JANURIK Szabolcs A latin betűvel írt angol kölcsönszavak szótárazásának kérdései napjaink orosz lexikográfiai gyakorlatában
A cirill betűs szövegekbe kerülő latin betűs elemek kérdésével Zoltán András is foglalkozott az egyik, néhány évvel ezelőtt megjelent ukrán nyelvű tanulmányában, amelyben Lvov városának latin–cirill betűs hibriddel írt utcai feliratait vizsgálta (ЗОЛТАН 2011). Ennek a cikknek az apropóján kíváncsi voltam arra, hogy az orosz szótárírás gyakorlatában vajon a legújabb kiadványok milyen mértékben adnak teret a latin betűvel rögzített angol kölcsönszavaknak. Az alábbi elemzés az elmúlt két évtizedben kiadott orosz lexikográfiai munkák négy típusát tekinti át e kérdés szemszögéből: 1) értelmező szótárak, 2) idegen szavak szótárai, 3) neologizmusszótárak, 4) szakszótárak.
1. Értelmező szótárak 1.1. Az orosz egynyelvű értelmező szótárak történetében úttörő módon a Skljarevskaja által szerkesztett, 1998-ban az Orosz Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének gondozásában Szentpéterváron megjelent kötet tartalmazott először olyan mellékletet, amelyben az orosz nyelvhasználatban latin betűvel előforduló idegen eredetű lexikai elemeket gyűjtötték össze és szótárazták (СКЛЯРЕВСКАЯ 1998: 697–700). A szótár mellékletében található 26 címszó mindegyike az angol nyelvből származó átvétel, amelyek kivétel nélkül a számítástechnika területén használatosak. Jelentős részük rövidítés (BBS, CD, CD-ROM, IBM, PC) vagy pedig ezekből alkotott latin–cirill betűs hibrid (DOS-овский, IBM-совместимый). A XX. század utolsó évtizedének orosz nyelvében lezajlott dinamikus változásokat nyomon követni szándékozó lexikográfiai mű újító jellegéről tanúskodik az is, hogy nem egy olyan angol eredetű átvétel első szótári rögzítését végzi el, amelyek a szótár megjelenése óta eltelt évek alatt neologizmusból széles körben elterjedt átvételekké váltak az oroszban (интернет, лаптоп, мультимедиа, ноутбук, софтвер). 1.2. Az előző szótár folytatásának tekinthető újabb, immár a XXI. század elejének aktuális szókincsére összpontosító kiadvány latin betűs címszavakat felsoroló melléklete jelentős mértékben megújult (СКЛЯРЕВСКАЯ 2006: 1111– 1132). A változás szembeötlő, akár a terjedelmet nézzük (közel hatszorosára bővült a szóanyag), akár az idegen eredetű elemek szakterületi megoszlását. A továbbra is jelentős számú informatikai szakszó és rövidítés (e-mail, flash, freeware, offline, online, shareware, upgrade, DVD, Hi-Fi, LCD, MMS, SMS) mellett többek között a gazdaság (blue chip, HR-менеджер), a publicisztika
119
(mass-media, PR-кампания), a könnyűzene (acid jazz, DJ, rave-party), illetve a sport (play-off) világából is találhatunk példákat a szótár mellékletében. A 153 címszóból álló jegyzéket néhány francia eredetű, divattal kapcsolatos terminustól (haute couture, prêt-à-porte) eltekintve kizárólag angol kölcsönszavak alkotják. Közülük külön említést érdemelnek a korábbi Skljarevskajaszótárhoz képest növekvő számban jelen lévő hibrid írásmódú lexikai elemek, amelyek többsége szóösszetétel (CD-райтер, DVD-плеер, face-контроль, flash-память, IT-компания, SMS-сообщение, VIP-зал, web-сайт), de elég gyakoriak az angol eredetű rövidítésekből képzett szavak is (CD-ROMный, CDшка, PRщик, SMS-ка, VIPовский). A mai orosz szótárírás tendenciáinak ismeretében figyelemreméltó, hogy mindkét elemzett kiadvány bevezetője részletes útmutatót nyújt a latin betűs címszavakat tartalmazó melléklet használatához (СКЛЯРЕВСКАЯ 1998: 11, 31; СКЛЯРЕВСКАЯ 2006: 14). Ebben az ismertető részben a szerkesztők amellett, hogy megindokolják az A–Z címet viselő függelék szükségességét (az utóbbi évek nyelvhasználatának gyakorlatához igazodva nem lehet eltekinteni ennek a lexikai anyagnak a vizsgálatától), azt is kifejtik, hogy az írásképi változatok esetében az egyes szóalakok előfordulási gyakoriságától függően dolgozták ki a szócikket a szótár cirill vagy latin betűs részében. Ahogy a későbbiekben látni fogjuk, a többi lexikográfiai munkában a kérdés elméleti megalapozása legtöbbször elmarad, a latin betűs idegen elemek beépítése a szótári anyagba különösebb indoklás és magyarázat nélkül történik.
