetértés 2015. szeptember 23-án érkezett az intézménybe. A munkáltató 2015. február 9-én pályázatot írt ki szervezési osztályvezető beosztás ellátására. A pályázat elbírálásának időszakában, a zökkenőmentes munkavégzésre tekintettel Boros Zsolt értékesítési koordinátort bízta meg a munkáltató az álláspályázat eredményes lezárásáig, legkésőbb 2015. május 31. napjáig az osztályvezetői feladatok ellátásával. A szervezési osztályvezető álláspályázatot a munkáltató 2015. április 28-án eredménytelennek nyilvánította. Tekintettel arra, hogy erre beosztásra ez már a második eredménytelen, kiírt álláspályázat volt az elmúlt fél évben, így a munkáltató korábbi színházszakmai tapasztalataira való hivatkozással pályázati eljáráson kívül 2015. június 1. naptól 2016. május 31. napig Nemes Zsófiát bízta meg a szervezési osztályvezetői feladatok ellátásával. A munkáltató a 2014. november 24. napjától betöltetlen létesítményüzemeltetési osztályvezető beosztás ellátására 2015. március 17-én pályázatot hirdetett. A 2015. április 30-án tartott ülésen a véleményező bizottság Faragó Tamást javasolta a bizottság a munkáltató felé kinevezésre. Faragó Tamás vezetői megbízása 2015. június 1-jei hatállyal 2020. május 31. napjáig szól. BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

20



Szomolányi Andrásné a jelmezkészítő műhely vezetője nyugdíj igénybevételére való hivatkozással kérte jogviszonyának megszüntetését 2015. szeptember 21. napján kezdődő felmentéssel. A munkáltató 2015. szeptember 21. napjától a pályázat eredményes elbírálásáig, legkésőbb 2015. október 31. napjáig Braier Zsuzsanna jelmezkivitelezőt bízta meg a jelmezkészítő műhely vezetésével. A munkáltató 2015. augusztus 26-án pályázatot hirdetett jelmezkészítő műhelyek vezetője beosztás ellátására. A 2015. október 7-én tartott ülésen a véleményező bizottság Balla Ildikót javasolta a munkáltató felé kinevezésre. Balla Ildikó vezetői megbízása 2015. november 1-jei hatállyal 2016. október 31. napjáig szól. A munkáltató 2015. szeptember 23-án pályázatot hirdetett informatikai osztályvezető beosztás ellátására, tekintettel arra, hogy Kovách Balázs Iván informatikai osztályvezető közalkalmazotti jogviszonya 2015. október 26. napi hatállyal végleges áthelyezés következtében megszűnt. .A véleményező bizottság Bartha Jánost javasolta a munkáltató felé kinevezésre. Bartha János vezetői megbízása 2016. január 1-jei hatállyal 2016.december 31. napjáig szól. Az átmeneti időszakra, 2015. október 26-tól Bartha János munkába állásáig a munkáltató Kovács Kolos informatikust bízta meg a vezetői feladatok ellátásával. A munkáltató 2015. december 31-én lejáró vezetői megbízás okán meghirdetett díszletkészítő műhelyek vezetője beosztás ellátására szóló pályázatot 2015. október 15-én. A véleményező bizottság javaslatát elfogadva a munkáltató a pályázatot 2016. január 6-án eredménytelennek nyilvánította, és Juhász Zoltán szcenikus vezetői megbízását meghosszabbította 2016. július 31. napjáig. Három, 2015. december 31-én lejáró vezetői megbízás okán a munkáltató színpadi tárvezetői pályázatokat írt ki. A fodrásztár vezetői, kelléktár vezetői és világítási és hangtár vezetői pályázatok 2015. október 15-én jelentek meg. Mindhárom pályázat kapcsán a munkáltató a pályázatok véleményező bizottságának ajánlását elfogadva a jelenlegi vezetők vezetői megbízásának hosszabbítása mellett döntött: a fodrásztár vezetésével Makláry Mariannt, a kelléktár vezetésével Bóné Sándort, a világítási és hangtár vezetésével Both Andrást bízza meg 2016. december 31. napjáig. Vezetői megbízások 2015. december 31-i hatályú lejárta okán 2015. október 29-én a belső ellenőrzési vezető, a humánerőforrás-gazdálkodási osztályvezető és a számviteli osztályvezető beosztásokra írt ki pályázatokat a munkáltató. A számviteli osztályvezető pályázat véleményező bizottság 2015. december 9-i ülésén Bojtor András számviteli osztályvezetőt javasolta a munkáltató felé ismételt vezetői megbízásra 2020. december 31. napjáig. A humánerőforrás-gazdálkodási osztályvezető pályázatot a munkáltató 2015. december 23-án eredménytelennek nyilvánította, és Farkas Mónikát bízta meg ismét 2020. december 31. napjáig az osztályvezetői feladatok ellátásával. A belső ellenőrzési vezető álláspályázat 2015. december 21-én tartott meghallgatásán a véleményező bizottság egyhangúlag Horváth Péter pályázót javasolta a munkáltató felé kinevezésre. Horváth Péter 2016. február 15. és december 31. közötti időszakra kapott vezetői megbízást.

2.

Az alaptevékenység változása és annak gazdálkodásra gyakorolt hatása

A Magyar Állami Operaház alaptevékenysége változatlan, az ország vezető színházaként elsődleges célja, hogy a hazai opera és balett műfajt világszínvonalú keretek között népszerűsítse hazánkban és megfelelő rangú elismerést vívjon ki a világ operaházai között, ugyanakkor széleskörű, a klasszikus zenén túl egyéb zenei műfajokat is felölelő szakmai tevékenységet folytat annak érdekében, hogy a mai, számítógépek uralta modern világban mindenki megismerhesse az egyes hangszerek és a sok év alatt képzett énekhangok adta professzionális élményt.


21



Rendkívüli események és körülmények bemutatása, pénzügyi helyzetre, eszközök nagyságára és összetételére gyakorolt hatásuk

A 2015. év fontos eseményei voltak a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház közös műhelyházának és próbacentrumának beruházásához, valamint az Operaház épületének felújításához kapcsolódó kormányzati döntések: • •

228/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma létrehozását célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, 1555/2015. (VIII. 7.) Korm. határozat a Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma létrehozását célzó beruházásról és a Magyar Állami Operaház korszerűsítésének előkészítéséről

A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Budapest X. kerület közigazgatási területén lévő, a Kőbányai út 30. szám alatt elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest X. kerület 38920 helyrajzi számú ingatlanon, illetve ezen földrészletből a telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított földrészleteken megvalósuló beruházással összefüggő hatósági ügyeket, amelyek a Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma megvalósításához, használatbavételéhez és működésének megkezdéséhez szükségesek. Ugyancsak kormány határozatban került rögzítésre, hogy a Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma beruházási költségeinek 2015. évi üteméhez szükséges 802,6 millió forint, illetve a beruházás 2016. és 2017. évi üteméhez szükséges további 12 583,7 millió forint biztosításáról gondoskodjon a központi költségvetés. Emellett a Kormány egyetértett a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épülete felújításának szükségességével, és egyúttal az ehhez szükséges előkészületi és tervezési munkálatokra 317,5 millió forint támogatást szavazott meg. A Kormány határozatokban foglalt pénzügyi támogatások 2015. évre vonatkozó tényleges teljesülései csak részlegesen valósultak meg, az Operaház felújításának előkészületeire megítélt 317,5 millió forintot 2015.09.15-én megkapta az intézmény, az Eiffel Csarnok felújítását illetően azonban 2015-ben mindösszesen 15,4 millió forint pénzbeli támogatás érkezett az Operaházhoz a fenntartó 2015.12.15-én kelt levele alapján. Tekintve, hogy az Eiffel Csarnok beruházásának előkészületei, a közbeszerzési eljárások kiírásai és lefolytatásai gőzerővel haladnak, illetőleg a felújítási munkálatokat 2017. május hónapig be kell fejezni, ezért az ehhez szükséges, Kormány határozatban foglalt pénzügyi források lehívása égető kérdés azzal együtt is, hogy 2016. évben első körben várhatóan 4 milliárd forint támogatást kapunk az építési munkálatokra. Az új műhelyház és próbacentrum felújítása és kialakítása szorosan összefügg az Operaház épületének, illetve az Üzemház épületének tervezett felújításával és korszerűsítésével is, tekintve, hogy jelentős számú alkalmazotti állományt kell elhelyezni – részint véglegesen, részint átmenetileg – az Ybl palota és az irodaház munkálataihoz. 2015. szeptember 24-én megnyitotta kapuit a megújult Opera Café és Bár az Operaház patinás épületében, amely számos kihívást jelentett a tervezők, építészek és az üzemeltető számára. Az Ybl palota 130 éves neoreneszánsz stílusú, barokk és klasszicista jegyeket is magán hordozó épületébe a mai kor igényeinek és elvárásainak megfelelő miliő megteremtése, összhangba hozása, gépekkel, berendezésekkel és bútorokkal való felszerelése, belsőépítészeti harmonizációjának megteremtése mellett további cél volt a gasztronómiai élmény megfelelő és magas szintű társítása az opera arisztokratikus, elegáns műfajához és az épület idegenforgalmilag megkerülhetetlen mivoltához. Az Opera Café, továbbá az Operaház és az Erkel Színház büféinek üzemeltetésére kiírt pályázatot a Zsidai BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

22



Gasztronómiai Csoport nyerte, az építészetileg és színvonalilag is megújult Café és büfék mellett az Operaház a pályázat során törekedett arra is, hogy az itt dolgozó kollégák, művészek bizonyos meghatározott körű termékeket szabott árakon tudjanak megvásárolni. Ugyancsak 2015 őszén nyílt meg a szintén megújult, jóval tágasabb helyen és immár saját üzemeltetési keretek között működő Opera Shop Az apróbb csecsebecsék – mintás radír, legyező, szemüvegtok – mellett szépen kidolgozott a zenéhez kapcsolódó díszítésű porcelán szettek mellett az ismert gyűjtő, Szomolányi István muzeális lemezkollekciójából kaphatók darabok, de a társulat legújabb CD-iből, más együttesek DVD-iből is válogathat az érdeklődő. 2.2

Az intézmény által ellátott többletfeladatok bemutatása

A Magyar Állami Operaház számára 2015. évben többletfeladat elrendelésére nem került sor. 2.3

Az év során átadott és átvett feladatok bemutatása

A Magyar Állami Operaház 2015. évben nem adott és nem vett át feladatokat. 2.4

Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése

A Magyar Állami Operaház 2015. évi elemi költségvetése az előző évi eredeti előirányzatok tekintetében az alábbiak szerint változott (adatok ezer forintban): Megnevezés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Felújítási kiadások Beruházási kiadások KIADÁSOK ÖSSZESEN Intézményi működési bevételek Működési célú átvett pénzeszközök Költségvetési támogatás BEVÉTELEK ÖSSZESEN

2013. ÉV 5 314 400 1 432 900 1 763 000 50 000 1 998 400 10 558 700 1 900 000 350 000 8 308 700 10 558 700

2014. ÉV 5 878 400 1 585 200 2 386 200 50 000 348 400 10 248 200 2 100 000 550 000 7 598 200 10 248 200

2015. ÉV 6 293 400 1 696 900 3 451 300 100 000 748 400 12 290 000 2 360 000 550 000 9 380 000 12 290 000

Az Operaház eredeti előirányzatai jelentősen nőttek 2015. évre, a fenti adatokból a 2013. évi előirányzatainkat az Erkel Színház felújításához kapott támogatás húzta fel, 2014-ben a második játszóhelyünk végleges megnyitását követően az eredeti költségvetésünkhöz képest már plusz kormányzati finanszírozásra volt szükségünk (1460/2014. (VIII. 15.) számú Korm. határozat 1 159 000 ezer forint) a két színház működésének finanszírozására. 2015. évben a 2014. évi plusz forrásból beépítésre került az eredeti előirányzatunkba 1 083 300 ezer forint (NGM) többlet, így a megnövekedett kiadási tételeinkhez igazodva valamennyi előirányzatunk nőtt. A személyi juttatások, illetve a munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzatai a 2013. évi (még Erkel Színház nélküli) adatokhoz képest mintegy 18 százalékkal, a 2014. - plusz kiegészítő támogatással finanszírozott - évi előirányzatokhoz képest mintegy 7 százalékkal nőttek 2015. évre. A zömében Erkel Színház üzemeltetéséhez kapcsolódó létszámbővítés szükségessége nagyobb részt műszaki dolgozókat, BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

