A LIFE BALATON PROJEKT SIKERESSÉGÉNEK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK NAPPALI TAGOZAT EU-KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY

A LIFE BALATON PROJEKT SIKERESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

A projekt keretében megvalósult intézkedések bemutatása és a felmerült problémák ismertetése

KÉSZÍTETTE: VARGA ÉVA DIÁNA

BUDAPEST, 2006

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS – TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA

5

1.

7

A BALATON RÉGIÓ, MINT KIEMELT TURISZTIKAI EGYSÉG

1.1.

A Balaton bemutatása

7

1.2.

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

7

1.3.

A Balaton Régió gazdasági súlya

9

1.3.1. A Balaton Régió gazdasági helyzete

9

1.3.2. A régió súlya az országon belül

11

1.3.3. A Balaton Régió a többi régió között

12

1.4.

Az önálló területi-statisztikai régió kialakításának akadályai

12

1.5.

A Balaton Régió szükséges fejlesztési irányai

13

2.

A BALATON PROJEKT HELYE A RÉGIÓ FEJLESZTÉSI TERVEIBEN

15

2.1.

BKÜ Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója

15

2.2.

Stratégiai Program 2002-2006

18

2.3.


22

3.

EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJA

24

3.1.

Regionális politika területi rendszere

24

3.2.

Regionális politika pénzügyi eszközei

26

3.3.

Közösségi Programok jellemzői

28

3.3.1. LIFE III. Közösségi Program

29

4.

BALATON PROJEKT - INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER

31

4.1.

A Balaton Projekt célja

32

4.2.

Konzorcium tagjai

33

4.3.

A Balaton Projekt munkaszakaszai

34

3

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER 5.

A BALATON PROJEKT KAPCSÁN MEGVALÓSULT EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA

38

5.1.

Projektmenedzsment

38

5.2.

DSS rendszer bevezetését előkészítő intézkedések

43

5.3.

A projekt fő eredménye – A monitoring rendszer prototípusa

54

5.3.1. Turisztikai látogatószámláló modul

56

5.3.2. Közúti forgalomszámláló modul

57

5.3.3. Vízminőség ellenőrző és meteorológiai mérő modul

58

5.3.4. Tájékoztatási és információs modul

59

5.4.

Integrált Döntéstámogató Rendszer működése

59

5.5.

A projekt kommunikációs problémái

63

6.

ÖSSZEGZÉS - A BALATON PROJEKT HATÁSA A TÉRSÉG FEJLŐDÉSÉRE

67

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

69

ÁBRÁK JEGYZÉKE

69

IRODALOMJEGYZÉK

70

MELLÉKLETEK

73

4


BEVEZETÉS – TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA Napjainkban egyre többször találkozhatunk a fenntarthatóság fogalmával: gondoljunk csak a fenntartható fejlődésre, a fenntartható környezetvédelemre, a fenntartható területhasználatra, a fenntartható turizmusra, s még folytathatnám a sort. Összességében elmondható, hogy a regionális területfejlesztés alapját lényegében a fenntarthatóság megvalósítása képezi. Így van ez a Balaton Régió területén is, ahol az elmúlt években egy nagyszabású projekt valósult meg, melynek keretében bevezetésre került egy Integrált Döntéstámogató Rendszer.

A Balaton Régió kiemelt szerepet tölt be az ország gazdaságában: a Balaton KözépKelet-Európa legnagyobb édesvizű tavaként fontos turisztikai célállomást jelent mind a hazai, mind a külföldi vendégek számára. Ennek köszönhetően a térségben képződik az ország bevételének jelentős része. Ugyanakkor a térség komoly környezeti hatásoknak van kitéve a szezonális turizmus miatt. Mivel a Balaton környékén nőttem fel, a térség sorsát a szívügyemnek tekintem. Úgy vélem, ez egy kivételes adottságokkal rendelkező térség, ezért a régió fenntartható fejlesztése a balatoni emberek számára közös érdek kell, hogy legyen.

Szakmai gyakorlatomat a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht.-nál töltöttem, mely a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete. Gyakorlatom során közelebbről megismerkedhettem a Balaton Régió fejlesztési irányaival, valamint a fejlesztési tevékenységekkel. A térségben megvalósuló nemzetközi projektek közül a szakdolgozatom témaválasztása végül a Balaton Projekt vizsgálatára esett, mert úgy vélem az általa bevezetett döntéstámogató rendszer fontos szerepet tölthet be a térség fejlesztése kapcsán.

A projekt lényegében egy LIFE III. közösségi program. Ezek a programok elsősorban uniós tagországok, valamint társult országok területén megvalósuló innovatív jellegű környezet-

és

természetvédelmi

projektekhez

nyújtanak

támogatást,

amelyek

hozzájárulnak az adott térség fenntartható fejlesztéséhez. Így van ez a Balaton Projekt

5

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER esetében is. A projekt célja a főként a tömegturizmus által kiváltott környezeti kockázat csökkentése, valamint a fenntartható fejlesztés megvalósítása a Balaton Régió területén.

Szakdolgozatomban a projekt sikerességét szeretném megvizsgálni azáltal, hogy részletesen áttekintem a projekt keretében megvalósult intézkedéseket, valamint a felmerült problémákat, és lehetőség szerint egyfajta megoldási javaslatot szeretnék tenni azok kezelésére. Annak érdekében, hogy könnyebben megérthessük a projekt jelentőségét, szakdolgozatom első felében röviden bemutatom majd a Balaton Régió helyzetét, gazdasági szerepét, valamint a térségben megvalósuló beruházásokat hátráltató nehézségeket és akadályokat.

A régió fejlesztésével és a projekt megvalósításával kapcsolatban számos kérdés merült fel bennem, melyre remélhetőleg munkám során megtalálom a válaszokat. Az egyik ilyen kérdés, melyet mindenképpen tisztázni szeretnék az az, hogy milyen tényezők hátráltatják a régió fejlesztési elképzeléseit, és a megvalósuló beruházásokat. A másik pedig az, hogy mit is takar valójában a döntéstámogató rendszer: miért hasznos számunkra a modell alkalmazása, milyen mértékben járul hozzá a térség fejlődéséhez, s nem utolsó sorban a rendszer működése milyen mértékben felel meg az eredeti elképzeléseknek.

A vizsgálataimhoz szükséges forrásanyagok döntő többségét a Balatoni Integrációs Kht. biztosította számomra. Szakdolgozatom megírásához nyújtott segítségükért ezúton is szeretnék külön köszönetet mondani Dr. Molnár Gábornak, a Kht. ügyvezető igazgatójának, valamint Cynthia Lau-nak és Hegedűs Istvánnak, a Balaton Projekt menedzsereinek, illetve a Balatoni Integrációs Kht. összes többi dolgozójának.

6


1. A BALATON RÉGIÓ, MINT KIEMELT TURISZTIKAI EGYSÉG 1.1.

A Balaton bemutatása

A Balaton hazánk egyik legnagyobb természeti kincse, melyet számos turista keres fel minden évben kedvező éghajlati adottsága, a strandolási és egyéb szórakozási adta lehetőségek, valamint a környező csodálatos tájak miatt. A Balaton közel 600 m2-es felszíni kiterjedésével, 235 km hosszú partvonalával és 3,2 m átlagos mélységével Közép-Kelet Európa legnagyobb édesvizű tava. A Balaton vízgyűjtő területe a tóval együtt 5775 km2. A tóba 51 állandó és időszakos vízfolyás szállít vizet, közülük a Zala folyó a legjelentősebb. Egyedül hozzávetőlegesen annyi vizet szállít, mint a többi 50 összesen.1

A Balaton adottságának köszönhetően mindig is kijelölt egy egységes, összetartozó térséget maga körül. Már a középkorban is a Balaton jelentősen meghatározta a partmenti települések gazdasági életét: elsősorban a halászati lehetőségek, valamint nádkitermelés következtében. Az turizmus fejlődésével, valamint az ahhoz kapcsolódó fejlesztések révén a régió az ország egyik legmarkánsabb térségévé vált. Összességében elmondható, hogy a régió társadalmi-gazdasági összekötő ereje lényegében az idegenforgalom, valamint a tó maga.

1.2.

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

A magyarországi regionális politika és a területi tervezés alapját a területfejlesztésről és területrendezésről

szóló

1996.

évi

XXI.

Törvény,

valamint

az

Országos

Területfejlesztési Koncepció (OTK) határozza meg. Az ország 7 db tervezési-statisztikai régiója is ezen dokumentumok alapján került kialakításra. A Balaton Régió nem számít tervezési-statisztikai régiónak, területét a Balatont körülölelő három statisztikai régió tókörnyéki települései alkotják.

1

Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja (2002-2006), Balaton Fejlesztési Tanács

7


1. Ábra Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

Forrás: Balaton Régió Fejlesztési Stratégiai Programja 2002-2006

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területén tehát azt a sávot értjük a Balaton körül, mely turisztikai szempontból szervesen kapcsolódik a tóhoz. A BKÜ, más néven Balaton Régió területe a tó területével együtt összesen 3780 km2. A régió településeinek gazdasági, társadalmi viszonyait jelentősen meghatározza földrajzi elhelyezkedésük. A BKÜ területén elhelyezkedő 164 település közül mindössze 41 található közvetlenül a tó partján.

A Balaton Régió fejlesztési lehetőségeit számos tényező hátráltatja. Mivel a régió nem számít önálló tervezési-statisztikai régiónak, így közvetlenül nem részesül az uniós támogatásokból. A régió elhelyezkedése tovább nehezíti a fejlesztési források szétosztását, mivel a régió három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezésistatisztikai régió (Dél-, Közép- és Nyugat- Dunántúl) részét képezi, valamint települései 13 statisztikai kistérséghez tartoznak. A régió ilyen mértékű közigazgatási tagoltsága azért nehezíti meg a fejlesztési lehetőségeket, mert a különböző megyék, régiók eltérő fejlesztési érdekekkel rendelkeznek, így nehéz dönteni a megvalósuló beruházásokról.

8

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER További problémát jelent, hogy a megyék, illetve a régiók központjai nem a BKÜ területén helyezkednek el, ezáltal kevesebb információval rendelkeznek arról, milyen fejlesztések lennének szükségesek a térségben. Vállalkozói oldalról a helyzetet tovább nehezíti, hogy mivel nem egy önálló régió, a balatoni szervezeteknek, turisztikai vállalkozóknak három regionális fejlesztési tanácshoz kell pályázniuk a fejlesztési támogatásokért.

A Balaton Régió közigazgatási tagoltsága a térség fejlettségében is megmutatkozik. A Közép-Dunántúli Régióhoz tartozó északi-part dinamikusan fejlődik (pl. Balatonfüred, Balatonalmádi). A Nyugat-Dunántúlhoz tartozó terület az adott régión belül alacsonyabb tőkevonzású terület, azonban azt is meg kell megemlíteni, hogy a Balaton parthoz tartozó része az ország egyik legattraktívabb területe (pl. Keszthely, Hévíz). A Dél-Dunántúli Régióhoz tartozó somogyi rész Siófoknak köszönhetően kiemelkedik az adott régió gazdasági stagnálásából. Úgy vélem, e fejlettségbeli eltérések egyik oka az eltérő régiókhoz való tartozás lehet. A különböző régiók különböző adottságokkal rendelkeznek, ami szerintem jelentős mértékben meghatározza a területén elhelyezkedő települések gazdasági helyzetét is. A Balaton adta lehetőségek azonban az esetek többségében pozitívan hat a térség fejlettségére.

Láthatjuk tehát, hogy lényeges különbségek alakultak ki a régión belül főként a Balaton parti és háttértelepülések között. A térségben lévő önkormányzatok évek óta törekednek az önálló területtel rendelkező régió kialakítására, amely az Európai Unió egyik támogatási célterülete lehetne.

1.3.

A Balaton Régió gazdasági súlya

1.3.1. A Balaton Régió gazdasági helyzete A Balaton Régió gazdasági helyzetének pontos bemutatása nehéz feladat, mivel a Balaton Régió területe nem egyezik meg a KSH parttal érintkező kistérségeivel: csak három olyan kistérség található (fonyódi, balatonalmádi, balatonfüredi) a régióban, mely teljes terjedelmében a BKÜ területén helyezkedik el. Ennek következtében nincs olyan központi KSH által gyűjtött adatsor, amely kimondottan a Balaton Régió 9

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER területére vonatkozóan tartalmazna adatokat. A fentiek miatt szakdolgozatomban a Balaton Régió társadalmi és gazdasági helyzetének bemutatásához a Balatoni Integrációs Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának saját vizsgálati adatsorait, valamint a Balaton Projekt keretében végzett állapotfelmérések adatait fogom felhasználni.

A régiót nagymértékű vállalkozási aktivitás jellemzi. Az üdülőkörzetben mintegy 26 ezer mikro-, kis-, és középvállalkozás működik. A régió 1000 állandó lakosra kivetített vállalkozási mutatója 81-es, amely a magyar vidéki átlaghoz (62) képest igen magas, Budapest (109) után mindjárt a második. (Összehasonlításképpen, Győr-Moson-Sopron megye mutatója csupán 75-ös.) A helyi vállalkozások mellett, a BKÜ területén további 2000, többségükben társas vállalkozás működik szezonális jelleggel. 2 A magas vállalkozási arány oka kétség kívül a turizmus, hiszen a régió területén az ipar csak csekély mértékben van jelen, valamint a mezőgazdaság sem tölt be jelentős szerepet a térségben. Mivel a Balaton partján kevés az állandó jellegű álláslehetőség, a helyi lakosok többsége megélhetésük biztosítása érdekében kénytelen saját vállalkozásba kezdeni. Ez magyarázza azt, hogy a régióban igen magas a mikro-, kis-, és középvállalkozások száma.

A régió területét érintő statisztikai kistérségekben becsülhető bruttó hazai termék (GDP) összege mintegy 600 milliárd Ft. A magyar idegenforgalmi adóbevétel 21 %-a képződik a BKÜ területén. 2000. éves adatokkal számolt eredmények szerint a régió GDP-je alapján mért gazdasági fejlettsége (1306 ezer Ft/fő) a vidéki magyar átlagot (1039 ezer Ft/fő) 26 %-kal múlja felül, azonban az egy főre jutó adóköteles jövedelem a vidéki átlagnak azonban csupán 85,6 %-a.3 Véleményem szerint ennek az a fő oka, szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások telephelye többségében nem a régió területén van bejegyezve. Mivel a bevételeik után fizetett adók így nem a régióban kerülnek felhasználásra, a helyben élő állandó lakosság az idegenforgalomból származó bevételekből csak keveset profitál. Arra a kérdésre pedig, hogy a vállalkozások

2

Forrás: KSH, APEH-adatok, illetve Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht Társadalomtudományi Kutatócsoport, 2002, 2003. 3 Lőcsei H. - Nemes Nagy J.: A Balatoni Régió gazdasági fejlettsége a GDP térségi becslése tükrében. Társadalmi-gazdasági állapotfelmérés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, Balaton Projekt Task-4 (2006) 482-524. oldal

10

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER telephelye miért nem a régió területén van bejegyezve, igen egyszerű a válasz: a magas helyi adók arra késztetik a helyi vállalkozókat, hogy máshová helyezzék telephelyeiket.

1.3.2. A régió súlya az országon belül Számos kezdeményezés született annak érdekében, hogy a Balaton Régió önálló tervezési-statisztikai régióvá váljon. Azonban ha megvizsgáljuk a térség gazdasági szerepét Magyarország tekintetében, egyértelműen kiderül, hogy az elképzelések nem reálisak: a térség gazdasági szempontból inkább egy kisebb méretű megyének felelne meg. 1. Táblázat A Balaton Régió gazdasági súlya az országban Jellemző Terület (km2) Népesség (ezer fő) Jövedelem (ezer Ft) Munkanélküliek (ezer fő) Regisztrált vállalkozások (ezer db) Helyi adó (ezer Ft) Idegenforgalmi adó (ezer Ft) Személygépkocsik (ezer db) Telefon-fővonalak Összes kereskedelmi szállásférőhely

BR 3780 259 77459 11 46 6522 1216 69 105 91108

Ország 93030 10330 3608936 437 1094 221766 5819 2364 3477 312714

BR az országos volumen %-ában 4,06 2,51 2,15 2,54 4,19 2,94 20,90 2,92 3,01 29,13

Forrás: Lőcsei H. - Nemes Nagy J.: A Balatoni Régió gazdasági fejlettsége a GDP térségi becslése tükrében.

A fenti táblázatban felsorolt társadalmi-gazdasági tényezők vizsgálata során szintén arra a megállapításra juthatunk, hogy a BKÜ súlya az országon belül csekélynek számít: ha megnézzük a Balaton Régió területét, mely a Balatonnal együtt 3780 km2, láthatjuk, hogy ez az ország területének csupán 4,6 %-át teszi ki, és az ország jövedelmének pedig csupán a 2,15 %-a származik a térségből.

11

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER 1.3.3. A Balaton Régió a többi régió között Mint korábban már említettem, a Balaton Régió sem méretét, sem gazdasági súlyát tekintve nem számít azonos kategóriájúnak a tervezési-statisztikai régiókkal. Ha mindenképpen be szeretnénk sorolni valamilyen közigazgatási osztályba, akkor talán a Balaton-megye volna a leginkább megfelelő. Amennyiben ha mégis el szeretnénk helyezni a régiót gazdasági fejlettsége tekintetében a többi 7 db tervezési-statisztikai régió között, az egy főre jutó GDP alapján elmondható, hogy a Balaton Régió inkább a fejlettebb régiók csoportjához tartozik. Összességében elmondható, hogy a régió fejlettsége az országos átlagnak megfelelő. 2. Ábra A régiók egy főre jutó GDP értéke (országos átlag=100%), 2000 160 140 120 %

100 80 60 40 20

Kö zé pM o. Ny ug at -M Kö o. zé pD un án tú Ba l la to n Ré gi ó Dé l-D un án tú l Dé l-A lfö ld És za kM o. És za kAl fö ld

0

Forrás: Lőcsei H. - Nemes Nagy J.: A Balatoni Régió gazdasági fejlettsége a GDP térségi

becslése tükrében. Társadalmi-gazdasági állapotfelmérés Üdülőkörzetben, Balaton Projekt Task-4 (2006)

1.4.

a

Balaton

Kiemelt

Az önálló területi-statisztikai régió kialakításának akadályai

A térségben működő önkormányzatok többsége támogatja azt a törekvést, amely az önálló területtel rendelkező Balaton Régió kialakítását célozza. Ennek oka elsősorban az, hogy a régióban élők érzelmileg erősen kötődnek a Balatonhoz, azonban reálisan

12

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER gondolkodva be kell látnunk, hogy a jelen helyzetben az önálló régió kialakítása nem megvalósítható, mivel nincs meg erre kormányzati, valamint a jogi háttér.

