A Lewin Kísérleti Kolonizációs Program

A Lewin Kísérleti Kolonizációs Program The Lewin Experimental Colonization Project - LXCP

Odysseus Contest pályamunka Supernova csapat - Magyarország Tagok: Bán Titusz, Dulin Bence, Hefter Estilla, Turczi Ádám

O DY S SE U S C O N T ES T

2013

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ................................................................................................................................. 3 1.1 Rövid összegzés................................................................................................................ 3 1.2 Előszó ................................................................................................................................ 3 1.3 Pár szó rólunk ................................................................................................................... 3 2. AZ ŰRVÁROS .............................................................................................................................. 4 2.1 Szerkezet .......................................................................................................................... 4 2.2 Elhelyezés ......................................................................................................................... 4 2.3 Gravitáció ......................................................................................................................... 5 2.4 Létfenntartás ................................................................................................................... 6 2.5 Kerületek .......................................................................................................................... 7 2.5.1 Lakónegyed ................................................................................................................ 7 2.5.2 Termelő ...................................................................................................................... 8 2.5.3 Ipari terület ................................................................................................................ 8 2.5.4 Közösségi körzet ........................................................................................................ 8 2.6 Aszteroida bányászat ...................................................................................................... 9 2.7 Kereskedelem .................................................................................................................. 9 3. A TÁRSADALOM ........................................................................................................................ 10 3.1 Áttekintés ........................................................................................................................10 3.1.1 A bizalom ................................................................................................................... 10 3.1.2 Az egyenlőség ............................................................................................................ 11 3.1.3 A szabadság ............................................................................................................... 11 3.2 A kísérlet.......................................................................................................................... 11 3.2.1 Kurt Lewin és a csoportdinamika .............................................................................. 12 3.3 A társadalmi modellezés ................................................................................................ 12 3.3.1 Résztvevők és népesség ............................................................................................ 12 3.3.2 Államforma és a Kolóniatanács ................................................................................ 13 3.4 Belső rendszerek ............................................................................................................ 13 3.4.1 Belső piac, pénz ......................................................................................................... 13 3.4.2 Munkarendszer ......................................................................................................... 14 3.4.3 Oktatás ..................................................................................................................... 15 3.4.4 Kultúra ...................................................................................................................... 16 4. ZÁRÓ GONDOLATOK .................................................................................................................. 17 4.0.1 Köszönetnyilvánítás .................................................................................................. 17 4.0.2 Megjegyzések a mellékletekhez, források................................................................ 17

2


2013

1. BEVEZETÉS 1.1 Rövid összegzés A Lewin Kísérleti Kolonizációs Program egy jövőbeli, hosszútávú, nemzetközi összefogás által kezdeményezett, szociálpszichológiai kísérletre kifejlesztett űrprogram, amely keretében több kisebb kolóniát létesítenek a Fő Kisbolygó-övben, hogy társadalmi formák prototípusait vizsgálhassák. Emellett a tudomány-technológia, illetve a mérnöki ismeretek fejlődését is célkeresztbe veszik, kísérleti szinten pedig abba is betekintést lehet nyerni, hogy amennyiben bármi történne az emberiséggel a Földön, mennyire vagyunk képesek bolygóktól független, önellátó bázisokat, illetve azokon működőképes, stabil társadalmakat létrehozni.

1.2 Előszó Ebben a dokumentumban talán több dolgot lehet találni, mint amire számítanának. Az űrhajó témakörhöz küldtük be a munkánkat, de hamar rá fognak jönni (sőt, talán már a fentebbi rövid bekezdés is elárul valamit), hogy ez sokkal több, mint egy űrbéli építmény. A demokrácia ma pozitív és elfogadott, mégis látszik, számtalan példát lehetne felhozni, hogy nem tökéletes, olyan társadalmi egyenlőtlenségeket és konfliktushelyzeteket képez, amelyeket a működési szerkezete miatt meg se tud próbálni kijavítani. Mi egy olyan elképzeléssel állunk elő a következő oldalakon, amely bár csak elméletben, de talán képes lenne megtalálni a jövő emberiségének a helyes utat, a normalizálható társadalmi berendezkedést. Ehhez pedig megterveztünk egy űrvárost, teljes felszereltséggel, gravitációval és még kereskedelmi lehetőséggel is, ezzel összekapcsolva a hasznost a hasznossal, az űrkolonizációt a társadalom fejlődésével. Az űrvárosok megtervezésével és kidolgozásával nem csupán a projekt fő célját, a kísérletet tudjuk véghezvinni, hanem más dolgokat is tudunk vizsgálni. Például azt, hogy képes-e az ember hosszabb időt a Földől távol tölteni, alkalmas-e egy közösség teljes, független önfenntartásra és hogy ez-e a legmegfelelőbb lehetőség, ha egyszer végleg el akarjuk hagyni, esetleg kénytelenek vagyunk elhagyni bolygónkat, a Földet. Ezenkívül rengeteg mérnöki tapasztalattal gazdagodunk, mert nem kis vállalkozás ezeknek az űrszerkezeteknek a megépítése, berendezése, üzemelése és fenntartása, később pedig fejlesztése. Reméljük tehát, hogy bár projektünknek csak fele lesz olyan, mint amire számítanak, a másik részét is érdekesnek, értékelhetőnek és főleg hasznosnak találják.

