K A RDOS " I Z RAE LB EN
A
Luxo,
káv~házban
A
G.
GYÖ RGY
NEVEM
láttam dó",ö,. amiko, ka·
maszként beültem oda barátnőimmel, fiúimmal a "világot megváltani", vagy hajnali bablevest enni. Ha ott volt, nem tudtam másra figyelni. Többnyire nagy társaság vette körül, és mindenki őt figyelte. S asztala a legzordabb időben is hangos volt a nevetéstől. Személyesen 1994-ben ismertem meg, amikor a Magyar Televízió rendezőjeként egy kis forgatócsoporttal elkísérhettem Izraelbe, ahová ő másodszor indult el. A tel-Avivi repülőtér betonján könnyeivel küszködve nézett körül: - Nem akarom, hogy valaki is észrevegye a felindultságomat, pedig már nyelni is alig tudok az izgalomtól. Éppen ötven éve, hogy megérkeztem Palesztinába, és negyvenhárom, hogy elhagytam Izraelt. Negyvennégy nyarán indítottak el a bori rézbányákból a németországi haláltáborok felé, de nekünk szerencsénk volt. Az erőltetett menet második napján felszabadítottak a partizánok. Négy hónap múlva, hosszú bolyongás után Bulgárián, Isztambulon és Bejrúton át érkeztem Haifába. Azt hittem, számomra véget értek a harcok, nem sejtettem, hogy még előttem áll egy újabb háború. Amikor hazajöttem, 51 végén, mint Cvi Kardos, sokáig héberül álmodtam. De csak tizenöt év múlva kezdtem írni az Avraharn Bogatir hét napja című regényt. Filmünk címe KardOd G. Gyikgy hét napja lett, valóban ennyi időt töltöttünk Izraelben. Cvi/Gyuri maradhatott volna. Nem akart. Nem tudom, miért, mint ahogyan arra sem kaptunk soha választ, miért nem akart oly sokáig visszamenni. Kívánságára első utunk Ber-Tuviába vezetett. Rinával - Bogatir lányával - megállt a régi ház hűlt helye előtt, és lelkesen kezdett magyarázni:
eV I
VOLT
- Emlékszem, az istálló mellett volt a tyúkóL .. Utáltam a tyúkszart .. . Mindig nekem kellett kiszedni a tyúktrágyát a tyúkok alól, és rettentően utáltam. Rina: Nem volt mit tenni. - Ez volt a legjobb trágya. A tehenek szülésénél is segédkeztem. Bogatirral együtt húztuk ki a kisborjakat, nem volt sok tehén, talán tíz-tizenkettő. Elég volt azokat naponta végigfejni. El sem tudtam volna máshogy képzelni az életet. Amikor hazamentem, az volt a furcsa. 51-ben. Rögtön egy építkezésen kezdtem dolgozni. Itt, Izraelben kitanultam a kőművességet is, ahol megszoktam, hogy egy percig nem állhat az ember. De Magyarországon mindenki állt, és nézett. Várták az anyagot, valamire mindig vártak. Én meg csináltam. Gyanakodva néztek rám, hogy ez valami akar lenni. Nem akartam én semmi lenni, csak nem voltam hozzászokva a magyar munkatempóhoz. Folyton dolgoztam, mint egy hülye. Itt dolgozni kellett, itt nem volt mese, nem volt megállás. Olyan jól dolgoztam, hogy engem, a rossz kádert két hónap után elküldtek a Magasépítő Technikumba esti iskolába, építésvezetői technikumba. Engem, az idegent, a gyanúsat. Könyveket írni sokkal könnyebb, mint dolgozni Ber-Tuviában. Könyveket még ész nélkül is lehet írni.
Jaffa, KariJOJ G. György nuiJoiJi/c napja - Itt is dolgoz tam Jaffán. Egy magyar mérnök feltalált egy villanymelegítőt. Olyan különleges samottal bélelte ki, ami sokáig tartotta ameleget.