További

problémát

jelent

a

Balaton

Kiemelt

Üdülőkörzet

területiségének

meghatározása. Mint ahogy a neve is utal rá, a térség elsősorban turisztikai szempontok alapján került kialakításra, amely azonban számos más szempontnak nem felel meg. Vízrajzi (környezetvédelmi) szempontból például a Balaton vízgyűjtője is az adott területhez tartozna, azonban a BKÜ területe ezáltal jóval túlnyúlna a jelenlegi területén. Más nézetek szerint a terület kialakításakor Veszprémet is hozzá kellett volna csatolni a régióhoz, mivel Veszprém gazdasági szempontból a térség egyik legmeghatározóbb városa. S végül nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az üdülőkörzet területe a még a jelenleg érvényben lévő kistérségi határokhoz sem illeszkedik. Ha mást nem is, legalább erre a problémára kellene megoldást találni.

Az önálló régió kialakításának további akadálya, hogy a BKÜ a jelenlegi 7 régióhoz sem népességszámában, sem gazdasági súlyában nem mérhető. Egységes régiót ezen a területen csak az ország régióbeosztásának teljes átszabásával lehetne kialakítani, azonban erre jelenleg nincsen semmi esély. Ha valamiképpen ez mégis megtörténne, a Balaton Régió, mint NUTS 3 szintű egység szerepelhetne a rendszerben.

1.5.

A Balaton Régió szükséges fejlesztési irányai

Mint látható, az önálló Balaton Régió kialakítása jelen helyzetben nem megvalósítható, azonban a térség fejlesztését folytatni kell. Ha az önálló régió nem is valósul meg, az illetékes személyeknek arra mindenképpen törekedniük kell, hogy a régió közvetlenül is részesülhessen az uniós támogatásokban. Az illetékeseknek törekedniük kell arra, hogy a térség fejlesztésében érdekeltek saját maguk dönthessenek a fejlesztési irányokról, és lehetőség szerint ne Budapesten határozzák meg, hogy a fejlesztési források miként kerüljenek felhasználásra a térségben.

A régió fejlesztése érdekében továbbá elengedhetetlen a három megye, illetve régió, valamint a Balaton közötti kapcsolatrendszer kiépítése. A források elosztását

13

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER szerződésekben kellene meghatározni. Ezalatt azt értem, hogy az adott régióknak, illetve megyéknek előre meg kellene határoznia, hogy az adott időszak alatt, ki milyen mértékben járul hozzá a Balaton Régió területén megvalósuló beruházásokhoz. Ezáltal elkerülhetővé válnának a későbbi vitás helyzetek. Habár már számos partneri együttműködés jött létre, a jellemző tendencia sajnos még mindig az, hogy egyik régió, megye sem ad át szívesen más szervezetnek semmiféle pénzügyi forrást. A további problémát ezeken túl az okozza, hogy a régiók, önkormányzatok a megfelelő pénzügyi autonómiájuk hiányában nem igen tudják elkötelezni magukat, hogy az adott időszakban képesek lesznek biztosítani a korábban vállalt összeget. A régió fejlesztését meghatározó három nagy kérdéskör a környezetvédelem, a turizmus és a munkahelyteremtés. Amennyiben a szakértők megoldást találnának ezekre a problémákra, valamint tisztáznák, mit is takar a Balaton Régió fogalma, milyen szerkezeti átalakítások és milyen források szükségesek, akkor meg lehet majd teremteni a megfelelő hátteret a BKÜ sikeres működéséhez.

14


2. A BALATON PROJEKT HELYE A RÉGIÓ FEJLESZTÉSI TERVEIBEN A szakdolgozatomban bemutatásra kerülő Balaton Projekt célja egy integrált döntéselőkészítő rendszer bevezetése, amely hozzájárul a régió fenntartható turizmus fejlesztéséhez. A modell a régió területén kihelyezett szenzorok (turistaszámláló, forgalomszámláló, valamint vízminőség ellenőrző berendezések) által összegyűjtött adatok ismertetésével megkönnyíti a döntéshozók helyzetét, legyen az bárki: szakértő, hatósági személy, vagy akár helyi lakos, vagy a térségbe érkező turista. A rendszer elsődleges célcsoportja azonban kétség kívül a térség fejlesztésében érdekelt személyek, közülük is főleg azok, kiknek célja a fenntartható turizmus kialakítása. Amennyiben részletesen megvizsgáljuk a régió fejlesztési prioritásit, az is azt támasztja alá, hogy a célkitűzések elsősorban a környezet állapotának megóvására, valamint a turizmus fejlesztésére irányulnak. Ez egyáltalán nem meglepő, mivel a balatoni turizmus mind a régió, mind az egész ország számára jelentős bevételi forrást jelent.

A Balaton Régió fejlesztési irányait az Országos Területfejlesztési Koncepció mellett számos további dokumentum szabályozza, többek között a Balaton törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hosszú távú területfejlesztési koncepciója, valamint a 2002-2006, és 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Programok.

A Balaton törvény, teljes nevén a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény (2000. évi CXII. Törvény) a területi tervezés alapjait határozza meg. A törvény elősegíti a régió természeti és a települési környezetének védelmét, az idegenforgalom fejlesztését, valamint a térség kiegyensúlyozott fejlődését.

2.1.

BKÜ Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója

A BKÜ Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója a régió hosszú távú fejlesztésének alapozó dokumentuma. A dokumentum célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését befolyásoló tényezők vizsgálata. A koncepció kijelöli a régió hosszú távú fejlesztési

15

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER irányait, valamint meghatározza a célok megvalósításához szükséges programokat, és az ehhez szükséges eszköz- és intézményrendszert. A koncepciót a Balaton Fejlesztési Tanács4 készítette el.

A BFT a Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióban a régió fejlesztési irányát tekintve öt célkitűzést határozott meg, melyek a következők: §

A környezet állapotának megóvása, javítása és a fenntartható fejlődés feltételeinek kialakítása

§

A gazdasági erőforrások aktivizálása, a vállalkozói lehetőségek gyarapítása

§

Az infrastrukturális hálózatok megújítása, kiépítésének folytatása

§

Humán erőforrások fejlesztése és a regionális identitás erősítése

§

Az intézmény- és eszközrendszer fejlesztése

A CÉLKITŰZÉSEK RÖVID LEÍRÁSA5 1. A környezet állapotának megóvása: a tó vízszintjének stabilizálása, a víz minőségének javítása, a táj- és települési környezet harmonikus fejlesztése, a Balaton természetes környezetének megőrzése, a környezettudatos szemléletmód kialakítása, a települési kommunális infrastruktúra elemeinek fejlesztése, azaz a fenntartható turisztikai fejlődés alapjainak megteremtése.

2. A gazdasági erőforrások aktivizálása, a vállalkozói lehetőségek gyarapítása: a vállalkozásbarát helyi ösztönzők bevezetése, a szezonalítást csökkentő komplex és minőségi szolgáltatásokat nyújtó turisztikai termékek létrehozása, a háttérterületek népességmegtartó képességének növekedése.

4

A Balaton Fejlesztési Tanács a Balaton Régió fejlesztése céljából létrehozott testület, melynek fő feladata, hogy a régió szereplőivel együtt meghatározza a térség fejlesztési irányait, támogassa a fejlesztési programok és projektek kidolgozását, koordinálja a rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználását, valamint ösztönözze a régió fejlődését szolgáló vízvédelmi, turisztikai és gazdasági beruházásokat. 5

Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció (2001) Balaton Fejlesztési Tanács

16


3. Az infrastrukturális hálózatok megújítása: a külső közlekedési kapcsolatok megújítása, a térség erőteljesebb bekapcsolása az európai rendszerekbe, a belső kapcsolatokat és a turizmust is elősegítő közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a gazdaságfejlesztési infrastruktúra bővítése, a közműhálózat teljes kiépítése, a hulladék elhelyezés és kezelés problémáinak megoldása.

4. Humánerőforrás fejlesztése: a középfokú és felsőfokú képzés koordinált fejlesztése, a képzettségi színvonal növelése és a régiós igényekhez igazítása, a képzett munkaerő megtartása, valamint a Balaton térségi tudat és kultúra erősítése.

5. Az intézmény és eszközrendszer fejlesztése: az intézményrendszer teljes kiépítése, korszerűsítése

és

az

együttműködés

feltételeinek

megteremtése,

mely

elengedhetetlen feltétele a hatékony gazdasági és társadalmi együttműködés kialakulásának.

Mint korábban említettem a Balaton Projekt célja egy integrált döntés-előkészítő rendszer bevezetése, amely hozzájárul a régió fenntartható turizmus fejlesztéséhez. A fenntarthatóság alatt az értendő, hogy a fejlesztési célok társadalmi, gazdasági, környezeti, kulturális szempontból kiegyensúlyozott fejlődést biztosítanak. A projekt keretében kialakításra kerülő modell elegendő információt biztosít a döntéshozóknak a régió társadalmi-gazdasági rendszeréről, a Balaton vízminőségéről, a turisták számáról valamint a forgalom nagyságáról, ezáltal hozzájárul a koncepció célkitűzéseinek megvalósulásához. Összességében a modell segít az optimális döntés meghozatalában, mely elősegíti a környezet állapotának megóvását, a gazdasági erőforrások megfelelő felhasználását, s nem utolsó sorban segítséget nyújt a szakmai ismeretek bővítéséhez egyaránt.

17


2.2.


A Stratégiai Fejlesztési Program a régió hosszú távú fejlesztését meghatározó dokumentumra, a Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióra épül. A Stratégiai Program komplex fejlesztési stratégiát fogalmaz meg a Balaton Régió számára a 2002 – 2006 közötti időszakra vonatkozóan. A fejlesztési stratégia meghatározza azokat a célokat, melyek megvalósítása elsődleges az adott programozási időszakban. A stratégia továbbá kijelöli a célok eléréséhez szükséges fejlesztési irányokat és intézkedéseket.

A Stratégiai Program a fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség és a partnerség elvén alapul. A program átfogó célja a Balaton ökológiai állapotának védelme, a vízminőség javítása, a természeti és épített környezet védelme, a turizmus és a természetvédelem harmonikus fejlesztése, valamint a humánerőforrás képzettségének javítása és az információs társadalom kialakításának elősegítése. Ezek az általános célok képezik lényegében a Balaton Projekt végső céljait is.

Mivel a BFT a program kialakításánál a BKÜ hosszú távú területfejlesztési koncepcióját vette alapul, a program stratégiai céljai megegyeznek a koncepció célkitűzéseivel. Mint az előző fejezetben írtam, a Balaton Projekt jól illeszkedik a koncepció célkitűzéseibe, ezáltal jól illeszkedik a 2002-2006 közötti időszak Stratégiai Programjába is.

Amennyiben röviden, tömören szeretnék megfogalmazni a Balaton Régió célkitűzését a jövőre nézve, azt így lehetne összefoglalni:

„A Balaton Régió a környezet, az idegenforgalom és az információs társadalom európai szintű modell régiójává kíván válni.”6

A 2002-2006. közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Program eredményét én mindenképpen ebben az új fejlesztési célkitűzés megszületésében látom. S habár nem minden fejlesztés az eredeti elképzelések szerint ment végbe, a célkitűzések megvalósítását a következő időszakban is folytatni kell.

6

Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja (2002-2006), Balaton Fejlesztési Tanács

18

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A főbb célok a jövőre nézve lényegében Balaton Régió környezeti állapotának, idegenforgalmának, az információs társadalmának fejlesztésére irányulnak. Hasonlóan a Balaton Projekthez, a stratégiában megfogalmazott jövőkép is a turizmus fejlesztését hangsúlyozza. Habár az idei nyár turistaforgalma kapcsán tényleg nincs okunk panaszra, azért nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy az adatok jóval elmaradnak a korábban megszokottaktól. A turizmus fellendítése nem arra utal, hogy a fejlesztések következtében a Balaton látogatottsága eléri majd 1960-as, 1970-es évek szintjét, de minden esetre az adatok javulni fognak.

Úgy érzem nem szabad a 30-40 évvel ezelőtti turisztikai adatokat célul tűznünk, hiszen azok mára már megvalósíthatatlanná váltak. Egyrészt, mert megváltozott a világ, és a korábban a Balatonhoz utazó külföldi turistáknak (többségében kelet-németeknek, hollandoknak) ma már van lehetőségük más országba is elutazni, nem csak az ún. szocialista rezsim területén mozogni. Ugyanez a helyzet a belföldi turistákkal is. A rendszerváltással a magyarok előtt is megnyílt a világ kapuja, most már mi is oda utazhatunk, ahová akarunk. S ha már utazunk, a pénzünkért megfelelő szolgáltatást várunk – megjegyzem jogosan.

A balatoni turizmus fellendítése érdekében kétségkívül változtatásra van szükség. Erre lehet megoldás, amennyiben minőségi turizmusra térünk át a korábbi tömegturizmus helyett. A fő problémát az okozza a térségben, hogy alacsony a számuk a magas bevételt biztosító, magas minőségi színvonalú szálláshelyeknek. További probléma, hogy a hazai kínálatból javarészt még ma is hiányoznak azok a komplex turisztikai termékek, amelyek az igényes és fizetőképes vendégkört vonzzák. A minőségi turizmus kialakítása érdekében véleményem szerint az alábbi célkitűzések megvalósítására kellene törekedni: §

Gyógy-, és termálturizmus fejlesztése

§

Konferencia turizmus fejlesztése

§

Tematikus parkok, élményparkok fejlesztése

§

Turisztikai információs rendszerek fejlesztése

§

Kastély, és várturizmus fejlesztése

§

Egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztése

19


Amennyiben megnézzük az elmúlt évek idegenforgalmi adatait a Balaton Régióban, láthatjuk, hogy a minőségi turizmusra való törekvés sikeresnek mondható, bár azt is el kell ismernünk, hogy még nagyon kezdeti fázisban van. Ha megnézzük az alábbi táblázatot a kereskedelmi- és magánszálláshelyek vendégforgalmáról a BKÜ területén, láthatjuk, hogy viszonylag magas a régióban eltöltött vendégéjszakák száma.

2. Táblázat Szálláshelyek vendégforgalma a BKÜ területén 2005-ben Az üdülőkörzet

Vendégek száma

szakasza

Vendégéjszakák

Átlagos tartóz-

száma

kodási idő (éj)

Somogy megye

550 558

2 154 540

3,9

Veszprém megye

445 988

1 709 909

3,8

Zala megye

418 990

1 974 633

4,7

ÖSSZESEN

1 415 566

5 839 082

4,1

Forrás: A Balaton Üdülőkörzet idegenforgalma 2000-2005 (2006) Központi Statisztikai Hivatal, Veszprémi Igazgatóság

A turizmus, valamint a régió teljes gazdaságának fellendítése érdekében tehát kétség kívül változtatásra van szükség. Habár a helyben élő lakosság jelenleg az idegenforgalomból származó bevételekből csak keveset profitál, úgy vélem a turizmusfejlesztésnek köszönhetően a közeljövőben változhat majd a helyzet. Habár a bevételek után fizetett adók többsége valószínűleg sajnos továbbra sem a térségben kerül majd felhasználásra, a turizmusfejlesztés mindenképpen pozitívan befolyásolja majd a régió lakosságának életét. Véleményem szerint a turizmus fellendülése mindenképpen kihat majd más gazdasági ágazatok teljesítményére. A megváltozott körülményeknek és az új követelményeknek köszönhetően pedig javulni fog majd a régió lakosságának életminősége, képzettsége, valamint a turizmusfejlesztés hozzájárul majd a regionális öntudat erősödéséhez.

20


Mielőtt rátérnék a 2007-2013. közötti Stratégiai Program értékelésére, röviden be szeretném még mutatni a 2002-2006. közötti eredményeket (és problémákat) annak érdekében, hogy jobban megérthessük, menyire megalapozottak a következő időszak stratégiai célkitűzései, valamint milyenek a Balaton Projekt esélyei a sikeres megvalósításra. Ennek érdekében érdemes összevetni a megítélt támogatások beavatkozási területek szerinti megoszlását a Balaton Régió 2002-2006. közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Programjának célkitűzéseivel. Erre irányuló felmérések elvégzésére sor került a Balaton Projekt megvalósítása során is: az ötödik munkafázisban a korábbi politikák hatásainak elemzése során sor került a 2002-2006. közötti Stratégiai Program eredményességének vizsgálatára is.

A stratégia első célkitűzésének a környezet állapotának megóvása lett kijelölve. Ennek ellenére a környezet-, valamint természetvédelem ösztönzésére azonban az egyik legkevesebb forrás lett biztosítva. Az összes támogatásnak csupán a 2,2 %-át fordították környezetvédelmi célú beruházásokra.7 A gazdasági erőforrások aktivizálására már több forrást biztosítottak. E kategórián belül a turizmus kapta a legtöbb állami támogatást, majd ezt követte a beruházások ösztönzését szolgáló projektek finanszírozása. Véleményem szerint a fő problémát ezen a területen az okozta, hogy az összes támogatás tekintetében a KKV-k csak igen kismértékű támogatásban részesültek.

A stratégiai program harmadik célkitűzését az infrastruktúra fejlesztése képzi. Ez az a terület, melyen a tényleges állami beavatkozások leginkább összhangban állnak a fejlesztési célkitűzésekkel, mivel a régióban a legtöbb állami forrás az infrastruktúra korszerűsítésére lett fordítva.

A stratégia két utolsó célkitűzése ugyanakkor igencsak háttérbe szorult a támogatások eloszlása során. Humán erőforrás fejlesztését célzó projektek ugyanis alig szerepeltek a kedvezményezett projektek között, és amik mégis, azok is inkább infrastrukturális beruházásokra vonatkoztak a humán szféra területén (szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények felújításai). A régiók közötti együttműködések kialakításának 7

Tervek és Tények: A források eloszlásának összevetése a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programjával, LIFE Balaton Projekt, Task-5 (2006) 88-89.oldal

21

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER támogatására pedig nem található ténylegesen támogatott projekt a kedvezményezettek között.

Mindezek arra engednek következtetni, hogy a Balaton Régió fejlesztési stratégiájának célkitűzései, valamint a ténylegesen megvalósult állami beruházások között sokkal nagyobb eltérés van, mint azt korábban, a program kialakításakor gondolták volna. A következő tervezési ciklus területfejlesztési célkitűzéseinek meghatározása során már fontos szempont volt ezen problémák figyelembe vétele is.

2.3.


Hasonlóan a 2002-2006 közötti időszakra vonatkozó programhoz, a következő programozási időszakra vonatkozó stratégia is a szükséges fejlesztési irányokat jelöli ki, valamint hozzájárul a régióban megvalósuló programok és projektek kiválasztásához. A fejlesztési stratégia iránymutatást nyújt mind a köz-, mind a magánszféra számára.