1.3 Pár szó rólunk Csapatunk minden tagja a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimmnáziumba jár. Az itt működő Supernova csillagászat és űrkutatás szakkör az, ami miatt részt veszünk ezen a versenyen. Csapatunk egy része ezen a téren (ebben az esetben a csillagászatűrkutatást értjük ezalatt) szeretne továbbtanulni és később elhelyezkedni, így fontosnak

3


2013

tartottuk, hogy megmérettessük magunkat. Mindemellett a szakkörben lefolyt többszörös tagcserék miatt rég nem voltunk jelen komolyabb versenyen, és ez egy nagyon jó alkalom a visszatérésre és a bizonyításra. A csapattagok egymással jóban vannak, összeszoktunk már a szakköri – és többször már azon kívüli – tevékenységek alatt, itt volt az ideje, hogy próbára tegyük magunkat önálló csapatban is. Bár a munka idejét alapvetően elég jól beosztottuk, a beadási határidő meghosszabbítása jól jött a csapatnak, hogy tartsunk egy rövidebb szünetet és új erővel nekiveselkedjünk. Úgy érezzük, hogy tisztességes munkát végeztünk a végére.

2. AZ ŰRVÁROS 2.1 Szerkezet De hogyan is nézne ki ez a város? Az alapötlet ügyében nem akartunk túlzottan ismeretlen vizekre hajózni, hiszen a nálunk hozzáértőbbek fejében már megszületett a megfelelő elméleti háttér egy űrváros alapvető kinézetéhez. Emiatt a város alapszerkezete egy tórusz, középen keresztmerevítőkkel. Méreteit tekintve a keresztmerevítők hosszúsága 2 km (a belső sugár 1 km), a tórusz keresztmetszeti átmérője 100m. Nem véletlenül választottuk ezeket a méreteket. Ha a keresztmerevítők nagyobbak lennének nem lenne elég stabil a felépítése. Ha ennél kisebb lenne, akkor nincs megfelelő mennyiségű belső területünk. Ha a tórusz belső magassága kisebb lenne, ismét ahhoz a problémához érünk, hogy túl kicsi a terület, ellenben ha nagyobb lenne, akkor túlzottan sok felesleges tér keletkezne a lakó övezetnél, illetve ez az anyagköltségeket is rendkívül növelné. És emellett ráépül, a forgástengellyel merőleges síkra egy lencse alakú kupola, ami a felületet szolgáltatja a másodlagos energiaforráshoz, a napelemekhez.

2.2 Elhelyezés A Városok elhelyezésében két dolog játszik fontos szerepet. Az egyik, hogy minél közelebb legyenek a Naphoz, a másik pedig, hogy minél több aszteroida legyen a közelben. Az első egyrészt azért, mert bár a napelemek csak másodlagos energiaforrásként funkcionálnak, mégis lényeges, hogy minél hatékonyabban működjenek. Másrészt pedig hogy megkönnyítse a kommunikációt és a kereskedelmet a Földdel. Mert bár fontos, hogy minél függetlenebbül működjenek a társadalmak, mégis szükségszerű -legalábbis a kísérlet első pár évtizedében-, hogy tartsák a kapcsolatot a Földdel, és a későbbiekben is szükséges, hogy a kibányászott érceket (aszteroida bányászat, lásd lentebb) el tudják

4


2013

cserélni más dolgokra. A másik fontos szempont – vagyis hogy minél több aszteroida legyen a közelben – egyértelműen azért lényeges, mivel az egyik alaptevékenység az aszteroida bányászat, ami mint a Földdel való kereskedelem alapjául is szolgál. A városok kötötten keringenek, hogy a napelemek állandó napfényt kapjanak. Az ábrán piros kör jelöli a területet, ahol az első tíz-tizenöt kísérleti űrváros hozzávetőlegesen megfelelően helyezkedne el.

2.3 Gravitáció Már rég tudott, hogy az ember nem képes sokáig károsodás nélkül kibírni gravitáció nélkül. Orvosilag bizonyított, hogy a hosszú távú súlytalanság csont- és izomleépülést okoz, és habár napi több óra edzéssel le lehet ezt lassítani, de kizárt dolog, hogy több generáció meglegyen nélküle. Emiatt használjuk a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb gravitáció “pótlót” a centrifugális erőt. A város megforgatásához fúvókákat érdemes használni. Az ehhez szükséges üzemanyag az elején készletekből, majd pedig a Földdel való kereskedelemből, és az aszteroida bányászatból származik. De milyen gyorsan is kell forgatni? Nem szükséges a Földi gravitációval teljesen megegyező erőt használni, mivel egy kicsit kisebb gravitációnál a növények nagyobbra nőnek, és nem kell annyira megforgatni. Noha még nincsenek részletes és alapos vizsgálatok az alacsony gravitációs helyzetek emberi szervezetre gyakorolt élettani hatásáról (az Apollók 1/6 G-nél történt kísérleteit leszámítva) de feltételezhető, hogy ha a földi gravitáció 91%-ával számolunk (1kg-ra 9N), akkor ez az eltérés nem okoz semminemű (se rövidtávú, se hosszútávú orvosi következményt). Az ehhez szükséges forgatási sebességet pedig ki lehet számolni:

ebből tudjuk:

[r: a város padlójánál számítva, mert a tórusz (forgáskötéspontot felfelének számítva) alja 2100 m-en van, de a város padlója magasabban van, mivel vannak padló alatti dolgok]

5


2013

és ebből következik:

Ez vákuumban, és súlytalanságban könnyen elérhető a tóruszon körben elhelyezett fúvókákkal. Természetesen ez nem valódi gravitáció, de ez áll a legközelebb hozzá, és az emberek pár év után valószínűleg már nem is fogják érezni a különbséget.

