~
u
tlrketill/}JI11;efzed:Zc1I1'J;ent
E I MINTÁK MEZŐ. SÁGUNK ÁTALAKíTÁSÁRA
TÉ
A
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSÜ~K ÁT SZERVEZÉSE TERMÉSZETI ADOTT SÁGOK ALAPJÁ~ (BEKE LÁSZLÓt 1937. ~YoMÁ~)
1.
A kiadvány 1937-ben, a gazdasági válságot követően jelent meg. Nagyon tanulságos, hogy milyen formában és milyenjavaslatokkal fogalmazzák meg a szerzők a mezőgazdaság akkori céljait. Mind módszerükben (Id. a térképeket), mindalapgondolataikban a természeti adottságok kihasználását tartják szem előtt; megfelelőt a megfelelő helyen. Hangsúlyozzák a minőséget, szervezettséget, szaktanácsadást, piacelemzést (marketing). Hasonló elveket találhatunk a tanulmányban, mint a napjainkban megjelenő, ilyen témával foglalkozókban. Ezért a tanulmányalapstruktúráját és kiemelten a baromfiágazatra vonatkozó fejlesztési javaslatait mutatjuk be a következőkben.
.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ma, amikor a hunl
.
i: fi ~
garikum
,
termékekről,
beszélünk,
több esetben
kiemelésre
kerülnek
a régebbi,
őshonos
fajták,
P
az
ökonómiai
és
és termesztési
KIVITELRE
körzeteit éppen vány határozza
ez a kiadmeg az
eddigi,
általunk
elemzett
források
közül
a legjob-
HOL TERMELJEN
gyakorlatát
Köztudott,
hogya
és tapasz-
két világháború
termékei világhírűvé stb.).
fejlesztési az volt,
termékek,
Következő
ban bemuta~uk
stratégiát és Erdély
lennie,
az
kiadott célja is kiter-
megjelent
már tartalmazza
doku-
azokat
az
a program ered-
ágazatok
hogy
alakell
azt sem
birtokmegoszlás politika
elértek.
Bízunk
addigra
a
folya-
mata, sem a párt- és napi
benne,
hogy a most
kialakuló fejlesztési
stratégiák is hason-
le ne rombol has-
ló eredményeket
érnek
majd
el a
és
túlterhelt
időszakban
kitűnően
és egyformán
szolgálja
a
is
mezőgaz-
daság érdekeit. A mezőgazdálkodás ősi állapotától
közeljövőben.
kezdve a mai legfejlettebb
Mezőgazdasági termelésünk átszervezése kiadvány általános (az 1937-es
történelmileg
korszakig
mindig négy pilléren nyugodott s azokon
részének és a baromfitenyésztésre vonatkozó fejezetének ismertetése)
igazolható,
a helyeken
hogy mindig
és időszakokban
élte aranykorát, ahol, és amikor ez a négy pillér harmonikus megterheléssei tartotta annak az épületét.
Ez a négy
pillér: a talaj, az éghajlat a szellemi és
az anyagi tőke. Ezek közül a két első
programot
területeire
adatokat is, amelyeket ményeként
lapszámunk-
is, amelynek sikeres
Az 1941-ben
mentum
édes-
az 1941-ben
hogya
Felvidék
minőségi
váltak (malomipari
húsipari
örökérvényű-
nek s teljesen szilárd pokon nyugvónak
kis- és
feldolgozóiparának
termékek,
nek
sa és a tehermentes
magyar mezőgazdaság
közepes
az átszervezés
majdnem
A MAGYAR GAZDA?
ÁRI 2 p"gci.
~ --
talatait felhasználni.
fIJ1
mert
.EKE LÁSZLO tu"", UlbIt u,...eumno. AO!G~Al !)tuo IttI'iII.V ...!rt4~~. "'1l.t.~Uó WUII'tI4UoO;.1t 1;'110$.... : DOIOOII. JIU nEGO fIUro!,GUUT,i.V., SIt1Ú.($1U:M(I H,i.JQ:SYft8JM(:Z... TUn1mu ~'IIII.OCIYmIO I'IU.!.\(00011 ..... WiWl4MM OSl1t.\1ick, ".vu Gtu JooI.\I1III4t.IAit> ~1M40S
jó lenne a harmincas
évek tervezési
jessze.
sa. De még ez sem elég,
AlHIÁN
vált javasla-
tok készítésekor
ségek,
ADOTTSÁGOK
szaktanácsadás-
ban divatossá
közötti
MIT ts
~
ökológiai,
gek előállítását biztosít-
MEZŐGAZDASÁGI TERMElÉSÜNK ÁTSZERVEZÉSE TERM!SZH.
amelyek
tenyésztési
A
a legkitűnőbb minősé-
azok
jelentőségéről
ban.
ra csökkentse, s mégis
Az
. .