2. Idegen szavak szótárai 2.1. Az 1999-ben megjelent Komlev-szótár melléklete 440-nél is több latin betűs idegen szót és kifejezést sorol fel, amelyeket az oroszban fordítás nélkül szoktak használni (КОМЛЕВ 1999: 437–474). A nagyrészt szállóigékből és aforizmákból álló lista a korábbi hasonló tematikájú lexikográfiai alapmű, a Babkin–Ščendecov-szótár hagyományait idézi címében és szóanyagában is (vö. БАБКИН–ЩЕНДЕЦОВ 1966). A szójegyzékben szereplő 43 angol eredetű kifejezés között mindössze 3 olyan átvételt találunk, amely a Komlev-szótár cirill és latin betűs részében is előfordul (fifty-fifty – фифти-фифти, happy end – хэппи энд, keep smiling – кип смайлинг). Emellett figyelmet érdemel az a tény is, hogy a peresztrojka utáni időszak orosz nyelvének új angol kölcsönszavai közül egyetlenegy sem került be a szótár latin betűs mellékletébe. 2.2. Az ezredforduló környékén napvilágot látott, idegen szavakat leltározó orosz kiadványok közül egyedül a Zenovič-féle szótár veszi számításba a latin betűvel írt átvételeket (ЗЕНОВИЧ 2000: 765–779). A Komlev-szótárhoz hasonlóan a példaanyag nagyobbik részét itt is elsősorban a szállóigék teszik ki. A számításaim szerint a mellékletben található szóanyag mintegy 15%-a sorolható az angol kölcsönszavak közé. A 88 anglicizmust tartalmazó listán megtalálhatunk jó néhányat az 1990-es évek idegen eredetű neologizmusai
120
közül (cash & carry, e-mail, online, public relations, second hand), de az eredeti írásképi alakjukat megőrző idegen eredetű rövidítések (CD, DJ, PR, PC) is fontos részét képezik a szótár mellékletének. 2.3. A Čerkasova szerzőpáros gondozásában Rosztovban kiadott idegen szavak szótárának utolsó oldalain ugyancsak található egy rövid latin betűs szójegyzék (ЧЕРКАСОВА 2009: 467–470). A listán szereplő 42 címszó közül kettő kivételével mindegyik angol eredetű átvétel. A számítástechnikával kapcsolatos kifejezések ezúttal is túlsúlyban vannak (HD-телевизор, IP-сети, iPod, iPhone). A szótár mellékletének tüzetesebb tanulmánya során azonban a figyelmes olvasó számára feltűnhet a szócikkek közötti kereszthivatkozások magas száma (majdnem a címszavak felénél történik utalás egy másik helyre). Ráadásul a hivatkozott cirill betűs megfelelők fellapozása közben a kíváncsi szótárhasználót újabb meglepetések érik, amelyeket a következő táblázatban szemléltetek: 1.
Cirill betűs szótári rész блютуз, блю-туз, bluetooth
Latin betűs szótári rész bluetooth – см. блютуз
2.
