ISTV!\~
CS!\"c./\ROS H [I L r R I N
,\11 H!\ C. Y
.A.
Z
18
+ S-l S + 9, ES
I\LA.
C, Y ,A. R
S Z!\ Bi\ li S ,\ c' H /\ R C
E L r E L E J T [T T
K Ö L T Ö ,I E
CdaplárOd Idtrán
Heilprin MiháLy, az 1848-1849-ed magyar dzabaddágharc elfelejtett köttője
A
Hammeréknak emlékül 1944-1945-re
lengydo"zági Piotr-
kówból szüleivel 1842-ben Magyarországra költözött Heilprin Mihály az első névvel is ismert magyar zsidó költő. l Négyévi itteni tartózkodás után írja első versét magyarul ZiiJó kördal címmel, majd a magyar forradalom első napjaiban a Nemzeti őrdalt, és rövidesen utána a Kadzához, ki magyar című mozgósító költeményt. Ő volt a ma már valóban fehér hollóként ritka Ko:ztárd{LJági dalak című forradalmi verseket tartalmazó kötetke szerzője 1849 tavaszán. Ugyancsak ő volt az első zsidó vallású magyar állami köztisztviselők egyike Szemere Bertalan minisztériumában. A szabadságharc bukása után ő is menekülni kénytelen. Miskolcra visszatérése után nemcsak 1847-ben alapított könyvkereskedését folytatja, de Sdpirodalmi Könyvtár címmel könyvkiadói vállalkozásba is belefog, majd kölcsönkönyvtárral segíti e város kulturális fejlődését. Végül 1856-ban, elhagyva sátoraljaújhelyi iskolaigazgatói állását, az Egyesült Államokba emigrál, ahol komoly publicisztikai és irodalmi munkásságot fejt ki. Megőrizve ősei hitét megmaradt magyarnak is. Többen és elég sokat írtak róla. 2
Az 1823. február 23-án, Piotrkówban született Heilprin Mihály régi tudóscsalád sarjadéka. Az Orgelbrandféle lengyel lexikon ismer egy Heilprin Jechycel nevű tudós rabbit Minsk városából, aki a XVIII. század közepén több könyvet is megjelentetett. 3 Mihály atyja is tudós hajlandóságú gyapjúkereskedő. Filozófus, az újabb héber irodalomban kitűnt a galíciai zsidók között. Édesanyja lengyel-zsidó nő, jól ismerte a német szépirodalmat. Mihály anyanyelve a német, de a lengyelt is rövidesen elsajátította. A négy testvér közül a legidősebb és a legfiatalabb leány, a két középső fiú: Mihály és Izsák. Mihályt apja vezeti be a héber nyelvbe és a bölcseleti irodalomba; a klasszikus és újabb nyelveket is elsajátítja: hajnali 2-3 órától nyelveket tanult. A cári uradalom elől a család Magyarországra költözött. Mihály még Piotrkówban megnősült. Letelepedésük első éveiben kereskedésből éltek. Fennmaradtak a miskolci letelepedést igazoló okmányok. Így a Tomaszów-Mazowiecki kormányzóság zsidó közösségének 1842. október 12-i keltű német nyelvű igazolása Heilprin Pinkusz, az apa
CSAPLÁROS HEILPRIN
MIHÁLY
/',2
1848-1849-E5
!STV I\N
MAGYAR
]~ÖZT ÁRSASÁGI
HEIL.PRI~ ~ml.\"Y.
SZAI'/\DSÁC,f-jARC
ELFELEJTE.TT
Az lij, vidéki költő verse elkerült a fővárosba is. A Hon"lerff november 3-i számában a szemleíró elégtétellel állapította meg, hogy "a magyar nemzetiség gyökeret ver a' honi izraeliták értelmes részénél [ ... ], a napokban jutott a szerkesztőség kezébe egy zsidó kördal Miskolcról, melyet egy ott lakó izraelita (JI-Ieilprin Mihály) készített [ ... ] magyar nyelvünkbeni jártassága annál dicséretesb, minthogy a dal írója eredetileg Lengyelhonból származott hazánkba. Hadd szolgáljon dicsérendő például a hazánkban élő idegeneknek ... "ti A lap idézi is a következő sorokat: ~Zép hazánkat mOdt Hű aJ~lk!
1·1::<.... I ~ W. "YOlL\lOrr Ll:ld,;S lis
I.,":;~.\L
és Heilprin Mihály, a fia számára, valamint a miskolci Izraelita Község elöljárósága által tartott Gyű lési Jegyzőkönyv kivonata (1842. december 22.), amelyben igazolják Heilprin Pinkusz és családja magaviseletét és vagyoni körülményeit, továbbá kérik a letelepedési engedély kiadását. A fenti igazolások, bizonyítványok alapján nyújtja be az apa 1842. december 28-án a letelepedési kérvényt. A beadványt 1843. január 3-án iktatták, és a Boldogasszony havának 3. napján tartott tanácsülésen fel is olvasták. A kérést teljesítették. Néhány év elteltével fontos esemény történt a hazai zsidóság életében. Ferdinánd király hosszas alkudozások után 1846. június 24-én megszüntette a sérelmes türelmi adót. A zsidók országos ünnepséget rendeztek ennek örömére, a türelmi adó eltörlésének ügyében eljáró megbízottak pedig körlevelet intéztek a megyékhez, hogy követeiket utasítsák az emancipáció megvalósítására. 4 Heilprin Mihály ez idáig bizonyára a miskolci zsidó hitközség tagjaként élt, és ennek a közösségnek érzéseit, hangját tolmácsolta a ZliJÓ kördaL cÍmű versében, amelynek virágkoszorús dátumában 1846. nyárutó (augusztus) 29-ét olvashatjuk, a királyi könyvbíráló cenzor jóváhagyásának kelte 1846. szeptember 8.
KÖLTŐJE
kÖdzönt,1e
FeLködzöntdük egy LélekkeL, Honfiak! Ét dzivünkre mind te,CJyiink Inodt Johh kezünk, Lángolóhhan fe[Johogjon Hő dzivünk!