2.4 Létfenntartás Nem kétséges, hogy ez az egyik legfontosabb téma mind közül. És ez az egyik legnagyobb kihívás is, hogy ennyi embert életben tartsunk. A legjobb, hogy ha részekre osztjuk a feladatot:  Levegő: Erre kicsit az élelemmel együtt lehet megoldást találni, mert a legjobb, és leghasznosabb módja a levegő előállításának, ha növényeket telepítünk a város több pontjára. És itt nem szobai fikuszokról van szó, nem is parkokról, hanem hatalmas oxigénfarmokról. A tórusz belső területének 65 százalékán, 24 szinten, 18200 km²-en egy hatalmas, teljesen automatikus farm lenne, aminek a fő feladata, az élelem megtermelésén kívül, a város oxigénnel való ellátása.  Energia: Két energiaforrásról beszélhetünk igazából: az elsődleges egy fúziós erőmű, az ipari területen. Ez várhatóan teljes mértékben ellátja a várost árammal. Igen igaz, máig még nem sikerült valóban működő, fenntartható fúziós erőművet létrehozni, de már nagyon közel állnak az áttöréshez, ami által ez lehet az egyik leghatékonyabb energiaforrás. És mire odáig jutnánk, hogy a Lewin Projekt megvalósulhatna, akkora már egészen biztos, hogy képes lesz a tudomány stabil és biztonságos reaktort létrehozni. A másodlagos energiaforrás a kupolán elhelyezett napelemek. Noha természetesen ez a fő kisbolygóövben nem a leghatékonyabb, alapul véve a NASA Jupiterhez küldött szondáinak (Juno, New Frontiers) kialakítását vagyis hogy azokon is használtak napelemeket, hasznosnak tűnik a napelemek, mint a város másodlagos, tartalék erőforrásai. Különösen amiatt, mert a fúziós reaktorral lehet baj, áramkimaradás, de a Napot nem lehet lekapcsolni (természetesen akkumulátorokban eltárolunk elektromosságot vészhelyzetekre). Az energia nem véletlenül a második legfontosabb tényező, hiszen nem csak az egész város világítását akarjuk vele megoldani, de a fűtést, a gépek és a víztisztítás működtetését, a belső közlekedést, és a farm fenntartását is.  Élelem: Előállítása a már fentebb, az oxigén előállításánál említett hatalmas, automata berendezésekkel működtetett farm. Az évszakok váltakozásának hiánya miatt ez állandó, és a farmok mérete miatt bőséges (1500-5000 embert ellátó) élelem forrást jelentene.

6


2013

 Víz: Ez már egy komolyabb feladat, mivelhogy, ma ennek előállítására még nincs megfelelő gyakorlat. Az ISS-en is csak időnkénti utánpótlás van, amit mi nyilvánvalóan nem szeretnénk. Emiatt egy amolyan vízkörforgást szeretnénk létrehozni, valamint tárolókat a lakóövezetek padlója alatt, tele vízzel. A vízkörforgás alapvetően egyszerű: a tárolókból az emberekhez kerül, vagy közvetlenül (innivalón vagy tisztálkodáson keresztül), vagy közvetetten (növényeken, élelmen keresztül). Mindkét esetben, amikor elvégezte a feladatát, valamint elhagyja az embert, a víztisztítóba kerül, ahonnan visszakerül a tározókba. A másik -és kissé bonyolultabb része-, hogy amit az élőlények (növények, emberek, háziállatok) beépítenek a szervezetükbe, és belőlük kipárolog, azt is vissza kell valahogy nyerni. Ezeket lepárlókkal akarjuk elérni, valamit a halott szervezetek hamvasztásával (emberek), valamint komposztálásával, ami még a farmot is segíti. A lepárlók a levegőt állandó páratartalmon tartják, és kényelmi szempontokból nem vonják ki belőle az összeset. Ezáltal az egész rendszer vízkészlete (mivel egy teljesen zárt rendszer) állandó, nagyrészt a tárolókban, kis részt a levegőben, és a szervezetekben.  Belső kényelem: Ez is nagyon fontos természetesen, hiszen részben motiváció a jelentkezőknek, hogy mintegy paradicsomi belsővel rendelkezik a város, részben pedig természetes, hogy meg akarunk adni mindent, amit a Földön megkapnának, hiszen ha nem, az befolyásolná a kísérlet menetét. Ezzel is próbáljuk kompenzálni az eleinte elsetleg idegen környezetet (görbülő padló, mesterséges fény). Amit a legfontosabb talán megemlíteni, hogy vannak nappalok és éjszakák. Mivel elég messze vagyunk a naptól, nem annak a fényét használjuk, azért is, mert itt oldalról sütne, hanem a plafonon elhelyezett lámpák adnák a világítást. És ezek egyenletes ütemben reggeltől délig fényesednek, utána halványodnak, éjszaka pedig sötétek, minél inkább a Földi nap-éj váltakozásra hasonlítva.

2.5 Kerületek Minden űrváros négy kerületre van osztva, funkciók szerint.

2.5.1 Lakónegyed Ez a kerület, a teljes tórusz belső “padlójának” 10%-át használja. Mivel nincsen sok helyünk, nagyon fontos, hogy kompakt lakásokat, és kis alapterületű, magas házakat építsünk. Mivel a belmagasság elég nagy, lehet nagyon magas házakat építeni (a tórusz közepén 60 m-es belmagasság, 3 mes lakásonkénti belmagasság esetén 20 emeletes házak). A lakás rendszer elég egyszerű: Ha az ember felnő, kiköltözik a szüleitől egy 1-2 személyes lakásba, ahol megalapíthatja a családját, megházasodhat, és a fiatal éveit töltheti, és amint gyereket akarnak átköltöznek egy 4 személyes lakásba. Ezután a gyerekek kiköltöznek, és kezdődik az egész előröl. A mellékletek között megtalálhatóak tervek a lakóhelységekről.

