A MAGYAR ÁFA-TÖRVÉNY A HATOS IRÁNYELV TÜKRÉBEN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Nemzetközi Gazdaságelemző szakirány

A MAGYAR ÁFA-TÖRVÉNY A HATOS IRÁNYELV TÜKRÉBEN

Budapest, 2007

Készítette: Konkoly Gábor

3

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés……………………….………………………………………..……………...5 1. Az áfa szerepe a költségvetésben…………………………………………………...7 1.1. Az áfa bevételek jelentősége a magyar költségvetésben…………………………7 1.2. Az áfa szerepe az Európai Unió közös költségvetésében……………………….10 2. Az adóharmonizáció…………………………………………………………..……12 2.1. Az adóharmonizáció célja és jelentősége……………………………………….12 2.2. Az adóharmonizáció alkalmazása Magyarországon ……………………………13 2.3. Az áfa közösségi harmonizációja…………………………………………….…14 2.3.1. Az áfa szabályok harmonizációjának indokoltsága…………………………14 2.3.2. Az áfa közösségi szabályozásának folyamata………………………………16 3. A közösségi áfa szabályozás működése (6. áfa irányelv)…………………………18 3.1. Közösségi adószám bevezetése…………………………………………………19 3.2. Adóalanyok ügyletei………………………………………………………….…20 3.3 Új közlekedési eszköz értékesítése, beszerzése…………………………….……21 3.4. Távértékesítés………………………………………………………….……..…22 3.5. Építési tevékenység, bérmunka…………………………………………………22 3.6. „Bevásárlóturizmus”…………………………………………………….………23 3.7. Jövedéki termék értékesítése……………………………………………………24 3.8. Több értékesítésből álló (lánc-) ügyletek…………………………………….…24 3.9. Adófizetési kötelezettség, számlázás, összesítő nyilatkozat a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatosan……………………………………………………….....25 4. Az EU által elfogadott irányelv szabályainak érvényesülése a hazai Áfatörvényben………………………………………………………………………….....26 4.1. Adómértékek……………………………………………………………….…...26 4.2. Termékexport adózása………………………………………………………..…30 4.3. Termékimport adózása…………………………………………………….……31 4.4. Egyéb áfa szabályok……………………………………………………….……33 4.4.1. Arányosítás…………………………………………………………….……33 4.4.2. Az áfa-megfizetési kötelezettség, az adó levonása……………………….…36 4.4.3. Visszaigénylés………………………………………………………………37 4.4.4. Áfa-mentesség………………………………………………………………39 4.4.5. Változások a számlázásnál, a számlák kötelező tartalmi elemei…………...40 4

5. Lényeges közelmúltbeli változások……………………………………………… 44 5.1. A termékimport szabályozásának változásai……………………………………44 5.1.1. Adómentes termékimport………………………………………………… 44 5.1.2. Belföldi adóalanyok adómentes termékimportjának lebonyolítása…………49 5.1.3. Import adójogi megbízott………………………………………………….. 50 5.1.4. A termékimport utáni adókötelezettség keletkezésének időpontja az adómentes termékimport meghiúsulása esetén………………………………………...54 5.1.5. A termékimportot követő termékértékesítés……………………………..…54 5.2. A kártérítés és kártalanítás kérdése…………………………………………..…55 6. Adóigazgatási kötelezettségek az áfával kapcsolatosan………………………….57 7. A Közösségen belüli ügyletek áfájának nyilvántartási és ellenőrzési rendszere 60 7.1. Az Intrastat adatszolgáltatói…………………………………………………….60 7.2. EU-forgalmazók Intrastat-adatszolgáltatási kötelezettségei……………………60 8. A hazai országos áfa adatok elemzése 2003-2005-ig……………………………..62 8.1. Az áfa bevallók számának változása……………………………….…………...62 8.2. A befizetendő és visszaigényelhető áfa összegének változása………………….63 8.3. A beszerzés, értékesítés áfa alapjának összetétele………………………………66 8.4. Az áfa bevallásokból számított főbb gazdasági adatok alakulása……………... 67 9. Áfa csalásokról …………………………………………………………………….68 9.1. „Körhinta” jelenség…………………………………………………….………68 9.2. Áfa csalások Magyarországon……………………………………………..…...69 10. Összegzés, javaslatok………………………………………………………….…72 Irodalomjegyzék Mellékletek jegyzéke

5

BEVEZETÉS Az Európai Unió már ma is a világpolitika és a világgazdaság meghatározó szereplője, és ez a jövőben csak még tovább fokozódik, hiszen újabb tagországokkal folyamatosan bővül. Ez olyan nemzetközi súlyt, befolyást és hatalmat jelent, amilyennel az egykori történelmi birodalmak rendelkeztek. Az Unió azonban alapjaiban különbözik tőlük: kialakulását nem kísérték véres háborúk, kegyetlen gyarmatosítások, elsöprő hódítások, egyetlen állam sem igázott le más államokat, egyetlen nép sem olvadt más birodalmakba, egyetlen ország sem tűnt el a térképről. Az Európai Unió szövetség, melyhez minden tagja önszántából, saját érdekeit szolgálva csatlakozott. Szövetség, mely úgy fűzi fokozatosan szorosabbra a tagjai közötti kapcsolatot, ahogy azt a tagok felkészültsége megengedi. Az integráció során megvalósuló adóharmonizáció következtében a tagállamok belső adóeljárási szabályai lényegében érintetlenül maradtak, hiszen közösségi adó és az azt beszedő közösségi adóhatóság nem létezik, az egyes tagállamoknak a közösségi saját forrásokhoz való forgalmiadó-bevételből származó hozzájárulásuk alapját képező adóbevételek befizetésének teljesítését a nemzeti adóhatóságok felügyelik. Az uniós adóügyi együttműködési szabályok átvételében egyrészt a magyar jogalkotásnak, másrészt az együttműködési szabályok gyakorlati alkalmazásának van szerepe. A csatlakozási partnerség dokumentuma szerint az adóügyekben végzett ellenőrzések hatékonyságának növelésére van szükség, amely csak az egyes tagállamok illetékes hatóságainak együttműködésével valósulhat meg. Az Európai Bizottság által kiadott egyes dokumentumok is megerősítik, hogy a tagállamok adó- és vámigazgatásának elsősorban erre, a különböző formákban megnyilvánuló Közösségen belüli nemzetközi kooperációra kell felkészülnie. Munkámmal az Áfa-törvény (az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény - a továbbiakban: Áfa-törvény) változása hazánk EU csatlakozásának tükrében témát kívánom feldolgozni. Annak ellenére, hogy Áfa-törvényünk az uniós elvárások szellemében került kidolgozásra, az integráció követelménye miatt számos Európai

6

Uniós irányelvet kellett figyelembe venni a törvény módosítása során, melyek közül a legismertebb a „Hatos irányelv”. Mielőtt az Áfa-törvény konkrét változásait elemeznénk, érintenünk kell számos egyéb kérdéskört is. Ide tartozik az adóharmonizációra való törekvés vizsgálata - különös tekintettel Magyarország vonatkozásában -, hiszen az Áfa-törvény egy komplex adórendszer része, amelynek számos elemét, illetve annak egészét érintheti, akár eltérő mértékben is, az adóharmonizáció kérdésköre. A dolgozatban részletesen ismertetésre kerül az áfa szabályozáshoz kapcsolódó legfontosabb uniós irányelv. Nem hagyhatók figyelmen kívül a hazai jogszabályban a közelmúltban bekövetkező lényeges változások sem. A teljesség igénye nélkül áttekintést adok azon adóigazgatási kötelezettségekről is, melyek a választott törvény alkalmazásának vonatkozásában merülnek fel. Elemzésre kerülnek továbbá a rendelkezésre álló országos áfa adatok is 2003-2005 időszakra vonatkozóan. Végül kitérek az áfa csalásokkal kapcsolatos kérdéskörre is mind az uniós országokat, mind hazánkat tekintve. Dolgozatom végén vizsgálataimból következtetéseket vonok le és egy lehetséges jövőképet is megkísérlek felvázolni.

7

1. Az áfa szerepe a költségvetésben 1.1.

Az áfa bevételek jelentősége a magyar költségvetésben

Az áfa hazai költségvetésben betöltött fontosságának igazolását megelőzően kiemelném az adónem legfontosabb jellemzőit. Ezek a következők: ¾ fogyasztási típusú adó, ¾ forgalmi adó, ¾ általános jellegű, ¾ nettó típusú adó, ¾ az elszámolásokban átfutó tételként szerepel, ¾ szektor semleges, ¾ többfázisú adó ¾ közvetett adó. A felsorolt jellemzőket néhány mondatban értelmezem. Az áfa fogyasztási típusú adó, mert azt a fogyasztó, vagy végső felhasználó fizeti meg. A költségvetési bevétel nagysága a fogyasztás növekedésével párhuzamosan emelkedik. Az áfa forgalmi típusú adó, mert ahogyan a forgalom nő, arányosan növekszik az áfa fizetés is. Az áfa tömege a forgalmazás, vagyis az összes beszerzés és értékesítés növekedésének függvényében emelkedik. Az áfa általános típusú adó, mert az vonatkozik majdnem minden termék, szolgáltatás értékesítésére és a termékek importjára, valamint az Európai Közösségen belülről megvalósuló termékbeszerzésre. Az áfa nettó típusú adó, mert a termelés, forgalmazás végső felhasználót megelőző láncszemeit a termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan csak a hozzáadott értékre jutó áfa terheli. A bevallásban a fizetendő és az előzetesen felszámított, levonható áfa különbségét kell elszámolandó adóként feltűntetni és a költségvetéssel szemben pénzügyileg rendezni. Az áfa általában az elszámolásokban átfutó tételként jelenik meg. Az eredményt alapvetően nem érinti, mert beszerzésnél nem része a költségeknek, értékesítésnél nem része az árbevételnek.

8

Az áfa szektor semleges, mert az a tulajdon- és gazdálkodási formáktól független adókötelezettség. Az áfa többfázisú adó, mert az adóalanyoknak a forgalom minden pontján meg kell fizetniük. Végül az áfa közvetett adó, mert az adó fizetője (az egyes szakaszokban a vállalkozó) és az adóterhet viselője (végső fogyasztó, felhasználó) nem ugyanaz.1 Az áfa bevételek aránya az összbevételből rendszerint egyharmad (27-34 %) körül mozog, ami alapján kijelenthetem, hogy a költségvetés egyik legfontosabb bevételi forrásáról beszélhetünk, vagyis az áfa bevételek jelentősége óriási. 1. táblázat: Az áfa bevételek alakulása Magyarországon, 2001-2006 (milliárd Ft, %)

Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Áfa bevételek (milliárd Ft) 1243,9 1 304,9 1 699,6 1 727,7 1 785,3 1 831,9

Költségvetés bevételei összesen (milliárd Ft) 4 073,9 4 365,8 4 939,5 5 351,7 6 458,4 6 558,1

Az áfa Áfa bevétel bevételek éves aránya az változása összes (%) bevételből (%) 30,53 29,87 104,90 33,80 130,25 32,28 101,65 27,64 103,33 27,93 102,61 Forrás: www.2.pm.gov.hu

Ahogy a táblázatban is jól látható, mind az áfa bevételek, mind a költségvetés összbevételei évről-évre növekvő tendenciát mutatnak. A 2003-as évben tapasztalhattuk a legjelentősebb áfa bevétel változást, amikor az előző évhez képest 30,25 százalékos volt a növekedés. Ez a reálkeresetek dinamikusabb növekedéséből

fakadó

kiskereskedelmi forgalom élénkülésével, a szezonális, illetve a szabályozó változások miatt előre hozott vásárlásokkal magyarázható. A 2004-es áfa bevételek elemzésekor ki kell emelnünk a 2004. május 1-jei uniós csatlakozás befolyását. Az adókulcs változások és átsorolások bevételnövelő hatását innentől kezdve az a szabályváltozás ellentételezte, miszerint a korábbi import áfa

1

dr. Szakács Imre: Az adózás nagy kézikönyve, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.Budapest, 2006

9

kivetéses helyett önbevallásossá vált. Így az importőrök bevallásaiban a befizetések és visszaigénylések egyenlege jelenik meg. 2004. május-júniusában jelentkezett az import áfa pénzforgalmi kiesése, mely az import áfa elszámolásának változása miatt következetett be.2 Meg kell azonban jegyezni, hogy 2005. július 1-től az import áfa meghatározása során ismét a vám- és pénzügyőrség adó megállapítása és beszedése érvényesül alapvető szabályként, azonban az engedéllyel rendelkezők (feltételekkel) továbbra is jogosultak önadózással teljesíteni az import áfa kötelezettségüket. Az önadózásos megoldás bevezetésének indoka egyéként az volt, hogy Magyarország nem akart versenyhátrányba kerülni. A módszer alkalmazásának azonban a tervezettől elmaradó áfa bevétel lett a következménye. A módosítást így szükségessé tette az, hogy a tapasztalatok szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a belföldi beszerzésekhez képest az önadózás alkalmazásával versenyelőnyhöz jutottak a közösségi beszerzések és az import. Az önadózás lehetősége azonban a vám- és pénzügyőrség 1 éves érvényességi időre vonatkozó engedélye alapján a nemzetgazdasági szempontból jelentős exportálóimportáló gazdálkodók számára továbbra is fennáll. A jogosultság feltétele, hogy a kérelmet benyújtó gazdálkodó •

megbízható vámadós legyen,

•

a benyújtás évét megelőzően minimum 1 éve működjön,

•

a tárgyévet megelőző évi export és a Közösségen belülre történő értékesítés összesített adóalapja elérje a tárgyévet megelőző évi, összes értékesítés összesített adóalapjának 67 %-át, de legalább 10 milliárd Ft-ot, vagy a tárgyévet megelőző évi export és a Közösségen belülre történő értékesítés összesített adóalapja elérje a 20 milliárd Ft-ot.

2

www.2.pm.gov.hu Letöltve:2007.05.07. 11:58 h

10

1.2. Az áfa szerepe az Európai Unió közös költségvetésében 2. táblázat: Az EU közös költségvetésének saját forrásai (az összes saját forrás százalékában), 1988-2005 Év 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Tradicionális saját forrás 29,1 28,7 29,4 26,4 23,6 20,3 20,6 21,3 19,1 18,8 17,2 16,8 17,4 16,1 11,9 13,0 12,0 11,4

Áfa alapú GNP-/GNIsaját forrás forrás 10,9 60,0 10,6 60,7 0,7 69,9 14,1 59,5 14,5 61,9 25,7 54,0 27,5 51,9 20,9 57,8 29,6 51,3 35,7 45,5 42,6 40,2 45,4 37,8 42,7 39,9 43,2 38,7 59,3 28,8 61,6 25,4 73,4 14,6 74,5 14,1 Forrás: www.vki.hu

Az EU költségvetésének bevételeit két csoportra, a saját forrásokra, és egyéb bevételekre osztják. Mivel az egyéb bevételek (pl. közösségi adók, illetékek, járulékok, késedelmi kamatok, bírságok) igen csekély mértékűek, a kiadások legnagyobb részét a saját források (tradicionális saját források, áfa-forrás, GNI-forrás) finanszírozzák. Az import utáni, az agrárvámokból és cukorilletékből származó tradicionális forrásokból származó bevételek azonban nem voltak elegendőek a közösségi kiadások finanszírozására, így 1970-ben a Tanács határozata alapján kezdték bevezetni az áfaalapú saját forrást, amely a közösségi finanszírozások tengelyét képezte egészen a GNIforrás 1988-as bevezetéséig, amely a későbbiek során fokozatosan átvette a hozzáadottérték-alapú forrás szerepét. Az áfából származó saját bevétel megállapítása minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes kulcs alkalmazásával történik. Az alkalmazott kulcs számításának alapja a harmonizált tagországi áfa-alap, amely nem lehet több az adott tagállam GNI-jének 11

(bruttó nemzeti jövedelmének) 50 %-ánál. A felső korlát alkalmazásának indoka, hogy a befizetendő összeg nagyságrendjét tekintve a kevésbé gazdag tagállamok se kerüljenek aránytalanul hátrányosabb helyzetbe. A számítás során a harmonizált áfa-alap 1 %-át kell összehasonlítani a felső korláttal, azaz adott tagállam 1 százalékos GNI-jének 50 %-ával. Ha a harmonizált áfa-alap nagyobb, mint a felső korlát, akkor a vetítés alapja az 1 százalékos GNI 50 %-a lesz. 3 3. táblázat: A harmonizált áfa-alapra vetített áfa kulcsok mértéke az Unióban Év

Áfa kulcs

- 2001

1%

2002 - 2004

0,75 %

2004 -

0,5 %

Forrás: Az Európai Unió költségvetése, http://www.euvonal.hu

Hazánk áfa jogcímen történő hozzájárulásának becsült összege évente körülbelül 23 md Ft. A hozzájárulás számításának alapja a csatlakozáskor a GNI 50 %-os értéke alapján került meghatározásra.. Az Unió 2004. évi költségvetésében megjelenő, Magyarország számára teljesítendő befizetendő tételek a 4. táblázatban tekinthetők meg.

4. táblázat: Magyarország részéről teljesítendő saját források 2004-2006 között (milliárd Ft – folyó áron) Megnevezés/év 2004 2005 Tradicionális saját források Vámok 23 40 Cukorilletékek 0 1 Áfa alapú forrás 20 26 Brit visszatérítés 10 19 finanszírozása GNI alapú forrás 95 145 Összesen 148 231 Forrás: Európai Füzetek 62, Bécsy Etelka— Lucz Henrietta: Az Európai Unió költségvetése és finanszírozása 25. oldal

3

2006 40 1 27 20 150 238

Európai Füzetek 62

12

2.

Az adóharmonizáció

2.1.