KARDO S G " I ZRAELBEN
A
GYÖRGY
NEVEM
eV I
VOL T
Nem volt rá nagy szükség az itteni forróságban, de az angoloktól kapott valami kedvezményt, egy engedélyt, egy igazolványt, hogy ez a legjobb melegítő a világon. Itt, Jaffán bérelt ew kis üzemet, és én voltam az egyetlen munkása. üntöttem a savat, szitáltam a samottot, szóval mindent én csináltam. A műhely a Jaffa-Tel-Aviv országút jaffai oldalán állt egy arab gyár mellett és két bordélyház között. Ha akadt egy perc időm, beültem a bordélyházba egy kávéra. A lányok ott nem bérelhettek szobát, ezért rengeteg konflis állt előtte, és onnan lehetett elhajtatni a tett színhelyére. Találkoztam egy magyar prostituálttal is, egy munkácsi lánnyal, akit egy örmény sofőr csábított el, és ő is futtatta. Mindig ki kellett mennie a taxiállomásra megnézni az örmény sofőrt, hogy megjötte, elment-e. Teljesen otthonos voltam az arab lányok világában, úgy mozogtam közöttük, mintha oda születtem volna. Nekem viszont a gyár munkavezetőjének a felesége tetszett, de nem lehetett vele kikezdeni, csak jó mélyeket néztünk egymás szemébe. Fátyolt viselt, és csak a szemét láttam, így hát ma sem tudom, hogy nézett ki igazából, de olyan bokorba húzó szemeket meregetett rám, hogy halálosan odavoltam érte. Jaffához nagyon sok emlék fűz. Az első rémes volt. Mindjárt bevándorlásom első hónapjában történt. Szabadságra jöttem föl a kibuc ból. Egy magyar családnál kellett volna laknom, de nem találtam meg a házat, késő éjjelig bolyongtam. Találkoztam egy pacákkal, aki megkérdezte, kit keresek. Mondtam a címet, azt mondta, ő sem ismeri, keressük együtt. Ha nem találjuk meg, akkor aludjak nála. Elvitt egy Jabukabia nevű helységbe Jaffa szélére, ott leültünk egy kisvendéglőbe, az arabok vízipipát hordtak körbe. Én is jó mélyeket slukkoltam belőle, kicsit szédelegtem, de nagyon jól esett. Kávét ittunk, még egyszer hozták a vízipipát, akkor már nagyon szédelegtem, és amikor kimentünk a vendéglőből, megkérdezte, jó-e ez, mondtam hogy nagyon jó. Kérdeztem, miből csinálják, azt mondta valamiféle fűből. Akkor még nem tudtam, hogy az "észel" szó, a héber észel szó - a fű arab ul azt jelenti, hogy hasis. Fogalmam sem volt, hogy hasist szívtam, lebegtem, mint egy kis angyalka, és elindultunk Jaffa felé. Egyszer csak gyanakodni kezdtem. Megálltunk valahol, hallottam a tenger zúgását, és rettegni kezdtem. Nagyon szelíd pasas volt, elmesélte, hogy hat gyereke van, cipész a foglalkozása. Nem nyugtatott meg. Belém
KA RD OS " I Z RAELBEN
A
G . GY ÖR GY NEV E M
költözött ez az örült félelem, hiába magyarázta, hogy a hasis hatására minden gyönyörű. Jaffát olyannak láttam, mint New Yorkot, csillogottvillogott. Mire a tengerpartra kiértünk, kezdett múlni a hasis hatása, s mint ez köztudomású, halálfélelemmel is járhat. Kértem, hogy segítsen. Ne féljek, lehozza a feleségét és mind a hat gyerekét, és bebizonyítja, hogy tényleg itt lakik - mert én már ezt sem hittem. Akkor biztosan felmegyek hozzá aludni. Mondtam, hogy akkor igen. Erre ő elindult valamerre, én pedig mint az örült: neki a kihalt városnak. Valaki elkapta a karomat, azt hittem, menten meghalok. Egy beduin őr állított meg kedvesen, egy jaffai arab bankra vigyázott. Eligazított, hogy merre menjek, így elértem a Jaffa-TelAviv utat, beültem egy arab taxiba, kivitt valahova Tel-Avivba, ahol leültem egy padra, és ott töltöttem az időt reggelig. A hasis azóta sem vált a kedvencemmé.
GeJera,
KardOJ G. György barmMik napja Találkozás a harcostársakkal. - Már elkezdődtek a harcok az arabok és a zsidók között. Azokat a fiatalokat gyűjtötték össze, akik már szagoltak puskaport előző életükben is. Az Arab Liga katonái bekerítették a zsidó településeket és mi egy kommandóosztaggá alakultunk, amelyik felvette a harcot ellenük itt, délen. A csapat neve Bilu volt, ami a múlt század végén itt letelepedett pionírokra utalt. Amikor Németországban kiadták a Bogatirt, s közölt rólam egy cikket a Spiege4 egy képet is mellékeltek rólam a következő képaláírással: "A terrorista hazatért". Micsoda dalaink voltak. Mordehaj Sahor, az akkori kommandó tagja: Cvivel olyan jó barátok voltunk, hogy szavakkal ki sem lehet fejezni, megszólaini is alig tudok a meghatottságtól, hogy újra találkoztunk. Úgy viselkedtünk egymással, mintha mindenki itt született volna. Történt egy alkalommal, hogy felfedeztünk egy arab csoportot, amelyik lőszert szállított VadiIsrarától Basid faluba. Azt a feladatot kaptuk, hogy csapjunk le rájuk. A gederai rendőrség állomáshelye mellett tekergett az az ösvény, ahol néhány órát vártunk a hideg éjszakában. Vodkával melegítettük magunkat Cvivel. Kicsit el is szunyókáltunk. F elriadtunk, és hirtelen megpillantottunk egy arab csa-
eVI
VOLT .