23



kisebb részt irodai és adminisztratív feladatokat ellátó személyek felvételét jelentette, a 2013. évi átlagos statisztikai állományi létszámunk 780 fő volt, ezzel szemben ugyanezen adat 2014-ben már 950 fő, míg 2015-re már 1017 főt tett ki (ez mintegy 30 százalékos létszám növekedést jelentett az elmúlt két évben). A személyi juttatások előirányzatainak terhére 6 229 958 ezer forint tényleges teljesítés történt, a munkaadókat terhelő járulékokkal kapcsolatos tényleges kifizetések 1 692 625 ezer forintot tettek ki 2015-ben. Dologi kiadási előirányzatunkkal szemben ténylegesen 4 973 420 ezer forint került teljesítésre 2015. évben (2014. évben ugyanezen teljesítési adat 4 307 704 ezer forintot tett ki), amely csaknem másfélszerese az előirányzott tervnek, a jóváhagyott 2014. évi maradványunk teljesítése mellett a többletkiadások alapvető forrását az Operaház elért többletbevételeinek és külső partnerek kedvező (TÁO) támogatási hajlandóságából fakadóan elért többlettámogatása képezte. Az elmúlt éveket is figyelembe véve a dologi kiadásaink évről-évre történő jelentős emelkedése egyértelműen prognosztizálható (viszonyítás képpen, 2016. évre jelenleg 5,5 milliárd forintos dologi teljesítési kerettel kalkulálunk), amelyhez 2015-ben és 2016-ban is a maximálisan elérhető intézményi működési bevételek és működési célú átvett pénzeszközök bevételeit kell előirányzatosítanunk, ami azzal jár, hogy esetleges bevétel kiesés, illetőleg támogatási hajlandóság csökkenés esetén nincs a rendszerben semminemű tartalék. A dologi kiadásaink üzemeltetéshez kapcsolódó kiadásai a két játszóhellyel és a jelenleg vagyonkezelésben lévő, avagy bérleti konstrukcióban szereplő épületek fenntartásával nagyságrendileg 1,5 milliárd forintot tesznek ki évente, ez a szám – az Erkel Színház megnyitása óta – nagyjából stagnál, ezzel szemben a produkciókhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez kapcsolódó művészeti jellegű, jogdíj és egyéb szakmai kifizetések értéke folyamatosan növekszik (2015. évben 3,4 milliárd forintot költöttünk kizárólag szakmai célú beszerzésekre, szolgáltatásokra és egyéb kiadásokra). A dologi kiadások és a kapcsolódó kötelezettségvállalások tételes kimutatásai, egyeztetései és értékelései folyamatosan napirenden vannak, a színház igyekszik költségcsökkentésekkel elejét venni a túlzott kiadásoknak, azonban továbbra is alapprobléma, hogy az egyes évadok művészeti tervezései nincsenek összhangba hozva az éves költségvetési kerettel, illetőleg a művészeti önmegvalósítás sokszor felülírja a pénzügyi korlátokat, ami a műfajt illetően nyilvánvalóan érthető, de pénzügyileg nem megvalósítható minden egyes ilyen jellegű elképzelés A felújítási és beruházási előirányzatainak – az Erkel Színház felújításának 2013. évi összegét figyelmen kívül hagyva – 2015. évre jelentősen emelkedtek, ugyanakkor az immár két játszóhelyhez kapcsolódó és a továbbra is vagyonkezelésben lévő épületek folyamatos beruházási, felújítási munkálatai szükségszerűvé is teszik az előirányzatok ilyen fokú emelkedését, tekintve, hogy a vagyonkezelt ingatlanjaink állapota erősen leromlott, és jelen keretek sem nyújtanak megfelelő fedezetet arra vonatkozóan, hogy valamennyi épületünk állapotát, állagát a kor színvonalának megfelelő szintre hozzuk, csupán tűzoltás jelleggel az akut és szükségszerű felújításokra, beszerzésekre tudunk forrást biztosítani. Ennek tükrében is fontos, hogy az Operaház épületének műemléki jellegű felújítása, illetve az Üzemház teljes rekonstrukciója a közeljövőben megvalósulhasson, mert ezen túlmenően a kezelésünkben lévő szolgálati lakások, üdülők, a Jókai utcai próbatermünk állapotai is jelentősebb beruházást kívánnak meg annál, mint amit a rendelkezésre álló éves előirányzataink megengednek. 2015. évben a felújítási és beruházási kiadásokon előirányzott 848,4 millió forinttal szemben 1 182 millió forint teljesítés történt, ez persze az Operaház felújítása kapcsán megítélt 317,5 millió forint, illetve az Eiffel Csarnok felújításához kapott 15,4 millió forint plusz támogatás tette lehetővé. Az intézményi működési bevételek 2015. évi előirányzatának növekménye elsősorban az Erkel Színház 2014. – immáron teljes költségvetési évet átfogó – évi ténylegesen befolyt bevételei alapján prognosztizálható többletek alapján kerültek betervezésre. Az Erkel Színház, az ország legnagyobb nézőszámát befogadni képes teátruma, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az operaházi áraknál jóval kedvezőbb árfekvésű jegyárai - és persze az ehhez kapcsolódó kommunikációs stratégia, valamint az BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

24



operaházi „arisztokratikusabb’ kereteknél jóval széleskörűbb rendezvény és koncert lehetőségek tárházaként - képes volt tömegeket vonzani az opera és balett műfaj, valamint számos egyéb rendezvényünk kedvelői számára. Működési célú átvett pénzeszközeink eredeti előirányzatának 2014. évi megemelését követően 2015. évben nem került sor ezen a címen további emelésre, ennek oka - bár jegybevételeink tervezett mértéke ugyan megengedett volna nagyobb eredeti előirányzatot ezen a téren -, hogy az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény alapján vállalkozásoktól intézményünknek juttatott átvett pénzeszközök teljesülése minden évben bizonytalan, a támogatások zöme jellemzően december 20.-a körül - tárgyévi társasági adó feltöltési kötelezettség határideje - érkezik meg intézményünkhöz, attól függetlenül, hogy az ilyen jellegű felajánlások (Tao. tv. 26. § (2) és (8) bekezdése szerint) havi és negyedéves társasági adó kötelezettség - legfeljebb 50 százalékáig - terhére is teljesíthetőek lennének. További kalkulációs nehézséget jelent, hogy a NAV által utalandó adófelajánlások nem minden esetben érkeznek meg a tárgyévben, 2015-ben ilyen jellegű bevételeinkből 181 500 ezer forint csak 2016-ban került átutalásra, amely a tárgyévi kötelezettségvállalásaink, illetve maradványunk kimutatását erősen befolyásolja. A költségvetési támogatásunk eredeti előirányzatának 2015. évi értéke a már említett 2014. évi eseti működési támogatás beépítésével mintegy 23 százalékkal nőtt, ez az elsődlegesen Erkel Színház üzemeltetésére, karbantartására, felújítására és szükséges munkaerő-állomány alkalmazására kapott többlet forrás fedezi a két játszóhely okozta többlet finanszírozási igényeket, amelyet a második játszóhelyünk által elért többlet jegy-, bérlet-, és egyéb bevételek nem tudnak fedezni.

3.

A Magyar Állami Operaház előirányzatainak alakulása

A Magyar Állami Operaház kedvező pénzügyi keretek között vághatott neki a 2015. költségvetési évnek, továbbra is számos ötlettel, programokkal, rendezvényekkel és előadások megújításának ötleteivel állt ebben az esztendőben is a közönség elé, azzal a nem titkolt céllal, hogy a műfaj széles körű megismertetésével, a fiatalok felé történő megszólításával minél nagyobb látogató és nézőszámot tudhasson magáénak a két játszóhellyel rendelkező patinás intézmény. 3.1

A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása

Összességében a központi irányítószervi támogatásunk 9,4 milliárd forint volt 2015-ben, a 2,6 milliárd forintos előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevételt is figyelembe véve összességében 12 milliárd forint támogatási kerete volt intézményünknek. Személyi kiadásaink tovább nőttek az előző évekhez képest, az összes személyi juttatásunk a 2014. évi 6,1 milliárd forinthoz képest 2015-ben bő 6,2 milliárd forintot tettek ki. A növekedés oka, hogy a két játszóhely adta jelentős előadás- és rendezvény szám miatt számos területen bővítenünk kellett a humán kapacitásainkat annak érdekében, hogy a jelentős túlmunkák adta többletfeladatok elvégzésre, illetve az elszámolt túlórák csökkenésére kerüljenek, továbbá 2015-ben a zenekar részére történt „spielepénz” emelést is végrehajtottunk. A személyi kiadások növekedésével párhuzamosan a munkaadókat terhelő járulékokra fordított kiadások is 15 százalékkal növekedtek 2015-ben. Dologi kiadásaink egészét tekintve 2015-ben 15 százalékkal fordítottunk többet ezen kiadásainkra, mint 2014-ben, a dologi kiadások eredeti előirányzatához (3 451 300 ezer forint) képest 2015-ben 4 973 420 ezer forint teljesítés történt, ami jelentős volumenű növekedést jelent a 2014. évi tényleges kiadásokhoz (4 307 703 ezer forint) viszonyítva. A dologi kiadásokat részleteiben nézve az előző, 2014. évi – immáron két játszóhellyel, teljes költségvetési évi működéshez viszonyítva – az előző évekhez hasonlóan továbbra BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

25



is növekedés mutatkozik a produkciókhoz, előadásokhoz kapcsolódó művészeti és szakmai kiadások terén, többek között a készlet beszerzésekre fordított kiadásokban (jelmez, díszlet anyagok beszerzése), az előadásokhoz kapcsolódóan bérelt eszközök és helyiségek kiadásainak tekintetében, a szolgáltatási kiadások művészeti jellegű kiadásaiban (produkciók alkotó, fellépő és egyéb közreműködő művészei, kapcsolódó szolgáltatási kiadásai), a színház marketing célú reklám és propaganda kiadásaiban. Általánosságban elmondható, hogy művészeti és ahhoz kapcsolódó promóciós jellegű kiadások növekedése az egyes szakmai elképzelések megvalósítása és a folyamatos újdonságra, változtatásra való törekvés következménye, a színház részint igyekszik a világ minden tájáról elhozni a hazai közönség számára az opera és balett műfaj neves szereplőit, részint évről-évre próbál újat, mást produkálni abban a műfajban, amelynek törzsközönsége nagyon is határozott elképzeléssel és ízlésvilággal rendelkezik. A beruházási és felújításai kiadásainkra fordított összeg jelentősen nőtt a tavalyi évben (a 2014. évi 899 millió forinttal szemben 2015-ben mindösszesen 1 182 millió forint került ilyen címen elszámolásra), ez azonban elsősorban az évközi plusz kormányzati támogatásoknak köszönhető (Operaház és Eiffel Csarnok felújítás előkészületei). A beruházási és felújítási éves keretünk nagyságrendileg az általános, ingatlanokkal és avultság, technikai feltételek miatt beszerezni szükséges gépek, berendezések, felszerelések, illetve a működéshez elengedhetetlen immateriális javak beruházásaival kapcsolatos akut és nélkülözhetetlen felhalmozási kiadásokra elegendő, jelentősebb ás átfogó felújításokra nem elégséges. Egyes ingatlanjaink jelentősen leromlott - bár használható - állapotban vannak (például az üdülőink vagy a kezelésünkben lévő lakások), ezen tételekre is legfeljebb az állagmegóvás szintjén tudunk fordítani, a hosszú időre megoldást jelentő korszerűsítésekre nincs fedezete a háznak. A 2015. évben összességében 2 165 325 ezer forint maradványunk keletkezett, ebből 2 133 851 ezer forint kötelezettségvállalással terhelt és 31 474 ezer forint szabad (meghiúsult kötelezettségvállalásokból fakadó) maradvánnyal zártuk, a pénzügyi számvitel szerinti mérleg szerinti eredményünk 434 908 ezer forint pozitív szaldót mutatott. 2015. évben visszafizetési kötelezettségünk a bérkompenzációra kapott költségvetési támogatás elszámolása során, illetőleg 2014. évi RKI és Holokauszt rendezvény kapcsán keletkezett, melyet 2015. évben az intézmény teljesített a központi költségvetés felé. 3.2