A jelenleg érvényben levő Stratégiai Programban foglaltakhoz képest a következő programozási időszakra az alábbi célkitűzések kerültek kialakításra:8 §

Gazdaság diverzifikálása

§

Turizmus fejlesztése

§

Humán erőforrás fejlesztése

§

Közlekedés fejlesztése

§

Táji és települési környezet fejlesztése, kulturális örökség megóvása

A Stratégiai Programra támaszkodva a Balaton Fejlesztési Tanács elkészítette Balaton Részletes Fejlesztési Tervet, amely részletesen kifejti a stratégiai célkitűzéseit, valamint meghatározza a Balaton Régióba 2007 és 2013 közötti időszakban rendelkezésre álló uniós fejlesztési források felhasználását.

8

Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája (2007-2013), Balaton Fejlesztési Tanács

22

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A Balaton Projekt területfejlesztésben betöltött szerepével kapcsolatban elmondhatjuk, hogy célkitűzéseiben illeszkedik a Balaton Régió fejlesztési tervdokumentumaihoz. Remélhetőleg a projekt beváltja majd a hozzá fűzött reményeket, s az integrált döntéselőkészítő rendszer segítségével az illetékes személyek a régió érdekeinek megfelelően tudnak majd döntéseket hozni. A projekt keretében bevezetett monitoring rendszernek köszönhetően pedig könnyebbé válik majd a térségben végbemenő társadalmigazdasági folyamatok elemzése.

23


3. EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJA Az Európai Unió regionális politikájának a célja a területi különbségek csökkentése, az elmaradottabb régiók és tagországok felzárkóztatása, valamint a gazdasági és szociális kohézió erősítése. A politika intézkedései elsősorban a régiók versenyképességének növelésére, valamint a fejlődéshez szükséges körülmények megteremtésére irányulnak.

A regionális támogatási politika a Római szerződésben még nem szerepelt közösségi célként. A szerződés a tagállamoknak csupán a harmonikus gazdasági fejlődését követelte meg. Az 1970-es évek elejére azonban a különböző gazdasági folyamatok hatására indokolttá vált a regionális politika közösségi szintre emelése. A vámunió bevezetésével, valamint az 1973-as bővítés következtében ugyanis a Közösségen belül jelentős mértékben megnőttek a területi különbségek. A közös piac zökkenőmentes működése érdekében elengedhetetlenné vált az elmaradottabb területek támogatása.

A szakdolgozatomban bemutatásra kerülő Balaton Projekt egy Közösségi Program, mely az unió regionális támogatásának egyik pénzügyi eszköze. Annak érdekében, hogy jobban megértsük a projektnek a támogatási rendszerben betöltött szerepét, a következő fejezetekben röviden be szeretném mutatni az EU regionális politikájának főbb jellemzőit.

3.1.

Regionális politika területi rendszere

A regionális politika keretében nyújtott támogatások többségében a Strukturális Alapokból, valamint a Kohéziós Alapból kerülnek finanszírozásra. Ezen támogatások jellegzetessége,

hogy

kizárólag

régiók,

valamint

tagországok

jogosultak

a

támogatásokra. Azonban számos problémát okozott az a tény, hogy hiányzott egy olyan egységes rendszer, amivel az eltérő fejlettségű régiókat, illetve a tagországokat osztályozni lehetett volna. Az egységes rendszer hiányában nehéz volt eldönteni, hogy a hátrányos helyzetű régiók közül melyek azok a területek, amelyek esetén sokkal sürgetőbb lett volna a felzárkóztatásuk támogatása. Az Európai Unió Statisztikai

24

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER Hivatala (Eurostat) végül kidolgozta az Egységes Területi Statisztikai Osztályozási Rendszert (Nomenclature of Territorial Statistical Units - NUTS), mely lehetővé tette a régiók, tagállamok adatainak összevetését, vizsgálatát.

Az Egységes Területi Statisztikai Osztályozási Rendszer a regionális statisztikai rendszer alapját jelenti. Az Eurostat által kidolgozott rendszer öt különböző szintet különböztet meg: három területi (regionális) és kettő helyi (lokális) szintet:

§

NUTS 1: ország, vagy azon belüli nagyrégió

§

NUTS 2: közepes méretű régiók

§

NUTS 3: kisrégiók köre

§

NUTS 4: statisztikai kistérségek

§

NUTS 5: települések

A NUTS rendszert (elsősorban az első három szintet) számos területen alkalmazzák. A rendszer jelenti egyrészt az adatfeldolgozás bázisát, melynek alapján kerül sor a különböző elemzések, vizsgálatok elvégzésére, valamint a rendszer alkotja továbbá a pénzügyi finanszírozás keretét is.

Magyarországon az önálló területfejlesztési politika kialakításának az igénye viszonylag későn, csak az 1990-es évek közepén jelent meg. Azonban a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény (Területfejlesztési törvény) elfogadását követően a területfejlesztési beruházások felgyorsultak, és megkezdődtek az EU által biztosított előcsatlakozási támogatások felhasználása.

25

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER Magyarország regionális politikáját jelenleg a Területfejlesztési törvény és az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) határozza meg. Ezen jogszabályok alapján hét NUTS 29 szintű tervezési-statisztikai régió került kialakításra, melyek jogosultak a strukturális és kohéziós támogatások felhasználására. A jogszabályok kialakították a források fogadásához szükséges intézményrendszert is, melynek legfontosobb elemei a megyei és regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek.

3.2.

Regionális politika pénzügyi eszközei

A regionális politika az elmaradottabb területek felzárkóztatásához nyúlt –elsősorbanpénzügyi támogatást. Különböző pénzügyi támogatásokat különböztetünk meg többek között attól függően, hogy a támogatás milyen terület fejlesztésére irányul, mely tagországok vehetik igénybe a támogatásokat, valamint a támogatás felhasználható-e önálló projektekhez, vagy sem. A regionális politika pénzügyi eszközei alatt elsősorban a Strukturális Alapokat, a Kohéziós Alapot, a Közösségi Kezdeményezéseket, a Közösségi Programokat értjük, de ide tartoznak továbbá az Európai Beruházási Banktól igényelhető hitelek, valamint az Előcsatlakozási Alapok és Átmeneti Támogatások is.

Strukturális politika A regionális politika pénzügyi eszközeinek egyik csoportját a Strukturális Alapok10 alkotják, melyek jellegzetessége, hogy különálló, egyéni projektek támogatására nem használhatók fel. Az alapokból kizárólag a régiók és tagállamok által kidolgozott több éves regionális programok finanszírozhatók. Az alapok fő célja a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatása. Az alapok támogatásainak igénybevételére azon területek jogosultak, amelyek egy főre jutó GDP-je nem éri el az Unió átlagának 75 %-át.

9

Magyarország hét tervezési-statisztikai régiója: Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye), Közép-Dunántúl (Veszprém megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye), Dél-Dunántúl (Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye), Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye), Észak-Magyarország (Heves megye, Nógrád megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye), ÉszakAlföld (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Dél-Alföld (Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye). 10

A Strukturális Alapok az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) gyűjtőneve.

26

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A fejlesztések hatékonysága érdekében a strukturális politika támogatásai három célkitűzésre irányulnak, melyek a következők:11 §

1. Célkitűzés: a fejlődésben leginkább elmaradott régiók támogatása, strukturális átalakítása

§

2. Célkitűzés: szerkezetváltási nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulásának elősegítése

§

3. Célkitűzés: oktatási, képzési, illetve foglalkoztatási rendszerek és politikák adaptálása, modernizálása

Kohéziós politika A pénzügyi eszközök másik csoportját a Kohéziós Alap támogatásai jelentik. A támogatások igénybevételére azon tagállamok jogosultak, melyek egy főre jutó GNP-je nem éri el a közösség átlagának 90%-át. Az alap jellegzetessége, hogy kizárólag környezetvédelemi és infrastrukturális beruházások megvalósításához nyújt támogatást. Az alap célja a kohézió megteremtése, az elmaradottabb területek felzárkóztatása, valamint a fejlesztéseket támogató beruházások ösztönzése.

Közösségi Kezdeményezések A Közösségi Kezdeményezések (INTERREG, URBAN, LEADER, EQUAL) a regionális politika pénzügyi eszközeinek egyik sajátos csoportja. A kezdeményezések fő célja, hogy a tagállamok közötti együttműködések erősítése révén megoldásokat találjon az Európai Unió egész területét érintő kihívásokra, problémákra.

A regionális politika pénzügyi eszközei közé tartoznak továbbá a Közösségi Programok, az Európai Beruházási Banktól igényelhető hitelek, az Előcsatlakozási Alapok és Átmeneti Támogatások. A következő fejezetekben a Közösségi Programokat, és azon belül is a LIFE III. programot szeretném részletesen bemutatni, mivel a Balaton Projekt e program a keretében valósul meg, és a program megismerésével így egy átfogóbb képet kaphatunk a projektünk hátteréről.

11

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Budapest, HVG Orac Lap és Könyvkiadó Kft. (2002) 302. oldal

27


3.3.

Közösségi Programok jellemzői

A Közösségi Programok az unió tagállamainak együttműködési programjait alkotják. A programok célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése a különböző a közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken. A program elsősorban a hosszú távú, több éves időtartamú együttműködések kialakítását ösztönzi.

A Közösségi Programok célkitűzéseivel kapcsolatos döntéseket az Európai Bizottság hozza meg. Az EB dönt mely területekhez kapcsolódóan, milyen programokat, mekkora költségvetéssel, milyen hosszú időszakra vezetnek be. A program költségvetését mindig egy-egy ciklusra határozzák meg, melyre szabadon lehet pályázni, nemzeti kvóták nincsenek. A pályázatok többnyire konzorciumokban kerülnek benyújtásra, általában 23 uniós szervezet részvételével.

Jelenleg, a 2000-2006 közötti időszakban számos Közösségi Program működik, szinte mindegyik uniós politikához kapcsolódik egy. A legfontosabb Közösségi Programok az alábbi területeket érintik:12 §

Adózás

§

Közegészségügy

§

Audiovizuális technológiák

§

Közlekedés

§

Belügyi jogi együttműködés

§

Kultúra

§

Energetika

§

Kutatás

§

Erőszak elleni küzdelem

§

Oktatás

§

Ifjúság

§

Polgári jogok védelme

§

Információs társadalom

§

Szakképzés

§

Kis-

§

Szociális politika

§

Vámügyek, stb.

és

középvállalkozások

fejlesztése §

Környezetvédelem

12

Közösségi Programok – Pályázati lehetőségek közvetlenül Brüsszelből magyarországi szervezetek számára, Európai Uniós Pályázatok Kézikönyvének melléklete, Európa Média Kht.

28


3.3.1. LIFE III. Közösségi Program A LIFE (L’Instruments Financiers pour l’Environment) elnevezésű közösségi programot az Európai Unió 1992-ben hozta létre. A program elsősorban az uniós tagországok, valamint a társult országok területén megvalósuló innovatív jellegű környezet- és természetvédelmi projektekhez nyújt támogatást, mely hozzájárul az adott térség fenntartható fejlesztéséhez. A LIFE program egy olyan közösségi programnak tekinthető, amelynek keretében megvalósuló intézkedések nem csupán az adott projekt megvalósulását segítik, hanem azok a környezet- és természetvédelem teljes területén éreztetik hatásukat.

A LIFE program három szakaszra bontható: az első szakasz (LIFE I.) 1992-1995-ig, a második szakasz (LIFE II.) 1996-1999-ig, valamint a jelenleg érvényben levő harmadik szakasz (LIFE III.) 2000-2006-ig tart. Magyarország társult országként 2001-ben csatlakozott a programhoz, azóta is több projektben vesz részt.

A LIFE III. program célkitűzései a környezetvédelemi politika főbb prioritásaihoz kapcsolódnak. A program általános céljai a következők:13 §

Jogi előírások hatékonyabb érvényesítése

§

Környezeti és szakterületi érdekek egyeztetése

§

Környezetorientált piaci ösztönzők támogatása: ⇒ Partneri viszony a gazdasággal ⇒ Környezetbarát fogyasztás és beszerzés ⇒ Állami szubvenciók és támogatások átgondolása ⇒ A pénzügyi szféra aktivizálása ⇒ Közösségi szintű környezeti felelősségi szabályozás

§

A civil szféra és a személyek részvételének erősítése

§

A környezet és területfejlesztés szinkronizálása

13

Közösségi Programok – Pályázati lehetőségek közvetlenül Brüsszelből magyarországi szervezetek számára, Európai Uniós Pályázatok Kézikönyvének melléklete, Európa Média Kht.

29

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A LIFE-III. programokon belül három különböző csoportot különböztetünk meg attól függően, hogy az adott program milyen területet érint. Ennek tükrében beszélhetünk a LIFE környezetvédelmet érintő programjairól, a LIFE természetvédelmet érintő programjairól, valamint a LIFE harmadik országokat érintő programjairól.

1. LIFE-ENVIRONMENT – környezetvédelmet érintő programok §

innovatív tevékenységek az ipar számára;

§

bemutatók és műszaki támogatás a helyi hatóságok számára;

§

a közösségi törvényhozást és politikákat támogató előkészítő tevékenységek.

2. LIFE-NATURE – természetvédelmet érintő programok §

az EU érdekkörébe tartozó, a természetes élőhelyek és a vadon élő növény- és állatvilág megőrzését szolgáló tevékenységek.

3. LIFE-THIRD COUNTRIES - harmadik országokat érintő programok §

technikai

segítségnyújtás

a

környezetvédelmi

adminisztratív

szervezet

létrehozásához, és a tartós fejlődést elősegítő természetvédelmi tevékenységek, bemutatók a Mediterrán- és Balti-tenger térségében.14

A LIFE programok keretében pályázatokat nyújthatnak be mind természetes, mind jogi személyek egyaránt. Ez azt jelenti, hogy ily módon olyan szervezetek is részesülhetnek uniós támogatásban, melyek egyébként nem jogosultak a Kohéziós Alap, illetve a Strukturális Alapok támogatásaira. Mivel hazánkban a Balaton Régió nem számít NUTS 2 szintű tervezési-statisztikai régiónak, így elesik a közvetlen uniós támogatásoktól is. A Balaton Projekt Közösségi Programnak köszönhetően azonban a térség mégis részesülhet uniós forrásokból, melyek hozzájárulnak a régió fenntartható fejlesztéséhez.

14

www.euoldal.hu

30


4. BALATON PROJEKT - INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER

A Balaton Projekt célja egy integrált döntéstámogató rendszer (DSS: Decision Support System) kialakítása és bevezetése a Balaton Régióban a fenntartható turizmus érdekében. A projekt 2002 őszén került benyújtásra az Európai Unió Környezeti Főigazgatóságához (DG ENVIRONMENT)15, majd végül 2003. őszén kezdődött el, és 2006. októberében zárult le.

A Balaton Projekt fontos szerepet tölt be a régió fejlesztésében, mivel a pályázatnak köszönhetően először sikerült

közvetlen uniós támogatást

igénybe venni a

beruházásokhoz. A projekt megvalósítására egy négy-tagú konzorcium jött létre, melynek célja a fenntartható turizmusfejlesztés, valamint további uniós támogatásokhoz való hozzájutás.

A Balaton Projekt főbb adatai:16 LIFE projekt teljes neve: Balaton Projekt – Integrált Döntéstámogató Rendszer megalkotása és bevezetése a fenntartható turizmus elérése érdekében LIFE projekt száma:

LIFE03ENV/H/000273

Projekt megvalósításának helye:

Magyarország, Balaton Régió

Projekt kezdési időpontja:

2003. október 1.

Projekt befejezési időpontja:

2006. október 1.

Projekt teljes időtartama:

36 hónap

Projekt teljes költségvetése:

1.492.150 euró

EU támogatás mértéke:

744.950 euró

15 16

www.balatonproject.hu Progress Report No. 3, LIFE Balaton Project (31/07/2006), 1. oldal

31


A döntéstámogató rendszer célja, hogy a Balaton Régió területén kihelyezett szenzorok által összegyűjtött adatok ismertetésével megkönnyítse a döntéshozók helyzetét, legyen az bárki: szakértő, hatósági személy, vagy akár helyi lakos, vagy a térségbe érkező turista. A projekt célja, hogy a lehető legtöbb emberhez sikerüljön eljuttatni a döntéstámogató rendszert, és minél többen használják azt döntéseik során.

4.1.

A Balaton Projekt célja

Az Európai Unió Környezetvédelmi politikájának fontos célkitűzése a fenntartható turizmus megvalósítása. Az unió támogatja azon projekteket, melyek hozzájárulnak a fenntarthatóság kialakításához, valamint a turizmusból fakadó környezeti kockázatok csökkentéséhez.

A Balaton Projekt célkitűzése, ennek az uniós prioritásnak eleget téve, a fenntartható turizmus megvalósítása érdekében egy integrált döntéstámogató rendszer kiépítése, valamint annak használatának elterjesztése. A projekt célja egy olyan integrált rendszer bevezetése, amely magába foglal egy forgalom-, és turistaszámláló rendszert, egy vízminőség monitoring rendszert, és nem utolsó sorban egy szimulációs programot, melynek használatával fel lehet térképezni a Balaton Régió egész területét: következtetéseket lehet levonni a bekövetkező változásokról, valamint az esetleges szélsőséges eseményekről.17

A döntéstámogató rendszer működése 3 pilléren nyugszik, melyek a következők: §

Környezeti, jogi, valamint társadalmi-gazdasági állapotfelmérés

§

Térinformatikai rendszer (GIS-adatbázis)

§

Online monitoring rendszer

17

www.balatonproject.hu

32


4.2.

Konzorcium tagjai

Hasonlóan más Közösségi Programokhoz, a Balaton Projekt esetében is a pályázat konzorcium keretében került benyújtásra. A pályázat elkészítését a GEONARDO Kft, az ELTE Regionális Földrajzi Tanszéke, valamint a Balatoni Integrációs Kht. végezte, akik kezdetben, mint partnerek vettek részt a projektben. A projekt kedvezményezettje a konzorcium negyedik tagja, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége (BCSZSZ) volt. Azonban az uniós támogatás előzetes igénybevételéhez banki fedezetre volt szükség, melyet a BCSZSZ nem tudott biztosítani. Ebből kifolyólag a konzorcium tagjai a későbbiekben egyetértettek abban, hogy a BCSZSZ helyett a Balatoni Integrációs Kht. szerepeljen a projekt kedvezményezettjeként.