топлесс, topless
topless – см. топлесс
3.
хантинговая компания
hunting-компания – см. хантинговая компания
4.
он-лайн, онлайн он-лайн конференция on-line banking
online – см. он-лайн Ø online banking
5. 6.
VIP-персона, VIP-тренер ремейк, римейк, remake
Ø Ø
Látható tehát, hogy a szótárírók korántsem következetesen alkalmazták a kereszthivatkozásokat, nem igazán sikerült összhangba hozniuk a kiadvány központi szóanyagát a melléklettel: vagy hiányzik az utalás az utóbbira a cirill betűs részben (3–4. példa; ezzel ellentétben: vö. 1–2. példa), vagy az történt, hogy a függelék helyett a törzsanyagba, a cirill ábécé szerinti helyükre kerültek be egyes latin betűvel írt angol kölcsönszavak (4–5. példa), nem egyszer a cirillesített formában feltüntetett átvételek írásképi változataként (6. példa). Érdekes módon a fenti problémák a rosztovi szerzők szótárának korábbi kiadásában is tetten érhetők (ЧЕРКАСОВА 2000). Latin betűs melléklet hiányában ebben a lexikográfiai kiadványban leginkább a 6. példa mintáját követik, vagyis a cirill betűs címszó részeként kezelik az eredeti írásképüket megőrző alakokat (vö. би-би-эс, BBS; грин-кард, грин-карта, green card; лонг-плэй, long play; масс-медиа, масс медиа, mass-media; хай-фай, Hi-Fi; хит, hit; чейндж, чендж, ченч, change), a VIP-тренер kifejezést pedig (kiegészítve a VIP-гости és VIP-персона összetételekkel) már itt is a винчестерный és a виртуальный címszó közé elhelyezve szerepeltetik a szótárban.
121
Az előző pontokban megvizsgált idegen szavak szótárain kívül az elmúlt két évtizedben kiadott egyéb hasonló orosz lexikográfiai munkák egyáltalán nem tartalmaznak latin betűvel írt kölcsönszavakat. A cirill betűs szövegekben transzliteráció nélkül előforduló lexikai elemekről nem vesznek tudomást sem az oroszországi idegenszó-kutatás egyik legmeghatározóbb egyénisége, Leonid Krysin által összeállított különféle terjedelmű szótárak (КРЫСИН 1998, КРЫСИН 2009, КРЫСИН 2012), sem az Orosz Tudományos Akadémia moszkvai Orosz Nyelvi Intézetében készült további szótárak (НСИС 2003, НСИС 2008), sem pedig az idegen szavakat leltározó más kiadványok (ВАСЮКОВА 1999, НСИСВ 2001, ССИС 2002).
3. Neologizmusszótárak 3.1. Az idegen szavak szótárai és a neologizmusszótárak között átmenetet képeznek a Šagalova-szótárak, amelyek közül az egyik A legújabb idegen szavak szótára (a XX. század vége – a XXI. század eleje) címmel jelent meg (ШАГАЛОВА 2009), a másik pedig A XXI. századi orosz nyelv legújabb értelmező szótára néven került forgalomba (ШАГАЛОВА 2011). Hangzatos elnevezése ellenére ez utóbbi kiadvány célja is valójában ugyanaz: a napjaink orosz nyelvhasználatába beépülő idegen eredetű neologizmusok számbavétele. Közös a két szótárban az is, hogy mindegyiknek a végén található egy melléklet, amelyben az eredeti írásmódjukat megtartó kölcsönszavakat gyűjtötte össze a szerző (ШАГАЛОВА 2009: 911–931, ШАГАЛОВА 2011: 713–754). Annak ellenére, hogy a 2011-es szótár terjedelme körülbelül a felét teszi ki a két évvel korábban publikált szóanyagnak (kb. 3000, illetve 1500 címszó), az újabb kiadásban kismértékű növekedés tapasztalható a latin betűs anglicizmusok mennyiségét illetően (számuk 86-ról 95-re emelkedett). A 2009-es kiadványban az angol eredetű átvételek legjelentősebb csoportját az informatikai szókincsben gyakran használt betűszók alkotják (GPRS, GSM, HDD, HTML, MPEG, MP3, PDF), amelyek közül többnek is ez az első szótári rögzítése az orosz lexikográfiai gyakorlatban. A legelterjedtebb rövidítések szócikkeinek kidolgozása már nem a mellékletben (CD, CD-ROM, IQ, PR, VIP), hanem a szótár központi részében történik (си-ди, сидиром, ай-кью, пиар, ВИП), akárcsak egyes tulajdonnevek esetében, beleértve a különböző számítástechnikai cégek, programok elnevezéseit (Майкрософт, Сони, Виндоус; vö. ettől