Az adóharmonizáció célja és jelentősége

Az 1957-ben aláírt Római Szerződés 2. cikke számos gazdasági és szociális jellegű célt, valamint a célok megvalósításához szükséges eszközt határozott meg. Az eszközök közül a 2. cikk első helyen említi a közös piac létrehozását. A közös, illetve a belső piac megteremtése ugyanakkor az áruk, a szolgáltatások, a személyek, munkaerő és tőke szabad mozgását, az ún. négy alapszabály érvényesülését célozza meg. A versenyfeltételek minden piaci résztvevő számára való azonosságát, valamint a közös illetve a belső piac megfelelő működését akadályozó nemzeti jogszabályok esetén azok harmonizációját feltételezi. További tényezőként merül fel a mezőgazdaság és a szállítás területén bevezetendő közös politikák szükségessége, mivel ezek a területek érintik leginkább a közös piac megfelelő működését.”4 A közös piac hatékony működését gátló nemzeti jogszabályok között jelentős szerepet játszottak, és játszanak azok az adószabályok, amelyek elsősorban a határokon keresztül történő termékértékesítés, és szolgáltatásnyújtás, illetve a jövedelem és a tőke szabad mozgásának akadályát képezik. Ilyenek azok a nemzeti adójogszabályok is, melyek a hazai és az importtermékek és szolgáltatások közötti diszkriminatív adóügyi megítélés alapjául szolgálnak. A közös piac megfelelő működésének további akadályaiként említhetők az egyes nemzeti adójogi szabályozási rendszerek közötti számottevő különbségek is, a külföldről származó jövedelem kettős adóztatása és a külföldi illetőségű adózókat érintő diszkriminatív adóügyi szabályozás. Mivel ezek az akadályok a közös piac országhatárok mentén történő feloszlatásához vezetnek, ezért ennek elkerülése a közösségen belüli adóharmonizációhoz, vagy legalábbis a tagállamok adószabályozásának koordinációjához vezettek. „A közösségi adóharmonizáció célja ugyanakkor nem egy szövetségesi adórendszer létrehozása, hanem a termékek és szolgáltatások mozgásának adóügyi megítélése során a nemzeti elbánás követelményének maradéktalan megvalósítása. Ezen feladat

4 dr. Őry Tamás (Pénzügyminisztérium) 2001

13

teljesítése során mind a pozitív, mind a negatív (tilalmakon keresztül megvalósuló) harmonizációs folyamatnak tanúi lehettünk.”5 A pozitív vagyis másodlagos jogforrási (főleg rendeleti és irányelvi) szinten megvalósuló harmonizáció elsősorban a közösségi közvetett adózás rendszerét érinti, lévén, hogy a közös piac működésének szempontjaiból kiemelkedő jelentőségű áru- és szolgáltatásmozgásra a legnagyobb korlátozó hatással a forgalmi és jövedéki adók vannak. A

tilalmakon

alapuló

harmonizációs

folyamat

elsősorban

a

közvetlen

adó

harmonizációját érinti. A nemzeti adórendszerek eltérő módon kezelik a belföldi és a külföldi forrásból származó jövedelmeket, illetve eltérő szabályokat állapítanak meg a belföldi és a külföldi adóügyi illetőséggel rendelkező adózókra nézve. Pozitív harmonizációként említhetjük a káros adóverseny kiküszöbölése céljából hozott intézkedéseket, ugyanis ezek negatív gazdasági hatása gyakran jóval nagyobb meggyőző erővel hat a tagállami adópolitika irányítóira, mint a közvetlen adók harmonizációját szorgalmazó közösségi, elsősorban politikai érvrendszer, ugyanakkor a befektetők érdeklődését felkeltő adókedvezmények bevezetése révén közösségi szinten jelentős adóbevétel csökkenéséhez vezethet. Az adóharmonizáció évtizedei során egyértelművé vált, hogy az adójogszabályok közelítése, különösen a közvetlen adóké, politikailag rendkívül érzékeny terület. Az adóztatási felségjog ugyanis a pénzügyi szuverenitás olyan alapvető eleme, melyet egyetlen állam sem szívesen enged át más szervezet részére. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a társasági adózás területén a harmonizáció csak 1990-ben, míg a jövedéki adót érintő átfogó jogharmonizáció csak 1992-ben öltött jogszabályi formát.6

2.2. Az adóharmonizáció alkalmazása Magyarországon Az európai uniós tagság arra is kötelez, hogy részt vállaljunk a közösség adópolitikai törekvéseinek érvényesítésében. 5 dr. Őry Tamás : Az Európai Unió Adójoga 6 L.a 90/434/EGK (OJ L 225/1., 1990. augusztus 20.) és a 92/12/EGK (OJ L 76/1., 1992. február 25.)

14

Az adóztatás ráadásul mindannyiunk életére hatással van: befolyásolja a pénztárcánkat, a fogyasztást, a megtakarításokat és a gazdálkodó szervezetek tevékenységét is. Mindemellett kiemelt a szerepe a mindenkori kormányok programjában, hiszen adóbevételek nélkül nem lehet eredményes kormányzati politikát folytatni. Az adópolitikai döntések tehát az uniós tagállamok és Magyarország számára is nagy jelentőségűek, olyannyira, hogy az egyes döntéseknek nemcsak az országhatáron belül, de azon kívül is hatása lehet. Az egységes belső piaccal rendelkező Európai Unió számára ezért vált rendkívüli jelentőségűvé az adóharmonizáció ténye.

A forgalmi és fogyasztási adókra, azaz a közvetett adókra ír elő az Unió minden tagállamra érvényes, összefüggő harmonizált rendszert, amely az árakat – a csatlakozási felkészülés során megtett adóharmonizációs lépéseknek köszönhetően – csak e két adónem vonatkozásában érinti. A társasági adó és az SZJA, tehát a közvetlen adók kezelése továbbra is tagállami hatáskörben marad, hiszen az EU ezekre nem alkalmaz egységes szabályokat. Árhatásokkal hazánkban nem kell számolni, mivel ezen adónemek esetében Magyarországnak nincs az árakat befolyásoló jogharmonizációs kötelezettsége.7 2.3. Az áfa közösségi harmonizációja

2.3.1. Az áfa szabályok harmonizációjának indokoltsága

A közös piac hatékony működését gátló nemzeti jogszabályok között jelentős szerepet játszottak (és játszanak) azok a adószabályok, melyek elsősorban a határokon keresztül történő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, illetve jövedelem és tőke szabad mozgásának akadályát képezik. Ilyenek azok a nemzeti jogszabályok is, melyek a hazai és import termékek és szolgáltatások közötti diszkriminatív adóügyi megítélés alapjául szolgálnak.

7 www.p-m.hu. Letöltve: 2007.03.18., 17:33 h

15

A vámunión belüli kereskedelmi akadályok megszüntetése az áruk, a szolgáltatások és a termelési tényezők szabad mozgása, a közösségi versenyjog együttesen sem biztosíthatja a belső piacon az ideális versenyviszonyokat, ha a tagországok adórendszere nem harmonizált. Az Európai Unión belül az egyes államok szuverenitásukon alapulva maguk határozzák meg adórendszereiket, ezen belül adónemeiket, az adók alapját és mértékét, valamint a kedvezményeket is. Az államok közötti adóztatási differenciák mérséklésére az Európai Unión belül, és ahhoz csatlakozni szándékozó államokban is folyik a jogharmonizáció, melynek megvalósítása nem olyan egyszerű feladata az állami szuverenitás egyik több évszázados talpkövét képező adóztatásnál, mint más, kevésbé tradicionális modernkori területeken, mint például a környezet- vagy fogyasztóvédelem terén. Az egységes belső piaccal rendelkező Európai Unió számára rendkívüli jelentőségű az adóharmonizáció megteremtése. A belső piac megvalósításának szempontjából az elsődleges feladat az volt, hogy a forgalmi adók rendszerét a lehető legsemlegesebb módon lehessen működtetni. E célból dolgozták ki az 1960-as években a hozzáadottérték-adó rendszerét, miközben az adó mértékének meghatározása továbbra is tagállami hatáskörben maradt. Legfőbb cél a hozzáadottérték-adózás terén biztosítani, hogy az egyes nemzeti adópolitikák ne hassanak kedvezőtlenül a többi tagra, illetve az unió egységes belső piacára. Mivel a tagállamok adórendszere mind az adóteher megoszlását, mind az adóztatás technikai megoldásait tekintve jelentősen különbözik egymástól, az adóharmonizáció csak fokozatosan megvalósítható feladatot jelent az Unió számára. Ennek során az adósemlegesség, vagyis az import- és a hazai termékek azonos adóügyi megítélésének biztosítása a központi kérdés. Ez elsősorban a közvetett adók esetében érdekes, hiszen ezek az adók érintik leginkább az uniós áruforgalmat. A közös hozzáadottérték-adó rendszer kialakításának alapja az az elv, miszerint a közös piac megteremtéséhez előbb az áruk szabad mozgásának kell zöld utat biztosítani. Ehhez a termékek egységes célország, vagy származási ország szerinti adóztatása elengedhetetlen. Fontos a kettős adóztatás elkerülése, ugyanakkor a versenysemlegesség és az állami bevételek érdekében mindenképpen biztosítani kell az egyszeri adózást. A Közösségen belüli áruforgalomra való tekintettel elengedhetetlenné vált a közvetett, különösen a forgalmi adó harmonizációja. Két lehetséges megoldás adódott a problémára.

16

¾ Az egyik a származási ország szerinti adózás, ahol az adómértékek közötti különbség irányítja a kereskedelmi forgalom mozgását. Amennyiben ezt a megoldást választották volna az EGK alapítói, úgy kénytelenek lettek volna adómértékeiket harmonizálni, és az adóhatárokat eltörölni. ¾ Az alacsony fokú gazdasági integráció miatt a választás a célország szerinti adóztatásra esett, mely azt jelentette, hogy az adóhatárok megmaradnak, és a tagoknak nem kell adómértékeiket egymáshoz közelíteni. A hozzáadottérték-adót az Európai Unió a Hatodik irányelv alapján szabályozza, a magyarországi áfa szabályozás pedig az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény iránymutatása alapján megy végbe. Véleményem szerint Magyarország adórendszere a 2004-es év során megvalósult EUcsatlakozás okán már néhány éve a közös európai normák irányába tendált, így egyrészt azoktól nem volt távolabb, mint más akkori tagország, másrészt a közös európai normákból és törekvésekből sejteni lehetett a magyarországi adóztatás változásainak középtávú prognózisát. A belső piaci gazdasági tevékenység nem kívánatos okozata, a kettős adóztatás, illetve annak kiküszöbölése nem vezethet az adókikerülés és adókijátszás elterjedésének fokozódásához.

2.3.2. Az áfa közösségi szabályozásának folyamata 1967-ben kezdődött el az EK-ban az a folyamat, melynek köszönhetően minden tagállamban felváltotta a korábban egyedileg, szabadon alkalmazott forgalmi adókat a hozzáadottérték-adó, melyet a későbbiekben ennek igen fejlett harmonizációja követett. A hatvanas években kezdődő általános forgalmi adó harmonizációja viszonylag zökkenőmentesen zajlott, és zajlik még napjainkban is. A folyamat során a tagállamokban korábban használt kumulatív többfázisú forgalmi adórendszert felváltotta a magyar rendszerben általános forgalmi adó néven ismert hozzáadottértékadó. Egészen a XX. század közepéig a legtöbb európai államban a kumulatív többfázisú adórendszer volt használatban. Ennek lényege, hogy minden egyes ügylet után megadóztatták a terméket, így az adóteher nemcsak adómértéktől, hanem az ügyletek számától is függött. Ez a fajta adóztatás az integrált nagyvállalatokat részesítette

17

előnyben, mivel a fogyasztói árakban rakódott le a termék értékesítésének minden egyes szakaszában (nyersanyag, félkész-, késztermék) felszámított adó. Ennek következtében kizárólag adócsökkentési céllal olyan vállalat-integrációk jöttek létre a termelés– forgalmazás során, melyet gazdasági megfontolások nem támasztottak alá. 1954-ben Franciaországban vezették be először a hozzáadottérték-adó rendszerét, melynek lényege, hogy a hozzáadott értéket adóztatja, ami a bevétel és kiadások különbsége, tehát az eladási ár. Ebben a rendszerben is minden értékesítési fázisban megadóztatták a terméket, ám a fogyasztói adótartalma mégsem függött az ügyletek számától, mivel a vállalat az eladott termékei vagy szolgáltatásai után fizetett forgalmi adójából levonhatta a beszerzéseiben már kifizetett adót. 1967-ben született meg az első áfa-irányelv a Tanács 67/227 EGK irányelve alapján. Azt tűzte ki célként a tagállamoknak, hogy 1970. január 1-jére vezessék be a hozzáadott értéken alapuló, úgynevezett összfázisú adónemet, ezzel megszüntetve az addig használatos egy és többfázisú forgalmi adókat. Az irányelvben kitűzött időpont után három évvel, azaz 1973-ban végül minden akkori tagállamban bevezették az általános forgalmi adót. Ám közben egy 1970-ben hozott döntés alapján az új áfa rendszer feladatául tűzték ki a közösségi költségvetési forrás egy részének előteremtését. Ennek érdekében jóval nagyobb fokú harmonizációra volt szükség, mivel egyenletesen kellett elosztani a tagállamok között az áfa-alapú befizetésekből származó hozzájárulások terheit. Az adóalapot, és az erre kivetett adókulcsot is egységesen kellett megállapítani, ráadásul a mentességet és a tagállamok által használt egyszerűsített, illetve kedvezményes adózási módszereket is közös alapra kellett helyezni. A harmonizációs folyamat során leglényegesebb lépésként a 6. áfa irányelv (77/388) elfogadását emelhetjük ki, melyre 1977-ben az Európai Tanács jóváhagyása után került sor. A mai napig ez az irányelv képezi a Közösség áfa-rendelkezéseinek tengelyét. Cél volt az áfa szabályok egy jogforrásban való elhelyezése és csak önálló rendelkezések külön irányelvben való megjelentetése. A továbbiakban elsősorban a szabályozás alapját képező irányelv tartalmával foglalkozom.

18

3. A közösségi áfa szabályozás működése (6. áfa irányelv) A közösségi adójog jelentős részét, ezen belül az áfa-szabályozás zömét tehát irányelvek alkotják. Az irányelv közösségi másodlagos jogforrás, mely a Római Szerződés 249. cikke értelmében mindegyik címzett tagállamot kötelezi az elérendő célok tekintetében, azonban az eszközök, illetve a módszerek vonatkozásában a tagállamok szabad kezet kapnak. A 6. áfa-irányelvnek köszönhetően hasonló lett a nemzeti áfa-rendszerek szerkezete. Az egységesítés kiterjedt az adózási alapfogalmak tisztázására, meghatározta az adó befizetésére kötelezett személyeket és kötelezettségeiket, az adókulcsok természetét, az adómentességeket, az adóztatható ügyleteket, az adó kivethetőségének kritériumait, az adókulcsok természetét és természetesen az adó alanyait. Az irányelv speciális szabályokat határoz meg többek között a kisvállalkozókra, az utazási irodákra, illetve a mezőgazdasági kistermelőkre. Az integráció elmélyülésének köszönhetően a Közösség célul tűzte a közös piac fejlesztésén keresztül egy egységes európai piac megteremtését. Az adókulcsok különbözősége, illetve a célország szerinti adóztatás elve jelentette az áfa-rendszerrel kapcsolatban a két fő problémát. Az 1991ben elfogadott irányelv – mely a végleges és az átmeneti áfa-rendszer szabályait tartalmazta – hozta meg a várt áttörést.8 A közösségi áfa-szabályozás legjelentősebb pontjai a következők: ¾ Megszűntek a tagállamok közötti vámhatárok, megszűntek a vámhatósági ellenőrzések. ¾ Az export, illetve az import szabályai csak harmadik országba, az Európai Unió területén kívülre értékesített, vagy onnan érkező termékekre vonatkozik. ¾ A tagállamok közötti kereskedelemre ezután az Európai Unión (Közösségen) belüli beszerzés, illetve az Európai Unió másik tagállamába történő (közösségi) értékesítés szabályait kell alkalmazni. A legfontosabb szabályok a következő alpontokon belül kerülnek kifejtésre.

8

Európai Füzetek 17

19

3.1 Közösségi adószám bevezetése A közösségi adószám igénylése nem az adóalany választásától függ. Amennyiben az adóalany Közösségen belülre más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező felé termékértékesítést teljesít, illetve onnan közösségi adószámmal

rendelkezőtől

termékbeszerzést hajt végre, kötelező közösségi adószámot kérnie. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás, illetve -igénybevétel esetén csak bizonyos fajta (az Áfa-törvény 15. § (5) bekezdésében, valamint a 15/A. §-ában meghatározott) szolgáltatásoknál kell közösségi adószámot kérni. A már működő, de közösségi adószámmal nem rendelkező áfa alanynak is előzetesen be kell jelentenie, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal az előzőkben leírtak szerinti közösségi adószám köteles kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni. Az adóhatóság a bejelentés alapján közösségi adószámot állapít meg az adóalanynak. Az adózónak a közösségi adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iratán fel kell tüntetnie. Az adóhatóság az adózó kérelmére a bejelentés napjával adóév közben is törli az adózó közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette. Magyarországon a közösségi adószámot minden esetben az illetékes adóhatóság képezi az adózók részére. A közösségi adószám igénylésének módja attól függ, hogy a magyar adózó rendelkezik-e már adószámmal vagy sem. Ha még nem rendelkezik adószámmal, úgy az adózó az érvényben lévő ’101, ’201 jelű adatbejelentő lapon kérheti a közösségi adószámot, az adószám igénylésével egyidejűleg. Amennyiben már van adószáma, úgy a hatályos ’102, ’102/E, ’202, illetve a ’202/T jelű változás-bejelentő lapon igényelheti a közösségi adószámot. A Magyarországon kiadott közösségi adószámok az országot azonosító „HU” kódból, valamint az adószám 8 jegyű törzsszámából állnak. (Egyes uniós tagállamok áfa azonosító számait ld. 1. számú Melléklet) Közösségi adószám érvényessége ellenőrizhető az Európai Bizottság internetes honlapján is. Az adószám érvényessége és azonosító adatok pontosságának

20

megerősítése az illetékes hatóságoktól, valamint az APEH Központi Kapcsolattartó Irodájától kérhető.

