A Mágocs-ér (HUKM20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
Debrecen 2014
Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Vezető szakmai koordinátor Dr. Müller Zoltán Szakmai koordinátor Dr. Juhász Péter Vezető természettudományi szakértő Dr. Kiss Béla Vezető agrárgazdálkodási szakértő Fülöp Gyula Közreműködő szakértők Dr. Deák József Áron Mizsei Edvárd Dr. Gulyás Gergely Dr. Estók Péter Sallai Zoltán
2
Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!
3
Tartalomjegyzék 1. A terület azonosító adatai........................................................................................... 6 1.1. Név...................................................................................................................... 6 1.2. Azonosító kód...................................................................................................... 6 1.3. Kiterjedés............................................................................................................ 6 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek...........................................6 1.4.1. Jelölő élőhelyek............................................................................................. 6 1.4.2. Jelölő fajok.................................................................................................... 6 1.4.3. Az adatlapon eredetileg nem jelölő értékként szereplő, de annak javasolt faj........................................................................................................................... 6 1.5. Érintett települések............................................................................................. 6 1.6. Egyéb védettségi kategóriák...............................................................................7 1.7. Tervezési és egyéb előírások...............................................................................7 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv....................................................................7 1.7.2. Településrendezési eszközök........................................................................7 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek................................................................7 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek............................................7 1.7.5. Halgazdálkodási tervek................................................................................7 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv..........................................................................7 1.7.7. Egyéb tervek................................................................................................ 7 1.7.8. Jogerős engedélyek...................................................................................... 8 2. Veszélyeztető tényezők............................................................................................ 10 3. Kezelési feladatok meghatározása...........................................................................13 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése.........................................13 3.2. Kezelési javaslatok............................................................................................ 13 3.2.1. Élőhelyek kezelése..................................................................................... 13 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés...................................................35 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések.............................................................................35 3.2.4. Kutatás, monitorozás.................................................................................. 35 3.2.5. Mellékletek................................................................................................. 36 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében.............................................................................36 3.3.1. Agrártámogatások...................................................................................... 36 3.3.2. Pályázatok.................................................................................................. 39 3.3.3. Egyéb......................................................................................................... 40 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja.............................................40 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök.........................................................40 3.4.2. A kommunikáció címzettjei.........................................................................42 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel......................................43 3.4.4. Kommunikációs melléklet...........................................................................44
4
I. Natura 2000 fenntartási terv
1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Mágocs-ér
1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója:
HUKM20006
1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiter- 126 ha jedése:
1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek •
1530*
- Pannon szikes sztyeppék és mocsarak
1.4.2. Jelölő fajok • •
mocsári teknős (Emys orbicularis) vidra (Lutra lutra)
1.4.3. Az adatlapon eredetileg nem jelölő értékként szereplő, de annak javasolt faj •
szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)
1.5. Érintet települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település
Érintett terület (ha)
Árpádhalom Csorvás Gádoros Nagymágocs Nagyszénás Orosháza Szentes
6
Település területének érintettsége (%)
1.6. Egyéb védetségi kategóriák Egyéb védettségi kategóriák nincsenek
1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv -
1.7.2. Településrendezési eszközök • • • •
Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény Békés megye megyei területrendezési terve (11/2012. (Vi.27.) önkormányzati rendelettel módosított 15/2005. (X.7.) KT. sz. rendelet) Csongrád megye területrendezési terve (10/2012. (III. 19.) önkormányzati rendelettel módosított 21/2005. (XII. 1.) önkormányzati rendelete) A tervezési terület által érintett valamennyi településre készült településrendezési terv, ezek a helyi önkormányzatoknál lelhetők fel.
1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési területre vonatkozó erdőgazdálkodási tervek tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságán elérhető Országos Erdőállomány Adattár erdőtervi adatai nyújtanak erdőrészlet szinten aktuális információkat, ezeknek a lényegi részeit és következtetéseit a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.2. Erdészet című fejezet tartalmazza (lekért alapadatok erdőrészlet szinten: terület, faállománytípus, rendeltetés, kor, természetesség, tervezett fahasználat, távlati célállomány).
1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A területet érintő vadgazdálkodási, vadászati főbb adatokat a körzeti vadgazdálkodási tervek tartalmazzák, a fontosabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat című fejezet tartalmazza.
1.7.5. Halgazdálkodási tervek -
1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A terület a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak az AlsóTisza bal part tervezési alegységhez (2-19 Kurca alegység) tartozik.
1.7.7. Egyéb tervek A területre vonatkozóan, az itt előforduló védett, illetve Natura 2000 fajok tekintetében jelenleg nincs aktuális fajvédelmi terv érvényben.
7
1.7.8. Jogerős engedélyek A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok: • A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. majus 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről („Élőhelyvédelmi Irányelv”); • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet; • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet; • A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény; • A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KoM rendelet; • Fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet; • Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény; • A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról; • A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény; • A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet; • A Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet; • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet; • A nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatásáról szóló 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet; • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet; • 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről; • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról; • 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól és módosításai ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról;
8
•
•
379/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról; 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról.
9
2. Veszélyeztető tényezők Kód A02.03
A04.03
F03.01. 01
I01
J02.05. 02
Veszélyeztető téÉrintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyaJelentősége nyező neve nagysága (%) korol hatást? gyepterület L 2 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*): átalakítása a völgytető felső szélén a jó termőképességű szántóvá csernozjom talajokat igyekeznek megszántani, így a gyepek szántók felőli szélén a kisebb mértékű beszántások is gyakori veszélyeztető tényezők. pásztorkodás H 12,8 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*): felhagyása, lea pásztorkodás felhagyása általános probléma geltetés hiáaz egész Mágocs-ér mentén. A legeltetés elmanya radása miatt spontán cserjésedési folyamatok indulhatnak meg, amelyek közt özönnövényeket is találhatunk. A legeltetés hiánya miatt különösen az 1530-at képviselő mézpázsitos szikfokok, vakszik és ürmöspuszta mikrofoltok tűnhetnek el, amelyek a csatorna által segített kilúgozódó körülmények közt elengedhetetlenek a sók talajfelszín közelében tartásában, a fenti élőhelytípusok talajigényének kialakításához (tömörödött talajok). Vadak károko- M 20 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*): zása a tájban egyre inkább terjeszkedő vaddisznó-állomány túrása jelent és jelenthet a jövőben növekvő problémát. A vaddisznó megtelepedését a nagytáblás kukoricások, a telepített tölgyesek és a völgy nádasodó rétjei, nádas mocsarai is elősegítik, s a vadetetés, vadszaporítás is hozzájárul az állomány növekedéséhez. A gyepek közül elsősorban a 1530 szárazabb élőhelyei (cickóróspuszták) vannak kitéve a vaddisznó túrásának a tápnövények miatt. idegenhonos M 23 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*): inváziós fajok az idegenhonos inváziós fajok terjeszkedése jelenléte már jelenleg is a terület 23,6%-án problémát jelent, de ez az arány a kezelés megszűnésével, az esetleges erdőtelepítésekkel (különösen invazív fásszárúak esetén) még tovább nőhet. Az özönnövények tömeges elszaporodása átalakítja a természetes élőhelyek szerkezetét, számos fajt kiszorít és egyes esetekben a környezetet olyan mértékben átalakítja, hogy az eredeti élőhely visszaalakítása rendkívül nehézzé válik. A 1530 szikes rétjein az ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) előfordul. belvízviszoH 50 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*): nyok megválvízlevezetésekkel megváltoztatott vízviszonyok toztatása miatt az élőhelyek gyorsabban kiszáradnak. Ezzel az élőhely fajgazdagsága csökken. A belvizek tartósságának csökkenése különösen az 1530 élőhelycsoportra van negatív hatással. Ez által ugyanis nincs lehetőség a talajoldatok be-