Kiadási és bevételi előirányzatok hatáskörönkénti módosításának alakulása adatok ezer forintban

Megnevezés

Előirányzat változások

EREDETI Előirányzat

Módosított előirányzat

ELTÉRÉS Országgyűlés

Kormány

Felügyeleti szerv

Intézmény

Személyi juttatások

6 293 400

0

9 000

0

159 629

168 629

6 462 029

Munkaadókat terhelő járulékok

1 696 900

0

2 430

0

- 6 705

- 4 275

1 692 625

Dologi kiadások

3 451 300

0

0

480 816

2 254 375

2 735 191

6 186 491

Egyéb működési célú kiadások

0

0

0

0

19 245

19 245

19 245

Ellátottak pénzbeli juttatásai

0

0

0

0

0

0

0

Működési kiadások összesen

11 441 600

0

11 430

480 816

2 426 544

2 918 790

14 360 390

748 400

0

15 400

0

786 430

801 830

1 550 230

Beruházások


26


Megnevezés


Előirányzat változások

EREDETI Előirányzat Országgyűlés

Felújítások


ELTÉRÉS Kormány

Felügyeleti szerv

Intézmény

100 000

0

0

0

251 610

251 610

351 610

0

0

0

0

4

4

4

848 400

0

15 400

0

1 038 044

1 053 444

1 901 844

0

0

0

0

0

0

0

12 290 000

0

26 830

480 816

3 464 588

3 972 234

16 262 234

2 360 000

0

0

480 508

0

480 508

2 840 508

0

0

0

0

38 100

38 100

38 100

550 000

0

0

0

546 133

546 133

1 096 133

2 910 000

0

0

480 508

584 233

1 064 741

3 974 741

Felhalmozási bevételek

0

0

0

308

279 400

279 708

279 708

Felhalmozási célú átvett pénzeszközök

0

0

0

0

108

108

108

Költségvetési bevételek összesen

0

0

0

308

279 508

279 816

279 816

9 380 000

0

26 830

0

0

26 830

9 406 830

0

0

0

0

2 600 847

2 600 847

2 600 847

12 290 000

0

26 830

480 816

3 464 588

3 972 234

16 262 234

Egyéb felhalmozási kiadások Felhalmozási kiadások összesen Finanszírozási kiadások

KIADÁSOK MINDÖSSZESEN Intézményi működési bevételek Működési célú támogatások államháztartáson belülről Működési célú átvett pénzeszközök Működési költségvetés bevételei összesen

Központi, irányító szervi támogatás Maradvány igénybevétel

BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN 3.3

Meghatározott célra, feladatra kapott előirányzatok felhasználása

2015. év folyamán az alábbi konkrét célra kapott támogatásokat, egyéb pénzeszközöket a Magyar Állami Operaház: • Magyar Nemzeti Bank 150 000 ezer forintos támogatási keretet nyújtott intézményünknek (3 éves, 2014 - 2016. időszakra szóló szerződés keretében, összesen 450 millió forint támogatás folyósításáról), melyet kifejezetten hangszer beszerzésekre fordíthatunk, és amelyet jellemzően nagyértékű, az Operaház normál pénzügyi lehetőségeit meghaladó bekerülési értékű, zömmel külföldről beszerzett hangszerek finanszírozását szolgálta, • a költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2015. évi kompenzációjáról szóló 349/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a Magyar Állami Operaház 12 884 ezer forintos bérkompenzációs igényt kért és kapott (kereset-kiegészítéssel érintettek


27


•

•

•

• •

3.4


személyi juttatásai 10 145 ezer forint, munkaadót terhelő járulékok 2 739 ezer forint), melyből az év végi elszámolás során 1 454 ezer forint visszarendezésre és visszautalásra került, így összegében 2015. évben 11 430 ezer forint került felhasználásra kereset-kiegészítés címén, 2015. szeptemberében 317 500 ezer forint államháztartási, felhalmozási célú támogatás érkezett intézményünkhöz az a Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma létrehozását célzó beruházásról és a Magyar Állami Operaház korszerűsítésének előkészítéséről szóló 1555/2015. (VIII. 7.) Korm. határozat alapján, mely összeg az Ybl palota műemléki épületének szükséges és elengedhetetlen rekonstrukciójához kapcsolódó tervezési, műszaki engedélyeztetési feladatok előkészületeire fordíthattunk, 2015. szeptemberében 2014. évi plusz támogatásaink fel nem használt része rendezésre került, a 1824/2014. (XII. 19.) Korm. határozat alapján a magyarországi Holokauszt 70. évfordulójához kapcsolódó programok megvalósítása érdekében kapott 7 620 ezer forint többlet támogatás, illetve az 1812/2014. (XII. 19.) Korm. határozat alapján a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház új műhelyháza és próbacentruma létrehozásának előkészítéséhez RKI többlettámogatás keretében kapott 63 500 ezer forint plusz támogatásból fel nem használt összegek – 2 596 ezer forint – visszarendezésre és visszautalásra kerültek a költségvetés részére, 2015. októberében a Magyar Állami Operaház Szakszervezeti Bizottság Horgász Egyesülete megszűnése miatt megállapodás keretében átadott az Operaház számára 750 ezer forint pénzeszközt azzal a kitétellel, hogy ezt a keretet a színház kizárólag az üdülő fenntartására, felújítására fordítja, illetve a MÁO vállalja az egyesület megszüntetésével járó procedúrát és költségeket, 2015. évben is részesültünk a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlásaiból, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal értesítése alapján 128 ezer forint került elszámolásra ezen a címen, melyet szakmai anyagok beszerzése finanszírozásához használtunk fel, a Kormány 1905/2015. (XII.8.) számú határozata alapján a Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma létrehozását célzó beruházás előkészületeire egyszeri jelleggel pótelőirányzatot biztosított - a fel nem használt rész tekintetében visszafizetési kötelezettséggel - 15 400 ezer forint értékben, melyet az ingatlan felújításához kapcsolódó előkészületi (tervezési, műszaki tanácsadási) feladatokra fordíthatunk. Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatainak alakulása

Személyi juttatásaink 6 293 400 ezer forint, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 696 900 ezer forint eredeti előirányzattal nyitották az évet, a módosított előirányzataink előbbi esetben 6 462 029 ezer forintra nőttek, utóbbi tételnél 1 692 625 ezer forintra csökkentek SZEMÉLYI JUTTATÁSOK 2015. ÉVI ELŐIRÁNYZAT VÁLTOZÁSAI DÁTUM

ESEMÉNY MEGNEVEZÉS

EGYEDI GYŰJTŐ KÓD

GYŰJTÓKÓD MEGNEVEZÉS

2015. ÉVI EREDETI ELŐIRÁNYZAT

2015.03.30

2014. évi MARADVÁNY előirányzat rendezése

6 293 400

K1101

Törvény szerinti illetmények, munkabérek

96 012

K1107

Béren kívüli juttatások

57 600

K1110

Egyéb költségtérítés

K1113 K123


VÁLTOZÁS (EZER FT)

Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai Egyéb külső személyi juttatások

164 1 561 5 083

28



SZEMÉLYI JUTTATÁSOK 2015. ÉVI ELŐIRÁNYZAT VÁLTOZÁSAI DÁTUM



2015.04.23

2015. évi bérkompenzációs támogatás személyi előirányzat

K1113

2015.05.19

Személyi előirányzat átcsoportosítás DOLOGI kiadásokra

K122

2015.09.30

2014. évi MARADVÁNY előirányzat rendezése (összesen 221 010 ezer forint)

K1101 K1107

2015.12.15

Kormányzati kereset-kiegészítés visszarendezése

K1113

2015.12.17

Előirányzat visszarendezése személyi kiadásokra

K122

2015.12.23


K122

2015.12.29


K122 K1101

2015.12.31

Év végi ERA kód rendezések

GYŰJTÓKÓD MEGNEVEZÉS Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban fizetett juttatások Törvény szerinti illetmények, munkabérek Béren kívüli juttatások Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban fizetett juttatások Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban fizetett juttatások Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban fizetett juttatások Törvény szerinti illetmények, munkabérek

VÁLTOZÁS (EZER FT) 10 145 -250 000 56 809 - 57 600 - 1 145 94 000 93 000 63 000 - 128 540

K1102

Normatív jutalmak

47 277

K1104

Készenléti, ügyeleti díj, helyettesítés, túlszolgálat

10 545

K1105

Végkielégítés

10 566

K1106

Jubileumi jutalom

-3 706

K1107

Béren kívüli juttatások

33 746

K1109

Közlekedési költségtérítés

K1110

Egyéb költségtérítés

K1112

Szociális támogatások

K1113 K122 K123

Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony Egyéb külső személyi juttatások

2015. ÉVI SZEMÉLYI KIADÁSOK MÓDOSÍTOTT ELŐIRÁNYZATA ÖSSZESEN

119 942 - 114 - 3 566 111 071 - 213 480 16 259

6 462 029

2015. évben a dologi kiadásaink fedezetéhez jelentős mértékű előirányzat átcsoportosítás történt a személyi kiadásaink előirányzatairól, amelyet az év második felében visszarendezés követett. A 2015. évben kifizetésre került normatív jutalmak, illetőleg az év végén jelentkező közlekedési költségtérítések (BKV bérletek) megelőlegezése, a béren kívüli juttatások között szereplő, étkezési utalványok fedezetének biztosítása, továbbá a foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásaiban a többletfeladatok, távolléti díjak elszámolása miatt, valamint, a külső megbízásokhoz kapcsolódóan az előadásokhoz köthető személyi jellegű kifizetések év közben történt (dologi kiadások terhére történő) visszaszorítására BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

29



tett erőfeszítések miatt jelentős átrendezést kellett végrehajtanunk a személyi jellegű kiadások előirányzatai között. A 2015. évi módosított személyi jellegű kiadásai előirányzataink mintegy 3 százalékkal emelkedtek az eredeti forrásokat tekintve. MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK 2015. ÉVI ELŐIRÁNYZAT VÁLTOZÁSAI DÁTUM




2015. ÉVI EREDETI ELŐIRÁNYZAT 2015.03.30

2014. évi MARADVÁNY előirányzat rendezése

K2

2015.04.23

2015. évi bérkompenzációs támogatás személyi előirányzat

K2

2015.05.19

Munkaadókat terhelő járulékok előirányzat átcsoportosítás DOLOGI kiadásokra

K2

2015.12.15

Kormányzati kereset-kiegészítés visszarendezése

K2

2015.12.31


K2


1 696 900 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

2014. ÉVI MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK MÓDOSÍTOTT ELŐIRÁNYZATA ÖSSZESEN

80 907 2 739 - 67 500 - 309 - 20 112

1 692 625

A személyi jellegű kifizetésekhez kapcsolódó előirányzat mozgások jellemzően mozgatják a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzati tételeit is, ettől függetlenül – és az év közben elért dolgi kiadásokra történő átcsoportosítások miatt – minimális értékben kevesebb járulékot fizettünk, mint az eredeti terv szerint megállapított érték. 3.5

Dologi kiadások előirányzatainak alakulása DOLOGI KIADÁSOK 2015. ÉVI ELŐIRÁNYZAT VÁLTOZÁSAI