3.2. Adóalanyok ügyletei Az Európai Unión belüli értékesítés alapügylete, ha adóalany értékesít adóalanynak, és mindkét adóalany rendelkezik közösségi adószámmal. Ilyenkor az értékesítés áfamentes, mert a célország szerinti adózás elvét követve a beszerző fog a saját államában az ügylet után adózni. Az áfa-mentesség levonási joggal párosul, vagyis az áfamentesen értékesítő adóalany ezen értékesítésével összefüggő, előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezheti. (hasonlóan az exportnál). A mentesség feltétele, hogy az eladó rendelkezzen a vevő áfa-azonosító számával és igazolja, hogy az értékesített termék elhagyta az eladó tagállamának területét. A beszerző adóalany önadózás keretében, a saját államának áfa adókulcsa szerint vallja be adófizetési kötelezettségét. Ugyanabban az áfa bevallásban beállítja az áfát levonhatóként is. Ez Magyarországon javítja a vállalkozások pénzügyi helyzetét, és egyben a költségvetésnek kiesést jelent. Adóalany értékesítése nem adóalany, vagy különleges jogállású beszerző felé Különleges jogállású beszerzőknek minősülnek az adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző adóalanyok, vagyis tárgyi adómentes tevékenységet végzők, az alanyi adómentességet választók, a mezőgazdasági különleges jogállás alá tartozók, és az eva-alanyok is. Nem adóalanyok Magyarországon pl. a közhatalmi tevékenységet végző személyek, szervezetek (minisztériumok, önkormányzatok). Ha egy adott tagállambeli adóalany értékesít más tagállambeli nem adóalanynak, úgy az adózás módja attól függ, hogy a beszerző az Európai Uniós tagállamokból történő összesített beszerzései tekintetében a tárgyévben nem érte el a 10 000 eurót, vagy azt meghaladja, és az értékhatártól függetlenül nem választotta-e a saját tagállamában történő adózást. Amennyiben a különleges jogállású beszerző az említett összeghatár alatt van (és nem választotta a saját tagállamában történő adózást sem), úgy beszerzése nem minősül Közösségen belül történő beszerzésnek, vagyis saját tagállamában nem adózik ezen

21

beszerzése után. Viseli viszont az eladó által rá áthárított adóösszeget, melyre nézve levonási jogot nem gyakorolhat.9

3.3. Új közlekedési eszköz értékesítése, beszerzése Az általános technikai paraméterek, mint a méret, teljesítmény vagy tömeg határozzák meg, hogy mi minősül közlekedési eszköznek, illetve az üzemeltetési adatok és az életkor, hogy mi minősül újnak. Az alábbi járműkategóriákat különböztetjük meg: Hajó: személy- és/vagy teherszállításra szolgál, legfeljebb 100 hajózott órát volt használatban, hossza meghaladja a 7,5 métert, az első használatba vételtől számítva 3 hónapon belül történik az értékesítés. Repülőgép és helikopter: személy- és/vagy teherszállításra szolgál, legfeljebb 40 repült órát volt használatban, az első használatba vételtől számítva 3 hónapon belül történik az értékesítés, felszálló tömege meghaladja az 1550 kilogrammot. Szárazföldi gépjármű: hengerűrtartalma meghaladja a 48 köbcentimétert vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kW-t, az első használatba vételtől számítva 3 hónapon belül történik az értékesítés, legfeljebb 6000 kilométert futott. Az új közlekedési eszköz beszerzése esetében, ha a beszerző nem adóalany, vagy ha különleges jogállású beszerző (alanyi mentes, tárgyi adómentes tevékenységet folytató, mezőgazdasági különleges jogállású, eva-s), úgy a fizetendő adót a vámhatóság határozattal állapítja meg. Az adóalany beszerző viszont adófizetési kötelezettségét önadózással rendezi. Például a magyarországi vevő (akár adóalany, akár különleges jogállású beszerző, akár magánszemély) Franciaországban vásárol egy 5000 kilométert futott, 2 hónapja forgalomba helyezett személygépkocsit. Ekkor az eszköz új közlekedési eszköznek minősül, így a vevő Magyarországon fizeti meg a 20%-os forgalmi adót. 10

9 10

www.apeh.hu Letöltve: 2007.01.26., 18:21 h www.1.pm.gov.hu Letöltve: 2007.01.24., 14:37 h

22

3.4. Távértékesítés Távértékesítésről beszélünk, ha a termék eladója saját maga, vagy az általa megbízott fuvarozóval elszállíttatja másik tagállamba a terméket, és a másik tagállambeli vevő az ún. különleges beszerzői körbe tartozik (alanyi adómentes, kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző, mezőgazdasági különleges jogállású vagy nem adóalany). Az értékesítés tárgyát képező termék nem lehet új közlekedési eszköz, vagy fel- és összeszerelés tárgyát képező termék. Ha az értékesítés az előbb felsorolt feltételeknek megfelel, akkor az eladónak azt kell figyelemmel kísérnie, hogy az adott tagállamba az említett vevői kör részére a tárgyévben milyen értékben értékesített már. Ha ez nem haladja meg a vevő tagállamában meghatározott összeghatárt, akkor saját országa szerinti adókulccsal értékesít. A vevő az árban megfizeti a rá így áthárított adót. Ez az összeghatár Magyarországon 35 000 euró. 2004 évre ennek az időarányos része 23 000 euró. Az összeghatár túllépését követően az értékesítő adóalanynak Magyarországon be kell jelentkeznie, és az év hátra lévő részében és a következő teljes évben Magyarországon az itt érvényes adómértékkel kell adóznia. Lehetőség van értékhatár alatt is a magyarországi adózás választására. Például a Quelle csomagküldő szolgálat Magyarországra irányuló, a fentiekben részletezett vevőkör részére történő értékesítései 2004 szeptemberében 20 000 euró összeget tettek ki. A következő megrendelés 3500 euró értékű, mellyel átlépi az összeghatárt. A beszerzés Magyarországon áfa-köteles, a magyar adómértékkel. Az év hátralévő részében, és a teljes következő évben a cégnek magyarországi adóalanyként, magyarországi adómértékkel kell termékeit Magyarországon értékesítenie.

3.5. Építési tevékenység, bérmunka A fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékek értékesítése esetén a teljesítés helyének (ahol az adót meg kell fizetni) az a hely minősül, ahol a terméket ténylegesen fel- vagy összeszerelik. Így ha egy magyar adóalany olyan terméket értékesít, amit össze kell

szerelni

például

Ausztriában,

akkor

az

adófizetési

kötelezettség

ezen 23

termékértékesítés után Ausztriában keletkezik. A más tulajdonában lévő terméken történő feldolgozási, megmunkálási tevékenység, szolgáltatásnyújtás, a teljesítés helyének az a hely minősül, ahol a megmunkálás, feldolgozás ténylegesen történik. Ha a megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagon végzett megmunkálást követően a termék - annak közvetlen következményeként - a vámhatóság által igazolt módon elhagyja a Közösség területét, akkor az bérmunka szolgáltatásként adómentességet élvez. Abban az esetben pedig, ha a bérmunkát megrendelő másik tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, akkor a szolgáltatás abban a tagállamban minősül teljesítettnek, amelyikben a megrendelő adóalany. További feltétel, hogy a feldolgozást, megmunkálást követően a termék elhagyja azt a tagállamot, ahol a megmunkálás történt. Ebben az esetben a bérmunkát végző adóalany nem számít fel áfát a szolgáltatására, hanem a megrendelő fogja az áfát a saját tagállamában bevallani, megfizetni. Például német adóalany szállíttat Magyarországra terméket, amelyet magyar vállalkozó dolgoz fel, majd a feldolgozást követően a végterméket visszaszállítják Németországba. A magyar vállalkozó nem adóalany Németországban, így ő a szolgáltatása után nem számít fel adót, a német megrendelő viszont Németországban ezen szolgáltatás után a vonatkozó német adómértékkel bevallja és megfizeti az adót. 3.6. „Bevásárlóturizmus” Abban az esetben, ha áfa-alanyisággal nem rendelkezők, tehát magánszemélyek vásárolnak terméket az eladó tagállamban, a belföldi termékértékesítésre vonatkozó rendelkezések lépnek életbe. Az eladó saját áfa mértékét számolja fel az árura, mivel saját országában végez áfa köteles termékértékesítést. A vevőnek nem keletkezik semmiféle kötelezettsége, mivel esetében nem áfa-alanyról van szó. Az adó visszatérítési szabályok ilyen esetben kizárólag az Unión kívüli személyekre vonatkoznak. E rendelkezések magukban foglalják azon áfa-mentes kisvállalkozók beszerzéseit is, akik nem tartoznak a különleges jogállású beszerző kategóriába, illetve nem lépik túl a megszabott értékhatárt.

24

3.7. Jövedéki termék értékesítése Jövedéki termékek közé soroljuk a szeszes italokat, dohánytermékeket és az ásványolajszármazékokat, melyek Unión belüli értékesítése szinte teljes mértékben azonos áfaszabályozás alá esik. A „Bevásárlóturizmustól” eltekintve az adózási szabályok vonatkozásában a célország szerinti adózás elve érvényesül. Az áfa-körön kívüli jogi személyek, az áfa-mentességet választó kisvállalkozók, illetve az áfa-alany beszerzők a vevő tagállamban kötelesek áfa bevallásra; míg az értékesítést végző adóalanyok esetében adómentes ügyletről beszélhetünk. Amennyiben a vevő áfa-körön kívüli természetes személy, az eladó köteles bejelentkezni a célország áfa-körébe, mivel ott teljesít adóköteles értékesítést.11

3.8. Több értékesítésből álló (lánc-) ügyletek A láncügyletek olyan termékértékesítési konstrukciók, melyek során a szállítás alatt álló termék eladására egynél többször kerül sor, és az árut közvetlenül a láncon belüli első eladótól az utolsó vevőig juttatják. Az adókötelezettség szempontjából elengedhetetlen az ügyletek során minden egyes értékesítés teljesítési helyét meghatározni. Ez azonban nagy körültekintést igénylő feladat, mivel a bonyolult szabályozásból eredően nem könnyű meghatározni a teljesítés tényleges helyét. Sok esetben az adózók nem teljesítik adókötelezettségüket a belföldi teljesítésű ügyletek kapcsán, illetve tévesen áfát számolnak fel uniós és harmadik országban teljesített ügyletek után. Az ilyen tévedések azonban sokba kerülhetnek a vállalatoknak. Árbevételük minimum 20 %-át bukják el abban az esetben, ha nem jól ismerik fel adózási kötelezettségüket és fölöslegesen befizetik az adót. A legnagyobb veszteség akkor éri a vállalatot, ha elmulasztja adózási kötelezettségét, és erre fény derül. Azon túl, hogy az áfát magának kell rendeznie, bírságot szabnak ki rá, mely az adóhiány 50 %-ból és a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó kamatból áll össze.12

11 12

www.vpop.hu Letöltve: 2007.02.19., 16:05 h Európai Füzetek 2

25

3.9. Adófizetési kötelezettség, számlázás, összesítő nyilatkozat a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatosan Az Európai Unión belüli termékértékesítés és Európai Unión belülről történő termékbeszerzés esetében az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja egybeesik. Az adófizetési kötelezettség ezekben az esetekben az ügylet teljesítésének napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik. Azonban ha az ügyletről a számlát, egyéb, az ügyletet hitelesen dokumentáló bizonylatot hamarabb bocsátották ki, mint a teljesítés napját követő 15. nap, akkor az adófizetési kötelezettség a számla, bizonylat kibocsátásának napján keletkezik. Fontos utalni a 2001/115/EK tanácsi irányelvre, amely az elektronikus számlázás alkalmazásának lehetőségéről illetve a számlák kötelező tartalmi elemeiről tartalmaz részletes szabályokat. Kötelező számlát kibocsátani, ha a vevő adóalany, vagy nem adóalany jogi személy, ha Európai Unión belüli adómentes értékesítés történik, illetve ha az értékesítésre a távértékesítés szabályai vonatkoznak. A számlán kötelező feltüntetni a vevő közösségi áfa-azonosítóját abban az esetben, ha adómentes Európai Unión belüli értékesítés történik, vagy ha az adót a fordított adózás szabályai miatt a terméket beszerzőnek, a szolgáltatást igénybevevőnek kell megfizetnie. Új közlekedési eszköz értékesítése esetén kötelező a számlán feltüntetni a futott km mértékét (hajózott, repült óra), és az első forgalomba helyezés időpontját. A külföldi adóalany a belföldön keletkező adófizetési kötelezettségének adózási képviselőn keresztül is eleget tehet. Amennyiben a külföldi adóalany belföldön adózási képviselőt bízott meg, úgy a számlán annak nevét, címét, adószámát is fel kell tüntetni. A bevallás mellett az Európai Unión belüli értékesítést, beszerzést végző adóalanyoknak úgynevezett

összesítő

nyilatkozatot

kell

leadniuk

negyedévente,

amelyben

adóalanyonkénti bontásban szerepeltetni kell az adott negyedévben adómentesen az Európai Unión belülre értékesített termékek, és az onnan beszerzett termékek adóalapját, valamint az eladó, illetve a vevő közösségi adószámát.

26

4. Az EU által elfogadott irányelv szabályainak érvényesülése a hazai Áfa-törvényben A hazai adórendszer alapjait az 1988. évi adóreform fektette le. Az 1992. évi LXXIV. törvény, azaz az áfa-törvény alapjaiban közösségi irányelvekre épül, így nem volt szükség alapvető változtatásokra, mindössze finomításokat kellett, illetve kell elvégezni annak érdekében, hogy az jobban igazodjon az európai normákhoz. Egyrészt el kellett érni, hogy az összes adóbevételben a közvetett (hozzáadottérték- és fogyasztási) adók részaránya megnövekedjen, másrészt egyszerűbbé és áttekinthetőbbé kellett tenni az adózást, mely sok esetben adókedvezmények megszűnésével járt. A csatlakozás időpontjában beszélhettünk egy jelentősebb módosításról, mivel meg kellett alkotni a Közösségen belüli termékügyletekre a belső piaci szabályokat. A magyar áfa-jog harmonizációja során mindvégig a 6. áfa-irányelv volt a mérvadó, mely szerint minden egyes tagállam forgalmi adó rendszere azonos elvek alapján működik, azaz minden árut vagy szolgáltatást kizárólag egyszer adóztatnak meg. A magyar áfa-szabályozás ma már teljes mértékben megfelel az európai uniós előírásoknak, a hatályos magyar áfa-törvény valamennyi uniós előírást tartalmazza. Az Európai Unió hozzáadott érték alapú forgalmi adó rendszerének általános szabályait összefoglaló 77/388. (EGK), ún. 6-os irányelv rendelkezéseit a hazai áfa-szabályozás 2004. május 1-től átvette.

4.1. Adómértékek Az irányelv 12. cikkelye szerint legfeljebb két kedvezményes és egy normál kulcsot alkalmazhatnak a tagállamok, a kedvezményes kulcsnak minimum 5 % nagyságúnak kell lennie, a normál kulcs pedig nem lehet 15 %-nál alacsonyabb. Miután a közösségi szabályozásban nincs 0 %-os adókulcs, így ez a lehetőség az Unióhoz csatlakozásunkat követően megszűnt. A korábban ezen kulcs alá tartozó humán gyógyszerek, csecsemőpelenkák egy része, segédeszközök vakok részére, tankönyvek, gyógyszerek jelenleg az 5 %-os áfa-mérték alá esnek.

27

A kedvezményes kulcs alá tartozott termékek és szolgáltatások közül egyeseket normál adókulcs alá kellett átsorolni, ami árnövelő hatást váltott ki. Ez az átsorolás azonban már évek óta folyik, így a csatlakozáskor már csak a termékek és szolgáltatások szűk körét érintette. Magyarország jogosult lett volna továbbra is kedvezményes kulccsal adóztatni a villamosenergia-szolgáltatást, a földgázt, - ezek adókulcsait azonban 20 %-ra változtatták, melyet azzal indokoltak, hogy mindez a költségvetési bevételek növeléséhez szükséges; egyes területeken (vendéglátás, háztartási tüzelőanyagok) az átmeneti mentesség megmaradt.13

A szabályozásban a következő átmeneti mentességek érvényesülhetnek: - 2007. december 31-éig egyes fűtőanyagokra (szén, brikett, tűzifa, tőzeg) 12%-nál nem alacsonyabb kedvezményes adókulcs alkalmazható. Ezen termékeknél a normál kulcsra történő áttérés egy lépcsőben fog megtörténni 2008. január 1-én.14 - 2007. december 31-éig 12%-nál nem alacsonyabb kedvezményes adókulcs alkalmazható az éttermi szolgáltatások esetében.15 A teherszállítási szolgáltatás áfa kulcsának átsorolása önmagában nem jelentett komolyabb

áremelkedést,

mivel

a

szolgáltatást

igénybe

vevők

többsége

visszaigényelhette a befizetett áfát. Az áremelés ugyanakkor a szolgáltatás széleskörű felhasználása miatt továbbgyűrűzhet a végfelhasználók felé. Az egyes termékek, szolgáltatások besorolása a tárgyi adómentesség esetében tételesen és kötelezően előírt, a kedvezményes kulcs alatt pedig legfeljebb azok a termékek és szolgáltatások lehetnek, melyeket a direktíva ugyancsak felsorol. A Közösségen kívüli országok felé menő export 0 százalékos kulccsal adózik (vagyis közösségi áfa-teher nincs rajta), a kívülről érkező termék pedig a Közösségbe való beérkezéskor termékimportnak minősül.

13 www.index.hu . Letöltve: 2007.03.24., 13:38 h 14 www.eu2004.hu Letöltve: 2007.04.05., 10:55 h 15 www.eu2004.hu Letöltve: 2007.04.05., 12:03 h

28

A felső kulcs csökkenése A 2006. januári áfa csökkentés hatására a felső áfa-kulcs 25 százalékról 20 százalékra mérséklődött. A kutatási eredmények alapján szembetűnő, hogy a boltok átlagosan az áfa csökkentés mértékének csak a negyedével mérsékelték az érintett termékek árát, ami lényegesen kisebb annál, mint ahogy az áfa emelésre reagáltak. A szolgáltatások árai például az áfa csökkentés hatására szinte egyáltalán nem mérséklődtek. A legnagyobb mértékben a tartós fogyasztási cikkek ára mérséklődött, de a csökkenés mértéke még itt sem érte el a két százalékot.

Az áfa-kulcsok egységesítése A januári változásnál jóval jelentősebb módosítást eredményezett az áfa-kulcsok egységesítése, azaz az eddig érvényben lévő 15 %-os áfa-kulcs 20 %-ra emelkedett. Ezen kormánydöntés erőteljes társadalmi és szakmai vitát eredményezett, hiszen ellentétes a kormány által hangoztatott adócsökkentési stratégiával. A kormány a lépést az államháztartás helyzetének romlásával indokolta, mivel a 2006-os államháztartási hiány, és a 2007-re prognosztizált is lényegesen meghaladta a tervezett mértéket.16 A 2006. szeptember 1-től érvényes új általános forgalmi adó mértékekre november 30ig kellett átállíttatni a pénztárgépeket és taxamétereket. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 2006. szeptember 1-től 5 %-os, és 20 %-os általános forgalmi adó mértékeket állapított meg, megszüntetve a 15 %-os kulcsot. Az adómértékek változása érintette a pénztárgépek és taxaméterek működését, a Törvény 228. § (7) és (8) bekezdései pedig meghatározták az átállítással kapcsolatos kötelezettségeket. A fő szabály értelmében a személytaxi-szolgáltatást nyújtó adóalany köteles a gépi nyugtaadásra szolgáló taxaméterét az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2006. november 30. napjáig átállíttatni. Az átállításig - mivel a 15

16 www.p-m.hu Letöltve: 2007.04.17., 09:22 h

29

%-os kulcs 2006. 09. 01-től megszűnt - az adóalany nyugtaadási kötelezettségét kizárólag kézi nyugta kibocsátásával köteles teljesíteni. Az általános forgalmi adó mértékének kezelésére is alkalmas pénztárgépeket az adóalanyoknak ugyancsak a jogosult szervizzel 2006. november 30. napjáig kellett átállíttatniuk. A számla, egyszerűsített számla adására is alkalmas pénztárgépet alkalmazó adóalanyoknál az átállításig a vevő kérésére kézi kibocsátású számlát, egyszerűsített számlát kell kiadni.17

Az unió tagállamaiban alkalmazott áfa mértékeket megvizsgálva (ld. 5. táblázat) megállapítható, hogy a legmagasabb normál kulcsokat Svédországban és Dániában alkalmazzák, ez mindkét állam esetében 25 %, mely világviszonylatban is kiemelkedő. Luxemburg és Ciprus 15 %-os kulcsa a legalacsonyabb a tagállamok között. Magyarország a 20 %-os általános kulccsal pont e két érték között helyezkedik el, mely 1-2 %-kal az EU-s átlag felett van. A kedvezményes kulcsok között a magyar 5 % a legcsekélyebb, ezt rajtunk kívül még 8 tagország használja, azonban ezek közül három (Portugália, Litvánia és Ciprus) esetében a kedvezményes áfának két kulcsa van. A csökkentett áfa tekintetében is egy skandináv államnál, jelen esetben Finnországnál tapasztalhatjuk a legnagyobb kulcsot, mely 17 %, igaz, emellett van még egy 8 %-os is. Még ki kell emelnem, hogy két országban (Dánia, Szlovákia) egykulcsos rendszerről beszélhetünk.