7


2013

2.5.2 Termelési övezet Ez az emberek szempontjából a legfontosabb. Itt termelődik meg az élelem és az oxigén. Ezért az egész tórusz 65%-át foglalja el, és nem is egy szinten, hanem 24, egyenként 5 méter magas szinten (nem 25, mert az alsó szint a padló íve miatt nem használható termelésre, itt a komposztálók vannak) folyik teljesen automatizálva, de emb eri beavatkozásra alkalmasan. A teljes terület 18200 km2. Itt részben élelmiszer növényeket termesztenek, búzát, kukoricát, burgonyát, paradicsomot, paprikát, almát és egyéb zöldségeket és gyümölcsöket, illetve szóját. Valamint olyan növényeket, melyek oxigént termelnek, ezek közül is a NASA által javasolt, leghatékonyabb növényeket: törpe datolyapálmát, borostyánt, zöldikét, hegyescsúcsú futókát, vitorlavirágot, rákvirágot, és bambuszt. Azért is ezeket, mert nem csak hogy a leghatékonyabbak, hanem mert kevés fény mellet is oxigént termelnek, és képesek mesterséges fény hatására is fotoszintetizálni. Ezek azon kívül, hogy oxigént termelnek széndioxidból, részben a levegőt is tisztítják.

2.5.3 Ipari terület Ennek nagy része a lakó és a közösségi terület alatt van: úgy, mint például a víztisztítók, és -tározók, a raktárak, a feldolgozók, és mindazt, amit még automatizálni lehet. Amihez ember kell, az a többi terület szintjén van, mint például az automatika ellenőrzése, a növények feldolgozása élelmiszer alapanyagokká, a kereskedelemből szerzett áruk forgalmazhatóvá tétele. Valamint itt van ami nem biztonságos hogy nem jól elérhető helyen van mint például a fúziós erőmű. (lásd korábban: Létfentartás, energia) Ez a terület, mivel nagyrész alsóbb szinteken van, a tórusz belső részének csak 10%-át foglalja el.

2.5.4 Közösségi körzet Ezen a területen van minden, ami a város fenntartásához szükséges az emberek számára. Itt van a vezetés, az iskola, a boltok, a kórház, a parkok, és minden olyan hely, ahol az emberek a szabadidős, sport- és közösségi tevékenységeiket végzik:  A Kolóniatanács székháza: társadalom irányítás és megfigyelés központja. (lásd: Kolóniatanács)  Iskola: egyben bölcsőde, óvoda, általános- és középiskola, valamint az egyetem elméleti része. (lásd: Oktatás)  Kórház: 1500-5000 emberre nem szükséges nagy kórház, de alkalmas minden olyan betegség kezelésére, amire eddig gyógymódot találtak.  Szórakozó és szabadidős központ: a név magáért beszél, ez ad otthont a közösségi eseményeknek is.  Sport komplexum: uszodával, tornateremmel.

8


2013



Parkok: az emberek közérzetét javítja a zöld területek nagy mennyisége.  Boltok: működésük nagyban függ attól, hogy az adott kísérletben van-e pénz. Mindenesetre itt lehet megvenni/átvenni az élelmet, a szükséges felszereléseket, ruhákat, valamint minden mást is ami a Földől jött. (lásd: Kereskedelem)

2.6 Aszteroida bányászat Már ma is létező elképzelés, hogy aszteroidákat bányásszunk, és mivel ez általánosan elfogadott és valószínű elképzelés, ezért is tervezzük a városok helyét a fő aszteroida övbe. Bányász hajókkal az erre specializálódott személyzet (bányászok), elmennek a közel kerülő aszteroidákhoz, és feltárják az ott (remélhetőleg) található érceket, hidrogént, és vizet. Mindegyiknek megvan a rendeltetési helye: az érceket (vas, nikkel, titán) feldolgozzák, és elcserélik a Földnek. A hidrogént a fúziós reaktorban használják, a vízzel pedig pótolják az esetlegesen csökkenő készleteiket, illetve ez utóbbiak többleteit szintén eladják. Az űrkikötő a város keresztmerevítőinél, a forgástengelyen van, ezáltal küszöbölve ki a város gyors forgását. Itt dokkolnak mind a bányászhajók, mind a Földről érkező kereskedőhajók.

2.7 Kereskedelem Bármennyire is fontos, hogy elkülönítve folyjon a kísérlet, és ne befolyásolja a földi társadalom alakulása, mégis szükséges, hogy a kolóniák a Földdel kapcsolatot tartsanak, hiszen nem képesek mindent előállítani maguknak, és igen sok embernek, akik bányászattal foglalkoznak, ez adja a munkalehetőségeket, hogy az általuk bányászott érceket elcseréljék a Földdel. A kereskedelemnek két fontos tényezője van. A kolónia egyrészt a bányászat során érceket termel ki, amik feldolgoznak és a fölösleget eladják. Ezek képzik tehát a kivitelt, amiért cserébe a Földről olyan termékeket kapnak, amiket a kolónia nem tud előállítani. Itt nem pénzgazdálkodásról lenne szó, hanem cserekereskedelmről, illetve a várost, a működéséhez szükséges dolgokkal való ellátásról. Ilyenek például a következők:  bármit, amit előre bejelentettek, hogy szükség van rá (pl. utánpótlást)  hidrogént a fúziós reaktorhoz (ha szükséges)  hajtóanyagot a város forgásának fenntartásához (ha szükséges)  gyógyszereket, orvosi eszközöket és információkat új gyógymódokról  cserealkatrészeket az esetleges javításokhoz  textilt, alapanyagokat, ételkülönlegességeket, és hasonló élvezeti cikkeket, amit a kolónia nem képes magának megtermelni, de az embereknek szüksége van rá  esetlegesen az elején a Földön maradt hozzátartozók levelei

9


2013

3. A TÁRSADALOM 3.1 Áttekintés A társadalom alapja az ember, illetve az emberek egymással történő interakciója. Ahhoz, hogy egy társadalom élhető legyen, ezeknek az interakcióknak tisztességeseknek kell lenniük, legrosszabb esetben is az összes mindennapi helyzetben, szituációban. Ahhoz pedig, hogy ezekben a szituációkban tisztességesen viselkedjen az átlagember, két dolgot kell megteremteni: az általános jólétet és a kezdetleges bizalmat. Az előbbit részben az űrállomás meg is adja, hiszen az életkörülmények jóval átlag felettiek, bőségesek és modernek. De a jólét alatt kell érteni még az egyenlőséget és a szabadságot is. Ezek adnak ugyanis egy átlagembernek jólét-érzetet. Ez a két dolog nem kis feladat, illetve téma, de mielőtt még belemennénk ezekbe, ejtsünk szót a másik alappillérről, a bizalomról.