átszervezésnek
olyannak
lenni, hogy: az semmiféle költségtöbbletet államgazdaságban a termelési
kell
kettő az
elő ne idézzen,
költségeket
szilárd
a minimum-
és megingathatatlan, folyton
befolyásolható,
változó,
s nagyságát,
és mozgékonyságát kell alkalmaznia
a másik
rugalmas
erősségét
okvetlen az
első
és
hozzá
két pillér
!i!!:pQJI~[0
igényeihez, mert ha ezt nem tudja
dasága, pl. a tavaszi vetési munkála-
megtenni, akkor a mezőgazdaság
Az éghajlatnak a talajra gyakorolt jótékony hatásától függ a mezőgaz-
tokra ugyanolyan területen 15 fogat-
épülete mindig inogni fog s erősebb
daságunk sorsa. Ha e két főténye-
tal, míg a másik 35 fogattal kell, hogy
rázkódtatásoknál könnyen felbillenhet.
zőnek az együttműködése kedvező,
rendelkezzék,
Minél kevésbé veszi számításba
akkor jövedelmezőleg
munkálatait elvégezni.
a
gazdálkod-
ha idejében akarja a Még szem-
mezőgazdaság az első két szilárd pil-
hatunk, ha azonban ez a jótékony
beszökőbbé
lérének a teherbíró képességét, annál
összhang a két tényező
működé-
akkor, ha látjuk, hogy ugyanehhez a
inkább el kell készülve lennie arra, hogy a másik két pillérrel, annak foko-
séből hiányzik, akkor nagy erőfeszí-
munkához mindkét vidéknek 100 fogatú teljesítményre van szükségel
zottabb megerősítésével, annak megnövelésével kell helyreállítania az épület egyensúlyát, szilárdságát, hogy az meg ne inogjon. Amíg azonban a talaj és az éghajlat - mondhatnám végtelenül és majdnem
dOtalanul
rendelkezésére,
addig
az anyagi és
szellemi
mennyiségének
tőke
minőségének
a közgazdasági
áll
-
és és kul-
turális állapotok szabják meg az árát és a határát. Minél többet veszünk tehát a talaj
és
éghajlat
igénybe,
annál
támogatásából
kevésbé
ségünk a szellemi
lesz
tőkének a segítségére. he~ük a termelési
így csökkent-
költségeinket
állítha~uk elő a legkitűnőbb
csóbban a legjobbat úgy
értékesítési lehet
és így
minőségű
Így tudjuk a legol-
terményeinket.
nehéz
szük-
és főleg az anyagi
a
előállítani. A mai versenyben
csak
mezőgazdasági
ményeink elhelyezését
ter-
biztosítanil
ha
a legkitűnőbb minőséget a legolcsóbb
tésünkbe és költségünkbe
kerül a
válik ez a különbség
mezőgazdálkodás fenntartása, s e viszony alakulhat olyan kedvezőtlenül
északinak csak 30 nap áll rendel-
is, amikor már a gazdálkodásunk
kezésére. Ugyanígy vagyunk a többi
de a délinek erre 70 napI míg az
egyáltalán lehetetlen.
munkálatokkal is, aratás, betakarítás,
A mezőgazdasági
termelésünk jöve-
őszi talajmunkák és vetések stb. Míg
delmezőségének
sikeressége csak a
a déli részeken sok idő áll rendel-
természet
adottságainak
támogatásával
hathatós
kezésre, tehát kevés fogattal dolgoz-
Egész
hatnak, addig az északi részeken,
biztosítható.
üzemrendszerünk magán kell, hogy viselje az éghajlat és talajviszonyok-
ahol rövid idő alatt kell ezeket a
hoz szükséges alkalmazkodás bélyegét. A korán tavaszodó és hosszú
fogatot és munkaerőt kell beállíta-
ősszel
munkaerejének a költsége, azoknak
hessük. Az éghajlati viszonyok hatása még az épületek szolídságán és
egyenletes felhasználási lehetősége
tatarozási szükségességén
sokkal kedvezőbb
hető a gazdasági életünkben.