10
K02.01 fajösszetétel H változás, szukcesszió
50
H01
felszíni vizek H szennyezése
50
I01
idegenhonos H inváziós fajok jelenléte
50
J02
emberi hatás- H ra változó vízáramlási viszonyok
50
J02.02. üledékkotrás, H 01 kitermelés
50
J02.10
25
vízi és parti M vegetáció kezelése csator-
párlódására. A belvízi elöntést főleg az F4, F5 élőhelyek igényelnék, de ennek hiányában azok kis mikrofoltokra húzódtak vissza, helyüket F2nek átadva. A belvizek gyors levezetése a gyors tavaszi talajvízszint-süllyedés miatt a sófelhalmozódási szint is csökken, ami mindegyik 1530ba sorolt élőhely esetén fajszegényedéssel, jellegtelenedéssel, gyomosodással jár. Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*): a szukcessziós folyamatok hatására a gyepek becserjésednek-beerdősülnek. E folyamatokban az özönnövények is részt vesznek. A kezelés hiánya miatt a száraz cserjések fajai (gyepűrózsa (Rosa canina), kökény (Prunus spinosa), egybibés galagonya (Crataegus monogyna)) is terjeszkedésnek indulhatnak, amelyek jelenleg is jelen vannak a területen elszórt állományokban. A tápanyag-felhalmozódás, a víztöbblet, a kilúgozódás és a kezelés hiánya együttesen elősegíti szikes réteken (1530) a nád (Phragmites australis) terjeszkedését. A faji összetétel változásának másik iránya a degradálódás, a jellegtelenedés, ami első sorban a tápanyagtúlterhelésnek, a kezelés lokális hiányának, a gyomosodásnak, a propagulumhiánynak köszönhető. Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): A tisztított szennyvizek hatására a nagytestű kagylók állományai visszaszorulhatnak, ami magával vonja a szivárványos ökle populációjának a csökkenését is. Vidra (Lutra lutra): a halállományon keresztül negatívan hat a faj állományára Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): A szennyezett szakaszokon nagyobb arányban jelennek meg az ezüstkárász, razbóra, fekete törpeharcsa és a naphal egyedei, melyek jelenléte negatívan befolyásolhatja az őshonos faunaelemek, így a közösségi jelentőségű fajok állományait is. Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): A megépített műtárgyak jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek több közösségi jelentőségű faj esetében. A műtárgyak felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszapolódik, ami az oxigéntartalomra érzékenyebb fajok visszaszorulását eredményezheti. Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): a szivárványos ökle populációira az élő- és szaporodóhelyein végzett kotrások, mellyel a nagytestű kagylók egyrészét is eltávolítják, negatív hatásúak Vidra (Lutra lutra): a faj állományára káros a parti zonáció bolygatása
11
Kód
A02.01
A03.03
B01.02
M01.02
názási célokból Potenciális veszé- Jelentősége Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyalyeztető tényező nagysága (%) korol hatást? neve Gazdálkodás M 10 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*): intenzívebbé Mivel nagytáblás, nagyüzemi szántók övezik a válása Mágocs-eret teljes hosszában, így indirekt módon a gazdálkodás intenzívebbé válása kockázatokat jelent. Indirekt módon a területet övező szántókon használt vegyszerek, tápanyag-utánpótlás túlzott mértéke a talajvízáramlásokkal az ősmederbe illetve a csatornába juthatnak, ami negatívan kihathat a fajkészletre gyomosodást, jellegtelenedést okozva. A tápanyagtöbblet a tápanyagdúsabb környezetet kedvelő gyomokra szelektálhat. A túlzott tápanyagutánpótlás által növekedhet a talajok szerves anyagtartalma. A túlzott tápanyagterhelés, nem megfelelő vegyszerhasználat a sziktelenedési folyamatokat is elősegíti, ami az 1530 élőhelycsoportra hat negatívan. kaszálás felha- M 12,8 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*): gyása/hiánya A kaszálás elmaradása miatt spontán cserjésedési folyamatok indulhatnak meg, amelyek közt özönnövényeket is találhatunk. Lágyszárú özönnövények megjelenése, terjeszkedése sem kizárt a jövőben. A szukcesszió folyamán főleg a megmaradt löszgyepek (6250) tűnhetnek el becserjésedésük, beerdősülésük által, amiben várhatóan az invazív fajok szerepe (ezüstfa (Eleagnus angustifolia), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), esetleg akác (Robinia pseudo-acacia)) nagy lehet. Beerdősítés, M 12,4 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*): fásítás őshoa legszikesebb termőhelyek kivételével a Mános fajokkal gocs-ér menti gyepek mindegyikén jelenleg és a jövőben felvetődő probléma a gyepeken történő erdőtelepítés, akár őshonos fafajokkal, amire jelenleg is van példa (kocsányos tölgyesek, hazai nyarasok). Az erdőtelepítés a fenti Natura 2000es gyepeken e jelölő élőhelyek eltűnését okozza. A megváltozott mikroklíma és a fajok közti versenyés számos nyílt gyepi faj túlélését kétségessé teszi még ezen erdőtelepítésekben is. Aszály, csapa- H 50 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*): dékmennyiség a csapadékmennyiség csökkenése, az aszály focsökkenése kozódása hatására a gyengülő talajvízáramlások miatt a sós talajvíz nem lesz érzékelhető a sziki közösségek számára, így a kilúgozódás által az 1530 közösségek eltűnésére, sztyeppesedésére (6250-jellegű állományok) lehet számítani. A talajvízhatásra és a felszín közeli sófelhalmozódásra érzékeny F4, F5, F1a közösségek a legérzékenyebbek e tekintetben, főleg ezek eltűnésére, átalakulására lehet számítani, ami a faji és
12
K01.02 eliszapolódás, H feliszapolódás
50
F02.03. horgászat 02
L
5
K03.04 Ragadozás (predáció)
L
5
G05.11 közúti ütkö- L zésből eredő sérülés vagy pusztulás
1
élőhelyi diverzitást is csökkentheti. A B6 szikes mocsarak B1a-vá (nádasok) történő átalakulása várható a fenti folyamatok miatt a szikes mocsarak kilúgozódása miatt. Vidra (Lutra lutra): a Mágocs-érben várható a vízmennyiség csökkenése, ez táplálékállatokra károsan hat, így a vidrára is. Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): A duzzasztás hatására a közösségi jelentőségű halfaj elveszíti el élő- és szaporodóhelyét. Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus): Hosszútávon ugyancsak állománycsökkenéshez vezethet az egyre növekvő horgászati terhelés is, korábban rendszeresen használt csalihal volt. Mocsári teknős (Emys orbicularis): a vidra és róka okozta predáció csökkenti az állománynagyságot Vidra (Lutra lutra): sok vidra esik a közúti közlekedés áldozatául, elsősorban a revírt kereső, kóborló fiatal állatok közül
3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Mágocs-ér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területté nyilvánításakor az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkitűzései meghatározásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelölő értékek, amelyeket a kezelés során prioritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók. A terület természetvédelmi célkitűzése a közösségi jelentőségű élőhelyek állapotának javítása a vízgazdálkodáshoz és a gyepgazdálkodáshoz köthető intézkedések révén. A vízgazdálkodás tekintetében a célok elérését az ökológiai vízigény biztosítása, a jó kémiai és biológiai állapot elérése, a természetesebb parti zonáció fenntartása szolgálja. A gyepgazdálkodás tekintetében pedig a megfelelő gyephasználat kidolgozása, pásztorkodás és kaszálás fenntartása. Ezek az intézkedések a közösségi jelentőségű értékek megőrzését, hosszabb távon pedig állományaik megerősítését segítik
3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élőhelyek kezelése
13
3.2.1.1. A terület egészére megfogalmazot általános kezelési javaslatok A víztestek jó ökológiai állapotának fenntartásához szükséges a megfelelő áramló jellegű, folyamatos vízpótlás. A folyószabályozás vízföldrajzi hatásai, valamint a vízgyűjtő természeti környezetében bekövetkezett változások hatására jelentősen megváltozott a vízhozam, a vízjárás, s ezen keresztül a vizes élőhelyek állapota is. A feliszapolódott mederszakaszoknál szükség lehet részleges vagy teljes mederkotrásra. A kotrások azonban megnövelt vízpótlás nélkül további veszélyt jelenhetnek a víztest ökológiai helyzetére nézve, mivel a kotrás után kialakuló alacsonyabb fenékszint miatt, változatlan vízhozam mellett a meder egy része leürül, ezzel tovább csökkenhet az állandó víztér kiterjedése. Ott, ahol a csatorna, sűrű erdők között kanyarog, javasolt a partszegélyt benövő illetve a vízbe borult idegenhonos fásszárúak eltávolításával a parti sáv részleges felnyitása. Hosszú távú megoldást az egykori természetes vízrendszer, - melyhez a Mágocs-ér is tartozott, - realitásokhoz igazodó felélesztése jelenthet. Ennek kidolgozása jelen fenntartási terv lehetőségein túl mutat. Környezetvédelmi szabályozáson és hatósági ellenőrzésen keresztül megoldandó feladat a víztesteket érő mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyezések és terhelések minimalizálása. A kotrások során törekedni kell az összefüggő partszegélyi nádasok fenntartására. A nádasok és más természetes élőhelyek területén a zagyelhelyezés kerülendő. Egyes, a feltöltődés és a vízhiány hatására kiszáradó nádasokban diszpergáltan és foltszerűen pionír fásodás indult meg. Változatlan vízháztartás mellett várható részleges szukcesszionális beerdősödésük. Ebbe a természetes folyamatba a magasabb térszínen található nádasok esetében kisebb kezeléseken kívül (tájidegen fásszárúak eltávolítása) nem szükséges beavatkozni. A nádasok, cserjések és a tájidegen invazív fajok gyepeken történő terjeszkedésének megakadályozását, a kialakult állományok visszaszorítását célzott természetvédelmi beavatkozások és a kaszálás és szarvasmarha-legeltetés segítheti. Sajnos az extenzív gazdálkodás eltűnése a tájból a fenntartást megnehezíti. Elérendő a meglévő erdők szerkezetének és fajkészletének természetszerűbbé alakítása. Hosszú távú cél a termőhelyi adottságok figyelembe vételével a tájra jellemző potenciális természetes erdő típusok foltjainak felnevelése. Az idegenhonos fásszárú állományok mi hamarabbi letermelése, eltávolítása, a propagulum források csökkentése, helyükön természetszerű élőhelyek ki- vagy visszaalakítása az egyik legfontosabb természetvédelmi feladat a területen, melytől a legnagyobb mértékű természetes élőhely- és fajdiverzitás növekedés várható. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A meglévő szántók élőhely-rekonstrukciós program keretében történő visszagyepesítése (felhagyás, spontán gyepesedés és gyepesítés) és erdősítése támogatandó célkitűzés. A tervezés során a természeti adottságok figyelembe vételével több élőhelyes, (pl. gyep, erdőfolt vagy facsoport) változatos mozaikok kialakítása javasolt. A szántókon környezetkímélő, lehetőleg tájfajták vetésével végzett növénytermesztés a rövid és középtávú cél. Hosszútávon a meglévő szántók rekonstrukciós program keretében történő visszagyepesítése (felhagyás, spontán gyepesedés és gyepesítés) és/vagy erdősítése támogatandó célkitűzés. Ennél jóval nagyobb a jelentőségük a Natura 2000 területtel határos, annak természetes élőhelyeit szegélyező szántóknak. Ezek esetében a legértékesebb élőhelyeket kísérőknél gazdálkodási védőzóna kialakítására lenne szükség. Vizsgálandó, hogy a Natura 2000 terület határzónájában történtek-e természetes élőhely elszántások. Amennyiben igen az eredeti állapot helyreállítása javasolt, de amennyiben lehetséges a szegélyben természetes szerkezetű véderdő kialakításával.