Ét fogadjunk dzent éd öriik FogadáA, Hogy fizeddünk néki min{)en Tartozádt. Ő if küzdöu, ő if dzenved, Úgy mint m~' Ön haJiltlkat e/feLeJ'tdük, Míg Ő hL 6
A pesti izraelita magyarító egylet elnöksége elküldte: a TárdaLkodó szerkesztőségének is a verset, ez is megjegyzi, hogy a szerző "nona származására nézve lengyel, Magyarországban lakása alatt mégis olyannyira sajátjává tette nyelvünket, számos belföldi hitsorsai pirító példájára, hogy ez hazánkban született izraelitának is kitűnő dics6ségére válhatnék" (1846.89. sz. 356. 1.). - A Hetilap november 6-i számában dicséri meg az új költ6t. A Pedti Divatlap pedig arról értesít, hogy a betegeskedő Rózsavölgyi Márk zenét komponálgat a Z1iJó kördaL szövegére (1846. 50. sz. 1016. 1.). Nem feledh~zett meg a fiatal költő szülőföldje sorsáról sem. EJ;jzakai határnáL cÍmű verse az 1846. évi galíciai felkelés kudarcával kapcsolatos. A kétütemű, x, a, x, a képletű versben az éjszakai határnál "jajgatást, hallgat / És az ér tükrébe / Könnyeket hallat. / Es az ér elvitte / II Poprád habjába; / A Poprád elvitte- / Tán a Visztulába". Majd felte-
CSAPLÁROS HEILPRIN
MIHALY
AZ
1848-1849-ES
ISTV ÁN
MAC,YAR
szi a kérdést: "Látták-e szomszédi I A bus Visztulának ? [ ... ] I J aj! nem látta senki I Könnyeim rezgését-I Olly sok víz elfojta I Egy hő szív vérzését. "7 Ugyanebben a versformában készült a másik lengyel dal, címe: Rágalom (1846), ez is a sikertelen galíciai felkeléshez kapcsolódik: "Felkeltek a hősök I Meghalni csatában, I S gyilkolva feküsznek I Vérmosta hazában. I Örvendtek a hollók I Hogy hősök esetek, I S mert nyúzva találták, I Megrágni repestek".8 A Rágalomban az 1846. évi felkelés hősi halottjait veszi védelmébe. Heilprin következő verse, Mit Cdinálnak Izraelben? (1847) mintha visszaesést jelentene a KördaLhoz képest, ha a hazai állapotokra vonatkoztathatnánk. Talán a zsidóság korabeli perspektíváit idézi, vagy pedig a türelmi rendelet eltörlése utáni türelmetlenséget a zsidó sors további javulásában. De lássuk a második magyar nyelvű vers néhány jellemző sorát. Kétütemű, hangsúlyos, rímes nyolcasokban készült. Mit Cdinálnak Izraelben, Mindent, amit rruMok tCdznek EmbereIcIcént járnak, kelnek, Emberekként élnek, vCdznek. NinCd-e demm~ demmi bélyeg Melly jeLo"Lné ődi águk Van biz bélyeg, mely küLo·nzi Fajuk életét - rabdáguk. (l. versszak) Mit Cdinálnak Izraelben, ÜLJö'ztetnek, gúnyoLtatnak. Ellen nyila, gúnynak éle Rabdz{vü!cbe tán nem hatnak? Biz nem hatnak gyáva dz{vbe a hitványok nem dzenvednek, De a jók könnyűi folynak, Sebzett dz{vei repedeznek. 9
Már négy verset írt (kettőt hazai zsidó témáról, kettőt az elhagyott haza korabeli tragikus eseményeiről) , amikor megkezdődik könyvkereskedői pályafutásának első szakasza. Bevezetőül említsük meg, hogy Miskolcon már 1833-ban van Casino, IQ melynek szívesen látott tagja a nagy műveltségű, lengyel-zsidó ruhában megjelenő, magyarul immár nemcsak jól beszélő, de verseket is író Heilprin Mihály. I I
SZABADSAC,HARC
ELfELEJTETT
KÖLTÖJE
"Minden valószínűség szerint itt érintették meg a fiatal Heilprint a magyar reformkor eszméi. Még 1837-ben jött létre a Polgári Tárdalkodó Egylet, majd a következő évben a MiJkolci Polgári EgY&lüLet, és 1842-ben a Bordodi OLvadókör. "Tegyük mindezekhez hozzá, hogy a miskolci Református Líceumban Magyar Olvasó Társaság is tevékenykedett. 12 A városban a zsidó polgárság létszáma ekkor már elég jelentős, s van igény állandó és színvonalas könyvkereskedésre. Még 1835-ben Groszmann Ferdinánd János nyitott könyvkereskedést, de a Miskolcot ért elemi csapások és járványos betegségek visszafejlesztették ezt is. Már-már a megszűnés veszélye fenyegette volna, amikor megjelent Heilprin Mihály (pontosan nem tudjuk megállapítani, mikor), aki vállalta a könyvkereskedés további vezetését. Az akkori Borsod vármegyei szabadelvű elő kelőségek támogatták a tervet, és Heilprin rövidesen a könyvkereskedés vezetésének jogáért folyamodott. Fennmaradt 1847. június 8-i, a miskolci T. nemes Tanácshoz intézett folyamodványa, amelyben a Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartótanácshoz szabadalomért szándékozik fordulni, és kéri a Nemes Tanácsot, adjon bizonyítványt "erkölcsi viseletéről és a kereskedésben megkívánható vagyont és tehetséget illető képességéről". Aláhúzza azt is, hogy "vállalkozása minden műveltek által rég tapasztalt hiány pótlására szolgál". A városi tanács jegyzőkönyvében az ügy tárgyalásakor kiemelték, hogy "szellemi miveltségre a kebelünkbe nagy számmal lévő Izraeliták csaknem mindegyikét felülmúlta, vagyoni állása pedig olyan, hogy ebből a könyvkereskedés szükségeit mindig fedezheti, részére városunk pecsétjével megerősített bizonyságlevelünk kiadása megrendeltetik. "13 Július 21-én Heilprin Mihály és Fraenkel Bernát könyvkereskedők új kéréssel fordulnak a városi hatóságokhoz: iskolai könyveket is szeretnének tartani üzletükben. Választ október 7-én kapnak: 14 a cs. és kir. igazgatóság által kiadott könyvek árusíthatóságát engedélyezik. Jóval tovább tartott az ügyintézés a Könyvbíráló Főhatóságon. Július 9-én 35. sorszám alatt iktatják a miskolci kérvényt, de nem sietnek vele, úgyhogy Heilprin Mihály könyvkereskedési kérelmét megújítja, iktató száma ezúttal 61. Végre a következő év elején, azaz 1848. január 18-i kelettel megszületik a kedvező döntés. 15 A közönség, de maga a vállalkozó addig sem zavartatta magát az