17

www.apeh.hu Letöltve: 2007.02.2., 11:18 h

30

5. táblázat: Áfa-kulcsok az Unió tagállamaiban Országok Ausztria Belgium Ciprus Cseh Köztársaság Németország Dánia Spanyolország Észtország Franciaország Finnország Egyesült Királyság Görögország Magyarország Olaszország Írország Luxemburg Litvánia Lettország Málta Hollandia Portugália Lengyelország Svédország Szlovénia Szlovákia Románia Bulgária

Csökkentett áfa 10 6 5/8 5 7 7 5 5.5 8/17 5 9 5 10 13.5 6 5/9 5 5 6 5/12 7 6/12 8.5 9 7

Normál áfa 20 21 15 19 16 25 16 18 19.6 22 17.5 19 20 20 21 15 18 18 18 19 21 22 25 20 19 19 20 Forrás: www.gvi.hu

4.2. Termékexport adózása A csatlakozás időpontjától csak az az értékesítés minősül termékexportnak, vagyis csak akkor beszélünk vámhatósági kiléptetésről, ha a termék harmadik országba kerül ki.

31

A

termékexport

adólevonást

biztosító

adómentes

adómértékkel

adózik.

Az

adómentesség feltétele, hogy a vámhatóság a teljesítés napját követő harmadik hónap utolsó napjáig léptesse ki az értékesítés közvetlen következményeként a terméket. Nem minősül exportnak, így pozitív adómérték terheli, ha a termék a megrendelő adóköteles tevékenységi körén kívüli célt szolgáló közlekedési eszköz, így különösen sportrepülőgép, sporthajó alkatrésze vagy annak felszerelésére, üzemanyag ellátására szolgál. Csatlakozást megelőzően teljesített termékértékesítés esetén a kiléptetésnek a termékexport szabályai szerint 2004. április 30-ig kellett megtörténnie. Ha azonban nem történt kiléptetés addig, a kiléptetéssel azonosnak minősül az engedélyezett címzett vagy a külföldi vámhatóság visszaigazolása arról, hogy a kiléptetés szándékával végleges rendeltetéssel külföldre történő szállítás alatt álló termék, amelynek kiviteli ellenőrzése megtörtént, de belföldről a vámhatóság által igazolt módon nem lépett ki, a rendeltetési helyére megérkezett. A termékexportról nem tüntetendő feladat az összesítő nyilatkozatban, hiszen az csak a Közösségen belüli értékesítéseket tartalmazza.18

4.3. Termékimport adózása Terméknek harmadik országból történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása termékimportnak minősül. Az általános szabályok szerint adózó adóalanyoknak a csatlakozás időpontjától önadózással (az U0465/650/651-es számú áfa-bevallásban) kell az állami adóhatóság felé teljesíteni a termékimportra vonatkozó adókötelezettséget a vámhatóság által megadott vámtarifaszámra vonatkozó áfa-mérték szerint. Bizonyos termékimportokat nem terhel pozitív adómérték. Így mentes például azon termékek importja, amelyek szolgáltatást testesítenek meg, a névértéken elfogadott pénz importja, illetve a termékexportot teljesítő adóalany részére változatlan állapotban visszaküldött térti áru.

18

APEH Vizsgálati és Módszertani Bizottság kiadványa IV.2./2006.

32

Az adótartalom abban az áfa-bevallásban tüntetendő fel, amelyikben a szabad forgalomba bocsátásról szóló árunyilatkozatot a vámhatóság elfogadta. Az adó alapja a termék vámértéke, amelyet növelnek az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek (így különösen a biztosítási, közlekedési költségek). Amennyiben az importált termék a Közösség területén belül egy másik tagállam területén lévő másik rendeltetési helyre kerül, az ehhez kapcsolódó járulékos költségek is növelik az adó alapját, ha a rendeltetési hely ismert. Ha a vámáru adathordozó, a vagyoni jogért járó ellenérték is növeli az adó alapját, ha az a vámjogszabályok szerint nem része a vámértéknek. Amennyiben az importált terméket adóköteles tevékenységhez használja az adóalany és az adólevonás egyéb feltételei fennállnak, úgy a termékimport után bevallott adó tényleges pénzügyi teljesítés hiányában is levonható. Az adólevonás feltétele, hogy az adóalany rendelkezzen olyan okirattal, bizonylattal, amely hitelt érdemlő módon tartalmazza az adó meghatározásához szükséges adatokat, illetve a szabad forgalomba bocsátásról szóló határozatot fel tudja mutatni. A termékimport teljesítési helye (azaz annak a tagállamnak az adóját kell fizetni és abban a tagállamban), ahol a termék harmadik országból a Közösségbe belép. Amennyiben belföldön (Magyarországon) lép be harmadik országból, akkor belföldi áfa-t. Ha azonban belföldön nem kerül szabad forgalomba a termék, hanem valamilyen vámeljárás alá vonják (például külső közösségi árutovábbítási eljárás), úgy abban a tagállamban és akkor keletkezik termékimport címén az adókötelezettség, ahol a terméket

vámjogilag

szabad

forgalomba

helyezik.

Tekintettel

arra,

hogy

termékimportnál harmadik országból történik behozatal, az összesítő jelentésben nem tüntetendő fel adat erre vonatkozóan. Amennyiben a közösségi származású vagy közösségi státuszú terméket a csatlakozást megelőzően helyezték aktív feldolgozási vagy passzív feldolgozási eljárás, ideiglenes behozatal, vámfelügyelet melletti feldolgozás, árutovábbítási eljárás, vámszabadterületi eljárás vagy átmeneti megőrzési eljárás valamelyike alá, akkor adókötelezettség keletkezik a termék szabad forgalomba bocsátása esetén a termék vámjogi sorsának rendezéséről szóló határozat közlésének napján.

33

A Közösségen belüli adóalanyok egymás közti forgalma elviekben nem minősül exportnak és importnak (Közösségen belüli adómentes értékesítés, Közösségen belüli termékbeszerzés), de a szabályozás lényegében azonos a már itthon is jól ismert export-import szabályozással. Vagyis ha egy osztrák gyártó ad el egy olasz kereskedőnek,

az

osztráknak

honi

áfa-fizetési

kötelezettsége

nincs,

de

visszaigényelheti a saját beszerzéseiben kifizetett osztrák áfát, az olasz kereskedő pedig önbevallással rendezi az adott vásárlásra az olasz Áfa-törvény szerint előírt adót, és ugyanezen bevallásban vissza is igényelheti azt, hiszen amikor továbbadja majd Olaszországban a jószágot, árrésével növelten újra adófizetési kötelezettsége keletkezik.19

4.4. Egyéb áfa szabályok 4.4.1. Arányosítás Lényeges változás, és egyben az adóalanyok számára könnyítés az Áfa-törvény 38. §ának 2004. május 1-jétől hatályba lépő (2) bekezdése. Eddig ugyanis az adóalanyiságon kívüli, illetve az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez egyaránt használt, el nem különíthető beszerzések áfája teljes egészében levonhatatlan volt. Az új szabályozással azonban lehetőség nyílik ezen előzetesen felszámított áfa megosztására, gyakorlatilag tehát részleges levonására. Ennek lényege, hogy valamilyen, a felhasználást ténylegesen tükröző természetes mértékegységre vetítve az adóalany megállapíthatja ezen beszerzésekről (például igénybe vett közüzemi szolgáltatásokról), hogy azok milyen arányban szolgálták a gazdasági tevékenységét, illetve az egyéb, adóalanyiságot nem eredményező tevékenységét. Amennyiben ennek megállapítására nincs mód, illetve az arányszám megállapítása egyértelműen nem lehetséges, akkor az adóalany az adóhatósággal állapodik meg a levonhatóság mértékéről. Ezen új szabályozásnak főként a magáncélra is használt eszközök, igénybe vett szolgáltatások esetén van kiemelt jelentősége. (Például amennyiben újonnan, így áfa-kötelesen, lakás céljára vásárolt lakóingatlanban egy egyéni vállalkozó iroda-, vagy műhelyhelyiséget alakít ki, akkor a közműdíjakra jutó, eddig - feltéve, hogy az irodahelyiségnek nem volt 19

APEH Vizsgálati és Módszertani Bizottság kiadványa IV.2./2006.

34

külön víz-, hő-, villanymérő órája - levonhatatlan áfája részlegesen levonhatóvá válik. A levonhatóság mértékénél ez esetben irányadó az lehet, hogy a helyiség m2 arányosan milyen súlyt képvisel a lakás alapterületéből, vagy esetleg a fűtött légköbméter alapján határozható meg az arányszám.)20 Fontos változás még, hogy a § kiegészült egy új (6) bekezdéssel. A módosítást az indokolta, hogy az áfa-arányosításból fakadó többletterhek ellentételezésére adott további államháztartási támogatások a 2004. január 1-je és május 1-je között hatályban lévő Áfa-törvény értelmében olyan támogatásnak minősültek, amelyek után elvi jelleggel szintén arányosítási kötelezettség állt fenn. Ez a törvényi megítélés azonban egy arányosítási spirált generált volna, ami a gyakorlatban azzal a nemkívánatos következménnyel járt volna, hogy az ilyen állami eszközzel kompenzálni kívánt adóalanyoknál a kompenzáció - az arányosítási spirál beindulása miatt - soha nem érte volna el tényleges célját (legalábbis nem a kívánt mértékben ellentételezte volna a többlet áfa-terheket). Ennek megakadályozására született a (6) bekezdés, amely egyértelműsíti, hogy kizárólag a támogatás miatti arányosításra adott kompenzáció gyanánt juttatott államháztartási támogatásokat további arányosítási kötelezettség nem terheli. Mivel ez a szabályozás 2004. január 1-jétől visszamenőleg alkalmazandó, az említett „spirál-effektus” a gyakorlatban már egyáltalán nem merülhet fel.21 Az államháztartási támogatások után keletkező arányosítási kötelezettség kapcsán mivel ezekkel kapcsolatban gyakorta merülnek fel kérdések - érdemes kitérni arra, hogy tulajdonképpen mik is azok az államháztartási támogatások, illetve ezek közül melyekre is kell alkalmazni az áfa-megosztási szabályokat. Az általános forgalmi adó vonatkozásában államháztartási támogatásnak minősül minden olyan támogatás, amelyet az államháztartás valamely alrendszeréből (központi költségvetés,

elkülönített

állami

pénzalap,

társadalombiztosítás,

önkormányzati

költségvetés) folyósítanak. E támogatások közül az adóalapot nem képezőeket terheli fő szabály szerint arányosítási kötelezettség. Az áfa vonatkozásában adóalapot nem képező támogatásnak azok a támogatások minősülnek, amelyek nem megrendelés ellenértékei (azaz a kedvezményezettet a támogatás fejében nem terheli valamilyen konkrét 20 www.euvonal.hu Letöltve: 2007.04.15., 15:12 h 21 www.euvonal.hu Letöltve: 2007.04.16., 09:45 h

35

ellenszolgáltatási kötelezettség a támogatást nyújtó felé), valamint árat nem közvetlenül befolyásolóak (azaz nem valamely termék, szolgáltatás árának mesterséges módon történő alacsony szinten tartását szolgálják [tehát gyakorlatilag nem árkiegészítések]). Ezen elhatároló szempontok már egyértelmű útmutatást adnak az egyes támogatások, a megosztási szabályok tekintetében történő áfa-megítélésében. Az adóalapot nem képező Európai Uniós támogatások köre külön figyelmet érdemel. Ezek kapcsán elmondható, hogy ha az uniós támogatásokat a magyar államháztartás valamely alrendszerén (az államháztartáson „átfolyó” uniós támogatások esetén ez zömében a központi költségvetést jelenti) keresztül folyósítják, akkor szintén fennáll az arányosítási kötelezettség. (Itt azonban figyelemmel kell lenni az Áfa-törvény átmeneti rendelkezéseire is, melyek a SAPARD, PHARE és ISPA forrásból folyósított támogatásokat - ideértve az ezekhez kapcsolódó magyar társfinanszírozási részt is, a fő szabállyal szemben mentesítik az arányosítás alól.) Ellenben nem terheli arányosítási kötelezettség a tisztán uniós támogatási forrásokat, így például a közvetlen uniós kifizetéseket, agrárpiaci támogatásokat, valamint a belső politikák keretében adott támogatásokat (azaz az úgynevezett „vonal alatti kifizetéseket”). Megállapítható, hogy az arányosítási kötelezettség nem terjed ki a közvetett úton például pénzintézeten keresztül - folyósított kamattámogatásokra, az adókedvezmény, tőketartalék-emelés jogcímén adott támogatásokra, a visszafizetési kötelezettséggel adott, úgynevezett visszterhes támogatásokra (mivel azokat a támogatott adóalany köteles visszafizetni a támogató felé), valamint az Áfa-törvény átmeneti rendelkezései alapján kivételként meghatározott támogatásokra (egyes mezőgazdasági támogatásokra, beruházásokra nyújtott támogatásokra, melyekről 2004. január 1-jét megelőzően született jóváhagyó döntés, stb.).22 Amennyiben a nem eseti jellegű, de az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez

szorosan

kapcsolódó

értékpapír-ügyletekből

származó

bevétel

meghaladja az adóalany összbevételének 10%-át, az e bevételből megállapított, a számviteli törvény szerint meghatározott pénzügyi műveletek bevételei között elszámolt értéknek megfelelő összeget nevezőt növelő tételként kell figyelembe venni. (A

22 www.euvonal.hu Letöltve: 2007.04.16., 14:11 h

36

számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében szintén a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyra vonatkozó előírás szerint kell megállapítani a nevező értékét növelő említett összeget.) Szintén az arányosítási képletet érintő változás, hogy a speciális (a Közösségen kívüli, azaz harmadik országban székhellyel, lakóhellyel rendelkező megrendelő felé nyújtott), adólevonásra jogosító pénzügyi szolgáltatásból származó ellenértéket az arányosítási képlet számlálójában kell figyelembe venni. A másik lényeges módosítás, hogy az adóalanynak a tárgyévi levonási hányadát újra kell számítania az adóév végén, amennyiben az általa végzett tárgyévi értékesítések ellenértékében utólag valamilyen oknál fogva (utólagos árengedmény, ügyletek meghiúsulása, stb. miatt) jelentős változás következik be. A jogszabály természetesen meghatározza (külön a számviteli, külön a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó adóalanyokra), hogy ilyen esetekben mi minősül jelentős változásnak. A levonási hányad változásából fakadó adókorrekciót az adóalanynak, fő szabály szerint, a tárgyévi utolsó bevallásában kell rendeznie. Amennyiben ezt elmulasztaná, a megváltozott adókötelezettségét az adóévet követő év február 15-ig még pótlékmentes önellenőrzéssel rendezheti.23

4.4.2. Az áfa-megfizetési kötelezettség, az adó levonása Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén az adót fő szabály szerint a teljesítésre kötelezett személy köteles megfizetni, vagyis aki vásárol, illetve szolgáltatást igénybe vesz. Termékimport esetében ez a kötelezettség az importálót terheli, de ha a vámeljárásban helyette az általa kijelölt közvetett vámjogi képviselő jár el, az adót a közvetett vámjogi képviselő fizeti.