bíró vidékek
igás és kézi
kilátásokat biz-
tosít, mint a későn tavaszodó
és
Láthatjuk tehát ezekből
csapadékdús vidékek termelési lehe-
mezőgazdaságban
tőségei éppen úgy korlátozólag hat-
talajviszonyoknak milyen jelentős és
nak az üzemrendszerre,
mint a túl
döntő szerep jutott. Minél inkább
éghajlatú
vétünk ezek ellen, annál inkább kárt,
gazdaságoknál. Minél inkább köze-
költséget okozunk magunknak, s még
opti-
tani s minél
adottságok,
csapadék, annál változatosabb
ezeknek az adottságoknak a jótékony
s a ter-
melés,
annál
a vegetáció
nagyobbak
a ter-
a ter-
inkább
tatott harcában
a gazda
mezőségi lehetősége van az egyes
tudjuk
marad. Viszont
ezeknek
befektetéseknek. és munkakihasz-
leszorítani s annál kitűnőbb minőségeket vagyunk képesek előállítani. A
igen érdekes
legolcsóbban a legjobbat. Hogy egy
erőknek az okos kihasználásával, melés
szolgálatába
való
a ter-
állításával
olyan előnyökre tehet szert a gazda, mi nemcsak olcsó
a bő,
a kitűnő, hanem
az
termelés kérdését is jótékonyan
befolyásolja.
A világ mezőgazdasági
termelésének
az fogja megszabni
í
.
;:~ :;
j
ti
I III
II!
Ir
I~i:ii
l
!.;
A jövedelmezőség nálás szempon~ából
il '
::nN:!
1:1
I1 il I;",~
annál biztosabban
a termelési
költségeinket
összehasonlítani a déli vidékei nk és a bakonyi, vagy a nógrádi, abaúji
pár igen jellemző
határozott esettel
is megvilágítsam
ezt a kérdéstl le-
vidékek
Míg a déli
gyen szabad itt csak a tokaji borral
részeken 240-260 nap áll a tavaszi és
lehetőségeit.
: II
~ .1
segítségét a növénytermelés és állattenyésztésnél,
a természeti
1:
kihasználjuk
melésátlagok, annál több jövedel-
alul
p
sem tudunk kiváló minőséget előállí-
mészetnek ez ellen az erői ellen folymindig
1
'~'i,
"
forró és csapadékszegény
mumát biztosító két faktor: a hő és a
változtatni
:'
az éghajlati és
Az éghajlat és a talaj azok a természeti
nem áll módjában
':
( \ ..~.:
az általá-
ledik egymáshoz a gazdának
II
is észlel-
nosan kikapott példákból azt, hogya
I
1%1
nunk, hogy azokat idejében elvégez-
korán betelelő vidékeké. A hűvös,
i
. ~ !I
munkálatokat elvégezni, sokkal több
áron tudjuk piacra hozni.
amelyeken
{!
az
őszi O fok között, addig a bakonyi és
az ementáli sajtral a liptói túróral a szegedi paprikára, a szepességi
irányát hogy a főld egyes részein és
északi vidékeken csak 160-180 nap
lencsérel
vidékein olyan termelési ágakat fognak
ez az időtartam. A munkavégzési
kedő érvekre hivatkoznom.
csak felkarolni, amelyekre az ottani
lehetőségekben tehát körülbelül 60-
bor háromféle szőlőből készül, ú.m.
uralkodó természeti feltételek kiválóan
80 nap különbség áll fenn. Ebből
a hárslevelűből,
alkalmasak.
következik, hogy az egyik vidék gaz-
muskotályból.
2~ ~~
;~ ~F ,.! II,
~~ ~,. t
~i
mint igen élesen kiemelA tokaji
a furmintból és a Termelik ezt a sző-
w
il l', \ ~! ~!i ~I II
I
u
~
I
I
r~
/)
./-
lal"f(:elif1~f}j
I
"
miféle mesterséges
törekvésünkkel
összehozni. Hogy pl. csak egyet em-
ilyen együttesben szüretelik is, de ez
előállítani, legfeljebb megközelíteni.
lítsek, ami alig ismeretes, Guignard
mégsem fog soha és sehol tokaji
A szegedi nemes, édes paprikának a
bort szolgáltatni, mert hiányzik a ta-
színét és ízét, a szepességi
lajnak és az éghajlatnak a jelleg-
nek a finomságát, könnyen fővését,
párizsi vegyészprofesszor 1907 -ben megvizsgálta a világ összes babjait, hogya francia tengerészet és had-
zetességét
színét stb. az ország többi helyén
sereg konzervellátására a legjobbat
azoknak optimális egymásra hatása,
sehol sem sikerül elémi.
tudják beszerezni.
amelyek együttműködéséből
Ezek mellett a nagy ellentéteket mutató
pai és más világrészi (indiai) babokat
biztosító
minősége és adód-
nak az íz- és zamatanyagok, amelyek
példák mellett
a tokaji bort jellemzik s minden más
átmeneti
megkülönböztethetővé
te-
11<1
azonban számtalan
minőségbeli
eltéréseket
az összes termelési
észlelhetünk
vegyelemezve,
Az összes euró-
arra az eredményre
jutott, hogy minden babban van kéksav (cyán),
csak a magyar babok
ágainknálaz éghajlati- és talajviszonyok
között van kéksavmentes. Ezt a kin-
tési helyén kívül talán az egész világon utánozzák, igyekeznek azt a
különbözőségei
esetleg bizonyosáldozatokkal,munka-, vagy
cset,
veszi a kezébe, akkor ma mindenütt
minőséget előállítani. Hozatnak sváj-
költségtöbblettel eltüntethetők ugyan,
csak magyar babot ropogtatnának a
ci sajtmestereket,
de még sem fognak olyan minőségbe-
konzervgyárak és a fejlődő gyerekek.
