A látássérült hallgatók speciális igényei a felsőoktatásban, megsegítésük lehetőségei
Kovács Krisztina, fogyatékos-ügyi koordinátor, ELTE Érzékenyítő tréning PPK 2011. január 14.
Vázlat
A látássérülés típusai A látássérülés definíciója és felosztása A látássérült hallgatók speciális szükségletei A megsegítés lehetőségei (humán és tárgyi)
Centrális látótér szűkület (pl. Macula degeneratio)
Foltszerű látótér kiesés (pl. diabeteses retinopathia)
Perifériás látótér kiesés (pl. glaucoma)
Látótér egyik fele kiesik (pl. stroke, vagy baleset utáni agysérülés)
Távoli látásélesség korlátozott (pl. myopia)
Homályos (tejszerű) látás (pl. cataracta)
A látássérülés definíciója
Látássérültnek számít az az egyén, akinek a jobbik szemén maximális korrekcióval mért látásteljesítménye az ép látás 0-30%a, és/vagy látótérszűkülete 20°-os, vagy annál nagyobb (WHO, 1992).
Látássérülés definíciója II. Funkcionális megközelítésben az a személy számít látássérültnek, aki szembetegség vagy a központi idegrendszer látásfunkciókat érintő betegsége miatt akadályozott az alábbi területek bármelyikén:
Közlekedés-tájékozódás Mindennapi élet (önellátás, házi munka, ügyintézés, stb.) Információ és kommunikáció (számítógép, írás-olvasás, stb.) Pszicho-szociális működés (látássérülésből fakadó krízis, kapcsolatteremtési nehézségek, izoláció, szociális kompetenciában való hiányosságok, stb.) Tanulmányok végzése Pályaválasztás, munkavállalás Látás használata és/vagy látásjavító eszközök használata (Kovács, 2008)
A látássérülés pedagógiai szempontú felosztása Veleszületett, vagy az élet első 5 évében keletkezett látássérülés - későbbi életkorban keletkezett látássérülés Vakok (auditív-taktilis információszerzés) Aliglátók (1%-10%) (auditív-taktilis-vizuális információszerzés) Gyengénlátók (10%-30%) (alapvetően vizuális információszerzés) AL GYL V=0----ł------------ł--------------------------------V=100% 10% 30%
A látássérült hallgatók speciális szükségletei
Mozgás-tájékozódás, térismeret Információszerzés/kultúrtechnikák Szociális kompetencia, kommunikáció
A megsegítés lehetőségei
I. Mozgás-tájékozódás – személyi segítés
Mielőtt segítenénk, szólítsuk meg a látássérült személyt és kérdezzük meg, hogy segíthetünk-e! Ha a válasz igen, ajánljuk fel egyik karunkat, melyet az illető könyökünknél megfoghat (jó, ha előtte megkérdezzük, melyik karunkat nyújthatjuk)! A látó vezető fél lépéssel halad a látássérült személy előtt. Ha szintkülönbséghez érnek (pl. járdaszegély, vagy lépcső), a látó kísérő megnevezi az akadályt és annak irányát is Szűk helyen való áthaladásnál (pl. tömegben, keskeny utcán, vagy ha akadály torlaszolja el az utat) a látó kísérő a háta mögé hajlítja a karját, a vak személy pedig a könyökről átfog a vezető csuklójára, és belép mögé.
A megsegítés lehetőségei
I. Mozgás-tájékozódás – személyi segítés
A megsegítés lehetőségei
I. Mozgás-tájékozódás – tárgyi segítés
Hosszú fehér bot és/vagy vakvezető kutya Fizikai akadálymentesítés:
Vizuális jelzések (megvilágítás, ill. kadmium sárga csíkozás, kontrasztos és nagy méretű feliratok) Taktilis jelzések (a járófelületen elhelyezett kül. textúrájú anyagokból vezető vonal, Braille feliratok) Auditív jelzések (hangos térkép, vagy a lift hangosítása)
A megsegítés lehetőségei Információszerzés/kultúrtechnikák
Veleszületett vakság: Braille és digitális Későbbi életkorban szerzett vakság: digitális Gyengénlátás: nagyított formátum és digitális Segédprogramok (képernyőolvasók): JAWS, MAGIC Segédeszközök: scanner, Braille-kijelző, Braille nyomtató, Poet Compact felolvasó készülék, elektronikus nagyítók, olvasó TV
A megsegítés lehetőségei – Információszerzés előadásokon
PPT diák legyenek: Kontrasztosak Szellősek Minimum 28-as betűk Arial betűtípus Egyszínű háttér
A megsegítés lehetőségei – Információszerzés az előadásokon PPT diák legyenek: Kontrasztosak Szellősek Minimum 28-as betűk Arial betűtípus Egyszínű háttér
A megsegítés lehetőségei – Információszerzés az előadásokon
Eszközök, amelyeket előadásokon használnak: lap-top, digitális diktafon Előadó mindig olvassa fel az illusztrációt, fóliát, ppt diát! Nem elég rámutatni az adott sorra a dián, el kell mondani, hogy éppen mire utal az előadó! Előadó küldje el a digitális anyagot a hallgatónak!
A megsegítés lehetőségei – szociális kompetencia, kommunikáció
Találkozás alkalmával mi köszönjünk előre és mondjuk meg a nevünket! Nem kell hangosan és tagoltan beszélni, mert sem a hallásukkal, sem az értelmi képességeikkel nincs probléma! Ha útbaigazítjuk a látássérült hallgatót, nem elég mutatószavakat használni, főleg nem mutogatni, nevezzük meg a konkrét irányokat és távolságokat!
A látássérülésről hallgatói szemmel „Mi is különbözteti meg a gyengénlátó embert a többitől? Semmi. No persze lehet, hogy közelebbről nézzük a könyvünket, sőt gyakran különböző segédeszközöket is használunk, és lehet, hogy elsőre idegen környezetben nem tájékozódunk olyan jól. Ám mindezeket nem nevezném számottevő különbségnek. Hiszen tudjuk, hogy az évfolyamtársunk által a ZH alatt szorongatott plüssmaci legalább oly mágikus erővel bír, mint a mi nagyítónk, így ez is betudható segédeszköznek. Ami pedig a tájékozódást illeti ki ne bolyongott volna az első napokban az épület folyosóin több órát, mire megtalálta az általa keresett termet. Ám mindezek ellenére lássuk be, hogy néha jól jön a segítség. Például, ha kicsi a jegyzet betűmérete a nagyító ellenére is, vagy ha a tanár által táblára írtakat nem tudjuk még az első sorból sem elolvasni. (Ha a mellettünk ülő sem, akkor ne ijedjünk meg, mert akkor már inkább egy grafológusra van szükség…). Előfordulhat az is, hogy túl kicsik az írásvetítő fólián a betűk, de ne aggódj, ezt nem csak mi, hanem rajtunk kívül még a fél évfolyam sem látja. „ (részlet egy gyengénlátó hallgató írásából)
A látássérülésről hallgatói szemmel „A vakság és /vagy látássérülés nem betegség, hanem egy olyan állapot, amivel az ember kiegyensúlyozott életet tud élni. Bár akadályok hárulnak az egyén elé, de ezek nem legyőzhetetlenek. A vak ember jelszava az, hogy „merni kell". Merni kell elindulni, célt kitűzni, megvalósítani akár a legmerészebb vágyainkat is. Ehhez kellhet a támogató család, a tanárok pozitív és segítőkész attitűdje, és leginkább a te akaratod.” (részlet egy vak hallgató írásából)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Kovács Krisztina fogyatékos-ügyi koordinátor
[email protected]