KARDOS " I Z RAELB EN
A
G.
G YÖRC,Y
NEVEM
patot egy szamárral, a szamár hátán két hatalmas zsákot. Lőni kezdtünk, amire persze a rendőrség felől ránk világítottak egy reflektorral. A britek fénypászmájában megláttuk a lelőtt szamarat. A szamár kimúlt, az arabok elmenekültek. Nem tudtuk, mi legyen. A parancsnokunk azt mondta, két ember menjen, és hozza oda a két zsák lőszert, mert az akkor drága volt, míg az élet egyáltalán nem. Senki sem mozdult. Erre azt mondta a parancsnok: Moha és Cvi, ti mentek. Ha ezt fölidézem, azt kell gondolnom, hogy nem voltunk normálisak. Kimentünk a fénycsóvába, miközben az angolok lőttek ránk, de elmentünk, és hoztuk a gabonával teli zsákot, merthogy lőszer, az nem volt benne ... és reggel visszamentünk Gederára ... Avsalom Avi Nada: Gederai születésű vagyok. Cvit a Palmahból ismertem, ahol én mint irányító dolgoztam, Cvi pedig a Palmahtól érkezett egyedül Gederára. Nem volt családja, sokszor látogatott meg minket, szombatonként nálunk ebédelt, és anyámtól tanult történelmet. Esténként gyakran találkoztunk, de sokat hajtotta a lányokat ... !
S újra a iJab~ KardOJ G. György negyeiJi1c napja - A dal a korabeli folklór termése volt: az ifjú harcosok eredendő pimasz'ságával:
Elég volt fiúk, ne várjunk Jokat, Metéy'ük kb'rül az angolokat, A "pipit" utána J:ufrjuk be Jzépen homokka~ Menjünk az utcára J kiáltJuk teli torokkaL' Elég volt fiúk ne várjunk Jokat! Ez egy szép régi héber dal. Arról szól, hogy nyugalom és békesség jön a fáradozóra, és harmat hull a füvekre, alul a harmat, felül a hold, szálljon rád béke, te gyönyörű völgyem, J ezre él völgye, mi őrt állunk, és vigyázunk rád. Történet mindenhol van. Minden négyzetméterhez fűződik valamilyen emlékem. Gázáról sok történetem lenne, mert ott voltam a CIA börtönében - igaz, hogy rövid ideig, de ott tartottak. Letartóztattak, és bevittek. Ott volt a CIA egyik központja. Akkora épületben, amit le is írtam, hogy amikor az egyik kapu kinyílt, egy teljes beduin szakasz tevegelt ki a rendőrség épületéből. ..
C VI
V OLT .
Am.oJz Kman, KardOJ G. György ötöiJi1c napja Amosz Kenan író, szobrász, polihisztor a szó reneszánsz értelmében. Cvi és Amosz régi jó barátok, szinte egy teljes napot töltöttek együtt az Amosz lakása fölött lévő tetőteraszon, fűszernövé nyek és Amosz szobrai között. A. K: Emlékszel a helyre, amit úgy hívtak: Csehszlovákia? Itt, Izraelben van egy vicc erről: van cseh, van szlovák és a zsidó. Akár "belga". Nem is vicc: Jugoszlávia, Szarajevó . .. Háborúk mindig voltak és mindig lesznek. Béke mindig volt és mindig lesz. Ez minden korszak betegsége. K G. Gy.: Az angolok elfoglalták fél Skóciát, mégis ma együtt tudnak élni, skótok és angolok. A. K: Ha te olyan történelmi korról akarsz beszélni, amiről azt gondolod, boldog korszak volt, akkor, figyelmeztetlek arra, hogy csak azért képzeled, mert nem voltál ott, és nincsenek pontos följegyzések arról, hogyan éltek az akkori emberek. A zsidók szenvedtek, az egyiptomiak, a görögök szenvedtek. Csak a rómaiak nem szenvedtek. Mi nem tudhatj uk, mi lett volna a megoldás a múltra, de tudnunk kell, mi a megoldás a mára. Minden népnek legyen saját országa. A palesztinoknak és nekünk is. Es együtt kell élni. A dolgokat együtt kell csinálni. K G. Gy. : Ez csak álom, hogy a miniszterelnök Jichák Rabin lesz, és a külügyminiszter Jasszer Arafat. (1994!) A. K: Ez álom. Először minden népnek meg kell, hogy legyen a saját országa, s azután, ha a kétféle nép megél, akkor lehet föderációra lépni. Svájc föderatív állam. Nem is tudja senki, hogy hívják