CSAPLÁROS HCILPRIN
MIHÁLY
I\Z
1848-18+9-[\
ISTV/\N
MAC,YAR
engedély hiánya miatt. A könyvkereskedés rövidesen népszerűvé vált, és az akkori értelmiség' eéO~k találkozóhelye lett. Megfcxdult ott a Felvidéken jártában 1847. július 8··án Petőfll Sándor is. Az egykorú szemtanú, az akkor kb. 22 éves JózseffY Vilmos (a későbbi Bécs külvárosi rabbi) írta le a találkozást. A költő érkezésének pillanatában Heilprin egy létrán állva személyesen rendezgette a könyveket egy magas polcon. Petőfi berobbant, és Szemere Bertalannak vattai birtokán kelt ajánló névjegyével a kezében e szavakkal fordult a jelenlévőkhöz: "melyik itt a Miska? " Vagy azért, mert a "Miska" bizalmas megszólítással kezdődött Szemere pár sora, vagy talán, mert Petőfi fordította ily bizalmasra a könyvkereskedő nevét ... Petőfi kérdésére Heilprin a létráról azt felelte: "Én volnék a Miska." Petőfi látva az Emich kiadásában megjelent verseit a polcon, megkérdezte a könyvkereskedőt. "Kelnek-e a könyvek?" Heilprin azt felelte: "Elég jó vásárt csináltunk velük már eddig is." Felsorolta néhány helyi elő kelőség nevét, köztük Lévayét. Heilprin említette azt is, Inár Szemerétől hallotta, hogy ajánlólevelet adott a költőnek hozzá, ho@y marasztalnák őt néhány napig maguknál Miskolcon, mert a politikusnak még dolga van birtokán. Szemere már állítólag kereste is Petőfit nála (Heilprinnél) és két helyi vendéglőben. Mint ahogy József(y feljegyezte, Vadnay Károly is l\'liskolcon tartózkodott" szinte "kaszinótagja" volt a Heilpnn-klubnak. Pár nappal előbb Tompa Mihály is járt a könyvesboltban. 16 A Petőfivel val6 találkozást Heilprin később is emlegette, amerikai emigrációban néhány Peti5fi-verset is fordít majd angolra ...
AforrtÚJaIom meUett Heilprin Mihálynak a magyarsággal való teljes azonosulása az 1848-as magyar forradalom, majd pedig a szabadságharc napjaiban következett be. Ekkor ért igazán költővé is; a miskolci események vonzásköréből nem vonhatta ki magát. A március 20-i megyegyűlésen 700 polgár írta alá a nevét a nemzetőri fogadalom alá. 17 Ezekben az órákban vált Heilprin magyarrá és magyar költővé. Heilprin 1848 márciusában lépett be a miskolci őrse regbe, együtt azzal a Hochmuth Izsákkal, a későbbi veszprémi rabbival, aki az egyik legszebb megemlékezést írta Heilprinről halála alkalmával.
SZABADSÁC,H,\RC
ELFELEJTETT
Y:ÖLTÖJE
A fiatal könyvkereskedő nemcsak belépett, de lelkesítő,. mozgósító költeményt is Írt a forradalom miskolici hírei re Nemzett' őrda/ címmel. Kiss József, a kiváló Petőfi-kutató hívta fel a figyelmet, hogy Heilprin Mihály Nemzeti őrda/a Petőfi Nemzeti {Ja/ának közvetlen,. szövegszerű hatását is mutatja. (Heilprin 1848. március 21-én Miskolcon kiadott Nemzeti őrrJaL cÍmű verse ["Szolgák voltunk, most polgárok / Szabadok ... "])18 De jegyezzük meg azt a tényt is, ho@y a verset Petőfivel rokonftja megjelenési formája: röpJapon jelent meg. További helyi hatása: a Heilprin-féle könyvkereskedésgyülekező helye lett a miskolci hazafiaknak. 19 A népszerűség és hatás további jele, hogy Szerdahelyi .Tózsef az őrdalt hangokra és zongorára szerezte. 211 A versforma első pillantásra A fóti daLt és a ZJldó kijrdaLt idézi. De mutassuk be a verset, amely vesrsszakonkénti első sora feleletként hangzik a A'emzeti daL Talpra magyarjára. A Nemzett' őrdaL a Nemzeti daL folytatása; amire Petőfi Pest-Budán országos méretekben mozgósított és elért, azt meg is kell védeni. Innen van minden heilprini versszak élén a "Fegyvert fogtunk", és a második verssor mindjárt meg is magyarázza, miért kell fegyvert fogni: az életért,. agyengékért, az öreg'ekért, az ifjú lánykákért, a hazáért, az új jog védelméért, de ez a harc egyetemesebb értelmű is: a világért, a világszabadságért is folyhat, éppen ezért szent ügy. A Nemzeti őrr)aL különben a Nemzeti daL refrénjének formájában készült 4/4 3, 4/4 3. A Nemzeti őr daL 5. versszakában: "Minden ember legyen ember És szabad, / Míg a honnak, míg a jognak / Hű marad" Vörösmarty Fóti daLa ll. versszakának 81-82. sorára emlékeztet: "Minden ember legyen ember / És magyar, / A' kit e föld hord' s egével / Betakar". Hont és jogot Vörösmarty is említ a Fóti dalban. Heilprin Mihály Nemzeti őrrJalának 5. versszaka: "Fegyvert fogtunk a világért, / Honfiak] / Majd utánunk más rabszolgák / Mozganak. / Túl a bércen él egy nemzet, / Jó barát" / j'vlelly példánkra emeleIldi / Zászlaját" Petőfi Egy /londolat bánt engemet ... 14-18. soraira emlékeztet "minden rabszolga [ ... ] szent jelszóval: Világszabadság ]" Pet6fi a "szent jelszót" említi. Az ügy szentsége visszacseng a Nemzett' őrdaL 7. versszakában: "Fegyvert fogtunk szent ügyünkben: / Szent legyen] / Béke őre, jognak védje / Szüntelen". De aPl}tidaL 14. versszakában is: "Legyen minden óbajtásunk / Szent ima / 'S férfi keblünk szent imáink / Temploma".
