A LAKOSSÁG VÉDELMÉNEK BIZTOSÍTÁSA VESZÉLYES ANYAGOK ÁLTAL OKOZOTT SÚLYOS BALESETEK ELLEN Vladimir Secară altábornagy a Sürgősségi Veszélyhelyzetek Országos Főfelügyelőségének főfelügyelője I. Bevezetés A XX. századot és a XXI. század kezdetét. a felgyorsult gazdasági fejlődés valamit az ennek köszönhető iparosodás jellemzi. Az iparosítás az emberi fejlődésre gyakorolt pozitív hatása mellett jelentkeztek a lakosság egészségére és a környezetre gyakorolt negatív hatások. Ezek a tendenciák jelenleg is folytatódnak és megkérdőjelezik ellenőrzési lehetőségeinket. II. Súlyos balesetek a XX. és XXI. században 1921 szeptember 21.-én 07:30-kor két hatalmas robbanás rázta meg a BASF műtrágyát gyártó üzemét Oppauban Németországban. A balesetben két anyag, az ammónium nitrát és szulfát egyenlő arányban játszott szerepet. A robbanás következtében 430-530 személy vesztette életét. 1947 április 16.-án az Egyesült Államokbeli Texas City kikötőben ammónium nitrát berakodása közben felrobbant S.S. GRANDCAMP nevű hajó. A baleset nyomán a város épületeinek 90%-a megsérült és több mint 600 személy vesztette életét. 1976-ban az olaszországi Seveso település melletti gyom- és rovarirtó gyárban következett be baleset. Triklórfenol gyártásához használt tetraklórdibenzoparadioxin (TCDD) gázok szabadultak ki egy reaktorból, sűrű felhőt alkotva. Mivel nem jelentették rögtön, kilogrammnyi, ember számára halálos anyag (még mikrogrammnyi dózisban is) szóródott szét nagy felületen, ami több tíz négyzetkilométernyi terület és növényzet szennyezéséhez vezetett. Több mint 600 személyt kellett házukból kitelepíteni és több mint 2000-et kezeltek dioxinnal való mérgezés miatt. 1984 december 2.-ról 3.-ra virradó éjszaka az Union Carbide Bhophali – India rovarirtót gyártó üzemében következett be az a vegyi baleset, melynek következményei miatt a munkabalesetek történelmének legnagyobb katasztrófájaként tartjuk számon. Több mint 3000 személy halt meg és negyed millióan szenvedtek egy átmeneti anyagot, metilizociánt tartalmazó tartály robbanása következtében. 1989 október 23.-án 13.00 órakor egy robbanást követően tűz ütött ki a texasi Pasadenabeli Philips 66 Company Hoston Vegyipari Komplexumában. 23 dolgozó halt meg, több mint 130-an megsérültek, a kár elérte a ¾ milliárd dollárt. A balesetet a polietént gyártó berendezés reaktorából kiszabadult könnyen gyúlékony gáz okozta. A tanúvallomások szerint több mint 45.000 kg könnyen gyúlékony gáz áramlott ki egy nyitva hagyott szelepen. Egy gyorsan terjedő gázfelhő alakult ki, amely 90-120 másodperc között a gyár területe felett egy szikra hatására 2,4 tonna TNT erejével egyenértékű robbanást okozott, amit mindent megsemmisítő tűzvész követett. 2001 szeptember 21.-én 10.15-kor 80 évvel a németországi Oppauban bekövetkezett katasztrófa után, hatalmas robbanás történt a franciaországi Toulouse melletti AZF (Azote de France) műtrágya gyárban. Közvetlenül a baleset bekövetkezte után 30 személy halálát jelentették, a sérültek és áldozatok száma végül elérte a 2442-t. A technológiai balesetek miatt bekövetkezett nagyszámú haláleset fő okai: - a technológiai folyamatok által gerjesztett kockázatok hatékony kezelésének hiánya; - az alkalmazottak és a lakosság hiányos felkészítése és tájékoztatása a rájuk leselkedő kockázatok típusaira vonatkozóan; - a technológiai balesetek esetén használatos egyéni védőeszközök hiánya. Ezen katasztrófák végzetes következményei, melyek hosszú időre kihatással voltak az életre és a környezetre, tették szükségessé olyan nemzetközi jogi szabályozások megjelenését, mint pl. a Seveso Irányelv.