3.1.1 A bizalom Véleményünk, hogy két idegen között csak két esetben alakul ki azonnali és pszichológiai értelemben feltétel nélküli bizalom: ha a helyzet sürgőssége megköveteli (értsd: túlélés, segítségnyújtás), vagy ha az adott kor általános társadalmi formájának része maga a bizalom, tehát megtalálható a mindennapi életben. Statisztika alapján azt kell mondanunk, hogy elég kevés az esélye, hogy a következő pár száz év folyamán javulnának a társadalmi viszonyok és megjelenik az általános bizalom, ezért azzal az eshetőséggel kell számolnunk, hogy nekünk kell megteremteni azt a helyzetet, amelyben az űrállomásokra kerülő emberek kénytelenek lesznek számítani saját közösségükre, társaikra. Ez a helyzet pedig adott: mivel (ahogy azt később kifejtjük) jelentkezés során kerülnek be a programba az emberek, tisztában lesznek azzal, hogy egy önálló, önellátó és önműködő közösséget, illetve államot kell létrehzoniuk, amihez (hogy legyen kísérleti alap) nem fognak segítséget kapni az első néhány évben, esetleges vészhelyzeteken kívül. Így pedig nem más a közös céljuk, mint egy előre megadott társadalmi modell alapján saját életterük létrehozása, aminek hiányában nemes egyszerűen képtelenek lesznek kibírni az első három évet és kénytelenek lesznek leállítatni a kísérletet. Tehát, amennyiben a programban résztvevői bíznak magában a programban, a lehetőségben, abban hogy ők most itt vannak és különbséget tehetnek a jelen rossz életmódja és a jövő jóléte között, bízni fognak egymásban is. Természetesen felmerül a kérdés, hogy a távoli jövőben, amikor már tényleg egy Földtől távoli csillagrendszerben létesítünk egy feltételezetten ugyanilyen típusú űrvárosban, egy feltételezetten ugyanilyen típusú társadalmat, akkor miben fognak majd bízni az emberek? Hát, természetesen ilyenkor már jó esetben az életben. Ebben a programban csak a legmegfelelőbb együttélési módszert szeretnénk megtalálni.

10


2013

Térjünk most vissza ahhoz a két fontos dologhoz, amelyek jelentősen befolyásolják egy ember viszonyulását saját, illetve társai helyzetéhez.

3.1.2 Az egyenlőség Az egyenlőség a mai világban már elég általános, hiszen a demokrácia definíciójában ott van (és végtére a szabadság is), de az egyenlőséget csak elvi szinten érzékelik általában, nincs meg a szó szoros értelmében vett egy szinten tartózkodás. Ez természetesen az anyagiság, az anyagi különbségek miatt van, de hát teljes egyenlőséget csak egy kommunában lehetne elérni, ami egyrészt többezer emberre nehezen alkalmazható, másrészt meg ennyire nem akarjuk korlátozni az embereket. A jogi egyenlőséget minden társadalmi modellben megtartjuk, de az anyagi, illetve munkabeli megjelenését közel lehetetlen lenne megvalósítani, ezért nem is akarjuk. Anyagilag mégis azt szeretnénk, ha valami fajta egyenjogúság bontakozna ki, így a munka fizetsége lesz általánosított. Ezt a munkarendszer alfejezetben részletesebben taglaljuk.

3.1.3 A szabadság A programon belül természetesen minden szabadságjogot megadunk a résztvevőknek, a szabadság alatt jelen esetben nem is ezt értjük. Sokkal inkább azt, hogy az emberek hogyan viszonyulhatnak a külvilághoz. A mi megoldásunk pedig az, hogy ahogy gondolnak. A kultúra alfejezetben újra megjelenik majd a „mozgás” szabadságának vitatása, hiszen ott fontos lesz, hogy miképpen keveredik a Földi, azaz az általános kultúra, a kísérleti kolóniák belső kultúrájával. Rossz esetben utóbbi teljesen egybeolvad az előbbivel, jó esetben viszont sikerül szűrnie a kolónia lakóinak a kulturális hozzáállást és létrehozni – akár saját nevelésű művészek által – egy egyedi kultúrát. A lényeg itt tehát az, hogy a kolónia területét el lehet hagyni, később pedig vissza lehet térni (természetesen csak egyedül, ha egyedül ment el), bármit is hoz magával be a közösségbe. A közösség pedig majd eldönti, hogy ami bekerül a társadalomba, az szükséges-e vagy nem.

3.2 A kísérlet A Lewin Kísérleti Kolonizációs Program egy jövőbeli nemzetközi űrkolonizációs kísérlet tehát, ez eddig nagy valószínűséggel kiderült. A földi űrhatalmak keltették életre a nagyobb országok vezetőivel közreműködve, annak érdekében hogy az elfajult társadalmi viszonyokon javítani próbáljanak. Összehívták a világ társadalomtudósait és pszichológusait, akik több különböző, de azonos alapokon nyugvó társadalmi modellt készítettek, amelyeket a Fő Kisbolygó-övben elhelyezésre kerülő „all-inclusive” űrvárosokon, illetve az azokra kihelyezendő közösségeken terveznek tesztelni. Ezeket a városokat előre megépítik, felszerelik és beüzemelik, csak ezután szállítják a kiképzett résztvevőket. Mint kísérleti alap, a program keretében lesz egy akkori földi társadalmat gyakorlatba helyező kolónia is. A kísérlet első három évében nem kapnak a városok segítséget senkitől, kivéve természetesen, ha valamilyen vészhelyzet áll elő.