C5/\PLAR05 H E [L
r R [N
i\1 [H r\ L
y /\ Z
1848 - 1 8 4 9,
ES
'\1/\ C. Y A R
A fenti, talán kissé erőltetett párhuzamok arra utalnak, hogy Heilprin Mihály első magyar tárgyú versében még elég sok a Petőfi-, Vörösmarty-remi. . nlszcencla ... A KöztárdaJági daLoIc között olvasható CenZlM cÍmű vers a készülő új törvényeket magyarázza: "Tömjént ide, koszorúkat / És oltárra lángokat! / Nem lesz árva a magyar nép, / Már istenség új akadt!" Az előjogok eltörlésének is örül az új magyar költő: "Régi vérnek, ősiségnek / rég lejárt arany kora; / A nemes vitéz is ember, / Istenkedni nincs joga." Elmúlt a királyi kényuralom ideje is: "a korlátlan hatalomnak / Nincs védője, bajnoka; / tünt a trónnak istenfénye, / Dőlt a szentség oszlopa. "21 Ettől kezdve Heilprin Mihály szinte a szabadságharc végéig jelen van több fontos eseménynél, költészete is követi, mint később látni fogjuk, a szabadságharc minden fázisát. 1848. április 9-én a Bécsben petícióval járt lengyel küldöttség látogatja meg az Ellenzéki Kört, és a vendégek beszédeket mondanak (ha kérésük nem teljesül, számítanak a magyarokra). A zaj elcsitultával a lengyel származású Heilprin Mihály miskolci könyvárus folyékony lengyel nyelven, Irányi Dániel pedig németül üdvözölte a Galíciából jött vendégeket. Utóbbi pedig a magyarok támogatásáról biztosította a lengyel vendégeket ... 22
[STV,\N 5 Z A BA fl 5 A G H A R C
E L F E L EJ T E T T
KÖ L To J E
Hf. It Pfi 1\ 'fili.\!).
:"I/1I .. Ji.ok, l".t!i .
A KöztárJaJági ()a!o!c A rendelkezésemre álló forrásokból nem állapítható meg megnyugtató módon, milyen minőség ben tevékenykedett Heilprin Mihály a szabadságharcban. A Hadtörténeti Múzeumunk értesítése szerint a múzeum adattára nem rendelkezik Heilprin Mihály személyével kapcsolatos dokumentumokka1. 23 Így csak a szabadságharcunknak szentelt verseskötetének egyes darabjai szerint következtethetünk magatartására. Életútján nagy szerepet játszott az a jóindulat, amelyet az őt jól ismerő miskolci országgyűlési képviselő, 1848 tavaszától belügyminiszter, majd később országos honvédelmi bizottsági tag, és felső-magyarországi országos biztos, végül a detronizáció után miniszterelnök és belügyminiszter Szemere Bertalan tanúsított irányában. Életrajzírói csak annyit említenek, hogy követte a kormányt Debrecenbe, majd vissza Pestre, Szegedre ... Így aztán a KöztárdaJági daLofc24 cÍmű kötetének egyes verseire vagyunk utalva. A kelte-
zés, illetve az aktuális eseményekre való utalás sejteti a keletkezés hozzávetőleges időpontját. A kötet tartalomjegyzéke és a versek sorrendje nem követi az események időrendjét. A költő minden valószínűség szerint siettében állította össze kötetkéjét, a KöztárdaJági daLoIc verseit. A 18. verset tartalmazó kötet jórészt idegen költőkből (fő ként Georgh Herwegh: Gedichte eined Lehendigen [1841]) cÍmű kötetében lévő forradalmi vers (összesen 6 darab), ehhez csatlakozik a MardeiLLaue új, valószínűleg eddig ismeretlen fordítása, valamint az akkori viszonyokra alkalmazott lengyel himnusz, a Ninü/en v&e/zve Magyarordzág cÍmű költemény. A verseknek több mint fele így is Heilprin eredeti munkája. A kötetke elején elhelyezett Az utoúó háhortÍ. (G. Herwegh: Der !etzte Krieg. Lásd Herwegh: GúJichte elll&e/ LehenJigen. Zürich 1843. 24-25. 1.) cÍmű "egy hőst, egy nagy vezért, / Világért harcolót" kíván. A második versszak felszólítás: "Ó népek, keljetek!
CSI\PLI\ROS HULPRIN
MIH/\LY,
I\Z
1848-Ui49'ES
MAC,YAR
/ Szent zászlót emelünk; / Szabadság tábornagy, / S Előre mi nevünk!", nem hiányozhat a vers második fele szerint a lengyel sem, a bukott szabadságharcok vértanúja: "Már közelít a perc: / Fel, lengyel! vértanú! / Sok nép élére hí / 11, Szent vég háború! "25 Valószfnűleg a szabadságharc kitörésének hajnalán jött létre a ,J1ardeiL!aüe új, magyar változata is. Idézzük legalább a második versszakot: "Hát mit akarnak e rabok, / E gaz királyi árulók? / E régen kész billincseik / E láncaik kinek való? / Ó szégyen! hontárs - minekünk! / Milly bosszú reng a szíven át! / Nlinekünk vinni merik ők / A' régi undok rabigát! / Fegyverre! rendbe! hon polgárai! / Induljunk! piszkos gazvért ontani!,'26 A kötetben sorban következő vers eredeti címe KadZlíllO~c ki magyari már zár6jelben megadja a keletkezés időpontját: 1848. szeptember. A cím Delavigne La Vardovienfle 27 címil költeményének refrénjére mutat. "Polonais, a la baionette! ", fülében talán inkább a lengyel fordítás sora csenghetett, amely közelebb áll a magyar címhez: "Hej, kto Polak, na bagnety!" A J ellaeié: betörésének hírekor keletkezett vers, a népháboní, a népfelkelés szükségességére mutat, egyes gondolatai, hasonlatai viszont Petőfit idézik. A kétütemű, keresztrímes költemény a szabadságharcra mozgósít: Ka.wíhoz ki magyar! HonunHa ellen ront! Ka,wíhoz ki magyar I .Me.c;menteni a honti
Csupa felkiáltójel, csupa felsz6lítás. Majd a haza helyzetének ecsetelése következik: Már rég pUdzHtanak, S mink cdak aLuvánkj Hát add,rg vál]'unk-~ .Míg romban l:dZ haZiÍnk? Már dzomdzéJ háza ég. S mi m~q dem ébredünk: FeL, hát/fel! Keljünk mindi Hüz m~9 degíthetünk?