A Projekt megvalósítására létrejött konzorcium tagjai a következők:18 •

GEONARDO

Környezetvédelmi,

Térinformatikai

és

Regionális

Projektfejlesztő Kft.: A GEONARDO Kft. környezetvédelmi-, műszaki-, uniós tanácsadással és projektfejlesztéssel foglalkozó cég, mely számos LIFE, illetve más közösségi projektben vesz részt, ezáltal kellő szakmai háttérrel és szakmai rutinnal rendelkezik az európai uniós támogatások megszerzésében. A Kft. projektben betöltött fő feladata az adminisztratív és szakmai feladatok koordinálása, illetve a térinformatikai rendszer megvalósítása volt. •

ELTE Regionális Földrajzi Tanszéke: Az ELTE Regionális Földrajzi Tanszék által készített felmérések a projekt megvalósításának elméleti hátterét biztosítják. A tanszék munkatársai különböző szociális-gazdasági állapotfelméréseket végeztek, valamint összehasonlító elemzéseket készítettek a korábbi politikák és azok eredményeit vizsgálva, annak érdekében, hogy a döntés-támogató rendszer eredményesen működhessen.

18

Projekt egészéről – röviden. Végfelhasználói igényfelmérés Balaton Projekt Task-2 (2006), 5-7. oldal

33

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER •

Balatoni Integrációs Kht.: Mivel a Balatoni Integrációs Kht. a Balaton Régió fejlesztéséért felelős szervezet, a projekt megvalósításában az egyik legfontosabb szerepet töltötte be. Tevékenysége elsősorban a rendszer végfelhasználóinak érdekfelmérésének elvégzésére, a vízminőség monitoring rendszer, valamint a turista-, és forgalomszámláló rendszer kiépítésére terjedt ki.

•

Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége (BCSZSZ): A szövetség egy non-profit szervezet. A BCSZSZ tagjai között számos Balaton környéki civil szervezet megtalálható, melyek közül kiemelkedő szerepet tölt be a Nők a Balatonért Egyesület. A szövetség fő feladata a projekt eredményeinek elfogadtatása és népszerűsítése a Balaton Régióban.

4.3.

A Balaton Projekt munkaszakaszai

A projekt elsődleges célja tehát a környezeti kockázatok csökkentése, valamint a fenntartható turizmus elérése érdekében egy döntéstámogató rendszer kiépítése. A projekt megvalósítása 8 munkaszakaszból (ún. „task”-okból) ált. Az első, és az utolsó szakasz ún. horizontális, míg a többi szakasz ún. tematikus fázis (tehát ezekben a szakaszokban tényleges technikai feladatok megvalósítására került sor).

A projekt munkaszakaszainak rövid leírása19- a projekt tervezetben foglaltak szerint •

1. Menedzsment: A projekt első munkaszakasza a projekt menedzsmentjét foglalta magába. A projekt végrehajtása során ez a munkafázis kiemelkedő fontosságú volt a kellő hatékonyság elérése érdekében.

Az első szakasz

feladatai többek között különböző workshopok (tréningek) megszervezésére irányultak. A projekt megvalósítása során a konzorciumnak folyamatosan be kellett számolnia az elért eredményekről Brüsszelnek. 19

www.balatonproject.hu

34


2. Végfelhasználói igényfelmérés: A projekt második munkaszakasza a modell potenciális felhasználóira összpontosított, ugyanis ebben a fázisban került sor a projektet a későbbiek folyamán esetlegesen alkalmazó személyek, intézmények igényeinek és elvárásainak a felmérésére. A vizsgálatok fókuszában elsősorban a helyi lakosság, a kis- és középvállalkozások, a fejlesztésekben érdekelt szervezetek, valamint és környezetvédelmi hatóságok álltak. A felmérés végső célja az volt, hogy az érintetteket bevonják a projekt megvalósításába.

•

3. Környezeti állapotfelmérés és térinformatikai rendszer (GIS): A projekt harmadik munkaszakasza egyrészt a környezet állapotának felmérésére, másrészt a térinformatikai rendszer kiépítésére irányult. A vizsgálatok során adatokat kerültek összegyűjtésre a különböző szennyező forrásokról, többek között szennyvíz-gazdálkodással, a Balaton vízminőségével, valamint az eutrofizációs folyamatokkal kapcsolatosan. Ebben a munkaszakaszban került sor továbbá az illegális hulladéklerakók helyeinek feltérképezésére is. A kapott adatok összegzése után, az eredmények a térinformatikai rendszerbe kerültek feltöltésre.

•

4. Szociális-gazdasági elemzések: A fenntartható fejlesztés megvalósítása érdekében nem elegendő megvizsgálni a környezetünk állapotát, figyelembe kell venni

a

különböző

szociális-gazdasági

tényezőket

is.

A

negyedik

munkaszakaszban került sor ezen elemzések elvégzésére, melyek eredményei hozzájárultak a monitoring rendszer kiépítéséhez, valamint a döntéstámogató rendszer bevezetéséhez. •

5. Korábbi politikák és hatásaik elemzése: a döntéstámogató rendszer sikeres működése érdekében sor került azon jelenlegi, és a korábbi politikák hatásainak elemzésére, melyek elsősorban területfejlesztéssel, valamint a környezet állapotának javításával kapcsolatosak. Az elemzéseknek köszönhetően a jövőre nézve következtetéseket lehet levonni a múltbeli tapasztalatokból.

35


6. Döntéstámogató rendszer (DSS): A projekt hatodik fázisában került sor a modell tényleges bevezetésére. A döntéstámogató rendszer a korábbi munkafázisokban végzett környezeti, szociális, valamint gazdasági felmérések eredményeire támaszkodva hozzájárul a fenntarthatóság kialakításához a régióban.

•

7. Monitoring Rendszer: A projekt leglátványosabb elemének, a monitoring rendszer bevezetésére a projekt hetedik munkaszakaszában került sor. Megvalósult a rendszer technikai eszközrendszerének kiépítése, ezáltal lehetővé vált a Balaton Régió online turista-, és forgalomszámláló rendszerének, vízminőség

monitoring rendszerének, valamint a szimulációs program

kidolgozása. •

8. Információáramlás – Disszemináció: A projekt végső munkaszakasza a döntéstámogató rendszer alkalmazásának népszerűsítésére terjedt ki. Az elért eredmények minél szélesebb körben történő elterjesztése érdekében ebben a fázisban került sor a különböző marketing tevékenységek megvalósításához, többek között a projekt saját Web-oldalának megszerkesztése és folyamatos frissítése, a DSS rendszerrel kapcsolatos konferenciák lebonyolítása, valamint a tájékoztató jellegű anyagok kiadása.

A munkafázisok rövid ismertetéséből jól kitűnik, hogy az egyes fázisok tevékenységei logikailag nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz. Ennek következtében lehetőség nyílt arra, hogy az egyes feladatok időben párhuzamosan kerüljenek megvalósításra. Az alábbi ábra is ezt szemlélteti. Jól látható, hogy az egyes munkafázisok között milyen kapcsolat van, mely tevékenység mely más intézkedést segít:

36

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER 3. Ábra A Balaton Projekt munkaszakaszai A projekt átfogó célja egy Stratégiai Program kidolgozása és bevezetése, amely egy integrált döntés támogató rendszerre támaszkodva hozzájárul a turizmus fenntartható fejlesztéséhez

A monitoring rendszer bevezetése

Projekt menedzsment, jelentések az EB-nek

Folyamatos visszacsatolás Információáramlás, disszemináció

A projekt célja: Integrált Döntéstámogató Rendszer bevezetése a fenntartható turizmus kialakítása érdekében

GIS ADATBÁZIS

Környezeti

Szociális, gazdasági elemzések

állapotfelmérés

Politikák vizsgálata

Végfelhasználói igényfelmérés

Forrás: Technical Interim Report, LIFE Balaton Projekt (01/11/2005), 10. oldal

A projekt megvalósításával kapcsolatban összegzésül elmondható, hogy a cél nem egy új technológia kialakítása volt, hanem egy teljesen új, összetett megközelítés kidolgozása, melynek köszönhetően lehetőség nyílhat a DSS rendszer bevezetésére Közép-Európa egyik leglátogatottabb turisztikai desztinációjában, a Balaton Régióban. A rendszer komplexitását tükrözi, hogy a modell átfogó környezeti, gazdasági, és társadalmi felméréseken, térinformatikai adatbázison, valamint a hozzá kapcsolódó online monitoring rendszer működésén alapul.

37


5. A BALATON PROJEKT KAPCSÁN MEGVALÓSULT EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA

Az Európai Unió mind környezetvédelmi, mind regionális politikájának fontos célkitűzése a fenntartható fejlődés megvalósítása. A fenntarthatóság kapcsán számos területről beszélhetünk, többek között fenntartható környezetvédelemről, fenntartható területhasználatról, valamint fenntartható turizmusról. Mindezen kifejezések közül talán a fenntartható turizmus fogalma a leginkább időszerű a Balaton Régió fejlesztése kapcsán, ugyanakkor ez a leginkább ellentmondásos is egyben. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk elmondható, hogy a turizmus annak ellenére, hogy a magyar nemzetgazdaság egyik fő bevételi forrása, a környezetet leginkább károsító iparág is egyben. 20

A Balaton Projekt ezen az ellentmondásos helyzeten próbál javítani: célja a fenntartható turizmus kialakítása a környezeti terhelések minimális szintre csökkentése mellett. Szakdolgozatom előző fejezetében már beszámoltam arról, hogy a projekt tervezet szerint mely az a nyolc munkafázis, melyen a projekt megvalósítása nyugszik, valamint ismertettem azok fő célkitűzéseit, feladatait. Ebben a részben azt szeretném bemutatni, hogy ténylegesen mely intézkedések valósultak meg, ezek milyen eredményekkel zárultak, valamint ezek milyen mértékben felelnek meg az eredeti elképzeléseknek.

5.1.

Projektmenedzsment

A LIFE Balaton Projekt keretein belül az első munkaszakasz ölelte fel a projekt menedzsmentjét. A projekt nagy volumene, szerteágazó feladatai, időbeli hosszúsága és az a tény, hogy négy alapjában véve teljesen különböző gazdálkodással, irányítással és 20

Technical Interim Report, LIFE Balaton Project (01/11/2005) 4. oldal

38

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER tapasztalatokkal rendelkező partnerből állt a konzorcium, szükségessé tette, hogy a projekt menedzsment egy jól felépített, átlátható, többszintű eleme legyen a Balaton Projektnek.

A projekt partnerei közötti kapcsolatot a megvalósítás ideje alatt elsősorban a konzorciális szerződés szabályozta. A szerződés a projekt irányítására és ellenőrzésére három szinten határozott meg bizottságot. Ezek a bizottságok a következők: §

Manager Committee (MC)

§

Steering Committee (SC)

§

Advisory Board (AC) 4. Ábra A menedzsment szervezet felépítése

MANAGER COMMITTEE

TÁJÉKOZTATÁS, UTASÍTÁS

AJÁNLÁS E L L E N Ő R Z É S

E L L E N Ő R Z É S

D Ö N T É S

D Ö N T É S

ADVISORY BOARD

T A J É K O Z T A T Á S

STEERING COMMITTEE

T Á J É K O Z Ó D Á S

SZAKMAI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG E L L E N Ő R Z É S

E L L E N Ő R Z É S

MINŐSÉG BIZT.

Szakmai feladatok Pénzügyi feladatok

Forrás: Balatoni Integrációs Kht.

39


Manager Committee: Minden, a projekttel kapcsolatosan felmerülő kérdésben a végső döntést a szerződő felek által létrehozott „Manager Committee” hozta meg. Az MC elnöke a kedvezményezett képviselője, társelnöke a Balatoni Integrációs Kht. ügyvezetője volt. A kedvezményezett cseréjét követően a társelnöki feladatot a Geonardo Kft képviselője látta el. Az MC akkor volt határozatképes, ha a döntésben valamennyi tagja részt vett. Amennyiben valamely kérdésben határozatképtelenség miatt nem lehetett volna döntést hozni, úgy az ülést 5 munkanapon belüli időpontra újra össze kellett volna hívni. Az így megismételt ülésen a határozatképességhez legalább 3 tag jelenléte lett volna szükséges. Erre azonban a projekt időtartama alatt nem került sor.

Az MC a döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozta meg. Minden tagnak egy szavazata volt. A tagok az általuk lényegesnek minősített kérdésekben egyhangúan döntöttek. Szavazategyenlőség esetén, vagy ha a lényegesnek ítélt kérdések szavazása során nem született egyhangú döntés, akkor a döntés egyszerű szótöbbséggel született meg úgy, hogy a szavazati jog a tagokat a projekthez való anyagi hozzájárulásuk arányában illette meg.

Steering Committee: A konzorcium tagjai a „Steering Committee”-t azzal a céllal hozták létre, hogy biztosítsák a

megvalósuló

munkaszakaszainak

projekt

összehangolását.

szakmai színvonalát, valamint A SC

feladata

az

egyes

a projekt

részfeladatok

összehangolása és szakmai minőség biztosítása volt. A részjelentések elfogadásához, illetve benyújtásához minden esetben az SC jóváhagyására, elfogadására volt szükség.

Advisory Board (AB): A partnerek Advisory Board-ot hoztak létre a pályázatukban megfogalmazott kötelezettségeik megvalósítása céljából. Az AB tagjait a végfelhasználók közül a MC kérte fel a tisztség ellátására. Az AB ajánlásokkal segítette a konzorciumi szerződés megvalósulását, és évente véleményezte a szakmai munkát.

40

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER Az Advisory Board tagjait az alábbi szervezetek delegálták: •

Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság

•

Az érintett önkormányzatok

•

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága

•

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

•

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület

•

Balatoni Közbiztonsági Tanácsadó Testület

•

Balaton Fejlesztési Tanács

Az első munkaszakasz alatt felmerült problémák és azok kezelése a) A projekt során az első igazán komoly problémát a konzorcium és a MC számára az előleg lehívása jelentette, mivel Brüsszel bankgarancia meglétéhez kötötte az előleg utalását. Sajnos sem a kedvezményezett, sem a projekt partnerek nem tudták megszerezni a kért garanciát. Ezt figyelembe véve Brüsszel végül engedélyezte, hogy a Balatoni Integrációs Kht., mint közhasznú szervezet kötelezettséget vállaljon az előleg szabályszerű felhasználására. A probléma megoldását követően megkezdődhetett a projekt költségigényesebb munkaszakaszainak beindítása.

b) A következő komolyabb szervezési problémát a kedvezményezett cseréje jelentette. A cserét az indokolta, hogy a Balatoni Integrációs Kht. részaránya volt a legnagyobb a projektben az anyagi hozzájárulásokat tekintve. Továbbá a Kht. által felvállalt kötelezettségvállalás is indokolttá tette a kedvezményezett cseréjét. Az MC a cserét megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta, valamint támogatásáról biztosította a Kht.-t.

c) Sajnálatos módon óriási gondot okozott a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége elnökének súlyos egészségügyi problémája. Ennek következtében Szabó Tivadar lemondott az elnöki posztjáról és az utód kinevezése nagyon sokáig elhúzódott. A BCSZSZ a projekt utolsó évében nem tudta vállalni a projektben való továbbdolgozást, így 2005. év végén a partner kilépett a konzorciumból. Helyére

41

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER más partner nem került felvételre a projekt befejezéséig, de projekt így is – a megmaradt

konzorciumi

tagok

többlet

munkavállalásával

–

sikeresen

befejeződött.

d) A műszerek telepítésénél megoldandó feladatot jelentett az, hogy a műszerek helyének maghatározása után a tulajdonos önkormányzatokkal, közútkezelőkkel sikerüljön megegyezésre jutni. Az együttműködési megállapodások megkötése azonban sok esetben nem volt zökkenőmentes: minden érintettel tisztázni kellett valamennyi telepítési körülményt, a felelősség mértékét, valamint a különböző jogköröket és a kötelezettségeket.

e) A műszerek fenntartása szintén komoly anyagi megterhelést jelentett a Balatoni Integrációs Kht. számára, valamint az ügynökség feladata volt továbbá a kihelyezett műszerek biztonságának biztosítása is. Sajnos arra nem volt mód, hogy valamennyi műszer zártan, olyan fizikai elhelyezéssel kerüljön felszerelésre, hogy azok ne legyenek kitéve vandalizmusnak, vagy a lopás lehetőségének. Miután a kihelyezett műszerek épségét teljes körűen biztosítani nem lehet, így a Balatoni Integrációs Kht. veszélyeztetett helyen lévő berendezésekre vagyonbiztosítást kötött.

Az első munkaszakasz keretében továbbá számos konferencia, és egyéb workshop is megszervezésre került. A projektindító konferencia megrendezésére Fonyódon került sort 2003. október 15-én, melyen a projekt minden partnere képviseltette magát. A találkozó fő témája a projekt menedzsment szerkezeti kérdéseinek tisztázása, valamint az adminisztratív és pénzügyi feladatok meghatározása volt. A rendezvény keretében került sor továbbá a konzorciális szerződés aláírására is.

A balatoni turizmus fejlesztése érdekében 2006. február 24-én, Balatonfüreden újabb konferencia megrendezésére került sor, melyen a Balaton Projekt addig elért eredményeit hozták nyilvánosságra. A konferencia előadásainak témái között szerepelt például a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet helyzetének ismertetése, a későbbiekben

42

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER felállított monitoring rendszer koncepciójának bemutatása, valamint a térinformatikai rendszer (GIS) működésének szemléltetése.

A Balaton Projekt záró ülésére szintén Balatonfüreden került sor, 2006. szeptember 15én. A konferencia sajátosságát az adta, hogy a projekt partnerei mellett a rendezvényen jelen voltak az UNDP programok tagjai, valamint a "Living Lakes" konferencia számos külföldi résztvevője is.

Habár témájában már inkább a második munkaszakaszhoz tartozna, gyakorlati megvalósításuk miatt én mégis itt említem meg a végfelhasználók tájékoztatása érdekében tartott workshopokat, ahol a helyi lakosság, az önkormányzatok, valamint a civil szervezetek kaphattak bővebb tájékoztatást a projekt alakulásáról, valamint lehetőségük nyílt személyes kapcsolat kialakítására a konzorcium partnereivel.

A projekt megvalósításának 36 hónapja alatt a konzorcium tagjai folyamatos beszámolási kötelezettséggel tartoztak Brüsszelnek az elért eredményekről. Ennek értelmében az alábbi angol nyelvű jelentések készítésére került sor: §

Technical Interim Report – Időközi jelentés a projekt megvalósításának technikai eseményeiről

§

Progress Reports – A projekt előrehaladását bemutató jelentések

§

Final Report – Végső jelentés a projekt eredményeiről (a beszámoló várhatóan 2006. december 31-éig készül el, technikai és pénzügyi elemzéseket is tartalmazva)

5.2.