A 2004. május 1-jétől hatályos Áfa-törvény a csatlakozás miatt megváltozó ügyletekhez is rendezi az adólevonási jogot, átvezeti a tagállam és a harmadik ország területe közötti megkülönböztetést. Ennek megfelelően a belföldi beszerzés során áthárított adó, a saját rezsis beruházás, valamint a termék- és szolgáltatásimport mellett levonási jog illeti meg 23 www.euvonal.hu Letöltve: 2007.04.16., 10:10 h

37

az adóalanyt a Közösségen belülről történő termékbeszerzés, a Jövedékiadó-törvény (1997. évi CIII. törvény) hatálya alá tartozó terméknek az adóraktárból szabad forgalomba történő kitárolásakor, valamint minden olyan esetben, amikor az adót termékértékesítés, beszerzés után az adóalanynak saját nevében kell megfizetnie. A módosított törvény a 6. áfa irányelv nyomán beépíti azokat a rendelkezéseket, miszerint levonási jog illeti meg a pénzügyi és biztosítási szolgáltatás nyújtóját, amennyiben ezen szolgáltatást harmadik országbeli illetőségű megrendelőnek nyújtja. Újdonság, hogy azon adóalanyt is megilleti a levonási jog, amely csak új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése miatt válik adóalannyá. Azonban a levonásba helyezhető adója sohasem haladhatja meg azt az adóösszeget, amely akkor keletkezne, ha a járművet belföldön értékesítené. Azzal, hogy a lakóautó kölcsönző tevékenységet folytató adóalanyok esetén a törvény feloldja a lakóautó beszerzését terhelő áfa levonásának tilalmát, biztosítja a versenyfeltételek egyenlőségét a külföldi kölcsönzőkkel. Lehetővé válik továbbá, hogy távmunka esetén a munkáltató levonásba helyezze az általa a munkavállaló rendelkezésére bocsátott termékek áfáját, azonban csak olyan mértékben, amilyen mértékben a munkavállaló távmunkával kapcsolatos költségeit átvállalja. A fenti szabályokkal párhuzamosan a törvény a levonási jog tárgyi feltételeit a megváltozott konstrukciókhoz igazítja, és az új tényállásokhoz kapcsolódó adólevonási jog keletkezési időpontját is meghatározza. Lényeges változás: egyértelművé teszi, hogy az adóalany az adólevonási jog megnyílása után, az elévülési időn belül bármikor érvényesítheti levonási jogát, azonban csak a levonási jog keletkezésének időpontjában hatályos szabályok szerint.24

4.4.3. Visszaigénylés A visszaigénylési határt 2004. május 1-jétől már nem összegszerűen, hanem az alanyi adómentesség választására jogosító mindenkori összeghatárhoz viszonyítva határozza

24 Áfa-törvény 32. § - 38. §

38

meg az áfa-törvény, ami a korábbi gyakorlathoz képest nem okozott változást, hiszen az alanyi adómentességi határ 2004. január 1-jétől 4 millió forintra nőtt. Az áfavisszaigénylési összeghatárnál változás továbbá, hogy egyrészt az összeghatárba ezentúl beleszámítanak egyes belpiaci ügyletekből (levonási joggal együtt járó adómentes Közösségen

belüli

termékértékesítésből,

a

nemzetközi

teherközlekedés

és

személyszállítás esetén a más tagállamban vagy harmadik, azaz Közösségen kívüli ország területén teljesített szolgáltatásból, stb.) származó adó nélküli ellenértékek is, másrészt a jövőben a kizárólag nemzetközi teherfuvarozást végző adóalanyokra is a jelenleg 4 millió forintos összeghatár vonatkozik.25 További változás, hogy a személyi jövedelemadó (1995. évi CXVII.) törvény hatálya alá tartozó áfa-alanyok visszaigénylési szabályozásában kedvező módosítás történik (ennek célja a számviteli törvény hatálya alá tartozó áfa-alanyokra vonatkozó visszaigénylési szabályokkal való összhang megteremtése volt). A tárgyi eszköz beszerzésre alapított visszaigénylés esetén ugyanis ezek az áfa-alanyok 2004. május 1jétől - hasonlóan a számviteli törvény hatálya alá tartozó áfa-alanyokhoz - már a megvalósítandó beruházás „folyamatában” is élhetnek visszaigénylési jogukkal, feltéve, ha az egyéb visszaigénylési feltételek teljesítése mellett a beruházáshoz kapcsolódó beszerzéseiket szerepeltetik az egyedi beruházási és felújítási nyilvántartásukban. Szintén ugyanez a pontosítás jelentkezik ezen adóalanyok saját rezsis beruházásai tekintetében is. „Fontos változás, hogy 2004. május 1-jétől már nem APEH-iránymutatás, hanem az Áfa-törvény szabályozza a tárgyi eszközbeszerzésre jutó áfa göngyölítésének metódusát.”26 Ennek lényege, hogy ha egy bevallási időszak tényleges adófizetési kötelezettséggel zárul, ott a göngyölítés befejeződik, és csak ezt követően, mégpedig az első tárgyi eszközbeszerzést tartalmazó időszakban indul újra. „A tárgyi eszközbeszerzésre visszaigénylési jogot alapítók számára egy apró pontosítással a jövőben az is egyértelművé válik, hogy az adóhatóság kizárólag csak

25 www.p-m.hu Letöltve: 2007.04.17., 18:43 h 26 48. § új (5) bekezdés

39

akkor teljesíti ez irányú kérelmüket, ha a visszaigénylési kérelmet tartalmazó adó megállapítási időszakban is van tárgyi eszköz beszerzésük.”27 Ugyanilyen pontosító rendelkezés az Áfa-törvényben az is, hogy a jogutód nélküli megszűnés esetén a visszaigénylési jog a záró adóbevallás benyújtásakor keletkezik. Végül nagyon fontos új elem az áfa-visszaigénylés megfizetettségi feltételeinél , hogy „a

jövőben

megfizetettnek

minősül

minden

olyan

termékértékesítés

és

szolgáltatásnyújtás is, amelynek vonatkozásában a visszaigénylési kérelmet benyújtó adóalany - a termékértékesítést végző, illetve a szolgáltatást nyújtó adóalannyal szembeni - tartozása megszűnik.”28 Ez tulajdonképpen nem új keletű szabály, hanem a korábban hatályban lévő - a váltóval történő fizetésre, és más hasonló ügyletekre vonatkozó - szabályozás pontosított átfogalmazása, és egyben kiterjesztése. 4.4.4. Áfa-mentesség Az uniós átmeneti áfa rendszerben egyes jogcímek esetében adóköteles ügylet esetén tényleg fizetési kötelezettség nem keletkezik. Ezek a 0 %-os adókulcsú esetek, mivel levonási jog egyébként kapcsolódik hozzájuk. További lényeges mentesség a következő esetben fordulhat elő: ¾ olyan termékek IC-beszerzése, amelyeknek az értékesítése vagy az importja is mentes

lenne

(tárgyi

adómentes

termékeknél;

vámmentesen

importált

termékeknél); ¾ harmadik tagállamokban végzett gazdasági tevékenység, termékexport és adómentes nemzetközi termékforgalom vagy Közösségi értékesítés érdekében végzett Közösségen belüli beszerzések abban az esetben, ha a kapcsolódó áthárított adó teljes egészében levonható volna; ¾ a különféle adó- és vámfelfüggesztési eljárásokban végzett termékimport, termékértékesítés, az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások ¾ olyan termékimport, amely után az importőr harmadik tagállamban adómentes Közösségen belüli értékesítést bonyolít. 27 48. § új (6) bekezdés 28 48. § (7) bekezdés

40

4.4.5. Változások a számlázásnál, a számlák kötelező tartalmi elemei

A korábban említett számlázásról 2001/115/EK tanácsi irányelvben meghatározottak nem különböznek a hatályos áfa szabályunkban szereplő tételektől a Közösségen belüli ügyletek miatt feltüntetendő információkat kivéve. Ezek a számlán a következő adatokat jelentik: - a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe adószáma, - a vevő neve, címe, a 29/A. § szerinti termékértékesítés esetén, illetve ha a 40. § alapján a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószáma, - Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén, amennyiben a Közösségen belülről történő termékbeszerzés során a vevő az adó fizetésére kötelezett személy, ennek közösségi adószáma, - új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma, - amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő vagy a jövedéki törvény szerinti adóügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma.29 2004. május 1. napjától tehát nem kötelező a számlában szerepeltetni az áthárított adó összegét tételenként (csak összesen) és a termék adóval együtt számított ellenértékét sem tételenként, sem összesen, hiszen a számla végösszege mindkettőt tartalmazza összesítve. Továbbra is kötelező szerepeltetni a számlában az adó alapjának és az áthárított adó összegének a felszámított adómérték szerinti részletezését - ez az előírás az Áfa-törvény 44.§ (1) bekezdésén alapul. 29

www.1.pm.gov.hu Letöltve: 2007.03.11., 16:55 h

41

Természetesen, ha a számla egyetlen tételből áll, akkor ezt az egy tételt kell megfelelően feltüntetni, ha tehát a termék megnevezése mellett nem csak az adó százalékos mértéke, hanem annak összege, valamint a termék adóval számított ellenértéke is szerepel, akkor még egyszer nem kell az adómérték szerinti részletezést elvégezni, hiszen mindkét tartalmi előírás egyszerre teljesül.30 Az egyszerűsített számlán a következőket kell feltűntetni a közösségi ügyletek miatt: -a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma, -a vevő neve, címe, a 29/A. § szerinti termékértékesítés esetén, illetve ha a 40. § alapján a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószáma, -Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén, amennyiben a Közösségen belülről történő termékbeszerzés során a vevő az adó fizetésére kötelezett személy, ennek közösségi adószáma, -új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma, -amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő, vagy a Jövedéki Törvény szerinti adóügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma, A számlakibocsátás során figyelemmel kell lenni a számviteli törvény számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásaira is (számviteli törvény 167. §): 167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők: 1. a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója; 2. a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; 3. a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;

30 www.p-m.hu Letöltve: 2007.04.17., 09:33 h

42

4. a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; 5. a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeli adatai; 6. külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; 7. bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; 8. a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; 9. a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; 10. továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. A számviteli törvény módosulása miatt 2004. január 1-jétől nem kötelező a számlakibocsátónak a számlát aláírnia, azonban az adóalany dönthet úgy, hogy az általa kibocsátott számlák hitelességének továbbra is az aláírás a feltétele. A számlakibocsátás során a következőkre is figyelemmel kell lenni: 2004. május 1-jétől a számlát helyettesítő okmány megszűnt. Helyette ezen időponttól számlát, egyszerűsített számlát kell kibocsátani előleg átvétele esetén, valamint az olyan áfa hatálya alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén is, amelyeknek nincs ellenértéke vagy az ellenértékük nem pénzben kifejezett (pl. csere ügylet). Ezekben az esetekben a gazdasági eseményre szövegesen is utalni kell, például a 2004. május 1. után átvett előlegről kibocsátott számlára rá kell vezetni az előlegre utaló kifejezést, de esetleg célszerű megnevezni, mely ügylet előlegéről van szó. Ellenérték nélküli ügyletek esetén követelmény, hogy az átadott termék, nyújtott szolgáltatás adóalapját is szerepeltetni kell a számlán. Amennyiben az Áfa-törvény 40. § (2) és (7)-(9) bekezdései alapján az adó fizetésére a terméket beszerző, vagy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett, a számlán erre a tényre utalni kell (Áfa-törvény 44.§ (3) bekezdés). Ha az adóalany adófizetésre nem kötelezett (például alanyi adómentességet választott, vagy tárgyi adómentes értékesítést végez), a számlában áthárított adóösszeget, 43

felszámított adómértéket nem tüntethet fel. Ilyen esetben a számlában a „mentes az adó alól” kifejezést kell szerepeltetni. Az Áfa-törvény 43.§-ának (1) bekezdése értelmében az adóalany - a tárgyi mentes értékesítést végző kivételével - köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát, a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig - kérésre - a kibocsátó döntésétől függően egyszerűsített számlát vagy számlát kibocsátani.31 Számla kibocsátása mindenképpen kötelező: - ha az ellenértéket nem készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel egyenlítik ki, - ha az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel egyenlítik ki, de nem az ügylet teljesítésével egy időben. A következő esetekben a vevő szándékától függetlenül köteles a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalany számlát, egyszerűsített számlát kibocsátani egyidejű készpénzes fizetés esetén is: ¾ ha a vevő adóalany (akár belföldi, akár külföldi illetőségű) vagy közösségi beszerzés miatt adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, vagy új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése miatt adófizetésre kötelezett természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, ¾ ha az Áfa-törvény 14/A. §-a szerinti termékértékesítés (ún. távolsági értékesítés) történik, ¾ ha az Áfa-törvény 29/A.§-a szerinti adólevonási joggal járó adómentes Közösségen belüli termékértékesítés történik. 32 Ugyanakkor az Áfa-törvény 43. § (3) bekezdése alapján a tárgyi adómentes termékértékesítést

vagy

szolgáltatásnyújtást

végző

adóalany

számlaadási

kötelezettségének a számvitelről szóló törvény bizonylatokra vonatkozó előírásainak megfelelő egyéb bizonylattal is eleget tehet.

31

www.apeh.hu Letöltve: 2007.01.15., 17:53 h

32

www.apeh.hu Letöltve: 2007.01.27., 22:43 h

44

Az Áfa-törvény 13. § (1) bekezdés 16, illetve 17. pontja csak a számla, egyszerűsített számla minimális kötelező tartalmát írja elő. Ez azt jelenti, hogy a kötelező adattartalmon túl bármely más adat is szerepeltethető a számlán, így pl. nem kifogásolható, ha az adózó az áthárított adó összegét, vagy a bruttó árat tételenként is feltünteti. Amiatt, hogy 2004. május 1-től szűkült a számla, egyszerűsített számla adattartalma, nem kell nyomtatványt selejtezni. A meglévő számlanyomtatványok felhasználhatók, csak azokat a rovatokat, amelyek adatainak szerepeltetésére nincs törvényi kötelezettség, üresen lehet hagyni. Ugyancsak továbbhasználhatók a számlázó programok is, ha bővebb adattartalmú számlát állítanak ki, de az megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak (Áfa-törvény, számla, nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló 24/1995. (XI.22.) PM. Rendelet).33

5. Lényeges közelmúltbeli változások Ebben a fejezetben külön kívánok foglalkozni az egyik leglényegesebb kérdéssel, vagyis a termékimportot érintő változásokkal. Ezen kívül megvizsgálok még egy fontos témakört, amely érdeklődésre tarthat számot, és a kártérítés és kártalanítás problémakörével foglalkozik.

5.1. A termékimport szabályozásának változásai 5.1.1. Adómentes termékimport A termékimportot érintő szabályozás módosítása önmagában is akkora horderejű volt, hogy érdemes külön fejezetben foglalkozni vele. Ennek oka, hogy az eddigi szabályozás az Uniós csatlakozást követő törvény változásaihoz képest is jelentős mértékben módosult, illetve számos új fogalom került bevezetésre.

33

www.apeh.hu Letöltve: 2007.02.25., 21:38 h

45

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 31. § (7) bekezdésében foglalt adómentes termékimportra vonatkozó szabályai az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (továbbiakban: módosító törvény) 228. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében 2006. szeptember 1jével hatályukat vesztik. Ugyanakkor a módosító törvény 49. §-ával az Áfa-törvény 31/A. §-ába beiktatott rendelkezések az eddigieknél szigorúbb feltételek teljesüléséhez kötik az adómentes termékimport megvalósulását.34 A módosítás értelmében csak azon Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódó termékek importja lesz adómentes, melyek rendeltetési helye a Közösség valamely másik tagállama és: 1. az importáló az importált terméket az Áfa-törvény 29/A. § a.)-d.) pontja alapján valamely tagállamba közösségi termékértékesítés keretében értékesíti, 2. a terméket a szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napját követő 30 napon belül belföldről másik tagállamba igazoltan eljuttatja, 3. az importáló adóbiztosítékot nyújt. Adómentes termékimportot továbbra is belföldi, illetve külföldi (más tagállami, illetve harmadik országbeli) illetőségű (székhelyű, telephelyű) jogalany egyaránt lebonyolíthat, amennyiben a feltételeknek megfelel. Újdonság, hogy az adómentes termékimportot az importáló saját maga nem, hanem kizárólag import adójogi megbízott igénybevételével bonyolíthatja, ha belföldön adóalanyként nem jelentkezik be. Import adójogi megbízott igénybevételére azonban belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak nincs lehetősége. Az importáló saját nevében - vagyis import adójogi megbízott igénybevétele nélkül csak abban az esetben járhat el, ha belföldi adóalany.

34

APEH Vizsgálati és Módszertani Bizottság kiadványa IV.2./2006.

46

A külföldi adóalany importálónak is lehetősége van arra, hogy belföldön e tevékenységére nézve adóalanyként bejelentkezzen, és mint belföldi adóalany, saját nevében eljárva bonyolítsa le az adómentes termékimportot. Amennyiben az importáló nem kíván importjára vonatkozóan belföldön adóalanyként bejelentkezni, az adómentes termékimport lebonyolításához import adójogi megbízottat köteles igénybe venni. Az új szabályok szerint az adómentes termékimport lebonyolításához a vámjogi szabadforgalomba

bocsátásra

irányuló

árunyilatkozat

megtételekor

az

importálónak/import adójogi megbízottnak az adómentes termékimport feltételeinek meglétét a vámhatóság felé valószínűsítenie kell. Ennek során az importálónak/import adójogi megbízottnak be kell mutatnia az adómentes

termékimport

megvalósulását

megalapozó

értékesítésre

vonatkozó

kereskedelmi okmányokat (így különösen az adásvételi szerződést, számlát, fuvarokmányt, ha ilyennel rendelkezik vagy/és egyéb okiratot, bizonyítékot, amely alkalmas a majdani határidőn belül megvalósuló Közösségi termékértékesítés valószínűsítésére), ezen kívül a vámeljárás során az Áfa-törvény 31/A. §, 66/K. § és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban art.) 79. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról kell nyilatkoznia. A nyilatkozat, amennyiben az importáló adómentes termékimportját az Áfa-törvény 29/A. § a.) - c.) pontjai alapján megvalósuló, azaz vevő felé történő "normál" Közösségen belüli adómentes termékértékesítés alapozza meg, az alábbiakat tartalmazza: 1. a belföldön nyilvántartásba vett importáló esetén saját belföldi közösségi adószámát; 2. a belföldön nyilvántartásba nem vett importáló esetén az eljáró import adójogi megbízott közösségi adószámát, valamint az import adójogi megbízott azon nyilatkozatát, hogy a megbízása fennáll; 3. a belföldön nyilvántartásba nem vett importáló illetősége szerinti közösségi adószámát;

47

4. a vevő nevét, címét és a termék rendeltetési helye szerinti közösségi adószámát függetlenül attól, hogy az importáló belföldön nyilvántartásba vett adóalany vagy sem, azaz import adójogi megbízott igénybevételére köteles-e vagy sem.35

Az Áfa-törvény 29/A.§ a.)-c.) pontjainak megfelelő közösségi értékesítések esetében nem saját vagyon áthelyezésről van szó, hanem olyan "normál" közösségi értékesítésről, ahol van másik szereplő (vevő), ezért az importálónak nem feltétlenül szükséges az illetősége szerinti tagállambeli közösségi adószáma mellett a termék rendeltetési hely szerinti közösségi adószámát megjelölnie - a törvényszövegben az "illetve" kitétel utal erre. Ennek oka, hogy az importálónak ezen ügyleteknél általában nem szükséges a vevő tagállamában adóalanyként bejelentkeznie, tehát értelemszerűen sok esetben a rendeltetési hely szerinti tagállamban közösségi adószámmal nem is rendelkezik. Amennyiben az importáló termékimportjának adómentességét az Áfa-törvény 29/A. § d.) pontja szerinti Közösségen belüli adómentes termékértékesítés, azaz saját vagyonáthelyezésnek minősülő ügylete alapozza meg, a vámhatóság részére megtett nyilatkozat: - belföldön nyilvántartásba vett importáló esetén saját belföldi közösségi adószámát; - a belföldön nyilvántartásba nem vett importáló esetén az eljáró import adójogi megbízott közösségi adószámát, valamint az import adójogi megbízott azon nyilatkozatát, hogy ezen megbízása fennáll; - az importáló (belföldön bejegyzett és nem bejegyzett importáló esetén egyaránt) rendeltetési hely szerinti közösségi adószámát tartalmazza. Az e törvényhely szerinti értékesítések esetében saját vagyon áthelyezésről van szó, azaz az ügyletben nincs az importálón kívül másik szereplő, vagyis másik tagállami vevő. Ebből az következik, hogy az importálónak elegendő megadnia a termék rendeltetési helye szerinti közösségi adószámát és nem feltétlenül szükséges az illetősége szerinti közösségi adószámát is közölnie - kivéve, ha az importáló belföldi.36 35 36

www.apeh.hu Letöltve: 2007.04.28., 11:10 h www.apeh.hu Letöltve: 2007.04.25., 08:13 h

