A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya Az egyesület legfőbb szerve teljes terjedelmében áttekintette az egyesület 1999. szeptember 19.-én elfogadott, majd többször módosított alapszabályát a 2011.évi CLXXV. törvény (Civiltv.), a 2013.évi V. törvény (Ptk) és egyéb hatályos jogszabályok előírásait figyelembe véve. Ennek során az alapszabály szövegéből elhagyta az aktualitását vesztett, illetve a jelenleg hatályos jogszabályok rendelkezéseivel összhangban nem álló szövegrészt, helyébe a hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelkezéseket iktatott és az így módosított alapszabályt egységes szerkezetbe foglalt szöveggel fogadta el az alábbiak szerint: I. Az egyesület adatai 1.
Az egyesület neve: Lipóti Sporthorgász Egyesület
2.
Az egyesület rövidített elnevezése: -
3.
Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: -
4.
Az egyesület székhelye: 9233 Lipót, Fő tér 2.
5.
Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
6.
Az egyesület honlapjának címe: lipotishe.hu II. Az egyesület célja, tevékenysége
1.
Az egyesület célja: a) A horgászmozgalom hagyományainak megőrzése, a tagok horgász érdekeinek képviselete, a horgászsport fejlesztése, népszerűsítése mellett a pihenés, a kulturált szórakozás megteremtése. b) Tagjai részére kedvező horgászati lehetőséget biztosítása. c) A szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése, tagjainak a horgászetika és erkölcs tiszteletben tartása, a természet szeretetére és védelmére való nevelése. d) Az egyesületi vízterület és annak környezete kulturáltabbá tétele a nyugodt pihenés és időtöltés biztosítására.
2.
Az egyesület tevékenysége: a) Biztosítja tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő szabályokat és rendelkezéseket.
b) A tulajdonában vagy horgászati jogában, illetve kezelésében lévő vízterületen tervszerű halgazdálkodást folytat. c) A tulajdonában, illetve kezelésében lévő területen az egyesület számára a Polgári Törvénykönyvben meghatározott tulajdonosi jogoknak érvényt szerez, ideértve a tulajdon és birtokvédelem szabályait is. d) Megbízás, illetve felhatalmazás alapján képviseli tagjait az állami és más szervek előtt folyó eljárásokban. e) Kölcsönösségi alapon kapcsolatot tart fenn más horgász érdekeltségű társadalmi szervekkel, együttműködik a víz- és halgazdálkodással foglalkozó állami és gazdálkodó szervekkel. f) Segíti a hatóságokat az orvhalászat, orvhorgászat leküzdésében. Tevékenyen közreműködik a természet- és a környezetvédelmi feladatok ellátásában, a vizek tisztasága és a természet védelmében. g) Lehetőséget biztosít tagjainak a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapításában. h) Horgászegyesületünk támogatja a versenysportot, évente néhány ifjúsági tagunknak lehetőséget biztosítunk horgásztáborban való részvételre. i) Egyesületünk kiemelten kezeli horgászvizeinkben az őshonos halfajok visszatelepítését ill. helyes arányának kialakítását. III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
1.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. IV. A vagyoni hozzájárulás
1.
Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege ….................,Ft, amelyet legkésőbb a tárgyév március 31. napjáig kell készpénzben, egy összegben befizetési pénztárbizonylat alapján az egyesület gazdasági felelősének megfizetni.
2.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül köteles az egyesület gazdasági felelősének készpénzben teljesíteni. V. A tagság
1.
Az egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy jogi személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. Az egyesületnek csak az lehet tagja, aki nem áll állami horgászjegy váltásának tilalma, vagy az
egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt. Az egyesület tagja nem magyar állampolgár is lehet. Az egyesület teljes jogú tagjaként való felvételhez a közgyűlés meghatározott összegű belépési díj fizetését írhatja elő. 2.
A jogi személy tagsági viszonyát, illetve az egyesületben való tevékenységének részvételére vonatkozó részletes szabályokat az egyesület vezetősége és a jogi személy vezetője által kötött együttműködési megállapodás rögzíti.
3.
Az egyesület alapszabálya a rendes jogjogállású tagságon (továbbiakban: tagság) kívül egy különleges jogállású tagságot is meghatároz (a továbbiakban: ifjúsági tagság). Az ifjúsági tagokra az egyesület rendes jogállású tagjaira, azok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat a X. pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. VI. A tagsági jogviszony keletkezése
1.