DSS rendszer bevezetését előkészítő intézkedések

A döntéstámogató rendszer bevezetését számos felmérés, közvélemény-kutatás előzte meg. Ezen vizsgálódásokra azért volt szükség, mert KSH-statisztikák hiányában a konzorcium tagjai nem rendelkeztek kellő

információval a térségben zajló

folyamatokról, és nem utolsó sorban, az adatok hiányában a döntéstámogató rendszer

43

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER sem képes működni. A projekt megvalósítása során a különböző munkafázisokban végrehajtott felmérések az alábbi területeket érintették: §

Végfelhasználói-igényfelmérés

§

Környezeti állapotfelmérés

§

Társadalmi-gazdasági elemzések

§

Korábbi politikák és hatásaik vizsgálata

A felmérések eredményességéről elmondható, hogy az eredeti célkitűzéseknek megfelelően részletesen bemutatták a Balaton Régió társadalmi-gazdasági rendszerét, környezeti állapotát, valamint felhívták a figyelmet az esetleges veszélyekre, melyekre érdemes odafigyelni a jövőbeni fejlesztések során. A különböző elemzések eredményeit nem szándékozom részletesen bemutatni ebben a fejezetben, mivel a régió helyzetét már bemutattam korábban a szakdolgozatom első fejezetében. Ehelyett inkább a felmérések technikai megvalósítását szeretném bemutatni, valamint az eredmények közül kizárólag azokat, melyeket érdemes ismernünk a térséggel kapcsolatban, azonban amikről korábban még nem beszéltem.

A felmérések egyik érdekessége az volt, hogy a vizsgálatok során kiemelkedő szerep jutott a DSS rendszer lehetséges felhasználóinak véleményének és elvárásainak megismerésére is. Ezen igényfelmérésre a projekt második munkaszakaszában került sor az alábbiak szerint:

3. Táblázat 2. munkaszakasz – Végfelhasználói igényfelmérés Projekt kezdetén tervezett

Ténylegesen megvalósult

Kezdés időpontja

2003. október 1.

2003. október 1.

Befejezés időpontja

2005. március 1.

2005. augusztus 1.

Megvalósult eredmények 1 Végfelhasználói igényfelmérés elvégzése Megvalósult eredmények 2 Barter-megállapodások kialakítása Forrás: Progress Report No. 3, LIFE Balaton Project (31/07/2006), 7. oldal

44


A felmérések célja elsősorban az volt, hogy bővebb információt szerezzenek arról, hogy a helyi lakosság, a városvezetőség, valamint a térségben működő vállalkozások körében miként gondolkodnak az emberek a Balaton Régió társadalmi, gazdasági, valamint ökológiai rendszerének helyzetéről. Az igényfelmérés célja volt továbbá a régió fejlesztésében érdekeltek bevonása a Balaton Projekt megvalósításába.

A végfelhasználók igényeinek és elvárásainak felmérésére kétféle módon került sor: egyrészt a helyi sajtóban megjelent cikkek elemzése, másrészt az érdekeltek körében végzett közvélemény-kutatás révén. A sajtófigyelés kapcsán felmérésre kerültek többek között a térségben élők újságvásárlási szokásai, valamint a médiában megjelent cikkek hatásai a közvélemény befolyásolására. A megfigyelés kapcsán elemezésre került minden Balatonnal, és a környező településekkel kapcsolatos cikk, ami megjelent 1999. január 1-je és 2004. áprilisa között a Népszabadságban, valamint a Magyar Nemzetben.

A közvélemény-kutatás során különböző kérdőívek kerültek kialakításra az alábbi célcsoportok számára:21 §

Helyi lakosság (állandó lakosok, üdülőtulajdonosok, külföldi állampolgárságú ingatlantulajdonosok)

§

Régióban működő vállalkozások (KKV-k, multinacionális cégek)

§

Térsége érkező turisták

§

Civil szervezetek, és azok szövetségei

§

Önkormányzati szektor

A döntéstámogató rendszer potenciális végfelhasználói részletesen beszámoltak arról, hogy miként vélekednek a Balaton Régióról, hogyan értékelik a térség helyzetét, valamint mik a fő problémák őszerintük. Nézeteik a következők voltak: §

Térséglehatárolási problémák a régióban

A regionális tervezéssel foglalkozó szakértők közül senki, míg a helyi önkormányzatok, és a fejlesztésekben érdekelt más hatóságok több, mint 95 %-a 21

Technical Interim Report, LIFE Balaton Project (01/11/2005), 11-12. oldal

45

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER nem értett egyet a jelenlegi állapottal, indokoltnak látták volna az önálló régió kialakítását. A megkérdezettek csupán 80%-a értett egyet azzal, és csupán 7%-a ellenezte azt, hogy a KSH-kistérségek esetleges határmódosításakor a BKÜ határait vegyék figyelembe.22 §

A régió gazdasági, és környezeti fenntarthatóságának nehézségei

A megkérdezettek szerint a régió fő erőssége az egyedi természeti környezet, valamint a tó maga. Ebből adódóan az idegenforgalom fellendítése érdekében elsődleges

feladat

a Balaton természeti szépségének,

valamint

a tó

vízminőségének megóvása. Az elmúlt évek alacsony vízállása számos turistát elriasztott, amire a magyar média még inkább rásegített a vízminőség, valamint a szolgáltatások minőségének romlásáról szóló hírközléseivel. §

Fejlettségbeli különbségek a Balaton Régió területén

A projekt keretében végzett kutatásokból azonban kiderült, hogy fejlettségbeli különbség nem csupán a vízparti és háttértelepülések között fedezhető fel, hanem ez megtalálható a tó nyugati, illetve keleti része között is: a nyugati rész gazdaságilag sokkal fejletettebb, mint a keleti medence. Lényegében ugyanazok a mikro-regionális különbségek fedezhetők fel e térségek között, mint az ország keleti és nyugati része között. A kapott eredmények arra mutattak rá, hogy a fenntartható fejlődés érdekében indokolt a fejlesztési források elosztásának módosítása a hátrányos helyzetű területek javára. §

Multikulturális társadalom és ellentétes érdekcsoportok rendszere

A Balaton Régió társadalmi helyzetének részletes elemzésére a projekt negyedik munkaszakaszában került sor, azonban már a végfelhasználói igényfelmérés során egyértelműen kiderült, hogy a térség társadalma eléggé összetett. A fejlesztések megvalósítása során sokszor ellentétes érdekeltségű csoportok állnak szemben egymással. A közvélemény-kutatás némiképpen hozzájárult a feszültségek csökkentéséhez, mivel feltérképezte az azonos érdekeltségű partnereket, akik ennek köszönhetően a jövőben könnyebben tudnak majd 22

Második munkaszakasz eredményeinek összegzése, Végfelhasználói igényfelmérés, Balaton Projekt

Task-2 (2006), 159. oldal

46

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER együttműködések kialakítani az idegenforgalom, valamint más gazdasági ágazatok fellendítése érdekében §

Területi identitás, avagy a régió „tartalékai”

A projekt keretében végzett felmérések további eredményei arra világítottak rá, miszerint a térségben erős a regionális identitás. A BKÜ területén (vízparton és háttértelepüléseken) élő lakosság jelentős mértékben kötődik a Balatonhoz. A kapott eredmények szerint bemutatkozás során a lakosok inkább vallják magukat balatoninak, mint annak a megyének a lakosainak, mint amiben ténylegesen élnek. A tervezési-statisztikai régiókkal való összehasonlítás esetén pedig elmondhatjuk, hogy az üdülőkörzet felnőtt korú lakosainak 65%-a sorolja saját települését a Balaton Régióhoz, 14 % a Dél-Dunántúlhoz, 12% a KözépDunántúlhoz, 9 % pedig Nyugat-Dunántúlhoz.23

A közvélemény kutatás eredményei szintén azokra a problémákra hívták fel a figyelmet, amikről már korábban beszéltem: a Balaton Régió közigazgatási tagoltsága jelentős mértékben befolyásolja a térség fejlesztési lehetőségeit. Mivel a térségben élő emberek erősen kötődnek a Balatonhoz, így a régió tagoltága nagymértékben bántja őket. Sajnos ezek a problémák a mai napig nem oldódtak meg. Amin véleményem szerint mindenképpen változtatni kellene, az elsősorban annak az elősegítése, hogy a régió nagyobb autonómiával rendelkezzen. Továbbá fejlesztési beruházások által csökkenteni kellene a fejlettségbeli különbségeket.

A harmadik munkaszakasz alatt a konzorcium tagjai átfogó környezeti állapotfelmérést végeztek. A vizsgálatok célja a régió szennyezettségének, valamint a szennyezőanyag kibocsátás nagyságának mérése volt. A vizsgálatok során a konzorcium tagjai adatokat gyűjtöttek a környezet aktuális állapotáról, elemezték a regionális környezetvédelmi programokat, fejlesztési terveket. A vizsgálatokhoz igénybe vették külső szakértők, valamint környezetvédelmi hatóságok segítségét is. A környezeti állapotfelmérés az alábbiak szerint valósult meg:

23

Második munkaszakasz eredményeinek összegzése, Végfelhasználói igényfelmérés, Balaton Projekt Task-2 (2006), 162. oldal

47


4. Táblázat 3. munkaszakasz – Környezeti állapotfelmérés Projekt kezdetén tervezett


Kezdés időpontja

2004. január 1.

2004. január 1.


2005. június 1.

2005. december 1.

Megvalósult eredmények 1 Környezeti állapotfelmérés Megvalósult eredmények 2 Térinformatikai adatbázis (GIS) kialakítása Forrás: Progress Report No. 3, LIFE Balaton Project (31/07/2006), 7. oldal

A komplex vizsgálat során az elemzések az alábbi területekre terjedtek ki: többek között a térség éghajlatának vizsgálatára, a különböző területhasznosítási módok bemutatására, a régió ökológiai helyzetének elemzésére, a levegő szennyezettségének mérésére, a Balaton vízminőségének,

vízszintjének elemzésére, a Kis-Balaton szerepének

bemutatására, a régió ivóvíz minőségének vizsgálatára, valamint a szennyvízelvezetés problémájának bemutatására.

A harmadik munkaszakasz másik fő feladat a térinformatikai rendszer bevezetése volt. A térinformatikai adatbázis lényegében „egy relációs adatrendszer, melynek középpontjában a hely szerepel, létrejöttének előfeltétele az adattartalmi és szerkezeti rendezettség. Ez a speciálisan rendezett adatforma a topológia. A topológia a grafikusan is ábrázolható elemek kiterjesztett formája, mely nemcsak az objektumok helyét, hanem térbeliségét is tárolja”.24 A térinformatikai rendszer grafikai eszközök alkalmazásával, a lehető legegyszerűbb geometriát használva rögzíti az adott terület valós tulajdonságait.

A GIS adatbázis egy központi szerveren van elmentve. A digitális adattárolásnak köszönhetően az információk könnyen és gyorsan módosíthatók. Az adatbázis szerkezeti felépítése folyamatos fejlesztést és bővítést tesz lehetővé: az adatok feltöltése folyamatosan zajlik.

24

http://lazarus.elte.hu/hun/hunkarta/tezis/turczi.htm

48


A Balaton Projekt térinformatikai adatbázisát kezdetben három felhasználói szinten szerették volna megvalósítani, azonban végül csak két szinten sikerült kialakítani: egyrészt a civil lakosság számára, másrészt a szakértők számára.

Lakosság számára elérhető GIS adatbázis:

A lakossági felhasználásra tervezett térinformatikai adatbázis a www.balatonline.net címen található, mely bárki számára elérhető. Az oldalon bővebb információt kaphatunk a Balaton Régió aktuális turisztikai helyzetéről, a térség környezeti állapotáról, valamint a BKÜ társadalmi-gazdasági rendszeréről. Az oldalon kiválasztható, milyen ismérvek szerint szeretnénk keresni a különböző adatok között. A térképre kattintva közelíthetünk az általunk keresett településre, térségre.

5. Ábra A lakosság számára kifejlesztett GIS-adatbázis felhasználói felülete

Forrás: www.balatonline.net

Forrás: www.balatonline.net

A civil lakosság számára elérhető térinformatikai rendszer hátránya, hogy nem lehet hozzáférni az eredeti adatokhoz, a keresési szempontok, úgynevezett rétegek nem módosíthatók, valamint további adatok nem adhatók a rendszerhez.

49


Szakértők számára elérhető GIS-adatbázis

A térinformatikai másik szintjét a különböző szakértőknek, fejlesztésben érdekelt személyeknek tervezték. Az előző szinthez képest itt már módosíthatók az adatok (akár további adatok is hozzáadhatók), a rétegek módosíthatók, a rendszer felhasználásának funkciója nincsen korlátozva, valamint az összes adat letölthető. Ez a térinformatikai rendszer a Balatoni Integrációs Kht. Szerverén van elmentve, és az alábbi címen található: http://gis.balatonregion.hu.

6. Ábra A szakértők számára kifejlesztett GIS-adatbázis felhasználói felülete

Forrás: http://gis.balatonregion.hu

A tervek szerint jelszóval akarták korlátozni az oldal használatát, azonban az adatbázis jelenleg bárki számára elérhető regisztráció nélkül is.

A negyedik munkaszakaszban végzett társadalmi-gazdasági felmérések kiemelkedő fontossággal bírnak, mivel a vizsgálatok eredményei kellő információt biztosítottak az integrált döntéstámogató rendszer megfelelő működéséhez.

A felmérések során

összegyűjtött adatok a régió társadalmi és gazdasági helyzetét mutatják be, mely

50

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER elengedhetetlen annak érdekében, hogy az illetékesek meghatározhassák a Balaton Régió szükséges fejlesztési irányvonalait. 5. Táblázat 4. munkaszakasz – Társadalmi-gazdasági elemzések Projekt kezdetén tervezett


Kezdés időpontja

2004. január 1.

2004. április 1.


2005. április 1.

2005. augusztus 1.

Megvalósult eredmények 1 Szociális-gazdasági elemzések Megvalósult eredmények 2 Eredmények feltöltése a GIS adatbázisba Forrás: Progress Report No. 3, LIFE Balaton Project (31/07/2006), 15. oldal

A felmérések készítése során elsődleges szempont volt, hogy a regionális tervezés és fejlesztés tekintetében mutassák be a Balaton Régió társadalmi-gazdasági helyzetét. A felmérések során mind klasszikus (tradicionális), mind új módszerek alkalmazásra kerültek az adatok összegyűjtéséhez. A összességében a negyedik munkaszakasz fő tevékenységi köre tehát elsősorban a statisztikai adatok vizsgálatára, a szakirodalom részletes elemzésére,

különböző

közvélemény-kutatások

és egyéb

felmérések

elvégzésére, valamint összefoglaló jelentések elkészítésére terjedt ki.

A társadalmi-gazdasági vizsgálatok többek között az alábbi területek részletes elemzésére terjedtek ki:25 §

Gazdasági tényezők vizsgálata

§

Társadalmi tényezők vizsgálata

§

Közlekedési infrastruktúra vizsgálata

§

Információs társadalom vizsgálata

§

Település-hálózat sajátosságai

§

A Balaton Régió gazdasági szerepe

§

A térség marketingjének bemutatása

A Balaton Régió társadalmi-gazdasági rendszerét befolyásoló tényezőkről nem szándékozom sokat beszélni, mivel korábban ezekről már volt szó, így úgy vélem a 25

Project Proposal, LIFE Balaton Projekt (10/31/2002), 29. oldal

51

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER térség helyzete mindenki számára ismert. Azonban röviden be szeretném mutatni az információs társadalom kapcsán végzett kutatások eredményét, mivel ezek az adatok magyarázatul szolgálhatnak majd a későbbiek folyamán, hogy a projektet miért nem sikerült úgy megvalósítani, ahogy korábban a célkitűzések szerint szerették volna.

A térség információs társadalmának jellemzése kapcsán sor került az e-Balaton projekt bemutatására,

az

információs

társadalom

regionális

fejlesztési

stratégiáinak

ismertetésére, a Balaton Régió szerepének bemutatására az információs társadalomban. A kapott eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a térség információ társadalma a hazai trendeknek megfelelően változott az elmúlt években, azonban az e-gazdaság kialakításához azonban még további fejlesztések szükségesek.

A munkaszakaszok felmérései közül kiemelkedő szerepet töltött be a közösségi fejlesztési tervezés vizsgálata a Balaton Régióban, másképp fogalmazva a korábbi politikák és hatásaik vizsgálata a térségben. Az állam szerepének vizsgálatára azért volt fontos a projekt megvalósítása során, mert a piaci folyamatok mellett az államnak (központi és helyi-területi szereplőinek egyaránt) kiemelkedő szerepe van a Balaton kínálta, főként természeti-táji erőforrások kiaknázásában, és a régió fejlődésében. Ebben a munkafázisban mindezidáig egyedülálló kísérletre került sor: a résztvevők megkísérelték a különböző tudatos közösségi beavatkozásokat a Balaton térség, mint szervesen összetartozó rendszer fenntarthatósága és szempontjából értékelni. A vizsgálatokra az alábbi szempontok szerint került sor: 6. Táblázat 5. munkaszakasz – Korábbi politikák és hatásaik vizsgálata Projekt kezdetén tervezett


Kezdés időpontja

2004. augusztus 1.

2004. szeptember 1.


2005. április 1.

2005. augusztus 1.

Megvalósult eredmények 1 Korábbi politikák és hatásaik elemzése Megvalósult eredmények 2 Módszerek átvétele Megvalósult eredmények 3 Megfigyelés - elemzés Forrás: Progress Report No. 3, LIFE Balaton Project (31/07/2006), 18. oldal

52

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A kutatás keretében a Balaton Régiót érintő korábbi és jelenlegi szakpolitikák, közösségi fejlesztési tevékenységek, lényegében a közösségi beavatkozások átfogó értékelése került sor. A vizsgálatok célja az volt, hogy a jövőre vonatkozóan hathatós támpontokat adjanak egy olyan fejlesztéspolitika kialakításához, mely elősegíti a térség fenntarthatóságának megvalósítását.

Az

értékelés

fókuszában

a

közösségi

tevékenységek

hatékonyságának,

összehangoltságának a fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak megítélése állt, valamint az, hogy e tevékenységek összességében miként hatottak ill. hatnak a Balaton régió, mint területi rendszer fejlődésére. A kutatás eredménye hatással volt az Európai Unió által támogatott 2007-2013 közötti programciklusra való tervezési feladatokra is, hiszen a következő időszakban a balatoni térségnek meghatározott szerepet kell kapnia.

Az elvégzett kutatás azért kiemelkedő fontosságú, mert a kapott eredmények felhasználhatók különböző tervezői javaslatokba, döntés-előkészítő

anyagokba,

valamint háttér-információként szolgáltathatnak azokhoz, mint például a Balatoni komplex program tervezéséhez. A kutatás másik fontos hatása az volt, hogy ennek köszönhetően megkezdődhetett egy közös stratégiai gondolkodás a Balaton térség fejlesztésére vonatkozóan.