14
3.2.1.2. Kezelési egységek KE-1 kezelési egység (1) Meghatározása: A Mágocs-ér állandó vizű medre (2) Érintettség vizsgálata • •
élőhelyek: BA (A1), Ba (A2), BA (A3a), BA (B1a), BA (B6), BA (U9), U9, Natura 2000 élőhelyek: 3150
(3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások • A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01) • A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. (V06) • Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. (V19) • A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. (V42) • A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) • A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (V56) • A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) • Élőhely-rekonstrukció. (V63) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Mágocs-ér jelenlegi állapotában, hidromorfológiai szempontból erősen módosított víztestnek tekinthető. Ennek oka, hogy a meder teljes hosszában mesterségesen kialakított. A lassú folyású víztérben gyakoriak a hínármezők, a szegély mocsarasodott. A Tisza egykori bal parti ér-rendszeréhez tartozik. Vizét a Kórógy-ér (főcsatorna) fogadja be, mely a Kurcán Keresztül tart kapcsolatot a Tiszával. A térség egykor jelentős vízfolyásának a Mágocs-érnek a belvízrendezés vízföldrajzi hatásai és a vízgyűjtő természeti környezetében bekövetkezett változások következtében jelentősen átalakult vízjárása, vízkészlet-gazdálkodása, s ezen keresztül vizes élőhelyeiknek állapota is. Vízforgalmát jelenleg a megmaradt vízgyűjtő csapadékvizei és a beáramló belvizek mennyisége határozza meg, ezért a vízszint erősen fluktuáló. A vízfolyás jó ökológiai állapotának fenntartásához elengedhetetlen a megfelelő áramló jellegű, folyamatos vízpótlás. A feliszapolódás és a sekély víztér kedvez a kisvízi mederben a nádasok kialakulásának. A feliszapolódott mederszakaszoknál szükséges lehet részleges vagy teljes mederkotrásra. A kotrások azonban megnövelt vízpótlás nélkül további veszélyt jelenhetnek a víztestek ökológiai helyzetére nézve, mivel a kotrás után kialakuló alacsonyabb fenékszint miatt, változatlan vízhozam mellett a szélesebb mederszakaszok, nem iszaptalanított, sekély szélei szárazra kerülhetnek, ezzel tovább csökkenhet az állandó víztér kiterjedése. A 15
kotrások során törekedni kell az összefüggő partszegélyi nádasok fenntartására. A nádasok és más természetes élőhelyek területén a zagyelhelyezés kerülendő. Vizsgálni szükséges a levágott ó-medrek és a csatorna víztere közötti kapcsolatot, ahol nem biztosított, javasolt a szabályozott összeköttetés kialakítása, ezzel is javítva hullámtéri szegélyterületek vízháztartását. A Mágocs-ér NagyMágocsnál mintegy 6 kilométer hosszan kanyarog telepített, részben természetszerű, keményfaliget jellegű erdők között. Ezen a szakaszon a fászárú vegetáció erősen leárnyékolja, ősszel hulló lombbal szórja be a vízteret, befolyásolva ezzel a víztest ökológiai viszonyait. Itt javasolt a partszegélyt benövő illetve a vízbe borult idegenhonos fásszárúak eltávolításával a parti sáv részleges felnyitása. A hosszú távú megoldást az egykori természetes vízrendszer, - melyhez a Mágocs-ér is tartozott, realitásokhoz igazodó felélesztése jelenthet. Ennek kidolgozása jelen fenntartási terv lehetőségein túl mutat. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Környezetvédelmi szabályozáson és hatósági ellenőrzésen keresztül megoldandó feladat a víztesteket érő mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyezések és terhelések minimalizálása. (7) Kezelési javaslatok indoklása A feliszapolódott és az egykori közös vízrendszertől részben elvágott ér (csatorna) állandó vízterének fennmaradása, természeti értékeinek megőrzése csak aktív vízügyi beavatkozásokkal lehetséges. A folyamat elsősorban a kiváltó okok (medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás illetve víztöbblet biztosítása, tápanyag-akkumuláció kizárása, kotrás) megszüntetésével állítható meg. A felsoroltak közül a víztest jó ökológiai állapotának fenntartásához a legfontosabb az áramló jellegű, folyamatos vízpótlás. A nádaratására vonatkozó szabályozás az élőhely károsításának és élővilága zavarásának elkerülését szolgálja. KE-2 kezelési egység (1) Meghatározása: Hullámtéri nádasok és harmatkásások (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: B1a, B2 • Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások • A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01) • A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. (V06)
16
• • • • • • • • • • •
Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. (V19) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. (V42) A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) December 15. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével. (V47) A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (V56) A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. (V58) A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. (V62) Élőhely-rekonstrukció. (V63)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Mágocs-ér vízforgalmát jelenleg a megmaradt vízgyűjtő csapadékvizei és a beáramló belvizek mennyisége határozza meg. Nagymágocstól északra az egykori széles. A levágott medermaradványok területén a feliszapolódás és a sekély víztér kedvez a nagyobb nádasok kialakulásának. Másutt a keskeny hullámtérben csak keskeny szegélynádasok és harmatkásások található az ér mentén. Kis vízhozamkor és az aszály idején a partmenti mederrészek valamint az öblözetek egy része, - így a nádasok egy része is, - szárazra kerül. E kedvezőtlen állapot megváltoztatásához a vízháztartás javítására, megfelelő dinamikájú vízpótlásra és mederszakaszolt vízvisszatartásra (bögézés) lenne szükség. Vizsgálni szükséges a levágott ó-medrek és a csatorna víztere közötti kapcsolatot, ahol nem biztosított, javasolt a szabályozott összeköttetés kialakítása, ezzel is javítva hullámtéri szegélyterületek vízháztartását. Hosszú távú megoldást az egykori természetes vízrendszer, - melyhez a Mágocs-ér is tartozott, - realitásokhoz igazodó felélesztése jelenthet. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A feliszapolódott és az egykori közös vízrendszertől részben elvágott egykori ér állandó vízterének fennmaradása, természeti értékeinek megőrzése, a nádasok kiszáradásának megakadályozása csak aktív vízügyi beavatkozások foganatosításával lehetséges. A folyamat elsősorban a kiváltó okok (medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás illetve víztöbblet biztosítása, tápanyag-akkumuláció kizárása, kotrás) megszüntetésével állítható meg. A nádasokban jelentkező invazív növényfajok mechanikus eltávolítása a más természetes élőhelyekre történő terjeszkedésük megakadályozása miatt is fontos. A nádasokra vonatkozó szabályozás az élőhely károsításának és élővilága zavarásának elkerülését szolgálja. 17
KE-3 kezelési egység (1) Meghatározása: Zsiókás szikes mocsarak (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: B1a, B2 • Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások • A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01) • A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. (V06) • Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) • Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. (V19) • A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. (V42) • A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) • December 15. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével. (V47) • A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (V56) • A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) • A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park • Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. (V58) • A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. (V62) • Élőhely-rekonstrukció. (V63) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Mágocs-ér ingadozó vízjárása miatt, főként az ó-medrekhez környezetében található szélesebb hullámtéri szakaszok laposaiban más szikes élőhelyekkel (F2, F4, F5) mozaikolva kisebb-nagyobb zsiókás szikes mocsarak találhatók. A kisebb foltok kezelés szempontjából „beolvadnak” a környező szikes rétekbe, de a nagyobb zsiókás mocsarakat, mint sajátos vizes élőhelyeket, külön tárgyaljuk. Kialakulásuk és fennmaradásuk a hullámtéri peremterületein a talajminőségnek, a talajátalaku18
lási folyamatoknak, s a szikesedésnek kedvező talajvíz-fluktuációnak köszönhető. Az élőhelyet a klimatikus vízhiány okozta további talajvízszint-süllyedés miatt kiszáradás, kilúgozódás és nem szikes nádassá történő átalakulás veszélyezteti. A kedvezőtlen állapot megváltoztatásához a vízháztartás javítására, megfelelő dinamikájú vízpótlásra és mederszakaszolt vízvisszatartásra (bögézés) lenne szükség. Vizsgálni szükséges a levágott ó-medrek és a csatorna víztere közötti kapcsolatot, ahol nem biztosított, javasolt a szabályozott összeköttetés kialakítása. Az állandóbb, emelt vízszint a mederben a hullámtéri talajok vízháztartására is kihat, s biztosíthatja a szikes mocsarak számára szükséges mennyiségű átszivárgó vizet. Hosszú távú megoldást az egykori természetes vízrendszer, melyhez a Mágocs-ér is tartozott, - realitásokhoz igazodó felélesztése jelenthet. (6) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A zsiókás szikes mocsarak más szikes élőhelyekkel együtt mozaikolnak. A talajvízszint erőteljes csökkenése kiszáradásukat és átalakulásukat hozhatja magával. Fennmaradásuk a Mágocs-ér vízháztartásának javításához kötött.