Svájcban használt bacillustenyésze-
li állandóságokatfelmutathatni,mint a
Ezeket a kincseket azonban csak úgy
teket, hajszálpontossággal
igyekez-
természeti adottságok által lerögzített
lehet pénzzé tenni, ha minden hely-
nek elémi az erjedő helyiségek min-
vidékeken. És éppen ebben rejlik a
nek és vidéknek megadjuk a legmeg-
den apró adottságait
mai tülekedő
az előállításhoz
a svájcihoz
szerint.
Ezek
világban
és nehéz
hasonlóan, s íme, mégsem sikerül
értékesítési küzdelemben a természeti
valódi
ementáli
adottságok
dacára
annak, hogya
sajtot előállítani,
fajtához tartoznak,
tejet adó
mint Svájcban.
teljes kihasználásának Ezeknek a segítségével
jelentősége.
ha egy banánszerű
társaság
felelőbb termelési ágát, vagyis más szóval
mindenütt csak azt termeljük,
ami ott a legkitűnőbb
minőséget
nemcsak hogy a príma minőségeket
biztosítja. A mezőgazdasági válság fog leghamarább megszűnni a világ
tudjuk mindig
gazdasági válságai között s nagy elő-
biztosítani,
hanem
Nem tudják azonban utánozni azt az
okvetlen a legolcsóbban
éghajlat- és tengerszín feletti magasság és talajviszonyoknak az összeját-
terményeinket előállítani. Ez az egyetlen járható útja a magyar
jobbrafordulásnak
termeléssei állunk sorompóba.
is tudjuk a
nyünkre szolgálna,
ha mi ennek a a kezdetén
teljesen felkészülten
már
és szervezett
szásából
származó takarmányminő-
mezőgazdasági
ségeket,
az azokban
Minden vidéknek megvannak a maga
hez a fentieken és azoknak célszerű
zamatanyagokat, amelyek az emen-
különleges és elsőrangú termelési
és erős akarattal való keresztülvitelén
táli sajt készítéséhez szolgáló tejben
ágazati, s ha ezeket itt a teljesít-
Svájcban
mények
kívül még okvetlenül az szükséges, hogya mezőgazdaság ne legyen
rejlő íz- és
megvannak,
s amelyek
termelési politikának.
tökéletességére
tudjuk
Eh-
annak a sajátos jellegét biztosí~ák. Ugyanígy vagyunk nálunk a liptói
emelni, akkor nem fog egyik vidék a
ezentúl a politika játékszere,
másiknak a rosszabb termelvényeivel
annak a gerince, annak a rugója s ne
túróval is. Ugyanaz a fajta birka szolgáltatja a tejet a hortobágyi, vagy
a külföldön árthatni, akkor mindig és mindenütt meg fogja találni az a
kezeljék az ország legszilárdabb alapját adminisztratív bürokratikus
bihari juhászatokban,
külföldi vevő az általa kívánt, meg-
alapokon,
szerettetett, s egyforma minőségek-
teljes cselekvését az elmélet, a
tenyészeteket adunk a feldolgozás-
ben
gyakorlat és a kereskedelem
nál hozzá ahhoz a juhtejhez, ugyanolyan eljárásokkal érlelik, keze-
értékesítési
sen dolgozó szakembereinek
sakkor
munkájuk s a termelőinknek állandó
biztos vagyok afelől, hogya
magyar
lik, mint odafenn, se mégsem lesz-
és tisztességes
mezőgazdaság soha nem látott
nek képesek sohasem azt a minőséget, azt az ízt, aromát és színt
Határozott meggyőződésem,
megyében,
mint Liptó-
ugyanolyan
bacillus-
előállítani, mint Liptóban és annak
termelt
cikkeket.