11


2013

Amikor a kolónia népessége elér egy adott mennyiséget (kb. 75%-a a maximum eltartható népességnek) meg kell kezdődnie közösségi megegyezéssel a gyerekek számának szabályozásának, különben a túlnépesedés éhezéshez is vezethet. Természetesen egy tökéletesen működő belső gazdaság akár arra is képes, hogy kitágítsa magának a várost, vagy akár építsen egy újat.

3.2.1 Kurt Lewin és a csoportdinamika Azért Kurt Lewin neve merült fel nekünk a projektünkhöz nevet keresve, mert egy ilyen típusú programnak általában kapcsolódó tudós nevét szokták fűzni. Kurt Lewin pedig a közösségi gondolkodásmód egyik jelentős megfigyelője volt. Szociálpszichológusként Lewin kidolgozta a csoportdinamika elvét, amely kisebb közösségek döntéshozatali együttműködését írja le, illetve segít lemodellezni az egy közösségen belüli új gondolatok, ötletek megjelenésének, terjedésének és elfogadásának folyamatát. Az amerikai-német tudóst emellet még a „társadalompszichológia atyjának” is nevezik, ezért is választottuk kérdés nélkül őt. Egyik kísérletéről röviden: Az egyik legkiterjedtebb vizsgálatban Lewin, Lippitt és White (1936) 10 éves fiú gyerekekből három csoportot alakított ki. Feladatokat kellett megoldaniuk, felnőttek különböző vezetési stílusa mellett: autoriter, demokratikus és laissez-faire (amikor a felnőttek nem szólnak bele a gyerekek viselkedésébe). Az autoriter vezetés mellett a csoporton belül növekedett az agresszió, a gyerekek bűnbakot választottak, aki felé irányulhatott az agresszió. A demokratikus vezetés mellett a társas légkör barátságosabb volt és több feladatot végeztek el. A laissezfaire vezetés mellett alig végezték el a kitűzött feladatot.

3.3 A társadalmi modellezés 3.3.1 Résztvevők és népesség Minden egyes űrváros 1500 fős népességgel kezdi meg a kísérletet, ez a kis létszám ad arra lehetőséget, hogy az első néhány generációnak ne kelljen bevezetnie a szülésszabályozást. Így körülbelül 2000-3000 emberrel tud növekedni a népesség, mielőtt elér egy olyan szintre, hogy a népességrobbanás már fenntartási problémákat okozna. Összesen körülbelül 5000 ember fér el tehát a kolóniákban. A kísérletbe jelentkezéssel lehet bekerülni, de mindenkinek át kell esnie több fizikai és mentális teszten, amelyekre azért van szükség, hogy kiszűrjük az alkalmatlan embereket. Fontos, hogy csak az első generációban legyen meg tudatosan, hogy ez egy kísérlet, mivel a kísérlet tudata későbbiekben befolyásolhatja a népesség viselkedését. A gyerekeknek azt kell tudniuk, hogy a Föld létezik, de itt nekik jobb, noha megvan a lehetőségük arra, hogy visszatérjenek a Földre. A kísérlet szempontjából lényeges, hogy a kolónia tagjai tudatában legyenek annak, hogy az ottani körülmények jobbak, mint a földiek. Ez amiatt lényeges, mert ha a jobb körülmények ellenére sem akarnak maradni, akkor az a társadalmi berendezkedés problémájára mutathat rá. Természetesen mindenkinek megvan a lehetősége, hogy

12


2013

elhagyja a várost, sőt, ha nagy tömegek távoznak, az azt jelenti, hogy a körülmények nem megfelelők, és mivel a város működése nem hibásodott meg, nyilvánvalóan a társadalom az oka, vagyis a társadalmi modell nem működik, ergo a kísérletet le kell zárni, és levonni a következtetéseket. (Természetesen, ha a város hibásodik meg, az embereket kimentik, és emiatt térnek vissza a Földre.) Amikor elérünk a népesség korlátozásáig, akkor egy lehetséges megoldás az, hogy egy párnak maximum két gyereke lehet, a különleges eseteket pedig a Kolóniatanács ülésén beszélik meg. Természetesen a korlátozás miképpje is a Tanács döntése. Táblázatba foglaltuk a népesség kezdeti, munka szerinti eloszlását, ami szerintünk optimális, de változhat jelentkezőktől függően, ez a munkarendszer alfejezetnél megtalálható.

3.3.2 Államforma és a Kolóniatanács A kolóniák államformája a társadalmi berendezkedéstől függ, de természetesen demokratikusak az alapok. Pontosabban mondva demokratikusan eldöntheti a közösség, hogy milyen alapokon álljon a társadalmuk. Lehet kasztrendszertől kezdve, a kommunizmuson át bármi, amit helyesnek gondolnak, de a társadalom felépítése, mint azt tudjuk, meg lesz nekik adva, tehát ahhoz illőt kell választaniuk. Államformától függetlenül létre kell hozni minden kolóniának egy, a társadalmat felügyelő, és a kezdetekben kontrolláló tanácsot, a Kolóniatanácsot, amelyhez minden ügyben fordulni lehet, sőt kell. A Tanács állhat bárhány tagból, bármilyen felosztásban, ebben is a közösségnek kell megegyeznie, kivéve ha a társadalomtudósok előre meghatározzák, vagy bekorlátozzák kísérleti okok miatt. A Tanács egyik tagja kötelezően a kolónia „felügyelője”, azaz kezdetben egy tudós, aki részt vett a kísérlet megvalósításában. Ő egy teljesen egyenrangú, független tag a Tanácsban, nem áll senki felett, egyszerűen csak ő áll tartja számon a kísérlet alakulását a saját kolóniáján. Nincs állandó külső kapcsolata, tehát ő is egy teljesen normális, hétköznapi embernek számít, mindenféle egyedi jog nélkül. A felügyelőség kijelölési alapon öröklődik, tehát bármilyen hozzá értő és megfelelő képességekkel rendelkező embert választhat a feladatra, de a Tanácsnak is el kell fogadnia a javaslatot. Az elkövetkező fejezetben rengeteg utalás lesz még a Tanácsra, hiszen ők állnak a kolónia középpontjában, rajtuk múlik az élet alakulása.