KE-4 kezelési egység Meghatározása: Ártéri mocsárrétek, magassásosok és szárazodó változataik valamint gyomos, üde gyepek (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: D34, B5, OB • Natura 2000 élőhelyek: 6440 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Korm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfoltokra nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások •
Felülvetés nem megengedett. (GY01)
•
Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. (GY02)
•
Fogasolás nem megengedett. (GY09)
•
Tárcsázás nem megengedett. (GY10)
•
Gyepszellőztetés nem megengedett. (GY12)
•
Kiszántás nem megengedett. (GY13)
•
Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) 19
•
Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22)
•
Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26)
•
A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (áprilismájus) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) • Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) • Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) • Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70) • A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) • A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) • fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) • Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105) • Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) • Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. (GY108) • A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) • Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) • Élőhely-rekonstrukció. (GY118) • A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. (GY122)
•
•
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Szikesedő, de még mocsárrét (D34) jellegű degradálódó, gyomosodó (OB), gyakran nádasodó fragmentumok keskeny sávokban, fragmentálisan helyezkednek el az Árpádhalom Nagymágocs közötti hullámtérben. Vízháztartásuk javítása, degradációjukat okozó kiszáradásuk megakadályozása ökológiai vízigényüket figyelembevevő, szabályozott mederszintű vízmegtartással és a vízelvezetések megszüntetésével érhető el. Szerkezetük és fajkészletük megőrzése, jobbulása alapvetően az extenzív gazdálkodás fellendüléstől, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. Mind a kaszálás, mind pedig a legeltetés (állatlétszám/legeltetett terület nagysága) a gyepek aktuális ökológiai állapotát figyelembe véve végzendő. Javasolt a rétgazdálkodás jellegű hasznosítás, amikor is a májusi-júniusi kaszálás után meghatározott állatlétszámmal sarjlegeltetés folyik. Kiemelkedő fontosságú az özönfajok terjedésének megakadályozása, egyéb hasznosítás híján legalább rendszeres szárzúzással. A 20
szegélyező szántók felől a beszántás egyes szakaszokon közvetlenül veszélyeztetheti a gyepeket. A szántó-gyep határterületeken a tápanyag utánpótlás és a növényvédő szerek használata gyomosodást illetve jellegtelenedést okozhat. 5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (5) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása Mocsárrétek és degradált változataik ökológiai vízigényének figyelembevevő, szabályozott mederszintű vízmegtartás, és a természetes vízháztartásukat befolyásoló vízelvezetések megszüntetése hosszútávon ezen élőhelyek fenntartása érdekében alapvető fontosságú. Kezelés híján az özöngyomok (gyalogakác) megszűnés szintjéig degradálhatják az élőhelyet. A kaszálására és legeltetésére vonatkozó előírások hatására természetesebb fajdiverzitás alakulhat ki. KE-5 kezelési egység (1) Meghatározása: Szikes rétek valamint az azokkal mozaikoló kisebb zsiókás mocsarak, illetve mézpázsitos szikfok- és vakszik növényzet (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: F2, F4, F5, F6 • Natura 2000 élőhelyek: 1530 ((3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Korm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfoltokra nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások •
Felülvetés nem megengedett. (GY1)
•
Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. (GY02)
•
Fogasolás nem megengedett. (GY09)
•
Tárcsázás nem megengedett. (GY10)
•
Hengerezés nem megengedett. (GY11)
21
•
Gyepszellőztetés nem megengedett. (GY12)
•
Kiszántás nem megengedett. (GY13)
•
Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14)
•
Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22)
•
Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. (GY23)
•
A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (25)
• •
Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. (GY32) A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33) Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY44) Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. (GY57) A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%-át. (GY61) Kaszáló sarjúlegeltetését a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. (GY64) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69)
• •
• • •
• • • • • • •
22
• • • • • • • •
• • • • • • •
Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70) Kaszálás június 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. (GY71) A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. (GY94) A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. (GY99) A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak (GY102) fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105) Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. (GY108) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tilos. (GY116) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhely-rekonstrukció. (GY118)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Szikes rétek több szakaszon is kísérik keskeny sávban a Mágocs-eret, míg szikes élőhely-mozaikok csak a szélesebb hullámtéri öblözetekben, az ó-medrek mentén találhatók. A csatorna megépítése és a klimatikus vízhiány okozta talajvízszint-süllyedés miatt kilúgozódás által veszélyeztettek. Különösen a felszín közeli sófelhalmozódást, felszín közeli talajvízszintet kedvelő vakszikek, mézpázsitos szikfokok, ürmöspuszták vannak veszélyben. A szikes rétek a víztöbblet, a morfológiai adottságok valamint a tápanyag-felhalmozódás és a kezelés hiánya miatt egyes foltoknál cserjésedés-fásodás indult meg, másutt nádasodhatnak. Kezelés híján az özöngyomok (gyalogakác) megszűnés szintjéig degradálhatják az élőhelyet. Vízháztartásuk javítása, degradációjukat okozó kiszáradásuk megakadályozása ökológiai vízigényüket figyelembevevő, szabályozott mederszintű vízmegtartással és a vízelvezetések megszüntetésével érhető el. Szerkezetük és fajkészletük megőrzése, jobbulása alapvetően az extenzív gazdálkodás fellendülésétől, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. A mézpázsitos-vakszikes mozaikok esetében elsősorban a legeltetés (főként juh) a megfelelő hasznosítás. Mind a kaszálás, mind pedig a legeltetés (állatlétszám/legeltetett terület nagysága) a gyepek aktuális ökológiai állapotát figyelembe véve végzendő. A kaszálására és legeltetésére vonatkozó előírások hatására természetesebb fajdiverzitás alakulhat ki. A szikes élőhelyek területaránya a talajviszonyok ismeretében jelentősen nem növelhető, egyéb élőhely-rekonstrukciót és élőhely-fejlesztést nem igényelnek. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. 23
(6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása Fenntartásuk szükséges a Mágocs-ér vízháztartásának javítása. Szerkezetük és fajkészletük megőrzéséhez folyamatos hasznosításuk elengedhetetlen. A kaszálására és legeltetésére vonatkozó előírások hatására természetes fajdiverzitásuk javulhat.
KE-6 kezelési egység (1) Meghatározása: Löszpusztarétek, cickórós puszták és száraz, gyomos gyepek (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: F1b, H5a, OC, OD • Natura 2000 élőhelyek: 1530, 6250 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások • Felülvetés nem megengedett. (GY1) • Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. (GY02) • Fogasolás nem megengedett. (GY09) • Tárcsázás nem megengedett. (GY10) • Hengerezés nem megengedett. (GY11) • Gyepszellőztetés nem megengedett. (GY12) • Kiszántás nem megengedett. (GY13) • Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) • Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22) • Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. (GY23) • A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (25) • Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) • A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) • A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) • A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) 24
• • •
• • • • • • • • • • • • • • •
• • • • • • •
A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. (GY32) A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. (GY33) Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY44) Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. (GY57) A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%-át. (GY61) Kaszáló sarjúlegeltetését a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. (GY64) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70) Kaszálás június 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. (GY71) A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. (GY94) A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. (GY99) A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak (GY102) fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105) Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább 3szor kezelni kell. (GY108) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tilos. (GY116) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhely-rekonstrukció. (GY118) 25
• •
Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása támogatható. (GY120) A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. (GY122)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A töltéseken, útmezsgyéken, a csatorna medrének szélein, ó-medrekhez kapcsoló hátakon található löszpusztarétek, cickórós pusztafoltok és gyomos, száraz gyepek kiterjedésük alapján meghatározó élőhelyei a Natura 2000 területnek. A környező táj intenzív használata (beszántás, mezőgazdasági vegyszerhasználat, mezőgazdasági és lakossági tápanyagterhelés) miatt a löszgyepek jellegtelenedése, fragmentálódása figyelhető meg. Főként a Natura 2000 terület szegélyein található állományok veszélyeztettek. Egyes szakaszokon a cserjésedésük előrehaladott. Az őshonos cserjések túlzott terjeszkedése kedvezőtlen, ezért aktív kezelésekkel szükséges fenntartani vagy helyreállítani a gyepeken az optimális szoliter és csoportos cserje előfordulást illetve az összefüggő cserjések és löszgyepek mozaikjainak ökológiai szempontból kedvező arányait. Szerkezetük és fajkészletük megőrzése, jobbulása alapvetően az extenzív gazdálkodás fellendülésétől, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. Mind a kaszálás, mind pedig a legeltetés (állatlétszám/legeltetett terület nagysága) a gyepek aktuális ökológiai állapotát figyelembe véve végzendő. A kaszálására és legeltetésére vonatkozó előírások hatására természetesebb fajdiverzitás alakulhat ki. Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok A zavart, alacsony természeti értéket képviselő, nagyobb kiterjedésű száraz gyepeknél megfontolandó a tatárjuharos lösztölgyes kisebb foltjainak illetve a társulás fajainak szoliter vagy egy-két példányos telepítése. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A terület földutjainak karbantartásával megakadályozhatók az útelhagyásos gyepkárosítások. (7) Kezelési javaslatok indoklása Egyes löszgyepek alulhasznosítása miatt cserjésedésük megakadályozásához beavatkozó kezelések (cserje-írtás) szükségesek. A megfelelő kaszálási rend (talajállapot-vízháztartás helyzete szerint időben fokozatos, térben mozaikos) kialakítása a természetszerűbb gyepek fenntartáshoz, a degradáltabbak állapotának javításához szükséges. A kaszálására és legeltetésére vonatkozó előírások hatására természetesebb fajdiverzitás alakulhat ki.