Másrészt bevezetődött a kockázat-kezelés fogalma, melynek célja, hogy megelőzze olyan események bekövetkeztét, amelyek súlyosan károsítják az emberek egészét, biztonságát valamint a környezetet. III. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének megelőzése és kezelése Romániában A 804/2007 számú Kormányhatározat koherensen és hatékonyan szabályozza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését szolgáló intézkedéseket, a lakosság egészségére és a környezetre való kihatásának korlátozását, magas szintű védelmet biztosítva. Súlyos baleset alatt valamely jelen határozat hatáskörébe tartozó létesítmény működtetése során ellenőrizetlen folyamatból származó nagy mennyiségű anyagkibocsátást, robbanást vagy tűzesetet értünk, amely súlyos veszélyt jelent a lakosság egészségére és a környezetre, a létesítmény belsejében vagy szomszédságában és amelyben egy vagy több veszélyes anyag játszik szerepet. A jogszabály alkalmazásában központi szinten az alábbi közhatóságok játszanak szerepet: a) Környezetvédelmi Minisztérium i) kockázati titkárság (SRMMDD) ii) Környezetvédelmi Országos Ügynökség a kockázati titkárságon keresztül (SRANPM) iii) Környezetvédelmi Nemzeti Gárda (GNM) b) Belügyminisztérium a Vészhelyetek Főfelügyelőségén keresztül A régiószintű közhatóságok az alábbiak: a) Környezetvédelmi régiós ügynökségek a kockázati titkárságon keresztül (SRARPM) b) A Környezetvédelmi Nemzeti Gárdán belüli régiós komisszáriátusok A megyei szintű közhatóságok az alábbiak: a) a megyei környezetvédelmi ügynökségek, a kockázati titkárságon keresztül (SRAPM) b) A Környezetvédelmi Nemzeti Gárdán belüli régiós komisszáriátusok c) A Vészhelyzetek Megyei Felügyelősége (IJU) Minden a jogszabály alá eső létesítmény esetében az üzemeltető köteles egy belső sürgősségi tervet kidolgozni, amely tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyeket a létesítményben alkalmazni kell. Az üzemeltető által számára biztosított információk alapján a Vészhelyzetek Felügyelősége olyan sürgősségi tervet dolgoz ki, amely tartalmazza az intézményen kívüli intézkedéseket. A sürgősségi terv kidolgozásánál az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a balesetek hatásainak ellenőrzése és korlátozása úgy, hogy következményeit minimalizálják és korlátozzák a lakosság, a környezet és tulajdon károsítását b) a lakosság és a környezet védelmére szükséges intézkedések gyakorlatba ültetése a súlyos balesetek hatásainak kivédésére c) a lakosság, a szolgálatok és hatóságok tájékoztatása d) súlyos balesetet követően a terület megtisztítása és az ökológiai rehabilitáció. A belső és külső sürgősségi terveket elemzik, tesztelik és ahol szükséges időszakonként, legalább 3 évente, felülvizsgálja és aktualizálja az üzemeltető, illetve a Vészhelyzetek Felügyelősége. A felmérési eljárás keretében figyelembe veszik a létesítményben vagy az illetékes sürgősségi szolgálatokban bekövetkezett változásokat, valamint az új műszaki ismereteket, a súlyos balesetekre adandó új válaszokat. A külső sürgősségi tervek kidolgozásánál figyelembe kell venni az együttműködés szükségességének érvényesítését a polgári védelemre vonatkozóan a környező államokkal együtt súlyos vészhelyzetekben. A sürgősségi tervekbe foglalt intézkedéseket azonnal alkalmaznia kell az üzemeltetőnek és amennyiben szükséges a Vészhelyzetek Felügyelőségeinek az alábbi helyzetekben: a) ha bekövetkezik egy súlyos baleset vagy