A belépési szándékot az egyesület által rendelkezésre bocsátott belépési nyilatkozat kitöltésével és aláírásával kell kinyilvánítani. A belépési nyilatkozatot a vezetőséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezését követő első ülésén, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. A felvétel ügyében hozott határozatot az indoklással együtt annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs. VII. A tagsági jogviszony megszűnése
1.
A tagsági jogviszony megszűnik: a) A tag kilépésével. b) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. c) A tag kizárásával.
2.
A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület vezetőségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával indokolás nélkül megszüntetheti. A tag e nyilatkozatának ajánlott levélben minden év november 30. napjáig meg kell érkeznie a vezetőséghez. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának a vezetőséghez történő megérkezését követő év január 1. napján szűnik meg.
3.
A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével, vagy az egyesület céljával egyébként összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos
mulasztás elteltét követően a vezetőség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. 4.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a vezetőség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot a vezetőség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A vezetőség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú vezetőségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. A kizárás nem érinti az egyesületnek a hátralékos tagdíjra, illetőleg a tag / volt tag egyéb tartozására vonatkozó követelését, amelyet a Ptk. szabályai szerint a vezetőség bírói úton érvényesít. VIII. A tagok jogai
1.
Az egyesület tagja jogosult: a) Az egyesület tevékenységében részt venni b) Az egyesület szolgáltatásait igénybe venni, különösen: az egyesület útján állami jegyet igényelni az állami horgászjegy birtokában területi engedélyt váltani és az abban feltüntetett vízterületen horgászni amennyiben az egyesület külön közgyűlési határozat alapján tagja lett a MOHOSZ-nak, úgy a tagok jogosultak a rendelkezésre álló keretekben a vezetőség által megállapított feltételek (sorrend, díjazás) mellett - a MOHOSZ, a Megyei Szövetség és az egyesület által fenntartott horgásztanyákat, horgászfelszereléseket igénybe venni, illetve az ezek által rendezett tanfolyamokon, előadásokon és más rendezvényeken rész venni c) A közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni d) Az egyesület irataiba betekintetni e) Arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
2.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
3.
A jogi személy bármely tagja kérheti a bíróságtól az egyesület szervei (vezetőség, közgyűlés) által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a tag a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. IX. A tagok kötelezettségei
1.
Az egyesület tagja: a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. b) Köteles védeni az egyesület tulajdonát, valamint a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni. c) Köteles az egyesület közgyűlésén részt venni. d) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit, valamint a horgászatra vonatkozó szabályokat, rendeleteket, továbbá az egyes vízterületekre hatályos korlátozó intézkedéseket betartani és betartatni. e) Köteles a fogási eredménynaplót az előírás szerint vezetni és minden év január 5-ig az egyesület székhelyére megküldeni. f) Köteles a vizek tisztasága felett őrködni és az esetleges vízszennyezéssel kapcsolatos észrevételeket az egyesület vezetőségével haladéktalanul közölni. g) Köteles eltűrni az egyesület szervei és az ellenőrzésre feljogosított személyek ellenőrzéseit, még tanyáján vagy tanyahelyén is. h) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül a vezetőséghez bejelenteni. X. Az ifjúsági tagokra vonatkozó szabályok
1.
Az ifjúsági tag az egyesület olyan - különleges jogállású – tagja, aki a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, és egyebekben megfelel a tagságra vonatkozó általános feltételeknek. Az ifjúsági tagokra az egyesület rendes jogállású tagjaira vonatkozó szabályokat az e pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2.
Az ifjúsági tagság automatikusan megszűnik a 18. életév betöltését követő tagsági évfordulón.
3.
Az ifjúsági tag jogviszonyának keletkezéséhez szükség van a törvényes képviselőjének az írásbeli hozzájáruló nyilatkozatára.
4.
Az ifjúsági tagokat a tagságra vonatkozó jogok illetik meg azzal, hogy a szavazati joggal nem rendelkeznek, továbbá semmilyen egyesületi tisztségre nem választhatók.
5.
Az ifjúsági tagokat a tagságra vonatkozó kötelezettségek terhelik azzal, hogy nem köteles az egyesület közgyűlésén részt venni, továbbá tagdíjfizetési kötelezettségének mértéke a - IV. pontban szabályozott - tagdíj 50%-a.
6.
Az egyesület vezetősége az ifjúsági tagjai támogatása céljából számukra további kedvezményeket biztosíthat, illetve különböző programokat szervezhet. XI. Az egyesület szervei
1.