KE-7 kezelési egység (1) Meghatározása: Keményfaligetek valamint őshonos fafajú pionír és/vagy jellegtelen, spontán vagy telepített erdőfoltok, facsoportok (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: J6, RA, I5 (RC), M2, RB • Natura 2000 élőhelyek: 91E0 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások 26
b) Önkéntesen vállalható előírások • Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása. (E04) • Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) • Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. (E06) • Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) • A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) • A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó, kopár) történő lehatárolása, szükség esetén az erdőrészlet megosztásával. (E11) • A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. (E12) • Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során, a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) • Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. (E17) • A ritka fajhoz tartozó, vagy odvas, vagy böhöncös, vagy idős, vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. (E18) • Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok teljes körű kímélete. (E19) • Fokozottan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatározott) körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása. (E20) • Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). (E25) • Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. (E26) • Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos faés cserjefajok egyedszámának minimális szintre szorítása, illetve lehetőség szerinti teljes eltávolítása. (E29) • A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fafajok eltávolítása. (E30) • Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. (E36) • A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozás megállapítása. (E41) • Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. (E51) • Őshonos fafajú faállomány táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal történő felújítása. • Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása. (E57) • Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58) • Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. (E61) 27
• • • • • • •
Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. (E72) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. (E75) Az idegenhonos fa- és cserjefajok eltávolítása révén felnyíló erdő, vagy tisztás kialakítása. (E89) A területhasználat megváltoztatása. (E90) A terület további hasznosítása nem erdőgazdálkodási tevékenység keretében. (E91) Az adott erdőrészletben véghasználatot követően természetes felújítás. (E92) Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Mágocs-ér mentén több helyütt találhatók őshonos fajokból álló kisebb erdőfoltok, fasorok. Az ér ökológiai állapotára hatással lévő, jelentősebb erdőterület Nagy-Mágocsnál északkeleti irányból délkelet felé húzódva található. Ezek az erdők mintegy 6 kilométer hosszan kísérik, és egyben foglalják magukba a vízteret. A Mágocs-ér völgyében, egészen a mederig lehúzódó állományok jó részt a Károlyiak idejére visszanyúló vadászati célú kocsányos tölgyes telepítések regenerálódó, keményfás ligeterdő (J6) jelleggel illetve elenyésző arányban szárazabb alföldi zárt kocsányos tölgyes (L5) jellegű foltok is előfordulnak. Az ősmeder peremi sztyeprétekre telepített két kiligetesedő kocsányos tölgyes folt a regenerálódó, nyílt lösztölgyesek (M2) degradáltabb változatába sorolhatók. Az telepített erdők zöme a tájban lévő lágyszárú propagulumforrás hiánya miatt jellegtelen. Sokszor az elegy fafajok megválasztása, az elegyítés módja, az elegyarány sem megfelelő. A hullámtérbe eső erdők fenntartása, természetességük javítása csak az invázív fásszárúak kizárásával, illetve viszszaszorításukat biztosító erdőgazdálkodás/erdőkezelés bevezetésével lehetséges. Ennek hiányában várható a ligeterdő foltok cserje és másod- néha még első lombkorona szintjében is az idegenhonos fásszárúak degradáló hatásának erősödése. A természetközelinek mondható állományok vágáskorát javasolt emelni, a tisztítások/gyérítések/egyéb termelések során az özönfajokat a lehetséges legnagyobb mértékben vissza kell szorítani. A tarvágásos véghasználatok számát és területét minimalizálni vagy mellőzni szükséges. Hosszú távú cél a talaj és vízháztartási viszonyok szerint természet közeli puha- és keményfa ligeterdő foltok felnevelése. Ennek érdekében javasolt az őshonos fafajok magszórásra képes idős egyedeit – üzemtervezett erdőben és azon kívül is – mind az erdőgazdálkodás, mind egyéb kezelés során kímélni a genetikai állomány átmentése miatt. Vágásterületeken hangsúlyos az invázívoktól mentesített hagyásfa-csoportok meghagyása. Kikerülhetetlen tarvágásos véghasználat esetén a természetközeli foltok helyi génkészletének megőrzése érdekében minden esetben vizsgálandó, hogy a letermelt állományok tuskósarjról való – legalább részterületes (pl. szegélyeket érintő) felújítása megvalósítható-e (elszórtan álló egyedek esetében is). Tájidegen fajjal felújítás ne történjen. Az őshonos fajokkal történő felújítások és/vagy erdősítések során javasolt elegyes állományok létrehozása. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A természetes erdősülések segítése az idegenhonos fajok szelekciójával. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Lásd fentebb az élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatoknál! (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok 28
A fészkelő madárvilág, főként a gyepes élőhelyekhez kötődő ritka fajok (kékvércse, szalakóta) állományainak fenntartása érdekében javasolt szoliter fákon, facsoportokban, erdőfoltokban és erdősávok szegélyeiben költőládák, odúk kihelyezése. (7) Kezelési javaslatok indoklása Az élőhelyi felmérések alapján, a területen található őshonos fafajok alkotta erdőfoltok zöme szerkezetében és fajösszetételében csak részben mondható természetszerűnek. Állapotuk fenntartása és javítása természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő erdőgazdálkodással lehetséges. A gyep-erdő mozaikok arányainak optimalizálása, a természetes élőhely- és fajdiverzitást jelentősen növelheti. Az erdészeti munkák, fahasználatok szabályozása az erdő, mint élőhely KE-8 kezelési egység (1) Meghatározása: Őshonos fafajok nemesített és klónozott változatai valamint idegenhonos fásszárúak telepített és spontán állományai (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: P2c, RD, S1, S2, S6, S7 •
Natura 2000 élőhelyek: -
(3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások • Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása. (E04) • Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) • Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. (E06) • Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) • A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) • A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó, kopár) történő lehatárolása, szükség esetén az erdőrészlet megosztásával. (E11) • A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. (E12) • Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során, a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) • Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok teljes körű kímélete. (E19)
29
•
•
Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). (E25) Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. (E26) A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fafajok eltávolítása. (E30) Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. (E51) Idegenhonos fafajú faállomány szerkezetátalakítása (E54) Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása. (E57) Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. (E69) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. (E75) Az idegenhonos fa- és cserjefajok eltávolítása révén felnyíló erdő, vagy tisztás kialakítása. (E89) A területhasználat megváltoztatása. (E90)
•
A terület további hasznosítása nem erdőgazdálkodási tevékenység keretében. (E91)
•
Élőhely-rekonstrukció. (GY119)
• • • • • • • • •
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Sajnos az őshonos fajokból álló erdőfoltoknál nagyobb számban és kiterjedésben találhatók nemes nyarasok valamint idegenhonos fásszárúak (amerikai kőris, fehér akác, ezüstfa és gyalogakác) telepített és spontán állományai a Natura 2000 területen. Idegenhonos állományok hosszú távú fenntartása, már propagulum termelésük okán sem javasolt, esetleges ültetésük pedig kerülendő. Rövidtávon elérendő a kezelési egységbe tartozó erdők szerkezetének és fajkészletének természetszerűbbé alakítása. Hosszú távú cél a talaj és vízháztartási viszonyoknak figyelembevételével a tájra jellemző potenciális természetes erdő típusok foltjainak felnevelése. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyeperdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A természetes erdőfoltok alatt, a kiszáradó nádasokban és gyepekben terjedő gyalogakác visszaszorítása célzott beavatkozásokkal, utóbbinál megtelepedését pedig a hasznosítás (kaszálás, legeltetés) rendszerességével lehet megakadályozni. Javasolt továbbá a mederig húzódó erdők esetében a partszegélyt benövő illetve a vízbe borult idegenhonos fásszárúak eltávolításával a parti sáv részleges felnyitása.
(2) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Lásd az élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatoknál! (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok 30
Az erdők átalakításáig a fészkelő madárvilág, főként a gyepes élőhelyekhez kötődő ritka fajok (kékvércse, szalakóta) állományainak fenntartása érdekében javasolt szoliter fákon, facsoportokban, erdőfoltokban és erdősávok szegélyeiben költőládák, odúk kihelyezése. (7) Kezelési javaslatok indoklása Az élőhelyi felmérések alapján, a nemesített és idegenhonos állományú erdőfoltok aránya nagyobb, mint az őshonosoké. Ezeknek a tájra jellemző erdőtípusokká történő átalakítása, a természetszerű erdőfoltok nagyságának és számának növelése, a gyep-erdő mozaikok arányainak javítása a természetes élőhely- és fajdiverzitást jelentősen növelheti. Az erdészeti munkák, fahasználatok szabályozása az erdő, mint élőhely folyamatos fennmaradását segíti. A szántók a Natura 2000 terület határát jelentő szegélyeinek erdősítése, cserjésítése nem csak élőhelyi előnyökkel jár, hanem növeli a külső területekről érkező káros hatásokkal szembeni védelmet. KE-9 kezelési egység (1) Meghatározása: Üde és gyepűrózsás-kökényes cserjések (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: P2a, P2b • Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírás • A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. (E69) • Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. (E72) • •
• •
A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. (GY32) Élőhelyrekonstrukció. (GY118)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Gyepű rózsa (Rosa canina) és kökény (Prunus spinosa) uralta összefüggő cserjések főként a Nagymágocstól keletre eső szakaszon találhatók. Jellemzően megindult bennük a spontán szukcesszionális erdősödés, részben a puhafa ligetek fajaival, de sajnos az idegenhonos fásszárúak (amerikai kőris, akác, 31
ezüstfa) jelenléte is meghatározó. Száraz gyepeken és kiszáradó nádasokban mindkét fent említett cserje faj valamint a fekete bodza (Sambucus nigra) kisebb csoportjai és szoliter példányai jelentőse mennyiségben fordulnak elő. A tájra jellemző egyéb cserje fajok (veresgyűrű som, kecskerágó, kányabangita stb.) ültetésével lehet színesíteni a cserjések fajkészletét. Ezen felül a cserjésekből kiinduló spontán szukcesszionális erdősödést segítendő az idegenhonos fásszárúak szelekciójával. A tájhonos fajokból álló cserjések és gyepek mozaikjainál vizsgálandó a két élőhely típus optimális aránya, s szükség szerint ennek elérésért a cserjések visszaszorítása, felnyitása vagy ültetése lehetséges. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Lásd az élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatoknál! (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása Az őshonos cserjések és gyepek mozaikjainál az arányok optimalizálásával, a tájidegen fajok visszaszorításával, tájjellemző cserjék ültetésével a természetes élőhely- és fajdiverzitás növelhető (pl. rovarok, maradak). KE-10 kezelési egység
• •
Meghatározása: Egyéves és évelő nagyüzemi szántóföldi kultúrák, vegyes kultúrájú kistáblás mozaikok, kisüzemi gyümölcsösök valamint fiatal parlagok és ugarok Érintettség vizsgálata • élőhelyek: T1, T2, T3, T6, T8, T10 •
Natura 2000 élőhelyek: -
• (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások • Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. (SZ04) • Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. (SZ07) • A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. (SZ09) •
Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. (SZ10) 32
• • • • • • • • • • • • • • • • •
Egyéb szerves hulladék (szár, levél, cefre): cefre mésszel keverve talajjavítás céljából csak engedéllyel helyezhető ki. (SZ12) A parcella szélein legalább 3 méter széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. (SZ14) Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása. (SZ19) Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. (SZ20) Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. (SZ21) Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. (SZ24) Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. (SZ34) Tápanyag utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. (Sz37) Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. (SZ49) Szántó vizes élőhellyé alakítása, spontán gyepesedéssel. (SZ51) Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. (SZ52) Szántó füves élőhellyé alakítása, spontán felhagyással. (SZ53) Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. (SZ55) Mezőgazdasági földterület első erdősítése. (SZ56) Telepítés előtt, valamint a program teljes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya alkalmazása tilos (SZ62) A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes pásztoroló legeltetés szükséges. (SZ64) A vetést követő egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására (SZ65)
•
Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. (SZ67)
•
A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. (SZ68)
•
Őshonos fajokból álló fasorok, facsoportok, szoliter fák, cserjefoltok telepítése. (SZ74)
(4)Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A szántók aránya viszonylag magas a területen. Egy részük a Natura 2000 terület határzónájában történt elszántásnak tekinthető. Ezeknél vizsgálni kell az eredeti állapot helyreállításának lehetőségét illetve a legértékesebb élőhelyeket kísérők esetében gazdálkodási védőzóna kialakítására lenne szükség. Az ó-medrekhez kapcsolódó háti területek szántóinál hosszútávon a meglévő szántók rekonstrukciós program keretében történő visszagyepesítése (felhagyás, spontán gyepesedés és gyepesítés) és/vagy erdősítése támogatandó célkitűzés. Addig is környezetkímélő, lehetőleg tájfajták vetésével végzett növénytermesztés a rövid és középtávú cél Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok 33
A szántóterületek talaj és vízháztartás viszonyainak megfelelő, a tájra jellemző természetes erdőtípus egy-egy foltját érdemes telepíteni, gyepekkel mozaikosan. Mind élőhely-fejlesztési, mind pedig élőhelyvédelmi szempontból javasolt a művelt szántók Natura 2000 terület határvonalát jelentő szegélyeinek tájhonos fajokkal történő erdősítése, cserjésítése. Ugyan ilyen célból javasolt az esetlegesen elszántott természeti területrészek szegélyerdőként történő helyreállítása. (5) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési, fenntartási javaslatok a kezelési egységre vonatkozóan nem merülnek fel. (6) Kezelési javaslatok indoklása A Natura 2000 területen található szántó területeken, rövidtávon természetkímélő gazdálkodási technológiák bevezetése, tájfajták ültetése és hosszútávon a parcellák erdősítése vagy gyepesítése javasolt. A Mágocs-ér sérülékeny ökofolyosóként működő hullámterét azonban jelentősen a kísérő területeken folyó nagytáblás intenzív gazdálkodás. Ezért ezeknél természetkímélő gazdálkodási zóna kijelölése megfontolandó. A működő szántóknak a Natura 2000 terület határát jelentő szegélyeinek erdősítése, cserjésítése nem csak élőhelyi előnyökkel jár, hanem növeli a külső területekről érkező káros hatásokkal szembeni védelmet. Az esetlegesen elszántott természeti területrészek szegélyerdőkénti történő helyreállítása is ugyanezt a célt szolgálhatja. KE-11 kezelési egység (1) Meghatározása: Telephelyek, tanyák, családi gazdaságok, utak (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: U10, U11 •
Natura 2000 élőhelyek: -
(3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások • Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) • Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) • Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. (GY108) • A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) • Élőhelyrekonstrukció. (GY118) (4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A kezelési egységbe a földutak, a csatorna-átjárók és a vízszabályzó műtárgyak (zsilip) tartoznak. A lakott tanyák kis száma kedvezőtlen, mert ez a gyepes élőhelyek fenntartásához szükséges extenzív 34
gazdálkodás megszűntét jelzi. A Natura 2000 területen belül tallható mezőgazdasági és egyéb célú telephelyek esetében vizsgálni szükséges azok környezeti hatásait, kiemelten a vizes élőhelyekre nézve. Az átjárók, műtárgyak nagy részét a vízügyi szerv karbantartja, egyéb kezelést nem igényelnek. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Az ingatlan nyilvántartásba vett földutak esetében fontos azok folyamatos karbantartása, hogy az útelhagyásos gyepkárok megakadályozhatók legyenek. (7) Kezelési javaslatok indoklásak. A kezelési egységbe tartozó utak, átjárók, műtárgyak nagy része karbantartott ezért egyéb kezelést nem igényelnek. A Natura 2000 területet érő káros hatások csökkentése és kizárása fontos feladat. A kezelési egységbe tartozó telephelyek potenciális és aktuális hatásait a hatályos környezetvédelmi és birtokügyi szabályozás alapján jelentősen lehet csökkenteni.