DÁTUM




3 451 300


2014. évi MARADVÁNY előirányzat 2015.03.30 rendezése (1 535 458 ezer forint növekedés)

K311

Szakmai anyagok beszerzése

K312

Üzemeltetési anyagok

K313

Árubeszerzés

K321 K322



Informatikai szolgáltatások igénybevétele Egyéb kommunikációs szolgáltatások

K331

Közüzemi díjak

K332

Vásárolt élelmezés

204 418 45 407 3 966 7 136 462 19 791 209

30



DOLOGI KIADÁSOK 2015. ÉVI ELŐIRÁNYZAT VÁLTOZÁSAI DÁTUM


2014. évi MARADVÁNY előirányzat 2015.03.30 rendezése (1 535 458 ezer forint növekedés)


Bérleti és lízing díjak

10 422

K334

Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások

32 840

K335

Közvetített szolgáltatások

K336

Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások

K337

Egyéb szolgáltatások

28 162

K341

Kiküldetések kiadásai

825

K351

2015.09.17

2015.09.22

2015.09.30

271 723

K355

Egyéb dologi kiadások

83 980

K312


40 000

K313

Árubeszerzés

15 000

K321

Informatikai szolgáltatások igénybevétele

30 000

K331

Közüzemi díjak

K333


K336

Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások Működési célú előzetesen felszámított ÁFA Egyéb dologi kiadások

120 000 25 000 250 000 135 000 30 000

Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások Működési célú előzetesen felszámított ÁFA Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások Működési célú előzetesen felszámított ÁFA Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások

- 20 635

K351

Működési célú előzetesen felszámított ÁFA

8 100

K336


- 2 596

K311

Szakmai anyagok beszerzése

13 509

K336

Előirányzat visszarendezés BERUHÁZÁSOKRA (26 207 ezer forint csökkenés)

K336


96 482

30 341

2015. évi TÁO TÁMOGATÁSOK bevételi többletének előirányzatosítása (576 000 ezer forint növekedés)

OPERAHÁZ FELÚJÍTÁSÁRA átvett pénzeszköz előirányzatosítása (38 100 ezer forint növekedés a 317 500 e FT támogatásból) 2014. évi RKI és Holokauszt rendezvény fel nem használt összegének visszarendezése és utalása 2014. évi MARADVÁNY előirányzat rendezése (összesen 221 010 ezer forint) ebből változás (28 235 ezer forint növekedés)

699 101

Fizetendő ÁFA

K355

2015.08.27

Reklám- és propaganda kiadások Működési célú előzetesen felszámított ÁFA

193

K352

K351

2015.08.13


K333

K342

Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok, valamint beruházási és 2015.05.19 felújítási célú előirányzatok átcsoportosítása DOLOGI kiadásokra (645 000 ezer forint növekedés)


K351

K351 K336

455 000 121 000

- 5 572 30 000

31




2015.09.30

2015.09.30

2015.09.30


2014. évi MARADVÁNY előirányzat rendezése (összesen 221 010 ezer forint) ebből változás (28 235 ezer forint növekedés)






K312


5 956

K313

Árubeszerzés

K321


K331

Közüzemi díjak

89

K332


61

K333


K334


K335


K336


25 197

K337


- 2 192

K341


- 434

K342 K351 K354

2015.10.06 2015.10.06

Horgászegyesület átvett pénzeszköz előirányzatosítása 2014. évi SZJA 1 százalék felajánlásának előirányzatosítása

-12 638 3

2 151 - 23 602 1 025 419

K312

Üzemeltetési anyagok beszerzése

750

K311

K321


9 856


K312

2014. évi MARADVÁNY előirányzat rendezése (összesen 59 902 ezer forint, ebből 5 817 ezer forint növekedés

8 533

K355

K311

2015.11.27

Reklám- és propaganda kiadások Működési célú előzetesen felszámított ÁFA Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai

302

Szakmai anyagok beszerzése Szakmai anyagok beszerzése Üzemeltetési anyagok beszerzése Informatikai szolgáltatások igénybevétele

K331

Közüzemi díjak

K332


K333


K334


K335


K336


K337


128 - 25 190 - 332 - 4 850 -4 - 22 - 7 150 5 290 4 22 522 5 436

32





EGYEDI GYŰJTŐ KÓD K341 K342

2015.11.27

2014. évi MARADVÁNY előirányzat rendezése (összesen 59 902 ezer forint, ebből 5 817 ezer forint növekedés

K351 K354

2015.12.12 2015.12.17 2015.12.23 2015.12.29

2015.12.30

2015.12.30

2015.12.30 2015.12.31 2015.12.31

2015.12.31

2015.12.31

Irányító szerv által engedélyezett többletbevétel előirányzatosítása Előirányzat visszarendezése személyi kiadásokra Előirányzat visszarendezése személyi kiadásokra Előirányzat visszarendezése személyi kiadásokra


43


- 94 000

K336


- 93 000

K336

K333

K351 K336 K336 K336 K336 K351 K311

K312

K311 Év végi ERA kód rendezések (115 565 ezer forint csökkenés)

4 444

K336

K351

2015.12.31

4 431

115 915

K342

Irányító szerv által engedélyezett többletbevétel előirányzatosítása

Reklám- és propaganda kiadások Működési célú előzetesen felszámított ÁFA Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai


K311 2015.12.31

1

K336

Irányító szerv által engedélyezett többletbevétel előirányzatosítása (79 233 ezer forint növekedés)

Adomány gyűjtés bevételeinek előirányzatosítása



K336

TÁO támogatás visszarendezése (2015. évi, de a NAV által csak 2016. évben utalt felajánlások rendezése)


K355

Irányító szerv által engedélyezett többletbevétel előirányzatosítása (79 233 ezer forint növekedés)

Irányító szerv által engedélyezett többletbevétel előirányzatosítása Irányító szerv által engedélyezett többletbevétel előirányzatosítása Irányító szerv által engedélyezett többletbevétel előirányzatosítása


K312

Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások Bérleti és lízing díjak Reklám- és propaganda kiadások Működési célú előzetesen felszámított ÁFA Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások Működési célú előzetesen felszámított ÁFA Szakmai anyagok beszerzése Szakmai anyagok beszerzése Üzemeltetési anyagok beszerzése Működési célú előzetesen felszámított ÁFA Szakmai anyagok beszerzése Üzemeltetési anyagok beszerzése

1 194

-63 000 49 691 2 992 20 269 6 281 35 363 39 474 160 079 - 142 000 - 38 747 2 21 814 18 010 10 928 - 21 715 48 085

K313

Árubeszerzés

- 9 671

K321


-5 766

33






K331 K332


- 466

K333


3 374

K334 Év végi ERA kód rendezések (115 565 ezer forint csökkenés)


Egyéb kommunikációs szolgáltatások Közüzemi díjak

K322

2015.12.31


K336

Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások

- 3 007 - 46 498

19 096 - 149 664

K337


- 39 264

K341


- 866

K342 K351

Reklám- és propaganda kiadások Működési célú előzetesen felszámított ÁFA

32 751 41 273

K354

Egyéb pénzügyi műveletek

- 2 823

K355


19 596

2015. ÉVI DOLOGI KIADÁSOK MÓDOSÍTOTT ELŐIRÁNYZATA ÖSSZESEN

6 186 491

Dologi kiadásaink - ezen belül is leginkább a már említett művészeti jellegű kifizetések - előirányzatai folyamatos korrekcióra szorulnak annak érdekében, hogy a színház napi működése folyamatos és zavartalan lehessen, a művész szakmai jellegű pénzügyi elvárások napi szintű felmerülései olyan mértékű fedezet elvárást követelnének - az üzemeltetési költségek szinten tartása mellett -, amelyeket a rendelkezésre álló költségvetési és saját működési forrásokból egyre nehezebben lehet kigazdálkodni. A bevételeink költségvetési évre nézve aránytalan időszaki beérkezései (pl. bérletezési időszakban növekvő, nyáron a színházi szünet miatt stagnáló, december második felében az átvett pénzeszközök által ismételten kiugróan magas források) jelentősen nehezítik az előzetes éves tervezést, illetve a rendelkezésre álló előirányzatok mértékéhez képest folyamatosan felmerülő kiadási igények lekötését. A 2015. évi dologi kiadásaink jelentős emelkedését a már említett saját bevételi többletekből (működési bevételek és átvett pénzeszközök) sikerült finanszíroznunk, azonban a dologi kiadásaink ilyen arányú további emelkedése esetén a bevételeink maximalizálása esetén sem leszünk képesek lépést tartani a saját - leginkább művészeti jellegű - kiadási igényeinkkel. 3.6

Ellátottak pénzbeli juttatásai előirányzatának alakulása

Az Operaház ellátottak pénzbeli juttatásai kapcsán 2015. évben előirányzat változást nem kezdeményezett.


34



Egyéb működési célú kiadások előirányzatainak alakulása EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK 2015. ÉVI ELŐIRÁNYZAT VÁLTOZÁSAI

DÁTUM




0


2014. évi Holokauszt és RKI támogatás visszarendezése és visszafizetése 2014. évi MARADVÁNY előirányzat 2015.09.30 rendezése (összesen 221 010 ezer forint) 2015.09.22


K5023

Egyéb elvonások, fizetések

K506

Egyéb működési célú támogatás ÁH belülre

2015. ÉVI EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK MÓDOSÍTOTT ELŐIRÁNYZATA ÖSSZESEN

2 596 16 649

19 245

A 2014. évi RKI támogatások és a nevezett rendezvény fel nem használt támogatási részének visszafizetése mellett (2 596 e FT) a 1681/2015. Korm. határozat alapján a 2014. évi kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány összegéből 16 649 ezer forint került visszahagyásra és fejezeten belüli átcsoportosításra. 3.8

Beruházási és felújítási kiadások BERUHÁZÁSI KIADÁSOK 2015. ÉVI ELŐIRÁNYZAT VÁLTOZÁSAI

DÁTUM




748 400


2015.03.30

2014. évi MARADVÁNY előirányzat rendezése (813 131 ezer forint növekedés)

K61 K62

2015.03.30

2014. évi MARADVÁNY előirányzat rendezése (813 131 ezer forint növekedés)

K63 K64 K67

2015.05.19

2015.07.10

2015.08.27

K62 Beruházási és felújítási célú előirányzatok K63 átcsoportosítása DOLOGI kiadásokra (294 855 ezer forint csökkenés) K67

Immateriális javak beszerzése Ingatlanok beszerzése, létesítése Informatikai eszközök beszerzése, létesítése Egyéb tárgyi eszközök beszerzése Beruházási célú előzetesen felszámított ÁFA Ingatlanok beszerzése, létesítése Informatikai eszközök beszerzése, létesítése Beruházási célú előzetesen felszámított ÁFA Egyéb tárgyi eszközök beszerzése Beruházási célú előzetesen felszámított ÁFA

MAGYAR NEMZETI BANK stratégiai együttműködési megállapodás hangszerek beszerzésére (150 000 e FT növekedés)

K64

Előirányzat visszarendezés DOLOGI KIADÁSOKRÓL (26 207 ezer forint növekedés)

K64

Egyéb tárgyi eszközök beszerzése

K67

Beruházási célú előzetesen felszámított ÁFA


K67


12 587 335 689 11 852 300 506 152 497 - 110 000 - 123 000 - 61 855 120 000 30 000 20 635 5 572

35



BERUHÁZÁSI KIADÁSOK 2015. ÉVI ELŐIRÁNYZAT VÁLTOZÁSAI DÁTUM


2015.09.17

OPERAHÁZ FELÚJÍTÁSÁRA átvett pénzeszköz előirányzatosítása (279 400 ezer forint növekedés a 317 500 e FT támogatásból)

EGYEDI GYŰJTŐ KÓD K62 K67 K61 K62

2015.09.30

2015.11.24

2015.11.27

2014. évi MARADVÁNY előirányzat rendezése (összesen 221 010 ezer forint) (51 055 ezer forint csökkenés)