eltérően: Apple, Google, Samsung). Idesorolható még az utóbbi években feltűnt jó néhány angol eredetű neologizmus (fashion show, home video, off-line, on-line, plug-and-play, tax-free, upgrade), amelyek értelmezése szintén a cirill betűs részben kapott helyet (фэшн-шоу, хоумвидео, оффлайн, онлайн, плаг-энд-плей, такс-фри, апгрейд). A 2011-es Šagalova-szótár újdonságaként lehet említeni a szám és betű együtteséből álló rövidítéseket (1G, 2G, 3G, 4G), valamint a számítástechnika területén elterjedt legújabb betűszókat (DVD, GPS, HD, USB, Hi-Fi, Wi-Fi),
122
nem egyszer a cirill betűs írásképi változatra vonatkozó kereszthivatkozással (джипиэс, ди-ви-ди, вай-фай). Említést érdemel még az is, hogy bizonyos informatikai eszközök elnevezésének rögzítése során kisebbfajta ellentmondás mutatkozik: bár az айпад, айпод és айфон mind ugyanazon cég terméke, ráadásul a szavak képzésmódja is hasonló, a latin betűs mellékletben mégis csupán az iPad alak szerepel. Az eredeti írásképüket megőrző átvételek nagy többségének (Android, Bluetooth, Facebook, blook, multitouch) részletes leírása a szótár központi részében található (андроид, блютуз, Фейсбук, блук, мультитач), a mellékletben sokszor csak egy utalás jelzi, hogy a cirill betűs szócikknél kell keresnünk a jelentést. Ugyanez a helyzet a vegyes írásmódú call-центр összetétel esetében is (vö. колл-центр). 3.2. A személyeket jelölő legújabb elnevezéseket bemutató Grigorenkoszótár melléklete 33 olyan szócikket tartalmaz, amelyben latin betűvel írt, XX. század végi vagy XXI. század eleji angol eredetű neologizmus fedezhető fel (ГРИГОРЕНКО 2009: 499–509). Ezek főként olyan összetett foglalkozásnevek, amelyeknek első tagja a forrásnyelvi írásmódját őrző betűszó (HR-директор, IT-специалист, PR-менеджер, VIP-клиент), más esetben pedig teljes egészükben közvetlenül az angolból átvett rövidítések (DJ, VJ). A legújabb anglicizmusok nagyobbik fele párhuzamosan bekerült a szótár központi részébe is, a szócikkek elrendezése szempontjából azonban némi következetlenséget tapasztalhatunk. Ha például a DJ és a VJ szó jelentését szeretnénk kideríteni, a mellékletben megadott kereszthivatkozásokat követve először a cirill betűs írásképi változatokhoz jutunk (диджей, виджей), ott azonban további utalás igazít bennünket útba a szótári értelmezést ténylegesen közlő диск-жокей és видеожокей szócikk irányába. A HR-, PR-, VIP-, web- előtaggal rendelkező összetételek részletes leírása a mellékletbe került, annak ellenére, hogy cirill betűs változatuk megtalálható a szótár központi részében (пиар-, вип-, веб-). Ennél is bonyolultabb a helyzet az IT- vagy ИТ- elemet tartalmazó összetett elnevezések esetében. A szótár törzsanyagának és függelékének összevetése során kiderül, hogy az IT-менеджер és IT-специалист kifejezés a mellékletben, míg az ИТ-администратор és ИТ-инженер a központi részben kapott helyet. Mivel az előszóban a szerző nem indokolja meg a fenti problémával kapcsolatos döntését, a latin betűvel írt angol kölcsönszavak szótárazásának kérdései ebben a neográfiai kiadványban is megoldatlanok maradnak. 3.3. Az Orosz Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében immár több mint 50 éve működő neológiai kutatócsoport gondozásában Szentpéterváron megjelenő neologizmusszótárak közül egyedül az 1990-es évek új szavait és kifejezéseit leltározó legfrissebb háromkötetes kiadvány (НСЗ-90) foglalkozik a latin betűs átvételekkel (ha csupán érintőlegesen is). Ez teljesen érthető is, ha arra gondolunk, hogy az 1960-as, 1970-es és 1980-as évek írásbeli orosz nyelvhasználatára egyáltalán nem volt még jellemző a latin ábécé alkalmazása. A peresztrojka után alapvetően megváltozott helyzetet azonban csak kis mértékben tükrözik a szótárban látható lexikográfiai megoldások.