3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az élőhely-rekonstrukciós, fejlesztési lehetőségek előírásszerűen a kezelési egységekben (KE), a 3.2.1. fejezeten belül bedolgozva jelennek meg az önkéntesen vállalható kezelési előírások között.
3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Az egyes fajokkal kapcsolatosan a fajvédelmi intézkedések élőhelykezelési jellegűek, így beépültek a kezelési egységekre megfogalmazott javaslatok közé. A jelölőnek javasolt szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) állományának fennmaradása érdekében továbbá vizsgálni kell a műtárgyak mellett tájba illesztett, természetszerű hallépcsők, halcsatornák kialakításának lehetőségét.
3.2.4. Kutatás, monitorozás Élőhelyek: A tervezés alapját jelentő élőhelytérképezés 2014 folyamán készült el. A jövőbeni kutatások célja a területen előforduló, illetve potenciálisan megjelenő közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok állományváltozásának követése. A közösségi jelentőségű élőhelyek kiterjedésének monitorozására javasoljuk az NBmR protokoll szerinti élőhelytérképezés elvégzését 5 évente. A jelölőnek javasolt szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) esetében a litorális zónában nappali időszakban elektromos halászgéppel végzett adatgyűjtés, legalább két eltérő aszpektusban. A területen jelölő mocsári teknős (Emys orbicularis) monitorozását az NbmR protokoll alapján kell monitorozni. A vidra (Lutra lutra) monitorozásának ismétlése indokolt 5 évente, a vizsgált, életnyomok szempontjából potenciális jelölőhelyek újbóli ellenőrzése jelezheti a faj állománytendenciáját a területen.
35
3.2.5. Mellékletek
3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi hátér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1.1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer A területen folyó gazdálkodást érintő, kifejezetten területalapú agrártámogatások közül a fontosabbak, amelyeknek természetvédelmi, illetve természetkímélő gazdálkodást befolyásoló vonzatai vannak: Fontosabb szántóföldi és gyepgazdálkodási, illetve kapcsolódó támogatások: • egységes területalapú támogatás (SAPS), területhez kötött támogatási összegekkel • agrár-környezetgazdálkodási támogatások (időszak: 2009-2014, 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet és kapcsolódó rendeletei); • nem termelő beruházások támogatása (időszak: 2009-2014, 33/2008. (III.27.) FVM rendelet) • Natura 2000 gyepterületek kompenzációs kifizetése (269/2007 /X. 18./ Kormányrendelet, 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet) • előzőekhez kapcsolódó Kölcsönös Megfeleltetés rendszere, a két kötelezően betartandó egységével: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) és a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási követelmények (JFGK); ezeknek általánosan betartandó környezetvédelmi, illetve madárés élőhelyvédelmi előírásai alap szinten segítik a mezőgazdaságilag hasznosított területekhez kötődő jelölő élőhelyek és fajok megőrzését. Fontosabb erdőgazdálkodási támogatások: • 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól • 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól • 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről • 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
36
•
41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer A jelenlegi, területalapú agrártámogatásokhoz kapcsolódó és kötelezően betartandó elvárásokat tartalmazó HMKÁ és JFGK rendszer további folytatása várható, amivel mint alapszintű általános előírásokkal továbbra is számolni kell. Ezeket fogja kiegészíteni a SAPS-hoz (EMVA I. pillér) kapcsolódó „zöld komponens”, amely szintén kötelezően alkalmazandó lesz (monokultúra csökkentése, gyepek megőrzése és várhatóan a gazdálkodó területének 5%-án ökológiai célterület kialakítása). Bár ezek az elvárások a tényleges hazai bevezetésig még „puhulhatnak”. Előbbi 3 előírás-csomag összességében egy alapszintű és horizontális hatású elvárás-rendszert alkotnak, alapvetően kedvező hatásúak a környezet- és természetvédelem szempontjából, elsősorban a területek állapotának megőrzését segítik, további romlásukat megelőzik vagy legalább lassítják. Jelen Natura 2000 fenntartási terveknek kiemelt szerepe lehet a következő Európai Uniós tervezési időszakhoz kapcsolódó hazai „Vidékfejlesztési Program 2014-2020” természeti értékek szempontjából minél kedvezőbb megvalósításában. Elsősorban a program végrehajtási rendeleteibe beépülve, azokba való kapcsolódási pontjainak előrelátó kidolgozásával, hogy miként tud egymásra épülni és illeszkedni az agrár-környezetgazdálkodási, Natura 2000 és egyéb releváns intézkedésekkel és azok konkrét műveleteivel. Ezek között már sok rekonstrukciós, illetve élőhelyfejlesztési célú elem is található. Az EMVA II. pilléréhez kapcsolódó, 2014-2020 időszakra szóló Vidékfejlesztési Program tervezési dokumentuma alapján a következő (jellemzően területalapú) alintézkedések és műveleteik lehetnek közvetlenül kedvező hatással a terület természeti értékeinek megőrzése és főként az élőhelyek fejlesztése szempontjából, így ezek minél korábbi, teljesebb és szélesebb körű megvalósulása kívánatos a terület természeti értékeinek szempontjából: Nem termelő beruházások támogatása mezőgazdasági területeken: • Madárvédelmi célú eszközbeszerzések (madárbarát kaszáláshoz vadriasztó lánc beszerzése, madárvédelmi berendezések beszerzése /jellemzőn fészekodúk/) • Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások (inváziós növényfajok visszaszorítása gyepterületeken, tartós zöldugar létesítése szántóterületeken, gyeptelepítés, sövény telepítése mezőgazdasági táblák szegélyein) • Vízgazdálkodási beruházások (területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények kialakítása, partmenti pufferzóna kialakítása) Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása • Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása – horizontális (gyepgazdálkodásos extenzív állattartás fás területen, mezővédő fásítás kialakítása) Erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások
37
• Az erdei ökoszisztémák környezeti értékének növelését célzó beruházások – horizontális és innovációs (ökológiai célú erdőszerkezet átalakítás őshonos fajokkal, mikroélőhelyek kialakítása és fenntartása) Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések • Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (szántó, gyep, ültetvény, vizes élőhely, nádas; külön vízvédelmi célú szántóterületek /nitrát, erózió, belvíz, aszály, partmenti sáv/, természetkímélő gazdálkodási módszerek kiemelt földrajzi zónákban: Magas Természeti Értékű Területek, Natura 2000 területek és Víz Keretirányelv területek, választható előírásokból gazdálkodónként irányítottan/segítséggel összeállított vállalási csomagok, előírások eltérő környezeti hatása alapján súlyozva azok kifizetési értékét, belépő-alap-választható szintezettséggel, alkalmazkodó pontozási rendszerrel) Ökológiai gazdálkodás támogatása • Ökológiai gazdálkodás (környezetkímélő gazdálkodás) Kompenzációs kifizetések Natura 2000 gyepterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) Kompenzációs kifizetések Natura 2000 erdőterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) Kompenzációs kifizetések vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területeken • Víz Keretirányelvhez kapcsolódó kompenzációs kifizetések (erózió- és belvíz érzékeny területek, partmenti puffersáv) Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken (jelenlegi KAT folytatása új lehatárolással: gyepek megőrzése és takarmánytermő kultúrák támogatása) Erdő-környezetvédelmi kifizetések (jelenlegi rendszeren alapuló: ápolás, felújítás, véghasználat) Környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések, ideértve a hatékony vízgazdálkodást, a megújuló energia alkalmazását és a mezőgazdasági tájkép megőrzését • Együttműködésben megvalósuló fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, terület- és tájhasználat váltás ösztönzése és megvalósítása (térségi szintű, komplex tájhasználati mintaprojektek) Erdőterületek tulajdonosváltása: A Natura 2000 hálózatba tartozó erdőterületek esetében célszerű lehet kidolgozni egy olyan pályázati/finanszírozási rendszert, amely a későbbiekben irányítottan támogatja a nemzeti park igazgatóságok erdőterületeket érintő tulajdonszerzését, területvásárlásait – kibővítve a jelenleg eseti költségvetési forrásokat. A magángazdálkodók számára a Natura 2000 előírások betartása sok esetben vállalhatatlan teher, amit jelenleg nem kompenzál megfelelő mértékben semmilyen támogatás (pl. letermelt akác állomány után őshonos fafajokból álló erdő létrehozása alföldi körülmények között). Ezen gazdálkodók valószínűleg értékesítenék az erdőtulajdonukat az állam (nemzeti park igazgatóság) részére.