A munka, céljából adódóan a vizsgálat elsődlegesen nem tudományos célokat követett, hanem sokkal inkább alkalmazott, döntéshozatalt és tervezést támogató motivációval valósult meg. A kutatás keretében természetesen nem volt lehetőség minden közösségi beavatkozási terület és szempont részletes kiértékelésére, a munka sokkal inkább egyegy elem mélyebb elemzésére koncentrált. A vizsgálat kulcstémaköreit a fejlesztések, állami beruházások értékelése, ezek tudatos alakítása a tervezés, az ágazatok közül pedig a régiót érintő két legfontosabb, a turizmus és a környezetpolitika érvényesülése és megjelenése jelentette.

53


5.3.

A projekt fő eredménye – A monitoring rendszer prototípusa

A projekt keretében megvalósult eredmények közül mindenképpen a legnagyobb szerepet a monitoring rendszer prototípusának kifejlesztése jelenti. Leegyszerűsítve a dolgokat, a prototípus egy olyan vizsgáló-elemző információs rendszer, mely segítséget nyújt egyrészt a döntéshozóknak, másrészt a lakosságnak a turizmus környezetet befolyásoló hatásainak vizsgálata vonatkozásában.

A monitoring rendszer információkat küld a DSS rendszernek, ahol a kapott információk egyből megjelennek. A szimulációs program segítségével stratégiák, és irányítási alternatívák dolgozhatók ki. Továbbá a monitoring rendszer hasznos adatokat közöl a forgalomról, a turisták arányáról, valamint a vízminőségről. A rendszer használata segítséget nyújthat a mindennapi irányítási feladatok ellátásához, és a környezet felesleges terhelésének csökkentéséhez. A monitoring rendszer bevezetésére a hetedik munkaszakaszban került sor, az alábbiak szerint:

7. Táblázat 7. munkaszakasz – Monitoring rendszer bevezetése Projekt kezdetén tervezett Ténylegesen megvalósult Kezdés időpontja

2005. május 1.

2006. január 1.


2006. október 1.

2006. június 1.

Megvalósult eredmények 1 Monitoring rendszer bevezetése Megvalósult eredmények 2 Monitoring rendszer tesztelése Megvalósult eredmények 3 Szimulációs program működése Forrás: Progress Report No. 3, LIFE Balaton Project (31/07/2006), 27. oldal

A rendszer célja, hogy automatikusan összegyűjtse és rendszerezze a környezet állapotára vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy megkönnyítse a regionális döntéshozást, valamint a turizmus fejlesztését. A rendszer egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy nem csak az akadémikusok és szakértők számára gyűjt hasznos

54

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER adatokat, hanem a közemberek és turisták számára is biztosít értékes információkat, melyek az ő döntéseiket is megkönnyítik.

A monitoring rendszer a projekt javaslatban megfogalmazott célkitűzések szerint került megvalósítására, azonban a végfelhasználói igényfelmérés eredményeinek megfelelően kissé átalakítva. Ilyen változtatás volt többek között, hogy a rendszer a vízmennyiséget is figyeli a vízminőség mellett.

A monitoring rendszer technikai bevezetése 2005-ben kezdődött

az alábbi

tevékenységekkel:26 §

Szenzorok telepítése a régióban (környezeti állapot, turista és forgalomszámláló)

§

Online kommunikációs berendezések kihelyezése (GSM és GPRS)

§

Kültéri és beltéri megfigyelő eszközök

§

Szerver az adatok tárolására és software az adatok feldolgozásához

A rendszert egy nyílt, rugalmas rendszernek tervezték, tehát nemcsak az eddig tárolt elemek sokaságát tárolja, hanem további adatokkal bármikor bővíthető. A prototípus valós idejű adatokat közöl a környezet állapotáról. A folyamatosan gyűjtött adatok révén lehetőség nyílik a következtetéseket

levonni a jövőben bekövetkező

változásokról, így megkönnyíti a tervezést a jövőre. A rendszer hozzájárul a környezet állapotának javításához, valamint segít, hogy az érdekeltek jobban könnyebben megérték a bekövetkezett változásokat.

Az adatokat a régió területén kihelyezett szenzorok mérik, melyek GPRS segítségével hozzá vannak csatlakoztatva a központi adatbázishoz, mely tárolja és feldolgozza az eredményeket. A központi adatbázis egy szerveren van elmentve. A monitoring rendszer az alábbi Web-oldalon érhető el: http://lc.webeye.hu:62000/

26

Technical Interim Report, LIFE Balaton Projekt (01/11/2005), 27. oldal

55

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER 7. Ábra Az online monitoring rendszer felhasználói felülete

Forrás: http://lc.webeye.hu:62000/

A projekt leginkább költségigényesebb része kétség kívül az online monitoring rendszer kiépítése volt. A rendszer a projekt során elkészült végfelhasználói igények, illetve a környezeti, jogi, társadalmi-gazdasági állapotfelmérések alapján került megtervezésre. A rendszertechnikai terv 2005. novemberében készült el. A rendszer az alábbi modulokra bontható:27 §

Turisztikai látogatószámláló modul

§

Közúti forgalomszámláló modul

§

Vízminőség ellenőrző és meteorológiai mérő modul

§

Tájékoztatási és információs modul

5.3.1. Turisztikai látogatószámláló modul A modul alapfeladata, hogy az előzetes tanulmányok alapján meghatározott helyeken a turisták és látogatók számosságára becsléseket biztosítson. A Balaton vonzáskörzetében 27

Az online monitoring rendszer szenzoraira vonatkozó adatok a Balatoni Integrációs Kht.-től származnak

56

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER számos vizsgálatra alkalmas hely található, így a helyszínek kiválasztásánál arra törekedtek, hogy a műszakilag megvalósítható megoldások mindegyikére legyen példa, és lehetőleg változatos telepítési feltételek adódjanak. Az egységek elhelyezési lehetőségei nagyban meghatározták a felhasználható technika milyenségét. Végül az alábbi érzékelő berendezések kerültek elhelyezésre a Balaton Régió területén: §

Forgókapu: Jellemzően strandoknál az áthaladó turisták számát számolják. Helyszínek:

Balatongyörök,

Keszthely,

Balatonfüred,

Gyenesdiás,

Vonyarcvashegy, Balatonszemes. §

Infrakapu: Kerékpárutak mellett kerültek felszerelésre, ahol nem lehet a forgalmat fizikailag korlátozni. Helyszínek: Siófok, Keszthely, Balatonfüred.

§

Kompszállítási és jegyeladási adatok: A Balaton környéki személy és gépjármű forgalmat mérik a tó északi és déli partja között közlekedő kompokon. Helyszínek: Szántód - Tihany

§

Videójel feldolgozáson alapuló tömegbecslés: Az egység legfontosabb feladata, hogy a kameráról érkező képeken felismerje az emberi körvonalakat, és azokat pontosan összeszámolja. Helyszínek: Siófok Városi Strand, Tihanyi Apátság.

5.3.2. Közúti forgalomszámláló modul A projekt egyik legjelentősebb része a közúti forgalom megfigyelésével kapcsolatos modul. Az előzetes tanulmányok jelentős része foglalkozik azzal a kérdésével, hogy a Balaton környékén milyen utak és csomópontok alkalmasak a megfigyelés megvalósítására. Az egyik alapfeltétel az volt, hogy az együttműködő szervezetek között legyenek az illetékes három megye közútkezelő cégei, a másik pedig az, hogy megkapják az engedélyeket az eszközök elhelyezésére és használatára. Az egyes helyszínek adottságai nagymértékben meghatározták az adott helyszínen felhasználható érzékelési módszert.

57

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER §

Radar-elven

működő

forgalomszámláló

berendezések:

A

műszer

mikrohullámú sugárzás visszaverődésén alapul, ún. radar-elven működő eszköz. Ezek a berendezések kisméretűek, könnyen elhelyezhetők a közúti űrszelvények közelében, csekély energiát igényelnek. Azonban kevésbé pontos információkat tudnak csak szolgáltatni a gépjármű forgalomról. Helyszínek: Keszthely, Siófok, Csopak. §

Bemetszett hurok eszköz: Útburkolatba épített hurkok, melyek GPRS segítségével tudják továbbítani a jeleket. Helyszínek: Balatonfűzfő, Siófok, Öskü, Keszthely.

§

Közúti veszélyt előrejelző megoldás: A rendszer alkalmas arra, hogy a fix helyre telepített mágneses jeladó közvetlen közelében elhaladó vevőkészülékre jelet továbbítson. Ezt a jelet gépkocsikba szerelt vevő-jelzőkészülék a vezető számára figyelemfelhívó jelzésként jeleníti meg. Helyszínek: 49 db veszélyes kereszteződés és vasúti átkelőhely.

5.3.3. Vízminőség ellenőrző és meteorológiai mérő modul §

A projekt keretein belül hőmérséklet, elektromos vezető képesség, oldott oxigén, klorofil A, zavarosság, pH mérésére alkalmas műszerek kerültek beszerzésre. A műszerek a Balaton közepén található cölöpön kerültek elhelyezésre, mivel a fürdőző turisták itt nem zavarják a mérési eredményeket. Helyszínek: Keszthely, Szigliget, Siófok.

§

GPRS-es jeladóval került felszerelésre több vízszintmérő hely. Helyszínek: Siófok, Balatonszemes, Balatonfűzfő, Badacsony, Balatonaliga, Balatonalmádi, Balatonfüred, Zánka, Szigliget, Balatonmáriafürdő, Balatonöszöd.

§

Balatonszemesen egy komplett meteorológia mérőállomás került kiépítésre, mely méri a szélirányt és szélsebességet, légnedvességet és hőmérsékletet, csapadék mennyiséget, a talajfelszín hőmérsékletét, a vízhőmérsékletet és a légnyomást.

58


5.3.4. Tájékoztatási és információs modul A rendszer egyik legfontosabb funkciója, hogy a mért és számított információk alapján a tudományos és szakmai szervezetek képviselői mellett hasznos és közérthető módon is adjanak információkat a laikusoknak és turistáknak. A beérkező adatokat egy központi szerver dolgozza fel, rendszerezi, alakítja át. A tájékoztatási modul részei: §

Webes megjelenítés: Interneten keresztül figyelhetők az adatok. Idősoros megjelenítést tesz lehetővé, grafikonokat lehet lehívni, illetve figyelhetőek az egyes műszerek lokálisan is. A honlaphoz jogosultsági szintek vannak hozzárendelve, és ezekhez a jogosultságokhoz lehet jelszót és felhasználói nevet társítani.

§

Közúti kijelző táblák: A közutak mentén elhelyezett LED technológiás kijelzők. Messziről jól láthatóak és olvashatóak. A közlekedésben résztvevők számára nyújtanak hasznos információkat. Helyszínek: Balatonfűzfő, Keszthely, Gyenesdiás.

§

Hajózási és strandi viharjelzők: Meteorológiai információkat nyújtanak az érintettek számára.

§

Interaktív beltéri és kültéri PC-k: Önkormányzatok, rendőrségek és egyéb szervezetek részére átadott számítástechnikai eszközök, melyek segítségével elérhetővé válnak a rendszer adatai.

5.4.

Integrált Döntéstámogató Rendszer működése

Az életben mindenki kerül olyan helyzetbe, mikor döntést kell hoznia. Döntéseink meghozatala során számos tényezőt, lehetséges alternatívát kell figyelembe vennünk, ennek következtében döntéseink okát lehetetlen egy dologra visszavezetnünk. Ennek következtében nem is lehetünk biztosak abban, hogy az adott helyzetben a legjobb döntést hoztuk meg, annak sikerességét csak a meghozatalt követően tapasztalhatjuk. Hasonló a helyzet a regionális fejlesztési irányokról való döntések esetén is. A DSS rendszer elsősorban az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalában próbál segítséget

59

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER nyújtani. A sikeres döntés meghozatala érdekében azonban érdemes áttekinteni, melyek azok a fő problémák, melyek megnehezítik a megfelelő döntés meghozatalát: §

Regionális döntéshozás struktúrája A régió fejlesztését célzó intézkedések meghozatala nehéz feladat, hiszen a döntéshozók különböző érdekekkel, különböző célkitűzésekkel rendelkeznek. Ebből kifolyólag a problémák megoldása során számos tényezőt, nézőpontot, érdeket kell egyidejűleg figyelembe venni, súlyukat mérlegelni. A modell ezen a szerkezeti felépítésen alapuló problémán nem tud változtatni, azonban segíthet a döntéshozóknak a közös nézőpont kialakításában.

§

Rosszul értelmezett problémák A döntéshozás során a másik leggyakoribb probléma, hogy a döntéshozók nem látják tisztán az adott helyzetet, mivel nem rendelkeznek kellő háttérinformációval. A DSS rendszer egyrészt ezen a problémán próbál segíteni, hiszen adatbázisának köszönhetően biztosítja a kellő háttérismeretet.

§

Racionalitás vagy emocionalitás kettőssége A döntéshozás további nehézsége, hogy az adott döntést racionális, vagy emocionális alapon hozzuk-e meg. Számos olyan terület van a regionális fejlesztés során, ahol lehetetlen a szociális tényezőket figyelmen kívül hagyni. A döntéstámogató rendszer csak azokon a területeken hozott döntéseket tudja segíteni, melyeken a racionalitás a döntő szempont, mint például a természet és környezetvédelem területén.

Az integrált döntéstámogató rendszer bevezetésére a hatodik munkaszakaszban került sor. A kitűzött tervek szerint a rendszer lényegében egy olyan modellként működne, amely hozzájárul a környezetvédelem, valamint a regionális fejlesztés hatékonyságának növeléséhez a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén.

60

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER 8. Táblázat 6. munkaszakasz – Integrált Döntéstámogató Rendszer bevezetése Projekt kezdetén tervezett Ténylegesen megvalósult Kezdés időpontja

2005. január 1.

2005. január 1.


2006. március 1.

2006. március 1.

Megvalósult eredmények 1 Döntéstámogató rendszer bevezetése Forrás: Progress Report No. 3, LIFE Balaton Project (31/07/2006), 22. oldal

A projekt javaslatban megfogalmazott elképzelések szerint a DSS rendszert az alábbi tulajdonságokkal jellemezhetjük:28 §

Tartalmaz minden olyan adatot, mely a Balaton állapotára, valamint annak teljes környezetére vonatkozik

§

Rendszerezi, valamint feldolgozza a térinformatikai rendszer által összegyűjtött adatokat

§

Elemezhetővé alakítja a régióban zajló változásokat

§

Tartalmazza az összes kutatási eredményt, fejlesztési elképzelést, valamint a régióra vonatkozó politikák intézkedéseit

§

Korábbi tapasztalatokra alapozva döntési alternatívákat kínál az illetékes személyeknek

A döntéstámogató rendszer célja a döntési helyzetek megkönnyebbítése, valamint az adott körülmények között a legoptimálisabb döntés meghozatalának elősegítése. A modell nem csupán a városvezetőség, vagy a fejlesztésekben érdekelt személyek döntésinek meghozatalát segíti, hanem akár a helyi lakosság, vagy a térségbe érkező turisták döntéseit is megkönnyíti. A modell részletesen elemezi az adott problémát és annak okait, így kellő háttér-információt biztosítva segít a megfelelő döntés meghozatalában. A rendszer sikeres működésének alapja, hogy a lehető legtöbb ember tudomást szerezzen a modellről, valamint, a lehető legtöbb ember alkalmazza is azt döntéseik során. 28

Technical Interim Report, LIFE Balaton Projekt (01/11/2005), 23. oldal

61


A projekt javaslat szerint a DSS rendszer további célja, hogy annak eredményeit felhasználva kerüljön kialakításra a térség stratégiai programja. Azonban meg kell említeni, hogy a gyakorlatban a program a modell alkalmazása nélkül került kialakításra. Ennek következtében a DSS rendszer eredményeit nem lehet teljes mértékben irányadónak tekinteni, hiszen a döntések meghozatala során az illetékes személyek nem hagyhatják figyelmen kívül a már életben lévő stratégiai terveket, fejlesztési elképzeléseket.

A fentiekből láthatjuk, hogy a döntéstámogató rendszer alkalmazása sem jelent megoldást minden problémára, azonban számos területen segítséget nyújthat. Azonban kénytelen vagyok azt is megemlíteni a szakdolgozatomban, hogy DSS rendszer nem működik megfelelően, működése számos tekintetben az eredeti elképzeléseknek sem felel meg. A rendszer sikertelenségét nem egy tényező okozza, hanem számos apró problémára vezethető vissza, melyek a véleményem szerint a következők: §

Térinformatikai rendszer nem megfelelő működése A Balaton

Projekt

egyik

problémás

területe

véleményem

szerint

a

térinformatikai rendszer nem megfelelő működése. A projekt végeredményét azonban ez kevésbé befolyásolja, hiszen a monitoring rendszer prototípusa számos esetben ellátja a térinformatikai rendszer feladatát is. A térinformatikai rendszer problémájára azonban megoldást jelenthet egy másik uniós projekt, a Balatoni Adaptációs Mintaprojekt, melynek kapcsán a GIS adatbázis továbbfejlesztésére is sor kerül majd a közeljövőben. §

A döntéstámogató modell még nem egy integrált rendszer Véleményem szerint a DSS rendszer másik problémája az, hogy a modell nem képes a kapott adatokat használható információvá alakítani. Ezalatt azt értem, hogy a szenzorok számos különböző adatot gyűjtenek össze, azonban a modell nem tudja ezeket kellő mértékben integrálni, nem minden esetben tudja ezeket az adatokat az elvárásoknak megfelelően feldolgozni.

62


Kommunikációs problémák Véleményem szerint a Balaton Projekt fő problémája azonban mindenképpen a tájékoztatás hiánya. Ez nem csak azért okoz gondot, mert a civil lakosság nem rendelkezik kellő információval a döntéstámogató rendszer működéséről, hanem a probléma az, hogy a DSS fő célcsoportja, a régió fejlesztésében érdekelt személyek, intézmények sem. A következő fejezetben ezt a problémát szeretném részletesebben

kifejteni,

valamint

lehetséges

megoldási

lehetőségeteket

javasolni.

5.5.

A projekt kommunikációs problémái

A megfelelő kommunikációs tevékenység kialakítása és az arányok jó eltalálása életbevágóan fontos annak érdekében, hogy a Balaton Projekt keretében bevezetésre került döntéstámogató rendszer sikeresen működjön. A kommunikációs tevékenység alatt elsősorban a projekt eredményeivel kapcsolatos tájékoztatást értem, amit azonban meg kell különböztetni, attól függően, hogy a régió fejlesztésében érdekelt szervezeteket tájékoztatjuk, vagy a civil lakosságot.

A tájékoztatás mellett pedig

nélkülözhetetlen a pozitív médiavisszhang keltése annak érdekében, hogy mind a Balaton Projekt, mind más uniós támogatású projekt szerepe megerősödjön a régióban, illetve Magyarországon.