123
Forrásnyelvi írásképüket elsősorban a számítástechnikai és a gazdasági nyelvben gyakori CD-, IBM-, Internet-, IT-, online-, PR-, VIP-, web-, wwwelőtagok őrzik meg. Latin betűs átvételeket felsoroló függelék hiányában az ilyen elemet magukban foglaló összetételek a cirill betűs címszavak mellett írásképi változatként szerepelnek a szótárban (CД-, Ай-Би-Эм-, Интернет-, ИТ-, онлайн-, пиар-, вип-, Веб-). Külön érdekességként említendő az is, hogy a variánsként felvett пиар-, illetve PR- alak mellett harmadikként megjelenik a cirill betűs ПР- előtag is (igaz, csak a példák egyharmadában: 32 szócikk helyett mindössze 11 összetételben). A fentiek alól kivételt képez a пиарист főnév, valamint a пиарить és a пиариться ige, amelyeknél hiányzik a latin betűs megfelelő. Ugyanakkor a пиар főnévből alkotott пиармэн, пиарный, пиаровец, пиаровский, пиарский, пиарщик, пиарщица esetében az 1990-es évek neologizmusszótára következetesen megadja a latin betűs változatukat is (PR-мэн, PR-ный, PR-овец, PR-овский, PR-ский, PR-щик, PR-щица). Ezenkívül a szóanyagban felfedezhetünk még néhány betűszót, illetve rövidítést tartalmazó hibrid összetételt (MBA, RPG, промо-CD, ATP-тур), amelyeket írásképi változatként feltüntetve szintén cirill betűs megfelelőjük mellett kell keresnünk a szótárban (МБА, РПГ, промо-сиди, Эй-Ти-Пи тур). Megtalálásuk a kíváncsi szótárhasználó számára nem kis kutatómunkát igényel. A szentpétervári kutatócsoport vezetője, Taisija Buceva által rendelkezésemre bocsátott mintegy 8 oldalas kéziratos anyag tanúsága szerint a neologizmusszótár szerkesztői eredetileg tervbe vették egy latin betűs melléklet összeállítását is, később azonban ezt elvetették, és e nélkül adták ki a szótárt. Az 56 szócikket tartalmazó listán többnyire angol eredetű számítástechnikai rövidítések sorakoznak (CD-ROM, DVD, GPRS, GSM, IP, IT, SMS), néhány okkazionális jellegű anglicizmus (all-talk, post-easy listening) kíséretében.