b) bekövetkezik egy ellenőrizetlen esemény, mely természetétől függően súlyos balesethez vezethet. Egy súlyos baleset bekövetkezése esetén a felhasználó maximum két órán belül kell tájékoztassa az illetékes megyei közhatóságot a következőkre vonatkozóan: a) A baleset körülményei, a szerepet játszó veszélyes anyagok, a baleset a lakosság egészségére és a környezetre gyakorolt hatása és a meghozott sürgősségi intézkedések b) A baleset következményeinek közép és hosszú távú hatásainak enyhítésére foganatosított intézkedések és a hasonló balesetek ismétlődésének elkerülésére megtett intézkedések. c) A szolgáltatott tájékoztatások aktualizálása, amennyiben az utólagos vizsgálatok új tényezőket derítenek fel, amelyek módosítják az elsődleges információkat vagy megfogalmazott következtetéseket. Egy súlyos baleset után a megyeszintű illetékes hatóságoknak a következő kötelezettségei vannak: a) ellenőrizni, hogy minden szükséges intézkedést megtettek közép és hosszútávra b) ellenőrizni és vizsgálat, nyomozás vagy egyéb úton összegyűjteni azokat a műszaki, szerkezeti és menedzselési adatokat, amelyek a teljes vizsgálathoz szükségesek c) megbizonyosodni arról, hogy az ügyeletes kezelő minden szükséges helyreállítási feladatot elvégzett d) javaslatok tétele a hasonló balesetek megelőzésére Minimális adatok és információk amelyeket a biztonsági jelentésbe kell foglalni I. A súlyos balesetekhez kapcsolódó információk a menedzsment-rendszerről és épület felépítéséről II. A létesítmény környezetének leírása III. A berendezések leírása. IV. Az esetleges balesetveszélyek feltárása és meghatározása, valamint a megelőzési módszer V. Biztonsági és sürgősségi beavatkozási rendszabályok a balesetek lehetőségének minimalizására A megelőzési politika, menedzsment-rendszer és a létesítmény felépítése, alapelvei és információi a balesetek megelőzése tekintetében A veszélyes balesetek megelőzéséért felelős személy a következő dolgokat kell figyelembe vegye: a) a súlyos balesetek megelőzési politikáját írásba kell elkészíteni és magába kell foglalnia a felelős személy céljait és a cselekvési alapelveket a balesetveszélyek felügyeletére tekintettel b) a biztonságos menedzselési rendszer magába kell foglalja az általános menedzselési rendszer azon részét, amely tartalmazza azokat a szervezési felépítéseket, felelősségeket, gyakorlatokat, folyamatokat, amelyek a súlyos balesetek megelőzési politikájának meghatározásához és gyakorlatba ültetéséhez szükségesek c) a biztonságos menedzselési rendszer magába kell foglalja a következőket 1) felépítés és alkalmazottak 2) a súlyos balesetek meghatározása és becslése 3) működési ellenőrzés 4) fejlesztési menedzsment 5) tervek a sürgősségi helyzetekre 6) a teljesítmények, eredmények figyelése 7) vizsgálat és módosítás A sürgősségi tervekbe foglalandó információk és adatok
1. Belső sürgősségi terv a. A sürgősségi tevékenységek elindítására felhatalmazott személyek, valamint a veszélyes baleset következményeinek elhárításával és csökkentésével foglalkozó személyek neve és beosztása. b. A külső sürgősségi terv elkészítésével foglalkozó intézménnyel kapcsolatot tartó személy neve és beosztása. c. Leírás azokról a tevékenységről, melyek az előrelátható események esetén bekövetkező balesetek következményeinek csökkentéséhez, elhárításához szükségesek, illetve a berendezések és a rendelkezésre álló eszközök leírása. d. Baleset-megelőzési intézkedések leírása az alkalmazottak számára, ezek riasztása baleset esetén és azon feladatok felsorolása amelyek az alkalmazottak el kell végezzenek. e. Baleset esetén az illetékes intézmények időben való értesítéséhez szükséges lépések, a külső védelmi tervek életbeléptetéséhez, valamint a szükséges, részletes információtovábbítási módja riasztás esetén, azonnal ahogy ezek rendelkezésre állnak. f. Az alkalmazottak felkészítése a szükséges védelmi lépések elsajátítására és ahol szükséges a létesítményen kívüli sürgősségi lépésekre. g. A létesítményen kívüli következmények elhárításához szükséges segítségnyújtás lépései. 