Az egyesület szervei: a) Közgyűlés b) Vezetőség c) Felügyelő bizottság d) Fegyelmi bizottság
2.
Az egyesület alapszabályán keresztül biztosítja az egyesület demokratikus önkormányzati elven alapuló működését. Elősegíti a tag jogainak és kötelességeinek érvénysülését.
3.
Az egyesület választott tisztségviselői csak büntetlen előéletű magyar állampolgárok lehetnek. E tények fennállásáról a tisztségre történő jelölés időpontjában, a vezetőség részére írásbeli nyilatkozatot kell tenniük.
4.
Az egyesület vezető szerveit 5 év időtartamra választja a közgyűlés.
5.
Az egyesület szervei feladatuk ellátása során határozataikat nyílt szavazás útján hozzák, azonban titkos szavazást kell tartani abban a kérdésben, amely tekintetében ezt a jelenlévő tagok egyszerű többsége indítványozza. XII A Közgyűlés
1.
Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely az egyesület tagjaiból áll. A közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni (rendes ülés).
2.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály módosítása b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása c) az egyesület elnökének, titkárának, gazdasági felelősének és a vezetőség többi tagjának,
továbbá amennyiben a Megyei Szövetséghez csatlakozásról határozott, megyei közgyűlés küldötteinek megválasztása, visszahívása d) az éves költségvetés, zárszámadás és a vagyonmérleg elfogadása, a tagdíj megállapítása továbbá e) az egyesület továbbfejlesztéséhez, fenntartásához és kulturált környezetének kialakításához szükséges egyéb bevételeket megállapítása f) az egyesület érdekében évente elvégzendő közösségi munka módjának, mértékének, illetve pénzbeli megváltása rendjének meghatározása g) a vezetőség felhatalmazása a költségvetés keretében az egyes rovatok közötti átcsoportosításra h) a vezetőség éves beszámolójának elfogadása, valamint a munka további irányának meghatározása i) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll j) a vezetőség jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozatainak megsemmisítése k) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt l) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés m) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal. n) a tulajdonában/kezelésében lévő vízterület horgászrendjének megállapítása o) a vezetőség felhatalmazása, hogy szükség esetén két közgyűlés között a horgászrendet módosítsa azzal, hogy a módosításokat a legközelebbi közgyűlés jóváhagyja p) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása q) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása r) a végelszámoló kijelölése s) a fegyelmi bizottság tagjainak megválasztása, a fegyelmi szabályzat elfogadása t) eljárás másodfokon az egyesület tisztségviselőinek fegyelmi ügyében 3.
Az elnök köteles a közgyűlés rendkívüli ülését összehívni: a) b) c) d) e) f) g)
ha a tagok egyharmada az ülés okának és céljának megjelölésével írásban kéri, ha a felügyelő bizottság szükségesnek tartja, ha a vezetőség szükségesnek tartja, ha azt a felügyeleti szerv írásban indítványozza, az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 4.
A közgyűlést az egyesület elnöke legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Ha a székhely – a tagok és meghívottak létszámára tekintettel - nem alkalmas a közgyűlés megtartására, akkor a közgyűlést az egyesület közigazgatási székhelyén lévő, a közgyűlés megtartására alkalmas más helyiségbe kell összehívni.
Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). 5.
Sürgős esetben lehetőség van az ok és cél megjelölésével a közgyűlés ülésének telefonon, faxon vagy e-mailben történő összehívására is. Ebben az esetben az ülés összehívásának módját, valamint annak indokát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
6.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei a vezetőségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a vezetőség 2 napon belül dönt. A vezetőség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az vezetőség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
7.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
8.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
9.
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
10.
A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
11.
Szavazategyenlőség esetén megismételt szavazást kell tartani. Amennyiben a megismételt szavazáson sem sikerül a kérdésben döntésre jutni szavazategyenlőség miatt, addig kell folytatni a tanácskozást valamint a szavazás megismétlését, ameddig sikerül a kérdésben a megfelelő többséggel határozni.
12.
A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
. XIII. A Vezetőség 1.
A vezetőség az egyesület 9 vezetőségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A vezetőség gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, továbbá biztosítja az egyesületi munka folyamatosságát két közgyűlés közötti időszakban.
2.
A vezetőség munkáját az elnök szervezi és irányítja. A vezetőség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. Megválasztásuk időpontját az alapszabály mellékletét képező, tisztséget elfogadó nyilatkozatok tartalmazzák.