4. Szakszótárak 4.1. A neologizmusszótárak különleges típusába tartozik, és egyben akár nyelvészeti szakszótárnak is tekinthető az a nemrég megjelent lexikográfiai munka, amely napjaink orosz nyelvének legújabb szóösszetételeit vizsgálja. A kiadványhoz tartozó 10 oldalas függelékben, amely a címe alapján rövidítéseket, latin betűs elemeket és számokat tartalmazó szóösszetételekből áll, összesen 94 szócikket találunk (Г АБДРЕЕВА–ГУРЧИАНИ 2012: 265–274). Ezek döntő többségét a részben vagy teljes egészben latin betűvel írt összetett főnevek teszik ki. Az előtagként használatos és eredeti írásmódjukat megőrző lexikai elemek között önálló szavak (crash-курсы, live-трансляции, mediaгруппа, premium-аккаунт) és betűszók (GPS-навигатор, IT-лидер, LCDмонитор, PR-война, SMS-общение, USB-модем) egyaránt előfordulhatnak. Külön csoportba sorolhatók a latin betűs utótaggal rendelkező hibrid szavak (дым-free). A közvetlen kölcsönzéseknél az informatikai kifejezések vannak túlsúlyban (iPad, iPhone, iPod, Java script, MS-DOS, PowerPoint).
124
Érdekes módon egyes esetekben a latin betűvel írt angol kölcsönszavak cirill betűs megfelelőjükkel együtt szerepelnek a szótárban, csak tárgyalásuk módja tér el. Kétféle megoldással találkozhatunk. A must-have és маст-хэв, valamint a web-камера és веб-камера kifejezés a törzsanyagban és a függelékben is egyaránt önálló szócikk formájában, részletes értelmezéssel ellátva jelenik meg. Ennek valószínűleg az lehet a magyarázata, hogy a szerzőknek nem teljesen sikerült összhangba hozniuk a szótár két részét. Ugyanis ennél jóval gyakrabban érhető tetten egy másfajta törekvés az orosz lexikográfusok részéről: egységes címszó keretein belül kezelni az írásképi változatokat. Bár a könyv előszavában érintőlegesen szóba kerülnek a különféle források alapján rögzített formai variánsok, részletes útmutatót nem kapunk. Mindenesetre a gyakorlatban a latin betűs alakok a címszó részeként a // jel után következnek (колл-центр // call-центр, лав-стори // love story, он-лайн // on-line, сим-карта // SIM-карта, спа-отель // SPA-отель). 4.2. Szintén a nyelvészeti szakszótárak közé sorolható Baranova 2009-es rövidítésszótára, amely az eddig áttekintett lexikográfiai munkáknál nagyobb teret szentel a latin betűs átvételeknek (БАРАНОВА 2009: 147–308). A szótár két részre tagolódik: a cirill betűs jegyzék körülbelül 300, míg a latin betűs példaanyag 400-nál is több idegen eredetű rövidítést foglal magában. Itt is az informatikai szókincshez tartozó betűszók dominálnak (CD, DVD, GPS, IP, IT, MMS, PC, SMS, Wi-Fi), jelentős mértékben képviselteti magát a műszaki terület (ABS, HD, hi-fi, hi-tech, LCD, LED) és a gazdasági szféra (HR, MBA, MLM, PR). Ezeknél lényegesebb kevesebb rövidítést találunk a politika (G8, G20), az egészségügy (HPV, SARS) és a sport (BMX) témakörében. Mindenképpen meg kell említenünk a szótár előszavát is, mert a szerző részletesen foglalkozik a forrásnyelvi írásképüket megtartó idegen eredetű elemek átvételének okaival is. Baranova többek között a nemzetközi kapcsolatok kiszélesedésével és elmélyülésével, a tudomány nemzetközivé válásával, illetve az információs tér modern világban zajló globalizációjával magyarázza a latin betűvel írt kölcsönszavak számának dinamikus növekedését napjaink orosz nyelvhasználatában (БАРАНОВА 2009: 3). Könyvének bevezető részében azt is meghatározza, hogy abban az esetben, ha egy rövidítés mind a cirill, mind pedig a latin betűs szótári részben megtalálható, akkor a betűszó használati gyakorisága alapján dönti el, mikor ad meg hosszabb értelmezést, és mikor elégszik meg egy rövidebb definícióval (БАРАНОВА 2009: 7). 