3.4 Belső rendszerek Ebbem a fejezetben találhatóak azok a kérdései, témái a társadalmi modellnek, amelyeket vagy a Tanács rendeletei, vagy a közösség értékei alakítanak ki az idő során.

3.4.1 Belső piac, pénz Ez egy nagyon nehéz kérdés, még társadalomtudósoknak is, így mi is csak a felszínén futunk végig a témának. Ezt a feladatot is a társadalmi modell felállításakor kell megoldani. Alapvetően két féle lehetőség van: az egyik, hogy van pénz, ami

13


2013

viszont komoly problémákat vet fel, beleértve a már ma is létező problémákat, mint a szegénység-gazdagság, és kapzsiság. Persze lehet kísérletet lehet tenni arra, hogy jól működjön, és ez egy egyszerűbb megoldás, még ha bank rendszert is kell bevezetni, de ebben elég nagy gyakorlata van az emberiségnek. A másik lehetőség, hogy nincs pénz. Ez esetben kommuna típusú a társadalom, ahol mindenki, aki tőle telhetően dolgozik ugyanazt kapja, vagy legalábbis ugyanolyan mértékben kapja azt, amit ő szeretne, mint társa. Ez így egyenlőnek hangzik, de a mai világban ezek nem alakultak ki maguktól, hiszen nagy népességű, egymásban nem bízó, fejlődésre kényszerülő társadalmaknál képtelenség egy ilyet működően, stabilan alkalmazni. Pontosan ezért tűnik nekünk érdekesnek, hogy egy párezres közösség képes lenne-e biztonságosan kommunális berendezkedést működtetni. Az pedig, hogy a kolóniák belső piaca hogyan alakul, az egyrészt a Tanácsokon, másrészt az emberek csapatmunkáján, összefogásán áll vagy bukik. Lehet sikeres cserekereskedelem, illetve titkos maffia is, mindkettő érdekes kimenetel a kísérletet figyelve.

3.4.2 Munkarendszer A munka esetében a legfontosabb kulcsszó a motiváció. Meg kell adni az embereknek az okot azért, hogy dolgozzanak. És erre nem jó az, ha az a motiváció, hogy több pénzed lesz, mert ebben az esetben megjelenik a kapzsiság, ami komoly bűnökhöz vezethet (de ezt az előző alfejezet már taglalta). Az igazán jó motivációt tulajdonképpen a kísérlet űrben való léte adja a kezünkbe. Mert ebben az esetben fontos motiváció a túlélés, vagyis hogy minden embernek be kell látnia, hogy a város csak úgy képes létezni, hogy ha dolgoznak. A másik fontos motiváció a közösség érdeke. Bár ez is személyes belátáson alapul, de mivel ez egy elég kis közösség, ha valamit te nem csinálsz meg, az nem készül el és hiányozni fog az élet fenntartásához, vagyis minden ember fontos, és értékes tagja a közösségnek. Ezen kívül nem árt részletesebben beszélni a munkalehetőségekről, ami bár minden kolóniában azonos, kifejtése itt a célravezetőbb:  Mezőgazdasági munkás: bár a farm teljesen automatizált, de ehhez is szükségesek karbantartók, válogatók, mivel azt nem lehet gépekre bízni, és feldolgozók, akik a nyers alapanyagokból terméket állítanak elő, mint például a búzából kenyérsütés.  Ipari munkás: alapvetően ők végzik azokat a tevékenységeket amelyek az ipari területen zajlanak. Ebbe beletartozik a víztározók és -tisztítók ellenőrzése, a lepárlók működtetése, a bányászott anyagok feldolgozása, gyártás, stb.  Szolgáltatóipari munkás: idetartozik mindazon ember, akik a boltokban dolgoznak, akik a közösségi házban, vagy a sportközpontban dolgoznak.  Bányász: Úgy véljük, ezt nem szükséges részletezni.

14


2013



Karbantartó: a város szerkezete, bármilyen jól is van megépítve az idők folyamán karbantartásra szorulhat, tehát szükség van olyanokra, akik ezt elvégzik. De ők végzik a város tisztán tartását is.  Egészségügyi munkás: Orvosok, nővérek, és az iskolai védőnő, vagyis a magasan képzett orvosi személyzet. Nekik gyakori a továbbképzés az új orvosi módszerekről, és gépekről.  Mérnök: ők végzik az összetettebb munkákat, mint a fúziós reaktor működtetését, a bányászhajók javítását.  Tanár: nem szorul magyarázatra. Magában foglalja az óvónőtől/bácsitól kezdve az egyetemi elméleti oktatóig mindenkit. Ezek mind elhanyagolhatatlan feladatok, de van egy dolog, ami kiemelkedően fontos szerepet fog várhatóan kapni, márpedig ez a művészet. Erről részletesebben a kultúra alfejezetben beszélünk, de itt megemlíteném, ahogy látszani is fog az alább látható táblázatban, amely a népesség kezdeti, munka szerinti eloszlását mutatja, nem lesznek művészek az induló népességben, hiszen ez azonnal kompromittálná a kultúrát, a kulturális tartalmakat. Lássuk tehát a táblázatot: ipari munkás szolgáltatóipari munkás bányász karbantartó gyerekek és nyugdíjasok mezőgazdasági munkás egészségügyi munkás mérnök tanár