Az adott helyzetbéíl a következő következtetést vonja le: Ha me.c; nem menti denki máJ, Me.c;menti honját a ka.IZlMf8
lITVÁN SZAB/\DSÁC,flARC
ELfELEJTETT
KÖL TÖJE
Felsorolja azt is, kik ragadjanak kaszát: az apa, a vőlegény, aki erős, kinek karja ép. Majd a kasza fegyvervoltát jellemzi: Nem pUdka, kard dem kel~, ha éled kadza vanj HataLmad fegyver ez A nép cdatáiban. Így harcoLának, így, A bátor lengyelek, S kadzáik dzáZdzor Ü Agyúkon győzlenek I Ha meq nem menti denki máJ, Me.c;~nti honját a' a kad~cá.J /
A mozg6sító jellegű költemény utolsó versszaka a Nemzeti daL utols6 versszakát juttatja eszünkbe:
Ki drága nemzetét S honát vlJeLmezi azt áf{)ia nemzete, É11.Jten dzcreti. Kadzához hát ma'C;yar, Kinek kadzáia vanl A legjObb fe.c;yver ez A nép cdatáibanl Ha me.q nem menti .Jenki máJ, Megmenti honját a' a ka.IZlM.' 29
Ez idő tájt fordíthatta Herwegh SZflzatát (AufruJ, i. m. 46-46. 1.): RiÍntaddékföid6őL a kerM:tl MOdt éled karddá tegyük ezt -Az üten me.C;boCdátja. Mit ér a dzókovácdoftM? Vadat kovácdoLjl Vadat lÍdd I A föidet a Vad megváftia. 30
Herwegh következő verse, a Lovagdal (Reiterlied,
i. m. 28-29.) is a harcra készül6dést tükrözi. A halálra készülő had tagjai a honért isznak. Befejezése elszántságot mutat: MOdtfeL! viLLámként rontani! MifLy,lzép, korányba menni ki HaláLra, haláLra. 31 Petőfi I844-ben még csak gúnyolódott a tehetetlen, gy'engeelméjű királlyal, V. Ferdinánddal.
CSAPLÁROS HEILPRIN
MIHÁLY,
AZ
1848-1849,ES
ISTVÁN
MAC,YAR
A király azonban 1848. október elején JellaCié bárót nevezi ki a magyarországi haderő főparancsno kává, feloszlatja az országgyűlést, és az országot hadi törvények alá veti. A bécsi felkelés elől 01mützbe menekül, majd Windischgratz tábornokot Bécs felmentésével és a magyar forradalom leverésével bízza meg. Heilprin Ferdinánd király cÍmű költeménye 1848 novemberében keletkezett. A nyolcsoros, kétütemű: x, a, x, a, x, b, x, b rímképletű, 6 versszakból álló költemény eleje a refomkort idézi vissza, majd az európai forradalmakra célozva mondja:
SZABADSÁC,HARC
ELFELEJTETT
KÖLTÖJE
Nincden vuzve Magyarordzág! Még mi .1záZ.1zor győzhetünk, Van Dunánál van Túzánál S Dráva partján deregünk. ÉJ ha unék itt ú ott ú, ÉJ ha unék .1zámtaLan Nincden vuzve Magyarordzág, Mig egy v/Jő derege van. Mért ú félnénk a királytól Ki hazátaLan bolyong? Kinek eddig zárt fülében Nép Ú úten átka kong? [ ...l
S trónján bÜdzkén, de inogva, Ül még Ferdinánd király.
A víziószerű írás következő képe: a zsoldos sereg a szép (magyar) földre ront, és békés virágait durva lábbal tiporja. Felkél a sok uszított nép is: Vé.1z éd romLM éd enyédzet, Pokolút, amerre Lép,[. . .] S minden ha{JokLó jajánál Minden kard c.1aptÚinál Atokkal .1üvö'Lt fülembe E név: Ferdinánd király.
A befejező versszakban a nemzet "bosszúkardot övez"; Életéért éd, jogáért Szent éd véru harcba .Jzáll ÉJ e nemzet dühe átka Rád tör: Ferdinánd király!32
A Ferdinánd király elleni hangulatot fokozza Herwegh Dal a gyű!o'Letről (Dad Lied vom Hadde, i. 63-64. 1.) cÍmű versének a lengyel-zsidó magyar költő magyar fordításának refrénje: Elég dokáig .Jzereténk, Gyű!o'Ljünk vaLaháraf3
S valószínűleg 1848 novemberében írhatta Heilprin bátorító vers ét a Juzcze Poúka nie zgineLa motívumaira. A harmincas években készült Skrzyneckidal (a lengyel himnusz egyik népszerű változata) NinCd még oda LengyeLor.1zágját Heilprin már modernebb formában adja vissza:
Fel királyokJel hóhérok! Kockánk már elvettetett,Még egy harc, .1 ez ö'L bennünket, Vagy Ledöntend titeket. De mig élünk, hon .1 .1zabad.1ág Leng Z<Mzlónkon magadan! Ninc.Jen vuzve Magyarordzág, Mig egy v/Jő dereg van.
A királyok egykor útenek voltak, Hajh, de elmúlt az ;;Jő,Tietek a múlt homálya, Tán miénk a .1Up jövő. Húzen az;;Jő vúz minket, S az ;;Jő rohan, rohan NinCden vuzve Magyarordzág, Mig egy v/dő dereg van. 34
A lengyellégióról való tárgyalások híre eljutott Heilprinhez, az emlékezte th ette őt a lengyel himnuszra. Tudhatott a sajtó hírei alapján arról is, hogy lengyel fiatalok szép számmallépik át a galícai-magyar határt. A történelmi sorsközösség tudata is ihlethette a Kárpáton túL éd innen cÍmű versére. Ebben egy a szerelmesétől búcsúzó ifjút lát, aki Tán honáért megy harcoLni? Tán megmenteni honát? Nem, má.J honba megy harcoLn~· Ő Lengyel magyarbarát.