4.3. A 2003-ban kiadott orosz számítástechnikai szakszótárban a transzliteráció nélkül használt informatikai terminusok jelentős helyet foglalnak el (összesen 263 szócikk, a szótár példaanyagának közel 9%-a). Az A–Z címet viselő melléklet elsősorban idegen eredetű rövidítéseket, illetve betűszók felhasználásával létrehozott összetételeket tartalmaz (ВАУЛИНА 2003: 452–492). Idetartozik még számos vegyes írásmódú kifejezés, amelyeknek az első tagja megőrzi forrásnyelvi alakját (beta-версия, e-mail-адрес, e-бизнес, Internetпровайдер, IP-адрес), továbbá néhány olyan képzett szó, amely rövidítésből
125
alakult ki, mint például a CDшка (сидишка) vagy az SMSка. Az utóbbinál hiányzik az utalás az эсэмэска írásképi változatra, annak ellenére, hogy más lexikográfiai munkákban, így többek között Michail Gračëv ifjúsági szlengszótárában is ebben a formájában szerepel (ГРАЧЕВ 2006: 646). Rendkívüli produktivitást mutatnak a web- előtagú szóösszetételek (web-браузер, webдизайнер, web-камера, web-мастер, web-сервер és még sok más hasonló). Figyelmet érdemel az is, hogy bár a fenti, веб- prefixoiddal (АРЯ 2009: 48) ellátott számítástechnikai kifejezések cirill betűs alakjai megtalálhatók a szótár törzsanyagában is, az értelmezésük mégis a mellékletbe került. 4.4. A néhány évvel ezelőtt megjelent, Az orosz internetes nyelv kisszótára című kiadvány utolsó oldalain közölt függelék mindössze 27 latin betűs terminust rögzít (ХАЙДАРОВА 2012: 292–302). Ezek közül jó néhány a szótár cirill betűs központi részében is jelen van (login – логин, logout – логаут, upgrade – апгрейд, web – веб). Azt azonban csupán feltételezni tudjuk, hogy ez utóbbi írásképi változatokat a szerző szélesebb körben elterjedtnek tartja, legalábbis abból kiindulva, hogy valamennyi fent említett szót a cirill betűs szótári részben tárgyal. Ugyanakkor erről a lexikográfiai kérdésről semmiféle említést nem tesz az előszóban. Összegzésképpen megállapítható, hogy a latin betűvel írt angol kölcsönszavak szótárazásával kapcsolatos problémákra napjaink orosz szótáríróinak egyelőre nem sikerült megnyugtató választ adniuk. Ehhez alapos elméleti háttér kidolgozására és a gyakorlati megoldások egységesítésére volna szükség. Szótárak БАБКИН–ЩЕНДЕЦОВ 1966 = БАБКИН А. М., ЩЕНДЕЦОВ В. В. Словарь иноязычных выражений и слов, употребляющихся в русском языке без перевода. Т. 1–2. Москва–Ленинград: «Наука», 1966. БАРАНОВА 2009 = БАРАНОВА Л. А. Словарь аббревиатур иноязычного происхождения. Москва: «АСТ-Пресс», 2009. ВАСЮКОВА 1999 = ВАСЮКОВА И. А. Словарь иностранных слов (с грамматическими формами, синонимами, примерами употребления). Москва: «АСТПресс», 1999. ВАУЛИНА 2003 = ВАУЛИНА Е. Ю. Мой компьютер. Толковый словарь. Москва: «Эксмо», 2003. ВАУЛИНА 2006 = ВАУЛИНА Е. Ю. Давайте говорить правильно! Словарь компьютерных терминов. Краткий словарь-справочник. Санкт-Петербург: «Филологический факультет СПбГУ», 2006. ГАБДРЕЕВА–ГУРЧИАНИ 2012 = ГАБДРЕЕВА Н. В., ГУРЧИАНИ М. Т. Словарь композитов русского языка новейшего периода. Москва: «Флинта», «Наука», 2012. ГРИГОРЕНКО 2009 = ГРИГОРЕНКО О. В. Новые наименования лиц в современном русском языке. Словарные материалы. Воронеж: «Научная книга», 2009. ЗЕНОВИЧ 2000 = ЗЕНОВИЧ Е. С. Словарь иностранных слов и выражений. Москва: «АСТ», «Олимп», 2000.