A közvélemény tájékoztatására, valamint a projekt eredményeinek nyilvánosságra hozására az utolsó munkaszakaszban került sor. A részletes marketing terv már a projekt

megvalósítása előtt

elkészült,

azonban számos

intézkedést

nem az

elképzeléseknek megfelelően sikerült megvalósítani. A tervezett marketing tevékenység az alábbi intézkedésekből állt: §

Konferenciák, workshopok és más rendezvények megszervezése A projekt megvalósítása során számos konferencia, és más rendezvény került megrendezésre, melyeket részletesen bemutattam az első munkafázis kapcsán.

63


Elektronikus média, és internet-használat adta lehetőségek kiaknázása A projekt eredményeiről, a LIFE közösségi programról, illetve a konzorcium tagjairól az alábbi Web-oldalakon találhatunk bővebb információkat: Ø www.balatonproject.hu – projekt hivatalos oldala Ø www.balatonregion.hu – Balatoni Integrációs Kht. hivatalos oldala Ø www.elte.hu – ELTE hivatalos oldala Ø www.geonardo.hu – Geonardo Kft. hivatalos oldala Ø www.euoldal.hu – uniós portál, LIFE programok rövid bemutatása

§

Brosúrák, és más tájékoztató jellegű kiadványok A Balaton Projekt eredményeinek bemutatására számos tájékoztató jellegű kiadvány készült, és készül a továbbiakban is.

A cél az, hogy a régióban

található összes önkormányzathoz, valamint civil szervezeteknek sikerüljön eljuttatni ezeket a tájékoztató anyagokat.

Habár nem marketing szakirányos hallgató vagyok, kommunikációs ismereteim tekintetében sem feledkezhetek meg arról, hogy szakdolgozatomban konkrét javaslatokat tegyek a Balaton Projekt közvélemény tájékoztatásával kapcsolatos problémáinak megoldására.

Úgy vélem, hogy a magyar társadalom nagy része akarva-akaratlanul fenntartásokkal rendelkezik az új, innovatív jellegű dolgokkal szemben, főleg, ha azok külföldi, vagy uniós kapcsolatokkal bírnak. Ebből kifolyólag a tájékoztatás során elsődleges szempont lenne egyrészt az uniós támogatások előnyeinek hangsúlyozása, másrészt a DSS rendszer működésének részletes bemutatása. A két feladat közül úgy érzem, az utóbbi jelenti a nagyobb kihívást, hiszen a társadalom (mind a lakosság, mind hatósági szervezetek) még nem kellőképpen nyitott a nem-kézzelfogható dolgok befogadására. A tájékoztatás mási fontos célja, hogy egyértelműen kitűnjön, hogy a DSS rendszer használata nem csupán a hatósági döntéshozást segíti, hanem megkönnyíti a döntéshozást a civil lakosság számára is.

64


Civil lakosság, valamint a régióba érkező turisták tájékoztatása:

1.) Szakdolgozatomban korábban már bemutattam, hogy a régió mely területein helyeztek el érzékelő berendezéseket. Úgy gondolom, ezen szenzorok mellé érdemes lenne információs táblákat kihelyezni, melyek bővebb tájékoztatást nyújtanának az arra járóknak a berendezés szerepéről, az általa mért adatokról. Továbbá fel lehetne tüntetni ezeken az információs táblákon az internetes elérhetőséget is, arra az esetre, ha az arra járóknak további kérdései lennének. Az információs tábla másik előnye, hogy amennyiben az emberek többet tudnak a műszerekről, talán jobban vigyáznának rájuk, nem rongálnák meg, illetve nem lopnák el azokat.

2.) Úgy gondolom ilyen információs táblákat nem csupán az érzékelő berendezések mellé, hanem akár a települések központjaiban is el lehetne helyezni. Ezeken a tereken általában található egy térkép az adott településről, és úgy gondolom igen hasznos volna, ha ezek mellett is lenne egy felvilágosító tábla a monitoring rendszer működéséről.

3.) A lakosság tájékoztatására készült olyan terv, hogy Siófokon és Balatonfüreden interaktív PC-ket helyeznek el, melyről közvetlenül elérhető lesz a monitoring rendszer Web-oldala. Úgy gondolom ez jó elképzelés, szerintem több tóparti településen is folytatni kellene ezt a kezdeményezést.

4.) Habár a tájékoztatási tevékenységnek elsősorban a Balaton Régió területére kell fókuszálnia, azonban hasznos lehet az ország többi lakosainak és szervezeteinek a tájékoztatása is. Ezáltal véleményem szerint hasznos lenne, ha nem kizárólag a helyi sajtóban (pl. Balatoni Futár) és médiában (pl. Sió tv), hanem a megyei, és országos lapokban, tv csatornákban és rádióadókban egyaránt közölnék a DSS rendszerrel

kapcsolatos

aktuális

híreket,

eredményeket,

konferenciák

időpontjait, és azok összefoglalóit.

65


Önkormányzatok, és a régió fejlesztésében érdekelt hatóságok, szervetek tájékoztatása

1.) Egyetértek azzal az elképzeléssel, hogy tájékoztató kiadványokat kellene eljuttatni a régió területén található összes önkormányzathoz és civil szervezethez. Azonban úgy gondolom, ezekben a kiadványokban nem csupán a rendszer működését kellene bemutatni, hanem példákat említeni arra vonatkozóan, hogy miért hasznos a DSS rendszer, valamint monitoring rendszer alkalmazása.

2.) A

konferenciák

mellett

úgy

gondolom,

hasznos

lenne

ingyenes

továbbképzéseket tartani a monitoring rendszer használatáról, valamint a kapott adatok felhasználásának lehetséges módozatairól. A tréningek célja elsősorban olyan szakemberek képzése lenne, akik a fenntarthatóság érdekében használni is tudják a rendszert, és adott helyzetben tudatosan hoznának döntéseket a lehető legtöbb háttér-információ tudatában.

3.) Oktatás terén a másik fontos szempont véleményem szerint az lenne, hogy a közép-,

és

felsőoktatás

környezettudatosság

keretében

kialakításának,

nagyobb valamint

hangsúlyt a

kapjon

a

fenntarthatóság

megvalósításának fontossága. Továbbá az oktatás során nyitottabbá és fogékonyabbá kell tenni a felnövekvő ifjúságot az új, innovatív dolgok felé, szélesebb perspektívát kínálva számukra.

66


6. ÖSSZEGZÉS - A BALATON PROJEKT HATÁSA A TÉRSÉG FEJLŐDÉSÉRE A szakdolgozatomban bemutatásra került LIFE Balaton Projekt minden hiányossága ellenére fontos szerepet tölt be a térség fejlődésében. A projekt keretében bevezetésre került

döntéstámogató

rendszer

mind

Magyarországon,

mind

pedig

európai

vonatkozásban egy teljesen új, egyedi, modell, mely elősegíti az optimális döntés meghozatalát, ezzel hozzájárulva a fenntarthatóság kialakításához.

Úgy vélem a projekt jelentősége mégsem ebben rejlik. Szakdolgozatom elején részletesen bemutattam, hogy milyen sok problémát okoz az, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet nem számít önálló tervezési-statisztikai régiónak. Az egyik ilyen probléma az, hogy a térség nem jogosult közvetlen uniós támogatások felhasználására, a térség nem rendelkezik olyan döntéshozó szervvel, amely jogosult

lenne önmaga

meghatározni a fejlesztési beruházásokat, irányelveket. Úgy vélem, a projekt nagyban hozzájárul ezen problémák mérsékléséhez: a projekt megvalósítása kapcsán az uniós támogatások közvetlenül kerültek felhasználásra a térségben.

Véleményem szerint a projekt keretében megvalósult intézkedések legnagyobb eredménye a bevezetésre került online monitoring rendszer. Ennek keretében számos monitoring állomás került telepítésre a Balaton Régió területén. Mivel korábban nem készült KSH által olyan statisztikai felmérés, mely kizárólag a Balaton Régió területén végbemenő folyamatokat vizsgálta volna, így ezekről a változásokról nehéz volt bármilyen következtetést is levonni. Úgy vélem a monitoring rendszernek köszönhetően a helyzet változni fog, és a kapott információk hatással lesznek a jövőbeni fejlesztésekre is.

A projekt 2006. október 1-jén zárult le, azonban a közeljövőben további fejlesztések várhatók. További érzékelő berendezések beszerzéséhez a közelmúltban újabb a sikeres pályázat került benyújtásra, így tavasszal várhatóan újabb műszerek kerülnek elhelyezésre a régió területén. Beszerzésre kerül többek között egy hordozható, multiparaméteres vízminőség mérő szonda, amely segítségével a jelenleg nem monitorozott helyeken (komolyabb szennyezőanyag terhelést szállító vízfolyások

67

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER torkolati szakaszában, zártabb öblökben, szűrőmezőkön) is gyorsan és egyszerűen történhet az adatgyűjtés.

A projekt eredményei kapcsán nem feledkezhetünk meg arról a tényről sem, hogy az általa összegyűjtött információk felhasználhatóak más nemzetközi projektek kapcsán is, például

a

RIMADIMA

projekt

kapcsán,

amely

kockázatmenedzsmenttel,

katasztrófavédelemmel, illetve természeti csapások elleni védekezéssel foglalkozik, vagy pedig a MUE-25 kapcsán, amely pedig a fenntartható városfejlesztéssel. Ami a térinformatikai rendszert illeti, egy másik uniós támogatású projektben, a Balatoni Adaptációs Mintaprojektben kerül továbbfejlesztésre, majd a későbbiek folyamán remélhetőleg sikerül majd a GIS-adatbázis információt felhasználni a döntéstámogató rendszer alkalmazása során.

Összességében úgy vélem a projekt egy nagyon jó elképzelés a régió fenntartható fejlesztése érdekében, azonban még számos hiányossággal rendelkezik, melyek csökkentéséhez további fejlesztésekre van szükség. A projekt keretében bevezetésre került DSS rendszer mindenképpen pozitív hatással lesz a régió fejlesztésére, azonban még kell egy kis idő, míg az illetékes személyek, hatóságok megismerkednek a rendszer működésével, megértik annak lényegét, valamint a helyi lakosság és a térségbe érkező turisták is felfedezik a modell alkalmazásának hasznosságát. Annak érdekében, hogy ez minél rövidebb időn belül megvalósuljon, a konzorcium tagjainak mindent meg kell tennie a megfelelő tájékoztatás érdekében. Jobban oda kell figyelniük arra, hogy az embereket érdekelté tegyék a rendszer használatában, valamint a további fejlesztések megvalósításában.

68


TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

1. Táblázat: A Balaton Régió gazdasági súlya az országban

11

2. Táblázat: Szálláshelyek vendégforgalma a BKÜ területén 2005-ben

20

3. Táblázat: 2. munkaszakasz - Végfelhasználói igényfelmérés

44

4. Táblázat: 3. munkaszakasz - Környezeti állapotfelmérés

48

5. Táblázat: 4. munkaszakasz - Társadalmi-gazdasági elemzések

51

6. Táblázat: 5. munkaszakasz - Korábbi politikák és hatásaik vizsgálata

52

7. Táblázat: 7. munkaszakasz - Monitoring rendszer bevezetése

54

8. Táblázat: 6. munkaszakasz - Integrált Döntéstámogató Rendszer bevezetése

61

ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. Ábra: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

8

2. Ábra: A régiók egy főre jutó GDP értéke (2000)

12

3. Ábra: A Balaton Projekt munkaszakaszai

37

4. Ábra: A menedzsment szervezet felépítése

39

5. Ábra: A lakosság számára kifejlesztett GIS-adatbázis felhasználói felülete

49

6. Ábra: A szakértők számára kifejlesztett GIS-adatbázis felhasználói felülete

50

7. Ábra: Az online monitoring rendszer felhasználói felülete

56

69


IRODALOMJEGYZÉK

MAGYARNYELVŰ SZAKIRODALOM: Barna Katalin- Dr. Molnár Tamás- Juhász Rózsa Tímea: Megújuló területpolitika: előtérben a területi versenyképesség. Területi Statisztika (2005) 6. szám, 542-555. oldal Bőhm Gergely - Havas Katalin: Pályázatírás az Európai Unióban. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó (2005) 8-24. oldal Dr. Szegvári Péter: Magyarország és a régiók. Területi Statisztika (2005) 4. szám, 324339. oldal Horváth Szilvia: A Balaton Régió közigazgatása és idegenforgalma. Comitatus (2005) 8-9. szám, 73-80. oldal Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Budapest, HVG Orac Lap és Könyvkiadó Kft. (2002) 289-307. oldal Kiss Éva: Az Európai Unió a XXI. század elején. Budapest, Akadémiai Kiadó (2005) 395-428. oldal Lőcsei Hajnalka. - Nemes Nagy József: A Balatoni Régió gazdasági fejlettsége a GDP térségi becslése tükrében. Társadalmi-gazdasági állapotfelmérés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, Balaton Projekt Task-4 (2006) 482-524. oldal Oláh Miklós: A Balaton térségének általános társadalmi-gazdasági jellemzői. Társadalmi-gazdasági állapotfelmérés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, Balaton Projekt Task-4 (2006) 73-76. oldal Papné Gáspár Lujza: Térbeli szerveződés és területfejlesztés az Európai Unióban. Comitatus (2003) 3. szám, 18-25. oldal Süli Ferenc: LIFE Balaton projekt. Balatoni Futár (2006) 3. szám, 6. oldal

DISSZERTÁCIÓK: Kolip Eliz: A Balaton Régió felkészülése és csatlakozása az Európai Unióhoz (2003), Budapest, D9800 Szépréti Ágnes Mária: Az Európai Unió regionális politikája (2006), Budapest, D12039

70


HIVATALOS DOKUMENTUMOK: Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája (2007-2013), Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve (2007-2013), Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja (2002-2006), Balaton Fejlesztési Tanács Balaton törvény, 2000. évi CXII. Törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció (2000, 2001), Balaton Fejlesztési Tanács

LIFE BALATON PROJEKT HIVATALOS MAGYAR ÉS ANGOL NYELVŰ DOKUMENTUMAI A Közösségi fejlesztés-tervezés a Balaton Régióban, LIFE Balaton Projekt, Task-5 (2006) Társadalmi – Gazdasági Állapotfelmérés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, LIFE Balaton Projekt Task-4 (2006) Tervek és Tények: A források eloszlásának összevetése a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programjával, LIFE Balaton Projekt, Task-5 (2006) Végfelhasználói igényfelmérés, LIFE Balaton Projekt Task-2 (2006) Progress Report No.1,2, 3, LIFE Balaton Project (31/07/2006) Project Prosal, LIFE Balaton Project (10/31/2002) Technical Interim Report, LIFE Balaton Projekt (01/11/2005) Végfelhasználói igényfelmérés, LIFE Balaton Projekt Task-2 (2006)

ELEKTRONIKUS FORMÁBAN LETÖLTHETŐ ANYAGOK: A Balaton Üdülőkörzet idegenforgalma 2000-2005 (2006) Központi Statisztikai Hivatal, Veszprémi Igazgatóság, http://portal.ksh.hu/pls/portal/docs/page/veszprem/kiadvanyok/elemzesek/2006ev/balato n2005.pdf ,16-20. oldal

71


Közösségi Programok – Pályázati lehetőségek közvetlenül Brüsszelből magyarországi szervezetek számára, Európai Uniós Pályázatok Kézikönyvének melléklete, Európa Média Kht., http://www.euoldal.hu/EU_Kezikonyv_150.pdf, 3-21.oldal HONLAPOK http://gis.balatonregion.hu http://lazarus.elte.hu http://lc.webeye.hu:62000 www.balatonline.hu www.balatonproject.hu www.balatonregion.hu www.elte.hu www.euoldal.hu www.europa.eu.int www.geonardo.hu

72


MELLÉKLETEK 1. számú melléklet

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETBE TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK

1. Alsóörs

28. Balatonrendes

55. Gyugy

2. Alsópáhok

29. Balatonszabadi

56. Gyulakeszi

3. Andocs

30. Balatonszárszó

57. Hács

4. Aszófő

31. Balatonszemes

58. Hegyesd

5. Ábrahámhegy

32. Balatonszentgyörgy

59. Hegymagas

6. Badacsonytomaj

33. Balatonszepezd

60. Hévíz

7. Badacsonytördemic

34. Balatonszőlős

61. Hidegkút

8. Balatonakali

35. Balatonudvari

62. Hollád

9. Balatonalmádi

36. Balatonújlak

63. Kapolcs

10. Balatonberény

37. Balatonvilágos

64. Kapoly

11. Balatonboglár

38. Bábonymegyer

65. Káptalantóti

12. Balatoncsicsó

39. Bálványos

66. Karád

13. Balatonederics

40. Barnag

67. Karmacs

14. Balatonendréd

41. Buzsák

68. Kékkút

15. Balatonfenyves

42. Csajág

69. Kereki

16. Balatonfőkajár

43. Cserszegtomaj

70. Keszthely

17. Balatonföldvár

44. Csopak

71. Kéthely

18. Balatonfüred

45. Csömend

72. Kisapáti

19. Balatonfűzfő

46. Dörgicse

73. Kisberény

20. Balatongyörök

47. Felsőörs

74. Kőröshegy

21. Balatonhenye

48. Felsőpáhok

75. Kötcse

22. Balatonkenese

49. Fonyód

76. Kõvágóörs

23. Balatonkeresztúr

50. Főnyed

77. Köveskál

24. Balatonlelle

51. Galambok

78. Küngös

25. Balatonmagyaród

52. Gamás

79. Látrány

26. Balatonmáriafürdõ

53. Garabonc

80. Lengyeltóti

27. Balatonöszöd

54. Gyenesdiás

81. Lesencefalu 73

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER 82. Lesenceistvánd

110. Rezi

138. Táska

83. Lesencetomaj

111. Ságvár

139. Teleki

84. Litér

112. Salföld

140. Tihany

85. Lovas

113. Sármellék

141. Tikos

86. Lulla

114. Sávoly

142. Torvaj

87. Marcali

115. Sérsekszőlős

143. Tótvázsony

88. Mencshely

116. Siófok

144. Uzsa

89. Mindszentkálla

117. Siójut

145. Vállus

90. Monostorapáti

118. Somogybabod

146. Várvölgy

91. Monoszló

119. Somogymeggyes

147. Vászoly

92. Nagycsepely

120. Somogysámson

148. Veszprémfajsz

93. Nagyrada

121. Somogyszentpál

149. Vigántpetend

94. Nagyvázsony

122. Somogytúr

150. Vindornyafok

95. Nemesbük

123. Somogyvár

151. Vindornyalak

96. Nemesgulács

124. Szántód

152. Vindornyaszőlős

97. Nemesvita

125. Szegerdő

153. Visz

98. Nikla

126. Szentantalfa

154. Vonyarcvashegy

99. Óbudavár

127. Szentbékkálla

155. Vöröstó

100. Ordacsehi

128. Szentgyörgyvár

156. Vörs

101. Öcs

129. Szentjakabfa

157. Zala

102. Öreglak

130.Szentkirályszabadja

158. Zalakaros

103. Örvényes

131. Szigliget

159. Zalamerenye

104. Paloznak

132. Szólád

160. Zalaszabar

105. Pécsely

133. Szőlősgyörök

161. Zalaszántó

106. Pula

134. Tab

162. Zalavár

107. Pusztaszemes

135. Tagyon

163. Zamárdi

108. Raposka

136. Taliándörögd

164. Zánka

109. Révfülöp

137. Tapolca

Forrás: Balaton törvény, 2000. évi CXII. Törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról, 1 sz. melléklet

74

BALATON PROJEKT INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER 2. számú melléklet

A BALATON RÉGIÓ SWOT-ANALÍZISE 1. Társadalmi helyzet Erősségek –

–

–

Gyengeségek

Magas képzettségi, iskolázottsági szint,

–

Népesség öregedési folyamata

felhalmozott szakismeret

–

A munkaerő helyi utánpótlását jelentő gyermek

A megerősödött piaci igényekhez igazodó

korosztály csökkenése

középfokú szakképzés

–

Szezonon kívüli magas munkanélküliség

Az állami munkaerő-piaci intézményrendszer

–

Átlagosnál magasabb “fekete” és “szürke”

jó területi lefedettséget eredményez –

Civil szféra aktivizálódása

–

Jól kiépült szervezeti háttér

foglakoztatás –

Szezonban erősen leterhelt egészségügyi apparátus

–

Jelentős gazdasági, társadalmi eltérések a partközeli és a háttértelepülések, valamint a városok és kistelepülések között

–

A Balaton Régió határa nem egyezik meg a régióhoz tartozó kistérségek határaival

–

Nincs központi - KSH által gyűjtött - adatsor

–

Szervezetek között nincs meg az együttműködési nyitottság, nincsenek az együttműködést elősegítő szerveződések

–

A területi, ágazati fejlesztési elképzelések nincsenek egyeztetve, nincsenek összhangban.