38
Ez azonban csak akkor jelenthet kedvező és tartós megoldást, ha a nemzeti park igazgatóság elegendő erőforrással (szakember, költségkeret) rendelkezik az így megnövekvő erdőterületeinek szakmailag (erdészeti és természetvédelmi szempontból egyaránt) megfelelő kezeléséhez. Ha a tulajdonos nem kívánja eladni a tulajdonát, akkor a módosított normatív területalapú támogatási rendszer lefedheti az igényeket, a támogatás mértékének átgondolása-újraszámítása mellett. Szaktanácsadás: Kiemelten fontos lenne a természetkímélő gazdálkodási módszerek ismereteinek szaktanácsadókon keresztüli eljuttatása a gazdálkodókhoz, egyrészt a helyi természetvédelmi szakemberek bevonásával, másrészt a jelenlegi tanácsadói állomány felkészítésével. A mostani agrár-szaktanácsadási rendszert mindenképp bővíteni kellene specializált, célzottan a Natura 2000 és Magas Természeti Értékű Területeken tevékenykedő szaktanácsadók egyedi hálózatával, amely természetesen integrálódna a rendszerbe, annak a koordinálásával működhetne. Ezen szaktanácsadók kiválasztásában, felkészítésében és rendszeres magas szintű képzésében illetve szakmai háttéranyagokkal történő ellátásában részt kellene vennie az összes nemzeti park igazgatóságnak, a természetvédelmi tudásbázisoknak és kutatóhelyeknek (pl. MTA Ökológiai Kutatóközpont, egyetemi tanszékek), és a gyakorlati gazdálkodást is folytató természetvédelmi civil szervezeteknek. Ezen feladatokra pl. támogatott innovációs projekteket is lehetne fejleszteni a 2014-2020 Vidékfejlesztési Programon belül, vagy a KEHOP-on belül mint konstrukciót megjeleníteni és pályázati forrást nyújtani rá. A szaktanácsadáshoz kapcsolódva fontos szerepe lehet a bemutató üzemeknek, amennyiben sikerül elegendő számú, példamutató természetkímélő gazdálkodást folytató nyitott gazdaságot bevonni a hálózatba, szerencsés esetben földrajzilag is lefedve a fontosabb élőhelytípusokat, tájegységeket. A nemzeti park igazgatóságok gazdálkodást folytató egységei az eddigiekhez hasonlóan ebben is úttörő szerepet vállalhatnak. Ezen Natura 2000 fenntartási tervek előzőeket is segíthetik, pl. a területi szaktanácsadók felkészítését és terepi tanácsadói munkájukat, az agrártámogatási/vidékfejlesztési programokban résztvevő gazdálkodók felkészítését és ellenőrzéseit.
3.3.2. Pályázatok A területet érintően jelenleg és jövőben várhatóan elérhető fontosabb hazai, illetve Európai Uniós pályázati források: Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP): Európai Uniós és hazai társfinanszírozású pályázati forrás, egyes konstrukcióiban kifejezetten célzott élőhely-rekonstrukciót és élőhelyfejlesztési beruházásokat támogat, önrész mentes kedvezményezettként jellemzően nemzeti park igazgatóságokkal, általában kisebb és közepes területnagyság és beruházási érték esetében. Az új EU-s tervezési időszakban (2014-2020) Környezeti és Energiahatékonysági Program (KEHOP) néven folytatódik.
39
LIFE + Nature: Európai Uniós és hazai társfinanszírozású, valamint önrészes hozzájárulású, kifejezetten természetvédelmi célú, Natura 2000 rendszerrel (élőhelyekkel vagy jelölő fajokkal) összefüggő komplex fejlesztéseket támogató pályázati forrás, jellemzően komplex vagy nagyobb kiterjedésű, hosszabb távú, illetve határon átnyúló projekteket támogat. Rendszeresen, évente hirdetik meg. LIFE + Environment: Európai Uniós és hazai társfinanszírozású, valamint önrészes hozzájárulású, kifejezetten környezetvédelmi célú, Natura 2000 rendszerrel (élőhelyekkel vagy jelölő fajokkal) összefüggő komplex fejlesztéseket támogató pályázati forrás, jellemzően komplex vagy nagyobb kiterjedésű, hosszabb távú, illetve határon átnyúló projekteket támogat. Rendszeresen, évente hirdetik meg.
3.3.3. Egyéb A tervezési területhez kapcsolódóan nincs egyéb javasolt eszköz a kezelési javaslatok megvalósításához.
3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök 3.4.1.1. Érintetek elektronikus levélben történő megkeresése és tájékoztatása A kommunikációs tervben meghatározott legfontosabb érintettekről a tervezési terület figyelembe vételével, célzott legyűjtéssel címlista került összeállításra. A megkeresett érintettek csoportjainak felsorolását a 3.4.2. Kommunikáció címzettjei című fejezet tartalmazza. A címlista alapján a legfontosabb érintettek első körben elektronikus levélben kaptak tájékoztatást a tervezés elindulásáról és céljáról, a tervezés résztvevőiről, a tervről történő tájékozódási és a bekapcsolódási, véleményezési lehetőségekről. Az elektronikus levél tartalmazta a fő tájékozódási és véleményezési lehetőségként megadott honlap címét és egy közvetlen véleményezési emailcímet, valamint mellékletként a tervezésről szóló tájékoztató dokumentumot is. Második körben a legfontosabb érintettek elektronikus levélben figyelemfelhívást és tájékoztatást kaptak a terület fenntartási tervével kapcsolatban megtartandó gazdafórumról, annak pontos helyszínéről és időpontjáról, felkérve a címzetteket a részvételre hogy véleményüket szóbeli formában is elmondhassák. A levél megerősítésként újból tartalmazta az egyéb, írásbeli véleményezési lehetőségek felsorolását is.
3.4.1.2. Honlap és email-cím A tervezés információi (tervezésről és tervezőkről tájékoztatás, terv megismerési és letöltési lehetősége) minden érdeklődő számára szabadon hozzáférhető módon, kifejezetten a fenntartási tervekkel kapcsolatos kommunikáció céljára kialakított www.respect.hu/natura weboldalon jelentek meg. Ezen a honlapon lehetőség van közvetlen hozzászólási felületen is írásbeli véleményeket, javaslatokat eljuttatni a tervezésben résztvevők felé. 40
A honlap hozzászólási felületét kiegészítően egy külön, kifejezetten a fenntartási terv véleményezésére létrehozott email-cím is rendelkezésre állt az érintettek számára, hogy írásbeli hozzászólásukkal, javaslatukkal részt vehessenek a tervezés folyamatában (
[email protected]).
3.4.1.3. Sajtóközlemény és hirdetés A tervezés megkezdéséről sajtóközlemény került kiadásra, főként a megyében érintett nyomtatott és elektronikus sajtóorgánumok részére. A sajtóközlemény röviden tartalmazott információkat a tervezés elindulásáról és céljáról, a tervezés résztvevőiről, a tervről történő tájékozódási és a bekapcsolódási, véleményezési lehetőségekről. A közlemény kiadását elsősorban internetes felületeken történő megjelenések követték. A tervezés lényegi szakaszában, a sajtóközlemény tartalmával fizetett hirdetés jelent meg a leginkább érintett Békés megyében egy nagy példányszámú ingyenes kétheti lapban, amely számos érintetthez eljut (Csabai Mérleg, 2014. június 19., 28.000 példány), valamint a tartalma a lap internetes oldalán is megjelent (www.csabaimerleg.hu, 2014. június 5.)
3.4.1.4. Jegyzőkönyvezet terepbejárás A tervezés lényegi szakaszában meg kívántuk ismerni a területen a legjelentősebb földhasználók ismereteit a témakörről, szükségleteit és elvárásait. E célból terepbejárással egybekötött helyszíni interjúkat végeztünk a legfontosabb területhasználókkal. A helyszíni interjúkhoz készült egy részletes kérdéssor (bővebben a 3.4.4. Kommunikációs melléklet című fejezetben), ami alapján minden fontos kérdés felmerült és a kapott válaszok írásban dokumentálásra kerültek. A terepbejárásokat, helyszíni interjúkat a kommunikációs tevékenységben részt vevő Körösök Völgye Natúrpark Egyesület helyi ismeretekkel rendelkező munkatársai bonyolították le 2014. június és július hónapban. Az elhangzottakról a helyszínen interjús jegyzőkönyv készült. A helyszíni személyes interjúk alanyait az érintettek elemzését követően választottuk ki: a jelentősebb földtulajdonosokat, a természetvédelmi őrök által javasolt vezető gazdálkodókat, a nagyobb hatással lévő területhasználókat, a szabályozó és hasznosító szervezetek kerestük meg. A kapott információk jól felhasználhatónak bizonyultak a szakmai tervezés során, főként a kezelési javaslatok megfogalmazásánál.