2. Külső sürgősségi terv a. A sürgősségi tevékenységek elindítására felhatalmazott személyek neve és beosztása és azoknak az engedéllyel rendelkező személyeknek a neve és beosztása, akik a létesítményen kívüli eseményekért és következményekért felelnek. b. Intézkedések a balesetekről való figyelmeztetések gyors befogadására, illetve a további figyelmeztető és riasztó eljárásokra. c. Intézkedések a külső sürgősségi terv életbeléptetéséhez szükséges eszközök koordinálásáról. d. Intézkedések a létesítményen belüli következmények megakadályozására és szabályozására való segítségnyújtásról. e. Intézkedések a létesítményen kívüli következmények megakadályozására és szabályozására. f. Intézkedések a lakosság informálásához az eseményekről és viselkedési magatartásukról, amelyet követniük kell. g. Intézkedések más államok illetékes intézményeinek értesítéséről egy esetleges nemzetközi következmény kapcsán. Információk, amelyekről tájékoztatni kell a lakosságot 1. A létesítmény címe és az üzemeltető neve. 2. Az információkat szolgáltató személyt azonosító adatok. 3. Igazolás arról, hogy a létesítmény megfelel az előírásoknak és/vagy az erre vonatkozó határozatokban szereplő adminisztratív követelményeknek, valamint, hogy a biztonsági jegyzőkönyv vagy értesítés be lett nyújtva az illetékes hatóságokhoz. 4. A létesítményben zajló tevékenység leírása közérthetően. 5. Az olyan anyagok és készítmények általános megnevezéseit vagy veszélyességi fokozatait melyek a létesítményben vagy környékén találhatóak és veszélyes baleseteket okozhatnak, kiemelve a legfontosabb veszélyességi tulajdonságaikat. 6. Általános információk a veszélyes balesetek természetét illetően valamint a lakosságra és környezetre való hatásait. 7. Megfelelő információk az érintett lakosság veszélyes balesetről való értesítésének módjáról. 8. Megfelelő információk arról, hogy az érintett lakosság milyen lépéseket kell tegyen és hogyan kell viselkedjen egy veszélyes baleset esetén.
9. Annak a ténynek az igazolása, hogy a létesítmény üzemeltetője kötelezve van a szükséges lépések megtételére, különösképpen a sürgősségi szolgálatokkal való kapcsolattartása, ezek értesítésére, a veszélyes balesetek következményeinek minimálisra csökkentése érdekében. 10. Hivatkozás a külső sürgősségi tervről bármilyen baleset esetén a létesítményen kívüli következmények elhárítására. 11. Részletek a kiegészítő információk forrásáról a törvény által meghatározott titkossági követelmények függvényében. Veszélyes balesetekről szóló értesítések kritériumai I. Bármilyen balesetet, meghibásodást vagy eseményt a legrövidebb időn belül a kezelőnek közölnie kell az illetékes helyi hatóságokkal. A VOF köteles értesíteni az Európai Bizottságot bármilyen balesetről, amely az 1. paragrafus hatálya alá esik vagy melynek következményei rögzítve vannak a 2., 3., 4. vagy 5. paragrafusok valamelyikében. 1. használt veszélyes anyagok 2. személyi sérülések vagy anyagi károk 3. környezetre káros azonnali hatások 4. tulajdoni anyagi károk 5. határon át ívelő károk II. A VOF értesíti az Európai Bizottságot azokról a balesetekről és eseményekről, melyek műszaki érdekeltségeket mutatnak a veszélyes balesetek megelőzése érdekében és ezek hatásainak csökkentésére és amelyek nem felelnek meg a fenti mennyiségi kritériumokat.