Lehetőségek

Veszélyek

–

Országos döntéshozók számára kiemelten

–

EU-konformitás kérdéses

fontos fejlesztési terület a Balaton Régió

–

Gyenge hatékonyságú forrás felhasználás a

–

Régiós színtű szakmai érdekképviseleti

koordinálatlan interregionális együttműködés

önszerveződés beindulása

következtében,

–

Egységes érdekartikulálás országos szinten

–

Allokálható források növekedése a tervezési-

–

a „fekete” és „szürke” gazdaság erősödése

statisztikai régiókon keresztül –

Civil-szféra aktivizálódása

75


2. Gazdasági helyzet

Erősségek: –

A térség erős kapcsolódása a turizmushoz

–

Magas vállalkozói sűrűség és aktivitás

–

A régió gazdasági szerkezete nem akadályozza a turisztikai adottságok kiaknázását

–

Kiépült idegenforgalmi infrastruktúra és fogadókapacitás

–

Gazdag építészeti és kultúrtörténeti emlékek

–

Nemzetközileg elismert borvidékek, történelmi hagyományokkal rendelkező szőlészet és borászat, gasztronómia

–

A Balaton üdülésre kiválóan alkalmas édes, sekély vize

–

Vízi sport adottságai, a még telítetlen vitorlás

Gyengeségek: –

Jelentősek a régió belső különbségei

–

Vállalkozói együttműködési rendszerek hiánya

–

Tőkeszegény vállalkozások

–

Fejletlen szakmai információs rendszerek

–

Gyenge európai piaci pozíció a turizmusban

–

Hiányos minőségiturizmus-fejlesztési források

–

Egyoldalú, erősen szezonális, területileg túlzottan koncentrált idegenforgalmi kínálat

–

Komplex turisztikai szolgáltatás hiánya

–

Korszerűtlen idegenforgalmi infrastruktúra

–

Egyre alacsonyabb fizetőképességű turisták

–

Gyenge szolgáltatások vs. magas árak

–

Gyenge marketing tevékenység, Balaton turisztikai arculatának hiánya

hajó és szörfforgalom –

Háttérterületek változatos vonzerői (Nemzeti Park, lovas-, kerékpáros-, gyalogtúra útvonalak, vadászterületek)

–

–

Korszerűtlen mezőgazdasági infrastruktúra

–

Termelői együttműködések hiánya

–

Tájjellegű mezőgazdasági termékek termelési lehetőségeinek kihasználatlansága

Jelentős gyógy- és termálvíz-források

Lehetőségek:

Veszélyek:

–

Az európai térszerkezetbe történő szerves

–

Kiéleződő verseny hatása a KKV szektorra

betagozódás

–

Tőkehozamok csökkenése

–

Uniós vidék- és térségfejlesztési támogatások

–

Feketegazdaság erősödése

–

Budapest fejlődésének erőteljes kisugárzása

–

Gyorsan fejlődő belföldi és külföldi

–

Innováció vezérelt és tudásalapú gazdaság

versenytársakkal szemben a régió elveszíti

–

Tercier szektor innovációjának térnyerése

versenyelőnyét

–

A Balaton vonzerejét felértékelő

–

turizmusformák elterjedése a világban –

–

A turizmus bővülő piacának kihasználása

régió iránt –

Vízminőség romlása

kiegészítő turisztikai termékek bekapcsolásával –

A feszültségek folytatódása a Kelet-Közép-

(konferencia-, borturizmus, aktív turizmus)

Európai térségben, s ennek vendégvisszatartó

A turizmus elismertsége és támogatottsága

hatása

növekszik –

Az idegenforgalmi érdeklődés csökkenése a

–

A lakossági jövedelmek növekedésével erősödik a belföldi turizmus

Tartós recesszió a világgazdaságban, amelynek hatására a kereslet mérséklődhet

–

Tovább romló közbiztonság

76


3. Infrastruktúra Erősségek:

Gyengeségek:

–

Jelentős gyógy-és termálvízforrások

–

–

Rendkívül jó a régió megközelíthetősége

szennyvízelvezetés, - tisztítás,

(kedvező közlekedési pozíció)

hulladékgazdálkodás problémái

–

–

Az általános térségi jellemzők (a közlekedésre

–

Csapadékvíz elvezetés megoldatlansága

vonatkozóan) jobbak az országosnál

–

Régió komplex információs rendszerének

A vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúrája jelentős

–

Balaton körüli kerékpárút dinamikusan épül

–

Hétvégi házak, valamint üdülők nagy száma

–

Az ivóvíz és energia ellátás megoldott az

–

A vízellátáshoz képest elmaradt

hiánya –

Jelentős zaj és légszennyezés a nagymértékű közúti átmenő forgalom következtében

–

71-es, valamint 7-es számú főút zsúfoltsága a nyári szezonban

északi és a déli térségben is

–

Rossz állapotú belterületi utak

Jelentős a villamos távvezetékek, a gáz,

–

Északi parti vasútvonal villamosításának

úthálózat, vasút, telefon sűrűsége és

hiánya

hosszúsága Lehetőségek:

Veszélyek:

–

–

Vidéki térségek és a kisváros hálózat fejlesztése EU források felhasználásával

Közúti közlekedési rendszer szezonális túlzsúfoltsága

–

M7-es autópálya gyors megközelítést biztosít

–

Szigorúbb EU szabályozás a

–

Városhálózat fejlesztése

hulladékgazdálkodás terén

–

71-es számú főút tehermentesítését is szolgálná –

Indokolt útfejlesztések elmaradása

az M8 I. szakaszának megépítése (Balatonfűzfő –

Indokolt közmű fejlesztések elmaradása

és Balatonvilágos között) –

8-as számú főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése

–

Megújuló alternatív energiák hasznosításának támogatási lehetőségei

77


4. Környezet állapota

Erősség:

Gyengeség:

–

–

Parttól távolabb elhelyezkedő települések érintetlensége

Javuló tendenciát mutató, de sérülékeny és labilis vízminőség (KBVR)

–

Területrendezési törvény megalkotása

–

Parti sáv fokozott környezeti terhelése

–

Domborzati sokszínűség (geológiai

–

Balaton vízpartja sűrűn beépített

érdekességek)

–

Talaj és légszennyezés (Nitrokémia 2000 Rt,

–

Nehézipar minimális jelenléte

közlekedés) –

Erózióveszélyes magaspart (Balatonfűzfő Balatonkenese, Balatonvilágos, Fonyód)

–

Rekultivációt igénylő tájsebek

–

Sérülékeny vízbázis (kiemelt környezeti problémák - karsztrendszer)

Lehetőség:

Veszély:

–

–

–

Jelentős a táj rehabilitáció támogatottsága a

A térség gazdaságát befolyásoló Balaton

kormányzat részéről

vízminőségének romlása (eutrofizáció) és

Környezetvédelmi beruházások megvalósítása

ennek alapján a térségi ellentétek erősödése

nemzetközi (ISPA) támogatás igénylésével

–

Havária, ipari szennyezés

(szennyvízelvezetés, hulladékgazdálkodás

–

Kárrendezés, rehabilitáció elmaradása

témakörben) –

Tehermentesítő utak megépülésével a levegő, és zajterhelés csökken

–

Négy-régiós együttműködés a környezetvédelem érdekében

Forrás: Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja (2002-2006), Balaton Fejlesztési Tanács, 44-47 o.

78


3. számú melléklet

A FONTOSABB KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK §

LIFE III. – környezetvédelem

§

Intelligens

Energiát

Európának

Keretprogram

(SAVE,

ALTENER,

COOPENER, STEER) – energetika §

eEurope (eContent plus, Safer Internet plus, IDABC, eTen) – információs társadalom

§

Kultúra 2000 – kultúra

§

Leonardo da Vinci – szakképzés

§

Socrates – oktatás

§

Ifjúság 2000 – ifjúságpolitika

§

Media + - audiovizuális politika

§

Vám 2007- vámügyi együttműködés

§

Fiscalis – az euró védelme

§

MAP - vállalkozásfejlesztés

§

Marco Polo – szállítmányozás

§

Közegészségügyi Keretprogram – egészségügy

§

Daphne - erőszak elleni küzdelem

§

Gender Equality – egyenjogúság

§

EU6 K+F Keretprogram – kutatás

2007-TŐL INDULÓ ÚJ PROGRAMOK §

CIP – Versenyképességi és Innovációs Keretprogram

§

LIFE +

§

EU7 K+F Keretprogram

§

Integrated Action Plan in Lifelong Learning

§

Youth in Action

Forrás: Közösségi Programok – Pályázati lehetőségek közvetlenül Brüsszelből magyarországi szervezetek számára, Európai Uniós Pályázatok Kézikönyvének melléklete, Európa Média Kht., 10. oldal

79

Forrás: Progress Report No.. 3. LIFE Balaton Project (31/07/2006), p.34.

Projekt tényleges időtartama

G I S -

T E S Z T .

2004 2005 2006 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

Projekt tervezett időtartama

Task 8

Task 7

Task 6

Task 5

Task 4

Task 3

Task 2

Task 1

2003 1 2 3

BALATON PROJEKT

INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER

4. számú melléklet

A BALATON PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA

80


TASK 2 KÉRDŐÍV – VÉGFELHASZNÁLÓI IGÉNYFELMÉRÉS

1. Az elmúlt két-három év tapasztalatai alapján összességében hogyan jellemezné Ön a Balaton Régióban végbemenő gazdasági és társadalmi folyamatokat? • • • • • • •

Egyértelmű fejlődést érzékel Inkább a fejlődés jeleit tapasztalja A régió stagnálását tapasztalja Inkább a régió visszafejlődését tapasztalja Egyértelmű hanyatlást érzékel Egyéb, éspedig: ................................................................................................... ............................................................................................................................ Nem tudja

2. A jelenlegi helyzetet alapul véve mely tényezőket tartja Ön az üdülőkörzet legjelentősebb pozitív adottságainak, erősségeinek? • • • •

Ezek a következők:.............................................................................................. ............................................................................................................................ Nincsenek ilyenek Nem tudja Nem válaszol

3. Miket tart a régió olyan vitathatatlan gyengéinek, amelyek a fejlődés akadályát képezik? • • • •


4. A jelenlegi adottságoknál maradva Ön szerint melyek azok a lehetőségek, amelyeket a következő években a legeredményesebben lehetne alkalmazni a régió sikeressége érdekében? • • • •


81


5. Érzékel-e Ön olyan jelenségeket, tényezőket, amelyek a jövőben jelentősen veszélyeztethetik a térség turisztikai fejlődését, gazdasági és társadalmi sikerességét? • • • •


6. Az előző kérdések során végiggondoltak alapján Ön szerint melyik az a három legfontosabb feladat a régióban, amelyet 2006-ig feltétlenül el kell végezni? • • • • • •

Elsősorban elvégzendő feladat:............................................................................ Másodsorban elvégzendő feladat: Harmadsorban elvégzendő feladat: Egyéb elvégzendő feladat: Nem tud ilyet említeni Nem válaszol

7. Mely Balatonnal kapcsolatos közfeladat, vagy közfeladatok ellátásához tud hozzájárulni az Önök szervezete? ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... .......................................................................................................................................

8. Az alábbiak közül Ön szerint mely szintről, illetve területpolitikai tényezők által lehetne generálisan a leghatékonyabban ellátni a Balaton Régió területfejlesztési feladatait? • • • • • • • •

Közvetlenül szakminisztériumból Regionális területfejlesztési tanácsok által Megyei területfejlesztési tanácsok által A Balaton Fejlesztési Tanács által A fenti változatok összevonásával, éspedig:......................................................... ............................................................................................................................ Egyéb módon, éspedig:........................................................................................ ............................................................................................................................ Nem tudja Nem válaszol

82


9. Hogyan értékeli a térség fejlesztésében érintett szereplők összetételét, intézményesültségét és együttműködését? ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... .......................................................................................................................................

10. Feladataik ellátásakor az alábbiak közül mely partnerekkel ápolt kapcsolatnak veszik legnagyobb hasznát? (Kérjük legfeljebb ötöt jelöljön meg!) • • • • • • • • • • • • • • • •

Szomszéd települési önkormányzatok Önkormányzati területfejlesztési társulások Balatoni Szövetség Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Civil szervezetek, illetve azok szövetségei Helyi vállalkozók Megyei önkormányzat Gazdasági kamarák Regionális Fejlesztési Tanács Szaktárcák, éspedig: ............................................................................................ ............................................................................................................................ Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Magyar Turizmus Rt. Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda Egyéb, éspedig: ................................................................................................... ............................................................................................................................ Nincsenek ilyen kapcsolatai Nem válaszol

11. Hétköznapi munkája során honnan szerzi a döntéseihez szükséges alapvető információkat? • • •

Ezek a következők:.............................................................................................. ............................................................................................................................ Nincsenek ilyenek Nem válaszol

12. Mely információk hiányoznak leginkább döntései meghozatalához? ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... .......................................................................................................................................

83


13. Vannak-e olyan, a környezetvédelem terén számon tartott várakozásai, amelyeket Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásának eredményeitől remél? • • •


14. Vannak-e olyan, az idegenforgalom terén számon tartott várakozásai, amelyeket Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásának eredményeitől remél? • • •


15. Eddigi tapasztalatai alapján az EU-csatlakozás milyen téren könnyíti, illetve nehezíti meg az Önök Balatonnal kapcsolatos tevékenységét? ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... .......................................................................................................................................

16. Honnan szerzi be szervezete számára információit az EU-tagsággal járó fejlesztési/pályázati lehetőségekről? ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... .......................................................................................................................................

Forrás: Végfelhasználói Igényfelmérés, LIFE Balaton Projekt, Második munkaszakasz

84


KÉRDŐÍV – IDEGENFORGALMI HELYZETÉRTÉKELÉS A TURISTÁK VÉLEMÉNYE ALAPJÁN

1. Honnan érkezett? • • •

Megye: ....................................... Határon túli magyar Ország: ....................................... Külföldi Ország: .......................................

Település: .......................................... Település: .......................................... Település: ..........................................

2. Kivel érkezett? • • • •

Többtagú családdal Házastársával, párjával Barátokkal Egyéb: .................................................................................................................

3. Mennyi időre érkezett? • • • •

Csak erre a napra Néhány napra, hétvégére Mintegy egy hétre, tíz napra Hosszabb időre, éspedig: .....................................................................................

4. Mikor volt utoljára a Balatonon? • • • • •

Idén járt már itt Tavaly Néhány éve Sok évvel ezelőtt Sosem járt még itt

5. A nyáron kívül felkeresi-e máskor is a Balatont? • •

Ha igen, miért? ............................................................................................................................ ............................................................................................................................ Ha nem, mi motiválná az ideutazásban? ............................................................................................................................ ............................................................................................................................

85


6. Mit vár Ön elsősorban a Balatontól és a tó környékétől? • • • •

Ezek a következők:.............................................................................................. ............................................................................................................................ A fürdés mellett milyen egyéb kikapcsolódási, szórakozási lehetőségeket vesz igénybe? .............................................................................................................. ............................................................................................................................ Milyeneket venne igénybe, ha megtalálhatók lennének? ...................................... ............................................................................................................................ Rossz idő esetén mivel tölti el a szabadidejét? ..................................................... ............................................................................................................................

7. Általában azt kapta a Balatontól, amit várt? • • •

Igen, teljes mértékben Nem egészen, néhány dologban csalódott, éspedig: ............................................. ............................................................................................................................ Nem egészen, néhány dolog kedvezőbb, mint gondolta, éspedig:......................... ............................................................................................................................

8. Mi a véleménye a balatoni árakról? ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... .......................................................................................................................................

9. Milyennek tartja a Balaton vízminőségét? • • • • •

Nagyon jónak Jónak Megfelelőnek Rossznak Nagyon rossznak

9. És milyennek tartja a Balaton vízszintjét? • • • • •

Nagyon magasnak Magasnak Éppen megfelelőnek Alacsonynak Nagyon alacsonynak

86


10. Csak attól, aki járt tavaly a Balaton partján: És milyennek tartotta a Balaton vízszintjét tavaly? • • • • •

Nagyon magasnak Magasnak Éppen megfelelőnek Alacsonynak Nagyon alacsonynak

11. Mit gondol, visszajön jövőre is? • • • • •

Mindenképpen Szeretne, de még nem tudja Talán Valószínűleg nem Biztosan nem

12. A kérdezés helye Település: .............................................. Strand: ................................................... Kérdezte:................................................

Forrás: Végfelhasználói Igényfelmérés, LIFE Balaton Projekt, Második munkaszakasz

87


A LIFE BALATON PROJEKT ANGOL NYELVŰ TÁJÉKOZTATÓJA

Forrás: Balatoni Integrációs Kht.

88

A LIFE BALATON PROJEKT SIKERESSÉGÉNEK

Recommend Documents