Akkor
szerveinknek
mezőgazdasági
az
könnyű
jövedelmük
lesz.
hanem
hanem engedjék
itt át a együtte-
hogya
virágzásnak indul s ha még nehezed-
termelésünk jövőjét
nének is rá hasonló megpróbáltatá-
és jövedelmezőségének állandóságát csak így biztosíthatjuk. A magyar
sok, azokat sokkal könnyebben
mezőgazdaság a természeti adottsá-
azért merem állítani, mert ez a mega-
takarmányokban azokat az anyago-
gaiban olyan kincsekkel rendelkezik,
lapozottság
kat, amelyek a tejben Liptóban meg-
amilyeneket
európai
között fennáll, az örökéletű s akár
vannak, s így azokat nem tudjuk sem-
államok talán csak együttesen tudnak
kis-, akár nagybirtok kerüljön az élre
szomszédos területein. Az Alföld éghajlata és talaja nem koncentrálja a
ifj)
lencsé-
szik. Az ementáli sajtot svájci szüle-
tehenek is legtöbb helyen ahhoz a
.
1
lőfajtát más helyen is, talán ugyan-
bortól
I
...11zell eU:Zt:f111;en
az
összes
fogja
tudni viselni, mint a jelenlegit. Ezt minden
körülmények
i,'~
ajf..a rQ/I~t0
az országban, mindig erre
alapján állítottam össze itt e térké-
hívjuk össze, akkor rövidesen és a
kell, hogy építsen a mezőgazdaság. Egy érdekes világjelenségre kell fel-
pen néhányat azokból a termelési
legapróbb
ágakból, amelyek a kivitelünkszem-
állapítani az egész ország mezőgaz-
hívnom a figyelmet, s ez az, hogy az
pontjából nagyobb jelentőségűek, s
daságának beosztását
iparral ellentétesen a mezőgazdaság a
amelyeknek a jövőjét biztosítottnak
adottságok alapján. Erre építhetők fel
kisüzemek
látom. Minden egyes termelési ágat
a termelést és értékesítést irányító
ebben
felé
halad,
s nagyon
részletekig
meg lehet a természeti
valószínű, hogy a kisgazdaságokfogják
az illető szakférfiakkal vázoltattam le
szövetkezetek, eszerint oszthatók be
e téren átvenni a vezető szerepeket s a jövő irányítását. Ezt bizonyos mértékig
s fektettem aztán színes ábrázolás-
az egyes vidékeknek
ban ezekre a térképekre, hogy így
szükséges
igazolják azok a minőségbeli eltérések,
mennél
szembetűnőbbé
mintatelepek
amelyeknél
azoknak
a létjogosultságát
a nagyüzem
okvetlen
tegyem és az
tovább.
elsőrangúan
szakszerű
oktatások,
és raktárházak s így
A ma kihasználatlanul
és
hátrányban van akisgazdaságokkal
illető vidékeken leendő felkarolását.
szemben. A kézi munkaerő drágulása
- Ezek a térképek nem tartanak a
bereinknek, gazdáinknak
s az egyes terményeknél annak géppel
minuciózus, hajszálnyi pontosságra igényt, hanem főleg és csak azt a célt
kedőinknek egyaránt óriási munkaal-
óhajtják szolgálni,
ezt egyöntetűen, tervszerűen, széles
való helyettesíthetetlensége állattenyésztés,
úgy az
mint a növényter-
mesztés terén előnyt biztosítanak a
vonásokban
helyesen
reávilágítsanak
és szakszerűen
dolgozó
hogy nagyobb
és komplexumokban azokra a lehetősé-
foglalkozás
nélkül
levő
szakemés keres-
kalom mutatkozik ezen a téren, ha alapokon hajtjuk végre. Ennek a meg-
gekre, amelyek a természeti adottsá-
valósításával megoldást jövő nemzedéknek az
sohasem végez sem az állat- és növénygondozásnál, sem a ter-
gainkból
kedési
ságukat indokolttá teszik.
munka keretein belül átalakítaná az
ményválogatásnál (burgonya, gyümölcs) olyan lelkiismeretes munkát
A térképeken megjelölt vázlatos
egész ifjúságnak a csak hivatalnok
foltoknak a pontos és részletes, járá-
pályán való boldogulásának téves és
mint a saját magánakdolgozó gazda és annak családtagjai. Ez a két pont, a és a rezsiköltségek kevesbedése
sonkénti és községenkénti
helytelen gondolatát.
zása az illető szakmák szakembere-
A kiadványban minden fontosabb
inek együttes munkája alapján
ágazatra található fejlesztési stratégia
végzett
végezhető el. Ha minden egyes
térkép melléklettel.
ahol a nagyüzem okvetlen elvesztette
szakmából
ben ezekből mutatnánk be néhányat:
a
berein
kisüzemeknek.