22% 15% 13% 13% 12% 10% 5% 4,5% 4,5%

3.4.3 Oktatás Az oktatás megszervezése is nagy részben a Tanács feladata. Optimálisan kisebb csoportokban történik. Mivel kevés a gyerek, így nincs szükség sok szakosított tanárra, csak pár alaposan kitanultra. Az oktatás három szintje (bölcsőde/óvoda – iskola – szakmai képzés) egy épületben, de külön szerveződik meg. A kisgyerekek nevelése főleg képességfejlesztéssel és játékokkal, közös csoportokban, néhány óvónővel/bácsival történik. Az iskolában, mivel kis évfolyamok vannak, és a kevés tanárral nehezebb megoldani a tanítást, ezért korcsoportonként más időben vannak az órák, ezek előtt/után pedig napközi. A szakma tanulása esetén van egy kisebb elméleti rész, amit mindenki tantermi formában elvégez, és a valódi tudást azt “terepen”, valódi munkakörülmények között, valódi dolgozóktól tanulják. Lényeges viszont arra rátérni, hogy az általános iskola felső tagozatában lesznek a gyerekek olyan érettek, hogy megtudják hol is vannak. Ekkor néhány hetet azzal kell foglalkozniuk, hogy megismerjék a kísérletet, annak természetét, működését, persze csak alapjaiban. Meg kell velük értetni, hogy nem teljesen más egy ilyen típusú kolónián élni, mint a Földön, sőt, alapvetően jobb. Ekkor megtanulják hogy működik a

15


2013

kolónia, hogy épül fel az adott munkarendszer, azaz hogyan fog alakulni az életük, ha úgy döntenek, hogy maradnak. Szóval azokat a dolgokat ismerik meg, amelyek a Tanács döntésétől függenek. A lényeg itt mégis az, hogy rábírjuk őket a maradásra.

3.4.4 Kultúra A kultúra az egyik legnehezebb kérdés a kolóniák ügyében. Azt már írtuk, hogy a kísérlet indításakor művészek nem jönnek a városba. Viszont annál inkább optimális, hogy fognak születni művészlelkek. Ilyenkor, amennyiben a városban nincs műveszethez értő tanár (aminek elég kicsi az esélye), a Tanács döntése, hogy tehetséggondozásra kerül az egyén, vagy családjának kell gondoskodnia fejlődéséről. Akárhogyan is lenne ez megoldva, mindenképpen támogatva lesznek azok a fiatalok, akik a kolónia saját kultúráját szeretnék saját maguk által tágítani. A közösségi körzetben található kulturális programlehetőségekhez, alapesetben a mozihoz a Földről kapnának tartalmat a kolóniák. A Tanács beleegyezésével akár koncertterem is épülhet kis létszámú közönségre, amennyiben vannak/lesznek zenészek. Remélhetőleg a résztvevők mindenre nyitottak lesznek, de figyelni fognak arra, hogy ne fajuljon el a kulturális helyzet annyira, hogy ne lehessen különbséget tenni a Föld és a kolónia „művészete” között. Azért tettük itt idézőjelbe a szót, mert úgy érezzük, hogy a kultúra jelenlegi hanyatlása, nem feltétlenül fog megállni az elkövetkező évtizedekben, így számítanunk kell arra, hogy teljesen igénytelenné válnak az emberek kulturálisan. Ebben az esetben a kísérlet egyik feladatává kell hogy váljon, a kultúra reformációja.

16


2013

4. Záró gondolatok Remek élmény volt számunkra a verseny, megtapasztalhattuk, hogy milyenek vagyunk csapatban. Eddig még nem nagyon dolgoztunk olyan projekten, ahol a végeredmény egy ekkora esszé, sőt talán ez még többnek is mondható, így ez egy nagyon jó tapasztalat volt. Mivel a verseny kiírás nagyon tág volt, így mi is egy olyan témát választottunk amiben több dologgal is tudtunk foglalkozni. Az amiért mi elindultunk a versenyen, nem csupán a győzelem, hanem a tapasztalatszerzés és a szakkör hírnevének fenntartása egy igényes és kidolgozott projekttel. Ezt úgy érezzük sikerült teljesíteni. Már várjuk a következő ilyen típusú kihívást.

4.0.1 Köszönetnyilvánítás Szeretnénk köszönetet nyilvánítani szakkörvezetőinknek:  Vincze Mihálynak, a sok építő jellegű kritikát, és a bátorításért  Turczi Dávidnak, hogy végig támogatott minket  Sík Andrásnak, hogy felhívta a figyelmünket a versenyre Valamint:  Nagy Viktornak, szakkörünk rangidős tagjának, javaslataiért és kommentjeiért  Lantos Editnek, a lektorálásért

4.0.2 Megjegyzések a mellékletekhez, források    

2lak-1.jpg-től 2lak-3.jpg-ig: 2fős lakások látványtervei 4lak-1.jpg-től 4lak-4.jpg-ig: 4fős (családi) lakások látványtervei lak-out.jpg: lakótömbházak külső látványterve A torusLUA.txt a több szintes tóruszbelső esetében a szintek területének összegét kiszámoló LUA nyelvben, általunk írt program.

   

http://spacehabs.com/ http://settlement.arc.nasa.gov/ http://en.wikipedia.org/wiki/Asteroid_mining http://en.wikipedia.org/wiki/Fusion_reactor

17

A Lewin Kísérleti Kolonizációs Program

Recommend Documents