48

Az adómentes termékimport feltételei között szerepel az is, hogy a terméket a szabadforgalomba bocsátásáról szóló határozat közlésének napját követő 30 napon belül belföldről másik tagállamba el kell juttatni. A termék másik tagállamba kerülését a 30 napos határidő lejártát követő 15 napon belül kell igazolnia az importálónak/import adójogi megbízottnak. Lehetőség van arra, hogy a 30 napos határidőt egy alkalommal maximum 30 nappal a vámhatóság határozatban meghosszabbítsa. A határidő meghosszabbítását viszont a vámhatóság feltételekhez - így különösen ismételt árubemutatási kötelezettséghez - kötheti. A határidő meghosszabbítására okot adó körülményről az importálónak/import adójogi megbízottnak a vámhatóság felé nyilatkoznia kell. A módosító törvény értelmében az adómentes termékimport feltétele a közösségi termékértékesítés valószínűsítése mellett az is, hogy az importáló/import adójogi megbízott adóbiztosítékot nyújtson. Az adóbiztosíték nyújtása alól akkor lehet mentesülni, ha az importáló/import adójogi megbízott termékimport tekintetében önadózásra jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy bár engedéllyel nem rendelkezik, de a tárgyévet megelőző két egymást követő naptári éven belül és a tárgyévben nem keletkezett és nem állt fenn az adóhatóságnál áfa tekintetében tartozása, valamint a vámhatóságnál lejárt esedékességű köztartozása, és hozzájárul ahhoz, hogy az adóhatóság ezen adótitoknak minősülő adatokat a vámhatóságnak átadja, valamint nem áll csőd, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt. Amennyiben az adóalany nem rendelkezik önadózásra szóló engedéllyel és az előbbi feltételeket csak a tárgyévet megelőző adóévre teljesíti, akkor az adóbiztosíték összege az adó összegének 50 %-a. Az adóbiztosíték két esetben szabadul fel: egyrészt, ha az importáló bizonyítja, hogy a termék a szabadforgalomba helyezésről szóló határozat közlésének napját követő 30 napon belül belföldről másik tagállamba került és ezt 15 napon belül a vámhatóság felé igazolja (a 30 napos határidőt a vámhatóság határozatban egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja); másrészt, ha az adómentesség feltételei ugyan nem 49

teljesültek, de a termékimport után fizetendő adót a vámhatóság határozata alapján megfizették.37 Amennyiben az adómentes termékimport feltételei nem valósulnak meg, azaz a szabadforgalomba helyezéstől számított 30 napon belül a termék az Áfa-törvény 29/A.§ a.) - d.) pontja szerinti közösségi értékesítés következtében nem kerül másik tagállamba, vagy nem az előírt határidőn belül igazolták azt, vagy az arra kötelezett importáló/import adójogi megbízott adóbiztosítékot nem nyújt, nem valósul meg az adómentes termékimport. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben az importálónak/import adójogi megbízottnak a termékimport után adófizetési kötelezettsége keletkezik. A termékimport utáni adót az import tekintetében önadózásra jogosító engedéllyel nem rendelkező adóalanyok esetében a vámhatóság határozattal állapítja meg, míg önadózásra jogosító engedéllyel rendelkező adóalanyok áfa bevallásukban rendezik.

5.1.2. Belföldi adóalanyok adómentes termékimportjának lebonyolítása

A belföldi adóalanyok az adómentes termékimport lebonyolítása során - hasonlóan az eddigiekhez - saját nevükben, import adójogi megbízott nélkül járnak el. Az adómentes termékimport megvalósulásához a korábban már kifejtett feltételeknek kell teljesülniük, azaz: 1. az adómentes termékimport megvalósulásának valószínűsítése, illetve az erről szóló nyilatkozat vámhatóság felé történő megtétele, 2. az importált termék 30 napon belül másik tagállamba eljuttatása, 3. adóbiztosíték nyújtása Abban az esetben, ha a fentiekben felsorolt feltételek nem valósulnak meg, úgy termékimport címén adófizetési kötelezettség keletkezik. Amennyiben az adóalanyként bejelentkező külföldinek kizárólag az adómentes termékimportot megalapozó közösségi mentes termékértékesítése belföldön teljesített, de más gazdasági tevékenységet belföldön nem végez, az Adózár rendjéről szóló 37

www.cegexpo.hu Letöltve: 2007.03.11., 13:14 h

50

törvényt módosító törvénnyel beiktatott 22. § (1) bekezdés g.) pontja szerint e tényt be kell jelentenie az adóhatósághoz. A

ilyen

adóalanynak

az

adómentes

termékimportjaihoz

kapcsolódó

termékértékesítéséről havonta adóbevallást kell benyújtania és - más közösségi értékesítést végző adóalanyhoz hasonlóan - negyedévente összesítő nyilatkozattételi kötelezettségének is eleget kell tennie. Az adóbevallást és az összesítő nyilatkozatot ugyanazon a nyomtatványokon kell megtenni, mint az egyéb tevékenységet is végző belföldi adóalanyoknak. A bevallás- és összesítő nyilatkozat benyújtásának kötelezettsége nem áll fenn abban a hónapban, amikor adómentes termékimporthoz kapcsolódó termékértékesítést nem valósított meg. Ezen adóalanyoknak - tehát, akik kizárólag e tevékenységükre tekintettel váltak belföldi adóalannyá - az art. 22. § (1) bekezdés g.) pontja és (2) bekezdése alapján az adóhatósághoz be kell jelenteniük azt is, ha az adómentes termékimportot megalapozó közösségi mentes értékesítésen kívül egyéb belföldi teljesítési helyű tevékenységet is végezni kívánnak, azaz ha e státuszukon változtatnak.38

5.1.3. Import adójogi megbízott Amennyiben a termékimportot lebonyolító importáló belföldön nyilvántartásba nem vett külföldi és belföldön e tevékenységére nézve adóalanyként nem jelentkezett be, adómentes termékimportot csak import adójogi megbízott igénybevételével bonyolíthat le. Import adójogi megbízott az lehet, aki a megbízás elfogadásának évét megelőzően legalább 2 éve belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és aki (amely) nem választott alanyi mentességet, valamint nem kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet

38

APEH Vizsgálati és Módszertani Bizottság kiadványa IV.2./2006.

51

végez. Az import adójogi megbízott köteles e tevékenysége megkezdését az adóhatóságnak bejelenteni (art. 22. § (1) bekezdés h.) pont). Az import adójogi megbízott írásbeli megbízás alapján, saját nevében, de a megbízó, azaz az importáló helyett jár el. Ez azt jelenti, hogy az import adójogi megbízottnak kell a vámhatóság felé valószínűsítenie az adómentes termékimport megvalósulásának feltételeit, vagyis neki kell az importáló helyett bemutatnia a kereskedelmi okmányokat, és a vámeljárásban a vámhatóság által erre rendszeresített nyomtatványon nyilatkoznia a saját belföldi közösségi adószámáról, valamint a megbízója illetősége, illetve rendeltetési hely szerinti közösségi adószámáról, - attól függően, hogy az Áfa-törvény melyik adószám szerepeltetését írja elő, az ügyletfajta szerint -; az Áfa-törvény 29/A. § a.) - c.) pontja alapján megvalósuló "normál" közösségi értékesítésnél a közösségi vevő nevéről, címéről, közösségi adószámáról, illetve, ha a megbízó importáló saját vagyon áthelyezést valósít meg, azaz az importált termék az Áfa-törvény 29/A. § d.) pontja szerint kerül másik tagállamba, az importáló rendeltetési hely szerinti közösségi adószámáról. 39 Az import adójogi megbízottnak tehát a vámhatóság felé az Áfa-törvény 29/A § a.) - c.) pontja szerinti közösségi termékértékesítés megvalósítása esetén nyilatkoznia kell: 1. saját közösségi adószámáról, 2. a megbízó importálónak az illetősége szerinti közösségi adószámáról (figyelembe véve az első felsorolás végéhez fűzött magyarázatot is), 3. a megbízó importáló közösségi vevőjének nevéről, címéről, közösségi adószámáról. Ha az Áfa-törvény 29/A. § d.) pontja szerinti közösségi termékértékesítést, azaz saját vagyonáthelyezést kíván megvalósítani a megbízó importáló, akkor az import adójogi megbízottnak a vámhatóság felé irányuló nyilatkozatában 1. a saját közösségi adószámát, 2. a megbízó importáló termék rendeltetési helye szerinti közösségi adószámát kell feltüntetnie (figyelemmel a második felsoroláshoz fűzött megjegyzésre).

39

www.cegexpo.hu Letöltve: 2007.03.25., 23:47 h

52

Ezen kívül az import adójogi megbízottnak a vámeljárásban nyilatkoznia kell az import adójogi megbízás fennállásáról, valamint be kell mutatnia az import adójogi megbízásra vonatkozó szerződését. E szerződésnek tartalmaznia kell az importáló és az import adójogi megbízott nevét, címét, az import adójogi megbízott belföldi közösségi adószámát, az Áfa-törvény 29/A. § d.) pontja szerinti saját vagyonáthelyezésnél az importáló rendeltetési tagállam szerinti, illetve az Áfa-törvény 29/A. § a.) - c.) pontja alapján közösségi vevőnek történő közösségi termékértékesítés esetén az illetősége szerinti közösségi adószámát. A megbízásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az mely termék importjára vonatkozik. Az import adójogi megbízottnak elkülönített nyilvántartást kell vezetnie az import adójogi megbízás keretében az importáló helyett teljesített kötelezettségekről. Az import adójogi megbízott köteles az adómentes termékimport megvalósulásának feltételét képező adóbiztosíték nyújtására is.40 Az adóbiztosíték alól az import adójogi megbízott ugyanazokkal a feltételekkel mentesülhet, mint az adómentes termékimportot saját maga bonyolító belföldi adóalany. Amennyiben az importált terméket az Áfa-törvény 29/A. § a.) - d.) pontjai szerint úgy értékesítik, hogy az a szabadforgalomba helyezéstől számított 30 napon belül másik tagállamba kerül, és azt 15 napon belül igazolják, az adómentes termékimport megvalósul, ilyenkor az import adójogi megbízott az általa megfizetett adóbiztosíték alól felszabadul. Az import adójogi megbízott az Áfa-törvény 43. § (6) bekezdése alapján köteles átvállalni az importálótól a közösségi adómentes termékértékesítéssel kapcsolatos számlakiállítást azzal, hogy a kiállított számlában (egyszerűsített számlában) az importáló adatai (név, cím, illetőség, illetve rendeltetési hely szerinti közösségi adószám) mellett a saját nevét, címét, belföldi adószámát és közösségi adószámát is szerepeltetnie kell.

40

www.apeh.hu Letölve: 2007.02.27., 11:50 h

53

Mindemellett az import adójogi megbízottnak a 0665/650/651/310/320számú áfabevallásában és a 0660 számú összesítő nyilatkozatában szerepeltetnie kell az importáló által megvalósított 29/A. § a.) - d.) pont szerinti közösségi termékértékesítést.41 Az áfa-bevallás kitöltésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az import adójogi megbízott által lebonyolított ügyletekről a törvénymódosítás következtében az adóhatóság által újonnan kialakított 0665/650/651/310/320-07. számú pótlapot is ki kell tölteni, a 0660. számú összesítő nyilatkozat (d) oszlopában pedig "I" betűvel kell jelölni, hogy az adott közösségi termékértékesítésnek minősülő jogügyletben, mint import adójogi megbízott vett részt. Amennyiben az adómentes termékimport feltételei nem valósulnak meg, azaz a szabadforgalomba helyezéstől számított 30 napon belül a termék közösségi értékesítés következtében nem kerül másik tagállamba, vagy az előírt határidőn belül nem igazolták azt, vagy az adóbiztosíték adására kötelezett nem nyújtott adóbiztosítékot, a termékimport után adófizetési kötelezettség keletkezik, amit az import adójogi megbízott köteles teljesíteni. Az import tekintetében önadózásra jogosító engedéllyel nem rendelkező import adójogi megbízott részére az áfát a vámhatóság veti ki, míg az engedéllyel rendelkezők áfa bevallásukban (a 07. sz. pótlap kitöltési útmutatója szerint) rendezik. Az import adójogi megbízott a termékimport utáni adó teljesítéséről köteles nyilatkozni az importáló felé. Az importáló helyett megfizetett termékimport utáni áfa levonására ugyanis nem az import adójogi megbízott, hanem az adó megfizetéséről szóló nyilatkozat és a termék szabadforgalomba bocsátásáról szóló határozat birtokában - az adólevonási jog egyéb feltételeinek teljesülése esetén - az importáló jogosult. A nyilatkozat adattartalmát az Áfa-törvény 66/K. § (6) bekezdése tartalmazza.42

41 42

www.apeh.hu Letöltve: 2007.02.28., 9:53 h www.apeh.hu Letöltve: 2007.02.28., 19:34 h

54

5.1.4. A termékimport utáni adókötelezettség keletkezésének időpontja az adómentes termékimport meghiúsulása esetén

Az Áfa-törvénynek a módosító törvénnyel beiktatott új 21. § (2) bekezdése szabályozza az adókötelezettség keletkezésének az időpontját, amennyiben az adómentes termékimport valamely feltétel hiányában nem valósult meg. Eszerint ha az importáló, illetve az import adójogi megbízott a szabad forgalomba bocsátástól számított 30 napon (illetve a meghosszabbított határidőn) belül a terméket nem juttatja (fuvarozza) el belföldről másik tagállamba, akkor a termékimport utáni adófizetési kötelezettség a másik tagállamba történő elfuvarozásra, eljuttatásra meghatározott határidő utolsó napját követő napon - alapesetben a szabad forgalomba helyezéstől számított 31. napon - keletkezik. Abban az esetben, ha az adóhatóság utóbb az ellenőrzése során feltárja, hogy az importáló, illetve az import adójogi megbízott az adómentes termékimportnak az Áfatörvény 29/A. § a.)-d.) pontja szerinti adómentes közösségi termékértékesítés megvalósítását tartalmazó feltételét mégsem teljesítette, akkor a termékimport utáni adófizetési kötelezettség azon a napon keletkezik, amikor az adóhatóság a feltétel fennállásának hiányáról a vámhatóságot értesíti.43

5.1.5. A termékimportot követő termékértékesítés

Amennyiben az adómentes termékimport határidőbeli feltételei nem teljesülnek, azonban a terméket később ugyan, de mégis a Közösség más tagországába, a törvény 29/A. § a)-d) pontjai szerinti adómentes termékértékesítés keretében értékesítik, ez a tény már nem mentesíti a külföldi adóalany importálót a Magyarországon adóalanyként történő bejelentkezés alól. Ezt a termékértékesítést ugyanis már nem nevezhetjük adómentes termékimportot megalapozó értékesítésnek, ezért az ilyen termékértékesítés tekintetében a külföldi 43

www.hvg.hu Letölve: 2007.03.11., 14:10 h

55

adóalany importáló, mint belföldi adóalany teljesíti termékértékesítését. Ezen értékesítés tekintetében az eredetileg külföldi adóalany importáló helyett eljáró import adójogi megbízottnak már nincs szerepe. A külföldi adóalany importálónak akkor is be kell jelentkeznie belföldön adóalanyként, ha az adómentes termékimport feltételei nem a határidő be nem tartása miatt, hanem azért nem teljesülnek, mert a terméket nem a Közösség más tagországába történő adómentes értékesítés útján, hanem belföldön értékesítik, vagy harmadik országba exportálják.

5.2. A kártérítés és kártalanítás kérdése

Alapszabályként kezelendő, hogy a károsult nem végez sem termékértékesítést, sem szolgáltatásnyújtást annak fejében, hogy a kártérítés összegéhez hozzájut, így áfa fizetési kötelezettsége sem keletkezik a kártérítés összegéből. Ellenben a kártalanítás összege ellenértéknek minősül, így adófizetési kötelezettséggel járhat. Az adómérték megállapítására az Áfa-törvény 28-29. §-ában foglaltak az irányadók.

Az Áfa-törvény. 22. § (1) bekezdés alapján az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál – az e §-ban, valamint a 23-25. §-okban meghatározott eltérésekkel – a teljesítés ellenértéke. A törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontja határozza meg az ellenérték fogalmát, melynek értelmében a kártérítés nem minősül ellenértéknek. A károsult nem végez sem termékértékesítést, sem szolgáltatásnyújtást annak fejében, hogy a kártérítés összegéhez hozzájut. Így áfa fizetési kötelezettsége sem keletkezik a kártérítés összegéből. A kártérítés egyik példája az érvényes biztosítás fennállása esetén történt káresemény során keletkezett kár összegének megtérítése, ide sorolható a kötbér is.

56

A kártalanítás összege viszont ellenértéknek minősül az alábbi jogszabályhely alkalmazása alapján. Az Áfa-törvény. 6.§ (3) bekezdése alapján e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a termékértékesítés szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, hatósági határozat (végzés) vagy árverés útján történik.44 Kártalanítás fizetésére kerül sor például kisajátítás során. Kisajátítás során az állam vagy az önkormányzat kivételesen, közérdekből, törvényben megszabott eljárás keretében magántulajdonban álló ingatlan tehermentes tulajdonjogát megszerzi teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás ellenében. Mivel a kártalanítás összege ellenértéknek minősül, így annak megfizetése adófizetési kötelezettséggel járhat. Az adómérték megállapítására az Áfa-törvény 28-29. §-ában foglaltak az irányadók, például lakóingatlan esetében jellemzően tárgyi adómentes a kapott „ellenérték”, üzemi épület kisajátításánál pedig az általános adókulcs figyelembe vételével kell az általános forgalmi adót megfizetni. Ha a határozat áfáról nem rendelkezik, akkor a bírói gyakorlat szerint a kártalanításként megítélt összegből felülről számítva kell az adót megállapítani és megfizetni.

A két intézmény közötti különbség jogilag az, hogy a kártérítést kiváltó károkozás jogellenes, a kártalanítás előzménye viszont mindig egy nem jogellenes cselekmény. Hétköznapi formában talán úgy fogalmazhatjuk meg a különbséget, hogy ha már bekövetkezett a baj, – például összetört az autó -, akkor kártérítést kapunk a helyreállítás során felmerülő költségek megtérítésére. Kártalanítás során pedig nem történt semmilyen esemény, aminek a helyreállítása kiadással járna, viszont azért kapunk kártalanítást, hogy ne érjen hátrány bennünket.45

44 45

APEH Módszertani és Vizsgálati Bizottság kiadványa VI.2./2006 APEH Vizsgálati és Módszertani Bizottság kiadványa IV.2./2006.