A császár parancsára üldözik a határ felé lopakodó fiatal lengyeleket, de ő "barátért megy harcolni -I Az a lengyel jó barát". Szinte látja is a vadonban vállán fegyverrel vadak közt haladó ifjút, aki vadakra "nem vonja kardvasát. 1 A barátért
cS/\PLAROS HF.lLPRIN
MIHALY,
AZ
18+8-18+9,ES
ISTVAN
MAC,YAR
majd vonandja" / Az a lengyel jó barát". A magyarrá vált, Lengyelhonban született költő mintha látná az említett ifjú szívében a honszerelem lángját, mintha hallaná az esküt, "Hogy védeni e hazát - / Ez a magyar édes honja, / S az a lengyel jó barát".35 Az eddig említett versek a fővárosi (vagy' miskolci?) tartózkodás idején keletkezhettek. Kevésbé ismerjük a Heilprin debreceni tartózkodása idején létrejötteket, illetve azt a valószínűen hivatali jellegű munkát, amelyet az ideiglenes fővárosban végzett. Talán még Debrecenben (vagy már Pesten?!) jött létre Tava,uoala, királyellenességének újabb megnyilvánulása. Versindítása is az agitatív lírára mutat: Magyar polgárok! még egy dalt, VaúfJi ifjú tav,Mzitl Királynak ne le.qyen tavtM:Z, Ki hont t~ népet aylMít! /Jfinoenkinek örök tavad:::;' Kényúrnak do!.1 de légyen az! Az é,qboli Ü, a tüzta fény, lJfeffy én:!{ dzivel elra.qar), ,J!iként e.qy roppant dzilcwúly Ugy nyomja a királyokat!
A következő öt versszak csupa átok az uralkodóra. A befejezés is erősen zsarnokellenes: Igen, tavlUZ, ik{jkké légy II költiík d népek tawMza, Királyoknak légy bOddZúáffó, Légy bűnbfródág dzózala. .iJfinJen Levélre (ro e dzót: /l1eguntam Zdarnokdágaitj ,~Zabar) az illat kertemt'fl, Szabar) a felhőm, fevegó:'n, Az ember ü dzabad le.qyen f36
A kötetkében lévő utolsó Herwegh-vers, a Költő című hirdeti az ilrástudó, a versfaragó, az értelmiségi örök szabadságát, akinek "minden vagyona dala".37 Lehet, hogy már ekkor állította össze a Kö"zltírdadá,qi Jalok című kötetke verseit, amely kiadvány állítólag Buda felszabadításának napján hagyta el a sajtót. Egyes életrajzfróknak e feltevését megerő síti az Amerikában fennmaradt példány, amelyre a szerző a kövekező dedikációt írta: "Kedves Nőm-
SZr\BADSf\l~H/\RC
ELFELEJTETT
KÖLTŐJE
nek. Budavár visszavétele napján 1849."38 Azaz se nem németül, se nem lengyeiül (szülőföldjének nyelvén), hanem fogadott hazájának nyelvén, magyarul. Lehet-e magyarságélményére szebb bizonyítékot f,dhozni, hogy még feleségének is magyarul fr ajánlást, családi használatra ? A kötetre, amelyet elég bizonytalanul emlegettek életrajzírói, Magyar Mihály könyvkereskedő hirdetése hívta fel a figyelmemet. A lWpubLica című lap 1849. június 23-tól kezdve egész július 9-ig több számán keresztül hirdette kiadványait: Birányi AJws: Kö"ztárdlZ,Já,qi kátéját, Erdélyi! János: Szabad hlZngok című kötetét, Jenőfi: Forraoafmidzlkráit, Hiador: KOddllthját, Lukács Pál: Dalkö'nyvecdkéjét, az UniolJalokat és Heilprin Mihály Kö"züírdildtÍgl' dalait. A Kö:ztárdiMtzqi dalok forradalmi és királyellenes verseit a bukás után a retorzió któl félve nem sokan merték megőrizni. Ezért példánya ma hallatlanul ritka. l''!emzeti könyvtárunknak nincs meg, több könyvtár átnézése után a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban bukkantam rá (jelzete: Sz. 685/857). Szemere miniszterelnök és belügyminiszter tudhatott a kiadványról, amely nagyon is megfelelt azoknak az elveknek, amelyeket a kormányfő is hirdetett, ezért a sajtóosztályon eddig bizonyára csak bedolgozó munkatársát a belügyi tárcához az ugyancsak ott dolgozó Szegfi Mórral együtt június l8-án fogalmazónak kinevezte. 39 Ettől kezdve a háború folytatása érdekében végzett sajtópropagandában többször is találkozunk Heilprin Mihály nevével. Már a kinevezés utáni 10. napon jelent meg első, általunk ismert cikke az Erdélyi <János szerkesztette lapban Jön a mUdzka címmel. Ebben hivatkozik arra a kicsiny, de bátor hadra, mely Ath.én népét segítette Marathon napján. A magyar- és lengyelhon spártai ifjúsága a magyar ügy mellett vérzik és győz. Hivatkozik a 18 évvel azeli5tt elbukott lengyel szabadságharcra: "a szolga seregek körül és megettük fenyegetve lebeg a szaggatott L~ngyelhon szelleme, mely bosszút liheg és álland Varsó, Krakkó és Lemberg hóhérain. Philippinél találkozni fognak [ ... ]. Amely nép szabadságáért halni kész, és élni fog."40 Két nappal később e cikk fol:ytatásában olvassuk, hogy nemcsak magunkért, hanem más népekért is küzdünk. Ott van a lengy'el, ki velünk vérzik és győz, s győzelmünktőllegyilkolt hona feltámadását várja, ott az olasz, ott a német, ki velünk küzd és bosszút áll Bécsnek császári hóhérain. Hivatkozik a kasza, a csép, a dorong erejére is. A köl-
CSAPLÁROS HEILPRIN
tői ihletettségű
MIHÁLY
AZ
1848-1849~ES
ISTVAN
MAGYAR