3.4.1.5. Gazdafórum A tervezési területet érintően a fenntartási tervvel kapcsolatban gazdafórum került megrendezésre 2014. augusztus elején. A gazdafórum az érintettek széles körében került meghirdetésre, amelyet a gazdálkodók esetében a területileg illetékes falugazdászokon és önkormányzatokon keresztüli tájékoztatás is megerősített. A fórum megfelelő lehetőség a terv szélesebb körű megismerésének és a kapcsolódó véleménynyilvánítás biztosítására. Az érintett gazdálkodók, érdeklődők, döntéshozó és felügyeleti szervek számára lehetőség nyílt a fenntartási terv részleteinek megismerésére, a tervezett intézkedések okainak és összefüggéseinek megértésére, illetve a szóbeli vélemények és javaslatok közvetlen 41
tervezők felé történő megfogalmazására. A fórumon a fenntartási tervről a tervező BioAqua Pro Kft. szakértői és megbízottjai, illetve a KMNPI munkatársai adtak tájékoztatást, illetve válaszoltak a kérdésekre és fogadták a hozzászólásokat, javaslatokat – amelyek írásos emlékeztetőben kerültek rögzítésre.
3.4.1.6. Önkormányzati közzététel A fenntartási terv önkormányzati közzététele a tervezési terület közigazgatási határok alapján érintett összes településének önkormányzatánál, az illetékes polgármesteri hivatalokban történt, lehetőség szerint kifüggesztés, helyi újságban vagy települési honlapon történő híradás útján.
3.4.2. A kommunikáció címzetjei A kommunikáció címzettjeit a támogatási rendelet, illetve a korábbi tervezési kommunikációs projektek tapasztalatai alapján a következőkben határoztuk meg. A fenntartási tervben előírtak végrehajtásában érintettek: o érintett földhasználók, gazdálkodók o érintett ingatlantulajdonosok, vagyonkezelők o területileg illetékes területi államigazgatási szervek o érintett önkormányzatok o érintett vízgazdálkodási társulatok o érintett vadgazdálkodási szervek o érintett vizeken a halászati jogok jogosultjai A fenntartási tervezés eredményeit felhasználó szakmai szervezetek: o területileg illetékes falugazdászok és agrár szaktanácsadók o területileg illetékes agrárgazdasági kamara, gazdálkodói szakmai szövetségek és más gazdálkodói érdekképviseleti szervek az érintett ágazatokban o térségi szakterületi, környezetvédelmi és természetvédelmi társadalmi szervezetek o területileg illetékes területi államigazgatási szervek Az önkormányzatok, államigazgatási szervek, a területen működő civil és érdekképviseleti szervek elérhetőségei gyűjtés alapján rendelkezésre álltak. A területen érintett földtulajdonosok és vagyonkezelők megkeresése érdekében átnéztük a legfrissebb földhivatali adatokat. A földhivatali adatbázis másrészt segített a legfontosabb, meghatározó véleménnyel rendelkező nagyobb gazdálkodók kiválasztásában is, amelyhez javaslataikkal segítséget nyújtottak a helyi terepi ismeretekkel rendelkező területileg illetékes KMNPI természetvédelmi őrök is. A tájékoztató elektronikus leveleket a következő, a tervezési területen érintett célcsoportok kapták meg:
42
o közigazgatási határukkal érintett települési önkormányzatok (polgármesteri hivatalok: polgármester, jegyző) o megyei főfalugazdász és az érintett településeken illetékes falugazdászok; rajtuk keresztül a települések gazdálkodói, földhasználói o a tervezési területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek o érintett Vízgazdálkodási Társulatok o Dél-Alföldi Erdészeti Zrt. (DALERD) o megyei Horgász Egyesületek Szövetsége o Országos Magyar Vadászkamara megyei Területi Szervezete o Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete o érintett LEADER Helyi Akciócsoportok o Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megyei referense Jegyzőkönyvezett terepbejárások, interjúk célcsoportjai: Személyes megkeresésre, jegyzőkönyvezett terepbejárásra a jelentősebb nagyságú területen gazdálkodó, meghatározó területhasználók (akik legtöbb esetben földtulajdonosok is), a területi természetvédelmi őrök javaslataival megerősített helyi gazdálkodók esetében került sor. A listát érintett Vízügyi Igazgatóságokkal és Vízgazdálkodási Társulatokkal, ágazati érdekképviseletekkel (Agrárgazdasági Kamara, Vadászkamara), területeket hasznosító szakmai szervezettel (Horgász Szövetség) és erdészettel (DALERD) egészítettük ki.
3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A területi kezelő szervek közül a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a tervezésben Együttműködő félként vesz részt. A további területi hatósági és vagyonkezelő szerveknek a tervezés elindulásáról, a tervek elérhetőségét és a véleményezési lehetőséget tartalmazó, illetve a gazdafórumokról szóló tájékoztató elektronikus levél szintén kiküldésre került: o Tiszántúli/Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség o Nemzeti Környezetügyi Intézet Körös-vidéki/Alsó-Tisza-vidéki Kirendeltség o Körös-vidéki/Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság o Békés/Csongrád Megyei Kormányhivatal o Békés/Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága o Békés/Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága o Békés/Csongrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága o Békés/Csongrád Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága o Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Békés/Csongrád Megyei Kirendeltsége 43
o Magyar Államkincstár Békés/Csongrád Megyei Igazgatóság o Békés/Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
3.4.4. Kommunikációs melléklet A területhasználókkal közös terepbejárások jegyzőkönyvezett helyszíni interjúinak levezetéséhez használt kérdéssor: 1. Gazdálkodással kapcsolatos adatok – mekkora, milyen jellegű területen, mióta, milyen gazdálkodást folytat? Ha tart állatot állatfajta, állatlétszám, stb. 2. Mondja el saját szavaival, hogy mit tud a Natura 2000-ről? Mit tud a programról és célkitűzéseiről? Mikor és honnan/kitől hallott róla először? Van-e tudomása a környékben más Natura 2000 területekről? 3. Tudja-e, hogy miért jelölték ki Natura 2000 területnek az Ön által művelt földterületet? (Ha igen, akkor ismeri-e a Natura 2000/természetvédelem szempontjából fontos növény- és állatfajokat vagy élőhelyeket – meg tud-e nevezni néhányat?) 4. Milyen tájékoztatásban volt eddig része a Natura 2000 támogatások, előírások kapcsán? Kiktől? Ha szükséges, honnan informálódik természetvédelmi, Natura 2000-t érintő kérdésekről? 5. Elégedett-e az ezen a téren nyújtott tájékoztatással, értesül-e folyamatosan az ezzel kapcsolatos eseményekről, változásokról, friss információkról? 6. Amennyiben nem vagy csak részben elégedett, Ön szerint hogyan lehetne javítani a kommunikáció hatásfokán? 7. Honnan értesül a változásokról és melyik a leghasznosabb kommunikációs csatorna? 8. Igényelt-e gyepterületére Natura 2000 kompenzációs támogatást? (Ha nem, mi ennek az oka?) (Ha igen, arányban áll-e a támogatás összege a betartandó előírásokkal?) 9. Igényelt-e az erdőterületére Natura 2000 kompenzációs támogatást? (Ha nem, mi ennek az oka?) (Ha igen, arányban áll-e a támogatás összege a betartandó előírásokkal?) 10. Ha erdőterülete van, kerültek-e be új előírások a területre vonatkozó erdőtervbe a Natura 2000 kijelölésnek köszönhetően? 11. Ha kerültek be új előírások az erdőtervbe, okoz-e valamilyen nehézséget vagy hátrányt a betartásuk? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 12. Ha igényelt Natura 2000 kompenzációs támogatást, mik a tapasztalatai az eddigi kifizetési rendszerrel kapcsolatban? Milyen konkrét változtatásokat javasolna? 13. Származott-e bármiféle hátránya a Natura 2000 kihirdetése miatt? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 14. Származott-e bármiféle előnye (a kompenzációs támogatáson kívül!) a Natura 2000 kihirdetése miatt? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 15. Részesült-e bármely földhasználati előírás elmulasztása miatt szankcióban? (Ha igen, melyik előírás miatt és miért?) 16. Vannak-e módosítási javaslatai a Natura 2000 előírásokkal vagy azok betartásának ellenőrzésével kapcsolatban? 17. Részt vesz-e bármilyen agrár-környezetgazdálkodási (AKG), vagy erdő-környezetvédelmi (EKV) célprogramban? Ha igen, melyikben/melyekben, mekkora területekkel? Ha nem, tervezi-e, hogy ha lehetőség nyílik rá, belép? 18. Részt vesz-e bármilyen agrár-környezetgazdálkodási (AKG), vagy erdő-környezetvédelmi (EKV) célprogramban? Ha igen, melyikben/melyekben, mekkora területekkel? Ha nem, tervezi-e, hogy ha lehetőség nyílik rá, belép? 19. Mik a tapasztalatai ezekről a célprogramokról pl. az alábbi szempontok szerint: a program céljainak egyértelműsége, az előírások érthetősége, betarthatósága, a kifizetés ütemezése, a program hatékonysága (célok megvalósulása)? 20. Kifejezetten természetvédelmi szempontból milyen földhasználatot érintő változtatásokat javasolna vagy vállalna önkéntesen a gazdálkodásában?
44
21. Mi a 3 legnagyobb gazdálkodással összefüggő problémája? (A Natura 2000-től függetlenül) 22. Tervez-e fejlesztést a gazdálkodásában a következő 3-5 évben, és ha igen, milyen jellegűt? 23. Ha az anyagiak nem korlátoznák, milyen fejlesztéseket gondolna fontosnak, értelmesnek? 24. Tervez-e művelési ág váltást a következő 3-5 évben? (Ha igen, milyen váltást: gyepfeltörést, gyeptelepítést, erdőtelepítést, vizes élőhely kialakítást; illetve kiegészítésként mezővédő erdősávot, füves mezsgyét, stb.) 25. Vesz-e igénybe szaktanácsadást a gazdálkodása során? (Ha igen, melyik szervezettől veszi igénybe?) 26. Kap-e elegendő szaktanácsot Natura 2000 illetve természetkímélő gazdálkodás témakörben? (Ha igen, melyik szervezettől veszi igénybe?) 27. Véleménye szerint megfelelően szolgálják a természeti értékek védelmét az ismert előírások? Ha nem, milyen módosításokat javasolna? 28. Amióta a területen él/gazdálkodik milyen változásokat tapasztalt a környezetben, tájban? Hogyan változott a tájhasználat, az élővilág? Voltak-e ebben kiemelkedő környezeti események (nagy víz, nagy aszály, stb.)? Mik lehetnek a változások hátterében?
45