ERA kód rendezés

2014. évi MARADVÁNY előirányzat rendezése (összesen 59 902 ezer forint)

K63

2015.12.15

2015.12.23 2015.12.31 2015.12.31

2015.12.31

ERA kód rendezése kötelezettségvállaláshoz Bevételi többlet terhére kölcsön törlesztés előirányzatosítása ERA kód rendezés


Ingatlanok beszerzése, létesítése Beruházási célú előzetesen felszámított ÁFA Immateriális javak beszerzése Ingatlanok beszerzése, létesítése Informatikai eszközök beszerzése, létesítése

220 000 59 400 793 - 59 328 10 563


K67

Beruházási célú előzetesen felszámított ÁFA

K61

Immateriális javak beszerzése

K62

Ingatlanok beszerzése, létesítése

- 11 343

K63

Informatikai eszközök beszerzése, létesítése

- 7 625

K64

K62 K67 K61

Egyéb tárgyi eszközök beszerzése Beruházási célú előzetesen felszámított ÁFA Ingatlanok beszerzése, létesítése Beruházási célú előzetesen felszámított ÁFA Immateriális javak beszerzése

34 932 - 38 015 -4

12 474 - 3 386 12 200 3 200 -1

K64


K61


1

K61


- 2 616

K62

Ingatlanok beszerzése, létesítése

K63 K64 K67

Informatikai eszközök beszerzése, létesítése Egyéb tárgyi eszközök beszerzése Beruházási célú előzetesen felszámított ÁFA

2015. ÉVI BERUHÁZÁSI KIADÁSOK MÓDOSÍTOTT ELŐIRÁNYZATA ÖSSZESEN



K64

K67 EIFFEL CSARNOK egyszeri jellegű támogatásának előirányzatosítása


108

- 190 891 - 6 295 104 616 - 31 436

1 550 230

36



2015. évi főbb beruházási kiadásaink: • immateriális javak keretében a MÁO dokumentumkezelő rendszerének (DokNET) licenc díja, illetve a számos épület felújításhoz kapcsolódóan egy építész tervező szoftver (ArchiCAD) került beszerzésre, • műemléki épületekkel kapcsolatos beruházásaink közül az OPERAHÁZ épületére 2015-ben az alábbi jelentősebb tételek kapcsán végeztünk beruházásokat: o az épület felújításának előkészületei kapcsán beruházásként került elszámolásra az Ybl palota főhomlokzat felmérési terve (5 349 e Ft) és a tetőszinti kőszerkezetek vizsgálata (400 e Ft), o jelentős összegeket fordítottunk az Operaház épületének belső rekonstrukciójához kapcsolódóan, többek között a 2015. évben megnyílt Opera Café és Opera Shop kapcsán elkészült belsőépítészeti munkálatokra, a közönségforgalmi mosdók, zenekari öltözők felújítására, a operaházi nagy büfé parketta cseréjére, tölgyajtóinak restaurálására és konyhatechnológiai fejlesztésére, a főhomlokzati terasz kőelem cseréjére (162 650 ezer forint), o az előadásokhoz kapcsolódóan beszerzésre került 70 db LED reflektorok (6 205 ezer Ft), legyártásra került a zsinórpadlás lámpatartó konzolja (825 e Ft), sor került a beléptető rendszer bővítésére (209 e Ft), • egyéb épületeink beruházásai kapcsán az irodaházként funkcionáló ÜZEMHÁZ épületében sor került a VIII. és az V. emeleti karterem, valamint a VII. emeleti kis karterem felújítására (122 869 e Ft), amelyhez kapcsolódóan sajnálatos módon jelentős plusz ráfordítást eredményezett a felújítás során feltárt azbeszt, a szigorú szabályok alapján végrehajtott mentesítésre 52 680 ezer forintot kellett költenünk, ezen túlmenően a létszámbővülésből fakadóan szükséges volt a számítástechnikai hálózatok bővítésére is (koax hálózat bővítés, végpont kiépítés), erre 561 ezer forintot fordítottunk, • a felújított ERKEL SZÍNHÁZ kapcsán is történtek további beruházások, megtörtént a teljes színpadpadló csere 45 810 e Ft értékben, a zenekari árok lambériázása (1 930 e Ft), a nézőtéri és dolgozói büfék konyhatechnológiai felújítása (15 942 e Ft), valamint a színházhoz kapcsolódóan, de alapvetően a II. János Pál Pápa téren, a 4-es metró és a színház közötti útvonalon sor került Citylight hirdető oszlopok elhelyezésére 3 150 e Ft értékben, • 2015. évben a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház közös műhelyháza és próbacentruma (EIFFEL CSARNOK) felújításának előkészületeihez kapcsolódóan mérnöki tevékenységekre, szakvéleményezésre, talajvizsgálatokra, állapot felmérésre, statikai szakvéleményekre, tervezési feladatokra, műszaki tanácsadásra 51 370 ezer forintot fordítottunk, • egyéb vagyonkezelt ingatlanjaink kapcsán a JÓKAI UTCAI PRÓPATEREM esetében elkészült az I. emeleti szint átépítése (3 743 e Ft), a JÓZSEF KÖZ 2. szám alatti öröklakásban felújításra kerültek a vizes helyiségek 1 507 ezer forint értékben, • informatikai eszközök beruházása kapcsán az évek óta (leginkább engedélyezés miatt) húzódó és biztonsági szempontból akut szerver számítógépek és kapcsolódó kiegészítő berendezések beszerzése történt meg (14 239 e Ft), illetve az Opera Shop kapcsán adóügyi szempontból megfelelő pénztárgépekre (527 e Ft), valamint notebook beszerzésekre (4 137 e Ft) fordítottunk 2015. évben, • az egyéb gépek, berendezések, felszerelések keretében az alábbi jelentősebb, nagy értékű tételek kerültek beszerzésre és elszámolásra 2015-ben:


37



o díszletek – saját és külső gyártásban készült egyaránt – 305 442 ezer forint értékben kerültek elszámolásra és aktiválásra, o jelmezkészítő műhelyeink számára mosó- és szárítógép, varrógép (1 681 e Ft), elektronikus szemes gomblyukazó gép (3 048 e Ft), gyorsvarró gépek (787 ezer Ft) beszerzése történt, o hangtáraink részére MEYER SOUND CQ-1 hangsugárzó berendezésekre 5 600 ezer forintot fordítottunk, o világítástechnikai eszközök keretében Clay Paky Aleda K20 B-EYE lámpa került beszerzésre 7 324 e Ft értékben, o az orvosi rendelőinkbe CardioAid 360 defibrillátor + tartozékai kerültek beszerzésre (2 358 e Ft), o jelentős kiadási tétel jelentkezett a felújított büfék, illetve az Opera Café konyhatechnológiai berendezéseinek, eszközeinek beszerzése kapcsán (pl. hűtött vitrin, gőzpároló-regeneráló berendezés, jégkocka gyártó gép, pizza sütő berendezés, bútorok, mikrohullámú és egyéb sütők, mosogatógép, stb.) 51 685 ezer forint értékben, o az előadásokhoz szükséges projektorok és tartozékaik beszerzésére 21 380 ezer forintot költöttünk, o díszlet és egyéb műhelyeink nagy értékű szerszámai keretében többek között COhegesztőgépek (674 e Ft), OPTI VMBS 1610 vertikális szalagfűrész (1 537 e Ft), villany körfűrészgép (489 e Ft) került beszerzésre, o hangszerekre – figyelembe véve az MNB 150 000 ezer forintos támogatási keretét is – 183 964 ezer forintot fordítottunk, jellemzően nagyértékű hangszerek beszerzése történt (pl. Luigi Marconcini cselló, Carlo Carletti hegedű, Le Blanc cselló, Gand és Bernardel Testvérek hegedű (1886 és 1891), Gaetano és Pietro Sgarabotto brácsa, Arthur Richardson brácsa, Heckel fagott), o kisértékű tárgyi eszközök beszerzésére 2015. évben 42 847 ezer forintot fordítottunk Járműveinkkel kapcsolatos beruházási kiadásaink, tekintve, hogy előző években új gépjárművek (Opel Vivaro mikrobuszok) kerültek beszerzésre, minimális szinten jelentkeztek, új gépjármű beruházására 2015. évben nem került sor. FELÚJÍTÁSI KIADÁSOK 2015. ÉVI ELŐIRÁNYZAT VÁLTOZÁSAI DÁTUM




100 000


2014. évi MARADVÁNY előirányzat 2015.03.30 rendezése (10 931 ezer forint növekedés) 2015.05.19

2015.09.30

2015.11.27

Beruházási és felújítási célú előirányzatok átcsoportosítása DOLOGI kiadásokra (32 645 ezer forint csökkenés) 2014. évi MARADVÁNY előirányzat rendezése (összesen 221 010 ezer forint) ebből felújítási kiadások összesen 6 962 ezer forint növekedés 2014. évi MARADVÁNY előirányzat rendezése (összesen 59 902 ezer forint)



K71

Ingatlanok felújítása

8 607

K74

Felújítási célú előzetesen felszámított ÁFA

2 324

K71


K74


K71


5 482

K74


1 480

K71


3 199

K74


- 28 000 - 4 645

864

38



FELÚJÍTÁSI KIADÁSOK 2015. ÉVI ELŐIRÁNYZAT VÁLTOZÁSAI DÁTUM

2015.12.31





VÁLTOZÁS (EZER FT) 212 389

K71


K73

Egyéb tárgyi eszköz felújítási

- 2 760

K74


52 670

2015. ÉVI FELÚJÍTÁSI KIADÁSOK MÓDOSÍTOTT ELŐIRÁNYZATA ÖSSZESEN

351 610

Felújítási kiadásaink zömében ingatlanokkal kapcsolatosak, ezek közül a legjelentősebbek: • az Operaház műemléki épületével kapcsolatosan akusztikai problémák feltárása (3 200 ezer Ft), a Dalszínház utcai I. emeleti terasz felújítása (3 309 e Ft), a műemlékvédelmi tereinek felújításával kapcsolatos örökségvédelmi engedélyeztetés (1 160 e Ft), építéstörténeti tudományos dokumentáció készíttetés (2 100 e Ft), valamint a tervezett felújításhoz kapcsolódó előkészületi munkák kapcsán műszaki tanácsadás (5 155 e Ft) került kifizetésre, • az Üzemház épületével kapcsolatosan további 15 194 ezer forint folyamatban lévő beruházási állomány került kimutatásra, • meglévő hangszerek felújítására 1 240 ezer forintot fordítottunk, EGYÉB FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁSOK 2015. ÉVI ELŐIRÁNYZAT VÁLTOZÁSAI DÁTUM




VÁLTOZÁS (EZER FT) 0

2015. ÉVI EREDETI ELŐIRÁNYZAT Felhalmozási célú támogatási kölcsön nyújtása ÁHT-n kívülre

4

2015. ÉVI EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK MÓDOSÍTOTT ELŐIRÁNYZATA ÖSSZESEN

4

2015.11.24

ERA kód rendezés

K86

2015. évben egyéb felhalmozási célú kiadásként a munkáltatói lakásépítési számla dolgozókat terhelő banki költsége került kimutatásra. 3.9

PPP konstrukcióban létrejött beruházások

A Magyar Állami Operaház PPP konstrukcióban nem végzett beruházást 2015. évben.

4.

Az intézményi bevételek alakulása

A Magyar Állami Operaház 2015. évi eredeti bevételi előirányzatai 9 380 000 ezer forint költségvetési támogatásból, 2 360 000 ezer forint saját bevételből és 550 000 ezer forint működési célú átvett pénzeszközből adódóan összességében 12 290 000 ezer forintot tett ki, amely mintegy 20 százalékkal több, mint a megelőző költségvetési évben volt.