57

6. Adóigazgatási kötelezettségek az áfával kapcsolatosan A belső piac kiteljesedésével, a határellenőrzések eltörlésével egyidejűleg az adóhatárok is megszűntek. Ezzel párhuzamosan az adóigazgatási kötelezettségek területén is számos változás lépett érvénybe, melyek a következők:

Bejelentkezési és bejelentési kötelezettség Az adóköteles tevékenységet megkezdő (befejező) vállalat köteles az adóhatóságnál Közösségen belüli vásárlási tevékenységét bejelenteni. Ugyanez a kötelezettség hárul mindazokra a "kistermelőkre" (mezőgazdasági kistermelők), adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanyokra, valamint közigazgatási szervekre, amelyeknek vonatkozó éves tevékenysége túllépi a vonatkozó értékhatárt.46

Forgalmiadó-azonosítási szám igénylési kötelezettség A belső piac megvalósulása óta valamennyi vállalatnak, amely másik tagországba árut szállít, fogalmiadó-azonosító számmal kell rendelkeznie. Ezt az egyes tagországokban meghatározott hivatalnál lehet beszerezni. (például Németországban: Bundesamt für Finanzen-Aussenstelle Saarlouis).47 A forgalmiadó-azonosító szám a vállalat Európai Unión belüli "útlevele", csak akkor tud forgalmiadó-mentesen értékesíteni a belső piacon, ha adóazonosító számot használ. A közösségi "kisvásárlók" és az átalányadózó mezőgazdasági termelők nem rendelkeznek forgalmiadó-azonosító számmal. A forgalmiadó-azonosító szám felépítése valamennyi tagországban egységes: két betű, amely az adott tagországot azonosítja, s ezt követően egy 8-12 jegyig terjedő számsor vagy betű-szám kombinációs sor.48 Az egyes számok egyes országokban - például Ausztria - nem tartalmaznak semmiféle kódolt információt a vállalatra vonatkozóan, másutt - például Németország - azokból következtetni lehet a tartományra, a térségre és a szakmacsoportra. 46 www.p-m.hu Letöltve: 2007.04.17., 15:28 h 47 www.p-m.hu Letöltve: 2007.04.17., 16:11 h 48 www.apeh.hu Letöltve: 2007.04.12., 19:21 h

58

Az egyes tagországokban a fogalmiadó-azonosító szám kialakításának gyakorlata is eltérő. Franciaországon, Luxemburgon, Ausztrián és Németországon kívül a többi ország az addigi adószámok elé tette az országra utaló két betűt. Franciaország a vállalatok statisztikai nyilvántartó számát alkalmazza, két további számmal megnövelve azt. Itt az adóképviselőknek is önálló azonosító számuk van. Görögországban az eddigi adószámok csak akkor alakulnak át hivatalos azonosító számmá, ha a vállalatok ez okból külön regisztráltatják magukat. Éves bevallási kötelezettség A nemzeti adószabályok megkívánhatják éves adóbevallási kötelezettség teljesítését is, ezt a 6. irányelv nem zárja ki Összefoglaló jelentés készítés A forgalmiadó-azonosító számok, az összefoglaló jelentés negyedévenkénti elkészítése az az eszköz, amellyel a Közösségen belül ténylegesen megvalósult áruforgalom regisztrálható és ellenőrizhető. Ezt a jelentést minden vállalat negyedévenként köteles összeállítani az erre rendszeresített formanyomtatványon. Az összefoglaló nyilatkozaton a lebonyolított áruforgalomnak a vevők azonosító számai szerinti bontásban kell szerepelnie. Nyilvántartási kötelezettség Valamennyi adóalany köteles valamennyi közösségi értékesítéséről és beszerzéséről tételes nyilvántartott közösségi értékesítés vevők szerint részletezett nyilvántartást vezetni, adóazonosító szám szerint nyilvántartani valamennyi szállítójával és valamennyi vevőjével megkötött közösségi ügyletét. A nyilvántartás alapján állapítható meg a fizetendő adó összege, és ez teszi lehetővé az adóhatósági ellenőrzést is. A tagállamok mentesíthetik a nyilvántartás készítési kötelezettség alól a közösségi kisvásárlókat, valamint mindazokat, akik más jogcímen adómentes termék, illetve szolgáltatás-értékesítést végeznek.49

49

www.figyelo.hu Letöltve: 2007.02.14., 10:15 h

59

Számlaadási kötelezettség Az üzleti életben a tagállamok adóhatóságainak informáltsága magától értetődő, de a számla kiállítását a közösségi szabályozás külön is megkívánja. Ennek alapján érvényesíthető vevői pozícióban az adólevonási jog, fizetendő az adó. A számla tartalmazza a termék/szolgáltatás áfa-mentes árát, az adókulcsot, az adómentesség jogalapját, mindkét üzleti partner adóazonosító számát. Külalakja nem egységes, bármilyen megoldás alkalmazható, amit az egyes tagországok elfogadnak.50

Adóbevallási kötelezettség Az adó megállapítási időszak végét követően - ez lehet egy vagy két hónap vagy negyedév, de maximum egy év - két hónapon belül be kell nyújtani az adóbevallást. A fizetendő vagy visszaigénylendő adó összege mellett ebben közölni kell a Közösségen belüli értékesítések, illetve beszerzések (valamint harmadrészt az összefoglaló nyilatkozatok adatai képezik a más adóköteles gazdasági tevékenységek) forgalmi adó nélküli teljes értékét is.51

Adófizetési kötelezettség Az adóbevallással egyidejűleg meg kell fizetni a befizetendő adó nettó összegét. Adóelőleg fizetésére vonatkozó nemzeti szabályokat a 6. irányelv nem engedélyez.

50 51

www.cegexpo.hu Letöltve: 2007.03.19., 13:08 h www.cegexpo.hu Letöltve: 2007.03.20., 08:56 h

60

7. A Közösségen belüli ügyletek áfájának nyilvántartási és ellenőrzési rendszere Ebben a fejezetben az Intrastat rendszer szerepével kívánok foglalkozni, amely egyszerre lát(na) el nyilvántartási és tájékoztató funkciókat.

7.1. Az

Az Intrastat adatszolgáltatói Intrastat

alaprendelet

szerint

adatszolgáltatók

a

tagállamok

közötti

termékforgalomban részt vevő, az adott tagállamban (esetünkben Magyarországon) rezidens természetes és jogi személyek, a magánszemélyek kivételével. Azt lehet mondani, hogy ezek a gazdasági szervezetek az Intrastat adatszolgáltatói. Az adóhivataltól átvett áfa adatokat a KSH az Intrastat-jelentésekben közölt forgalmi érték ellenőrzésére is felhasználja. Igaz ugyan, hogy a két (áfa, illetve Intrastat) érték számos esetben nem azonos, jelentős eltérés esetén azonban a KSH magyarázatot kér az adatszolgáltatótól.52 7.2. EU-forgalmazók Intrastat-adatszolgáltatási kötelezettségei

A potenciális adatszolgáltatók köre az áfa-bevallás adataiból ismert. Az így nyilvántartott igen jelentős számú Uniós forgalmazó közül azonban nem mind válik ténylegesen adatszolgáltatóvá. Azok a cégek, amelyek forgalma a teljes kiszállítási/beérkezési értékhez képest elenyésző, felmentést kapnak az adatszolgáltatás alól. Azok a vállalkozások kötelesek forgalmukról Intrastat-jelentést benyújtani, amelyek 12 havi kiszállításainak, illetve beérkezéseinek összege egy előre meghatározott, úgynevezett asszimilációs küszöbértéket meghalad.53

52 53

www.penzcentrum.hu Letöltve: 2007.04.02., 10:10 h www.vpop.hu Letöltve: 2007.04.05., 11:33 h

61

6. táblázat: Asszimilációs küszöbérték 2006-ban Megnevezés Küszöbérték (millió Ft) Küszöbérték

Asszimilációs beérkezések

Kijelölt küszöbérték

kiszállítások beérkezések kiszállítások

25

25

1900

3700

98,6

99,3

71

77

10500

4800

500

220

feletti

forgalmi érték aránya (%) Küszöbérték

feletti

forgalmazók száma (db)

Küszöbérték

feletti

forgalmazók

aránya

12500

530

33

4,3

(%) Forrás: www.cegexpo.hu Az asszimilációs küszöbértékekkel kapcsolatban ki kell emelni, hogy bár a KSH csak a forgalmazók 1/3-ától fog adatot gyűjteni, ezzel biztosítani tudja a forgalmi érték mintegy 99%-ának megfigyelését. Azaz megfordítva, a forgalmazók döntő többsége a forgalom elenyésző részét, mindössze 1%-át adja: azokat mind a KSH, mind az adott cégek szempontjából ésszerűbb felmenteni, és adataikat becsléssel helyettesíteni. A havi tételszámra adott becslés felső határa (680 ezer) akkor várható, ha az adatszolgáltatók adott hónap minden egyes ügyletét külön jelentik. Lehetőség van azonban az azonos minőségi paraméterű (a kérdőív 8–12. és 15. mezői) ügyletek összevonására, értelemszerűen a mennyiségek és értékek összeadásával. Például az a vállalat, amelyik egy hónapon belül többször ad el azonos fajta terméket ugyanabba az országba, és még a szállítás jellemzői sem változnak, az jelentheti minden egyes szállítmányát külön – esetenként több oldalon keresztül –, de megteheti ugyanezt összesítve, mindössze egy tételként.

62

Ha minden adatszolgáltató élne az összevonás lehetőségével, a tételek száma jelentősen csökkenne. A kijelölt küszöbérték az adatszolgáltatókat különbözteti meg aszerint, hogy kell-e statisztikai értéket is közölniük. Beérkezéseikre azoknak a cégeknek kell ezt az adatot is megadniuk, amelyek 12 havi forgalma 1,9 milliárd Ft-nál több, kiszállításaikra pedig a 3,7 milliárd feletti forgalmat lebonyolító szervezeteknek. Ez összesen kb. 530 gazdasági szervezetet érint, legalább az egyik forgalmi irányra vonatkozóan. Az Intrastat-jelentés kitöltése ezáltal több mint 11 ezer adatszolgáltató számára számottevően egyszerűsödik; statisztikai értékadataikat pedig alkalmas matematikai modellel becsülik meg.54

8. A hazai országos áfa adatok elemzése 2003-2005-ig

8.1. Az áfa bevallók számának változása 1.ábra: Az áfa bevallók számának alakulása, 2002-2005 (db) 550 000 540 000 530 000 520 000

db

510 000

542 988

500 000

544 408

524 952

490 000 480 000 483 043

470 000 460 000 450 000 2002

2003

2004

2005

Forrás: www.apeh.hu 54

www.cegexpo.hu Letöltve: 2007.03.18., 21:43 h

63

Az áfa köteles tevékenységgel kapcsolatban bevallást készítők száma a vizsgált időszakban egyedül 2003-ra mutat némi emelkedést, amely összhangban van a regisztrált gazdasági tevékenységet végzők számának Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján tapasztalható folyamatos növekedésével. Érdekes azonban, hogy ezt követően egyre nagyobb mértékű csökkenés tapasztalható mind számukat, mind a gazdasági tevékenységet végzőkön belüli arányukat tekintve. 7.táblázat: Az áfa bevallókra vonatkozó adatok, 2002-2005 (%) Megnevezés/év 2002 2003 2004 Számának változása (%) - előző év = 100% 0,26% -3,57% - 2002 = 100 % Összes adóalanyon belüli arány Áfa bevallókból a társas vállalkozások aránya Áfa bevallókból a magánszemélyek aránya

2005

-

0,26%

-3,32%

-7,98% 11,04%

44,80%

44,40%

42,30%

39,30%

63,90%

65,30%

68,00%

68,60%

36,10%

34,70% 32,00% 31,40% Forrás: www.apeh.hu adataiból számolva

Az áfa bevallók többsége társas vállalkozásként működik, arányuk némi növekedést mutat. Az arányeltolódás összefüggésben van a regisztrált egyéni vállalkozások számának folyamatos csökkenésével (ld. 2. számú Melléklet). 8.2. A befizetendő és visszaigényelhető áfa összegének változása Az APEH adatai szerint a 2004-es és 2005-ös években rendre magasabb volt a bevallásokban beállított befizetendő adó, mint a visszaigényelhető áfa nagysága, sőt a két érték közötti „olló” egyre nagyobb mértékben nyílik. Ez a tendencia növekvő hozzáadott érték képződést feltételez. A visszaigényelhető áfa a vizsgált időszakban csak 2003-ban és kis mértékben haladta meg a befizetendő adó nagyságát, amelyből magas beruházási teljesítményértéket valószínűsíthetünk.

64

2.ábra: A befizetendő és visszaigényelhető áfa összegének alakulása, 2003-2005 (md Ft) 3 200 2 900

2 857,6

2 600

milliárd Ft

2 300

2 249,8

2 000 1 700

Befizetendő kötelezettség Visszaigényelhető kötelezettség

1 379,4

1 400 1 100

1 380,9

1 237,4

1 178,2

800 500 2003

2004

2005

Forrás: www.apeh.hu

Az előbbi összesített adatokat havi bontásban is megvizsgálva elmondható, hogy a vizsgált éveket tekintve szembetűnő változás 2004-ben látható. Ebben az évben májustól, azaz az uniós csatlakozásunk időpontja után a befizetési kötelezettség erőteljes megugrása, a visszaigénylés jelentős csökkenése látszik. A befizetési kötelezettség részben a közösségi termékbeszerzés és a termékimport után önadózással történő fizetendő áfa megállapítása okán emelkedett meg, de a növekedéshez hozzájárult az akkori - 15 és 25 %-os - áfa kulcs alá tartozó termékek növekvő értékesítése is. A 2003-as 12. havi befizetési kötelezettségek növekedésének oka a belföldi értékesítés erőteljes megugrása (ld. 3. számú Melléklet adatai).

65

3. ábra: A befizetési kötelezettség összegének alakulása havonta, 2003-2005 (md Ft) 280 260 240 220 milliárd Ft

200 180

2003

160

2004

140

2005

120 100 80 60 40 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

hónapok

Forrás: www.apeh.hu

A beszerzések adójának alapja már áprilisban jelentős csökkenést mutat a 15 és 25 %-os áfa kulcsú termékek és szolgáltatások kategóriájában, továbbá visszaesés látható az import termékek után levonható áfa összegében is (ld. 4. számú Melléklet adatai). 4. ábra: A visszaigényelhető áfa összegének alakulása havonta, 2003-2005 (md Ft) 120 110 100

milliárd Ft

90 80

2003

70

2004

60

2005

50 40 30 20 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

hónapok

Forrás: www.apeh.hu

66

8.3. A beszerzés, értékesítés áfa alapjának összetétele A csatlakozást követően 2005-ben állnak rendelkezésre az áfával kapcsolatban olyan részletes és egész évre vonatkozóan összegyűjtött adatok, amelyek elkülönítetten mutatják a beszerzés és értékesítés áfájának alapját a forgalom iránya szerint. Ezen adatok alapján az értékesítést tekintve megállapítható, hogy annak mintegy 16 %-a nem eredményez áfa fizetési kötelezettséget (export, Közösségen belüli adómentes értékesítés, új közlekedési eszköz beszerzése), valamint abban domináns a belföldi értékesítési hányad. Viszonylag kevésnek mondható a harmadik országokkal és az uniós országokkal való kapcsolatból eredő áfa fizetési kötelezettség alapjául szolgáló tételek aránya. (A 2004-es rendelkezésre álló adatokat is megvizsgálva hasonló arányok alakulnak ki az éves értékekhez viszonyítottan, mivel azonban hiányoznak a januártól áprilisig terjedő időszakra elkülönítetten az előbbiek szerinti felosztott tételek, így valójában összehasonlításra a számok nem alkalmasak.) 5. ábra: Az értékesítés áfa alapja összetételének megoszlása, 2005 (%) Termékimport 6%

Exportértékesítés 5%

Közösségi termékbeszerzés 11%

Közösségen belüli adómentes termék értékesítés 11%

Új közlekedési eszköz közösségen belüli értékesítés 0,34%

A belföldi értékesítés 67%

Forrás: www.apeh.hu Az előzetesen felszámított áfa vonatkozásában is a belföldi kategória a hangsúlyos. Az importnak és az uniós országokkal lebonyolított forgalomnak köszönhetően a teljes áfa alap 26 %-a a határon túli tételekből tevődik össze. (A 2004-es rendelkezésre álló adatokat is megvizsgálva hasonló arányok alakulnak ki az éves értékekhez viszonyítottan, azzal a különbséggel, hogy 2004-ben a belföldi beszerzés adóalapja körülbelül 5 %-al nagyobb aránnyal rendelkezik a közösségen belüli beszerzés rovására,

67

de ez a különbség adódhat az éves adatok felosztásának hiányából. A 2004-es adatoknak része még a belföldi 0 %-os adóalap is, amely egyébként nem volt jelentős nagyságrendű, a belföldi beszerzés körülbelül fél százalékát jelentette. Az összehasonlítással kapcsolatos elvi probléma okát lásd feljebb.)

6. ábra: A beszerzés áfa alapja összetételének megoszlása, 2005 (%)

Mezőgazdasági kompenzációs felár 0% Import termék után levonható 10,35%

Közösségen belüli beszerzés után levonható 15,62%

Beruházások 4,57%

Egyéb 0,16%

Belföldi beszerzés összesen 68,86%

Forrás: www.apeh.hu

8.4. Az áfa bevallásokból számított főbb gazdasági adatok alakulása Az összehasonlítható adatok alapján észrevehetjük, hogy az értékesítés és beszerzés megoszlása belföld illetve határon túli kategóriájú felosztásban teljesen azonosan alakult 2000 és 2005 között. A belföldi forgalom jelentősége azonban folyamatos csökkenést mutat, azaz élénkül a határon túli forgalom mindkét irányban. Kedvezőtlen tendencia, hogy az export egyre kisebb mértékben haladta meg az import nagyságát, illetve 2005-ben az arány meg is fordult az import javára. Kedvező viszont a belföldi forgalmi adatokból képzett viszonylag stagnáló értékű mutató alakulása, mely szerint a hazai beszerzéseknél magasabb a hazai piacra történő értékesítés (ez a teljes forgalmi adatokra is érvényes). Az értékesítéshez viszonyítottan azonban egyre növekvő jelentőségű az importból történő beszerzés. (ld. 5. számú Melléklet).