A
fizetett
munkás
munkák lelkiismeretessége,
legtöbb
termelési
águnknál
a
versenyképességét. Ezeknek
kifolyólag
az
kidolgo-
a talaj és éghajlat szakem-
kívül
kereskedelmi
az elgondolásaimnak
a létjogosult-
az
illető
szakmák
képviselőit,
gyakorlati
és elméleti gazdá it közös munkára
MEZŐGAZDASÁGI
lehetősége
Baromfi és tojás
Mezö~gí
~
homok
~~~~':u:~:,~~':~;
:~~7JF..kbo..;;.h ~AI\aI.i,
kuichomok '~.",",.nf"'M"
~
~~
' """'"~'~~.!'~"\ ,,'
'C:J
~~~:';= ':~Y::Jj~.
.~
~~::~~~:.t:,~::"k ,~
I
f1!!!Im
~
~::';k>::~.~~Q,mOk ~~~, Ta';;'..p
talajtérkép
TREITZ PÉTER
.LJ
~
A következők-
TALAJTÉRKÉP
SZERKEsmm,
:
és a termelő
1. térkép: Mezőgazdasági 2. térkép:
nyerne a elhelyez-
'Dtr~~
í
--
:~:~~ko..m081tD
Hegyvidéki talajok
'~:~WX61~,,:,cIU"'" ~AII.\o.I,H"..ok..", "" \;
~
.
talajok
~]~~t~::r:,~ ~~~j~~~~,~~:u~)n>,,~
sül)
'~7~~t~~~~~~~'
~-
~~~~~t.~;"..,~
$
s",u... .~r.~ AI, !,Sll~""""~,1I
'~~~~7:.~~~J7(lm.a« h"m"~~~~::~~::;~:~l\"P&L> . ~ ~~:";::: :iIDiillJ~::~7:.l~,~:..tmuu..
h"m"k,fa888~.~~~:~~~~,
=tt1~h ,~~!k-
la.."
"ÓI'~t.-<.k
If}
I I IDo!!
111,ene()fZ;dI11,enl
BAROM
Fl ÉS TOJÁS
SZfRKESZTn'lt:
WINKLER
,t-,/
JÁHOS
" ". t
/'\.. ,./.1
r . .,' ,..,2".. ~.""./> t" " ,,",00 "" ~'"
)
(,~
,,/0
~
i
/
..:
,.
~
'"'"'\ f
\.
l'~
.,.~
""...
~ \ 0~~'
b""~
\
.
, ;--. ri'-. -
'
S,,,.. ~ím..
.".,*
""~O"/' ~~, ,~
0-./'i;--5;):37
'-~" L...,'
( lf.iiI L!!!1
~
HÚSSAROMFI,
PULYK....
DpuLvo<1o,
18LIJO\,;!>IO,(;f;!o.
~~
IZ<
Df'RIMArwil~
.
.
Baromfi és tojás Hazánk baromfitenyésztése állandó és rendszeres fejlődést mutat, statisztikaiadataink 1882 óta vannak és ezekből világosan megítélhető ez a fejlődés, A világháború után 1928ban baromfiösszeírásvolt, amely alkalommal a mai területen a mezőgazdasági üzemekben 38,000,000 db baromfit találtak. Ebben a számban azonban benne van a szaporulat is, amely fogyasztásra kerül, mert az összeírás májusban történt, amikora növendék-állatok legnagyobbrészt még az udvaron,vagy a tenyészetben vannak. Különböző átszámítások segélyével megállapítást nyert, hogya törzsállomány, amely a termelést tulajdonképpen végzi, mintegy 19,000.000 db-ot tesz ki, amelyből 74% esik a tyúkfélékre, 20,3% a viziszámyasokra, 2% a pulykákraés 3,5% a galambokra, Ennek az állománynak a nagysága természetesen hullámzik, a termelő törzsbaromfiak darabszáma hol több, hol kevesebb, de átlagban a fenti számok az irányadók.Nézzük már most a kivitel fejlődését a világháború előtt. 1882ben a baromfikivitelösszértéke volt
IP)
-
'Cj"~
"..."""
~
'" "H' ,~t~-'~--
..
._"~'
\'I -~'
;~.
,. T
,
W"-"
0 ,.~,.,~,
/.,,,
,"..
Po..
0
,..
'';,
J,.
,
>
.