39



Intézményi bevételek alakulása, azokat befolyásoló főbb tényezők

A 2015. évi eredeti bevételi előirányzatainkat nézve kedvezően alakult az intézmény költségvetési támogatása, jelentősen magasabb támogatási kerettel kezdtük az évet, mint tavaly, ez annak köszönhető, hogy az Erkel Színház 2014. évi üzemeltetésével – illetve az Operaház ezzel kapcsolatos plusz feladataival – kapcsolatban 2014. évben eseti jellegű plusz működési támogatási keret beépítésre került az Operaház 2015. évi eredeti költségvetésébe, lévén a kész játszóhely üzemeltetési és fenntartási kiadásai ezt szükségszerűvé is teszik. adatok ezer forintban

Időszak

Megnevezés

Költségvetési támogatás

Intézményi bevételek

Előirányzatmaradvány igénybevétele

Források összesen

Eredeti előirányzat

7 598 200

2 650 000

-

10 248 200


8 845 836

3 710 502

2 846 155

15 402 493


9 380 000

2 910 000

-

12 290 000


9 406 830

3 936 641

2 600 847

15 944 318


1 781 800

260 000

-

2 041 800

560 994

226 139

- 245 308

541 825

2014. év

2015. év

ELTÉRÉS Módosított előirányzat

A költségvetési támogatásaink jelentős emelkedése mellett a 2015-ös esztendőt az intézményi bevételek szintjén 260 ezer forint többlettel indítottuk, amely kizárólag működési bevételeink növekedését jelentette, az átvett pénzeszközeink előirányzatosítása (550 ezer Ft) a megelőző év szintjén maradt. A működési bevételeink emelkedése az Erkel Színház 2014. évi - immáron teljes költségvetési évet átölelő - jó teljesítésének köszönhető, az - operaházi szinthez mérten - alacsony jegyárak mellett is megfelelő forgalmat produkált a tavaly év eleji becsült forgalomhoz képest, illetőleg a színházban megrendezésre került könnyűzenei és egyéb koncertek, programok is hozzájárultak a tervezettnél kedvezőbb bevételek eléréséhez, így ennek kapcsán, illetve az Operaházban 2015-ben történt jegy és bérletárak növelése miatt a tavalyi évben magasabb működési bevétellel tudtunk kalkulálni. Az átvett pénzeszközök bázis évi szinten tartásának oka továbbra is a bizonytalanság, ugyan a jegybevételeink szintje jóval nagyobb támogatást enged meg, de év közben minimális tételben érkeznek hozzánk ilyen jellegű bevételek, a zömében december végén „beömlő” átvett pénzeszköz forrásokat nehéz év elején bizonyossággal kalkulálni, és ezen év végi tételek jelentősen növelik a tárgyévi maradványunkat is. A 2015. évben felhasznált maradványunk jelentősen csökkent a 2014. évi felhasználáshoz képest és egyébként is folyamatosan törekszünk a maradvány tételeink csökkentésére (2016. évre „áthozott” maradvány összegünk összességében már „csak” 2 165 325 ezer forintot tesznek ki, amelyből mindösszesen 31 474 ezer forint a meghiúsult - szabad – maradvány), azonban mind a már említett év végi működési célú átvett pénzeszköz dömping szerű aktivizálódása, mind a színházi tevékenységből fakadó, kiemelkedőnek számító őszi-téli időszak (leginkább a december hónap) bevételeinek év végi előirányzat rendezése és kötelezettségvállalással való lekötése jelentős plusz feladatokat jelent a gazdasági részlegre nézve az év végi zárások és elszámolások kapcsán. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a költségvetések tervezése során a várható és tervezett működési bevételi adatok kvázi alul becslésével nem pusztán a biztonságra való törekvés a cél, hanem egy olyan mozgástér biztosítása is az Operaház számára, amely esetlegesen kedvezőtlen tényezők (pl. kevesebb BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

40



jegy és bérlet eladás, kisebb támogatási hajlandóság) bekövetkezése esetében sem lehetetlenítik el a színház költségvetésének teljesülését, ugyanakkor kedvező feltételek mellett további forrásokat is jelentenek a tervezetthez képest elért többlet bevételek, amelyek ez utóbbi esetben „látens tartalékkeretként” fedezetet biztosítanak a művészeti igények és elvárások kifejezésére fordított, évrőlévre egyre jelentősebb kiadási összegeket felemésztő tételekre. 2015. évben az Operaház a megemelt költségvetési támogatás mellett nem kapott év közben plusz forrást működésének finanszírozására, a jelentős kiadás növekményeinek - leginkább dologi, azon belül is művészeti jellegű kiadásainak - forrását a színház működési többletbevételei képezték. adatok ezer forintban

BEVÉTELEK ALAKULÁSA

2010. ÉV

2011. ÉV

2012. ÉV

2013. ÉV

2014. ÉV

Áru- és készletértékesítés

13 819

9 023

18 785

8 414

10 302

18 158

76 425

85 021

54 966

85 278

62 544

68 559

2 808

2 695

3 470

2 905

3 556

3 842

2 587

2 386

2 918

2 473

3 072

3 081

221

309

552

432

484

761

1 115 443 1 179 926 1 181 213 1 632 811 1 609 026

1 846 318

Bérleti és lízingdíjak bevételei Alkalmazottak térítésnek bevételei ebből üdülési díj bevétele ebből egyéb térítés bevétele Nyújtott szolgáltatások ellenértéke ebből hirdetés ebből operalátogatás ebből előadásokkal kapcsolatos bevételek ebből egyéb bevételek Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei Intézmény ellátási díjak ÁFA bevételek, visszatérülések Kamat- és egyéb pénzügyi műveletek bevételei Dolgozók kártérítésének bevétele Kötbér, bírság, egyéb működési bevételek Tárgyi eszköz értékesítés Beruházási kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA visszatérülés Működési célú átvett pénzeszköz non-profit szervezettől BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

2015. ÉV

538

7 335

5 019

4 210

21 955

52 255

50 410

59 595

50 000

61 411

64 536

60 309

1 013 129 1 013 478 1 024 742 1 523 384 1 497 180

1 704 431

51 366

99 518

101 452

43 806

25 355

29 323

10 520

3 835

2 840

3 491

22 503

6 517

4 016

3 066

4 736

2 863

4 968

4 178

535 363

419 760

418 375

996 520

807 465

873 865

6

0

0

0

989

1 875

302

79

178

135

201

0

1 820

28

118

7 292

11 210

17 357

417

60

1 894

782

9 340

308

0

21 364

17 993

83 140

0

0

122

0

200

600

18 258

750

41

2015. ÉVI SZÖVEGES BESZÁMOLÓ BEVÉTELEK ALAKULÁSA Működési célú átvett pénzeszköz háztartásoktól Működési célú átvett pénzeszköz vállalkozásoktól Egyéb bevételek Intézményi működési bevételek összesen Felhalmozási célú átvett pénzeszközök különféle forrásból Támogatás értékű bevétel NKA-tól Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belül Előző évi felhalmozási célú előirányzat maradvány átvétel Előző évi működési célú előirányzat maradvány átvétel Előirányzat-maradvány felhasználás BEVÉTELEK ÖSSZESEN


2010. ÉV

2011. ÉV

2012. ÉV

2013. ÉV

2014. ÉV

248

183

422

174

138

130

758 000

361 895

694 820

554 741 1 170 325

1 095 253

0

149

0

52

2015. ÉV

0

0

2 519 309 2 087 084 2 400 010 3 379 198 3 730 825

3 937 110

0

0

1 098

13 712

121

279 508

17 500

13 000

568

0

6 251

0

0

0

0 1 163 630

2 057

38 100

5 109

0

0

0

0

0

681 537 1 265 475

0

0

0

552 043 1 334 832 2 013 110 2 846 155

2 600 847

2 947 599 3 333 664 5 001 983 6 569 650 6 585 409

6 855 565

0 405 681

Az áru- és készletértékesítés bevételei jelentősen nőttek, azonban ehhez jelentősen hozzájárult az Opera Shop 2015. évi megnyitása is, amely havi szinten milliós forgalmat bonyolít áru és készleteladás kapcsán, de amellyel összefüggésben értelemszerűen az árubeszerzésre fordított kiadásaink is nőttek. Az Operaház és Erkel Színház műsorfüzeteinek értékesítéséből 7 281 e Ft, egyéb könyv, hang és képi adathordozó értékesítéséből 85 e Ft, az Opera Shop értékesítéseiből 10 792 e Ft bevételünk származott. Bérleti díjainkból (helyiség és terem bérletek, esetenként komplett épületek, épület részek bérleti díjai, büfé bérleti díjak) származó bevételeink túlszárnyalták az előző évi bérleti díj bevételeket, azonban 2014. évet megelőző évekből látható, hogy jóval magasabb bevételi összeget is képesek termelni az Operaház rendelkezésére álló vagyonkezelt ingatlanok. Az alkalmazottak térítésének bevételei nagyságrendileg az előző évi bevételi számokat produkálták, üdülőnk kapacitás kihasználását 2015. évben sem sikerült növelni, ami persze nem csoda, a faházas, közös helyiségekkel ellátott Balatonudvari horgász üdülő körülményei igencsak „spártaiak”, évek óta nem jut elég forrás a méltó körülmények és a 21. századi színvonal fejlesztésére (a másik, Káptalanfüredi üdülőnk évek óta alkalmatlan üdültetési célra). Az előadásokkal kapcsolatos bevételeink jelentősen nőttek az előző évekhez képest, amely részint köszönhető a kedvező jegy- és bérletvásárlások számának, továbbá a 2015. évi külföldi vendégjáték (japán turné), rendezvényekkel kapcsolatos bevételi díjak, illetve különféle rendezvényeknek


42



(balatonfüredi, gyulai, miskolci fesztiválok), sugárzási díjak (MTVA) bevételeinek. Hirdetési bevételeink is duplájára nőttek az előző évekhez képest, ami jól mutatja, hogy az Operaház a piaci szereplők által kedvelt hirdetési felületet tud biztosítani kiadványaiban, épületein és egyéb felületeken. Továbbszámlázott szolgáltatások keretében kerül elszámolásra az intézmény által vagyonkezelt lakásokkal kapcsolatos bérleti díjak, illetve rezsi költségek, továbbá a munkavállalóknak továbbszámlázott telefon költségek. Intézményi ellátási díjak keretében kerülnek elszámolásra a jelmezés egyéb eszközök kölcsönzéséből származó bevételek. A bevételeink összességében a tavalyi teljesítést meghaladva teljesültek, intézményi működési bevételeink - és ezekből legfontosabb, hogy az alaptevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások bevételei is - zöme túlszárnyalták a megelőző évet, az Operaház ezen bevételi többletnek köszönhetően fordíthatott nagyobb arányban a kiadási növekményire. Jegy- és bérlet bevételeink az alábbi táblázat alapján – viszonyítva a 2014. évhez – alakultak 2015-ben (a feltüntetett adatok értékesítési szemléletben, forintban szerepelnek):

MEGNEVEZÉS

Fizető néző szám (DB)

ÖSSZES BEVÉTEL (FORINT)

ebből jegybevétel (FT)

Átlagos látogatottság (százalék)

ebből bérlet bevétel (FT)

2014. ÉV

258 782

1 224 866 785 1 043 011 960

181 854 825

83

2015. ÉV

225 515

1 320 846 245 1 170 600 216

150 246 029

80

2015. ÉV

347

346 360

346 360

-

72

2014. ÉV

249 180

340 088 631

253 424 020

86 664 611

67

2015. ÉV

276 071

329 185 667

268 598 958

60 586 709

71

2014. ÉV

4 877

5 425 942

4 825 622

600 320

78

2015. ÉV

4 530

5 084 426

4 916 436

167 990

78

2014. ÉV

5 343

5 791 346

4 556 466

1 234 880

53

2015. ÉV

5 376

5 483 818

4 854 878

628 940

42

2014. ÉV

153

75 580

75 580

-

91

2015. ÉV

500

300 020

300 020

-

81

2015. ÉV

228

775 604

775 604

-

84

2014. ÉV

1 040

2 628 448

2 628 448

-

45

2015. ÉV

912

1 905 652

1 905 652

-

76

2015. ÉV

22

15 500

15 500

-

22

2014. ÉV

519 453

1 578 996 092 1 308 641 456

2015. ÉV

513 501

1 663 943 292 1 452 313 624 211 629 668

OPERAHÁZ OPERAHÁZ Cukrászda ERKEL SZÍNHÁZ OPERAHÁZ Székely Bertalan terem OPERAHÁZ Királyi lépcsőház Kodály terem Gödöllői Királyi Kastély Barokk Színháza Zeneakadémia Solti György Kamaraterem Jókai Kamaraterem