cikk bekezdéseinek refrénje, hogy "Ő [a muszka] veszni fog".4! A háború folytatására irányuló propagandában újra felmerül a "kaszásháború" kétségbeesett képe, illúziója. Részbeni Heilprin-reminiszcenciák világosan kitapinthatók. 42 A heilprini "kaszásháborúra" visszaemlékezik Tompa Mihály Jó·n a mlMzka című költeményében: "Annyi pedig, hogy megverjük, bizonyos, I nem kell annak csak vasvilla meg fokos; I Már hogy kéne? hisz nem rég a lengyelek, I Kaszával levágtak egy nagy sereget." A vers befejező további öt versszaka immár Babos eredeti bátorító szövege. 43 A magyar szabadságharc válságos helyzetében maga Heilprin is előveszi a KMzához ki magyar! című versét, és a Szegedi Hírlapban kétszer is lehozatja. 44 A szorgalmas belügyi fogalmazó ugyancsak a szegedi lapban közöl még két "lengyelverset", de ezek már nem hirdetik az optimizmust. Az első, A lengyeL trombittiJ halála (Herwegh után) egy helyzetpárhuzamot szuggerál. A lengyel trombitást halálos találat éri, és bajtársaitól búcsúzik: "Hogy könnyű legyen a halál most I Pajtásaim, ez a halónak imája: I Vigyétek, e trombita zengje a dalt még: Nincs veszve a lengyelek I ősi hazája." Ezt akarhatta talán éreztetni Heilprin az olvasókkal. A vers utolsó szakaszai már a képzeletbeli jövő felé mutatnak: "Hadd zengje e dalt, [a Je.1zcze Poúkát] csak e dalt, egyebet ne I Enyhítve leend így a dallal a végem; I S síromba tegyétek; itéleti napkor I Fog kelleni újra a trombita nékem. II Az utolsó ítéletkor a harci fúvókat I trombitásokat I kell először költeni." "S millyen örömteli, mennyei óra: I A sírt kirepesztve felugrom az éjbe; I Es síkra riasztom a többi világot I Nagy trombitaszóval a muszka elébe! "45 A másik vers ugyancsak a szegedi sajtóban jelent meg. Szerzője Antoni Langie, címe: Magyarhonba! Még Sárosi Gyula fordította magyarra, a Jövő című lapban jelent meg először 1848-ban. A vers szövege nem kapcsolódik közvetlenül a "Jön a muszka"kampányhoz, még az Ausztriával szembeni szabadságharcban lengyel segítségre vonatkozik, de 3. versszaka adhatott némi aktualitást a közlésnek: "Nagy az ellen számra nézve, I De nagyobb a lélek köztünk, - Ne kérdjük mi: hányan vannak ... I Megszámláljuk majd ha győztünk, I mert ha vállat vállhoz vetünk, I ketten együtt nem veszthetünk."46 A belügyminisztériumi fogalmazónak még egy írásáról tudunk, a hivatalos KözLb·nyben írt A kidhi-
SZABADSÁGHARC
~
ELFELEJTETT
KÖLTÖJE
)0 _____
,,~~
.... f).,.~r1
r...hmk .íj
~ ~
"rd .. ";;
j._......, ~"
'"UUN.
tűek ellen című publicisztikai írásáról. A július 18ról keltezett cikk bevezetőjében aláhúzza, hogy a veszély most komolyabb, "mert egy jól rendezett, nagy eszközökkel bíró hatalommal van gondunk, mellyet a pillanat lelkesedése le nem győz end, egy győzelmes hadjárat meg nem semmisíthet. [ ... ] A segély csak arra kellene, hogy a veszély új meg új kitörései ellen biztosítva legyünk, azazhogy Ausztriát örökre ledöntsük, Oroszországot ártalmatlanná, hogy Bécs és Krakkó bástyáira a szabadság zászlóját ültessük. A külföldtől nem lehet segítséget várni, nem számíthatunk a népekre, mindenütt látjuk a zsarnokok szövetségét, ha segítünk is magunkon egy időre, új hadakat küldenek ellenünk; véggyőzelmünk majdnem lehetetlen." E reális helyzetfelmérés után is állami tisztviselőhöz illően optimista befejezést ad a cikknek: "Míg sorsunk önakaratunktól, önerőnktől függ, miért csüggednénk ! Harcunk komoly, sokáig tarthat, de a győzelem bizonyos, ha szilárdak maradunk. Azért félre a csüggedéssel! fel harcra! győzni fogunk. H. M."47 Nem kételkedünk Heilprin Mihály szavainak jóhiszeműségében. Nem tudjuk, meddig szolgálta még új hazájának szerencsétlen ügyét, de tisztában lehetett azzal, hogy addigi közéleti szereplése
CSAPLi\ROS HEILPRIN
MIHALY,
AZ
1848-1849,[5
MAC,YAF
(állítólag népgyűlés eken is agitált a szabadságharc mellett) s nem utolsósorban a KiiztárdMá,tjl: daLok több darabja bőven elég lett volna ahhoz, hogy bukás után súlyos büntetésben részesüljön. Nem tudj~k biztosan, milyen úton menekült a bukás után. Eletrajzírói több változatot emlegetnek. Pollak angol nyelvű monográfiája csak annyit mond, hogy hónapokig tartó bujkálás után sikerült Párizsba menekülnie. 48 Másik életrajzírója, Hochmuth Izsák azt állítja, hogy Borsod megyei barátai segítségéve l sikerült Párizsba jutnia, ahol többször is találkozott Szemerével. 49 Egy harmadik szerző szerint Világos után Krakkón keresztül menekült Párizsba. 50 A Szemerével való párizsi találkozás megfelel a valóságnak, és Heilprin becsületességéről és hálájáról tanúskodik még a miskolci időkből származó jóakarójával, későbbi munlcaadójával szemben. A magyar politikus párizsi emigrációjában 1850. júniusi kelettel feljegyzi, hogy ernlélciratainalc (A dzám([zött emlékezetei és Magyarordzág 1527-tőL) német fordítása lassan halad, már le van fordítva 20 ív, a többi azért nincs, mivel Heilprinnelc szeme megfájdult. 51
JEGYZETEK: l Túróczi-Trostler J.-Zsoldos J.: Száz él' előtt. Az eúő magyar Z4WÓ {rónemzedék. . Bp., 1940. 61·-68. és Száz év Z4WÓ magyar kölfiJi. Kiadja az OMIKE kultúrtanácsa. Felelős kiadó Csergő Hugó é. n. 12. 2 Így halála alkalmából: Hochmuth
A.:
Heilprin Mihály.
Magyar-,ZJwó Szemle" 1888. 560-569., majd közel egyne&,ved évszázad eltelte után veje, Gustav Pollak ad ki könyvet róla és fiairól: Michael Heilprin and HiJ Som. New York, 1912, amelyet Halász Gyula ismertetett: Az Ú;".Jág, 1913. 185. sz. Tudott róla Szinnyei .JÓzsef is (Magyar írók IV. köt. 628-629.), továbbá Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténet VI. köt. 833. 3 S. Orgelbrand: Encyklopedja Powdzechna VI. köt" Warszawa (a továbbiakban: Wwa), 1900.579-580. A Heilprin tudósdinasztia több ágával, köztük a lengyelországiakkal is, nemzedéktáblákkal illusztrálva ír a The JewiJh Encyclope;iia, volume VI. Go.-Istria. New York and London MDCCCCIV 322-325. 4 Groszmann: A magyar Z4wók v: Ferdinánd alatt 1835-1848. 27. Idézem Simon László: A Z4wóke'rdé.1 a ma.'lYar reformkorban 1790-1848. Debrecen 1936.67-68. 5 Honderű 1846. őszhó 3. 18. sz. 358. 6 Vörösmartynak Heilprinre tett hatására felfigyelt Horváth János. Vö. Horváth .János: Petőfi Sándor. Bp., 1922.568. 7 Első közlését nem ismerem. Idézem Heilprin: Kijztárdadági datok. Pest, 1849.41--42.