"
/
l""~
17,212.796 pengő. Ettől kezdve több-kevesebb hullámzássala világháború kitörésétmegelőző év végéig, vagyis 1913. év december 31-ig 98,218.155 pengőre emelkedett ez az érték.A fejlődés a háború dacára sem zárult le, hanem tovább tartott úgyhogya háború vége felé, 1916-ban a kivitelértéke 193,950.445 pengőt tett ki. E nehéz időkben azonban teljesen abnormálisgazdasági és kereskedelmi viszonyok voltak, úgyhogy ezt az időszakot a baromfitenyésztés fejlődésének elbírálása alkalmával ki szoktuk hagyni, annyit azonban mindenesetre bizonyítanakezek az adatok, hogy szükség esetén ez a termelési ág is tudna nagy tömegeket a piacra dobni. A világháborút követő korszak fejlődése már egészen már elbírálás alá esik. Ha nézzük az alábbi statisztikai adatokat, látha~uk belőlük, hogya baromfitenyésztés ben rejlő erő nem hogy kimerült volna a hosszú harc alatt, hanem jelentékeny mértékben fokozódott. Ebben az időben már a fentebb jelzett állományfejtette kia termelőképességét. A kivitel fejlődését a következő összeállítás muta~a:
OI:>ECU1HI"
1924-ben
TO.JAVo
50,922.840
P
1925-ben 69,457.320 P 1926-ban 87,510.400 P 1927-ben 89,832.000 P 1928-ban 80,627.859 P 1929-ben 80,297.898 P 1930-ban 83,486.000 P 1931-ben 75,567.000 P TehátCsonka-Magyarországcsaknem elérte Nagy-Magyarország baromfikivitelét.Ha az utolsó két évadatait részletekben is összehasonlítjuk, akkora következő képet látjuk: A kivitel mennyiségi többlete tehát 6.091 q, pedig a devizaátutalások már nehézségekbe ütköztek. Azonban ennek dacára csak értékileg csökkent a kivitel, mennyiségileg nem, ami arravall, hogy kereslet van a magyar baromfitermékekiránt,csak az általános válság nyomja le ezek értékét. Az értékcsökkenés tehát nem azért állott be, mert az általános válság erre a termelési ágra is kiterjesztette nyomasztó hatását. Minthogya külföldi statisztikaiadatokból lá~uk,hogya bevitel a nyugati államokba, amelyek baromfitermékeink fosyasztói, emelkedő irányzatot mutat, biztosan számíthatunk baromfitenyésztésünk további fejlődésére,
'1
aJ}-(~~filr!~/])
de számolnunk
kell azzal
a szinte
figyelembe kell venni. Igaz ugyan, hogya nagyobb, tehát súlyosabb
parancsoló szükségszerűséggel, hogy baromfiállományunkat nemesítenünk,
javítanunk
gati piacok
kell, hogya
igényeit
elégíteni,
nyu-
ne csak ki tudjuk
hanem
versenyző
tojás az értékesebb,
az azokon
országokat
velünk
le is tudjuk
hogy
kisebb
sokan úgy véle-
jövedelmezőbb
tojások
termelése,
dási ár darabszám
a
ha az ela-
szerint van megál-
fordul
a sárgája
színű,
s ezt
nem kedveli. szerint den
elő, hogya
tojá-
túlságosan
világos
a közönség
általában
Nálunk a tojás minőség
még nincs márkázva, exportőrnek
de min-
megvan
a saját
lapítva. Az 50 g-os tojásokból1 kg-ra megy 20 db, a 60 g-osakból 10 db,
jelölése, mellyel szállítmányait ellátja, amelynek becsületet igyekszik
mint eddig,
a 70 g-osakból
szerezni.
mint húster-
tojás ára átlagban
győzni.
Baromfiállományunkkal
jobban
kell törődnünk,
meg kell azt úgy tojás,
kednek,
ban gyakran soknak
tehát
14 darab.
Ha 1 db
10 fi lIér, akkor az
Iítása
A megfelelő
tojófajta
s a céltudatos
beál-
tenyészállat-
melés szempontjából javítanunk, vagy tiszta vérben, vagy keresztezés
első
által. Mindkét
madik esetben 1.40 pengőt. A fogyasztó azonban a nagy tojásokat
nyésztésben
fizeti meg, s ha azt mondjuk, hogy 1 kg tojás 2 pengő, akkor 6 tojással
a
kevesebbet
amely a tarka ludak kiküszöbölését
azonban
út jó, figyelembe
vennünk,
gyorsabban
hogy
gáljanak
A baromfitenyésztés sikerrel
talaj, valamint nyok
nyésztés
űzhető,
minden
befolyásolják Ennélfogva
lehetőleg
ami
ennek
az
megfelel.
hogya
ott telepedik rendű
minőségben
kapja.
valamit
ott erőszakolni,
daságos helyen
csekély
met
hozhat.