126
КОМЛЕВ 1999 = КОМЛЕВ Н. Г. Словарь иностранных слов. Москва: «Эксмо-Пресс», 1999. КРЫСИН 1998 = КРЫСИН Л. П. Толковый словарь иноязычных слов. Москва: «Русский язык», 1998. КРЫСИН 2009 = КРЫСИН Л. П. 1000 новых иностранных слов. Москва: «АСТПресс», 2009. КРЫСИН 2012 = КРЫСИН Л. П. Современный словарь иностранных слов. Москва: «АСТ-Пресс», 2012. НСЗ-90 = Новые слова и значения. Словарь-справочник по материалам прессы и литературы 90-х годов XX века в трех томах. Т. 1–3. Санкт-Петербург: «Дмитрий Буланин», 2009–2014. НСИС 2003 = ЗАХАРЕНКО Е. Н., КОМАРОВА Л. Н., НЕЧАЕВА И. В. Новый словарь иностранных слов. Москва: «Азбуковник», 2003. НСИС 2008 = ЗАХАРЕНКО Е. Н., КОМАРОВА Л. Н., НЕЧАЕВА И. В. Новый словарь иностранных слов. Издание 3-е, исправленное и дополненное. Москва: «Азбуковник», 2008. НСИСВ 2001 = Новейший словарь иностранных слов и выражений. Москва: «АСТ», Минск: «Харвест», 2001. СКЛЯРЕВСКАЯ 1998 = СКЛЯРЕВСКАЯ Г. Н. (ред.) Толковый словарь русского языка конца XX века. Языковые изменения. Санкт-Петербург: «Фолио-Пресс», 1998. СКЛЯРЕВСКАЯ 2006 = СКЛЯРЕВСКАЯ Г. Н. (ред.) Толковый словарь русского языка начала XXI века. Актуальная лексика. Москва: «Эксмо», 2006. ССИС 2002 = БАШ Л. М., БОБРОВА А. В. и др. Современный словарь иностранных слов: толкование, словоупотребление, словообразование, этимология. Издание 3-е, дополненное. Москва: «Цитадель-трейд», 2002. ХАЙДАРОВА 2012 = ХАЙДАРОВА В. Ф. Краткий словарь интернет-языка. Москва: «Флинта», «Наука», 2012. ЧЕРКАСОВА 2000 = ЧЕРКАСОВА Л. Н., ЧЕРКАСОВА М. Н. Современный толковый словарь иностранных слов. Современная лексика. Ростов-на-Дону: «Феникс», 2000. ЧЕРКАСОВА 2009 = ЧЕРКАСОВА М. Н., ЧЕРКАСОВА Л. Н. Современный словарь иностранных слов. Ростов-на-Дону: «Феникс», 2009. ШАГАЛОВА 2009 = ШАГАЛОВА Е. Н. Словарь новейших иностранных слов (конец XX – начало XXI вв.). Москва: «АСТ», «Астрель», 2009. ШАГАЛОВА 2011 = ШАГАЛОВА Е. Н. Самый новейший толковый словарь русского языка XXI века. Москва: «АСТ», «Астрель», 2011. Irodalom АРЯ 2009 = КОЗУЛИНА Н. А., ЛЕВАШОВ Е. А., ШАГАЛОВА Е. Н. Аффиксоиды русского языка. Опыт словаря-справочника. Санкт-Петербург: «Нестор-История», 2009. ГРАЧЕВ 2006 = ГРАЧЕВ М. А. Словарь современного молодежного жаргона. Москва: «Эксмо», 2006. ЗОЛТАН 2011 = ЗОЛТАН Андраш: Латино-Cyrillica. Кирилично-латинські графічні гібриди на плакатах і вивісках Львова. Hungaro-Ruthenica 5 (2011): 219–222.
127