8 L. KöztárdaJági dalok 43.
ISTVÁN SZ/\BADSÁCd1ARC
ELfELEJTETT
KÖLTOJL
9 PeJti Divatlap, 1847. I. Idézem szövegét: Száz é" előtt. Az eú/í mLlgyar Z4WÓ írónemzedék. Bp., 1940. 67-68. 10 Fü]öp Géza: A magyar oll'aJóköziJildég a felvilágododti, idején e'J a r,:formkorban. Bp., 1978. 97. II G. Pollak: i. m. 5. 12 Fülöp Géza: i. m. 98., 65., 98., 138. 13 Miskolc Megyei Levéltár 543/1847. 14 Miskolc Megyei Levéltár városi jegyzőkönyvek 1744 és 2403. 15 Az idevágó iratok a Magyar Országos Levéltár C 60 2071 O sz. mikrofilmmásolat tekercsen találhatók, indexszáma 5. 3. (Felhasználom az alkalmat, hogy hálás köszönetem fejezzem ki dr. Csorba Csaba levéltár-igazgató úrnak, a miskolci levéltári kutatásokkal kapcsolatos szíves segítségéért.) 16 Dr. Józseffy Vilmos: Petőfi Miskolcon. PeJtiHírúzp, 1907. máj. 26. Vö. Hatvany L.: Így élt Petőfi IV. köt. Bp .. 1957. 16. sk. 1. A találkozást említi dr. Csorba Zoltán is: Petőfi; Tompa, Jókai MúkoÚ:on. Miskolc, 1966. 12. 17 Sárközi Andor. A nemzetőr.Jég küun áll!... Miskolc, 1948. 12. Hochmuth Izsák visszaemlékezései szerint ő és Heilprin az alaku\áskor egy őrcsapat tagjai voltak. 18 Kiss József: A Nemzeti dal egykorú fordítói és fordításai. In. Lukács Sándor-Varga János: Pet/fjl'éJ kora. Bp., 1970. 411--484, cÍmű cikkben. 19 Hochmuth L: i. m. 563. 20 Pé:ldánya megvan az OSZK zenei osztályán. Jelzete: Mus. pr. 91-95. 21 Heilprin M.: Köztárdtklági dalok. 44--45. 22 PeJti Dil'atlap, 1848. ápr. 15., 18. sZ. A78. 23 A Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettesének, Lugosi ,József őm. úrnak idevágó 1988. máj. 3-i levelét ezúton is köszönöm.
24 KözlárdaJági dalok. Írta Heilprin Nl.. Pest, 1849. Nyomtatott Lukics és társánál (!) 63. 1. A Főv. Sz. E. Könyvtárban jelzete: Sz. 695/857. 25 Hetlprin M.: KbZtárdaJági dalok. 9-10. 26 Uo. 12-13-15. 27 "Po,~maiJ, tI la bawnette! - He;; !::to Polak, na ba.qnety! 28 Uo. 16. 29 Uo. 19-20. 30 Uo. 21. 31 Uo. 24-25. 32 Uo. 26-29. 33 Uo. 30-32. 34 Uo. 33-35. 35 Uo. 36-38. 36 Uo.56-59. 37 Uo. 60-62. 38 G. Pollak: i. m. Két hazájára való visszaemlékezés lappanghat tudat alatt a Pollak által (226. 1.) feljegyzett Byronféle Childe Harold búcsújából: "Ott túl a nap most ült el ép, I S míg űzzük őt, nyomon, / Zeng búcsúszóm fel s feléd: / Jó éjt, szüI6honom!'· Tóth Árpád szavaival idézem: G. Pollak könyve egyes részleteinek magyar fordításáért hálás köszönetem fejezem ki dr. Jerzy Snopekné Gedeon Márta magyar-angol szakos tanárnőnek. 39 Köz.!iiny, 1849. jún. 20., 136. sz. és 1848--49. a magyar zsi-
CSAPLÁROS HEILPRIN
MIHÁLY,
AZ
1848-1849-ES
MAGYAR
dóság életében, Szerk: Zsoldos L: Bp., 1948.,203. A &
Az
első
ISTVÁN SZABADSÁGHARC
ELFELEJTETT
KÖLTÓJE
jezte ki magát versben Petőfi. "Két nemzet van egyesülve bennünk, / S mily két nemzet! a lengyel s magyar! / Van-e sors, mely hatalmasabb, mint / E két nemzet, ha egy célt akar?" Az erdélyi hadsereg. Közlo'ny, 1849. ápr. ll. és röplapon. 47 Kiiz/jjny, 1849. júl. 19., 568. 48 Halász Gy.: Pollak könyvéről írt recenziója nyomán. Az Ú;dág, 1913. 49 Hochmuth L: i. m. Magyar ZJ/Jó Szemle, 1888, 563. 50 Komáromy J.: 1958., II. évf. 2. sz., 39-40. Ezt a feltevést támogathatja az az információ, mely szerint 1849. augusztus első napjaiban a belügyi tisztviselők II előfogaton indultak Nagyvárad felé, s onnan mindenki tovább egyéni sorsa szerint. Vö. F. Kiss E.: Az 1848-49-& magyar rnlni1:dériumok. Bp., 1987,237. 51 Vö. Szemere B.: Naplója. 1.1869,202.,105-106. ésKii:zdelem, bukád, megtodú. Emlékiratok, naplók az 1848-49-iforradalom é.J dzabaJJágharc napjairóL 2. köt., Bp. 1978. 331.
szám tartalmából
• Stanley Cavell: Az egyedi eúzámoLtattÚa • Hilary Putnam: BeIJezetéd CaIJeLL-hez • Beck András: Így kédzüL az amerikai • Gérard Genette: PaLinuzedztek • Arisztotelész: Fizika IV. • Jacques Derrida: UdZla éd grammé • Sade márki: Házirend
• Michel Delon: A dade-i tut • Georges Bataille: Sade Bírálatok B. Groys, J. Derrida, M. Foucault, E. Grassi, Hévizi O., Thomka B.
könyveiről