270 354 636

-

ÖSSZESEN


43



A jegy és bérletértékesítési adatokból az látható, hogy a fizető nézőszám az Operaházban bő 30 ezer fővel csökkent 2015-ben, ugyanakkor majdnem hasonló nagyságrenddel (kb. 27 ezer fővel) nőtt az Erkel színház látogatottsága. Ez az Erkelben futó számos, az opera műfajától esetenként távol álló - az operaházi atmoszférán túlmutató - rendezvénynek, valamint az ehhez kapcsolódó befogadóképességnek köszönhetőek, továbbá valószínűsíthetőleg a magyarországi árérzékenységnek tudható be, lévén olcsóbb jegyárak mellett az Erkel Színházban is ugyanazon minőségű opera és balett darabok kerülnek előadásra, amelyek az Operaházban, ezért nyilvánvalóan sokan választják a népopera régmúltú és megújult színhelyét a kikapcsolódásra az Ybl palota impozáns épülete és jóval magasabb jegy- és bérletárai helyett. Mindkét játszóhely kapcsán megállapítható, hogy kevesebb bérlet vásárlónk volt 2015-ben, ugyanakkor a jegybevételeink értékesítése valamennyi saját helyszínünkön nőtt az elmúlt időszakhoz viszonyítva. Az operaházi jegybevételek növekedéséhez nyilvánvalóan hozzájárult a bérletekkel kapcsolatos árnövekedés is, valószínűsíthetőleg a bérletek helyett az eseti jegyvásárlásokat részesítette előnyben a közönség. Összességében nem lehet okunk panaszra, 2015-ben ugyan kevesebb bérletes vendégünk volt, azonban az egyes előadásokhoz és eseti rendezvényekhez kapcsolódó jegybevételek bőségesen kompenzálták a bérletezés okozta kiesést, és bár egy színház törzsközönségének magját alapvetően a bérletet váltó közönség adja, az Operaház látogatottsága töretlen, a bérletezés kapcsán pedig a jövőben további lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy visszahódítsuk az opera és balett műfaj rajongóit. 4.2

Bevétel beszedésével összefüggő behajtási problémák

A Magyar Állami Operaház nem rendelkezik közhatalmi bevételekkel, így a bevételek beszedésével kapcsolatban nem beszélhetünk behajtási problémákról. 4.3

Egyéb működési, felhalmozási célú bevételek

A 1555/2015. (VIII. 7.) Korm. határozat alapján, az Operaház felújítására megítélt és pénzügyileg teljesült 317 500 ezer forint támogatásból államháztartáson belüli működési célú támogatásként került kimutatásra 38 100 e Ft, melyből szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások (K336) - 30 000 e Ft - és működési célú előzetesen felszámított ÁFA (K351) - 8 100 e Ft - került finanszírozásra, a további 279 400 e Ft államháztartáson belüli felhalmozási célú támogatásként került rögzítésre, ebből részint ingatlanokkal kapcsolatos beruházásokat (K62) - 220 000 e Ft - és beruházási célú előzetesen felszámított ÁFA tartalmat - 59 400 e Ft - irányoztunk elő.

5.

Az előirányzat-maradvány feladatteljesítéssel összefüggő alakulása

5.1

Az alaptevékenység költségvetési maradványának alakulása, a 2015. évi maradvány főbb felhasználási jogcímei

A Magyar Állami Operaház 2015. évi előirányzat-maradványa az alábbiak szerint került megállapításra: adatok ezer forintban

Előző évek felhasználatlan maradványa Tárgyévben keletkezett előirányzat-maradvány MEGÁLLAÍTOTT ELŐIRÁNYZAT-MARADVÁNY ÖSSZESEN Rendkívüli kormányzati intézkedések (RKI) maradványa 2015. év előtt keletkezett, visszahagyásra kért szabad maradvány BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

409 781 1 720 577 2 130 358 3 493 31 313 44



2015. évben keletkezett, visszahagyásra kért szabad maradvány

2015. ÉVI MARADVÁNY ÖSSZESEN ebből kötelezettségvállalással terhel maradvány ebből kötelezettségvállalással nem terhel maradvány

161

2 165 325 2 133 851 31 474

A 2.130.358 e Ft intézményi és 3.493 e Ft kormányzati intézkedéssel kapott támogatás, mindösszesen 2.133.851 e Ft kötelezettségvállalással terhelt maradvány összegét az aláírt kötelezettségvállalások, megrendelések, szerződések 2016. évre áthúzódó pénzügyi rendezésére kértük jóváhagyni, melynek rovatonkénti részletezése - jóváhagyás esetén - az alábbiak szerint alakul: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

K1101 törvény szerinti illetmények rovaton 50 e Ft, K1102 normatív jutalmak rovaton 46 852 e Ft, K1107 béren kívüli juttatások rovaton 61 050 e Ft, K1109 közlekedési költségtérítés rovaton 116 593 e Ft, K1110 egyéb költségtérítések rovaton 149 e Ft, K1113 foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai rovaton 1 555 e Ft, K122 rovaton 1 e Ft, K123 egyéb külső személyi juttatások rovaton 5 821 e Ft, K311 szakmai anyagok beszerzése rovaton 103 517 e Ft, K312 üzemeltetési anyagok beszerzése rovaton 92 216 e Ft, K313 árubeszerzés rovaton 8 928 e Ft, K321 informatikai szolgáltatások rovaton 4 756 e Ft, K322 egyéb kommunikációs szolgáltatások rovaton 697 e Ft, K331 közüzemi díjak rovaton 29 277 e Ft, K332 vásárolt élelmezés rovaton 120 e Ft, K333 bérleti díjak rovaton 24 753 e Ft, K334 karbantartás, kisjavítási szolgáltatások rovaton 41 047 e FT, K335 közvetített szolgáltatások rovaton 162 e Ft, K336 szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovaton 511 050 e Ft, K337 egyéb szolgáltatások rovaton 27 120 e Ft, K341 kiküldetések kiadásai rovaton 275 e Ft, K342 reklám- és propaganda kiadások rovaton 86 118 e Ft, K351 működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton 210 704 e Ft, K354 egyéb pénzügyi műveletek kiadásai rovaton 4 e Ft, K355 egyéb dologi kiadások rovaton 41 014 e Ft, K61 immateriális javak beszerzése rovaton 2 794 e Ft, K62 ingatlanok beszerzése,létesítése rovaton 61 782 e Ft, K63 informatikai eszközök beszerzése, létesítése rovaton 2 014 e Ft, K64 egyéb tárgyi eszközök beszerzése rovaton 290 779 e Ft, K67 beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton 60 742 e Ft, K71 ingatlanok felújítása rovaton 237 725 e Ft, K74 felújítási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton 64 186 e Ft

A kötelezettségvállalással terhelt maradvány összeg fedezetéből 267 908 e Ft felhasználása 2015. decemberében került jóváhagyásra az 1980/2015. (XII.23.) korm. Határozattal, intézményünknél december hónapban keletkezett mindösszesen 480 816, e Ft intézményi működési bevételi többlet, mely irányító szervi hatáskörben jóváhagyásra került, ezen felül a 2015. évben befolyt 945 253 e Ft TÁO támogatás összegéből 597 611 e Ft összegű, jórészt december hónap második felében került jóváírásra BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

45



az Operaház számláján, így ezen bevételek terhére 2015. évben átutalás már nem volt teljesíthető, mellyel jelentős összegben növelte a 2015. évi maradványunkat. A 31 474 e Ft szabad maradvány a 2014. évi kötelezettségvállalással terhelt maradványból meghiúsult kötelezettségvállalás 31 313 e Ft összegéből (mely a szerződéses keretösszeg és a tényleges igénybe vétel különbözetéből, árfolyam különbözetekből, a kötelezettségvállalás igény és a takarékos gazdálkodás figyelembe vételével a ténylegesen igénybe vett beszerzés közötti különbözetből adódik) és az intézményünknél keletkezett 161 e Ft intézményi működési bevételi többletből ered, melynek felhasználását a K336 szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovaton kértük jóváhagyni.. 5.2

A vállalkozási tevékenység maradványának alakulása

A Magyar Állami Operaház 2015. évben sem végzett vállalkozási tevékenységet, így ezzel kapcsolatosan maradványa sem keletkezett. 5.3

A 2015. évben keletkezett maradvány keletkezésének oka

A 2015. évi jelentős összegű előirányzat maradvány – hasonlóan a megelőző költségvetési évhez – oka elsősorban a költségvetési év végén beérkező jelentős összegű források elköltésének nagyon szűkös időkorlátja miatt adódik. A társasági adókedvezményhez kapcsolódóan átvett működési pénzeszközök jellemzően december 20-a környékén realizálódnak forrásként. További ok a magas maradványértékre, hogy színház lévén nem költségvetési évben, hanem évadokban kerülnek tervezésre és kötelezettségvállalásokra az egyes produkciók és a hozzájuk kapcsolódó kiadások, ezért ezek jelentős – 01 - 06. havi időszakra – kiadási tételei áthúzódnak a következő költségvetési évre. A jelentős előirányzat maradvány tehát nem a gazdálkodásból, hanem elsősorban a színházi működésből fakadóan keletkezik, ebből kifolyólag a 2015. évi maradványunk csaknem teljes egésze kötelezettségvállalással terhelt és felöleli az intézmény csaknem valamennyi kiadás neméhez kapcsolódó kötelezettségeket.

6.

Az Európai Uniós forrásból megvalósuló programok alakulása

A Magyar Állami Operaház 2015. évben nem vett részt Európai Uniós forrásból finanszírozott programokban.

7.

Vagyongazdálkodás, az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK MEGNEVEZÉS

A/I. Immateriális javak összesen ebből vagyoni értékű jogok ebből szellemi termékek A/II. Tárgyi eszközök összesen ebből ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok ebből gépek, berendezések, felszerelések, járművek ebből beruházások, felújítások


2014. 14 419 7 885 6 534 5 478 834 2 630 787 2 781 037 67 010

2015. 17 186 11 511 5 675 6 336 386 3 109 806 3 141 440 85 140

46



NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK MEGNEVEZÉS A/III. Befektetett pénzügyi eszközök összesen A/IV. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

2014.