3.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: a) b) c) d) e)
a megbízás időtartamának lejártával; visszahívással; lemondással; a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával; f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 4.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
5.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A vezetőség a felügyelő és fegyelmi bizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói.
6.
Az egyesület vezető tisztségviselői: Az egyesület elnöke: …............................................. (név, anyja születési neve, lakóhelye) A vezetőség tagjai: …............................................. (név, anyja születési neve, lakóhelye) …............................................. (név, anyja születési neve, lakóhelye) Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
7.
A vezetőség hatáskörébe tartozik: a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; f) a vezetőség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
a tagság nyilvántartása; az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és l) a tag felvételéről, kizárásáról való döntés. m) a közgyűlés felhatalmazása alapján és a közgyűlés által megállapított keretben a költségvetés egyes rovatain belüli átcsoportosítás n) konkrét feladatok meghatározása a vezetőség egyes tagjai számára o) a költségvetés keretében döntés az egyes személyek tagdíjának mérséklése, elengedése és díjkedvezmény nyújtásáról p) eljárás első fokon az egyesület tisztségviselőinek fegyelmi ügyében, egyébként másodfokú fegyelmi jogkört gyakorlása q) gazdálkodás az egyesület tulajdonában (kezelésében) lévő vízterületen, a vízterület rendszeres halasítása r) szükség szerint döntés a horgászhelyeknek a tagok közötti elosztásáról s) döntés a költségvetés keretében a vezetőség tagjainak tiszteletdíjának előirányzatáról, eseti megbízottú alkalmazottak munkabéréről t) szükség esetén munka-, illetve szakbizottságokat létrehozása u) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal h) i) j) k)
8.
A vezetőség üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tarja. A vezetőségi ülést az elnök legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: ajánlott vagy tértivevényes küldeményként.
9.
A vezetőségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a vezetőségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a vezetőségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
10.
Sürgős esetben lehetőség van az ok és cél megjelölésével a vezetőségi ülés telefonon, fax-on vagy e-mailben történő összehívására is. Ebben az esetben az ülés összehívásának módját, valamint annak indokát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
11.
Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt: a) a vezetőség tagjainak egyharmada az ülés okának és céljának megjelölésével kéri b) az egyesület elnöke szükségesnek tartja. A vezetőség ülését az egyesület elnökének akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott titkár hívja össze és látja el az elnöki feladatokat.
12.
A vezetőség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén megismételt szavazást kell tartani. Amennyiben a megismételt szavazáson sem sikerül a kérdésben döntésre jutni szavazategyenlőség miatt, addig kell folytatni a tanácskozást valamint a szavazás megismétlését, ameddig sikerül a kérdésben szótöbbséggel határozni. A vezetőség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott vezetőségi tagok több mint a fele
jelen van. 13.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az: a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
14.
A vezetőség határozatait a vezetőségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. XIV. Tisztviselők
1.
Az elnök az egyesület felelős vezetője, így megbízatása keretében: a) ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett b) összehívja a közgyűlést és vezetőség üléseit, azokon elnököl c) rendelkezik az egyesület bankszámlája felett d) irányítja az egyesület és a vezetőség munkáját e) eljár a vezetőség által átruházott hatásköri ügyekben f) képviseli az egyesületet g) meghatározza az titkár és a gazdasági felelős munka- és felelősségi területeit, összehangolja a munkájukat, akadályoztatása esetén általános helyettesítésére a vezetőség tagjai közül helyettest jelöl ki h) gyakorolja mindazon egyéb jogköreit, melyeket számára az Alapszabály meghatároz
2.
Az elnököt munkájában a titkár, illetve a vezetőség e feladatokkal megbízott tagja segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti. A titkár jogosult az egyesület bankszámlája felett önállóan rendelkezni.
3.
A gazdasági felelős feladatai közé tartozik különösen: a) az egyesület gazdasági ügyeinek intézése, beszámolás az egyesület vagyoni helyzetéről az elnöknek és a vezetőségnek b) elszámolás vezetése a pénz- és vagyonkezelésről c) az évi költségvetést, zárszámadást és a vagyonmérleget elkészítése, és a vezetőség, továbbá a közgyűlés elé terjesztése
XV. Felügyelőbizottság 1.
A felügyelő bizottság az egyesület törvényes működését felügyelő ellenőrző szerv, tevékenységéért egyedül a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
2.
A bizottság három tagból áll, az elnökét és további két tagját a közgyűlés választja meg öt évre.
3.
A felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok: a) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. b) A bizottság elnöke és tagjai az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be. c) A vezetőség a felügyelő és fegyelmi bizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói. d) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. e) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. f) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. g) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
4.
A felügyelő bizottság tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek. A felügyelő bizottság az éves ellenőrzési programját maga állapítja meg.
5.
A felügyelő bizottság köteles évente megvizsgálni az egyesület költségvetésének végrehajtását, a pénzügyi beszámolót és annak napirendi tárgyalása előtt legalább 8 nappal megállapításairól a közgyűlésnek írásban jelentést kell tennie.
6.
A felügyelő bizottság ellenőrzi: a) az egyesület jogszabályok és alapszabály szerinti működését, b) az egyesület határozatainak végrehajtását, c) az egyesület gazdálkodását, a gazdálkodás szabályosságát és hatékonyságát (e feladatának keretében ingatlan, üzletrész, valamint vagyoni értékű jog értékesítésének, vásárlásának, ingatlan egy éven túli – tartós – megterhelésének, bérbeadásának szándéka esetén előzetesen írásban szakmai véleményt ad a vezetőség felé), d) az egyesület vagyoni helyzetét, e) az egyesület költségvetés végrehajtását, a gazdálkodás és működés rendszerére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok betartását, f) az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenység indokoltságát.
7. 8.
A felügyelő bizottság tevékenységét testületileg, illetve legalább két tagja útján látja el, továbbá vizsgálataihoz szakértőket is igénybe vehet. A felügyelő bizottság feladatai ellátásához az egyesület bármely tagjától illetve szervétől adatokat kérhet, információkat szerezhet be.
9.
A bizottság ez irányú indítványa alapján rendkívüli közgyűlést 15 napon belül össze kell hívnia az elnöknek.
10.
A bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult a vezetőség ülésein részt venni, észrevételi és indítványtételi jog illeti meg. Köteles a végzett munkáról a közgyűlésnek beszámolni.
11.
A bizottság tevékenységét munkaterv alapján végzi, amelyet maga állapít meg. XVI. Fegyelmi Bizottság
1.
Az egyesületnél a horgászatra vonatkozó állami, és egyesületi rendelkezések betartásának biztosítása érdekében fegyelmi bizottság működik.
2.
A fegyelmi bizottság 3 tagból áll, elnökét és tagjait a közgyűlés 5 évre választja.
3.
A bizottság tagjai egyidejűleg az egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek, továbbá vonatkoznak rájuk a felügyelőbizottságra irányadó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok.
4.
A bizottság az alapszabályban meghatározott feladatkörében első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak, valamint a vezetőség tagjainak fegyelmi ügyében.
5.
A fegyelmi bizottság részletes eljárására a fegyelmi szabályzat rendelkezései vonatkoznak azzal, hogy a fegyelmi bizottság kizárás büntetést nem szabhat ki, a tag kizárására nézve az alapszabály VII./3. pontja irányadó.
6.
A bizottság – ha szükségesnek tartja - bármikor tájékoztathatja a vezetőséget a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról, egyebekben erre évente egy alkalommal köteles. A bizottság az adott évben végzett munkájáról a tárgyévet követő rendes közgyűlésen beszámol.
7.
A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás esetén a jelen alapszabálynak a kizárásra és a fegyelmi bizottságra vonatkozó szabályai, valamint a fegyelmi szabályzat irányadó, más eljárást az alapszabály nem vezet be. XVII. Az egyesület vagyoni helyzete, jogalanyisága
1.
Az egyesület jogi személy, ennek megfelelően jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat.
2.
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, amelynek elemei különösen: tagdíjak, területi jegybevételek, adományok, továbbá az egyesület alapszabályszerű tevékenységéből származó egyéb bevétlek és az esetenkénti támogatások. A tagok az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület megszűnésének szabályait a PTK 3:48§ illetve a 3:83§-3:84§ tartalmazzák. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. (ki lehet jelölni konkrét szervezetet, ha nem teszik, a bíróság a törvény értelmében kijelöl egyet) Az egyesület vezetőségének döntése alapján, az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a fennmaradó vagyont …………………. közhasznú szervezetnek kell átadni.
XVIII. Záró rendelkezések 1.
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.
Kelt: …................................., …. év. …....................... hó ….. . napján
………………………………… Hegyi István Tamás a LSHE elnöke
Ellenjegyzem: Dr. Igali ügyvédi Iroda, Dr. Igali Márta Ügyvéd Mosonmagyaróváron, 2016. január … . napján :