üzemágai:
A tojás,
azt így
első-
amelyet
annál
ahol
kerülnek.
baromfitenyésztés való,
van
A termelő
használja
ki a füves, erdős,
a tojással,
legfrissebb
állapotban
a fogyasztópiacra
valamint
külföldre,
mert hanem
sütni való csirkét
tojástermelésnél
mindenütt
minőség
javítására,
nagyobb
súlyára
különösen
kívül
tekintettel
súlyán,
még
egyéb
feküsznek piacokat
tojás értékesítésénél
elérni.
a tojások
A barnahéjú
lenni, de
közönség, is fizeti,
viszo-
amelyek
is
Fontos
szempont
a
a héjnak a színe. kedveli
és szívesebben tojás hamarabb
keny és rosszul
te-
szállítható,
csat-
ág: a ka-
A pulyka az alföldi
otthon,
nagyszerűen pagonyos
és friss
szántá-
iránya csak egyféle, de
különbséget
nek nagytestű
és kistestű
csenye
előbbit
között,
tesz-
pulykape-
a bronzpuly-
ka szolgálta~a
és ezt szívesebben
veszik,
a fehér magyar,
utóbbit
mexikói tolla
1"
kell
Ezekhez
termelési
sokat. Termelési
fehér
pulyka,
is értékes.
lasztás
idő alatt tudják e
tojást jobban
dik, nehezen
orszá-
közelebb
tehát sok esetben
vékonyhéjú
nagyságán
szempontokat
olyan sokkal
Fontos végül a héj vastagsága,
A tojástermelésnél
a
kell ott ver-
tollra.
tarlókat
hústermelés,
időt
nemcsak
a piacokhoz,
hát sokkal rövidebb
a
a nagy tojások
illetőleg
is, amelyek
A
kell
a természetadta
nyok megvannak. a tojás
vagyis
ott, ahol
termelésére
k~resnek.
és cso-
úgyis elég hosszú
a fehér
legelőket,
adja
magolás,
gokkal
könnyű
hanem
lámpázás
senyeznünk,
csak
tekintettel
termelés.
a tojás.
I
hízott kacsater-
s ugyancsak
rónákon
a legjobahol
és tömött,
melés,
-
akacsatenyésztés,
csatojás
vesz igénybe és nekünk érdekünk, hogy minél frissebb tojásokat szállít-
súlyos
Hasonló
mama-
a legkereset
a légűr,
nagyobb
el, mert a gyűjtés,
su nk
tebb.
és
követeli.
Pecsenyelúdnak a kisebbtestű gyar, hízott lúdnak az emdeni
lehet megál-
helyi értékesítési
elhelyezni,
ludak tenyésztését
az újabb
államokkal
pecsenyeárut
lúdtermelés. atolltermelés,
lakozik
szomszédos
ott
a fehér
hízott összefogja
lenni
és államinézve a
igyekszünk
tömött,
Mindkettőt
végén
az üzemágat kell felkarolni lag is támogatni, amelyre Hiába
és
a tojás tompa
spekuláljon
való szállítás
sütni való csirke, súlyos hizlalt (kappan, poulard) baromfitermelés. Azt
bak.
csak
frisses-
idősebb
a lehető
vagy
A
lúdte-
iránya
a tojás
Minél
sohase
A
is, ha aprótojás
kivitelre
kívül fontos
lapítani.
nagy jövedel-
viszonyok
eladását.
lévő légűr nagyságából
Nem gaz-
rántani
alatt
súlyon sége,
súlyszerinti
az esetben
márkája
a megfelelő
korai
követe-
a termelés
pecsenye
befektetés,
munkatöbblet
országban
A
kétféle lehet, a fiatal pecsenyeliba
abban
avagy
annak tere nincs, viszont
Innen van
meg.
gyar félvér keresztezés
a neki meg-
árut bőségesen,
érlel het
45 g-os, vagy ennél is kisebb tojások mindig kisebb árt érnek el még
iránynak
felelő
rövid idő alatt nagy ered-
ményeket
ha 70 g-os
a piacra.
az, hogy minden
kiválasztás
a te-
kereskedelem
le, ahol
kell adnunk, adunk
a
a har-
lik a tojások
Hogy ez a gyakorlatban
mutatja,
2 pengőt,
1.60 pengőt,
viszoönként
gazda
kapunk
esetben
tojásokat
a klíma és a
a gazdálkodási
irányát.
csekély
szol-
hogya
termelje, van,
hazánk
azonban
adódik,
utóbbival
irányadóul elvek:
a következő
vidékén
kell
érünk célhoz.
E fontos feladathoz
esetben
második
vagy
amelynek
a
Tenyészállat-kivá-
által a fehér
magyar
pulyka
testsúlyát is lehetne növelni. Ahol a pulyka otthonos, ott a gyöngytyúk is jól tenyészik,
ezzel
is érdemes
fog-
lalkozni,
mert a kiviteli kereskedelem
szívesen
vásárolja.
a
jobban
KÖZREADTA:
vásárolja.
SZÉKELYHIDI TNllÁS,
mert a
SZALAY ISNÁN
foltosomert töré-
konzerválható.
Újab-
í1J