Svájc miniszterelnökét. Ez az egyetlen ország, ahol nem tudjuk, ki a miniszterelnök. Ez az ideális. K G. Gy.: Kórházban voltam, műtöttek, nehéz éveim voltak. Azt hallottam, hogy a lányod esküvőjére meghívtad az egész kormányt. A. K: Igen. Herzog államelnök is eljött. O magyarázta meg a kislányomnak, hogy az elnök nem szent. Annak ellenére, hogy a képét rányomják a bélyegre, és megnyaljuk és rápecsételünk. K G. Gy.: Fontos ember vagy? A. K: Igen. Fontos ember vagyok. Mint te is. A terrorista fontos ember. Fegyvere van. A fontos embernek fegyvere van. K G. Gy.: A tollad? A. K: Igen. Mint ahogyan neked is. N
KARDOS " IZRAELBEN
A
G
NEVEM
Jeruuálem, Kar(}OJ
GYÖRGY
G. György hatoiJik napja
- 1946 nyarán egyszer önként vállaltam, hogy zöldséget hozok fel Ber-Tuviából teherautóval Jeruzsálembe. Csak azért, hogy meglátogassak egy gederai kislányt, akit Sulamit Hazanovnak hívtak. A családja megvendégelt, aztán felsétáltunk ide, akkor ez a terület még az egyetem kertjéhez tartozott, és lenéztünk a városra. Olyan volt a város az alkonyati fényben, mint az olajnyomatokon, ahogy Jézus mereng a város felett. Nagyon szép kép volt, örök emlékem maradt. 1951-ben mentem el Izraelből. Részint azért, mert anyám állandóan hívott - egyedül volt otthon -, részint azért, mert nem hittem el, nem vettem komolyan, hogy többé nem jöhetek vissza. Haifából indultunk. Egy kabin ban ültem, a szomszédomban pedig egy család utazott, akik tizenhét évig éltek az akkori Palesztinában és Izraelben. Két gyerekkel indultak el, akik egy büdös szót sem tudtak magyarul, csak héberül értettek. Folyton csak azt hallottam héberül a kabinfalon át, gyerekhangon: "haza akarunk menni, haza akarok menni .. . " Hallottam az apa hangját is, aki magyarázott: "Olyan országba megyünk, ahol az emberek békét akarnak, ahol nem háborúznak, ahol kommunizmust építenek."
eVI
VOL T
"De miért megyünk innen eL .. de miért megyünk innen el, nem akarunk innen elmenni, mi haza akarunk menni!" És újra az apa hangja: "de olyan országba megyünk, ahol az emberek békét akarnak ... " A hajó még állt Haifában, a kikötőben. Enyhe idegrohamot kaptam, és arra gondoltam, most ez az a pillanat, amikor leszállok a hajóról. Aztán a hajó lassan elindult, de a révkapitányság jachtja egy jó ideig kísérte még a felségvizekről. Kiálltam a fedélzetre, arra gondoltam, hogy még mindig le tudnék szállni, még mindig át tudnék úszni a révkapitányság hajój ára. Lassan elmaradt a révkapitányság j achtj a. Ott maradtam a hajón.
Kar(}OJ
G. György hetedik napja
Cvi Kardost ezen a napon nem követte a kamera. Pihent. És talán látta, hogy aminek teremtésében részt vett: az igen jó. Cvi Kardos - Kardos G. György - 1997. november 23-án, szombaton örökre a hetedik napba lépett.
Az IZRAELBEN FORGATOTT FILM SZÖVEGÉT LEJEGYEZTE: SOÓS MARIA BAKDS LAsZLÓ FOTÓ I
izraeli Író víziója izgalmas és érdekfeszítő képet fest a mai izraeli valóságról. A szerző kalandos cselekményben elénk tárj a, miképpen vélekedik az izraeli bennszülött országról, önmagáról, népe sorsáról. A békének nincs alternatívája, de elkerülhető-e a háború, létezhet-e más kilátás is, mint a konfliktusok áthidalása és megoldása? A modern hangvételű regényt megjelenése idején nagy érdeklődéssel fogadták Izraelben, közvetlenül egymás után hat kiadása látott napvilágot. Az egyik
legnépszerűbb
Fordította: Ács Gábor A könyvhöz Kardos G. György írt utószót. Kapható a könyvesboltokban,és megrendelheto a kiadó címén: 1072 BUdapest, Akácfa u. 45. 2/1. Tel/Fax.: +36-1·351'()229 Ára 638 Ft Kiilföldre légipostaköllséggel: 9$