2015. 0 0

0 0

5 493 253

6 353 572

Az Operaház 2015. évben is céljának tekintette, hogy nem csak alaptevékenységéhez kötődő művészeti szakmai feladatokat emeli megfelelő rangra, hanem ehhez kapcsolódóan a kezelésében lévő épületek, eszközök, felszerelések esetében is biztosítja azt a minőséget, amelyet az előadásaihoz a közönség, a napi munkák során pedig az itt dolgozó kollégák várnak el. A 2015. év jelentős átalakulás előszelét hozta az Eiffel Csarnok jövőbeni felújításával és birtokba vételével, valamint az ezt követő operaházi és üzemházi épületek rekonstrukciójával kapcsolatos lehetőségek, modernizáció kapcsán, mindemellett jelentős erőforrásokat fordítottunk napi használati tárgyakra, a nagy értékű hangszerektől a hétköznapi szerszámokon és munkaeszközökön át a világítás- és hangtechnika fejlesztésére is. A fentiekben már részletezett főbb 2015. évi beruházási tételek, illetőleg a befektetett eszköz állományunk értékének folyamatos növekedése azt mutatja, hogy az Operaház a rendelkezésre álló beruházási és felújítási előirányzatait igyekszik a lehetőségekhez mérten maximálisan kihasználni, illetőleg minden olyan egyéb, ilyen célra fordítható forrást megtalálni és lehetőség szerint bevonni a színház eszközeinek fejlesztésébe, megújításába, bővítésébe, ugyanakkor egyes törekvések megvalósítása kapcsán az üzemeltetéssel járó plusz terheket nem kalkulálva esetlegesen jövőbeli nehézségeket is magára vállalhat az intézmény azzal, hogy lehetőségei és méretei szerint terjeszkedik, de finanszírozási szempontból jelentős mértékű költségvetési támogatásra szorul mind üzemeltetési, mind feladatai ellátása terén, így saját bevételeinek további bővítésével sem lehet képes „önálló lábakon állni”. A 2015. évi beruházásaink legjelentősebb részét - részletezés a 3.8 pontban - az operaházi belső rekonstrukciós munkálatok (Opera Café, Opera Shop, zenekari öltözők, közönségforgalmi mosdók, büfé, stb.), az ezekhez kapcsolódó (pl. konyhatechnológiai) eszköz beszerzések, illetőleg az üzemházi kartermek felújítása – utóbbi esetben azbesztmentesítése is – tette ki, ezeken túl, egyéb vagyonkezelt ingatlanjainkon is történtek beruházási, felújítási munkálatok. Gazdálkodási szempontból a beruházási és felújítási munkálatok folyamatos egyeztetéseket tesznek szükségessé a pénzügyi – műszaki terület között, lévén az egyes tervezett és megkezdett munkálatok pénzügyi fedezeteinek a biztosítása nehézkes, a számos, párhuzamosan végzett fejlesztések kiadási tételeinek finanszírozása adott büdzséből, esetleges plusz források bevonásának elhúzódása mellett folyamatos likviditási gondokat okoz, így prioritás szempontjából gyakran mérlegelni kell a fejlesztések fontossági sorrendjét és finanszírozási lehetőségét.

8.

Tulajdonosi részesedés bemutatása

A Magyar Állami Operaház sem gazdasági társaságban, sem egyéb társaságban nem rendelkezik tulajdonosi részesedéssel.

9.

Alapítványok bemutatása

A Magyar Állami Operaház az 1.7 pontban felsorolt alapítványokkal kapcsolatban semmilyen alapítói, irányítói joggal nem rendelkezik, azokat nem a MÁO hozta létre, a színház címére bejegyzett BUDAPEST, 2016. ÁPRILIS 20.

47



alapítványokat semmilyen formában nem támogatja. A jelenleg letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközként kimutatott összegekkel kapcsolatban jogi osztályunk megkereste az egyes kuratóriumokat annak érdekében, hogy ezen alapítványok megszüntetése, illetve az Operaház címéről történő kijelentkezése megtörténjen, jelenleg folyamatban vannak ezek az ügyek.

10.

A követelések és kötelezettségek állományának alakulása

2015. december 31-én a követelések összértéke 328 722 ezer forintot tett ki, mely a következő tételekből áll: Költségvetési évben esedékes követelések ebből követelések működési bevételekre ebből követelések felhalmozási célú átvett pénzeszközre Költségvetési évet követően esedékes követelések ebből követelések működési bevételekre ebből követelések felhalmozási bevételre ebből követelések felhalmozási célú átvett pénzeszközre Követelés jellegű sajátos elszámolások

306 334 306 140 194 16 561 15 598 0 963 5 827

A követeléseink kapcsán továbbra is legjelentősebb - és egyben a teljes követelésállományunk mintegy felét kitevő - követelés állományunk egyetlen partnerrel, az ASTI ZRT-vel szemben áll fenn, teljes tartozás állományuk 160 725 ezer forintot tett ki 2015. év végén. Az ASTI ZRT-vel az operaházi büfék üzemeltetésére kötöttünk szerződést, azonban a cég pénzügyi nehézségei miatt az Operaház olyan megállapodást kötött a partnerrel, amely alapján valamelyest csökkentett aktuális díjtételek mellett az elmúlt évek alatt felhalmozott tartozásainak folyamatos törlesztése megvalósítható. Ennek ellenére a büféket üzemeltető cég továbbra sem volt képes tartozásai csökkentésére, így, azon túlmenően, hogy az Operaház új közbeszerzés keretében más partnerrel szerződött le az adott tevékenységre, az ominózus cég időközbeni megszűnése, felszámolása jelentős anyagi hátrányt okozott intézményünknek. Jelenleg jogi eljárások keretében vizsgáljuk, hogy van-e lehetőség bármilyen formában behajtani az adott cég tartozását, jelen állás szerint erre nem sok esély van, így ezt a követelést valószínűsíthetőleg ki kell vezetnünk a nyilvántartásainkból behajthatatlanság miatt. Költségvetési évi követelés állományunk mintegy 13 százalékkal nőtt az előző időszakhoz viszonyítva, ugyanakkor a költségvetési évet követő követelések csaknem a felére csökkentek, a követelés jellegű sajátos elszámolásaink pedig ennél is nagyobb mértékben, mintegy 60 százalékkal apadtak. A színház kintlévőségeinek behajtására folyamatosan figyel és törekszik, ha szükséges, jogi lépéseket is tesz annak érdekében, hogy az intézményt ne érje anyagi hátrány. Kötelezettségeink állománya 2015.12.31-én: Költségvetési évben esedékes kötelezettségek ebből kötelezettségek személyi juttatásokra ebből kötelezettségek dologi kiadásokra ebből kötelezettségek beruházásokra ebből kötelezettségek felújításokra Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek ebből kötelezettségek dologi kiadásokra Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások


152 434 3 002 120 396 29 036 0 0 0 1 598

48



A Magyar Állami Operaház tartozás állománya kedvező képet mutat, az előző időszakhoz képest jelentősen, több, mint 50 százalékkal csökkentek a tartozásaink, amely elsősorban kedvező pénzügyi helyzetünknek köszönhető, a tárgyévi kötelezettségeink értékének jelentős része 2015. november december havi pénzügyi esedékességű tartozást takar, így azok teljesítése folyamatosan történik 2016. év folyamán.

11.

A letéti számla pénzforgalma

A Magyar Állami Operaház nem rendelkezik letéti számlával.

12.

A kincstári körön kívüli számlák pénzforgalma

A színház egyetlen kincstáron kívüli számlával rendelkezik, az OTP Banknál vezetett munkáltatói lakásépítési alap számlával, melynek egyenlege 2015.12.31-én 5 916 397 forint volt. A számláról, tekintve, hogy új támogatás 2015. évben sem került megítélésre, nem történt kifizetés, kizárólag a beérkező törlesztő részletek – illetve egy végrehajtásból fakadó – növekmény forgalma volt. Tekintve, hogy az elmúlt 5 évben nem jelentkezett a munkavállalók részéről új támogatási igény, így gazdasági szempontból – már csak azért is, mert 2016. évre csak problémás, nem fizető egykori munkavállalók maradtak a rendszerben, a folyamatban lévő törlesztések kifutnak - felmerült a kérdés a számla, és a Kollektív Szerződésben foglalt juttatási lehetőség megszűntetésére, ezt azonban a szakszervezetek nyilvánvalóan nem jól fogadnák. A számla Kincstárba történő integrálása is felmerült, azonban a sok problémás tétel, illetőleg az ehhez kapcsolódó peres eljárások miatt ez eddig nem volt kivitelezhető.

13.

Befizetési kötelezettségek éves teljesítése

A Magyar Állami Operaház 2015. évi befizetési kötelezettségei az alábbi tételekből álltak: • a költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2015. évi kompenzációjáról szóló 349/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a Magyar Állami Operaház 12 884 ezer forintos bérkompenzációs igényt kért és kapott, melyből az év végi elszámolás során 1 454 ezer forint visszarendezésre és visszautalásra került, • a 2014. évi RKI támogatások és Holokauszt rendezvény kapcsán 2 596 ezer forint fel nem használt összeg keletkezett, melyet 2015. évben az intézmény pénzügyileg teljesített a központi költségvetés felé, • a 1681/2015. Korm. határozat alapján a 2014. évi kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány összegéből 16 649 ezer forint került visszahagyásra és fejezeten belüli átcsoportosításra, az intézmény az EMMI maradvány-elszámolási számlájára teljesítette az utalás.

14.

Egyéb, az intézmény által lényegesnek tartott információ

A Magyar Állami Operaház 2015-ben kedvező kilátásokkal nyitotta az évet az eredeti költségvetési előirányzatok tekintetében. A 2014. évi maradvány felhasználás, az év végi társasági adó alapú pénzeszköz átvételek következtében likviditási és finanszírozási szempontból stabil pénzügyi év áll mögöttünk, a színház - mind az állami, mind a vállalkozóktól származó források bevonásával - képes volt az üzemeltetési kiadások finanszírozása mellett az intézményhez méltó magas színvonalú operajátszás finanszírozását is biztosítani. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kedvező pénzügyi helyzet gazdálkodási szempontból meglehetős többletterheléssel jár, részint a rendkívüli mértékben - az elmúlt néhány év távlatából nagyjából a kétszeresére - felduzzadt bizonylat mennyiség és a rendelkezésre álló


49



humán kapacitás miatt, részint a gazdálkodási szempontokat sokszor nélkülöző művészeti elképzelések szárnyalása is okoz problémákat, még ebben a kedvező finanszírozási helyzetben is. Az Erkel Színház 2015. évi működésével olyan emberekhez is eljuttattuk - az óvodásoktól a nyugdíjasokig - a komolyzene és táncművészet élményét, akik eddig, akár anyagi, akár egyéb okokból nem érezték magukénak ezt a műfajt. Az Erkel Színház előnye az Operaházzal szemben, hogy jóval tágabb kereteket tud biztosítani a könnyebb műfajok számára is, és nem csak nagyobb befogadó képessége miatt, hanem mert nem hatja át olyan építészeti és művészeti érték, amelyet az Ybl palota falai sugároznak. Ezt az adottságát ki is használjuk, 2015-ben is számos nagy sikerű pop és egyéb könnyűzenei koncertnek biztosított helyszínt a színház és számos egyéb olyan rendezvénynek is otthont adott, amelyek nem komolyzenei tartalmúak voltak, mindemellett az opera és balett előadásaink nézőszámait tekintve ugyancsak sikeresnek könyvelhetjük el az Erkel Színház 2015. évi működését. A 2016. év a két színház közös műhelyháza és próbacentruma felújításának és várhatóan 2017. évi birtokbavételének eseményeiről fog szólni, ugyanakkor jelenleg a kormányzati pénzügyi források biztosítása lassan és körülményesen változik ténylegesen felhasználható finanszírozássá. Az Erkel Színház 2013. évi felújítása - ugyan mind műszakilag, mind pénzügyileg jóval kisebb történet volt - során az eredeti előirányzatként megkapott támogatási összeg jóval egyszerűbb és kézzelfoghatóbb költségvetési tervezést és felújítást biztosított, jelenleg az Eiffel Csarnok felújítása és a Beruházási Alapból történő finanszírozásának engedélyeztetése és dokumentálása zajlott 2016. év tavaszán, a tényleges munkálatokra fennmaradó bő egy év pedig egyre szűkösebbnek tűnik ahhoz, hogy a tervekben szereplő grandiózus vállalkozás a tervezett időre megvalósulhasson. Az Operaház a fenti beruházással óriási lépést tesz, tenne afelé, amely alapján nem csak az ország vezető színháza, de a világ egyik legnagyobb infrastruktúrájával rendelkező operaháza legyen. Az Eiffel Csarnok mellett a kőbányai úti területen lévő számos egyéb, különféle funkciókat kiszolgáló épületek, illetve a környezet felújítása is terveink között szerepel, ezek megvalósíthatósága elsősorban a pénzügyi finanszírozás jövőbeni alakulásától függ, ahogy az Ybl palota és a hajós utcai Üzemház megújulása is.


50

A Magyar Állami Operaház feladatkörének, évi tevékenységének ismertetése

Recommend Documents