68

9. Áfa csalásokról 9.1. „Körhinta” jelenség Főleg számítógépek és mobiltelefonok, azaz kis helyigényű, ám nagy értékű termékek forgalmazásánál alkalmazzák azokat az áfa-csalási technikákat, amelyekkel az Európai Unió valamennyi tagállamában szembetalálják magukat a hatóságok – derül ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik - áfa-csalásokat ismertető - elemzéséből. A csalók kihasználják, hogy a tagállamok közötti szállítás forgalmi adómentes. Az áfa értéke akkor adódik a termék árához, amikor az eladásra kerül, ám a forgalmi adót a visszaélők nem fizetik be. Azonban nemcsak a be nem fizetett áfával rövidítik meg az államot, előfordul, hogy a be sem fizetett adót igénylik vissza; ugyanezt az árut a lánckereskedelem egy másik résztvevő cége reexportálja, s ezután igényli vissza az áfát. Az NBH dokumentumából kiderül, hogy az elmúlt években főleg az EU-n kívüli országokba (például Dubaiba) irányult ez a fajta export, ahonnan aztán visszaimportálták az árut valamelyik EUtagországba. A titkosszolgálat szerint ebbe a számos alkalommal megismételt, „körhinta” néven ismertté vált csalássorozatba szervezett bűnözői és terrorista csoportok is bekapcsolódtak, miközben a módszer is tökéletesedett: az elkövetők már számítógépen létrehozott virtuális üzleteik után igénylik vissza az adót. Az áfa csalási technikák között Magyarországon is népszerű a körbeszámlázásos csalás. Jellemzően azonban ezekben az ügyletekben nem a „könnyebb megoldásnak látszó” EU-n belüli termékértékesítéssel találkozik az adóhatóság, hanem harmadik országba irányuló exporttal. Az áfa-csalásokban utazó cégek dolgát könnyíti meg, hogy a belső határokon áthaladó áruk határregisztrációjának megszüntetése, a szolgáltatások kereskedelmének bővülése, és az elektronikus kereskedés elterjedése az Európai Unión belül bonyolulttá tette a forgalmi adó nyilvántartásával kapcsolatos adminisztrációt.55

55

www.hvg.hu Letöltve: 2007.04.13., 12:45 h

69

8.táblázat: Az adócsalás következtében a legnagyobb kárt elkönyvelő uniós országok és veszteségük nagysága 2005 júniusától 2006 júniusáig Országok

Adócsalásból eredő veszteség mértéke euróban

Nagy-Britannia

12,6 milliárd

Németország

1,9 milliárd

Belgium

280 millió

Franciaország

1,5 milliárd

Olaszország

2,3 milliárd

Spanyolország

2,6 milliárd

Összesen az EU-ban

23 milliárd

Forrás: Jamar, Herve (2006.09.22), Britain accountsfor hal fon European VAT fraud:study A táblázatból jól kivehető, hogy Nagy-Britannia a csalások legnagyobb károsultja, magasan megelőzve a többi tagállamot. Az Európai Unióban jelenleg a körhintacsalás a legelterjedtebb és legnagyobb volumenű adócsalásfajta. Brit elemzők szerint évente 5060 milliárd euró adóbevételtől esik el a Közösség emiatt. Ez az összeg több, mint amit a központi költségvetésből agrártámogatásokra fordítanak, illetve ötszöröse annak, amit foglalkoztatás és szociális kiadás címen az állampolgároknak juttatnak.

9.2. Áfa csalások Magyarországon Az APEH számos, az EU-ból importáló céget ellenőrzött. Közülük többnél is felmerült az adócsalás gyanúja, amit a tagállamoktól kapott adatok is megerősítettek. Az APEH kiemelten figyeli az Unión belüli adómentes értékesítések jogszerűségét, illetőleg az EU-n belüli beszerzés esetén azt, hogy teljesítették-e az adófizetési kötelezettséget. Azaz önmagában az EU-n belüli kereskedelem vizsgálatára csak kivételes esetekben kerül sor -, például ha az adóhivatal bejelentést kap, vagy valamelyik társhatóság megkeresi. Az APEH gyanús jelként értékeli például, ha az adóhatóság a cég képviselőjét nem 70

találja, a székhelye nincs az adóhatósághoz bejelentve, vagy amennyiben a társaság a cégbírósághoz cégbejegyzési kérelmet nem nyújtott be, a kérelmét jogerősen elutasították, illetve a cégeljárást jogerősen megszüntették. Gyanúra adhat okot az is, ha a cégbejegyzésre hamis, vagy lopott iratok alapján került sor, ha a számlában feltüntetett étékesítés a valóságban nem történt meg, vagy a számlán szereplő felek között nem volt üzleti kapcsolat, netán a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre. Az áfa csalás leggyakoribb előfordulása a számítástechnikai alkatrészek, a ruházati cikkek, a mobil telefonok kereskedelmében figyelhető meg. Az áfa csalók többnyire az adóminimalizálók köréből kerülnek ki, akik igyekeznek az adóhatóság elől elbújni. A csalások értékének robbanásszerű emelkedését jól jellemzi, hogy éves szintje eléri az Unió agrárköltségvetés értékét, és ötszöröse a foglakoztatásra vagy a szociális kiadásokra fordított összegeknek. Az Európai Bizottság magyar vám- és adóügyi biztosa szerint az Európai Unióban évente 200-250 milliárd euró vész el az adócsalások következtében, s ebből 60 milliárd euró a veszteség áfa csalások miatt. Ez utóbbi összeg különösen gyorsan nő, az adócsalások terén az EU ezt tartja az első számú veszélynek. Az Európai Unión belül az összes vállalkozás 2 százalékára tehető az áfa csalással foglalkozó cégek száma. Az NBH elemzése szerint különösen aggasztó, hogy közülük számos vállalat van, amelyet kifejezetten ebből a célból alapítottak.56 Egyes feltételezések szerint az egész Európát érintő csalások okozta kár jóval nagyobb, mint amennyit a kormányok elismernek. Az angol költségvetés például 2005-ben mintegy 6 milliárd font veszteséget szenvedett el, ami 2006-ban megduplázódott. Ez a brit kormány által beszedett forgalmi adó 6,5 százalékát jelenti.57 Jellemző módon bűnszervezetben megvalósított visszaélések leggyakrabban használt nemzetközi módszerei a fiktív export, illetve a "hiányzó kereskedő" eljárások. A szimulált export esetében az eladó papíron bonyolítja le a tranzakciót, nulla áfa kulcsot alkalmaz a kivitelre, ugyanakkor adó visszaigénylést nyújt be a beszerzéseire. Valójában a termékeket a hazai piacon értékesíti számla nélkül, azaz a forgalmi adó

56 57

www.hvg.hu Letöltve: 2007.04.07., 13:10 h www.hvg.hu Letöltve: 2007.04.12., 16:20 h

71

megfizetése nélkül. A biztonságosabb változatban valódi exportra kerül sor, de a ténylegesnél nagyobb mennyiséget tüntetnek fel. A bűnszervezetben megvalósított áfa csalások jobban kidolgozott típusa a "hiányzó kereskedő" módszere . Ebben az esetben egymáshoz kapcsolódó fiktív tranzakciók sorát generálják, piaci árak felhasználásával. Az adásvételi lánc működtetése során a forgalmi adó fizetési kötelezettség egy fantom cégnél akkumulálódik. A lánc jellemzően egy exportcéggel zárul. Még abban az esetben is, ha végül tényleges exportra kerül sor, a beszállítások értéke annyira felduzzad, hogy ez az exportőrt jelentős áfa visszaigénylésre jogosítja fel. Az áfa visszatérítés befolyik a tényleges exportőrhöz, még mielőtt az adóhivatal felfedezhetné, hogy van egy "hiányzó kereskedő" az adásvételi láncban, amely nem tett eleget az áfa fizetési kötelezettségeinek, így a beszállítások után járó forgalmi adó sohasem folyik be a költségvetésbe. Egy másik verzió a "hiányzó kereskedő" helyett a "fizetésképtelen cég" módszerét alkalmazza. Ebben az esetben egy létező cégnél halmozódik fel az áfa fizetési kötelezettség - amelynek nem tesz eleget -, de mielőtt az adóhatóság elérné, a cég új tulajdonosokhoz,

teljesen

nincstelen,

fél-analfabéta

személyekhez

kerül,

akik

semmilyen végrehajtás alá vonható vagyonnal nem rendelkeznek. A "hiányzó kereskedő" vagy a "fizetésképtelen cég" módszerét a leggyakrabban körfolyamatszerűen alkalmazzák, így alakul ki a már említett "körhinta". Ez egyrészt bonyolultabbá teszi a felderítést, s miközben nagyon nehéz a hatóságoknak ellenintézkedéseket tenni, a csalók haszna megsokszorozódik.58

58

www.hvg.hu Letöltve: 2007.04.15., 18:55 h

72

10. Összegzés, javaslatok Dolgozatom témája az Áfa-törvény változásainak elemzése volt hazánk Európai Uniós csatlakozásának tükrében. Vizsgálataim kapcsán az alábbiakat emelném ki: Magyarországon, az Európai Unió többi tagországához viszonyítva, a közelmúltban gyakoriak voltak az áfa változások. Ennek, az adórendszer folyamatos módosítása miatt bekövetkező jogbizonytalanságon kívül, egyéb hatásai is érezhetők. Az elmúlt időszakban végzett kutatások alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy míg áfa emeléskor a növelés nagy része néhány hónap alatt megjelent a fogyasztói árakban, addig az áfa kulcsok csökkentése csak jóval kisebb mértékben befolyásolta a fogyasztói árakat, vagyis rövid távon az üzletek profitját gyarapította. Magyarország mentességektől

az

általános

eltekintve)

forgalmi teljes

adó

mértékben

vonatkozásában az

Európai

(egyes Unió

átmeneti

feltételeinek,

irányelveinek megfelelően alakította az Áfa-törvényt. A Közösség tagállamaiban a közös áfa-rendszer révén az adóztatás szerkezete egységes, azonban az alkalmazott kulcsok továbbra is eltérnek. Úgy gondolom, az egyes tagállamokban érvényesülő súlyosabb adóterheket, és az ezek által a versenyben okozott torzulásokat ellensúlyozhatja a hatósági tevékenység és/vagy a kedvezőbb deviza/valutaárfolyam. A távlati célként megjelölt, teljesen egységes adózási környezetet egyelőre nem sikerült megteremteni. Véleményem szerint, az áfa kulcs változtatásai a többi uniós országhoz képest a hazai vállalkozók versenyképességét is rontják, valamint az inflációt is növelik, mivel minden hozzáadott értéknél a nagyobb, módosított áfa kulcs terheli a terméket/szolgáltatást. A gazdálkodók, vállalkozók egyre inkább szorgalmazzák az áfa kulcsok csökkentését. Ennek a törekvésnek - megítélésem szerint - teljesen ellent mond a 15%-os adókulcs közelmúltban 20%-ra történt emelése. Az adózók és a könyveléssel foglalkozó szakemberek számára is egyszerűbb lenne, ha az Európai Unió teljes területén egyetlen, egységes kulcsot vezetnének be. Ez nagymértékben egyszerűsítené az általános forgalmi adó alkalmazását, ellenőrzését és a semlegesség követelményét is így teljesítené a legjobban.

73

Abban az esetben, ha az adóhatóságok szemszögéből vizsgálom a kérdést, megállapítható, hogy nem elegendő, ha egy tagállami adóhatósági jogalkalmazó csak az anyagi vagy eljárási szabályokat ismeri. Annak érdekében, hogy egy-egy konkrét ügyben helyes döntést tudjon hozni, szüksége lehet a jogi normák értelmezésére is. Ehhez pedig az Európai Bíróság ítéletei jelenthetnek támpontot. Az Áfa-törvénnyel kapcsolatos uniós jogharmonizáció eredményeként a korábbi szabályok jelentősen megváltoztak, kijelenthető, hogy a rendszer bonyolultabb, nehezebben áttekinthető. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a téves áfa visszaigénylések hátterében nem minden esetben szándékos csalás áll, hanem nagyon sok esetben az adózók ismereteinek hiánya, tapasztalatlansága az ok. Kutatásaim során két jelentős forgalmat bonyolító céggel sikerült kapcsolatba lépnem. Az egyik a zalaegerszegi székhelyű Sebamat Vegyesipari Szerelő, Javító és Kereskedelmi Kft., mely az autóiparban felhasználásra kerülő gyengeáramú vezérlőmotorok gyártásával foglalkozik és kizárólag az Európai Unió országaiba értékesít. A másik vállalat a szombathelyi STYL Ruhagyári ZRt., mely elegáns öltözékek tervezésével és kivitelezésével foglalkozik, export-import tevékenységet folytat, és az Unió határain belül is tevékenykedik. Mindkét cég képviselője elsősorban a közösségi adószám bevezetését említette legfontosabb és leghasznosabb hatásként. Ennek alkalmazása megkönnyíti és meggyorsítja a munkát, beazonosíthatóvá teszi a partnert, mivel az adószám által a másik fél könnyen leellenőrizhetővé válik. Fontos, hogy csak olyan céggel létesítsenek kapcsolatot, akinek van közösségi adószáma, mivel ha nem rendelkezik ilyennel a másik fél, akkor minden esetben kötelesek az adott országban, jelen esetben a Magyarországon hatályban lévő Áfa-törvény szerinti áfát megfizetni. Beszerzés esetén vizsgálniuk kell az áru származási helyét, és ki kell zárni, illetve azonnal jelenteni kell, ha háromszögügylet áll fenn. Amennyiben nem közösségi értékesítésről van szó, és ennek jelentése elmarad, komoly szankciók lépnek életbe. Említhető még az adatszolgáltatási kötelezettség jelentős megnövekedése, mivel a beszerzés illetve az értékesítés kapcsán negyedévente kell összesítő jelentést küldeni. A cégek számára jelentkező egyik legfontosabb hatás, hogy az Unióból származó behozatal áfáját nem kell megfinanszírozni, likviditási szempontból ez számukra hatalmas előny.

74

Végezetül az ÁFA csalások visszaszorítására a következő javaslatokat lehetne megfontolni: Az áfa csalások elterjedése és az okozott károk miatt az Európai Bizottság szakértői már az elmúlt négy évtizedben fennálló áfa rendszer alapjaiban történő átalakítását is szorgalmazzák. Az egyik javaslat szerint az áfa nem a belső határ átlépése után kerülne felszámításra a termék árában, hanem az értékesítési lánc végén, amikor a végső fogyasztóhoz kerül. Így csak egy helyen van lehetőség csalásra, amit könnyebb ellenőrizni. Van olyan elgondolás is, hogy vissza kellene térni a 30 évvel ezelőtti, eredeti elképzeléshez, amely szerint az áfát a Közösségen belüli kereskedelemben is, ugyanúgy, mint a belföldi kereskedelemben, rögtön az első értékesítésnél számítanák fel az árura. Ez ugyanis kizárná a jelenleg alkalmazott módszert. A harmadik lehetőség pedig a fennálló áfa rendszer szigorítása: ez esetben egyszerűen csak növelnék az ellenőrzést, és javítanák az együttműködést a tagállamok adóhivatalai között, illetve az EU-n kívüli országokkal, - egyben gyorsítanák az információcserét. Ennél nagyobb feladat lenne az, ha könnyítenék a cégek helyzetét az áfa adminisztrációjának egyszerűsítése révén, mivel ha a jelenlegi, a fogyasztás helyszínét figyelembe vevő rendszer helyett a származási országra helyeznék az alaphangsúlyt, akkor minden uniós tagállam egyetértésével jogszabályt kellene változtatni. Annak ellenére, hogy az Európai Uniós csatlakozás óta az áfa szabályok bonyolultabbá váltak, és az előzőekben említett problémák jelentkeztek, reméljük, hogy hosszú távon a tagországok jogrendszere egyre inkább közeledni fog egymáshoz, így a szabályozás is egyszerűsödhet, könnyebben átláthatóvá válhat. Az integráció követelménye miatt számos Európai Uniós irányelvet figyelembe kellett venni a törvény módosítása során, mely irányelvek közül a legismertebb a „Hatos irányelv”. Erre vonatkozó ígéreteket maga a miniszterelnök és a Pénzügyminisztérium munkatársai is tettek. A jövő feladata eldönteni, hogy a bevételek növelése mellett lándzsát törő, adóemeléseket szorgalmazó fiskális politika, vagy pedig a klasszikus Keynesi utat járhatónak tartó fogyasztás orientált gazdaságpolitika lesz-e az üdvözítőbb.

75

Irodalomjegyzék 1) Adótörvények és hasznos tudnivalók CD-ROM, 2005. Verlag Dashöfer 2) Dr.

Csátaljay Zsuzsanna, Kovácsné Kozma Zsuzsanna, Száraz Tünde, Hrubóczki

Ágnes: Az általános forgalmi adóról szóló törvény egységes szerkezetben / Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Vizsgálati és Módszertani Bizottság kiadványa IV.2./2006. Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Részvénytársaság 3) Hágen István Zsolt: Az EU tagországok és néhány csatlakozó ország összehasonlítása Gazdálkodás folyóirat 2004. évi 9. számú különkiadása. XLVII. Évfolyam 4) Hágen István Zsolt: Az Áfa törvény változásainak gazdasági hatásai - Gazdálkodás folyóirat 2005. XLIX. 13. számú különkiadása 5) Pénzely Márta: Áfa az EU-ba lépés után, 2005. Verlag Dashöfer 6) Prugberger Tamás: Gazdasági jogi ismeretek I. – Gazdasági közjog. Debrecen, 2000. Debreceni Egyetemi Kiadó 7) Prugberger Tamás: Gazdasági jogi ismeretek II. – Gazdasági magánjog. Debrecen, 2000. Debreceni Egyetemi Kiadó 8) Dr. Szakács Imre: Az adózás nagy kézikönyve 2005., 2005. Complex Kiadó 9) Dr. Szakács Imre: Az adózás nagy kézikönyve 2006., 2006. Complex Kiadó 10) Változás a harmadik országból érkező import utáni áfa elszámolásában - Budapest, 2005., Pénzügyminisztérium Sajtó 11) Európai Füzetek 2, Tárnoki Péter: Az európai egységes piac általános forgalmi adó szabályai, 2003. február 11. 12) Európai Füzetek 17, Dr. Szloboda Alíz: A magyar áfa-szabályozás változásai az uniós csatlakozás tükrében, 2003. március 13. 13) Európai Füzetek 62, Bécsy Etelka— Lucz Henrietta: Az Európai Unió költségvetése és finanszírozása, 2004. június 8. 14) http://www1.pm.gov.hu 15) http://www2.pm.gov.hu 16) http://www.apeh.hu 17) http://www.cegexpo.hu 18) http://www.dashofer.hu 19) http://www.ekormanyzat.hu 20) http://www.eu2004.hu

76

21) http://www.euvonal.hu 22) http://www.figyelo.hu 23) http://www.forrasportal.hu 24) http://www.gvi.hu 25) http://www.hvg.hu 26) http://www.index.hu 27) http://www.magyarhirlap.hu 28) http://www.magyarkozlony.hu 29) http://www.onadozo.hu 30) http://www.origo.hu/uzletinegyed 31) http://www.p-m.hu 32) http://www.penzcentrum.hu 33) http://www.szochalo.hu 34) http://vki.hu 35) http://www.vpop.hu

77

Mellékletek

78